SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZOLNOKI SZOLGÁLTATÁSI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM VÁSÁRHELYI PÁL KÖZGAZDASÁGI, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA 5000 SZOLNOK, BAROSS UTCA 43.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2016.

2

Tartalomjegyzék I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSE

5

II.

AZ SZMSZ CÉLJA ÉS TARTALMA

5

1. 2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2

III. 1. 1.1. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4. 4.3. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6. 5.2. 5.2.1. 5.2.2. 5.3. 5.3.1. 6. 6.1. 6.2.

AZ SZMSZ jogszabályi háttere Az SZMSZ hatálya A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A tagintézmény jogalanyisága, gazdálkodásának jellemzői A tagintézmény jogalanyisága, gazdálkodással kapcsolatos jogköre A tagintézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A tagintézmény alapadatai Tagintézményi azonosítók A tagintézmény szervezeti felépítése A tagintézmény szervezeti felépítése, irányítása A vezetők és a szervezeti egységek között kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgatóság feladatai Titkárság Műszaki, gazdasági, munkaügyi feladatok A tagintézmény feladatai Alaptevékenységek Alaptevékenységen belül kisegítő, kiegészítő tevékenység Egyéb feladatok A tagintézmény belső kapcsolatai A tagintézmények közötti kapcsolattartás módozatai: A tagintézmény vezetőinek kapcsolattartása: A munkaközösségek közötti kapcsolattartás: Szülőkkel való kapcsolattartás Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás A tagintézmény külső kapcsolatai Munkakapcsolatot tart fenn a tagintézmény: A tagintézmény képviselete A kiadmányozási jogkör gyakorlása A vezető közötti feladatmegosztás Az igazgató feladatai, hatásköre Az általános igazgatóhelyettes A szakmai igazgatóhelyettes A gyakorlati oktatásvezető A tagintézmény helyettesítési rendje A tagintézmény testületei A pedagógusok közösségei A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület döntései, határozatai A fegyelmi eljárás részletes szabályai. A nevelőtestület munkaközösségei A munkaközösség - vezető jogai és feladatai: A tagintézmény pedagógusai: A diákok közösségei A diákönkormányzat Az osztályközösség A szülők közösségei A szülői munkaközösség A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, bizottságok Tagintézményi döntéshozatali fórumok

5 6 7 7 7 7

8 8 8 9 10 10 10 10 10 11 11 11 11 12 12 12 13 14 14 14 15 17 18 18 18 20 22 23 23 24 24 25 26 26 28 29 30 35 35 36 37 37 38 38 38

3 6.2.1. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6.

IV. 1. 2. 2.1 2.2 2.3 2.4 3. 4. 4.1 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4 4.1.5 4.1.6 4.1.7 4.2 4.3 4.4 5. 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7

V. 1. 2. 3.

VI. 1. 1.1 1.2 1.3 1.4 2.

VII. 1. 2. 3.

VIII. 1. 2. 3.

Alkalmazotti értekezlet Tagintézményi nevelőtestületi értekezlet Tagintézmény vezetőinek értekezlete Munkaközösség-vezetők értekezlete Munkaközösségi értekezlet

A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli foglalkozások célja Szakkörök Diáksport egyesület Versenyek, tanfolyamok Tagintézményi védő, óvó előírások Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási tagintézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése Alkalmassági vizsgálatok elvégzése Közegészségügyi és járványügyi feladatok Elsősegélynyújtás Részvétel a tagintézmény egészségnevelő tevékenységében Környezet-egészségügyi feladatok Ellátott gyermekek, tanulók nyilvántartása Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai A munkakör betöltéséhez szükséges alkalmassági vizsgálatok Munkarend, tanítási időkeret A közalkalmazottak munkarendje A tagintézmény működési rendje A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje A tagintézmény tanulóinak munkarendje A tanév helyi rendje A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

A FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS FORMÁI Az iskolarendszerű felnőttoktatás Az iskolarendszeren kívüli képzések A felnőttoktatás finanszírozása

TAGINTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

38 38 39 40 41

42 42 42 42 43 43 44 44 46 47 47 47 47 48 48 48 48 48 49 49 51 51 51 52 52 53 53 54

54 54 55 55

55

A törvényes működés alapdokumentumai Az alapító okirat A pedagógiai program Nevelési, oktatási tervek Az éves munkaterv A további, tagintézményi működést meghatározó dokumentumok

55 56 56 56 56 56

A TAGINTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

56

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás külsőségei Testvériskolai kapcsolatok

57 58 58

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA58 Az iskolai könyvtár tevékenységét meghatározó jogszabályok A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár fenntartása, felügyelete

58 59 60

4 4. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

IX. 1. 2.

X.

A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár szolgáltatásai A könyvtáros tanár feladatai Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományának gyarapítása Állományapasztás és a könyvtári állomány védelme A könyvtár munkarendje A könyvtár használatának részletes szabályai A könyvtár gyűjtőköri szabályzata A tartós tankönyvek kezelésére vonatkozó szabályok Katalógusszerkesztési szabályzat

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése A szervezeti és működési szabályzat módosítása

ZÁRADÉKOK

60 61 61 63 63 65 67 68 70 75 76

79 79 79

80

5

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSE

A Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított, szakképzési feladatot ellátó költségvetési szerv, köznevelési intézmény. A szakképzési feladatot a Centrum a tagintézményei útján látja el. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Szolnoki Szolgáltatási SZC Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakképző Iskolája (5000 Szolnok, Baross utca 43.) működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A tagintézményi SZMSZ-t a Centrum mindenkori hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatával együtt kell értelmezni.

II.

AZ SZMSZ CÉLJA ÉS TARTALMA

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása a tagintézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól.

1. AZ SZMSZ jogszabályi háttere Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: o 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről o 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről o 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről o 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról o 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

6 o 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról o 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról o 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról o 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól o 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról o 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról o 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól o 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról o 51/2012. (XII. 21.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról o 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről o 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról o 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről o 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról o 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról o 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről o 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról o 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

2. Az SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek különösen az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézmény tanulóira, az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

7 A SZMSZ a nevelőtestület jóváhagyása után lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény korábbi szervezeti és működési szabályzata. 2.1.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

A jelen szervezeti működési szabályzatot a Szolnoki Szolgáltatási SZC Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakképző Iskolájának nevelőtestülete hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Az SZMSZ-t a tagintézmény-vezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének beszerzése mellett.

2.2.

A tagintézmény jogalanyisága, gazdálkodásának jellemzői 2.2.1.

A tagintézmény jogalanyisága, gazdálkodással kapcsolatos jogköre

Az iskola a Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum tagintézménye, jogi személyisége nincs, önálló gazdálkodási jogköre nincs. Kötelezettséget az arra kijelölt vezető a mindenkori hatályos Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás eljárásrendjéről szóló főigazgatói utasításban foglaltak szerint vállalhat. A tagintézmény székhelyét képező ingatlan / ingó vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata / a Magyar Állam nevében eljáró MNV Zrt. gyakorolja. A Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum vagyonkezelőként felel az átadás-átvételi megállapodás alapján átvett vagyonért. 2.2.2

A tagintézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

A tagintézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait a Centrum végzi. A tagintézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait csak részben, az előkészítő folyamatokban látja el saját székhelyén. A Tagintézmény vállalkozási tevékenységet önállóan nem folytathat.

8

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

III.

1. A tagintézmény alapadatai 1.1.

Tagintézményi azonosítók

A tagintézmény neve:

Szolnoki Szolgáltatási SZC Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakképző Iskolája

A tagintézmény székhelye:

5000 Szolnok, Baross utca 43.

A tagintézmény telephelyei:

5000 Szolnok, Baross utca 43. 5000 Szolnok, Béla király utca 4.

OM azonosító:

203057

Az intézmény (SZSZC) alapítója:

Nemzetgazdasági Minisztérium

Az intézményt (SZSZC) fenntartó és felügyeleti szerv: Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint átruházott hatáskörben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

9 2. A tagintézmény szervezeti felépítése

A Szolnoki Szolgáltatási SZC Szolnoki Szolgáltatási SZC Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakképző Iskolája szervezeti felépítése

tagintézmény-vezető

titkárság

rendszergazda

iskolai könyvtáros

technikai dolgozók

(általános tagintézményvezető-helyettes)

tagintézményvezető-helyettes (szakmai tagintézményvezető- helyettes)

gyakorlati oktatásvezető

pedagógusok

tagintézményvezető-helyettes

munkaközösség-vezetők

(személyügyes, pénzügyes, takarító, portás, karbantartó)

10 2.1.

A tagintézmény szervezeti felépítése, irányítása

Iskolavezetés:



igazgató



általános igazgatóhelyettes



szakmai igazgatóhelyettes



gyakorlati oktatásvezető

Tanárok: 

Munkaközösség vezetők (9 fő): /humán, reál, közgazdasági, turisztikai, innovációs, osztályfőnöki, idegen nyelvi, testnevelés, egészségügyi/

Adminisztratív és technikai dolgozók:          

Iskola titkárok Rendszergazda Oktatástechnológus Személyügyi ügyintéző Gazdasági ügyintézők Ügyviteli dolgozók Műszaki dolgozó Portások Karbantartó Takarítók

3. A vezetők és a szervezeti egységek között kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás 3.1.

Az igazgatóság feladatai

3.1.1. Titkárság 

Belső szabályzat alapján végzi az érkező iratok iktatását, irattározását és a postázást.



Végzi a vezetők és szakmai testületek összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat és a határidőket.



Ellátja az iskola működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

3.1.2. Műszaki, gazdasági, munkaügyi feladatok 

Közreműködés a költségvetés tervezésében.



Előirányzat felhasználás követése.



A tagintézmény pénzellátásának bonyolítása.

11 

Közreműködés

az

üzemeltetéssel,

fenntartással,

működtetéssel,

beruházással,

közbeszerzéssel, a vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos tagintézményi feladatok ellátásában. 

Közreműködés projektek pénzügyi elszámolásával kapcsolatban.



Közreműködés

bevételekhez

kapcsolódó

bérbeadási,

hasznosítási,

felnőttképzési

tevékenységben. 

Közreműködés fejlesztési támogatással kapcsolatos tevékenységben.



Közreműködés a munkaügyi feladatok ellátásában.



Tanulói étkeztetés nyilvántartása, térítési díjak beszedése.



Távollétek, szabadságok nyilvántartása.



Továbbtanulással, továbbképzésekkel kapcsolatos gazdasági feladatok ellátása.



A tagintézményi karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok tervezése, közreműködés azok ütemezett elvégzésében.

3.2.

A tagintézmény feladatai

3.2.1. Alaptevékenységek 

Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés és oktatás.



Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása.



Diáksport, szabadidősport biztosítása.

3.2.2. Alaptevékenységen belül kisegítő, kiegészítő tevékenység 

Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése.



Speciális fejlesztő pedagógiai tevékenység a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében.



Iskolai könyvtári feladatok ellátása.



Szakmai és érettségi vizsgabizottság működtetése.



Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése.



Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése.

3.2.3. Egyéb feladatok 

Közreműködés a stratégiai és éves tervezési folyamatban.

12 

Közreműködés beiskolázási tevékenységben.



Versenyek szervezése.



Közreműködés a pedagógus szakmai ellenőrzési, minősítési feladatok végrehajtásában.



Nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység.



Kapcsolattartás a tagintézményi közalkalmazotti, szülői, tanulói szervezetekkel.



Kapcsolattartás szakmai szervezetekkel, cégekkel, üzemekkel.



Közreműködés a munka-, tűzvédelmi, és biztonságtechnikai feladatok ellátásában.



Közreműködés informatikai fejlesztések megvalósításában.



A tagintézményi nemzetközi kapcsolatok ápolása, fejlesztése.



Közreműködés pályázati tevékenységben.



Közreműködés a felnőttképzéshez kapcsolódó tevékenységben.

3.3.

A tagintézmény belső kapcsolatai

3.3.1. A tagintézmények közötti kapcsolattartás módozatai: 

mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában;



heti vezetői megbeszélések, egyeztetések alkalmával;



iskolavezetőségi üléseken és munkaértekezleteken való részvétel révén (havi rendszerességgel, illetve szükség szerint);



a munkaközösségek megbeszélései során (hospitálások, vitafórum, gyakornoki felkészítés, műhelymunka stb.);



gyakorlati képzőhelyekkel tartott megbeszéléseken, konzultációkon;



a Centrum munkatervében, továbbá a tagintézmény munkatervében szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken, programokon;

munkamegbeszéléseken,

konferenciákon,



a feladatok elvégzésének határidejétől függően változó rendszerességgel megtartott szakmai megbeszéléseken, konzultációkon;



problémamegoldó fórumokon, esetmegbeszéléseken való részvétel révén;



az iskolai bemutató foglalkozásokon történő közreműködésben.

3.3.2. A tagintézmény vezetőinek kapcsolattartása: A tagintézmény vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás formái:

13 

mindennapos szóbeli kapcsolattartás;



heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezletek;



alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszélések;



alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott kibővített vezetői megbeszélésen a munkaközösségek vezetői és / vagy egy adott feladattal megbízott kolléga részvételével;



az igazgatóhelyettesekkel és a munkaközösség-vezetőkkel történő megbeszélés;



az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek részvételével zajló munkaközösségi megbeszélése;



az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezletek, rendezvények.

A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. Az egy osztályban tanítók közössége az osztályfőnök vezetésével szükség szerinti gyakorisággal tart munkamegbeszéléseket (pl.: javaslatok megfogalmazása, fegyelmi kérdéseket érintő állásfoglalás kialakítása érdekében, stb.).

3.3.3. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás: Az iskolában tevékenykedő munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a munkaközösségek vezetői felelősek. A munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat, valamint az alkalmanként összehívott kibővített tagintézményi vezetői üléseken tájékoztatják

egymást

a

munkaközösségek

tevékenységéről,

aktuális

feladatairól,

a

munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A munkaközösség-vezetők felelnek a rendszeres információátadásért: a tagintézmény vezetéstől kapott információkat kötelesek haladéktalanul megosztani a közösség tagjaival. A tájékoztatás formái: szóbeli informálás, vagy írásban,

az e-naplóban illetve a hivatalos ügyek fogadására megjelölt e-mail címekre. Az

iskolavezetés által kért információkat kötelesek a megadott határidőre és formában a vezetés részére eljuttatni.

14 3.3.4. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken tartanak kapcsolatot a szülőkkel. A kapcsolattartás fontos eleme a szülő számára az e-napló és az ellenőrző könyv. Az iskola egészét, vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői szervezettel. A tagintézmény tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az éves munkatervben meghatározott időpontban – két alkalommal tart fogadóórát.

3.3.5. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás A munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok folyamatosan kapcsolatot tartanak az osztályközösséggel,

a diákkörökkel, az iskolai sportkörrel,

a

diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók az osztály által választott tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és a tagintézmény vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. A tagintézmény vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákönkormányzatot segítő tanár, aki minden DÖK (diákönkormányzat) vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. A hatáskörileg illetékes igazgatóhelyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az iskola vezetősége által hozott, a tanulókat érintő fontosabb intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak.

3.3.6. Az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás Az iskolai sportkör évente közgyűlést tart, melyen részt vesz az iskolai sportkör tanárvezetője, a tagintézmény és az iskolavezetés képviselője.

15 A tagintézmény külső kapcsolatai Munkakapcsolatot tart fenn a tagintézmény:

3.4. 

a Szakképzési Centrummal,



a tagintézményt támogató vállalatokkal,



sportegyesületekkel és kulturális intézményekkel,



belföldi és külföldi oktatási intézményekkel.

Az iskolát ezekben a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. A fentieken túl az iskola kapcsolatot tart fenn a: - Család- és gyermekjóléti szolgálattal,

a)

- Szolnok Megyei Jogú Város Nevelési Tanácsadó Megelőző Gyermek és Ifjúságvédelmi Csoportjával, - Drog Ambulanciával, - Hetényi Géza Kórház Serdülő Osztályával, - Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézettel (GYIVI), - Városi és községi polgármesteri hivatalokkal, - Városi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával. Az iskolát ezekben a kapcsolatokban a tagintézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse képviseli. - a tanulók iskolaorvosi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval.

b)

Az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása érdekében az egészségügyi szolgáltatóval a kapcsolattartás az igazgató feladata. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formája és rendje: A tagintézmény és a gyakorlati képzés más szereplőinek felelősségét és feladatait, az együttműködés elveit a szakképzési törvény írja elő. A gyakorlati képzésben együttműködő partnereink: Kamarák: 

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

További partnereink, gyakorló helyeink: 

JNSZM Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet



MÁV Kórház és Rendelőintézet



Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye

16 

Eötvös tér 1. sz. Idősek Otthona



Kaán Károly u. 2.sz. Idősek Otthona



Abonyi u. 3. sz. Idősek Otthona



Vízpart krt. 3. 4. sz. Idősek Otthona



SZMJV Önkormányzat Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága



,,Liget Otthon” Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthona és Nappali intézménye



Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat- Humán Szolgáltató Központ



JNSZM Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, Gyermekotthon



Országos Mentőszolgálat



Gyermekek Átmeneti Otthona



Családok Átmeneti Otthona



Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal



Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat

A szakmai gyakorlati képzés folytatható:  Iskolai tanműhelyben  Gazdálkodó szervezetnél  Költségvetési intézményeknél A képzés szervezője: 

Iskolai tanműhelyben – a tagintézmény



Gazdálkodó szervezetnél töltött gyakorlat esetén a szervezésben a tagintézmény partnere a gyakorlóhely képviselője.

A gyakorlati képzés megvalósulási formája: 

Gyakorlóhely-látogatás



Évközi gyakorlat



Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

Időtartama:

17 A szakmai képzési és vizsgáztatási követelményekben meghatározott óraszám, melyet a képzési időben előírt ütemben kell teljesíteni. Együttműködési megállapodás keretében az éves gyakorlati képzési idő kevesebb, mint 40 %-ában. A gyakorlat szervezésének jogi keretei: 

Együttműködési megállapodás

A gyakorlati képzés során az együttműködő felek kötelességeiket, jogaikat írásban rögzítik. A tagintézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodása az Együttműködési megállapodás, melyet a felek kölcsönösen aláírnak, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezete ellenjegyez. A Kamara, a gyakorlóhelyek és a tagintézmény kapcsolattartása: Az operatív munkavégzéshez szükséges rendszeres kapcsolattartás a kamara munkaszervezetével és a gyakorlóhelyekkel - személyes megbeszélés, telefon, levél, elektronikus levél útján - a szakmai képzésért felelős igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezetők feladata. Az évente ismétlődő események - versenyszervezés, vizsgaszervezés, bemutatók, tájékoztató előadások,

továbbképzések,

gyakorlóhely-akkreditációk,

gyakorlóhely-látogatások

eseti

meghívókkal kölcsönös megkeresés alapján történnek. A tagintézmény külső kapcsolatai során a kapcsolattartás egyedi egyeztetés alapján kialakított rendszerben történik, szükség szerint határidők és felelősök megjelölésével.

4. A tagintézmény képviselete A tagintézményt az igazgató képviseli a hatáskörébe tartozó ügyekben. Ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más, általa kijelölt személyre, kivéve: jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételében. Az igazgató a képviseleti jogát aláírásával hitelesített és körbélyegzővel ellátott írásos nyilatkozatban ruházhatja át. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy azonnali intézkedést igényel – nyilatkozattételre az a személy jogosult, aki a helyettesítési rendben következik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon a tagintézmény igazgatója és valamelyik igazgatóhelyettes együttes aláírásának kell szerepelni. A tagintézmény képviseletéről a főigazgató – indokolt esetben – meghatározott ügyek esetében saját döntése alapján rendelkezhet.

18 4.1.

A kiadmányozási jogkör gyakorlása

Külső szervhez vagy személyhez küldendő irat kiadmányként történő aláírására az SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási jog alapján kerülhet sor. A tagintézmény nevében aláírásra a tagintézmény igazgatója jogosult. Kiadmányozási jogát a jogszabályokban és a Centrum SZMSZ-ben foglaltak megfelelően gyakorolja, különösen a tagintézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében. A főigazgatótól átruházott feladataként gyakorolja a bizonyítványok és tanúsítványok aláírásának jogát. Távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyettesei: az általános igazgatóhelyettes vagy a szakmai igazgatóhelyettes írja alá. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható. 4.2.

A vezető közötti feladatmegosztás

4.2.1. Az igazgató feladatai, hatásköre Az igazgató felelősségi területeit, feladat és hatáskörét a Centrum SZMSZ 11. pontja az alábbiak szerint szabályozza. Az igazgató felelős a) a tagintézmény pedagógiai munkájáért, és adminisztratív feladatainak ellátásáért, b) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, c) a tanulóbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, d) a tagintézmény nevelő és oktató munkája egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, e) a tagintézményben az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködés kialakításáért, f) a pedagógus etikai normáinak betartásáért és betartatásáért, g) a pedagógusok helyi továbbképzésének megszervezéséért, h) a tagintézmény feladatai ellátásához vagyonkezelésbe, használatba adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, i) a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért

19 j) a tervezési, beszámolási, tájékoztatásszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor az abban való közreműködésért, annak teljességéért és hitelességéért, k) a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi és HCCP szabályzatban előírt ellenőrzések elvégzéséért, l) a tagintézmény szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, elvégzéséért, vagy elvégeztetéséért, m) a nemdohányzók védelmére előírt törvényi feltételek biztosításáért. Az igazgató feladat-és hatásköre: a) a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően a főigazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló tagintézményt b) dönt minden olyan, a tagintézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörében c) gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a kiadományozási jogot, különösen a tagintézmény által a tanulói jogviszonnyal,

szülőkkel való kapcsolattartással

összefüggésben hozott döntések és a feladatkörbe tartozó nyilatkozatok tekintetében; jogszabályban meghatározott kiadományozási jogát átruházhatja a tagintézmény közalkalmazottjára, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható d) koordinálja a tagintézmény gyermek- és ifjúságvédelmi jelzőrendszer tagintézményhez kapcsolódó feladatit, e) elkészíti a tagintézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását, f) előkészíti a tagintézményi nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket, g) jóváhagyásra előkészíti a házirendet és az éves munkatervet, h) jóváhagyja a tagintézmény pedagógiai programját, amennyiben az a fenntartóra nem ró többletkötelezettséget, i) szervezi és ellenőrzi a tagintézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, j) kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükségehatáskörébe nem tartozó_ intézkedések megtételét, k) dönt a tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben, l) gyakorolja az e szabályzatban és a centrum egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a tagintézmény közalkalmazottjai és munkavállalói felett,

20 m) évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az centrum beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez, n) adatot szolgáltat, és legalább évente írásos tájékoztatást ad a főigazgató részére a tagintézmény tevékenységéről, o) véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó – a köznevelési intézményt, illetve az tagintézmény közalkalmazottját érintő – döntést (ideértve a tagintézményt érintő beiskolázást, a tagintézményt érintő költségvetés tervezést, a pályázatok beadását, a helyi tanterv és házirend összeállítását is), e kérdésekben javaslattételi jogkörrel rendelkezik, p) teljesíti a fenntartói, valamint a szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló centrum főigazgatója által kért adatszolgáltatást, q) szakmai értekezletet hív össze a tagintézmény működésével kapcsolatos megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából, r) önálló kiadományozási joggal rendelkezik az Nkt.-ban meghatározott önálló hatáskörei tekintetében, s) Az Nkt.-ban meghatározott saját hatáskörében ellátandó feladatainak végrehajtása a kötelezettségvállalásról szóló szabályzatban foglaltak szerint, t) képviseli a tagintézményt a hatáskörébe tartozó ügyekben, u) javaslatot tesz az irányítása alá tartozó munkavállalók elismerésére, v) gyakorolja az egyetértési jogot a tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor, w) közreműködik a pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítésében, a teljesítés nyilvántartásában a gyakornoki rendszer működtetésében. x) közreműködik a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében, y) az eredményes gazdálkodás érdekében közreműködik az éves költségvetés tervezésében és annak teljesítésében, z) megszervezi, ellenőrzi a tagintézmény működését érintő döntések, állásfoglalások végrehajtását. Az Nkt. által az igazgatóra telepített feladatkörökben az igazgató nem utasítható. 4.2.2. Az általános igazgatóhelyettes Határozott idejű vezetői megbízására - a nevelőtestület véleményezési jogának megtartása mellett - a tagintézmény igazgatója tesz javaslatot. A munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette. Felelősségi köre:

21 

Akadályoztatása esetén az igazgatót teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti, ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását, az igazgató utasítása szerint intézkedik a tagintézmény mindennapi életében előforduló ügyekben.



A tagintézmény szervezeti felépítéséből következő közismereti munkaközösségek tartoznak hozzá. Ezek munkáját irányítja, ellenőrzi, összehangolja.

Feladat- és hatásköre: 

Kapcsolatot tart a felügyelt szakterületének megfelelő szervezetekkel.



A munkaközösség-vezetők közreműködésével tantárgyfelosztást készít.



Koordinálja a pedagógus-továbbképzéseket.



Irányítja az érettségi vizsga lebonyolítását.



Irányítja az órarend elkészítését.



Szervezi a napi helyettesítési munkabeosztást.



Segíti a pályaválasztást, a felsőoktatási intézményekbe történő továbbtanulást.



Ellenőrzi a helyettesítések, túlórák adminisztrációját.



Szervezi a sajátos nevelési igényű tanulók szűrését, oktatását.



Szervezi a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében a felzárkóztatást, fejlesztést, tehetséggondozást, egyéni foglalkozást.



Felügyeli az oktatási, módszertani feladatok megvalósulását.



Közreműködik a tanulmányi versenyek szervezésében.



Közreműködik a nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenységben.



Közreműködik a pedagógusok szakmai ellenőrzési, minősítési eljárásának lebonyolításában.



Közreműködik a pályázati tevékenységben.



Szervezi a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásokat.



Felügyeli a diáksport, szabadidősport biztosítását.



Felelős a tagintézményi hagyományok ápolásáért, a hagyományos tagintézményi rendezvények, ünnepségek megszervezéséért.



A tagintézményben felel a tanulói jutalmazás és fegyelmezés Házirendnek megfelelő végrehajtásáért. Szervezi a tanulói fegyelmi eljárást.



Szervezi és ellenőrzi az évközi beszámolók és év végi vizsgák időpontját, tantárgyi beosztását.



Óralátogatás.



Adminisztrációs tevékenység ellenőrzése.



DMS és ifjúságvédelmi felelős tanár tevékenységének ellenőrzése.



Pedagógiai ellenőrzés és értékelés.

22 

Kapcsolattartás tagintézményi szinten.

4.2.3. A szakmai igazgatóhelyettes Határozott idejű vezetői megbízására - a nevelőtestület véleményezési jogának megtartása mellett - a tagintézmény igazgatója tesz javaslatot. A munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette. Felelősségi köre: 

Felelős a tagintézmény szervezeti felépítéséből következő szakterületen folyó gyakorlati képzési tevékenységért.



A tagintézmény szervezeti felépítéséből következő szakmai munkaközösségek tartoznak hozzá. Ezek munkáját irányítja, ellenőrzi, összehangolja.

Feladat- és hatásköre: 

A tagintézményi gyakorlati képzés feltételeinek biztosítása érdekében szervezi az anyagrendelést, az anyag és szerszámkiadást, munka- és védőruha, védőfelszerelés juttatást.



Szervezi a tanulók üzemi gyakorlatát.



Szervezi a szakmai, módszertani humánerőforrás fejlesztést.



Kapcsolatot tart a felügyelt szakterületének megfelelő szervezetekkel.



Irányítja a szakmai vizsgák és szakmai tanulmányi versenyek előkészítését, megszervezését.



Irányítja

és

közreműködik

a

pályaválasztást

segítő

tagintézményi

rendezvények

előkészítésében, megvalósításában (nyílt napok, kiállítások). 

Közreműködik a nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenységben.



Közreműködik a pályázati tevékenységben.



Közreműködik a bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttképzési tevékenységben.



Közreműködik a tanműhely karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatainak feltárásában, ütemezett elvégzésében.



Feladata a tagintézmény szállítási feladatainak szervezése.



Óralátogatás.



Pedagógus ellenőrzés és értékelés.



Kapcsolattartás tagintézményi szinten.



Szakmai záróvizsgák gyakorlati feladatrészének szervezése.

23 4.2.4. A gyakorlati oktatásvezető Határozott idejű vezetői megbízására - a nevelőtestület véleményezési jogának megtartása mellett - a tagintézmény igazgatója tesz javaslatot. A munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja felette. Felelősségi köre: 

A gyakorlati oktatásvezető a gyakorlóhelyek szakmai irányítója és az ott folyó oktató-nevelő munka felelős vezetője.

Feladat- és hatásköre: 

A gyakorlati képzés feltételeinek biztosítása érdekében szervezi az anyagrendelést, az anyagés szerszámkiadást, munka- és védőruha, védőfelszerelés juttatást.



Szervezi a tanulók összefüggő nyári gyakorlatát, segíti az együttműködési megállapodás megkötését.



Szervezi a szakmai, módszertani humánerőforrás fejlesztést.



Kapcsolatot tart a felügyelt szakterületének megfelelő szervezetekkel: kamara, NSZFH, stb.



Közreműködik a szakmai vizsgák és szakmai tanulmányi versenyek előkészítésében, megszervezésében.



Közreműködik

a

pályaválasztást

segítő

iskolai

rendezvények

előkészítésében,

megvalósításában (nyílt napok, kiállítások). 

Közreműködik a nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenységben.



Közreműködik a pályázati tevékenységben.



Közreműködik a bevételekhez kapcsolódó bérbeadási, hasznosítási, felnőttoktatási tevékenységben.



Közreműködik a tanműhely karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatainak ütemezett elvégeztetésében.



Tanórákat látogat.



Közreműködik a pedagógus ellenőrzésben, értékelésben.



Tagintézményi szinten kapcsolatot tart a kollégákkal.

4.3.

A tagintézmény helyettesítési rendje

Akadályoztatása esetén a tagintézmény igazgatóját – az azonnali döntést nem igénylő, az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó esetek kivételével - az általános igazgató-helyettes helyettesíti.

24 Az igazgató tartós távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörben fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább 14 naptári napos, folyamatos távollét. Az iskolavezetés tagjainak akadályoztatása esetén a tagintézmény vezetése a következő sorrend szerint alakul: 

Az igazgató távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes,

 távolléte esetén a szakmai igazgatóhelyettes, illetve a gyakorlati oktatás vezető látja el a vezetői feladatokat.

5. A tagintézmény testületei 5.1.

A pedagógusok közösségei

A nevelőtestület - a Nemzeti köznevelési törvény 70. §.-a alapján - az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja a tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a tagintézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt különösen a Köznevelési törvény 70.§. (2) bekezdése a./ - d./ valamint i./ pontjaiban meghatározott kérdésekben, úgy, mint: 

a pedagógiai program és módosításának elfogadásáról,



a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadásáról,



a tagintézmény éves munkatervének elfogadásáról,



a tagintézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,



a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,



a házirend elfogadásáról,



a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,



a tanulók fegyelmi ügyeiről,

25 

a tagintézmény vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításáról.

Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – a Köznevelési törvény 70. § (2) bekezdés h)–i) pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. 5.1.1. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület a feladatoktól függően tart értekezleteket, melyek összehívása az igazgató jogkörébe tartozik: A tanév során a tantestület: a) állandó és b) rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület állandó és rendkívüli értekezletén a részvétel kötelező. Távolmaradás csak előre bejelentett módon, igazgatói jóváhagyás esetén lehetséges. A nevelőtestület állandó értekezletei: 

alakuló értekezlet



tanévnyitó értekezlet



nevelési értekezlet,



félévi és tanév végi osztályozó értekezlet,



tanévzáró értekezlet



munkaértekezlet

A nevelőtestület rendkívüli értekezletei: 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze a tagintézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, illetve a tagintézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni továbbá az iskolai diákönkormányzat, az iskolai szülői szervezet kezdeményezésére is.



Az osztályközösségek problémáinak megvitatása mikro-értekezleti formában is lehetséges. A mikro-értekezletek időpontjait az osztályfőnökök határozzák meg, akiknek megítélése alapján szükség szerint

bármikor

tartható

az

osztály

aktuális

problémáinak

26 megbeszélésére. A mikro-értekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. 5.1.2. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok a tagintézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a tagintézmény állandó bizottságai: a. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását

átruházhatja

a

szakmai

munkaközösségekre,

az

iskolaszékre

vagy

a

diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Ezt az eljárást nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. b. A nevelőtestület a következő állandó bizottságokat hozhatja létre az alábbi feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal: 

Fegyelmi bizottság



Munkaközösség

5.1.3. A fegyelmi eljárás részletes szabályai. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást a Köznevelési törvény 53. § (2) bekezdésben szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú tanuló estén a szülő részére küldött értesítésben kerül ismertetésre az egyeztető eljárás lehetősége és rendje. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Az egyeztető eljárás lefolytatásához

27 szükséges, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül a fegyelmi bizottság elnökének címezve írásban jelentse be az egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmet. Egyeztető eljárás lefolytatására nincs lehetőség, ezáltal a fegyelmi eljárás folytatódik, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő: 

írásban lemond az egyeztető eljárás lehetőségéről,



öt tanítási napon belül nem nyújt be egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmet.

Az egyeztető eljárásban az igazgatónak az érintettek közötti megállapodás létrehozására kell törekednie. Az egyeztető eljárás közös részvétellel készült részéről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az esetleges megállapodást írásba kell foglalni. Az egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, ha az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni szükséges. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárás során írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi bizottság elnökéhez címezve írásban a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni a felfüggesztési idő lejártakor. Az egyeztető eljárás során, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél együttesen megállapodnak: 

az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni,



a megállapodásban meghatározott körben ezeket az információkat nyilvánosságra lehet hozni.

Fegyelmi bizottság A fegyelmi bizottság kivizsgálja a tanulók fegyelmi vétségét, és a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 58. §.-ának megfelelően fegyelmi határozatot hoz. A határozatban szereplő fegyelmi büntetés módozatait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. §. (4) bekezdése határozza meg. A határozat elleni fellebbezési eljárás rendjét a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 59-60. §-ai határozzák meg. A fegyelmi bizottság tagjai: -

az elnök – a tagintézmény nevelőtestületének véleménye alapján – az igazgató bízza meg, tevékenységéről beszámolási kötelezettséggel tartozik feléjük.

-

az igazgatóhelyettes,

-

a fegyelmi vétséget elkövető tanuló osztályfőnöke,

28 -

a tanuló szaktanára,

-

az osztály diákképviselője,

-

az ifjúságvédelmi felelős.

A részletes eljárásrend az ügyrendben található. 5.1.4. A nevelőtestület munkaközösségei a) A munkaközösség a köznevelési törvény 71. §.-a szerint segítséget ad az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben, segítséget ad továbbá a nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként, műveltségi területenként egy munkaközösség hozható létre. Feladataikat a tagintézményen belül egymással együttműködve végzik. b) A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a munkaközösségek feladatai: 

Koordinálják a tagintézményben folyó nevelő-oktató munkát, javítják szakmai színvonalát, minőségét.



Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.



Végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos tagintézményi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését.



Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét.



Szakmai érvek mentén döntenek a beszerzendő tankönyvekről.



Szervezik a pedagógusok belső továbbképzését.



A tagintézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

c) A munkaközösség tagjai javaslatot tesznek a munkaközösség-vezetőt személyére, aki a munkaközösség tevékenységének szervezését, irányítását és koordinálását végzi. d) Tagintézmények közötti munkaközösség működhet szaktárgyi és más pedagógiai feladatok ellátásának segítésére, mint például: testnevelés, gyermek- és ifjúságvédelem, iskolai könyvtár, szabadidő hasznos eltöltése, SNI-s tanulók gondozása, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációja stb.

29 5.1.5. A munkaközösség - vezető jogai és feladatai: A munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bíz meg, legfeljebb két évre. A munkaközösség-vezető tevékenységéről elsősorban a munkaközösség tagjainak köteles beszámolni, valamint meghatározott rendszerességgel az igazgatónak (illetve az illetékes igazgatóhelyettesnek). A tagintézmények közötti munkaközösségek vezetői a területileg illetékes főigazgatóhelyettesnek számolnak be. A munkaközösség-vezető teljes jogú tagja a kibővített tagintézmény vezetésnek, abban fontos, főleg szakmai szerepet tölt be. A tagintézmények közötti munkaközösség-vezető, amennyiben az ügyrendben érintett, vesz részt vezetői értekezleten. -

A tanév indulásakor javaslatot ad az iskolai munka tervezéséhez.

-

Összeállítja a tagintézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját.

-

A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja.

-

Munkaközösségével való konzultáció után javaslatot tesz a megjelenő és hasznosítható szakirodalom és egyéb oktatási segédanyag beszerzésére.

-

Kezdeményezi az egységes és objektív értékelés, mérés gyakorlatának kimunkálását.

-

Szorgalmazza és szervezi a városi, megyei és országos versenyekre való tehetséges tanulók kiválasztását, elősegíti azok felkészítését a versenyekre.

-

Képviseli az iskolát, a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon, megbeszéléseken.

-

Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében.

-

Az igazgató számára megbízható szakmai információt szolgáltat a munkaközösség életéről.

-

Véleményt nyilvánít a munkaközösség és az egész iskolai közösség esetében a jutalmazásról és a kitüntetésre való felterjesztésről.

-

Véleményt nyilvánít új szaktanár kinevezésével kapcsolatban, közreműködik mentori feladatok ellátásában.

-

Évi 3-4 munkaközösségi összejövetelt szervez, amely orientáló, továbbképző és ellenőrző jellegű.

-

Végzi a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatását. Tapasztalatairól mindkét irányba információt ad.

-

Ellenőrzi a szaktanárok tanmeneteinek elkészítését.

-

Tájékozódik a szaktantermekbe telepített eszközök használatáról

-

Közreműködik a szaktantermek leltározásában.

-

Együttműködik a könyvtáros tanárral a könyvtár-pedagógiai tevékenység fejlesztése érdekében.

30 -

Javaslatot tesz az időnkénti szükséges selejtezések megejtésére.

-

Szervezi a munkaközösség tevékenységét, segíti a munkaközösség szakmai munkáját, a szaktárgy oktatását.

-

Bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását.

-

Szakmai szempontból ellenőrzi, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, figyelemmel kíséri az azok szerinti előrehaladást, és a követelményrendszernek való megfelelést.

-

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az igazgató részére. 5.1.6. A tagintézmény pedagógusai: A tanár

a.)

A tanár szakmai önállósággal és felelősséggel a tanulók értelmi, erkölcsi nevelése, oktatása érdekében végzi a munkáját. Kötelességeit és jogait a köznevelési törvény 62. § (1) pontja írja elő. Kötelezettségének további tartalmát és kereteit a vonatkozó jogszabályok, a tagintézmény pedagógiai programja, működési szabályzata és egyéb szabályozók, valamint az igazgató útmutatásai alkotják. Feladatai és elvárások a tevékenységével kapcsolatban: 

Közreműködik az iskolai közösség kialakításában és fejlesztésében.



Figyelemmel kiséri az iskolai életet, együttműködik pedagógus társaival és a közösség tagjaival.



Észrevételeivel és javaslataival előmozdítja az iskola pedagógiai céljainak megvalósítását.



Hivatásból eredő kötelessége fejleszteni szaktárgyi és általános műveltségét.



Munkája eredményessége érdekében kapcsolatot tart a szülőkkel, a kollégiumi nevelőtanárokkal. Igény szerint részt vesz a szülői értekezleten, fogadóórát tart.



Tanévi munkáját szakmai, pedagógiai programjában tervezi meg, annak alapján halad. A programot a szakmai munkaközösségek hangolják össze.



Szaktárgyától függetlenül kötelessége az általános emberi értékekre nevelés.



Tevékenyen közreműködik munkaközössége munkájában.



Megbízás alapján felügyeleti tevékenységet lát el.

A jogszabályokban a dolgozók számára biztosított jogokon túl az alábbi jogok illetik meg: 

Véleményt nyilváníthat az iskola életét érintő valamennyi kérdésben.



A tantervi anyagon- a helyi adottságokra való tekintettel változtatásokat kezdeményezhet.

31 

Új nevelési-oktatási eljárásokat próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet az igazgató jóváhagyásával.



A

tanulók

érdemjegyeit

az

osztályozásra

vonatkozó

általános

követelmények

figyelembevételével önállóan állapítja meg. 

Tanulóit jutalmazásra, illetve fegyelmi felelősségre vonásra javasolhatja. Az osztályfőnök

c.)

Az osztályfőnök feladatkörébe a nevelési feladatok mellett a következő tevékenységek tartoznak: -

Folyamatosan konzultál az osztályába tartozó szaktanárokkal a tanulók tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és a felmerülő problémákról

-

Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

-

Rendszeresen ellenőrzi a tanulók iskolai szorgalmát és a tanórai, valamint az iskolai rendezvényeken tanúsított magatartását.

-

Kapcsolatot tart tanítványai szüleivel.

-

Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe és az elektronikus naplóba történt bejegyzéseket.

-

Osztálya tanulói számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhet.

-

Az iskolai rendezvényeken felügyel az osztályára.

-

A kilencedikes osztályfőnök részt vesz a tanulók beiratkozási folyamatában.

-

A tizenegyedik és a tizenkettedik osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában.

-

A tizenkettedik osztályban kiemelt feladata a pályairányítás, az érettségire történő jelentkezések lebonyolítása, és a továbbtanulás nyomon követése.

-

A szakképző évfolyamon feladata a tanulók vizsgára történő jelentkezésének segítése, és a továbbtanulás nyomon követése.

-

Felelős osztálya érettségi, szakmai vizsgájának technikai lebonyolításáért.

-

Kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, a törzslapok, a bizonyítványok vezetése.

-

A tanulókkal ismerteti az éves munkaterv rájuk vonatkozó részét (tanítási szünetek, érettségi, stb.).

-

Egyéb szervezési feladatok elvégzése, segítése.

-

Időre elkészíti az osztálya bizonyítványát, anyakönyvét, statisztikai adatlapját.

-

Osztályáról írásos jelentést készít, a félévi értékelésekhez igazodva.

-

A statisztika év eleji, félévi és év végi összesítését teljesíti, időre elvégzi.

-

Közvetítő szerepet vállal az osztálya és a tagintézmény nevelőtestülete között (információáramlás).

Az elektronikus napló vezetésével kapcsolatos kiemelt feladatai:

32  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét és hiányzásait. Igazolja, illetve elbírálja a hiányzásokat.  A tanuló félévi osztályzatairól az iskola az iskolai elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles az értesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott írásbeli tájékoztatást adni. -

Tanítványai napi hiányzását ellenőrzi - legkésőbb 8 munkanapon belül, indokolt esetben a tárgyhó végéig - igazoltatja, az adott havi hiányzásokat a naplóban a következő hónap 10. napjáig lezárja.

-

Figyelemmel kíséri az osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére.

-

A tanulók személyi adatait kitölti, az aktuális változásokat átvezeti.

d.) A diákmozgalmat segítő pedagógus A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg, meghatározott időtartamra. Megbízása, diákmozgalmi tevékenységgel kapcsolatos munkájának értékelése és jutalmazása tekintetében a diákönkormányzatot véleményezési és javaslattevő jog illeti meg. Munkáját az általános igazgatóhelyettes felügyeli. Tagintézményenként egy diákmozgalmat segítő pedagógus bízható meg.

A diákmozgalmat segítő pedagógus feladatai: 

Összehangolja és az osztályfőnökökkel együtt, segíti a diákbizottság tevékenységét.



Segíti az önszerveződésű, öntevékeny diákcsoportok kialakulását és munkáját, ennek során koordinációs feladatokat lát el.



A diákönkormányzatot rendszeresen tájékoztatja az őket érintő iskolai történésekről, feladatokról, az iskolavezetés döntéseiről.



Tájékozódik, és tájékoztatást ad az iskolavezetésnek a diákönkormányzat tevékenységéről.



Kapcsolatot tart a városi diákönkormányzattal.



Folyamatosan figyelemmel kíséri, segíti a diákönkormányzat tisztségviselőinek munkáját.



Tevékenyen részt vesz a tanórán kívüli kulturális rendezvények szervezésében és lebonyolításában.

A diákmozgalmat segítő pedagógus jogai:

33 

A diákönkormányzat munkáját, illetve az iskola tanulóinak többségét érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.



Kezdeményezheti, hogy az iskolavezetés a diákmozgalom segítésére a nevelőtestület tagjait időszakosan megbízza.



Javaslatot tesz, és közreműködik a tagintézmény éves munkaprogramjának összeállításában, a diákmozgalmi programok megtervezésében.



Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg a tanulók kitüntetésében és jutalmazásában, javaslatot tehet a diákmozgalom segítésében kiemelkedő tevékenységet végző pedagógusok elismerésére.



Kezdeményezheti a nevelőtestület összehívását a diákmozgalmat érintő kérdésekben.



Véleményt nyilváníthat a tanulóközösséget érintő pénzeszközök felhasználásáról.

e.) Az ifjúságvédelmi felelős Az ifjúságvédelmi felelőst az igazgató a nevelőtestület tagjai közül bízza meg. Tevékenységét az osztályfőnöki munkaközösséggel egyeztetett és az igazgatóhelyettes által jóváhagyott program alapján, a nevelőtestületek tagjainak közreműködésével végzi, amelyről a tanév során

szükség

szerint,

de

legalább

egy

alkalommal

testületi

értekezleten

beszámol.

Tagintézményenként egy ifjúságvédelmi felelős bízható meg. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban – az ellenőrző könyv útján – az osztályfőnökök kötelesek tájékoztatni az ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

Az ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: 

Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi intézményt kereshetnek fel.



A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében –megismeri a tanulók családi környezetét.



Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a család- és gyermekjóléti szolgálatot, a gyámhatóságot és a szabálysértési hatóságot.



A család- és gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

34 

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a tagintézmény igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési

önkormányzat

polgármesteri

hivatalánál

rendszeres

vagy

rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás megállapítás, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. 

A tagintézményben a tanulók és szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. család- és gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.



A tagintézmény nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése a tagintézmény igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanuló, a szülők és a pedagógusok részére.



Folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, osztályfőnökökkel, az iskolapszichológussal és a fejlesztő pedagógussal.

Az ifjúságvédelmi felelős feladata továbbá: 

Igazolatlan hiányzások kezelése, melynek során az előírásoknak megfelelően levélben értesíti a szülőt, a család- és gyermekjóléti szolgálatot, a gyámhatóságot és s szabálysértési hatóságot.



Nyilvántartja a hátrányos körülmények között élő, halmozottan hátrányos helyzetű valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat és szorgalmazza a rászorulók szociális segítését.



Figyelemmel kíséri az ellenük indított fegyelmi tárgyalások előkészítését, lefolytatását.



Az osztályfőnökkel, nevelőtanárokkal együttműködve a veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes első fokú gyámhatósággal, a család- gyermekjóléti szolgálattal és a helyi rendőri szervekkel.



Feladatainak

megoldásában

együttműködik

a

szülői

munkaközösséggel

és

a

diákönkormányzattal. Az ifjúságvédelmi felelős jogai: 

Kezdeményezheti az osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet soron kívüli összehívását, vagy mikro-értekezletek összehívását.

35 

Az iskola munkatervében foglaltakon túl kezdeményezheti, hogy a soron lévő vezetőtestületi, vagy nevelőtestületi értekezlet aktuális ifjúságvédelmi kérdéseket vitasson meg.

f.) A könyvtáros tanár A könyvtáros tanár pedagógus besorolású dolgozó, az iskola nevelőtestületének tagja. Munkaidejét és kötelező feladatait a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 62.§ (12) szabályozza. Munkaidejének részletes beosztását a törvény pontosan rögzíti. A könyvtáros tanár feladatai a 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet 166. §. (1) pont szerint: a.) Alapfeladatok -

A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.

-

Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról.

-

A tagintézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti foglalkozások tartása.

-

Könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása.

-

Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

b.) Kiegészítő feladatai: -

A köznevelési törvény 4.§ (5.) pontja szerint: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.

-

A nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése.

-

Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása.

-

Tájékoztatás

nyújtása

az

iskolai

(kollégiumi)

könyvtárak,

a

pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.

-

Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása.

-

Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

-

Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

5.2.

A diákok közösségei

5.2.1. A diákönkormányzat Tevékenységüket a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 48. §-a és a 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet 120. §-a szabályozza.

36 a.) A diákönkormányzat A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg meghatározott időtartamra. A diákönkormányzat működési rendje A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását a tagintézményi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. b.) Ifjúsági- politikai szervezetek iskolán kívül szerveződhetnek. 5.2.2. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek a diákönkormányzatban való képviseletük érdekében: küldöttet delegálnak a tagintézmény diákönkormányzatába. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt.

37 5.3.

A szülők közösségei

5.3.1. A szülői munkaközösség A Nemzeti köznevelési törvény 73.§-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján

a.)

a tagintézményben a szülők meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. Az

b.)

osztályokban megalakított szülői munkaközösségek egy képviselőt választanak a tagintézményi Szülői Képviselő Testületbe. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott képviselők, vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el a tagintézmény vezetőségéhez. A tagintézményi Szülői Képviselő Testület 3 képviselőt delegál az Iskolai Szülői

c.)

Választmányba. A tagintézmény szülői választmányát az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad a tagintézmény munkájáról és feladatairól. A Szülői Képviselő Testület egyetértési jogot gyakorol:

d.) -

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor mindazokban a jogszabályban meghatározott kérdésekben, amelyeket a jogszabály a hatáskörébe utal.

-

A tagintézmény Pedagógiai Programjának elfogadásakor.

-

A Házirend elfogadásakor az iskolahasználati jogosultságok meghatározásával kapcsolatban.

-

A tanulók – és ez által a szülők – nagyobb csoportjait érintő, a nevelő-oktató munkával összefüggésben hozott anyagi természetű, de nem jogszabály által meghatározott döntés meghozatalakor.

e.)

A Szülői Képviselő Testület, mint szülői szervezet véleményt nyilváníthat a tagintézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

38

6. A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, bizottságok

6.1.

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére, tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a tagintézmény alkalmazotti értekezletére, illetve a tagintézmény nevelőtestületére vagy szakmai munkaközösségre, diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Tagintézményi döntéshozatali fórumok

6.2.

6.2.1. Alkalmazotti értekezlet Tagjai: a tagintézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Jogai:  véleményezési jogkör: -

A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét illetően

-

A

tagintézmény

átszervezésével,

feladatának

megváltoztatásával,

nevének

megállapításával vagy módosításával kapcsolatban. -

A vezetői pályázathoz készített személyi véleményezés kialakításában.

 javaslattételi, állásfoglalási jogkör: -

a tagintézmény fejlesztésével, átalakításával, leépítésével kapcsolatban, nagyobb létszámú dolgozói csoportot érintő kérdésekben.

6.3.

Tagintézményi nevelőtestületi értekezlet

Tagjai: Az iskola pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók.

39 A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Jogai: 

döntési jogkör: -

Az SZMSZ elfogadása

-

A tagintézmény Pedagógiai Programjának elfogadása, módosítása.

-

Az éves munkaterv jóváhagyása.

-

Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.

-

A továbbképzési program elfogadása,

-

A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

-

A házirend elfogadása,

-

A

tanulók

magasabb

évfolyamba

lépésének

megállapítása,

a

tanulók

osztályozóvizsgára bocsátása, -

A tanulók fegyelmi ügyeiben,

-

Igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma



véleményezési jogkör: -

A tagintézmény igazgatójának megbízásával összefüggő, a jogszabályban előírt véleményezési jogkör.

-

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a tagintézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben



javaslattételi, állásfoglalási jogkör: -

A tagintézmény jelentős szakmai fejlesztésével, átalakításával, leépítésével kapcsolatban, nagyobb létszámú dolgozói csoportot érintő kérdésekben.

6.4.

Minden olyan kérdésben, amelyet a tagintézmény pedagógusai kezdeményeznek. Tagintézmény vezetőinek értekezlete

Az igazgató a tagintézmény vezetésének hetente egyszer, valamint szükség szerint vezetői értekezletet tart. Vezetője: az igazgató Tagjai: a tagintézmény vezető beosztású dolgozói

40 Jogai: 

döntési jogkör -

Az iskola felsőbb vezetésétől kapott feladatok végrehajtásáról, módjáról.

-

A szakmai területeken elvégzendő munkákról, feladatokról

-

A

tagintézmény nevelőtestületének,

munkájának

szervezése,

irányítása,

ellenőrzése.



-

A napi munka keretén belül a tagintézményben megoldandó pedagógiai munkákról.

-

Tantárgyfelosztás tervezése, előkészítése.

-

Érettségi és szakmai vizsgák előkészítése, lebonyolítása.

-

Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése.

-

Tanulóbaleset megelőzése, nyilvántartása, elemzése.

-

Tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.

-

Ifjúságvédelmi és DMS feladatok megszervezése, ellátása.

-

Beiskolázási feladatok szervezése, tanulói felvételek előkészítése.

-

Továbbtanulás, pályaválasztás segítése, szervezése.

-

Tanulmányi versenyek előkészítése, megtartása.

-

Diákönkormányzat munkájának segítése.

-

A tagintézményi ünnepségek előkészítése.

-

A tagintézmény marketing, reklám tevékenységének segítése.

véleményezési jogkör -

A Szülői Képviselő Testületnek a tagintézmény működését érintő észrevételeiről, javaslatairól.



javaslattételi, állásfoglalási jogkör -

A tagintézmény szakmai-pedagógiai-gazdasági munkájával összefüggő feladatokban.

Az itt született intézkedéseket, kezdeményezéseket, döntéseket a vezetők a nevelőtestület, illetve más érintett fórum nyilvánossága elé tárják, kivéve, ha az értekezlet témája bizalmas természetű. 6.5. Munkaközösség-vezetők értekezlete Tagjai: a tagintézmény munkaközösség-vezetői. A munkaközösség-vezetők tevékenységének koordinálására, együttműködésének segítésére hivatott. Összehívását bármelyik munkaközösség-vezető és a tagintézmény igazgatója, igazgató helyettesei kezdeményezhetik. Jogai: 

döntési jogkör

41 -

A

tagintézmény

munkaközösségeinek

tevékenységéből

adódó

feladatok

összehangolása, szervezése, lebonyolítása és értékelése. 

véleményezési jogkör -

A tagintézményben a szakmai, pedagógiai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, minőségének emelése.



javaslattételi, állásfoglalási jogkör -

6.6.

A tagintézmény szakmai-pedagógiai-gazdasági munkájával összefüggő feladatokban. Munkaközösségi értekezlet

Tagjai: az adott pedagógiai területhez tartozó pedagógusok. A munkaközösség tevékenységének koordinálására, a belső továbbképzések megtartására hívható össze, a munkaközösség-vezetőjének vagy a tagintézmény vezetésének kezdeményezésére. Jogai: 



döntési jogkör -

A munkaközösség éves munkatervéről.

-

A munkaközösség szakmai munkájáról.

-

A módszertani és szaktárgyi értekezletekről.

-

A bemutató foglalkozásokról.

-

A munkaközösség tagjainak fejlesztő szakmai programjáról.

-

Az egységes követelményrendszer kialakításáról, és bevezetéséről.

véleményezési jogkör 

Az oktatás tartalmi fejlesztésének irányáról.

javaslattételi, állásfoglalási jogkör -

A költségvetésben az előirányzatok felhasználására.

-

A pedagógiai kísérletek fejlesztésére.

-

Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése.

-

A pedagógusok továbbképzésére.

-

A tagintézményi pályázatokban való részvételről.

42

IV.

A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a tagintézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, bővíteni. 1.1. Az igazgató ellenőrző, értékelő munkáját az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezetők segítik. 

Közvetlen ellenőrzési eljárások: az óra- és foglalkozás-látogatások, ehhez kapcsolódóan a tanárokkal folytatott egyéni vagy kiscsoportos módszertani - tantervismereti megbeszélések, a továbbképzést is szolgáló bemutató órák szervezése, látogatása értékelése, a munkaközösségi foglalkozások látogatása, ellenőrzése.



Közvetett ellenőrzési eljárások: -

a tanmenetek, munkatervek, foglalkozási tervek, osztályfőnöki - pedagógiai tervek áttekintése,

-

havonkénti, rendszeres naplóellenőrzések, rendszeres tájékozódás a tanórán kívüli tevékenységi formákról.

1.2. A munkaközösségek - a munkaközösség-vezető irányításával - a tantárgyat, tantárgy-csoportot gondozó összefogó tevékenységük során rendszeresen, a munkatervüknek megfelelően elemzik, értékelik, összegzik a tapasztalatokat. 1.3. A pedagógus folyamatos önellenőrzési munkát végez, a tanított osztály, csoport belépési ismeretszintjének a felmérésével, az előrehaladás szintjeinek megállapításával (írásbelik, szóbelik egyeztetése, felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás, a tanmenetek folyamatos aktualizálása).

2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 2.1 A tanórán kívüli foglalkozások célja 2.1.1. Az igazgató ellenőrző, értékelő munkáját az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezetők segítik. 

Közvetlen ellenőrzési eljárások: az óra- és foglalkozás-látogatások, ehhez kapcsolódóan a tanárokkal folytatott egyéni vagy kiscsoportos módszertani - tantervismereti megbeszélések,

43 a továbbképzést is szolgáló bemutató órák szervezése, látogatása értékelése, a munkaközösségi foglalkozások látogatása, ellenőrzése. 

Közvetett ellenőrzési eljárások: -

a tanmenetek, munkatervek, foglalkozási tervek, osztályfőnöki - pedagógiai tervek áttekintése,

-

havonkénti, rendszeres naplóellenőrzések, rendszeres tájékozódás a tanórán kívüli tevékenységi formákról.

2.1.2. A munkaközösségek - a munkaközösség-vezető irányításával - a tantárgyat, tantárgy-csoportot gondozó összefogó tevékenységük során rendszeresen, a munkatervüknek megfelelően elemzik, értékelik, összegzik a tapasztalatokat. 2.1.3. A pedagógus folyamatos önellenőrzési munkát végez, a tanított osztály, csoport belépési ismeretszintjének a felmérésével, az előrehaladás szintjeinek megállapításával (írásbelik, szóbelik egyeztetése, felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás, a tanmenetek folyamatos aktualizálása). a.)

A tagintézmény – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

b.)

A tagintézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: szakkörök, diáksport egyesület, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtári programok,

kulturális

rendezvények,

tanfolyamok,

tömegsport,

felzárkóztatás,

tehetséggondozás. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 2.2 Szakkörök Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít a tagintézmény. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján zajlanak, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. 2.3 Diáksport egyesület Az iskolában diáksport egyesület működik. A diáksport egyesület tagja lehet a tagintézmény valamennyi nappali tagozatos tanulója.

44 A diáksport egyesület neve: Vásárhelyi DSE Székhelye:

5000 Szolnok, Baross utca 43.

Alapításának éve:

2007.

Felügyelő szerve:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség

Működési területe:

Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakképző Iskolája, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye

Célja: 

tagjainak rendszeres helyi – intézményen belüli, intézmények közötti – játék, turisztikai programok, táborok és versenylehetőségek tervezése, szervezése,



a rendszeres testgyakorlás feltételeinek biztosítása, az állami és társadalmi erőforrások gyűjtése,



sport-tanfolyamok működtetése, rendezvények szervezése stb.

2.4 Versenyek, tanfolyamok A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni a tagintézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. A tanórán kívüli foglalkozási tevékenységek teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények felmérését követően az igazgató adhatja ki.

3. Tagintézményi védő, óvó előírások A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor az osztályfőnök, a szaktanár köteles ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

45 

A pedagógus (tanár, osztályfőnök) szükség szerint a tanórai, gyakorlati foglalkozás, tanulmányi kirándulás megkezdése előtt köteles az ismertetést megtartani és azt dokumentálni.



Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában, gyakorlati munkahelyen való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a tagintézmények házirendje határozza meg.



A bekövetkezett tanulóbalesetet, az azt elsőként észlelő tanulótárs köteles haladéktalanul jelenteni a legelső elérhető pedagógusnak (tanár, osztályfőnök).



A pedagógus, a tőle elvárható legnagyobb körültekintéssel szükség esetén azonnal megkezdi a sérült elsősegélyben részesítését, haladéktalanul értesíti az igazgatót, (igazgatóhelyettest) intézkedik a baleset helyszínének a biztosításáról.



Az igazgató (igazgatóhelyettesek) tájékozódnak a baleset körülményeiről, a sérülés mértékéről, gondoskodnak a sérült szakszerű orvosi ellátásáról. Értesítik az iskolaorvost, szükség esetén a mentőszolgálatot.



Az igazgató intézkedik a baleset kivizsgálásáról.



A baleset kivizsgálásában saját kérésére részt vehet a Szülői Képviselő Testület és a diákönkormányzat képviselője is.



Gyakorlati foglalkozáson történt tanulói balesetek esetében együttműködési megállapodás alapján, az érvényes szerződésben megbízott szervezet jogosult eljárni.



Tanórán kívüli tanulói balesetek esetén a köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. tv., valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, 20/2012. EMMI rendelet értelmében az igazgató köteles eljárni.



A súlyos balesetet az igazgató köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni (telefonon, telefaxon, személyesen) a Centrum főigazgatójának.



Az igazgató minden tanulóbalesetet követően köteles(ek) megtenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére.

46

A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. 

A rendkívüli esemény bekövetkezését az esemény észlelője, illetve a telephelyek felelős vezetői, haladéktalanul köteles(ek) értesíteni a tagintézmény igazgatóját, aki hatáskörében meghozza a szükséges intézkedéseket.



A rendkívüli esemény bekövetkezését az igazgató köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni (telefonon, telefaxon, személyesen) a Centrum főigazgatójának.



Bomba robbantásával fenyegető bejelentés esetén az igazgató (telephelyek felelős vezetői) haladéktalanul értesítik a rendőrséget és intézkednek az intézmény gyors, szakszerű kiürítéséről.



Az iskolaépület, kiürítése a tűzriadó tervben meghatározott kiürítési eljárás szerint, az éppen órát, gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusok irányításával történik.



A kiürítési eljárás menetéről a tanulókat a tanév megkezdésekor az osztályfőnök tájékoztatja.



A kiürítési eljárást a tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően tanévenként legalább egy alkalommal, próbariadó keretében gyakorolni kell. Erről a munkavédelmi vezető köteles gondoskodni valamennyi, a tagintézményhez tartozó épületben.



A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat az igazgató utasítása szerint pótolni kell.

4. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A 14-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskolaegészségügyi ellátásban (a továbbiakban: iskola-egészségügyi ellátás) való rendszeres részvételéről [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdés b)-c) pont] az óvodák és iskolák (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmények) e rendeletben foglaltak szerint gondoskodnak. Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.

47 4.1 A nevelési-oktatási tagintézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok 4.1.1

A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése

a) Az iskolai tanulók időszakos vizsgálata a módszertani irányelvek szerint. (Minimális követelmény a 9., 11. évfolyamon, a védőoltások előtt. Kötelező az adatszolgáltatás az ún. index ( 9., 11.) évfolyamokról. b) A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása. c) A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése. d) Üdülés, táborozás, sportverseny előtti orvosi vizsgálatok elvégzése. e) Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés. 4.1.2

Alkalmassági vizsgálatok elvégzése

a) Pályaalkalmassági

vizsgálatok

elvégzése,

pályaválasztási

tanácsadás

orvosi

feladatainak elvégzése (OTH-FJOKK-OMFI Ifjúsági Pálya- és Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály) irányelvei alapján. b) A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása. 4.1.3

Közegészségügyi és járványügyi feladatok

a) Az iskolai védőoltások elvégzése és dokumentálása. b) A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. c) A tagintézményben folyó étkeztetés ellenőrzése. d) Közegészségügyi-járványügyi

hiányosságok

észlelésekor

javaslattétel

megszüntetésére valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése.

a

hibák

48 4.1.4

Elsősegélynyújtás

A tagintézményben bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása. 4.1.5

Részvétel a tagintézmény egészségnevelő tevékenységében

a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. b) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. 4.1.6

Környezet-egészségügyi feladatok

a) Az intézményi környezet - tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek - ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. b) A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése. 4.1.7

Ellátott gyermekek, tanulók nyilvántartása

Az ellátott gyermekekről, tanulókról nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése. 4.2 Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok 

Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint.



A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.



Elsősegélynyújtás.



Az orvosi vizsgálatok előkészítése.



A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.



A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.



Részvétel a tagintézmény egészségnevelési programjában az alábbi témákban: 

az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás),



családtervezés, fogamzásgátlás,



szülői szerep, csecsemőgondozás,

49 

szenvedélybetegségek megelőzése.



Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.



Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet).



Pályaválasztás segítése.



Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.).

4.3 Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai 

A körzetéhez tartozó gyermekeket - egyénileg és csoportosan - fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi.



Tervezi és szervezi a csoportos és egyéni kezelések rendjét.



Évente két alkalommal a rendelőben elvégzi a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát és kezelését. A további kezelésre szorulókat visszarendeli. Szakellátásra (pl. fogszabályozó kezelésre) irányítja a rászorulókat.



Évente legalább egy alkalommal meglátogatja a körzetéhez tartozó nevelési-oktatási intézményeket, a tagintézmények vezetőivel rendszeres kapcsolatot tart.



Az iskolafogászati osztálynévsorokat és az aktuális tájékoztató nyomtatványokat a tanév elején eljuttatja az oktatási intézménybe.



Kiemelt gondozásban részesíti a fogyatékos és más módon veszélyeztetett gyermekeket. Ellátásukat a háziorvossal, iskolaorvossal egyeztetett módon végzi.



Egészségügyi felvilágosító és nevelő tevékenységet folytat, részt vesz a nevelési-oktatási intézményben folyó egészséges életmódra nevelésben, az egészségtan oktatásban.

4.4 A munkakör betöltéséhez szükséges alkalmassági vizsgálatok A munkáltatónak a foglalkoztatni kívánt minden személynél, a munkavégzés megkezdése előtt előzetes, a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott munkakörökben való alkalmazás (foglalkoztatás) előtt, előzetes, időszakos, személyi higiénés, illetőleg soron kívüli (esetenkénti) alkalmassági vizsgálatot kell elvégeztetni. A jogszabályban előírt alkalmassági vizsgálatok elvégeztetése kötelező, annak hiányában a közalkalmazott nem foglalkoztatható. Az alkalmasság véleményezése: a) a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre,

50 b) a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére, c) a személyi higiénés alkalmasság esetében a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre történik. A munkaköri és a szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése meghatározott esetekben záró vizsgálattal egészül ki. A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat is lehet előzetes és soron kívüli. Az alkalmassági vizsgálatok nem hivatottak a munkaképesség mértékének a rokkantsági fok, illetve a szellemi képesség és elmeállapot véleményezésére. Választ adnak azonban arra, hogy a dolgozó szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozásegészségügyi ellenőrzésen kell részt vennie, hogy külföldi munkavégzéskor alkalmas-e a szakmai feladatok ellátására az adott országban. A vizsgálatok alkalmasak annak megállapítására is, hogy a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörben, illetve szakmában foglalkoztatott dolgozó személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét. A vizsgálatokat végzők A

munkaköri

alkalmassági

vizsgálatot

és

véleményezést

a

foglalkozás-egészségügyi

alapszolgáltatásra jogosult orvos, a szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezést a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában a megyei kormányhivatal által kijelölt foglalkozásegészségügyi szakellátó szerv orvosa végzi. Alkalmassági vélemény A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben kell meghatározni, hogy a vizsgált személy alkalmas-e az adott foglalkozás ellátására vagy sem. Az orvos a foglalkoztatással, képzéssel kapcsolatosan - az egészségi állapot figyelembevételével - korlátozásokat írhat elő. Az orvosi véleményt a vizsgáló orvos aláírásával és bélyegzőjével hitelesíti, majd a rendelet 12. számú melléklete szerinti nyomtatványon közli a munkáltatóval. Az orvos tájékoztatja a vizsgált személyt az alkalmatlanság okáról, a munkáltatóval vagy a foglalkoztatóval azonban csak a vizsgált személy hozzájárulásával közölheti azt. A vizsgálatot végző orvos betegség esetén vizsgálatra, gyógykezelésre utalja a véleményezett személyt.

51

5. Munkarend, tanítási időkeret 5.1 A közalkalmazottak munkarendje a) A közoktatásban alkalmazottak körét a köznevelési törvény 61. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 62. § rögzíti. b) A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény határozza meg. 5.2 A tagintézmény működési rendje A tagintézmény székhelye: Szolnok, Baross utca 43. Az igazgatóság munkarendje: A szorgalmi időszakban:

hétfőtől csütörtökig 7.30-16.00, pénteken 7.30-13.30 óráig.

Szorgalmi időszakon kívül ügyeleti rend szerint:

szerdánként 8-12 óráig.

A pénzforgalom ügyintézési rendje hétfőtől csütörtökig:

7.30- 14.00-ig

pénteken:

7.30- 11.30-ig.

A tagintézményben portaszolgálat működik, tanítási napokon reggel 6-tól este 8 óráig. Az iskola szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - ha nincs rendezvény – zárva tart. Eseti kérelmek alapján, a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az iskola zárását megelőzően a portásnak kötelessége meggyőződni arról, hogy az épületet mindenki elhagyta, a nyílászárók zárva vannak. Ezt követően bekapcsolja a riasztó rendszert. A tagintézményi telephely : Szolnok, Béla király utca 4. Munkarendje: A szorgalmi időszakban: 7.30-18.00 óráig A telephelyen a karbantartó állandó felügyeletet biztosít: tanítási napokon reggel 6-tól este 7-ig. Az iskola szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - ha nincs rendezvény – zárva tart. Eseti kérelmek alapján, a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A telephely zárását megelőzően a karbantartónak kötelessége meggyőződni arról, hogy az épületet mindenki elhagyta, az összes nyílászáró zárt, kívülről nem nyitható állapotban van, ezután a riasztandó területeket védelem alá kell helyeznie.

52 5.3 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje A tagintézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el. 5.4 A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 62-63. §-a rögzíti. b) A törvény 62. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. c) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg a tagintézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. d) A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál a tagintézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. e) A pedagógusok munkaidőben látják el a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységüket. A tanórán kívüli feladataik közül a nem kizárólag az iskolában elvégzendő feladataikat saját döntésük alapján az iskolán kívül is elláthatják. f) A munkaidő nyilvántartásban a heti rendes munkaidőnek a hétfőtől-péntekig terjedő napokra kell megjeleníteni a napi munkaidő kezdő- és befejező időpontjait úgy, hogy a napi munkaidők összesítése a heti munkaidőt adja. g) Az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek az iskola érdekében elvégzendő tanórán kívüli feladatokat úgy kötelesek szervezni, hogy az elsősorban a pedagógusok napi munkaidejében elvégezhető legyen. Amennyiben ez nem lehetséges, ezen feladatok ellátására utasítási jogkörükben eljárva a napi munkaidőt átszervezhetik, de az átszervezést írásban, a feladat ellátását megelőzően legalább egy héttel előre közölni kell az érintett pedagógussal, aki a feladatot köteles elvégezni. A feladatok ellátását úgy kell megszervezni, hogy tekintettel kell lenni az arányos teherviselésre. h) A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, ennek okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a tanítási óra előtt legalább 1/2 órával köteles jelenteni a tagintézmény igazgatójának vagy helyettesének, hogy a közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítéséről intézkedhessen. i) A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezik.

53 j) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. k) A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 5.5 A tagintézmény tanulóinak munkarendje A tagintézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A Házirendet – a tagintézmény igazgatójának előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a diákönkormányzat és a szülők közösségének egyetértésével (Nemzeti köznevelésről szóló tv. 25. § (4)). 5.6 A tanév helyi rendje a) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A tanítási év rendjét - a Nemzeti köznevelési törvény 27. §-a alapján – az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A tanítási év szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák (érettségi, szakmai) követik. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt:  A nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásai (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai).  Az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalma.  A tanítás nélküli munkanapok időpontja és programja.  A vizsgák rendje.  A tanév tanórán kívüli foglalkozásai.  Az éves munkaterv jóváhagyása. a) A tagintézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sport rendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben.

54 b) A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézményi vizsgáztatás (felvételi, érettségi, képesítő). A vizsgarendet szintén a munkatervben kell rögzíteni. c) A tanév helyi rendjét, a tagintézmény rendszabályait (Házirend), a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a házirendet valamint a tanév helyi rendjét a szülőkkel. d) A tagintézmény belső rendszabályait (házirendjét) ki kell függeszteni a tanulói hirdetőtáblán. 5.7 A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. b) Az elméleti tanítási órák időtartama 45 perc, a gyakorlati órák időtartama maximum 60 perc. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. d) Az óraközi szünetek időtartama: 5, 10, 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. e) Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik.

V.

A FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS FORMÁI

A tagintézmény az iskola Alapító Okiratában meghatározottak értelmében felnőttoktatást és felnőttképzést folytat. A képzések jellegük szerint lehetnek iskolarendszerűek és iskolarendszeren kívüliek, megszervezhetők nappali, levelező, esti és távoktatásos formában. Az iskolarendszerű képzések vonatkozásában a résztvevők tanulói jogviszonnyal rendelkeznek és képzésük során alkalmazni kell a köznevelési és a szakképzési jogszabályok előírásait. Az iskolarendszerű felnőttoktatási csoportok indítására a fenntartó ad engedélyt a tanév órakeretének terhére, a képzésekben résztvevők az iskola közoktatási tanulólétszámába beszámítanak.

1. Az iskolarendszerű felnőttoktatás A jelentkezés az iskola által meghatározott időszakban, a közoktatási tanév rendjéhez igazítottan történik. A képzésben részt venni szándékozó a tagintézménnyel egyeztetett módon jelentkezési nyomtatványt tölt ki és tanulói jogviszonyt létesít. A jelentkezéshez szükséges előfeltételek meglétét (iskolai

55 végzettség, szakmai előképzettség, igazolt szakmai előgyakorlat, egészségi alkalmasság) az intézmény ellenőrzi, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról dönt. A képzésben résztvevő a képzés megszervezésének módjától, a választott szakképzés jellegétől függően a tagintézménnyel tart kapcsolatot, a szakmai elméleti és gyakorlati kompetenciák kialakítása az ott meghatározott módon zajlik, a képzési programban leírtaknak megfelelően.

2. Az iskolarendszeren kívüli képzések Iskolarendszeren kívüli képzést a Centrum kezdeményez és szervez. Ennek bonyolításában az iskola közreműködőként vesz részt. A képzések szervezése eltérhet a tanév rendjétől. A képzések vonatkozásában az iskola éves képzési tervet készít. A képzésekre való jelentkezés folyamatos, a csoportok indítása a munkaerő piaci igényekhez és a létszámokhoz igazodik. A jelentkezésnél figyelemmel kell lenni az iskolai végzettségre, a szakmai előképzettségre, a szakmai előgyakorlatra, az egészségi alkalmasságra. Ezek meglétét a Centrum vizsgálja, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról dönt.

3. A felnőttoktatás finanszírozása A szakképzési, felnőttképzési jogszabályok előírásai alapján a második szakképesítés megszerzéséig a felnőttoktatás ingyenes. A felnőttoktatás és felnőttképzés részletes eljárásrendjét a tagintézmény ügyrendje tartalmazza.

VI.

TAGINTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA 1. A törvényes működés alapdokumentumai

A tagintézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:  alapító okirat (SZSZC),  pedagógiai program,  nevelési, oktatási tervek,  éves munkaterv,  jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei, 

további, tagintézményi működést meghatározó dokumentumok (Közalkalmazotti szabályzat).

56 1.1 Az alapító okirat A nemzeti köznevelési törvény 21. §-a rendelkezik közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Alapító okirattal a Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum rendelkezik, önálló alapító okirata a tagintézménynek nincs. A pedagógiai program A nevelő-oktató munka az iskolában a pedagógiai program szerint folyik, ez a dokumentum képezi a tagintézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola szakmai tevékenységét tekintve önálló, a pedagógia program ennek a szakmai önállóságnak a bemutatását is szolgálja. 1.2 Nevelési, oktatási tervek A pedagógiai program jóváhagyásáig az érvényes tervek határozzák meg az iskola pedagógiai feladatait.

nevelési

és

oktatási

1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv a tagintézmény hivatalos dokumentuma, amely az tagintézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével.

2. A további, tagintézményi működést meghatározó dokumentumok A házirend, mint az iskolai élet alapvető szabályait rögzítő dokumentum jogokat és kötelességeket fogalmaz meg a pedagógusok és a diákok számára. Intézményi közzétételi lista, amely tartalmazza a tagintézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot A felsorolt tagintézményi dokumentumok nyilvánosak, azok papíralapú adathordozón és elektronikus formában is egyaránt hozzáférhetők, megtekinthetők és tanulmányozhatók: -

a tagintézmény könyvtárában,

-

a tagintézmény honlapján.

VII.

A TAGINTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

57

1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai b) A tagintézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. c) A tagintézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Minden tanévben megrendezésre kerülő események: 

március l5-i megemlékezés (formájáról a tanév rendjének elfogadásakor dönt a tantestület)



október 6. megemlékezés az aradi vértanukról (iskolai rádiós műsor)



október 23-i megemlékezés (formájáról a tanév rendjének elfogadásakor dönt a tantestület)



tanévnyitó ünnepség



tanévzáró ünnepség



szalagavató ünnepség



ballagás

Tanulmányi versenyek: 

Iskolai tanulmányi versenyek



Megyei tanulmányi versenyek



Területi tanulmányi versenyek



Országos tanulmányi versenyek



Szakmai tanulmányi versenyek

A tagintézményi versenyek és szórakoztató rendezvények: 

diáknapi rendezvények



9. évfolyamosok bemutatkozó rendezvénye (gólyaavató)



szalagavató bálok (ifós piknik)



Ki Mit Tud!



szavalóverseny

58

2. A hagyományápolás külsőségei A tanulók az iskolai ünnepélyeken alkalomhoz illő öltözetben vesznek részt (iskolai egyenruha)

3. Testvériskolai kapcsolatok Testvériskolai kapcsolatok alapján a tanuló-csereprogramok megszervezése a kapcsolatért felelős tanár irányításával történik.

VIII. A Szervezeti

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA és Működési Szabályzat célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár

- feladatát és gyűjtőkörét, - kezelésének és működésének rendjét, - fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját, - állományvédelmi eljárásait, - a könyvtárpedagógiai tevékenységét.

1. Az iskolai könyvtár tevékenységét meghatározó jogszabályok - 2011. évi CXC. (190.) törvény a nemzeti köznevelésről - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (6. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez) - 2012. évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról - 2012. évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről - 3/1975.(VIII.17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról - 501/2013. (XII. 29.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről

59 - 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról - 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

2. A könyvtárra vonatkozó adatok A Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola könyvtára 1973-ban létesült. Intézményi átszervezés miatt 2008. július 1-jétől a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola tagintézményeként működtünk tovább, majd 2011. július 1-jétől intézményünk összevonásra került az Egészségügyi Tagintézménnyel. Az összevont intézmény neve: Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény lett, a két könyvtárból egy könyvtár került kialakításra a Szolnok, Baross u. 43. szám alatti épületben. 2015. július 1-jétől az intézmény neve: Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakképző Iskolája. A könyvtár működésében ez az átszervezés érdemi változást nem eredményezett. A könyvtár elnevezése: Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Szakképző Iskolájának könyvtára Székhelye, címe: 5000 Szolnok, Baross u. 43. Elérhetősége: tel.: 56/800-110 e-mail: [email protected] webcím: www.vasarhelyipal.hu Létesítésének időpontja: 1973. Jogelődök: Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola, Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintéznény, Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Vásárhelyi Pál Közgazdasági, Egészségügyi és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény. A könyvtár bélyegzője: Működési feltételek: A könyvtár az iskola első emeletén helyezkedik el, alapterülete 89,6 nm2. A könyvtár berendezése részben felújításra került, de a könyvek tárolása a magas polcok miatt célszerűtlen. Technikai felszereltsége megfelelő. Az állomány közel 30.000 könyvtári egységből áll. Új adatbázis létrehozás miatt a könyvtári állomány feltárása jelenleg is folyik. A könyvtár használói

60 körébe az iskola pedagógusai, tanulói és technikai munkatársai tartoznak. Valamennyi könyvtári tevékenység a SZIKLA integrált könyvtári szoftverrel kerül ellátásra. A könyvtárpedagógiai tevékenység az iskola helyi tantervében és a könyvtárpedagógiai programban rögzített. A könyvtárban egy főállású könyvtárostanár dolgozik, munkaköre a munkaköri leírásban szabályozott, heti munkaideje 40 óra, kötelező óraszáma 22 óra.

3. A könyvtár fenntartása, felügyelete Az iskolai könyvtár a Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum fenntartásában működik. (Iskolafenntartó: Nemzetgazdasági Minisztérium) Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola költségvetésében gondoskodik. A korszerű könyvtári szolgáltatások biztosításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. A könyvtár működését a tagintézmény igazgatója irányítja és ellenőrzik a nevelőtestület, a diákközösség és a könyvtárostanár javaslatainak meghallgatásával. Az iskolai könyvtár könyvtárszakmai tevékenységének értékelését az országos szakértői listán szereplő könyvtári szakértő, pedagógiai tevékenységét tanfelügyelő ellenőrzi.

4. A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket a Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum a költségvetésében biztosítja. Ezen belül az állományfejlesztésre fordítandó összeget úgy tervezi meg, hogy a pedagógiai program végrehajtásához szükséges dokumentumok biztosíthatóak legyenek a gyűjtőköri szabályzatban rögzített elvek szerint. Figyelembe veszi továbbá az adott tagintézményben tanulók és dolgozók számát is. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy bocsátja a könyvtárostanár rendelkezésére, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az állománygyarapítási keret célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár felelős, ezért ebből a keretből csak az ő beleegyezésével lehet könyvtári dokumentumot vásárolni. A napi működéshez szükséges irodaszerekről, valamint technikai eszközökről, szoftverekről és szociális feltételekről a tagintézmény gondoskodik.

61

6. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosítja, a tagintézmény könyvtárpedagógiai tevékenységét koordinálja. Feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelet írja elő, az alábbiak szerint: 1. Az iskolai könyvtár alapfeladata a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladata: a) egyéb foglalkozások tartása (a Nkt. 4. § 5. pontja szerint: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja) b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó

intézményekben

működő

könyvtárak,

a

nyilvános

könyvtárak

dokumentumairól,

szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, 3. Az iskolai könyvtár a 2. pontban meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit – az SZMSZ egy későbbi fejezetében a könyvtár használati szabályzata rögzíti.

62 A könyvtárhasználat módjai: - helyben használat, - kölcsönzés, - csoportos használat. A szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Helyben használat esetén a könyvtárostanár szakmai segítséget ad: - az információhordozók közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában. A használat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit a tagintézménynek, szakmai feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítania. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, - különgyűjtemények (folyóiratok, AV dokumentumok, stb.). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok és a tanulók egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. Kölcsönzés: Az iskolai könyvtár nem nyilvános könyvtár, ezért azt csak az iskola tanárai és tanulói valamint az iskola más területén dolgozó alkalmazottai használhatják. A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tudtával, a kölcsönzési nyilvántartásba való feljegyzés után szabad kivenni. A dokumentumok kölcsönzése, az olvasók nyilvántartása a Szikla integrált könyvtári szoftverrel történik. A nyilvántartásnak biztosítania kell az állomány védelmét. Az iskolából eltávozó tanulók és dolgozók távozási lapját az iskolai könyvtárossal is láttamoztatni kell! A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. Csoportos használat: Az osztályok, a tanulócsoportok részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, szaktanárok foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtáros tanár szakmai segítséget nyújt a szakórák, foglalkozások megtartásához. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott ütemterv szerint kerül sor. A könyvtár helyiségei órarendszerű tanítás és értekezletek számára nem vehetők igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését.

63

8. A könyvtáros tanár feladatai Az iskolai könyvtárat könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai képesítéssel rendelkező könyvtárostanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Tevékenységének részletes leírását a munkaköri leírása tartalmazza. Tevékenységének főbb területei: A könyvtárpedagógiai és könyvtárszakmai tevékenység tervezése és ellátása; A könyvtár éves beszámolójának elkészítése; Részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében (pl. bővítés, berendezés, eszközök vásárlása stb.); A könyvtár működési dokumentumainak elkészítése; Kapcsolattartás a tagintézményen belül az igazgatóhelyettessel, munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal, diákönkormányzattal. Az iskolán kívüli kapcsolattartás szereplői a Centrum tagintézményi könyvtárostanárai és egyéb szakmai szervezetek, intézmények munkatársai.

9. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományának gyarapítása A gyűjtőkört meghatározó tényezők Az iskolai könyvtár gyűjteményével a pedagógiai programban rögzített nevelési-oktatási célok megvalósítását segíti, ezért az állomány tervszerű fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből indul ki. Mindezek mellett a gyűjteményszervezés alapelve, hogy a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori sajátosságok figyelembe vételével kell gyűjteni. A gyűjteményszervezés részletes szabályai az SZMSZ egy későbbi fejezetében kerülnek bemutatásra. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak: -

az oktatásban felhasználható általános és szakirányú kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak,

-

alapvető művek a pedagógia és társtudományai köréből,

-

azok az értékes szépirodalmi alkotások, amelyek a tantervi anyag tanításához, az érettségi vizsga

követelményeihez

közvetlenül

kapcsolódnak

illetve

a

nevelőmunkában

felhasználhatók, -

a tantervben megjelölt házi olvasmányok, valamint az ajánlott irodalom, a magyar és világirodalom klasszikusainak gyűjteményes munkái,

-

a tanárok részére tankönyvek, segédkönyvek,

-

folyóiratok, napilapok

-

a fentieknek megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (CD, CD-ROM, DVD).

64 Az állomány gyarapítása Az iskolai könyvtár állománya vásárlás, ajándékozás útján gyarapszik. Gyarapítás vásárlással A gyarapítás elsődleges forrása a vásárlás. A könyvtárostanár a beszerzendő dokumentumokkal kapcsolatban javaslatot tehet, egyeztetve a tagintézmény-vezetővel és a munkaközösség-vezetőivel. A tartós tankönyveket az iskolai tankönyvellátás részeként az iskolai tankönyvfelelős szerzi be. A tartós tankönyvi keretből beszerezhető egyéb dokumentumok (kötelező olvasmányok, szótárak, stb.) megrendelése a könyvtárostanár feladata. Gyarapítás ajándékkal A könyvtár ajándékot kaphat kiadóktól, intézményektől, egyesületektől, magánszemélyektől. A gyűjteménybe csak a gyűjtőkörnek megfelelő dokumentumok vehetők be. Az oda nem illő dokumentumok elcserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók. A gyarapítás nyilvántartásai A könyvtárba vásárlás útján került dokumentumokat állományba kell venni. A dokumentumok állományba vétele a Szikla integrált könyvtári szoftverrel történik. A tankönyvek és a gyorsan avuló kiadványok nyilvántartása összesített is lehet, a többi dokumentum egyedi nyilvántartásba kerül. A gyorsan avuló, időleges megőrzésre (három év) szánt dokumentumok köre: propagandaanyagok, jegyzetek, tankönyvek, módszertani segédletek, gyorsan avuló gazdasági és jogi segédletek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok, stb. A tartós tankönyvek nyilvántartása a szoftver segítségével, elkülönítetten történik. Az állományba vétellel egy időben történik a dokumentumok tartalmi és formai feltárása a Szikla szoftverrel. A tartalmi feltárás tárgyszavazással történik. Az állománybavétel jelzése a dokumentumon A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jellel. A tartós tankönyvek raktári jellel való ellátásától a könyvtár eltekinthet. A dokumentumok elhelyezése Az iskolai könyvtár könyvállományát szabadpolcon, a kötelező irodalom külön polcon, egyéb dokumentumait zárható szekrényekben tartja. A könyvtárhelyiségbe a nyitvatartási időn túl csak a könyvtáros tudtával lehet belépni!

65

10.Állományapasztás és a könyvtári állomány védelme A könyvtár a dokumentumállomány apasztásával és védelmével kapcsolatban a 3/1975./VIII.17./ KM-PM. számú együttes rendelet szerint jár el. Tervszerű állományapasztás Az állomány használati értékének megőrzése érdekében folyamatosan ki kell vonni az állományból azokat a dokumentumokat - az őrzés funkció figyelembe vételével – melyek tartalmilag elavultak, fizikailag megrongálódtak vagy fölöslegessé váltak. Az elavult dokumentumok kivonása Az elavult dokumentumok kiválogatása során a könyvtárostanárnak együtt kell működnie a szaktanárokkal. Tartalmilag elavultnak akkor tekinthető a dokumentum, ha: -

ismeretanyaga tudományos szempontból túlhaladottá vált,

-

a benne szereplő adatok, rendeletek, szabványok, stb. megváltoztak,

-

az adott ismeretközlő műnek megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása.

A fölösleges dokumentumok kivonása Az a dokumentum minősül fölös példánynak, amely iránt a szaktanári-tanulói igény megcsappan, illetve az, amely tartalmilag nem illeszkedik a könyvtár gyűjtőkörébe. Fölös példány keletkezik, ha -

megváltozik a helyi tanterv,

-

változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke,

-

módosul az idegen nyelv oktatása,

-

csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt, stb.

Kivonás természetes elhasználódás miatt Természetes elhasználódás címén azok a dokumentumok kerülhetnek kivonásra, amelyek használat közben megrongálódtak, megcsonkultak, esztétikailag nem megfelelőek. Az iskolai könyvtár állományából ezen a címen magasabb százalékban vonhatók ki dokumentumok, mint más könyvtárakban. A tartós tankönyvek törlésének módját – egy későbbi fejezetben - a könyvtár tartós tankönyv kezelési szabályzata tartalmazza.

66 Állományapasztás hiány miatt Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból: -

elháríthatatlan esemény,

-

kölcsönzés közben elveszett dokumentumok,

-

állományellenőrzési hiány.

Elháríthatatlan esemény Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás vagy bűncselekmények kapcsán. A kivezetés az állományból csak akkor történhet meg, ha a soron kívüli állományellenőrzést követően a büntetőeljárás befejeződött. Kölcsönzés közben elvesztett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszített dokumentumok pótlását a könyvtár különböző módokon kérheti. Ezek leírása a könyvtárhasználat részletes szabályai között található. Ha a tanuló ill. a dolgozó munkaviszonya a könyvtárostanár tudta nélkül szűnt meg vagy az olvasó elhunyt és nincs lehetőség a tartozása rendezésére, az elveszett dokumentumot behajthatatlan követelés címén törölni kell az állományból. Az állományellenőrzési hiány Az állományellenőrzési hiány kezelése során a könyvtárostanár a 3/1975.(VIII.17.) KM-PM. számú együttes rendelet szerint jár el A törlés folyamata A brosúrák és az időleges nyilvántartású dokumentumok törlése a könyvtárostanár hatáskörébe tartozik. Minden más dokumentum állományból való kivonására a könyvtárostanár tesz javaslatot. A selejtezést a tagintézmény igazgatója engedélyezi és az ő jóváhagyását követően történhet meg az állományból való tényleges törlés. Az állományapasztásnál fölöslegessé vált dokumentumokat fel lehet ajánlani a Centrumhoz tartozó tagintézményi könyvtáraknak, antikváriumoknak, végül az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélküli átvételre. Ha az eladásból bevétel származik, a befolyt pénzösszeget a könyvtár állományának a gyarapítására vagy a könyvtár tevékenységével összefüggésben kell felhasználni. A fizikailag sérült példányokat a tagintézmény ipari felhasználásra adja át. Az elszállításról a tagintézmény gazdasági csoportja gondoskodik. A kivonás nyilvántartásai

67 A kivonásra kerülő dokumentumokról törlési jegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza a törlés okát és a törlésre kerülő dokumentumok tételes felsorolását: leltári szám; szerző; cím; darabszám; raktári jelzet; beszerzési ár feltüntetésével. Az állományellenőrzés A könyvtár revízióját a tagintézmény igazgatója rendeli el, kivéve személyi változás esetén, amikor az átvevő könytárostanár is kezdeményezheti az állományellenőrzést. Az állományellenőrzés lebonyolításához a személyi és tárgyi feltételeket az igazgató biztosítja a 3/1975.(VIII.17.) KM-PM. rendeletben előírtak szerint. A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítania. Egyszemélyes könyvtár esetén a tagintézmény köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az ellenőrzés módszerei lehetnek: - a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése, - számítógépes ellenőrzés. A könyvtári állomány megóvása érdekében: - a könyvtárban minden tűzvédelmi óvintézkedést meg kell tartani, - gondoskodni kell arról, hogy a könyvtár jól szellőztethető legyen, - a könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos. Az állomány feltárása: Az állomány feltárása a Szikla integrált könyvtári szoftverrel történik. A formai és tartalmi feltárás részleteit az SZMSZ katalógusszerkesztési szabályzat fejezete tartalmazza.

11.A könyvtár munkarendje A könyvtár nyitvatartási idejét az összesített órarendben fel kell tüntetni. A nyitvatartási órákat a tanítási napokon úgy kell időzíteni, hogy a tanítási időben és utána is lehetőséget adjanak a csoportos és egyéni helyben használatra, tanulásra és a foglalkozások megtartására. Az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje az órarenddel összhangban heti 22 óra. A könyvtár kölcsönzési forgalmáról munkanaplót kell vezetni, amelynek alapján minden év októberében statisztikai jelentést kell készíteni. Az iskolai könyvtáros feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelet szabályozza.

68 Az iskolai könyvtár működési rendjét (pl. nyitvatartási időpontját) minden évben az igazgató hagyja jóvá a könyvtárostanár felterjesztésére. A diákönkormányzat a jóváhagyást megelőzően véleményezési joggal bír.

12.A könyvtár használatának részletes szabályai 1. A könyvtár használói köre és a használók jogai 3.

Az iskola könyvtára nem nyilvános könyvtár. Szolgáltatásait a tanulók, az itt dolgozó

pedagógusok, adminisztratív és technikai munkatársak vehetik igénybe. A könyvtár olvasói az alábbi alapszolgáltatások igénybevételére jogosultak: 

Egyéni és csoportos helyben használat



A könyvtári állomány kölcsönzése



Tájékoztató szolgálat igénybevétele



A könyvtárhasználat megtanítása, megtanulása tantervi órakeretben



Informatikai szolgáltatások

A könyvtár olvasói jogosultak az alábbi kiegészítő szolgáltatások igénybevételére: 

A nyomtatott dokumentumok oktatási-tanulási célú másoltatására az iskola által megállapított térítési díj ellenében



A tanulók öntevékeny, szabadidős tevékenységét segítő könyvtári szolgáltatások igénybevételére (Pl. a DÖK tevékenységének segítése a könyvtár eszközeivel, stb).

2. A könyvtárhasználat módjai A) Helyben használat B) Kölcsönzés C) Csoportos használat A) Helyben használat (olvasótermi használat) Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók a folyóiratok, a videofelvételek, a DVD-k, valamit a kézikönyvtári állományrész. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok és indokolt esetben a tanulók a tanítási órára, valamit a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A helyben használat során a könyvtárostanár szakmai segítséget ad: 

Az információhordozók közötti eligazodásban



A szellemi munka technikájának alkalmazásában



A technikai eszközök használatában.

69 A helyben használat ideje megegyezik a könyvtár nyitvatartási idejével. B) Kölcsönzés A könyvtár nyitva tartási ideje heti 22 óra, melyre minden tanév elején az iskolai igényeket, órarendet figyelembe véve a könyvtárostanár tesz javaslatot és az igazgató hagyja jóvá. A könyvtárnak minden munkanapon az olvasók rendelkezésére kell állnia. Kölcsönzésre a beiratkozott olvasó jogosult. A tanulók iskolai beiratkozása egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosít. Az olvasó a nevében vagy az osztályában bekövetkezett változásról értesíteni köteles a könyvtárostanárt. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. Az iskolát elhagyó tanuló adatait – a tartozás rendezését követően – a könyvtárostanár törli a nyilvántartásból. A kölcsönzések nyilvántartása a SZIKLA integrált könyvtári szoftverrel történik. Az olvasók olvasójegyet is kapnak, a kölcsönzés során könyvtárostanár tájékoztatja a kölcsönzőket a kint lévő dokumentumok számáról, a lejárati határidőről. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Egyidejűleg 3 könyv lehet kint az olvasónál (a példányszám korlátozása nem érvényes az iskola tanáraira és a tartós tankönyvekre jogosult tanulókra). Kölcsönzési idő: 

könyvek esetében négy hét,



nem nyomtatott dokumentumok esetében egy hét,



tartós tankönyvek addig maradhatnak a tanulóknál, amíg arra a tanulmányaikhoz szükségük van



a pedagógusoknál addig maradhatnak a dokumentumok, ameddig arra szükségük van.

Indokolt esetben a könyvtárostanár rövidítheti a kölcsönzési időt, vagy a határidő lejárta előtt visszakérheti a kint lévő dokumentumot. A tanév vége előtt, június 1-2. hetében minden tanuló köteles visszaszolgáltatni a kölcsönzésben lévő dokumentumokat. A kölcsönzési határidő meghosszabbítása egy alkalommal kérhető. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyeztethetők. Ha egy dokumentum nem található meg a könyvtár állományában, nem szerezhető be Szolnok város más könyvtárából, akkor a könyvtárostanár az Országos Dokumentum-ellátási Rendszeren keresztül beszerzi, amennyiben az a pedagógus oktató-nevelő munkájához, a tanuló iskolai felkészüléséhez szükséges.

70 Kölcsönzés közben elveszített vagy megrongált dokumentumok A kölcsönzés közben elveszített vagy erősen megrongált dokumentumok pótlását a könyvtár a következő módokon kérheti: 

a kölcsönző az elveszett dokumentumot az elveszettel azonos példánnyal pótolja,



az elveszett dokumentum újabb kiadását hozza,



a dokumentumot napi forgalmi értékén pénzben megtéríti,  ha az elveszített kiadványt nem szükséges pótolni az állományba (pl. elavulás miatt), eredeti árán megtéríti.

A könyvtárostanár a pótlást a felsoroltak sorrendjében kéri. C) Csoportos használat Az osztályfőnökök, a szaktanárok könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak a könyvtárban, melynek előkészítéséhez a könyvtárostanár szakmai segítséget nyújt. A könyvtár helyisége órarendszerű tanítás, értekezletek számára csak abban az esetben vehető igénybe, ha más lehetőség nincs, mivel ezek akadályozzák a könyvtár működését. A könyvtárat az olvasók csendben, a kulturált viselkedés szabályait betartva használhatják.

13. A könyvtár gyűjtőköri szabályzata A tagintézmény kiemelt céljai közé tartozik az érettségire, a szakmára és a szakirányú továbbképzésre való felkészítés, az idegen nyelv használatára való igény kialakítása. A pedagógiai program megvalósításához eszközül szolgál a könyvtár gyűjtőköri szabályzatában megfogalmazott könyvtári állomány. Az iskolai könyvtár alapfunkciója, hogy biztosítsa a tanulók és a tanárok ellátását minden olyan információval, amely fontos szerepet tölt be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladataink megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány fő gyűjtőkörébe: - kézikönyvek, segédkönyvek - helyi tantervben meghatározott kötelező olvasmányok - ajánlott olvasmányok - az órán munkáltató eszközként használatos művek - a tananyagot kiegészítő, de nem munkáltató jellegű ismeretközlő és szépirodalom - szakmai periodikumok - a tanítás-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók (hanglemezek, hangkazetták, videokazetták, CD-lemezek, CD-ROM-ok)

71 Az iskolai könyvtár másodlagos funkciója a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítése, amelyet csak részlegesen tud vállalni a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok segítségével - a tanulók sokirányú érdeklődésének felkeltéséhez, kielégítéséhez szükséges információhordozók (nem kötelező és ajánlott szépirodalom, egyéb ismeretközlő művek). I. A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó helyi tényezők Az iskola szerkezete és profilja Iskolánkban szakgimnáziumi, szakközépiskolai és szakképző képzés folyik, így mind érettségire, mind pedig szakmai vizsgára készítjük fel tanulóinkat. Jelenleg az alábbi szakmacsoportokban folyik képzés évfolyamonként 1-1 osztályban: - Turisztika - Közgazdaságtan - Ügyvitel - Egészségügy - Szociális Az iskola nevelési-oktatási célja: Művelt, az adott szakmában elméletileg, a lehetőségekhez képest gyakorlatilag is képzett, az egyéntől függően átképzésre és továbbtanulásra alkalmas, a társadalmi, gazdasági változásokban eligazodó, kiegyensúlyozott személyiséget formálni. Az iskola helyi tanterve: A NAT műveltségterületei közül a magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelv, a matematika, informatika, az ember és természet valamint a testnevelés és sport területeit kezeli kiemelten. A tehetséggondozás és felzárkóztatási program: A többlettudás (érdeklődés, képesség, tehetség alapján) forrásai iránti érdeklődés felkeltése, egyéni feladat megjelölés, a forráshasználat módjának megtanítása, a többlettudás, a tehetség megnyilvánulási lehetőségeinek biztosítása. Az iskolán kívüli források: Más könyvtárak szolgáltatásainak közvetlen igénybevétele, számítógépes hálózatón elérhető adatbázisok használata.

72 II. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról 1. Írásos nyomtatott dokumentumok - könyv - periodika - brosúra -

tankönyvek,

tartós

tankönyvek

(Az

iskolavezetés

a

munkaközösség-vezetőkkel

és

könyvtárostanárral együtt döntik el – a rendelkezések alapján – hogy mit sorolnak a tartós tankönyvek közé.) 2. Kéziratok - iskola pedagógiai dokumentációi, pályázati munkák 3. AV - ismerethordozók - CD-k - CD-ROM-ok - DVD-k - videokazetták - hanglemezek III. A beszerzés forrásai Az iskolai könyvtár állományát vétel és ajándék gyarapítja. IV. A gyűjtés szintje és mélysége A könyvtár erősen válogatva gyűjt. Az állományalakítás során arra törekszik, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen. Az egyes állományrészek (a kiemelt műveltségterületeknek megfelelően) speciális sajátosságait az alábbiakban rögzítjük: Kézikönyvtári állomány - általános és szaklexikonok - általános és szakenciklopédiák - szótárak, fogalomgyűjtemények - kézikönyvek, összefoglalók - adattárak (válogatva 1 példány)

73 - szakmai folyóiratok (1-2 példány) - nem nyomtatott ismerethordozók közül az egyes tantárgyaknak megfeleltetett féleség (A nyelvtanulást hanganyag, videofelvételek, CD-ROM-ok segítik, videofilm gyűjteményünk az irodalom tanítását teszi színesebbé, stb.) Ismeretközlő irodalom A tananyaghoz kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató középszintű szakirányú segédkönyvek teljességgel. A tananyaghoz kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató felsőszintű szakirányú segédkönyvek válogatva. A tantárgyak, szaktárgyak középszintű elméleti és történeti összefoglalói teljességgel, válogatva a tantárgyak, szaktárgyak felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói. A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó közép- és felsőszintű ismeretközlő irodalom válogatással. Tartós tankönyvként, az ingyen tankönyvre jogosultak létszámának megfelelő példányban kerülnek be a könyvtár állományába a tartós tankönyvek, valamint lehetőség szerint tartós tankönyvként szerzünk be a tankönyvjegyzékben szereplő ismeretközlő könyveket a tankönyvrendelés során jóváhagyott példányban. Szépirodalom - A teljesség igényével gyűjti a könyvtár a világ- és a magyar irodalom átfogó lírai, prózai és drámai antológiáit. - Kiemelten és a teljesség igényével gyűjti a könyvtár a házi és ajánlott irodalmat. - Kortárs szerzők válogatott műveit, gyűjteményes köteteit a tananyaghoz kapcsolódóan. - Válogatással gyűjti a nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiákat. Pedagógiai gyűjtemény Gyűjtjük a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait: - a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél magvalósításához szükséges szakirodalmat - az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat

74 A könyvtárostanár segédkönyvtára Tartalmazza a tájékozódási segédleteket, a könyvtári feldolgozó munka szabályzatait tartalmazó segédleteket, könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket, a könyvtárhasználattan módszertani segédleteit, módszertani kiadványoka.. Hivatali segédkönyvtár Gyűjtjük a kéziratok körébe tartozó iskola pedagógiai dokumentációit. V. A gyűjtés földrajzi – nyelvi - időhatárai Erős válogatással nyelvtanárokkal való egyeztetés alapján az iskolában tanított nyelvek (angol, német, francia) oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédlet. VI. A könyvtár állományegységeinek raktári rendje - kézi- és segédkönyvtár - csak helyben használható állományegység - raktári rendje: a szépirodalmi rész szerző szerinti betűrendben, az ismeretközlő irodalom szakrendben - tartós tankönyvek - raktári rendje: tantárgyak és évfolyamok szerint - kölcsönzői állomány - raktári rendje: a szépirodalmi rész szerző szerinti betűrendben, az ismeretközlő irodalom szakrendben - tartalmazza a tanórai munkáltatás során használatos kiadványokat is - periodikák - napilapok, pedagógiai, tantárgymódszertani és egyéb szakmai folyóiratok legfrissebb számai szabadpolcon, régebbi évfolyamok összekötve évfolyamonkénti besorolásban - audiovizuális dokumentumok - dokumentumtípusonként folyamatos sorszámozású nyilvántartás - dokumentumtípusonként zárt tárolás - csak helyben használhatóak és tanórai munkához kölcsönözhetőek VII. Gyűjteményszervezés

75 A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány az iskola forrásközpontja. A gyarapítás forrásai: Könyvtárellátó Kht., könyvkiadók, ajándék útján. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. Ennek megfelelően törekedni kell az állomány folyamatos fejlesztésére és az elavult, megrongálódott, fölöslegessé vált dokumentumok folyamatos kivonására. Záradék: A feladatok és a lehetőségek változásával a gyűjtőköri szabályzat összehangolása a mindenkori könyvtárostanár feladata.

14.A tartós tankönyvek kezelésére vonatkozó szabályok 1. Az állomány kialakítása 1.1. Tartós tankönyvnek tekintjük azt a tankönyvet, amely minősége alapján több éven keresztül használható. 1.2. Beszerezhető dokumentumok: tankönyv; munkatankönyv; segédkönyvek: szöveggyűjtemény, atlasz, szótár, album, feladatgyűjtemény; ajánlott és kötelező irodalom; nem hagyományos dokumentumok. 1.3 A tartós tankönyvek kiválasztásának, jóváhagyásának menetét a tagintézményi SZMSZ az ügyrendben írja elő. 2. A használók köre, a használat módja 2.1. A tartós tankönyvek használója lehet általában az iskola minden tanulója és tanára, de ez az állományrész elsődlegesen az ingyenes tankönyvre jogosultak ellátását szolgálja. 2.2. Azokat a tankönyveket amelyeket csak tanórán használnak a tanulók, a szaktanár a saját nevére kölcsönzi ki és a továbbiakban ő tartozik érte felelőséggel. 2.3. A tanulók és a tanárok saját részükre a könyvtárban kölcsönözhetnek tartós tankönyvet, a könyvtár kölcsönzési szabályainak megfelelően. 2.4. A kölcsönzés a tanév végéig, vagy több évre szóló tankönyv esetén a használat utolsó évének végéig érvényes. Ekkor a tanuló köteles a könyvet a könyvtárba visszahozni. 2.5. Ha a kölcsönző nem tudja a kölcsönzött dokumentumot visszaadni, vagy azon szándékos rongálás nyomai láthatók, köteles azt egy másik, ép példánnyal pótolni.

76 2.6. Nem kell megtéríteni a könyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Rendeltetésszerű elhasználódásnak tekintjük, ha a könyv elhasználódásának mértéke: 

az első tanév végére legfeljebb 25%-os,



a második tanév végére legfeljebb 50%-os,



a harmadik tanév végére legfeljebb 75%-os,



a negyedik tanév végére 100%-os.

Az elhasználódás mértékének megállapítása a könyvtárostanár feladata. Vitás esetekben az igazgató dönt. 3. A tartós tankönyvek kezelése 3.1 Nyilvántartás 

A tartós tankönyvek állományba vétele egyedi nyilvántartás (leltárkönyv) szerint történik. A tankönyv egyedi azonosító számot (leltári számot) kap, amely egy T betűből és egy folyamatosan növekvő - számból áll (Pl. T565). A leltári szám a tulajdonbélyegzőbe, vagy a mellé kerül.



Tartós tankönyvek selejtezése azok tartalmának elévülése, természetes elhasználódás, illetve megrongálódás esetén lehetséges. A tartalom elavulása címén selejtezni az illetékes munkaközösség-vezetővel való egyeztetést követően

lehet, egyébként a selejtezés a

brosúrákra vonatkozó selejtezési előírások szerint, a könyvtárostanár hatáskörében történik. 3.2. Elhelyezés 

A tartós tankönyvek használaton kívüli tárolása helyhiány miatt a szakszerű elhelyezés nem biztosított.

15. Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása A könyvtár állománya a Szirén szoftverben kerül feldolgozásra, cédulakatalógust a könyvtár nem épít. A feltárás során megtörténik a dokumentumok formai leírása és tartalmi feltárása. A tartalmi feltárás elsődlegesen tárgyszavazással történik, de lehetőség van az ETO számok használatára is. A dokumentumok adatai a Szikla adatbázisból honosítva vagy egyéni adatbevitellel kerülnek be a katalógusba. Ezzel egy időben kerül sor a raktári jelzet megállapítására is.

77 A dokumentumleírás szabályai A bibliográfiai leírás A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A leírás forrása az adott dokumentum vagy egyértelmű azonosítást követően (pl. ISBN szám) a Szikla szoftver által felkínált adatbázisok. Önálló feldolgozó munka esetén a könyvtár egyszerűsített leírást is alkalmazhat, amely az egyes adatok elhagyását jelenti. Nem hagyhatók el az alábbi adattok, amennyiben azok rendelkezésre állnak: 

szerző(k) - (közreműködők nélkül)



főcím, alcím



a kiadás sorszáma, minősége



kiadási adatok



oldalszám, melléklet



sorozat megnevezése



ISBN szám



raktári szám tankönyv esetén



tárgyszavak/ETO jelzetek

A dokumentumleírás az ide vonatkozó szabványokban rögzítettek alapján történik, melyek beépítésre kerültek a Szirén szoftverbe. A leíráshoz szükség esetén a help menü használható: általános érvényű információk az F1 funkcióbillentyűvel, az adott mezőre érvényes segítség a shift+ F1 billentyűvel érhető el. A besorolási adatok A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A Szirén szoftver ezeket automatikusan kijelöli és a visszakereséshez szükséges indexet összeállítja. Az osztályozás A tartalmi feltárás tárgyszóalkotással történik. A tárgyszavazás során használható a Szirén szolgáltatásaként rendelkezésre álló iskolai, illetve a folyamatosan bővülő saját tárgyszójegyzék. A megalkotott tárgyszó-rendszerben – a tanított

78 ismeretek szintjének megfelelően – megkülönböztetett figyelemmel jeleníti meg a könyvtár a szakképzés irodalmát feltáró tárgyszavakat. Tárgyszavak lehetnek: természeti képződmények, objektumok, élőlények, természeti jelenségek, anyagnevek, emberi alkotások, produktumok, individuumok, személyek, intézmények nevei, tudományok, tudományágak, tudományos elméletek nevei, rövidítések, stb., szükség esetén körülírás, vagy akár összekapcsolt tárgyszó is. A tárgyszó megadhatja a dokumentum formáját, műfaját, helyet, időt vagy egyéb feltételeket is. A megalkotott tárgyszónak emlékeztetnie kell a természetesen nyelvre, a viszonylagos jelentésű vagy eltérő értelmezéseket megengedő tárgyszavak felvételét el kell kerülni. A Szirén szoftver gyakorlatilag tetszőleges számú tárgyszó megadását teszi lehetővé. A könyvtár törekszik az olvasókat minél inkább segítő, részletes tárgyszavazásra. A honosításkor automatikusan bekerülő tárgyszavak a könyvtár igényeinek megfelelően módosítandók. A tárgyszavazásban megjelenő következetlenségek kiküszöbölése érdekében a könyvtárostanár időközönként elvégzi a szükséges javításokat. A raktári jelzetek A könyvtári állományt a használói igényeknek megfelelően kell bontani, különös figyelemmel a szakmai tantárgyak irodalmára. A szakmákhoz tartozó dokumentumok szakjelzettel való ellátása a gyűjtemény mélységének megfelelően részletező kell legyen. A raktári jelzetet a jelzetadást követően rá kell vezetni a dokumentumra is. A katalógus szerkesztése A hagyományos értelemben vett leíró és szakkatalógust a könyvtár nem épít. Ezt a feladatot a Szikla könyvtári szoftver teljes egészében átvállalja. A katalógus építése az ide vonatkozó szabványokban leírtak szerint, automatikusan történik a bevitt adatokból. A katalógus gondozása A használat során észlelt hibákat a könyvtárostanár folyamatosan javítja. Az állományból törölt dokumentumokat adatait a katalógusból kivezeti.

79

IX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése Az SZMSZ 2016. október ….. napján lét hatályba és visszavonásig érvényes.

2. A szervezeti és működési szabályzat módosítása Az SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, a tagintézmény alkalmazotti testületének többsége, és a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

PH. Kalmár Andrea főigazgató

80

X.

A

Szervezeti

és

Működési

Záradékok

Szabályzatot

a

tagintézmény

Diákönkormányzata

2016. év október hó ….. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Szolnok, 2016. június …..

…………………………………. diákönkormányzat vezetője

81 A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői Szervezet (közösség) 2016. október … napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. Szolnok, 2016. október …..

………………………………. szülői szervezet képviselője

82

Jelen

SZMSZ-t

a

tagintézmény

nevelőtestülete

és

közalkalmazotti

közössége

2016. év október hó 28. napján megtartott alkalmazotti értekezletén megtárgyalta és elfogadta. Az SZMSZ elfogadását a nevelőtestület képviselője, és a hitelesítők jelen aláírásukkal igazolják.

Kelt: Szolnok, 2016. ………….

……………………………….. hitelesítő

……………………………….. hitelesítő

…………….………………………. a nevelőtestület képviselője