A BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A nevelőtestület által elfogadva: 2015. március 10.
Jóváhagyta: Simonné Benkő Edit intézményvezető 0
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ...................................................................................... 1 1. Az intézmény alapadatai .................................................................................................... 1 2. Az intézmény bélyegzői és használata ............................................................................... 3 3. Az intézmény tevékenysége, feladatai ............................................................................... 3 4. Az intézmény alapdokumentumai ...................................................................................... 3 4.1 Alapító okirat................................................................................................................ 3 4.2 Pedagógiai program ...................................................................................................... 3 4.3 Az intézmény munkaterve ............................................................................................ 5 4.4 Tantárgyfelosztás ......................................................................................................... 5 4.5 Órarend és terembeosztás ............................................................................................. 6 4.6 Ügyeleti beosztás.......................................................................................................... 6 4.7 A dokumentumok kötelező nyilvánossága ................................................................... 6 II. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS A SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ..................................... 7 1. Szervezeti felépítés ............................................................................................................. 8 2. Az iskolavezetés feladat- és hatásköre, az iskolavezetés, az iskolavezetés közti feladatmegosztás .................................................................................................................... 8 2.1 Az intézmény vezetője ................................................................................................. 8 2. 2 Az intézményvezető tanügy-igazgatási feladatai ........................................................ 9 2.3 A bázakerettyei tagintézmény vezetője ...................................................................... 10 2.4 Az intézményvezető-helyettes .................................................................................... 10 2.5 Pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak feladat-és hatásköre ..................... 11 3. A vezetők intézményben való tartózkodásának és helyettesítésének rendje .................... 13 4. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje, formái ................................................... 13 III. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje .................................................................... 13 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái ........................................................... 14 2. Az értékelés területei: ....................................................................................................... 14 3. Értékelési szempontok, kulcsjellemzők ........................................................................... 15 4. Tájékoztatás a pedagógiai programról ............................................................................. 16 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, AZ INTÉZMÉNY BELSŐ KAPCSOLATI RENDSZEREI ......................................................................................................................... 16 1. Az iskolaközösség ............................................................................................................ 16 2. Az intézményi alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége, jogaik .............................. 17 2.1 A nevelőtestület .......................................................................................................... 18 2.2 Nevelőtestületi feladatok ............................................................................................ 18 2.3 Nevelőtestületi jogkörök ............................................................................................ 18 1
2.4 A nevelőtestület értekezletei ...................................................................................... 19 2.5 A rendes és a rendkívüli értekezletekkel kapcsolatos általános szabályok ................ 20 2.6 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása .......................................... 20 2.7 Az intézményben működő szakmai munkaközösségek ............................................. 21 2.8 A munkaközösségekre átruházott nevelőtestületi jogkörök ....................................... 21 2.9 A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül 21 2.10 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok és kapcsolataik ................................. 22 2.11 IPR munkacsoportok ................................................................................................ 22 V. A KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ..................................................... 22 1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület kapcsolattartása ...................................................... 22 2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje ..................................................... 23 3. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása az iskolavezetéssel ................................. 23 4. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás .................................................................... 23 5. A szülői szervezet............................................................................................................. 24 5.1 A szülői szervezetet megillető jogok ......................................................................... 24 6. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás ................................................... 25 7. A nevelők és a szülők közti kapcsolattartás ..................................................................... 25 7.1 Szülők szóbeli tájékoztatása ....................................................................................... 26 7.2 Szülők írásbeli tájékoztatása ...................................................................................... 26 7.3 Szülői értekezletek rendje .......................................................................................... 26 8. Az osztályközösség .......................................................................................................... 26 9. Az iskolai diákönkormányzat ........................................................................................... 27 9.1 A diákönkormányzat jogai: ........................................................................................ 27 9.2 A diákönkormányzat, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje .............................................................................................................. 28 10. Az intézményi tanács ..................................................................................................... 28 10.1 Az intézményi tanács működése és jogkörei ............................................................ 28 10.2 Kapcsolattartás az intézményi tanáccsal .................................................................. 29 VI. KÜLSŐ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATOK ...................................................................... 29 1. Pedagógiai-szakmai kapcsolatok ...................................................................................... 29 1.1 A fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ .............................................. 29 1.2 Önkormányzatok ........................................................................................................ 29 1.3 Egészségügyi intézmények ........................................................................................ 30 1.4 Szakszolgálatok .......................................................................................................... 30 1.5 A tankerület iskolái .................................................................................................... 30 1.6 Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat .................................. 30 2. Egyéb külső kapcsolatok .................................................................................................. 31 2
2.1 Egyház ........................................................................................................................ 31 2.2 Alapítvány .................................................................................................................. 31 2.3 Vállalkozók ................................................................................................................ 31 2.4 Civil szervezetek ........................................................................................................ 31 2.5 Nemzetiségi önkormányzatok .................................................................................... 32 VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE ............................................................. 32 1. A tanév rendje .................................................................................................................. 32 2. A nyitva tartás rendje ....................................................................................................... 32 2.1 A becsehelyi székhelyintézményben .......................................................................... 32 2.2 A bázakerettyei tagintézményben .............................................................................. 33 3. Az intézmény dolgozóinak és tanulóinak munkarendje ................................................... 34 3.1 A közalkalmazottak munkarendje .............................................................................. 34 3.2 A pedagógusok munkarendje ..................................................................................... 34 3.3 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje .......................................................... 35 3.4 A tanulók munkarendje .............................................................................................. 35 VIII. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ................................................................................................ 35 1. A becsehelyi székhelyintézményben ................................................................................ 35 IX. Létesítmények és helyiségek használati rendje .................................................................. 36 1. Biztonsági rendszabályok ................................................................................................. 36 2. Az alkalmazottak helyiséghasználata ............................................................................... 37 3. A tanulók helyiséghasználata ........................................................................................... 37 4. A berendezések használata ............................................................................................... 38 5. Karbantartás és kártérítés ................................................................................................. 38 6. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje .......................................................... 38 X. A TANÍTÁSI ÓRÁKON KÍVÜL SZERVEZETT EGYÉB ISKOLAI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................................... 39 1. Napközi, iskolaotthon, tanulószoba ............................................................................. 39 2. Ünnepkörhöz kapcsolódó délutáni foglalkozás............................................................ 40 3. A szakkörök.................................................................................................................. 40 4. Iskolai sportkörök ......................................................................................................... 40 5. Az énekkar.................................................................................................................... 41 6. Iskolai könyvtár ............................................................................................................ 41 7. Diákétkeztetés .............................................................................................................. 41 8. Nyári tábor.................................................................................................................... 41 9. Felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás) ..................................................................... 41 10. Tehetségfejlesztő foglalkozások ................................................................................ 41 11. Tanulmányi-, sport-, kulturális versenyek, diákrendezvények................................... 42 3
12. Színház- és múzeumlátogatás ..................................................................................... 42 13. Hitoktatás ................................................................................................................... 43 14. A könnyített- és a gyógytestnevelés megszervezése .................................................. 43 15. Iskolán kívüli elfoglaltság .......................................................................................... 44 XI. A TANULÓK ÉS A DOLGOZÓK ÉPSÉGÉNEK, EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME ....... 44 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................... 44 2. Egészségügyi vizsgálatok ................................................................................................. 44 3. Az intézményi védő, óvó előírások, a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ............................................................................ 45 3.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló – és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban ..................................................................................................................... 45 3.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén.......................................... 46 3.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján .......................................................................................................................................... 46 3.4 Rendkívüli események esetén szükséges teendők ...................................................... 47 XII. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................. 48 1. Iskolai (községi) ünnepélyek, műsorok ............................................................................ 49 1.1 Nemzeti ünnepek, nemzeti emléknapok..................................................................... 49 1.2 Hagyományos iskolai (községi) szintű ünnepélyek, műsorok ................................... 49 1.3 A községi ünnepélyek ................................................................................................ 49 1.4 Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: .......................................... 50 1.5 Osztályközösségekben tartott megemlékezések, rendezvények ................................ 50 2. Iskolai hagyományok Becsehelyen .................................................................................. 50 3. Iskolai hagyományok Bázakerettyén ............................................................................... 50 XIII. A TANULÓK FEGYELMI ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .......................................................................................................................... 51 1. Kritériumok .................................................................................................................. 51 2. Formái: ......................................................................................................................... 51 2.1 Az iskolai fegyelmezés figyelmeztetési formái ......................................................... 52 3. A tanulói kötelezettség megszegése, a fegyelmi felelősség ............................................. 52 4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai ............... 53 4.1 Az egyeztető eljárás, célja, részletes szabályai .......................................................... 53 4.2 A fegyelmi eljárás ...................................................................................................... 54 4.3 A fegyelmi határozat .................................................................................................. 55 4.4 Eljárást megindító kérelem (jogorvoslat) ................................................................... 56 XIV. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSE ...................................... 56 XV. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK ............................................................................................................... 57 4
1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ......... 57 2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ..... 57 3. Elektronikus küldemények átvétele és elosztása .............................................................. 57 3.1 Elektronikus küldemények nyilvántartása ................................................................. 58 3.2 Az elektronikus iratok továbbítása, postázása ............................................................ 58 XVI. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ....................................... 58 1. Az iskolai könyvtár működése ......................................................................................... 59 2. Könyvtárhasználati Szabályzat ........................................................................................ 59 3. Gyűjtőköri szabályzat ....................................................................................................... 60 3.1 Hagyományos dokumentumok ................................................................................... 60 3.2 Ismeretközlő irodalom gyűjtése az általános iskolában ............................................. 61 3.3 Pedagógiai gyűjtemény .............................................................................................. 62 3.4 A pedagógia határtudományai .................................................................................... 62 3.5. Hivatali segédkönyvtár .............................................................................................. 62 3.6 A könyvtáros segédkönyvtára .................................................................................... 63 3.7 Szépirodalom gyűjtése az általános iskolában ........................................................... 63 3.8 Periodika..................................................................................................................... 63 3.9 Kéziratok .................................................................................................................... 64 3.10 Nem hagyományos dokumentumok ......................................................................... 64 4. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat ................................................................ 64 5. Katalógusszerkesztési szabályzat ..................................................................................... 66 6. Tankönyvtári szabályzat ................................................................................................... 66 6.1 A kölcsönzés rendje ................................................................................................... 66 6.2 A tankönyvek nyilvántartása ...................................................................................... 66 6.3 Kártérítés .................................................................................................................... 67 XVII. MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK............................................................................... 68 1. Pedagógus ......................................................................................................................... 68 2. Osztályfőnök .................................................................................................................... 70 3. Munkaközösség vezető .................................................................................................... 71 4. IPR menedzsment vezető ................................................................................................. 71 5. Diákönkormányzat segítő tanár ........................................................................................ 72 6. Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős .................................................................................. 72 7. Napközis, iskolaotthonos és tanulószobás nevelő ............................................................ 74 8. Pedagógiai-, gyógypedagógiai asszisztens ....................................................................... 74 9. Iskolatitkár ........................................................................................................................ 76 10. Takarító .......................................................................................................................... 77 11. Gondnok, fűtő, karbantartó ............................................................................................ 78 5
1. sz. melléklet ADAT- ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .............................................. 80 1. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai ........................................................................ 80 2. A tanügyi nyilvántartások vezetése .................................................................................. 86 3. Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok ..................... 87 2. sz. melléklet Javaslat a tanmenetek elkészítéséhez .............................................................. 92 3.sz. melléklet A félévi/tanév végi beszámolók javasolt tartalma ........................................... 93 LEGITIMÁCIÓ ........................................................................................................................ 94
6
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Becsehelyi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: - A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet - A munka törvénykönyve 2012. I. évi törvény Az SZMSZ-t az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer szabályozza. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület, az Intézményi Tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Módosítására magasabb jogszabályi változások alkalmával kerül sor. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatokban foglaltak megismerése (mellékletben foglaltak alapján), betartása, betartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, az iskola tanulóinak. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ megtalálható, olvasható az intézményvezető és a tagintézmény-vezető irodájában, a nevelői szobákban és az iskolai könyvtárakban, valamint az intézmény honlapján. (www.becsehelyiskola.hu) Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: - az alkalmazottakkal szemben az iskola intézményvezetője – munkáltatói jogkörében eljárva –, hozhat intézkedéseket; - a tanulóval szemben figyelmeztető intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség; - a szülőt, vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozóinak tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az iskola intézményvezetőjét kell értesíteni, aki a továbbiakban intézkedni köteles.
1. Az intézmény alapadatai
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2013. június 3-án, a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében megjelent Alapító okirata szerint az intézmény hivatalos neve Becsehelyi Általános Iskola. A tagintézmény hivatalos neve: Becsehelyi Általános Iskola Bázakerettyei Tagintézménye. 1
Az állami fenntartást megvalósító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény ellátott tevékenységeinek körét a KLIK alapító okirata, és az intézmény szakmai alapdokumentuma, jogállását, feladat- és hatáskörét az alábbi jogszabályok határozzák meg:
− 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: Nkt.), − 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről, − 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, − 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, − 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, − 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, − 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, − 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről, − 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról, − 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, − 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, − 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, − 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, − 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, − 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodási jogkör szerint: nem önállóan gazdálkodó intézmény, gazdálkodását a KLIK Letenyei Tankerülete látja el. A székhelyintézmény címe: 8866 Becsehely, Kossuth Lajos utca 45. A tagintézmény címe: 8887 Bázakerettye, Sport u. 1. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. 3. A költségvetési szerv (KLIK) alapító szerve és az alapítás dátuma: Az alapító szerv: Magyarország Kormánya (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.) Az alapítás dátuma: 2012. szeptember 1. Irányító és felügyeleti szerv: KLIK Letenyei Tankerület 8868 Letenye, Kossuth utca 32. Az intézmény létrehozásáról szóló jogszabály: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet Az intézmény típusa 8 évfolyamos általános iskola OM azonosító: 037621 KLIK azonosító: 182002 Az intézmény a KLIK köznevelési intézményként működő jogi személyiségű szervezeti egysége Az intézmény Magyar Államkincstári nyilvántartási törzsszáma: 335262
2
2. Az intézmény bélyegzői és használata
Az intézmény bélyegzőinek lenyomata:
Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak: - Az intézmény vezetője - Az intézményvezető-helyettes - A bázakerettyei tagintézmény tagintézmény-vezetője - Az intézményvezető és helyettesei akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint megbízott munkaközösség-vezető - Az iskolatitkárok
3. Az intézmény tevékenysége, feladatai Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladatait a szakmai alapdokumentum tartalmazza.
4. Az intézmény alapdokumentumai 4.1 Alapító okirat Az intézmény önálló alapító okirattal nem rendelkezik, működését a KLIK alapító okirata és az annak mellékleteként megjelenő szakmai alapdokumentum határozza meg.
4.2 Pedagógiai program Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, mely a - Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet; - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet - A fenntartó intézkedési terve; - A KLIK alapító okirata és az intézmény szakmai alapdokumentuma alapján készült.
3
A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMA Nevelési program tartalmazza: - az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, - az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, - a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, - a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, - a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, - a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, - a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait - az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet A Helyi tanterv tartalmazza: - a választott kerettanterv megnevezését - a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, - az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, - a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, - a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, - a választható tantárgyak, foglalkozások választásának szabályait, - a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, - a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, - a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, - az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, - a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, - a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, - a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, 4
Az iskola pedagógiai programja tartalmazza továbbá - az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. - az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. - az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, - az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait.
4.3 Az intézmény munkaterve Az intézmény egy tanévre szóló helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben, az érintettek véleményének figyelembe vételével. A munkaterv nevelőtestület által való elfogadásának időpontja a tanévnyitó tantestületi értekezlet. A munkaterv tartalmazza: - az adott tanévre vonatkozó konkrét feladatok, tevékenységek megnevezését, - a kitűzött időpontok és határidők dátumát, - a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolását.
4.4 Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügy-igazgatási dokumentum, amit az intézményvezető, a tagintézmény-vezető és az intézményvezető-helyettes tanévenként készít el. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. A tantárgyfelosztás tartalmát a 20/2012. EMMI rendelet 105. §-a határozza meg. A tantárgyfelosztás a pedagógusok munkarendjének alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magában foglalja az intézmény pedagógia tevékenységének időráfordítását, sőt a gazdasági és pénzügyi konzekvenciáit is. A következő tanév személyi előkészítését, az előzetes tantárgyfelosztást a tanév végén kell elvégezni, amely az esetleges mobilitás miatt a tanév elején válik véglegessé. A tantárgyfelosztás készítésének elvei: A tantárgyfelosztásnál a pedagógiai munka hatékonyságának biztosítása mellett törekedni kell az arányos munkaelosztásra, a pedagógusok egyenletes terhelésére. Készítésénél figyelembe kell venni a pedagógusok képességeit, érdeklődési körét. Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy az alsó tagozatban a tanítók, a felső tagozatban az osztályfőnökök egy-egy osztályt a tagozaton végigvihessenek, vagy legalább több évig taníthassanak. Az osztályfőnök minél több órát és lehetőleg minden nap tanítson osztályában. A tantárgyfelosztásnál minden tanár számára lehetőleg teljes óraszámot kell biztosítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor olyan egyéb foglalkozás megtartásával kell megbízni, amely az iskola számára hasznos, a kötelező óraszámba beszámítható, és nem mond ellent a szakszerűségnek. Az egyéb foglalkozások körét a 326/2013. Kormányrendelet 17.§ (2) írja le. A tantárgyfelosztásnál az egyéni kívánságokat is figyelembe lehet venni, amennyiben az a pedagógiai szempontokat nem sérti.
5
4.5 Órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. A heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Az Órarend készítésének szempontjai: - az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, - a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, - a pedagógus beoszthatósága. - a csoportbontások végrehajthatósága, - a szaktantermek kihasználtsága, A heti órarendet a bázakerettyei tagintézményben terembeosztás egészíti ki, amely az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét, a kijelölt helyiségeket, tantermeket tünteti fel.
4.6 Ügyeleti beosztás A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A tapasztalatlan gyermekek, a fejlődő diákok életkorukból adódóan korlátozottan cselekvőképesek, csökkent belátásúak. A köznevelési törvény az intézmények fontos feladataként határozza meg a tanulók felügyeletét, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles feladatait teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott tanulókért. Az ügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat minden helyszínen. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrizheti az intézmény gyermek- és tanulóbaleset megelőző tevékenységét, így az ügyelet ellátásának a rendjét is.
4.7 A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: - az intézményi könyvtárak, - az intézményvezetői iroda. - a tagintézmény-vezetői iroda - nevelőtestületi szobák Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1−1 hiteles példányt: - pedagógiai program, - SZMSZ, - házirend, - éves munkaterv, - órarend - pedagógus ügyeleti beosztás, A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek. A fent felsorolt helyeken, továbbá a nevelői szobákban biztosított – szülők és
6
közalkalmazottak számára is - a felsorolt dokumentumok elérhetősége számítógépes adathordozón is. A dokumentumok felkerülnek az iskola honlapjára.
II. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS A SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Az intézmény szervezeti egységei székhelyintézmény: Becsehelyi Általános Iskola tagintézmény: Bázakerettyei Tagintézmény A szűkebb iskolavezetés tagjai - az általános iskola intézményvezetője - a tagintézmény-vezető - az intézményvezető-helyettes - a szakszervezeti titkár Az iskolavezetés az intézményvezető döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület, legalább havonta megbeszélést tart. Az iskola kibővített vezetőségének tagjai -
az intézményvezető a tagintézmény-vezető intézményvezető-helyettes a szakmai munkaközösség-vezetők a diákönkormányzat választott segítői az IPR menedzsment vezetői
Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület, legalább havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésekről írásos emlékeztető készül. Az iskola kibővített vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjüknek, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezetőnek. A vezetőség félévente beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel.
7
1. Szervezeti felépítés
2. Az iskolavezetés feladat- és hatásköre, az iskolavezetés, az iskolavezetés közti feladatmegosztás 2.1 Az intézmény vezetője Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, felette a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a 2011. évi CXC. törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az intézményvezető felel: a) az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, b) gazdálkodásért, c) a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, d) az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) a pedagógiai munkáért, f) a nevelőtestület vezetéséért, g) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, h) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, 8
i) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, j) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, k) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, l) a tanuló-és gyermekbaleset megelőzéséért, m) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, n) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt.
2. 2 Az intézményvezető tanügy-igazgatási feladatai Az intézményvezető első fokon dönt azokról a tanulókkal kapcsolatos tanügy-igazgatási kérdésekről, amelyeket a jogszabályok hatáskörébe utalnak. Tanulói jogviszony A tankötelezettség teljesítésének megkezdéséről, az általános iskolai felvételről és a tanulói jogviszony keletkezéséről a 20/2012- EMMI rendelet 22-23.§-a rendelkezik. Felmentés Az intézményvezető a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére –felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az intézményvezető a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az intézményvezető a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az intézményvezető által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. (Nkt. 55.§) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az intézményvezető mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. (Nkt.56.§) Magántanuló A magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályozást a 20/2012. EMMI rendelet 75. § tartalmazza. Vendégtanuló A vendégtanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályozást a 20/2012. EMMI rendelet 49.§, és az 50.§ (6), tartalmazza. 20/2012. EMMI rendelet 23.§ (8): Az iskolába felvett gyermeket, tanulót beleértve a magántanulót is, az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. § (1)(3) bekezdése szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. 9
2.3 A bázakerettyei tagintézmény vezetője - a tagintézmény felelős vezetője, intézkedéseit teljes felelősséggel és jogkörrel hozza meg, - a tagintézmény mindennapjait érintő oktatási-nevelési feladatok szervezője, ellenőrzője, - a pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, éves munkaterv, s az intézményvezető irányítása alapján a tagintézmény dolgozóinak munkáját tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi, - az intézményvezető irányítása alapján elkészíti a tagintézmény tantárgyfelosztását és órarendjét - elkészíti a tanárok napi munkabeosztását, a helyettesítést, szervezi és ellenőrzi a tanári ügyeleteket, - részt vesz a nevelőtestületi, vezetőségi és egyéb értekezletek, megbeszélések előkészítésében, vitájában, az elfogadott döntések végrehajtásában, illetve végrehajtatásában, - tanulmányozza és jóváhagyja a tagintézményben tanítók tanmeneteit, - konzultációk, óralátogatások során tájékozódik a tanítás színvonaláról, a pedagógusok tanítási módszereiről, - ellenőrzi, elemzi az oktatás hatékonyságát, szükség esetén méréseket kezdeményez, - figyelemmel kíséri az iskolai taneszközök állapotát, kezdeményezi a szertárak fejlesztését, a szakkönyv- és elektronikus állomány gyarapítását, - javaslatot tesz a szakmai tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvételre, az éves beiskolázási tervre, - közreműködik az intézmény házirendjének elkészítésében, ellenőrzi annak betartását, betartatását, - figyelemmel kíséri, ellenőrzi az éves munkaterv megvalósítását, - részt vesz a tagintézmény nevelőtestületi értekezleteinek előkészítésében, szervezésében, s az intézményvezető megbízása szerint levezeti azokat, - segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi, diák-önkormányzati munkát, - tájékoztatja a tanulókat és szüleiket az iskolai életben bekövetkező eseményekről, - elvégzi a tagiskolával kapcsolatos adminisztrációt, adatszolgáltatást, statisztikát, - tartja a kapcsolatot a tagintézményi partnerekkel.
2.4 Az intézményvezető-helyettes - Az intézményvezető-helyettes az intézményvezető legközvetlenebb munkatársa, aki segítségére van az intézmény vezetésében, igazgatásában, az oktató-nevelő munka irányításában. - Az intézményvezetőt akadályoztatása, rövidebb és hosszabb távolléte esetén teljes felelősséggel helyettesíti. - Az intézményvezető-helyettes készíti el, ill. ellenőrzi órarendek pedagógiai szempontból való megfelelőségét, elkészíti a pedagógusok ügyeleti rendjét. - A vezetők közötti munkamegosztásból adódóan feladata az alsó tagozatban, a napközi otthonban tanító tanárok munkájának ellenőrzése, véleményezése, segítése, a technikai dolgozók közvetlen felettese. - Ellenőrzi a munkavédelmi szabályok betartását, figyelemmel kíséri a tanulóbaleseteket, s azokról készített jegyzőkönyveket. - Az intézményvezetővel megosztva ellenőrzi a tanítási órákat, az órán és iskolán kívüli szervezett foglalkozásokat, a nevelők tanmenet szerinti haladását, a tantervi követelmények teljesítését, illetve az azoktól való esetleges eltéréseket. Ellenőrzi a naplókat, a munkaidő kimutatásokat. - Segíti az iskolával kapcsolatos adminisztrációt, adatszolgáltatást, elkészíti a statisztikát. 10
- Az intézményvezető megbízása alapján tartja a kapcsolatot az intézményi partnerekkel.
2.5 Pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak feladat-és hatásköre A részletes munkaköri leírások az SZMSZ XVII. fejezetében olvashatók. -
Ellátja a kötelező óraszámban tartandó tanítási, nevelési feladatokat. A tanórákra és más foglalkozásokra lelkiismeretesen készül. A hivatalosan jóváhagyott tanmenet alapján dolgozik. A tanulók munkáját folyamatosan ellenőrzi és értékeli; az érdemjegyeket a tájékoztató füzetbe és a naplóba beírja. Részt vesz az iskolai innovációban és a közös vállalások megvalósításában. Ellátja az ügyeleti szolgálatot és a helyettesítést a beosztás szerint. Ellátja az iskola működéséhez szükséges, a tanulók nevelésével kapcsolatos tanórán kívüli feladatokat a kötelező óraszámon felüli munkaidőben Együttműködik az osztályfőnökökkel, segíti őket a nevelési feladatok megvalósításában Fogadóórát tart Felelős tantermének, szertárának, foglalkozási helyének rendjéért. Hatékony és magas színvonalú munkavégzése érdekében önképzéssel vagy továbbképzéssel gyarapítja szakmai tudását. Kihasználja a publicisztikai és a pályázati lehetőségeket. Nevelő-oktató munkájáról az iskolai beszámolókhoz jelentést készít. Tanórákon és foglalkozásokon különös gondot fordít a balesetek elkerülésére Titoktartási kötelezettségét minden esetben betartja. A személyes adatokban történt változásokat az intézményvezetőnek jelenti Továbbképzési, továbbtanulási szándékát a továbbtanulási tervben foglaltak alapján jelzi.
A munkaközösség-vezetők feladatai - A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. - Előzetes igényfelmérés alapján összeállítja a munkaközösség éves munkatervét és figyelemmel kíséri annak megvalósulását. A tervezéskor figyelembe veszi az iskolai munkatervet. - Irányítást ad a munkaközösség tagjainak dokumentumaik elkészítéséhez (tanmenet, munkaterv, foglalkozási terv), ellenőrzi, javaslataival ellátja, jóváhagyásra előterjeszti az iskolavezetésnek. - Véleményezi az intézményben folyó - szakterületét érintő - pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. - Tájékoztatást ad az intézményvezetőnek az esetleges problémákról. Szükség esetén azonnal értesíti őt. - Javasolja az intézményvezetőnek az arra érdemes munkaközösségi tagok jutalmazását - Gondoskodik a munkaközösség szakmai tárgyi eszközeinek javításáról és hiánypótlásáról. - Szorgalmazza a különböző szaktárgyi versenyekre való nevezést, felkészítést és részvételt. - Képviseli a munkaközösséget az iskolai és iskolán kívüli szakmai megbeszéléseken. - Az év végi tanévzáró értekezleten beszámol az éves működésről. Az osztályfőnök feladata 11
- Munkáját az SZMSZ, az iskolai munkaterv és a munkaközösségi munkaterv alapján végzi. - Nevelőmunkáját az osztályfőnöki tanmenetben rögzíti, és annak alapján végzi. - Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel, szülőkkel és egyéb partnerekkel. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály és az egyének fegyelmi helyzetét, különös tekintettel a veszélyeztetett helyzetű tanulókra. - Minősíti a tanulók szorgalmát és magatartását. - Szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. - Szükség szerint családlátogatásokat végez. - Az ellenőrző könyv (üzenő füzet) útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók iskolai tevékenységéről, tanulmányi előmeneteléről - Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat (osztálynapló vezetése, félévi és év végi statisztikai adatok nyilvántartása, bizonyítvány, törzslap írása, stb.) - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére - A kollégáival együttműködve ügyel a lemaradók felzárkóztatására, a tehetségek felkarolására - Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását - Együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a veszélyeztetett tanulók ügyeinek intézőjével. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatai - A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. - Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett körülmények között élő tanulókról. - Önállóan, vagy az osztályfőnökkel családlátogatást tart a nyilvántartásba vett tanulóknál. - Kapcsolatot tart a családsegítő gyermekjóléti szolgálattal és egyéb hivatalos szervezetekkel (rendőrség gyámügy, bíróság stb.). - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. - Beszámol az intézményvezetőnek illetve a tagintézmény-vezetőnek a gyermekvédelmi munkáról, az elvégzendő feladatokról. - Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt vezeti, a hivatalos megkeresésekre válaszol, amelyekről az intézményvezetőt minden esetben tájékoztatja. - A veszélyeztetett tanulók napközis és tanulószobai elhelyezését valamint a szabadidős tevékenységeken való részvételét kezdeményezi. - Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti az intézményvezetőt vagy a tagintézmény-vezetőt, aki a gyermekvédelmi szolgálathoz fordul, kezdeményezve a szükséges intézkedések megtételét. - Segítséget nyújt az egészségnevelési, kábítószer-ellenes program kidolgozásában. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség szerint javaslatot tesz a támogatás természetbeni formájában történő nyújtására.
12
A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladatai - Munkájának alapvető része a diákönkormányzat működésének megszervezése. - Éves programot készít az éves nevelési, oktatási terv figyelembevételével az iskola egészét érintő programokról. - Aktuálisan szervezi, koordinálja az egyéb programokat. - A diákönkormányzat jogkörébe utalt jogokat és azok gyakorlásának megvalósulását felügyeli. - Közvetíti a nevelőtestület és az iskolavezetés felé az iskola tanulóinak kéréseit, véleményét. - Tájékoztatja az iskola vezetőjét a diákönkormányzatban és a szabadidő szervezésben folyó munkáról.
3. A vezetők intézményben való tartózkodásának és helyettesítésének rendje A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvényben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető és helyettesei (intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető) munkaidejüket úgy osztják be, hogy amíg tanuló az intézményben tartózkodik, egyikük elérhető legyen. Az intézményvezető és helyettesei akadályoztatása esetén Becsehelyen az alsós munkaközösség vezető, Bázakerettyén pedig az osztályfőnöki munkaközösség vezető látja el a helyettesítő feladatot.
4. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje, formái A tagintézménnyel való kapcsolattartás felelőse az intézményvezető és a tagintézmény-vezető. Az intézményvezető legalább havonta látogatást tesz a tagintézménybe. A szűkebb iskolavezetés (intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményvezető-helyettes) rendszeresen, de legalább havonta megbeszélést tart. A székhelyintézmény és a tagintézmény tantestülete félévenként legalább egy alkalommal közös értekezletet tart. A székhelyintézmény és a tagintézmény közti kapcsolattartás napi formái: - személyes megbeszélések, - telefonon történő információcsere, - levél vagy elektronikus levél.
III. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A köznevelési intézmény - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1.b) bekezdése alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a közoktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladata, hogy: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, 13
feltárja az esetlegesen előforduló hibákat, majd a feltárást követően megfogalmazza a helyes gyakorlat megteremtésének teendőit, az intézmény vezetősége számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: intézményvezető, tagintézmény-vezető intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők, Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg. A szakmai munkaközösség-vezetők a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.
1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, óra- és foglalkozáslátogatás dokumentumelemzés (tanmenetek, óravázlatok, naplók, füzetek, dolgozatok, stb.) a tanulók véleménye a tantárgy iránti attitűd vizsgálat formájában, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, személyes interjú.
2. Az értékelés területei: Pedagógiai módszertani felkészültség Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók A tanulás támogatása A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 14 1. 2. 3. 4.
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
3. Értékelési szempontok, kulcsjellemzők
1. A pedagógus alkalmazza a tanulócsoportoknak, a különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő változatos módszereket. értékeli az alkalmazott módszerek beválását. felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. alkalmazott módszerei illeszkednek a tananyaghoz. 2. A pedagógus tervező munkája, tervezési dokumentumai, tervezési módszerei nyomon követhetőek, megvalósíthatóak és reálisak. a tervezés során érvényesíti a Nemzeti alaptanterv nevelési céljait, meghatároz pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat. éves tervezésének elemei megfelelnek a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak. tervező munkája során épít a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire. 3. A pedagógus tudatosan és az adott helyzetnek megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat. motiválja a tanulókat, felkelti érdeklődésüket, fenntartja figyelmüket, érdeklődésüket. fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét. a tanulási környezet létrehozásánál figyelembe veszi a tanulási folyamatot. alkalmazza az információs-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagot a tanulási folyamatban. 4. A pedagógus hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. pedagógiai munkájában, a tervezésben megjelenik az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés. alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát. tervszerűen foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. 5. A pedagógus olyan nevelési, tanulási környezetet alakít ki, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat. pedagógiai munkájában megjelenik a közösségfejlesztés. sikeresen alkalmaz probléma-megoldási és konfliktuskezelési módszereket és technikákat. 6. A pedagógus a tanulási-tanítási folyamatban alkalmaz diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat. értékelése támogató, fejlesztő szándékú. visszajelzései támogatják a tanulók önértékelésének fejlődését. 7. A pedagógus nyelvhasználata igényes.
15
együttműködik más pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban. együttműködik más intézmények pedagógusaival. részt vesz pedagógiai fejlesztésekben. önismerete reális, képes az önreflexióra, az önfejlesztésre. azonosul az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával.
4. Tájékoztatás a pedagógiai programról A pedagógiai munka alapdokumentuma az intézmény pedagógiai programja, amely tartalmazza az intézmény nevelési programját és a- NAT, valamint a kerettantervek alapján készült - helyi tantervet. A pedagógiai programot a 2001. évi CXC. törvény (Nkt.) 26.§-a valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82. §-a értelmében nyilvánosságra kell hozni. A jóváhagyott pedagógiai program nyomtatott formában elhelyezésre kerül az intézményvezetői irodában, a tagintézmény-vezetőnél a tanári szobákban és az iskolai könyvtárban. A pedagógiai program teljes szövege az iskola honlapján és az OH honlapján elektronikus formában is megtalálható. A Pedagógiai Programot megalkotásakor, módosításukkor ismertetni kell a szülők közösségét képviselő szervezettel /Szülői Munkaközösség/ illetve a diákönkormányzattal. Az SZM tájékoztatásáért az intézmény intézményvezetője, a diákönkormányzat tájékoztatásáért pedig a diákönkormányzatot segítő pedagógus a felelős. A tájékoztatás megtörténtét a fenti iratok mellékleteként dokumentálni kell. Egyéb esetben tájékoztatást kérni a Pedagógiai Programról az iskola intézményvezetőjénél lehet személyesen, szóban illetve írásban. Közös megegyezésen alapuló időpont egyeztetés után az érintettek részvételével egy megbeszélés és bemutatás keretében az intézményvezető vagy az általa megbízott pedagógus rövidített összefoglalást ad (az esetlegesen kért szempontok figyelembe vételével) az intézmény hatályos pedagógiai programjáról. A tájékoztatásról feljegyzés készül, amely tartalmazza a tájékoztatás idejét, a jelen lévők nevét, illetve a tájékoztatás rövidített tartalmát.
IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, AZ INTÉZMÉNY BELSŐ KAPCSOLATI RENDSZEREI 1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget a dolgozók, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Alkalmazotti közösség: - nevelőtestület, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége 16
Szülői közösségek: - szülői közösség - a szülői közösség választmánya: szülői munkaközösség (SzM) A tanulók közösségei: - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat Intézményi Tanács Szakszervezet Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet jól látható helyen, a nevelői szobákban a faliújságon ki kell függeszteni. A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
2. Az intézményi alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége, jogaik Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint a KLIK és a pedagógus szakszervezetek által kötött kollektív szerződés rögzítik. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. - Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívást kap. - Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. (Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban: a dolgozókat, azok közösségét, a tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt.) - Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. - A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben; testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.
17
2.1 A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. (Becsehely székhelyintézmény és Bázakerettye tagintézmény pedagógusai.) A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak, melyek a következők:
2.2 Nevelőtestületi feladatok -
a pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása, a gyermek és tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása, a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése, a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása, a szervezett minőségfejlesztési program végrehajtása, a tanév munkatervének elkészítése, átfogó értékelések és beszámolók készítése, a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munka- fegyelem előírásainak megismerése betartása, a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme,
2.3 Nevelőtestületi jogkörök A nevelőtestület az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Intézményünknek, mint az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestületnek döntési joga van: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) az intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, tagintézmény-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, 18
k) jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestületnek véleményezési, javaslattételi joga van az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek közül csak a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról és a tanulók fegyelmi ügyeiben rendelkezik szavazati joggal.
2.4 A nevelőtestület értekezletei Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: Tanévnyitó értekezlet - Időpontja a tanévnyitást megelőző hét intézményvezető által kijelölt napja. - Az intézményvezető ismerteti az új tanév tárgyi és személyi feltételeinek alakulását, kijelöli a legfontosabb nevelési és oktatási feladatokat. - A nevelőtestület elkészíti és elfogadja az éves munkatervet. - A tanévnyitó értekezleten az intézményegységek nevelőtestületei közösen vesznek részt. Félévi értekezlet - Időpontja az első félév zárását követő héten, délutáni időpontban. - Az intézményvezető elemzi, értékeli a munkatervben megszabott feladatok időarányos végrehajtását, kijelöli a második félév feladatait. - A félévi értekezleten az intézményegységek nevelőtestületei közösen vesznek részt. Tanévzáró értekezlet - Időpontja az utolsó tanítási napot követő 15 napon belül az intézményvezető által kijelölt nap. - Az intézményvezető részletesen elemzi és értékeli a pedagógus közösség előző évi oktató-nevelő tevékenységét, a tanulóközösség munkáját. A tantestület elé tárja az előző évi eredményeket, a fejlődést. Elemzi a hiányosságokat és azok okait. - Az intézményvezető, valamint a munkaközösség-vezetők értékelik az iskolai és munkaközösségi munkatervekben meghatározott tantárgyi felmérések, esetleges neveltségi szintmérések eredményeit, kijelölik az azokból adódó feladatokat, javaslatot tesznek az eredmények javítására. - Az intézményvezető ismerteti a nyári programokat, valamint a következő évi tantárgyfelosztás tervezetet. - A tanévzáró értekezleten az intézményegységek nevelőtestületei közösen vesznek részt. Félévi és év végi osztályozó értekezlet - Az első félév zárását megelőző héten, illetve a tanév végét megelőző utolsó hét intézményvezető által kijelölt napján délutáni időpontban. - A két intézményegységben külön-külön, eltérő időpontban kerül sor, melyen az adott intézményegységben tanító pedagógusok vesznek részt. Egyéb értekezletek: - nevelési értekezlet - munkaértekezlet - munkaközösségi értekezlet - háromhavonkénti IPR esetmegbeszélések 19
- vezetőségi értekezletek Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Az intézményvezető a tanév folyamán rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze, ha ezt valamilyen halaszthatatlan ok szükségessé teszi. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület legalább egyharmada kéri. Az értekezlet tárgyának ismeretében, ha azt az intézményvezető szükségesnek ítéli.
2.5 A rendes és a rendkívüli értekezletekkel kapcsolatos általános szabályok - Az értekezleteken a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól felmentést alapos ok (pl. továbbtanulás, rendkívüli családi esemény, betegség, stb.) esetén az intézményvezető adhat. - A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. - Az értekezleten részt vehet a fenntartó képviselője. - A nevelőtestület tagjai szavazati, más résztvevők tanácskozási joggal rendelkeznek az értekezleteken. - A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető szavazata a döntő. - A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérése – titkos szavazással is dönthet. - A kisebb közösség, sőt egyének is kérhetik külön véleményük jegyzőkönyvhöz csatolását. - Ha az intézményvezető a nevelőtestület hatáskörébe utalt kérdésben a többség véleményével nem ért egyet, azt a fenntartónak jelzi, és annak döntéséig a határozat végrehajtását függőben hagyja. - Az értekezleten részt vevőkre kötelező a titoktartás. - A tanévet záró és nyitó, a félévet záró, valamint a rendkívüli értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvvezető az intézményvezető által megbízott személy. A jegyzőkönyvet a nevelőtestület erre felkért tagja hitelesíti. A jegyzőkönyv készítésnél a jegyzőkönyvvezetés általános szabályai szerint kell eljárni. - A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. - Az összevont értekezletek (mindkét intézményegység pedagógusait érintő értekezlet) helyszínét az intézményvezető jelöli ki az iskolavezetés egyetértésével.
2.6 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Szóbeli tájékoztatás a nevelőtestület által átruházott jogkör gyakorlása közben végzett feladatok teljesítéséről: munkaértekezleteken, nevelőtestületi értekezleteken. Írásbeli beszámoló készítése félévkor és év végén, mely az intézményi beszámoló részét képezi. 20
2.7 Az intézményben működő szakmai munkaközösségek A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. - Alsós munkaközösség: Tagjai az alsó tagozatban tanító nevelők - Humán munkaközösség: Tagjai az iskolában történelem, erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvet és művészeti tantárgyat tanító nevelők, - Reál munkaközösség: Tagjai az iskolában testnevelés, természetismeret, biológia, földrajz, kémia, matematika, fizika, technika tantárgyat tanító nevelők. - Osztályfőnöki munkaközösség: tagja minden osztályfőnök.
2.8 A munkaközösségekre átruházott nevelőtestületi jogkörök Döntési jogkör - A munkaközösség-vezető személyének megszavazásáról. - A nevelőtestület által átruházott kérdésekről. - A továbbképzési programról. - Az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. - Működése rendjéről és éves programjáról. - Az SZMSZ elfogadása. Véleményezési jogkör: - iskolai pályázatok, versenyek kiírása, díjazása, - szakterületét érintő kérdésekben véleményezi az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. - véleményezi az éves taneszköz, tankönyvek, segédkönyvek kiválasztását. - véleményét ki kell kérni a pedagógiai program elfogadásakor. Egyetértési jogkör: - A PP elhelyezéséről. - A PP tájékoztatásának rendjéről. - A PP és az SZMSZ tájékoztatásának időpontjáról.
2.9 A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül -
a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, 21
- segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.
2.10 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok és kapcsolataik Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó munkacsoportokat hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel:
2.11 IPR munkacsoportok A két intézményegységben külön-külön működik, intézményegységenként 3-3 fővel. A több tanéven keresztül működő munkacsoport tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az IPR vezetőjét az intézményvezető nevezi ki. Az IPR munkacsoport feladatai: - integrációs pedagógiai rendszer irányítása - az IPR munkatervének elkészítése - az intézményi önértékelés végzése - az IPR-rel kapcsolatos dokumentációk rendszeres ellenőrzése.
V. A KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI 1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az iskolavezetőségi ülések, - a különböző értekezletek, - megbeszélések stb. A vezetőség az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A kibővített iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. A nevelőtestület és a tanulóközösségek kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető az iskolában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan az osztályfőnökök 22
osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A szaktanárok, tanítók az írásbeli számonkérés eredményét kötelesek két héten belül ismertetni a tanulókkal. A tájékoztatás elmaradása a tanulót nem érintheti hátrányosan. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. -
2. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézmény vezetője akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
3. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása az iskolavezetéssel A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való kapcsolattartásért felelős az intézményvezető, a tagintézmény-vezető. A vezetők ennek megfelelően: - jóváhagyják a szakmai munkaközösségek által összeállított éves munkatervet; - jóváhagyják a munkaközösség-vezető által ellenőrzött tanmeneteket; - gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség-vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség-vezetők adják át az érintett szaktanároknak.
4. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás Az éves munka tervezésében: - a munkaközösség-vezetők tanév elején egyeztetik az éves munkatervek elkészítésének szempontrendszerét. - a szakmai munkaközösségek tanév elején egyeztetik a tanév során az intézményben megrendezésre kerülő ünnepségek, megemlékezések megszervezését, lebonyolítását.
A nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: - az intézményen belüli és az intézmények közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek (szakmai fórumok, tankönyv- és taneszköz bemutatók, tapasztalatcserék). - Ennek érdekében a munkaközösség-vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, továbbá iskolavezetőségi megbeszélésen vesznek részt, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten. (Például: a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, a minőségbiztosítás és teljesítményértékelés elvei, az iskolai 23
belső szabályzatok, helyi tantervek felépítése, a tankönyvrendelés, a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei, különös tekintettel a tanulmányok alatti vizsgák rendjére.) A féléves és az éves munka értékelésében: - a félévi és a tanévzáró értekezleten a munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik (tanulmányi versenyek, sport, fejlesztő munka) megismerését.
5. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítésére, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. A székhelyintézményben és a tagintézményben két külön szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Egy - egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével a gyermeket vezető osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői által választott tagjai vehetnek részt. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályfőnök vagy az osztály szülői által választott vezetőségi tagok segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet vezetősége a szülők javaslatai alapján megválasztja tisztségviselőit. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének elnöke közvetlenül az intézményvezetővel/tagintézményvezetővel tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet értekezletét az intézményvezetőnek/tagintézmény-vezetőnek tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. A szülői szervezet véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban.
5.1 A szülői szervezetet megillető jogok Véleményezési és javaslattételi jogkör - a pedagógiai program, az intézmény minőségirányítási programja nevelőtestületi elfogadása előtt; - az iskola tanév munkatervének nevelőtestületi elfogadásakor; - az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt; - az intézményvezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés előtt. Egyetértési jog - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor; - a házirend elfogadásakor; - A szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. - Az osztálykirándulások céljának, útvonalának kijelölésében, 24
- Szakkörök indításában, - A házirend módosításában, - A gyerekek számára szülők bevonásával tervezett rendezvényekben. Döntési jog - saját működésére, hatásköre gyakorlására és tisztségviselőinek megválasztására; - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére; - vezetőinek megbízására.
6. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás Az iskolai SZM-választmány elnöke a tagintézmény-vezetővel és az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az iskolai SZM-választmányát az intézményvezetőnek/tagintézmény-vezetőnek tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia. Itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről, eredményeiről. Az iskolai SZM-választmány ülésein az iskolát a vezetőség bármelyik tagja képviselheti.
7. A nevelők és a szülők közti kapcsolattartás A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető: - a szülői szervezet választmányi ülésén - szükség esetén összehívott iskolai szülői értekezleten - az iskolai faliújságon elhelyezett hirdető táblán keresztül - a szükség esetén megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül az osztályfőnökök: - az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben személyes találkozások telefonbeszélgetések elektronikus levelezés A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz fordulhat. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével vagy az intézményi tanáccsal. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az intézmény vezetőjétől, a tagintézményvezetőtől, valamint intézményvezető-helyettestől az iskola munkatervében évenként meghatározott 25
intézményvezetői, tagintézmény-vezetői, intézményvezető-helyettesi fogadóórákon, illetve előzetes egyeztetés alapján kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető.
7.1 Szülők szóbeli tájékoztatása -
Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleten történik. Az egyéni tájékoztatás a nevelő fogadóóráján vagy előzetes megbeszélés alapján bármikor – tanórán kívüli munkaidőben – történhet.
7.2 Szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a szülőt gyermekük: - magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről, - az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, - a szükséges aktuális információkról, A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetbe dátummal és kézjeggyel beírni. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a kiosztás napján kell rögzíteni. A beírási kötelezettség miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. A tanulók előmenetelét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök indokolt esetben szövegesen minősíti, és azt írásban közli a szülőkkel. Az intézmény minden tanév elején írásban tájékoztatja a szülőket a tanév tervezett programjairól, a tanítási szünetek rendjéről, az intézményben tanító pedagógusok személyéről.
7.3 Szülői értekezletek rendje -
Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább kétszer, munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, a házirend esetleges változásairól, visszatérő problémákról. Ekkor be kell bemutatni az osztályban oktatónevelő új pedagógusokat.
8. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az 26
intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból legalább 2 fő küldöttet választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
9. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A székhelyintézményben és a tagintézményben két külön diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az intézményvezető bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal kell összehívni, melyen az intézmény vezetőjének vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézmény vezetője a felelős. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása - Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. - A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.
9.1 A diákönkormányzat jogai: Véleményezési és javaslattételi jog A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, például - a fegyelmező eljárásokban - a jutalmazásra érdemes tanulók és osztályközösségek kiválasztásában - az iskolai szintű tanulmányi versenyek meghirdetésében - az országjáró kirándulások útvonalának kijelölésében - a gyermekügyelet megszervezésében - a gyermeknapi programok kiválasztásában - a közhasznú társadalmi munkaakciók szervezésében, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - iskolai sportkör rendjének megállapításához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, A diákönkormányzat egyetértési jogköre: 27
az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor; a házirend elfogadásakor és módosításakor; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, továbbá minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést rendez. A diákönkormányzat döntési jogköre: - a saját működésére és hatásköre gyakorlására; - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására; - egy tanítás nélküli munkanap programjára; - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére; - vezetőinek, munkatársainak megbízására. -
9.2 A diákönkormányzat, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. Az iskolai diákközgyűlésen az intézmény vezetőjének vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető felelős. A diákközgyűlés időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A diákközgyűlés 1 éves időtartamra a tanulók javaslatai alapján megválasztja tisztségviselőit. A segítő tanár útján rendkívüli diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti a diákönkormányzat vezetője az intézményvezetőnél a javasolt napirend megjelölésével. Az intézményvezető a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az intézményvezető a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.
10. Az intézményi tanács Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére n megalakult az Intézményi Tanács a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból. (2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 5. §)
10.1 Az intézményi tanács működése és jogkörei Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást az Oktatási Hivatal vezeti, székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, 28
ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre.”
10.2 Kapcsolattartás az intézményi tanáccsal Az intézményi Tanáccsal az intézményvezető közvetlen kapcsolatot tart. Részt vesz ülésein, félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az intézmény működéséről. Az Intézményi Tanács tagjai meghívást kapnak az iskola ünnepélyeire, nyilvános rendezvényeire.
VI. KÜLSŐ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATOK A külső kapcsolatok célja és módjai, rendszeres külső kapcsolatok Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: - közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel:
1. Pedagógiai-szakmai kapcsolatok 1.1 A fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskolát a fenntartó felé az intézményvezető képviseli. Részt vesz a rendszeres tankerületen belüli igazgatói értekezleteken, felelős az intézmény által kapott feladatok végrehajtásáért. Közvetíti a pedagógusok kéréseit, az intézménnyel kapcsolatos problémákat a tankerület felé.
1.2 Önkormányzatok Az intézmény rendszeres és folyamatos kapcsolatban van a beiskolázási körzetben működő önkormányzatokkal.
29
1.3 Egészségügyi intézmények A Községi háziorvos és gyermekorvos tájékoztató előadásaival segíti az iskolai felvilágosító munkát. Előadásait az osztályfőnöki és gyermekvédelmi felelős közreműködésével tartja meg, életkornak és a tanulók fejlettségének és igényeinek megfelelően. A védőnő rendszeres ellenőrzéseivel gondoskodik a tanulók egészségéről. A szükséges gyermekorvosi, valamint fogorvosi vizsgálatokra a pedagógusok kísérik a tanulókat. A pedagógusok utazási költségét az iskola megtéríti.
1.4 Szakszolgálatok Az iskola a 20/2012. EMMI rendelet 95.§ (5) bekezdésben meghatározott adatok alapján minden év június 30-ig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét a szakvéleményt kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. Az intézmény a szülő egyetértésével átadja a szakszolgálatok számára a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatokat. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakembert a KLIK utazó gyógypedagógusi hálózat útján biztosítja intézményünk számára. A gyógypedagógusokkal az intézményvezető veszi fel a kapcsolatot. Az intézmény igyekszik rugalmasan alkalmazkodni az utazó pedagógusok munkarendjéhez, lehetővé téve az SNI tanulók fejlesztésének gördülékeny megszervezését.
1.5 A tankerület iskolái A Letenyei Tankerület iskoláival közös programok szervezésében működünk közre, részt veszünk az általuk szervezett rendezvényeken, versenyeken. A közös programok megnevezése, időpontja, a rendezés egyéb körülményei az éves Munkatervben kerül pontosításra.
1.6 Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat A Szolgálat feladata a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Tevékenységi körükbe tartozik a családi kohézió erősítése, a megküzdő képesség, a problémamegoldó készség kialakítása és fejlesztése a kliensekben, az egyének, családok és társintézmények természetes és mesterséges erőforrásainak mobilizálása, az önerő bevonása a segítő kapcsolatba, valamint fokozott preventív munka a gyermek-, ifjúság-, és családvédelem területén. -
A kapcsolatot a területileg illetékes gyermekvédelmi szolgálattal az iskola gyermekvédelmi felelőse tartja. Az osztályfőnök rendszeresen figyelemmel kíséri tanulói családi helyzetét, ha bármi tanulmányi munkára is kiható változást észlel, pl. álmatlanság, tanulmányi eredmények hirtelen leromlása, idegesség, étvágytalanság, azonnal felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel. A feladatokat elsősorban olyan pedagógiai eszközökkel kell megvalósítani, melyek alkalmasak lehetnek a családi háttérből, a szülők iskolázottsági szintjéből eredő hátrányok csökkentésére, megszüntetésére. 30
-
-
Amennyiben iskolai és pedagógiai szinten nem lehet megoldani a tanuló problémáját, értesítik a helyi gyermekvédelmi felelőst, s ott kezdeményezik a szükséges intézkedések megtételét. (ingyenes térítési díj megállapítása, tankönyv-tanszerellátásának támogatása, rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítása). Az iskola tanévnyitókor tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről, hol és milyen időben kereshető fel. Az iskola a tanulók és szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények, pl. gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó, drogambulancia, az ifjúsági lelki segély, a gyermekek átmeneti otthoni címét, ill. telefonszámát.
2. Egyéb külső kapcsolatok 2.1 Egyház Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanulók valamely egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy pedig a kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. A hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része. Az iskola, az intézményben rendelkezésre álló eszközökből – köteles biztosítani a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az iskola az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit- és erkölcstan órák és foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint.
2.2 Alapítvány Az Becsehely Közművelődéséért és Kulturális Fejlődéséért Alapítvány kuratóriuma rendszeres támogatást nyújt az intézménynek. A bázakerettyei tagintézmény saját alapítványt működtet. A Bázakerettyei Diákokért Alapítvány. Mindkét alapítvány hozzájárul a tanulmányi versenyek nevezési díjához, a tanulók jutalmazásához, az iskola által szervezett kirándulások és más programok finanszírozásához, az iskola eszközkészletének bővítéséhez. Tanév végén az alapítvány utalványt adományoz azoknak a tanulóknak, akik a nyolc év alatt kimagasló tanulmányi és sportmunkát végeztek és ezzel elnyerték az iskola „Jó tanuló-jó sportoló címét.
2.3 Vállalkozók A településeken működő vállalkozók aktív segítői az iskolai munka színesebbé tételének. Közreműködnek az iskola pedagógiai célú pályázatainak megvalósításában.
2.4 Civil szervezetek Az intézmény igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani a különböző civil szervezetekkel, amelyek tevékenységükkel segítséget tudnak nyújtani az iskola nevelő-oktató tevékenységében.
31
2.5 Nemzetiségi önkormányzatok Az intézmény igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani a különböző nemzetiségi önkormányzatokkal, amelyek tevékenységükkel segítséget tudnak nyújtani az iskola nevelő-oktató tevékenységében: horvát nemzetiségi önkormányzat, cigány nemzetiségi önkormányzat. Intézményi partnerlista Az intézményi partnerlistát az éves munkaterv tartalmazza.
VII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. A tanév rendje A tanév munkarendjét minden évben az oktatásért felelős miniszter határozza meg. A miniszteri rendeletben meghatározott tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt. A tanítás nélküli munkanapok idejét és felhasználási módját az éves Munkatervtartalmazza. A 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet 120. §. (2) bekezdés d. pontja alapján a diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt 1 tanítás nélküli munkanap meghatározásában.
2. A nyitva tartás rendje 2.1 A becsehelyi székhelyintézményben A tanítás helye A tanítás a becsehelyi székhelyintézményben a Kossuth u. 45. szám alatt folyik. Kapunyitás Iskolaépületeink kapunyitása a tanítási napokon 7,15 órakor történik. A kapunyitás a gondnok, illetőleg a takarítónők feladata. Feladatuk továbbá 7 óra 3o percig, az ügyeletes nevelő megérkezéséig az iskolaépületben tartózkodni, és az esetlegesen ott tartózkodó tanulókra ügyelni. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Az iskola sport udvara szabadon látogatható tanítás után és a tanítási szünetekben. Tanítás nélküli szünetek esetén felügyeletet az iskola nem tart. Az érkezés, a benntartózkodás rendje A tanulók iskolába érkezését a házirend szabályozza. Az ügyeletes nevelők kötelesek 7 óra 3o perctől az iskolaépületekben tartózkodni, a folyosókon, az osztálytermekben, az udvaron a rendre felügyelni. A tanári ügyeleti rendet az iskola intézményvezető-helyettese, illetve a tagintézmény vezetője állítja össze az órarend figyelembe vételével. Az ügyelet kiterjed az épület zsibongóira, folyosóira, a kémia teremnél lévő osztályteremre, az udvari felügyeletre. Az ügyeleti szolgálat 14 óráig tart, illetve a tanítás végéig. A tanulók a tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, vagy az ügyeletes nevelő engedélyével hagyhatják el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik, 8-16 óráig. Az első tanítási óra 8,00-kor kezdődik. A szünetek 15 percesek. 32
Az ügyeletet nem teljesítő nevelők első órájuk megkezdése előtt 15 perccel kötelesek megjelenni az iskolában. A vezetők benntartózkodása A vezetők benntartózkodása Az intézmény nyitvatartási idején belül –Becsehelyen reggel 7.30 óra és du. 16 óra között, Bázakerettyén reggel 7 óra és du. 16 óra között- az intézmény vezetőjének vagy az általa megbízott pedagógusnak az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A napi tanítás befejezésének rendje Az utolsó tanítási óra befejezésekor a pedagógus köteles felügyelni rá, hogy a tanulók a tantermet rendjét helyreállítva hagyják el az osztálytermet. A hetesek feladatait a Házirend tartalmazza. A tanulók a tanítás illetve a délutáni foglalkozások befejezése után elhagyják az iskola épületét.
2.2 A bázakerettyei tagintézményben A tanítás helye Bázakerettyén a testnevelés órák kivételével a tanítás a Sport u. 1. szám alatti iskolaépületben folyik. A testnevelés órák az épülettől kb. 300 méterre, az önkormányzat tulajdonában lévő tornateremben kerülnek megtartásra. Az érkezés, a benntartózkodás rendje Az intézmény a szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 16 óráig tart nyitva. A szülői értekezlet és a fogadóóra napjain a nyitva tartás az intézményvezető rendelkezése szerint meghosszabbodik. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt. Az iskola udvara szabadon látogatható tanítás után és a tanítási szünetekben. Tanítás nélküli szünetek esetén felügyeletet az iskola nem tart. Az intézményi felügyelet szabályai, a tanórák rendje A reggeli ügyelet legkorábban 715-kor kezdődik és 745-ig tart. A tanítás kezdete a tagintézményben 7 óra 45 perc. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. Az ügyelet kiterjed az épület zsibongóira, folyosóira, osztálytermeire, az udvari felügyeletre. Az ügyeleti szolgálat 13 óráig tart, illetve a tanítás végéig. A tanulók a tanítási idő alatt csak pedagógussal, vagy az ügyeletes nevelő engedélyével hagyhatják el az iskolát. A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével, a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. Az intézményi tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 1230 és 14 óra között kell lebonyolítani a Kerettye étteremben.
33
Az intézmény nyitvatartási idején belül - reggel 7.30 óra és du. 16 óra között - a tagintézmény-vezetőnek vagy az általa megbízott pedagógusnak az iskolában kell tartózkodnia (a helyettesítési rendnek megfelelően). A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.
3. Az intézmény dolgozóinak és tanulóinak munkarendje 3.1 A közalkalmazottak munkarendje - Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. - A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, az intézményvezető hagyja jóvá. - Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartani az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. - A vezető-helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.
3.2 A pedagógusok munkarendje - A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény rögzíti. - A nevelési- oktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. - A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. - A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezetőhelyettes és a tagintézmény-vezető állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető, a tagintézmény-vezető vagy az intézményvezetőhelyettes engedélyezi. - A pedagógus köteles a munkakezdése előtt legalább 15 perccel munkahelyén megjelenni. - A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkezni. - A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. - A tantervi tananyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. - A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt félórával jelezni kell az intézmény vezetőjének. - A pedagógus feladatait, munkarendjét az intézményvezető állapítja meg a tagintézmény-vezető, az intézményvezető-helyettes javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok feladatait a munkaköri leírás, a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. - A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 34
3.3 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje - A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét és a távollévők helyettesítési rendjét a tagintézmény-vezető és az intézményvezető-helyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. - A napi munkabeosztásnál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. - Az alkalmazottak munkakezdésük előtt 10 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni. Távolmaradásukról értesíteniük kell az intézményvezetőt, a tagintézmény-vezetőt vagy az intézményvezető-helyettest.
3.4 A tanulók munkarendje - A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. - A házirendet – A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 5. § alapján – az intézmény vezetője készíti el, az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével a nevelőtestület fogadja el. - A házirend az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. - A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.
VIII. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 1. A becsehelyi székhelyintézményben
Az intézmény felelős azon gyermekért, tanulókért, akik tanulói jogviszonyban állnak az intézménnyel, ezért nyugodt körülmények között külső és belső zavaró körülményektől mentesen lehet csak a pedagógiai munkát megszervezni. Így szabályozni kell azon személyek intézményben való belépését és benntartózkodását, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel. A tanulókon és a dolgozókon kívül az intézménnyel senki más személy nem áll jogviszonyban. A jogviszonyban nem álló személyek belépése és benntartózkodása csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. A belépés és benntartózkodás - nem zavarhatja a nevelő-oktató munkát, az intézmény működését, - nem fenyegetheti a gyermekek és a tanulók testi épségét, - nem fenyegetheti az intézményi vagyont. Az engedéllyel látogatható helyiségek - osztályterem tanítási idő alatt, csak előzetes szaktanári engedély alapján 35
- nevelői szoba - tornaterem Engedély nélkül látogatható helyiségek - aula, - ebédlő, - intézményvezetői szoba, - iskolatitkári szoba. Az intézményt igénybevevők kötelesek az intézmény házirendjét, a biztonságos működés rendjét betartani. Ügynöki, árusító és üzletkötői tevékenység gyakorlása az intézmények területén nem engedélyezett. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt az iskolatitkár fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban a tagintézmény-vezető fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az intézményvezető ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad.
IX. Létesítmények és helyiségek használati rendje Az épület egészére vonatkozó rendszabályok - Az épület falán jól látható helyen címtábla és magyar zászló elhelyezése kötelező. - Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. - Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős · a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért · a berendezések rendeltetésszerű használatáért · az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért · az energiafelhasználással való takarékoskodásért · a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.
1. Biztonsági rendszabályok - Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az iskola bejárati ajtaját a takarító köteles 7 óra előtt és 17 óra után zárva tartani. - Az üresen hagyott termeket zárni kell; a bezárt termek kulcsát a nevelői szobában kell leadni. - A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró takarító, akinek gondoskodni kell az elektronikus berendezések áramtalanításáról, a gázkészülékek takarékra állításáról is. - A tanuló kötelességei közé tartozik, hogy óvja saját és társai épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak a saját magát, társait, az iskola alkalmazottjait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, ill., ha balesetet vagy sérülést észlel. 36
- A tanulók által nem használható gépek, berendezések felsorolása a házirendben olvasható. - A Nkt. 19. §-a (7) c. pontja alapján az iskola a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. Évkezdéskor az osztályfőnök és a szaktanár saját óráján balesetvédelmi oktatást tart, melyet a tanulók aláírásukkal dokumentálnak. A balesetvédelmi ismertetésnek természetesen igazodnia kell a tanulók életkorához és fejlettségéhez. - Továbbá, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, megtegye a szükséges intézkedéseket. - A pedagógus baleset észlelése esetén azonnal ellátja a sérültet, szükség esetén értesíti a mentőket, egyben tájékoztatja az intézményvezetőt. - A pedagógus kötelezettsége a gyermekbalesetekkel kapcsolatban azonosak az iskolán kívüli eseményeken is, ahol a tanulók felügyelete a pedagógusra van bízva. pl. osztálykirándulás, iskolán kívüli programok. - Az iskolának kötelessége, hogy kivizsgálja a tanulóbaleseteket, teljesítse az előírt bejelentési kötelezettségeket, a balesetről jegyzőkönyvet készítsen és megküldje a fenntartónak. - Amennyiben a bekövetkezett baleset vizsgálatánál bizonyítottan megállapítható a felnőtt felelőssége, a szükséges munkajogi, büntetőjogi, kártérítési felelősség megállapítását kell kezdeményezni. - Amennyiben a pedagógusok balesetveszélyre utaló nyomokat találnak, azonnal értesítik a gondnokot, aki intézkedik a balesetveszély elhárításáról.(kiálló rozsdás szeg, lógó villamosvezeték, kitört üveg, stb.)
2. Az alkalmazottak helyiséghasználata - A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. - Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérnie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.
3. A tanulók helyiséghasználata - A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. - A tantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak. - Az informatika és a fejlesztő termet, továbbá a könyvtárt és a tornatermet csak nevelői felügyelettel lehet igénybe venni. - A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szertárakba csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehet be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatja végre. - A kémia és fizikaszertárba a tanulók csak a szaktanárokkal együtt tartózkodhatnak, a kulcs a szaktanároknál található. - A tanulók az iskola villamossági berendezéséhez nem nyúlhatnak hozzá. - Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával.
37
4. A berendezések használata - A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, a szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szaktanárok beszerzésükről a tagintézmény-vezető és az intézményvezetőhelyettes gondoskodik az intézményvezető engedélyezése után. - A tanításhoz használt szemléltető eszközök, anyagok, technikai berendezések órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. - A tantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett.
5. Karbantartás és kártérítés - A karbantartó felelős a tantermek, a tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. - Az intézmény helyiségeiben elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról; valamint a szertárak biztonságos zárhatóságáról és karbantartásukról a tagintézmény-vezető és az intézményvezetőhelyettes gondoskodik. - Az eszközök, berendezések hibáját a tagintézmény-vezetőnek és az intézményvezető-helyettesnek kell jelenteni, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. - Az intézmény területén, az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. - A tagintézmény-vezető és az intézményvezető-helyettes feladata a kár felmérése és a kártérítés, szülővel/gondviselővel történő rendezése. - Az iskola épületében és területén dohányozni nem lehet. - Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézményvezetője felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.
6. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje - A Becsehelyi Általános Iskola nem önállóan gazdálkodó intézmény. - Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – az érintett közösségek véleményének kikérésével az intézmény gazdálkodásáért felelős tankerületi vezető dönt. - Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. - Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munka- és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. - Az intézmény bérleti szerződésében ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét.
38
X. A TANÍTÁSI ÓRÁKON KÍVÜL SZERVEZETT EGYÉB ISKOLAI FOGLALKOZÁSOK A tanítási órákon kívül szervezett egyéb iskolai foglalkozások célja: - a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatás azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, - segítségnyújtás a házi feladatok elkészítéséhez, - a hagyományos tanórai keretektől eltérő, szervezett ismeretszerzés megvalósítása - az önálló ismeretszerzés, egyéni felkészülés lehetőségének biztosítása, - a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátása - a tanulók szabadidejének hasznos eltöltése szervezett keretek között - művészeti-, sport- és kulturális tevékenységek megvalósítása közösségben
A tanítási órákon kívüli egyéb foglalkozások szervezeti formái: A. B. C. D. E. F. G. H. I. J. K. L. M. N. O. P. Q. R. S. T. U.
napközi otthoni ellátás, tanulószoba, iskolaotthon felkészülési és szabadidős foglalkozásai, énekkar, szakkör, iskolai sportkör, felzárkóztató foglalkozások, tehetségfejlesztő foglalkozások, halmozottan hátrányos tanulók integrációs felkészítése, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, tanulmányi-, sport-, kulturális verseny, rendezvény, diáknap, ünnepkörhöz kapcsolódó délutáni foglalkozás, környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozás, iskolai könyvtár, diákétkeztetés, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, nyári tábor, hitoktatás.
1. Napközi, iskolaotthon, tanulószoba Napközis és tanulószobai foglalkozás – a szülők igényének függvényében – bármely évfolyamon működhet. A foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő írásbeli kérelme alapján történhet a napközis illetve a tanulószobás nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az intézményvezető-helyettes vagy az intézményvezető adhat engedélyt.
39
Nagyobb méretű hiányzás esetén (pl. járványos betegség, kirándulás), ha valamely napközis vagy tanulószobás csoport létszáma 50 % alá csökken, a csoport összevonható a többi csoporttal. A tanulószoba szervezése elsősorban az 5-8. évfolyamon történik. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra.
2. Ünnepkörhöz kapcsolódó délutáni foglalkozás A különböző ünnepkörökhöz (advent, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzeti ünnepek) kapcsolódóan szervezhetők délutáni kézműves vagy kulturális foglalkozások előzetes meghirdetéssel. A foglalkozásokat önkéntes vállalás alapon tartják a nevelők.
3. A szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományos, humán irányultságú, színjátszó, néptánc, technikai, környezetvédelmi, egészségnevelési és fogyasztóvédelmi, művészeti jellegű) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszakon belül lehet jelentkezni. Önkéntes jelentkezés alapján a szakkörnek tagja lehet minden olyan tanuló, akit osztályfőnöke, a diákönkormányzat erre érdemesnek tart. A felvétel az egész iskolaévre szól, és a szülő írásbeli, ellenőrzőbe írt beleegyezése szükséges hozzá. Ugyanaz a tanuló csak a szülő és osztályfőnök beleegyezésével lehet három vagy több szakkörnek a tagja. A szakköri tag kizárható, ha fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza, vagy tanulmányi eredménye számottevően romlik. Az iskola által szervezett szakköri foglalkozások ingyenesek, az iskola bármely tanulója igénybe veheti, a szakmai munkaközösség és a szülői közösség véleményének meghallgatásával az intézményvezető dönt a különféle szakkörök indításáról, figyelembe véve a fenntartó által meghatározott heti/éves órakeretet. A szakkör indításának minimális létszáma: 10 fő, idegen nyelvi szakkör esetén legalább 6 fő. A szakköri foglalkozásokat az intézmény kijelölt helyiségeiben, tantermeiben lehet tartani. A foglalkozások helyének és idejének meghatározását a tanév első hónapjában kell elvégezni. A szakköri foglalkozások szeptember 1-jével kezdődnek és június 15-ig tartanak. A foglalkozás időtartama heti 1 vagy 2 óra lehet, a tantárgyfelosztásban meghatározottak alapján. A szakköri foglalkozások idejét úgy kell meghatározni, hogy az a tanóra rovására nem mehet. A szakkör munkatervét, működési rendjét a szakkörvezető készíti el. A munkatervet a vezetők közötti munkamegosztás alapján, az intézményvezető, a tagintézmény-vezető vagy az intézményvezető-helyettes hagyja jóvá. A szakköri foglalkozásokról naplót kell vezetni.
4. Iskolai sportkörök A sportkörök a szakkörök működéséhez hasonlóan szerveződő, sporttevékenységet folytató csoportok. Feladatuk az iskola tanulói számára a mindennapos sporttevékenység biztosítása, sportversenyekre való felkészülés, az azokon való eredményes részvétel.
40
5. Az énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, heti egyszer 45 perces időbeosztással működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt.
6. Iskolai könyvtár A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Bázakerettyén önálló, míg Becsehelyen a községi könyvtárral közös helyiségben és vezetéssel. Mindkét intézményegységben alkalmas méretű helyiség áll rendelkezésre, könyvtári tanórák, szakköri- és csoportfoglalkozások megszervezésére is. Az iskolai könyvtárak működésének szabályzatát a XVI. fejezet részletezi. A szakkörök-, sportkörök- és a könyvtár vezetőjét az intézményvezető bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag is felelősek a szakkör, az énekkar valamint a könyvtár működéséért. Éves munkaterv alapján dolgoznak. Az énekkar és a művészeti szakkörök szerepléseit, külső fellépéseit az intézményvezető engedélyezi.
7. Diákétkeztetés Az intézményben a tanulók számára napi háromszori étkezést lehet igénybe venni, amelyet a helyi önkormányzat biztosít: tízórait, ebédet, uzsonnát. Lehetőség van csak tízórai-ebéd vagy ebéd-uzsonna igénybevételére is.
8. Nyári tábor Az iskola a tanulók és a szülők igényei és anyagi lehetőségeik figyelembe vételével nyári táborozásokat szervezhet.
9. Felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás) A felzárkóztató foglalkozáson való részvételre a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a foglalkozásokon tanulmányi problémáik és a pedagógus javaslata alapján lehet egy-egy alkalomra szóló vagy rendszeres.
10. Tehetségfejlesztő foglalkozások A tehetségfejlesztő foglalkozásokon azon tanulók vesznek részt, akik valamilyen tanulmányi vagy művészeti terület iránt erősen motiváltak, érdeklődésük, képességeik alapján tehetségígéretnek számítanak. Intézményünk tehetségpontként tagja a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének. Tanítványainknak lehetőséget biztosítunk a nagykanizsai akkreditált tehetségpontok fejlesztő foglalkozásain való részvételre.
41
11. Tanulmányi-, sport-, kulturális versenyek, diákrendezvények A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. Az iskolán kívüli fordulókra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az intézményvezető mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól, valamint lehetőség és igény szerint biztosítja a felkészítő tanár általi versenykíséretet is. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá a művészeti csoportok – eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. Tanulmányi kirándulás Az iskola pedagógusai az intézményvezető engedélyével, a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal, az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban a különböző iskolai csoportok számára egy vagy több napos tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az iskolai munkatervben rögzíteni kell. Erdei iskola Az erdei iskola sajátos oktatásszervezési forma, amelyben az iskola valamely évfolyama, a tanév szerves részeként, szorgalmi időben 5 munkanapra az iskola falain kívül szervezi tevékenységét, az adott évfolyam tantervi tartalmának, követelményeinek figyelembe vételével. A tanév tanítási feladataihoz kapcsolódva ugyan, de a helyhez és a gyerekek életkorához igazodva szuverén módon határozza meg programját. Az iskola hagyományai alapján az erdei iskola hetére minden résztvevő számára munkafüzet készül, amelynek tartalma lefedi az erdei iskola heti tevékenységét. Az erdei iskola szervezésére önkéntes vállalás alapján az intézményvezető ad megbízást. Az erdei iskolában annyi pedagógusnak kell közreműködnie, hogy a részt vevő tanulók felügyelete, ellátása biztonságos és hatékony legyen. (Tíz tanulóra 2 fő pedagógus, minden további 10 főre +1 fő pedagógus kísérő, a kerekítés szabályait figyelembe véve).
12. Színház- és múzeumlátogatás A színház- és múzeumlátogatásokat lehetőség szerint a tanítási órák idején túl kell megszervezni, ha azok tartalma közvetlenül nem kapcsolódik az érintett évfolyam tantárgyi követelményeihez. Az elmaradt tanítási órákat óracserével, vagy többlet órák szervezésével pótolni kell. A tanulmányi kirándulást, valamint a színház- és múzeumlátogatást, valamennyi nyári tábort, erdei iskolát nem kötelező jelleggel, hanem fakultatívan igénybe vehető módon szervezi az intézmény. Ebből következik, hogy a fent megjelölt programok költségeit az iskola nem finanszírozza. Az iskola által szervezett kulturális bemutatók, szavalóversenyek, tanulmányi versenyek, házi bajnokságok, szabadidőben szervezett programok valamennyi tanuló számára nyilvánosak. A szervezők engedélyével azokon bármely tanuló részt vehet szereplőként vagy nézőként. Az iskolai ünnepélyek, kulturális és művészeti bemutatók, szavalóversenyek, sportrendezvények a szülők számára is nyitott rendezvények.
42
13. Hitoktatás A 2011. évi CXC. törvény 35. §-a értelmében az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. Az iskola az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit- és erkölcstan órák és foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint. A hit- és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hités erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie. A 35. § (1) bekezdés szerinti erkölcstan órát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezéseket kell kifutó rendszerben alkalmazni. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hités erkölcstan órán, vagy - az állami általános iskolában - kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet)
14. A könnyített- és a gyógytestnevelés megszervezése A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat közreműködésével az iskolában szervezzük meg órarendi keretben. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot. Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.
43
15. Iskolán kívüli elfoglaltság Iskolán kívüli szervezett szakköri és sportegyesületi tagság létesítése esetén kötelező az előzetes iskolai bejelentés. A tagsági viszony nem mentesíti a tanulót az iskolai rendezvények részvétele alól. Az iskolán kívüli szervezetek programjaikra, rendezvényeikre hivatalos írásos kikérővel elkérhetik az iskola tanulóját tanítási időben is. Az engedélyt az intézmény vezetője jogosult megadni, a tanuló érdekeinek, tanulmányi előrehaladásának, magatartásának figyelembe vételével.
XI. A TANULÓK ÉS A DOLGOZÓK ÉPSÉGÉNEK, EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Jogszabályi előírások: A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy a tankötelezettség végéig az általános iskolába, járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. A közoktatási intézmény vezetője felelős a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyetetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre.
2. Egészségügyi vizsgálatok A vizsgálatokra az intézmény iskolaépületeiben kialakított orvosi szobákban kerül sor. A kötelező vizsgálatok, védőoltások időpontját a védőnő illetve a fogorvos egyezteti az iskolával. A tanulók vizsgálatra kísérése az iskola feladata; a kíséret és felügyelet beosztását a tagintézmény-vezető illetve az intézményvezető-helyettes készíti el. A védőnő minden tanév elején megtervezi és az intézmény vezetőjének átadja az iskolai egészségügyi programját, amely szerint dolgozik. Tanévenként meghatározott időpontban, heti egy alkalommal a védőnő a tanulók rendelkezésére áll az iskola orvosi szobájában. Tisztasági vizsgálatot a védőnő bármikor végezhet. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatja az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja.
44
Az iskolaorvos és a védőnő éves munkaterv alapján a korosztály gyakran előforduló egészségügyi problémáival kapcsolatban felmerült kérdések köréből tájékoztató előadást tart az intézmény valamennyi tanulója részére. Így különösen az alábbi témákban: drogprevenciós tevékenységek, -a dohányzás ártalmai, alkoholbetegségek, egészséges étrend, -a sportolás létfontossága, egészségnevelés.
3. Az intézményi védő, óvó előírások, a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Ha a tanuló az intézményben megbetegszik, baleset éri akkor őt az iskola orvosi szobájában különítjük el és szükség szerint ellátjuk. A szülőt azonnal telefonon értesítjük (a naplóban minden tanuló neve mellett szerepel a szülők telefonszáma.) Orvosi ellátást igénylő rosszullét, megbetegedés, baleset esetén az iskola azonnal értesíti az iskolaorvost. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, a testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
3.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló – és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
45
Továbbá az érintett pedagógusoknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal iskolán kívüli foglalkozások (tanulmányi kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika, számítástechnika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az intézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
3.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény vezetőjének, értesíteni a tanuló szüleit. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
3.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat a 20/2012. EMMI rendelet 69-70.§-a szabályozza. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely 46
a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet, az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
3.4 Rendkívüli események esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül: a természeti katasztrófa a tűz a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezető: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezető, a vezetői feladatokkal ideiglenesen megbízott pedagógus. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja, a közvetlen szomszédokat. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát, vagy más foglalkozást 47
tartó pedagógusok a felelősek. A biztonságos helyen is törekedni kell a fegyelem fenntartásáról és a gyerekek megnyugtatásáról. Rendkívüli esemény esetén minél előbb értesíteni kell a tanulók szüleit. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitására, bombariadó esetén az ajtókat, ablakokat ki kell nyitni az esetleges légnyomásveszély miatt, a közművezetékek elzárására, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetőjét az intézmény vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, az épület helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról, a közmű vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. Az illetékes szerv vezetőjének utasításai az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.
XII. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. 48
Alakuljon ki kötődés iskolával, településsel. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje és időpontja a helyi szokásoknak, hagyományoknak megfelelően a székhely- és tagintézményben eltérő lehet.
1. Iskolai (községi) ünnepélyek, műsorok Az iskolai (községi) szintű megemlékezések megrendezéséért az éves munkatervben kijelölt nevelők felelősek. Ezen ünnepélyeken a nevelőtestület minden tagjának, az iskola tanulóinak megjelenése az alkalomhoz illő öltözetben (lányok: fehér blúz, sötét alj, fiúk: fehér ing, sötét nadrág) kötelező. Az ünnepélyre meg lehet hívni a helyi önkormányzat vezetőit, a tanulók szüleit.
1.1 Nemzeti ünnepek, nemzeti emléknapok A nevelőtestület döntése alapján iskolai szintű (a helyi önkormányzatok igénye esetén községi szintű) ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepeink évfordulója előtt: Nemzeti ünnepek Március 15. Október 23.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének napja Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének napja
Törvényben rögzített nemzeti emléknapok Február 25. Április 16. Június 4. Október 6.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja A holokauszt áldozatainak emléknapja A nemzeti összetartozás napja Az aradi vértanúk emléknapja
Egyéb nemzeti emléknapok Január 22. A magyar kultúra napja November 13. A magyar nyelv napja
1.2 Hagyományos iskolai (községi) szintű ünnepélyek, műsorok -
Tanévnyitó ünnepély Mikulás ünnepély Karácsonyi műsor Ballagás Tanévzáró ünnepély
1.3 A községi ünnepélyek Felkérés alapján - az általános iskola tanulói részt vesznek, műsort adnak: - idősek napján, - falunapon - hősök napján - más, a községek életében jelentős kulturális, sport egyéb közösségi rendezvényen.
49
1.4 Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: - farsangi bál - gyermeknap - a diákönkormányzat által szervezet „bulik” (Mikulás nap, Valentin nap, stb.)
1.5 Osztályközösségekben tartott megemlékezések, rendezvények Az osztálykeretben történő megemlékezésekért az osztályfőnök a felelős. - anyák napja - végzős tanulók bankettje - „osztálybuli” - nőnapi köszöntés
2. Iskolai hagyományok Becsehelyen A hagyományok ápolásának konkrét tartalmát az éves munkaterv tartalmazza. Az iskola hagyományos eseményeinek megrendezésére felelőst kell kijelölni, az éves munkatervben. - az állatok világnapja, budapesti kirándulás, - megyei szintű Bárczi verseny rendezése, - komplex verseny rendezése – körzeti - szavalóverseny alsó és felső tagozaton - osztálybajnokságok különböző sportágakban - iskolai szintű tanulmányi versenyek: helyesírás, matematika A hagyományos eseményekre való felkészülés nem akadályozhatja a tanítási órák rendjét. Az iskolai hagyományok ápolásánál a diákönkormányzat tevékenységére kell alapozni. A gyermekközösségekkel kapcsolatos hagyományokat meg kell tölteni pedagógiai tartalommal, hogy a tanulók mindig tudják, mit és miért ünnepelnek, ill. hagyományos tevékenységüknek mi a közösségi, társadalmi haszna.
3. Iskolai hagyományok Bázakerettyén A hagyományok ápolásának konkrét tartalmát, felelőseit a tagintézmény éves munkaterve tartalmazza. A jeles napokhoz kötődő, hagyományőrző iskolai rendezvények: - Takarítási világnap (szeptember 20.) · az iskola környékének takarítása - Takarékossági világnap október utolsó munkanapja · papírgyűjtési akció - A pákozdi csata emléknapjához (szeptember 29.), az aradi vértanúk napjához (október 6.) és az állatok világnapjához kapcsolódóan · őszi akadályverseny · őszi túra, kirándulás - November egészségnevelési hét - November 2. vagy. 3. szombatja - Alapítványi bál - Január harmadik hete-mesemondó verseny az alsó tagozatos tanulók részére - A téli szünet előtti utolsó tanítási napon „Karácsonyi készülődés” - A magyar kultúra napja (január 22.) 50
· „Legügyesebb számoló” (évfolyamonkénti egyéni verseny) · Kultúra napi bemutató (községi rendezvény: kulturális műsor, kiállítás) - Valentin-nap (február 14.) · „Szív küldi” (zenei kívánságküldés az iskolarádióban) · Valentin-napi buli - Nemzetközi anyanyelvi nap – (február 21.) · „Legügyesebb helyesíró” (évfolyamonkénti egyéni verseny) - A költészet napja (április 11.) szavalóverseny - A tavaszi természetvédelmi napokhoz (A víz világnapja-március 22., a Föld napjaáprilis 22., Madarak és fák napja-május, Környezetvédelmi világnap június 5.) kapcsolódóan · tavaszi akadályverseny · tavaszi túra, biciklitúra · rajzpályázat, hulladékszobrászat-kiállítás Az intézményegységek egymás hagyományos programjaiba bekapcsolódnak, a rendezvényeken részt vesznek.
XIII. A TANULÓK FEGYELMI ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló, csak az intézmény területén, illetve az iskola által szervezett más területeken lebonyolított programok során elkövetett vétségekért vonható felelősségre.
1. Kritériumok - Ünnepélyekről, iskolai rendezvényekről való indokolatlan távolmaradás. - A Házirend szabályainak megszegése. - Nevelőkkel, felnőttekkel szembeni tiszteletlen magatartás. - Italozás, dohányzás az iskola területén belül. - Gondatlanságból elkövetett kisebb mértékű károkozás. - Tanulótárs vagy saját testi épségének gondatlan veszélyeztetése. - Verekedés sorozatos kezdeményezése. - Trágár, durva beszéd. - Tájékoztató füzetbe beírt érdemjegyek meghamisítása. - Tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - Igazolatlanul mulaszt, vagy - Bármely módon árt az iskola jó hírnevének. A fentieknél súlyosabb cselekedetek - Szándékos károkozás, mások testi épségének megsértése, iskola területén belül ismételten elkövetett dohányzás, drogfogyasztás, ezen esetekben fegyelmi eljárást kell indítani. A súlyosság, vétkesség kimondásában, a fokozatok alkalmazásában a nevelőtestület dönt. (intézkedés vagy büntetés)
2. Formái: - szóbeli figyelmeztetés (bekerül a tájékoztató füzetbe), 51
szaktanári: tantárgyi követelmények nem teljesítése, házi feladat többszöri hiánya, órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség, ügyeletes nevelői: tanítás előtt vagy óraközi szünetekben, osztályfőnöki: halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegés, házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. napközis nevelői figyelmeztetés, intézményvezetői figyelmeztetés, tantestületi figyelmeztetés,
- írásbeli intés, Az osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. A nevelőtestületi intésre akkor kerül sor, ha a nevelőtestület több tagja is tapasztalja a diák többszöri tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegését és kezdeményezi a fegyelmező intézkedést. Az intézményvezető írásbeli intése – a körülmények mérlegelésével az osztályfőnök kezdeményezi.
2.1 Az iskolai fegyelmezés figyelmeztetési formái
(súlyossági sorrendben) -
szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, intézményvezetői figyelmeztetés, intézményvezetői intés,
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, a szóbelit is és azt a szülő tudomására kell hozni.
3. A tanulói kötelezettség megszegése, a fegyelmi felelősség A tankötelezettség időtartama alatt a tanuló köteles az iskolában minden nap felkészülten megjelenni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A tanulók fegyelmi, kártérítési felelősségéről a köznevelési törvény 58 § 3-14. bekezdés és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-a rendelkezik. 52
A fegyelmi eljárás lehet - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, - áthelyezés másik iskolába. Tanköteles tanulóval szemben az áthelyezés, mint szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az intézmény vezetője a tanuló átvételéről a másik intézmény vezetőjével megállapodott. A kedvezmények megvonása, mint fegyelmi büntetés szociális kedvezmények és juttatások rovására nem vonatkoztatható. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: - a meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása hat hónapnál, - áthelyezés másik iskolába tizenkét hónapnál. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.
4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.
4.1 Az egyeztető eljárás, célja, részletes szabályai A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozón ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségéről. A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben is fel kell hívni a kötelességszegő tanuló és a szülő figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, melyet öt tanítási napon belül – írásban kérhetnek. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés megérkezéstől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. 53
A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél megállapodott a sérelem orvoslásában, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggeszti. ha ez alatt az idő alatt a sértett fél nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
4.2 A fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló kötelességszegését követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén és írásban is tájékoztatni kell az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A tanulót az eljárás során, a szülő v. meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. Tanuló és képviselője az ügyre vonatkozó dokumentumokat megtekintheti, véleményt nyilváníthat, bizonyítási indítvánnyal élhet. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott legalább háromtagú fegyelmi bizottság vezeti. A bizottság elnökét a tagok maguk közül választják. Fegyelmi jogkör gyakorlója tényeket tisztáz, bizonyítási eljárást folytat le. (iratok, vallomások, tanúk, szakértők, stb.) A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. 54
A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg, a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelezettségszegést, ill. nem bizonyítható v. mértéke nem indokol fegyelmi büntetést.
4.3 A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és meghatalmazott képviselőjüknek A fegyelmi határozat két részből áll: rendelkező rész és indoklás. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. (ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.)
55
4.4 Eljárást megindító kérelem (jogorvoslat) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet a fegyelmi határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 4.5 A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az intézményvezető köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót és szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: - Gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének ötven százalékát. - Ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az intézményvezető a tanuló, a szülő ellen pert indíthat. Amennyiben az intézménnyel jogviszonyban álló tanuló, szabad idejében, az iskola területén kívül követ el szabálysértéssel is járó cselekmény, azért az iskola nem vonhatja felelősségre. A felelősségre vonást kezdeményezni a sértet személy joga.
XIV. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal a tankönyvellátást bonyolító KELLO megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozó feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozó díjazásának módját és mértékét.
A tankönyvellátás rendje 56
Az iskolai tankönyv-támogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamatát a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 25-32.§-a szabályozza.
XV. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK 1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Ha az elektronikus dokumentum papír alapon történő hiteles megjelenítésének műszaki feltételei adottak, a másolatban rögzíteni kell: a) az elektronikus dokumentum szöveges és ábrázolt tartalmát, b) a kiadmányozó személy, valamint a hatóság nevének és az aláírás időpontjának szöveges megjelenítését, szervezeti aláírással ellátott elektronikus dokumentum esetén a szervezeti aláíráshoz tartozó tanúsítvány szerint az aláírót meghatározó adatokat, c) záradékban metaadatként az elektronikus dokumentum azonosítására vagy a másolat készítésére vonatkozó azon adatokat, amelyek az elektronikus dokumentum tartalmából egyébként nem állapíthatóak meg, de a másolatot kérő szempontjából jelentőséggel bírnak, és azoknak a másolatot kérő tudomására jutása az eljárás eredményességét nem veszélyezteti, d) „az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat” záradék szöveget, e) a papír alapú másolat keltezését, f) a másolatkészítésért felelős, a másolat hitelesítésére jogosult személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, vagy az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerinti hitelesítését. Ha az elektronikus dokumentum tulajdonságai miatt a papír alapú másolat nem tartalmazza az elektronikus dokumentum teljes szöveges és ábrázolt tartalmát, a d) pont szerinti záradék helyett azt kell feltüntetni, hogy a másolat a készítésének alapjául szolgáló elektronikus dokumentumot mely részében tartalmazza. Ha az elektronikus dokumentum jellemzőire tekintettel arról papír alapú másolat nem készíthető vagy a készített papír alapú másolat nem tartalmazza az elektronikus dokumentum teljes tartalmát, olyan papír alapú kivonatot kell készíteni az elektronikus dokumentumról, amely felhasználásra alkalmas. Ilyen esetben az elektronikus dokumentum használatának feltételeivel nem rendelkező hatóság vagy ügyfél számára biztosítani kell az elektronikus dokumentum megismerését.
2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú, hitelesített dokumentumok másolatát minden esetben iktatni kell. Ugyancsak iktatni szükséges az iskola alapdokumentumainak (Pedagógiai program, Házirend, SZMSZ) elektronikusan (CD-n, DVD-n) tárolt és írásvédetté tett 1-1 példányát.
3. Elektronikus küldemények átvétele és elosztása Az elektronikus levelek felbontását, megnyitását az intézményvezető, a tagintézmény-vezető illetve helyettese végzi. Az elektronikus leveleket az intézményvezetői irodában található számítógépen kell 57
felbontani. Az elektronikus levelek elolvasása után az intézményvezető illetve helyettese az iratkezelési szabályzat leírása alapján dönt az iratokról. Az intézményvezető, annak távollétében az intézményvezetőhelyettes a küldeményeket szortírozzák, és a címzetthez továbbítják. Az elosztást, iktatást igénylő iratokat ki kell nyomtatni és kinyomtatott formában kerülnek a címzett pedagógushoz, illetve az ügyviteli alkalmazotthoz iktatás céljából.
3.1 Elektronikus küldemények nyilvántartása Az iktatandó iratokhoz, - ha azok az elektronikus levélben mellékletként érkeztek – ki kell nyomtatni és az adott irathoz hozzá kell csatolni az elektronikus levél fejlécét, amely tartalmazza az e-mail kézbesítési adatait (feladó, címzett, elküldés ideje, tárgy stb.). Az így kinyomtatott, és melléklettel ellátott irat az iratkezelési szabályzatban a papíralapú iratokkal megegyező eljárásban kell részesíteni. A papíralapon iktatott elektronikus úton érkező iratokat tartalmazó e-mail-eket az intézményvezetői szobában lévő számítógépen létrehozott „Elektronikus úton érkezett iratok” mappában is el kell menteni. A mappában összegyűlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy időben elektronikus adathordozóra (CD, DVD lemez,) el kell menteni és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni.
3.2 Az elektronikus iratok továbbítása, postázása Elektronikus levél küldése az iskolából bármelyik számítógépről lehetséges. Amennyiben iktatást igénylő irat küldése történik – bármelyik számítógépről – úgy azt az iratkezelés papíralapú irataira vonatkozó szabályok szerint a fogadott elektronikus postákkal megegyező módon iktatni szükséges. Bármely számítógépről küldött iktatás igénylő irat e-mail-jét az intézményvezetői irodában lévő számítógépen lévő, külön erre a célra létrehozott „Elektronikus úton küldött iratok”mappában is kell elhelyezni. (Másolat küldése) A mappában összegyűlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy időben elektronikus adathordozóra (CD, DVD lemez,) el kell menteni és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt tárolni. Megjegyzés: A tanulói adatnyilvántartást az iskolatitkár az irodájában elhelyezett számítógépen végzi, annak szabályait külön előírás tartalmazza.
XVI. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A könyvtár működésének célja, a működés feladatai Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár iskolai könyvtár részének működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. 58
Feladata: - Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. - Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. - Tanórai foglalkozások tartása. - Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. - Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. - Tanórán kívüli foglalkozások tartása. - Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók, és a pedagógusok igényének figyelembe-vételével kell fejleszteni.
1. Az iskolai könyvtár működése a.) A könyvtárhasználók köre: az iskolai könyvtárt az iskola beiratkozott tanulói, pedagógusai, dolgozói vehetik igénybe, ha elfogadják a könyvtárhasználat szabályait. b.) Beiratkozás módja: az iskolai könyvtárnak iskolai beiratkozásától fogva tagja minden tanuló, amennyiben elfogadja a könyvtár működési rendjét. A könyvtártagok a személyi adataiban történő változásról kötelesek a könyvtárvezetőt tájékoztatni. c.) A szolgáltatások igénybevételének feltételei: a kölcsönzött könyvekért mindenki személyes felelősséget vállal. A kölcsönzési határidő lejárta után a könyvtáros felszólítást küld, melyben kéri a dokumentum visszaszolgáltatását. A nem kölcsönözhető állomány egy része is igénybe vehető korlátozott időre. d.) Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje, kölcsönzési ideje: Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje félévenként a tanulói órarend alapján változik. A nyilvántartási – kölcsönzési időt mindig úgy kell meghatározni, hogy a tanulók szabadidejükben a hét legalább négy napján igénybe vehessék.
2. Könyvtárhasználati Szabályzat 1. Az iskolai könyvtár használata ingyenes. 2. A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tudtával lehet kölcsönözni. 3. A kölcsönzött könyvet 4 hét időtartamra kapják meg az olvasók. A kölcsönzési időt kérésre meg lehet hosszabbítani. 4. Az elveszített, vagy megrongálódott könyv árát az olvasónak meg kell térítenie. 5. A könyvtár állományából a kézikönyvek csak helyben használhatók. 6. Tanítási órára kiadható a nem kölcsönözhető anyag is, de mindenkor csak az adott tanítási óra idejére és az órát vezető tanár nevére. 7. A tantermekbe letét adható, amelyet minden tanév végén június 25-ig a könyvtárosnak vissza kell adni. (Vonatkozik ez a nevelői kézikönyvekre is.) 8. A könyvtári foglalkozásokat, könyvtárban tartandó tanítási órákat a könyvtáros tanárral időben egyeztetni szükséges. 9. A könyvtárhasználati foglalkozásokat a könyvtáros, míg a könyvtárban tartott tanórákat, napközis foglalkozásokat a nevelők vezetik. A foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában közreműködik a könyvtáros is. 10. A könyvtár használóitól kulturált magatartást kérünk. 11. A könyvtárban a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. 59
3. Gyűjtőköri szabályzat „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” Vonatkozó rendelet: A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 64. § Az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár olyan speciális gyűjtőkörű könyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. A könyvtár, így az iskolai könyvtár is az emberi tudás és információszolgáltatás központja. Célja és feladata, hogy megtanítsa a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az értő olvasás képességének megszerzésére. Az iskolai könyvtár állományán kívül tanulóink igénybe vehetik a községi könyvtár szolgáltatásait, könyvtárközi kölcsönzést, valamint iskolánk számítógépes hálózatának információs forrásait. Az iskolai könyvtár gyűjteményének meg kell felelni az iskola Pedagógiai Programjában kiemelt oktatási területeknek: Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Környezeti nevelés Kommunikációs kultúra Testi, lelki egészség Tanulás Pályaorientáció Művészeti nevelés Az iskolai könyvtár az intézmény feladataihoz és szükségleteihez igazodva folyamatosan és tervszerűen gondozza állományát szakszerű gyarapítással és apasztással. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe a Pedagógiai Program által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak. Az iskolai könyvtár vétel, ajándék, csere és egyéb módon gyarapítja állományát. Az iskolai könyvtárba még ajándékozással sem kerülhet a gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentum. A főgyűjtőkörébe sorolandók a könyvtár alapfunkcióiból adódó feladatának megvalósításához nélkülözhetetlen dokumentumok, a mellékgyűjtőkörbe mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei, és az iskola Pedagógiai Programjának megvalósítását szolgálják.
3.1 Hagyományos dokumentumok Könyvek: A könyvek beszerzésénél igyekezni kell a lehetőségek függvényében a tanulói létszámhoz igazodni, a kötelező és ajánlott olvasmányokból, az egyes munkáltató tankönyvekből, lexikonokból osztálylétszámra beszerezni.
60
3.2 Ismeretközlő irodalom gyűjtése az általános iskolában
A gyűjtés terjedelme és szintje -
-
-
-
A gyűjtés mélysége
Alap- és középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák
teljességgel
A tudományok, kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű és elméleti összefoglalói középszintű és elméleti összefoglalói
teljességgel teljességre törekvően
A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató alapszintű szakirányú segédkönyvek középszintű szakirányú segédkönyvek
teljességgel válogatva
A tantárgyak (szaktudományok) alapszintű elméleti és történeti összefoglalói középszintű elméleti és történeti összefoglalói
teljesség igényével válogatva
- Munkáltató eszközként használatos művek alapszintű ismeretközlő irodalom középszintű ismeretközlő irodalom
-
-
-
-
-
-
teljességgel erősen válogatva
A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó alapszintű ismeretközlő irodalom
válogatással
A tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kiegészítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom
erős válogatással
Az általános iskola helyi tantervéhez alkalmazható tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
válogatva
Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok
teljességre törekvően
Az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek
válogatva
Az adott tájegységre vonatkozó helytörténeti kiadványok
válogatva 61
-
Az iskolatörténettel, az iskola életével kapcsolatos dokumentumok
teljességgel
3.3 Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalom: - Pedagógiai lexikonok. - Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentumgyűjtemények. - A pedagógia klasszikusainak működésére vonatkozó könyvek, a legfontosabb magyar pedagógiatörténeti munkák. - A nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek. - Művelődés- és oktatáspolitikával kapcsolatos művek. A köznevelés kérdéseivel, a nevelésügy és közélet kapcsolatával foglalkozó összefoglalók, dokumentumkötetek. Az iskolaügyre vonatkozó határozatok. - A családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek. - Az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető művek. - Tanári kézikönyvek az iskolában tanított valamennyi tantárgy, illetve szakkör módszertani segédkönyvei. - A középiskolák tájékoztatói.
3.4 A pedagógia határtudományai Pszichológia: - A pszichológia alapfogalmát, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak. - Az általános lélektan, a fejlődéslélektan, gyermek- és az ifjúkor lélektana, a szociálpszichológia és a személyiség-lélektan legalapvetőbb művei. - A nevelés lélektani kérdéseivel foglalkozó legfontosabb munkák. - A pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáival foglalkozó módszertani kézikönyvek, összefoglaló munkák. Szociológia, szociográfia, statisztika, jog, közigazgatás irodalma: - Enciklopédikus szinten gyűjtendő, illetve az iskola korcsoportjának megfelelő ifjúságszociológiával foglalkozó gyűjteményes kötetek, oktatásügyi statisztika, családjogi törvény és a hozzá kapcsolódó családjogi rendelettárak, oktatási jogszabálygyűjtemények, a művelődési igazgatással kapcsolatos legfontosabb kézikönyvek, a családgondozással, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tanulmánykötetek válogatva gyűjtendők.
3.5. Hivatali segédkönyvtár Az iskola vezetősége részére az iskola nevelő munkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények: - A munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkaszervezéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom. - Az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok - A betegsegélyezéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyűjtemények és magyarázatok. - Az iskolavezetéssel kapcsolatos művek. 62
3.6 A könyvtáros segédkönyvtára A tájékoztató munkához a kézi- és segédkönyvek mellett válogatva gyűjtendő: - Elsőfokú általános bibliográfiák, a legfontosabb másodfokú bibliográfiák és a szakbibliográfiák - Könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok - A könyvtári feldolgozó munkához a gyarapítás, nyilvántartás, a bibliográfiai leírás, az osztályozás és indexelés, a katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek. A módszertani munka segédletei tartalmi teljességgel gyűjtendők: - A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtártani összefoglalók, könyvtárakat érintő jogszabályok irányelvek. - Az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasással, neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok. Teljességgel gyűjtendők: - Az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, tantárgyi bibliográfiák. - Az OPKM és a megyei pedagógiai intézet iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványai.
3.7 Szépirodalom gyűjtése az általános iskolában
A gyűjtés terjedelme és szintje -
-
Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására A általános iskola tananyagának megfelelően a házi- és ajánlott olvasmányok A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A magyar és külföldi népköltészet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei Tematikus antológiák Regényes életrajzok, történelmi regények Ifjúsági regények Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom Állami, társadalmi és iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek
3.8 Periodika -
napilapok; pedagógiai, pszichológiai hetilapok, folyóiratok; 63
A gyűjtés mélysége a teljesség igényével a teljesség igényével a teljesség igényével teljességre törekvően erős válogatással válogatva erős válogatással erős válogatással
erős válogatással
a teljesség igényével
-
-
a tantárgyak módszertani folyóiratai; a tantervben tárgyalt gyermeklapok; a tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható tudományos művészeti és idegen nyelvi folyóiratok; könyvtári szakmai folyóiratok;
válogatással alapvetően szükséges, a tantárgyaknak megfeleltetett féleségek
3.9 Kéziratok Az iskola pedagógiai dokumentációja: - Az iskola, az ifjúsági mozgalom életével és történetével kapcsolatos dokumentumok. - Felügyelői, szaktanácsadói összegzések. - Éves munkatervek. - Összegző elemzések, értékelések, jelentések.
teljességgel
3.10 Nem hagyományos dokumentumok Audio- és audiovizuális ismerethordozók -
Videokazetták Kazetták Diaképek CD, DVD CD – multimédia
válogatással, tantárgyaknak megfeleltetett
4. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név (asszonyoknál születési név),
születési hely és idő,
anyja neve,
állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,
személyi igazolvány vagy útlevél száma.
64
Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az intézményvezető tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. A könyvtárhasználat módjai helyben használat,
kölcsönzés,
könyvtárközi kölcsönzés,
csoportos használat Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész,
a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)
A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban,
az információk kezelésében,
a szellemi munka technikájának alkalmazásában,
a technikai eszközök használatában.
Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközzel a Szirén könyvtári programmal történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb 5 dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A nyitvatartási idő minden tanévben a tantárgyfelosztás alapján kerül meghatározásra.
65
5. Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományának feltárása, feldolgozása digitális formában a SZIRÉN könyvtári program segítségével történik; a szerző, a mű címe és tárgyszó szerint.(Bázakerettyén)
Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO raktári jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.
6. Tankönyvtári szabályzat Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
6.1 A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.
6.2 A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. 66
Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)
összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)
listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)
listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról
6.3 Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os
a második év végére legfeljebb 50 %-os
a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az intézményvezető írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
67
XVII. MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK 1. Pedagógus
Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:
pedagógiai program szerint intézményvezető helyettes
1.1. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: A pedagógusnak joga, hogy: - a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza; - a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről; - irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; - minősítse a tanulók teljesítményét; - hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; - a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; - szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; - szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában; - személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; - hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt. Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: - a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; - a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; - a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; - közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; - a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; 68
-
a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.
A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: - nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését; - ismerje az iskola szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el; - az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa: az iskola éves munkarendjében vagy a heti eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges, az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten), szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon. A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoport-vezetői feladatok ellátására a megbízást az intézményvezetőtől egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: - a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott, - a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; - szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, - közművelődési tevékenység szervezése; - a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; - a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; - az intézményvezető vagy megbízottja kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; - az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel. A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia. A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása, a tanulói étkezésben való közreműködés. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézmény vezetőjének. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.
69
Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.
2. Osztályfőnök Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:
pedagógiai program szerint intézményvezető helyettes
Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: - Megítéli a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után. - Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére. - Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát. - Szakmai szervezet (munkacsoport) tagja lehet. Feladatai: - A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti. - A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti. - A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri. - Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri. - A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. - Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. - Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. - Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok). - A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. - A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezi. - Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat. - Az éves munkatervben meghatározott időpontban – team-értekezletet, fogadóórát, illetve szülői értekezletet tart. - Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek.
70
3. Munkaközösség vezető
Jogok, kötelezettségek és feladatok: Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:
pedagógiai program szerint intézményvezető helyettes
Jogai: - A munkaközösség tagjaival történő megbeszélés alapján javaslatot tesz, majd véleményezi a tantárgyfelosztást. - Véleményezi a pedagógusok külön megbízásainak elosztását. - Mint a belső ellenőrzésre jogosultak egyike, javaslatot tehet a pedagógusok jutalmazásának szempontjaira, illetve a kialakított szempontrendszer alapján a munkacsoport tagjainak értékelésére. Feladatai: - Segítséget kell nyújtania a vezetőség és a szaktárgyat tanító pedagógusok számára az adott munkacsoport szakmai és általános pedagógiai munkájának szervezésében, a felmerülő problémák megoldásában, a szakmai munka koordinálásában. - Képviseli a munkaközösséget szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkaközösség tagjait. - Segíti és ellenőrzi a pedagógusok szakmai munkáját, különös tekintettel az új nevelőkre. - Összeállítja - és a munkacsoport elé terjeszti elfogadásra - a munkaközösség éves munkaprogramját, valamint a tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést. - Folyamatosan segítséget nyújt a munkaközösség tagjainak a tanmenetek elkészítéséhez, ellenőrzi azokat. - Felelős a tankönyvek és taneszközök kiválasztásáért. - Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az iskolán belüli bemutató tanításokhoz. - Az intézményvezetővel és intézményvezető-helyettessel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét. - Szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket. - Figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó pályázatokat, és tájékoztatja a munkaközösség tagjait, nyomon követi a pályázás menetét. -
4. IPR menedzsment vezető Feladatai
IPR munkacsoportok kialakítása, ellenőrzése, irányítása, koordinálása. Együttműködési, partneri kapcsolatok kiépítése, működtetése, együttműködés a szülői házzal. A programban résztvevő tanárok együttműködésének biztosítása – műhelymunka. Háromhavonta kötelező értékelési rendszer működtetése, ellenőrzése. Elkészíti a menedzsment munkatervét, valamint az intézményi IPR munkatervet. Vezeti a menedzsment megbeszéléseit, azokról feljegyzéseket készít. 71
Ellenőrzi a pályázat költségvetés szerinti lebonyolítását.
Felelőssége: a tevékenység során keletkező szakmai dokumentumok kezelése; a tevékenységek ütemterv szerinti elvégzése, Közreműködik: az eredmények megismertetésében, közreadásában, az intézményi önértékelés elkészítésében, összegző szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról, a tapasztalatokról.
5. Diákönkormányzat segítő tanár
Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:
pedagógiai program szerint intézményvezető helyettes
Jogai, kötelezettségei és feladatai: Feladatai: - Részt vesz a diákönkormányzat testületi ülésein. - Szervezi és segíti a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást: gondoskodik az információk kölcsönös közvetítéséről, segíti a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra. - Figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat. - Közreműködik a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. - Segíti a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását.
6. Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős
Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:
a vonatkozó előírások szerint intézményvezető helyettes
Jogai, kötelezettségei és feladatai: Feladatai: - Tájékoztatja az iskola tanulóit arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Feltárja a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülményeket, segít azok megelőzésében, megszüntetésében. 72
-
-
-
-
-
-
-
Az osztályfőnökkel közösen feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait, segít a továbbiak megelőzésében. Észre kell vennie az osztályban tanító pedagógusokkal közösen, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Rendszeres óralátogatásokkal nyomon követi a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét, tanórai, tanórán kívüli viselkedését. Biztosítania kell a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását (indokolt esetben javasolni kell a tanuló számára a tanulószobán, napköziben, korrepetáláson való részvételt). Fel kell figyelnie az osztályfőnökkel közösen a családban jelentkező gondokra, problémákra (például a szülők gazdasági helyzetének romlására vagy a családi élet megromlására). Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot (a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen). A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély Telefon, Gyermekek Átmeneti Otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Gondot fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szüleiknek a továbbtanuláshoz (feladata a tanulók továbbtanulása során fellépő nehézségek orvoslása, pályaorientációs segítségnyújtás: szakelőadók hívása, a tanulók pályaválasztási pszichológiai tanácsadásra küldése.) Kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltató intézményekkel (Védőnői Szolgálat, háziorvos, iskolaorvos, ÁNTSZ). Jelzési kötelezettsége van a Gyermekjóléti Szolgálat felé, amennyiben az iskolában pedagógiai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani. Gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben tanácsot ad a tanulóknak, a szülőknek és a pedagógusoknak. Részt vesz az iskolában indított fegyelmi eljárásokon. Feladata az általános prevenciós tevékenységek megszervezése, koordinálása az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében, ennek keretében drog- és bűnmegelőzési programokat szervez. Számba veszi a felhasználható szociális ellátásokat (ingyenes étkeztetést, tankönyv-vásárlási támogatást, segélyeket, stb.). Szorgalmazza a mentálhigiénés programok bevezetését. Fontos feladata a diákönkormányzattal való kapcsolattartás. Felkutatja a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltságokat (táborok, művelődési ház, könyvtár által kínált lehetőségeket). Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. A veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban különösen feladata, hogy: Felmérje a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket az osztályfőnökök közreműködésével.
73
Nyilvántartásba vegye őket, mérlegelje a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet típusát és súlyosságát, ez alapján javaslatot tegyen a további teendőkre; egyeztessen a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. Figyelemmel kísérje a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét, és adott esetben javaslatot tegyen a változtatásra.
7. Napközis, iskolaotthonos és tanulószobás nevelő
Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:
pedagógiai program szerint intézményvezető helyettes
Jogok, kötelezettségek és feladatok:
A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében heti foglalkozási tervet készít. Napi munkája során biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést: megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást; szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez; gondoskodik az írásbeli házi feladatok maradéktalan elkészítéséről; rendszeresen ellenőrzi a házi feladatokat; a szóbeli feladatokat kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja; a gyengébb tanulókat egyénileg, vagy csoportosan korrepetálja; naprakész kapcsolatot tart a napközis csoportot tanító pedagógusokkal, osztályfőnökökkel. A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott napközis tanulókat ebédelteti, gondoskodik a kulturált étkezési szokások, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról. Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális-, sport-, játék- és munkafoglalkozásokat szervez. A napközis foglalkozások befejeztével – az intézmény rendjének megfelelően – kikíséri a tanulókat. Naprakészen vezeti a tanulók nyilvántartását, kiszámítja és beszedi az étkezési térítési díjakat. Változások esetén értesíti a szülőket. Kötelezően részt vesz az iskolai rendezvényeken. Tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten vesz részt. Megteremti a nevelés és oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit.
8. Pedagógiai-, gyógypedagógiai asszisztens Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:
pedagógiai program szerint intézményvezető helyettes
Főbb tevékenységek:
74
A nevelő, oktató munkát ellátó pedagógusok és gyógypedagógusok munkájának segítése, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók speciális igénye szerinti csoportos vagy egyéni megsegítés nyújtása a fogyatékosság okozta hátrányok kompenzálására. A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint. Tanórai foglalkozásokon a pedagógus irányításával segíti az osztályban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a tanterem átrendezésében, a tanulók eszközeinek előkészítésében, egyes tanulóknak egyéni segítséget nyújt, hogy a tanórán megfelelően tudjanak dolgozni. Szünetben ügyel a folyosói rendre, a WC-k rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a tanulók étkezésére. Részt vesz a reggeli, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában. Az udvari szünetben segít a tanulók felügyeletében, az udvari rend megtartásában. Sétánál, iskolán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a tanulók utcai közlekedését, a programokon való kulturált részvételt. A tanórán kívüli foglalkozásokon a pedagógus útmutatása szerint segít a tanulásban és a szervezett foglalkozások előkészítésében, levezetésében. Esetenként a foglalkozásokat önállóan megtervezi és levezeti. A pedagógusoknak segít a szemléltető eszközök elkészítésében, anyagok sokszorosításában, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra. Segít a tanulók hazabocsátásánál. Tanári útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja. Szükség szerint közreműködik a tanulók orvosi vizsgálatánál, vizsgálatra vagy haza kíséri a tanulót, ha erre utasítást kap. Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt. Ismeri az intézmény alapdokumentumait. Munkáját minden esetben az említett dokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi. A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amivel az iskola vezetői esetenként megbízzák. Felelősségek: Személyekért: Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az iskola nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a tanulók egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakításában. A gyermekek iskolai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a megfelelő pedagógushoz irányítja. A hivatali titoktartás e munkakörben is kötelező. Vagyoni felelősség: Felelős az intézményben lévő iroda- és számítástechnikai berendezések rendeltetésszerű használatáért. Szervezi és végrehajtja a rábízott beszerzéseket. Tervezés: Figyelemmel kíséri az osztályra/gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását felelősségteljesen segíti. Saját feladatait a munkahelyi vezető utasítása szerint tervezi és adminisztrálja. Technikai döntések: Betartja a tűz- és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Kialakítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, az anyagi lehetőségek szerint. Bizalmas információk:
75
A személyiségi jogokat érintő, adatvédelem alá eső, vagy hivatali titoknak minősülő információkkal a törvény szellemében jár el, bizalmas információkat / dolgozói, tanulói, szülői / csak a szükséges mértékben – az iskola vezetőjének vagy helyetteseinek utasítására tárhat fel. Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni.
9. Iskolatitkár
Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:
tanügyigazgatási, adminisztratív feladatok ellátása intézményvezető
Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: - köteles betartani az iratok kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban, valamint a Gazdasági hivatal ügyrendjében meghatározottakat, - közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket, - gépeli a hivatali iratokat, - vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a személyiségi jogok védelmével, - elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat, - az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket, - munkaviszony megszűnés esetén előkészíti az iratokat, - a béremeléseket előkészíti, egyezteti, nyilvántartja, végzi az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat, - feladata továbbá a bérgazdálkodással kapcsolatban, hogy: megfelelő jelentést készítsen a hiányzásokról, szabadságokról, kapcsolatot tartson a munkavállalókkal (ügyintézés, reklamálás esetén.), intézze az évi SZJA-elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatokat, - a telefonüzeneteket - szóban vagy írásban -átadja, - részt vesz az év végi iskolai leltározásnál (a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint) - kiadja, elszámolja az étkezési utalványokat, - érvényesíti, nyilvántartja, bevonja az igazolványokat, - részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. - leltárívek összeállítása, (leltározási szabályzat), részvétel a leltározásban; - beérkező - kimenő számlák nyilvántartása, elkészítése, átutalása, egyeztetése, reklamációk ügyintézése; - kimutatás a foglalkoztatottak létszám- és béradatairól, a pedagógus továbbképzés, a pedagógus könyvvásárlás, a tanulói tankönyvtámogatás; intézményi normatívák felhasználása, - a statisztikai adatszolgáltatások elkészítése; - a hivatali iratok, jelentések gépelése; - a beszerzési igények felmérése, egyeztetése, a megfelelő sorrend kialakítása után az ütemezésnek megfelelő megrendelések előkészítése, bonyolítása, nyilvántartása stb.; - a törvények, rendeletek folyamatos figyelése, változás esetén a vezető figyelmének felhívása az iskolai szabályzatok módosítására, részvétel az előterjesztő munkában; - részt kell vennie az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. 76
A fent meghatározottakon kívül köteles mindazon feladatokat ellátni, amelyeket képzettsége, képességei lehetővé tesznek, és amelyekre felettesei megbízást adnak. Munkaköri kötelezettségei az iskola mindenkori feladatának megfelelően változhatnak. Jogai: - jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre, - jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézményvezetőnek. A dolgozó jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.
Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.
10. Takarító
Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:
takarítási feladatok ellátása intézményvezető helyettes
Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: Napi takarítási feladatai a takarítandó helyiségekben (tantermekben, irodákban, folyosókon, mellékhelyiségekben, lépcsőházakban): a szemetes edények kiürítése, a szeméttartók kitisztítása, a szemét összegyűjtése, központi szeméttárolóba való ürítése; a padlózat felseprése, felmosása; a bútorok, az ablakpárkányok letörlése, esetleg vegyszeres mosása; 77
a mellékhelyiségekben a WC-kagylók kisúrolása, a falazatról a napi piszok lemosása, fertőtlenítése; a mosdókagylók, a csempék, a szerelvények tisztántartása (vegyszeres mosással, esetleg súrolással); Alkalmankénti takarítási feladatai:
a kárpitozott bútorok porszívózása, tisztítása; a helyiségek bútorzatának, ajtajának lemosása; a padozat erős szennyeződésének megszüntetése; a lambéria lemosása; a mellékhelyiségek falazatának (felszerelés, csempe, faszerkezet) lemosása; évszakonkénti és meszelés utáni nagytakarítások.
Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézményvezetőnek. A dolgozó jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.
11. Gondnok, fűtő, karbantartó
Munkaköre kiterjed: Helyettesítéséért felelős:
gondnoki, fűtői, karbantartási feladatok ellátása intézményvezető helyettes
Jogok, kötelezettségek és feladatok: Gondoskodik az iskola udvarának, környékének tisztántartásáról (járdák, udvar takarítása, seprése, fűnyírás, udvari növények gondozása). Az udvaron lévő szemetes kosarakat naponta üríti, gondoskodik a szemeteskukák környékének tisztántartásáról. Mint az épület gondnoka figyelemmel kíséri az épület állagát, a rendkívüli hibákat megszünteti, őszi, téli időszakban fokozottan figyelemmel kíséri az iskola épületei tetőzetének és csatornáinak állapotát. Minden időszakban tisztítja a csatornákat, vízelvezetőket. Észrevételeit azonnal jelenti az intézményvezetőnek, vagy helyettesének. Gondoskodik az egyéb hiányosságok 78
(ablak-ajtózár, vízvezeték, fűtőtestek javítása, fénycsövek, izzók pótlása) kisebb javítások elvégzéséről. Szakképzettségének megfelelően gondoskodik a hiányosságok megszüntetéséről (festés, mázolás, meszelés). Rendezvények esetén gondoskodik az épület megfelelő használatáról (nyitás, zárás). Naponta figyelemmel kíséri az épületben és berendezésekben, felszerelési tárgyakban, bútorzatban keletkező hibákat és azokat a lehetőségek szerint elhárítja. Felel a műhely tisztaságáért, rendjéért, a szerszámok állapotáért. Fűtési szezonban ellátja a fűtési teendőket, biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. Előzetes egyeztetés alapján gondoskodik a szükséges anyagok és eszközök beszerzéséről. Időszakonkénti feladatok A téli, tavaszi és nyári szünetben a kisegítő dolgozóknak segít a nagytakarításban (ablakok leszedése, függönyök leszedése, felrakása, bútorok mozgatása). Segít az iskola külső és belső díszítésében. A nevelők kérésére segít az osztálytermek, folyosók dekorálásában. Gondoskodik a padlások, pince, garázs takarításáról, tisztántartásáról. Más szakiparosok által végzett munkáknál felügyel. Az állami ünnepek alkalmából (október 23., március 15. augusztus 20.) gondoskodik a nemzeti zászló épületre történő kihelyezéséről. Szabad- és munkaszüneti napokon ellátja az épület vagyonbiztonsági felügyeletét. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézményvezetőnek. A dolgozó jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.
79
1. sz. melléklet ADAT- ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
1. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai
Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. A személyesen benyújtott iratok átvételét átvételi elismervénnyel igazolni kell, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az átvétel helyét és idejét, valamint az átvett dokumentum tárgyát. A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell: a) a nevelési-oktatási intézmény aa) nevét, ab) székhelyét, b) az iktatószámot, c) az ügyintéző megnevezését, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az előbbi bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a 80
jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott (hitelesítő) írja alá. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A kötelezően használt nyomtatványok A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. Az iskola által használt nyomtatványok: a beírási napló, a bizonyítvány, a törzslap külíve, belíve, a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata, a törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához, az értesítő (ellenőrző), az osztálynapló, a csoportnapló, az egyéb foglalkozási napló, a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, az órarend, a tantárgyfelosztás, a továbbtanulók nyilvántartása, az étkeztetési nyilvántartás, a tanulói jogviszony igazoló lapja, Az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamán kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni. A beírási naplót az iskolatitkár vezeti. A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. 81
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanulók adatainál a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. Az iskola a fenti adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét - a szakvéleményt kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában. A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a megnyitás és lezárás időpontját, az intézményvezető aláírását, valamint az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A beírási napló tartalmazza a) a tanuló aa) naplóbeli sorszámát, ab) felvételének időpontját, ac) nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ad) anyja születéskori nevét, ae) állampolgárságát, af) reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonatkozó igényét az alapfokú művészeti iskola kivételével, ag) jogviszonya megszűnésének időpontját és okát, továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová felvették vagy átvették, ah) évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat, ai) sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait, b) az egyéb megjegyzéseket. A tanuló által elvégzett évfolyamokról a törzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját, címét és az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A bizonyítvány tartalmazza a) a sorszámát, b) a bizonyítványpótlap sorozatszámát, c) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, d) a tanuló törzslapjának számát, e) a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát, f) a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát, g) a tanuló szorgalmának és - az alapfokú művészeti iskola kivételével - magatartásának értékelését, h) a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését és minősítését, i) a szükséges záradékot, j) a nevelőtestület határozatát, k) a kiállítás helyét és idejét, az iskola körbélyegzőjének lenyomatát, l) az intézményvezető és az osztályfőnök aláírását. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. 82
Törzslap, póttörzslap hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola melyik évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. A törzslap két részből áll, a tanulókról külön-külön kiállított egyéni törzslapokból és az egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslap külív). Az iskola a tanulókról - a tanévkezdést követő harminc napon belül - egyéni törzslapot állít ki. Az egyéni törzslap tartalmazza a) a törzslap sorszámát, b) a tanuló nevét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, c) a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát, d) a tanuló által elvégzett évfolyamot, e) a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, f) a tanuló által tanult tantárgyakat, és ezek év végi szöveges minősítését, g) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat, h) az összes mulasztott óra számát, külön-külön megadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat, i) a nevelőtestület határozatát, j) a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat, k) a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat, záradékokat. A sajátos nevelési igényű tanuló törzslapján fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Az egyéni törzslapokat az alsó tagozat,valamint a felső tagozat befejezését követően, a törzslap külívének teljes lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és ilyen módon kell tárolni. A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás helyét és idejét, az osztályfőnök és az intézményvezető aláírását és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A törzslap külíve tartalmazza a) az osztály megnevezését, b) az osztály egyéni törzslapjainak az osztálynaplóval és bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését, c) a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolvasó tanárok, valamint az intézményvezető aláírását, d) a törzslap külívének lezárásakor hatályos osztálynévsort (a tanuló sorszáma, neve, törzslapszáma feltüntetésével). A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján - póttörzslapot kell kiállítani.
83
Az értesítő (ellenőrző) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, a hiányzások igazolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tájékoztatására szolgál. Az értesítőben (ellenőrzőben) fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét. (3) Az értesítő (ellenőrző) tartalmazza a) a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, anyja születéskori nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát és apja, törvényes képviselője nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát, b) a tanuló magatartása, szorgalma értékelését, c) a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és minősítését, d) a félévi osztályzatokat, e) a mulasztások igazolását. A tanuló félévi osztályzatairól az iskola köteles az értesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott írásbeli tájékoztatást adni. A pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót vezet. Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfőnök és az intézményvezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A naplót az iskolai nevelés-oktatás nyelvén kell vezetni. Az osztálynapló a) haladási és mulasztási, valamint b) értékelő naplórészt tartalmaz. A haladási és mulasztási naplórész a) a tanítási napok sorszámát és időpontját, b) a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, az óra tanévi és napon belüli sorszámát, c) a tanítási óra anyagát, d) az órát megtartó pedagógus aláírását, e) igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban a tanulók hiányzásának kimutatását, f) a hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az összesítést végző pedagógus aláírását tartalmazza heti és napi bontásban. Az értékelő naplórész a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét, b) a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát, c) a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bontásban, valamint a félévi és év végi szöveges értékelését, osztályzatait, tartalmazza. Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet. A csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az intézményvezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A csoportnapló a) a csoport megnevezését, b) a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti megoszlását, c) a csoport tanulóinak névsorát, 84
d) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, valamint hiányzásait, e) a tanuló értékelését, f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a tananyagot, g) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását tartalmazza. Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet. Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az intézményvezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. Az egyéb foglalkozási napló a) a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát, b) a csoportba tartozó tanulók névsorát, c) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, d) a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét, e) a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját, f) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét. A vizsgajegyzőkönyv a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét, annak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulói jogviszonyban áll, b) a vizsgatárgy megnevezése mellett ba) az írásbeli vizsga időpontját, értékelését, bb) a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását, bc) a végleges osztályzatot, c) a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét, d) az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását tartalmazza. Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít. A tantárgyfelosztás a) a tanév évszámát, b) az iskola nevét, c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat, d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát, e) a pedagógus által ellátott óratervi órák számát osztályonként és tantárgyanként, f) a pedagógus összes óratervi órájának számát, g) pedagógusonként a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát, h) pedagógusonként az összes óratervi óra és a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát, i) pedagógusonként az összes óraszámból a tartós helyettesítések számát, j) az egyes pedagógusok kötelező óraszámát, k) pedagógusonként a kötelező óraszám feletti többletórák számát, l) az órakedvezményre jogosító jogcímeket, m) az e)-k) pontok szerinti külön-külön összesített óraszámot, n) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát tartalmazza. 85
(3) A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak. A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. Az iskola a végzett tanulóiról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét. A végzett tanulók nyilvántartása a) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, b) a tanuló iskolán belüli tanulmányai befejezésének évét, c) a tanulót átvevő iskola nevét, OM azonosítóját, címét és szakirányát tartalmazza.
2. A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az intézmény vezetője által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által alkalmazható záradékokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. melléklete tartalmazza. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról - beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is -bizonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy - ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvénytelenítni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának. Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A csere az érintett számára díjmentes. A köznevelés rendszerében kiállított bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállításának időpontjában hitelesített irat. A bizonyítványmásodlatnak - szöveghűen - tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének (vagy megbízottjának) aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával. 86
Bizonyítványmásodlat kiadása esetén a törzslapon fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát, a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították. (4) A bizonyítványokról, másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon nem lehet kiállítani. A bizonyítványnyomtatványok kezelése Az iskola az üres bizonyítványnyomtatványokat köteles zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ahhoz csak az intézményvezető vagy az általa megbízott személy férhessen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, továbbá a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. Az iskola a) az üres bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról, b) a kiállított és kiadott bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról, c) az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról, tanúsítványokról nyilvántartást vezet. Az iskola az elveszett, megsemmisült üres bizonyítványnyomtatvány, tanúsítvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, megjelölve az adott bizonyítványnyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és az érvénytelenség időpontját.
3. Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok
Az intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe (KIR) bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) keretében előírt adatokat szolgáltatni. Minden köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. Az óraadó tanároknak a: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, 87
d) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, f) az országos mérés-értékelés adatai. A pedagógusok és az óraadó tanárok nyilvántartott adatai – a 2011. évi CXC. törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A gyermek, tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló 88
mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, továbbítható. A gyermek, a tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője (intézményvezető, tagintézmény-vezető) és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult (intézményvezető-helyettes, iskolatitkár).
89
Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A nyilvántartott személyes adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatásért felelős miniszter felel. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. (3) A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyban áll, akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, akit óraadóként foglalkoztatnak. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. A KIR tanulói nyilvántartás a gyermek, tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q) tanulmányai várható befejezésének idejét, r) évfolyamát tartalmazza. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A KIR alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, 90
b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
91
2. sz. melléklet Javaslat a tanmenetek elkészítéséhez A tanmenet a pedagógus éves terve adott tantárgy vagy foglalkozás óráinak megtartásához. Tartalmának igazodnia kell az iskola helyi tantervéhez, óratervéhez (ami igazodik a meghatározott kerettantervhez, NAT-hoz.) Tartalmát, eszközeit, módszereit befolyásolja a tanár személyisége, tanítási szokásai, a tanulócsoport tulajdonságai (pl. mérete, képességszintje, stb.), az iskola felszereltsége, a használt taneszközök, segédletek. Mindezeket figyelembe kell venni az éves munka megtervezésekor. A TANMENETEK TARTALMI ÉS FORMAI SAJÁTOSSÁGAI: Tanmenet borító tartalma: „Tanmenet” – tantárgy/foglalkozás megnevezése évfolyam/osztály, csoport megnevezése A tanmenetet készítette/az xy által készített tanmenetjavaslatot átdolgozta/módosította és használja: ……………tanár Dátum: célszerű a tanév első napját írni, mivel attól érvényes Elfogadásra javasolja: ……………………….munkaközösség-vezető Jóváhagyta: ……………….…..intézményvezető A tanmenet belső borítója tartalmazza a heti és az éves óraszámot, a feldolgozandó témaköröket, tematikákat, és a témánként tervezett tanórák számát. Ezek összege a tanévi óraszám. A tanmenet elején fel kell tüntetni a tanulók által is használt taneszközöket: tankönyv, munkafüzet, gyakorló mf. Szerző, cím, kiadó, kiadás éve forrásmegjelöléssel. Javasolt a tanmenetben számba venni és listát írni a szükséges szemléltető- és egyéb taneszközökről is. (pl. térképek, tablók, mérőeszközök, vonalzók, gyurma, hang- és video anyagok, stb.) A tanmenetben használatos jeleket, rövidítéseket Jelmagyarázatban célszerű rögzíteni. A tanmenet javasolt (egyik lehetséges) szerkezete, fejléce: Óraszám
Óra témája
Új ismeretek, fogalmak, Munkaformák képességfejlesztés
Taneszközök
Megjegyzés, reflexió
Megjegyzés: A különböző kiadók által készített Tanmenetjavaslatok szóhasználatát célszerű kijavítani a fejlécben az „ajánlott”, „javasolt” szavak helyett „tervezett” szót érdemes használni,az átdolgozás, adaptálás során. 2 vagy több évfolyam összevont óráira a tanmenet az „összefésült” témákat és követelményeket tartalmazza. Ne felejtsük ki a tervezésből a dolgozatokat,a számonkéréseket és a dolgozatok értékelésére, javítására szánt órákat! A témazáró dolgozatot mindig összefoglaló, rendszerező órának kell megelőznie. Ugyancsak a tervezés része annak meghatározása, hová akarunk eljutni a tanév során, azaz mi a fejlesztés (tanítás) elvárható eredménye, amit követelményként fogalmazunk meg. Ez a helyi tantervben benne van, de mivel azt ritkábban lapozgatjuk, érdemes az aktuális évfolyam és tantárgy tervezéséhez is rögzíteni. Nyilván az itt leírtak lesznek majd a számonkérések, dolgozatok hangsúlyos részei is.
92
3.sz. melléklet A félévi/tanév végi beszámolók javasolt tartalma 1. Szaktárgyi beszámolók –minden tantárgyból és évfolyamon A tervezett munka (a tanmenet alapján) időarányosan teljesült-e vagy van nagyobb elmaradás? Ennek okai. Témazáró dolgozatok eredményei (az Excel táblázatok alapján), problémák, típushibák, fejlesztési feladatok Egyéb tapasztalatok, tervek Tantárgyi átlagok, amelyeket osztályonként a tanári számítógépen lévő táblázatba is be kell vezetni. 2. Osztályfőnöki beszámolók –minden osztályfőnök a) az osztály tanulmányi eredményeiről általában, osztályátlag (magatartás, szorgalom nélkül, a tanári gépről gyorsan be lehet írni ezt az egy adatot, ha mindenki kitöltötte), fegyelmi helyzet, kapcsolattartás a szülőkkel b) szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra tapasztalatai, látogatottsága c) családlátogatások száma, kinél, miért, tapasztalatok; ha nem volt, miért nem… d) iskolán kívüli szervezett elfoglaltságok melyik tanuló, hol, (zeneiskola, külső sportegyesület, stb.) e) érdemjegyek beírásának tapasztalatai, szülői aláírások, érdeklődések f) HH és HHH tanulók tanulmányi és szociális helyzete, a felmerült problémák és kezelésük módja g) hiányzások száma, és a kirívó hiányzások (igazolatlan, túl sok, indokolatlannak látszó) okai h) Volt-e az osztályban jegyzőkönyvezett gyermekbaleset - név szerint i) Az év eleji osztályfőnöki tervben megfogalmazott célkitűzések teljesülése, további feladatok megfogalmazása. 3. Munkaközösségi beszámolók - Munkaközösség vezetők A munkatervek, a tervezett programok időarányos teljesülése, Egyéb, előre nem tervezett programok. Módosítási javaslatok, ötletek… 4. Versenyekről – a versenyekre felkészítő pedagógus (milyen verseny, hány tanulót készített fel, milyen eredményt ért el, ha van eredmény, ha nincs, hol tart a verseny). 5. Iskolaotthonos és tanulószobai csoportokról – létszámadatok, tapasztalatok, problémák, javaslatok: alsós tanítók, tanulószobás nevelők, a csoportokban dolgozók közösen írják meg, írják is mind alá. 6. A fejlesztő foglalkozásokról –fejlesztő pedagógus hány tanulóval foglalkozott, problémák szerinti megoszlás, tapasztalt problémák a foglalkozásokon, fejlődés, további feladatok, vizsgálati kérelmek névvel, kit, mikor kértünk, megtörtént vizsgálatok, kinek, mikor, ki végezte, diagnózis pedagógusokkal és szülőkkel való konzultációk, további együttműködés lehetőségei, esetleges javaslatok 7. Szakköri munkáról – szakkörvezetők A munkaterv megvalósulása (létszám, esetleges lemorzsolódás, tevékenységek, versenyek, eredmények) 8. Sportmunkáról – sportfoglalkozást tartók (létszám, esetleges lemorzsolódás, tevékenységek, versenyek, eredmények) Minden beszámolót dátummal és
[email protected] címre.
névaláírással 93
ellátva
szükséges
leadni,
elektronikusan
a
LEGITIMÁCIÓ Jelen Szervezeti Működési Szabályzat csak a Becsehelyi Általános Iskola nevelőtestületének egyetértésével módosítható a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.
Nyilatkozat 1. A Becsehelyi Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak módosítási javaslatával egyetértünk.
Becsehely, 2015. március 10. ……………………………………………. SZM elnök
Nyilatkozat 2. A Becsehelyi Általános Iskola Intézményi Tanácsa képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak módosítási javaslatával egyetértünk.
Becsehely, 2015. március 10. ……….…………………………. az Intézményi Tanács elnöke
Nyilatkozat 3. A Becsehelyi Általános Iskola Diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak módosítási javaslatával egyetértünk.
Becsehely, 2015. március 10. ……………………………………….. A DÖK elnöke
94
Nyilatkozat 3.
A Becsehelyi Általános Iskola nevelőtestületének tagjaként aláírásommal igazolom, hogy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát megismertem, a benne foglaltakkal egyetértek, és azt elfogadom.
NÉV Csordás Józsefné Iván Ildikó Kém Tiborné Kósáné Vlahovics Éva Némethné Lukács Márta Némethné Simon Klára Pencz Violetta Pőcze Nóra Pukhelyné Angyal Márta Simonné Benkő Edit Tamás Olga Tokorcsi Lászlóné Vadász László Varga Mária Vlasicsné Sabján Gyöngyi Zsohárné Benke Katalin
ALÁÍRÁS
Becsehely, 2015. március 10.
95
A Becsehelyi Általános Iskola nevelőtestületének tagjaként aláírásommal igazolom, hogy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát megismertem, a benne foglaltakkal egyetértek, és azt elfogadom.
NÉV Bedőné Jobbágy Erika Herczeg Csilla Kiss László Kissné Kondákor Marianna Kucsebár József Kucsebárné Fülöp Éva Markóné Novák Mónika Mikó Ildikó Szakács Ervinné Táncos Ildikó Vlahovicsné Balogh Andrea
ALÁÍRÁS
Bázakerettye, 2015. március 10.
96
