Szervezeti és Működési Szabályzata

Kőrösi Coma Sándor Általános Iskola Érd (2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 19-21.)

OM azonosító: 037322 KLIK KÓD: 12301

Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos: 2013. 09. 01-től, 2017. 08. 31-ig

Jogszabályok, melyeket az SZMSZ készítésénél figyelembe vettünk : 1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2011évi CXC. tv. 2. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról 3. 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXI. tv. 5. A munka törvénykönyvéről szóló 2012,évi I. tv.

2

BEVEZETŐ....................................................................................................................................................................5 I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA, HATÁLYA Hiba! A könyvjelző nem létezik. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ALAPFELADATAI ............Hiba! A könyvjelző nem létezik. III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA ..........................................................................................20 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei ..................................................................................................20 2. Az intézmény felelős vezetője:.................................................................................................................................20 3. Az iskola alkalmazottainak munkakörei és az irányításukért felelős vezetők: .........................................................20 4. Az iskola szervezeti felépítése, a vezetők közötti munkamegosztás: .......................................................................21 5. Az intézményvezető felelőssége kiterjed az alábbi területekre( Kotv.55.§.)............................................................22 6. Az igazgató közvetlen munkatársai:.........................................................................................................................22 7. Az iskolavezetőség az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. ........................................23 7.1. Az iskolavezetőség tagjai ........................................................................................................................................23 7.2. Az iskolavezetőség működésének szabályai ...........................................................................................................23 7.4 A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje: ..........................................................................................24 7.5 A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: ..........................................................................24 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT AZOK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNYEKKEL ..........................................................................................................25 1. Az iskolaközösség ....................................................................................................................................................25 2. Az alkalmazotti közösség .........................................................................................................................................25 3. Nevelőtestület:..........................................................................................................................................................25 3.1. A nevelőtestület értekezletei, mikro értekezletei.....................................................................................................26 3.2.A nevelőtestület döntései, határozatai:.....................................................................................................................26 3.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei: ..........................................................................................................28 3.5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége ...........................................................................................................28 3.6. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:.............................................................................................28 3.7. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartási rendje:................................................................29 4. Egyéb közösségeink ................................................................................................................................................30 4.1. A szülői munkaközösség:........................................................................................................................................30 4.2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje: ..............................................................................30 5. A Diákönkormányzat: ..............................................................................................................................................31 5.1. A diákönkormányzat működési rendje:...................................................................................................................31 6. Az osztályközösségek:..............................................................................................................................................32 7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje: ..................................................................................................33 8. A szülők tájékoztatásának formái:............................................................................................................................33 V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ÉS AZOK NYILVÁNOSSÁGA.....................................................................................................................................................36 1. Az iskola törvényes működését: ...............................................................................................................................36 1.1. Alapító okirat ..........................................................................................................................................................36 1.2. A pedagógiai program.............................................................................................................................................36 1.3. Az éves munkaterv..................................................................................................................................................37 1.4. A minőségirányítási program:................................................................................................................................37 2. A tájékoztatás, tájékozódás lehetőségei: .................................................................................................................37 2.1. Közzétételi lista az intézményről ...........................................................................................................................37 2.2. Tájékozódás lehetőségei..........................................................................................................................................37 VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE ...............................................................................................39 1. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje:....................................................................................................39 2. Közalkalmazottak munkarendje ...............................................................................................................................39 3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje...............................................39 4. A pedagógusokra vonatkozó előírások:....................................................................................................................40 5. Az iskola tanulóinak munkarendje: ..........................................................................................................................41 6. A tanév helyi rendje..................................................................................................................................................41 7. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama:........................................................................42 8. Az iskolában tartózkodás rendje:..............................................................................................................................43 9. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................................................................44 10. Az iskola helyiségeinek bérbeadása: ........................................................................................................................45 11. A mindennapos testnevelés formái:..........................................................................................................................45 12. A tanórán kívüli foglalkozások: ...............................................................................................................................46 12.1. A napközis foglalkozások .....................................................................................................................................47 12.3. A szakkörök .........................................................................................................................................................48 3

12.4. Az iskola énekkara: ..............................................................................................................................................48 12.5. Felzárkóztató foglalkozások:................................................................................................................................48 12.6. A tanulmányi, kulturális és sportversenyeken......................................................................................................48 12.7. Egyéb tanórán kívüli programok:.........................................................................................................................49 12.8. Az iskolai könyvtár : (4.sz. melléklet) ................................................................................................................49 12.9. SNI, BTM, HHH tanulók ellátása........................................................................................................................53 13. A hagyományápolással kapcsolatos programok: ..................................................................................................54 13.1. Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: ................................................................................54 13.2. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: ..................................................................................55 13.3. A hagyományápolás külsőségei: ..........................................................................................................................55 14. A tanulók rendszeres egészségügyi ellátásának rendje: ........................................................................................55 14.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete ....................................................................................................55 14.2. A megállapodásnak biztosítania kell.....................................................................................................................55 15. Tandíj, foglalkozási térítési díj:..............................................................................................................................56 16. A tankönyvellátással kapcsolatos eljárás: ..............................................................................................................56 VII. A TANULÓK FELVÉTELE, A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE..............................................58 1. Tanulók felvétele ......................................................................................................................................................58 2. A tanulók jogai és kötelességei ................................................................................................................................58 3. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek .............................................................................................58 4. A tanulói jogviszony megszüntetése ........................................................................................................................58 5. A tanuló szakértői vizsgálata....................................................................................................................................58 VIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK...........................................................59 1. Az intézmény vagyonvédelmének, állagmegóvásának érdekében a következők biztosítása szükséges: .................59 2. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők:.......................................................................................................59 3. Kjt. 13.§ 6. bekezdése.............................................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. IX. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ – BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN ILLETVE A BALESET ESTÉN (AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ,ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) .............................................62 1. A tanulói és gyermekbalesetek megelőzése .............................................................................................................62 2. Ha a tanuló bármilyen veszélyhelyzetet, balesetet észlel .........................................................................................63 3. A pedagógusok (felnőttek, gyerekekkel foglalkozók) kötelezettségei .....................................................................63 4. A tanulói - és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: ........................................................................................63 X. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉS ..................................................................................64 1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: .......................................................................................................................64 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:...................................................................................64 2.1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: ...........................................................................................................64 2.2 A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:.............................................................................................................64 2.3. Az ellenőrzött alkalmazott, dolgozó jogosult.........................................................................................................64 2.4 Az ellenőrzött dolgozó köteles:...............................................................................................................................65 3. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: ...........................................................................................................65 4. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:...............................................................65 5. A pedagógia munka belső ellenőrzésének rendje .....................................................................................................66 XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK.............................................................................................................................68 1. A nemdohányzók védelmére tett intézkedések:........................................................................................................71 2. A diákigazolványok kiadásával, bevonásával, nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos rendelkezések:..........71 3. A reklámtevékenység iskolai szabályai:...................................................................................................................71 4. A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga: ..................................................................................72 5. Az iskola külső kapcsolat rendszere, formája, módja..............................................................................................72 XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ ................................................................................................74

4

BEVEZETŐ Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – szervezet működését segítse elő, amely optimálisan biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az intézmény vezetője további igazgatói utasításokat (belső szabályzatokat) készíthet. A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelő-oktató munka eredményes megvalósulását segítő iskolai szervezet, valamint működési rend kialakítását szolgálja a szervezeti és működési szabályzat, illetve az iskolai házirend. A szervezeti és működési szabályzat alapvetően a közoktatási intézmény felnőtt dolgozóira állapít meg szabályokat, a házirend pedig elsősorban a tanulók iskolai életével foglalkozik. A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők: Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi normaszabályzók: • • • •

alapító okirat pedagógiai program házirend belső szabályzatok (igazgatói utasítások)

Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályzók • közalkalmazotti szabályzat • kollektív szerződés A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az iskola igazgatója további utasításokat készíthet. Ilyen önálló szabályzatok a következők: • a dolgozók munkaköri leírásai, 5

• a belső ellenőrzési szabályzat, • ügyviteli, iratkezelési és irattárazási szabályzat, • az önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági szervezetének Együttműködési szabályzata tartalmazza a jogszabályi előírásokat. • munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat, • tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv. • A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. • A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének kell elkészítenie. • A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. • A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az SZMK, valamint a diákönkormányzat – egyes kérdésekben egyéb jogszabályi rendelkezések alapján – egyetértési jogot gyakorol. • A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. • A szervezeti és működési szabályzatot nyilvánosságra kell hozni. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya: Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Kötelező felülvizsgálatára 2017-ben kerül sor. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata.

6

I. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései:

„25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi

tagsági

viszonyából

eredő

kötelezettségének

teljesítésével

összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a 7

tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 48. § (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 58. § (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni. 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

8

i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, 70. § (2) A nevelőtestület b) az SZMSZ elfogadásáról, dönt. 71. § (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 83. § (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZe, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény 2012. december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak. (71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.)”

9

2. A

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései:

„4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, 10

k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket

(helyiségek,

berendezések

használata,

költségvetési

támogatás

biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, 11

e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZét tartalmazza. (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.

53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni.

12

82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával

elektronikus

úton

előállított,

az

intézmény

SZMSZ-ében

meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat 13

létre,

valamint

egyes

jogköreinek

gyakorlását

átruházhatja

a

szakmai

munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 120. § (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 129. § (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

163. § (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása, 14

d) a katalógus szerkesztési szabályzata, e) a tankönyvtári szabályzat. (6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét – elfogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni. 168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelésioktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). 188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek – bármely oknál fogva – nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani. 3. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései:

„8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után. 29. § (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.” 15

4. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései:

„23. § (5) A tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”

16

II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013 év március hó 18. napján fogadta el.

2. Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte:
az iskolai diák-önkormányzat,
az iskolai szülői szervezet,
az intézményvezetői tanács, 3. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek.

17

III. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Alapító Okirat Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adták ki 2013. március 21-én: 1.1A köznevelési intézmény hivatalos neve: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 1.1.Idegen nyelvű megnevezése: 1.2.Rövid neve: 1.2.Feladat-ellátási helye 2.1.Székhelye: 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 19-21, 2.1.1.Telephelye: 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 13. 2030 Érd, Aggteleki u. 8. 2.2.Tagintézmény megnevezése, címe:2.2.1.Ügyvitel címe:2.2.2.Telephely:1.3 Alapító és fenntartó neve és székhelye: 1.4.Típusa: általános iskola 1.5. OM azonosító: 037322 1.6.Alapfeladata (feladat-ellátási hely szerinti bontásban): 1.6.1.Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése – oktatása beszédfogyatékos, testi fogyatékkal élő tanulók 1.6.2. Átvállalt alapfeladatok: iskola-egészségügyi ellátás 1.6.3.Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat-ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: Székhely: 770 fő, Telephely: Bajcsy-Zsilinszky út 13. 110 fő, Aggteleki u. 8. 120 fő 1.6.4.Iskolatípusonként az évfolyamok száma: 1-8. évfolyam 18

1.6.5.Gyakorlati képzés megszervezése:1.6.6. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 1.6.7.Különleges pedagógiai célok megvalósítása: 1.6.8. Speciális jellemzők Emelt szintű oktatás, tantárgy megnevezése Ének-zene tantárgy emelt szintű oktatása Egyéb saját tornacsarnok Napközi otthoni nevelés, oktatás Tanulószobai nevelés, oktatás 1.6.9.Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén: 1.7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: − feladat ellátási hely szerinti pontos cím: 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky u. 19-21 helyrajzi szám: Hrsz: 7303 hasznos alapterület: 3960 m2 jogkör: vagyonkezelői jog KLIK működtető neve: − feladat ellátási hely szerint pontos cím: 2030 Érd, Aggteleki u. 8. helyrajzi szám: 7150/2 hasznos alapterület: 390 m2 jogkör: vagyonkezelői jog KLIK működtető neve: − feladat ellátási hely szerint pontos cím: 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 13. helyrajzi szám: 7305/2 hasznos alapterület: 1100 m2 jogkör: vagyonkezelői jog KLIK működtető neve: 1.8.Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző

Körbélyegző

felirata Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2030 Érd, Bajcsy-Zs. út 19-21. OM:037322 Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2030 Érd, Bajcsy-Zs. út 19-21.

lenyomata

felelős iskolatitkár

igazgató

Az intézményi bélyegzők számáról, használati jogosultságáról, belső igazgatói utasítás rendelkezik.

19

2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA 2.1 Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei 2.1.1

Az iskola belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjének meghatározásánál a legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassák el a követelményeknek megfelelően. A magasabb színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével. 2.1.2 Az intézmény szervezeti felépítésének sémáját az 1. számú melléklet tartalmazza. 2.2 Az intézmény felelős vezetője: 2.2.1 Az iskola igazgatója felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, referencia intézményi működés irányításáért.

A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az iskola igazgatója képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy más alkalmazottjára átruházhatja. 2.2.2 Az igazgatót távollétében helyettesítheti: • nevelő- oktató munkát, a gazdálkodást, egyes munkáltatói jogkört érintő esetekben általában írásban megbízott alsós igazgatóhelyettes. • Az alsós igazgatóhelyettes távollétében a nevelő-oktató munkát, a gazdálkodást, egyes munkáltatói jogkört érintő esetekben általában írásban megbízott felsős igazagatóhelyettes 3. Az iskola alkalmazottainak munkakörei és az irányításukért felelős vezetők: • osztálytanítók, napközis csoportvezetők egysége: alsós igazgatóhelyettes • osztályfőnökök, szaktanárok, óraadók,: felsős igazgatóhelyettes, • iskolai könyvtár: könyvtáros tanár, közvetlen felettese a felsős igazgatóhelyettes, 20

• gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, felettese az igazgató, • igazgatói titkárság (iskolatitkár) felettese az igazgató • gazdasági dolgozók, technikai dolgozók felettese az igazgató (Az igazgató munkaköri leírást a fenntartó készíti el. A munkaköri leírások a 2. számú mellékletben találhatók) 4. Az iskola szervezeti felépítése, a vezetők közötti munkamegosztás: A szervezeti vázrajz ( ld. 1.sz. melléklet) a működési orientáció miatt a vezető és munkatársi szinteket nevezi meg az egységek feltüntetése helyett.

Igazgató igazgatóhelyettesek iskolatitkár gyermek-és ifjúsági felelős DÖK vezető minőségbiztosítási vezető iskolaorvos, védőnő, munkavédelmi megbízott gazdasági ügyintézők, technikai dolgozók, karbantartó Alsós igazgatóhelyettes alsós munkaközösség-vezető napközis nevelők osztályfőnökök tanítók SNI és BTM-es tanulók ellátását biztosító fejlesztő pedagógusok szakemberek

Felsős igazgatóhelyettes szakmai munkaközösség vezetők osztályfőnökök szaktanárok könyvtáros Iskolánkban a minőségfejlesztési feladatok összehangolására minőségfejlesztési csoport működik. Feladatát a 3/2002. (II.15.) OM rendelet 5.§ (1),illetve a rendeletben megfogalmazottak szerint végzik (2002.). 21

5. Az intézményvezető felelőssége kiterjed az alábbi területekre( Kotv.55.§.) • • •

•

• •

• • • •

6.

a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi pedagógiai mérés- értékelése és a minőségbiztosítási rendszer működtetése, a nevelőtestület tevékenységének koordinálása, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése, takarékos gazdálkodás, a nevelési oktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és tanulók képviselőjével és az iskola más közösségeivel (diáksportkör, érdeklődési körök, stb.) a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása, tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések koordinálására, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása Az igazgató közvetlen munkatársai:

Az igazgató feladatait munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: • igazgatóhelyettesek, • az iskolatitkár Az igazgatóhelyettesek megbízását a nevelőtestületi véleményezési jogkör érvényesítésével az igazgatója adja. Igazgatóhelyettesi megbízást nevelési évre kapja a pedagógus. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet a vezetők munkamegosztása és munkaköri leírásuk tartalmaz.

22

Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköréből és a tevékenységét meghatározó szabályzatokból fakadó feladatokra. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a magasabb vezetői jogkör gyakorlására az igazgató ill. rendkívüli esetben a fenntartó ad felhatalmazást. 7.

Az iskolavezetőség az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete.

7.1. Az iskolavezetőség tagjai: • igazgató • igazgatóhelyettesek • szakmai munkaközösség-vezetők • diákönkormányzat felnőtt vezetője • közalkalmazotti tanács elnöke • minőségirányítási vezető Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívottak: a szakszervezet képviselője, az érintett pedagógusok, a diákönkormányzat diákképviselői, a szülői szervezet választott vezetői. 7.2. Az iskolavezetőség működésének szabályai: • A döntés-előkészítő szakmai testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. • A szakmai vezetőség rendszeresen (havonta) megbeszélést tart, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. • Vezetői értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül hívhat össze. • Rendkívüli esetben, ill. a tanév lezárása és előkészítése érdekében szorgalmi időszakon kívül is sor kerülhet a vezetőség munkaértekezletére. • Az iskolavezetőség tagjai – a közalkalmazotti tanács elnöke a szakszervezeti bizalmi és a diákönkormányzat vezetője kivételével – ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

23

• Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, rendhagyó esetben az igazgató felé. Az iskolavezetőség együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a diákönkormányzat képviselőivel. 7.3. Az intézmény szerkezete Az 206/2012. (VI.21.) KGY határozata alapján az intézményben dolgozók létszámát az alábbiakban határozta meg: 58,25 fő beosztott pedagógus. 7.4 A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje: Hétfő: igazgató 8:00 – 16:00 Kedd: alsós igazgatóhelyettes 8:00 – 16:00 Szerda: alsós igazgatóhelyettes 8:00 – 16:00 Csütörtök: felsős igazgatóhelyettes 8:00 – 16:00 Péntek: felsős igazgatóhelyettes 8:00 – 16:00 7.5 A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: Az igazgató helyettesek a szakmai munkai munkaközösség vezetőivel rendszeres napi kapcsolatban állnak. A feladatok előkészítésében, irányításában, beszámoltatásánál a munkaközösség vezető munkájára támaszkodik. Az intézményvezetőt távollétében az ügyeleti beosztás szerint helyettesítik. Tartósabb távollét esetében az alsós igazgató helyettes látja el a vezetői feladatot. Az alsós és a felsős munkaközösség vezetők látják el a tagozati feladatok koordinálását, szervezését, értékelését. A szakmai munkaközösség vezetők rendszeres kapcsolatot tartanak a tagozatos munkaközösség vezetőkkel.

24

IV.

AZ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATTARTÁSI INTÉZMÉNYEKKEL

KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT AZOK FORMÁI EGYMÁSSAL ÉS AZ

1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti – nevelői és pedagógiai munkát segítő alkalmazottak köre -, szülői és tanulói közösségek. 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az iskolánál közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt.) és az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint a Közalkalmazotti Szabályzat és Kollektív Szerződés rögzíti. Az egyes közösségeket illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az iskola minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az iskola életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülők közösségét. Véleményezési jog illeti meg az intézmény alkalmazottait, a szülőket és a tanulókat és közösségeiket a magasabb jogszabályokban rögzített esetekben és a házirendben rögzített formában Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának a jogi normáknak megfelelően mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal véglegesen egyetért. (hatályos jogszabályok). A döntési jog, azaz kizárólagos intézkedési jog illeti meg azt a személyt, vagy testületet, amelyet a jogszabályok rögzítenek. 3. Nevelőtestület: • A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. 25

• A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. • A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott. • A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, referencia intézményi kérdésekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. • A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül javaslattal élhet: a szakmai munkaközösségek, ad hoc csoportok létrehozására, tankönyv-és taneszköz választására, az iskolaszék alapítására, megszüntetésére és a szülői szervezet működésére,az SZMSZ módosítására, az éves munkatervre. 3.1. A nevelőtestület értekezletei, mikro értekezletei • A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezletet tartja: • tanévnyitó, félévi értékelő, tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó értekezlet, • nevelési értekezlet, referencia intézményi értekezlet, • havonta, illetve szükség szerint tájékoztató értekezlet. • A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezlet) mikro-értekezleti (tagozati, évfolyami) formában végzi. A nevelőtestület mikro-értekezletén csak az adott osztályközösségekben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Felelős érte a területet felügyelő igazgatóhelyettes. Az értekezlet szükség szerint az osztályfőnök kezdeményezése alapján tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. • 3.2.A nevelőtestület döntései, határozatai: A nevelőtestület döntési jogkörrel rendelkezik az intézmény alapdokumentumainak elfogadásánál. • MIP, • Házirend, • Pedagógiai Program, • SZMSZ Ezek a jogok át nem ruházhatók.

26

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntésekről és határozatokról született jegyzőkönyvek, jegyzőkönyvi kivonatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 20 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: • nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, • a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet, emlékeztetőt kell vezetni. Azokban a kérdésekben, melyekben a nevelőtestületnek döntési, véleményezési jogköre van, határozatot kell készíteni és hitelesített jegyzőkönyvben szükséges rögzíteni az előterjesztést, a napirend feletti vitát és a döntés lényegét. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 3.3.Tagozat vezetői az osztályfőnökök segítségével végzi a nevelési feladatok irányítását és szervezését. Munkáját évente összeállított tervezet alapján végzi, amely része az iskolai munkatervnek. • előkészíti és lebonyolítja a nevelési értekezleteket, • eljár a tanulókat érintő nevelési ügyekben az intézményen belül az osztályfőnök, • • •

• • • •

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével, szükség szerint kiscsoportos nevelési beszélgetéseket szervez (tanár-diák-szülő) vagy szülői fórumot hív össze, betartja és betartatja a Házirendet, a viselkedési és a nevelőtestület által elvárt erkölcsi normákat gyakoroltatja és ellenőrzi, szervezi és irányítja a családi életre nevelést, a káros szenvedélyek elleni küzdelemre felkészítést, egészségnevelési, környezeti nevelés, drogprevenciós és fogyasztóvédelmi program megvalósítását, törekszik a tanulók bevonásával a környezet szépítésére, óvására és gondozásra, irányítja és segíti az osztályfőnöki munkát, tervezi és irányítja a tanórán kívüli tevékenységeket, kialakítja a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendjét 27

3.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei: • Szakmai, módszertani kérdésekben adnak segítséget az iskolában folyó munka tervezéséhez, ellenőrzéséhez, valamint a referencia intézményi munkák elvégzéséhez. • A szakmai munkaközösségek tagjai munkaközösség-vezetőt választanak, illetve a megválasztott vezetőt évente megerősítik bizalmukkal, a tevékenységek szervezésére, irányítására, koordinálására, melyre az igazgató ad megbízást. 3.5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: • javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, • fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a képzési irányok megválasztására, • végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, • kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét • szervezik a munkaközösséghez tartozó pedagógusok továbbképzését, • összeállítják az iskola számára a felvételi (emelt szintű osztályok) írásbeli és szóbeli feladatokat, ezeket értékelik, • az iskola szakmai munkájának fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek, irányíthatnak, • javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, • támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. • Referencia intézményi működés biztosítása. 3.6. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: • összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, • irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, • módszertani és szaktárgyi megbeszélést tart, bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, • elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést,

28

• javaslatot tehet a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésre, közalkalmazotti átsorolásra, • ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, • képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az iskola vezetősége felé és az iskolán kívül, • összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az igazgató részére, • állásfoglalása, javaslata, vélemény – nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, • meghatározza a munkaközösség tagjai segítségével a tárgyévben szükséges szaktárgyi felmérést, kontrollméréseket, kidolgozza a felmérés anyagát, összegzik, elemzik az érintett pedagógusokkal Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: • • • • • • • •

alsó tagozatos munkaközösség napközi otthonos munkaközösség felső tagozatos munkaközösség természet tudományi munkaközösség társadalom tudományi munkaközösség kommunikációs munkaközösség kulturális munkaközösség referencia intézményi team

3.7. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjének megkülönböztetett fontosságú feladata a nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése. E feladatnak ellátása során továbbra is támaszkodhat a szakmai munkaközösségekre, illetve a törvénymódosítás alapján kibővült munkaközösségek szerepére. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, illetve szakmai ellenőrzéseket végez. A mi iskolánkban 2 tagozaton belül 7 szakmai munkaközösség működik: az alsó tagozatos, a felső tagozatos, a napközi otthonos, a kulturális, a természettudományi és a társadalomtudományi, kommunikációs munkaközösségek. Az alsós és felsős munkaközösségek a legszorosabb együttműködést idegen nyelvek esetében 3. év végén, más tárgyaknál a 4.-ből az 5. évfolyamba lépéskor végzik. Idegen nyelvek választása előtt a szaktanárok a tanítók tapasztalatának segítségével – persze ilyenkor a szülői igényeket is szem előtt tartva – próbálják megállapítani, hogy vajon melyik idegen nyelvet tanulja majd a gyermek. A leendő felsős osztályfőnökök és szaktanárok óralátogatásokat végeznek a 4. évfolyamon. Továbbá konzultációkon ismerkednek a gyerekekkel. 29

Iskolai szintű versenyeknél nem húzzuk meg mereven az alsós és felsős közötti határt, sőt szakköröknél sem. Pl.: olvasási, mesemondó versenyre meghívjuk egymás tagozatába a jelentkező gyerekeket. A felsős színjátszókörbe alsós gyerekek is jártak, és fordítva: most az alsósban maradt még 1-2 felsős is. A testnevelést tanítók és a tatnevelő tanárok között is szoros az együttműködés. A felsősök Mikuláskor műsorral lepik meg a kicsiket. A napközis munkaközösség és a tanítók között mindennapos a kapcsolat. Az alsó és felső tagozaton egyaránt kéthavonta tagozati értekezletet tartunk. A szakmai munkaközösségek különböző iskolán kívüli programokon is szorosan együttműködnek, pl.: egészségvédelmi nap, kórusfesztivál, alapítványi bál, stb. A felsőbb vezetők óralátogatásokat végeznek. Ők az igazgató, vagy a helyettese, a tagozatos munkaközösség- vezető és a szakmai munkaközösség-vezető. Az órákat értékeljük, tanácsokat, segítséget nyújtunk, ha szükség van rá. A munkaközösség-vezetők és az igazgató rendszeresen havonta, vagy sűrűbben konzultálnak egymással, ötleteket, véleményeket vitatnak meg, beszámolnak a munkaközösségben folyó pedagógiai munkáról. 4. Egyéb közösségeink 4.1.A szülői munkaközösség: • A Köznevelési Törvény rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány). • Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZM elnök vagy osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. • A szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol: o az SZMSZ-nek a szülőket is érintő rendelkezéseiben, o a Házirend megállapításában, o a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, o az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. o Az iskolai átszervezéseknél gyakorolhatja jogait. 4.2. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje: Az iskola szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább kettő alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól. Az iskolai választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot.

30

5. A Diákönkormányzat: 5.1. A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt. A tanulókat megillető szociális juttatások elosztásának elveiről. Az iskolai házirend elfogadása előtt 5.2. A diákönkormányzat működési rendje: • Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. • Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestület egyetértést gyakorol. • Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg őt évre, • Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendben meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság áll az osztályközösségek képviseletében. • Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. • A diákönkormányzat megbeszéléseihez az iskola bármely helyiségét (tanterem, udvar, aula) használhatja. Ezt az igényt a diákbizottság a diákmozgalmat segítő pedagógus közvetítésével vagy közvetlenül az intézményvezetőnek vagy helyettesének legalább 2 munkanappal korábban jelzi. • A diákönkormányzat működéséhez szükséges egyéb feltételeket (stúdió berendezés, dekorációs anyag, stb.) az iskolai költségvetés támogatja egyeztetés alapján. • A diákönkormányzat saját bevétele fölött önmaga rendelkezik, a pénztári elszámolásokat (kiadás, bevétel) pedagógus végzi. • A diákközgyűlés a tanulók legmagasabb tájékoztató fóruma, amely az osztályok által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. • A diákközösségek és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás rendje: Az iskolai vezetők havonta egy alkalommal részt vesznek a diákközgyűlésen. Aktuális problémák megoldásához azonnali diákparlamentet hívnak össze az érintettekkel. A tanulók felvetéseire az intézményvezető 8 napon belül írásban 31

és szóban ad választ. A tanulók javaslatait az éves programban az iskolavezetés figyelembe veszi.

6. Az osztályközösségek: • Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulói a tanórai foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. • Az osztályközösség, mint a Diákönkormányzat legkisebb egysége: megválasztja az osztály titkárát, a közösség képviselőjét és delegálja a Diákönkormányzat vezetőségébe. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnökségre az illetékes igazgatóhelyettes és a tagozatvezető tesz javaslatot. Az igazgató dönt és adja a megbízást az osztályfőnöki feladatok ellátására. Az osztályfőnök jogosult az osztályban tanító pedagógusok összehívására. Az osztályfőnök feladata és hatásköre: • alaposan ismernie kell tanítványait, • az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, • együttműködik az osztály diákönkormányzati képviselőjével, segíti a tanulóközösség kialakulását, • koordinálja az osztályba tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, • pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel, (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gyámhivatal), • figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, • minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, • szülői értekezletet tart, indokolt esetben családot látogat, • tájékoztató (ellenőrző) könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, • ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló vezetése, statisztikai adatszolgáltatás, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció), • saját hatáskörében – indokolt esetben évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, • tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, 32

• • • •

javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, részt vesz a tagozati munkaközösség munkájában, javaslataival észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével, elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.

és

7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje: • • •

Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, munkaközösségi ülések, összejövetelek, tanácskozások. Az iskola közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza.

8. A szülők tájékoztatásának formái: az iskola a tanév során: • szóbeli tájékoztatás tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezlet, fogadórák), • rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató füzetben. • A szülői értekezletek: Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamok szüleit a felvételi értesítőn, a beiratkozás után tájékozatjuk a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről – a iskolakezdés zavartalansága érdekében. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályokban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként három szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze – a felmerülő problémák megoldására • A szülői fogadóórák: Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként legalább két alkalommal tart szülői fogadóórát, az éves munkatervben meghatározott időpontokban és módon. Amennyiben a szülő (gondviselő) fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke nevelőjével, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső, vagy egyéb problémát okozó tanuló szülőjét az osztályfőnök vagy tanár írásban is behívhatja a fogadóórára. • Rendszeres írásbeli tájékoztatás: Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet, szöveges értékelést és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. 33

A bejegyzéseket a pedagógusnak dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján.

• Amennyiben a tanuló tájékoztatója hiányzik, a hiányt a naplóban elhelyezett feljegyzési füzetbe kell jelezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy-, vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti három vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyakból legalább havonta 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szaktanár értesíti a szülőt arról, hogy a tanított tárgyból nem tudja a tanuló a követelményeket teljesíteni. Ezt a folyamatot az osztályfőnök figyelemmel kíséri. 9. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái • Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott vagy az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. • Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatatott megbeszéléseken. • Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. • Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. • Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. • Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem, edzőterem, stb.), valamint sport eszközeinek használatát. • Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. 34

35

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ÉS AZOK NYILVÁNOSSÁGA 1. Az iskola törvényes működését: a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: • alapító okirat • pedagógiai program • minőségirányítási program • SZMSZ és mellékletei • a házirend • az éves munkaterv • továbbképzési program és beiskolázási terv • kollektív szerződés közalkalmazotti szabályzat, • az iskola működését meghatározó egyéb szabályzatok • igazgatói utasítások • gyakornoki szabályzat • intézményi esélyegyenlőségi terv 1.1. Alapító okirat Az intézmény alapító okirata tartalmazza az iskola legfontosabb jellemzőit, jóváhagyása biztosítja az iskola nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 1.2. A pedagógiai program • Az iskola pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. • Az iskola pedagógiai programja meghatározza: o az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, o az iskola helyi tantervét, a kötelező tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, o az iskola magasabb évfolyamaiba lépés feltételeit, o a tankönyv- és taneszköz választás elveit, o az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, o a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket. o A pedagógiai program részét képező egészségnevelési és környezeti nevelési és drogprevenciós programot. • A pedagógiai programot a nevelőtestület javaslata alapján az igazgató érvényesíti

36

1.3. Az éves munkaterv • Az érvényes munkaterv az intézmény hivatalos, a nevelőtestület által elfogadott dokumentuma, amely a pedagógiai program operatív megvalósítási terve. Az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. • Az iskola éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. 1.4. A minőségirányítási program: Az intézmény minőségirányítási programja a folyamatos fejlesztés érdekében meghatározza a minőségpolitikát és az intézmény minőségfejlesztési, teljesítményértékelési gyakorlatát. Az iskola önértékelése és az intézményhasználók, a legfontosabb partnerek igény-, elégedettség-, és elégedetlenségmérése alapján határozza meg tevékenységének erősségeit, a javítandó területeket. Tartalmazza: • a vezetői ellenőrzés és értékelés eljárásrendjét, módszereit és dokumentációs rendjét, • az információáramlás belső szabályait, • a nevelési-oktatási tevékenység értékelését, • a közös követelmények érvényesítését, • az intézmény évenkénti önértékelésének eljárásrendjét 2.

A tájékoztatás, tájékozódás lehetőségei:

2.1. Közzétételi lista az intézményről • Az intézményben dolgozó pedagógusok végzettsége, szakképesítése, valamint az órarend • Nevelő-oktató munkát segítő dolgozók szakképesítése, munkaterülete. • Országos kompetenciamérés intézményi eredményeinek közzététele. • Az intézmény tanulási eredményei, az évismétlőkről készült statisztikai adatok. • Végzett tanulók statisztikai adatai, középiskolai eredményekről adott tájékoztatás a 9-10. évfolyamról. 2.2. Tájékozódás lehetőségei Az SZMSZ egy-egy példánya megtekinthető • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelői szobájában; • az iskola igazgatójánál; • az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél és • az iskola honlapján: http://korosi.erdcenter.hu

37

A házirend egy tömörített példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor és annak lényeges változásakor a szülőknek átadjuk.

38

VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje: • Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője vagy kijelölt vezető-helyettese a nyilvánosságra hozott ügyeleti beosztás alapján, tanítási napokon köteles az intézményben tartózkodni. • A vezetők benntartózkodásának rendjét az aulában lévő hirdetőtáblán, az éves munkatervben írásban meghatározzuk. • A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. • Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. 2. Közalkalmazottak munkarendje 2.1 A közoktatásban alkalmazottak körét a Köznevelési Törvény, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait rögzíti. 2.2. A nevelők munkaidejét az adott tanévre (félévre) vonatkozó tantárgyfelosztás, órarend és az ügyeleti beosztás, ill. a tanórán kívüli kötelezően választható és szabadon választható foglakozások rendje, az iskola munkaterve határozza meg. 2.3. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív Szerződése tartalmazza összhangban az Munka Törvénykönyvével. 3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje 3.1. Az iskolában a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az iskola zavartalan működése, a nyári karbantartások, nagytakarítások, rendezvények előkészítésének érdekében. A munkaköri leírásokat az iskolatitkár készíti elő az intézményvezető utasítása szerint. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

39

3.2.

A pedagógiai munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: iskolatitkár: 730 – 1600 óráig (h-cs), pénteken 1400 óráig gazdasági ügyintézők : 800 – 1600 óráig

3.3.

A takarítók osztott munkaidőben is dolgoznak: 1 fő de. 430 – 1230 óráig 4 fő du. 1230 – 2030 óráig 1 fő váltott műszakban de. 430-800 óráig és du. 1500-1930 óráig 1 fő váltott műszakban de. 500-1130 óráig és 1530-1700 óráig A karbantartó 600 órától 1400 óráig látja el a feladatát.

4. A pedagógusokra vonatkozó előírások:

• A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az

•

• • • •

•

igazgatóhelyettesek állapítják meg az iskola tanórai-, és foglalkozási rendjének függvényében. Az iskolában reggel 6.45-7.30 óráig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában ügyeletes nevelők látják el a tanulók felügyeletét. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: o aula, o udvar, o folyosók, tantermek A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az iskolavezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 15 percig köteles jelenteni az iskola igazgatójának, vagy helyetteseinek, illetve a helyettesítési anyagot kiírni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógus az érvényben lévő tantárgyfelosztás óráinak magtartása után nem köteles az intézményben tartózkodni.

40

• Egyéb esetben a pedagógus az igazgatóhelyettesektől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra vagy foglalkozás elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra, foglalkozás megtartására. A tanórák, foglalkozások felcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. • A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítés kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra vagy foglalkozás megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tankönyv szerint előrehaladni. • A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli – nevelő-oktató munkával összefüggő - rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az igazgatóhelyettesek vagy a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása alapján. A megbízások alapelvei: • kompetencia, szaktudás, • a jogszabályok által előírt terhelhetőség (túlóra). 5. Az iskola tanulóinak munkarendje: • Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének részletes szabályozását. • A házirend betartása a tanulók számára is kötelező. Ez minden tanuló saját érdeke, melyet az osztályfőnökök rendszeresen követnek, ill. az órát, foglakozást tartó pedagógusok érvényesítenek. • A tanuló igazolatlan mulasztását első alkalommal az osztályfőnök jelzi a szülőnek, második alkalommal hivatalos felszólítást küld a rendszeres iskolába járásra, ezt követően az iskola igazgatója a hatóságnál feljelentést tesz tankötelezettség elmulasztásáért. • A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. • A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. • 6. A tanév helyi rendje • A tanév rendjét a adott tanévre vonatkozóan az EMMI rendelete határozza meg. Általában a tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. • A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat. • A szorgalmi idő iskolánkban ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. 41

• A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület az alábbiakról dönthet: • a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól), • az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, megbízást végrehajtókról, • a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, • a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, • az éves munkaterv jóváhagyásáról, • a Házirend módosításáról (ha azt bármelyik jogosult közösség, ill. az igazgató kezdeményezte), • a megbízatások módosításáról, változtatásáról, megerősítéséről (vezetők, felelősök). 7. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama: • A nevelő-oktató munka a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. • A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdőik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 13,45-ig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. • A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagja jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. • A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. • Az óraközi szünetek időtartama: 15 perc a Házirendnek megfelelően. A 15 perces óraközi szünetet (a kijelölt étkezési időn kívül) a tanulók az ügyeletes tanár utasításának megfelelően, az időjárást figyelembe véve az udvaron tölthetik, vigyázva a saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 15 perc. • A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján kell meghatározni, a munkatervben, foglalkozási tervekben rögzíteni.

42

• A nevelési értekezletek, szakmai továbbképzések témáit és időpontjait a munkaközösség-vezetők javasolják a nevelők véleménye alapján. Munkatervben, foglalkozási tervekben rögzítik. • A tanórán kívüli foglalkozásokat 14-17 óráig lehet tartani, a délutáni nyitva tartás végéig kell befejezni. Ettől eltérni csak igazgatói engedéllyel lehet. 8. Az iskolában tartózkodás rendje: 8.1 Az iskola nyitva tartása: • Az intézmény szorgalmi időben reggel 6:30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 20:00 óráig tart nyitva. • Az iskola tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, amiről az érintetteket értesíteni kell. • Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. • Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 óra és 16 óra között. • Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet a fenntartó utasítása szerint kéthetente kell megszervezni. • Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: o az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, o az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, o a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, o az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 8.2. Az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az iskola látogatását: • iskolai rendezvények (tanévnyitó, tanévzáró, karnevál, stb.) alkalmával a szülők és hozzátartozók, • szülői értekezleten, fogadó órákon a tanulók szülei, • értesítés, írásos meghívó alapján az érintett felnőttek, • minden, a fentiekhez nem tartozó alkalommal, a portás segítségével, kíséretében jöhetnek be felnőttek, akitől célirányos segítséget kapnak.

43

8.3. A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét egyedül. Tanári felügyelettel, kísérettel, az épületen kívül megtartott szakórák esetében, bejelentve az igazgatóhelyettesnek. 9. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 9.1. Az iskolaépületet cégtáblával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása, a zászlók állagának figyelemmel követése, tisztíttatása a karbantartó feladata. 9.2. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: • a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiafelhasználással való takarékoskodásért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 9.3.

Az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az iskola látogatását: • iskolai rendezvények (tanévnyitó, tanévzáró, karnevál stb.) alkalmával a szülők és hozzátartozók, • szülői értekezleten, fogadóórákon a tanulók szülei, • értesítés, írásos meghívó alapján az érintett felnőttek, minden, a fentiekhez nem tartozó alkalommal a portás kíséretében jöhetnek be felnőttek, akitől segítséget kapnak. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.

9.4. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 9.5. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit a pedagógus csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében viheti el. 9.6. Az üresen hagyott termeket, a tanulók ruházatának biztosított szekrényeket, vagyon-, és balesetvédelmi okok miatt zárni kell.

44

10. Az iskola helyiségeinek bérbeadása: Az Intézményalapító Okirat, a Közoktatási törvény 38.§ (2) pontja alapján az iskola anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet nem folytathat. Az iskola helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) – a gazdasági vezető javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével – az igazgató dönt. A bérleti szerződéseket fel kell terjeszteni az Önkormányzathoz. A bérbeadási szerződések megkötését, időtartamának egyeztetését, a bérleti díj befizetését a gazdasági vezető tartja nyilván. 11. A mindennapos testnevelés formái: 11.1.Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 3 testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 11.2.A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport és sportkör keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 11.3. A tömegsport foglalkozásokat az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, felnőtt vezető irányítása alatt kell megszervezni. 11.4. A délutáni tömegsport, sportköri foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar és tornaterem, téli időszakban a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók rendelkezéséra áll. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: • Az első-negyedik évfolyamon o a heti öt kötelező testnevelés óra, felmenő rendszerben o az iskolai sportkörök, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. • Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti 5 kötelező testnevelés óra, felmenő rendszerben o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, • A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás, o séta. 11.5. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés kapcsolatának formái. • Havonta, illetve alkalomszerűen ad tájékoztatást az iskolavezetésnek a sportkör vezetője • Nagyobb rendezvények előtt közösen történik a tanulók benevezése a sportrendezvényekre. • Az intézmény vállalja a DSK tanulóinak nevezési és utazási költségeinek kifizetését a költségvetés függvényében.

45

12. A tanórán kívüli foglalkozások: • Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez, a Pedagógiai Programban elfogadottak alapján. • Az iskolában az alábbi tanórán kívüli foglalkozási formák működhetnek: o napközi otthonos foglalkozások, o szakkörök, o énekkar, o diáksportkör, o felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás, o tanulmányi versenyek, o sportversenyek, o könyvtári foglalkozások és könyvtárhasználat, o diákönkormányzati programok, o kulturális rendezvények, o SNI, BTM, HHH tanulók ellátása o reggeli ügyelet, o tanulmányi kirándulás, o kulturális intézmények látogatása (múzeum, mozi, stb.). A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az éves munkatervekben, a tantárgyfelosztáson, hirdetőtáblákon kell közzé tenni. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok • A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások, gyógytestnevelés kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején írásban történik és egy tanévre szól. • A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. • A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. • A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni, minden tanév elején kérdőíves felmérés alapján. • A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

46

• Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott hónapban osztályaik, csoportjaik számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. • Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, színházi, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. • A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. • Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. • Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít.A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. • A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat önálló fejezete tartalmazza. • Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 12.1. A napközis foglalkozások • A tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. Működésük rendjét a munkaközösség dolgozza ki és rögzíti a Házirend mellékletében. • A délutáni foglalkozásról való eltávozás csak a szülő írásbeli kérelme alapján történhet, a tanító engedélyével.

47

12.2. Szülői igény alapján, 5-6. évfolyamon tanulószobai és délutáni foglalkozást tartunk. 12.3. A szakkörök • A magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítja az iskola. • A szakkör indítása min. 15 fő jelentkező esetén lehetséges, és min. 10 fő állandó tagság esetén tartható fent. • A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. • A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működési feltételeit az iskola költségvetésében lehet biztosítani. 12.4. Az iskola énekkara: • A tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Vezetői az igazgató által megbízott kórusvezető tanárok. Az énekkarok biztosítják az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját és bekapcsolódnak a városi szintű rendezvényekbe, fesztiválokon képviseli országon és nemzetközi szinten intézményünket és városunkat. 12.5. Felzárkóztató foglalkozások: • Cél az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. • A bevezető és kezdő szakaszban (1-4.évfolyamon) a korrepetálás, illetve felzárkóztatás órarendbe illesztett időpontban kötelező jelleggel történik. • Az alapozó és fejlesztő szakaszban (5-8. évfolyamon) a korrepetálás differenciált foglalkozással, egyes tanulókra szabottan szaktanári segítséggel történik. 12.6. A tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényeként lehetséges. A tanulók az iskolai, városi, megyei, országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A szervezési díjakat az iskola költségevetésébe tervezni szükséges, a „Vincellér” Alapítvány támogatást adhat. Az iskolai közösségi jellegű rendezvényeket be kell jelenteni az igazgatónak, és az általa engedélyezett összejövetelen biztosítani kell a nevelői felügyeletet.

48

12.7. Egyéb tanórán kívüli programok: • Az 1–4. évfolyamos gyerekek számára reggeli ügyeletet biztosítunk pedagógusi felügyelettel a szülő kérésére. A tanulók részére a tanterem biztosított, ahol egyéni és csoportos, irányított vagy önálló tevékenységgel töltik el a tanítás megkezdéséig az időt. • Az osztályközösségek – a tanmenetben tervezett – országjáró kiránduláson vehetnek részt tanévenként az osztályfőnök irányításával, a szülők egyetértésével és finanszírozásával. Az országjáró kirándulásra egy tanításmentes napot javasolunk igénybe. venni. • Osztályfőnöki, nevelői kísérettel, szülők írásos nyilatkozata alapján (költségtérítés) szervezhető kirándulás, kulturális program. 12.8. Az iskolai könyvtár : 1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 3. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. 4. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanító rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: • Csuka Zoltán Városi Könyvtár • Országos Széchenyi Könyvtár 5. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanító a felelős A könyvtáros tanító feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 6. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. 7. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata: a) Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. b) Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok.

49

c) Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. d) Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: • Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák. • Fogalomgyűjtemények, szótárak. • Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók. • A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom. • A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. • A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei. • A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom. • Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények. • Oktatási intézmények tájékoztatói. • Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok. • Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. e) Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők: • A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák. • Könyvtári jogszabályok, irányelvek. • Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. f) A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: • Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD. 8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 9. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: • tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, • tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, • könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, • könyvtári dokumentumok kölcsönzése, • számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, • tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

50

10. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanító tudomására kell hoznia. 11. Az iskolai könyvtár tanítási napokon 10:45 órától 15:00 óráig tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok 10:45 órától 15:00 óráig kölcsönözhetőek. 12. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanító közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanítóval egyeztetniük kell. 13. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. 14. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: • kézikönyvek, • számítógépes szoftverek, • muzeális értékű dokumentumok, 15. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanító javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 16. A könyvtáros-tanár munkaköri feladata • Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít. • Tájékoztatást ad a nevelőtestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról. • Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását. • Vezeti a könyvtár ügyviteli dokumentumait. • Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken. • Végzi a könyvtári állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását. A megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet. • Elvégzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat. • Folyamatosan építi a könyvtár katalógusait, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi. • Folyamatosan kivonja a könyvtár állományából az elhasználódott, elavult dokumentumokat. • Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. • Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit. 51

• Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést. • Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiákat készít. • Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. • Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat • Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és szolgáltatásait. • Felkészíti a tanulókat a könyvtárhasználati versenyekre. 17. A katalógus szerkesztési szabályzata • Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. • Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: - raktári jelzetet, - bibliográfiai és besorolási adatokat, - ETO szakjelzeteket, - tárgyszavakat. • A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím, párhuzamos cím, alcím, egyéb címadat, - szerzőségi közlés, - kiadás sorszáma, minősége, - megjelenési hely, kiadó neve, megjelenés éve, - oldalszám, mellékletek, illusztráció, méret, - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám, - megjegyzések, - kötés, ár, - ISBN szám. • Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat kell rögzíteni: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), - cím szerinti melléktétel, - közreműködői melléktétel, - tárgyi melléktétel. 18.Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai • Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket szeptembertől júniusig egy tanévre kapják meg használatra. • A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket. • A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. 52

• Az iskolai könyvtár külön nyilvántartást az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyvekről. • A könyvtáros tanító feladatai az ingyenes tankönyvek használatával kapcsolatosan: o az ingyenes tankönyvek nyilvántartása, o szeptemberben az iskolai gyermekvédelmi felelőssel közösen az ingyenes tankönyvek kiosztása a tanulóknak, o tanév elején a napközis csoportok tankönyvekkel való ellátása. o júniusban az ingyenes tankönyvek összeszedése, o tankönyvrendelésnél egyeztet a rendelést összeállító pedagógussal a szükséges ingyenes tankönyvek számáról, 19.intézi az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos selejtezési feladatokat. 20. Az iskola tankönyvellátás rendje 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: • elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, • részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 3. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelős dolgozók feladatait, • a szükséges határidőket, • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, • a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 4. Az iskola igazgatója minden év április 1-jéig – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. 5. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola tankönyv felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. 6. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 7. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 8. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 9. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, 53

hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. 10. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 11. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 12. A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 12.9. SNI, BTM, HHH tanulók ellátása Az SNI-s tanulókkal való foglalkozást az Egységes Logopédiai Szakszolgálat munkatársai végzik. A tanulók fejlesztését szolgálja az intézményben dolgozó fejlesztő pedagógusok. A tanulókat nyilvántartjuk, orvosi vizsgálatra utaljuk. A BTM-es tanulókkal egyéni felzárkóztatással a fejlesztő pedagógusok foglalkoznak a fejlesztésre szoruló tantárgyakból. A tanulókat nyilvántartjuk, az orvosi vélemények alapján az értékelésben méltányosságot gyakorolunk. Sikeres felzárkóztatás esetében a nyilvántartásból a tanulót kivezetjük. A HHH tanulókkal való foglalkozást intézményünkben dolgozó fejlesztő pedagógusok végzik. Legfőbb feladatunk a tanulók sikeres pályaorientációjának megvalósulása. 13. A hagyományápolással kapcsolatos programok: • Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének öregbítése, megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg a munkaközösség-vezetők, diákönkormányzati vezető javaslata alapján. 13.1. Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: • tanévnyitó ünnepély, • az aradi vértanúk napja, október 6. • Október 23-a, Nemzeti Ünnep • Kőrösi – napok, • adventi koncert, 54

• • • • • • • • • • • • • •

újévi koncert, év végi gálakoncert, suli napok, télapó karácsony, nőnap, anyák napja, karnevál, március 15. regionális kórusfesztivál, gyermeknap, tanévzáró ünnepély és ballagás festménykiállítás találkozás híres emberekkel

13.2. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: Szaktárgyi vetélkedők, kulturális bemutatók, sportversenyek, házibajnokságok, olvasási és helyesírási verseny, feladatmegoldó verseny, alapítványi pályázatok, osztály klubdélutánok, suli-buli. Az iskolarádió a közérdekű tájékoztatást szolgálja. 13.3. A hagyományápolás külsőségei: • Az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken nemzeti zászlót használjuk, amit az épület falán elhelyezett tartókba kell kitenni. • Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viseletét a Házirend tartalmazza. Cél: az egységes, esztétikus megjelenésre törekvés. • A 8. évfolyamot végzett diákok az iskola zászlóját megőrzésre átadják a hetedik évfolyamosoknak a ballagási búcsúztató ünnepségen. 14. A tanulók rendszeres egészségügyi ellátásának rendje: 14.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt a gyermekorvossal és védőnővel. 14.2. A megállapodásnak biztosítania kell: • a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területen: szem-, és hallásvizsgálat évente egy alkalommal • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata, • a városi sportversenyek előtti kötelező orvosi vizsgálatok • a tanulóknak a védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát év elején. A szűrővizsgálat idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 55

A szűrővizsgálatok időpontjáról a szülőket előzetesen értesíteni kell a házirendben meghatározott módon. 15.Tandíj, foglalkozási térítési díj: 15.1. Az iskolában térítési díj ellenében folyó oktatási tevékenységet tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 15.2. A törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által rendeletben szabályozott az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kezdeményezésekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni: az SZMK, a nevelőtestület, véleményét. A térítési díjakat csekken kell befizetni. A térítési díjak visszafizetéséről postai úton az iskola az Intézményi Gondnokság gondoskodik, ha: • a tanuló jogviszonya megszűnt, • ha betegség miatt, a térítéses foglalkozáson a tanuló tartósan egy hónapot igazolatlan hiányzik. 16. A tankönyvellátással kapcsolatos eljárás: Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és tankönyvfelelőse felel. Az iskola igazgatója a KELO-val köt megállapodást a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, • a szükséges határidőket, • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek, a szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: • A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. • A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tankönyvfelelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. • A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. • A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt és erről az iskola igazgatója értesíti a szülőket. 56

• Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. • Az iskola igazgatója kezdeményezi a városi önkormányzatnál azoknak a rászoruló tanulóknak a támogatását, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. • Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével az adott tárgyat tanító nevelők választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. • A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. • A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

57

VII. A TANULÓK FELVÉTELE, A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

1. Tanulók felvétele Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely beiratkozás alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A Köznevelési Törvény alapján járunk el. A törvény részletesen szabályozza az iskolai jogviszony létrejöttét. 2. A tanulók jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt és oktatott gyermek jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény szabályozzák. Az iskola megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a Házirend részletesen tartalmazza. 3. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A helyi vizsgák: • osztályozó, • javítóvizsga, • tantárgyi szintfelmérő, • 7. évfolyamon szóbeli vizsgák /készségtárgyak kivételével/. A helyi vizsgák időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgatóhelyettes jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. 4. A tanulói jogviszony megszüntetése Az iskolához a tanulókat fűző jogviszony megszűnéséről a Köznevelési Törvény rendelkezik. 5. A tanuló szakértői vizsgálata A Köznevelési Törvény alapján a szülőnek kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a kötelező szakértői vizsgálaton, illetve biztosítania kell a gyermek vizsgálaton való megjelenését.

58

VIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 1.

Az intézmény vagyonvédelmének, állagmegóvásának érdekében a következők biztosítása szükséges: • Az épület nyitása és zárása a meghatározott időpontban (karbantartóval egyeztetett), ha rendkívüli dolog miatt nem történik változtatás, reggel 6 óra , illetve 20 óra. A beépített riasztó védelem szabályozott működtetése minden esetben kötelező, meghibásodás esetén azonnali jelzés és javítás szükséges. • Az iskolaépület kapuit (udvari) az iskola nyitvatartási időpontjaiban is zárva kell tartani. A szállítók, illetve alkalmi bejutást a gondnok és a portás segítségével kell biztosítani. • Az épület és környezet rendbetartása, karbantartása, felújítása a költségvetés függvényében a tervezettek alapján rendszeresen történjen. Célszerű, átgondolt éves lebontás alapján a vezetői programban meghatározottakat, illetve az előre nem látható (rendkívüli) eseteket figyelembe venni. • A munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat a megbízott felelősök irányítása alapján be kell tartani. Az épületbe szükséges szabványjelöléseket, útbaigazító és tiltó táblákat kell kirakni, meglétüket évente rendszeresen ellenőrizni kell. Az észlelt hiányosságokat pótolni szükséges az aktuális rendelet szerint. • Munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat, szabályokat évente (tanév kezdete, munkaviszony kezdete) ismertetni kell. A tűzriadó tervet (épület kiürítési terv) ki kell függeszteni.

2. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), • a tűz, • a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

59

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: • munkavédelmi felelős, • karbantartó • ügyeletet ellátó személy, • az észlelő személy. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell • az intézmény fenntartóját, • tűz esetén a tűzoltóságot, • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, • személyi sérülés esetén a mentőket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: • Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. • A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • • • • •

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 60

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • • • • • •

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „ A bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója, munka-és rendvédelmi felelőse a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: • titkárságon, • igazgató helyettesi irodában 3. Közérdekű bejelentés Közérdekű bejelentés esetén az intézmény igazgatója soron kívül kivizsgálja a bejelentést. A kivizsgálás eredményéről az érintett igazgató helyettesen keresztül 30 napon belül írásos tájékoztatást ad.

61

IX. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ – BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN ILLETVE A BALESET ESTÉN (AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ,ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) 1. A tanulói és gyermekbalesetek megelőzése Érdekében a pedagógusokat, valamint más alkalmazottakat balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.

rendszeresen

• Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. • Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. • Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. • A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. • A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. • A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. • A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők balesetmegelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. • Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

62

2. Ha a tanuló bármilyen veszélyhelyzetet, balesetet észlel Annak megszüntetése érdekében azonnal a legközelebb álló vagy elérhető felnőtthöz (pedagógus, technikai dolgozó) forduljon segítségért. Szakismeret és segítségnyújtási ismeret hiányában tanulónak nem célszerű személyesen beavatkozni baleset esetén, mivel súlyosbíthatja az esetet. Segítséget nyújthat abban, hogy társait figyelmezteti, vagy távol tartja a színhelytől. 3. A pedagógusok (felnőttek, gyerekekkel foglalkozók) kötelezettségei A baleset– megelőzés érdekében, illetve baleset esetén: elsősegélynyújtás, szükség esetén orvos (mentő) értesítése vagy a sérült eljuttatása az egészségügyi intézménybe. Az iskolavezetés, a szülő értesítése 4. • • • • • •

A tanulói - és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége: az iskolában gyereket, tanulót ért balesetről az előírt, központilag előállított nyomtatványon nyilvántartást kell vezetni, a három napon túl gyógyuló sérülést okozott balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és a központilag meghatározott nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, a baleset jegyzőkönyv egy-egy példányát a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, továbbá át kell adni a tanulónak, illetőleg a szülőnek, a jegyzőkönyv 1 példányát az iskolának meg kell őriznie, a súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának (telefon, fax, személyesen), a balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló balesetek megelőzése érdekében.

63

X. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉS 1.

2.

Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: • biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; • segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; • az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; • feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:

2.1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: • az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; • az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; • az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; • az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2.2 A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: • az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; • az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; • hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 2.3. Az ellenőrzött alkalmazott, dolgozó jogosult • az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; • az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

64

2.4 Az ellenőrzött dolgozó köteles: • az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 3.

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: • Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. • Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. • Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. • Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

4. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: • ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; • ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; • ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; • elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; • összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; • felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. • ellenőrzi az önálló gazdálkodás megvalósulását Igazgatóhelyettesek: • folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; o a pedagógusok adminisztrációs munkáját; o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

65

Munkaközösség-vezetők: • folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: • a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; • a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 5.

A pedagógia munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: • biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, • az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: • igazgató, • igazgatóhelyettesek, • munkaközösség-vezetők, Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: • a pedagógusok munkafegyelme. • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, • a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,

66

• a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus együttműködése a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének szempontjait a teljesítményértékelésre vonatkozó eljárásrend határozza meg.) • a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

67

XI. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 6. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 7. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. 8. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 9. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 10. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. 11. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. • Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.

68

• A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 12. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

69

XII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) 2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 4. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 5. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) 6. Az elektronikus iratokat az iskola titkárság számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A titkársági számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

70

XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. A nemdohányzók védelmére tett intézkedések: A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, mely 1999. november 1-jén hatályba is lépett. Ennek értelmében a munkahelyi nem dohányzás feltételeit az alábbiak szerint szabályozzuk: Az utasítás hatálya kiterjed a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában dolgozó valamennyi közalkalmazottra, fizikai dolgozóra, valamint az intézmény szolgáltatását igénybevevőkre, a szülőkre. Tilos a dohányzás a munkahelyként szolgáló irodákban, a foglalkoztató tantermekben, a folyosón, az étkezésre szolgáló konyhában, a mellékhelyiségekben. A dohányzára vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése az iskola igazgatója, valamint az igazgatóhelyettesek feladata. 2. A diákigazolványok kiadásával, bevonásával, nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos rendelkezések: A diákigazolványokkal kapcsolatos ügyvitel: A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában az igazgató az iskolatitkárt bízta meg a diákigazolványok megrendelésével, nyilvántartásával, és bevonásával. A diákigazolványok adatlapjának a nemzeti egységes kártyarendszerben történő felvételét az Okmányiroda és az iskolatitkár együttesen végzi. Az Okmányiroda feladata a fénykép és a NEK-azonosítóval való ellátás, az elektronikus megrendelést az iskolatitkár végzi el. A folyamat változásait az iskolatitkár nyomon követheti, az esetleges hibákat kijavítja, a diákigazolványt közvetlenül a tanuló lakcímére küldi ki a gyártó. 3.

A reklámtevékenység iskolai szabályai:

Az iskola területén mindennemű reklámtevékenység - amely direkt vagy indirekt módon alapoz a tizenévesek fogyasztási szokásaira, alkoholt, dohányzást reklámoz – tilos! Kivételt képeznek az alábbi tematikájú, közerkölcsöt nem sértő, láthatóan nem profitorientált, tanulóknak szóló reklámok: • egészséges életmód, • környezetvédelem, környezeti nevelés, • társadalmi, közéleti tevékenység, • kulturális tevékenység. 71

Bármilyen reklámozási tevékenység csak az igazgató vagy az általa megbízott helyettese engedélyével történhet az intézményben (nyomtatványok, szórólapok, auditív információhordozók, marketingtermékek átadása stb.) Engedély nélkül történt reklámtevékenység esetén a közreműködő alkalmazott tanuló fegyelmi felelősségre vonható. 4. A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga: A tanulók által előállított produktumok, melyek a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésével összefüggésben készültek, az iskola tulajdonát képezik. Kivételt képeznek a tanulók által hozott anyagból készült munkadarabok, melyek a tanulók tulajdonát képezik, függetlenül a ráfordított energia és iskolai befektetés mértékétől. A tanulók által készített munkadarabokat megőrizzük. A tárgyak értékesítésre nem kerülnek, így betételek sem keletkeznek. 5. Az iskola külső kapcsolat rendszere, formája, módja Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: • A helyi nevelési - oktatási intézmények vezetőivel és nevelőtestületeivel: óvodák, általános iskolák, középfokú intézmények, • Az Egyesített Pedagógiai Szolgálattal egy Együttműködési Megállapodás szerint folyik a munka, melyet az éves munkatervhez csatolunk. • A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. • Havonta értékelik az intézményben dolgozó logopédus és gyógypedagógus kolléga munkáját. A felmerülő problémákat közösen megbeszélik és megoldjuk. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: • az iskolát támogató „ Vincellér” Alapítvány, • az alábbi közművelődési intézményekkel: Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Szepes Gyula Művelődési Központ és a Magyar Földrajzi Múzeum • a helyi társadalmi egyesületekkel, • a helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, • a helyi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel, • a helyi történelmi egyházak gyülekezeteivel: katolikus, református, evangélikus. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgatóhelyettesek a felelősök. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 72

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az ÁNTSZ-szel, a Rendelőintézettel, az iskolaorvossal, egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját megállapodás szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő Központtal Gyermekvédelmi Szolgálattal, a hivatal szociális és gyámügyi osztályával. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és az ifjúságvédelmi felelős a felelős. A tanév során felmerülő problémák esetében az érintettek bevonásával azonnali intézkedésre kerül sor. Havonkénti visszajelzések alapján végezzük ezt a munkát. Az iskola helyiségeit, épületét az izgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatja: • az iskolai DSK

73

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ

1. A jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület, a jelzett közösségek véleményeztetésével, egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasítások egészítik ki. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ változtatás nélkül is módosíthatók.

3. Az SZMSZ mellékletek: mellékletek:

1. az iskola szervezeti struktúrája 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata és SZMSZ-e 3. adatkezelési szabályzat

Érd, 2013. március 18.

Maitz Ferenc igazgató

74

4. Legitimációs záradékok: A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát az iskolai diák-önkormányzat a 2013 év március hó 18. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát az iskolai szülői szervezet a 2013 év március hó 18. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát az intézményvezetői tanács a 2013 év március hó 18. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület a 2013 év március hó 18. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: ................................................. Igazgató

75

A 2012. évi I. törvény a munkatörvénykönyvéről A törvény 17. §, 56.§ és 168.§ vonatkozik az intézmény minden munkavállalójára. 11. A munkáltatói szabályzat3 17. § (1) A munkáltató a 15-16. §-ban meghatározott jognyilatkozatait általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti. (2) A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.

33. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért 56. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. (2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. (3) A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során a 78. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (4) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. (5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.

72. Felelősség az okozott kárért 166. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (3) A munkavállaló 53. §-ban foglaltak szerinti más munkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a munkáltatók egyetemlegesen felelnek. 167. § (1) A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. (2) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (3) A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. 168. § (1) A munkáltatót a 166-167. §-ban foglaltak szerint terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. (2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

76

Jegyzőkönyv Készült 2013. március 18-án a Nevelőtestületi értekezletről, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola hivatalos helyiségében. Jelen vannak: jelenléti ív szerint Napirendi pontok: 1. Pedagógiai program módosításának elfogadása 2. SZMSZ módosításának ismertetése és elfogadása 3. Átdolgozott Házirend elfogadása Károlyi Mihály levezető elnök felkérte jegyzőkönyvvezetőnek Viktóriusz Annát, hitelesítőknek Peretsényiné Kosziba Ildikót és Kiss Paár Juditot, melyet a tantestület egyhangúan megszavazott. 1. A Pedagógiai Program módosításánál Maitz Ferenc igazgató az alábbi változásokat javasolta elfogadásra: • Délutáni foglalkozás bevezetése 1. és 5. évfolyamon, ez +27 órát jelent osztályonként, tanórán kívül. • A tantárgyi óraszámokat a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján fogadjuk el (általános és tagozati osztályok). • A tantervi minimum követelmények a Házirendbe kerültek át. • Új elem az elsősegély nyújtási alapismeretek bevezetése. • A Pedagógiai Program tartalmazza a kötelező és választható órákat. • Szülői kérésre a diákokat a délutáni órák alól felmenthetők. • Átdolgozásra kerültek a helyi tantervek. Tóthné Hollósi Krisztina: Az emelt szintű évfolyamokon kevesebb matematika óra lesz, mint a normál osztályokban? Ha igen, akkor ezt a leendő elsős szülőkkel tudatni kell. Károlyi Mihály: A 27 tanórán kívüli óra lehetőséget ad a differenciált képességfejlesztésre, illetve korrepetálásra. Kincses Katalin felhívta a figyelmet a tanulók maximális terhelhetőségére. Rápli Györgyi: A kötelező óraszámok megemelkedése az új tantárgyak bevezetésével (erkölcstan, mindennapos testnevelés) növeli a tanulók leterheltségét. Kiss Paár Judit nehezményezi az 5. évfolyamon az informatikai oktatás óraszámának hiányát. Tasnádiné Kiss Ilona a délutáni foglalkozások megtartásához szükségesnek tartja a tantermek használatát, mely a zeneiskolai foglalkozások kiszorulását fogják eredményezni. Cserpák Judit: Ezt a kérdést a szülők fogják eldönteni. Károlyi Mihály: A Pedagógiai Program módosításának elfogadását szavazásra bocsátotta: − Kerettantervi óraszámok − A délutáni foglalkozás bevezetése 1. és 5. évfolyamon, felmenő rendszerben. − Kerettantervek bevezetése. A javaslatokat a jelenlévők egyhangúlag elfogadták. 2. SZMSZ módosítása Az igazgató szóbeli tájékoztatása alapján az alábbi módosításokat javasolta elfogadásra: 77

− − − − −

Elektronikus iktatás bevezetése Intézményvezető átruházott jogkörei a munkaközösség vezetőkre Az iskolai sportkörök működési rendje Adatkezelési szabályzat Tankönyv rendelés szabályzata

A javaslatokat a nevelőtestület elfogadta, ellenszavazat nélkül. 3. Házirend módosítása Az igazgató elmondta, hogy az alábbi pontokkal kellene a jelenleg érvényben lévő Házirendet bővíteni. − Sorsolás szabályzata a beiratkozáskor. − Tankönyvtámogatás rendje − Iskolán kívüli rendezvényen elvárt magatartás − Tantervi minimum (a Házirend függelékeként) − A szülők kötelességei. − Jogorvoslati lehetőségek. A javaslatokat a jelenlévők egyhangúlag elfogadták.

K.m.f.

78

2. számú melléklet Munkaköri leírás-minták....................................................................................................................................... 79 Személyi és szervezeti rendelkezések: .................................................................................................................. 79 Általános kötelezettségek...................................................................................................................................... 79 A pedagógus munkaköri leírása ............................................................................................................................ 79 A szaktárgyak tanításával kapcsolatos feladatok .................................................................................................. 80 Az osztályfőnök feladatai...................................................................................................................................... 80 A napközis nevelő feladatai .................................................................................................................................. 81 A Pedagógiai asszisztens feladatai........................................................................................................................ 82 A diákönkormányzatot segítő tanár feladatai ........................................................................................................ 83 A munkaközösség vezető feladatai ....................................................................................................................... 83 Az igazgatóhelyettes feladatai............................................................................................................................... 83 Testnevelő munkaköri leírás-mintája .................................................................................................................... 85 Iskolatitkár ............................................................................................................................................................ 86

Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök és más szakterületek munkaköri leírását külön készítjük el azért, hogy pusztán a feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: Eötvös József ÁMK Általános Iskolája 3. Munkakörének megnevezése: 4. Munkaidő tartama: heti … óra 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: a törvényi előírások szerint 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: Az SZMSZ és igazgatói döntés szerint 8. A munkakörnek utasítást adó munkakörök:

Általános kötelezettségek Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: • A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. • Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. • Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. • Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír.

A pedagógus munkaköri leírása Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: • a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, • a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló

79

• • • • • • • • • • •

képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését, ismerje az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el, az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa. Részt vegyen az iskola éves munkatervében vagy azon kívül meghirdetett eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges, az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten), szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon.

A szaktárgyak tanításával kapcsolatos feladatok A szaktárgyak tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: • a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre (ezt legalább havi bontásban, elektronikus formában az iskola hálózatának megfelelő helyén kell elhelyezni), • szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, • közművelődési tevékenység szervezése, • a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról, • a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről, • az igazgató kérésére beszámoló készítése az osztályban végzett munkájáról, • az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel. A tanítási órákat, tanórán kívüli foglalkozásokat köteles a csengetési rend, ill. a munkarend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia. Az adott osztályban utolsó foglalkozást tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az foglalkozás végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása, a tanulói étkeztetésben való közreműködés.

Az osztályfőnök feladatai Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti a munkaközösség kialakulását. Együttműködik, összehangolja, és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti.

80

Szülői értekezletet tart. A tájékoztató füzet ill. az elektronikus napló útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló napra kész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.). A haladási és az értékelő naplót havonként ellenőrzi, a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. A bukásra álló tanulók szüleit a munkaterv szerint értesíti. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve.) Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Az érintett évfolyamokon segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében.

A napközis nevelő feladatai 1. A munkakör célja: A napközis csoportba tartozó tanulók tanórák után iskolában töltött idejének célszerű, hasznos, intenzív fejlesztő foglalkozásokkal való kitöltése. 2. Alapvető felelősségek, feladatok: Nevelő munkáját foglalkozási tervben rögzített módon tudatosan tervezi, nagy gondot fordít a tanulók változatos foglalkoztatására. Csoportja számára heti bontásban foglalkozási tervet készít. Feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és a szükség szerinti segítségnyújtás. Gondoskodik arról, hogy a gyerekek a heti rendben megjelölt tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, házi feladataikat elkészítsék. Ezt mennyiségileg minden esetben, minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi. A rászorulókat a megadott időkeretek között segíti, vagy segítésüket tanulócsoportok szervezésével biztosítja. A szóbeli feladatokat a napközis tanulóktól kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladatés problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. Figyelembe veszi a napközis foglalkozások során a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, - segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, - segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását. Együttműködik a csoportját tanító pedagógusokkal. A tanulókat tanórán tanító pedagógussal napi kapcsolatot tart fenn, a tanulókkal kapcsolatos elvárásaikat egymással egyeztetik. A napközis munka fontos része a szabadidő fejlesztő hatású tevékenységekkel való kitöltése. Az adott időkeretek szabta lehetőségek szerint csoportja számára legalább heti egy alkalommal kulturális, sport-, játék-, és munkafoglalkozásokat szervez. Részt vesz a tanulók mindennapos testnevelésének biztosításában. Ennek érdekében – a munkatervben meghatározottak szerint - játékos sportfoglalkozásokat szervez azokon a napokon, amikor a csoportba járó gyerekeknek nincs testnevelés órájuk. Csoportját a tanítási órák befejezése után az ebédlőbe kíséri, ott gondoskodik a kulturált étkeztetés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról és a tanulók fegyelmezett viselkedéséről. Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulóknak a szabad levegőn való mozgást, kikapcsolódást, eközben felügyel rájuk. Kiemelt figyelmet fordít a napközis foglalkozások helyszínein a tanulóbalesetek megelőzésére.

81

Felelősök választásával és azok munkájának ellenőrzésével - munkaideje alatt - biztosítja az ebédlő, a csoportfoglalkozásokra használt tanterem és az iskolaudvar rendjét és biztonságát. A napközis foglalkozás végén a tanulók iskolából való távozását felügyeli. Gondoskodik a csoportja számára kiadott játékok, munka - és szemléltető eszközök gondos tárolásáról és állaguk megőrzéséről. Aktívan részt vesz a napközis munkaközösség munkájában, állandó önképzéssel fejleszti tudását. A továbbképzéseken, tanfolyamokon megismert szakmai újdonságokról a munkaközösségben beszámol. Mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni annak értekezletein, megbeszélésein, s minden iskolai rendezvényen. Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői és osztályozó értekezletein, fogadóórákon, együttműködik az osztályfőnökökkel. A gyerekek munkájának ösztönzésére motiváló értékelési rendszert alkalmaz, az értékelések eredményéről rendszeresen tájékoztatja az osztályfőnököket és a szülőket. Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. Vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos napi nyilvántartást. Munkája során a tanulókról, az intézmény dolgozóiról és az iskola belső életéről szerzett információkat hivatali titokként kezeli. A foglalkozásokat köteles a napközis munkarend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első foglalkozása előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia. Az utolsó foglalkozás után a pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az foglalkozás végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír.

A Pedagógiai asszisztens feladatai 1. A munkakör célja: A pedagógusok és napközis csoportvezetők mellett, vele együtt a rábízott gyermekcsoport felügyelete; az egészséges életmódnak megfelelő szokásrendszer kialakítása; a szabadidő szervezése. A nevelő-oktatómunkában használatos eszközök készítése; felszerelések előkészítése; a pedagógusok munkájának segítése. Alapvető felelősségek, feladatok: Szervezi, felügyeli a tanulócsoportok tízóraizását, ebédeltetését, uzsonnáztatását. Naponta rendszeresen elkíséri őket ebédelni az iskola másik épületébe. Ügyel a személyi és környezeti higiénés szabályok betartására, a helyes szokások kialakítására. Részt vesz a délelőtti óraközi szünetekben az ügyelet ellátásában. Szükség esetén egyéb ügyeletet is ellát. Közreműködik a tanulók szervezett foglalkozásainak megtartásában. A tanulási idő alatt a napközis csoportvezetővel kialakított munkamegosztás alapján egyénileg foglalkozik a tanulókkal, vagy foglalkoztatja azokat a gyerekeket, akik már befejezték a tanulást. Részt vesz a kirándulásokon és egyéb rendezvényeken A munkatervben meghatározott módon részt vesz az iskolai programok előkészítésében és lebonyolításában. Szükség szerint el kell látnia a téli, a tavaszi és a nyári napközis nevelői felügyeletet, és ott gondoskodnia a gyerekek foglalkoztatásáról. Alkalmanként részt vesz a tanulók orvosi vizsgálatokra, nevelési tanácsadóba való kisérésében. Részt vesz a gyerekek két épület közötti kísérésében. Munkájának eredményesebb ellátása érdekében ismernie kell az iskola alapvető dokumentumait. A délelőtti tanítási órákon hospitálásokkal, a könyvtári szakirodalom tanulmányozásával gondoskodjék folyamatosan a munkájához szükséges pedagógiai-pszichológiai ismeretek gyarapításáról. Szükség esetén segít az iskolai adminisztrációs feladatok ellátásában. A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír.

82

A diákönkormányzatot segítő tanár feladatai • • • • • •

Részt vesz a diákönkormányzat ülésein. Szervezi és segíti a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást, gondoskodik az információk kölcsönös közvetítéséről. Segíti a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra. Figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat. Közreműködik a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. Segíti a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását.

A munkaközösség vezető feladatai Összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. •

A munkaközösséget érintő szakterületen feladata az osztályokban folyó nevelési-oktatási folyamat ellenőrzése, elemzése, értékelése,

•

a tanulók szociális, családi és kulturális hátterének, érdeklődési körének, egyéni adottságainak képességeinek feltárása,

•

időszakonkénti nevelési eredményvizsgálat megszervezése, lebonyolítása, elemzése, értékelése, feladatok meghatározása,

•

helyi szakmai pedagógiai továbbképzés tartalmi kimunkálása,

•

javaslattétel a nevelési értekezletek témáira,

•

Az iskolai ünnepélyek (különösen tanévnyitó, tanévzáró, karácsony, ballagás, stb.) szervezési munkáinak segítése,

•

összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése a nevelőtestület számára, valamint - igény szerint- az igazgató részére a munkaközösség tevékenységéről,

•

a tanulmányi versenyek ügyeinek intézése,

•

az általános rend, fegyelem ellenőrzése, az iskolai munka zavartalanságának biztosítása,

•

az intézmény vagyoni védelme (takarékosság),

•

az oktatói-nevelői és egyéb, az intézményi működési feladatokhoz kapcsolódó jogszabályok, rendeletek figyelemmel kísérése, ismertetése.

Az igazgatóhelyettes feladatai A munkakör célja: Az igazgató munkájának segítése az iskolavezetés szerteágazó feladatainak ellátásában egyes munkaterületeknek a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes hatáskörrel való irányítása, az igazgató távollétében annak teljes jogkörrel és felelősséggel járó helyettesítése. Alapvető felelősségek, feladatok: Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával, magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához. A nevelő- oktatómunka irányításában: • Részt vesz a pedagógiai program kialakításában az igazgatóval és a munkaközösség-vezetőkkel együtt kialakított munkarend szerint. Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében.

83

• • • • • • • • • • • • • • •

Irányítja, segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját a vezetői munkamegosztásban megjelölt területen. Fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelőoktatómunkát. Alkalmanként felméréseket végez. Ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól a munkatervnek megfelelően elemzéseket készít, folyamatosan tájékoztatja az igazgatót. Tantestületi értekezleteken vitaindítót tart, egy-egy nevelési-oktatási helyzetet önállóan elemez, szakterületéhez tartozó témában belső továbbképzést szervez. Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. Segíti a DÖK munkáját, részt vesz üléseiken, tájékoztatja a diákönkormányzatot a nevelőtestület őket érintő döntéseiről. Felelős a rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek rendjéért, színvonaláért. Felelős a vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító év végi) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért. Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvarok rendjét és biztonságát a gondnokkal együtt, szükség esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez. Felelős a helyettesítések megszervezéséért. Gondoskodik arról, hogy minden információt hirdetést megismerjenek a pedagógusok (az iskolához tartozó telephelyen is). Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a napközis étkezés rendjét, higiéniai, mennyiségi és minőségi követelmények meglétét. Tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót. Közvetlenül irányítja és felügyeli a felelősök és dolgozók munkáját. (tankönyvfelelős, gondnok, pénztáros)

Személyzeti – munkáltatói feladatok: • Részt vesz a munkaerő-gazdálkodási terv elkészítésében, • a továbbképzési terv elkészítésében, • nyilvántartja a nevelők munkából való távolmaradását, • intézi a nevelők szülési szabadsággal, GYED-del, GYES-sel kapcsolatos ügyeit. Hivatali adminisztratív feladatok: • Elkészítteti az iskola órarendjét, • statisztikát készít (október 1., félév, év vége). • Gondoskodik a leendő elsős tanulók beírásával kapcsolatos feladatok ellátásáról, fokozott figyelemmel kíséri az elsősök munkáját, szükség esetén gondoskodik a rászoruló tanulók szakértői bizottsághoz való irányításáról. • Gondoskodik a tanév közben távozó illetve érkező tanulók okmányainak kezeléséről (KIR tanulói jogviszonyok). • Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését. • Megszervezi az évi kompetenciaméréssel kapcsolatos teendőket. • Felügyeli, irányítja a szociális juttatások rendszerét. • Gondoskodik a szabályzatok aktualizálásáról, betartásáról és betarttatásáról. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok: • A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére. • Ellenőrzi az iskolai tanszer- és taneszköz ellátást. Szervezeti kapcsolatok: Iskolán belül: Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és feladatokról, napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe közvetlenül tartozó dolgozókkal. Iskolán kívül: Rendszeresen látogatja a szülői értekezleteket, egyéni fogadóórát tart, óvodával közösen szervezi az iskolaérettségi vizsgálatokat.

84

Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein fogadóórát tart a munkatervben rögzített időpontokban megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel

85

•

•

a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét

2. Speciális feladatai • külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el • kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel • kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal • a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást

Iskolatitkár A munkakör célja: Az intézményi ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása. Az intézmény pedagógusaival, és egyéb alkalmazottaival kapcsolatos adminisztráció ellátása. A gyermekek adminisztratív ügyeinek intézése. Alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása. Helyettesítés rendje: A munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: gazdasági, ügyviteli alkalmazottak A munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: gazdasági, ügyviteli alkalmazottak A iskola-titkár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma Általános szakmai feladatok Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási, illetve szövegszerkesztési feladatokat. Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi. Munkája során – ha annak jellege indokolja – együttműködik a szülőkkel. Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításában. Részletes szakmai feladatok Feladatellátása során megfelelően alkalmazza a magyar nyelvtan és helyesírás szabályait. Tevékenysége során alkalmazza a számítástechnikai, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismereteket. Alkalmazza a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait. Ügyviteli tevékenységek: Kezeli az ügyiratokat, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat. Ellátja a postázási feladatokat. Tárolja, illetve kezeli az intézményi dokumentációkat. Intézi a tanulók adminisztrációs jellegű ügyeit. Vezeti a szabadság-nyilvántartást. Végzi a személyi anyagok naprakész kezelését. Ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat. Jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vezet a nevelőtestületi és más értekezletekről, továbbá minden olyan esetben, amikor erre az igazgatótól utasítást kap. Közreműködik az intézmény leltározási tevékenységében. Közreműködik az anyag és eszközbeszerzések lebonyolításában. Tevékenysége során alkalmazza a közigazgatási ismereteket. 86

Naprakészen ismeri az oktatással kapcsolatos fontosabb jogszabályokat. Feladatellátása során alkalmazza a közoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos alapfokú munkajogi ismereteket. Az intézmény gazdasági kapcsolatait megismeri, működteti. Alkalmazza az intézmény gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az iskolával és funkcióival kapcsolatos napi ismerteket megszerzi és alkalmazza. Kezeli az oktatás dokumentációit és eszközeit. Közreműködik a KIR-rel kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében. Igazolványokkal, bizonyítványokkal, biztosításokkal kapcsolatos feladatok Közreműködik a pedagógus igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartási, igénylési, és kiadási feladatokban. Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében. Gondoskodik arról, hogy a szükséges nyilvántartások, dokumentumok megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: • A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. • Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. • Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. • Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A fentieken túl kötelessége mindazon – a munkakörével összefüggő – feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír.

.

87

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Az odaítélés folyamata Az iskola igazgatója minden évben az érékelési szempontok figyelembe vételével elkészíti az általa javasolt értékelési sorrendet. A sorrendet az iskolavezetőség véleményezi. A vélemények kikérése után az igazgató összeállítja a döntéstervezetet, melyet augusztus 30-ig átad a szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács képviselőinek, akik 5 munkanapon belül nyilatkoznak a tervezetről. Felvetéseikre az igazgató írásban válaszol. A bérpótlék odaítélésének elvei A keresetkiegészítés legfeljebb 1 nevelési évre állapítható meg, szeptember elsejétől kezdődően. A kereset-kiegészítés szólhat egy alkalomra vagy meghatározott időre. A határozott idejű havi rendszerességgel kerül kifizetésre. A kiegészítés összege a költségvetési törvény alapján kerül megállapításra. A kiegészítés elosztásakor amennyiben a pedagógus több feladatot is ellát arányosan növekedhet a kifizetett összeg. Az összeg elosztásakor figyelembe vehető szempont a kötelező és az ellátott órák száma valamint a tanított diákok száma. Amennyiben valaki több szempontnak is megfelel előnyt élvez az elosztásnál. A keresetkiegészítésre kiadható 5250 Ft/fő/ hó Figyelembe veendő szempontok - munkaközösség-vezetői, osztályfőnöki tevékenység igényes, eredményes ellátása - az EMMI által meghirdetett versenyeken eredményt elért tanulók felkészítése - tantárgyi fejlesztő munka ellátása (tantervfejlesztés, új modulok ellátása) - eredményes tehetséggondozó munka - tanórán kívüli nevelési munka (szabadidős illetve sportrendezvények, nyáritéli táborok, kiscsoportos foglalkozások - egyéni célfeladatok magas szintű ellátása (ünnepélyek, külkapcsolatok, iskolai kiadvány szerkesztése) - a másokkal együttműködő tanári munka (pontos órakezdés, helyettesítések önként vállalása, önként vállalt felügyeletek) 88

Kizáró tényezők Értékeléskor a munkavállalói fegyelem büntetés hatálya alatt áll. Csak az a dolgozó kaphat keresetkiegészítést, aki munkáját az iskolai dokumentumok szerint látja el. Amennyiben a munkavállaló kiegészítést kap és munkája ütközik a dokumentumaikban foglaltakkal a kiegészítés visszavonható.

89

90

4. sz. melléklet

AZ ISKOLA IGAZGATÓHELYETTESÉNEK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Munkáltatói jogköröm alapján az alábbiakban határozom meg az iskolaigazgató helyettesének munkaköri leírását: I. Munkaidő - kötelező óraszám: 1. Az igazgatóhelyettes heti törvényes munkaideje 40 óra, amelyet meghatározott munkaidő beosztás alapján az iskolában kell eltölteni. 2. A tanítással összefüggő kötelező óraszámát heti 4 órában állapítom meg. Heti többletórája ( túlóra ) nem lehet több, mint a kötelező óraszám. 3. A heti törvényes munkaidőből a heti kötelező órára történő felkészülési idő 50 %-át nem köteles az iskolában letölteni. Szükség esetén azonban - ettől eltérően - az iskolában kell tartózkodnia. 4. A munkakör ellátásáért vezető helyettesi pótlékot kap, amelynek összege a helyi önkormányzat határozata alapján a mindenkori pótlékalap megállapított százaléka. 5. Segíti az igazgatót az aktuális feladatok ellátásában.

91

II. Feladatai: 1. Ellenőrzi, irányítja a pedagógusok adminisztrációs munkáját: osztálynaplók, csoportnaplók, foglalkozási naplók, szakköri naplók (megnyitása, lezárása, vezetése). 2. Intézkedik a helyettesítések rendjéről, a helyettesítések beosztásáról, a nevelői ügyeletről, a helyettesítési napló vezetéséről. 3. Előkészíti az intézményre vonatkozó éves statisztikát, elkészíti a féléves, év végi iskolai statisztikai kimutatásokat. 4. Előkészíti az iskola tantárgyfelosztását, az alsós és felső tagozatos heti iskolai órarendet. 5. Elkészíti a többletmunkát ( túlórák, helyettesítések ) kimutatásának elszámolását és továbbítja. 6. Egyeztetett terv szerint óralátogatásokat végez. 7. Előkészíti az iskolai ünnepségek "tartalmi" forgatókönyvét, illetve segíti a kivitelezést (Tanévnyitó, ballagás, tanévzáró ). 8. Irányítja az étkezéssel kapcsolatos feladatokat. (ebédelés rendje, tanulói ügyelet, tanítás nélküli munkanapon, kirándulások esetén a távollévő osztályok bejelentése) 9. Az éves Munkatervben meghatározott értekezletek anyagát a beszámolót elkészíti, megtartja, illetve a nevelőtestületi értekezleteken vezeti az értekezlet napirendjét - menetét. 10. Együttműködik az igazgatóval a napi munkavégzés során az iskola működési rendjének kialakításában, a feladatok megvalósításában. 11. Együttműködik a munkaközösség-vezetőivel a Diáktanács felnőtt vezetőjével az iskola ügyintézőivel. 12. Szervezi, irányírtja a munkavédelemmel, balesetvédelemmel kapcsolatos oktatást (ismétlődő oktatás és új dolgozók esetében, valamint a tanulók kirándulása előtti baleseti oktatást.)

13. Szervezi, irányítja a szertárak, taneszközök biztonságos célszerű tárolását, áttekinthetőségét.

92

14. Szervezi, irányítja szükség esetén segíti a különböző iskolai rendezvényeket, ünnepségeket, versenyeket, vetélkedőket. 15. Irányítja a pályaválasztási munkát. 16. Javító- és osztályozóvizsgák adminisztrációs munkájának elvégzéséről gondoskodik.

III.

Hatásköre - jogköre

a./ Ellenőrzés: - tanítási óra, foglalkozás, tanórán kívüli tevékenységek, - könyvtári nyitva tartás, - adminisztrációs tevékenység, (osztálynaplók, fogl-i naplók, napközis naplók ) - tanmenetek, egyéni munkatervek, - munkaközösségi foglalkozásokon részt vesz, - hivatalsegédek munkája, takarítás, - asszisztens munkája, - dolgozatok, témazárók, tájékoztató füzetek, - felmérések, nevelői ügyelet, - fogadóórák, szülői értekezletek ellenőrzése. b./ Intézkedés: -

helyettesítések beosztása, nevelői ügyelet, tanterem beosztás elkészítése, étkezés rendjének meghatározása, tanulmányi versenyek, tanulmányi versennyel kapcsolatos vetélkedők, kulturális jellegű versenyek benevezései, előkészítése

c./ Javaslattétel: - minőségi munka elismerése, - tisztségek, megbízatások kijelölése, - tantárgyfelosztás kialakítására, 93

-

költségvetés, a működési kiadások felhasználására, tanulói jutalmazásokra, Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására, Továbbképzési Program összeállítására, Pedagógiai Program összeállítása, módosítása.

Az igazgatóhelyettest a fentieken kívül megilletik mindazok a jogosultságok, amelyek a KNT. szerint a pedagógusokra vonatkoznak, illetve amelyek mint nevelőtestületi tagként a nevelőtestület jogkörébe tartoznak. Az igazgatóhelyettes akadályoztatás esetén helyettesíti az igazgatót, vagy meghatározott átruházott jogkört gyakorol, a munkáltatói jogkör gyakorlásának kivételével. Intézkedéseiről utólag az igazgatónak beszámol. Az igazgatóhelyettes, mint az intézményvezető közvetlen munkatársa a folyamatos tájékoztatással járuljon hozzá az iskola törvényes és szakszerű működéséhez.

.

94

1. sz. melléklet

INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

ISKOLAVEZETŐSÉG

IGAZGATÓ

IGAZGATÓHELYETTES bevezető, kezdő szakasz

IGAZGATÓHELYETTES alapozó, fejlesztő szakasz

Gazdasági dolgozók

Technikai dolgozók (takarítók) Szakszervezeti vezetők Diákönkormányzat

Tagozati munkaközösség vezető

Tagozati munkaközösség vezető Karbantartó

Közalkalmazotti tanács elnöke Szakmai munkaközösség vezetői feladatokat ellátó pedagógusok Iskolatitkár Minőségbiztosítási vezető Szülői munkaközösség elnöke Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Iskolaorvos Iskolavédőnő Munkavédelmi megbízott

Osztályfőnök Napközis nevelők SNI, BTM,HHH tanulók ellátását biztosító fejlesztő pedagógusok

Osztályfőnökök Szaktanárok Könyvtáros tanár