SIRIUS Informatikai és Gazdasági Szakközépiskola
Szervezeti és Működési Szabályzata
Hatályos: 2009. szeptember 1. napjától
Készítette: Balogh Árpád igazgató
Kelt: 2009. július 20.
ELFOGADTA 2009. augusztus 26.
Képviseli:
Nevelőtestületi értekezlet
JÓVÁHAGYTA 2009. augusztus 27.
Képviseli:
Tervezett felülvizsgálás időpontja: 2010. augusztus 1.
Fenntartó
TARTALOMJEGYZÉK 1.
Az intézmény neve: .............................................................................................................. 6
2. Székhelye: ................................................................................................................................... 6 3. OM azonosítója: ........................................................................................................................... 6 4. Az alapítás időpontja: ................................................................................................................... 6 5. Az alapító okirat kelte: ................................................................................................................. 6 6. Az alapító okirat azonosítója: ....................................................................................................... 6 7. Az intézmény alaptevékenysége: ................................................................................................. 6 8. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: ..................................................... 7 9. Az intézmény kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytat................................................ 7 10. Gazdálkodási jogkör: .................................................................................................................. 7 10.2. A feladat ellátását szolgáló vagyon: .................................................................................... 7 10.5 Az intézmény képviseletére jogosultak: ............................................................................... 7 1. A működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje .................................................. 8 1.1. Általános szabályok ............................................................................................................... 8 1.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) ..................................................................... 9 1.3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ...................... 9 2.
A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje .......................................................................... 9 2.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése................................................ 9 2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak ........................................................... 10 2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái .............................................................. 10 2.4. Az értékelés területei összefoglalva: ................................................................................... 11
3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel ..................................................................................................................... 11 4. Belső kapcsolattartás – feladatmegosztás ................................................................................... 12 4.1 Az intézmény szerkezete ...................................................................................................... 13 4.2 A kapcsolattartás formái ....................................................................................................... 13 4.3 A belső kapcsolattartás általános szabálya ........................................................................... 13 4.4 A vezetők közötti feladatmegosztás rendje .......................................................................... 13 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje .............................................................................................................................................. 14
2
5.1. Vezetői helyettesítési rend................................................................................................... 14 5. 2. A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:............. 14 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések....................................................................... 15 6.1. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja ............................................. 15 6.2. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit .................................................. 15 6.3. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit ........................................................... 15 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást ........................................................... 16 7.1. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: .......................................................................... 17 7.2 A kapcsolatok célja, módja, formái ...................................................................................... 17 Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. Az iskola jellegéből adódóan a hasonló képzési területet oktató felsőoktatási intézmények biztosítják a felsőfokú szakképzésben való részvételt, középiskolákkal kialakított kontaktus pedig az utánpótlás lehetséges eszköze. ..................................................................................................................... 18 f) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása....................................................... 19 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ... 19 8.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje .............................................................................. 20 8.2 Rendszeresen megtartott ünnepségek ................................................................................... 20 8.3 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok ..................................................................... 20 9. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................................ 21 10. Az intézményi védő, óvó előírások .......................................................................................... 22 10.1 Általános előírások ............................................................................................................. 22 10.2. Védő-óvó előírás: .............................................................................................................. 22 10.3 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok ........................................... 23 10.4. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok .................................................................... 23 11. A rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők......................................... 25 11.1 A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. ....................................................................................................................... 25 11.2 Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően .................................. 25 11.3 Rendkívüli eseménynek számít különösen:........................................................................ 26 12. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések ........................................................................................................................................................ 26 12.1 Az intézményben folytatható reklámtevékenység .............................................................. 26 12.2. A tiltott és megengedett reklámtevékenység .................................................................... 26 12.3 A reklámtevékenység engedélyeztetése ............................................................................. 27 3
13. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága ........................................ 28 1. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) ................................. 29 1.1 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint ....................................................... 29 1.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: ................................................... 30 2. A mindennapi testedzés biztosítása ............................................................................................ 30 2.1 A mindennapi testedzés formái ............................................................................................ 31 2.2 A testedzések szervezése ...................................................................................................... 31 3. A felnőttoktatás rendszere .......................................................................................................... 31 3.1 Az élethosszig való tanulás .................................................................................................. 31 3.2 Iskolarendszerű képzésben ................................................................................................... 31 3.3 Az esti képzésben alkalmazható eltérések ............................................................................ 31 3.4 Felnőttképzés ........................................................................................................................ 32 4. Az iskolai könyvtár működésének rendje................................................................................... 32 Nevelőtestületi legitimáció ..................................................................................................... 34
4
Bevezető Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat a nevelőtestület elfogadásával és az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.
Az intézmény típusa: közoktatási intézmény, önálló jogi személy.
Az intézmény létrehozása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. örvény 29.§ (9) bekezdése alapján kizárólag szakképzési évfolyammal rendelkező szakközépiskola.
Az SZMSZ alapját biztosító kiemelt jogszabályok
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény;
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény;
A Munka Törvénykönyve, 1992. évi XXII. törvény;
11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról
Az SZMSZ hatálya kiterjed az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzések megszervezésére egyaránt.
5
I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése 1. Az intézmény neve: SIRIUS Informatikai és Gazdasági Szakközépiskola
2. Székhelye: 4028 Debrecen, Kassai út 129.
3. OM azonosítója: 200777
4. Az alapítás időpontja: 2006. március 13.
5. Az alapító okirat kelte: 2009. június 4.
6. Az alapító okirat azonosítója: 1/09
7. Az intézmény alaptevékenysége: Az iskola ellátandó alaptevékenységei a KSH által kiadott gazdasági tevékenységek egységes ágazati rendje szerinti besorolás (TEÁOR ’08) besorolás szerint:
8532
SZAKMAI KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS
8541
FELSŐ SZINTŰ, NEM FELSŐFOKÚ OKTATÁS
8559
MÁSHOVA NEM SOROLT EGYÉB OKTATÁS
6
8. Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység: 8560
OKTATÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG
9. Az intézmény kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytat. 10. Gazdálkodási jogkör: 10.1. Az intézmény önálló gazdálkodású. Az előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik.
10.2. A feladat ellátását szolgáló vagyon: a) Az iskola a Debrecen, Kassai út 129. szám alatti ingatlanon működik, melyet tartósan bérel. b) A 11/1994. (VI.8.) OM rendelet előírásai szerint szükséges ingó vagyonok és tárgyi eszközök az iskola tulajdonában vannak. 10.3 A vagyon feletti rendelkezési jog:
Tevékenységéért, valamint a kezelésében lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért az intézmény vezetője a jogszabályban meghatározott módon felelős. 10.4 Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a egyesület munkáltatói jogkörrel rendelkező ügyvezető igazgatója nevezte ki 5 évig tartó határozott időtartamra. Az igazgató felett a munkáltatói jogkört a fenntartó kft. ügyvezetője gyakorolja. 10.5 Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori igazgatója, valamint az általa megbízott főfoglalkozású dolgozó.
7
II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok
1. A működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét.
1.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkaterv összeállításához az igazgató előzetesen kikéri nevelőtestület véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg.
Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: •
az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,
•
a szünetek időtartamát,
•
a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját,
•
az évi rendes diákközgyűlés idejét,
•
a nevelőtestületi értekezletek időpontját.
8
1.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon - 7 óra 30 perctől a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig van nyitva.
Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt.
1.3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét a munkaszerződések mellékletét képező tájékoztatók szabályozzák. Iskolán kívüli operatív intézkedések megtételére az igazgató, vagy az általa meghatalmazott személy jogosult, figyelemmel arra, hogy az intézmény vezetői képviselete biztosított legyen.
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. A pedagógiai munka belső ellenőrzése az oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. 2.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Ezen belül:
a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva felméri és értékeli a pedagógus által elért eredményeket, ösztönöz a minél jobb eredmény elérésére;
támogatja az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását;
9
ellenőrzéssel segíti az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását;
biztosítja, illetve segíti a fegyelmezett munkát;
támogatja a különféle szintű vezetői következetes végrehajtását, megtartását.
utasítások,
rendelkezések
A pedagógiai munka belső, valamelytémájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.
2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:
az intézmény vezetője,
az intézményvezető helyettesei.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek.
A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni.
2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:
szóbeli beszámoltatás,
írásbeli beszámoltatás,
értekezlet,
óralátogatás,
speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.
Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. 10
2.4. Az értékelés területei összefoglalva: a) tanórai oktató-, nevelőmunka; b) tanórán kívüli tevékenység (pl. pályázatok, kapcsolattartás diákokkal, kollégákkal stb.); c) képzettség és szakmai felkészültség (továbbképzések, diplomák stb.); d) diákok tanulmányi eredményei; e) hozzáállás és munkafegyelem; f) a tanórán, iskolán kívüli szakmai tevékenységek, rendezvények, események, versenyek eredményessége (pl. versenyszervezés stb.); g) a teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulása, h) dokumentum-ellenőrzés tapasztalatai, i)
a pedagógus adminisztrációs feladatának ellátása,
j)
a tanulók véleménye a tantárgy iránti attitűd vizsgálat formájában,
k) a partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás, l)
személyes tulajdonságok (megbízható, pontos, következetes, feladatvállalásban aktív, empátia),
kiegyensúlyozott,
m) közösségalakító tevékenysége (szabadidő szervezés, csoport-osztály, intézményi szinten, tantestületben, konfliktus-kezelés), n) munkakörhöz kapcsolódó megbízatások (amennyiben vannak).
3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: 11
3.1. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a mozgássérült tanuló hozzátartozója és a szállítására jogosult személy az erre szükséges időtartamig.
Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.
3.2. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat:
az intézményben a tanuló, vagy hallgató hozzátartozója akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint,
minden más személy.
A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
3.3. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:
a meghatalmazottnak a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyek intézésekor, illetve
a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.
Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. A portaszolgálat működését a házirend tartalmazza.
4. Belső kapcsolattartás – feladatmegosztás A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét.
12
4.1 Az intézmény szerkezete Az intézmény - viszonylag kis létszáma miatt – nem tagozódik külön egységekre. Valamennyi beosztott dolgozó munkáját közvetlenül az igazgató fogja össze.
4.2 A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, ülések, intézményi gyűlések stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét formáit, időpontjait az éves munkaterv tartalmazza, melyet a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
4.3 A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra,
nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
4.4 A vezetők közötti feladatmegosztás rendje
A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóbaleset megelőzéséért, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt.
Az általános igazgatóhelyettes koordinálja a tanulói nyilvántartások vezetését. Elkészíti az órarendet és a tantárgyfelosztást, tanórát látogat. A szakmai igazgatóhelyettes biztosítja a gyakorlati oktatásokhoz szükséges szoftverek, tárgyi eszközök készenlétét és ellenőrzi az alkalmasságukat. A gazdasági vezető ellátja a pénzügyi, munkaügyi, üzemeltetési ügykörökből eredő feladatokat.
13
5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje
A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket.
5.1. Vezetői helyettesítési rend
A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a - vezetői, - vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. a) Az intézmény vezetőjének akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudja a vezetői feladatokat ellátni, úgy az általános igazgatóhelyettesnek kell helyettesítenie.
c) Az általános igazgatóhelyettes távollétében feladatait a szakmai igazgatóhelyettes végzi.
5. 2. A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a) A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett. b) A helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, c)
A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
d) Kiadmányozásra a vezető távollétében az intézmény képviseletét önállóan is ellátó gazdasági vezető jogosult.
14
6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.
Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe- vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.
6.1. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:
a szakmai munkaközösségre,
a diákönkormányzatra.
6.2. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:
pedagógiai program elfogadása,
a szervezeti és működési szabályzat elfogadása.
6.3. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit:
Döntési jogkörét:
a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
a házirend elfogadása;
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;
15
az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
jogszabályban meghatározott más ügyek.
Véleménynyilvánítási jogkörét:
a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,
az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,
az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,
a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében,
a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,
az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál,
más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.
Javaslattételi jogkörét:
a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást.
16
7.1. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:
A fenntartóval;
Más oktatási intézményekkel;
Az intézményt támogató szervezetekkel;
Munkaügyi központokkal és ifjúságvédelmi szervekkel;
Nemzetközi partnerekkel;
Az egészségügyi szolgáltatóval;
Egyéb közösségekkel;
Az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,
A település egyéb lakosaival.
7.2 A kapcsolatok célja, módja, formái a) A fenntartóval való kapcsolat célja: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére; az intézmény tevékenységi körénk módosítására; az intézmény nevének megállapítására; az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.); az intézmény ellenőrzésére:
gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,
szakmai munka eredményessége tekintetében,
az ott folyó ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint
a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,
az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.
Formái:
szóbeli tájékoztatás; 17
írásbeli beszámoló átadása;
egyeztető tárgyaláson, vezetői értekezleten való részvétel;
a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,
speciális információszolgáltatás az intézmény valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
pénzügyi-gazdálkodási,
b ) Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás:
Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. Az iskola jellegéből adódóan a hasonló képzési területet oktató felsőoktatási intézmények biztosítják a felsőfokú szakképzésben való részvételt, középiskolákkal kialakított kontaktus pedig az utánpótlás lehetséges eszköze. A kapcsolatok lehetnek:
szakmai,
kulturális,
sport és egyéb jellegűek.
A kapcsolatok formái:
rendezvények,
versenyek.
A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől és a tevékenység függvényében alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi szempontból is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor.
Legjellemzőbb szakmai kapcsolatok:
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
Dunaújvárosi Főiskola
Gábor Dénes Főiskolával
18
c) Kapcsolat a munkaügyi központokkal és ifjúságvédelmi szervezetekkel
A közoktatási intézmény kiemelt feladatának tekinti a foglalkoztatási lehetőségek bővítését és a munkanélküliség megelőzését valamint időtartamának csökkentését segítő foglalkoztatáspolitikai célkitűzések megvalósítását az oktatás – és ezen belül az intézmény - gyakorlatában. Rendszeres kapcsolatot tart a fővárosi és a megyei munkaügyi központokkal és az ifjúságvédelmi szervezetekkel, kiajánlja az intézmény nyújtotta tanulási lehetőségeket és egyéb szolgáltatásait.
e) Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás
Az intézmény a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Belgyógyász szakorvos, szomatopedagógus és védőnő biztosítása az intézmény tanulói részére folyamatos. Évente egy alkalommal minden tanuló sorra kerül a belgyógyászati szűrővizsgálaton. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az iskolának.
f) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.
8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat.
19
8.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.
Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.
8.2 Rendszeresen megtartott ünnepségek -
Tanévnyitó
-
Megemlékezés az 1956-os forradalomról és a Magyar Köztársaság kikiáltásáról
-
Karácsony
-
Az 1848-as forradalom és szabadságharc emléke
-
Tanévzáró
8.3 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:
megőrzése, illetve
növelése.
A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.
A hagyományápolás eszközei:
kulturális versenyek,
sport versenyek,
ünnepségek, rendezvények,
egyéb eszközök. 20
Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény időpontját a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.
A hagyományápolás érvényesülhet továbbá:
jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával.
A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.
9. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét.
A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles.
A tanulók rendszeres egészségügyi szűrését foglalkozás-egészségügyi szolgáltató bevonásával látja el az intézmény. A szolgáltató feladata, hogy felvegye az anamnesztikus adatokat, életmódtanácsot adjon, illetve, szükség esetén a megfelelő szakorvoshoz irányítsa a beteget. A vizsgálatok időpontjáról az érintett osztály egy héttel korábban tájékoztatást kap. Az egészségügyi szolgáltató a korosztály gyakran előforduló problémával kapcsolatban felmerült kérdések köréből tájékoztató előadást tart az intézmény valamennyi tanulója részére.
21
Így különösen az alábbi témákban:
-
drogprevenciós tevékenységek,
-
dohányzás ártalmai,
-
alkoholbetegségek,
-
egészséges étrend,
-
sportolás létfontossága,
-
egészségnevelés.
10. Az intézményi védő, óvó előírások
A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat.
10.1 Általános előírások A tanulókkal az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás, stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.
10.2. Védő-óvó előírás: •
az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások,
•
a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,
•
a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.
A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.
22
Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
10.3 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok a) Az intézmény vezetőjének ellenőrzési kötelezettsége kiterjed az alábbi szabályok betartására:
-
az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;
-
az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;
-
az intézményben a tanulók a veszélyesnek minősített gépeket, eszközöket nem használhatják;
-
a gyakorlati foglalkozások, valamint az elektrotechnikai kísérletek csak szaktanári felügyelet mellett végezhetők;
-
a mozgáskorlátozottak és egyéb fogyatékkal élő tanulók használatát a többi diák nem akadályozhatja.
speciális eszközeinek
A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata.
b) A pedagógusok feladata:
haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős,
gondoskodjanak a tanulók biztonságáról.
10.4. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok a) Az intézményvezető feladatai: Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja. 23
Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o
intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanulónak, egy példány megőrzéséről gondoskodik;
o
ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.
Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o
súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé,
o
gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.
Lehetővé teszik a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.
b) A pedagógus feladata:
Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése.
Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: o
közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában;
o
e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel;
o
jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható.
Súlyos balesetekkel kapcsolatban:
o
balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet a jelentéséről,
o
közreműködik a baleset kivizsgálásában.
o
Közreműködik a diákönkormányzat tájékoztatásában, kivizsgálásában való részvétele biztosításában.
és
a
tanulóbalesetek
24
o
Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.
c) Nem pedagógus alkalmazott feladata:
az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.
A házirendben kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
11. A rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendőket.
11.1 A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. 11.2 Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti:
o
az érintett hatóságokat,
o
a fenntartót,
o
a hozzátartozókat;
megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.
25
11.3 Rendkívüli eseménynek számít különösen:
tűz,
árvíz,
földrengés,
bombariadó,
egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.
Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről a tűzvédelmi szabályzat utasítása szerint. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.
az
12. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket.
12.1 Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az intézmény a reklámtevékenységet:
következők
szerint
szabályozza
az
intézményben
folytatható
12.2. A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység.
26
a) Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a tanulóknak szól, az alábbi témakörökben:
egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység.
12.3 A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges.
a) Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:
a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;
a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;
a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.
Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek.
Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.
b) A reklámtevékenység jellegének besorolása
27
Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében:
a nevelőtestület,
a diákönkormányzat, valamint
a tanulócsoportok bevonásával
állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.
c) Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai
házimozi, belső kábeltelevízió. hálózat,
az intézményi rádió,
újságok terjesztése,
szórólapok,
plakátok,
szóbeli tájékoztatás, stb.
Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.
13. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézmény dokumentumainak nyilvánosságát.
Az intézmény pedagógiai programja, valamint az intézményi minőségirányítási programja minden érdeklődő számára elérhető módon, az iskola faliújságján kifüggesztve megtalálható. Elektronikus hozzáférés a Közoktatási Információs Rendszeren keresztül lehetséges.
28
III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok 1. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles:
a diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét,
a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket.
1.1 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje a). A kapcsolattartás formái:
személyes megbeszélés,
tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés,
írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.
b). Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:
átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve gyakorlásához szükséges dokumentumokat;
képviselőjének a javaslattételi joga
a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; 29
megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre;
a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.
c) A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:
gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról;
aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint;
gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól.
1.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:
a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget,
berendezési tárgyakat,
illetve a működés anyagi támogatását.
Az adott évben biztosított konkrét feltételek szabályozására a diákönkormányzat megalakulása után kerül sor.
2. A mindennapi testedzés biztosítása A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a mindennapi testedzés formáit, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét.
30
2.1 A mindennapi testedzés formái
kötelező tanórai foglalkozások
nem kötelező tanórai foglalkozások;
a tanórán kívüli foglalkozások;
az iskolai sportköri foglalkozások.
2.2 A testedzések szervezése Az intézményben oktatott képzési programok mindennapi kötelező testedzést előírják. A nem kötelező tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások és az iskolai sportkörön végzett testedzést a tanulók igényei szerint kell biztosítani.
3. A felnőttoktatás rendszere A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a felnőttoktatás formáit.
3.1 Az élethosszig való tanulás jegyében a tanulók és a képzésben résztvevők felnőttoktatási lehetőségei
iskolarendszerű képzésben (esti tagozat)
iskolarendszeren kívüli képzésben
folytathatók.
3.2 Iskolarendszerű képzésben minden nappali rendszerben meghirdetett szak nyitva áll az esti képzést igénylő tanulók részére is, amennyiben az induló létszám eléri a 15 főt.
3.3 Az esti képzésben alkalmazható eltérések a nappali rendszerű képzéshez képest: a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, b) a tanítás a nappali rendszerű oktatás munkarendjében is történhet. c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező,
31
d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. Ha a tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.
3.4 Felnőttképzés Az iskola felnőttképzését az AL-1949 lajstromszám alatt bejegyzett akkreditációja alapján szervezi.
4. Az iskolai könyvtár működésének rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az iskolai könyvtár működésének rendjét.
Az iskola tankönyvellátásának megszervezéséért az iskola igazgatóhelyettese a felelős. Ennek során:
elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
A tankönyvrendelést illetve a tankönyvterjesztést végző személlyel (pl: könyvtáros) az iskolaigazgató megállapodást köt.
A megállapodásnak tartalmaznia kell: − a felelős feladatait, − a szükséges határidőket, − a tankönyvterjesztés /árusítás / módját, − a felelős díjazásának módját és mértékét.
32
A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek – megalakulások után - választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
A nevelőtestület a fenntartó által előírtak alapján dönt a tankönyvsegély odaítéléséről. A segélyügyeket az ifjúságvédelmi felelős koordinálja.
33
Legitimációs záradék Igazgatói előterjesztés Az igazgató - munkatársai közreműködésével – a hatályos jogszabályok ismeretében elkészíttette SIRIUS Informatikai és Gazdasági Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát.
Nevelőtestületi legitimáció A nevelőtestületi legitimációt rögzítő jegyzőkönyv és jelenléti ív csatolásra kerül jelen Szervezeti és Működési Szabályzathoz.
A SIRIUS Informatikai és Gazdasági Szakközépiskola
diákönkormányzat
nem szerveződött.
Budapest, 2009. július 20.
/Balogh Árpád/ igazgató
34
