SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KIK 074064

HUNYADI MÁTYÁS SZAKKÉPZŐ ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA 9200 Mosonmagyaróvár, Dr. Gyárfás József u. 3. OM 030744

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ÉRVÉNYES: 2013. SZEPTEMBER 1-TŐL

1

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya l. Az SZMSZ célja Az SZMSZ meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ intézményünk Pedagógiai programjában (továbbiakban PP) rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

2. Az SZMSZ a következő törvények alapján készült: - 1992. évi XXII. Törvény A Munka törvénykönyve és annak módosításai - 1992. évi XXXIII. Törvény A közalkalmazottak jogállásáról és annak módosításai - 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről - 2011 évi CLXXXVII törvény a szakképzésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

3. Az Alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok Az Alapító okiratban szereplő adatok nyilvánosak. Az Alapító okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatók.

2

4. Az intézmény irányítása A fenntartó és működtető szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. 5. Az intézményvezetői megbízás rendje Az intézmény vezetőjét a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23 §-a, és a Köznevelési törvény 67. és 68. §-a alapján az oktatásért felelős miniszter bízza meg. Munkáltatói jogokat a Győri tankerület igazgatója gyakorolja. 6. Más jogi személyek iskolánkban: 6.1.Hunyadi Mátyás Diákmozgalomért Alapítvány 6.1.1. Az alapítvány célja: a) A mosonmagyaróvári Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola tanulói tanórán kívüli tevékenységének segítése. b) A középiskola amatőr művészeti csoportjai tevékenységének támogatása. c) Kulturális és egyéb más versenyek, vetélkedők szervezéséhez támogatás, a nyertesek díjazása. d) Az iskola és más kulturális, szabadidős programok támogatása e) Diák sport versenyek, a rendszeres testmozgás ösztönzése, támogatása. f) Ösztönzi a nevelési célú fejlesztéseket, a személyiségformálás hatékonyságának segítségével, (a hagyományőrzésben, intellektuális vonatkozásban, kulturális megmozdulások területén, művészeti vonatkozásban, a sport vonatkozásában) a diákújság segítésében, az iskolarádió támogatásában, a diáknapi rendezvények segítésével, diákkiadványok támogatásával. 6.1.2.Létrehozás dátuma: 1996. október 15. 6.1.3.Engedély száma: Pk.A.50.848/1996/10

3

6.2. Hunyadi Mátyás Honvédség és Társadalom Baráti Kör Közhasznú Egyesület 6.2.1. alapítvány célja: A tanulók és a katonák közötti kapcsolat erősítése, a hazafiság eszméjére épülő nevelés hatékonnyá tétele, a magyar kultúra és történelem részét képező honvédelmi hagyományok megismertetése. A baráti kör pártpolitikától független, kizárólag civil tagokból áll. Kiemelten kíván foglalkozni a honvédelmi hagyományokkal, a hazaszeretetre neveléssel, a Magyar Honvédség történelmi és kulturális hagyományainak feltárásával. Különféle rendezvényekkel a honvédség és az iskolánk tanulóit közös programba kívánja bevonni. (rendhagyó történelmi órák, vetélkedők, nyári táborok), melyeknek elsődleges célja az ifjúság nevelése, speciális történelmi ismeretek oktatása, a fellelhető kulturális emlékek megőrzése. Céljai között szerepel a katonasírok felkutatása és gondozása, amatőr rádiós szakkör működtetése. A táborozásokon cél az önállóságra, a fegyelemre és kitartásra nevelés, egymás segítése, megbecsülése. 6.2.2.Létrehozásának dátuma: 2003. május 26. 6.2.3. Engedély száma: PKT. 62.637/2002/6

II. AZ INTÉZMÉNY JOGOSULTSÁGAI

FELADATAI,

ALAPDOKUMENTUMAI

ÉS

Alapfeladatok: · szakközépiskolai nevelés-oktatás · szakiskolai nevelés oktatás · egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált, szakképző iskolai nevelése, oktatása · gyógytestnevelés · szakmai gyakorlati oktatás iskolai tanműhelyben · iskolai, diáksport tevékenység · iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás · iskolai könyvtár

4

l. Az intézmény alapdokumentumai: - Alapító okirat - Pedagógiai program - Képzési program - Helyi tantervek - Éves munkatervek - SZMSZ és mellékletei - Kollektív szerződés - Minőségirányítási Program 2. Az intézmény jogosultsága az alábbi bizonyítványok (másodlatok) kiállítása: Bizonyítványok: A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. Kiállítási nyelve magyar. Nyomtatványát az irányító minisztérium engedélyezi. Központi nyilvántartását az iskolatitkár vezeti. Végzettség: Szakközépiskola, középiskolai (9-12 osztály) Szakközépiskola, középiskolai (9-13 osztály) Szakképző, középfokú (12-13 osztály) Szakképző, középfokú (9-11 osztály) Szakképesítés: Technikus, Érettségizett szakmunkás Szakmunkás Tanúsítvány: pl. végbizonyítvány kiadására nem jogosító tanfolyamok elvégzéséről; oktatáson, képzésen való részvételről stb. A mosonmagyaróvári Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola bélyegzőinek felirata és lenyomata:

5

a) Hosszú bélyegző:

b) Körbélyegző: A bélyegzők használati jogával rendelkezők: igazgató, helyettesek, iskolatitkár, tanulói ügyintéző, könyvelő. A bélyegző nyilvántartást, használati rendjét az iskolatitkár külön füzetben vezeti. Ez a füzet tartalmazza a használók pontos névszerinti körét, az ideiglenes használati megbízást. (pl. vásárlásnál) 3. Az intézmény kiadmányozási rendje Az intézmény kiadmányozási rendjét az SZMSZ mellékletét képező Iratkezelési Szabályzatban határozzuk meg. 4. Az intézmény alapdokumentumai nyilvánosak: A pedagógiai programot, a minőségbiztosítási programot és a házirendet meg lehet tekinteni az iskola könyvtárában, az iskolatitkári irodában az intézmény nyitvatartási ideje alatt (naponta 8-16 óráig; pénteken 8-13.30 óráig) A felsorolt dokumentumokról a szülők részére az igazgató köteles tájékoztatást adni minden tanév első (összevont) szülői értekezletén, tanulók részére pedig az osztályfőnök az osztályfőnöki órákon tartja meg a tájékoztatást. Ezen kívül a házirend egy példányát megkapják: igazgató, ig. helyettesek, osztályfőnökök, szülői szervezet elnöke, diákönkormányzatot segítő tanár, valamint a dokumentumot jól látható helyen ki kell függeszteni mind az öt épületben. Iskolába történő beiratkozáskor minden szülőnek egy példányt át kell adni. Ki kell függeszteni a tanév rendjét, a nyitva tartást és a felügyeleti rendet is. Az iskola honlapján a 20/2012 EMMI rendeletben meghatározott dokumentumokat nyilvánosságra kell hozni: 1. 2. 3. 4. 5.

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6

6.

Középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve 7. Szakképzésben részt vevő iskolákban a pályakövetés eredményei 8. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 10. Iskolai tanév helyi rendje 11. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma Felelőse: az oktatásszervező igazgatóhelyettes 5. Iskola elektronikus elérhetősége: Honlap: http:// hunyadimovar.hu E-mail: [email protected]

III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

SZERVEZETI

FELÉPÍTÉSE

ÉS

A SZERVEZETI EGYSÉGEK 1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a változó jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint adottságaink és körülményeink és lehetőségeink figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Átmeneti évek következnek, az új feladatok a szervezeti felépítés rugalmasságát, gyors átalakíthatóságát követelik Munkavégzésünknek alapvetően 3 színtere van: 1. Iskolai oktatás terei 2. Szakmai oktatás terei (külső tanműhelyek, egyedi képzőhelyek) 3. Gépipari tanműhely (MOFÉM)

7

Az intézmény 5 épülete – „A” és „B” épület, kollégiumi épület, Pálffy-villa, gépipari tanműhely – egy egységes szervezetet képez, mely kiegészül a szakképzés külső gyakorlati helyeivel.. Az intézmény szervezeti felépítettségét az ellátott pedagógiai – szakmai és fenntartási - működtetési feladatok adják. Az intézmény irányítási rajza: ld. az 1.sz. mellékletben szereplő ábrán.

2. Az intézmény igazgatósága (vezetősége) felépítése és működése Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: - általános igazgatóhelyettes - oktatásszervező igazgatóhelyettes - szakmai igazgatóhelyettes (gyakorlati oktatásvezető) - tanműhelyvezetők - kompetencia alapú oktatás bevezetéséért és működtetéséért felelős szakmai vezető A közvetlen munkatársak alkotják az iskola szűkebb vezetőségét. Az igazgató nem vezető beosztású közvetlen munkatársai: - könyvtáros tanár - művelődésszervező (kulturális nevelőtanár) - gazdasági ügyintéző - gondnok - pedagógiai asszisztens - oktatástechnológus vagy rendszergazda - iskolatitkár - tanulói ügyintéző és adminisztrátor 3. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Feladatkörét a PP részletezi. Személyben felelős: 8

- a szakszerű és törvényes működésért, - a pedagógiai munkáért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, - gyakorolja a munkáltatói jogkört, - rendkívüli esetben intézkedik. 4. A vezető helyettesek Kinevezési rend: Az intézményvezető helyettes „megbízott magasabb vezető” státusszal rendelkezik, ezért csak nyilvános pályázat útján töltheti be a munkakört. A pályázat elnyerése esetén a beosztás ellátásával az intézmény igazgatója bízza meg. A pályázatot a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, valamint az iskola internetes honlapján kell közzétenni. Jogköre és felelőssége: A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető helyettesek feladat- és hatásköre kiterjed a munkakörükre. Munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található. Egyszemélyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész munkájára, belső ellenőrzések tapasztalataira. Kötelességük az intézményt érintő megoldandó problémák jelzése. 5. Vezetői helyettesítési rend: Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyaránt távol van, helyettesítésükről az alábbi megosztásban gondoskodnak:

9

a) oktatási, pedagógiai, gazdasági iskolai ügyekben oktatásszervező igh. b) szakmai oktatás, külső kapcsolatok, személyi ügyekben (kivéve munkáltatói jogkörből a kinevezés, a munkaviszony megszüntetése és a fegyelmi ügyek) a szakmai igazgatóhelyettes intézkedik.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az általános helyettes veszi át. A vezető helyettesek helyettesítése: - az általános igazgatóhelyettest a szakmai igazgatóhelyettes - a szakmai igazgatóhelyettest az általános igazgatóhelyettes - az

oktatásszervező

igazgatóhelyettest

az

általános

igazgatóhelyettes Aláírási joggal rendelkező munkatársak: - az igazgató - általános aláírási jog - általános helyettes

-

cégszerű aláírás esetén

- gazdasági ügyintéző - helyettesítéskor, cégszerű aláírás esetén Az általános igazgatóhelyettes az intézményvezető tartós távolléte esetén általános aláírási joggal rendelkezik. A vezetők különleges felelőssége: Az igazgatóság (szűkebb vezetőség) rendszeresen hetente, (esetleg kéthetente) hétfőn délelőtt tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszélését az igazgató vezeti. Az épületek adottságai miatt rendkívüli helyzetben (pl. baleset, életveszély, bűneset, bombariadó stb.), a közvetlen veszély elhárításában a jelenlevő (vagy legközelebb levő) vezetőnek azonnal intézkednie kell az erre vonatkozó szabályzat ismeretében (ld. munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzat). Az esetet azonnal jelentenie kell az igazgatónak. Az intézmény működésének teljes időszakában vezetői ügyeletnek kell működnie. Ezt a munkaterv tartalmazza.

10

6. Az iskola vezetősége Állandó tagjai: 1. igazgató 2. ált. igazgatóhelyettes 3. okt. szerv. helyettes 4. szakmai helyettes 5. tantestület képviselője 6. tanműhelyvezető 7. iskolaszék vezetője 8. kompetencia alapú oktatás bevezetéséért és működtetéséért felelős szakmai vezető 9. szakszervezeti vagy közalkalmazotti tanács vezetője megegyezésük szerint. Téma szerint meghívott tagjai lehetnek (A meghívás egyben a vezetőségi jogok gyakorlását is jelenti): 10-16. munkaközösségek vezetői 17-20. gyakorlati okt. vezető helyettesek 21.

diákönkormányzat képviselője (diákvezető vagy önkormányzatot segítő tanár, megegyezésük szerint)

7. Az iskolavezetőség rendszeresen (havonta) hétfői napon délután tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésekről emlékeztető ír a tantestület képviselője. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti, de ezt a feladatot – témától függően – átadhatja a vezetőség más tagjának is. Az iskolavezetőség tagjai a véleménynyilvánító, javaslattevő munkájuk mellett belső ellenőrzést is ellátnak. Ezt a belső ellenőrzési szabályzat (SZMSZ melléklete) részletezi, az éves munkaterv ütemezi. A kibővített iskolavezetés tagjainak beszámolási kötelezettsége az ellátott feladatukra terjed ki. Kötelességük az intézményt érintő megoldandó problémák jelzése.

11

A középvezetők kiemelt, különös feladata: Az intézmény épületeinek adottsága miatt (távolság) rendkívüli esetben (pl. életveszély, baleset, bűneset, bombariadó stb.), a közvetlen veszély elhárításában a jelen levő (vagy legközelebb levő) felnőtt iskolavezetési tagnak azonnal intézkednie kell az erre vonatkozó szabályzat ismeretében (ld. tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzat). Az esetet azonnal jelenteni kell az igazgatónak. A középvezetők jelenléte azonban nem menti fel a beosztott pedagógusokat a rendkívüli eseményekre megfogalmazott kötelezettségeik alól.) A vezetők és középvezetők közötti feladatmegosztást a mellékletben megtalálható munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézmény vezetőinek és dolgozóinak létszámát, névsorát, munkakörét az SZMSZ melléklete tartalmazza tanévenkénti pontosítással. IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

VALAMINT

A

1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: 1.1.

Alkalmazottak közösségei: -

1.2.

nevelőtestület munkaközösségek nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége alkalmazotti közösség a fentiek összesen Közalkalmazotti tanács Szakszervezet

Szülői közösségek: - osztály szülői munkaközössége - iskolai SZMK

1.3.

Tanulói közösségek: -

1.4.

iskolaközösség osztályközösségek szakmai csoportok diákmozgalom, diákönkormányzat

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. 12

A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző a döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 2. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségek, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon programokon, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót, külső oktatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkor gyakorlója az adott kérdésekben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. (hatályos jogszabályok) A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben testületi jogkör esetén a testület abszolút (50 % + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van

13

Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület és az intézmény szakmai közösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat részben az igazgató (igazgatóság) részben a gazdasági vezető fogja össze. A vezető helyettesek munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. A nem pedagógus végzettségű közalkalmazottaknak munkaértekezletet hívhat össze a gazdasági igazgatóhelyettes vagy az igazgató. A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a KT- elnöke és az általános igazgatóhelyettes feladata A Pedagógus szakszervezet és az igazgató munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Kollektív Szerződés módosításának előkészítése az általános igazgatóhelyettes feladata. A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet egyetértését az adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja. 3. A szülői közösségek 3.1.A szülői munkaközösség A köznevelési törvény 73. §-a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről, jogaikat a törvényben foglaltak szerint érvényesítik.

14

A tanulóközösségek (osztályok, csoportok) szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a tanulóközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, gyakorlati csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az iskolai SZMK és elnöke munkáját az általános igazgatóhelyettes segíti.

3.3. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a köznevelési törvény 72. §-ának megfelelően - a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, faliújságon kifüggesztett az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanuló ellenőrzőjében. Az intézmény – munkatervében rögzítetten – tanévenként 2 rendes szülői értekezlet és 2 rendes fogadóórát tart. A szülői értekezletek: Az osztályok, gyakorlati csoport szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök (esetenként gyakorlati csoportvezető) tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a tanév eleji szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a munkaközösség elnöke, az osztályfőnök vagy gyakorlati csoportvezető, ha a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldása ezt kívánja. 3.4. A szülői fogadóórák: Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekről (tanulókról). A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára.

15

Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje: Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni, szakközépiskolások esetén a beírását ellenőrizni. Az ellenőrzőben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló ellenőrzője hiányzik, a hiányt osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 1 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Szakközépiskolások ellenőrző vezetését az osztályfőnök havonta ellenőrzi. Az osztályfőnök tanévenként kétszer szövegesen is értékeli a tanulók előmenetelét, magatartását, szorgalmát, ha a tanuló teljesítménye kritikussá válik (dec. 2. hete és a tavaszi szünet előtt). 4. A tanulók közösségei és kapcsolattartás formái és rendje 4.1. Az osztályközösségek, tanulócsoportok Azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat és a gyakorlatot csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az oktatásszervező igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az

16

igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. 4.2. A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzatának a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ mellékletét képezi. Az igazgató a diákönkormányzattal együttműködési megállapodást köt. 4.3. Diákkörök, szakkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a Házirendben meghatározottak szerint – diákköröket, szakköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő diákköröket az oktatásszervező vezető helyettes tartja nyilván. Az intézmény a Pedagógiai programnak megfelelő tevékenységet segíti. Az intézményen kívüli kapcsolattartás Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a tanulók szociális ifjúságvédelmi és nevelési ellátása, gyakorlati képzése valamint a tanulók iskola, és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető, vagy megbízottak útján. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: - a fenntartóval, - a képzőhelyekkel, - Győr-Moson-Sopron Megyei Szakképzés-szervezési Társulás (TISzK) menedzsmentjével - TISzK tagiskoláival - a Nevelési Tanácsadóval, - a Városi Rendőrkapitánysággal - Munkaügyi Központtal, - Kamarákkal,

17

- ÁNTSz-szel, - Kulturális és sportintézményekkel, általános iskolákkal, - Az

intézményt

támogató

Hunyadi

Mátyás

Diákmozgalomért

Alapítvány kuratóriumával, és a Hunyadi Mátyás Honvédség és Társadalom Baráti Kör Közhasznú Egyesület vezetésével. (részletezve lásd PP-ben)

V. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. §-a alapján a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója.” 1.1. Intézményünk nevelőtestületének tagjai: minden pedagógus munkakörben dolgozó (főállású és részmunkaidős), -

a pedagógus munkáját közvetlenül segítők közül a felsőfokú végzettségűek.

Az óraadó nem tagja a nevelőtestületnek, de a félévi és év végi osztályozó értekezletekre meg kell hívni, és a tanuló továbbhaladásának ügyében véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. Az óraadó részt vehet az oktató-nevelő munkával kapcsolatos témájú, más nevelőtestületi értekezleteken is. Az óraadó munkáját az oktatásszervező igazgatóhelyettes segíti. A nevelőtestület pontos létszámát és névsorát az SZMSZ melléklete tartalmazza, amit minden tanév elején pontosítani kell. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 1.2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart.

18

A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a Szervezeti és Működési szabályzat, a Házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat, valamint a következő tárgyköröket: - éves költségvetés tervezése, - A nevelőtestület ügyeiben eljáró pedagógus kiválasztása. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az véleményezési jogot gyakorló szülői szervezet egy tagját meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is, vagy a diákönkormányzatot segítő tanárt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az iskolaigazgató, tanműhely vezető továbbá, ha a nevelőtestület egyharmad kéri. Ha az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 1.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait – jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, de személyi ügyekben titkos szavazással mond véleményt. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

19

1.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény nevelőtestülete – feladatkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból az alábbi feladat és hatáskörrel és jogosultságokkal: Fegyelmi Bizottság:

tanulók ügyeiben

Felvételi Bizottság:

tanulók ügyeiben

Szociális Bizottság:

tanulók ügyeiben

A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestület számára tanévenként egy alkalommal. A beszámoltatás feladatát a nevelőtestület átruházhatja az iskolavezetésre. A nevelőtestület egy-egy kisebb közösség (osztály, gyak.csoport) nevelési szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott növendéki közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, gyakorlati csoportvezető) hívhat össze szükség esetén – a felelős vezető helyettes tudtával – úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a közösségért felelős pedagógusra (osztályfőnökre, csoportvezetőre) hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. Összehívhatók az egyes tagozatokon tanítók, szakmákat oktatók. Esetenként megbeszélést tarthatnak az azonos feladatok megoldásán dolgozók (pl. végzősök tanárai, oktatói). A nevelőtestület az osztályt (szakmai csoportot) tanítók mikroközösségének adja át a tanuló továbbhaladásáról szóló döntést. A kisebb tanulói közösség pedagógusai e jogukat csak akkor gyakorolhatják, ha legalább kétharmaduk a megbeszélésen jelen van. Ezt a megbeszélést az osztályfőnök felelős vezető helyettes jelenlétével összehívhatja az osztályozó

20

értekezletet megelőzően is, de ez a csoport működhet a nevelőtestületi osztályozó értekezlet alatt is. Döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezését, - a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztását, - az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású vezető helyettesek munkájának véleményezését, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez javaslattételét,

átképzéséhez,

- helyi szakmai, módszertani programok összeállítását, - a munkaközösségek tagjainak fizetésemelésére, jutalmazására, kitűntetésére javaslattételét, - a tantárgyfelosztás javaslattételét és véleményezését.

2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71. §. szerint: „A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget.” A szakmai munkaközösség tagjai 3 évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Az intézmény szakmai munkaközösségeinek felsorolását, adatait a melléklet tanévenkénti pontosítással tartalmazza.

2.1. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartás rendje:

21

feladatai,

az

együttműködés,

és

-

a munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez, ellenőrzéséhez,

- a szakmai munkaközösségek az SzMSz mellékletét képező éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső értékelésében - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, az intézmény pedagógusait óralátogatások biztosításával segítik a korszerű pedagógiai módszerek megismerésére, átadják az általuk már megismert és alkalmazott szakirodalmak és internetes címek hozzáférését - fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, - szervezik a pedagógusok belső továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek kialakítását, betöltését, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismertszintjét, - összeállítják az intézmény számára felvételi-, alapműveltségi, szakmai, érettségi-, stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, - gyarapítják a szaktárgyak, szakmák eszközállományát.

22

2.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - összeállítja- és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra – az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést, - szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat vagy tanórákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, új technológia megismerését, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézetvezetőnél, - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül, - összefoglaló elemzést, értékelést beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb., - tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait a vezetői értekezletekről, - állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása meghallgatni a munkaközösség tagjait,

előtt

- beszámol vezetői értekezleten a közösség munkájáról, - órát, foglalkozást látogat, véleményt nyilvánít a látottakról.

23

köteles

VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1. A tanév rendje A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az SZMK, a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjének elfogadása az első tantestületi értekezleten történik. A tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A házirend rövid változatát minden új diákunk megkapja. A tanév szorgalmi időszakra, bizonyos évfolyamokon vizsgaidőszakra, és tanítási szünetekre (téli-, tavaszi) és nyári vakációra, a szakképző intézményünkben még termelési gyakorlatra tagolódik. A szorgalmi időszak utolsó napját az éves munkaterv tartalmazza. A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása (felvételi-, osztályozó-, javító-, alap-, érettség-, helyi: belső alapműveltségi és szintvizsgák). A vizsgarendet szintén a munkatervben rögzítjük. A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek időpontját – a miniszter által meghatározott keretein belül, 24

- a nyári összefüggő gyakorlat idejét, 2. Az intézmény nyitva tartása és használati rendje Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 6.00 órától 20.30 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján, naponta legkésőbb 21 óráig. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 8 órától 16 óráig pénteken 8 órától 13.30 óráig tartja nyitva irodáit. Az épületek nyitvatartása: - Pálffy-villa

6.30 órától 16.00 óráig

- Gépipari tanműhely

6.30 órától 14.30 óráig

- Iskolaépületek (A és B) 6.00 órától 20.30 óráig A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére csak az igazgató által kijelölt ügyeleti napokon van lehetőség (ez általában szerda 8-16 óráig). Az ügyeleti időpontot a hirdetőtáblára tesszük ki. Az iskola épületeit, helyiségeit csak rendeltetésszerűen lehet használni. A használók felelősek: - a tulajdon védelméért - a rend és a tisztaság megőrzéséért - a balesetvédelmi, tűz- és munkavédelmi szabályok betartásáért. Tanulók csak pedagógusi felügyelettel használhatják az iskola létesítményeit. Ez alól az igazgató sem adhat felmentést. Eszközöket elvinni csak felelősségvállalással lehet.

az

igazgató

írásos

engedélyével,

anyagi

Az iskola helyiségeinek bérbeadásáról az igazgató rendelkezik. A bérbeadás az oktatást nem zavarhatja. A bérbeadás bonyolítója, ellenőrzője és felelőse a gondnok.

25

Térítési díjakat (tandíj, menza, oklevél másodlat, EUROPASS bizonyítvány kiegészítő stb.) a tanulói ügyintéző szed a fenntartó által meghatározott szabályok szerint. A rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos végzi asszisztense segítségével, az iskolatitkár szervezésével. Szűrővizsgálatra iskolán kívül pedagógusi kísérettel mennek a csoportok. Az egészségnevelést az ifjúsági védőnő segíti. 3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott általános igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A pedagógusi ügyeletet segítő tanulói ügyelet szabályai a házirendben találhatók. Rendezvényen az azt szervező pedagógus felügyel írásban felkért társaival. 4. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben, munkahelyeken. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc, a gyakorlati óra: 60 perc. A tanítási órák rendjét a mellékletben látható csengetési rend tartalmazza. Az első tanítási óra reggel 7.50 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák 7.00.tól 18.15-ig vannak, azokat legkésőbb 18.15 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. Az óraközi szünetek időtartama: 10 illetve 15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. 26

Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünetek idejére délután rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – az éves munkaterv rögzíti. A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: 5. Tanórán kívüli foglalkozást lehetőleg kedden, szerdán, vagy csütörtökön 14.10 óra után kell tartani, legfeljebb 18.45-ig. 6. Egyéb rendelkezések: 6.1 „A” és „B” épület munkarendje (elméleti oktatás) A tanítás reggel 7.50-kor, esetenként 7.00-kor kezdődik és legkésőbb 18.15-kor fejeződik be. Az egyes órák között délelőtt 10 perc szünet van, kivéve 3. és 4. óra közötti szünet 15 perces, délutáni órák között 5 perc. Csengetési rend: 0. óra 7.00 1. óra 7.50 2. óra 8.45 3. óra 9.40 4. óra 10.40 5. óra 11.35 6. óra 12.30 7. óra 13.25 8. óra 14.15 9. óra 15.00 10. óra 15.45 11. óra 16.35 12. óra 17.20 13. óra 18.00

-

7.40 8.35 9.30 10.25 11.25 12.20 13.15 14.10 l4.55 15.40 16.25 17.15 17.55 18.45

A tanulók órakezdés előtt 10 perccel kötelesek az intézetben megjelenni. Jó idő esetén az udvaron, rossz időben az előcsarnokban kell tartózkodni. Csengetéskor a tanulók az osztályok előtt sorakoznak. A tanteremben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak.

27

A tanóra végét csengő jelzi, a tantermet a tanulók a tanár engedélyével hagyhatják el. A tantermet be kell zárni. Tanítási idő alatt az intézet területét csak nevelői engedéllyel hagyhatják el. A tanulók kötelesek az ügyeletes nevelő és ügyeletes tanuló utasítását betartani. A tanulók hivatalos ügyeiket az óra közötti szünetben, tanítási szünetben, tanítás után intézhetik el a kifüggesztett fogadóórák alatt. Ügyeletes tanár feladatai: Meghatározott beosztás szerint ügyeletet el kell látni (2 fő) minden tanítási napon 7.30-tól az utolsó tanítási óra végéig. 7.30-kor eligazítja a kijelölt ügyeletes tanulókat. (Végzős tanuló ügyeletes nem lehet!) Szünetben a tanulók között tartózkodik. Figyeljen arra, hogy a kerékpárokat és motorokat a kijelölt tárolókba helyezzék el a tanulók. Figyelje a csengőt és ha nem időben csenget, akkor csengettessen az ügyeletessel, és jelezze az óra rossz működését. Becsengetés után ellenőrizze a folyosók rendjét, és szükség esetén intézkedjen. A szünetben a tanulók az udvaron tartózkodnak, vagy a folyosón. Tilos a boltba átmenni a szünetben, mert balesetveszélyes. Az épület ügyeletét 6.30 - 7.30-ig a testnevelés óra alól felmentett tanuló látja el, akit a testnevelő tanár bíz meg. Tűzriadó, vagy bombariadó esetén a tanulók személyes holmijukkal az órát tartó tanár vezetésével kézilabdapályán pánikmentesen gyülekeznek, ahol a nevelő létszámellenőrzést tart. Az ügyeletes tanár intézkedik az iskola vezetésével a további teendőkről. Az ügyeletes tanulók feladata Az ügyeletes tanár 7.30-kor tartott eligazítása alapján végzi a napi teendőket.

28

A kapuügyeletes: látogatókat köszönti, kalauzolja, útbaigazítja. (Épületet nem hagyhatja el!) Az ügyeletes tanulók (2 fő) a folyosón sétálgatva végzik ügyeletes teendőiket. Jó idő esetén minden tanulót az udvarra küldenek ki. Rendbontásról, rongálásról, fegyelmezetlenségről, rendkívüli esetekről azonnal értesítik az ügyeletes tanárt. Csengetéskor ellenőrzik a bevonulást, becsukják a lépcsőház ajtaját, a folyosók ablakait. Ha minden osztály elfoglalta a tanterem előtti helyét, ők is bemennek az osztályterembe. Tanórákat zavarni tilos! Az épületek rendjéről az épületfelelősök gondoskodnak. 6.2. Pálffy-villa működése A Pálffy-villa földszinti részén a következő helyiségek szolgálnak oktatás céljára: P l; P2; P 3 számítástechnika termek, P 4 kereskedelmi szakkabinet; az emeleten P 5 számítástechnika terem, P 6 taniroda, A tanulók a tanórákra érkezve a földszinti folyosókon és a P3-as terem előterében várakozhatnak. A szünetet szintén itt töltik el. A tanulók csak a szaktanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanteremben. A tantermekbe enni- és innivalót bevinni tilos. Étkezni a tanórai szünet eltöltésére fentiekben - kijelölt helyiségekben lehet. Kabátokat, táskákat a tanteremben kijelölt helyre kell tenni. A gépek és berendezések közé csak a tanórán használatos taneszközöket vihetik. A tantermekbe érkező személyeket a tanulók - az iskolában egyébként szokásostól eltérően, a helyiségek sajátosságai miatt - nem felállva, hanem köszönéssel üdvözlik. A tantermekben használt számítógépeket és egyéb gépeket, berendezéseket csak a szaktanár utasítására kapcsolhatják be. Azokon csak a szaktanár által kijelölt feladatokat végezhetik. Kivételt képeznek ez alól a szakkörök, ahol a tanulók – szaktanári felügyelet mellett - önálló munkát végeznek. 29

A tantermekben található számítógépekre csak a szaktanárok által ellenőrzött, vírusmentes programok tehetők fel. A programok telepítését csak a szaktanár végezheti el. A tanulók a számítástechnika termet tisztán, rendben hagyják el, a számítógépeket a porvédelem érdekében letakarják A tanulókat a tanév elején a helyiségek jellegéhez igazodó tűz- és balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni, fel kell hívni figyelmüket a fentiekben nem tárgyalt, az adott tanteremben érvényes egyéb sajátos szabályokra. Az oktatást adminisztrálni kell. Az épületrész rendjéről az épületrész felelőse gondoskodik. 6.3. Gépipari tanműhely gyakorlati oktatásának munkarendje A munkaidő 7°° - 14°°- ig, tart. A tanuló köteles a munkakezdés előtt 5 perccel a tanműhelyben megjelenni. 7 órakor a napos jelenti szakoktatójának a jelenlévő létszámot, a hiányzók nevét 7 órakor kezdődik a bevezető foglalkozás. A tanuló csak a szakoktatójának engedélyével, illetve utasítására végezhet munkát. A munkagépeknél csoportosan állni, vagy a gépet üresen járatni - a szakoktató bemutatóján kívül - TILOS! A tanműhelyből a tanuló csak a szakoktatója engedélyével távozhat el. 9 órakor 10 perc időtartamban munkahelyi testnevelés tartható, a szakoktató vezetésével. 9.10 órától 20 perc időtartamú étkezési szünetet kell tartani. A speciális oktatásban résztvevő tanulók szükség szerint tarthatnak munkaközi szünetet. Munka közben meghibásodott gépet a tanulónak javítani TILOS! A meghibásodást haladéktalanul jelenteni kell a szakoktatónak. 30

13.50 órakor kezdődik a munkahelyek takarítása. A munkahelyek tisztaságát a szakoktató ellenőrzi. A tanulók a tanműhelyből 13°°ill. 14°° órakor a szakoktató vezetésével távozhatnak el. Munkanaplót minden tanuló köteles vezetni, és azt a szakoktatónak aláírásra és osztályozásra bemutatni. Az esetleges hiányzás okát a tanuló, vagy szülője a hiányzás második napján köteles bejelenteni. A hiányzást orvosi, vagy hatósági igazolással az első munkanapon a tanuló köteles igazolni. A tanulók kötelesek az érvényben lévő munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat betartani és betartatni. A tanulók az egyénileg felvételezett szerszámokért, eszközökért anyagi felelősséggel tartoznak. A tanuló nem vihet haza félkész, vagy készterméket. Minden tanuló köteles az iskola tulajdonát védeni. A tanuló az öltözőben csak meghatározott időben tartózkodhat. A tanműhelyi „Házirend” betartása valamennyi tanuló számára kötelező. 6.4. Az iskolai sportlétesítmények működési rendje Az intézmény sportlétesítményei: - tornaterem, - szertár, - öltözők, - aszfaltos pálya, - belső füves terület, Ezen létesítmények elsődleges feladata az iskola nappali tagozatos tanulóinak a tantervi testnevelés és a szabadidős sporttevékenységek kiszolgálása. Ezenkívül az iskola dolgozói, más sportegyesületek, sportköri csoportok megegyezés alapján igény bevehetik a létesítményeket a fenti feladatoknak alárendelve. Tornaterem: - A teremben sportolni csak sportcipőben szabad, ami nem azonos az utcai cipővel (váltócipővel). - Tanuló csak tanári felügyelettel, ill. engedéllyel tartózkodhat bent. 31

- A tornaterem naponta 6.30-től 14.10-ig a tantervi testnevelés végrehajtását szolgálja. 14.30-tól iskolai sportfoglalkozások folyhatnak az illetékes testnevelők irányításával. 16.00-tól takarításra időt kell biztosítani. - Egyéb sportköri csoportok csak felelős vezetővel, igazgatói engedéllyel sportolhatnak, de a szertár eszközeit nem vehetik igénybe. - Az esetleges baleseteket, vagy rongálásokat a mindenkori foglalkozásvezető azonnal jelezze a testnevelőnek, vagy az épületfelelősnek. - A termet 19.00-ig mindenkinek el kell hagyni, hogy a takarítási idő biztosítva legyen. Sportszertár: - A sportszertári kötelezettséggel.

eszközökért

a

testnevelők

felelnek

évi

leltározási

- Szertári eszközöket csak ők adhatnak ki. - A helyiségben tanulók, vagy idegen személyek nem tartózkodhatnak. Öltözők: - A tornaöltözők rendjére, fegyelmére sportfelelős ügyel, a testnevelő ellenőrzi. - Csak testnevelésórára tartózkodhatnak bent.

készülők

egy

illetve

osztályonként

megbízott

sportfoglalkozásra

várók

- Az öltözőkben étkezni, szemetelni tilos! - A tanórák alatt e helyiségeket szellőztetni kell. - A felmentett tanulók külön engedéllyel lehetnek az öltözőkben, ekkor viszont kötelesek ügyelni a belső rendre, biztonságra. - Értéktárgyakat, pénzt nem szabad az öltözőben hagyni, ez a testnevelőnek vagy a tanulói ügyintézőnek adható át megőrzésre.

32

Udvari sportpályák: - A sportpályák használatára azok a szabályok érvényesek, amik a tornateremre vonatkoznak. - A pályák tisztántartása fontos feladat, amit az udvari gondnok végeztet a testnevelők felügyelnek. A diákok munkájukkal bekapcsolhatók. - Az állandó udvari eszközök (kapuk, labdarácsok, kerítés, salak) állagának megóvására az egész nevelőtestület segítésére szükség van. Valamennyi létesítmény rendeltetésszerű használata a baleset megelőzés elsőrendű követelménye. Ezért balesetveszélyes helyzetben az iskola bármely felnőtt dolgozójának kötelessége annak elhárítása, a tanulók védelme. A sportlétesítmények felelőse a testnevelők munkaközösség vezetője. A balesetveszélyesség miatt a gondnokot kiemelt felelősség terheli, hogy a folyamatos karbantartást biztosítsa és ellenőrizze. 6.5. A diákétkeztetés rendje Az iskola tanulóinak és dolgozóinak kedvezményes étkezést biztosít. a.) A menzai felvételi kérelmeket a felsőbb évfolyamosok az első tanítási napon, az induló évfolyamokba felvett tanulóknak pedig az igényeket a beiratkozáskor kell bejelenteni. b.) A térítési díjakról a helyi önkormányzat rendelkezik. Ennek alapján a háromés többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 %-át kedvezményként kell biztosítani. Indokolt esetben az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős javaslatára az iskola diákétkeztetési támogatást kér az illetékes önkormányzattól. A támogatásról az érintett tanuló állandó lakhelye szerinti önkormányzat jegyzője dönt. c.) Az étkezésben résztvevők névsorát a tanulói ügyintéző vezeti. Gondoskodik az étkeztetés anyag és szervezeti működéséről. A térítési díjak beszedését az élelmezésvezető végzi előre közzétett időpontban. d.) Ha az étkeztetést betegség vagy más ok miatt nem kívánják igénybe venni, a távolmaradást az ügyintézőnél be kell jelenteni. A bejelentést követő naptól a tanuló mentesül a térítési díj fizetése alól.

33

VII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE l. A vezetők intézményben való tartózkodási rendjét az oktatásszervező igh. javaslatára az igazgató hagyja jóvá. Az épületek adta sajátosságok miatti szabály, hogy: - az „A” és „B” iskolaépületben, sportlétesítményekben az igazgató, általános igazgatóhelyettes, oktatásszervező igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, - a Pálffy-villa épületében és a gépipari tanműhelyben (MOFÉM) a tanműhelyvezető és az általa kijelölt oktató láthat el vezetői ügyeletet. 1.1.

A vezetői ügyelet az épületben tartózkodást jelenti. (értelemszerűen: az A vagy B épületben) a tanítás ideje alatt. A rövid időre szóló (legfeljebb 1 nap) helyettesítésre szóban, az ennél hosszabb helyettesítésre írásban kell megbízni a helyettesítőt. A helyettesítő teljes felelősséggel tartozik a kapott feladatot ellátni. A helyettesítést az igazgatónak be kell jelenteni.

1.2.

A munkavédelmi és tűzvédelmi felelős köteles valamennyi ügyeletet ellátó vezetőt vagy helyettest oktatásban részesíteni, s a tényét adminisztrálni tanév elején.

2. A közalkalmazottakra vonatkozó közös szabályok: 2.1. Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény rögzíti. Közoktatási intézményben pedagógus munkakör betöltése csak nyilvános pályázat útján lehetséges. A pályázatot a KSzK, valamint az iskola internetes honlapján kell közzétenni. A pályázatot elnyert pedagógust az intézményvezető nevezi ki. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív szerződése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével, valamint A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait a vezető helyettesek készítik el, az intézményvezető hagyja jóvá. 2.2. Az igazgató írja:

34

- az általános, az oktatásszervező, a szakmai helyettes, - a könyvtáros tanár, a művelődésszervező, a ped. asszisztens, az oktatástechnológus, az iskolatitkár, tanulói ügyintéző, a gondnok és az OMK vezető munkaköri leírását. Az általános helyettes írja - a hozzá tartozó munkaközösségek vezetőinek, Az oktatásszervező igazgatóhelyettes írja - a hozzátartozó munkaközösségek vezetőinek munkaköri leírását. A szakmai igazgatóhelyettes írja - a gyakorlati oktatás vezető helyettesek, valamint a tanműhelyvezető munkaköri leírását. Az elméleti tanároknak, nevelőknek és gyakorlati oktatóknak személyre szóló munkaköri leírás nem készül, feladataikat a törvények és helyi szabályozók egyértelműen meghatározzák. Ezeknek ismerete kötelező. A munkaköri leírások változtatása minden tanév szeptember 30-ig történik. 2.3. A pedagógus munkakörű dolgozók szabadságát az oktatásszervező igazgatóhelyettes, az igazgatóság és vezetőség, valamint a nem pedagógusokét az igazgató ütemezi és engedélyezi. A szabadságok kiadása nem zavarhatja meg a tanév szorgalmi időszakának rendjét, nem okozhat a költségvetésben nem tervezhető többlet-költségeket.

3. A pedagógusok munkarendje 3.1.

A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A törvény szerint „a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelőoktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

3.2.

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi 35

munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai – a fenti alapelv betartása mellett – javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. 3.3.

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási és 10 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa.

3.4.

A pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet legalább 7 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások elcserélését az oktatásszervező engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani.

3.5.

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti – feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezető helyettesek és a szakmai munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése.

3.6.

Rendkívüli helyzetben a pedagógus még munkaideje leteltével sem hagyhatja el diákjait a vezető intézkedéséig.

4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje általában 7.30 – 16.00 óráig. Az ettől eltérő beosztásokat a munkaköri leírások, munkarend és a Kollektív Szerződés szabályozza. 5. A diákok munkarendjét az órarend és a házirend tartalmazza. 6. A tanórán kívüli foglalkozásokat a PP, az órarend és a házirend szabályozza.

36

7. A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, szakmai tanulmányokhoz kapcsolható üzemek, gyárak meglátogatása az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulások tervezésénél figyelembe kell venni az iskola éves munkatervében foglaltakat. Az iskola egy napos tanulmányi kirándulást engedélyez iskolai munkanapokon. Hosszabb időtartamú kirándulás tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhető. Nem tervezett kirándulás nem szervezhető. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat A gyakorlati csoport tanulmányútjára is a fentiek vonatkoznak. 8. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Csak tervezett utazás engedélyezhető. Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel – az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 9. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények Tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges.

37

10. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.

VIII. A TANULÓI JOGVISZONY 1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A közoktatási törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A felvétel tanulmányi feltételei A köznevelési törvény 50. §-a alapján az iskola meghatározza a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. Az iskola a felvételi követelmények és a felvételi vizsgák időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság előtt kell tenni. Az írásbeli és szóbeli, felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Iskolánkkal jogviszony teremthető a teljes oktatási – képzési időre, s a képzési idő egy részére. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján lép érvénybe. Az iskola I. évfolyama a 9. osztály - az I. évfolyamba lépés feltétele a felvételi kérelem (jelentkezés), - a dokumentummal igazolt, sikeresen befejezett 8. osztály, - túljelentkezés esetén a 7. osztályban szerzett év végi, 8. osztály félévi osztályzatok alapján döntünk, - egészségügyi, pszichikai alkalmasság a választott szakmára A felvételről dönt:

igazgató

Javaslattevő bizottság: általános igazgatóhelyettes, oktatásszervező igazgatóhelyettes, OMK vezető, iskolaorvos

38

Tanulói jogviszony létesíthető a képzés alatt más iskolából való átlépéssel is, folyamatosan. Ajánljuk, hogy ez a képzési szakaszhatárokon történjék. Iskolaváltoztatás esetén jelentős, tehát a továbbhaladást akadályozó tantárgyi vagy ismeretanyag eltérés esetén, indokolt esetben az átlépő különbözeti vizsgát tesz. A vizsga anyagát az érettségi vizsga részkövetelményei a helyi tanterv és a kötelező központi program követelményei szabályozzák. A különbözeti vizsga tartalmát, formáját, idejét az iskola szabályozza, közli, a felkészülés a diák (szülő) feladat. Szervezésért felelős: oktatási igazgatóhelyettes Átvétel lehetséges évfolyamismétléssel is. Átvételről, átlépésről dönt: igazgató Javaslattevő bizottság:

műszaki igazgatóhelyettes, oktatásszervező igazgatóhelyettes, illetékes szakmai MK vezető, iskolaorvos.

Az átvétel más iskolából szülő (diák) írásbeli kérésére, az előző iskola áthelyező dokumentuma és a bizonyítvány alapján történik. A fegyelmi döntéssel iskolánkba helyezett tanköteles korú tanuló felvételéről az igazgató dönt. 2. Jogviszony megszakítása - tanköteles korú tanuló esetén a szülő írásbeli kérésére és személyes megjelenésével, más oktatási intézménybe helyezéssel, a befogadó intézmény nyilatkozatának birtokában; - nagykorú tanuló esetén a tanuló írásbeli kérelmére a szülő értesítésével, A jogviszonyt a köznevelési törvény 53.§ alapján az iskola is megszakíthatja különösen indokolt esetben, a tankötelezettsége vonatkozó jogszabályok betartásával. Pl: - egészségügyi okból alkalmatlanná vált a tanuló a szakma tanulására, s nincs más megfelelő szakma, - ha az adott évfolyamot sikertelenül ismétli meg másodszor is, - ha a fegyelmi határozat így rendelkezik, szünetel a tanulói jogviszony - ha a tanuló hiányzása eléri a jogszabályban meghatározottakat, - ha a nem iskolai gyakorlati képzőhely jogutód nélkül megszűnik, s az iskola körzetében nem pótolható a tanulószerződésben foglaltak szerint sem a képzés, - rendkívüli esetben, alapos indokkal. 39

- ha a tanulót más iskola átvette, az átvétel napján, - a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján – ha a szülő kéri, - érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, vagy - ha a tanuló a tanulmányait befejezte: a választott szakma szakképzési utolsó évfolyama első szakmai vizsgaidőszakának utolsó napján. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. 3. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák: szakmai és érettségi vizsgák lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az érettségi vizsgakövetelmények, valamint a szakmánként a szakmai vizsgaszabályzatok határozzák meg. A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza (pedagógiai program szerint)Helyi vizsgák: a felvételi-, osztályozó-, javító-, tantárgyi szintfelmérő – és különbözeti vizsgák, gyakorlati szintvizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja.

40

4. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellet a következő írásos Dicséretek adhatók, melyeket az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: - szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki, igazgatóhelyettesi, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől.(Hunyadi-kupa) A jutalmazásokat az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is kihirdetjük. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház v. kiállítás látogatáshoz), szponzorok segítségével adható. 41

5. Fegyelmi intézkedések és büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. A fegyelmező intézkedések szóban és írásban a következők lehetnek: - szaktanári (szakoktatói) figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - igazgatóhelyettesi figyelmeztetés, intés - igazgatói figyelmeztetés, intés Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök is kezdeményezheti. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni. Fegyelmi büntetések: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A köznevelési törvény 58.és 59. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ennek alapján: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, - eltiltás a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából.

illetőleg

A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A nevelőtestület Fegyelmi bizottságot működtet. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell.

42

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

43

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

6. A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi írással igazolni. ( Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet az ellenőrzőbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet az ellenőrzőben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

44

A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök az ellenőrzőbe, osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárás indítását vonja maga után. A gyakorlati oktató vagy, oktatásvezető helyettes segíti az osztályfőnök ilyen irányú munkáját. 7. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Minden iskolai ünnepély és iskolai szervezésű ünnepélyes alkalomkor ünnepi ruha viselésének hagyományát követjük. A ünnepélyeken a tanulók kötelesek az alkalomhoz illő öltözetben (fiúk fehér ing, sötét nadrág, az iskola emblémájával ellátott nyakkendő; lányok fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, az iskola emblémájával ellátott sál) megjelenni. Az iskolai élettel kapcsolatos ünnepélyek: Tanévnyitó: Az első tanítási napon 8.00 órakor Tanévzáró: ünnepélyes formában Ballagás: a végzősök utolsó tanítási napját követő szombaton Ballagóknak is kötelező az iskolai ünnepi ruha viselete Felelős: művelődésszervező Történelmi évfordulókkal kapcsolatos ünnepélyek: Megemlékezés október 6-ról (aradi vértanúk emléknapja) Megemlékezés október 23-ról Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25) Megemlékezés március 15-ről Megemlékezés a holokauszt áldozatairól (április 16) Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról (június 4.) Felelős: a történelem munkaközösség és művelődésszervező tanár

45

Iskolánk névadójának ünnepe – diáknapon Szaktárgyi versenyeken való részvétel (kiválasztott szakmák, szakterületek az éve munkatervben kerülnek meghatározásra) Kulturális rendezvények: Közös színház, hangverseny- és operalátogatás Gólyabál Iskolai diáknapok Diákbál Szalagavató ünnepély Részvétel a Kisfaludy Napokon „Bemutatkozunk” címmel kulturális műsor – jótékonysági céllal 2 évente megrendezzük az Országos Vers-és Prózamondó versenyt szakközép és szakiskolások számára Felelős: művelődésszervező és osztályfőnökök Az épületek fellobogózásáért a gondnok felelős. Az iskolai dekoráció a művelődésszervező felelőssége (a rajz szakos közreműködésével). 8. Gyermek és ifjúságvédelem A gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskola teljes pedagógiai tevékenységét. Legfontosabb célunk a megelőzés. Feladataink a gyermek és ifjúságvédelem területén - védeni diákjainkat a káros szenvedélyektől, a sorozatos kudarcoktól, az egyéni megrázkódtatásoktól

46

- a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő, lemaradó tanulók felzárkózásának segítése - a veszélyeztetett tanulók felderítése, az okok feltárása - segítségnyújtás a rászorulóknak. Módszereink: - tájékoztatás - tájékozódás - önismeret, önfejlesztés képességének kialakítása - egyéni foglalkozás - szakemberhez irányítás (külső és belső szakemberek) - anyagi támogatás nyújtása - az ifjúságvédelemmel foglalkozó pályázatok írása Az ifjúságvédelmi munka során iskolánkban együttműködnek a pedagógusok, az osztályfőnökök, az iskola szociálpedagógusával, az iskolaorvossal, az ifjúsági védőnővel. Ezt a munkát a nevelési igazgatóhelyettes koordinálja. Szükség esetén segítséget kér a Gyermekvédelmi Szolgálattól, a Nevelési Tanácsadótól és a Családsegítő Központtól. A megelőzésben segítséget nyújt még iskolánknak a Rendőrség, a Vöröskereszt és egyéb, az egészséges életvitel kialakítását támogató alapítvány. A szociális támogatás formái - tankönyvkölcsönzés (iskolai támogatás) - tankönyvvásárlási támogatás (önkormányzati) - hozzájárulás a diákétkeztetéshez (önkormányzati) - hozzájárulás a tanulmány i kirándulás és táborozás költségeihez (iskolai és szülői munkaközösségi támogatás) - pénzbeli támogatás évente egyszer (karácsonykor) 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás Heti két nap nyolc órás időtartamban iskolaorvos áll a tanulók rendelkezésére. Feladatai: - kötelező osztályvizsgálatok elvégzése 47

- végzős tanulók továbbtanulási, pályaalkalmassági vizsgálata - testnevelési csoportbeosztás (felmentettek, könnyített tornára való beosztás) - az iskola hygenes helyzetének ellenőrzése tanévenként - egyszer, tájékoztatás a tapasztalatokról az iskola vezetése felé - felkérés esetén felvilágosító előadás tartása - a rendeletekben előírtak szerint fogászai szűrések megszervezése Az iskolában főállású védőnő működik (napi 8 órában) Feladatai: - a tanulók előkészítése az orvosi vizsgálatokra (súly, vérnyomás, vizelet, látás, hallás szűrés), adminisztráció - elsősegélynyújtás - osztálykirándulásokra sürgősségi, elsősegélycsomag összeállítása - életkorhoz kötött, illetve kampányoltások szervezése, lebonyolítása - szakorvosi vizsgálatra küldött tanulók ellenőrzése - az osztályfőnöki óra keretében felvilágosító előadás tartása, videofilm vetítése osztályonként két alkalommal egy tanévben - fogadóóra tartása a kollégiumban, felvilágosító előadás csoportfoglalkozás keretében - egészségügyi és más szempontból veszélyeztetett tanulók figyelemmel kísérése, kapcsolattartás osztályfőnökökkel és orvossal. A tanulók életkorhoz kötött BCG oltását a Tüdőgondozó Intézet kalmetvédőnője végzi. A tanulók két évente Moire-féle gerincszűrésen vesznek részt, melyet a Rendelőintézet munkatársa az iskolában végez. 10. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje 1. A mindennapi testedzés formái: Az iskolában a mindennapi testedzést a testnevelés órák mellett az 48

alábbiak szolgálják: sportköri foglalkozás, sportnap, sportversenyek. Sportköri foglalkozásokat a következő sportágakban folytatunk: lány-és fiú kézilabda; lány- és fiú labdarúgás; atlétika 2. Az iskolai sportkör és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje: Az

iskola

biztosítja

az

iskolai sportkör

formáit és

feltételeit.

Az iskolai sportkörrel a kapcsolatot az igazgató tartja, aki a sportkör vezetőjével havi rendszerességgel áttekinti a sportkör előtt álló feladatokat, a sportkör tervezett rendezvényeit, egyeztetik a rendezvények helyét, időpontját, stb.

Az iskola igazgatója minden tanév elején a

sportkör vezetőjével áttekint a sportkör működésének feltételeit, a sportkör működéséhez biztosított időkereteket, a sportkör programjának tervezetét. 11. Irat és adatkezelési szabályzat Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

49

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 12. Véleményező eljárás A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához ki kell kérni az intézmény Szülői Szervezetének, valamint a Diákönkormányzatának véleményét. AZ SzMSz tervezetének megismerésére, áttanulmányozására a véleményező szervezeteknek 15 napot kell biztosítani a vélemény kialakításához. 13. Fenntartóra háruló többletkötelezettség A fenntartó egyetértése szükséges többletkötelezettség vállalása esetén. A 2013/2014-es tanévben a következő többletkötelezettségek terhelik a fenntartót: · A tanév során kiváló munkát végző tanulók jutalmazási költsége a ballagási és a tanévzáró ünnepségeken

31 osztály x 2 fő x 3000,-Ft

azaz 186.000,-Ft · Tanév során az iskolai rendezvények (diáknap, szalagavató, ballagás) költségei: 2 alkalom x 800 fő x 500,- Ft azaz 800.000,-Ft A fenntartó összes kötelezettségvállalása a tanévben: 986.000,- Ft

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 50

1. Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek vélemény nyilvánításával lehetséges. 2. Az SZMSZ-t szabályzatok és igazgatói utasítások egészítik ki. Ezek a mellékletek az SZMSZ módosítása nélkül is módosíthatók. Mosonmagyaróvár, 2013. március 31. Gede Zoltán igazgató

51

1. sz melléklet A Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola szervezeti felépítése

GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐK, GONDNOK, TECHN. DOLGOZÓK

OKTATÁSSZERVEZŐ IGH.

ÁLTALÁNOS IGH.

SZAKMAI IGH. (GYAK. OKT. VEZ.)

GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ HELYETTESEK

52

TARTALOMJEGYZÉK

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI........................................ 2 l. Az SZMSZ célja ...................................................................................... 2 2. Az SZMSZ a következő törvények alapján készült: ................................ 2 4. Az intézmény irányítása ......................................................................... 3 5. Az intézményvezetői megbízás rendje .................................................... 3 6. Más jogi személyek iskolánkban: ........................................................... 3 6.1.Hunyadi Mátyás Diákmozgalomért Alapítvány .................................... 3 6.2. Hunyadi Mátyás Honvédség és Társadalom Baráti Kör Közhasznú Egyesület .......................................................................................... 4 II. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI, ALAPDOKUMENTUMAI ÉS JOGOSULTSÁGAI .................................................................................... 4 l. Az intézmény alapdokumentumai: .......................................................... 5 2. Az intézmény jogosultsága az alábbi bizonyítványok (másodlatok) kiállítása: .......................................................................................... 5 A mosonmagyaróvári Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola bélyegzőinek felirata és lenyomata: .................................................. 5 3. Az intézmény kiadmányozási rendje ...................................................... 6 4. Az intézmény alapdokumentumai nyilvánosak: ...................................... 6 5. Iskola elektronikus elérhetősége: ............................................................ 7 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE .......... 7 A SZERVEZETI EGYSÉGEK ..................................................................... 7 1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei .............................. 7 2. Az intézmény igazgatósága (vezetősége) felépítése és működése ........... 8

53

3. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. ........................................................................ 8 4. A vezető helyettesek ............................................................................... 9 5. Vezetői helyettesítési rend: ..................................................................... 9 6. Az iskola vezetősége ............................................................................ 11 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ...................................... 12 1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: 12 2. Az intézményi közösségek jogai ........................................................... 13 3. A szülői közösségek ............................................................................. 14 3.1.A szülői munkaközösség .................................................................... 14 3.3. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje ... 15 4. A tanulók közösségei és kapcsolattartás formái és rendje ..................... 16 4.1. Az osztályközösségek, tanulócsoportok ............................................. 16 4.2. A diákönkormányzat.......................................................................... 17 4.3. Diákkörök, szakkörök ........................................................................ 17 Az intézményen kívüli kapcsolattartás ........................................................ 17 V. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ......................................................................... 18 1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei ............................................. 18 1.1. Intézményünk nevelőtestületének tagjai: ........................................... 18 1.2. A nevelőtestület értekezletei .............................................................. 18 1.3. A nevelőtestület döntései, határozatai ................................................ 19 1.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje ....................................................................................................... 20 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ............................................ 21 2.1. A szakmai munkaközösségek feladatai, az együttműködés, és kapcsolattartás rendje:..................................................................... 21 54

2.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ........................ 23 VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................ 24 1. A tanév rendje ...................................................................................... 24 2. Az intézmény nyitva tartása és használati rendje .................................. 25 3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai .................................................... 26 4. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama ....................................................................................... 26 5. Tanórán kívüli foglalkozást lehetőleg kedden, szerdán, vagy csütörtökön 14.10 óra után kell tartani, legfeljebb 18.45-ig. ............................... 27 6. Egyéb rendelkezések: ........................................................................... 27 6.1 „A” és „B” épület munkarendje .......................................................... 27 6.2. Pálffy-villa működése ........................................................................ 29 6.3. Gépipari tanműhely gyakorlati oktatásának munkarendje .................. 30 6.4. Az iskolai sportlétesítmények működési rendje ................................. 31 6.5. A diákétkeztetés rendje ...................................................................... 33 VII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE.................................................. 34 l. A vezetők intézményben való tartózkodási rendjét az oktatásszervező igh. ....................................................................................................... 34 2. A közalkalmazottakra vonatkozó közös szabályok: .............................. 34 3. A pedagógusok munkarendje ................................................................ 35 4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje általában 7.30 – 16.00 óráig. Az ettől eltérő beosztásokat a munkaköri leírások, munkarend és a Kollektív Szerződés szabályozza. .......................... 36 5. A diákok munkarendjét az órarend és a házirend tartalmazza. .............. 36 6. A tanórán kívüli foglalkozásokat a PP, az órarend és a házirend szabályozza. .................................................................................... 36 7. A tanulmányi kirándulások: .................................................................. 37 8. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: ............................... 37 9. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények...... 37 55

10. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt......................................................................................... 38 VIII. A TANULÓI JOGVISZONY ............................................................. 38 1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei .......................................... 38 2. Jogviszony megszakítása ...................................................................... 39 3. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek .......................... 40 4. A tanulók jutalmazásának elvei ............................................................ 41 5. Fegyelmi intézkedések és büntetések.................................................... 42 6. A tanulói hiányzás igazolása................................................................. 44 7. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .................. 45 8. Gyermek és ifjúságvédelem .................................................................. 46 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás .................................... 47 10. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje .......................... 48 11. Irat és adatkezelési szabályzat ............................................................ 49 12. Véleményező eljárás ........................................................................... 50 13. Fenntartóra háruló többletkötelezettség .............................................. 50 IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................. 50 1. sz melléklet ............................................................................................. 52

56

Szervezeti és működési szabályzat - fenntartóra háruló többletkötelezettségek részletezése A táblázatot a Szervezeti és Működési Szabályzatban szereplő minden többletkötelezettségre kérjük kitölteni, függetlenül attól, hogy az a mostani átdolgozáskor került-e a dokumentumba vagy már korábban is szerepelt ott.

Megye Tankerület

OM Többletkötelezettség Intézmény neve azonosító tartalma

GyőrMoson- Győri Sopron

Hunyadi Mátyás 30746 Szakképző és Szakközépiskola

GyőrMoson- Győri Sopron

Hunyadi Mátyás 30747 Szakképző és Szakközépiskola

A többletkötelezettség rövid indoklása

Tanév során kiváló munkát végző tanulók jutalmazása Tanulók jutalmazása a ballagási illetve a tanévzáró ünnepségen Tanév során az Iskolai rendezvények iskolairendezvények költségei (diáknapok, szalagavató) költségei összes tervezett többletköltség:

57

A A többletkötelezettségből megvalósításhoz A megvalósításhoz adódó fenntartóra szükséges szükséges tárgyi feltételek háruló várható összes személyi költség egy tanévben feltételek (Ft-ban) 31 osztáyX2 főX3000 Ft= 186.000,- Ft

osztályfőnökök

2X800 főX500 Ft=800.0000, Ft

iskola pedagógusai

986.000,-Ft