A NAGYKANIZSAI ZRÍNYI MIKLÓS - BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2013.
2
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető
4
1.) A köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó jogszabályi előírások
5
2.) A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya
18
3.) Az iskola alapadatai
19
4.) Az iskola szervezeti rendszere, irányítása
21
5.) A dolgozók munkaköri leírásainak mintája
26
6.) Az iskola szervezeti egységei
27
7.) Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével
28
Az iskolaközösség Az intézményi tanács Az iskolaszék Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A nevelők közösségei A szülői szervezet (közösség) A tanulók közösségei Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 8.) Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái 43 9.) Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
45
10.) Az iskola működési rendje
48
11.) Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások
52
12.) Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok
55
13.) A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje
59
14.) Az iskolai könyvtár működési rendje
61
15.) A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
76
16.) Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)
77
17.) A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
83
18.) A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai
86
3
19.) Az iskolai tankönyvellátás rendje
88
20.) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése
90
21.) A felnőttoktatás formái
92
22.) Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
93
23.) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei (Hatályos: 2013.augusztus 31-ig)
95
24.) A teljesítménypótlék összegére vonatkozó belső szabályok (Hatályos: 2013. augusztus 31-ig)
96
25.) A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása
97
Melléklet: Az iskola szervezeti felépítésének vázlata 1.számú melléklet Adatkezelési szabályzat – a szervezeti és működési szabályzat 2 számú melléklet A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének szabályzata 3. számú melléklet Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai a helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel 4.számú melléklet
Az iskolai könyvtár SZMSZ tagintézmény és székhelyintézmény 5..számú melléklet
4
BEVEZETŐ
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján a köznevelési
intézmény
működésére,
belső
és külső
kapcsolataira vonatkozó
rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A szervezeti és működési szabályzat elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős. Az mostani kiadást az tette szükségessé, hogy 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett az iskolák működését meghatározó új törvény, majd ennek végrehajtási rendelete. Ezek az új jogszabályok megváltoztatták az intézmények szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó előírásokat.
5
1.) A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 36. § (2) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, szolgálatra alkalmas. Ezekben az iskolákban az SZMSZ a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja. (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,
6
c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelésioktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.
7
48. § (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 58. § (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni. 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, 70. § (2) A nevelőtestület b) az SZMSZ elfogadásáról, dönt. 71. § (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a
8
pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak
nevelő-oktató
munkájának
szakmai
segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 83. § (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 84. § (9) Az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény d) SZMSZ-ének jóváhagyásához, beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény 2012. december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak. (71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.)”
9
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,
10
l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,
11
g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza. (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelésioktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. (6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZe tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról.
12
(3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá
az
iskolától
kölcsönözhető
tankönyvekről,
taneszközökről
és
más
felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (6)
Az
(1)–(5)
bekezdésben
meghatározott
kérdések
SZMSZ-ben
történő
szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre,
valamint
egyes
jogköreinek
gyakorlását
átruházhatja
a
szakmai
munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására.
13
120. § (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. 121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 122. § (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt. 129. § (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 160. § A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy g) egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e, 163. § (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat,
14
b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása, d) a katalógus szerkesztési szabályzata, e) a tankönyvtári szabályzat. (6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét – elfogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni. 168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelésioktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). 187. § Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) az SZMSZ-ben meg kell határozni aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást, ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait, ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét, b)
az
intézményegység
munkáját
az
intézményegység
vezetője
irányítja,
intézményegység-vezetői megbízást a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ igazgatója is kaphat. 188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek – bármely oknál fogva – nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani.
15
2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.” A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései: „13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett, b) a költségvetési szerv alapító okiratának – ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának – keltét, számát, az alapítás időpontját, c) az ellátandó, és a szakfeladat rend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését, d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol, e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját, f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el, g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,
16
h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és i) az irányító szerv által a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.” A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „15. § (2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni.” A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után. 29. § (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.”
17
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „23. § (5) A tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”
18
2.) A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. A Zrínyi Miklós – Bolyai János Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év március hó 26 napján fogadta el. 2. Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte:
az iskolai diák-önkormányzat,
az iskolai szülői szervezet,
az intézményi közalkalmazotti tanács,
3. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. A tagintézményben az igazgatót a tagintézmény-vezető képviseli.
19
3.) AZ ISKOLA ALAPADATAI − Az intézmény neve: Zrínyi Miklós – Bolyai János Általános Iskola − Az intézmény székhelye, címe:8800 Nagykanizsa, Zrínyi Miklós utca 38. − Az intézmény telephelyei:8800 Nagykanizsa, Szent Imre utca 10. − Az intézmény tagintézményei: Zrínyi Miklós – Bolyai János Általános Iskola Bolyai János Tagintézménye 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 9. − Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó nevez ki. − Az intézmény alapító okiratát elfogadó határozat száma: − Az intézmény alapító okiratának • száma: • kelte: − Az intézmény alapításának időpontja: 1872 − Az intézmény gazdasági szervezetének megnevezése: − Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. − Az intézmény gazdálkodási jogköre: − Az intézmény fenntartója:Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1056 Budapest Szalay u. 10-14. − Az intézmény alaptevékenységei: A szakfeladat megnevezése
Száma
Általános iskolai nevelés-oktatás Általános
iskolai
tanulók
nappali
852010
rendszerű 852011
nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás (táncművészeti ág) Többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos 852012 nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása
20
− Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: -
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
-
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
− A rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek: A tevékenység megnevezése 1. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
− Az intézmény számlaszáma: − Az intézmény adóhatósági azonosító száma:− Az intézmény statisztikai számjele:− Az intézmény OM azonosító száma: 037507 − Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága:− Az intézményhez rendelt más költségvetési szervek felsorolása:Az intézmény által használt kör és hosszú bélyegzők- lenyomata
Az iskolai bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Hosszú bélyegző: igazgató, tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettesek, gazdasági titkár, iskolatitkár, osztályfőnökök, tanárok. Körbélyegző
használata:
igazgató,
tagintézmény-vezető,
igazgatóhelyettesek,
gazdasági titkár, iskolatitkár, - illetve a félévi értesítő, a törzslap, a naplók és a bizonyítvány kitöltésekor az osztályfőnökök.
21
4.) AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA
Az iskola szervezete
Az intézmény tagintézményei (intézményegységei), engedélyezett létszámai és ezek feladatai
A székhely és tagintézmény ellátandó feladatai: ALAPFOKÚ OKTATÁS ( 8 évfolyamos )
• általános iskola, • alapfokú művészeti iskola ( székhelyintézmény ) • általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) • sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) • enyhe értelmi fogyatékos • beszédfogyatékos • értékszervi fogyatékos: nagyothalló • testi fogyatékos, mozgáskorlátozott • A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása. • Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatása (1-4. évfolyam). • Általános Iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évolyam) • Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése oktatása (5-8. évfolyam)
22
• Enyhe értelmi fogyatékos • Beszédfogyatékos • Érzékszervi fogyatékos: nagyothalló • Testi fogyatékos, mozgáskorlátozott • A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása. • A
megismerő
funkciók
vagy
a
viselkedés
fejlődésének
súlyos
rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása. • Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása (5-8. évfolyam) • Alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágban. • Általános iskolai napközi otthoni nevelés • Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése • Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése • Általános iskolai tanulószobai nevelés • Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése • Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése • Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása • Iskola, diáksport-tevékenység és támogatása. Az iskolai neveléshez, oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek: - nem magyar állampolgár gyermekek, tanulók óvodai nevelése, oktatása - különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása: - integrációs nevelés, oktatás - képesség-kibontakoztató felkészítés - halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása - magántanulók oktatása Az intézmény jogosultsága: Általános iskolai bizonyítványok kiállítása. Maximálisan felvehető tanulólétszám összesen: 1080fő Székhely: 540fő Tagintézmény:540fő
23
Az iskola igazgatósága 1. Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: • az igazgatóhelyettesek, • tagintézmény (intézményegység) vezető 2. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. 3. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. 4. Az intézményben a aláírási jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre
vonatkozó
ügyiratokat
a
tagintézmény-vezető
vagy
az
igazgatóhelyettes írja alá. 5. Az igazgató munkáját az tagintézmény-vezető segíti illetve az • Igazgatóhelyettesek 6. Az igazgatóhelyettes(ek) megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.
24
7. Az igazgatóhelyettes(ek),tagintézmény-vezető és a más vezető beosztású dolgozó(k) munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 8. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a tagintézmény-vezető illetve igazgatóhelyettesek helyettesítik. 9. Az igazgatóság rendszeresen kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) 1. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai: • az igazgató, • tagintézmény (intézményegység) vezető, • az igazgatóhelyettesek, • a szakmai munkaközösségek vezetői, • a diákönkormányzat vezetője, • a közalkalmazotti tanács vezetője, • a reprezentatív szakszervezet intézményi vezetője, • a diákközgyűlésen megválasztott diákképviselő, • esetenként az igazgató külön meghívottja /témától függően/ 2. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 3. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.
25
Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
5.) A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK MINTÁJA 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok -
a dolgozó neve,
-
munkaköre,
-
beosztása,
-
heti munkaideje,
-
pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma,
-
a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése,
-
a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése,
-
a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése.
b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül -
a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,
-
az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,
-
az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok,
-
a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok,
-
a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok,
-
az ellenőrzés, értékelés feladatai,
-
a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai,
26
-
a dolgozó sajátos munkakörülményei.
c) A munkaköri leírás hatályba léptetése -
a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma,
-
az igazgató aláírása,
-
a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.
27
6.) AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI Az iskola tagintézménye (intézményegység) Zrínyi Miklós – Bolyai János Általános Iskola Bolyai János Tagintézménye
A tagintézmény élén az alábbi felelős beosztású vezető áll tagintézmény-vezető igazgató helyettes
A tagintézmény vezetőjét távollétében a tagintézményi igazgató helyettes illetve az igazgató által megbízott dolgozók helyettesítik az igazgató által meghatározott jogkörökben.
Iskolavezetés
A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll Igazgató,
Nevelőtestület
Igazgató, tagintézmény-vezető
1-4. évfolyam
igazgatóhelyettesek
5-8. évfolyam
igazgatóhelyettesek
Napközi otthon, tanulószoba
igazgatóhelyettesek
Az iskola szervezeti egységei
Az iskola szervezeti felépítésének vázlata Melléklet 1.sz (99.oldal)
28
7.) AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL
Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.
Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 1. Az
iskolai
alkalmazottak
közösségét
az
intézménnyel
közalkalmazotti
jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik.
A nevelők közösségei A nevelőtestület 1. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók.
29
3. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. 4. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. 5. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogköreit nem ruházza át másra. 7. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságo(ka)t, illetve munkacsoporto(ka)t hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: A bizottság (munkacsoport) Megnevezése Fegyelmi Bizottság
Feladata és hatásköre - A házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, - Az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala
Nevelési Bizottság
- A pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata - A tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése - konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében
Mérési Csoport
- a pedagógiai program alapján a tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése
30
Munkacsoportok
Az
1.sz
mellékletben
megjelőlt
munkacsoportok. Az
adott
terület
szakmai
feladatainak
ellátása,javaslat tételi hatáskörrel. 8. A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül
a
tevékenységek
összehangolására,
irányítására,
koordinálására
munkaközösség vezetőt javasolnak, a munkaközösség vezetőt az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 9. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: • alakuló értekezlet, • tanévnyitó értekezlet, • félévi és év végi osztályozó értekezlet, • őszi nevelési értekezlet, • tavaszi nevelési értekezlet • tanévzáró értekezlet, • esetenként rendkívüli értekezlet, 10. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 11. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet.
31
12. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. 13. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. . /Pl.:székhely ill. tagintézmény , alsó tagozat,felső tagozat,egy évfolyamon tanítók értekezlete/
A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. Az
iskolában
az
alábbi
szakmai
munkaközösségek
működnek
intézményegységenként: • Alsós szakmai munkaközösség o Tagjai :munkaközösség vezető, munkacsoport vezetők,nevelők, • Felsős szakmai munkaközösség o tagjai: munkaközösség vezető, munkacsoport vezetők, nevelők 3. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: • az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, • az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének
32
folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, • pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, • a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, • az iskolai belső mérések feladatainak összeállítása, értékelése, • a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására, • a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, • a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, •
javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,
• a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, • a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése, • javaslatot tesz az egyes szaktanárok külön megbízásainak elosztására • javaslatot tesz a szertárak és szakkönyvtárak fejlesztésére, • közös felelőssége van a szaktárgyi felszerelések megőrzéséért • rész vesz a tantárgy – pedagógiai fejlesztési és kutatási munkálatokban, • folyamatosan megvitatja a szakmai kérdéseket, • szervezi a szakterület iskolai versenyeit • a vizsgák (különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait összeállítja • kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, • végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, • a munkaközösségnek a munkaterv illetve igazgatói felkérés alapján részt kell venniük az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, • a munkaközösségek részt vesznek a pedagógusok települési és társulási szintű továbbképzésében és a társulási szintű munkaközösségek munkájában, • a pedagógus–álláshelyek pályázati anyagának véleményezése,
33
• a munkaközösség figyelemmel kíséri az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segíti a gyakornokok beilleszkedését.
5. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 6. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. 7. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait nevelőtestület javaslata alapján, az igazgató bízza meg. A szülői szervezet (közösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében /intézményegységenként/ szülői szervezet (közösség) működik. /A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére szülői szervezetet ( közösséget) hozhatnak létre.
34
1. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 2. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből
a következő
tisztségviselőket választják: • elnök, • elnökhelyettes, • elnökhelyettes, 3. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a szülői szervezetek vezetői vagy az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 4. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) választmánya vagy vezetősége. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányának vagy vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. 5. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit: • elnök, • elnökhelyettes, • elnökhelyettes, 6. Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. 7. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
35
8. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányát (vezetőségét) az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 9. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: • megválasztja saját tisztségviselőit, • kialakítja saját működési rendjét, • az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, • képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, • véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, 10. Az iskolában működő szülői szervezetek közül az alábbiak jogosultak a véleményezési, illetve az egyetértési jog gyakorlására: Zrínyi Miklós –Bolyai János Általános Iskola Székhelyintézmény Szülői Munkaközössége és A Tagintézmény Szülői Munkaközössége A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az
azonos
évfolyamra
járó,
közös
tanulócsoportot
alkotó
tanulók
osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.
36
2. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: • osztálytitkár, • nevelési felelős • tanulmányi felelős, • 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő
érvényesítheti.
A
diákönkormányzatot
megillető
javaslattételi,
véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 2. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 3. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.
37
4. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. 5. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen
a
diákönkormányzatot
segítő
nevelő,
valamint
a
diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 3 fő diákképviselőt választ.
Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. A kapcsolattartás fórumai: • az igazgatóság ülései, • az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, • a különböző értekezletek, • megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.
38
3. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 4. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: • az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, • az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. 5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) vagy közvetlenül az igazgatóval.
A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az
iskolában
tevékenykedő
szakmai
munkaközösségek
folyamatos
együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: • a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, mérések, • iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, rendezvények, • iskolán kívüli továbbképzések, • a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek egyéb lehetőségek.
39
3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek kapcsolattartása 1. Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. 2. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább négy alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézményi tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani. 3. Az intézmény működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az
iskola igazgatója félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 3 havonta, o
a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal,
o A bejáratoknál és a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblákon ill. körözvényeken,iskolarádión,honlapon,iskolagyűlésen,keresztül folyamatosan, • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,eseti megbeszéléseken, • a szaktanárok eseti találkozókon , megbeszéléseken, • a DÖK vezető tanár a DÖK képviselőkön keresztül tájékoztatják.
40
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató: o a
szülői
szervezet
(közösség)
vezetőségi
ülésén
3 havonta, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként min. 3 alkalommal, o a bejáratoknál, folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül, o a honlapon havi időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, o fogadóórákon, eseti megbeszéléseken • az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, o fogadóórákon, eseti megbeszéléseken, o tájékoztató füzeten keresztül, tájékoztatják.
41
2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: • a családlátogatások, • a szülői értekezletek, • a nevelők fogadó órái, • a nyílt tanítási napok, • a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések, • írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, 3. A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési
szabályzatáról,
illetve
házirendjéről
az
iskola
igazgatójától,
tagintézmény-vezetőjétől, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.
42
8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola honlapján, • az iskola fenntartójánál, • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola nevelői szobájában, • az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, • a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél,
9. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
43
8.) AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 1. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 2. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatatott megbeszéléseken. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. 4. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára.
A
megvalósításához
szakmai
programra
szükséges,
vonatkozó
felhasználható
javaslatát
időkeretet,
az
annak
valamint
a
rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő
sportszervezet
a
szakmai
program
megvalósításába
milyen
feltételekkel vonható be. 5. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.
44
6. Az
iskolai
sportkör
foglalkozásaihoz
az
iskola
biztosítja
az
iskola
sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem, edzőterem, stb.), valamint sport eszközeinek használatát. 7. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.
45
9.) AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI
1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának
állandó
munkakapcsolatban
kell
állnia
a
következő
intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1056 Budapest Szalay u. 10-14. • Az
intézmény
működtetőjével:
Nagykanizsa
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata • A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: •
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
• A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel: Zala megyei Pedagógiai Intézet • A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel 4.sz. melléklet • A területileg illetékes nevelési tanácsadóval:
Térségi Pedagógiai
Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nagykanizsa, Rózsa út 9; Nevelési Tanácsadó Nagykanizsa, Rózsa út 9. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató illetve a tagintézményvezető a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot
tart
fenn
az
alábbi
intézményekkel,
szervezetekkel,
gazdálkodókkal: • Az iskolát támogató Nagykanizsa Zrínyi Miklós Általános Iskoláért Közhasznú Alapítvány és Bolyai Alapítvány kuratóriumával.
46
• Az alábbi közművelődési intézményekkel:
Hevesi Sándor Művelődési
Központ Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.; Medgyaszay Ház Nagykanizsa, Sugár út 5., Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány Nagykanizsa, Ady E. út 7., Thúry György Múzeum Nagykanizsa, Fő út 5., Halis István Városi Könyvtár Nagykanizsa, Kálvin tér 5., Képzőművészeti Háza, Magyar Plakát Ház Nagykanizsa, Erzsébet tér 14-15. • Az
alábbi
társadalmi
egyesületekkel:
Kaán
Károly
Közhasznú
Környezetvédelmi Egyesület Nagykanizsa, Vörösmarty út 25., Élet – Tér Állatvédő Egyesület Nagykanizsa, Erdész út 49. • Az
alábbi
termelő,
gazdálkodó
szervezetekkel,
vállalkozásokkal:
Zalaerdő Nagykanizsa, Múzum tér, Vízmű Nagykanizsa, Kisfaludy S. út • Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal (Nagykanizsa, Zrínyi M. út 51.), Kistérség Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Nagykanizsa, Bajza út 2.,
Zala
Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatal Járási Gyámhivatala (Nagykanizsa, Eötvös tér 16.), Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) Zala Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat TEGYESZ Nagykanizsa, Petőfi út 5., TEGYESZ Speciális Lakásotthon Nagykanizsa, Csengery út 117. Űrhajós úti Gyermekotthon Nagykanizsa, Űrhajós út. A munkakapcsolat felügyeletéért az • Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Szent József Plébánia Nagykanizsa, Ady Endre út, Jézus Szíve Plébánia Nagykanizsa, Deák tér, Nagykanizsa Református Egyházközség Kálvin tér 1.; Evangélikus Egyházközség Nagykanizsa, Csengery út 37. 3. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettesek a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 4. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az Egészségügyi Alapellátást Intézményének vezetőjével, ,
47
illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat 15/l-es pont szabályozza. 5. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal (Nagykanizsa, Zrínyi M. út 51.), Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatal Járási Gyámhivatala (Nagykanizsa, Eötvös tér 16.), Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.), Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály Nagykanizsa, Sabján út. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettesek a felelősek. 6. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják azon törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai,melyek a helyi önkormányzattól bérlési engedéllyel rendelkeznek. 7. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a területi szakmai munkaközösségek munkájába: • Alsós munkaközösség, • Felsős munkaközösség.
48
10.) AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az iskola épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 órától este 20.00 óráig tart(anak) nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület(ek) ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható(k). 2. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8.00 óra és délután16.30 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. 3. A vezetők benntartózkodásának rendjét egy hétre előre kell írásban meghatározni. 4. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy egyik igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 5. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 16.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza min10 ill.15 perc. A tanítási órák és óraközi szünetek hossza esetenként, tagozatonként, tagintézményenként, évfolyamonként, esetleg osztályonként igazgatói engedéllyel módosítható. 6. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30. óráig tart. 7. Az iskolában reggel 6.30. órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
49
8. Az iskolában egyidejűleg 6 fő + 8 fő Bolyai Tagintézmény ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: • Zrínyi Miklós út 38. • Szent Imre út 10. • Bolyai Tagintézmény Erzsébet tér 9. 9. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 10. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat 7.00 órától 17.00 óráig, kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) 11. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 10.00 óra és 14.00 óra között. 12. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni.
50
13. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 14. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. 15. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) 16. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 17. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.
51
18. Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 70 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
52
11.) AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek: • napközi otthon, • tanulószoba, • szakkörök, • énekkar, • iskolai sportköri foglalkozások, • tömegsport foglalkozások, • felzárkóztató foglalkoztatások, • egyéni foglalkozások, • tehetséggondozó foglalkoztatások, • továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,
A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. 2. A
napközi
otthon
működésének
rendjét
az
alsó
tagozatos
nevelők
munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján az igazgatóhelyettes ellenőrzésével és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. 3. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
53
A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. 2. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. 4. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 5. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 6. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport
és
kulturális
megszervezéséért,
a
versenyeket, résztvevő
vetélkedőket tanulók
szervez.
felkészítéséért
A a
versenyek szakmai
munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 7. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) illetve csak menzai ellátásban részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít.
54
8. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 9. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
55
12.) AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: • biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; • segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; • az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; • feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: • az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; • az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; • az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; • az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: • az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; • az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;
56
• hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a) Az ellenőrzött dolgozó jogosult: • az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; • az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b) Az ellenőrzött dolgozó köteles: • az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: • Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. • Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. • Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. • Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
57
5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: • Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. • Igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a
pedagógusok
nevelő-oktató
munkájának
módszereit
és
eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, o folyamatosan
ellenőrzi
a
hozzá
tartozó
dolgozók
szabályszerű
munkavégzését, munkafegyelmét. • Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:
58
o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a
nevelő
és
oktató
munka
eredményességét
(tantárgyi
eredménymérésekkel). 6. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 7. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 8. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. 9. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Ezen tevékenységeket a működtető illetve a fenntartó végzi.
59
13.) A PEDAGÓGIAI ( NEVELŐ ÉS OKTATÓ ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: • biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, • segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, • az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, • szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: • igazgató, • igazgatóhelyettesek, • tagintézmény-vezető, • munkaközösség-vezetők, 3. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 4. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: • a pedagógusok munkafegyelme, • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, • a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
60
• a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A
tanítási
órák
elemzésének
iskolai
szempontjait
a
szakmai
munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) • a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
61
14.) AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.
2. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár feladatait munkaköri leírása tartalmazza.
3. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok
rendszeres
gyűjtése,
feltárása,
nyilvántartása,
őrzése,
gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.
4. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.
5. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.
6. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár kapcsolatot tart fenn az iskola székhelyén működő iskolai könyvtárakkal, és a Halis István Városi Könyvtárral (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.).
7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,
62
- könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.
8. Az iskolai könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Külső tagok csak igazgatói engedéllyel kölcsönözhetnek.
9. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A kölcsönzés számítógépes, integrált könyvtári rendszerrel történik. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia.
10. A
szolgáltatások
igénybevételének
feltételei:
Az
iskolai
könyvtár
dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható.
11. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - számítógépes szoftverek, - DVD filmek
63
12. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.
13. A
tanulók
és a dolgozók tanuló-és munkaviszonyát csak az esetleges
könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni.
14. A letéti állományokért a dokumentumokat átvevő nevelő anyagilag is felelős.
15. Az iskolai könyvtár nyitva tartása tanítási napokon - ezen belül a könyvtári dokumentumok kölcsönözhetőek: - Zrínyi Székhelyintézmény: Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
9-12
9-12
9-12
9-12
9-12
14-15.30
14-15.30
14-15.30
14-15.30
14-15
- Bolyai Tagintézmény Vargha Béla Iskolai Könyvtár: Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
7.45-14.30
7.45-14.30
7.45-14.30
7.45-14.30
7.45-14
16. A
nevelőknek
az
iskolai
könyvtárban,
illetve
a
könyvtáros
tanár
közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején
64
tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell.
17. Gyűjtőköri szabályzat:
17.1
Iskolai könyvtáraink gyűjtőkörét meghatározó tényezők:
Iskolánk két intézményegységből áll: a Zrínyi Miklós Általános Iskola székhelyintézményként, a Bolyai János Általános Iskola tagintézményként működik. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében a székhelyintézményben (Zrínyi M. u. 38.) és a tagintézményben (Erzsébet tér 9.) külön iskolai könyvtár működik, melyek gyűjteményüket azonos elvek alapján építik. A könyvtárak az állományrészek elhelyezését, a dokumentumok elrendezését, nyilvántartásuk módját önállóan határozzák meg. 17.2 -
Alapelveink:
Az iskolai könyvtár az iskolai nevelő- és oktató munka információs bázisa, a tanulás, az ismeret- és információszerzés egyik fontos színtere és eszköze. A könyvtár az iskola pedagógiai programjához igazodva folyamatosan és arányosan
gondozza
állományát.
Iskolai
könyvtárunk
gyűjteményének
kívánatos összetétele, informatív értéke, használhatósága a gyarapítás és apasztás folyamatosságával és helyes arányainak biztosításával érhető el. -
Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumot vehet fel. Nem gyűjtünk krimit, lektűr irodalmat. Törekszünk az általános iskolai korosztály (6-tól 14 évesig) igényeinek, tudásszintjének megfelelő ismeretterjesztő szakirodalomból válogatni; a tanított tantárggyal, szakmával kapcsolatban álló, de a túlzottan részletkérdéseket tárgyaló felső szintű szakirodalom gyűjtését nem tudjuk felvállalni. Még ajándékba sem fogadhatunk el olyan dokumentumokat, amelyek nem tartoznak könyvtárunk gyűjtőkörébe.
-
A beszerzés forrásai: Főként közvetlenül a kiadótól, postai úton vagy online rendelünk dokumentumokat. Ajándékozás útján is gyarapodik könyvtári
65
állományunk. Feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az iskola költségvetésében előre meg kell tervezni és folyamatosan biztosítani kell. A könyvbeszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros-tanár a felelős, akinek hozzájárulása nélkül könyvtári dokumentumot senki nem vásárolhat. A beszerzés során a könyvtáros kikéri és figyelembe veszi a munkaközösségvezetők véleményét, a nevelők pedagógiai törekvéseit. Az állományalakítás során figyelembe kell venni az iskolai könyvtárak szakmai irányelvének javaslatait is. -
Beszerzési
példányszám:
információhordozók
Az
beszerzési
egyes
művek,
példányszámának
dokumentumok, meghatározásakor
figyelembe kell venni az ellátandó tanulók, nevelők, dolgozók számát; továbbá a letéti állományrészek építésének többespéldány igényeit. -
Az iskolai könyvtár törekszik, hogy megfelelő válogatással lefedje a tantervek által meghatározott tartalmakat.
17.3
Főgyűjtőkör:
viszonylagos
teljességre
törekszünk
az
alábbi
dokumentumok gyűjtésében: -
a tantervben és tankönyvekben felsorolt házi- és ajánlott olvasmányok
-
a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalom és szépirodalom, kézikönyvek
-
a használt tantárgyi programok tankönyvei
-
a tanárok alapvető pedagógiai szakirodalmi igényét kielégítő dokumentumok és az alkalmazott tantárgyi programok tanári segédkönyvei
-
iskolatörténet: saját iskolára vonatkozó dokumentumok, névadóra vonatkozó irodalom (a hagyományőrző tevékenységünkhöz kapcsolódóan)
17.4 -
Mellékgyűjtőkör: szelektálva gyűjtjük az alábbi dokumentumokat:
a tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó, a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését szolgáló ismerethordozók,
-
helyismereti, helytörténeti témájú dokumentumok.
17.5
Külső kapcsolatok: Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató
ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni, ezért az állománygyarapítás során figyelembe vesszük az iskolán kívüli könyvtári
66
lehetőségeket is. A tájékoztatáshoz használjuk az interneten elérhető információs forrásokat, adatbázisokat is. A közművelődési könyvtárak közül a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár szolgáltatásai közvetlenül elérhetők a számunkra, ezen kívül számíthatunk a városban működő iskolai könyvtárakra is. 17.6
Dokumentumtípusok:
-
Könyvek és könyvjellegű kiadványok
-
Periodikumok
-
Audiovizuális ismerethordozók: hangkazetta, hanglemez (az idegen nyelv tanításához használt tankönyvek hanganyagai; énekkönyvek hanganyagai; tanított zeneművek hangzó anyaga; gyerekeknek készült igényes zene; ünnepi műsorok összeállításához felhasználható válogatások). Videokazetta, DVD (kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációi; értékes szépirodalmi művek filmváltozatai;
az
alsó
tagozatos
korosztálynak
szóló
mesefilmek;
ismeretterjesztő filmek; a szabadidő eltöltésére szolgáló igényes szórakoztató, családi filmek - legfeljebb 12-es korhatár besorolással) -
Számítógéppel olvasható dokumentumok: CD-ROM - ok, interaktív anyagok (válogatva a tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását segítő anyagok; az alkalmazott tankönyvekhez készült digitális anyagok, egyes tantárgyak, műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotások)
-
Egyéb dokumentumok (pl.: térképek, kéziratok, beszámolók, nyomtatványok)
17.7
Tartós
megőrzés:
kézikönyvek,
könyvek,
audiovizuális
és
számítógéppel olvasható dokumentumok 17.8
Ideiglenes megőrzés: egyes folyóiratok, tankönyvek, munkatankönyvek,
brosúrák, efemer (gyorsan avuló) könyvek, cserelapos kiadványok. 17.9
Állományrészeink:
• Kézikönyvtár: helyben használható állományrész - Általános tájékozódást szolgáló szakirodalom:
67
- kézikönyvek, segédkönyvek: általános lexikonok, általános enciklopédiák, általános szótárak; életrajzi lexikonok, adattárak, fogalomgyűjtemények, atlaszok, - az általános művelődéshez, az egyes műveltségterületekhez szükséges alapdokumentumok, szaklexikonok, szakenciklopédiák, - a tantárgyakhoz kapcsolódó tudományágak segédkönyvei, kronológiák, határozók, fogalomgyűjtemények. Egy és többnyelvű szótárak, szakszótárak. • Ismeretközlő irodalom: szabadpolcos, kölcsönözhető - Az oktatott tantárgyak szakirodalma: kiemelten: anyanyelv és irodalom, matematika, (természettudományos tárgyak), élő idegen nyelv, informatika, testnevelés – sport, informatika; - a tanított tantárgyakhoz kapcsolódó alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalók, - az egyes tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói; - a tantárgyakhoz kapcsolódó színvonalas ismeretterjesztő művek a korosztályi igényeket figyelembe véve. - A tanulók önálló ismeretszerzési képességét, problémamegoldó gondolkodását fejlesztő könyvek; - az iskolánkban tanított nyelvek szótárai, alap és középszintű nyelvkönyvek, nyelvtanok; - a barkácsolás, kézimunka témakörből a napközis foglalkozásokon, kézművesés rajzszakkörön felhasználható művek; - egészségre nevelést szolgáló kiadványok: az egészséges életmódot közvetítő anyagok. - Válogatva: Dunántúlra, Zala megyére, Nagykanizsára vonatkozó helytörténeti és egyéb kiadványok gyűjtési köre. - Válogatva: a tananyagon túlmutató tájékozódást és a tanult témakörökben való elmélyülést
segítő
szakmonográfiák.
alap-
és
középszintű
ismeretközlő
irodalom;
68
• Pedagógiai gyűjtemény: kölcsönözhető állomány - A pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai, - a nevelés és oktatás legfontosabb kézikönyvei: pedagógiai lexikonok, szakszótárak, fogalomgyűjtemények, enciklopédiák, - egyetemes
és
magyar
neveléstörténeti
összefoglalók,
dokumentumgyűjtemények, - művelődés- és oktatáspolitikával, a közneveléssel kapcsolatos kiadványok, - a gyermek és ifjúkor lélektanával foglalkozó könyvek, - az értelmi neveléssel és a személyiségformálással, valamint a magatartás- és részképesség zavarral foglalkozó alapvető irodalom, - az iskolakezdés problémáit, az óvoda-iskola átmenetet tárgyaló könyvek. - Az oktatási-nevelési folyamatban munkaeszközként használt művek: - az iskola helyi tantervéhez illeszkedő tanári kézikönyvek, általános iskolai tantervek, tanmenetek, óravázlatok, módszertani útmutatók, oktatási segédletek, - a tanulás tanításával foglalkozó kiadványok. - A tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok. - Válogatva: - A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó dokumentumok; - a napközis, tanulószobai munka és a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezéséhez használható könyvek; - a családi életre neveléssel, a szülő és az iskola kapcsolatával foglalkozó művek, - a szülőknek ajánlható munkák a 6-14 éves korú gyermekek nevelésével kapcsolatban. • Tankönyvgyűjtemény: kölcsönözhető állomány - A helyi tanterv megvalósításához szükséges tankönyvek, feladatgyűjtemények, munkafüzetek, feladatlapok, szöveggyűjtemények, atlaszok, - az iskolában alkalmazott tartós tankönyvek, ingyenességre jogosult tanulók tankönyvei
69
- egyéb oktatási segédletek, munkáltató eszközként használt kiadványok, - a tanulói tudásszint mérésére szolgáló kiadványok: tudásszintmérők, felmérő feladatlapok, - tehetséggondozó és felzárkóztató munkához felhasználható kiadványok, - tantárgyi tanulmányi versenyek feladatgyűjteményei, - sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók tankönyvei, segédanyagok, - olyan szakkönyvek, foglalkoztató, fejlesztő jellegű füzetek, amelyek nagy segítséget nyújtanak a tanulási nehézséggel küzdő és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában. • Szépirodalom: kölcsönözhető állományrész - Kiemelten, a teljesség igényével gyűjtjük: a helyi tantervben szereplő kötelező és ajánlott olvasmányokat. - A teljesség igényével gyűjtjük: az átfogó lírai, prózai és drámai antológiákat a világ- és a magyar irodalom bemutatására, a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott műveit, gyűjteményes köteteit, a magyar és a külföldi népköltészetet, meseirodalmat reprezentáló antológiákat, gyűjteményeket, a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. - Válogatással gyűjtjük: a tananyagban szereplő egyes szerzők összes műveit, a tananyagban nem szereplő, de kiemelkedő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit, tematikus antológiákat, regényes életrajzokat, történelmi regényeket, gyermek és ifjúsági regényeket, elbeszéléseket és versesköteteket. - Erős válogatással gyűjtjük: az iskolában tanított nyelveken a nyelvtudás szintjének megfelelő, könnyebben érthető olvasmányokat. • A könyvtáros segédkönyvei: nem kölcsönözhető állományrész - A könyvtáros munkáját segítő szabványok, kézikönyvek, bibliográfiák, - a könyvtárosi munkára és a könyvtárakra vonatkozó jogszabályok; - az iskolai könyvtárakkal foglalkozó kiadványok, könyvtárhasználati órákhoz kiadott módszertani anyagok, segédletek; - az olvasás technikájával, az olvasásra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok.
70
• Periodikumok: korlátozottan kölcsönözhetőek - Általános, a tantárgyakat átfogó pedagógiai lapok, - könyvtárpedagógiai kiadvány (legalább 1 féle), - iskolaigazgatást segítő kiadvány, - a jogszabályokat tartalmazó, értelmezésüket segítő kiadvány, - gyermek- és ifjúsági lapok. 18. A könyvtáros-tanár munkaköri leírása: • A könyvtáros tanárok munkaideje 2013. szeptember 1-jétől a Nkt. 62. (12) értelmében: Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc
százaléka
kapcsolatépítésre,
a
munkahelyen
kívül
állománygyarapításra,
végzett
továbbá
a
felkészülésre, pedagógus
könyvtári
munkakörrel
összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. • A könyvtáros-tanár munkaköri faladatai: -
Végzi a könyvtári állomány folyamatos, tervszerű, gyűjtőkör szerinti gyarapítását. A megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet.
-
Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását.
-
Vezeti a könyvtár ügyviteli dokumentumait.
-
Könyvtári integrált rendszer segítségével számítógépes adatbázisban elvégzi a dokumentumok állományba vételét, feltárását, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat.
71
-
Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést.
-
Biztosítja a tanítóknak, a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és szolgáltatásait.
-
Letéti állományt kölcsönöz szaktantermek, tanulói csoportok, osztályok részére.
-
Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. A könyvek késedelmes vissza hozataláról a tanulót az osztályfőnök közreműködésével is értesíti.
-
Tájékoztatást ad a nevelőtestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról.
-
Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.
-
Megtartja a tantervekben rögzített könyvtárhasználati órákat.
-
Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiákat készít.
-
Folyamatosan kivonja a könyvtár állományából az elhasználódott, elavult dokumentumokat.
-
Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit.
-
Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít.
-
Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken. 19. A katalógus szerkesztési szabályzata • A könyvtárunkban található cédulakatalógus nem teljes körű, csupán bemutató jellegű. Rendelkezünk raktári, betűrendes cím szerinti, betűrendes szerző szerinti, betűrendes sorozati, és ETO rendszerű szakkatalógussal.
72
• A
cédulakatalógus
építését
az
időközben
megkezdett
elektronikus
állományfeltárás miatt nem folytatjuk, 2000-ben lezártuk. • Az elektronikus katalógus szolgáltatásai: Az elektronikus katalógus integrált könyvtári nyilvántartási rendszerként használható. Alkalmas -
az állomány nyilvántartására, feltárására formai és tartalmi oldalról egyaránt,
-
az olvasói adatok és a kölcsönzések nyilvántartására,
-
statisztikai adatok (gyarapodás, törlés, állományegységek alakulása, stb.) lekérdezésére,
-
a könyvtári állomány ellenőrzésére.
• Az elektronikus katalógus szerkesztésének szabályai: -
A katalógusunk SZ21 (Szikla) illetve Szirén programmal készül. Az adatok feltöltése az erre a célra létrehozott űrlapon keresztül történik. Az űrlap segítségével minden dokumentumot egyszer kell felvenni az adatbázisba.
-
A dokumentumok leltári száma előtti betűjelzet a dokumentum típusára vonatkozik: T-tanári tankönyvek, segédanyagok, módszertani anyagok, gyorsan avuló kiadványok. I- tankönyvtári állomány, tanulói tankönyvek. K- hangkazetták. CD- számítógépes CD-ROM-ok. DVD- DVD filmek. Vvideofilmek.
-
A példányadatok rögzítésénél az állományegységet illetve állandó lelőhelyet is megadjuk: raktár, Tk- tankönyvtár, K-kézikönyv, M-mesekönyv, Vverseskönyv, ig- igazgatói iroda.
-
A könyvek tartalmi feltárását körültekintő tárgyszavazással segítjük.
-
Az integrált rendszer a dokumentumok sok szempontú keresését teszi lehetővé.
73
-
A katalógus folyamatos gondozást igényel, az állományból kivont, törölt könyvek adatait az integrált rendszer segítségével selejtezési jegyzékben rögzítjük.
20. Tankönyvtári szabályzat: Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai: -
Az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés.
-
Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket szeptembertől júniusig egy tanévre kapják meg használatra.
-
Az ingyenes tankönyvek nyilvántartására és kezelésére az ideiglenes nyilvántartás szabályai vonatkoznak. A számítógépes könyvtári rendszerben a következő adatokat vezetjük ezekről a könyvekről: cím, kiadó, megjelenés éve, terjesztési adatok (ár), raktári szám, I-vel kezdődő leltári szám. A példány adatoknál a megjegyzés rovatba bekerül az „ingyenes” szó és az aktuális tanév jelzése.
-
Csak a címlapra pecsételünk, ide kerül a leltári szám.
-
Természetes elhasználódás: tankönyvek esetében 3 év, egyéb segédletek esetében 5 év, ezután a dokumentum leselejtezhető.
-
Kölcsönzés: Felső tagozaton az integrált könyvtári rendszerrel történik, alsó tagozaton táblázatot készítünk, amelyben az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók neve mellett a könyvtárból kölcsönzött könyveinek azonosítója szerepel.
cikkszám cikkszám
a tankönyv címe a tankönyv címe
tanuló neve leltári szám leltári szám
tanuló neve leltári szám leltári szám
74
cikkszám -
a tankönyv címe
leltári szám
leltári szám
Kártérítés: A tanév elején a tartós tankönyvek átvételi elismervényén nyilatkozatot írt alá a szülő, mely szerint vállalja, hogy az iskola által meghatározott tartós tankönyveket az iskola könyvtárába jó állapotban leadja. A sérült, rongált, elveszett könyvek árának megtérítését az iskola kezdeményezi. Amennyiben a dokumentum további használatra szándékos rongálás miatt nem alkalmas, elveszett, vagy a család szeretné megtartani, azt a következők szerint teheti: 1 év használat a könyv 50%-át, 2 év után 25 %-át kell kifizetni. 3 év után a könyv természetes elhasználódás miatt leselejtezhető.
- Selejtezés okai: A tartós tankönyvnek minősülő könyveket a következő indokokkal lehet selejtezni: o ha munkatankönyvként használták: beleírnak, nem használható a következő évfolyamnak (az összes leselejtezhető) o ha megrongálódás miatt használhatatlanná vált o ha elveszett o ha jelentősen változott a kiadás (megőrzendő 1-2 db) o ha más tankönyvet használnak (megőrzendő 3-4 db) o természetes elhasználódás: tankönyvek esetében 3 év, egyéb segédletek esetében 5 év. - A könyvtáros tanár feladatai az ingyenes tankönyvek használatával kapcsolatosan: o az ingyenes tankönyvek nyilvántartása, o szeptemberben a tankönyvfelelőssel közösen az ingyenes tankönyvek kiosztása a tanulóknak, o tanév elején a napközis csoportok tankönyvekkel való ellátása. o júniusban az ingyenes tankönyvek összeszedése,
75
o tankönyvrendelésnél egyeztet a rendelést összeállító pedagógussal a szükséges ingyenes tankönyvek számáról, o intézi az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos selejtezési feladatokat.
76
15.) A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA
1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója vagy fenntartója megállapodást köt az Egészségügyi Alapellátás Intézmény vezetőjével . 2. A megállapodásnak biztosítania kell: • az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), • az iskolai védőnő heti két alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), • a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 2 alkalommal, o szemészet: évente 1 alkalommal o tüdőszűrés: nincs o általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal, • a tanulók fizikai állapotának mérését évente egy alkalommal, • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, • a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal. 3. A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít.
77
16.) AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 2. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 3. A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.
78
5. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. • Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 6. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 7. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 8. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. 9. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
79
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, • ha szükséges orvost kell hívnia, • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, • a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanuló által nem használható gép, eszköz • a villamos köszörűgép, • a barkácsgép faesztergálásra, • a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép, • a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint • a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz.
80
A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép • a villamos fúrógép, • a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, • a törpefeszültséggel működő forrasztópáka, • a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”forrasztópáka, • a villamos háztartási gép, • a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), • a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).
A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. 2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza
az
egészségét
és
biztonságát
védő
ismereteket,
továbbá
haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.
81
4. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. 6. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 7. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. 8. A
súlyos
baleset
kivizsgálásába
legalább
középfokú
munkavédelmi
szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
9. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely • a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől
82
számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), • valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, • a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, • a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), • a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.
10. Az iskolában lehetővé kell tenni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 11. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
83
17.) RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), • a tűz, • a robbantással történő fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: • az iskola igazgatója, • tagintézményvezető • igazgató helyettesek 4. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell • az intézmény fenntartóját, • tűz esetén a tűzoltóságot, • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, • személyi sérülés esetén a mentőket. 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel, hangos kiáltással értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a
84
benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. 6. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 7. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: • Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! • A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! • A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia! 8. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, • az elsősegélynyújtás megszervezéséről, • a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
85
9. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), • a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítéséről. 10. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 11. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 12.
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. 13. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. 14. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 15. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
86
18.) A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az
egyeztető
eljárás
lefolytatásáért,
az
azzal
kapcsolatos
feladatok
végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 6. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 7. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős.
87
8. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 9. A
fegyelmi
büntetés
kiszabásának
előfeltétele,
hogy
a
tanuló
a
jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 10. A
tanulónak
fegyelmi
büntetés
csak
akkor
adható,
ha
a
tanuló
kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. 11. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. • Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. • A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 12. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.
88
19.) AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1. Az
iskolai
tankönyvellátás
megszervezéséért
az
iskola
igazgatója
és az igazgatóhelyettesek a felelősek. 2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: • elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, • részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. 3. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelős dolgozók feladatait, • a szükséges határidőket, • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, • a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. 4. Az iskola igazgatója minden év április 1-jéig – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. 5. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermekés ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.
89
6. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 7. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 8. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 9. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. 10. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 11. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 12. A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított
ötödik
megvásárolhatják.
tanév
után
az
eredeti
ár
huszonöt
százalékáért
90
20.) AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) 2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 4. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 5. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) 6. Az elektronikus iratokat az iskola iskolatitkári számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. Az iskolatitkári számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni.
91
7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.
92
21.) A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI 1. A
felnőttoktatást
esti
tagozaton
intézményünkben
a
Kanizsa
TISZK
Felnőttképzési Általános és Szakképző Iskola látja el, iskolánk pedagógusait foglalkoztatva.
93
22.) AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 1.) A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 2.) Iskolánk hagyományos rendezvényei, ünnepélyek, megemlékezések Az iskolai hagyományok ápolása a közösségformálás, az iskolához való kötödés egyik fontos eszköze. Fontos feladat tehát: - a meglévő hagyományok ápolása - új hagyományőrző tevékenységek teremtése, felkarolása. − tanévnyitó ünnepély (1. osztályos tanulók köszöntése), − tanévzáró ünnepély, 8. osztályosok búcsúztatása - ballagása, − tanulmányi - sport - és egyéb versenyek, vetélkedők, − télapó ünnepély, − október 6., október 23., március 15. megemlékezés, június 4., − Anyák napja, Nők napja, − Zrínyis napok - nyílt napok -, − Bolyai Matematika Verseny, − Pedagógus nap, − Farsangi bál,
94
− Gyereknap, − Bűnmegelőzési és katasztrófavédelmi nap, − az iskola fennállásának kerek évfordulói, − Kulturális, művészeti bemutató, − Világnapokhoz kapcsolódó rendezvények, − Sportnap, − Egészségnap, − Karácsonyi ünnepvárás, hangverseny. A rendezvények felelőse az éves konkrét programban kerül megnevezésre. A koordinációért az iskolavezetés a felelős.
3.) A hagyományápolás további formái Iskolánk
honlapot
működtet,
amelynek
anyagának
összeállításában
intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. A honlap működtetéséért az intézményvezető utasítása szerint a feladattal megbízott pedagógus és az igazgatóhelyettesek felelnek. Az iskolában iskolarádió is működik, melynek műsorát a tanulók igényeinek figyelembevételével az iskolarádióért felelős pedagógus és a DÖK által kijelölt diákszerkesztőség állítja össze A hagyományápolás külsőségei, feladatai 1.) A kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. 2.) A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon.
95
23.) A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET- KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Hatályos: 2013. augusztus 31-ig. 1) Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illetheti meg az iskola dolgozóját a munkatervben meghatározott feladatok magas színvonalon történő ellátásáért. Az intézményegységek külön szabályzata alapján. 2) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés meghatározott időre (havonként)
is
adható
a
dolgozók
részére
a
folyamatosan
végzett
többletfeladatok ellátásának elismeréseképpen. 3) Az intézmény költségvetésében a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből az előző két pontban meghatározott kereset-kiegészítések kifizetése után fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak – a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével – jutalomként kell kifizetni. 4) A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés dolgozóknak történő odaítéléséről az iskola
vezetőség (az igazgatói tanács) tagjainak javaslata
alapján az iskola igazgatója dönt.
96
24.) A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK ÖSSZEGÉRE VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOK Hatályos: 2013. augusztus 31-ig.
1. Az intézményben az egyes pedagógus munkaköröket, munkaköri feladatokat ellátó alkalmazottak egységesen a teljesítménypótlékként a közoktatásról szóló törvényben
meghatározott
számítási
alap
fenntartó
által
engedélyezett
százalékában részesülnek.
25.) A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása
97
SZMSZ 1. sz. melléklet
A Zrínyi-Bolyai Általános Iskola irányítási rendszere Igazgató
Tagintézmény vezető
Igazgató helyettes
Felsős munkaközösség vezetők Matematika munkacsoport Term.tud. Munkacsop.
Alkalmazott tud. munkacsoport
Magyar nyelvi munkacsoport
Idegen nyelvi Munkacsoport Társ.tud munkacsoport
Alsós igazgató helyettes Szab.idő szervező
Iskolatitkár
Ifjúságvédel mi felelős
MérésiMinőségbizt. csoport
Alsós munkaközösség vezetők
Könyvtáros
IPR munkacsoport Sport munkacsoport
Magyar nyelvi munkacsoport
Rajz Munkacsop. Matematika munkacsoport Ének munkacsoport
Osztályfőnöki munkacsoport
Napközis munkacsoport
Érdekképviseletek DÖK
98
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának 2sz. melléklete 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 4. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a)
az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: • igazgatóhelyettesek, • iskolatitkár,
b)
a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: • igazgatóhelyettesek, • iskolatitkár, • osztályfőnökök, • napközis nevelők, • gyermek- és ifjúság védelmi felelős,
99
5. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja: • igazgató, tagintézményvezető • igazgatóhelyettes, • iskolatitkár, b) az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja. 6. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja: • a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatója; • a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatóhelyettese; • a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár;
100
• a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnök; • a
családvédelemmel
foglalkozó
intézmény,
szervezet,
a
gyermek-
és
ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; • a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény iskolatitkára a felelős.
101 3. számú MELLÉKLET
Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének szabályzata A közérdekű adat megismerésének szabályai Általános rendelkezések A szabályzat célja: 1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény III. Fejezetében foglalt rendelkezések, továbbá a 368/2011. (XII. 31.) Kormány rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. § 2 h) pontja, és a 229/2012. (VIII.28.) Kormány rend, 30. § (6) bekezdésében megfogalmazott előírások figyelembevételével elősegítse a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog érvényesülését azáltal, hogy meghatározza az igény esetén követendő eljárás pontos menetét, az ügyintézésben résztvevő személyeket, továbbá az adatot megismerni kívánó személy, illetve az adatot szolgáltató iskola eljárási jogait, illetve kötelezettségeit. 2. A Szabályzat rendelkezéseit a Zrínyi Miklós-Bolyai János Általános Iskola kezelésében lévő adatok megismerésére irányuló igények esetében kell alkalmazni. Az eljárás megindulása és az azonnal megválaszolható kérdések 4.1. Az eljárás a közérdekű adat megismerésére irányuló igényre indul. Igényt nyújthat be bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban:igénylő) függetlenül attól, hogy az igényben foglalt adatokat saját felhasználásra, vagy más személy, szervezet részére történő továbbítás céljából igényli. Az igény személyesen szóban, írásban (levélben, telefaxon, e-mailben, stb.), valamint az 4.11. pontban meghatározott esetben telefonon is előterjeszthető. 4.2. Amennyiben az igénylőmásolatok készítésére is igényt tart, úgy igényét személyesen, postai úton, vagy e-mailben terjesztheti elő. 4.3. Az igénylőigényét az eljárás teljes tartalma alatt bármikor visszavonhatja, az iskola azonban jogosult a már keletkezett költségeinek megtérítését igényelni. 4.4. Az írásban benyújtott igényben – az 4.11. pontban meghatározott esetek kivételével – feltüntetésre kerül: • az igénylőneve és levelezési címe; • napközbeni elérhetősége (telefonszám vagy e-mail cím); • az igényelt adatok pontos meghatározása; • nyilatkozat arról, hogy az adatokat személyes bemutatás során kívánja megismerni,vagy másolatok készítését igényli; • másolatok igénylése esetében az átvétel módja (személyesen vagy postai úton), • továbbá aláírt kötelezettségvállalás az ezzel kapcsolatos költségek megfizetéséről. 4.5. A személyesen megjelent igénylő igényét az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével az iskolatitkár irodáján nyújthatja be. A formanyomtatvány mintáját a Szabályzat melléklete tartalmazza. 4.6. Az iskolatitkár ellenőrzi, hogy az igénylő a formanyomtatványt az igény teljesíthetősége szempontjából megfelelően töltötte ki, szükség szerint a kitöltéshez segítséget nyújt.
102
4.7. Az iskolatitkár a formanyomtatványon szereplő igényt tartalmi szempontból nem vizsgálja, azonban a közzétett adatokra irányuló igény esetében az igénylőt a közzétett adat pontos fellelhetőségéről tájékoztatja. Amennyiben az igénylőigényét ennek ellenére fenntartja, a továbbiakban az általános szabályok szerint kell eljárni. 4.8. Az iskolatitkár minden munkanap délelőtt 10 óráig soron kívül továbbítja az előző munkanapon érkezett igényeket az iskolavezetőnek. 4.9. Az írásban előterjesztett igényeket az iskolavezetőnek kell megküldeni. Amennyiben az igénylő az írásban előterjesztett igényét nem az iskolavezetőnek küldte meg, a címzettként megjelölt szervezeti egység haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő munkanap 10óráig továbbítja az igénylést az iskolavezetőnek. 4.10. A más szervezetek által továbbított igények esetében a fenti szabályok szerint kell eljárni, amennyiben azok az iskola kezelésében lévő adatok megismerésére vonatkoznak. 4.11. Abban az esetben, ha az igénylő igényét az igényelt adatokkal rendelkező iskolában szóban (személyesen, telefonon), illetve e-mailen terjeszti elő, a szervezeti egység– amennyiben minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az igényelt adat olyanközérdekű adatnak minősül, amelynek nyilvánosságát jogszabály nem korlátozza, és az igénylősem emel a 7.3. pontban meghatározott tartamú intézkedés mellőzésével teljesített adatközlés ellen kifogást – az igényelt adatokat szóban, illetve e-mailen is közölheti. Az iskola, az igényt és annak elintézési módját is tartalmazó ügyiratot az adatszolgáltatási nyilvántartás vezetése céljából megküldi a fenntartó részére. 4.12. Amennyiben az előző bekezdésben meghatározott módon előterjesztett igény nem válaszolható meg azonnal, az igényt – az igénylő egyidejű tájékoztatásával – haladéktalanul továbbítani kell a fenntartónak. Az iskola az igény teljesítése során a továbbiakban az általános szabályok szerint jár el.
Az igény vizsgálata 5.1. Az iskolaigazgató a beérkezett igényeket haladéktalanul megvizsgálja abból a szempontból,hogy • a 4.4. pontban meghatározott adatokat tartalmazza-e; • a megismerni kívánt adatok köre pontosan meghatározható; • az adatok az iskolakezelésében vannak. 5.2. Amennyiben az igény nem tartalmazza az igény teljesítéséhez, illetve a döntéshez szükséges adatokat – ideértve azt az esetet is, ha az igénylő a megismerni kívánt adatot nem tudja pontosan megjelölni – az iskolavezető haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az igénylővel és – a tőle elvárható módon és mértékben – segítséget nyújt a formailag megfelelő igénybenyújtása, illetve a megismerni kívánt adatok körének konkrét meghatározása érdekében. 5.3. Amennyiben az iskolaigazgató által az előző bekezdés alapján nyújtott segítség eredményesnek bizonyult, az igénylőt fel kell kérni, hogy az egyeztetés eredményeként kiegészített igényét ismételten nyújtsa be. 5.4. Ha az igény benyújtásakor, vagy az eljárás bármely későbbi szakaszában az állapítható meg, hogy az igényben szereplő adatok, vagy azok egy része nem az iskola kezelésében vannak, az igény vagy annak egy részét az iskolavezető haladéktalanul megküldi az illetékes szervhez, az igénylő egyidejű értesítése mellett. Abban az esetben, ha az illetékes szerv nem állapítható meg, az igénylőt az igény teljesíthetetlenségéről kell értesíteni.
103
5.5. Ha az igény teljesítéséhez – az iskola kezelésében lévő adatok alapulvételével – új adat előállítása szükséges (pl. az ügyfél által meghatározott típusú dokumentumok bizonyos adatainak kigyűjtése, statisztikák elkészítése), a vezető – az érintett szakterületek bevonásával – megvizsgálja az igény teljesíthetőségét, továbbá a felmerülő költségekről – az iskola önköltségszámításának rendjére vonatkozó belső szabályzatában foglaltak figyelembevételével – a vezető megkeresése alapján a (Gazdasági Hivatal.) előzetes díjkalkulációt készít, amelyről az igény teljesítésének egyéb feltételeivel együtt az ügyfelet tájékoztatja. Amennyiben az igénylő a díj- és egyéb feltételeket elfogadja, a további eljárásra(ideértve az adatok kiszolgáltatásának határidejét, módját, az ellenszolgáltatás mértékét) a vezető és az igénylő megállapodása irányadó. Az igény intézése 6.1. A formai és tartalmi szempontból megfelelő igény benyújtása után a vezető haladéktalanul megállapítja, hogy az igényben foglalt adatok pontosan mely szervezeti egységeknél találhatóak, ezt követően intézkedik ezek beszerzéséről. 6.2. A szervezeti egységek az igényelt adatokat tartalmazó ügyiratokat, dokumentumokat a megkeresésben megjelölt időpontig, legkésőbb azonban a megkereséstől számított három munkanapon belül kötelesek az óvodának átadni. A szervezeti egységek az átadást nem tagadhatják meg arra hivatkozással, hogy a dokumentumok, illetve azok egy része nem minősülnek közérdekű adatnak, azonban erre vonatkozó álláspontjukat az óvodával előzetesen közölhetik. 6.3. Az igényben foglalt adatokat tartalmazó dokumentumok teljes körű, hiánytalan átadása a megkeresett szervezeti egység felelőssége, a megfelelő teljesítést az iskola nem vizsgálja. Amennyiben azonban az iskola a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítja, hogy az igény teljesítése céljából egyéb dokumentumok beszerzése is szükséges, ezek megküldésére a szervezeti egységet soron kívül felhívja. A megkeresésnek a szervezeti egység egy munkanapon belül köteles eleget tenni. 6.4. A dokumentumok beérkezését követően az iskola haladéktalanul megállapítja, hogy • mely dokumentumok tartalmazzák az igénylő által igényelt adatokat; • azok olyan közérdekű adatnak minősülnek-e, amelyek nyilvánosságra hozatala a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról alapján nem korlátozott. 6.5. A szervezeti egységek által átadott azon dokumentumokat, amelyek nem tartalmaznak az igénylő által megismerni kívánt adatot, illetve tartalmaznak, de azok nem adhatóak ki az igénylőnek, az iskola az ügy egyéb irataitól elkülöníti. Az elkülönített dokumentumokat a vezető az eljárás végeztével, a többi dokumentummal együtt küldi vissza az illetékes szervezeti egységhez. 6.6. Amennyiben az iskola azt állapítja meg, hogy az igénylő által igényelt adatok nem hozhatóak nyilvánosságra, ennek tényéről, okairól, továbbá az Infotv. 31.§ (1) pontjában meghatározott jogorvoslati lehetőségről az ügyfelet postai úton írásban, továbbá – amennyiben az igénylő elektronikus levelezési címét közölte – e-mailen is értesíti. A kiadmányt az iskola vezetője adja ki. 6.7. Ha az igénylőigénye csupán részben teljesíthető, az értesítésben a fentieken kívül fel kell tüntetni a nyilvánosságra nem hozható adatok pontos megnevezését, a megtagadás indokait, továbbá azon adatokat, amelyekre nézve az eljárást az iskola tovább folytatja. 6.8. Az elutasító intézkedés meghozatalakor minden esetben figyelemmel kell lenni az
104
Infotv.30.§ (3) bekezdésében foglalt határidőre. Az adatok előkészítése átadásra 7.1. Az igény teljesíthetősége esetén az iskola a nyilvánosságra hozható adatokat, illetve az ezekről készített másolatokat [papíralapú vagy elektronikus adathordozóra rögzített (floppy, CD)] bemutatásra, illetve megküldésre előkészíti. 7.2. Amennyiben a dokumentumok törvény által védett adatokat is tartalmaznak, azok fel nem ismerhetőségéről az iskola a dokumentumok szétválasztásával, amennyiben ez nem lehetséges, kitakarással, illetve törléssel gondoskodik. Ebben az esetben a személyesen, az adatok közvetlen megismerése céljából megjelenő ügyfélnek is csak az anonimizált másolat mutatható be, ennek költségeit azonban az igénylőre hárítani nem lehet. 7.3. Az iskola a dokumentumok bemutatásáról, illetve a fenntartó önköltségszámításának rendjére vonatkozó belső szabályzatban foglaltak figyelembe vételével, a (Gazdasági Hivatal, )díjkalkulációja alapján az esetlegesen felmerült költségekről – a fenntartói intézkedéseknek megfelelő formában – írásbeli döntést hoz, amelyet az iskola vezetője ír alá. A kiadmány tartalmazza az Infotv. 22.§-ban meghatározott jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is. A döntés meghozatalakor minden esetben figyelemmel kell lenni az Infotv. 30.§ (3) bekezdésében foglalt határidő megtartására. Az adatok átadása 8.1. Ha az igénylő az adatokat személyesen, közvetlenül kívánja megismerni, az iskola a 7.3.pontban meghatározott döntést követően haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az igénylővel megfelelő időpont egyeztetése céljából. Ennek során szükséges az igénylőfigyelmét arra is felhívni, hogy amennyiben a megbeszélt helyen és időben nem jelenik meg, az iskola – az igénylő egy hónapon belül előterjesztett igénye alapján – új időpontot állapít meg. 8.2. Amennyiben az igénylő az előre egyeztetett helyen és időben egymást követő három alkalommal nem jelent meg, illetve az elmulasztott időpontot követő egy hónapon belül nem kezdeményezi új időpont megállapítását, igényét visszavontnak kell tekinteni. Erre az igénylő figyelmét az első mulasztás után fel kell hívni. 8.3. A megbeszélt időpontban személyesen megjelenő igénylőnek az iskola képviselője átadja a dokumentumok rendelkezésre bocsátásáról hozott intézkedést, valamint felkéri, hogy az ügyiraton aláírásával ismerje el, hogy az igényelt adatokat tartalmazó dokumentumok átadásra kerültek. A nyilatkozat elmaradása esetén a dokumentumok tanulmányozását az igénylő nem kezdheti meg. 8.4. Az adatok tanulmányozására – az erre a célra kijelölt helyiségben – megfelelő időt kell biztosítani. A bemutatott dokumentumok tanulmányozása során az iskola képviselője köteles végig jelen lenni, továbbá az igénylőkérdéseire válaszolni és az adatok biztonságára, illetve változatlanságára felügyelni. 8.5. Az igénylőjogosult a bemutatásra került iratokról jegyzeteket készíteni, továbbá másolatok készítésére irányuló igényét, illetve a másolatok átvételének választott módját (személyesen, postai úton) az iskola jelen lévő képviselőjének jelezheti. Az iskolaképviselője az igénylőnyilatkozatot az ügyiraton rögzíti, és azt az igénylővel aláíratatja. 8.6. Amennyiben akár az igényben, akár az eljárás során az igénylőmásolatok készítését igényelte, az iskola az elkészített másolatokat az ügyfél választása szerint • a személyesen megjelenő ügyfélnek az előre megállapított időpontban átadja; • postai úton, utánvétellel megküldi. 8.7. Amennyiben az igénylő a másolatokat személyesen kívánja átvenni, az iskola a 7.3. pont
105
szerinti döntés meghozatalát követően haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az ügyféllel megfelelő időpont egyeztetése céljából, egyidejűleg közli a megállapított költségtérítés összegét. 8.8. A megbeszélt helyen és időben személyesen megjelenő igénylőnek az adatok átadása csak akkor végezhető el, ha az igénylő bizonyítja, hogy az előzőek szerint megállapított és közölt költségtérítést megfizette. 8.9. Az igény teljesítéséről hozott intézkedés átadásával, valamint a másolatok átadásának elismerésével kapcsolatos eljárási szabályokra az előzőekben megállapított rendelkezések irányadók. 8.10. Amennyiben az igénylő, az előre egyeztetett helyen és időben egymást követő három alkalommal nem jelenik meg, illetve az elmulasztott időpontot követő egy hónapon belül nem kezdeményezi új időpont megállapítását, úgy az elkészített másolatokat részére postai úton kell megküldeni. 8.11. Postai úton történő teljesítés esetében az igény teljesítéséről kiadott intézkedést a másolatokkal együtt utánvétellel kell az igénylőnek megküldeni, a visszaérkezett igazoló szelvényt pedig az ügyirathoz csatolni.
Az eljárás lezárását követő intézkedések 9. Az igényben foglalt adatok átadását, vagy az igény elutasítását, teljesíthetetlenségét megállapító, valamint az igénylő igényének visszavonása miatt az eljárást megszüntető intézkedés kiadását követően az ügyirat az iskola iratkezelésére vonatkozó általános szabályok szerint irattárazásra, a más szervezeti egységek által megküldött dokumentumok visszaküldésre kerülnek. Az iratra rá kell vezeti, "Közérdekből nyilvános adat" feljegyzést. Eljárás a nem nyilvános adatokra vonatkozó megismerési igények esetében 10.1. Az Infotv. 27. § (1) bekezdése alapján nem nyilvános adat megismerésére irányuló igényt az általános szabályok szerint lehet benyújtani. Az igényben elő kell adni a megismerni kívánt adatok körének pontos meghatározását, a kérelem előterjesztésének indokait, továbbá nyilatkozni kell az esetlegesen igényelt másolatok számáról. 10.2. Az iskola az igény beérkezését követően az igényelt adatokat tartalmazó dokumentumokat magához kéri, szükség szerint a fenntartóval és az érintett szakterületekkel konzultál, majd javaslatot tesz az igény teljesíthetőségéről hozott döntésre. 10.3. A döntést a fenntartó kiadmányozza, az igénylő értesítéséről az iskola gondoskodik. 10.4. Az adatok megismerését engedélyező intézkedésben a másolatok készítésére irányuló igény teljesítéséről, illetve megtagadásáról is dönteni kell. Másolatok készítése esetében a keletkezett költségek mértékét is meg kell határozni. 10.5. Amennyiben az igény teljesíthetőségéről születik döntés, az iskola az intézkedés fenntartói kiadmányozását követően felveszi az igénylővel a kapcsolatot megfelelő időpont egyeztetése céljából. 10.6. Az adatok átadásának megkezdése előtt az igénylő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a megismerési engedély kizárólag az ő részére szól, a megismert adatokat mással nem közölheti, illetve azokat semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra. 10.7. Az eljárás befejezését követő intézkedésekre a 9. pont rendelkezései irányadóak.
106
Az adatszolgáltatási nyilvántartás 11.1. Az iskola a beérkezett igényekről, az igények elintézésének módjáról, elutasító döntés esetében annak indokáról nyilvántartást vezet. 11.2. Az iskola a nyilvántartásból teljesíti a közérdekű adatok kezelésével kapcsolatos az Infotv. 37. § (1) (2) bekezdésében, továbbá a 229/2012. (VIII.28. )Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésében előírt kötelező statisztikai adatszolgáltatást. Bírósági jogérvényesítés Ha az igénylő nem kapja meg a kért adatokat, továbbá ha túlzónak tartja a meghatározott költségtérítés összegét, és azt még nem fizette be, bírósághoz fordulhat. A bizonyítási teher az adatkezelőn van. A pert az adatkezelőre és az igénylőre vonatkozó határidők lejártát követő 30 napon belül lehet megindítani a közfeladatot ellátó szerv ellen. Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság soron kívül jár el.
IGÉNYLŐLAP közérdekű adat megismerésére Az igénylő neve*: Levelezési cím: Napközbeni elérhetőség (telefonszám, fax-szám, e-mail cím): Az igényelt közérdekű adatok meghatározása: Az adatokról másolat készítését:
�igénylem �nem igénylem Csak másolatok igénylése esetében kell kitölteni! Az elkészített másolatokat:
�személyesen kívánom átvenni �postai úton kívánom átvenni
107 Vállalom, hogy a másolatok készítésével összefüggésben felmerült költségeket legkésőbb a másolatok átvételéig az Zrínyi –Bolyai Általános Iskola részére megfizetem. Kelt: ..................................................... aláírás
* Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén az eljáró képviselő megnevezése.
108
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉNEK SZABÁLYZAT A Zrínyi-Bolyai Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE. A szabályzat elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes. A szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy a Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. A Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték. Az aláírásokat a melléklet tartalmazza. Nagyakanizsa, 2013. március 26. Faller Zoltán ............................................................ intézményvezető
SZMSZ 4.számú melléklet: AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI A HELYI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐIVEL ÉS TANTESTÜLETEIVEL Óvodák:
1.) Általános Iskola és Óvoda Kiskanizsa 2.) Általános Iskola és Óvoda Miklósfa 3.) Általános Iskola és Óvoda Palin 4.) Központi Óvoda Rózsa Óvoda 5.) Attila Óvoda 6.) Hétszínvirág Óvoda 7.) Hevesi Óvoda 8.) Kertvárosi Óvoda 9.) Kossuth Óvoda 10.) Micimackó Óvoda
Nagykanizsa, Bajcsy Zs. E. út 67. Nagykanizsa, Gárdonyi út 10. Nagykanizsa, Alkotmány út 79. Nagykanizsa, Rózsa út 7. Nagykanizsa, Attila út 7. Nagykanizsa, Corvin O. út 2. Nagykanizsa, Rózsa út 17/b Nagykanizsa, Csokonai út 5. Nagykanizsa, Kossuth tér 6. Nagykanizsa, Szent Imre út 14.
109
11.) Rozgonyi Óvoda 12.) Vackor Óvoda 13.) Surd Önkormányzat Óvodája
Nagykanizsa, Rozgonyi út 7. Nagykanizsa, Platán sor 8/b Surd, Általános Iskolák
1.) Kőrösi Csoma Sándor-Péterfy Sándor Általános Iskola Nagykanizsa, Csokonai út 1. Attila út 2. 2.) Általános Iskola és Óvoda Kiskanizsa Nagykanizsa, Bajcsy Zs. út 67. 3.) Hevesi Sándor Általános Iskola Nagykanizsa, Hevesi út 2. 4.) Rozgonyi Úti Általános Iskola Nagykanizsa, Rozgonyi út 25. 5.) Általános Iskola és Óvoda Miklósfa Nagykanizsa, Iskola út 10. 6.) Szivárvány Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Nagykanizsa, Rózsa út 7.) Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon és Boldog Donáti Celesztina Óvoda Nagykanizsa, Sugár út 11-13. 8.) Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin Nagykanizsa, Alkotmány út 9.) Farkas Ferenc Zene-és Aranymetszés Művészeti Iskola Nagykanizsa, Sugár út 18.
Középiskolák 1.) Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Nagykanizsa, Erdész út 30. 2.) Dr.Mező Ferenc-Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola Nagykanizsa, Platán sor 3. 3.) Batthyány Lajos Gimnázium
Nagykanizsa, Rozgonyi út 23. Egyetem
1.) Pannon Egyetem
Nagykanizsa, Zrínyi M. út 33.
110 SZMSZ 5.számú melléklet AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. A könyvtár azonosító adatai: A könyvtár neve: Zrínyi Miklós – Bolyai János Általános Iskola Zrínyi Székhelyintézmény könyvtára Pontos címe: 8800 Nagykanizsa, Zrínyi M. u. 38. A könyvtár fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalai u. 10-14. 2. Tárgyi és személyi feltételek: Elhelyezése: A könyvtár az iskola épületében az emeleten található, négy helyiségből áll. Személyi feltételek: 1 fő könyvtáros tanár Jellege: nem nyilvános könyvtár, használata: ingyenes. 3. Az iskolai könyvtár feladatai 3.1 Alapfeladatok
•
Segíti az iskolában folyó oktató-nevelő munkát, az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását
•
biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak- és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök, stb.)
•
gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja
•
rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól
•
fontos szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és - könyvtárhasználatának kialakításában
•
részt vesz az iskola helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységben (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és egyéb iskolai programok, vetélkedők szervezése)
•
egyéni és csoportos helyben használat biztosítása
111 •
könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.
3.2. Szakmai feladatai
•
Állományának bővítésekor figyelembe veszi az iskola helyi tantervét, illetve az intézmény tanárainak, nevelőközösségeinek és más könyvtárhasználók javaslatait és igényeit.
•
az állomány gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) gyűjtőköri szabályzatának megfelelően, a beszerzési keret figyelembevételével végzi.
•
a megvásárolt, megőrzésre átvett dokumentumokat bevételezi és leltárba veszi
•
az elavult, feleslegessé váló, fizikailag használhatatlanná vált, vagy az olvasók által elvesztett könyveket a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendeletével (a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból való törléséről) összhangban állományából kivonja és az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi.
4. A könyvtár szolgáltatásai:
•
Könyvtári dokumentumok helyben használata: vonatkozik minden könyvtári egységre, de vannak olyan dokumentumok, amelyek csak helyben használhatók: a kézikönyvtár és a csak helyben használható állományrészek.
•
A könyvtári dokumentumok kölcsönzése: könyvek, tanári kézikönyvek, tankönyvek.
•
A könyvtár csoportos használata: könyvtárhasználati, illetve szakórák tartása.
•
Tájékoztatás: vonatkozik a könyvtár állományára, szolgáltatásaira, a könyvtári rendszerre és annak szolgáltatásaira.
5. A gyűjtemény szervezése
A könyvek beszerzése, nyilvántartása, raktározása és feltárása 5.1 Beszerzés: a könyvtár állománya vásárlás és ajándékozás útján gyarapodik. A vásárlás történhet: jegyzékekről, katalógusokról, kiadóktól, intézményektől, könyvesboltokból. Ajándékozás: az ajándékozás független a könyvtár költségvetésétől, de csak a gyűjtőkörbe tartozó könyvet lehet elfogadni és állományba venni.
112
5.2 A könyvtár állományának nyilvántartása: •
Végleges nyilvántartás: A tartós megőrzésre szánt dokumentumok számítógépes állománynyilvántartásba kerülnek: Az alkalmazott könyvtári integrált rendszer: Netlib Szikla (SZ21).
•
Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra szerez be, ezek feldolgozása szintén a könyvtári programmal, de kevesebb adat felvételével és T (tankönyvek, tanári segédanyagok, gyorsan avuló kiadványok) vagy I leltári szám (ingyenességre jogosult tanulók tankönyvei) adásával történik. Természetes elhasználódás: tankönyvek esetében 3 év, egyéb segédletek esetében 5 év, ezután a dokumentum leselejtezhető.
5.3 A könyvtár állományának feltárása: A könyvtár állományát számítógépes adatbázisban tartja nyilván (Szikla).
5.4 A tervszerű állományapasztás A dokumentumok állományból való kivonása a következő jogcímeken történhet: •
természetes elhasználódás: az elszakadt, ill. megrongálódott dokumentumok
•
tartalmi elavulás
•
több példányban meglévő, fölösleges dokumentumok
•
szándékos rongálás miatt tönkrement dokumentumok
•
hiány: az olvasónál maradt, vissza nem hozott, illetve az eltulajdonított, elveszett dokumentumok. Megengedett mértékét a 3/1975. KM-PM rendelet rögzíti.
•
Elháríthatatlan esemény: eltűnt, megsemmisült, elemi csapás miatt használhatatlanná vált dokumentumok
A dokumentumok állományból való kivonását a 3/1975. KM-PM sz. együttes rendelete alapján folyamatosan kell végezni. 5.5 Az állomány ellenőrzése – leltározás •
A letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell.
•
A könyvtári állomány ellenőrzése időszaki vagy soron kívüli, teljes vagy részleges.
Az ellenőrzést a 3/1975. KM-PM rendeletben és az MSZ 3448-78. szabványban előírtak szerint végezzük. •
Az állományellenőrzés a Szikla számítógépes program segítségével történik.
•
A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szüneteltethető. Az állományellenőrzést legalább két személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén a leltározási bizottság vezetője
113 köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. 5.6 A könyvek elhelyezése, tagolása: Az ismeretterjesztő és szakirodalom ETO szerint, a szépirodalom pedig betűrendben van elrendezve.
Tagolása: • kézikönyvtár •
kölcsönözhető állomány: ismeretterjesztő és szépirodalom
•
nevelői, oktatói segédkönyvtár (tankönyvek, tantervek, útmutatók, stb.)
•
tartós tankönyvek
•
raktár
6. Az állomány jogi és fizikai védelme:
•
A könyvtáros-tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat.
•
Állománybavétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet.
•
A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért;
•
A tanulók és a dolgozók tanuló-és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni.
•
A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős;
•
A könyvtáros távolléte esetén a munkáját ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Ugyancsak részarányos anyagi felelősséggel tartoznak azok dolgozók, akik a könyvtár helyiségét valamilyen célból (pl. tanóra, értekezlet) egyedül vagy csoporttal a könyvtáros távollétében igénybe veszik.
•
Az állomány védelme érdekében a tűzrendészeti szabályokat be kell tartani, gondoskodni kell a dokumentumok fizikai ártalmaktól való megvédésről.
7. Gazdálkodás
114 • A könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja úgy, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. • Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről. • A könyvtáros a vásárolt dokumentumok számláival a gazdasági vezetőnek számol el, a számlák másolatát a könyvtár irattárában őrzi. 8. A könyvtár használata Az iskolai könyvtár használóinak köre: az iskola tanulói és nevelői. Külső tagok csak igazgatói engedéllyel kölcsönözhetnek. A kölcsönzés számítógépes, az SZ-21 integrált könyvtárkezelő rendszerrel történik.
A szolgáltatások igénybevételének feltételei: A kölcsönzési határidő négy hét, amit két alkalommal meg lehet hosszabbítani. A kézikönyvek csak helyben használhatók, de egy-egy tanítási órára kiadhatók. A tantermekbe letét akkor és annyi példányban adható, hogy a könyvtárban minden műből legalább egy példány maradjon.
A nyitva tartás, kölcsönzés ideje: Nyitvatartás:
Délelőtt:
Délután:
Hétfő:
9.00-12.00
13.30-15.30
Kedd:
9.00-12.00
13.30-15.30
Szerda:
9.00-12.00
13.30-15.30
Csütörtök:
9.00-12.00
13.30-15.30
Péntek:
9.00-12.00
14.00-15.00
115
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az iskolai könyvtár a Zrínyi Miklós – Bolyai János Általános Iskola szerves része, működési szabályzata az iskola működési szabályzatának mellékletét képezi. Hatálya kiterjed a könyvtár szolgáltatásait igénybevevőkre és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban valamilyen tevékenységet végeznek. A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. Módosítását, kiegészítését, a jelen szabályok felülvizsgálatát akkor kell elvégezni, ha jogállásában, feladatrendszerében, felépítésében alapvető változások következnek be. A működési szabályzat a jóváhagyás napján lép életbe.
Nagykanizsa, 2013. március 25.
………………………... Könyvtáros-tanár
A működési szabályzatot jóváhagyom:
……………………………. igazgató
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 1.1. Azonosító adatok A könyvtár elnevezése:
Bolyai János Általános Iskola Könyvtára
116 Székhelye, címe:
8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 9.
telefon:
93/312-182 ; 06-30/6489-739
1.2. Szakmai követelmények Az iskolai könyvtár megfelel a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet 3.sz. mellékletében megfogalmazott szakmai követelményeknek: •
A könyvtár az iskola tetőterében található, 100 m2 alapterületű egységes tér.
•
A könyvtár bútorzata egységes, esztétikus.
•
Az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosított.
•
Az olvasótérben lévő ülőhelyek száma 30, így csak a csoportos könyvtári foglalkozást teszi lehetővé.
•
A könyvtárban az előírásoknak megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező könyvtáros-tanár látja el a szolgálatot.
•
A könyvtári állomány nagysága és megoszlása megfelel a rendeletben előírtaknak.
•
Tanítási napokon a könyvtár megfelelő időpontban nyitva tart.
1.3. Az iskolai könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Nagykanizsai Önkormányzat az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola felelősséget vállal. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és biztosítja a nevelőtestület, valamint a diákközösségek javaslatainak figyelembevételével. E feladatkör ellátásával megbízhatja a kulturális feladatok irányítását ellátó igazgatóhelyettest.
1.4. Szakmai szolgáltatások, az iskolai könyvtár kapcsolatai Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a város iskolai és közművelődési könyvtáraival. Az iskolai könyvtár szakmai
tevékenységét
szakmai
szolgáltatásokkal
(szaktanácsadás,
pedagógiai
tájékoztatás,
továbbképzés, módszertani útmutatás, stb.) segítik a Zala Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtárának munkatársai, valamint a Könyvtáros-tanárok Egyesületének a szakmai közössége, de bizalommal
117 fordulhatnak segítségért más országos intézményekhez is (NSZI, OKI, OPKM, stb.). Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői jegyzéken szereplő szakember végzi.
2.
Az iskolai könyvtár gazdálkodása
Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény éves költségvetésében biztosítja. Az évi fejlesztésre fordítandó összeg megállapítása a pedagógiai programban
meghatározott
dokumentumszükséglet
figyelembevételével
történik.
A
könyvtár
fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros-tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági irodája gondoskodik a könyvtár napi működéséhez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros-tanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros-tanár felelős. Ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni.
3.
Az iskolai könyvtár feladata
Az iskolai könyvtár – forrásközpont az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörének igazodnia kell a különböző tantárgyak, műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Az iskolai könyvtár alap-és kiegészítő feladatai a 16/1998. (IV.8.) MKM rendeletben megfogalmazott szerint:
3.1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: •
gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása;
•
tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról;
•
tanórai foglalkozások tartása;
•
egyéni és csoportos helybenhasználat biztosítása;
•
könyvtári dokumentumok kölcsönzése.
118 3.2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: tanórán kívüli foglalkozások tartása; számítástechnikai informatikai szolgáltatások biztosítása (lehetőség szerint); más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása; részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében; közreműködés a tartós tankönyvekkel kapcsolatos feladatok megszervezésében, lebonyolításában.
4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az állományalakítás szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti, a gyűjtőköri szabályzatot elfogadása előtt országos szakértővel kell véleményeztetni. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskola szerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni, és természetesen fel kell mérni a külső források használatának lehetőségét is. Az iskola lehetőségei és az iskolán kívüli források együttesen határozzák meg a könyvtár alap-és kiegészítő funkcióit. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe, míg a könyvtár másodlagos funckiójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros-tanár és a nevelőtestület együttműködését igényli. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata az 1. sz. mellékletben található.
5. Gyűjteményszervezés A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola: nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát.
5.1. A gyarapítás
119 5.1.1. A beszerzés forrásai Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék, és csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. A vásárlás történhet: jegyzéken történő megrendeléssel, előfizetéssel, vagy a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel. Az ajándék és a csere mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. Az intézmény számára szerzeményezett dokumentumokat (számla, kísérőjegyzék és a dokumentum alapján) könyvtári nyilvántartásba kell venni. A gyűjtőkörtől idegen tartalmú dokumentumok még ajándékként se kerülhetnek a könyvtár állományába.
5.1.2. A gyarapítás nyilvántartásai •
rendelési nyilvántartás
•
dezideráta (beszerzendő könyvek)
5.1.3. Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, jegyzékek) megőrzése az Önkormányzat Gazdálkodási Osztályának feladata.
5.1.4. A dokumentumok állományba vétele A dokumentumok állományba vételéről rendelet és szabvány rendelkezik. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal (címlap verzó, 17. oldal, utolsó számozott oldal) és raktári jelzettel (előzéklap, gerinc). A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet végleges és időleges, formája szerint egyedi vagy összesített.
5.1.4.1. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti.
120 A végleges nyilvántartás formái iskolánkban: leltárkönyv. Számítógépes nyilvántartásra a program beszerzését követően kerülhet sor. Vezetésére az egyedi nyilvántartás követelményei vonatkoznak. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A különböző dokumentumokról külön-külön leltári nyilvántartást vezet a könyvtár. Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet is kell vezetni.
5.1.4.2. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be, továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Az időleges nyilvántartás formái:
kardex (kartotékszekrény) összesített nyilvántartás
Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba (kardex) kell venni. A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített (brosúra) nyilvántartás vezethető. Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok: •
brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok;
•
tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek;
•
tervezési és oktatási segédletek;
•
tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet-és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok;
•
kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok;
•
kötéstől függően ajánlott és háziolvasmányok, egyéb dokumentumok.
5.1.4.3. Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyv is készül (gyarapodás, törlés, összesítés). Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, mely a tervszerű gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze.
5.2. Állományapasztás
121 Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az állományból a dokumentum az alábbi ok miatt törölhető: •
tervszerű állományapasztás;
•
természetes elhasználódás;
•
hiány.
5.2.1. Tervszerű állományapasztás Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat.
5.2.1.1. Elavult dokumentum kivonása A dokumentum értékelése alapján történhet, amennyiben ezt tartalmi elavulás jellemzi.
5.2.1.2. Fölöslegessé vált dokumentumok kivonása Fölöslegessé válik egy dokumentum, ha megcsappan iránta a szaktanári – tanulói igény az alábbiak miatt: •
megváltozik a tanterv;
•
változik az ajánlott és háziolvasmányok jegyzéke;
•
módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskola profilja, szerkezete;
•
a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket;
•
csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.
5.2.2. Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében is sort kell keríteni.
122 5.2.3. Hiány Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból: •
elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény);
•
a kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés);
•
állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli).
5.3. A törlés folyamata A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtáros-tanár javaslata alapján az igazgató engedélyével történik. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtáros-tanár hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre. Az időszaki kiadványok kivonásánál (nem kötelezően) az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: hetilapok 1-2 évente, szaktudományi folyóiratok 5 évente, pedagógiai szaklapok 10 évente.
5.4. A kivonás nyilvántartásai 5.4.1. Jegyzőkönyv A végleges nyilvántartásba vett dokumentum kivezetése a leltárkönyvből az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát, a dokumentumok azonosító adatait a jegyzőkönyv mellékletei tartalmazzák. 5.4.2. Mellékletek •
törlési jegyzék az egyedi nyilvántartású dokumentumokról (a dokumentumok tételes felsorolásával készül);
•
törlési ügyirat az ideiglenes nyilvántartásba vett dokumentumokról (a kivonandó művek együttes darabszámát és értékét rögzíti);
•
gyarapodási jegyzék a megtérített, pótolt dokumentumok, illetve állományellenőrzési többlet esetén).
5.5. A könyvtári állomány védelme A könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az
123 intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős. Ezért (a fenti rendeletben) meghatározott időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról.
5.5.1. Az állomány ellenőrzése (leltározása) •
Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését rendelet szabályozza (ld. lent). A könyvtár revízicóját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros-tanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, annak személyi és tárgyi feltételei biztosításáért a gazdasági titkár, mint az iskola leltározási bizottságának vezetője a felelős.
•
Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek.
•
A letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell.
•
A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szüneteltethető.
5.5.1.1. Az állományellenőrzés típusai •
jellege szerint:
időszaki vagy soron kívüli;
•
módja szerint:
folyamatos vagy fordulónapi;
•
mértéke szerint:
teljes körű vagy részleges.
5.5.1.2. Az állományellenőrzés előkészítése •
A leltározás megkezdése előtt ütemtervet kell a könyvtáros-tanárnak készítenie, és azt be kell nyújtania az igazgatónak jóváhagyásra;
•
a raktári rend megteremtése
•
a nyilvántartások felülvizsgálata
•
a pénzügyi dokumentumok lezárása.
5.5.1.3. A leltározás lebonyolítása Az állományellenőrzés történhet számítógépes program segítségével is, de mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén a leltározási bizottság vezetője köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart.
124 Az állományellenőrzés során kötelező a dokumentumok és az egyedi nyilvántartások összevetése.
5.5.1.4. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a zárójegyzőkönyvet, melyet engedélyezésre át kell adni az igazgatónak. A zárójegyzőkönyv mellékletei: •
a leltározás kezdeményezése;
•
a jóváhagyott leltározási ütemterv;
•
a hiányzó, ill többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke.
5.6. Az állomány jogi védelme •
A könyvtáros-tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat.
•
Állománybavétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet.
•
A könyvtáros-tanár felelősségre vonható a dokumentumok és/vagy eszközök hiányáért, ha bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait, és emiatt a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket.
•
A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért;
•
A tanulók és a dolgozók tanuló-és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség;
•
A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős;
•
A könyvtár kulcsai a könyvtáros-tanárnál és az iskola portáján helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben (vis maior, betegség) adhatók át az iskola igazgatójának. A könyvtáros-tanár hosszantartó
betegsége
esetén,
helyettese
részarányos
Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
anyagi
felelősséggel
tartozik.
125
5.7. Az állomány fizikai védelme •
A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás!
•
A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés).
5.8. Az állományvédelem nyilvántartásai 5.8.1. Az állományellenőrzési nyilvántartások •
leltározási ütemterv;
•
zárójegyzőkönyv és mellékletei.
5.8.2. Kölcsönzési nyilvántartások A könyvtárunkban a kölcsönzés beiratkozási napló vezetésével történik.
5.8.3. A könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata (3. sz. melléklet) rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez.
5.8.4. A gyűjteményszervezés alapdokumentumai •
A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. (VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról;
•
a 3/1975. (VI.17.) KM-PM együttes rendelethez kiadott irányelvek (Művelődési Közlöny, 1978/9. sz.);
•
MSZ 3448-78 szabvány.
6. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása letétek A könyvtári állomány 90 %-ának elhelyezése szabadpolcon történik.
126 6.1. A könyvtári állomány egységei könyvállomány: •
kézi és segédkönyvtár;
•
kölcsönözhető állomány;
raktári rendje: szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom szakrendben. További elrendezés: •
kötelező (házi) olvasmányok
raktári rendje: külön állománytestként betűrendben; •
oktatási segédletek (tankönyvek, tanári segédkönyvek, stb.)
raktári rendje: tantárgyanként, évfolyamonként; periodikák raktári rendje: - a friss számok (a tantárgyi-módszertani lapok kivételével) a könyvtárban a folyóirattartón, a régebbiek külön állományegységként (tékázva) a könyvtár elkülönített részén audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok raktári rendje: dokumentumtípusonként szak, ill. betűrendben 6.2. Letéti állományok A letéti állományt a pedagógusok a tanév elején veszik át, és a tanév végén adják vissza, az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak. A letétekről a könyvtár nyilvántartást készít. A könyvtárból kihelyezhetők letétek a tantermekbe, irodákba (hivatali segédkönyvtár).
7. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. Iskolánkban a megkezdett alapkatalógusok a következők: •
raktári katalógus
•
alapkatalógus: betűrendes leíró katalógus.
Az állomány feltárására vonatkozó részletes szabályokat, a katalógus építésének szempontjait a 2. sz. melléklet tartalmazza.
127
8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai •
az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye gyűjteménye használatát, információs központként működik;
•
az iskola olvasás-és könyvtárpedagógiai tevékenységében központi helyet tölt be, maga is részt vesz az informatika műveltségterület oktatásában a könyvtárhasználati ismeretek terén;
•
saját gyűjteménye, illetve lehetőségeitől függően más információs csatornák igénybevételével tájékoztatja a könyvtár használóit a pedagógiai folyamat során felmerült témakörökben;
•
sajátos
eszközeivel
segíti
az
iskola
felzárkóztató
és
tehetséggondozó
programjának
megvalósítását; •
a használók jogait és kötelességeit, nevezetesen: a használatra jogosultak körét, a használat módjait, a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtár rendjét, a könyvtári házirendet a könyvtár használati szabályzata (3. sz. melléklet) rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni.
9. Zárórendelkezés •
A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros-tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek.
•
A szabályzat gondozása a könyvtáros-tanár feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni.
•
A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja.
•
Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.
10. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei •
1. sz. melléklet:
A katalógusok szerkesztési szabályzata
•
2. sz. melléklet:
Könyvtárhasználati szabályzat
•
3. sz. melléklet:
A könyvtáros-tanár munkaköri leírása
128
