SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A GYŐRI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Elfogadta: 2014. október 22-én a nevelőtestület

Véleményezte: a szülői munkaközösség.

Törvényességi szempontból felülvizsgálta és jóváhagyta: KLIK Intézményfenntartó Központ Győri Megyeközponti Tankerülete

Szervezeti és Működési Szabályzat Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola

TARTALOMJEGYZÉK Tartalom 1.

2.

3.

Általános rendelkezések .................................................................................... 5 1.1.

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ........................... 5

1.2.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .... 6

Az intézmény meghatározása ............................................................................ 6 2.1.

Az intézmény neve: ............................................................................................. 6

2.2.

Székhelye: ........................................................................................................... 6

2.3.

Alapító és a fenntartó neve és székhelye............................................................. 6

2.4.

Köznevelési és egyéb alapfeladata ...................................................................... 7

Az intézmény szervezeti felépítése ..................................................................... 8 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4.

3.2.

4.

Az intézmény vezetője ........................................................................................ 8 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ................. 8 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ........................................... 8 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ....................... 9 A vezetők közötti munkamegosztás ......................................................................... 10

Az intézmény vezetősége .................................................................................. 24

Iskolai közösségek ........................................................................................... 25 4.1.

Nevelőtestület.................................................................................................... 25

4.2.

Iskolai szakmai munkaközösség ....................................................................... 25

4.2.1. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvételük a pedagógusok munkájában ................................................................................... 26

4.3.

Az iskolai szülői munkaközösség ..................................................................... 27

4.4.

Diákönkormányzat ............................................................................................ 28

4.5.

Az iskolai sportkör ............................................................................................ 29

4.6.

Az egyes közösségek-kapcsolattartásának formái és rendje ............................. 29

4.6.1. 4.6.2.

5.

Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ..................... 30 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3.

5.2. 5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 5.2.4.

6.

Kapcsolattartási formák ........................................................................................... 29 A kapcsolattartás rendjét meghatározó dokumentumok........................................... 29

A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai................. 30 Szakmai alapdokumentum ....................................................................................... 30 A pedagógiai program .............................................................................................. 31 Az éves munkaterv ................................................................................................... 32

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje .................. 33 A tankönyvellátás célja és feladata .......................................................................... 33 A tankönyvfelelős megbízása .................................................................................. 34 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ........................................................... 35 A tankönyvrendelés elkészítése ............................................................................... 36

Az intézmény munkarendje ............................................................................. 37 6.1.

Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ...................................... 37

6.2.

Általános szabályok (A tantestület minden tagjára vonatkozó elvárások) ........ 38

2. oldal

Szervezeti és Működési Szabályzat Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3. 6.2.4. 6.2.5.

6.3. 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4. 6.3.5. 6.3.6. 6.3.7.

6.4.

Munkarend megismerése, betartása és betartatása ................................................... 41 Elérhetőségek megadása .......................................................................................... 42 Az iskolába érkezés és ott tartózkodás rendje .......................................................... 42 Ügyelet ellátása ........................................................................................................ 43 Az osztály „átadása” az új osztályfőnöknek ............................................................ 43

Távolléttel kapcsolatos szabályok ..................................................................... 43 Rendkívüli távolmaradás (betegség-táppénz) .......................................................... 43 Előrelátható távolmaradás ........................................................................................ 44 Anyanap kérése ........................................................................................................ 45 Hivatalos távollét ..................................................................................................... 45 Késések bejelentése.................................................................................................. 45 H órák ...................................................................................................................... 46 Szabadság-pótszabadság .......................................................................................... 46

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ....................................... 46

Az iskola működésének rendje ........................................................................ 47

7.

7.1.

A tanítás rendje ................................................................................................. 48

7.2.

Ügyeleti rend ..................................................................................................... 49

7.3.

Tantárgyfelosztás, órarend ................................................................................ 49

Az-intézményi nevelő-oktató munka belső ellenőrzése .................................. 50

8.

8.1.

A pedagógiai munka ellenőrzése ...................................................................... 50

8.2.

Az ellenőrzés alapelvei ..................................................................................... 52

8.3.

A belső ellenőrzés területei ............................................................................... 52

8.4.

A belső ellenőrzés formái.................................................................................. 52

8.5.

A belső ellenőrzést végzők köre ....................................................................... 53

Tanulói jogviszony........................................................................................... 54

9.

9.1.

A tanulók felvétele ............................................................................................ 54

9.2.

A tanuló jogai és kötelességei ........................................................................... 54

9.3.

A tanuló értékelése ............................................................................................ 55

9.4.

A jutalmazás elvei és formái ............................................................................. 55

9.5.

A fegyelmező intézkedések elvei, formái ......................................................... 56

9.6.

Az iskolai hiányzások igazolása........................................................................ 61

9.7.

A tanulók támogatása ........................................................................................ 62

9.8.

Egészségügyi ellátás ......................................................................................... 62

9.9.

Iskolai térítési díjak: étkezés, kirándulás, táborozás ......................................... 62

10.

Az intézmény védő, óvó előírásai .................................................................... 63

10.1.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ......................... 65

10.2.

A tanulók testi épségének védelmére vonatkozó előírások, veszélyforrások ... 67

10.2.1. 10.2.2. 10.2.3.

Udvari veszélyforrások ............................................................................................ 67 Tantermek, folyosók veszélyforrásai ....................................................................... 68 A balesetek megelőzése érdekében elvárható magatartásformák ............................. 68

11.

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ............................................... 70

12.

Az intézmény ifjúságvédelmi tevékenysége..................................................... 73

3. oldal

Szervezeti és Működési Szabályzat Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola 12.1.

13.

Az ifjúságvédelmi felelős feladata .................................................................... 73

Iskolai hagyományok ...................................................................................... 74

13.1.

Az iskolai munkához kapcsolódó szokások ...................................................... 74

13.2. A Győri Gárdonyi Géza iskolához kapcsolódó sajátos hagyományok rendezvények .................................................................................................................... 75 13.3.

14.

Az iskola dolgozóit érintő hagyományok ......................................................... 76

Az iskolai könyvtár működési rendje .............................................................. 77

14.1.

A könyvtárra vonatkozó adatok ........................................................................ 77

14.2.

Az iskolai könyvtár szakmai feltételi ................................................................ 77

14.3.

A könyvtár szolgáltatásai: ................................................................................. 77

14.4.

A könyvtár működése ....................................................................................... 78

14.4.1. 14.4.2. 14.4.3. 14.4.4. 14.4.5.

14.5. 14.5.1. 14.5.2. 14.5.3.

14.6.

15.

Könyvtárhasználók................................................................................................... 78 A beiratkozás módja................................................................................................. 78 A könyvtárhasználat módjai, szabályai .................................................................... 78 Nyitva tartás, kölcsönzési idő .................................................................................. 79 Az olvasó kötelességei: ............................................................................................ 79

Az állományellenőrzés menete ......................................................................... 79 Előkészítés ............................................................................................................... 79 Lebonyolítása ........................................................................................................... 79 Az ellenőrzés lezárása .............................................................................................. 80

Felelősség .......................................................................................................... 80

Az intézmény külső kapcsolatai ...................................................................... 82

15.1.

Pedagógiai szakszolgálatok............................................................................... 82

15.2.

Pedagógiai szakmai szolgáltató......................................................................... 83

15.3.

A gyermekjóléti szolgálattal ............................................................................. 84

15.4.

Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval ................................... 84

15.4.1. 15.4.2.

16.

Az iskolaorvos feladata: ........................................................................................... 84 A védőnő és az asszisztens feladata: ........................................................................ 84

Az iskola létesítményeinek használata ............................................................ 86

16.1.

Előírások az egyes helyiségek használatára ...................................................... 86

16.2.

Terem bérbeadás ............................................................................................... 86

17.

Záró rendelkezések:......................................................................................... 87

18.

Mellékletek ....................................................................................................... 90

18.1.

Melléklet 1 ........................................................................................................ 90

18.2.

Melléklet 2. ....................................................................................................... 94

4. oldal


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. 1.1.

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 5. oldal


1.2.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. október 22-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. 2.1.

AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA Az intézmény neve:

Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola 2.2.

Székhelye:

9024. Győr, Baross Gábor u. 49. sz. Telefon: 96/417-313; 96/416-598 2.3.

Alapító és a fenntartó neve és székhelye

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

6. oldal


Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

OM azonosító: 2.4.

030521

Köznevelési és egyéb alapfeladata

Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma: 814 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Helyrajzi száma: 4016 Hasznos alapterülete:

4085 nm

Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

KLIK jogköre:

ingyenes használati jog

Működtető neve: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Működtető székhelye:

9021 Győr, Városház tér 1.

7. oldal


3.

3.1.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Az intézmény vezetője

3.1.1. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az általános, a felső tagozatos vagy a alsó

tagozatos

intézményvezető-helyettes.

Az

intézményvezető-

helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezetőhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettesek felhatalmazását.

3.1.2. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladatés hatásköreiből átadja az alábbiakat.  az általános intézményvezető-helyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,  a felső tagozatos intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát,

8. oldal


 az alsó tagozatos és felső tagozatos intézményvezetőhelyetteseknek a tantárgyfelosztás elkészítésének jogát, feladatát

3.1.3. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

Az

intézményvezető

közvetlen

feladatait

munkatársai

közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőhelyettesek. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az

intézményvezető-helyetteseket

a

tantestület

véleményezési

jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Intézményvezető-helyettesei megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény vezetőjével egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik.

9. oldal


3.1.4. A vezetők közötti munkamegosztás

Intézményvezető munkaköri leírása Az intézményvezető általános szervező, irányító, ellenőrző munkája

 Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz, a fenntartó felé.

 Elkészíti az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát.  Részt vesz az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében.  Elkészíti a házirendet, illetve javaslatokat tesz a házirend módosítására.

 Közreműködik az SZMSZ, a házirend nyilvánosságra hozatalában.  Elkészíti az intézményi munkatervet.  A munkaterv elkészítése során kikéri, a diákönkormányzat, a szülői szervezet véleményét.

 Előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtásának ellenőrzésében.

 Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban.

 Együttműködik a:  munkavállalói érdekképviseleti szervekkel,  diák-önkormányzattal,  szülői szervezetekkel.  Elvégzi a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet.

10. oldal


 Elvégzi a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatokat.

 Segíti a fenntartót az intézmény költségvetési gazdálkodása során abban, hogy a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak legyenek.

 Segíti a fenntartót az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában.

 Elkészíti az intézmény egészére vonatkozó éves beszámolókat.  Eleget tesz adatszolgáltatási feladatainak.  Elkészíti az intézményre vonatkozó szabályzatokat.  Összeállítja és feltölti az Oktatási Hivatal által kijelölt elektronikus felületre az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését.

 Megszervezi, biztosítja az intézményben zajló minősítő vizsga, ill. minősítő eljárás személyi, technikai, tárgyi feltételeit (pl. órák, foglalkozások megszervezése, óramegbeszélés lebonyolításának részletei).

 Intézményi ellenőrzés során az ellenőrzést végző szakértők munkáját segíti, az ellenőrzés során velük együttműködik.

 Részt vesz a pedagógussal folytatott szakmai beszélgetésen, amelynek tárgy a látott órák, illetve foglalkozások megbeszélése, az eportfólió védése és a minősítő bizottságtól eljuttatott kérdésekre való reflektálás.

 Értékeli a bizottság tagjaival a meglátogatott pedagógus e-portfólióját és ennek védését.

11. oldal


 Részt vesz az összegző értékelés elkészítésében (maga is értékel).  Elkészíti az intézményi önértékelést, az összegző szakértői dokumentumok alapján 5 évre szóló intézkedéséi tervet készít.

 A minősítési eljárásban résztvevő pedagógusok szakmai munkáját értékeli és részt vesz a minősítő bizottság munkájában. Az intézmény-vezető pedagógiai szervező, irányító, ellenőrző munkája

 Elkészíti az intézmény pedagógiai programját, módosítását, ellenőrzi végrehajtását.

 Tantestületi értekezleten nevelés - oktatási témakörben általános beszámolót tart, statisztikai adatokat elemez, s javaslatot tesz az esetlegesen jelentkező feladatok elvégzésére.

 Gondoskodik az intézményi rendezvények, ünnepségek zökkenőmentes megszervezéséről, lebonyolításáról.

 Óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat az alsó, felső tagozaton, valamint a napközis foglalkozásokon.

 Az intézményi munkaterv ellenőrzési szempontjai szerint, a pedagógusok számának megfelelő mennyiségben a tanév során tanórákat látogat és elemzést végez.

 Ellenőrzi a szülői értekezletek megtartását.  Ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját.  A munkaközösség bevonásával tervezi, szervezi, ellenőrzi az alsó és felső tagozat szakmai, pedagógiai munkáját.

 Megszervezi, megtartja a félévi nevelőtestületi értekezleteket.  Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek.

 Közvetlenül irányítja tankönyvfelelős munkáját. 12. oldal


Az intézményvezető adminisztratív, szervező, irányító, ellenőrző feladatai

 Elkészíti a tantárgyfelosztást.  Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató órákat szervez.

 Elkészíti a dolgozói teljesítményértékelési rendszert és működteti azt.  Elvégzi a pedagógus és nem pedagógus dolgozó teljesítményének értékelésére vonatkozó feladatokat.

 Javaslatot tesz a minőségbiztosítás érdekében a pedagógusok továbbképzésére.

 Ellenőrzi a gyógytestnevelésben javasoltak megtartását.  Elkészíti az éves jelentéseket, statisztikákat.  A pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok alapján gondoskodik az intézményi munkaterv kiegészítéséről (feladatellátási terv elkészítéséről) és a törvényi előírásoknak megfelelően módosítja a szervezeti és működési szabályzat.

 Képviseli az intézmény vezetőségét az intézményen belül, kívül.  Ellenőrzi a munkaközösség-vezetők szakmai munkáját és munkafegyelmét. Egyéb feladatai

 Ellenőrzi a tűz-, munkavédelmi felelős munkáját.  Betartatja a tűz- és munkavédelmi szabályzatokban leírtakat.  Segíti az iskolai diáktanács munkáját, részt vesz üléseiken és az aktuális intézményi kérdésekről folyamatos tájékoztatást ad.

 Biztosítja az intézményegység épületének tantermeinek, udvarának rendjét, biztonságát, az ehhez szükséges eszközöket, s szükség esetén intézkedik.

13. oldal


 Ellenőrzi az intézményi tanszer és - eszköz ellátását, gondoskodik a nyomtatványok beszerzéséről.

 Részt vesz, illetve képviseli az oktatási intézményt különböző szakmai és társadalmi rendezvényeken.

 Az intézményi működést ellenőrző külső szervek megállapításai alapján a feltárt hiányosságokat határidőn belül rendezi, orvosolja.

 Elkészíti és folyamatosan aktualizálja a pedagógusoknak és az iskola titkárnak a munkaköri leírását.

Általános intézményvezető-helyettes munkaköri leírása Az általános intézményvezető-helyettes az intézményvezető közvetlen beosztottja. Az intézményvezető távollétében - a beosztás szerinti ügyeleti napon, vagy ha az ügyeletre beosztott kollégája is távol van - teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát. Az általános intézményvezető-helyettes a feladatok ellátásához az intézményvezetőtől átruházott jogköröket kap; az így kapott jogosítványokat a többi dolgozóval szemben gyakorolja. Az általános intézményvezető-helyettes feladatai a nevelő-oktató munkában:

 Az iskola tanulmányi munkájának szervezése, pedagógiai feltételeinek biztosítása.

 Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, módosításában, a munkaterv elkészítésében.

 Az intézményvezetővel közösen elkészíti a tantárgyfelosztást, és részt vesz az éves munkaterv összeállításában.

14. oldal


 Ismeri az intézmény működését meghatározó dokumentumokat, és betartja, illetve betartatja az azokban foglaltakat.

 Folyamatosan gondozza, és esetenként ellenőrzi a szakmai dokumentumokat.

 Segíti a tanév munkarendjében meghatározott feladatok megvalósulását, rendezvények előkészítését, adott időszakokhoz kapcsolódó szervezési feladatok ellátását.

 Felügyeli az intézményi rendezvények szervezését, az ünnepélyeket, a belső továbbképzéseket, szakmai tapasztalatcseréket.

 Irányítja és felügyeli a beiskolázással kapcsolatos tájékoztatási és szervezési munkát.

 Irányítja a beiskolázási feladatok ellátását, gondoskodik az első évfolyamosok beírásáról, nyilvántartásáról. Fokozott figyelemmel kíséri az új osztályok közösséggé formálását, tanulmányi munkájukat.

 Szervezi és irányítja az új tanulók beiratkozását.  Az érintett osztályfőnökkel és a pályaválasztási felelőssel közösen szervezi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos teendőket.

 Közvetlenül irányítja a pedagógusok és más beosztottak szakszerű munkáját, szakmai tanácsokkal segíti és ellenőrzi a kijelölt szakmai munkaközösségek, a hozzá beosztott felelősök és megbízottak feladatainak végrehajtását.

 Szervezi a munkaközösségek közötti együttműködést, irányítja a felzárkóztatást, a tehetség-gondozást.

 A belső ellenőrzés tapasztalatainak közvetítésével és azok megoldására tett javaslatokkal segíti az intézményvezető munkáját.

 Figyelemmel kíséri a tanárok pedagógiai munkáját.  Látogatja a tanítási órákat, beszámol ellenőrzési tapasztalatairól.

15. oldal


 A kompetenciamérés tapasztalatainak felhasználásával intézkedési tervet készít tárgyév június 10-ig.

 Szervezi a pedagógusok munka melletti továbbtanulásának, továbbképzésének az ügyeit.

 Szervezi és irányítja a javító-, az osztályozó-és különbözeti vizsgákat.  Az érintett gyógypedagógussal egyeztetve nyomon követi a sajátos nevelési igényű tanulók szak-, felülvizsgálatra történő utalását, és vezeti ez ezzel kapcsolatos dokumentációt. Az általános intézményvezető-helyettes hivatali – adminisztratív, szervező feladatai:

 Rendszeresen referál az intézményvezetőnek az intézmény egész működéséről, tapasztalatairól: az érdemi problémákat konkrét megoldási javaslattal jelzi az intézményvezetőnek.

 Figyelemmel kíséri a jogszabályokat és tájékoztatja ezekről a vezetőséget, illetve az illetékes kollégákat (tankönyvrendelés, kompetenciamérés, stb.).

 Részt vesz a dolgozók minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait a felelősségre vonás, vagy az elismerés kezdeményezésével közli az intézményvezetővel.

 Előkészíti a kötelező statisztikai adatszolgáltatásokhoz szükséges adatokat.

 Ellenőrzi és irányítja a gyermekvédelmi, statisztikai, balesetvédelmi és tanügyi nyilvántartásokat.

 Gondoskodik a tanulmányi munkával kapcsolatos irattári iratok kezeléséről, a szükséges nyomtatványok, bizonyítványok megrendeléséről és szakszerű használatáról.

16. oldal


 Ellenőrzi a törzslapok, bizonyítványok, más okmányok kezelését, a jegyzőkönyvek pontos vezetését.

 Ellenőrzi az iratkezelési szabályzat alapján a beírási naplókat, törzslapokat, naplókat (köttetés, selejtezés).

 Ellenőrzi a különböző másodlatok kiadását.  Koordinálja az iskola-egészségügyi feladatokat.  Segíti a Diákönkormányzatot patronáló tanár munkáját.  Segíti az ifjúságvédelmi felelős munkáját.  Ellenőrzi a tűz-, munka-, és gyermekbaleset védelmi felelős munkáját.

 Felügyeli a tanulóknál az elsősegélynyújtással, a balesetvédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos ismeretek elsajátítását és betartatását.

 Ellenőrzi az iskolaépület, a tantermek, udvarok rendjét és biztonságát, utasításokat ad, szükség esetén intézkedést kezdeményez a felelős dolgozó felé.

 Aktívan részt vesz a vezetői és egyéb értekezleteken, gondoskodik emlékeztető feljegyzések készítéséről. Intézkedik a problémák megoldási módjáról.

 Összekötő szerepet tölt be a médiákkal.  Magatartásával javítja a diákok iskolai életét, a kiegyensúlyozott légkör kialakítását.

 Minden olyan, a munkaköréből adódó feladatot ellát, amivel az intézményvezető megbízza.

 Indokolt esetben - egyeztetés után - munkakörébe nem tartozó, de az iskola érdekét szolgáló feladatokat is ellát.

17. oldal


Felső tagozatos intézményvezető-helyettes munkaköri leírása A felső tagozatos intézményvezető-helyettes feladatai a nevelő-oktató munkában:

 Részt vesz a pedagógiai program kialakításában.  Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében.  Részt vesz az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében.  Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában.  Javaslatot tesz a házirend módosítására.  Közreműködik az intézményre vonatkozó szabályzatok elkészíttetésében.

 Részt vállal a tantárgyfelosztás, az ügyeleti beosztás, a helyettesítési rend, a tanterem beosztás elkészítésében.

 Részt vesz a tanév előkészítő értekezlet megszervezésében.  Aktívan részt vállal a tanévnyitó értekezlet megszervezésében, lebonyolításában.

 Tantestületi értekezleten a területéhez tartozó nevelés-oktatási témakörben általános beszámolót tart, statisztikai adatokat elemez, s javaslatot tesz az esetleges jelentkező feladatok megtételére.

 Az osztályozó értekezletet vezeti, azon aktívan közreműködik.  Megszervezi a felső tagozaton működő munkaközösségek összejöveteleit, valamint a fogadóórákat.

 Segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját.  Tagozati szinten szervezi, ellenőrzi a szakköröket, a felzárkóztató foglalkozásokat, előkészítőket, a szülői értekezleteket.

 Fokozott figyelemmel kíséri a felső tagozatos nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő-oktató mun-

18. oldal


kát, alkalmanként felmérést végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőt.

 Koordinálja a tagozat szakmai munkáját, a tanulók szabadidős tevékenységét.

 Ösztönzi, segíti a pedagógusok szakmafejlesztését, részt vesz az iskolakoncepció alakításában.

 Közvetlenül irányítja és felügyeli a pályaválasztási felelős és a könyvtáros munkáját.

 Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait közli az intézmény vezetőjével.

 Az intézményvezetővel egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat a felső tagozaton.

 Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, gyakornokoknak.

 A tagozat szintjén szervezi a tanulmányi versenyeket, eredményméréseket, irányítja a tanulók pályázataival kapcsolatos feladatokat.

 Fokozott figyelemmel kíséri az 5. és a 8. osztályosok munkáját.  Ellátja a tagozat napi szervezési és működtetési feladatait.  Felelős a vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért.

 Felelős a helyettesítések megszervezéséért.  Gondoskodik arról, hogy minden szükséges információt megismerjenek a pedagógusok, az információáramlás megfelelő legyen az intézményvezetés és a pedagógusok között.

 Gondoskodik az intézményi rendezvények (Családi nap, Gárdonyi nap, Adventi készülődés), ünnepségek zökkenőmentes megszervezéséről, lebonyolításáról.

19. oldal


 Ellenőrzi a menzai étkezés rendjét, a higiéniai, mennyiségi és minőségi követelmények meglétét.

 Az ügyeleti napokon biztosítja a zavartalan működés feltételeit, probléma esetén azonnal intézkedik.

 Ellenőrzi és összegyűjti a pedagógusok munkaidő elszámolásait, öszszesíti a helyettesítéseket.

 Az intézményvezető felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein. A felső tagozatos intézményvezető-helyettes hivatali – adminisztratív, szervező feladatai:

 Tagozati szinten ellátja a tartalmi munka ügyvitelével kapcsolatos feladatokat.

 Elkészíti a felső tagozatra vonatkozó statisztikákat.  Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését.

 A hatáskörébe tartozó munkaterületen elkészíti a dolgozók munkaköri leírását.

 A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére.

20. oldal


Alsó tagozatos intézményvezető-helyettes munkaköri leírása Az alsó tagozatos intézményvezető-helyettes feladatai a nevelőoktató munkában:

 Részt vesz a pedagógiai program kialakításában.  Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében.  Részt vesz az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében.  Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában.  Javaslatot tesz a házirend módosítására.  Közreműködik az intézményre vonatkozó szabályzatok elkészíttetésében.

 Részt vállal a tantárgyfelosztás, az ügyeleti beosztás, a helyettesítési rend, a tanterem beosztás elkészítésében.

 Részt vesz a tanév előkészítő értekezlet megszervezésében.  Ellenőrzi a kollégák munkáját augusztus utolsó napjaiban (terem díszítés) a zökkenőmentes tanévindítás érdekében.

 Aktívan részt vállal a tanévnyitó értekezlet megszervezésében, lebonyolításában.

 Tantestületi értekezleten a területéhez tartozó nevelés-oktatási témakörben általános beszámolót tart, statisztikai adatokat elemez, s javaslatot tesz az esetleges jelentkező feladatok megtételére.

 Az osztályozó értekezletet vezeti, azon aktívan közreműködik.  Megszervezi az alsó tagozaton működő munkaközösségek összejöveteleit, valamint a fogadóórákat.

 Segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját.  Tagozati szinten ellenőrzi a szakkörök, a délutáni szabadidős tevékenységek, a szülői értekezletek megtartását.

21. oldal


 Fokozott figyelemmel kíséri az alsó tagozatos nevelők (napközi nevelők) munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő-oktató munkát, alkalmanként felmérést végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőt.

 Koordinálja a tagozat szakmai munkáját, a tanulók szabadidős tevékenységét.

 Ösztönzi, segíti a pedagógusok szakmafejlesztését, részt vesz az iskolakoncepció alakításában.

 Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait közli az intézmény vezetőjével.

 Az intézményvezetővel egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat az alsó tagozaton, valamint a napközis foglalkozásokat.

 Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, gyakornokoknak.

 A tagozat szintjén szervezi a tanulmányi versenyeket, eredményméréseket, irányítja a tanulók pályázataival kapcsolatos feladatokat.

 Ellátja a tagozat napi szervezési és működtetési feladatait;  Felelős a vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért.

 Felelős a helyettesítések megszervezéséért.  Gondoskodik arról, hogy minden szükséges információt megismerjenek a pedagógusok, az információáramlás megfelelő legyen az intézményvezetés és a pedagógusok között.

 Gondoskodik az intézményi rendezvények (Családi nap, Gárdonyi nap, Adventi készülődés), ünnepségek zökkenőmentes megszervezéséről, lebonyolításáról.

22. oldal


 Ellenőrzi a napközis étkezés rendjét, a higiéniai, mennyiségi és minőségi követelmények meglétét.

 Az ügyeleti napokon biztosítja a zavartalan működés feltételeit, probléma esetén azonnal intézkedik.

 Ellenőrzi és összegyűjti a pedagógusok munkaidő elszámolásait, öszszesíti a helyettesítéseket.

 Az intézményvezető felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein. Az alsó tagozatos intézményvezető-helyettes hivatali – adminisztratív, szervező feladatai:

 Tagozati szinten ellátja a tartalmi munka ügyvitelével kapcsolatos feladatokat.

 Elkészíti az alsó tagozatra vonatkozó statisztikákat.  Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését.

 A hatáskörébe tartozó munkaterületen elkészíti a dolgozók munkaköri leírását.

 A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére.

23. oldal


3.2.

Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:  az intézményvezető,  az intézményvezető-helyettesek,  a szakmai munkaközösségek vezetői,  a diákönkormányzat vezetője, 

a közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai.

Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.

24. oldal


4. 4.1.

ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK

Nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület Elfogadja az iskola pedagógiai programját, éves munkatervét, szervezeti és működési szabályzatát, egyéb szabályzatait, az intézmény munkáját értékelő beszámolókat, a házirendet. Dönt a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről, a tanulók fegyelmi ügyeiről. Véleményt nyilvánít az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi jogok gyakorlásának színterei:

 osztályozó értekezletek évente 2 alkalommal;  tantestületi munkaértekezletek évente 4-5 alkalommal;  aktuális tanácskozások folyamatosan.

4.2.

Iskolai szakmai munkaközösség

A szakmai munkaközösség segíti az adott tantárgy, tantárgycsoport nevelési - oktatási feladatainak eredményes ellátását. Az adott szakterületen

 biztosítja a folyamatos szakmai - módszertani tapasztalatcserét;  ösztönzi, segíti a szakmafejlesztést;  megszervezi a belső ellenőrzést, az eredményméréseket, versenyeket, vetélkedőket, bemutató tanításokat;

 értékelő jelentést készít egy-egy meghatározott témában; 25. oldal


 közreműködik a szaktárgyakkal kapcsolatos továbbképzéseken, rendezvényeken;

 évente 3-4 alkalommal munkaközösségi tanácskozást tart;  a munkaközösség javaslatot tesz: a tantárgyfelosztásra, a taneszköz-fejlesztésre, a tanulók speciális osztályba való felvételének követelményeire, a tankönyvek és tanítási segédanyagok kiválasztására. A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola intézményvezetője bízza meg a munkaközösség tagjainak kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható. 4.2.1. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvételük a pedagógusok munkájában Az együttműködés célja:

 A pedagógiai koncepcióból fakadó elvárások érvényesítése.  Célszerű feladatmegosztás a munkaközösségek között.

Az együttműködés főbb területei

Az együttműködést szabályozó dokumentumok, egyéb eszközök Pedagógiai innováció (A nevelés és Iskolai munkaterv oktatás korszerűsítését támogató te- Szakmai fórumok vékenység) A módszertani kultúra megújítása, Továbbképzési terv bővítése A munkaközösségek éves terve Művészeti és tanulmányi versenyek Versenynaptár Felzárkóztatás, fejlesztés Együttműködési megállapodás a Nevelési Tanácsadóval Segítő pedagógiai munkaközösség munkaterve Szabadidős és sporttevékenység Szakköri tervek Iskolai és tagozati rendezvények feladattervei 26. oldal


Megemlékezések: jeles napok, nem- Iskolai munkaterv zeti ünnepek A munkaközösségek éves terve Forgatókönyvek Tanulói teljesítményértékelés Helyi tantervek A szakmai munkaközösségek tervei Statisztikák, írásos elemzések Oktatási Közlöny, végrehajtási utasítás (kompetenciamérés)

4.3.

Az iskolai szülői munkaközösség

A szülői munkaközösség a szülők képviselő testülete. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői munkaközösség vezetősége. Az iskolai szülői munkaközösség választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola intézményvezetőjével tart kapcsolatot. Feladata a szülők törvény szerinti jogainak érvényesítése, kötelességeik teljesítésének elősegítése. A szülői munkaközösség vezetősége összefogja az egyes osztályokban választott szülők képviselőit. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  egyetértési jogkört gyakorol a házirendben előírtakkal,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, 27. oldal


 véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

4.4.

Diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslat az alapján- a nevelőtestület egyetértésével- az intézményvezető bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat Dönt:

 saját működéséről,  hatásköreinek gyakorlásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Véleményt nyilvánít:

 az iskola működésével, a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat működéséhez az iskola a szükséges feltételeket biztosítja. A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli az iskolavezetésben és a nevelőtestületi értekezleteken.

28. oldal


4.5.

Az iskolai sportkör

Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola intézményvezetője a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 4.6.

Az egyes közösségek-kapcsolattartásának formái és rendje

4.6.1. Kapcsolattartási formák

 munkaértekezletek, nevelési értekezletek, pedagógiai tanácskozások, tapasztalatcserék,

 szakmai napok, nyílt napok,  iskolai ünnepélyek, rendezvények,  folyamatos írásos tájékoztatás. 4.6.2. A kapcsolattartás rendjét meghatározó dokumentumok

 Az iskolai és az egyes közösségek éves munkatervei.  Az iskolai közösségek SZMSZ - e.

29. oldal


AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁ-

5.

ROZÓ DOKUMENTUMOK 5.1.

A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:  szakmai alapdokumentum;  a szervezeti és működési szabályzat;  a pedagógiai program;  a házirend. Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.1.1. Szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja

30. oldal


5.1.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.  Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat.  A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait.

31. oldal


 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét.  A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét.  A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

5.1.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét az intézményvezetője készíti el az iskolavezetés bevonásával. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózat-

32. oldal


ban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5.2.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola intézményvezetője határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

5.2.1. A tankönyvellátás célja és feladata

33. oldal


Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a KELLO-val a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a KELLO-tól átveszi. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes 34. oldal


tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.

5.2.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év február 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). Az iskolába belépő új osztályok tanulói ingyen kapják a tankönyveket az államtól. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igénybejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős az 5.2.3 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. Az adatokat írásos formában február 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni, és annak másolatát le kell adni a tankönyvfelelősnek.

35. oldal


A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

 a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)

 ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

 sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;

 rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

5.2.4. A tankönyvrendelés elkészítése

A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszá-

36. oldal


mát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani, amennyiben jogosult az Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

6. 6.1.

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

37. oldal


6.2.

Általános szabályok (A tantestület minden tagjára vonatkozó elvárások)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint 2013. szeptember 1-jétől változott a pedagógusok munkarendje. Az új törvény a 40 órás munkaidőt három részre bontja: kötetlen, kötött, és ezen belül a kötött munkaidő tanórákkal, foglalkozásokkal lekötött részre. A törvény 62.§ (5) (6) bekezdései vezetik be a két legfontosabb új fogalmat. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény vonatkozó rendelkezései: „62. § (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

38. oldal


Kötött munkaidő: Ez a kötelező munkaidő 80%-a, vagyis heti 32 óra. Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus, vagyis tulajdonképpen ez munkaidejének azon része, amellyel el kell számolnia. A fennmaradó 20% felett teljesen szabadon rendelkezhet a pedagógus. Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: Ez a teljes munkaidő (heti 40 óra) 55-65%-a, ami heti 22-26 órát jelent. Ugyanakkor ez teszi ki a kötött munkaidő jelentős részét is. Ebben az időkeretben rendelhető el a pedagógus számára tanórai és egyéb foglalkozások megtartása. Az „egyéb foglalkozás” szintén a köznevelési törvény által bevezetett új kifejezés, melynek jelentését a 4.§ 4. pontja adja meg: „a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.” Vagyis ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a tantárgyfelosztásban megjeleníthető foglalkozás, így például a szakkör, sportkör, énekkar, korrepetálás, napközis foglalkozás, tanulószoba stb. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő fogalma tehát –bár azzal nem teljesen azonos –a jelenlegi szabályozásban megszokott kötelező óra fogalmának szerepét veszi át. A kötött munkaidő fennmaradó része Ez ugyan nem külön fogalom, de fontos kérdés, hogy milyen feladatokkal tölthető ki a kötött munkaidő foglalkozásokkal ki nem töltött heti 810 órája. A törvény 62.§ (6) bekezdése a következőt írja erről: „A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelésoktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” Ide tartozik tehát minden olyan egyéb feladat, amely –az eseti helyettesítés kivételével – nem valamilyen foglalkozás megtartását jelenti. 39. oldal


Ide számítható be: 1.

felkészülés a foglalkozásokra, tanítási órákra;

2.

a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése;

3.

ügyviteli tevékenység;

4.

sportélet és szabadidő szervezése;

5.

a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátása;

6.

a diákmozgalom segítése;

7.

gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok;

8.

intézményi dokumentumok készítése;

9.

a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra;

10.

osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység;

11.

a nevelőtestület, szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel;

12.

intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés;

13.

környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása;

14.

különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetén a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás;

15.

a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása. A feladatok körét rendelet szabályozza. Ezek egy része, így példá-

ul az eseti helyettesítés és a gyermekfelügyelet helyben és időben kötött, viszont mindegyik feladatra jellemző, hogy elvégzésük szükségessége 40. oldal


naponként változó. Ez lehetővé teszi a kötött munkaidő fennmaradó részének rugalmas beosztását, és azt is, hogy az elvégzendő feladatok ütemezését maga a pedagógus alakítsa ki. Vagyis a kötött munkaidőnek ez a része nem annyira a feladat elvégzése, hanem inkább a feladat kijelölése szempontjából kötött. A törvény kimondja azt is, hogy a pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül kap ellátandó feladatot.

6.2.1. Munkarend megismerése, betartása és betartatása A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményvezető-helyettesek (a tagozatvezetők) állapítják meg. Az intézményvezető-helyettesek az alakuló értekezlet után minden kollégával ismertetik a rá vonatkozó órarendet. Az esetleges változtatási igényeket, javaslatokat az összes érintettel egyeztetve 2 napon belül írásban kell benyújtani az intézményvezetőhelyetteseknek. A napi helyettesítéseket az intézményvezető-helyettesek lehetőleg előző nap 1400-ig, váratlan hiányzások esetében aznap 750-ig a tanári szobákban a faliújságra függesztik ki. A helyettesítésre való beosztás tudomásul vételét az érintett kolléga aláírásával köteles jelezni. Amennyiben a pedagógus a megismert munkarendjét nem tartja be, az iskola vezetése az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően jár el.

41. oldal


6.2.2. Elérhetőségek megadása Az újonnan belépő kolléga munkába állásának első napján köteles elérhetőségeit (telefon, e-mail cím) a titkárságon leadni. Minden pedagógus köteles az elérhetőségeiben történt változásokat 3 munkanapon belül bejelenteni. A folyamatosan aktualizált listát a titkárságon őrizzük.

6.2.3. Az iskolába érkezés és ott tartózkodás rendje A pedagógus legkésőbb 15 perccel a foglalkozások megkezdése előtt már az iskolában tartózkodik. A tanulókat – kivétel 1 évfolyam szeptember hónapban, ahol az első órát tartó pedagógusok lemennek az osztályokért az udvarra – jó idő esetén az udvari ügyeletesek engedik fel az osztályterembe 745 perckor. A reggeli ügyeletes a 7 órakor érkező gyerekeket az 5ös teremben felügyeli rossz idő esetén 730 –ig. A pedagógus legkésőbb becsengetéskor már az osztályban tartózkodik, előkészül, pontosan megkezdi az óráját, kicsengetéskor pontosan befejezi azt. A tanóra közben csak nagyon indokolt esetben hagyja el a tantermet. (Pl. baleset, rosszullét, stb.) Az első évfolyamon és a nehezen kezelhető, veszélyes tanulókat integráló osztályokban az osztályfőnök vezetésével tartott közös megbeszélésen, ahol az összes érintett, az osztályban tanító kolléga részt vesz, az osztályfőnök és az ott tanító nevelők megegyezése szerint történjék az óraközi szünetekben az osztályok átadása az egyenlő terhelést szem előtt tartva. Különös gondot kell fordítani a testnevelés órák és nyelvi órák előtti átadásra.

42. oldal


6.2.4. Ügyelet ellátása Az ügyeleti rendet az intézményvezető-helyettesek készítik el, törekednek az igazságos beosztásra. Az elsős kollégák nem ügyelnek, az osztályfőnökök 2-szer fél napot, a nem osztályfőnökök 3szor fél napot ügyelnek. Az ügyeleti beosztást az intézményvezető-helyettesek végzik. Az ügyeleti rendszernek áttekinthetőnek, követhetőnek kell lennie. Az ügyeletes nevelő legalább 5 perccel az ügyelet kezdete előtt megjelenik az iskolában, az óraközi szünetekben a folyosón tartózkodik, betekint az osztályokba és a mellékhelyiségekbe. Az udvari szünetekben le- és felkíséri a tanulókat, felel a rendért, a fegyelemért.

6.2.5. Az osztály „átadása” az új osztályfőnöknek Az átadó osztályfőnökök tanévkezdés előtt közös megbeszélésen ismertetik a leendő osztályfőnökkel az osztállyal kapcsolatos tapasztalatokat, az osztály tanulóival kapcsolatos tudnivalókat.

6.3.

Távolléttel kapcsolatos szabályok

6.3.1. Rendkívüli távolmaradás (betegség-táppénz) A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 730-ig személyesen, családtagja révén vagy telefonon köteles bejelenteni az intézményvezető-helyetteseknek, vagy akadályoztatásuk esetén az iskola titkárságán. Gondoskodnia kell arról, hogy

43. oldal


az őt helyettesítő kolléga tudja, hogy az adott osztályban milyen tananyagot kell tanítania. Legkésőbb a távolmaradás utolsó napján (reggeli órákban) a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az intézményvezető-helyetteseknek jelezni. A hiányzását igazoló dokumentumokat az első munkában töltött napon leadja a gazdasági ügyintézőnek.

6.3.2. Előrelátható távolmaradás A távolmaradó pedagógus előrelátható távolmaradását az intézményvezető-helyettesek véleményezik. A távolmaradási kérelmet a pedagógusnak szóban, valamint szükség esetén (hosszabb idejű távolmaradást pl. fizetés nélküli szabadság) írásban kell kérelmeznie az intézmény vezetőjétől. A távolmaradó pedagógus előrelátható távolléte esetén legalább 3 nappal korábban személyesen köteles bejelentést tenni az intézményvezető-helyetteseknek. A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzás esetén köteles 1 nappal a hiányzás előtt a helyettesítendő foglalkozások anyagát leadni, eljuttatni a helyettesítést kiíró és/vagy helyettesítést végző pedagógusnak, vagy a munkaközösség-vezetőnek.

44. oldal


Legkésőbb a távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az intézményvezető-helyetteseknek jelezni. 6.3.3. Anyanap kérése A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az intézményvezetőhelyettesek biztosítják. December és június hónapban csak rendkívüli, indokolt esetben az intézményvezető engedélyezheti úgy, hogy a folyamatos munkavégzést ne akadályozza az anyanap kivétele. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját, az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak és/vagy az intézményvezető-helyetteseknek / munkaközösség-vezetőnek/ eljuttatni.

6.3.4. Hivatalos távollét A tanulókat versenyre kísérő, továbbtanuló, továbbképzésen résztvevő pedagógus hiányzása hivatalos távollétnek tekinthető, amennyiben az iskola vezetése ezt előzetesen engedélyezte. A helyettesítésével kapcsolatos teendőkre a 6.3.2 pontban megfogalmazottak érvényesek.

6.3.5. Késések bejelentése Váratlan események bekövetkeztekor, amennyiben a pedagógus a 6.2.3. pontban rögzített időpontban nem érkezik meg az iskolába,

45. oldal


lehetőség szerint az intézményvezető-helyetteseket legkésőbb az adott tanóra megkezdése előtt 15 perccel telefonon értesíti.

6.3.6. H órák Az un. H órák /helyettesítő órák/ tervezetét az intézményvezetőhelyettesek készítik el és feltüntetik az egyéni órarendekben. A H órák magas száma miatt a beosztás elkészítésekor figyelembe veszik a kollégák egyéb beosztását (pl. osztályfőnök). A „ H-órás” kolléga köteles az óra időtartama alatt mindvégig a tanári szobában tartózkodni és meggyőződni arról, beosztották-e helyettesítésre.

6.3.7. Szabadság-pótszabadság A szabadságok kiadása intézményvezetői feladat, a törvényben meghatározottak alapján történik.

6.4.

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának

46. oldal


meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára a kötött munkaidő fennmaradó részére munkaidő nyilvántartását rendeli el, melyet az erre elkészített nyomtatványon minden hónap 5-éig köteles a kolléga elkészíteni és az intézményvezető-helyetteseknek leadni. 7.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE

 A tanév során hétfőtől péntekig az iskola 600 órától - 2000 óra között tart nyitva, portaügyelettel.

 A tanévközi tanítási szünetekben igény szerint napközis felügyeletet biztosítunk.

 Nyári szünetekben előre meghatározott napokon a vezetőség ügyeletet tart. További munkanapokon előre meghatározott rend szerint az irodai és technikai dolgozók tartózkodnak az épületben. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

47. oldal


 a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola főépülete tanítási napokon 600-2000 között tart nyitva portai ügyelettel. Az iskola Bartók Béla úti bejárata 715-800 és 1230-1400 között van nyitva Az iskola hátsó kapuja 700-800 között van nyitva, egyébként rendeltetésszerűen zárva Tanévközi tanítási szünetekben igény szerinti nyitva tartást az iskola intézményvezetője engedélyezhet. Az interaktív táblával rendelkező tantermeket az utolsó óra után zárni kell. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi.

7.1.

A tanítás rendje

 700 órától 730 óráig reggeli ügyelet vehető igénybe.  800 órától 1600 óráig tanítás folyik. 48. oldal


 A tanítási órák 45 percesek.  A tanítási órák napi és heti elosztását az órarend tartalmazza, a csengetési rendet a Házirend határozza meg.

 Napközit vagy menzát igény szerint a gyermek családi körülményeit figyelembe véve biztosítunk.

 A napközis foglalkoztatás 1600 óráig tart.  Az iskola délutáni munkarendjébe szervesen épülnek be az egyéb foglalkozások: felkészítők, szakkörök, sportfoglalkozások stb. A délutáni foglalkozások időszaka: 1400 - 1830 óra. Minden foglalkozásról naplót kell vezetni.

7.2.

Ügyeleti rend

Portaügyelet: a régi épület portáján 600 órától az épület zárásáig felnőtt látja el az ügyeleti teendőket. Folyosóügyelet: A folyosókon pedagógus ügyel. A pedagógusok ügyeletesi beosztásánál figyelembe vesszük az órarendet.

7.3.

Tantárgyfelosztás, órarend

A tantárgyfelosztás az érvényes óraterv szerint a munkaközösségvezetők javaslata alapján készül. Az előkészítésnél előtérbe helyezzük a felmenő rendszerű folyamatosság biztosítását - a szakmai szempontok érvényesítését, A lehetőségek szerint figyelembe vesszük az egyéni kívánságokat. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Az órarend elkészítésénél törekszünk a tanulók egyenletes terhelésének biztosítására.

49. oldal


Figyelembe vesszük a pedagógusok továbbképzésével, továbbtanulásával kapcsolatos elfoglaltságokat; lehetőség szerint az egyéni kívánságokat.

AZ-INTÉZMÉNYI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ

8.

ELLENŐRZÉSE 8.1.

A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  az általános intézményvezető-helyettes,  a felső tagozatos intézményvezető-helyettes,  a alsó tagozatos intézményvezető-helyettes,  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök, 50. oldal


 a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az intézményvezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: 

tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek, munkaközösség-vezetők),



tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,



az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,



az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,



a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

Az iskola belső ellenőrzési rendszere átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. 51. oldal


8.2.

Az ellenőrzés alapelvei

 Az iskolai belső ellenőrzésről évente külön tervezet készül. (Az éves munkaterv melléklete).

 Az ellenőrzés folyamatos.  Az ellenőrzés tapasztalatait feldogozzuk, értékeljük, a szükséges intézkedéseket elvégezzük. 8.3.

A belső ellenőrzés területei

 A tantervi követelmények teljesítése.  A tanulók képességeinek fejlettsége (ütemezés külön terv szerint).  A szakmai munka minősége.  A helyi szabályzók által előírt követelmények betartása (házirend helyi alapkövetelmények).

 Az egyes munkakörökhöz kapcsolódó feladatok ellátása.  A napi működtetéssel összefüggő iskolai teendők ellátása.  A tanügyigazgatási feladatok végrehajtása.  A munkahelyi feltétel és körülményrendszer.  A munkavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.  Az intézmény gazdálkodása. 8.4.

A belső ellenőrzés formái

 Tanítási órák és foglalkozások látogatása.  Eredményvizsgálatok, felmérések.  Beszámolók készítése.  Helyszíni ellenőrzés.

52. oldal


8.5.

A belső ellenőrzést végzők köre

 Intézményvezető,

intézményvezető-helyettesek,

munkaközösség-

vezetők.

 Belső munkatársak az átruházott jogkörök szerint (gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, adminisztrátor, portás, hivatalsegédek, konyhai dolgozók, házmester).

 Különféle felelősök a saját tevékenységi területükön (ifjúságvédelmi felelős, pályaválasztási felelős, munkavédelmi felelős, tűzvédelmi felelős).

 Az iskolafenntartó a Kt.102-l03-104.§. szerint végezhet ellenőrzést az iskolában. Az intézmény működésével kapcsolatos egyéb ellenőrzések rendjét külön szabályzat tartalmazza (iratkezelés, leltár, selejtezés, házipénztár kezelése, bizonylatozás, munkavédelmi ellenőrzés).

53. oldal


9.

TANULÓI JOGVISZONY

A tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján az intézményvezető dönt. A tanköteles tanulót beiratkozáskor az iskola nyilvántartásba veszi. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a tizenhatodik, illetve tizennyolcadik életévét. 9.1.

A tanulók felvétele

 Az l. osztályba jelentkező körzetes tanulókat az iskola maradéktalanul felveszi.

 A körzeten kívüliek felvételéről a általános intézményvezetőhelyettes javaslata alapján az intézményvezető dönt.

 A felsőbb évfolyamokba történő tanulói felvételnél- az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az intézményvezető dönt.

 A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételt a szaktanár javasolja, a szülő vagy a tanuló kérheti.

 A napközis, tanulószobai igények teljes kielégítésére törekszünk.

9.2.

A tanuló jogai és kötelességei

A tanuló joga, hogy

 képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,  biztonságos, egészséges környezetben tanulhasson,  személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák,  igénybe vehesse az iskola szolgáltatásait,  részt vegyen a diákkörök munkájában. A tanuló kötelessége:

 részt venni a kötelező foglalkozásokon, 54. oldal


 eleget tenni tanulmányi kötelezettségeinek,  megtartani a tanulmányi rendet, házirendet és egyes szabályokat,  megőrizni az iskola eszközeit, óvni létesítményeit,  tiszteletet és megbecsülést tanúsítani nevelői és az iskola dolgozói iránt.

9.3.

A tanuló értékelése

A tanuló az első osztályban előrehaladásáról írásos értesítést kap.

 Ha a tanuló az első évfolyam követelményeinek nem tesz eleget, munkája előkészítő jellegűnek minősül és az első évfolyamon folytathatja tanulmányait.

 A felsőbb évfolyamokon tanuló előmenetelét - lehetőség szerint havi gyakorisággal - érdemjeggyel értékeljük, félévkor és évvégén osztályzattal minősítjük. A tanuló teljesítményéről szülője az ellenőrző könyv útján, vagy szülői fogadóórán tájékozódhat.

 Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Kettőt meghaladó elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát a tanuló.

9.4.

A jutalmazás elvei és formái

Az iskolai követelményeket kiemelkedően teljesítő, az intézmény hírnevét erősítő tanulókat a következő formában jutalmazzuk.

 Tantárgyi elismerés kiváló teljesítményért adható.  Osztályfőnöki dicséretet kaphat a tanuló, ha kötelességein túli tevékenységet példamutatóan végez.

 Igazgatói dicséret tartósan végzett kimagasló teljesítményért jár. 55. oldal


 Gárdonyi Oklevelet kap a tanulmányait befejező 4. és 6. osztályos tanuló, amennyiben tanulmányi eredménye mindvégig kitűnő, magatartása és szorgalma példás volt.

 A Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola Kiváló Tanulója kitüntetésben az a tanulmányait befejező 8. osztályos tanuló részesülhet, aki legalább 4 tanévet intézményünkben tanult és tanulmányi eredménye mindvégig kimagasló (maximum 3 jó osztályzat), magatartása és szorgalma tanulmányai alatt példás volt. Az elismeréseket, a jutalmat adó nevelő, illetve osztályfőnök a tanuló ellenőrző könyvébe írja. Az intézményvezetői dicsérethez és a Gárdonyi kitüntetésekhez külön oklevél készült.

9.5.

A fegyelmező intézkedések elvei, formái

Az iskolai közösség normáit megsértő tanulókat fegyelmező intézkedésben részesítjük.

 Osztályfőnöki figyelmeztetést az a tanuló kap, aki megszegi a szabályokat. (Többször is adható)

 Osztályfőnöki intésben az részesül, aki ismételten vét az együttélés szabályai ellen.

 Igazgatói figyelmeztetésben részesül, aki súlyos vétséget követ el.  Párhuzamos osztályba történő áthelyezéssel akkor élünk, ha a tanuló az adott közösségben káros, romboló hatást fejt ki az előzetesen alkalmazott fegyelmi intézkedések ellenére is. Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása a szaktanárok véleményének figyelembevételével az osztályfőnök feladata. A fegyelmező intézkedést az ellenőrző könyvbe bejegyezzük. Az értesítést a szülővel láttamoztatni kell.

56. oldal


Az iskolának szándékosan kárt okozó tanuló szülőjét haladéktalanul értesítjük és felszólítjuk az okozott kár megtérítésére. A fegyelmi eljárás során 2011. évi CXC. törvény 58 § és 59 § és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61. §szerint kell eljárni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

57. oldal


A fegyelmi eljárás megindításáról –az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet állapítja meg. A fegyelmi eljárás lépései: A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint

58. oldal


a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. 1. A fegyelmi eljárás megindításáról értesítést kell küldeni, melyben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. 2. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. 3. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 4.

Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.

5. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. 6. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. 59. oldal


7. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. 8. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 9. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 10. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 11. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. 12. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 13. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. 14. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének.

60. oldal


15. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 16. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. 17. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkörgyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 18. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A fegyelmi tárgyalások lefolytatása esetén gondoskodni kell a következőkről: a tanulót szülője, törvényes gondviselője vagy megbízottja képviselhesse, a fegyelmi bizottság tagjai közt szerepeljen az osztályfőnök a diákönkormányzatot képviselő tanár és az osztályt képviselő diák, valamint az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse.

9.6.

Az iskolai hiányzások igazolása

 Az iskolai kötelező foglalkozásokról való távolmaradást írásban igazolni kell.

61. oldal


 A szülő legfeljebb együttesen három napos távollétet igazolhat.  Előzetes engedélyt az osztályfőnök legfeljebb 3 napra adhat.  Hosszabb távollétet az intézményvezető engedélyezhet. Az igazolást a tanulónak a hiányzást követő első napon be kell mutatnia.

9.7.

A tanulók támogatása

Elismerő támogatás: tárgyjutalom. A teljesítményhez kötött díj elnyeréséről a diákönkormányzat javaslata alapján a nevelőtestület dönt.

9.8.

Egészségügyi ellátás

A tanulók egészségügyi állapotát iskolaorvos kíséri figyelemmel, a szükséges szűrővizsgálatokat elvégzi. Az egészségnevelés egyéb alapfeladatainak ellátását iskolaasszisztens segíti. A fizikális rendellenességek kompenzálására gyógytestnevelési foglalkozásokat biztosítunk. A mentálhigiénés munkát iskolapszichológus segíti.

9.9.

Iskolai térítési díjak: étkezés, kirándulás, táborozás

 A befizetések idejéről és módjáról folyamatosan tájékoztatást nyújtunk. A befizetésekről az iskolában hivatalos nyilvántartás készül.

 Az iskola által szervezett kirándulások és táborozások költségeiről az osztályfőnökök és a táborvezetők tételszerűen elszámolnak.

62. oldal


10. AZ INTÉZMÉNY VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSAI Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az ismertetett anyag vázlatos felsorolá-

63. oldal


sához az "oktatást" végzők csatolják a tanulók aláírását (kivétel első osztályok), mely egyúttal dokumentumként szolgál. d) Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. e) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. f) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. g) Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések 64. oldal


(szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági szabályzata tartalmazza.

10.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,



a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,



minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit

65. oldal


kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: 

A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.



A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.



Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer (KIR rendszer) segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni.



A jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.

66. oldal




Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.



Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen - azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának.

 Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely 1.

a sérült halálát

2.

valamely érzékszerv elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

3.

a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,



4.

a gyermek, tanuló súlyos csonkulását

5.

a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását,

6.

a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.



Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

10.2. A tanulók testi épségének védelmére vonatkozó előírások, veszélyforrások

10.2.1.

Udvari veszélyforrások



Az iskolát óraközi szünetekben elhagyni tilos és veszélyes!



Az udvaron és a pályán tilos kerékpározni! 67. oldal




A tanórák előtt és az óraközi szünetekben labdázni (kézilabda, futball) csak a kézilabdapályán szabad!



Az összekötő folyosóra tilos felmászni a felrúgott labdáért!



A kézilabda pálya mögötti labdafogó hálóra és a támfalra tilos felmászni!



10.2.2.

A kosárlabda palánkra felmászni balesetveszélyes!

Tantermek, folyosók veszélyforrásai



A folyosókon rohanni, csúszkálni balesetveszélyes!



Az ablakokba felülni, kihajolni tilos!



A technika műhelyekben, tornateremben, számítógépteremben tanári felügyelet nélkül tanulók nem tartózkodhatnak!



Konnektorokhoz hozzányúlni tilos!



Meghibásodott elektromos készülékhez hozzányúlni tilos (arról az ügyeletes tanárt értesíteni kell)!



Kitört ablakhoz nyúlni tilos!



Ablaktörést azonnal jelenteni kell az ügyeletes tanárnak, gazdasági vezetőnek!



Folyosóra vagy a tantermek padlójára kifolyt folyadékot haladéktalanul fel kell törölni!

10.2.3. formák

A balesetek megelőzése érdekében elvárható magatartás-



Saját és tanulótársa testi épségére mindenki köteles ügyelni!



A durvaság, verekedés, gáncsolás megengedhetetlen viselkedési forma.

68. oldal




Kést, szúróeszközt, törékeny tárgyat (üveges üdítőt) tilos iskolába hozni!



Körzőt rendeltetésszerűen (csak szakórán) szabad használni!



Gyufát, tüzet előidéző eszközöket tilos az intézményekbe behozni!

69. oldal


11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: 

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),



a tűz,



a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, iskolatitkár.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a)

tűz esetén a tűzoltóságot,

b)

a fenntartót,

c)

robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

d)

személyi sérülés esetén a mentőket,

70. oldal


egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rend-

e)

védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola intézményvezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: 

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell.



A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.



A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

71. oldal




A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia.

Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,



a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,



a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,



az elsősegélynyújtás megszervezéséről,



a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola intézményvezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,



a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,



az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),



a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,



az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,



az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

72. oldal


A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

12. AZ INTÉZMÉNY IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE Kiemelt feladatunknak tekintjük a jogszabályban meghatározott kötelezettségeken is túlmutatva gyermekeink védelmét. Intézményünk osztálytanítói, osztályfőnökei odafigyelnek minden olyan változásra, mely jelzi, ha a tanítványaikkal valami gond van. Ezt a Gyermek- és Ifjúságvédelmi felelős tudomására hozzák.

12.1. Az ifjúságvédelmi felelős feladata

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

73. oldal


13. ISKOLAI HAGYOMÁNYOK Az iskola hagyományait folyamatosan ápoljuk, kiteljesítjük. A sokszínű hagyományrendszer tartalma iskolai nevelőmunkánkat gazdagítja, keretbe foglalja. 13.1. Az iskolai munkához kapcsolódó szokások Ünnepek: 

tanévnyitó,



tanévzáró,



ballagás,



nemzeti ünnepek: október 23; március 15.

Megemlékezések: 

az aradi vértanuk emléke,



a nemzeti összetartozás napja.

Diákközgyűlések: évente 3-szor. Kirándulások, túrák: 

őszi túra,



tavasszal osztálykirándulás.

Sportrendezvények: 

DSE programok,



kerékpártúrák.

Társadalmi munkaakciók: 

papírgyűjtés,

74. oldal




elektromos hulladékgyűjtés.

Tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok: 

iskolai fordulók különböző tantárgyakból.

Színház, hangverseny-látogatás: 

alkalomszerűen.

Családi nap, farsang, adventi készülődés. Nyitott nap szülőknek.

13.2. A Győri Gárdonyi Géza iskolához kapcsolódó sajátos hagyományok rendezvények 

Megemlékezés Gárdonyiról: október hónapban.



Gárdonyi irodalmi -, nyelvi - képzőművészeti pályázat.

Diákkitüntetések 

Gárdonyi Oklevél.



Gárdonyi Iskola Kiváló Tanulója oklevél.

Emléklapok: 

az l. osztályosok fogadásához,



a 8. osztályosok búcsúztatásához,



igazgatói dicséret nyomtatvány.

Helyi szervezésű tábor 

erdei iskola 5. osztály végén,



sporttábor. 75. oldal




vándortábor,



sí tábor,



idegen nyelvi tábor,



Győrújbaráti napközis tábor.

13.3. Az iskola dolgozóit érintő hagyományok 

Közös kirándulás



Nyugdíjba vonulók búcsúztatása



Mikulás est a pedagógus gyermekek részére

76. oldal


14. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 14.1. A könyvtárra vonatkozó adatok Neve: Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola Könyvtára Címe: 9024 Győr, Baross Gábor u. 49. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 14.2. Az iskolai könyvtár szakmai feltételi A Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola könyvtári helyisége az új épület földszintjén két terem, melyek a könyvek szabadpolcos elhelyezésére és két iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására is alkalmasak. 

Könyvtáros-tanár: 0,5 állásban.



Tanítási napokon tanulók, pedagógusok részére meghatározott időpontban a kölcsönzés biztosított.

14.3. A könyvtár szolgáltatásai: 

gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása;



kölcsönzés (könyv, folyóirat, AV-dokumentum);



helyben olvasási lehetőség biztosítása;



versenyek szervezése;



versenyekre felkészítés;



könyvtárhasználati órák tartása;



rendezvények, találkozók szervezése;



tájékoztatás a pedagógiai - szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak szolgáltatásairól.

77. oldal


14.4. A könyvtár működése Az intézményi könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényének figyelembevételével, anyagi lehetőségeinknek megfelelően kívánjuk fejleszteni. A vásárolt dokumentumokat és ajándékba kapott könyveket könyvtári nyilvántartásba vesszük.

14.4.1.

Könyvtárhasználók



az iskola tanulói;



az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozói.

14.4.2. 

14.4.3.

A beiratkozás módja a számítógépes rendszerben a személyi adatok rögzítése.

A könyvtárhasználat módjai, szabályai



helyben használat, kölcsönzés, csoportos használat;



a nyitva tartás ideje alatt a tanulók a könyvtáros-tanártól kölcsönbe vesznek dokumentumokat, mely számítógépes kölcsönzéssel történik;



a kölcsönzés idejének betartása, betartatása;



a pedagógusok kölcsönzése csak a könyvtáros-tanár közreműködésével történhet;

78. oldal


14.4.4. 

Nyitva tartás, kölcsönzési idő A tanulók, pedagógusok és egyéb dolgozók számára a kölcsönzési idő: hétfő: 1400 – 1545 kedd: 1400 – 1545 szerda: 1300 – 1545 csütörtök: 1400 – 1545 péntek: 1300 – 1545



Különleges esetekben a könyvtáros-tanárral egyeztetett időpontban nevelők igénybe vehetik a könyvkölcsönzést.



A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni.

14.4.5. 

Az olvasó kötelességei: a könyv elvesztése és rongálása esetén a 3/1975. MM-PM sz. rendelet hatályos (A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. ).

14.5. Az állományellenőrzés menete

14.5.1.

Előkészítés



a raktári rend megteremtése;



a nyilvántartások felülvizsgálata;



a revíziós segédeszközök előkészítése;



lezárás.

14.5.2.

Lebonyolítása Két személy végzi: könyvtáros 79. oldal


egy állandó munkatárs (akiről a gazdasági ügyintéző gondoskodik). Módszere: 

a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése;



az állomány tételes összehasonlítása a számítógépes katalógussal.

14.5.3.

Az ellenőrzés lezárása



záró jegyzőkönyv elkészítése;



záró jegyzőkönyv mellékletei: • a leltározás kezdeményezése; • a jóváhagyott ütemterv; • a hiányzó illetve többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke;



a jegyzőkönyvet aláírja a könyvtáros-tanár, személyi változás esetén az átadó és az átvevő. A felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány illetve többlet okait a könyvtáros-tanár köteles indokolni. Az ellenőrzéskor megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola intézményvezetője a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány nyilvántartásból.

14.6. Felelősség A könyvtáros-tanár a rábízott állományért rendeltetésszerű működtetéséért - az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg felelős.

80. oldal


A könyvtáros-tanár felelősségre vonható a dokumentumés/vagy eszközök hiányáért, ha: 

bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási kezelési, használati és működési szabályait;



kötelességszegést követett el;



a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket (4 ezrelék).

Ha a kivizsgálás eredményeként a könyvtáros-tanár személyes felelőssége nem állapítható meg, akkor a hiányt normán felüli hiány címén kell az állomány nyilvántartásból kivezetni.

81. oldal


15. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI 15.1. Pedagógiai szakszolgálatok A pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény a nevelési-oktatási intézmény partnerintézménye. A kapcsolattartás módjai: 

informális megbeszélés, megegyezés szerint;



az intézmény munkatervében rögzítettek mentén.

A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelésétoktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmény vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: 

vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal;

82. oldal




évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról;



esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával.

15.2. Pedagógiai szakmai szolgáltató A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai-szakmai szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a Központ által fenntartott, a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységekkel kapcsolatos szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézettel. Kapcsolattartás módja és rendszeressége a feladatok jellegétől függően alakulhat; 

a pedagógiai-szakmai szolgáltató honlapjának folyamatos követésével és a szolgáltatások megrendelésével;



a pedagógiai értékelés-, szaktanácsadás-, tantárgygondozás-, pedagógiai tájékoztatás-, tanügy-igazgatási szolgáltatás kérésének területén,



a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítésének, szervezésében,



a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezésében és összehangolásában, 83. oldal




a tanulótájékoztató és tanácsadó szolgálat igénybevételével.

15.3. A gyermekjóléti szolgálattal 

Rendszeres kapcsolattartás a GYIV - felelősön keresztül a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, feltárása érdekében.



Rendszeres tájékoztatás a szociálisan, egészségileg hátrányos tanulókról.



Segítség kérése a veszélyeztető okok megszüntetésére

A kapcsolattartás formája: telefonon, személyesen (a GYIV - felelőssel)

15.4. Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval Iskolánkban az egészségügyi teendőket 1 orvos és 1 védőnő látja el. 15.4.1.

Az iskolaorvos feladata:



A gyermekek rendszeres vizsgálata.



A kötelező védőoltások beadása.



A továbbtanulók alkalmassági vizsgálata.



Egészségnevelés témakörben előadások tartása.



Az egészségileg károsodott tanulók állandó figyelése.

15.4.2.

A védőnő és az asszisztens feladata:



Rendszeres tisztasági ellenőrzés.



Hallásvizsgálat.



Szemvizsgálat.



Szükséges mérések (testsúly, magasság, vérnyomás).

84. oldal




Adminisztrációs tevékenység (éves jelentés, törzslapok, oltási könyvek vezetése, az érkezett elment tanulók lapjának elküldése).



Egészségnevelés témakörben előadások tartása.



Az oltásokhoz szükséges névsorok elkészítése.

85. oldal


16. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK HASZNÁLATA 16.1. Előírások az egyes helyiségek használatára 

Az iskola létesítményeiben a tanulók pedagógus felügyelettel tartózkodhatnak.



A foglalkozások befejeztével a pedagógus köteles bezárni a következő termeket: könyvtár, technika terem, számítógépterem, fizika- kémia szertár.

Az ebédlőben csoportbeosztás szerint ebédelnek a tanulók.

16.2. Terem bérbeadás 

Az iskola helyiségeit csak oktatási, bemutató jellegű feladatokra adjuk bérbe.



A bérbeadás alkalomszerű, a mindenkori igények függvénye.



A bérbe adott helységekhez szerződés és külön használati rend készül.

86. oldal


17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK:

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az iratés pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint intézményvezetői utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát az Alapító Okirat módosítása, és a törvényi szabályozások változása miatt 2014. október 22-én, rendkívüli értekezleten a nevelőtestület módosította. Győrött, 2014. október 22.

Szalai Ferenc intézményvezető

87. oldal


KLIK Intézményfenntartó Központ Győri Megyeközponti Tankerülete a Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyta, melyről fenntartó a …………………. számú ügyiratában értesített. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozatlan időre szól, felülvizsgálatára, módosítására jogszabályi változás esetén, illetve a nevelőtestület tagjainak javaslatára kerül sor. Győrött, 2014. október

Szalai Ferenc intézményvezető

88. oldal


Nyilatkozat A Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Győr, 2014. október 22. ……….…………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat A Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SZMSZ módosítását 2014. október 20-i ülésén megtárgyalta, az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SZMSZ -rendelkezésekhez egyetértését adja. Győr, 2014. október 20. ………………………….. a diákönkormányzat vezetője

89. oldal


18. MELLÉKLETEK 18.1. Melléklet 1

MUNKAKÖRI LEÍRÁS TANÍTÓ, TANÁR, OSZTÁLYFŐNÖK A tanítási órákhoz, foglalkozásokhoz kapcsolódó pedagógiai munka igényes ellátása: 

tanítási órákra való felkészülés, foglalkozási tervek készítése,



szemléltető és kísérleti eszközök előkészítése tanítási órára,



hatékony képességfejlesztő munka,



a tanulók differenciált foglalkoztatása,



a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi,



kiemelten foglalkozik a tehetséges gyermekekkel, a lemaradók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat,



a tanulók munkájának értékelése,



felkészítés és szervezés a tanulmányi versenyekre, pályázatokra.

Az iskola tanulmányi és munkarendjével kapcsolatos feladatok: 

továbbképzéseken, nyílt napokon, szakmai bemutatókon való részvétel,



részvétel iskolai értekezleteken (tantestületi, nevelési, értékelő, szülői, egyéb) és fogadóórákon,



aktív közreműködés a szakmai munkaközösségek munkájában,



a kiírt helyettesítések ellátása,



a tanulók felügyeletének ellátása, óraközi, folyosói és udvari ügyeletek,



osztályozó, különbözeti, felvételi és pótvizsgák levezetése illetve felügyelete,



az intézményi munkatervben szereplő tanulmányi kirándulások megszervezése, azokon való részvétel,

90. oldal

Szervezeti és Működési Szabályzat Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola 

a tanítási munkával kapcsolatos kötelező adminisztratív teendők elvégzése: osztálynaplók, vezetése, az értékelés beírása osztálynaplóba és a tanulók ellenőrzőjébe,



a tanítási óra megkezdése előtt 15 perccel munkahelyén tartózkodik, akadályoztatás esetén értesíti a munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez,



tanítás nélküli munkanapokon a program illetve beosztás szerinti munkavégzés,



az órarendben helyettesítőként beosztott időben az iskolában való tartózkodás,



szertár, osztályterem rendezése, szakleltárok rendben tartása.

Minden pedagógus kötelessége: 

a nevelő oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,



nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,



a tanulók részére egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,



közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,



a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátítassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására,



a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,



a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,



a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,



a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

91. oldal


Osztályfőnöki munkával kapcsolatos feladatok: 

az iskola céljainak ismerete, megvalósításukban való közreműködés,



a tanulók erkölcsi fejlődésének pedagógiai irányítása,



egységes nevelési elvek érvényesítése:



-

házirend ismerete, betartásának megkövetelése,

-

fegyelem és beszédkultúra kialakítása, megtartása,

az osztály életével kapcsolatos tevékenységek ellátása: -

napi aktuális feladatokat elvégzi,

-

minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,

-

a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal,

-

vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,

-

folyamatosan nyomon követi és aktualizálja az osztálynaplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások adataiban bekövetkező változásokat,

-

elkészíti az osztályára vonatkozó októberi statisztikát,

-

vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját, tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét,

-

folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,

-

előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,

-

osztályrendezvényeket szervez,

-

kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel,

-

szülői értekezletek megtartása, szülőkkel való szoros együttműködés kialakítása,

-

a szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskolai értékelési rendszerről,

92. oldal

Szervezeti és Működési Szabályzat Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola -

folyamatosan ellenőrzi az osztálynapló osztályozó részének állapotát,

-

figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,

-

a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén értesíti a szülőket,

-

értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén,

-

az osztályterem esztétikus berendezése, szakleltárok rendben tartása, évenkénti egyeztetése.

Az osztályfőnök különleges felelőssége 

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,



bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,



maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,



a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az intézményvezetőhelyettesnek vagy az intézményvezetőnek.

93. oldal


18.2. Melléklet 2.

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ



felelős a munkaközösség iskolai szintű szakszerű működéséért, a munkaközösségi feladatok koordinálásáért



évente tervet készít a szakmai fejlesztési elképzeléseiről



folyamatos szakmai tevékenység az adott szaktárgyi csoport fejlesztése és eredményessége érdekében



előkészíti és lebonyolítja a házi szaktárgyi versenyeket, vetélkedőket



az intézményvezető által átadott területeken szakmai szempontú ellenőrzést végez, annak eredményeiről beszámol az intézményvezetőnek



részt vesz az intézmény munkájának értékelésében, azt az intézményvezető felkérésére rövid jelentésekkel segíti



figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, önképzését



adminisztrációs feladatok ellátása



tanév elején elkészíti a matematika munkaközösség éves munkatervét



előkészíti és segíti az évfolyami szintű méréseket, azokat elemzi és értékeli



vezeti a kiírt versenyekkel kapcsolatos nyilvántartást (kiíró, határidő, részvétel, eredmények stb.)

94. oldal

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents