Ikt. sz.: ./2014./8.
Ikt.sz.: 589./2014/8.
Budapest XX. Kerületi NAGY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM (OM: 035324, 1203 Budapest, János u. 4.)
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete A véleményezés során jogosítványait gyakorolta: Intézményi tanács Iskolaszék Szülői szervezet Diákönkormányzat Hatályba lép: a nevelőtestületi elfogadást követően, 2014. november 6-án Budapest, 2014. november 6. Hollóné Kovács Éva intézményvezető a nevelőtestület nevében
I.
Bevezetés A 2011. évi CXC., a nemzeti köznevelésről szóló törvény felhatalmazása alapján, valamint a 20/2012. (VIII.) 31. EMMI rendelet 4. §-ban foglaltak szerint a Budapest XX. Kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 1203 Budapest, János u. 4. OM azonosító: 035324 belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a 2013. április 26-án elfogadott SZMSZ két pontját módosítva: - SZMSZ III. 4. pontját: Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendjét kiegészítve: Az e-napló és az e-ellenőrző használatának szabályozásával - SZMSZ IV. 9. pontját: A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás intézményünkben alkalmazandó részletes szabályait kiegészítve a 20/2012. (VIII. 31,) EMMI rendelet 4.§ (1) q) és az 53-54.§ alapján A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárásról szóló szabályozással /A kiegészítések dőlt betűvel jelezve/ 1.
A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.
2.
A SZMSZ hatálya Területi: A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Időbeli: Az SZMSZ módosítására sor kerülhet jogszabályi előírás alapján, illetve az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestületének nagyobb csoportja. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A jelen SZMSZ hatályos a következő, rendelet által előírt teljes átdolgozásig, illetve módosításig. 2
A jelen SZMSZ hatálybalépésével párhuzamosan hatályát veszti a 2011. évben hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzat.
II.
Intézményi alapadatok 1.
Intézményi azonosítók a) b) c) d)
név: Nagy László Általános Iskola és Gimnázium székhely: 1203 Budapest, János u. 4. OM azonosító: 035324 Fenntartó: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban KLIK)
3
III.
Szervezeti felépítés 1.
A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése
4
a)
Vezetők, vezetőség, vezetők közötti feladatmegosztás
A szűk iskolavezetés: igazgató és helyettesei Az igazgató (intézményvezető) az első számú felelős vezető. Kötelezettségeit, felelősségi körét, jogosítványait a Köznevelési törvény vonatkozó paragrafusai, valamint a fenntartó KLIK (mint munkáltató) által kiadott munkaköri leírás rögzíti. Igazgatóhelyettesek: intézményünkben, tekintettel többcélú jellegére, 3 fő lát el pedagógiai vezetőhelyettesi feladatokat. A vezetők közötti feladatmegosztás szerint: - 1 fő a 9-13. évfolyammal kapcsolatos sokrétű irányítói feladatot oldja meg, feladata továbbá: érettségik szervezése stb. - 1 fő az általános iskolai ügyekkel foglalkozik - 1 fő az egész intézményt átfogó területeken felmerülő feladatokat lát el, így különösen: KIR, OKTV, statisztika, iskolai Web-lap, pályázatok, különböző egyéb adatszolgáltatások, stb. Szakmai munkaközösség vezetői is tartoznak valamennyi pedagógiai igazgatóhelyetteshez. Az igazgatóhelyettesek kötelezettségeit, az intézményvezető képviseletében gyakorolható jogosítványait az intézmény vezetője állapítja meg. A helyettesítés rendje szerint: Az intézmény vezetőjét (igazgatóját) távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén a pedagógiai igazgatóhelyettesek helyettesítik az alábbi sorrendben: -
1. számú igazgatóhelyettes 2. számú igazgatóhelyettes 3. számú igazgatóhelyettes
A sorszámokkal jelzett személyek (intézményvezető helyettesek) neve tanévenként, a munkatervben kerül megerősítésre, vagy –szükség szerint-módosításra. Az 1. és 2. számú igazgatóhelyettes kizárólag egyetemi végzettséggel és középiskolai tanári szakképzettséggel, valamint közoktatási vezető szakirányú képzettséggel rendelkező pedagógus lehet. Az 1. számú igazgatóhelyettes egyben az igazgató általános helyettese is. Az általános helyettesítési feladatok közé tartozik az intézmény egész működésével kapcsolatos intézkedési kötelezettséggel való megismerkedés, az igazgató munkájában mind gyakoribb részvétel, hogy –szükség esetén –az ügyek teljes ismeretével, kompetenciájával vehesse át az irányítást. Az intézményi kiadmányozás a KLIK elnökének utasítása szerint történik. A kiadmányozás az igazgató jogköre. Távollétében ezeket a jogköröket az 1. számú igazgatóhelyettes gyakorolja. Az igazgató és az 1. számú igazgatóhelyettes együttes távolléte alatt kiadmányozási joga a helyettesítés sorrendjében van az intézményvezető helyetteseinek. Javaslat kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolás ugyancsak az igazgató jogköre, mely a távollétében a kiadmányozásnál leírtak szerint történik. (A KLIK vonatkozó szabályzata szerint). Egyebekben az igazgatóhelyettesek az igazgató valamennyi távolléte alatt a szorgalmi időszakban a helyettesítés sorrendjében (1. számú igh., 2. számú igh., 3. számú igh.) teljes intézkedési kötelezettséggel és jogkörrel rendelkeznek az ezzel együtt járó teljes felelősséggel. 5
A tanévközi és nyári szünetek alatt beosztás szerint látják el az intézményvezető helyettesítését – teljes intézkedési kötelezettséggel, jogkörrel és felelősséggel. Jelentős döntések előtt azonban a szünetek idején is, amennyiben arra lehetőség van, kötelesek konzultálni az igazgatóval vagy az 1. számú helyettesével. Az igazgatóhelyettesek az intézmény vezetőjének jóváhagyásával a szorgalmi időszakban ügyeleti beosztásban is dolgoznak. A szokásos vezetői ügyelet reggel 7 óra 30-tól délután 17 óráig tart. Az ügyeletes igazgatóhelyettes ügyelete alatti váratlan szituációban, az intézmény egészét vagy jelentős mértékben érintő feladatot teljes felelősséggel és jogkörrel köteles megoldani abban az esetben, ha sem az igazgató, sem a helyettesítési sorrendben az ügyeletes igazgatóhelyettest megelőző igazgatóhelyettes nem tartózkodik az intézményben. Az igazgatóhelyettesek feladatait és jogkörét, felelősségét ezen túlmenően részletesen is szabályozza az intézmény vezetője. Munkájukat az SZMSZ-ben megfogalmazottak, éves munkatervek és munkaköri leírásuk szerint végzik. Az igazgató, valamint az 1., 2., 3. igazgatóhelyettes egyidejű, várhatóan tartós betegség miatti távolléte esetében a helyettesítés megoldására a fenntartó KLIK segítségét kéri a munkaközösség – vezetők csoportja. b)
Az intézmény vezetője együttműködik a működtető Fővárosi Önkormányzat Gimnáziumi Gazdasági Szervezetével (továbbiakban GGSZ) is a GGSZ intézményünkhöz delegált ügyintézői segítségével. Az igazgató távollétében ezen feladat ellátása is a leírt vezetői helyettesítési rend szerint történik. Az intézményi szakmai illetve munkáltatói tevékenységek, folyamatok ellenőrzése az intézmény igazgatójának feladata, hatásköre és felelőssége. Az iskola igazgatója a saját szervezetére vonatkozóan létrehozza és működteti a munkafolyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét. (FEUVE). c)
Pedagógusok közösségei A nevelőtestület a legátfogóbb, számos jogosítvánnyal rendelkező „szervezet”. Ezen jogosítványokat a Köznevelési taglalja. Jogait, kötelességeit rögzíti a Köznevelési törvény. A kibővített iskolavezetőség tagjai a szűk iskolavezetésen kívül a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzatokat segítő tanárok, működésének idejében a Közalkalmazotti Tanács elnöke és a Pedagógusok Szakszervezeteinek helyi vezetői. A kibővített iskolavezetés az éves nevelőtestületi munkatervben meghatározottak szerint általában kéthavonta ülésezik. Eseteként meghívja üléseire a diákönkormányzatok diákvezetőit. A szakmai munkaközösség-vezetők az iskola kibővített vezetőségében tudják leghatékonyabban gyakorolni a Köznevelési törvényben a munkaközösségek számára biztosított jogokat.
6
A dolgozók nagyobb részét érintő ügyekben meghatározott jogosítványokkal működik intézményünkben a Közalkalmazotti Tanács. (Mindaddig, amíg erre törvényi lehetőség lesz.) Az intézmény valamennyi dolgozójának érdekeit képviselik a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete intézményi csoportjainak vezetői. Jogosítványaikat törvény biztosítja. A KT, PSZ és PDSZ az igazgatóval és helyetteseivel közvetlenül is kapcsolatban állnak, időközönként megbeszéléseket tartanak. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a saját hatáskörébe tartozó ügyek előkészítését és eldöntését az alábbi témákban és közösségekre átruházza: a)
Szakmai munkaközösségekre: -
a tankönyvek kiválasztásának gyakorlatát, a megrendelés után a felhasználás felelősségével a tanévközi belső (helyi) vizsgák anyagának összeállítását, a vizsgák lebonyolítását a tantárgyfelosztás elkészítéséhez javaslattételt a tanulófelvétel során javaslattételt a felvételi követelmények kialakítására, tematika, feladatok összeállítását, a tanulófelvételben való közreműködést az éves munkatervhez munkatervi javaslatok összeállítását nevelési-oktatási, szakmai célokra szükséges beszerzésre javaslatok összeállítását a tartós tankönyvekre, tanulók által kölcsönözhető könyvekre javaslattételt.
A nevelőtestületet az átruházott jogkör gyakorlásáról a munkaközösségek vezetői tájékoztatják. b)
Az egy osztályban tanító nevelők közösségére, a diákönkormányzatok felnőtt segítőire, az intézményi gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó felelősre, valamint az igazgatóra, illetve képviseletében eljáró helyetteseire: -
a tanulók elleni fegyelmi eljárás során a nevelőtestület képviseletét, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést.
A nevelőtestületet az igazgató vagy helyettese tájékoztatja. c)
Az egy osztályban tanító nevelők közösségére, valamint az igazgatóra vagy helyettesére: -
a tanuló osztályozóvizsgára bocsátását.
A nevelőtestületet az osztályfőnök és az igazgató vagy helyettese tájékoztatja. 7
d)
Az osztályfőnöki munkaközösségek vezetőire, a diákönkormányzatok felnőtt segítőire, igazgatóra és az igazgatóhelyettesekre: -
a tanulói házirend módosítására, vagy újraírására javaslattételt, illetve a konkrét tervezet összeállítását.
A nevelőtestület elé a tervezetet az igazgató vagy helyettese terjeszti, melynek során beszámol az átruházott jogkör gyakorlásáról.
e)
Az osztályfőnökökre, a 9-13. évfolyam diákönkormányzata felnőtt segítőjére és a 9-13. évfolyam diákjaiból álló diákönkormányzati vezetés tagjaira, valamint az igazgatóra vagy helyetteseire: -
a létrehozott elvek alapján javaslattétel a 9-13. évfolyamot végző tanulók jutalmazására.
A nevelőtestületnek az igazgató vagy helyettese számol be. f)
Az egy osztályban tanítók képviseletében eljáró osztályfőnökre, a 9-13. évfolyam diákönkormányzata felnőtt segítőjére, diákvezetőire és az 1. számú igazgatóhelyettesre: -
a 10-13. évfolyamon az előző tanév végi jó tanulmányi eredmények alapján odaítélhető tanulmányi ösztöndíj szétosztása elveinek meghatározását évenként. (Az ösztöndíj fenntartói támogatás esetén adható.)
A nevelőtestületnek az 1. számú igazgatóhelyettes számol be. g)
Az osztályfőnöki munkaközösségek vezetőire, a gyermek-és ifjúságvédelemmel megbízott felelősre, az osztályfőnökökre, valamint az igazgatóra vagy helyettesére: Amennyiben a fenntartó rendelkezésre bocsát: - a tankönyvtámogatás szétosztása elveinek és összegszerűségének meghatározását. A nevelőtestületnek az igazgató vagy helyettese számol be.
d)
Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak – az igazgatóhoz rendelt munkakörök betöltői: -
iskolatitkárok
Tanügyigazgatási, illetve a tanulók egyéb ügyintézésével kapcsolatos munkát végeznek. -
oktatástechnikus → pedagógiai asszisztens 8
Az intézmény egészében lát el feladatot. -
Laboráns és kézbesítő
Kémia-biológia tantárgyakhoz rendelten működik, valamint kézbesítési feladatokat lát el. -
rendszergazda
Az oktatásban és az ügyvitelben egyaránt fontos feladata van. Az intézményben felmerülő gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidőszervezési feladatok végzését heti kötelező feladatain belül azzal megbízott pedagógus végzi. e).
Tanulók közösségei Az intézmény tanulóinak alapvető közösségei -
az osztályközösségek.
Élükön: az osztályfőnökök, illetve a tanulók által választott Osztálydiákbizottságok (ODB-k) állnak. Feladatuk az osztályon belüli ügyek intézése és az osztály iskolai szintű képviselete. A tanulók további közösségeit intézményünkben a diákönkormányzatok szervezik és irányítják felnőtt vezetők segítségével: -
Az általános iskola felső tagozatának tanulói az intézményben együtt alkotnak önkormányzatot. A 9-13. évfolyam diáksága képezi a középiskolai diákönkormányzatot.
Az 5-13. évfolyam diáksága érdekeinek képviseletében a 9-13. évfolyamon tanulók diákönkormányzatának vezetői járnak el. (Iskolai diákönkormányzat – IDB). A diákönkormányzatok felnőtt segítőire a diákönkormányzatok (ODB és IDB) tesznek javaslatot, személyét az intézmény vezetője bízza meg. f)
Szülői Szervezetek Iskolánkban eredményesen működik a Szülői Szervezet, mely rendszeresen jelentős segítséget nyújt az intézményi feltételek biztosításához. A szülői szervezet felépítése: -
Osztályszinten 3 szülőt választanak a képviseletre, akik az osztályon belüli ügyeket is intézik. Egyben őket delegálják a szülők közösségének iskolai képviseletére is. 9
-
Iskolai szinten a Szülői Szervezet vezetése képviseli az osztályok szülői szervezeteit.
Az intézményi képviseletet ellátó Szülői Szervezetet a Köznevelési törvényben biztosított jogosítványok illetik meg. A Szülői Szervezet saját SZMSZ-e és éves munkaterve szerint működik. g)
Iskolaszék A nevelő és oktató munka hatékony segítője az Iskolaszék. A szülők-pedagógusok-diákok kiemelt jogosítványokkal működő szervezete. Intézményünkben rendszeresen ülésezik, gyakorolja a Köznevelési törvényben biztosított jogosítványait. Az Iskolaszék-szülői képviselőit (3 fő) a Szülői Szervezet delegálja. -
A pedagógusok képviselőit (3 fő) a nevelőtestület választja meg. A diákok képviselőit (3 fő) az iskolai szintű testület (Iskolai Diákbizottság, 9-13. évfolyamon) bízza meg a diákság képviseletével.
Az Iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint működik. 2.
A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a)
A vezetők és a szakmai közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A Szakmai munkaközösségek és vezetőik a vezetői irányítás, ellenőrzés szempontjából közvetlenül is tartoznak egy-egy igazgatóhelyetteshez, vagy az igazgatóhoz, melynek rendjét az éves nevelőtestületi munkaterv részletesen rögzíti. A GSZ alkalmazásában álló gazdasági ügyintéző és a gondnok az oktatási intézmény vezetőjével is napi kapcsolatban állnak. A gondnok a technikai munkatársakkal is közvetlenül kapcsolatban áll. Munkáltatójuk a GSZ vezetője. A valamennyi alkalmazotti közösséget képviselő Közalkalmazotti Tanács vezetője tagja a kibővített iskolavezetőségnek, mely ugyancsak a „szűk” vezetéssel történő közvetlen kapcsolattartást is jelenti. A Pedagógus Szakszervezeti Közösségek vezetői a kibővített iskolavezetés tagjai, így ezen közösségek is rendszeres kapcsolatban állnak az intézmény vezetésével.
b)
A diákönkormányzati szervek, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek
10
A Diákönkormányzatok képviselői rendszeres üléseiken elmondhatják a diákságot érintő aktuális problémákat, segítséget kérhetnek azok megoldására. Ezen ülésekre a felnőtt segítőn kívül meghívhatják az iskola vezetését is. Évente diákközgyűlésen foglalhatják össze és mondhatják el gondjaikat, kéréseiket, várhatnak jogorvoslatot problémáikra. A diákközgyűléseken az intézmény vezetése is évente beszámol az eltelt egy éves időszakról. Az osztályon belüli problémák (pl. egy tantárgy tanulásával vagy tanárral kapcsolatos konfliktus, gond) megoldásában az igazgató által megbízott osztályfőnök segíti őket elsősorban. Indítványára a szaktanár közvetlenül is részt vesz az ilyen témájú osztályfőnöki órán. A diákönkormányzati szervek a megbízott felnőtt segítők irányításával működnek. A felnőtt segítők tagjai a kibővített iskolavezetőségnek, így rendszeresen közvetítik a Diákönkormányzatok kérését, problémáját, felajánlásait. Az iskola igazgatója és helyettesei 2 havonta közvetlenül is találkoznak a Diákönkormányzatok képviselőivel, és megbeszélést folytatnak. Az intézmény diákságának képviseletét ellátók részt vesznek a diákság életét közvetlenül érintő nevelőtestületi értekezleteken, melyeket az intézmény igazgatója vezet. Működési feltételeik elősegítése: A 9-13. évfolyam Diákönkormányzatának választott vezetősége esetenkénti megbeszéléseikre – felnőtt segítővel történt előzetes egyeztetés után- tantermet vehet igénybe, ott önállóan is tanácskozhat. A diákönkormányzatoknak joga van –kizárólag a DÖK-öt segítő felnőtt vezető irányítása mellett- saját diákjaink számára szervezett rendezvény céljára igénybe venni az iskola auláját és más földszinti termeit az igazgató engedélye alapján. Az intézmény vezetése szorgalmazza, és lehetővé teszi a felnőtt segítők és a diákvezetők iskolán kívüli fórumokon történő tájékozódási lehetőségét. A 9-13. évfolyam diákönkormányzatának működéséhez –felnőtt szakember irányítása mellett- rendelkezésre bocsájtjuk az iskolarádiót. Amennyiben arra lehetőség (szabad helyiség) adódik, klubszobát rendezünk be. Gazdasági –pénzügyi adminisztrációjuk céljából füzeteket, tollakat, pénztároló kazettát bocsátunk rendelkezésre. (Forrása: fenntartói támogatás) Számítógépet a géptermekben használhatnak, tanár felügyelete mellett. A diákság képviselői kibővített üléseikre tantermet vehetnek igénybe a felnőtt segítők irányítása mellett, a kora délutáni órákban. A diákközgyűlések a földszinti előadóteremben, tantermekben vagy a tornateremben is megrendezésre kerülhetnek. c)
Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái, rendje 11
Az iskolai sportkörbe a sportcsoportokat meghirdető pedagógusoknál lehet jelentkezni a tanév elején. (Férőhely esetén tanév közben is.) Az ISK-ba jelentkezett tanulók, valamint a pedagógusok ISK tanárelnök személyére a sportcsoportok felnőtt vezetői tesznek javaslatot. Az igazgató megbízza –egy tanévre- az ISK elnökét, aki a feladat ellátásáért külön díjazásban részesül. (A diákok évente, a tanév elején közgyűlésükön megerősítik, illetve újraválasztásra javasolják a tanárelnököt.) A tanév eleji megbízás után a sportcsoportok vezetésére vállalkozó pedagógusok az ISK elnöknek jelzik elképzeléseiket, aki a tornaterem és sportpályák használati rendjét alakítja ki, elkészíti az időbeosztást. Az ISK tanárelnöke ezt helybenhagyásra továbbítja az igazgatónak. A tanárelnök folyamatosan gondoskodik a tanulók tájékoztatásáról a tanórán kívüli sportolási lehetőségek ismertetésével, a sportcsoportokat vezető pedagógusok bevonásával. Az ISK tanárelnöke –a sportcsoportok vezetőivel együtt- a tanév elején ös-szeállítja a házibajnokságok tematikáját, időbeli beosztását. Ezt továbbítja az igazgatónak, illetve igazgatóhelyettesnek. Az ISK tanárelnöke folyamatosan gyűjti a sporteredményeket (házon belül és iskolán kívül), és tájékoztatja arról havonta az intézmény vezetőségét. Az ISK elnöke és az igazgató a tanév elején egyeztetik az ISK pénzbeli támogatásával kapcsolatos várható igényeket (sportcsoport-vezetők díjazása, költségei, felszerelés, utazások, versenyzések, kísérések...) Ezen igényeket az igazgató továbbítja a TANKERÜLET-nek. Az iskola pedagógusai, közülük az osztályfőnökök különösen segítik az egyéni és csapatversenyek szervezését és a tanulókat, az iskolán belül és lehetőség szerint kívül is! d)
A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás formája Az iskolai szintű Szülői Szervezet vezetője és az intézmény vezetője közvetlenül is tart egymással kapcsolatot –személyes találkozó vagy levélváltás útján a tanév során rendszeresen. Az intézmény vezetője az osztályfőnökökön keresztül közvetve kapcsolatban áll az osztályok szülői szervezeteivel is. Egyes osztályok szülői szervezetei esetenként közvetlenül fordulnak az intézmény vezetőjéhez az osztályon belül felmerült kérdés, probléma megoldása céljából. Ilyen esetekben rendkívüli megbeszélés jön létre az intézmény vezetése és az osztály szülői szervezetének képviselői között. Kölcsönös igény esetén a sajátos problémák, tapasztalatok, eredmények megbeszélése céljából „rétegtalálkozók” jöhetnek létre az iskola vezetése és az egyes „tagozatok” (általános iskola, és a gimnázium) szülői szervezetének képviselői között. 12
Az intézményi Szülői Szervezet képviselője rendkívüli találkozót is kezdeményezhet –sürgős problémák megbeszélése érdekében. A rendkívüli ülés létrejöttét az intézmény vezetése elősegíti. A Szülői Szervezetet az Iskolaszék rendszeresen tájékoztatja. A Szülői Szervezet véleményezési jogának gyakorlási lehetőségét ugyancsak biztosítja az iskola vezetése.
e)
A vezetők és az Iskolaszék közötti kapcsolattartás formája Az intézmény szűk vezetéséből –amennyiben a nevelőtestület delegálja, egy fő tagja az Iskolaszéknek, így a vezetés és az Iskolaszék között közvetlen kapcsolat is van. Az Iskolaszék a tanév során több alkalommal ülésezik, melynek visszatérő témái is vannak, így pl. a beiskolázás helyzete, az érettségi utáni felsőfokú intézményben történő továbbtanulás, nyelvvizsgák száma, országos mérések eredményei, az intézmény költségvetési lehetőségei, az épület és az udvarának aktuális állapota stb. Az üléseken biztosítjuk az Iskolaszék egyetértési és véleményezési joga gyakorlásának lehetőségét. Az Iskolaszék elnöke a tanév során bármikor indítványozhat összejövetelt (ülést) más, aktuális kérdések megbeszélésére. Sürgős esetben egy héten belül, egyébként 30 napos határidővel össze kell hívni a rendkívüliként kezdeményezett ülést. Az intézmény igazgatója –ugyancsak kérheti rendkívüli ülés megtartását az Iskolaszék véleményének kikérése céljából. Az ülések résztvevőit, az Iskolaszék tagjait, az Iskolaszék titkára értesíti.
A hivatalos kapcsolattartás mellett az Iskolaszék tagjai és az intézményi szintű Szülői Szervezet vezetősége az iskola nagyobb rendezvényein (szalagavató, ballagások, tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek) állandó vendégek. 3.
A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Valamennyi munkaközösség megismeri a NAT-ban megfogalmazott pedagógiai feladatok megvalósításának tanévenként, az egyes munkaközösségek által összeállított helyi szabályozását, programját. Ezen tanévi feladatok végrehajtásában együttműködnek, minden szakmai közösség elősegíti a többi munkaközösség programjának megvalósítását is. A tanév végi értékelés során elemzik az együttműködés eredményeit, esetleges hiányosságait és feladatokat tűznek ki a következő tanévre. A szakmai munkaközösségek vezetőinek feladata:
13
mint iskolavezetőségi tag a munkaközössége tagjait rendszeresen ellátja információkkal. a pályakezdő pedagógusok segítésének megszervezése: információval ellátás és módszertani segítségnyújtás formájában. A pályakezdő pedagógust a munkaközösség minden tagjának kötelessége segíteni a nevelőtestület és az iskola értékrendjének megismerése és a beilleszkedése során. Amennyiben igényli, hasonló segítséget kell nyújtani a gyermekvállalás okán a munkából hosszabban kieső, ismét visszatért pedagógusnak is. -
Pedagógusok közösségei –tanulók közösségei A tanulók osztályközösségei és a pedagógusok közösségei közötti legfontosabb kapcsolattartók az osztályfőnökök. A Diákönkormányzatok és a pedagógusok közösségei közötti kapcsolattartást a diákönkormányzatokat segítő felnőttek biztosítják. b)
Pedagógusok közösségei – Szülői Szervezetek (közösségek) A Pedagógusok közösségei és Szülői Szervezetek közötti kapcsolattartásban: az osztályok Szülői Szervezetei az osztályfőnökök segítségével tartanak kapcsolatot a Pedagógusok közösségeivel - az iskolai szintű Szülői Szervezet és a Pedagógusok közösségeinek legfontosabb kapcsolattartója az intézmény vezetője. Iskolaszék – egyéb intézményi közösségek -
d)
Iskolaszék – egyéb intézményi közösségek közötti kapcsolattartásban az intézmény vezetőjének közvetítő szerepe van, elősegíti az Iskolaszék és a különböző intézményi közösségek közötti kapcsolattartás lehetőségét.
4.
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárba kell iktatni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusok, óraadó tanárok, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők jogviszonyára vonatkozó bejelentések, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőkre adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, 14
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes aláírásával hitelesített formában kell tárolni. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. A tantárgyfelosztást, az órarendet, az október 1-jei állapotnak megfelelő statisztikát, az október 1-jei állapotnak megfelelően a pedagógusok és tanulók névsorát elektronikus adathordozóra ( írásvédett CD/DVD) kell menteni, és iktatni.
Az e-napló és az e-ellenőrző használatának szabályozása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI rendelet iskolák számára kötelezően használatos nyomtatványként nevezi meg, írja elő az osztálynapló (csoportnapló) használatát. Iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az @Napló elektronikus naplóban az adatokat digitális úton viszik be az iskola tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazoti(ak). A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülőknek szóló értesítéseket. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órákról, helyettesítésekről és a munkaidő nyilvántartásról készített kimutatást, amely a szaktanár, az ellenőrzést végző igazgatóhelyettes és igazgató aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével lepecsételve iktatás után az irattárba kerül. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjével ellátva át kell adni a tanulónak. A tanév végén ki kell nyomtatni az elektronikus napló osztálynapló osztályozó- és a haladási napló részét a hiányzásokkal. Az osztályfőnök feladata az osztálynapló zárolása, záradékolása. Az érintett pedagógusok a kinyomtatott dokumentumot aláírásukkal egy aláíróíven hitelesítik. Az igazgatónak és az osztályfőnöknek a nyitólapot, az igazgatónak az aláíróívet alá kell írnia, és az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételnie, s iktatni kell. A tanórán kívüli foglalkozások naplóját szintén alá kell írnia az érintett pedagógusnak és az intézményvezetőnek, majd az intézmény körpecsétjével ellátva iktatni kell. Tanév végén az elektronikus napló adataival mindenben megegyező törzslapot és papír alapú bizonyítványt állít ki az osztályfőnök. Eseti gyakorisággal nyomtatni lehet a tanuló előre haladásáról, az igazolt és igazolatlan óráiról naplómásolatot az azt kérő hivatalos szerveknek. Az iskola és a szülők mindennapi, közvetett, folyamatos kapcsolatát a papír alapú ellenőrző, az e-ellenőrző és az elektronikus napló biztosítja. Az elektronikus e-ellenőrző használatáról a szülők minden tanév elején írásos tájékoztatást kapnak az osztályfőnöktől, a belépéssel kapcsolatos információk az iskola honlapján is olvashatóak. Az enapló, e-ellenőrző a felhasználók számára elérhető az iskola honlapján keresztül. Az új 15
felhasználok (pedagógusok, szülők, tanulók) belépési kódjait az intézmény rendszergazdája generálja, állítja elő a jogviszony létesítést követő 3 munkanapon belül. 5.
A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, gyermekjóléti szolgálattal és az iskola –egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval.
Legfontosabb külső kapcsolataink: -
Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) Oktatási Hivatal az intézmény fenntartója, a Klébelsberg Intézményfenntartó Központ; Budapest XX. Kerületi Tankerület az intézmény működtetője, Budapest Főváros Önkormányzata; Gimnáziumok Gazdasági Szervezete Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Gimnáziumok Országos Szövetsége Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Pesterzsébet Pedagógiai Intézete Magyar Tudományos Akadémia- Szegedi Tudományegyetem Képességfejlődés Kutatócsoport Műszaki Egyetem- Pro Progressio Alapítvány szociális és jóléti gondoskodást nyújtó intézmények (XX. kerületi Gyermekjóléti Központ, Családok Átmeneti Otthona, stb.) a Nagy László Iskoláért Alapítvány a XX. kerület óvodái, iskolái, a környező kerületek általános iskolái, fővárosi gimnáziumok az utánpótlás-nevelést célul tűző és intézményünket is segítő sportegyesületek, szervezetek az ÁNTSZ – iskola-egészségügyért felelős szervezete és az iskolaorvos iskolafogászatok a CSILI Művelődési Központ az ELAMEN Vendéglátóipari Rt. Szükség esetén igénybe vesszük egyéb intézmények, hatóságok segítségét: illetékes Nevelési Tanácsadó Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Bíróságok Kormányhivatalok illetékes jegyző
Partnereink időről-időre változnak, ezért azonosításukat időnként elvégezzük, a listát pontosítjuk, módosítjuk. Ezen partnerekkel való kapcsolattartás –a munkaköri megosztásból következően több vezető, illetve egyéb beosztású munkatárs feladata. A kapcsolattartás módja: személyesen, telefonon és levelezés útján. 16
Külső kapcsolataink közül tanulóinkkal közvetlen összefüggésben kiemelten fontos partnereink: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Budapesti XX. Kerületi Tankerület, mellyel az elnök és a Tankerület igazgatójának előírása alapján történik a kapcsolattartás. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltatókkal az intézmény vezetése – a szakmai munkamegosztás szerint – tart kapcsolatot. Ezen kapcsolattartásba bevonja az egyes munkaközösségek vezetőit, számukra feladatot jelöl ki. (Mérések lebonyolítása, versenyekre jelentkeztetés- kisérés, helyben szervezés, stb..) A Gimnáziumok Gazdasági Szervezete, mellyel a müködtető Fővárosi Önkormányzat előírásai alapján működik együtt az iskola. a Pesterzsébeti Család –és Gyermekvédelmi Központ Gyermekjóléti Szolgálat-a. A Gyermekjóléti Szolgálattal közvetlen kapcsolatot –az intézményvezető megbízása szerint- az intézményben gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok elvégzésével megbízott kolléga tart személyesen, és az intézményvezető aláírásával is ellátott levelezés formájában. A kapcsolat jellemző területei: -
-
tájékozódási (jogszabályokról, eljárásmódokról stb...) lehetőségek igénybevétele esetmegbeszéléseken részvétel krízishelyzetben lévő tanulóink jelzése a Szolgálatnak, a Szolgálat esetleges intézkedése utáni intézményi tennivalóink a Szolgálat kérésére környezettanulmány készítése napi kapcsolattartás a családgondozói referenssel a Szolgálat pszichológusi szolgáltatásának igénybevétele a Szolgálat fejlesztő pedagógusa munkájának igénybevétele az 1-6. évfolyamon tanulók érdekében, akik közül a tanulási nehézségekkel küzdők számára ezzel külön segítséget biztosítunk Pesterzsébeti Önkormányzat Nevelési Tanácsadójával Az igazgatóhelyettesek és a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok elvégzéséért felelős kolléga tart fenn közvetlen kapcsolatot –személyesen és levelezés formájában. Jellemző területe: a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóink vizsgálatra küldése, és a velük kapcsolatos tanácsok kérése.
-
A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ esetében ugyancsak az igazgatóhelyettesek és a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok végzője a kapcsolattartó. 17
Jellemző területe: rászoruló tanulóink ügyében szakvélemény kérése, illetve a szülő önkéntes eljárását követően az intézménybe érkezett szakvélemény alapján a tanulóval kapcsolatos előírt intézkedés megtétele. -
Fővárosi I. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság esetében kapcsolattartó: a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok intézményi felelőse és igazgatóhelyettes A kapcsolat jellemző tartalma: a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinkkal kapcsolatos vizsgálat kérése.
IV.
-
Az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató – a helyi Önkormányzat fenntartásában működik. Kapcsolattartás: az iskolaorvos és asszisztensén keresztül vezetői szinten történik. (Személyesen, illetve levelezés útján, pl. adatszolgáltatás, iskolai egészségnevelési programhoz véleménykérés stb.)
-
A területen ellenőrzést végző ÁNTSZ-szel az egyes ellenőrzések során történik kapcsolattartás. Kapcsolattartó: az intézmény vezetése. Az ellenőrzés tapasztalatainak jegyzőkönyvben rögzítése után a szükséges intézkedések intézményen belüli végrehajtása következik.
Működés rendje 1.
Az intézmény működési rendje -
A heti tanítás rendjét az órarend és a tanórán kívüli foglalkozások rendje, a pedagógusok tanórái s egyéb tanórán kívüli, tanulókkal való foglalkozásaik beosztását a tantárgyfelosztás rögzíti. 2013. szeptemberétől az iskola igazgatója gondoskodik a pedagógusok új munkarendjének kialakításáról, elrendeléséről és dokumentálásáról.
-
A pedagógusok és egyéb felnőtt dolgozók munkaköri kötelességeit és jogait a hatályos Köznevelési törvény, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Munka törvénykönyve, a Gyermek- és ifjúságvédelmi törvény, illetve a egyéni munkaköri leírások rögzítik.
Külső szabályozók: a jogszabályi háttérben felsorolásra kerültek. -
Az éves pedagógiai munka szabályozójával kapcsolatos legfontosabb dokumentumok A tanév rendjéről szóló, évenként megjelenő miniszteri rendelet, valamint a gazdálkodásra vonatkozó törvények, jogszabályok.
A tanulmányi munkát irányadóan befolyásolják a Vizsgaszabályzatok és Vizsgakövetelmények. 18
Belső szabályozók: Ezek figyelembevételével készülnek a belső szabályozók, amelyek időközönként módosításra kerülnek: a Pedagógiai program, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a HÁZIREND. Betartása minden diák és az intézmény valamennyi pedagógusa, dolgozója számára kötelező! A Házirendben felsorolt jogok érvényesülésében az igazgató mellett a pedagógusok, különösen az osztályfőnökök és a diákönkormányzatok felnőtt vezetői segítik a diákokat, akik kötelezettségeik betartása mellett élnek jogaikkal! Munkaterv: Az iskolai élet belső rendjét évente munkatervben rögzítjük. Iskolánkban a tanév elején a szűk iskolavezetés összeállítja, majd az iskola kibővített vezetésének javaslatot tesz az egész intézményre érvényes munkaformákra, rendezvényekre, időpontokra. (Évfordulók, ünnepélyek iskolai megrendezésére, szülői értekezletek, fogadóórák rendjére, a tanítás nélküli munkanapok felhasználására, szakmai napok programjára, évközi szünetek esetleges eltérő időpontjára stb.) A kibővített vezetés megvitatja, majd a nevelőtestület fogadja el. Az éves munkaterv összeállításához a szakmai munkaközösségek javaslatait is figyelembe vesszük. A tanév egyéb szakmai-pedagógiai tennivalóit is tartalmazó nevelőtestületi munkatervet az intézmény vezetője terjeszti elő, a nevelőtestület fogadja el. Havi programok, emlékeztetők: Kialakításáról a kibővített iskolavezetőségi értekezleteken születik döntés. Nyitvatartás, az épület igénybevételének időpontjai: -
Az épület 24 órás őrzés alatt áll: nap közben és este portai ügyelet, éjszaka bentlakó házmester vagy –szükség esetén- őrző-védő szolgálat igénybevételével.
-
Az intézmény felnőtt dolgozói munkaköri feladataiktól függően tartózkodhatnak az intézményben. 19 óra (pénteken 18 óra után a pedagógusok csak engedélyezett, vagy előírt foglalkozás megtartása, feladat ellátása céljából, illetve rendezvényeken való felügyelet ellátása érdekében tartózkodhatnak az iskola épületében. Az esti órákban a tartózkodási helyük elsősorban a tanári szoba, illetve a tanári helyiségek lehetnek a takarítás lehetővé tétele érdekében. (Kivéve: szülői értekezletek, fogadóórák, rendezvények, sportfoglalkozások, rendszergazdai feladat teljesítése.) 19
-
17 óra után tanulók számára csak pedagógusi felügyelet mellett tartható bármilyen foglalkozás, rendezvény –külön igazgatói engedély szerint.
-
A 17 óra (pénteken 16 óra) utáni időpontban is az engedélyezett foglalkozásokon, rendezvényeken a tanulók felügyeletét teljes felelősséggel a pedagógus(ok) látja(ák) el!
-
Szombaton és vasárnap csak elrendelt, rendkívüli munkavégzés céljából vagy külön igazgatói engedély alapján tartózkodhat az épületben dolgozó és tanuló egyaránt.
-
Csoportos igény esetén a felnőtt dolgozók számára, valamint a diákok esetében a felügyeletükre vállalkozó pedagógus irányítása mellett, a tornaterem és a sportudvar hétvégi igénybevétele engedélyezhető sportolás céljára.
-
Pedagógus (vagy más dolgozó) magántanítványt az iskola épületében nem fogadhat! Az intézmény tanulóját az intézmény pedagógusa térítés ellenében nem korrepetálhatja!
-
A tanítási idő 8 órakor kezdődik. (Kivéve esetleges, külön engedélyezett 0. órák, melyek kezdete 7 óra 15 perc.
-
A tanulók a 1-4. évfolyamon reggel 7 órától vehetik igénybe az összevont ügyeletet. Az 5-13. évfolyamon tanulók 7 órától, 0. óra előtt is 7 órától tartózkodhatnak az iskolában.
-
-
Az 1-4. évfolyam számára délután 17 óráig van pedagógus ügyelet. Azt követően diákok nem tartózkodhatnak az iskolában, csak külön engedélyezett foglalkozásokon, rendezvényeken.
-
Az 5-8. évfolyam számára hétfőtől- péntekig 1245 perc – 1545 között tanulószobai foglalkozás van, illetve egyéb foglalkozások tartunk.
-
Az 5-8. évfolyam tanulói tanóráik, tanórán kívüli, egyéb foglalkozásaik befejeztével kötelesek elhagyni az iskola épületét. A 9-13. évfolyamon tanulók osztályfőnökük engedélyével és felelősségére maradhatnak. A tanórák, egyéb foglalkozások befejezte után is 17 óráig diákjaink csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az épületben! (Kivéve esetenként a 9-13. évfolyam diákönkormányzatának vezetőségét, akik önállóan is szervezhetnek DÖK megbeszélést, az igazgató előzetes engedélye szerint.)
-
Tanítás nélküli munkanapokon az 1-4. és 5-8. évfolyamokon –igény szerint- 7 órától 17 óráig szervezünk ügyeletet.
-
Vezetői, igazgatóhelyettesi ügyelet naponta 7 óra 30-tól 17 óráig. 20
2.
-
A 17 óra után engedélyezett rendezvényeken (gólyabálok, teadélutánok, karácsonyi, farsangi, stb. rendezvények) ugyancsak kötelezően ügyeletben van egy igazgatóhelyettes vagy az igazgató, az intézmény vezetőjének rendelkezése szerint.
-
Az Iskolaszék és a Szülői Szervezet az iskola helyiségeit a „létesítmények használati rendjében” foglaltak szerint vehetik igénybe.
-
A szülők és az idegenek –biztonsági okokból- az iskola portájáig jöhetnek be! A szülők a fogadóórák, szülői értekezletek, egyes rendezvények alkalmával és pedagógussal történt külön megbeszélés szerinti időben természetesen a tantermekben is tartózkodhatnak.
-
A pedagógusok azonban csak kötelező munkaidejükön kívül, amikor tanulóikkal nem kell kötelezően foglalkozni, fogadhatnak szülőket rendkívüli megbeszélés céljából! A tanulók tanulmányi előmenetelével kapcsolatos rendkívüli megbeszélésre a tanév első és a második félévének zárását két héttel megelőző időszakban már nem kerülhet sor!
A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban intézményünkkel A következő szabályozás célja, hogy biztosítsa - az intézmény zavartalan működését, a nevelő és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket, - a gyermekek és tanulók védelmét, - az intézményi vagyon megóvását, - az intézmény vezetőjének, vagy adott pillanatban az intézmény működéséért, a gyermekek és a tanulók biztonságáért, az intézmény vagyoni állagának megóvásáért felelős vezető tájékozottságát. A szülők: - A tanítás kezdete előtt, illetve bármely napszakban iskolába kíséréskor a kapuig, vagy az előteret lezáró első ajtóig kísérhetik gyermekeiket. - A hazainduló gyermekükre váró szülők ugyanitt tartózkodhatnak a gyermekükre várakozás közben. - Fogadóórák, szülői értekezletek, a szülők számára rendezett iskolai rendezvények idején természetesen felkereshetik az érintett tantermeket, ahol a fenti célból tartózkodhatnak. (Ezen alkalmak idején a portai dolgozó különös gonddal figyeli, hogy illetéktelen személyek ne juthassanak az épületbe!) - Az intézmény vezetőjével, helyetteseivel, osztályfőnökökkel vagy más pedagógussal történt előzetes megbeszélés alapján ugyancsak bejöhetnek szülők a megbeszélt időben –rendkívüli konzultációra, meghallgatásra, vagy az őket megillető dokumentumok tanulmányozására. Azonban a tanulók tanulmányi előmenetelével kapcsolatos rendkívüli megbeszélésre a tanév első és második félévének zárását két héttel megelőző időszakban már nem kerülhet sor –telefonon sem! 21
Pedagógusok rendkívüli megbeszélés céljából csak akkor fogadhatnak szülőket, amikor nem kell kötelezően tanulókkal foglalkozniuk! Ha a szülő rendkívüli megbeszélésre érkezik, a pedagógus előre jelzi azt az ügyeletes igazgatóhelyettesnek, aki intézkedik arról, hogy a portai dolgozó beengedje a szülőt. Az Iskolaszék: - üléseit az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az intézményben tartja; ezen alkalmakkor a „szülői oldal” tagjai és más meghívottak ugyancsak beléphetnek az iskola épületébe és az ülés helyszínéül szolgáló helyiségbe. A Szülői Szervezet: - vezetőségi és kibővített üléseire az intézmény vezetőjével előre egyeztetett időpontban és helyiségben kerülhet sor, mely időpontban a szülők bejöhetnek az épületbe. A Nagy László Iskoláért Alapítvány kuratóriumi ülései lebonyolítása céljából használhat a földszinten kis tantermet. Az ülésre az intézmény vezetőjével történt előzetes időegyeztetés után kerülhet sor. Ezen időpontban a Kuratórium tagjai és az általuk meghívottak ugyancsak joggal tartózkodnak az épületben. A Nagy László Iskoláért Alapítvány egyéb célra külön megállapodás szerint használhatja az épületet. A Szülői Szervezet, Iskolaszék, a Nagy László Iskoláért Alapítvány ülései legkorábban 16 órakor kezdődhetnek, és 21 órakor be kell fejeződniük. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, további személyek érkezhetnek, illetve léphetnek be időnként az épületbe: - a KLIK szakmai irányító és intézményünket ellenőrző testületének képviselői - A GGSZ vezetője, más munkatársa - A Koordinációs Iroda gyermek –és Ifjúságvédelmi felelőse, pszichológusa, szabadidő-szervezője - elrendelt, vagy az intézmény által kért szakmai látogatásra, ellenőrzésre, szakértői tevékenység elvégzésére érkezők - más oktatási intézmények, Pedagógiai Szolgáltató Intézmények pedagógusai, képviselői - tanulmányi és sportversenyre más oktatási intézmények tanulói. Ezen felsoroltak körébe tartozók érkezéséről az intézmény vezetője és helyettesei előre értesülnek, és intézkednek fogadásukról, az épületbe történő beengedésükről. Váratlan érkezésükkor a portai dolgozó értesíti az intézmény vezetőjét vagy helyetteseit. További, időnkénti belépésre jogosultak: - az iskola helyiségeinek bérlői (külön szerződés szerint) - karbantartást, felújítást, javítást, kárelhárítást végzők (a munka idejére kötött külön szerződés, megállapodás szerint) 22
volt pedagógusaink (saját pedagógus meghívására) régi tanítványok az intézmény vezetőjének tudtával és engedélyével –itt dolgozó pedagógus meghívása –alapján. (A számukra engedélyezett belépés sem jelent korlátlanul szabad közlekedést az épületben! Mindvégig a meghívó pedagógus társaságában lehetnek az épületben!) - az intézmény dolgozóinak legközvetlenebb hozzátartozói 1. az érintett dolgozó munkaideje alatt csak sürgős családi ügyben 2. egyéb indokolt időpontban is kizárólag a dolgozó társaságában, az intézmény ügyeletes vezetőjének tudtával, engedélyével. - a házmesteri lakás bérlőinek hozzátartozói, rokonai az utcai bejáraton keresztül közlekedhetnek (a kaput a házmester nyitja-zárja!) - postai alkalmazottak, tankönyvszállítók (alkalmanként). -
Azonban: Tanulók sem barátokat, sem ismerősöket, rokonokat, stb. nem fogadhatnak az iskola épületében! (Sürgős családi ok esetén tanulót felkereső rokon fogadásáról az ügyeletes vezető intézkedik!) Tilos a belépés és benntartózkodás az intézményben történő alkalmi árusítás céljából érkező kereskedőknek, ügynököknek! Ez alól kivétel lehet a dolgozók érdeklődésére számot tartó könyvárusítás, festmények, színházjegyek kedvezményes árusításának szándéka –az intézményvezető távollétében az ügyeletes vezető döntése alapján. Az intézmény dolgozói és tanulói kivételével minden belépni szándékozó köteles magát, és látogatása célját megnevezni a portai ablaknál. (Kivéve fogadóórákat, szülői értekezleteket, a vendégek számára nyilvános iskolai rendezvényeket.) A portások az előírt rendelkezés szerint értesítik az ügyeletes vezetőt a látogatásról, egyúttal felírják a látogató nevét és látogatása célját. Az épületbe a jelen Szabályzatban megnevezettek körébe tartozókat engedhetik be, azok jogosultsága esetén. A jogosultság megállapításában –szükség esetén- az ügyeletes vezető nyújt segítséget. Abban az esetben, ha a látogató nem hajlandó megnevezni magát és látogatása célját, a portai dolgozó nem engedheti őt be az épületbe! Amennyiben az ilyen látogató erőszakkal mégis behatol, a portai dolgozó sürgősen értesíti az ügyeletes vezetőt! Az ilyen behatoló eltávolítására az intézmény vezetése –szükség esetén- hatósági intézkedést, rendőrség beavatkozását kérheti. 3.
A z egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete
Egyéb foglalkozások: Általános iskolában: Alsó tagozaton: egész napos iskola, napközis foglalkozások, egyéni foglalkozások (felzárkóztató, ill. tehetséggondozó), fejlesztő foglalkozások, sportfoglalkozások Felső tagozaton: tanulószoba 16 óráig, szakkörök, egyéni foglalkozások (felzárkóztató, ill. tehetséggondozó), fejlesztő foglalkozások, sportfoglalkozások 23
Gimnáziumban: egyéni foglalkozások (felzárkóztató, ill. tehetséggondozó), sportfoglalkozások, szakkörök, fejlesztő foglalkozások Folyamatosan kiszűrjük azokat a tanulókat, akiknek magatartási, tanulási, ill. beilleszkedési problémája miatt szükségük van szakember segítségére, a szülővel egyeztetve a területileg illetékes Nevelési tanácsadó vizsgálatát és véleményét kérjük. Intézményünkben a szakvéleménynek megfelelően biztosítjuk az egyéni vagy fejlesztő foglalkozást tanulóinknak. A szakkörök és sportkörök szervezésénél figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését, igényét. Az érettségire felkészítő foglalkozásokat a rendeletben meghatározott módon szervezzük meg megfelelő létszámú jelentkező esetén. Az egyéb foglalkozások, osztályok számára biztosított időkerete: Általános iskolában: - 1-4. évfolyamon: naponta 17 óráig - 5-8. évfolyamon: naponta 16 óráig Az egyes osztályok órarendbe iktatott tanórái után! Gimnáziumban: - a tanórák után a tanulók választása és az engedélyezett tantárgyfelosztás szerint. 4.
Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok -
Kiemelt, évente ismétlődő megemlékezések: október 6., október 23., március 15., a 9-13. évfolyamon február 25,. április 16., és június 4. Iskolai szinten történnek az éves munkatervben meghatározott időpontban és módon. Általában külön: az 1-4. évfolyam számára az 5-8. évfolyam számára a 9-13. évfolyam számára. -
A tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeket a nagy létszám, a tagozatok jellege és a nagy korkülönbség miatt külön tartjuk az általános iskola 1-8. évfolyama, a 9-13. évfolyam számára. A tanévzáró ünnepély megtartása osztálykeretben is történhet.
A nevelőtestületi munkatervek szerint nagy létszámú egyéb rendezvény kerül évről-évre lebonyolításra, melyek már hagyományaink közé tartoznak. Az ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények szervezését az éves munkatervben foglaltak szerint az egyes munkaközösségek végzik a tantestület más tagjainak segítségét is igénybe véve. Az 1-4. évfolyamon a külön rendezett ünnepélyekre tanítók készítik fel a tanulókat. Az egyes tagozatok (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-13. évfolyam ismétlődő, hagyományos rendezvényeinek előkészítői az éves munkatervben ki24
jelölt felelősök mellett az osztályfőnökök, a diákönkormányzatok felnőtt segítői, diákvezetői. Mindannyiunk számára kedves hagyományaink megőrzése, folyamatos ápolása, átadása az újonnan érkező tanulóknak, valamennyi pedagógus feladata. Különösen sokat kell ezért tennie az iskola kibővített vezetőségének, az osztályfőnököknek és a diákönkormányzatoknak. Hagyományaink: Hagyományaink, melyek színessé, teljessé teszik iskolai életünket. (Jó részük ugyancsak alkalmas a tehetség, képesség kibontakoztatására, illetve olyan események, melyekbe könnyen bevonhatók a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel is küzdők.) Az alsó tagozaton: -
Ovisuli foglalkozások megtartása A belépő kis elsősök megajándékozása „Ilyenek vagyunk” című kiadvány készítése szülőknek Alsós gála (az év során tanultak bemutatása: tánc, vers, ének, furulya) Karácsony, farsang, anyák napja, gyermeknap Nyári táborok Rendezvények Vers-és prózamondó verseny Kirándulások Közös színházlátogatás „Ki mit tud” vetélkedő Többfordulós tanulmányi és sportversenyek (matematika, anyanyelv és irodalom, természettudományok, szülő-diák-pedagógus sportverseny) Nagy László Napok Sportnap ( a Nagy László Iskoláért Alapítvány rendezésében)
Az 5-13. évfolyamon: -
Sportnap (Alapítványi rendezvény) Gólyabálok a tanév elején Szüreti bál, karácsonyi ünnepség, farsang Műsoros bemutatkozó a szülőknek Családi sportdélután Szalagavató ünnepségek és bál Ballagások A Nagy László Napok (tanulmányi versenyek értékelése, sportversenyek, tréfás vetélkedők) Szabadegyetem napja Kiállítások a gyerekek évközi munkáiból az Aulában (alsósoknak is.) (Rajzok, makettek, barkács, technika és rajz órán készült munkák) Megemlékezések Nagy Lászlóról, az iskola névadójáról, az iskolahéten, valamint születése és halála évfordulóján 25
-
Színház-, múzeum –és tárlatlátogatások.
Táborozások, kirándulások, utazások: Nagy hagyományai vannak iskolánkban a táborozásoknak, kirándulásoknak, utazásoknak. (Költségeit a résztvevő tanulók szülei viselik) -
Leendő 9. évfolyamosoknak, ismerkedés céljából gólyatábor Sítáborok külföldön (Ausztria, Szlovákia) Téli (hazai) táborok, kirándulások Kézműves és sporttábor (nyáron) Osztálytáborok kisközösségek számára (nyáron) Az 5-13. évfolyam ország- (és külföld) járó szakköre (tanév közben is) 1-2 napos osztálykirándulások, hétvégi, iskolai szintű kirándulások nyelvtanulás céljából utazás, levelezés
Nyílt napok: A szülőkkel való kapcsolattartásban a nyílt napoknak, tájékoztató megbeszéléseknek fontos szerepe van: -
hozzánk érkező tanulók szülei számára az itt tanuló diákok szüleinek iskolaismertetők változatossága előzetes tanulmányi versenyek (ideje alatt is tájékozódási lehetőséget adunk) alapítványi rendezvény.
Hagyományok jutalmazás terén: - A Nagy László aranygyűrű odaítélése a 12. és 13. évfolyamos, végzős, az utolsó négy éven át jeles-kitűnő tanulóknak. (forrása: fenntartói, amennyiben rendelkezésre áll!) - Nagy László emlékplakett adományozása ugyancsak végzős középiskolásoknak jó tanulmányi eredményükért, vagy/és a közösségért végzett munkájukért „búcsúajándékként”! (forrása: fenntartói, amennyiben rendelkezésre áll!) - Tanulmányi ösztöndíj évente egy alkalommal az előző tanév végi jó eredményekért a 10-13. évfolyam diákjainak (forrása: fenntartói, amennyiben rendelkezésre áll!) - Díszoklevél és könyv a végzős 12., 13. évfolyamosoknak kiváló tanulmányi eredményükért, esetleges I-XX. OKTV helyezésért. - Könyv és az iskola emblémájával díszített oklevelek jó tanulmányi eredményért (a tanév végén jeles-kitűnő tanulóknak). - Oklevelek, könyvek a tanév végén (jó tanulmányi eredményért, versenyek helyezettjeinek: példamutató magatartásért, szorgalomért, aktív közösségi munkáért. (Oklevelek, könyvek fenntartói támogatásból, amennyiben rendelkezésre áll!) A jutalmazás okai, formái folyamatosan gyarapodhatnak –a források előteremtése függvényében. (Ebben továbbra is számítunk a Nagy László Iskoláért Alapítvány támogatására is.) 26
Hagyományok, melyek az iskolához tartozást tükrözik: Ruházatban: Iskolai egyenruha, melynek viselését ünnepi rendezvényeken kívánjuk meg. Lányoknak: fehér blúz és sötét szoknya Fiúknak: fehér ing, nyakkendő, sötét nadrág (ha van, öltöny, vagy ünnepélyes zakó, nem farmer anyagból!) Jelvény:
amelyen az iskola neve és emblémája van.
Iskolazászló: melyre a végzős 12. és 13. évfolyamosok kötik fel a búcsúszalagot. Az iskolai hagyományok ápolása és újak teremtése mindenkinek szívügye. 5.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógusok munkájának ellenőrzése, arról szóbeli és írásbeli vélemény készítése Erre jogosultak:
igazgató igazgatóhelyettesek
minden szempontból. A szaktanári munka szakmai és pedagógiai ellenőrzése továbbá: -
Szakmai téren a szaktanári munka ellenőrzéséhez fenntartói megbízásból a szaktanácsadók és szakértők –látogatásuk, tapasztalataik alapján véleményt adnak, illetve az új rendelkezések szerint minősítenek az iskola vezetőinek bevonásával. Az ellenőrzésbe, értékelésbe a munkaközösségek vezetőit is bevonjuk (Óralátogatások, megbeszélések.)
-
Az ellenőrzést a szűkebb iskolavezetés bármikor gyakorolhatja, illetve köteles is gyakorolni. Az óralátogatást sem mindig köteles előre bejelenteni. Az ellenőrzést a vezetés alapvetően segítő szándékkal gyakorolja. Ugyanakkor, ha szükséges, el is marasztal.
-
Az igazgató személyesen, és a helyetteseitől, illetve munkaközösségvezetőktől szerez információt a pedagógus munkájának megítélésére.
-
Az óralátogatáson, az egyéb foglalkozások látogatásán kívül az ellenőrzés, az információszerzés fontos forrása az adminisztráció, (pl: a naplóvezetés, beleértve az érdemjegyek bejegyzését is.)
27
6.
-
Az ellenőrzés-értékelés rendkívül lényeges forrása az országos mérések, fenntartói mérések és belső vizsgák eredményei, melyeket a pedagógusok munkájának értékelése során figyelembe veszünk.
-
Az ellenőrzés beszámoltatás formájában is történik. Ez lehet szóbeli és/vagy írásbeli. A beszámoltatás az igazgató és a pedagógiai igazgatóhelyettesek jogköre.
-
Az ellenőrzés sokoldalú, kiterjed a pedagógusok kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására, hogy a munka megítéléséhez kellő információ álljon rendelkezése. Az ellenőrzés-értékelés kiemelt területeit, szempontjait az éves nevelőtestületi munkaterv részletesen rögzíti. A pedagógusok minősítése „A pedagógus életpályamodell”-ben meghatározottak szerint történik! Egyebekben a vonatkozó jogszabályok érvényesek.
Intézményi védő, óvó előírások a)
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A területi iskola-egészségügyi szolgáltatás keretében az iskola épületében hetente több alkalommal tartózkodik iskolaorvos, illetve védőnő. Munkarendjüket a tanév elején az intézmény vezetésének rendelkezésére bocsájtják. Velük közvetlen kapcsolatot az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek tartanak. Az orvos kérésére az iskolatitkár gondoskodik a vizsgálatra, védőoltásra stb. hívott tanulók és osztályfőnökeik értesítéséről. Az oktató-nevelő munka fegyelmének biztosítása érdekében –szükség esetén- egyeztetnek az iskolaorvossal. Az iskola-egészségügyi szolgáltatás szakemberei éves munkarendjük szerint végzik tanulóink iskola-egészségügyi ellátását, a gyógy- illetve könnyített testnevelésre szorulók kiszűrését, rögzítik a testnevelés alól teljes felmentésre szorulók névsorát. Az ezzel kapcsolatos dokumentumot (kiszűrt tanulók) átadják az intézményvezetőnek; előzetesen a tanév májusi időszakában, a tanévre szóló aktuális névsort legkésőbb október folyamán. Az iskolaorvos és asszisztense részt vesznek a tanulók körében folyó egészségügyi témájú felvilágosításban, az intézmény egészségfejlesztési programjának megvalósításában. Az épületben történő vizsgálatok alatt az aktuálisan tanórát tartó tanár köteles a tanulók felügyeletéről gondoskodni, és ez idő alatt a tanulók orvosi vizsgálatra irányítása is feladata. A fogászati szűrést ugyancsak területi ellátásban végzik; tanulóink vizsgálatra berendelése ügyében elsődlegesen az iskolatitkár tartja a kapcsolatot. A beosztást az igazgatóhelyettesek végzik el. A tanulók és osztályfőnökeik értesítése ugyancsak az iskolatitkár feladata. A fogászati szűrésre (csoportos kezelésre) osztályonként mennek a tanulók, az osztályfőnökök kíséretében! 28
b)
A dolgozók feladatai a tanuló –és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén Az intézményi védő-óvó előírások: -
A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat ismertetni kell a tanév kezdetekor, valamint szükség szerint, az egyes tanórai foglalkozások, csoportos iskolán kívüli látogatások, kirándulások, táborozások stb. előtt. Az ismertetés tényét dokumentálni kell! Az írásba foglalt, szóban is elhangzott intelmeket valamennyi résztvevő tanulóval alá kell íratni. (Amíg a kisdiák nem tud írni, a pedagógus társa tanúsítja írásban a baleset-és tűzvédelmi oktatás megtörténtét.) A baleset –és tűzvédelmi oktatást az osztályfőnök tartja, azt a naplóban is dokumentálja. A pedagógusok ezeket a dokumentumokat alkalmanként átadják a terület igazgatóhelyettesének, aki 3 évig megőrzi azokat. Valamennyi pedagógus kötelessége –a számára előírt időpontban és helyen megjelenni, a tanulók felügyeletéről gondoskodni. Feladata: - a beosztása szerinti ügyelete alatt: a folyosószakaszon lévő tantermek, a folyosói, illetve udvari ügyelet ellátása, a balesetek megelőzése -
a balesettel fenyegető forrás jelzése az intézmény ügyeletes vezetőjének (igazgató vagy igazgatóhelyettes)
-
a tudomására jutott balesetről az ügyeletes vezető (igazgatóhelyettes vagy igazgató) értesítése, ha felügyelete alatt, iskolán kívül (táborban, kiránduláson) történik baleset, intézkedni köteles a sérült tanuló ellátásáról, elláttatásáról.
Pedagógusok és más intézményi dolgozók tanítási idő, a tanuló foglalkozási ideje alatt tanulót semmilyen jogcímen nem engedhetnek, nem küldhetnek ki az iskola épületéből! A pedagógus a rosszullétre panaszkodó tanulót a tanári szobához, illetve az iskolaorvos rendelési ideje alatt –az épületen belül – hozzá irányítja, egyben értesíti arról az ügyeletes igazgatóhelyettest, aki a titkárnő bevonásával intézkedik a szülők értesítéséről, vagy a tanuló orvoshoz, illetve hazakíséréséről. Súlyosabbnak látszó rosszullét, illetve baleset esetén az ügyeletes igazgatóhelyettes, vagy igazgató azonnal orvost, illetve mentőt hív, és értesíti a szülőket is. 29
A balesetek elkerülése érdekében valamennyi pedagógus, -a technikát, háztartási ismereteket, fizikát, kémiát és a biológiát tanító szaktanárok különösen – kötelesek munkájuk során betartani az intézményben érvényes Munkavédelmi- és Tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. A testnevelő tanárok a balesetek elkerülésével kapcsolatos teendőket is tartalmazó, számukra kiadott belső rendelkezés utasításait is kötelesek betartani. A sajnálatos módon mégis bekövetkezett balesetet a tanórát tartó, illetve a tanuló felügyeletét ellátó pedagógus haladéktalanul jelenteni köteles az ügyeletes vezetőnek! (Igazgatóhelyettes vagy igazgató). Jegyzőkönyvet kell felvenni, ki kell vizsgálni, a hasonló eset elkerülésére a szükséges intézkedést meg kell tenni. A jegyzőkönyv felvételét a munkavédelmi megbízott irányításával a titkárnő végzi. A kivizsgálásban közreműködik a feladat elvégzéséért felelős igazgatóhelyettes, a szükséges intézkedést az igazgató nevében teszi meg. A Gimnáziumi Gazdasági Szervezet munkavédelmi –és tűzvédelmi megbízottja köteles az épületben meglévő baleseti veszélyforrásokat jelentő okokat az iskola gondnokával feltárni, és jelenteni azt a gazdasági ügyintézőnek és az intézmény vezetőjének, illetve ügyeletes vezetőjének. A területért felelős intézményi vezetőhelyettes haladéktalanul jelzi tovább a GGSZ-be. A GGSZ köteles a jogszabályban előírtak betartásának anyagi forrását biztosítani, elvégezni a szükséges teendőket, beszerzéseket. Az épületben keletkező, súlyos balesettel fenyegető károsodás esetén az intézmény vezetője vagy ügyeletes helyettese az épület kiürítésére haladéktalanul utasítást ad. c)
Bombariadó és egyéb rendkívüli esemény esetén szükséges teendők -
Bombariadó esetén szükséges teendők
Az intézmény vezetője, távollétében az ügyeletes igazgatóhelyettes a telefonon bejelentett bombariadót azonnal jelenteni köteles a rendőrségnek, egyidejűleg elrendeli az épület azonnali kiürítését. Ez történhet úgy is, hogy a veszéllyel fenyegetés a rendőrségre érkezik, akik elrendelik az épület kiürítését. Ilyenkor az épületet valamennyi tanuló és dolgozó köteles elhagyni. A kiürítés hírüladásához csengőt és az iskolarádiót is használjuk, de az intézményben lévő többi igazgatóhelyettes és más, „lyukas órás” pedagógusok is kötelesek segítséget nyújtani a mielőbbi kiürítés érdekében. A tanulók az éppen órát tartó pedagógusok vezetésével minél előbb hagyják el az épületet. (Hideg idő esetén a kabátjukat, táskájukat, meleg cipőjüket gyorsan magukhoz veszik.) A pedagógusok velük maradnak és megvárják, majd közvetítik a vezető/vezetőhelyettes utasításait. 30
Az 1-8. évfolyam tanulói a pedagógusok vezetésével jó idő esetén az udvarra, az épülettől távolra mennek, amennyiben erre a hatóság engedélyt ad! Rossz (pl. hideg, esős) idő esetén a pedagógus felügyeletével a környező középületekbe mennek. (Csili Művelődési Központ, kerületi kiállítóterem, múzeum, a szomszédos áruház, McDonald’s étterem, aktuális megállapodás alapján: szomszéd iskolák.) A csoportos távozás várható helyszínét a pedagógusok jelzik az ügyeletes igazgatóhelyettesnek. A kiürítéstől számított 3 óra múlva visszajönnek. A 9-13. évfolyam tanulói hazamennek, de amennyiben a kiürítést követő 3 óra múlva még lehetőség nyílik a nap fennmaradó tanóráinak (pl. 6., 7., 8.) megtartására, vissza kell jönniük. Ezzel kapcsolatban mindig az adott napon kapnak utasítást, melyet az igazgató, vagy az ügyeletes igazgatóhelyettes hoz. Ezt az aktuális utasítást az éppen órát tartó tanár köteles az iskola épülete előtt a tanulók tudomására hozni. A 9-13. évfolyam tanulói csak ezen utasítás meghallgatása után távozhatnak el ideiglenesen, vagy végleg az adott napon. A bombariadó napján, függetlenül attól, hogy arról esetleg előzetesen értesült munkatársaitól, minden dolgozó köteles az előírt munkaidejében megjelenni. A kiürítés alatt megérkező pedagógusok az ügyeletes igazgatóhelyettes beosztása szerint kötelesek segítséget nyújtani az 1-8. évfolyam felügyeletében. A kiürítés során a 9-13. évfolyamon órát tartott tanárok a megadott módon lekísérik a diákokat az épület elé, és megadják számukra az igazgató (ügyeletes igazgatóhelyettes) aktuális utasítását. Azt követően az igazgatóhelyettesek (amennyiben arra szükség van) gyorsan beosztják őket az 1-8. évfolyam felügyeletét ellátó kollégáik mellé segítő felügyelőnek. A bombariadó napja rendkívüli nap, rendkívüli feladatokkal, melyet valamen-nyi pedagógus az igazgató, illetve helyettesei utasításának megfelelően köteles ellátni. Amennyiben az első félév végéig több bombariadóra is sor kerül, február, március és április hónapok során az elmaradt órákkal arányos rendkívüli tanítást tartunk szombati napokon. A második félév során bekövetkező két vagy több bombariadó miatt kiesett órákat a tanév (júniusi tanítási napok) meghosszabbításával pótoljuk. -
Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendők Az oktatási intézményekben is bekövetkezhető rendkívüli események esetén szükséges teendők: Amennyiben a szóba jöhető rendkívüli esemény az intézmény épületében következik be tanulók és felnőtt dolgozók benntartózkodása esetén: 31
-
tűz, tűzvész, robbanás esetén az intézményi Tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti mielőbbi, gyors kiürítés.
Egyéb rendkívüli esemény bekövetkeztekor a Bombariadó esetén lebonyolítandó kiürítést kell gyorsan végrehajtani, az ott meghatározottak szerint. A felsorolt egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor a tanulók és dolgozók nem jöhetnek vissza az épületbe, csak annak újabb vezetői engedélyezése után. A középiskolás tanulók (9-13. évfolyam) azonnal hazamehetnek. Az 1-8. évfolyam tanulói a Bombariadó esetén szükséges teendőknél meghatározottak szerint pedagógus-felügyelettel töltik a napot tanítási, illetve az ügyeleti időszak végéig. (Ezen időszak alatt szülő viheti el saját gyermekét.) A fent jelzett időpontban, az utolsó tanítási óra utáni időben az 5-8. évfolyam tanulói hazamennek (kivéve a tanulószobásokat, és az 1-4. évfolyam tanulóit.) A tanulószobások és az 1-4. évfolyam tanulói pedagógusaik felügyelete mellett töltik a napot délután 16-17 óráig, majd visszajönnek az épület közelébe (amennyire azt akkor meg lehet közelíteni), hogy onnan a szokásos rendben indulhassanak haza –a kisebbek szüleik kíséretében-. Amennyiben arra bármilyen lehetőség adódik, az intézmény igazgatója helyettesei útján aktuális, konkrét utasításokkal is ellátja a pedagógusokat a rendkívüli esemény miatti épületkiürítés során, vagy közvetlenül azt követően. Amennyiben az üres épületben következik be rendkívüli esemény, az intézmény vezetője –a szükséges időre- elrendeli az épületbe belépési tilalmat. Bármely rendkívüli eseményt követően –ha az indokolt- az intézmény vezetője - a szükséges időre- rendkívüli tanítási, illetve munkaszünetet rendelhet el.
9.
-
A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás intézményünkben alkalmazandó részletes szabályai beleértve a megindításának okát: „Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi” – a Köznevelési törvény 58. §-nak (3); (4); (5); (8); (9); (10); (11); (13); (14) bekezdése részletesen taglalja.
Ezen jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat intézményünkben messzemenően alkalmazzuk. Az esetlegesen lefolytatandó fegyelmi eljárás során ugyancsak alkalmazzuk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltakat a következők szerint: 53. § (1); (2); (3); (4); (5) bekezdések 54. § (1); (2) bekezdések 55. § (1); (2); (3); (4); (5) bekezdések 56. § (1); (2); (3); (4); (5); (6) bekezdések 57. § (1); (2) bekezdések 58. § (1); (2); (3); (4); (5); (6); (7) bekezdések 59. § (1); (2) bekezdések 60. § (1); (2); (3) bekezdések. 32
A 20/2012. (VIII. 31,) EMMI rendelet 4.§ (1) q) és az 53-54.§ alapján A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárásról szóló szabályozás A tanulóval szemben indított fegyelmi eljárást abban az esetben, ha megállapítható a sértett fél, megelőzheti az egyeztető eljárás, amennyiben mindkét fél, illetve kiskorú tanuló esetén gondviselője elfogadja azt. Az egyeztető eljárás lehetőségéről, időpontjáról, helyéről, az egyeztetést lefolytató személyről a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló gondviselője értesítést kap. Mindkét fél a kézhezvételtől számított öt tanítási napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e az egyeztető eljárásban való részvételt. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Amennyiben az egyeztető eljárásban a két fél írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárás a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggesztésre kerül. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a gondviselő nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója megszünteti. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Fegyelmi eljárás a kötelezettségszegés időpontjától számított 3 hónapon belül indítható, és a megindításától számított 30 napon belül kell befejezni. 10. A tanulók kártérítési kötelessége: Köznevelési törvény: 59. § (1) bekezdése kimondja: „Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.” A kártérítési határozatot a következők alapján hozzuk meg: Köznevelési törvény 59. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: 61. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak. 10.
Egyéb kérdések a.) Intézményünkben gyakorolható reklámtevékenység az intézményvezető döntési joga. Döntését a Köznevelési törvényben foglaltak és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelettel összhangban hozza meg. b.)
Az intézmény dolgozóinak részt kell venniük munkaköri alkalmassági vizsgálaton a következő rend szerint - életkor alapján: 33
évente minden dolgozónak, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte - munkakörök szerint: kétévente a pedagógusoknak és az igazgatóhoz rendelt munkakörök betöltőinek, mint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalóknak. A Gimnáziumi GSZ munkáltatói hatáskörébe tartozó, intézményünkben dolgozó munkatársaknak a GSZ vezetőjének előírása szerint kell munkaegészségügyi alkalmassági vizsgálaton részt venni. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat kötelezettsége is előírható, illetőleg kezdeményezhető. (Általában több hét betegállomány után.) Az új belépő munkatárs alkalmazásának feltétele a fenti vizsgálaton történt megjelenés és alkalmas minősítés. A visszatérő vizsgálatokat követően csak az alkalmas minősítést kapott munkatárs alkalmazható továbbra is. Az orvos nemleges minősítése esetén egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentést kell kezdeményezni, vagy ha arra lehetőség van, más munkakörbe történő áthelyezést kell kezdeményezni. 1.2
A pedagógus-munkaidő tartalma: - a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatok, felosztva az - intézményben és - az intézményen kívül ellátandó, ellátható feladatokra, azok időtartamára vonatkozóan.
1.3
A kötelező órák nyilvántartás-vezetésének eljárási szabályai: A nyilvántartás vezetése az 1.2. pontban foglalt adatokkal: - havonta - pedagógusonkénti bontásban, az igazgatóhelyettesek összesítik, és nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartás a heti teljes munkaidő (40 óra) teljesítésének vizsgálatát is hívatott szolgálni.
10.
Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény Pedagógiai programja, Házirendje, és Szervezeti és Működési Szabályzata minden érintett fél számára helyben tanulmányozásra rendelkezésre áll a könyvtárban, annak nyitvatartási ideje alatt. A szülők a könyvtárban történő tanulmányozás előtt az épületbe lépéskor, a portán kötelesek bejelenteni ezen szándékukat. A portás, az ügyeletes vezető értesítése és engedélye után engedi be a szülőt a könyvtárba. A dokumentumok az intézmény Honlapján is megtekinthetőek (a helyi tantervek kivételével). A felsorolt dokumentumokban foglaltakról, azok módosításáról időközönként szülői értekezleteken is kapnak tájékoztatást a szülők, osztályfőnöki órán a tanulók. 34
Az újonnan beiratkozó tanulók megkapják a Házirend másolati példányát. A Házirend teljes, aktuális szövegét minden osztályfőnök kihelyezi osztálya termében is.
35
