Szervezeti és Működési Szabályzata

Debreceni SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolája és Szakiskolája 4027 Debrecen, Vénkert u.2.  (52) 413-113, (52) 413-255, fax: (52) 413-113 E-mail: [email protected],[email protected], Honlap: http://debrecenikeri.hu

A Debreceni SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolája és Szakiskolája

Szervezeti és Működési Szabályzata

2016.

Intézmény neve:

Debreceni SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolája és Szakiskolája

Szabályzat típusa:

Szervezeti és működési szabályzat

Intézmény székhelye, címe: 4027 Debrecen, Vénkert utca 2. sz. Telephelye:

4027 Debrecen, Sinay Miklós utca 6.

Intézmény OM-azonosítója: 203033 Intézmény fenntartója:

Nemzetgazdasági Minisztérium

Igazgató :

Makai Mária igazgató

-2-

Igazgatóhelyettes(ek):

Hegedüs Mónika általános igazgatóhelyettes Baka József szakmai igazgatóhelyettes Gyarmati Imre igazgatóhelyettes

-3-

I. BEVEZETŐ RÉSZ ................................................................................................................... 6 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA, HATÁLYA .................. 6 1. A SZMSZ célja, tartalma .............................................................................................................. 6 2. Jogszabályi háttér .......................................................................................................................... 6 3. A SZMSZ hatálya .......................................................................................................................... 7

AZ ISKOLA ALAPADATAI, JELLEMZŐI ................................................................................. 8 Az intézmény fő adatai ...................................................................................................................... 8 Az intézmény alapfeladata, tevékenységei ....................................................................................... 8 Az intézmény egyéb jellemzői ........................................................................................................... 8

AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ......................................................... 9 Alapító okirat ..................................................................................................................................... 9 Pedagógiai program........................................................................................................................... 9 Házirend ............................................................................................................................................. 9 A tanév munkaterve .......................................................................................................................... 9 A dokumentumok nyilvánossága.................................................................................................... 10

II. RÉSZ .................................................................................................................................... 11 AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, KÖZÖSSÉGEI, FELADATMEGOSZTÁSA ÉS KAPCSOLATAI ........................................................................................................................ 11 Az intézmény vezetősége ................................................................................................................. 11 Az iskola igazgatósága .................................................................................................................................. 11 Az iskola vezetősége ..................................................................................................................................... 11

Vezetők közötti munkamegosztás................................................................................................... 11 Az intézmény igazgatója ............................................................................................................................... 11 Igazgatóhelyettesek ....................................................................................................................................... 12

A helyettesítés rendje ....................................................................................................................... 14 A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése ........................................................................ 14 Az iskola közösségei ......................................................................................................................... 15 Az iskolaközösség ......................................................................................................................................... 15 Az iskolai alkalmazottak közössége .............................................................................................................. 15 A nevelőtestület............................................................................................................................................. 15 A nevelőtestület által átruházott feladatok .................................................................................................... 16 A pedagógusok szakmai munkaközösségei .................................................................................................. 16 Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok ........................................................................................... 17 Az iskola dolgozói ........................................................................................................................................ 17 A szülők közösségei ...................................................................................................................................... 18 Iskolai szülői közösség:................................................................................................................................. 18 A tanulók közösségei .................................................................................................................................... 19 Osztályközösség ............................................................................................................................................ 19 Diákönkormányzat ........................................................................................................................................ 19

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása...................................................................................... 20 Az igazgatóság és a nevelőtestület ................................................................................................................ 20 Az igazgatóság és a szülők ............................................................................................................................ 20 Az igazgatóság és a diákönkormányzat......................................................................................................... 20 A nevelők és a szülők .................................................................................................................................... 21 A nevelők és a tanulók .................................................................................................................................. 21

-4-

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA 22 AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA .................................... 22 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE........................................ 24 A belső ellenőrzés célja, általános követelményei ......................................................................... 24

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK .......................................................................................... 24 Az ellenőrzés területei, fajtái és formái .......................................................................................... 24

III. RÉSZ ................................................................................................................................... 26 A MŰKÖDÉS RENDJE ............................................................................................................ 26 A tanév helyi rendje ......................................................................................................................... 26 Működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának a rendje ... 26 Az iskolai tanulók jogállása, jogok és kötelezettségek .................................................................. 27 A tanulói jogviszony létesítése és feltételei .................................................................................................. 27 A tanulói jogok.............................................................................................................................................. 28 A tanulói kötelességek .................................................................................................................................. 28 A tanulói jogviszony megszűnése, iskolaváltoztatás..................................................................................... 29

BELÉPÉS, BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL ...................................... 29 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ................................................................... 30 A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ......................... 30 AZ INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK .......................................................................... 31 Létesítmények, helyiségek használatának rendje ......................................................................... 31 Vagyonvédelem ................................................................................................................................ 32 Balesetvédelem ................................................................................................................................. 32 Gyermek és ifjúságvédelem............................................................................................................. 33

TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN ................................................................ 33 Teendők bombariadó esetén ........................................................................................................... 33 Tűz esetén a teendőket a tűzriadó terv tartalmazza ..................................................................... 34

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE ..................... 34 Kötelezően szervezett foglalkozások .............................................................................................. 34 Nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................... 34

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ................................................................................ 35 A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ..................................................................................... 36 Az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................................................................... 36

A FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ................................................................ 38 KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ...................................................................................................... 42 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ....... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. -5-

I. BEVEZETŐ RÉSZ A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, hatálya A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 4027 Debrecen, Vénkert u. 2. sz. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Knt. 25. § (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:            

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról a nevelési-oktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 28.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) a Kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet és a 4/2010. (I.19) OKM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

-6-

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:               

    

a Magyarország költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel és a 2007. évi CLX. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) és a 180/2011. (IX.”) Korm. rendeletek a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 120/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, valamint a 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) valamint a 150/2012. (VII./6) OM-rendelet, valamint az Országos képzési jegyzékről és az Országos képzési jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM, valamint 3/2012. (II. 10.) NGM r. rendelet

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szabályszegők által okozott kárért az iskola felelősséggel nem tartozik.

-7-

AZ ISKOLA ALAPADATAI, JELLEMZŐI Az intézmény fő adatai A költségvetési szerv neve: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Címe:

4027 Debrecen, Vénkert u. 2.

Telephelye:

4027 Debrecen, Sinai Miklós utca 6.

Telefon:

(52) 4l3-255, fax: (52) 413-113,

e-mail:

[email protected]

A költségvetési szerv besorolása: Tevékenysége alapján:

Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási feladatot ellátó közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: Önállóan működő költségvetési szerv Jogszabályban meghatározott közfeladata: Középfokú nevelés-oktatás Az intézmény típusa: összetett iskola (szakközépiskola és szakiskola) Az intézmény alapítója: Debreceni Kereskedő Társulat Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete Az intézmény irányító szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete A költségvetési szerv működési köre: Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe Az intézmény alapfeladata, tevékenységei Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Ellátandó kisegítő tevékenysége: Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Az iskola Alapító Okirat a függelékben található. Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata: hosszú bélyegző: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 4027 Debrecen, Vénkert u. 2. Tel.: (52) 413-113; 413-255

-8-

Körbélyegző: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Debrecen (középen: a Magyar Köztársaság hivatalos címerével) A bélyegző nyilvántartást, használati rendjét külön füzetben vezetni kell. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:  igazgató  igazgatóhelyettesek  iskolatitkár  gazdasági összekötő  osztályfőnökök (törzslapok és bizonyítványok írásakor)

AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg. Alapító okirat - Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. - Az alapító okirat kelte és nyilvántartási száma: 2012. december 19. B/72 sorszám. - Az alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok Az alapító okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 30 napon belül be kell jelenteni az Önkormányzat jegyzőjének, illetve a nyilvántartásba vevőnek. Ezen alapító okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatók. Pedagógiai program - Nevelési program, amely tartalmazza és meghatározza az iskolában folyó oktatás, nevelés céljait, feladatait, eszközeit. - Helyi tanterv, amely tartalmazza az egyes évfolyamon tanított tárgyak, a kötelező és választható foglalkozások tananyagát, követelményeit és óraszámait, a tanuló értékelésének, minősítésének elveit. - Szakmai program, amely tartalmazza az iskolában oktatott szakmák tantárgyait és azok óraszámait. Házirend amely tartalmazza a tanuló jogait és a jogok gyakorlásának módját, kötelességeit, az iskolai munkarendet, óvó-védő rendelkezéseket, ügyintézési, eljárási szabályokat, fizetési kötelezettségeket. A tanév munkaterve Tartalmazza a tanév konkrét feladatait időre felosztva felelősök megjelölésével.

-9-

A dokumentumok nyilvánossága A Pedagógiai program, az SzMSz, a Házirend és az éves Munkaterv megtekinthető az iskola könyvtárában a könyvtár nyitva tartási idejében, illetve az igazgatói fogadónapokon. (Az éves munkatervben kijelölt napon). Az alapdokumentumokról tájékoztatást kérni a tanév munkanapjain az igazgatótól vagy helyetteseitől lehet. Az intézmény dokumentumai és a különös közzétételi lista megtekinthetők az intézmény honlapján.

- 10 -

II. RÉSZ AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, KÖZÖSSÉGEI, FELADATMEGOSZTÁSA ÉS KAPCSOLATAI Az intézmény vezetősége Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Tagjai: igazgató általános igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető (kereskedelem és vendéglátás területen) gyakorlati oktatásvezető-helyettes (kereskedelem és vendéglátás területen) Az iskola vezetősége Az iskola vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:      

az igazgató az igazgatóhelyettesek a gyakorlati oktatás vezetője és helyettese a szakmai munkaközösségek vezetői gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a diákönkormányzat tanácsadó tanára

A vezetőség ülésein a napirendi pontoktól függően vesz részt:  a közalkalmazotti tanács elnöke  az iskolában működő szakszervezet titkára  szabadidő szervező  drogkoordinátor. Az iskola vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen, havonta egyszer megbeszélést tart. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel, szakszervezetekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal. Vezetők közötti munkamegosztás Az intézmény igazgatója

Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az iskola működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó

- 11 -

kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője továbbá felel a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelésioktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A szerződések, kötelezettségvállalások cégszerű aláírásához az igazgató és gazdasági összekötő vagy az általános igazgatóhelyettes kézjegye, valamint az iskola körbélyegzője szükséges. Az igazgató vagyon-nyilatkozat tételre köteles. Az iskola igazgatójának feladatkörébe tartozik:          

a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés, a munkáltatói jogok gyakorlása. a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység koordinálása, ellenőrzése, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok megszervezése az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztása – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével a szülők tájékoztatása, hogy az ifjúságvédelmi pedagógus hol és milyen időpontban kereshető fel.

Az igazgató munkáját három igazgatóhelyettes, két gyakorlati oktatásvezető és két gyakorlati oktatásvezető-helyettes segíti, akik munkamegosztáson alapuló munkaköri leírás szerint önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet, a megbízás határozott időre szól. Igazgatóhelyettesek Általános igazgatóhelyettes



Az általános feladatokon túl az iskola oktatási-nevelési tevékenységével kapcsolatos feladatokat irányítja és ellenőrzi az igazgatótól kapott irányelvek alapján.  Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben – a munkáltatói jogkör és a kötelezettségvállalás kivételével – helyettesíti.  Részt vesz a munkaterv irányelveinek kidolgozásában,  Irányítja és összehangolja a közismereti szakmai munkaközösségek munkáját.  Kapcsolatot tart a szülői szervezettel.  Szervezi a tanulmányi versenyeket.  Rendszeresen ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáit (naplók, anyakönyvek) - 12 -

  

Szervezi az érettségi vizsgával kapcsolatos feladatokat Felelős az iskolai statisztikák pontos és időben történő elkészüléséért. Megbeszéli a házirend, az iskola működési szabályzata, és egyéb dokumentumok érvényesülésének tapasztalatait az igazgatóval, és szükség esetén javaslatot tesz ezek módosítására.

Szakmai igazgatóhelyettes

    

Az általános feladatokon túl - az igazgató irányítása alapján - elsősorban a szakmai elméleti oktatás megszervezéséért, támogatásáért, ellenőrzéséért felelős Irányítja és összehangolja a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmai munkaközösségek munkáját Szervezi a szakmai tanulmányi versenyeket Rendszeresen ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáit (naplók, anyakönyvek) Szervezi a szakmai vizsgával kapcsolatos feladatokat

Igazgatóhelyettes

    

Az általános feladatokon túl - az igazgató irányítása alapján - folyó oktató és nevelőmunka megszervezéséért, támogatásáért, ellenőrzéséért felelős Irányítja a tankönyvrendelés, tankönyvtámogatás megszervezését Koordinálja az ifjúságvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel Rendszeresen ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáit (naplók, törzslapok) Közreműködik a tanulók vétségeivel és szabálysértéseivel kapcsolatos ügyek intézésében

Az igazgatóhelyettesek kötelességei:

   

a szervezeti munkamegosztásban számukra kijelölt feladatok önállóan, teljes felelősséggel való ellátása az általuk felügyelt szakmai munkaközösségek szakmai koncepciójának elemzése, jóváhagyása e munkaközösségek és vezetőjük munkájának ellenőrzése a feltárt esetleges hiányosságok kijavítására útmutatás adása

Az igazgatóhelyettesek jogai:

 

munkatársaik és a tanulók felé tanulói ügyekben a vezetés képviselete az általuk felügyelt tanári munka terén segítségnyújtás, egyeztetés, utasítás.

Gyakorlati oktatásvezető

      

Az általános feladatokon túl - az igazgató irányítása alapján - elsősorban a szakmai gyakorlati oktatás megszervezéséért, támogatásáért, ellenőrzéséért felelős Irányítja, szervezi, segíti és ellenőrzi a szakoktatók munkáját Betartatja az iskolai tanműhelyek, oktató kabinetek használati rendjét Tartja a kapcsolatot a gazdálkodó szervezetekkel, gyakorlati munkahelyekkel Szervezi a szintvizsgával kapcsolatos feladatokat Javaslatot tesz a gyakorlati képzés eszközfejlesztésére Ellenőrzi és nyilvántartja a tanulószerződéseket.

- 13 -

Gyakorlati oktatásvezető-helyettes

   

Az általános feladatokon túl – gyakorlati oktatásvezető irányítása alapján - részt vesz a gyakorlati oktatás szervezésében, ellenőrzésében Felelős az iskolai tanműhelyek, oktató kabinetek szabályzatoknak megfelelő használatáért Ellenőrzi a gyakorlati foglakozás során a nyersanyagok gazdaságos felhasználását. Kapcsolatot tart a tanulók gyakorlati munkahelyével.

Az igazgató az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezetők, és helyetteseik részére további állandó és eseti feladatokat is megállapíthat. Az iskolatitkár az igazgató közvetlen munkatársa. Szervezési, ügyintézői és ügyviteli feladatait az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok kezelésekor a rendszergazda közreműködésével a digitális aláírást és ennek pin kódját az erre kijelölt munkatársak megrendelik. Dokumentum készítését követően megtörténik az aláírás, elektronikus úton, majd kinyomtatva is elküldik az anyagot. A kinyomtatott és lefénymásolt anyagot külön iktatva kell lefűzni. A helyettesítés rendje Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben – a munkáltatói jogkör és a kötelezettségvállalás kivételével – az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a szakmai igazgatóhelyettes, illetve az igazgatóhelyettes helyettesít. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgató és helyetteseinek egyidejű akadályoztatása esetén a gyakorlati oktatásvezető látja el – a fentieknek megfelelően – a helyettesítői feladatokat. Pedagógus és pedagógust közvetlenül segítő dolgozó helyettesítése: az igazgató vagy helyettesei rendelik el. Csoportbontás esetén a helyettesítés amennyiben lehetséges a csoportok összevonásával történik, ebben az esetben elrendelés nélkül, automatikusan. Technikai dolgozók helyettesítését az igazgató vagy a gondnok rendeli el. Ügyviteli, gazdasági, pénzügyi dolgozók helyettesítését az igazgató rendeli el. A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése a)

b)

Az előre tervezett, tervezhető távolmaradási szándékát a pedagógus köteles írásos kérelem formájában benyújtani az igazgató részére. A kérelemben jelezni kell a távolmaradás okát, és a munkaközösség-vezetővel valamint az illetékes igazgatóhelyettessel egyeztetett lehetőleg szakszerű helyettesítés rendjét. Az iskola pedagógusa addig nem kezdheti el szabadságát, amíg a szabadságos kartonra azt ki nem írja és alá nem íratja.

- 14 -

c)

Az előre nem tervezhető távolmaradás esetén a pedagógus köteles a távolmaradás indokának megnevezésével az iskola titkárságát értesíteni telefonon (vagy személyesen). Az értesítés lehetőleg reggel 730 – 740 között történjen a tanítás megkezdése előtt. Az iskolatitkár köteles értesíteni a napi ügyeletes vezetőt, az illetékes igazgatóhelyettest, a munkaközösség-vezetőt és az igazgatót.

Az iskola közösségei Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, a Kollektív Szerződés és a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, elkészíti és elfogadja a Szervezeti és Működési szabályzatot. A magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület feladatkörének részleges ellátására fegyelmi bizottságot hoz létre, amelynek feladata a tanulói fegyelmi ügyek kivizsgálása, fegyelmi tárgyalás megtartása. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet  tanévzáró értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet (az osztályokban tanító pedagógusok részvételével)  félévi elemző értekezlet  nevelési értekezletek (1-2 alkalommal)  rendkívüli nevelőtestületi értekezlet, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja A jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint a 2/3a jelen van.  A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt.  A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.  Személyi kérdésben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet.  A döntések és határozatok az intézmény irattárába kerülnek. - 15 -

 A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tanár ír alá. A jegyzőkönyv 1 példánya az iskola irattárában kerül elhelyezésre, 1 példányt a fenntartónak megküld az iskola. Az előbbiekben felsorolt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:  egy osztályban tanító nevelők értekezlete  egy-egy tagozat nevelőinek értekezlete  egy-egy feladat előkészítésére, rendezvény megszervezésére alakult közösség értekezlete, stb. A nevelőtestület által átruházott feladatok A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból határozott időre bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre, a diákönkormányzatra vagy eseti bizottságra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a testület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület a Knt-ben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza:  a tantárgyfelosztás előtti véleményezési jogát.  a felvételi követelmények meghatározásának jogát, illetve  a tankönyvkiválasztás jogát. A szakmai munkaközösségek vezetői munkájukról az éves beszámolók során adnak számot az átruházott hatáskör gyakorlásáról. A nevelőtestület az iskola vezetőségre ruházza:  a tantestületi megrovás kiszabásának, illetve  fegyelmi bizottság kijelölésének jogát. Az iskola vezetősége félévi és év végi értekezleten beszámol. A pedagógusok szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  Magyar - történelem-társadalomismeret és művészeti munkaközösség  Idegen nyelvi munkaközösség  Informatika munkaközösség  Matematika munkaközösség  Kémia - biológia - fizika – áruismeret-földrajz munkaközösség  Osztályfőnöki munkaközösség  Kereskedelmi szakmai elméleti munkaközösség  Vendéglátó szakmai elméleti munkaközösség  Testnevelés munkaközösség A szakmai munkaközösségekben a szaktárgyat tanító nevelők önkéntesen vesznek részt. A munkaközösség vezetőket a munkaközösség tagjai választják meg tanévenként a határozatlan időre kinevezett pedagógusok közül. Megbízásukat az igazgató érvényesíti, munkájukat munkaköri leírás alapján végzik.

- 16 -

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül:           

szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) egységes követelményrendszer kialakítása a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása segítséget nyújtanak a pedagógusok továbbképzésének szervezéséhez, önképzéséhez összeállítják a különböző szintű vizsgák tételsorait, ezeket értékelik javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szertárfejlesztési keret felhasználására segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, beilleszkedését javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösségek munkáját munkaköri leírás alapján a munkaközösség-vezető irányítja. A szakmai munkaközösség vezető jogai és kötelességei         

összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján munkaközössége éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató órákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösségi tagok tanmeneteit, felügyeli a tanmenet szerinti előrehaladást és a követelmények betartását javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé állásfoglalásaival képviseli munkaközösségét az iskolavezetőségben és az iskolán kívül összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az iskolavezetőség részére állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközössége tagjait.

Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján a következők: - 17 -

Pedagógusok: - közismereti tanárok - gazdasági szaktanárok - gyakorlati oktatásvezetők - gyakorlati oktatásvezető h. - szakoktatók

- általános igazgatóhelyettes és igazgatóhelyettes irányítása alatt - szakmai igazgatóhelyettes irányítása alatt - szakmai igazgatóhelyettes irányítása alatt - gyakorlati oktatásvezető. irányítása alatt - gyakorlati oktatásvezető irányítása alatt

A pedagógusokat közvetlenül segítő dolgozók: - laboráns - könyvtáros - gyermek és ifjúságvédelmi felelős - szabadidő szervezető - rendszergazda - pedagógiai asszisztens

- igazgató irányításával - igazgatóhelyettes irányításával - igazgatóhelyettes irányításával - igazgatóhelyettes irányításával - igazgatóhelyettes irányításával - igazgatóhelyettes irányításával

Ügyviteli dolgozók: - iskolatitkár - adminisztrátorok

- igazgató irányításával - igazgató irányításával

Gazdasági-pénzügyi dolgozók: - gazdasági összekötő - gondnok

- igazgató irányításával - igazgató irányításával

Kisegítő (műszaki, technikai) dolgozók: - karbantartók - takarítók - portások - udvaros - tankonyhai előkészítők

- gondnok irányításával - gondnok irányításával - gondnok irányításával - gondnok irányításával - gyakorlati oktatásvezető irányításával

Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírások alapján végzik. A szülők közösségei

Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Osztály - szülői közösség vezetőit az első szülői értekezleten választják meg a szülők. Iskolai szülői közösség:

Az osztályok szülői közösségének egy-egy képviselője alkotja. A tagok nevét szeptember végéig - az első szülő értekezlet után - az osztályfőnökök leadják. Az iskolai szülői közösség 5 fő választott képviselőjén keresztül érvényesíti jogait, nevükben eljárhat az ISZK elnök. Az iskolai ISZK-t az alábbi jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit - 18 -

   

kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak  egyetértési jogot gyakorol az anyagi kihatású kérdésekben  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók közösségei Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  

osztálytitkár, képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzatba.

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban (2011. évi CXC. törvény 48.§) megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Saját Szervezeti és Működési Szabályzata van, amelyet a választó tanulóközösség fogad el, és a nevelőtestület hagy jóvá. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a pedagógusok javaslatai alapján a nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat 7 tagú választott vezetősége, vagy a diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. A DÖK vezetőségét az osztályok 1-1 küldöttének közössége választja meg. Az iskola - a fenntartó által biztosított - a diákönkormányzat működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet biztosítja. Feladatainak ellátáshoz az intézmény helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen odaadja előzetes egyeztetés után az SZMSZ-ben foglalt használati rend megtartásával. A diákönkormányzat jogait az 1993. LXXIX törvény a közoktatásról tartalmazza. Diákközgyűlés Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. A diákközgyűlésre a tanulók javaslatai alapján minden osztály l fő diákképviselőt választ. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

- 19 -

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:   

az igazgatóság ülései a vezetőtestület ülései a különböző értekezletek, megbeszélések

Ezen fórumok időpontjait az iskola munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán írásbeli tájékoztatók segítségével értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  

a vezetőtestületi ülések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülések döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és a szülői szervezettel. Az igazgatóság és a szülők Az iskolai szülői szervezetet az iskolában folyó munkáról évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az igazgató. A szülői szervezet összehívása szükség szerint történik, a törvényben biztosított jogaik érvényesítésére. (A 2011. CXC. a köznevelésről szóló törvényben az iskolaszék címszó alatt a 73.§-ban felsorolt jogokat a szülői szervezet gyakorolja.) A kilencedikes tanulók szüleit szeptember végén összevont szülői értekezleten tájékoztatja az igazgató az iskolai oktató-nevelő munkáról. Heti egy alkalommal igazgatói fogadóóra (Munkatervben rögzített időpontban). Az igazgatóság és a diákönkormányzat A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét az igazgató útján kéri meg. A közoktatási törvény vonatkozó intézkedéseiben és a Vhr., valamint jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik. Az előterjesztést legalább 15 nappal korábban át kell adni. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezetének előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. A diákönkormányzat működéséhez igénybe veheti térítésmentesen az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel az iskola működését nem korlátozza, illetve az iskola vezetőjével egyeztette.

- 20 -

Az igazgató a tanév elején és tanév közben legalább egy alkalommal tájékoztatja a DÖK-öt az iskolában folyó munkáról. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskola Pedagógiai programjáról, az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztatja a szülőket:     

szülői munkaközösség ülésén, iskolai szülői értekezleten (tanév elején), írásbeli tájékoztatók segítségével, az osztályfőnökök útján az osztály szülői értekezletein, a tanévenként megjelenő beiskolázási füzet segítségével.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:     

szülői értekezletek fogadó órák nyílt napok családlátogatások (szükség szerint) írásbeli tájékoztatók az ellenőrző útján, stb.

A pedagógus a megjelölt fogadóórája időpontjában köteles a tanáriban tartózkodni, ha az azon részt venni kívánó szülőtől bármilyen módon - a tanulón keresztül szóban, írásban, telefonon vagy az ellenőrző-könyv útján - üzenetet kap. A pedagógus a szülővel való találkozásra más időpontot is kijelölhet, de ez esetben azt a szülővel előre egyeztetnie kell. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel. A szülői szervezet tájékozódhat, véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben az intézmény vezetőjénél. A szülői szervezet képviselőjét az intézmény vezetője értesíti a nevelőtestületi értekezlet helyéről, időpontjáról minden olyan esetben, amikor a nevelőtestület a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben dönt. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a DÖK vezetőségi ülésein és a diákközgyűlésen, az osztályfőnök pedig osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. Az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésein és a diákközgyűlésen elhangzottakról az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, illetve a DÖK vezetője, illetve az osztályfőnöki órákon a DÖK tagok tájékoztatják a tanulókat. A tanuló egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A véleménynyilvánítás, javaslattétel: évente két alkalommal az osztályok képviselői és az általuk meghívott vezetők és pedagógusok fóruma. - 21 -

Az osztályok vagy a tanulók nagyobb közösségének kezdeményezésére képviselőik évente két alkalommal fórumot rendezhetnek, ahol az általuk meghívott vezetők, pedagógusok és a jelenlévő diákok között mód nyílik véleménynyilvánításra, javaslattételre.

Szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje, formája A munkaközösségek az éves munka-terveiket a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezletig elkészítik és az érintett vezetőnek leadják. b. A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek:  A munkaközösség-vezetők álláspontjaik egyeztetése miatt félévente legalább egy megbeszélést tartanak.  Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden őt érintő munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni.  Gondoskodnak arról, hogy az egy szakképesítésben/osztályban oktatók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelően együttműködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, vizsgatételek elkészítése, versenyre készítés stb.). A tanévzáró értekezleten szóban beszámolnak a munkaközösség elért eredményeiről, elvégzett munkájáról és a feladatok teljesítéséről. a.

Az iskola külső kapcsolatainak rendszere, formája Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  a fenntartóval (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete)  a helyi polgármesteri hivatallal,  NSZFI-vel  a szakminisztériumokkal  Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Intézettel, illetve más pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, a gyermekjóléti szolgálattal és az iskolai egészségügyi szolgáltatóval  a szakképző intézményekkel, helyi oktatási intézmények vezetőségével  a helyi nevelési tanácsadóval  kollégiumokkal,  gyakorlati munkahelyekkel, szakmai szervezetekkel. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A munkaközösség-vezetők kapcsolatot tartanak a helyi pedagógiai intézettel, az NSZFI-vel az iskola vezetésén keresztül. Egészségügyi felügyelet  

Rendszeres egészségügyi felügyeletet biztosít a fenntartó az iskolaorvosi szolgálaton keresztül. A tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálatát a rendelőintézet üzemegészségügyi szolgálata és a Városi Egészségügyi Szolgálat keretében az iskolaorvos végzi.

- 22 -

Gyermekjóléti szolgálat Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálattal, a családsegítő szolgálattal, illetve a Kormányhivatal Járási Gyámhivatalaival. Gazdálkodó szervezetek, munkahelyek, szakmai szervezetek A termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel, a gyakorlati munkahelyekkel, gazdálkodó egységekkel, ahol a tanulók gyakorlaton vannak, a gyakorlati oktatásvezetők és helyettesek tartanak kapcsolatot, szükség szerint, de legalább félévente tájékoztatást kérnek a munkahelyektől a tanulókról, havonta gyakorlati jegyet kapnak. A Kereskedelmi és Iparkamarával napi kapcsolatban állnak a gyakorlati oktatásvezetők. A szakoktatók rendszeres kapcsolatot tartanak a gyakorlati munkahelyekkel, havonta összesítik a munkahelyi hiányzásokat, tájékozódnak a tanulókról (munkanaplón, telefonon, emailen, személyes kapcsolattartáson keresztül). A követelményekről, tanmenetekről konzultációt tartunk. Iskolai szakmai versenyekre meghívjuk a nagyobb cégek képviselőit. Kollégiumok A kollégiumokkal az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Tájékozódnak a diákokról és tájékoztatják a nevelőtanárokat szükség szerint, akik személyesen is tájékozódhatnak. Általános iskolák Nyílt nap szervezésével rendszeres tájékoztatást adunk az iskolánk iránt érdeklődő általános iskolás tanulóknak. Rendszeresen tájékoztatjuk az általános iskolákat a kilencedikesek eredményeiről, a mérések, értékelések eredményeiről. Felsőoktatási intézmények Támogatjuk tanulóink továbbtanulását, segítjük őket a pályaválasztásban, lehetővé tesszük a felsőoktatási intézmények által meghirdetett nyílt napokon való részvételt. Lehetőséget adunk a felsőoktatási intézmény bemutatkozására osztályfőnöki óra keretében. Kereskedelmi Tanulók Alapítványa. Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával megszervezéséért a szakmai igazgatóhelyettes felelős.

való

folyamatos

kapcsolattartás

A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő közismereti munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába. Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Iskolák Országos Szövetsége tagja iskolánk, ülésein évente egyszer, lehetőség szerint részt veszünk. A Megye Szakképzéséért Egyesület tagjai vagyunk, tanácskozásain részt veszünk. A köznevelési törvény alapján az iskolában párt, vagy politikai mozgalom nem működhet.

- 23 -

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés célja, általános követelményei A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának céljai, hogy:      

biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítve a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot.

Általános követelmények      

Segítse az intézmény feladatkörében a nevelési-oktatási célkitűzések teljesítését. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, kifogásokat. Segítse a helyi rendeletek, utasítások és a központi jogszabályok végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez. Biztosítsa a megfelelő együttműködési készség kialakítását a felmerülő hiányosságok korrekciójában.

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzésekhez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek a pedagógiai program és az éves intézményi ellenőrzési terv alapján. Az ellenőrzés területei, fajtái és formái A pedagógiai ellenőrzés területei:            

a pedagógiai (nevelési) program feladatainak végrehajtása helyi tanterv, szakképzési program megvalósítása a munkatervi feladatok határidős végrehajtása nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez a pedagógusok szakmai és módszertani kultúrájának vizsgálata valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése törzskönyvek, haladási és foglalkozási naplók folyamatos és szabályszerű vezetése túlórák, helyettesítések elszámolása tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása a felvételi, osztályozó, különbözeti, érettségi és szakmai vizsgák szabályszerű lefolytatása a szakmai felszerelések, a szertárak, laboratóriumok, tantermek egyéb helyiségek berendezéseinek szabályszerű használata - 24 -

-

  

a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása az OH által meghatározott ellenőrzések elvégzése

Az ellenőrzés fajtái: Tematikus ellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Cél ellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. Munkafolyamattal párhuzamos ellenőrzés: az oktatási-nevelési, ügyviteli tevékenység folyamatába épített ellenőrzés. Átfogó ellenőrzés: az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, a hiányosságok megszüntetésének felülvizsgálatára irányul. Az ellenőrzés formái:  óraellenőrzés  foglalkozások ellenőrzése  beszámoltatás  eredményvizsgálatok, felmérések  helyszíni ellenőrzések  dokumentumok átvizsgálása Gyakoriság szerint:  folyamatos  időszaki  eseti Az ellenőrzést végző személyek  igazgató  igazgatóhelyettesek  tagozatvezető  gyakorlati oktatásvezető  gyakorlati oktatásvezető helyettesek  munkaközösség-vezetők Az igazgató az intézmény valamennyi tevékenységét ellenőrzi. Az igazgatóhelyettesek a gyakorlati oktatásvezetők és helyetteseik a feladatmegosztásból következő saját területükön ellenőriznek, és beszámolnak a tapasztalatokról. A munkaközösség-vezetők szaktárgyukkal összefüggő területen ellenőriznek, és tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyetteseket. Az ellenőrzést követő intézkedések Az ellenőrzést értékelő megbeszélés követi, amelyen meg kell állapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az ellenőrzésnél vezetői feljegyzés készül, amelyet aláír a látogató vezető és az ellenőrzött dolgozó is. Az értékelő megbeszélés után az ellenőrzést végző személy szóbeli vagy írásbeli intézkedést köteles elvégezni: - 25 -

     

a hiányosságok, hibák javításáról, a káros következmények ellensúlyozásáról, a megelőzés feltételeinek biztosításáról, az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról, a felelősség vizsgálatáról és annak módjáról, kedvező tapasztalatok esetén a megfelelő elismerésről.

Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az ellenőrzést végző személy javaslatára az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást.

III. RÉSZ A MŰKÖDÉS RENDJE A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő szeptember első munkanapján kezdődik és június hó 15-én fejeződik be. (Ha ez a nap nem munkanap, akkor június 15-ét megelőző munkanapon). A tanév rendjéről az oktatási miniszter külön rendeletet ad ki. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten megtárgyalja és döntést hoz:         

az intézményi munkaterv elfogadásáról a tanítás nélküli munkanapok időpontjairól és programjáról a nevelőtestületi értekezletek időpontjairól a vizsgák rendjéről a pályaválasztási (nyílt) napok idejéről és rendjéről a diákönkormányzat éves munkatervéről a szülőkkel való kapcsolattartás rendjéről és idejéről a felvételi vizsga rendjéről a jogszabályváltozások miatti belső szabályzatok módosításáról

Működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának a rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7:00 órától délután 19:00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől pénteking a nyitva tartás idején belül reggel 7:30 óra és délután l6:00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A tankonyhai, cukrász műhelyi gyakorlati oktatás alatt a gyakorlati oktatás vezetőjének vagy helyettesének bent kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkaterv rögzíti. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodása a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a kötelezően intézményben töltendő munkaidő kitöltésével történik.

- 26 -

A reggeli nyitva tartás kezdetétől az ügyeletes vezető és tanár, délután a távozó vezető után az esetleges foglalkozást szervező pedagógus a felelős az iskola működési rendjének megtartásáért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az ügyelet rendjét írásban kell rögzíteni az éves munkatervben. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelő-testület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján, nappali tagozaton 7:45 óra és 14:05 óra között kell megszervezni. A szakképző évfolyamok és az iskolai csoportos gyakorlatok időbeosztása ettől eltérő is lehet. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza: 10 perc, 2. óra után 20 perc, 6. óra után 5 perc. Az iskolában reggel 7:30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik 14:05 óráig. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre, vagy épületrészekre terjed ki:  bejárat aula és udvar l fő  emeletek 1-1 fő,  Vénkerti Ált. Iskola l fő. A szünetekben a tanulók – a szaktantermek kivételével - a tantermekben, a folyosókon, illetve az udvaron (a főépületben) tartózkodhatnak. A tanuló a tanítási időben csak az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A tanórán kívüli foglalkozásokat l6:00 óráig, vagyis a délutáni felügyelet végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik  

hétfő-csütörtök 1315 óra és 1500 óra között. pénteken: 1300 óra és 1400 óra között

A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend érvényes, amelyet a szünet megkezdése előtt a szülők és a tanulók, valamint a nevelők tudomására kell hozni. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg. A nyári szünetben az irodai ügyeletet (hetente) szerdai napokon 9:00 -13:00-ig kell megszervezni. Igazolás kiadásához a bizonyítvány bemutatása szükséges.

Az iskolai tanulók jogállása, jogok és kötelezettségek A tanulói jogviszony létesítése és feltételei A Kt. 66. §-a szerint a tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói közösségbe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni - 27 -

   

Az iskola a tanulói jogviszony létesítését alkalmassági és felvételi követelmények teljesítéséhez köti. A felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. Az írásbeli felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az igazgató dönt.

A tanulói jogok A tanuló joga, hogy részesüljön:  az adottságainak, a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban,  szakmai elméleti és gyakorlati képzésben,  egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben,  érdemi tájékoztatásban és érdekvédelemben. védjék, tiszteletben tartsák:  emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását,  világnézeti meggyőződését,  nemzeti, etnikai önazonosságát. igénybe vegye  a kollégiumi ellátást,  az egészségügyi, étkezési szolgáltatást,  az intézmény létesítményeit,  a diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást, stb. részt vegyen:  a diákkörök munkájában, a választható foglalkozásokon, az érdekeit érintő döntések meghozatalában,  a diákönkormányzat munkájában,  az iskolán kívüli társadalmi szervezetekben. kérelmezze:  a tanórai foglalkozások alóli felmentését,  más intézménybe való átvételét,  tudásának független vizsgabizottság általi értékelését. véleményt nyilvánítson:  mások emberi méltóságát tisztelve,  ismerje és gyakorolhassa jogait. kapjon díjazást, ha az intézmény a tanuló által előállított pénzbeli értékkel bíró dolog vagyoni értékét másra ruházza. A tanulói kötelességek Az intézmény tanulójának kötelessége, hogy:    

teljesítse tanulmányi kötelezettségét rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően. tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát, jogait. részt vegyen a - szükséges felszereléssel - kötelező és választott foglalkozásokon, szakmai gyakorlaton részt vegyen az iskolai ünnepségeken és közösségi rendezvényeken. - 28 -

-

   

közreműködjön a közösségi élet feladatainak ellátásában, környezete rendben tartásában, a tanórák, foglalkozások előkészítésében, a használt eszközök, helyszínek karbantartásában. megtartsa a házirendet, az intézményi szabályokat, a tanórák, foglalkozások és a gyakorlati képzés rendjét, az egészségvédő és biztonsági előírások, az eszközök, berendezések használati szabályait. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és biztonságát. haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet.

A tanulói jogviszony megszűnése, iskolaváltoztatás A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Szünetel a jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanuló tanulmányi kötelezettségeinek magántanulóként is eleget tehet. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Ilyen esetben a tanuló az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul illetve igazoltan többet mulasztott. Megszűnik a tanulói jogviszony a „kizárás az iskolából” fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

BELÉPÉS, BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL Az intézmény felelős a tanulókért, azok testi épségének megóvásáért, a zavartalan oktatónevelő munkáért, vagyonvédelméért. A bejárati ajtót 7:45-től l3:15-ig zárva kell tartani. 1.

Az iskola épületében az iskola dolgozóin és tanulókon kívül 14:10 óráig idegenek nem tartózkodhatnak. Kivéve: a fenntartó vagy megbízottja, szakmai ellenőrzést végzők, szakértők stb., a szülő, gondviselő, közeli családtag bejelentkezés alapján vagy behívásra, illetve sürgős családi okok miatt, gyermek és ifjúságvédelmi ügyekben hivatalosan megjelenő személyek, a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezetek képviselői. A vendég további benntartózkodásáért a keresett személy felel. Az intézménybe belépő személy kizárólag a titkárságra, vagy az irodákba mehet, illetve az ügyeletes tanuló kíséretében a keresett tanár kabinetjéhez. A vendégnek a tanterembe bemenni tilos.

2.

Minden egyéb (bérleti szerződés kötése, üzleti tevékenység stb.) ügyekben a gondnokkal egyeztetett időpontban lehet bejönni az iskolába. A portás nyilvántartó füzetbe beíratja az iskolával jogviszonyban nem álló személy nevét, célját, személyi igazolvány számát, és az ügyeletes tanulóval a keresett személyhez vezeti. Az épületben tartózkodás idejére belépőkártyát kap, amelyet alá kell íratni a meglátogatott személlyel. - 29 -

-

14:l5 óra után - tekintettel az iskolában folyó felnőtt oktatásra, a tantermek, tornaterem bérbe adására, a belépést - nem lehet szigorúan ellenőrizni.

3.

Az iskola helyiségeit igénybe vevő külső személyek a helyiség átengedéséről szóló megállapodásban rögzített időben tartózkodhatnak az épületben. A konkrét helyiségről és időpontról a gondnok a portásokat írásban tájékoztatja. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. Tanfolyamok esetén az első és utolsó órát tartó tanár a portán elhelyezett füzetben időpont, terem, bérbe vevő megnevezése, aláírás - rögzíti a terem használatba vételének kezdetét és befejezését, a kulcs átvételét és leadását. (Ha a tanár az iskola dolgozója, s van kulcsa a teremhez, akkor is köteles a portán a terem, helyiség használatát beírni!) Vonatkozik ez az iskola által szervezett iskolarendszeren kívüli tanfolyamokra is.

ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE Az intézményi hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyomány ápolása külsőségekben is megnyilvánul. A tanulók kötelező ünnepi viselete lányoknak: sötét szoknya (nadrág), fehér blúz, fiúknak: sötét nadrág, fehér ing valamint az iskola emblémájával ellátott nyakkendő vagy sál (öltöny a szalagavatón, ballagáson). A megemlékezések napjai:     

október 6. az aradi vértanúk emléknapja, október 23. nemzeti ünnep az 1956-os forradalom emléknapja, február 25. a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, március 15. nemzeti ünnep az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja, április 15. megemlékezés a holocaust áldozatairól.

A versenyek, ünnepségek, szórakoztató rendezvények időpontjait és felelőseit az éves munkaterv határozza meg. Lehetőség van iskolarádió, iskolaújság és falújság szerkesztésére. A tanév 1 napját a diákönkormányzat szervezi. Állandó rendezvényeink: Tanévnyitó, elsős avató, nyílt nap, KERI nap, tanévzáró, szalagavató, ballagás, nemzeti ünnepek.

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az iskola egészségügyi ellátás a 26/l997. (IX. 3.) NM.rendelet és a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. ESzCsM a rendelet alapján történik. Az iskolában heti 3 alkalommal orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, ezen túlmenően a jogszabályban előírt megelőző orvosi intézkedésekre és szűrővizsgálatok lebonyolítására is sor kerül. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentés vagy könnyített testnevelés a szakorvos írásos felmentése alapján vagy az iskolaorvos nyilatkozatával lehetséges. Az iskolaorvos szakorvosi vélemény figyelembevételével a tanulót gyógytestnevelési foglalkozásra is utalhatja. - 30 -

Az iskolaorvos az osztályfőnökökkel együttműködve a tanulók egészséges életmódra nevelésében is közreműködhet, felvilágosító előadásokat tarthat. A tanulók szakmai alkalmassági vizsgálatát az iskolaorvos végzi a 33/l998 (VI. 28.) NM. rendelet alapján. Az iskolaorvosi rendelés időpontját az éves munkaterv tartalmazza.

AZ INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK Létesítmények, helyiségek használatának rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:     

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz-, balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. az iskolai SzMSz-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. az utolsó órát tartó tanár az ablakot bezáratja, a szemetet kiszedeti a padokból, a székeket felrakatja a padokra, a villanyt leoltja, a termet bezárja.

A tanítási órákat, foglalkozásokat az órarendben rögzített időben és helyiségben kell megtartani. Az üresen hagyott termeket vagyonvédelmi okok miatt zárni kell. A riasztóval ellátott helyiségekben a riasztót be kell kapcsolni. A tanulók az iskola szaktantermeit, számítástechnikai termeit, gazdasági szaktantermet, nyelvi labort, pénztárgéptermeket, tornatermet, konditermet, gyakorlati oktató helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A számítástechnikai, illetve számítógépes szaktantermeket csak a tanár által tanév elején elkészített ülésrend szerint lehet használni. A portán csak a beosztott portás dolgozó tartózkodhat. Az iskola helyiségeit tanítási időn túl és tanítási szünetekben bérbe adni külön megállapodás alapján lehet, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeit nem zavarja. INTERNET-használat a tanulóknak a munkatervben meghatározott időpontban tanári felügyelettel, illetve a könyvtárban nyitva tartási időben, ha az ottani foglalkozásokat nem zavarja. Tanároknak: könyvtári nyitva tartási időben és a tanári kabinetekben. Kulcshasználat : minden helyiség kulcsa a portán. A portáról kulcsot csak indokolt esetben (takarítók, karbantartók) aláírás ellenében lehet elvinni. A pedagógusoknak, s egyéb dolgozóknak a számukra kijelölt helyiségekhez és a tantermekhez lehet kulcsa:   

szaktantermek: az órarend szerint beosztott tanároknak tornaterem, öltözők, konditerem: az órát tartó testnevelőnek, vendéglátó kabinet: szakoktatók, gyakorlatvezető helyettes, előkészítők,

- 31 -

A kabinet hátsó kijáratának kulcsa a portán, a gyakorlati oktatásvezető vagy helyettes veszi át, a gyakorlat. befejeztével leadja a portán. A hátsó kijáratot csak áru beszállításkor, illetve szemétkihordáskor lehet használni. Napközben a kulcs nem maradhat a zárban.  kémia, áruismeret előkészítő: laboráns és a 202-es tanári szoba tanárai (mivel a tanáriban nincs vízcsap)  mérlegszoba: laboráns  orvosi szoba: iskolaorvos, asszisztens,  könyvtár: könyvtáros,  irodák, tanári szobák: az oda beosztott dolgozók, Az épület minden bejáratának a kulcsa a portán. Onnan elvinni csak aláírás, időpont, ok megjelölésével lehet, és a visszaadást is indokolni kell. Vagyonvédelem Az intézet tulajdonában vagy kezelésében lévő valamennyi vagyontárgy védelméről, rendeltetésszerű használatáról:    

számviteli nyilvántartások, az intézet működési sajátosságaihoz igazodó ügyviteli eljárások, vagyonvédelmi berendezések, tűzvédelmi előírások betartása útján gondoskodik.

A számviteli nyilvántartásokat a mindenkor érvényben lévő pénzügyi-számviteli előírásoknak megfelelően kell kialakítani. Az ügyrendben kell szabályozni a vagyontárgyak használatával kapcsolatos eljárásokat (leltározási szabályzat, selejtezési szabályzat, stb.). A szakmai munkaközösség szertárában elhelyezett eszközöket a munkaközösség tagjai közösen használják. A munkaközösség a használatában lévő valamennyi vagyontárgyért anyagilag kollektívan felelős. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató vagy a műszaki igazgatóhelyettes engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A vagyonvédelmi berendezések biztosítása, karbantartása a gondnok feladata. Balesetvédelem Az intézmény dolgozói minden év augusztus 20-át követő első munkanapján munka-, tűz-, balesetvédelmi oktatásban részesülnek. (Új dolgozó belépéskor). A tanév megkezdésekor az osztályfőnök köteles a tanulókkal, majd az első szülői értekezleten a szülőkkel is megismertetni a tanulók egészségének és testi épségének védelmére vonatkozó előírásokat a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tiltott és elvárható magatartásformát. Az osztályfőnök az első tanítási napon a tanulókat tűz, baleset, munkavédelmi oktatásban részesíti, s ezt dokumentálja. A képzés megkezdése előtt a szakoktató köteles a tanulókat balesetvédelmi oktatásban részesíteni. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. A tanulók az iskola területére vágó, szúróeszközt, gázsprayt és az egészségre ártalmas, illetve testi épséget veszélyeztető egyéb eszközt nem hozhatnak, nem viselhetnek. Az ilyen eszköz

- 32 -

észlelése esetén az eljáró pedagógus köteles a tanulót az eszköz átadására felszólítani, és értesítés után a szülőnek átadni. A tornateremben, és szaktantermekben, gyakorlati oktató helyeken a tanulók csak tanári, oktatói felügyelettel tartózkodhatnak. Óraközi szünetekben az ügyeletes pedagógus, az iskola bármely felnőtt dolgozója köteles a vészhelyzetet előidéző tanulót rendreutasítani. A tanulók a tanítási idő alatt az épületet csak engedéllyel hagyhatják el. A technikai dolgozók az általuk használt munkaeszközt, takarítószereket őrizetlenül nem hagyhatják. Baleset esetén a balesetet észlelő tanuló azonnal jelenti azt a legközelebb elérhető pedagógusnak, felnőtt dolgozónak, majd az igazgatói irodában. Baleset észlelése esetén a tanuló szakszerű orvosi ellátásáról az észlelő pedagógusnak nyomban intézkedni kell. A balesetet az elsősegéllyel kapcsolatos intézkedést követően jelentenie kell a balesetvédelmi felelősnek, távollétében az igazgatónak. A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, a fenntartónak a tárgyhót követő 8. napig meg kell küldeni. A súlyos baleseteket az igazgató köteles azonnal jelenteni a fenntartójának. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket az iskola igazgatója által ad-hoc jelleggel kijelölt háromtagú bizottság kivizsgálja, és jegyzőkönyv formában köteles 15 napon belül az igazgatónak előterjeszteni. Gyermek és ifjúságvédelem Az iskola pedagógusai fokozott figyelmet fordítanak az egészséges életmódra történő nevelésre, a szenvedélybetegségek megelőzésére, a tanulók közösségbe történő beilleszkedésére. Az iskola pedagógusai közreműködnek a tanulók veszélyeztetettségének feltárásban, megszüntetésében, együttműködnek az ifjúságvédelmi felelősön keresztül a gyermekjóléti, illetve családsegítő szolgálatokkal. Az agresszió, lelki terror alkalmazása fegyelmi intézkedést von maga után. Az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása. Az iskolában tilos a reklámtevékenység (kivéve, ha a reklám tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, kulturális tevékenységgel függ össze). A pedagógusok továbbtanulási tanácsadással segítséget nyújtanak a tanulóknak és a szülőknek. Tanév elején a tanulókat és szüleiket írásban értesíteni kell az ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy mely időpontban és hol kereshető fel.

TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN Teendők bombariadó esetén Bombariadó esetén az észlelő köteles az igazgatót vagy valamelyik helyettesét értesíteni, aki nyomban értesíti a rendőrséget. Az értesített vezető utasítást ad a folyamatos szaggatott csengő megszólaltatására. A tanteremben tartózkodó pedagógusok felhívják a tanulók figyelmét, hogy minden holmijuk magukhoz vétele után fegyelmezetten, a tűzriadó tervnél ismertetett lépcsőkön hagyják el az épületet. (Kivonulnak a hátsó sportudvarra, illetve a sportudvar és az üzletsor közötti területre, az épülettől távol.) - 33 -

A tantermeket nyitva kell hagyni. A pedagógus mindaddig köteles a tanulók felügyeletét ellátni, amíg más utasítást nem kap. A bombariadó ideje alatt a rendőrség engedélyéig az épületben senki sem tartózkodhat. A rendőrség engedélye után az épületbe vissza kell menni, s a hátra lévő órákat meg kell tartani, azon részt kell venni. A bombariadó miatt elmaradt órákat a következő héten - kedd 8., szerda 8., 9. órában - pótolni kell, szükség esetén pótnap beiktatásával. Tűz esetén a teendőket a tűzriadó terv tartalmazza Egyéb nem várt esemény (pl. hóakadály, közlekedési nehézség) 3 tagú válságstáb dönt az intézkedésről.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE Kötelezően szervezett foglalkozások iskolai sportkör  szakosztályi foglalkozások  tömegsport-foglalkozások

min. 10 óra/hét min. 10 óra/hét

felzárkóztatás  tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása szükség szerint  egyéni foglalkozás keretében  szintfelmérés alapján szükség szerint. egyéni tehetséggondozás  versenyre felkészítés  emelt szintű érettségire felkészítés (maximum 4 óra/hét/osztály) Nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások A tanulói igény és a rendelkezésre álló időkeret szerint szervezzük. érettségire felkészítés max. 1 óra_/hét/tantárgy érdeklődési körök énekkar drámajáték idegen nyelvi Internet-használat biztosítása egyéb tanórán kívüli foglalkozások versenyek ünnepségek megemlékezések kiállítások helytörténeti séták tanulmányi kirándulások környezeti nevelést szolgáló tevékenységek egészséges életmódra nevelést szolgáló tevékenységek - 34 -

DÖK rendezvények Az iskolai sportkör (ISK) a gyermekek mozgásigényének kielégítésére alakult meg a testnevelő tanárok szervezésében, önkéntes tanulói részvétellel. Az ISK, mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint az ISK által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, sportvetélkedő, diáknap részei a tanév helyi rendjének, az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezési feladatokat, felelősöket. Tanulók az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A tanulmányi kirándulást, a tervezett hellyel, időponttal, kísérőtanárral az osztályfőnökök október l5-ig írásban bejelentik. A tanulmányi kirándulás szakmai célja valamely (osztályfőnöki, szakmai, közismeretei stb.) tanmenetben szerepeljen. Szakkörök, érdeklődési körök: (felzárkóztató, tehetséggondozó, vizsgára felkészítő, egyéni felzárkóztató.) a munkaközösség javaslata alapján, vagy tanulók, szülők kérésére az igazgató jóváhagyásával, tantárgyfelosztásban, munkatervben rögzítetten indíthatók.

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 1.

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező, tanterv szerinti tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

2.

A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai szakosztályok és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

3.

Az iskolai sportfoglalkozásokat a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, a szintén ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni. A délutáni tömegsport-foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy: - őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, az edzőterem,

4.

- téli időszakban: a tornaterem, edzőterem 5.

rendelkezésre álljon. Az iskolai sportkör szükség szerint, de évente legalább egyszer közgyűlést tart, amelyen az osztály választott küldöttei vesznek részt. Az ISK vezetőségét a közgyűlés választja. Az ISK vezetősége: - elnök - ügyvezető elnök (testnevelő) - diák-vezetőségi tagok, szakáganként l fő - szakosztályvezető pedagógusok.

- 35 -

A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolai könyvtár működésének szabályai. A könyvtár az iskolai könyvtárak szervezetében működik. Fenntartásáról és működéséről a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola költségvetésének keretein belül az iskola fenntartója gondoskodik. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi. A használók köre: - az iskola tanulói - az iskola dolgozói. Beiratkozás a használók adatainak nyilvántartásba vételével történik. A könyvtár használata díjtalan. A könyvtár szolgáltatásai: Az iskolai könyvtár az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segíti, ennek megfelelően mind a tanulóknak, mind a pedagógusoknak lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát. A helyben használható dokumentumok kivételével a könyvtár állományát kölcsönzi meghatározott időre. Segítséget nyújt a használathoz szükséges ismeretekről, adatokat szolgáltat, bibliográfiai tevékenységet végez. Segíti a tanulókat és pedagógusokat az iskolai munkában, az ahhoz kapcsolódó kutatásban. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák lebonyolításában. A könyvtárhasználat szabályai:    

A kikölcsönzött könyveket a meghatározott időn belül vissza kell szolgáltatni. A kölcsönző a kölcsönzött dokumentumokért anyagi felelősséget vállal, az okozott kárt köteles a jogszabályokban előírt módon megtéríteni. Az oktatás célját szolgáló videokazetták nem kölcsönözhetők. A könyvtár nyitvatartási idejét úgy kell megszervezni, hogy a tanítás ideje alatt lehetőséget adjon a könyvtár használatára. Kötelező nyitva tartási idő heti 22 óra.

Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért és irányításáért az iskola igazgatója felelős. Tankönyvrendelés A tankönyvrendeléssel kapcsolatos teendők ellátása az igazgató által megbízott iskolai alkalmazott feladata. Munkáját az e tevékenységért megállapított díj ellenében, vagy munkaköri feladataként végzi a tankönyvrendelet 29.§ (1.) bekezdés alapján. Feladatai:  

November 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet vásárolni, kölcsönözni. A felmérés során tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményekre továbbá, ha az iskolának lehetősége van további kedvezmények nyújtására, mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni.

- 36 -

       





 

A felmérés eredményéről november 30-ig tájékoztatja az igazgatót, a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Előterjesztést készít arra a tantestületi értekezletre, amely december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját. Az előterjesztéshez beszerzi az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. A nevelőtestület által elfogadott tankönyvtámogatás módjáról írásban értesíti a szülőt illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. Tankönyvbemutatók, prospektusok, tankönyvjegyzékek, stb. alapján a tankönyvpiacon való folyamatos tájékozódás, illetve a tartalmi, a minőségi és az árszempontok figyelembevételével alternatívák kialakítása a tankönyvrendeléssel kapcsolatban. A munkaközösségek javaslatai alapján osztályokra (csoportokra) bontott tankönyvlistát készít, kiosztja a tanulóknak, akik a listáról kihúzzák azokat a könyveket, amelyeket a következő tanévre nem kívánnak megvenni. (Az iskolába újonnan belépő tanulók esetén beiratkozáskor teszik ezt meg.) A listák összesítése és az újonnan belépők várható létszáma alapján március utolsó napjáig elkészíti a tankönyvrendelést. A rendelés összeállításánál köteles betartani a Pedagógiai Program tankönyvrendeléssel kapcsolatos előírásait és a valós tankönyvigényeket úgy, hogy minden tanuló hozzájusson a tanulmányaihoz szükséges könyvekhez. Együttműködik az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelősével, aki azon tanulók esetében, akiknek a tankönyvvásárlása az iskola kialakult támogatási rendszerével sem oldható meg, az illetékes önkormányzatnál tankönyvtámogatás megállapítását kezdeményezi a gyermekvédelmi törvény 18.§ (4) bekezdése alapján. Az iskolavezetéssel és a munkaközösségekkel egyezteti az iskolára jutó mindenkori tankönyvtámogatás felhasználását és a tankönyvrendelet 27.§ (2) bekezdése alapján az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken, valamint a tanulókat segítő könyvek és segédkönyvek jegyzékét. Közzéteszi a Tpr. 29.§ (4) bekezdése alapján azoknak a beszerzett tartós tankönyveknek és segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket a tanulók az iskola könyvtári állományából kikölcsönözhetnek, a házirendben meghatározottak szerint. Koordinálja és figyelemmel kíséri a tanulói tankönyvtámogatás megállapítását és adminisztrációját, a rászorultsági (szociális) támogatás szétosztását. Adminisztrálja a normatív kedvezmény igénylők körét.

Tankönyvterjesztés Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. A tankönyvterjesztéssel kapcsolatos teendők ellátása az igazgató által megbízott iskolai alkalmazott vagy tankönyvforgalmazó feladata. Feladata   

Az iskola tankönyvfelelőse által megrendelt tankönyvek fogadása, átvétele és eljuttatása a tanulókhoz. Az esetleges szállítási hiányosságok és minőségi kifogások megállapítása, összegyűjtése és jegyzőkönyvi rögzítése. A tankönyvek térítési díjának összeszedése (az összeszedés illetve a befizetések megszervezése), a tankönyvtámogatás és a szociális tankönyvtámogatás adminisztrációja és kifizetésének megszervezése és a tankönyvcsomagok árába való

- 37 -

  

beszámítása, a forgalmazók, terjesztők által megadott határidőre a befizetések teljesítése. Forgalmazóként (terjesztőként) előkészíti, illetve elkészíti a végelszámolást. A tankönyvterjesztés befejezése után egyezteti az osztályokkal (osztályfőnök, tankönyvfelelős) a tankönyvmozgásokat, befizetéseket, a teljesítéseket és az elszámolást. A tankönyvterjesztésbe bevont személyek végzett munkájának és felelősségének arányában javaslatot tesz a terjesztői jutalék elosztásában.

A tankönyvterjesztő az átvett könyvekért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Köteles    

A tankönyveket a tankönyvjegyzékben (számlán, szállítólevélen) feltüntetett hivatalos tankönyváron értékesíteni. A forgalmazókkal (terjesztőkkel) a megadott határidőre elszámolni. A tankönyv-értékesítést a legrövidebb időn belül, az iskolai munkarend lehető legkisebb zavarásával megoldani. A tankönyvterjesztés lebonyolításához a terjesztés idejére, illetve a tároláshoz az iskola egy biztonsági zárral ellátott helyiséget biztosít.

A FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai szolgál, (szabályait a 20/2012. (VIII. 28.) EMMI rendelet tartalmazza). A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számító öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel vádolt és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél kiskorú sérelmet elszenvedő, ill. kiskorú fél esetén a szülő, esetén a szülő egyetért. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

- 38 -

Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola - a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön -külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy

- 39 -

bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a f egyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi

- 40 -

jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az előző bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Az oktatásügyi közvetítő eljárás Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki. A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja. Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, vagy a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta, vagy az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt nap eredménytelenül telt el, vagy megállapodás született.

- 41 -

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) polgári és katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel. A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi tevékenységi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálása: a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást - 42 -

aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. A közösségi szolgálat a tanulók lakókörnyezetében, legfeljebb 30 kilométeres körzeten belül szervezhető meg.

Jelentkezési lap iskolai közösségi szolgálatra Alulírott

………………………………………………………………………………

tanuló

a(z)

……………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………

osztályos

tanulója

a

……………./………………

iskola tanévben

az alábbi területeken kívánok eleget tenni a közösségi szolgálatnak: a)

………………………………………………… területen ………………… órában

b) ………………………………………………… területen ………………… órában c)

………………………………………………… területen ………………… órában (tanévenként minimum egy, maximum három terület választható)

…………………………………… tanuló aláírása Szülő, gondviselő nyilatkozata: Alulírott …………………………………………………………………………………….. nevezett tanuló szülője/gondviselője az iskolai közösségi szolgálat teljesítését a jelzett területeken támogatom és tudomásul veszem.

…………………………………………… szülő, gondviselő aláírása

- 43 -

- 44 -