Szügyi Dániel Református Általános Iskola
Szervezeti és Működési Szabályzata „Akinek sokat adtak attól sokat kívánnak és akire sokat bíztak attól többet kérnek számon.” /Lukács 12,48/
Dévaványa, 2013.
Tartalomjegyzék Az intézmény adatai.....................................................................................................1 1.Az iskola szervezeti rendszere, irányítása...............................................................3 2. A működés rendje....................................................................................................5 3. Az intézmény gyermekvédelmi feladatai................................................................8 4. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények.......................................................13 5. A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének rendje.....................15 6. Az intézmény dolgozóinak feladatai, a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésében,ill. balesetek esetén (intézményi védő-óvó előírások).....................16 7. Katasztrófavédelem, tűzvédelem..........................................................................19 8. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők....................................................19 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái................................................22 10. A könyvgyűjtemény igénybevételének és működésének szabályai...................24 11. Tankönyvrendelés szervezésének és a tankönyvtámogatás megállapításának rendje.....................................................................................25 12. Térítési díj (étkezési díj) befizetésével kapcsolatos szabályok ……………......26 13. A tanulók jutalmazásának szabályai…………………………………………...27 14. Belső kapcsolatok…………………………………………................................ 29 15. Tájékoztatáskérés a belső jogi normákról. Különös közzétételi lista………...38 16. Külső kapcsolatok................................................................................................39 17. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása………………………40 18. A vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek.................................42 19. Mindennapos testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje..............................................43 20. Fokozottabb együttműködés a tanuló veszélyeztetettsége esetén.....................43 21. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás..................................................44 22. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése……………45 Záró rendelkezések………………………………………………………………… 46 Mellékletek………………………………………………………………………… 48
Az intézmény adatai Az intézmény neve: Szügyi Dániel Református Általános Iskola Székhelye: 5510 Dévaványa, Vörösmarty út 2.sz. Telephelyek: 5510 Dévaványa, Bem u. 2. sz.; Bem u.7. sz. Fenntartó: Tiszántúli Református Egyházkerület Fenntartó székhelye: 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. Alapító okirat kelte: 1991.03.25. módosítva: 2012.12.31. Módosítva: 1997.02.27., 2001.08.09., 2004.03.29., 2008.07.07., 2013.03.31. Az iskola feladatának tekinti az általános iskolai nevelés és oktatás keretében, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké , az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a haza és nemzet hűséges és áldozatkész alkotó polgáraivá formálja , akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni. Feladata a református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá a nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlása mellett - saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelni. Mindennapjait a Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlésének 5/2000.12.07.KGY. határozatával elfogadott, majd 19/2003 12.11. KGY. határozatával módosított, majd 2004. január 1-től életbe lépett SZABÁLYRENDELET alapján szervezi. Az intézménybe felvehető maximális létszám: 250 fő Ebből SNI-s igényű tanuló
15 fő
Dévaványa, Vörösmarty út 2.sz. alatti székhelyen ellátott tanulólétszám: 150 fő Dévaványa, Bem J. u.7. sz. alatti telephelyen ellátott tanulólétszám :
100 fő
Dévaványa, Bem J.u.2.sz. alatti telephelyen ellátott tanulólétszám:
250 fő
Évfolyamok száma: 1-8. Törvényességi ellenőrző szerv: Békés Megyei Kormányhivatal Egyházi felügyeleti szerv: Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. Az oktatás munkarendje: nappali oktatás Az intézmény alapfeladata: - általános iskolai nevelés-oktatás 1
- a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása A feladat ellátását szolgáló vagyon: A Dévaványai Református Egyházközség a tulajdonában álló Dévaványa, Vörösmarty út 2.; Bem J. u.2.; Bem J.u.7.sz. alatti ingatlanokat díjmentesen az intézmény rendelkezésére bocsátja mindaddig amíg abban a jelen okiratban megjelölt alapfokú iskolai nevelést és oktatást folytatja. A működtetéshez szükséges eszközöket és felszereléseket az intézmény mindenkori leltára tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezési joga: a hatályos állami és egyházi jogszabályok alapján az alapítót ill. a fenntartót illeti meg. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: az intézmény a Tiszántúli Református Egyházkerület és Debreceni Református Kollégium többi intézményével együtt közös adószámmal, számlaszámmal és a fenntartó által jóváhagyott önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetés keretén belül az intézmény önállóan gazdálkodik. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az igazgató gyakorolja. Az intézmény vállalkozói tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat abban az esetben ha alaptevékenységeit nem zavarja. A vezetők és alkalmazottak kinevezési rendjét a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye ( 1998.évi I. törvénnyel módosított 1995. évi I. törvény ) szabályozza. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Köznevelési Törvény és annak végrehajtására vonatkozó rendeletek , valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye ( 1998.évi I. törvénnyel módosított 1995. évi I. törvény) rendelkezései az irányadók. Az intézmény alaptevékenysége Megtalálható az intézmény Alapító okiratában és a Békés Megyei Kormányhivatal működési engedélyében az SZMSZ
mellékleteként.
2
1. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskola szervezete, az iskola igazgatósága
Az iskola igazgatóságát az igazgató valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: o igazgató helyettes o gazdasági vezető Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó valamint az iskola belső szabályzatai és az egyházi törvények által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban és az egyházi törvényekben megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet, az igazgatóhelyettesi megbízás
az
igazgatói megbízás tartamával megegyező határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes és a többi vezető beosztású dolgozók munkájukat, munkaköri leírásuk valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót
távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes
helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola igazgatóságának tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban és az éves ellenőrzési terv alapján ellenőrzési feladatokat is ellátnak.
Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és az egyházi törvények alapján megállapított munkakörökre és feltételek alapján az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírás alapján végzik.
3
Az iskola szervezeti egységei o alsó tagozat o felső tagozat o egyéb foglalkozások A szervezeti egységek élén az alábbi felelős beosztású dolgozó áll: o felső tagozat, egyéb foglalkozások – igazgató o alsó tagozat – igazgató helyettes
Az iskola szervezeti felépítésének vázlata
Igazgató
Igazgató felsős munkaköz.vez. szaktanárok
Gazdasági vezető
helyettes
Isk.titkár
alsós munkaköz.vez. tanítók
4
Takarítók
Karbant.
2. A működés rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől – péntekig reggel 6-tól du. 18.30-ig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül de.8-tól – 11.30-ig ; valamint du. 14.00- és 16.00 óra között az iskola igazgatójának, vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő a délután távozó vezető után az esetleg foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért , valamint ő jogosult és köteles a szükségessé vált intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges , szükséges intézkedések megtételére nevelőtestület a egyik tagját kell megkérni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján reggel 8-és – 13.30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc, a második óra utáni szünet hossza 20 perc. Az egyéb foglalkozások munkarendje a de. tanítási órák végeztével a csoportban járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart. Az iskolában reggel 7.30-tól és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben , épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Tanítási idő alatt a diákok az iskola területét csak indokolt esetben, felnőtt kíséretében hagyhatják el.
A tanrenden kívül du. az iskolában tartózkodó gyermekekért nem vállalunk
felelősséget. Ha az iskola elhagyása halaszthatatlan ok miatt szükségessé válik, akkor ezt a szülő kérje írásban az osztályfőnöktől, ill. igazgatótól. A tanórán kívüli foglalkozásokat 15.00-tól 18.00-ig vagyis a délutáni . nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. A tanulók a hivatalos ügyeiket a gazdasági irodában a titkárságon szünetben intézhetik de. 8.00-11.30-ig du. 14.00-tól – 15.30-ig. Más esetben a tanáraikat a tanári szobából kihívhatják de oda be nem mehetnek.
5
Az iskola tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Mulasztások igazolása, távolmaradási- távozási engedélyek:
ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról távol marad, akkor a mulasztását igazolnia kell
betegség vagy bármilyen távollét esetén a szülő vagy gondviselő telefonon vagy személyesen köteles értesíteni az iskolát a hiányzás napjának reggelén 10 óráig
a reggeli áhítatokról való háromszori hiányzás igazolatlan órának számít
a mulasztás igazolása csak az ellenőrzőbe beírt orvosi vagy szülői igazolással történhet
az igazolatlan mulasztás súlyos fegyelmi vétség
3 napon túli betegségről csak orvosi igazolást fogadunk el, tanévenként összesen 3 napot a szülő igazolhat
ha a szülő rövidebb-hosszabb időre előre írásban ellenőrző könyvön keresztül elkéri gyermekét, és arra engedélyt kap, az egyben a mulasztás igazolását is szolgálja
a szülő csak rendkívüli esetben kérheti el gyermekét iskolai foglalkozásról, távolmaradására csak az osztályfőnök adhat engedélyt, mely döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi eredményét, magatartását, addigi mulasztásának mennyiségét és azok okait
hivatalos kikérőre az igazgató ad engedélyt
az igazolást a mulasztást követő 5 munkanapon belül kell bemutatni az osztályfőnöknek, aki azonnal lezárja! 5 nap után az igazolás csak rendkívüli esetben fogadható el, egyébként a mulasztás igazolatlannak minősül
igazolatlan órát kap az a tanuló aki távolmaradását szabályosan nem tudja igazolni
6
Ha
a
távolmaradást
nem
igazolják
a
mulasztás
igazolatlan.
Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásáról. Értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, az elméleti tanítási órák 20%-át, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és emiatt teljesítménye nem értékelhető érdemjeggyel félévzáró osztályozó vizsgát kell tennie.
Késésnek minősül, ha a tanuló 7.45 perc után érkezik az iskolába . A tanuló becsengetés után 10 percig történő érkezése késésnek, azon túl igazolatlan órának minősül. Többszöri késés (legalább 6) osztályfőnöki figyelmeztetőt von maga után.
Az igazolatlan tanórai mulasztással kapcsolatos eljárásrend Békés Megyei Kormányhivatal tájékoztatása az SZMSZ mellékletében található meg. Az iskola helyiségeinek és felszerelésének használata
Az iskolai foglalkozások során a munkavédelmi, egészségvédelmi szabályok betartása mindenkire nézve kötelező. Vigyázzanak a tantermek, az iskolai környezet rendjére, tisztaságára a berendezési tárgyak, oktatási eszközök , játékok stb. épségére.
Az iskola helyiségeit csak az órarendben feltüntetett időben és megjelölt célra lehet használni. Rendkívüli használatot előzetesen jelenteni kell az igazgatónak.
A számítógép termet a tanulók csak szaktanári felügyelettel használhatják.
Az iskola bútorzatát, felszerelését a tanulók kötelesek rendeltetésszerűen használni. Az okozott károkért – ha bizonyítottan a tanulók okozták- a felelős tanulók kártérítésre kötelezhetők. A káresetet azonnal jelenteni kell az iskola gazdasági vezetőjének.
7
3. Az intézmény gyermekvédelmi feladatai A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetséggondozással és tehetségkutatással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával valamint a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti.
A tanulóra vonatkozóan Ismerni kell a gyermekek viselkedészavarait kiváltó valódi tényezőket. Lényeges felmérni a valódi környezetet, és a munkanélküliség mértékét.
Személyi feltételek A törvény értelmében az intézmény vezetője vagy helyettese végzi el a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat, amennyiben nincs kijelölt felelős. Az iskolában kijelölt gyermekvédelmi felelős tevékenykedik.
Az intézmény működési feltétele, környezete A preventív és a speciális gyermekvédelem megvalósítása az iskolában. A nevelőtestület és a gyermekvédelmi felelős közös feladat, tehát az egész tantestületé. A megvalósítás érdekében a nevelőknek abból a feltevésből kell kiindulniuk, hogy a gyermek pszichés és viselkedészavarai visszafordíthatók. A
személyiségelv
alkalmazása
nélkülözhetetlen,
miszerint
minden
egyes
ember
személyiségrendszere fejlődés eredményeként jön létre, s négy alapfeltételének egyike a nevelés.
8
A gyermekvédelem feladatai: Minden gyermek részesülhessen az egyetemes, nemzeti kultúra által létrehozott életminőségben. A törvény értelmében a nevelési-oktatási intézménynek közre kell működnie a tanuló veszélyeztetésének prevenciójában és megszüntetésében egyaránt. A megvalósítás legfontosabb stratégiái:
feltételek biztosítása (mivel segítsen);
módszerek megvalósítása, a segítség megjelölése;
határidők kitűzése;
a mutatók alakulásának állandó figyelése (melyek az elvárt hatások).
Az értékelésnek és önértékelésnek folyamatosnak és több irányúnak kell lennie:
egy időszak lezárását követően;
a program működésének értékelése;
a program közvetlen hatása a gyerekekre;
a program közvetett hatásai a gyerekekre ( ez a hatás később mérhető).
Az iskola az úgynevezett jelzőrendszerek sorában áll. A törvény által is megfogalmazott, hogy együtt kell működnie más, szintén gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyekkel és intézményekkel. Ennek értelmében, ha az adott eset meghaladja a szakmai kompetenciáit, tehát csak pedagógiai módszerekkel nem érhető el változás, továbbá ha kétséges vagy bizonytalan a
helyzet, a Gyermekjóléti
Szolgálathoz kell fordulnia. A szolgálat koordinátor, itt futnak össze a szálak, s tőle indulnak a hatások az érintett szakemberek révén. Nevelési és gondozási tervet készít amit szükségszerűen módosít, javaslatot tehet védelembevételre is. Kijelöli az esetgazdát, a szolgálat egyik szakemberét az esettől függően. Az iskola preventív gyermekvédelem értelmében figyelemmel kíséri és igyekszik pozitív irányba befolyásolni a tanítványaira ható környezetet. A tágan értelmezett preventív védelem egyik legfontosabb területe a pedagógusok és a szülők közötti jó kapcsolat. Másik fontos része a pedagógus és tanuló folyamatos kontaktusa. Így nyílik lehetőség a pszichés zavarok észlelésére.
A kezelésre többdimenziós megoldást kell 9
kidolgoznia, ami a helyes alkalmazással együtt magas szintű gyermekismeretet igényel. Harmadik fontos terület: a tanítványok kortárskapcsolatainak figyelemmel kísérése. Ismerni kell a gyermekek felnőttekhez fűződő kapcsolatait, értékfelfogásukat, életcéljaikat, tanulmányi tevékenységüket. Mindezek ismerete azért nagyon fontos, mert így erősíthető meg a kultúrában értékesnek elfogadott magatartás, illetve a hiba korrigálása. A pozitív iskolai élménynek a tanuló szocializációjában életre szóló a jelentősége. Speciális gyermekvédelemről akkor beszélünk az iskolában, ha észleljük a gyermeket ért előnytelen hatásokat, pl. deviáns környezet, erkölcsileg kifogásolható minta, válás, a tanuló túlfáradása stb. Ezekben az esetekben kiszámítható a későbbi tartós sérülés (trauma).
A gyermekvédelem a hagyományos nevelési módszereket alkalmazza:
egyszerű formái ( cselekedtetéssel rávezetni, pozitív
jellegű szituációt
teremteni, pozitív tapasztalatot szerezni, munkáltatni, szoktatni, biztatni, példát adni, stb.);
összetett formái (meggyőzés, jutalmazás, akaratfejlesztés, elmarasztalás stb.).
Mindkét forma alkalmazásakor elhagyhatatlan egy jelentős módszer, az egyéni bánásmód alkalmazása!
A gyermekvédelemben leginkább alkalmazott módszerek:
PÓTLÓ NEVELÉS
A hátrányos és veszélyeztető környezeti hatások között lelassul a személyiség fejlődése. Kevesebb az ismeret és a tudás az életkor szerintihez viszonyítva. A kultúra és a tiszta öröm szocializáló erő.
KORRIGÁLÓ NEVELÉS
Az anyagi és szociális lét biztonságosabbá tétele után ez a nevelési mód a szociokultúrális hatások pedagógusok által szervezett rendszere. 10
HELYETTESÍTŐ NEVELÉS
A pedagógus helyettesíti a pozitív azonosulási modellt, a közösség pedig a meglévő családnál jobb légkörű szociális környezetet. Feladatok: 1. Alkalmassá tenni a gyermeket a kötődésre. 2. Képes legyen megfelelően kommunikálni, és együttműködni másokkal. 3. Együtt tudjon élni a konfliktusait okozó forrásokkal (pl. szülő) 4. Megfelelően értékelje önmagát és mikrokörnyezetét. Fontos elv: A pedagógiai hatás kitartó és lényegre ható legyen. A gyermeki értelem hajlíthatósága az érzelmi háttér rendezettségén múlik.
Az iskolai gyermekvédelmi felelős feladata A törvény előírja, hogy az iskola vezetőjének gondoskodnia kell a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről, továbbá a tanév kezdetekor írásban kell tájékoztatni a szülőket a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyéről, milyen időpontban és hol kereshető fel.
A feladatok négy területre oszthatók:
Tanulókkal kapcsolatos.
Pedagógusokkal kapcsolatos.
Szülők körében végzett feladatok.
Önálló feladatok.
A tanulók körében végzett feladatok a következők: o Prevenció o Támogatás o Korrigálás o Egyéni és csoportos foglalkozás o Jelentős a helyi igény és sajátosság 11
Pedagógusok körében végzett feladatok: o Együttműködés és szemléletformálás. o Igazgatóval és osztályfőnökkel való kapcsolattartás. o Helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel. o Információ áramoltatása. o Motiválás, továbbképzések. o Tanácsadás, nevelőtestületi értekezleten való aktív részvétel. o Szakirodalom ajánlása. Szülők körében végzett feladatok: o Együttműködés, szemléletformálás. o Tanácsadás. o Családlátogatás esetenként. o Szülői értekezleten, fórumon való aktív közreműködés. o Előadások szervezése. Önálló feladatai: o Külső intézményekkel való kapcsolattartás. o Támogatás kezdeményezése. o Pályázat készítése. o Nyilvántartás. o Innovatív feladatok. o Szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása. o Ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése.
A gyermek érdekében fontos a titoktartás. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős hatásköre törvénybe foglalt. o Az iskola világnézetileg elkötelezett.
12
o A vallásosság a környezet kihívásaira adott sajátos válasz. Egységes és jól átlátható értékrendszert nyújt
pl. drogozó fiatalok részére a vallásos eszmerendszer. Kis
lépésekben halad a cél felé, visszaesések esetén is megtartja a pozitív elfogadását, bízik a fiatalok fejlődőképességében. o A vallásos szemlélet kiemeli a személy felelősségét, hangsúlyozza a szabad választást. Az
önpusztító
cselekedeteket,
szokásokat
bűnnek
minősíti,
amire
ebben
az
eszmerendszerben található megoldási mód, nincs külső zavaró tényező ami egészségügyi intézményben előfordulhat.
4. Iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Ünnepélyek, megemlékezések rendje Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Alkalmi műsorok szervezése o ünnepi tanévnyitó istentisztelet; o első osztályosok köszöntése a templomban; o fogadalomtétel; o jelvényátadás, ajándékátadás; Felelős: igazgató, első osztályos tanító. Október 6. Aradi vértanúk ünnepe Ünnepi Istentisztelet a templomban Ünnepi műsor Felelős: magyar és történelem szakos tanárok Október 23. Köztársaság kikiáltásának valamint az 1956-os forradalomnak
az
ünnepe ünnepi szentmise, megemlékezés a katolikus templomban utána koszorúzás a 1848-as kopjafánál Felelős: magyar történelem szakos tanárok Október 31. Reformáció emlékünnepe 13
Ünnepi istentisztelet és műsor a református templomban Felelős: magyar és történelem szakos tanárok Advent „Adventi ajándékkosár” műsoros délután a művelődési házban, utána szeretetvendégség a szülőknek a tornateremben, tombolahúzás Felelősök: Dr. Csatáriné Tóth Éva, Gecseiné Sárhegyi Nóra, osztályfőnökök, szaktanárok Mikulásünnepség Édességcsomagok ajándékozása, városi mikulást hívunk Felelős: osztályfőnökök Karácsonyi istentisztelet és ünnepi műsor a templomban Felelős: 1-4.osztály osztályfőnöke Farsang február elején Felelős: osztályfőnökök Böjtfő Március 15. nemzeti ünnep Ünnepi Istentisztelet és megemlékezés városi szinten a templomban Felelős: Gecseiné Sárhegyi Nóra és a magyar szakos tanár Virágvasárnap Húsvét Ünnepi istentisztelet a templomban Pedagógus énekkar műsora Áldozócsütörtök egyházi ünnep istentisztelet után tanítási szünet Pünkösd munkaszüneti nap Anyák napja Ünnepi Istentisztelet és műsor a templomban Felelős: 1-4 osztály osztályfőnöke 14 éves diákok konfirmáció Gyermeknap megünneplése osztályszinten Nemzeti Összetartozás Napja Ballagás ünnepi Istentisztelet és búcsúztató a templomban Felelős: 7-8 osztály osztályfőnökei Tanévzáró ünnepi Istentisztelet Ünnepi műsor, bizonyítványok, jutalomkönyvek átadása Felelős: igazgató, osztályfőnökök 14
5. A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai o Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű ( a jogszabályok a NAT, a kerettantervek valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését. o Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét és hatékonyságát. o Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről o Szolgáltasson megfelelő mennyiségű adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső ellenőrzési terv elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: o igazgató o igazgató helyettes o gazdasági vezető o munkaközösség vezetők Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő–oktató munka belső ellenőrzése során: o a pedagógusok munkafegyelme; o a tanórán kívüli foglalkozások pontos betartása; o a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága; o a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja; o tanár-diák kapcsolat; o a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, ezen belül különösen:
előzetes felkészülés, tervezés;
a tanítási óra felépítése és szervezése; 15
a tanítási órán alkalmazott módszerek;
a tanulók munkája és tanulása valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán;
az óra eredményessége;
a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi eredménymérések).
o a Bibliai integráció megvalósulása az órán o a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat valamint az ellenőrzést végző, ill. az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a belső ellenőrzési szabályzat határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. Az ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.
6. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében ill. balesetek esetén (intézményi védő-óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fenn áll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban: o minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola Munkavédelmi szabályzatát, valamint a Tűzvédelmi szabályzatát tűzriadó terv rendelkezéseit. o az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának
és
testi
épségének
megóvásával
kapcsolatos
ismereteket
,
rendszabályokat és viselkedési formákat. o a nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon valamint az ügyeletek alkalmával kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel 16
kísérni, a rendet megtartani valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. o az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetni kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük foglalkozásokkal
együtt
járó
védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes veszélyforrásokat,
a
tilos
és
az
elvárható
magatartásformákat. o az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat; o a házirend balesetvédelmi előírásait; o rendkívüli esemény, baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat; o a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a belesetek megelőzésével kapcsolatban: o tanulmányi kirándulások, túrák, testnevelési órák, tantárgyi tanuló kísérleti órák, számítógép terem használata előtt; o tanév végén a nyári idény baleset veszélyeire fel kell hívni a figyelmet. A tanulókkal
közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját
az
osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi.
Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: o a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia; o a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; o minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskolatitkárnak vagy az iskola igazgatójának;
17
o súlyos tanulói balesetet azonnal jelentenie kell az igazgatónak vagy a helyettesének; E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlevő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegély nyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az igazgatónak ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okoka,t és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a magasabb jogszabályok alapján: o a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványokon kell nyilvántartani ( elektronikus baleseti jegyzőkönyv, nyilvántartás a tanulói balesetekről); o a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni ( a jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a szülőnek, a jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg); o súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni; o az iskolai balesetek kivizsgálásába be kell vonni a gyermekvédelmi felelőst; Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére a tanulóbaleset megelőzésére vonatkozó részletes szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata írja elő. A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő további feladatokat a 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet szabályozza.
18
7. Katasztrófavédelem, tűzvédelem A katasztrófavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos tennivalókat
részletesen
tartalmazza az intézmény Katasztrófavédelmi és Tűzvédelmi szabályzata.
8. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen : o természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.); o tűz; o robbantással történő fenyegetés; Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezető: 1. Dr. Csatáriné Tóth Éva igazgató /5510 Dévaványa, Árpád u.34/1.sz./ 2. Szabó Aranka iskolatitkár (5510 Dévaványa, Körösladányi út 80.)
19
Rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a.) a fenntartót; b.) tűz esetén a tűzoltóságot; c.) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget; d.) személyi sérülés esetén a mentőket; e.) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, ill. katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja . A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket - a tűzriadó és a bombariadó terv mellékletében leírt módon az épületek folyosóira elhelyezett „Menekülési útirány tűz esetén”- személyeket értesíteni, riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak (a folyosókon elhelyezett „Menekülési útirány tűz esetén”) szintén el kell hagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületekből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére a tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:
Az épületből minden tanulónak távoznia kell ezért az órát , foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül ( pl. mosdóban, szertárban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell.
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára , hogy meg tudjon győződni arról nem maradt e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
A tanulókat a tantermek elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolni.
Az igazgatónak illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
a menekülési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról;
a közművezetékek (gáz, elektromos áram ) elzárásáról;
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről;
az elsősegély nyújtás megszervezéséről; 20
a rendvédelmi ill. katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról;
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának , vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatni kell:
a rendkívüli események kezdete óta lezajlott eseményekről;
a veszélyeztetett épület jellemzőjéről, helyszínrajzáról;
az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről);
a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről;
az épületben tartózkodó személyek létszámáról , életkoráról;
az épületek kiürítéséről.
A rendvédelmi ill. katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi ill. katasztrófa elhárító szerv illetékes vezető igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi ill. katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a tűzriadó terv tartalmazza:
A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére, bombariadó terv” című utasítás tartalmazza.
A tűzriadó és a bombariadó terv elkészítéséért a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő menekülési terv
alapján évente
legalább
egy alkalommal
gyakorolni
kell.
A
gyakorlat
megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.
A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára érvényesek.
21
9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
egyéb foglalkozások
tanórán kívüli foglalkozások: o Szakkörök; o Fakultációk; o Sportfoglalkozás; o felzárkóztató foglalkozások; o tehetségfejlesztő foglalkozások; o továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.
Egész napos felügyeletre vonatkozó általános szabályok: A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók:
akiknek napközben az otthoni felügyelete nem megoldott;
akinek mindkét szülője dolgozik;
akik a családban 3 vagy ennél több kiskorú gyermeket nevelnek;
kik rosszabb szociális körülmények között élnek, rendszeres GYVK-ban részesülnek, tartósan betegek / betegségtől függően/, valamint az egyik szülő halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.
Az egész napos felügyeletre tanévenként előre minden év augusztusában illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke egész napos elhelyezését. Az egyéb foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet az igazgató engedélyével. 22
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó szabályok
A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés a felzárkózató foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásra való jelentkezés tanév elején történik, és október 1-től május 31-ig tart. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.
A tanórán kívüli foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát az éves munkaterv részletesen tartalmazza.
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató kéri föl, tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
Az iskola nevelői a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat,túrákat, színházlátogatást, múzeum, könyvtárlátogatást, táborokat, erdei iskolákat szerveznek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek ill. a szaktanárok felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában egyre gyarapodó könyvállomány áll a tanulók rendelkezésére (kb.3700 kötet)
23
10.
A könyvgyűjtemény igénybevételének és működésének szabályai
Az intézmény a Vörösmarty út 2.
sz. alatti iskolaépület átvételekor könyvtárral ill.
könyvtárszobának alkalmas helyiséggel nem rendelkezett. A könyvtárszoba kialakítására (helyiség, bútorzat, könyvállomány) az évek során pályázati pénzek felhasználásával került sor. Egyre bővült a könyvállomány, ma 3700 kötetet tartalmaz. A könyvbeszerzések alapjául az iskola szellemiségét figyelembe véve az intézmény gyűjtőköri szabályzata szolgál. A könyvek rendszerezése szakképzett könyvtáros segítségével elkezdődött és folyamatos. Az iskolai könyveket,
bárki használhatja aki az intézménnyel tanulói jogviszonyban áll. Ezen kívül az
iskolai könyveket használhatja az intézmény bármely dolgozója. Valamennyi osztálynak külön füzete van amelybe a könyvet kikölcsönző nevelő vagy tanuló beírja a nevét, könyv címét, a kölcsönzés dátumát. A könyvek kölcsönzési ideje két
hét amely igény szerint
meghosszabbítható.
Az iskolai könyvek kölcsönzésének ideje:
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
Délelőtt 9.40-10; 11.40-11.50 9.40-10; 11.40-11.50 9.40-10; 11.40-11.50 9.40-10; 11.40-11.50 9.40-10; 11.40-11.50
24
Délután 14.00-16.00 12-30-14.30 15.30-17.30 12.30-14.00
11. Tankönyvrendelés szervezésének és a tankönyvtámogatás megállapításának rendje Tankönyvrendelés szervezése Iskolánk csak a hivatalosan megjelentetett tankönyvlistáról választ tankönyveket úgy, hogy figyelembe veszi a Református Pedagógiai Intézmény által kiadott ajánlásokat. Az iskola igazgató által megbízott dolgozó végzi a tankönyvrendelés szervezését és annak lebonyolítását a következő módon:
Az iskola minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni, hány könyvre van szükség a napközis foglalkozásokon.
A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról kik jogosultak
normatív kedvezményre. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilógrammot ne haladja meg.
Minden tanévben január 20. tájékoztatni kell a nevelőtestületet a felmérés eredményéről
( hány tanuló igényel és milyen támogatást)
Minden tanévben január 20.-ig a nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját.
Minden tanév január 10. Az iskola kiadja a szülőknek a következő évfolyamra szükséges tankönyvek jegyzékét. A szülő dönt arról, él-e az iskolai tankönyvrendelés lehetőségével.
Minden tanév március utolsó munkanapjáig Az iskola elkészíti a tankönyvrendelést. A várható tanulólétszámokat becsléssel állapítja meg.
Minden
tanév
február
végén
az
iskola
megköti
a
tankönyvellátási
szerződést/szerződéseket.
Minden év augusztus hónapban,
a megrendelt tankönyvek szállítása, tankönyvek
értékesítése. 25
A tankönyvtámogatás megállapítása A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. Tv. 8.§. értelmében a következő tanulók jogosultak normatív kedvezmény igénybe vételére: Az a tanuló aki:
Tartósan beteg.
Testi, érzékszervi, értelmi,beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos.
Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dísgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).
Nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult.
Három vagy több gyermekes családban él.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
A Nkt. 46§ (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-től az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelési-oktatásban és gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást az első alkalommal a 2013/2014-es tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. Az intézménynek jogában áll a normatív kedvezményeken túl – további támogatások megállapítása. Sajnos az intézmény nem rendelkezik ehhez megfelelő anyagi forrásokkal.
12. A térítési díj (étkezési díj) befizetésével kapcsolatos szabályok Az intézményi étkeztetésről nyilvántartást vezet az iskola ( napi lebontásban, névsor és osztály szerint) melyről hónap végén számlát állít ki az étkezésben résztvevő gyermekeknek. Étkezési díj megállapításánál figyelembe kell venni a jogszabály szerint: - tartós betegség esetén 50% ; 26
- 3 vagy több gyermek esetén 50%; - 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevők gyermek aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül 100% ; Egyéb kedvezmény illeti meg azokat a tanulókat, akiknek a szülei a Városi Önkormányzat Képviselő testületéhez kérelmet nyújtanak be, és azt kedvezően elbírálják. Befizetés rendje: Minden hónap 15-ig történik az étkezési díjak befizetése az iskola pénztárába.
13. A tanulók jutalmazásának szabályai Az iskola református szellemiségéből adódóan pénzjutalmat (díjazást) elismerés kifejezésére nem alkalmaz. A tanulók jutalmazása : Azt a tanulót aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti ill. jutalmazza. Jutalmazási lehetőségek:
szaktanári dicséret – a szülő értesítésével;
osztályfőnöki dicséret – a szülő értesítésével;
igazgatói dicséret – a szülő értesítésével;
nevelőtestületi dicséret – a szülő és tanuló ifjúság értesítésével.
Egyéni jutalmazás formái:
oklevél elismerés, tárgyjutalom (könyv vagy egyéb maradandó érték)
táborozási
hozzájárulás Az egész évben példamutatást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért;
példamutató magatartásért;
kiemelkedő szorgalomért;
kiemelkedő sport teljesítményért; 27
országos ill. egyéb vetélkedőn tanúsított jó eredményért dicséretben részesíthető
A dicséretet a tanulók bizonyítványába be kell vezetni.
A tanulók fegyelmi intézkedésének formái Fegyelmezési lehetőségek Az a tanuló aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességét szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető. A fegyelmezési intézkedés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságát, a terhére rótt kötelességszegés súlyát, a fokozatosság elvét, - melytől indokolt esetben el lehet térni valamint a tanuló addigi viselkedését, magatartását, végzett munkáját. Fegyelmező intézkedések: o szaktanári figyelmeztetés o osztályfőnöki figyelmeztetés o osztályfőnöki intés o osztályfőnöki megrovás Fegyelmi büntetések: Az igazgató jogköre: o igazgatói intés o igazgatói megrovás o áthelyezés másik iskolába o kizárás az iskolából A nevelőtestület jogköre: o nevelőtestületi figyelmeztetés Különösen súlyos megítélés alá esik: o lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás, testi sértés, társának emberi méltóságában való súlyos bántalmazása 28
o az iskolában vagy az iskolai rendezvény előtt, bármely csekély mértékű szeszes ital fogyasztása o az iskolában vagy az iskolai rendezvény alatt való dohányzás o kábítószerrel való bármilyen tudatos kapcsolat pl. annak birtoklása, továbbítása, árusítása, fogyasztása A felsorolt büntetés kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő ill. nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló ill. az ellenőrző könyv megfelelő rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelezettségszegése esetén vele szemben magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.
14.
Belső kapcsolatok
A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Az iskolaközösség Az iskola közösségét az iskola dolgozói a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézményben egyházi alkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai alkalmazottak jogait, kötelességeit, juttatásait valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (MT, KJT) és az ezekhez kapcsolódó rendeletek valamint az intézmény Munkaügyi Szabályzata rögzíti. A Munka Törvénykönyve valamennyi fejezete teljes egészében vonatkozik az egyházi intézményben dolgozókra, a KJT-nek csak bizonyos fejezetei. (pl. bérezés, juttatás, szabadságolásra vonatkozó fejezetek)
29
A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja valamint az iskola gazdasági vezetője. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
tanévnyitó értekezlet;
tanévzáró értekezlet;
félévi és év végi osztályozó értekezlet;
évi két alkalommal nevelési értekezlet.
Rendkívüli nevelési értekezletet kell összehívni ha a nevelőtestület tagjainak több mint 50+1%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója ezt indokoltnak tartja.
A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van;
a nevelőtestület döntéseit (ha erről magasabb jogszabály ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik) nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:
egy osztályban tanítók értekezlete; 30
felső tagozat nevelőinek értekezlete;
alsó tagozat nevelőinek értekezlete;
A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek:
alsós munkaközösség
felsős munkaközösség
A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott feladaton belül:
A pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése;
Az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése és korszerűsítése;
Egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése , értékelése;
Pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása;
A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése;
A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése;
Javaslattétel az iskola igazgatójához a munkaközösség vezetők személyére.
A szakmai munkaközösségek az iskola PP-a, éves munkaterve
alapján tevékenykednek. A
munkaközösség vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 31
A szülők közösségei Az iskolában szülői szervezet (munkaközösség) működik. Szülői közösséget alkotnak az egy osztályban tanuló gyermekek szülei. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az osztályfőnökök döntései alapján választják a különböző tisztségviselőket. Az osztályközösségek élén hetesek állnak.
Az iskola közösségének kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével megbízott pedagógusvezetők és választott vezetők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:
az igazgatóság megbeszélései;
különböző értekezletek>
megbeszélések;
Ezen fórumok időpontját az iskolai éves munkaterv határozza meg. Az igazgató az aktuális feladatokról írásbeli tájékoztatókon, körleveleken keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők a kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban , egyénileg vagy munkaközösség vezető útján közölhetik az igazgatósággal. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az igazgató az osztályfőnökök útján rendszeresen tájékoztatja a tanulókat. 32
A tanulót, a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az osztályfőnök közbenjárásával az iskola igazgatóságához. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola életének egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az osztályfőnökökön keresztül az iskolai szülői értekezleten, fogadóórákon, szeretetvendégségeken, ellenőrző, tájékoztató füzeteken keresztül írásban értesítik. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi fórumok szolgálnak:
családlátogatások;
szülői értekezletek;
fogadóórák;
nyílt napok;
írásbeli tájékoztatók ellenőrzőben, tájékoztató füzetben.
A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola PP-ról, SZMSZ-ről és Házirendjéről az iskola igazgatójától kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, mindenki számára elérhető, megtekinthető.
A pedagógiai programja egy példánya megtalálható :
az iskola igazgatójánál;
az iskola tanári szobájában;
az iskola könyvtárában.
Vezetők akadályoztatásának esetén a helyettesítés rendje 33
Az igazgatót távollétében ( hivatalos ügyek intézése, továbbképzések, konferenciák, értekezletek stb.) teljes felelősséggel és intézkedési jogkörrel Lengyel Lászlóné (Takács Beáta) igazgatóhelyettes helyettesíti.
A szülők közössége és a kapcsolattartás rendje A Szülői Munkaközösség A Közoktatási tv. 59.§-a alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget ) hozhatnak létre. A szülő munkaközösségnek véleményezési joga van:
az SZMSZ szülőket is érintő rendelkezéseiben;
a szülőket anyagilag is érintő ügyekben;
a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában;
az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.
A véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az intézmény szülői munkaközössége részére az iskola igazgatója tájékoztatást ad- tanévenként legalább egy alkalommal - az intézmény munkájáról. A
szülői
szervezet
dönt
saját
működési
rendjéről,
munkatervének
elfogadásáról,
tisztségviselőinek megválasztásáról. Az intézményben működik a szülői munkaközösség, amely képviseli úton választott szülői szervezet. A Szülői Munkaközösséget a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, ezért a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében ill. az intézmény egészét érintő ügyekben. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetői által választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Munkaközösséget az intézményvezető tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. 34
A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény
a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli
tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja
szülői
értekezletek, az egyéni tájékoztatás fogadóórákon történik.
A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az év eleji értekezleten kapnak tájékoztatást. Az osztályközösségek tanév eleji értekezletén lehetőséget kell biztosítani az osztályban tanító új pedagógusoknak a bemutatkozásra. Az iskola tanévenként 3 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az igazgató, az osztályfőnök hívhat össze a felmerült problémák megoldására. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai igény szerint fogadóórát tartanak, ahol egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára.
A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján (dolgozatok, felmérők). Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben az érdemjegyeket.
35
A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák, foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége megválasztja az osztály diák-önkormányzati tagját. Küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe, az osztályközösség így önmaga képviseletéről dönt. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására.
Iskolagyűlés Az iskolagyűlés az iskola tanuló közösségének a legmagasabb tájékoztató fóruma. Az iskolagyűlés nyilvános, azon bármely tanuló megteheti közérdekű észrevételét, javaslatait. Az iskolagyűlés az igazgató által hívható össze. Az iskolagyűlést az igazgató tanévenként egy alkalommal hívja össze. Az iskolagyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. Rendkívüli diákgyűlés is összehívható, ha ezt az iskolaigazgatója kezdeményezi.
A diákönkormányzat és működése A DÖK működési rendje A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 36
A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Rendje az SZMSZ mellékletét képezi. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez.
A diákönkormányzat jogai: A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a következő esetekben:
az intézményi SZMSZ módosításakor;
a Házirend módosításakor;
A diákönkormányzat döntési joga kiterjed:
saját működésére és hatásköre gyakorlására;
egy tanítási munkanap programjára;
tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére;
vezetőinek és munkatársainak megbízására.
A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit , berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.
37
15. Tájékoztatáskérés a belső jogi normákról Különös közzétételi lista /32/2008.(XI.24.) OKM rendelet / Az iskola nevelési Pedagógiai Programja, Házirendje és Szervezeti Működési Szabályzata megtalálható az iskola igazgatói irodájában (könyvtárszobában) és tanári szobájában , valamint az internetes honlapján: a pedagógusok iskolai végzettsége, és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához; a nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége, és szakképzettsége; az országos mérés-értékelés eredményei évenként feltüntetve; az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói; a volt tanítványok 8.; 9. évfolyamon elért eredményei évenként feltüntetve. Ezeket a tanügyi dokumentumokat a szülő az intézmény igazgatójától elkérheti és helyben tanulmányozhatja. Az iskola munkatervének, tantárgyfelosztásának egy példányát a fenntartó minden tanévben megkapja, és irattárában őrzi. Ugyanez vonatkozik az éves beszámolóra és az értekezletek jegyzőkönyveire (tanévnyitó, félévi, tanévzáró értekezlet). Az intézmény költségvetését az Egyházkerület Elnöksége hagyja jóvá, egy példányát irattárában őrzi a Tanügyi Hivatal és a Gazdasági Hivatal . A Házirend egy példányát a beiratkozáskor át kell adni a szülőnek. A dokumentum terjedelmére való tekintettel és takarékossági okokból a szülő a Házirendet helyben tanulmányozhatja. A Házirend egy-egy példányát minden osztályteremben ki kell függeszteni . A Házirend lényeges tartalmi kérdéseit vázlatosan minden osztályfőnöknek a tanév elején ismertetni kell az első szülői értekezleten.
38
16.
Külső kapcsolatok
Belépés és benntartózkodás rendje külső személyeknek Az iskola 6.00-tól 18.30-ig tart nyitva. Szülők részére a hivatalos ügyintézés a gazdasági irodában 8.00-tól – 15.30-ig . Az intézmény területén idegen személyek nem tartózkodhatnak. Az intézménybe ügynököt csak előzetes telefonegyeztetés után, erősen korlátozott számban fogadunk. Személyes vagy telefonon való egyeztetés után az intézmény igazgatója külső személyeket bármikor fogad. A szülők részére fogadóórát az intézmény igazgatója szeptemberben, januárban és májusban jelöl ki. Személyes vagy telefonos egyeztetés után bármikor fogad. Ilyen szempontból az intézmény igyekszik a lehető legnyitottabb lenni. AZ ISKOLÁBAN AZ INTÉZMÉNY SZELLEMISÉGÉVEL ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN REKLÁMTEVÉKENYSÉGET NEM LEHET FOLYTATNI! Egyébként bármiféle reklámtevékenység külön egyedi elbírálás alá esik.
Az iskola a következő intézményekkel tart kapcsolatot:
fenntartóval (Tiszántúli Református Egyházkerület 4026 Debrecen, Kálvin tér 17.);
a Református Egyházközséggel mint alapítóval (5510 Dévaványa, Bem J.u.3.);
a helyi önkormányzat képviselő testületével és a polgármesteri hivatallal (Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 5510 Dévaványa, Hősök tere 1.sz.
helyi oktatási intézményekkel és tantestületeivel ( ÁMK,Ványai Ambrus Általános Iskola 5510 Dévaványa, Vörösmarty út 2-4.sz.);
Tisza Kálmán Gimnázium, Szakképző Iskola, Szakiskola, és Kollégium ( 5510 Dévaványa, Mezőtúri út 2.sz.) Óvodák ( 5510 Dévaványa, Eötvös u.9.sz.).
Szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások: -
Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 5600 Békéscsaba Kiss Ernő út 3.;
- Általános Művelődési Központ. Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 5510 Dévaványa, Bem u. 4.; -
MRE Egységes Pedagógiai Szakszolgálata 4026 Debrecen, Füvészkert út 4.; 39
-
RPI Budapest, Abonyi út 21.;
-
Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat,5510 Dévaványa, Eötvös út 43.;
-
Iskolaorvos 5510 Dévaványa Széchenyi út;
-
Védőnők, 5510 Dévaványa Eötvös út 1.
Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel:
az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával Református Elemi Iskolai Közalapítvány;
Nagycsaládosok Egyesülete;
Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat;
József Attila Művelődési Ház, Alapfokú Művészeti Iskola;
Bereczki Imre Helytörténeti Múzeum;
Ladányi Mihály Könyvtár;
Rendőrség Dévaványa, (2008.09.01-től „Suli-zsaru” program keretében Hajdú Sándor zászlós mint iskolarendőr működik közre);
Szarvasi Rendőrkapitányság.
17. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn:
a Gyermekorvosi Rendelőintézettel ( 5510 Dévaványa, Széchenyi u.);
Dr. Kacsó Márta gyermekorvossal ( 5510 Dévaványa, Körösladányi u.2.sz.);
Dr. Demeter Erzsébet gyermekorvossal (5510 Dévaványa, Széchenyi u.);
Tímár Erika iskolai védőnővel.
A fent említett egészségügyi szakemberek szerződés alapján végzik tanulóink rendszeres egészségügyi ellátását (szűrővizsgálatok, védőoltások), és egészségügyi felvilágosító munkát végeznek éves ütemterv szerint illetve igény szerint bármilyen témában.
40
Védőnői Iskolai munkaterv Szeptember - létszámegyeztetés - tisztasági vizsgálat 1-8. osztály - 6.o. MMR oltás - 7. o. Engerix- B oltás 1. Október - 6.o. Di-Te oltás November - bekönyvelés - somatometriai vizsg. (2.o.) December - somatometriai vizsg. ( 4.o.) Január - tisztasági vizsgálat 1-8. o. Február - somatometriai vizsg. (6-8. o.) - orvosi vizsgálat (6-8.o.) Március - 7.o. Engerix B oltás II. Április - tisztasági vizsgálat (1-8.o.) - orvosi vizsgálat (2-.4. o.) 41
Május - bekönyvelés Június - továbbtanulók törzslapjának kitöltése fogászat: évfolyamonként, évente 1 alkalommal
18.
A vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek
Az intézmény világnézetileg elkötelezett, a Református Közoktatási Törvény értelmében elsősorban református vallású munkavállalókat alkalmaz, de ennek hiányában más vallású dolgozó is alkalmazható. A tanév során a jelentősebb nemzeti, egyházi, iskolai ünnepélyek a templomban zajlanak istentisztelettel egybekötve, melyeken a részvétel valamennyi dolgozóra nézve kötelező. Az istentiszteleteken való részvételt valamennyi dolgozótól – különös tekintettel a pedagógusokra – elvárjuk. A tanítási nap áhítattal kezdődik:
napi igeolvasás;
beszélgetés az ige alapján;
imádság minden osztályközösségben;
a tanítás közös imádsággal fejeződik be;
felső tagozaton napi igeolvasás Biblia olvasó kalauz szerint;
reggel Ószövetségi igeolvasás, tanítás után Újszövetségi igeolvasás;
felső tagozatos osztályok az osztályfőnökökkel együtt minden hétfőn
7.30-tól közös
Istentiszteleten vesznek részt a templomban ill. a gyülekezeti teremben;
evangéliumi énekek tanítása és éneklése hittanórákon, áhítatokon, napközben, énekórákon;
Bibliai integrációs lehetőségek keresése és alkalmazása különböző tantárgyaknál;
tanévkezdéskor részvétel pedagógus csendes napokon;
szeretetvendégségek szervezése szülőknek, gyermekeknek;
áhítat munkaértekezletek előtt; 42
családi Istentiszteletek minden hónap utolsó vasárnapján;
19.
Mindennapos testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje
Az iskolában a mindennapi testedzést a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások (pl. tömegsport) és az iskolai sportköri foglalkozások keretében biztosítjuk. Az iskolai tornaszoba és iskolaudvar minden nap – tanítás kezdetétől 7.45-től 17.30-ig – a tanulók rendelkezésére áll. A délutáni foglalkozásokat is szakképzett pedagógus végzi. Ily módon tudjuk biztosítani a tanulóink részére azt, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelően naponta legalább 45 perc időtartamban a testmozgásra, sportolásra lehetőségük legyen. Az iskolai sportfoglalkozás a tanulók mozgásigényének kielégítésére, sport megszerettetésére alakult. Az iskolai sportfoglalkozásokat a délelőtti testnevelési órákat tartó pedagógus vezeti. A mindennapos testedzés megvalósítását szolgáló részletes programot a Pedagógiai Program tartalmazza (40.oldal), ami az új törvény felmenő rendszerben történő bevezetése miatt, folyamatos kivezetésre kerül.
20. Fokozottabb együttműködés a tanuló veszélyeztetettsége esetén Ha az iskola a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, ill. a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet: a gyermekjóléti szolgálattól, illetve más , az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.(pl.gyámügy) Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti
szolgálat
javaslatot
tesz
arra,
hogy
a
nevelési-oktatási
gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. 43
intézmény
a
21. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás Az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai DÖK közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy közösen működtessék a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása, a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendjét az iskolai házirendben meg kell határozni. A szabályozásnál az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek) és a DÖK-nek egyetértési joga van. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha a kiskorú sértett (gyermek vagy kiskorú gyermek) kötelességszegő esetén a szülő egyetért. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő kiskorú gyermek szülőjének figyelmét fel kell hívni arra, hogy igénybe veheti az egyeztető eljárást, feltéve ha ehhez a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú tanuló esetén, a szülőaz értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül- írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába , kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell.
44
22. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 1. Az intézményben keletkező illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) 2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 4. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 5. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) 6. Az elektronikus iratokat az iskola gazdasági irodájában lévő számítógépen elektronikus úton meg kell őrizni. A számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni.
7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezeléséért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős. 45
Záró rendelkezések A szabályzat hatályba lépése: Nyilvánosságra hozatal időpontja: A felülvizsgálat rendje: Jogszabály szerint
Intézményvezetői aláírás, bélyegzőlenyomat:
Dr. Csatárié Tóth Éva igazgató
Az Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását készítette: …………………………………… Dr. Csatáriné Tóth Éva Igazgató
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület véleményezte és elfogadta: …………………………..
46
A diákok képviseletében véleményezési jogot gyakorolt: A DÖK felnőtt képviseletében:
……………………………………
A szülők képviseletében véleményezési jogot gyakorolt:
A szülői képviselet nevében:
……………………………………
A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a Tiszántúli Református Egyházkerület, mint fenntartó 2013…………. jóváhagyta.
A fenntartó nevében: …………………………………… Dr. Bölcskei Gusztáv püspök
Debrecen , 2013.…………….
47
Mellékletek: - Működési engedély - Békés Megyei Kormányhivatal igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos tájékoztatója - Adatkezelési Szabályzat - munkaköri leírás minták - Diákönkormányzat véleményezési jegyzőkönyv - Szülői munkaközösség véleményezési jegyzőkönyv - Nevelőtestületi véleményezési és elfogadó jegyzőkönyv
48
49
