MAKÓI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/a
Szervezeti és Működési Szabályzata
2012.
TARTALOMJEGYZÉK 1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre ......................................... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma ................................................................ 5 1.2. A szervezeti és működési szabályzat szabályozási köre ................................................. 6 2. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése ........................................................ 6 2.1. Adatok ............................................................................................................................. 6 2.2. Feladatok ......................................................................................................................... 7 3. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata, valamint a használatukra jogosultak köre .................................................................................................................................................... 8 3.1. Az intézmény hosszú bélyegzőinek felirata és lenyomata .............................................. 8 3.2. Az intézmény körbélyegzőinek felirata és lenyomata .................................................... 9 3.3. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak ......................................................... 9 4. Az iskola szervezeti felépítése és vezetése ............................................................................ 9 4.1. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek ..................... 9 4.1.1. Az intézmény vezetése ............................................................................................. 9 4.1.2. A nevelőtestület ....................................................................................................... 9 4.1.2.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .................. 11 4.1.2.2. Alkalmazotti értekezlet ................................................................................... 11 4.1.3. A szakmai munkaközösségek ................................................................................ 11 4.1.3.1. Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje ..................................... 11 4.1.4. Az iskolában a minőségirányítási rendszer következőképpen működik................ 12 4.1.5. Munkaköri leírások ................................................................................................ 12 5. A működés rendje, nyitva tartás........................................................................................... 12 5.1. Nyitva tartás .................................................................................................................. 13 5.2. Az épületek használata .................................................................................................. 14 5.3. Az eszközök használata ................................................................................................ 14 5.4. Az épületben lévő helyiségek átengedése ..................................................................... 14 6. A tanév rendje ...................................................................................................................... 15 6.1. A tanítási nap munkarendje .......................................................................................... 15 6.2. A tanórán (általános iskolai és az alapfokú művészetoktatáson) kívüli foglalkozások szervezeti formái .................................................................................................................. 15 6.2.1. Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók ................. 15 6.3. Alkalmanként szervezett foglakozások......................................................................... 16 6.4. Az iskolai könyvtár működési rendje ........................................................................... 16 6.4.1. A könyvtár feladatai ............................................................................................... 17 6.4.2. A könyvtárak működése ........................................................................................ 17 7. A belső ellenőrzés rendje ..................................................................................................... 18 7. 1. Az iskolai belső ellenőrzés célja .................................................................................. 18 7.1.1. A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek .................................................. 18 7.2. A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenőrzési feladataik .......... 19 7.3. Az iskola belső ellenőrzési feladatai ............................................................................. 20 7.3.1. Vezetői ellenőrzés .................................................................................................. 20 7.3.2. Ügyintézői ellenőrzés............................................................................................. 20 7.4. Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése................................................... 20 7.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése ......................................................................... 22 8. A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet ............................................ 23 8.1. A belépés és bent tartózkodás rendje ............................................................................ 23 8. 2. A pedagógiai felügyelet ............................................................................................... 24 8.2.1. Az ügyeleti teendők ellátása .................................................................................. 24
2
9. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ..................... 24 9.1. A vezetők közötti feladatmegosztás.............................................................................. 24 9. 2. A helyettesítés rendje ................................................................................................... 24 9.3. A vezetők valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája .......... 25 9.4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ........................................................ 25 9.5. A nem névre szóló levelek felbontásának joga ............................................................. 26 10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................................................................................................... 26 11. A javító-, osztályozó és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok ......... 27 11.1 Javítóvizsgák ................................................................................................................ 27 11.2. Osztályozó vizsgák ..................................................................................................... 27 12. A tanulók egészség- és balesetvédelme ............................................................................. 28 12.1. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ............................................................................... 28 12.1.1. A mindennapi testedzés kötelező és szabadon választható foglalkozásai ........... 28 12.1.2. A mindennapi testnevelés formái......................................................................... 28 12.1.3. Az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ................................ 28 12.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .............................................. 29 12.3. Intézményi védő, óvó előírások .................................................................................. 29 12.3.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése érdekében .. 30 12.3.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai tanulóbaleset esetén................................... 31 12.3.3. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők .............................. 32 13. A szülői szervezet jogköre ................................................................................................. 32 14. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek ... 33 15. Intézményi alapdokumentumok és szabályzatok ............................................................... 33 16. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés ............................................................. 35 17. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje............................................................... 36 18. Tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás .................................................................... 36 18.1. Az iskolai tankönyvellátás .......................................................................................... 36 18.2. Az iskolai tankönyvtámogatás .................................................................................... 37 19. Egyéb, tanulókkal kapcsolatos rendelkezések ................................................................... 37 19.1. Az iskolai felvétel rendje (tanulói jogviszony létesítése) ........................................... 37 19.1.1 Az óvodai elhelyezés keletkezése, megszűnése, a távolmaradás igazolása (MKM. r. 4/A §.) .................................................................................................................................. 38 19.2. Térítési díj és tandíj ..................................................................................................... 39 19.3. Szociális támogatások ................................................................................................. 39 19.4. Véleménynyilvánítás, tájékoztatás .............................................................................. 39 19.5. A fegyelmi eljárás alapvető szabályai......................................................................... 39 A tanuló fegyelmi felelőssége .................................................................................................. 39 Közoktatásról szóló 1993/VXXIX törvény 76. § ............................................................... 39 11/1994 MKM rendelet 32. §....................................................................................... 40 A fegyelmi eljárás szabályai .................................................................................................... 41 A fegyelmi tárgyalás ............................................................................................................ 41 11/1994 MKM rendelet, 5. melléklet ............................................................................... 41 A bizonyítás ..................................................................................................................... 41 A fegyelmi határozat ........................................................................................................ 41 Az eljárást megindító kérelem ......................................................................................... 42 A kizárás .......................................................................................................................... 42
3
Vegyes rendelkezések ...................................................................................................... 42 20. Függelék ............................................................................................................................. 46 21. Hatálybalépés ..................................................................................................................... 47 Elfogadó határozat ............................................................................................................... 48 Egyetértés ............................................................................................................................. 48
4
1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok, rendeletek:
1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról, és módosításai 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 2011.évi CXCV. tv. Az államháztartásról 1992. évi XXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról és módosításai 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról 1992. évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1999. évi XLII. tv. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól, valamint módosítása 1999. évi CXXV. tv. A kereset-kiegészítésről 20/1997. (II.13.) Korm.r. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. végrehajtásáról 217/1998.(XII.30.) Korm.r. Az államháztartás működési rendjéről 138/1992.(X.8) Korm.r. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 277/1997. (XII.22.) Korm.r. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről 11/1994. (VI.8.) MKM r. A nevelési-oktatási intézmények működését módosította a 30/2004. (X.28.) OM rendelet, valamint a 32/2008. (XI.24.) OKM rendelet 26/1997. (IX.3) NM r. Az iskola-egészségügyi ellátásról 137/1996. (VIII.28.) KM r. Az óvodai nevelési alapprogramjának kiadásáról 24/2000. (VIII.29.) OM r. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről 51/2004. (III.23.) Kormányrendelet, amely ezt módosította 8008/2008. (HÉ 51.) PM tájékoztató az államháztartási szakfeladatok rendjéről
1.1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma
-
-
A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.
5
1.2. A szervezeti és működési szabályzat szabályozási köre A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó fenti jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkaterv az általános iskolai és művészetoktatási nevelési és oktatási terv, valamint e szabályzat alapján végzi. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára, óvodására és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe.
2. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése (az Ámr. 10.§ (4)–(5) bekezdéséhez)
2.1. Adatok Az intézmény neve: Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda Alapító szerve: Szeged-Csanádi Egyházmegye (6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.) Fenntartó szerve: Szeged-Csanádi Egyházmegye (6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.) a fenntarói jogokat a Szeged-Csanádi Egyházmegye megbízása alapján a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság (6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.) gyakorolja Felügyeleti szerve: A szakmai és törvényességi felügyeletet a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság gyakorolja. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Csongrád Megye Kormányhivatala gyakorolja. Jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény (óvoda, általános iskola) Az intézmény székhelye: 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A Az intézmény telephelyei: 6900 Makó, Tulipán u. 40.B 6900 Makó, Zrínyi u. 57. 6900 Makó, Vásárhelyi u. 4. Telephelyei neve, címe: Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda Tulipán Utcai Óvodája 6900 Makó, Tulipán u. 40.B Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda Zrínyi Utcai Óvodája 6900 Makó, Zrínyi u. 57.
6
Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda Tornaterme 6900 Makó, Vásárhelyi u. 4.
2.2. Feladatok Makó és vonzáskörzetébe tartozó községek lakosságának igényeit figyelembe véve, keresztény szellemű általános iskolai és óvodai nevelő-oktató tevékenység a katolikus egyház hagyományai szerint. Tagozat megnevezése: Nappali tagozat Évfolyamainak száma: 1-8 általános iskola, 1-3 óvoda Felvehető maximális tanulólétszám: Tanulólétszám összesen: Általános iskola 1-8.évfolyamon: Óvoda: 6 vegyes életkorú csoport:
404 fő 254 fő 150 fő
Működési (felvételi) körzete: Makó város vonzáskörzete Alaptevékenysége: TEÁOR: 8510 iskolai előkészítő oktatás 8520 alapfokú oktatás 8891 gyermekek napközbeni ellátása (napköziotthon, tanulószoba) 5629 egyéb vendéglátás (intézményi közétkeztetés) 9101 iskolai könyvtár működtetése 9319 egyéb sporttevékenység (iskolai diáksport) 6820 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tanórán kívüli oktatás ellátása tankönyvellátás biztosítása iskolai egészségügyi szolgálat ellátása képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés szervezése sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői- és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a.) testi, érzékszervi, értelmi (tanulásban akadályozott enyhe értelmi fogyatékos) beszédfogyatékos, autista, többfogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd. b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.
7
Gazdálkodási jogkör szerinti besorolás: A SZEGEKIF által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, teljes jogkörrel rendelkező vezetői felelősség mellett. A gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatokat az intézmény székhelyén látják el. Az intézmény az adott költségvetésén belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. A feladatellátását szolgáló vagyon: -
Ingatlanok: Az intézmény székhelyéül szolgáló, 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A szám alatti ingatlan (hrsz.: 7864/1) iskolaépület, valamint a telephelyül szolgáló, 6900 Makó, Tulipán u. 40.B szám alatti ingatlan (hrsz.: 7050) óvodaépület, továbbá a telephelyül szolgáló, 6900 Makó Zrínyi u.57. szám alatti ingatlan (hrsz.: 2015) óvodaépület, és a telephelyül szolgáló, 6900 Makó, Vásárhelyi u.4. szám alatti ingatlan (hrsz.: 7606) tornaterem, melyek tulajdonosa Makó Város Önkormányzata
-
Ingóságok: Az intézmény tulajdonát képezik a vagyonleltár szerint. A feladatok ellátására rendelkezésre állnak az intézményben leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök.
Vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény az ingatlant elidegeníteni, megterhelni, bérbe adni csak az alapító, a fenntartó és a tulajdonos Önkormányzat hozzájárulásával jogosult. Az intézmény vezetője a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót készít a fenntartó részére. Az ingóságokkal az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézményvezető kinevezésének rendje: Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki határozott időtartamra. Felette a munkáltatói jogokat a SZEGEKIF igazgatója gyakorolja. Az intézmény vezetőjének kinevezésekor a makói Szent István Király Plébánia plébánosának véleményezési joga van. Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult. Az intézmény vezetője a képviseleti jogot esetenként átruházhatja az ügyek meghatározott körét illetően.
3. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata, valamint a használatukra jogosultak köre 3.1. Az intézmény hosszú bélyegzőinek felirata és lenyomata
8
Intézményi bélyegző adószám, sorszám nélkül (2 db): Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A Telefon: (62) 510-905, Fax: (62) 510-905 Intézményi bélyegző, adószámmal, sorszám nélkül (2 db): Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A Telefon: (62) 510-905, Fax: (62) 510-905 Számlaszám: Adószám:
3.2. Az intézmény körbélyegzőinek felirata és lenyomata Intézményi körbélyegző, sorszám nélkül (2 db): Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A Telefon: (62) 510-905, Fax: (62) 510-905
3.3. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak Igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár (körbélyegző; adószámos, adószám nélküli hosszú bélyegző)
4. Az iskola szervezeti felépítése és vezetése 4.1. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek (a közoktatási törvény 54–58.§-ához)
4.1.1. Az intézmény vezetése Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény élén igazgató áll, az intézményvezetés tagjai az igazgató és a helyettes. A székhely és a telephelyek élén az igazgató és a helyettes áll. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
4.1.2. A nevelőtestület a) Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az igazgató vezeti, vagy akadályoztatása esetén a megbízott általános igazgatóhelyettes.
9
b) Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a pedagógusok, gyógypedagógusok, a könyvtáros tanárok, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők. c) A nevelőtestület az éves munkatervben, illetve meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: A tanévnyitó, a félévi és a tanév végi nevelőtestületi értekezletek időpontját a tanév rendjéhez igazodva, a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A félévi értekezleten (az első félév lezárása után) az igazgató vagy helyettese a munkatervben megjelölt néhány fontosabb nevelési és tanulmányi feladattal kapcsolatban végzett első félévi munkát elemzi, értékeli az elvégzett feladatok végrehajtását, előterjeszti a következő félév feladatait. A tanévzáró értekezleten az igazgató részletesen elemzi az iskola egész évi oktató-nevelő munkáját, a tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok teljesítését, a tanítási órákon kívüli tevékenységet, a munkatervi feladatok és a tanév közben hozott határozatok végrehajtását. Az értékelés tükrözi az iskola munkájában mutatkozó fejlődést, változást, elemzi a pozitív és negatív jelenségek okait, és megjelöli meg a továbbfejlődés módjait, a következő tanév legfőbb munkatervi céljait. A nevelőtestületi vita és határozathozatal után az igazgató ismerteti a következő tanév előkészítéséhez szükséges tudnivalókat, a tantárgyfelosztást. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet vagy rendkívüli munkaértekezletet – az értekezlet napirendjének és időpontjának egyidejű meghatározása mellett – az igazgató hívhat össze, ha az intézmény feladatainak ellátása szükségessé teszi, vagy ha a nevelőtestület egyharmada kezdeményezi. A nevelőtestület munkaértekezleteire, valamint a szakmai munkaközösségek értekezleteire fenntartott időpont kedd 16 óra 30 perc, erre az időpontra sem tanórai, sem rendszeres tanórán kívüli foglalkozás nem szervezhető. A nevelőtestület értekezletei indokolt esetben más időpontban is összehívhatók. A nevelőtestületi értekezleteken és a munkaértekezleteken a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. Ez alól – alapos ok esetén – az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezleteken és a munkaértekezleteken részt vehetnek a fenntartó képviselői. Meghívásukról a napirendtől független az igazgató gondoskodik. Az értekezleten részt vevőkre kötelező a titoktartás. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjaihoz az egyetértési jogot gyakorlók – szülői közösségek, diákönkormányzat stb. – képviselőit meg kell hívni. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A jegyzőkönyvek vezetője az iskolatitkár vagy az igazgató által megbízott pedagógus. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet, megbeszélés tárgyát, idejét, helyét, a nevelőtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, beosztását, a hiányzókat távolmaradásuk okának megjelölésével, a jegyzőkönyvvezető nevét, a vitatott témák egy-két mondatba sűrített lényegét, végül a hozott határozatokat, szavazás esetén a szavazatok arányát. A jegyzőkönyvet az igazgató és a jegyzőkönyvvezető írja alá, két pedagógus hitelesíti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő tizennégy napon belül kell elkészíteni, csatolva hozzá az esetleges különvéleményt. Az értekezleteken készült jegyzőkönyveket az irattárba kell elhelyezni és az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szerveknek kérésükre bemutatni. A nevelőtestület döntési, véleménynyilvánítási és javaslattevő jogáról a Közoktatási törvény 57.§ (1-3) rendelkezik.
10
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreit átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra (Közoktatási törvény 57.§ (4)). Az átruházott jog gyakorlója, illetve a közösség képviselője félévente az értékelő értekezleten köteles beszámolni a tevékenységéről a nevelőtestületnek. (Közoktatási törvény 57.§ (4)). A nevelőtestület döntései és határozatai az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestületet az iskolán kívül az igazgató vagy megbízottja képviseli. A testületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. (Pl.: egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó tagozatos nevelők értekezlete, stb.) 4.1.2.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések (az R. 4. § (1) bekezdésének h) pontjához és a 27. § (2) bekezdéséhez) A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes vezeti. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4.1.2.2. Alkalmazotti értekezlet Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
4.1.3. A szakmai munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. A munkaközösség vezetőjét, illetve a munkaközösség javaslata alapján az igazgató bízza meg egy tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, végrehajtását és ellenőrzését. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek. - alsós - felsős - Tulipán óvodai - Zrínyi óvodai 4.1.3.1. Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés felelős. A vezetők ennek megfelelően:
11
-
-
részt vesznek a munkaközösségek tanév elejei (munkaterv megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket, az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat az IMIP-ben meghatározottak szerint, gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges, ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett szaktanároknak.
A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje - az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösségvezetők a tanévet előkészítő értekezleten ismertetik, majd gondoskodnak arról, hogy a munkatervek felkerüljenek az iskola kommunikációs portáljára, - a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösségvezetők felelnek, ennek érdekében a munkaközösségvezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten. - a féléves és az éves munka értékelésében: a munkaközösségvezetők beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését.
4.1.4. Az iskolában a minőségirányítási rendszer következőképpen működik Minőségirányítási Program működtetéséért az igazgató a felelős. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. Munkáját 4 MICS tag segíti, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, az igazgató illetve az általános igazgatóhelyettes felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza.
4.1.5. Munkaköri leírások Az igazgató munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az igazgató határozza meg. Az igazgatóhelyettes az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az igazgató az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg.
5. A működés rendje, nyitva tartás (az R. 4. § (1) bekezdésének a) pontjához)
12
5.1. Nyitva tartás Az iskola szorgalmi időben a szünetek kivételével hétfőtől péntekig reggel 730-tól 1700-ig tart nyitva. Az óvodák 600-tól 1700-ig tart nyitva. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Ha bármilyen rendezvény, elfoglaltság esetén az intézmény nyitva tartása eltérne a szokásostól, azt legalább 3 nappal előbb jelezni kell az igazgatónak, az ő jóváhagyásával a nyitva tartásáért az intézmény gondnoka a felelős. Az iskolában a reggeli ügyelet legkorábban 7 óra 30 perckor kezdődik és 8 óráig tart, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, továbbá az ebédeltetés ideje alatt az ebédlőben tanári felügyelet működik. Az óvodákban 6 órától 17 óráig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A gyermekek fogadása óvodapedagógus jelenlétében történik. A tanítási idő (napközis foglalkozás, iskolaotthon) végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából, - a foglalkozást tartó pedagógus felügyeletével. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő írásos engedélyével (különleges esetben telefonos vagy személyes kérésére) hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkár irodájában 8 órától - 16 óráig történik. Az iskolába érkezők, akik intézményünkkel nem állnak jogviszonyban, az iskola gazdasági irodáján jelzik jövetelük okát, majd az iskolaőr gondoskodik a keresett személy értesítéséről, aki (ha az indokolt) a látogatót a megbeszélés helyszínére kíséri. Mindazok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel csak a keresett dolgozó jelenlétével tartózkodhatnak az iskolában. A fenti rendelkezések a szülői értekezletek, fogadó órák és nyílt tanítási órák idejére nem vonatkoznak. Az óvodába érkező jogviszonnyal nem rendelkező személyeket az óvodapedagógusok fogadják. Mindazok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel csak a keresett dolgozó jelenlétével tartózkodhatnak az óvodában. Az általános iskolai tanítási órákat 8 és 14 óra között, a művészetoktatási órákat 8 és 19 óra között, a tanórán kívüli foglalkozásokat 14 és 18 óra között kell megszervezni. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 illetve 10 perc. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. Az első illetve a második szünet 15 perces a többi 10 perces. Iskolába érkezés az órák kezdete előtt 15 perccel, tanároknak is. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. Udvari ügyelet 730-tól van az iskolaépületben. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató állapítja meg. Az óvodákban a nyári időszakban el kell végezni a szükség szerinti felújítási munkákat, nagytakarítást és az udvarrendezést. Az épületek nyári nyitva tartását a jegyző engedélyezi. Az óvoda nyári nyitva tartásáról tájékoztatjuk a szülőket. Az irodai ügyeletet a szünetek ideje alatt is biztosítjuk. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény főbejáratán és a tagintézmények főbejáratán nyilvánosságra kell hozni. Az épületekben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentés után lehet tartózkodni, amennyiben az épület őrizete biztosított.
13
5.2. Az épületek használata A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sportpályája, valamint az iskola rendelkezésére bocsátott egyéb terület. A óvodai foglalkozások helye az óvodák épülete, udvara valamint az óvodák rendelkezésére bocsátott egyéb terület. Az intézmény tanulóinak, óvodásainak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: a) az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b) az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzése, c) a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a gyermekeket is erre nevelje. Az épület/ek lépcsőházának, folyosójának, csoportszobáinak, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása minden dolgozó és gyermek feladata. Az intézmény épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A gyerekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus vagy a nevelő oktató munkát segítő alkalmazott felügyeletével használhatják. Az osztálytermeket a tanítási órák illetve a foglalkozások befejezése után, be kell zárni. Ennek felelősei az igazgatóhelyettesek a gondnokok. Az osztálytermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Az épületek helyiségeinek kulcsát, legkésőbb a foglalkozások befejezése után a le kell adni.
5.3. Az eszközök használata Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével lehet. Az intézmény területén gondatlanságból keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A gyerekek által okozott károkról az osztályfőnök/óvónő köteles a szülőt értesíteni. Az igazgatóhelyettes és a gondnok feladata a kár felmérése, és a kártérítés részleteinek szülővel, gondviselővel történő tisztázása. Minden audiovizuális eszközt, oktatási szemléltetőeszközt az adott tantárgy pedagógusa az eszközök kezelőjétől veheti át. A felvett eszközökért valamennyi dolgozó pedagógus felelős. Amennyiben nem a tőle elvárható legnagyobb gondossággal kezeli ezen eszközöket, kártérítési felelősséggel tartozik. A szaktantermekben elhelyezett audiovizuális eszközök használatáért a teremben tanító pedagógusok felelősek. Amennyiben nem a tőlük elvárható legnagyobb gondossággal kezelik ezen eszközöket, kártérítési felelősséggel tartoznak. A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne lévő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus felelős.
5.4. Az épületben lévő helyiségek átengedése Az intézmény helyiségek átengedése csak akkor lehetséges, ha az intézmény működését nem zavarja. Az intézmény helyiségeit át lehet engedni: a) más oktatási, nevelési intézmények és tanfolyamok tantervi foglalkozásainak megtartására (hittan, zeneiskola órái) b) országgyűlési, önkormányzati választásokra és képviselői beszámolókra
14
c) közérdekű célra olyan szervnek, amelynek nem áll rendelkezésére más megfelelő helyiség (sportfoglalkozások). Az átengedés módját és feltételeit külön megállapodás szabályozza. Az iskolában a gyerekek étkezésével összefüggő tevékenységeket (büfé, automata) végezni csak igazgatói engedéllyel lehetséges.
6. A tanév rendje A tanév szeptember hó 1. napján kezdődik, és a következő naptári év augusztus hó 31. napján fejeződik be. Az óvodai nevelési év szorgalmi ideje szeptember 1–től következő év május 31ig tart. Június 1-től a gyermekek nyári élet szerinti tevékenységben vesznek részt. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanév rendjét a mindenkori miniszteri utasítás szabályozza. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak a tanmenet szerinti tanulmányi séták és kirándulások napjai. A tanítás nélküli munkanapokat, a tanítási szünetek napjait nem szabad sorszámmal ellátni. Az egyes tantárgyak óraszámának feltüntetése során figyelmen kívül kell hagyni a nem szakszerűen helyettesített órákat.
6.1. A tanítási nap munkarendje A foglalkozások zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust és a gyerekeket a óráról/foglalkozásról kihívni csak vezetői engedéllyel lehetséges. A napi munka további részleteinek szabályozását az iskola házirendje tartalmazza. Az intézmény munkarendje és házirendje szolgálja a gyerekek egészséges életritmusát. A tanóra időtartama semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 45 percet. Az óraközi szüneteket kivételesen sem szabad elvenni a tanulóktól.
6.2. A tanórán (általános iskolai és az alapfokú művészetoktatáson) kívüli foglalkozások szervezeti formái (az R. 4. § (2) bekezdésének b) pontjához) A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások a diákok igényeinek és épületenként az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóban rögzíti.
6.2.1. Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók a) habilitációs, rehabilitációs óra, logopédiai foglalkozás, gyógytestnevelés b) differenciált képességfejlesztés (felzárkóztató, tehetséggondozó, versenyre felkészítő szakkör, ill. korrepetálás) c) napközi d) iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás e) az iskola pedagógiai programjában szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény). A képességek differenciált fejlesztésére a szükségletek alapján a következő – lehetőleg számítógéppel segített – foglalkozásokat kell szervezni: korrepetálás, felzárkóztatás (pl. hosszabb idejű mulasztás estén),
15
tehetséggondozás keretében a kivételes képességű gyerekek felkészítése pályázatokra, speciális képzésű gimnáziumi osztályokba, vetélkedőkre. A foglalkozási csoportok létszáma minimálisan 3 tanuló, de lehetőleg ne haladja meg a 10 főt. A megtartott foglalkozások anyagát, valamint a foglalkozatott tanulók neveit a foglalkozást vezető pedagógus illetve erre a célra hitelesített naplóba írja be. A korrepetáláson, illetve felzárkóztatáson a szülő egyetértésével a tanuló részvétele kötelező. A tanuló fejlődése érdekében az osztályfőnök ez alól kivételt tehet. A foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre a foglalkozást vezetőnél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhetnek. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet a igazgatóhelyettes készíti el, és az igazgató hagyja jóvá.
6.3. Alkalmanként szervezett foglakozások Az intézmény által egy-egy alkalomra szervezett tanórán kívül foglalkozások lehetnek többek közt, az osztály- és csoportkirándulások, a tanulmányi kirándulások, a táborok, a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, valamint kulturális intézmények látogatásai. Ezek a programok intézményi keretek között csak pedagógus-felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, a táborozások és az utazások esetén húsz tanulónként egy tanár kíséri a csoportot. A tanulók bármilyen, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon (osztálykirándulás) csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A foglalkozást szervező tanár a faliújságon keresztül előre tájékoztatja a kollegákat a hiányzó tanulók névsoráról és a program időtartamáról. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az igazgató dönt. A tanítási időn kívüli iskolai szervezésű programokat a szervező tanár írásban bejelenti az igazgatónak az alábbi adatok pontos megadásával: a) a program megnevezése b) a csoportvezető tanár neve c) az indulás helye, időpontja d) a visszaérkezés helye, időpontja e) a résztvevők névsora (név, osztály) f) a kísérő tanár(ok) neve g) telefonszám, ahol a csoportvezetőt el lehet érni a program ideje alatt
6.4. Az iskolai könyvtár működési rendje (az R. 4. § (2) bekezdésének j) pontjához) Iskolánkban a pedagógusok és a tanulók igényeit egyformán szolgáló könyvtár működik, melyek elősegítik a pedagógusok szaktárgyi, pedagógiai továbbképzését, lehetőséget teremtenek a pedagógusok aktív irányításával az önművelődési készség megszerzéséhez.
16
Az iskolai könyvtárnak lehetővé kell tenni, hogy szolgáltatásait minden nap igénybe tudják venni. A beiratkozás feltétele az intézménnyel való tanulói jogviszony fennállása. - A könyvtári állományt a tanulók igényeit is figyelembe véve kell fejleszteni. Az állományban elsősorban a tantervben előírt kötelező és ajánlott olvasmányok legyenek meg, s törekedni kell arra, hogy a teljes könyvtári állomány 60%-a a népszerű, tudományos, ismeretterjesztő irodalmat képviselje. Különös gondot kell fordítani a pedagógusok felkészülését és továbbképzését szolgáló kézikönyvek, valamint a továbbtanulni szándékozó tanulók felkészülését elősegítő szakirodalom beszerzésére. - A kötelező olvasmányok és a tanulók munkáját, felkészülését segítő könyvek kölcsönzési ideje korlátlan. Egyéb könyvek kölcsönzési ideje 4 hét, alsó tagozatos alkalmanként 1, felső tagozatos 2 hagyományos könyvtári dokumentumot kölcsönözhet. Nyári szünet idejére könyv tanulónál nem maradhat. - A nevelő - oktató munkához szükséges pedagógiai, módszertani és egyéb folyóiratokat meg kell rendelni. A folyóiratok példányszámát a munkaközösségek javaslata alapján az igazgató állapítja meg. - A könyvtár vezetőjét az igazgató jelöli ki. A könyvtáros felelős a könyvtár rendeltetésszerű működéséért, a kezelésében lévő vagyontárgyakért az 1992. évi XXII. tv. 169.§-a, valamint a kollektív szerződés szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Tapasztalatait folyamatosan megbeszéli az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.
6.4.1. A könyvtár feladatai Alapvető célja, hogy segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát, a pedagógiai programban meghatározott célok helyi megvalósítását. Ehhez biztosítja a szakszerűen és folyamatosan fejlesztett gyűjteményt, rendelkezésre bocsátja a különböző információhordozókat, tájékoztatást nyújt a helyben vagy más könyvtárakban megtalálható dokumentumokról. Lehetővé teszi az internet használatát tudományos ismeretszerzési céllal. Központi szerepet tölt be az iskola olvasás- és könyvtár-pedagógiai tevékenységében, ennek megfelelően fejleszti a tanulók önálló ismeretszerzési képességét, részt vesz a könyvtárhasználatra nevelő órák, szabadidős programok, vetélkedők megtartásában, ösztönzi a tanulókat az olvasás megszeretésére, általános műveltségük szélesítésére. Biztosítja a pedagógusok alapvető szakirodalmi igényeinek kielégítését, az oktatás módszertani kultúra fejlesztését, a nevelési konfliktusok, szituációk optimális megoldásához szükséges szakirodalmat.
6.4.2. A könyvtárak működése A könyvtárak a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejlesztik állományukat, az iskola tanárainak javaslatait, igényeit figyelembe véve. A könyvtár állományba vétel, ajándék és csere útján gyarapodik, de a gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumok még ajándékként sem kerülhetnek a könyvtárba. Az állomány gyarapítására fordítható összeget évente az iskola költségvetésében kell előirányozni. Könyvek vagy más dokumentumok csak a könyvtáros hozzájárulásával vásárolhatók a könyvtár számára. A könyvtárba érkező dokumentumokat a könyvtáros szabályszerűen bevezeti az egyedi (cím) leltárkönyvbe, a tankönyveket, munkafüzeteket, tanári (módszertani) kézikönyveket, gyorsan avuló tartalmú kiadványokat pedig a „brosúra” nyilvántartásba. A feleslegessé vált, elavult, fizikailag tönkrement könyvekről, valamint az olvasók által elveszített könyvekről évente egyszer jegyzéket készít, s ezeket az állományból kivonja a 3/1975. KM-PM együttes rendelet szerint.
17
A könyvtárat az igényeknek megfelelően és az órarendben is meghatározott időben nyitva kell tartani, ilyenkor a könyvtárhasználókat tájékoztatással, tanácsadással segíteni kell a megfelelő irodalom felkutatásában. A könyvtár használata ingyenes, csak az intézmény tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A könyvtárhasználókról és kikölcsönzött dokumentumokról nyilvántartást kell vezetni, s az összesített statisztikát évente egyszer az iskola igazgatósága rendelkezésére bocsátani. A könyvtár állományáról folyamatosan kell a következő katalógusokat építeni: raktári, betűrendes leíró, csoportképzéses szakkatalógus, könyvtár állományát áttekinthetően, világosan, raktári rendben kell tagolni, legalább a következők szerint (szabadpolcon): - kézikönyvtár, - ismeretterjesztő könyvek, - szépirodalom (külön: mesék, versek, drámák), - pedagógiai szakirodalom, - audiovizuális dokumentumok, - tankönyvek, tartós tankönyvek (duplumuk), - folyóiratok. A könyvtári állomány védelme, egységének megőrzése, a raktári rend biztosítása a könyvtáros feladata. Az állomány állapotának megőrzését házi kisjavítással kell megoldani. A szabályosan kikölcsönzött dokumentumokért a kölcsönvevők anyagi felelősséggel tartoznak, elveszett, megrongált könyv esetén kötelesek hasonló értékű és hasonló témájú könyvet hozni a könyvtár számára. (Gyűjtőköri szabályzat mellékletben)
7. A belső ellenőrzés rendje (az R. 4. § (1) bekezdésének b) pontjához)
7. 1. Az iskolai belső ellenőrzés célja -
biztosítja az intézmény törvényes (jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban előírt) működését segíti az iskola gazdaságos működését az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt biztosít az alkalmazottak munkavégzéséről.
7.1.1. A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek a) A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogosult - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba betekinteni - az ellenőrzött alkalmazott munkavégzését esetenként és folyamatosan figyelemmel kísérni, ellenőrizni - az ellenőrzött alkalmazottól írásban vagy szóban tájékoztatást, felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző alkalmazott köteles - az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályi és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni - az észlelt hiányosságokat szóban és írásban közölni az érintett alkalmazottal és annak felettesével
18
- a hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerinti időben megismételni. c) Az ellenőrzött alkalmazott köteles - az ellenőrzést végző alkalmazott munkáját segíteni - a feltárt hibákat, hiányosságokat és szabálytalanságokat megszüntetni. d) A belső ellenőrzést végző alkalmazott feladatai - a jogszabályoknak, az iskola belső szabályzatának és a személyre szóló munkaköri leírásának megfelelően, az ellenőrzési ütemtervben előírtak szerint a tanév során ellenőrzési munkáját folyamatosan végezni - az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatni köteles - az ellenőrzés tényét írásba foglalva az ellenőrzést elrendelő, az ellenőrzést végző és az ellenőrzött kérheti. e) A hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek - a hiányosságok megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött alkalmazott figyelmét - a hiányosságok megszüntetését visszatérő ellenőrzéssel kell vizsgálni.
7.2. A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenőrzési feladataik a) igazgató és igazgatóhelyettes - ellenőrzési feladataik az iskola egészére kiterjednek (pedagógiai, gazdálkodási, pénzügyi-számviteli, ügyviteli és technikai dolgozókra) - felügyeletet gyakorolnak a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. - ellenőrzik: a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, ügyviteli munkáját és munkafegyelmét a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét a pedagógusok adminisztrációs munkáját a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását a diákönkormányzat tevékenységét a pedagógusok továbbképzésen való részvételét. b) iskolatitkár Folyamatosan ellenőrzi: - az intézmény alkalmazottaival kapcsolatban a gazdálkodási, műszaki és pénzügyiszámviteli szabályok betartását - az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét - a műszaki, a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását - a pénzkezelés szabályos működését - az intézmény működéséhez szükséges fejlesztések, felújítások, karbantartások és beszerzések menetét - a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását - az anyaggazdálkodást és az ellátás alakulását - a leltározás és selejtezés szabályszerű lebonyolítását. c) a munkaközösség-vezetők Folyamatosan ellenőrzik: - a szakmai munkaközösségekbe tartozó pedagógusok oktató-nevelő munkáját - a pedagógiai programban megfogalmazott tantervi követelmények, előírások érvényesítését - az oktató-nevelő munka színvonalát, módszereit, eredményességét.
19
Az igazgató jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A belső ellenőrzési szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és az óraadó pedagógusokra is.
7.3. Az iskola belső ellenőrzési feladatai Az ellenőrzési terv a szervezeti és működési szabályzat, illetve az évenként elkészítendő iskolai munkaterv szerves része. Az ellenőrzést az iskola igazgatója irányítja, az ellenőrzési feladatok megosztásával. Az ellenőrzésbe bevont vezetők feladata, a feltárt hiányosságokról tájékoztatni vezető munkatársait (erről jegyzőkönyv készül), tervet készíteni a hiányosságok pótlására és ellenőrizni ezek megoldását. A belső ellenőrzésnek segítenie kell a szakmai munkát (neveléssel, oktatással kapcsolatos), a gazdálkodás hatékonyságát, az adminisztratív tevékenységet, az erőforrások célszerű felhasználását és a vezetői döntések megalapozását.
7.3.1. Vezetői ellenőrzés a) Az igazgató konkrét ellenőrzési feladatai: - meghatározza a szervezeti egységek és beosztottjainak munkaköri feladatait - biztosítja az ellenőrzési munka zavartalan feltételeit - figyelemmel kíséri, hogy az ellenőrzési tevékenységek a gyakorlatban hogyan valósulnak meg. b) Az igazgatóhelyettes ellenőrzési feladatai: - munkaköri leírásuk szerint a szakmai munkaközösségek tevékenységének ellenőrzése a munkatervek figyelembe vételével - óralátogatások, ezek megbeszélése illetve feljegyzés készítése, az igazgató tájékoztatása a tapasztalatokról. - a pedagógusok adminisztrációs feladatainak ellenőrzése - a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése - az iskolatitkári és adminisztratív tevékenység ellenőrzése - a beíratás rendjét - a tanárok adminisztrációs tevékenységet - a szakmai munka színvonalának ellenőrzése
7.3.2. Ügyintézői ellenőrzés Az iskolatitkár ellenőrzési feladatai: - a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése - az épületek külső- és belső állagának ellenőrzése és ellenőriztetése - az oktatási eszközök és berendezési tárgyak rendeltetés szerint használatának ellenőrzése.
7.4. Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése Milyen Az ellenőrzés rendszerességgel tapasztalatainak ellenőriznek? összegzése Az intézményi neveléssel, oktatással kapcsolatos munka Pedagógiai program Iskolavezetés, Évente Írásban vagy szóban felülvizsgálata nevelőtestület Helyi tanterv alapján Igazgató, Évente írásban Kit, mit ellenőriznek?
Ki ellenőriz?
20
végzett szakmai munka Tankönyvválasztás
Tanmenetek, munkatervek Tanulmányi munka értékelése
Napközis foglalkozások Magatartás, szorgalom Tantermek, szaktantermek rendje Munkaközösségek munkája Pedagógus munkája (munkaköri leírás szerint) Oktató-nevelőmunka értékelése A tanulók írásbeli munkái Felzárkóztatás, korrepetálás helyzete Gyermek- és ifjúságvédelmi munka Pedagógiai adminisztráció Kiemelkedő tanulmányi- és sporteredmények Nagyobb rendezvények
igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Igazgató, munkaközösségvezetők Szaktanár, osztályfőnök, igazgató, munkaközösségvezetők, nevelőtestület
Évente
Szóban
Szept. 30-ig, ill. folyamatosan
Szóban
Folyamatosan, havonta legalább egyszer, félévkor és év végén
Érdemjegy, osztályzat ellenőrzőbe, bizonyítványba szóbeli értékelés ellenőrzőbe, bizonyítványba Szóban, írásban
Igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Osztályfőnökök, nevelőtestület Igazgatóhelyettes, szaktanárok, iskolatitkár Munkaközösségvezetők, igazgató, igazgatóhelyettes Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Igazgató, igazgatóhelyettes Szaktanár, munkaközösségvezetők Osztályfőnök, igazgatóhelyettes Igazgató, igazgatóhelyettes
folyamatosan Félévenként Folyamatosan
Érdemjeggyel szövegesen írásban Szóban
Folyamatosan, összegzés évente
Szóban, írásban
Aktualitás szerint
Szóban vagy írásban
Félévente
Írásban
Negyedévente
Írásban
Félévente
Szóban vagy írásban
folyamatos
Írásban
Igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Szaktanár, osztályfőnök
Folyamatos
Szóban, írásban
Aktualitás szerint
Osztályfőnökök, igazgatóhelyettes
Aktualitás szerint
Írásban illetve a közösség előtt szóban Osztály, iskola közössége,
21
Tanulmányi kirándulás Könyvtáros, gyermekvédelmi felelős Diákönkormányzat tevékenysége Étkeztetés Munkavédelem, tűzvédelem
A helyettesítés és túlóra elszámolása Utalványozás Vásárolt eszközök, anyagok nyilvántartása Tandíjak szedése, nyilvántartása, elszámolása Az étkezési díjak szedése, nyilvántartása, elszámolása Szigorú számadású nyomtatványok Diákigazolványokkal kapcsolatos feladatok Diákönkormányzat nyilvántartásai, elszámolásai Személyügyi nyilvántartások
Igazgatóhelyettes, iskolatitkár Igazgató, igazgatóhelyettes
Aktualitás szerint
tantestület előtt szóban Írásban
Évente
Szóban
DÖK vezetők, Évente igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes, folyamatosan iskolatitkár Igazgatóhelyettes, Szeptember megbízott munkavédelmi és tűzvédelmi szakember Az iskola gazdálkodása, ügyviteli munkája Igazgatóhelyettes Havonta
Írásban
Igazgató Igazgató, iskolatitkár
Naponta, hetenként Folyamatos
Írásban írásban
Iskolatitkár
Félévente
Írásban
Iskolatitkár
Havonta
Írásban
Iskolatitkár
Folyamatos
Írásban
Iskolatitkár
Folyamatos
Írásban
DÖK segítő tanárok, Iskolatitkár
Folyamatos
Írásban
Iskolatitkár
Folyamatos
Írásban
Szóban Írásban
Írásban
7.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az iskola igazgatója és igazgatóhelyettese végzik a szakmai munkaközösségek vezetői segítségével. a) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei - a haladási napló, osztályozó napló vezetésének tartalmi és formai ellenőrzése - a tanmenet tartalmi ellenőrzése - óralátogatás
22
- a foglalkozások megtartásának formai ellenőrzése. b) Az ellenőrzés szempontjai A haladási napló, az osztályozó napló vezetése és tartalma, a tanmenet tartalma megfelel-e a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a pedagógus munkaköri leírásában, a házirendben, egyéb belső szabályzatban, vezetői utasításban meghatározott feltételeknek A tanóra vezetése és tartalma megfelel-e az általános pedagógiai és a szaktárgyra vonatkozó speciális szakmai, módszertani követelményeknek Az oktatott tananyag megfelel-e a helyi tantervnek, az előrehaladás megfelel-e a pedagógus tanmenetének A foglalkozások kezdése, lefolyása, befejezése megfelel-e a jogszabályban, a szervezeti és működési szabályzatban, házirendben, egyéb belső szabályzatokban, a pedagógus munkaköri leírásában, vezetői utasításban meghatározott feltételeknek A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.
8. A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet (az R. 4. § (1) bekezdésének c) pontjához)
8.1. A belépés és bent tartózkodás rendje a) A pedagógusok benntartózkodásának rendje A benntartózkodás rendjét alapvetően a mindenkori órarend, illetve éves munkatervben meghatározott tanórán kívüli tevékenység határozza meg. A pedagógusnak tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozás kezdetének időpontja előtt legalább ¼ órával meg kell jelenni. b) A vezetők benntartózkodásának rendje A reggeli és a délutáni ügyeletet az éves egyeztetés alapján az igazgató és az igazgatóhelyettes látják el. c) A gyerekek benntartózkodásának feltételeit a házirend szabályozza. Gyermek az épületet tanulási/foglalkozási idő alatt csak az osztályfőnök/óvónő vagy az intézmény valamely vezetőjének engedélyével hagyhatja el. Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését az iskolaőr irányítja és ellenőrzi. Kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége. Az iskola épületében az iskola dolgozóin és tanulóin, a tanárjelölteken, továbbá az iskolában szervezett rendezvények meghívottain kívül mások csak ügyintézés céljából vagy az iskolával fennálló bérleti szerződés alapján, az abban meghatározott időben és helyen tartózkodhatnak. Munkanapokon a hivatalos munkaidő után, az épület területére engedéllyel rendelkezők léphetnek be. Ittas, bódult állapotban lévő személyek az épület területére, nem léphetnek be, a portaszolgálat nem engedélyezheti a belépést. Az épület területén különböző munkát végző külső szervezet tagjai csak a gazdasági ügyintéző engedélyével kezdheti meg a megrendelt feladatot. A szülőknek a belépés és benntartózkodás feltételeit az intézmény házirendje szabályozza. Az intézmény, illetve a tanítási órák/foglalkozások csak az igazgató engedélyével látogathatók előzetes egyeztetés után.
23
8. 2. A pedagógiai felügyelet Az iskolában tanítási napokon 730 órától az utolsó órarendi órát követő óraközi szünet végéig, az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az óvodákban 600-tól 1700-ig óvodapedagógusok felügyelnek a gyermekekre. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületvagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
8.2.1. Az ügyeleti teendők ellátása A tanári ügyeletet ellátó nevelők teendőiket a tanévre meghatározott beosztás szerint végzik. A délutáni művészeti órák közötti szünetben a vezető tanár ügyel a csoportjában lévő gyerekekre. A tanteremben/csoportszobákban a gyerekek csak pedagógus vagy a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott felügyeletével tartózkodhatnak. Az órarendi órák befejezése után az intézmény a tanórán kívüli (szakkör, egyéb) foglalkozásokon biztosít pedagógiai felügyeletet a tanulóknak. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. Az iskola rendezvényeken a tanulók felügyeletét osztálykeretben az osztályfőnökök és az őket segítő összes iskolában dolgozó pedagógus biztosítja.
9. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje (az R. 4.§ (1) bekezdésének e) pontjához)
9.1. A vezetők közötti feladatmegosztás A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatóhelyettes közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A döntés-előkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségirányítási szervezet az intézményi minőségfejlesztési programban meghatározottak szerint segíti. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató az igazgatóhelyettessel megosztva irányítja és ellenőrzi. A titkárság, a gazdasági iroda és a könyvtár munkáját az igazgató ellenőrzi, akadályoztatása esetén jogkörét az igazgatóhelyettes veszi át.
9. 2. A helyettesítés rendje (az R. 4. § (1) bekezdésének f) pontjához) a) Az igazgatót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rendszerint az igazgatóhelyettes helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat az igazgató által kijelölt alkalmazott látja el. Ha az igazgató a vezetők helyettesítését ellátó alkalmazottat nem tudta kijelölni, akkor a vezetőket az igazgatóhelyettes által kijelölt alkalmazott helyettesíti. b) A vezetők helyettesítését ellátó alkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az igazgató eltérő írásbeli intézkedésének
24
hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. c) A vezető helyettesítését ellátó alkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. d) Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgatóhelyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: - a pedagógust elsősorban azonos szakot tanító pedagógussal kell helyettesíteni, aki a helyettesített pedagógus tanmenete szerint – lehetőség szerint a helyettesített pedagógussal egyeztetett módon – köteles a tananyaggal továbbhaladni; a pedagógus helyettesítése csoportfoglalkozás esetén a párhuzamos csoportok összevonásával is megszervezhető; - ha az eseti helyettesítés az előző pont szerint nem lehetséges, a távollévő pedagógus órája helyett lehetőség szerint az osztályban tanító másik pedagógusnak kell órát tartani, aki ilyenkor saját szaktárgyát tanítja, és saját tanmenete szerint köteles a tananyaggal továbbhaladni. - egyéb esetben az intézmény gondoskodik a tanulók pedagógiai felügyeletéről, ennek ellátására az intézmény bármely pedagógusa beosztható. - ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni.
9.3. A vezetők valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája (az R. 4.§ (1) bekezdésének g) pontjához) Az intézményi szülői szervezetet az osztályok/csoportok szülői közösségei alkotják. Az intézményi szülői szervezet döntéshozó testülete az intézményi szülői munkaközösség, amelybe az osztályok/csoportok szülői közösségei osztályonként/csoportonként egy-egy szülőt delegálnak. Az intézményi szülői munkaközösség delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az intézményi szülői munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az igazgató szülői választmányi értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az intézményi szülői munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja az intézményi szülői munkaközösség elnökét az intézményi szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a vezetők valamint az intézményi szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg.
9.4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja (az R. 4. § (1) bekezdésének i) pontjához) a) Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, az intézményért felelős plébánossal. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködik az igazgatóhelyettes, továbbá az ügyek meghatározott körében az iskolatitkár. b) Az intézmény támogatására létrejött alapítvány esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítvány alapító okirata határozza meg. c) Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban közreműködik az iskolatitkár. d) Az intézmény pedagógiai és operatív működése érdekében egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel.
25
- közoktatási intézményekkel - kulturális intézményekkel - sportegyesületekkel. - a rendőrséggel (preventív programok, bemutatóórák, előadások, …) - Makó város önkormányzatával - a gyermekétkeztetést biztosító céggel - A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvétele és fenntartása az igazgató engedélyével lehetséges.
9.5. A nem névre szóló levelek felbontásának joga Az intézménybe érkező nem névre szóló levelek felbontásának joga az igazgatót, az igazgatóhelyettest, akadályoztatásuk esetén az iskolatitkárt illeti.
10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (az R. 4.§ (1) bekezdésének j) pontjához) - Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg. - Hagyomány szerinti programok a) iskolai ünnepségek - tanévnyitó ünnepség - Mikulás ünnepély - karácsonyi ünnepség - farsang - anyák napja - ballagási ünnepség - tanévzáró ünnepség. b) iskolai megemlékezések - Aradi vértanúk emléknapja (október 6.) - Október 23. nemzeti ünnep - Március 15. nemzeti ünnep - Június 4. nemzeti összetartozás napja c) iskolai szaktárgyi versenyek d) hagyományos iskolai rendezvények (időpontjuk az éves munkatervben meghatározottak szerint) szervezése - Kazinczy Szépkiejtési Verseny - Városi és megyei matematika versenyek - A diákönkormányzat napja g) nevelőtestületi kirándulások h) egyházi ünnepek és rendezvények Az iskolai ünnepségeken, megemlékezéseken, rendezvényeken a megjelenés a diákok és a pedagógusok számára kötelező.
26
A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
11. A javító-, osztályozó és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok 11.1 Javítóvizsgák A javítóvizsga helye az az iskola, amelyben a tanulót javítóvizsgára utasították. Ha időközben a tanuló más helységbe költözött át, az új iskolában is leteheti a javítóvizsgát. Ilyen esetben a vizsga eredményét anyakönyvi bejegyzés céljából írásban közölni kell az előző iskola igazgatójával. A javítóvizsga időpontját az augusztus 21-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kivételes esetben október 30-ig az igazgató határozza meg. A javítóvizsgára jelentkezés a bizonyítvány benyújtásával történik. A javítóvizsgát az érintett szakmai munkaközösség által kijelölt vizsgabizottság előtt kell tartani. Ennek elnöke a szakmai munkaközösség vezetője, tagjai a kérdező és még egy lehetőleg azonos szakos pedagógus. A javítóvizsgán írásbeli vizsgát magyarból, matematikából, idegen nyelvből kell tenni. A javítóvizsgán szóbeli feleletre való felkészüléshez a tanulónak 10-15 perc felkészülés időt kell biztosítani. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat további felkészülési idővel. A javítóvizsga nem nyilvános, díjtalan, a vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba, a záradékot az igazgató, valamint az osztályfőnök írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítványok kiosztásával történik. Ha a javítóvizsgán a tanuló nem jelenik meg, és távolmaradását a javítóvizsga napján orvosi igazolással nem igazolja, az osztályt ismételni kell. A megfelelő igazolás esetén az igazgató egy újabb időpont kitűzésével ad lehetőséget a tanulónak a javítóvizsgára. Ha a tanuló kettőnél több tantárgyból kapott elégtelent a tanév végén, mérlegelve az egyéni helyzetet a nevelőtestület az osztályozó értekezleten adhat engedélyt javítóvizsga letételére.
11.2. Osztályozó vizsgák Az osztályozó vizsgák lebonyolítására a javítóvizsgára vonatkozó szabályok az alábbi eltéréssel érvényesek: Az osztályozó vizsga ideje a szorgalmi idő vége vagy a tanév eleje. A vizsgára legalább 1 hónappal korábban a bizonyítvánnyal kell jelentkezni. A vizsga napjáról az igazgató a vizsgázót legalább 2 héttel a vizsga előtt értesíti. Az osztályozó vizsga az iskola nevelőiből alakított, az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt történik. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. Az összevont osztályozó vizsga eredményeit évfolyamonként külön-külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg a törzslapba és bizonyítványba bevezetni.
27
12. A tanulók egészség- és balesetvédelme 12.1. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje (az R. 4.§ (2) bekezdésének e) pontjához)
12.1.1. A mindennapi testedzés kötelező és szabadon választható foglalkozásai A tanulók számára a mindennapi testedzést kötelező és szabadon választható foglalkozásokon biztosítja az iskola az alábbi keretek között: A) délelőtti foglalkozások - kötelező testnevelés óra 1. évfolyamon heti 5 óra, 5. évfolyamon heti 4 testnevelés óra és 1 edzés - a többi évfolyamon a helyi szerinti óraszám az irányadó - könnyített testnevelés (a testnevelő tanár vezeti az orvosi igazolás figyelembe vételével) B) délutáni foglalkozások a) délutáni tömegsport órák b) délutáni versenyekre előkészítő szakköri foglalkozások c) könnyített testnevelés (a testnevelő tanár vezeti az orvosi igazolás figyelembe vételével) d) gyógytestnevelés - gyógytestnevelés foglalkozásra azok a tanulók járnak, akiket az intézményük orvosa szakorvosi vélemény alapján beutal - a szülő, az osztályfőnök, a testnevelő és az iskolaorvos az ellenőrzőn keresztül tájékozódik a tanuló gyógytestnevelési előmeneteléről.
12.1.2. A mindennapi testnevelés formái a) Alsó tagozaton testnevelés órákon, edzéseken vagy az iskolaotthonban minden nap biztosítunk legalább 45 perces játékos, mozgásos, egészségfejlesztő foglalkozást tanári felügyelet mellett. Ezek a foglalkozások az időjárási viszonyoknak megfelelően lehetőleg a szabadban tartandók. b) A felső tagozaton a testnevelés órákon, edzéseken vagy délutáni tömegsport órákon, bajnokságok keretében tömbösítve és külső sportkörben is teljesíthető. c) A sportfoglalkozásokhoz (kötelező és szabadon választott) az iskolán kívüli városi sportlétesítményeket is használjuk. Ezek anyagi terheit az iskola és a szülők közösen vállalják. - a városi sportuszodát az egész tanév folyamán használjuk - alkalmanként kerékpártúrákat szervezünk d) A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken a foglalkozásokon az iskola minden tanulója részt vehet. e) A tömegsport foglalkozásokon (az előre meghirdetett házi versenyekre és egyéb sportfoglalkozásokra) az iskola biztosítja, hogy a tanulók testnevelő tanár felügyelete mellett valamennyi tanítási napon, amennyiben az intézmény nyitva tartása ezt lehetővé teszi 1430-tól 1600-ig igénybe tudják venni a tornatermet vagy jó idő esetén a sportudvart.
12.1.3. Az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A testnevelőkkel a felsős munkaközösség vezetője tart kapcsolatot.
28
Az információáramlás felülről lefelé történik a munkaközösség-vezetőn át a lehető legkisebb időkülönbséggel. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
12.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (az R. 4.§ (1) bekezdésének m) pontjához) Évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt. A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat. Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt. Az irodában központi mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylő esetben a foglalkozást vezető tanár értesíti az iskolatitkárt, aki intézkedik. Az iskolatitkár indokolt esetben értesíti a szülőket. Az orvosi vizsgálatra rendelt tanulók tanári felügyelettel mennek a rendelőbe. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét a megbízott igazgatóhelyettes, az iskolatitkár az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. Az 1-8. évfolyamnál rendszeresen végzett védőnői szűrővizsgálatok: testi fejlődés mérése és értékelése, mozgásszervek vizsgálata, vérnyomás ellenőrzése, látásélesség vizsgálata, fogbetegségek kiszűrése, pajzsmirigy vizsgálata tapintással, személyi higiéné ellenőrzése, a védőnő – meghívott szakemberek segítségével is – részt vesz a tanulók koruknak megfelelő egészségnevelésében. (Az 1., 3., 5., 7., 8. évfolyamon a védőnői vizsgálaton túl orvosi vizsgálatban is részesülnek a tanulók, a vizsgálatok során tapasztalt elváltozásoknál – az iskolaorvossal konzultálva – szakrendelésre kell küldeni a gyermeket.) Az iskolában történő védőoltások rendje: 1. évfolyamon: októberben Di-Per-Te III. és OPV cseppek, 5. évfolyamon: tuberkulin próba és szükség esetén védőoltás, 6. évfolyamon: Di-Te védőoltás, Morbilli védőoltás. 8. évfolyamon: Hepatitis B védőoltás 5. évfolyamon: színlátás vizsgálat, 7. évfolyamon: fülészeti, szemészeti és labor vizsgálat, hallásvizsgálat, 8. évfolyamon: pályaválasztás előtti (iskolatípusnak megfelelő) szakvizsgálat A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg.
12.3. Intézményi védő, óvó előírások (az R. 4. § (1) bekezdésének n) pontjához és a 6/A. § (1) bekezdéséhez)
29
Az intézmény gondoskodik a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A nevelési-oktatási intézmény területén és annak bejáratától számított 5 m-es körzeten belül dohányozni tilos. A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, intézményi rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint intézményi rendezvény előtt az osztályfőnök/óvónő, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskolába csak a műszakilag megfelelő állapotú eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a gyermekek felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az intézményi védő, óvó előírások kérdésében az iskolaszéket egyetértési jog illeti meg.
12.3.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése érdekében Minden dolgozónak ismernie kell a tűzriadó terv rendelkezéseit (a megismerés tényét aláírásával igazolnia kell), valamint be kell tartania a szabályzat rendelkezéseit. Ha az intézmény bármely dolgozója olyan körülményt, állapotot észlel, amellyel kapcsolatban balesetveszély áll fenn, vagy ha a veszélyről a tanulóktól értesülést szerez, azonnal intézkedik a megszüntetés érdekében, illetve a tapasztaltakat jelzi az intézmény gondnokának, munkavédelmi felelősének. A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, az ügyeleti időben, valamint az intézmény kívül tartott foglalkozások, programok alatt folyamatosan figyelemmel kísérik a rájuk bízott gyermekek tevékenységét. Felügyelnek arra, hogy a gyermekek megóvják saját és társaik testi épségét, egészségét, hogy az előírásoknak megfelelően használják az intézmény helyiségeit, berendezéseit, megfelelően kezeljék a nevelő-oktató munka során használt eszközöket, mindenkor tartsák be az intézményi szervezeti és működési szabályzat, továbbá a házirend baleset-megelőzési szabályait. A pedagógusok feladata, hogy a gyerekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek. A pedagógusoknak a gyerekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. A pedagógusoknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a) A tanév megkezdésekor (a házirend balesetvédelmi előírásai; a gyerekek kötelességei a balesetek megelőzésével kapcsolatban; az intézmény környékére vonatkozó közlekedési
30
szabályok; a baleset, rendkívüli esemény, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkeztekor szükséges teendők, a menekülési útvonalak, a menekülés rendje). b) Intézményen kívüli programok előtt (tanulmányi kirándulás, túra, táborozás, erdei iskola, stb.). c) Közhasznú munkavégzés előtt (hulladékgyűjtés, az iskola udvarának, környékének a rendezése, tisztítása stb.). d) Baleset, vagy rendkívüli esemény bekövetkezte után. e) A tanév végén (a nyári szünet veszélyeire való figyelemfelhívás, a balesetmegelőzés módja). Minden pedagógus feladata, hogy a saját nevelési-oktatási területével, illetve az általa tanított tantárggyal, tantárgyakkal kapcsolatban kioktassa a tanulókat a sajátos veszélyforrásokra, a gyakorlati feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatára, a kötelező és helyes viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkeztekor követendő magatartásra. Felhívja a tanulók figyelmét arra, hogy haladéktalanul jelentsék, ha az iskola területén önmagukat, másokat, vagy környezetüket veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észleltek. A balesetvédelmi ismeretek elsajátítását a nevelőknek dokumentálniuk kell. Az adott balesetvédelmi ismeret témáját, tartalmát és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba kell bejegyezni. Az igazgató és a helyettes irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet, felel a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért. Az igazgató az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit a munkavédelmi szemlék keretében tervszerűen és rendszeresen ellenőrzi, ellenőrizteti. A munkabiztonsági szabályok teljesüléséről és betartásáról készült jegyzőkönyvet, és a jegyzőkönyv alapján készített intézkedési tervet a fenntartónak megküldi.
12.3.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai tanulóbaleset esetén Bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul intézkedik a) a gyerekek felügyeletét ellátó nevelő b) bármely nevelő, ha valamelyik gyerek jelzi neki, hogy balesetet észlelt c) bármely dolgozó, aki a tanulóbalesetkor a helyszínen tartózkodik. Közvetlen intézkedés balesetkor a) A sérült gyermeket biztonságba kell helyezni, és elsősegélyben kell részesíteni. Az elsősegélynyújtás során a dolgozó a sérülttel csak azt, és annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha a dolgozó bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozáshoz meg kell várnia az orvosi segítséget. Súlyos esetben mérlegelés nélkül, azonnal orvost kell hívni, a sérültet a kiérkezésig a legjobb tudás szerint el kell látni, majd az orvossal együtt gondoskodni kell a szükséges szakorvosi, kórházi, klinikai ellátás biztosításáról. b) A dolgozó a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon megpróbálja megszüntetni, és az osztály, illetve csoport többi tagját biztonságba helyezi. c) A gyermek megfelelő ellátása után az eseményt a dolgozó azonnal jelzi az intézményvezetésnek. Közreműködik a jegyzőkönyv elkészítésében. d) A balesetről értesíti a gyermek szülőjét. Az intézményben, illetve intézmény által szervezett külső programon történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
31
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézményi irattárba kell elhelyezni, és ott megőrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet (halál, valamely érzékszerv elvesztése illetve jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, egészségkárosodás, súlyos csonkulás, a beszélőképesség elvesztése, feltűnő torzulás, bénulás, elmezavar) telefonon, telefaxon, telexen vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a fenntartónak a rendelkezésre álló adatok közlésével. A súlyos baleset kivizsgálásába olyan külső személyt kell bevonni, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik.
12.3.3. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők (az R. 4.§ (1) bekezdésének o) pontjához) Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a gyermekek felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők kérdésében az a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg.
13. A szülői szervezet jogköre (az R. 4.§ (1) bekezdésének p) pontjához) a) A közoktatásról szóló törvény értelmében a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet (SZMK) működik. Az SZMK dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását. Az iskolai szülői munkaközösség biztosítja a szülők jogérvényesítésének és kötelességeik teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését. Felépítése lineáris: valamennyi osztályban és csoportban 1 szülő tartozik az osztály szülői munkaközösségébe. A iskolai szülői munkaközösséggel az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Az SZMK elnök vagy megbízottja részt vehet meghívás alapján a nevelőtestületi értekezleten. b) a kapcsolattartás egyéb formái - szülői értekezlet (osztálykeretben évente két alkalommal az éves munkatervben meghatározott időpontokban) - egyéni fogadóórák (félév vége és év vége előtt, a tanítók, tanárok által meghatározott napon 16 óra után) - iskolai rendezvények - ellenőrző könyv, ill. tájékoztató füzet c) a szülői szervezet jogköre - egyetértési jogköre van a kirándulások megszervezésében, továbbá minden, anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában.
32
- véleményezési jogkörrel rendelkezik az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezetet véleményezési, egyetértési jog illeti meg.
14. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (az R. 4.§ (2) bekezdésének d) pontjához) Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a Diáktanács, amely 5-8. évfolyamon osztályonként egy fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. A Diáktanács titkárt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A Diáktanácsot a titkára képviseli. A diákönkormányzatot segítő pedagógusok részt vesznek a Diáktanács ülésein, koordinálják, segítik, a diákönkormányzat munkáját. A Diáktanács ülésein a diákönkormányzatot segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja a Diáktanácsot a tanulókat érintő kérdésekről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
15. Intézményi alapdokumentumok és szabályzatok (az R. 8.§ (5) bekezdéséhez) Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő intézményi alapdokumentumok alapján folyik: a) A tartalmi munkához szükséges dokumentumok - pedagógiai program (nevelési program, helyi tanterv) - minőségfejlesztési program - tanmenetek - továbbképzési terv b) Az operatív munkához szükséges dokumentumok - az iskolai és óvodai munkaterv - tantárgyfelosztás - órarend - ügyeleti rend - a fogadóórák rendje c) Az intézményi működés dokumentumai - alapító okirat
33
- szervezeti és működési szabályzat
Mellékletek: 1. Házirend 2. Munkaköri leírások 3. Tűzriadóterv 4. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 5. A szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata 6. Könyvtárak gyűjtőköri szabályzata A fenntartó által kidolgozott, az intézményre vonatkozó szabályzatok 1. Pénzkezelési Szabályzat 2. Ügyrend, ügyrendi megállapodás 3. Munkavédelmi Szabályzat 4. Iratkezelési Szabályzat 5. Eszközök és források leltárkészítési, selejtezési szabályzata 6. Eszközök és források 7. Közbeszerzési Szabályzat 8. Számlarend 9. Bizonylati album 10. Szabályzat analitikus nyilvántartási rend és a főkönyvi könyvelés kapcsolatrendszeréről 11. Belső Ellenőrzési Kézikönyv d) A finanszírozáshoz szükséges dokumentumok - költségvetés - pénzellátási terv - eszközfejlesztési ütemterv Az intézményi alapdokumentumainak egy-egy példánya megtalálható az intézmény könyvtárában, a telephelyeken és az intézmény honlapján Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők az intézmény titkárságán kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. A házirendet az osztályt tanító, ill. az osztályfőnök tanévkezdéskor ismerteti a tanulókkal. A házirend az iskola könyvtárában megtalálható. Az óvodába történő beiratkozáskor 1 példányát minden szülő megkapja. A szülők az iskola dokumentumairól a szülői szervezeten keresztül, továbbá szülői értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. Ettől eltérő időpont az aktualitásnak megfelelően alakul. A tanulók az iskolai dokumentumokról a diákönkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis.
34
16. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés (a közoktatási törvény. 118.§ (10) bekezdéséhez) a) A közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre (legfeljebb egy tanítási évre). A keresetkiegészítés több alkalommal is megállapítható. b) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megállapítható: - tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért a szakszervezet egyetértésével - az iskola érdekében, az intézmény működését, feladatai ellátását segítő folyamatos munkavégzésért - átmeneti többletfeladat ellátásáért, eredmény eléréséért az intézmény és az alkalmazott közötti előzetes megállapodás szerint - az intézményi minőségfejlesztési szervezet munkájában való részvételért a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II. 15.) OM rendelet és az intézményi minőségirányítási program szerint - külön díjazás illeti meg a tanárt a túlórák ellátásáért, a tanulók kíséréséért az éves munkatervben szereplő programokban, ill. tanulmányi és sportversenyekre, valamint egyes, az igazgató megbízásával végzett feladatok teljesítéséért. c) A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés iskolai szempontjai A kereset-kiegészítés célja: - ösztönző hatású legyen - erősítse az iskola pedagógiai programjával összhangban levő feladatok (magas színvonalú, adott esetben a pedagógus szabadidejét is igénybe vevő) végzésének elismerését Az iskolavezetés döntésében támaszkodik - a szaktantárgyi munka értékelésében a munkaközösség véleményére - az osztályfőnöki munka értékelésében az osztályban tanító tanárok véleményére - saját tapasztalataira A keresetkiegészítés elbírálási szempontjai - a mindenkori hatályos jogszabály - a szakmai munkaközösségek és az iskolavezetés által kiemelkedőnek ítélt munkavégzés A keresetkiegészítést megkaphatja - aki vezetői, vezetőhelyettesi munkáját kiemelkedően végzi - aki munkaközösség-vezetői megbízatását kiemelkedően látja el - aki pályázatot készít - aki szakmai elméleti, gyakorlati munkáját szakfolyóiratban publikálja - aki a nevelő-oktató munkát segítő önálló kiadványt, könyvet, feladatlapot ír, jelentet meg, ill. ezekben társszerzőként közreműködik - akinek munkáját szakmai kitüntetéssel ismerik el - akinek tanítványa(i) bejut(nak) megyei, országos szintű versenyre - aki városi vagy annál magasabb szintű bemutatóórát, foglalkozást tart - aki városi vagy annál magasabb szintű szakmai konferencián, továbbképzésen előadást tart
35
- akit szakmai munkaközössége a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésre javasol - akit az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők a szakmai ellenőrzés alapján erre érdemesnek tartanak
17. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje (a közoktatási törvény 2. sz. mellékletéhez) Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét az Iratkezelési Szabályzat határozza meg.
18. Tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezéseihez, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (8) bekezdéséhez, 8/E§-ához és 29.§ (3) bekezdéséhez, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet előírásaihoz)
18.1. Az iskolai tankönyvellátás a) Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. b) Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó (tankönyvfelelős) nevét, aki az adott tanévben: - gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára - összesíti a munkaközösség-vezetők által jóváhagyott tankönyvrendeléseket a felső tagozaton - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést - lebonyolítja az iskolai tankönyvárusítást. c) A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek, szaktanárok választják ki a megrendelendő tankönyveket. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell a tankönyvekről, taneszközökről, amelyek a nevelő-oktató munkához szükségesek. d) A szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva. e) A szakmai munkaközösség-vezetők az éves munkatervben meghatározott időpontig leadják a megbízott igazgatóhelyettesnek a munkaközösségi tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket. f) A tankönyvrendelésbe a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket a szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni g) A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. h) Az iskola által kölcsönzött tankönyveket a tanuló köteles rendeltetésszerűen használni. A rendeltetésszerű használaton túli rongálódás, ill. elvesztés esetén a könyvtári dokumentumokkal megegyező módon történik az elbírálás.
36
18.2. Az iskolai tankönyvtámogatás - Az iskolai tankönyvtámogatás lebonyolítása a gazdasági ügyintéző és a tankönyvfelelősök feladata a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet, valamint a hatályos jogszabályok alapján. - A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg.
19. Egyéb, tanulókkal kapcsolatos rendelkezések 19.1. Az iskolai felvétel rendje (tanulói jogviszony létesítése) A) Belépés feltételei az iskola induló évfolyamaira - a gyermek az adott év augusztus 31. napjáig töltse be a 6. életévét - legkésőbb az azt követő évben - szellemileg, egészségügyi szempontból legyen iskolaérett B) a szülő kötelezettségvállalása - tudomásul veszi az iskola pedagógiai programjából a tanulókra, szülőkre vonatkozó kötelezettségeket - ha gyermekét felvettük a szabadon választott tanítási órára, a művészeti iskola valamely tanszakára, vállalja, hogy gyermeke a tanév végéig azon részt is vesz (243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet) - vállalja az alapító okiratban meghatározott feladatok (alapfokú művészetoktatás: zeneművészeti osztály,) teljesítéséhez szükséges, törvény által meghatározott (közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 115-118.§) térítési díj, tandíj, hozzájárulás stb. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos teendőket C) a tanulók kiválasztásának elvei és módja - az iskola első évfolyamára jelentkező gyerekeknek a beiratkozáskor meg kell jelenniük szüleik kíséretében, a megfelelő okmányok birtokában D) a beiratkozás módja, fellebbezési lehetőségek a) 1. osztály: - a gyermek felvételéről a beíratást megelőző beszélgetés, ill. speciális képességvizsgálat során közreműködő pedagógusok javaslata alapján az igazgató dönt. - az igazgató írásban értesíti a szülőket, hogy melyik induló osztályba nyert felvételt a gyermek, vagy indokolja az elutasítást. - a hatályos törvények szerint a szülőnek jogában áll fellebbezni - ha a szülő elfogadja gyermeke adott osztályba való felvételét, létrejön a tanulói jogviszony c) felsőbb évfolyamra a szülő írásos kérésére az osztályprofiloknak megfelelő különbözeti vizsgával lehet felvételt nyerni - a felvételről az igazgató dönt az osztályfőnökkel és a szaktanárokkal történt egyeztetés után.
37
19.1.1 Az óvodai elhelyezés keletkezése, megszűnése, a távolmaradás igazolása (MKM. r. 4/A §.) a) Az óvodai elhelyezés létrejöttét és az elhelyezés megszűnését az intézmény Házirendje szabályozza. A közoktatási intézménybe beiratkozás útján lehet bejutni. Másik óvodából való átiratkozás, illetve átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodai felvétel, átvétel elbírálásáról a szülőt is és az előző óvoda vezetőjét is értesíteni kell. Ha a gyámhatóság kezdeményezte a gyermek felvételét, akkor számára is meg kell küldeni a határozatot. [30/2004. (X.28.) OM r.] A felvételről és az átvételről az intézményvezetője dönt. A székhely és a tagóvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét betöltötte. Az újonnan jelentkező gyermekek beiratkozása a városban az óvodai nevelési évben meghatározott időpontban történik, de ettől függetlenül beiratkozni folyamatosan lehet. A gyermeket elsősorban abba az óvodába (székhely és tagóvoda) kell felvenni, átvenni, amelynek a körzetében lakik, illetőleg, ahol szülője dolgozik. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, a fenntartó bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre, a gyermeknek a kijelölt óvodában történő elhelyezésére. A gyermek, ha az 5. életévét betölti, köteles részt venni az óvodai nevelésben, óvodakötelessé válik. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. (A közoktatási törvény 65. § részletesen szabályozza az óvodai felvétel létrejöttét). A gyermeket a szülő kérelemre, ha a családi körülményei, képességeinek kibontakozása, sajátos helyzete indokolja, az óvodai nevelés keretében folyó felkészítő foglalkozások alól az intézmény vezetője felmentheti. b) A szülő jogai és kötelezettségei, a hiányzások igazolása az intézmény Házirendjében szabályozott. [30/2004. (X.28.) OM r.] c) Térítési díjak befizetése, visszafizetése (MKM 4§ (1) b.): A gyermek után a szülő az igénybe vett étkezéséért a jogszabályban előírtak szerint térítési díjat fizet. d) A befizetés minden hónapban az előzetes kiértesítés alapján készpénzben történik a gazdasági irodában. A befizetés pontos dátumát az óvodában jól látható helyen, előre ki kell függeszteni. e) Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 08.30 óráig telefonon vagy személyesen. Az étkezés lemondása a következő naptól lép életbe, és a következő havi befizetéskor írható jóvá. A teljes hét lejelentésére előző hét pénteken 08.30 óráig van lehetőség. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Az étel elvitelét a gyermek vagy alkalmazott megbetegedése esetén – az élelmezést ellátó konyha nem engedélyezi, tekintettel a népegészségügyi rendelkezésekre. f) Túlfizetés esetén a következő hónapban ezt az összeget beszámítjuk és ennyivel csökkentjük a tárgyhavi térítési díjat. Túlfizetés esetén a visszajáró étkezési térítési díjat félévenként (december és augusztus) hónapban fizetjük ki. Az intézményi étkezésben részt vevő közalkalmazottak étkezés térítési díjának befizetése a gyermekével azonos módon történik.
38
g) Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állók havonta jogosultak meghatározott összegű étkezési utalvány felhasználására.
19.2. Térítési díj és tandíj - Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket a házirend és a Makói Magán Művészeti Iskola pedagógiai programja alapján kell meghatározni. - Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton a Makói Magán Művészeti Iskola gondoskodik: a) ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik b) tartósan 1 hónapot igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni. - Az étkezési térítési díjakat a konyha érvényes előírásai alapján kell rendezni, illetve a visszaigényléseket kérelmezni.
19.3. Szociális támogatások - A szülő a gyermek lakóhelye szerinti önkormányzattól rendszeres gyermekvédelmi támogatást igényelhet, amely kedvezményes étkezésre, ingyenes tankönyvellátásra jogosítja fel.
19.4. Véleménynyilvánítás, tájékoztatás - A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. - A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. - A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok a könyvtárban hozzáférhetők. - A tanév menetrendjét (programok, szünetek) minden tanár és tanuló szeptember végén írásban megkapja, így a családi programok az iskolai munkával egyeztetve tervezhetők. - Az iskolai élet egyéb eseményeiről az osztályfőnökök útján kapnak tájékoztatást a tanulók.
19.5. A fegyelmi eljárás alapvető szabályai A tanuló fegyelmi felelőssége Közoktatásról szóló 1993/VXXIX törvény 76. § Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 39
A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és a kizárás az iskolából fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának – a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában – a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg.
11/1994 MKM rendelet 32. § Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegéstől számítva három hónap eltelt. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető.
40
A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi tárgyalás 11/1994 MKM rendelet, 5. melléklet A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. A fegyelmi eljárást lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. A bizonyítás A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozat A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható.
41
A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az eljárást megindító kérelem Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. Az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezést a fenntartó bírálja el. A kizárás A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. Vegyes rendelkezések A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) képviselheti.
42
A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri
Fontos még figyelembe venni: A sértett tanuló jelenléte nem kötelező a fegyelmi tárgyaláson A sértett tanuló nyilatkozata és az előzetes meghallgatásáról készült feljegyzés is lehet bizonyíték a fegyelmi tárgyaláson, tehát nem szükséges az ő személyes jelenléte. A jogszabály szerint a fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. Ez a személy lehet az iskola igazgatója, pedagógusa, vagy a nevelőtestület által felkért, az intézménytől független szakember A fegyelmi tárgyalás – főszabályként – nyilvános, azon bárki részt vehet A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. A fegyelmi tárgyalásról és a testületi döntésről is kell jegyzőkönyvet készíteni. A tárgyalás jegyzőkönyvét, ha kéri, az intézménynek át kell adnia a tanulónak, szülőnek. A fegyelmi döntésről, szavazásról szóló jegyzőkönyv viszont titkos, adhatják ki, ebbe sem a szülő, sem az érintett diák nem tekinthet bele. A döntés indoklását a fegyelmi határozatból ismerhetik meg az érintettek.
fegyelmi illetve a ezt nem és annak
A fokozatosság elvének betartása: A jogszabály szerint erre törekednie kell a döntéshozónak, azaz megfelelő indoklás mellett eltérhet tőle. Az elv lényege, hogy az első szabályszegésnél enyhébb, ismétlés esetén súlyosabb büntetés kiszabására kerül sor.
43
1. számú melléklet
Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény pedagógiai programja határozza meg, állományalakításának szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzat szerint gyarapított állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. I. A gyűjtés dokumentumtípusai: 1. Könyvek és könyvjellegű kiadványok 2. Periodikumok 3. Audiovizuális ismerethordozók: a) hangkazetta, hanglemez (az idegen nyelv tanításához használt tankönyvek hanganyagai; énekkönyvek hanganyagai; tanított zeneművek hangzó anyaga; gyerekeknek készült igényes zene; ünnepi műsorok összeállításához felhasználható válogatások) b) videokazetta, DVD (kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációi; értékes szépirodalmi művek filmváltozatai; az alsó tagozatos korosztálynak szóló mesefilmek; ismeretterjesztő filmek; a szabadidő eltöltésére szolgáló igényes szórakoztató, családi filmek - legfeljebb 12-es korhatár besorolással) 4. Számítógéppel olvasható dokumentumok: CD-ROM - ok, interaktív anyagok (válogatva a tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását segítő anyagok; az alkalmazott tankönyvekhez készült digitális anyagok, egyes tantárgyak, műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotások) II. Az állomány megőrzése 1. Tartós megőrzés: kézikönyvek, könyvek, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok 2. Ideiglenes megőrzés: egyes folyóiratok, tankönyvek, munkatankönyvek, brosúrák, efemer (gyorsan avuló) könyvek, cserelapos kiadványok. III.A gyűjtés köre és mélysége állománytestek szerint 1. Kézikönyvek – közép- és felsőszintű általános lexikonok
teljesség igényével, pld teljesség igényével, pld
– közép- és felsőszintű enciklopédiák
– az egyes tantárgyak tananyagához kapcsolódó, a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű ismeretközlő irodalom, segédkönyv, történeti teljesség igényével, összefoglaló, fogalomgyűjtemény, monográfia pld
44
1 1
1
– egy- és többnyelvű szótárak - különös tekintettel az oktatott teljesség igényével, idegen nyelvekre (angol) lehetőség szerint pld – általános és az iskola profiljának megfelelő adattárak, atlaszok, statisztikák válogatva, pld – szemléltetéshez szükséges művészeti albumok válogatva, pld 2. Ismeretközlő irodalom – valamennyi tantárgy tananyagához kapcsolódó alap- és középszintű elméleti ismeretközlő irodalom a könyvtári teljesség szakcsoportoknak megfelelően 3 pld – szakköri és versenyigényekhez kapcsolódó irodalom
3. Szépirodalom – lírai, prózai és drámai antológiák a tananyaghoz igazodva
több
1 1
igényével,
1-
ha szükséges, munkáltató oktatásnak megfelelő pld számban is
teljesség igényével,
1 pld
– az általános iskola tanterveiben megjelölt kötelező és ajánlott házi olvasmányok teljesség igényével, 5-20 pld – klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
tejesség pld
– tematikus antológiák (pl. nemzetek irodalma, ünnepek stb.)
válogatva,
1 pld
– életrajzi és történelmi regények
válogatva,
1 pld
4. Pedagógiai gyűjtemény – pedagógiai és pszichológiai lexikonok, szótárak, enciklopédiák, fogalomgyűjtemények, összefoglalók válogatva,
1 pld
– a nevelés és oktatás elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakirodalom válogatva,
1 pld
– az egyes tantárgyak oktatását segítő módszertani teljesség kézikönyvek, segédletek, tantervek, tanmenetek, folyóiratok pld
45
igényével,
igényével,
1-2
1-2
– a könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, segédletek, az olvasáspedagógia és könyvtárhasználat-tan módszertani kiadványai tejesség igényével,
1 pld
5. Tankönyvek – az általános iskola felső évfolyamain használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok tejesség igényével,
1 pld
– tartós tankönyvek igény szerint
válogatva,
20. Függelék Mellékletek 1. Házirend 2. Munkaköri leírások 3. Tűzriadóterv 4. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 5. A szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata 6. FEUVE kézikönyv
46
1-20 pld
21. Hatálybalépés Az SZMSZ és a függelékét képező mellékletek és szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület 2009. március 31-én – a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett elfogadta. Ezen szabályzat a fenntartó jóváhagyásával, a ………………………………… sz. határozatával lépett hatályba, és határozatlan időre szól. Jóváhagyta
a
fenntartó
2012.
….hó…..napján
a
……………………………………
határozatával.
………………………………….. Barabás Hunorné SZEGEKIF főigazgató a fenntartó képviseletében
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyása után, 2012. 09. 01-én lép hatályba. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. Makó, 2012. augusztus 31.
………………………………….. Nagy Mária intézményvezető
47
Elfogadó határozat A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64. § (3) bekezdése értelmében az SZMSZ-t elfogadjuk. Makó, 2012. augusztus 31.
A nevelőtestület nevében:
……………………………………………… a nevelőtestület képviseletében (iskola)
………………………………………………… a nevelőtestület képviseletében (óvodák)
Egyetértés A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64. § (3) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda házirendjének tartalmával egyetértünk.
A diákönkormányzat nevében:
A Szülői Munkaközösség nevében:
……………………………….. a diákönkormányzat képviselője
…………………………………… a Szülői Munkaközösség elnöke
48
