SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

1

KÖLCSEY UTCAI ÉS LIGETI SORI ÓVODA 5600 Békéscsaba Kölcsey utca 15. sz.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

1

2

I.

Bevezetés

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda 5600 Békéscsaba, Kölcsey utca 15. Működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat ( továbbiakban: SZMSZ ) határozza meg.

1. Az SZMSZ célja, tartalma, jogszabályi alapja 2. Az SZMSZ célja, hogy rögzítse a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény Játékvarázs helyi pedagógiai programjában rögzített cél - és feladatrendszer teljes körű, színvonalas megvalósítását szabályozza. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

3. Jogszabályi háttér    

Az SZMSZ. szabályozási körét meghatározó jogszabályok: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról ( továbbiakban Kt.) 1992.évi XXXIII.törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992.(X.8.) korm.rendelet (továbbiakban korm.r.) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  44/2007.(XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól További az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok : 2

3

           

   

Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról szóló 20/1997.(II.13.) kormány rendelet. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról ( továbbiakban Nkt.Vhr.) 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MÜM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről

4. Az SZMSZ személyi, területi és időbeli hatálya Az SzMSz hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit Az SzMSz személyi hatálya:  az óvoda vezetőjére,  az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra  az óvodában működő testületekre, közösségekre,  az óvoda szolgáltatásait igénybe vevőkre. Az SZMSZ területi és időbeli hatálya: Az SzMSz előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 

Az óvoda területére (Kölcsey Utcai Óvoda székhely és Ligeti Sori Óvoda telephely intézményre )



Az óvoda által szervezett – a Játékvarázs Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra



Az intézmény képviselete szerinti alkalmakra, külső kapcsolati alkalmait 3

4

4. Az SzMSz elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az SZMSZ-t az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el, mely határozatlan időre szól. Elfogadásakor az óvoda Szülői szervezete a jogszabályban meghatározottak szerint véleménynyilvánítási jogot gyakorol. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Jelen Szervezeti és működési Szabályzatot az óvodás gyermekek szülei, az intézmény közalkalmazottai és az óvodában munkát vállalók, valamint más érdeklődők megtekinthetik az óvodavezető irodájában munkaidőben, , továbbá az intézmény www.kolcseyovi.hu honlapján.

II.

INTÉZMÉNYI ALAPADATOK

1. Az intézmény neve azonosító adatai, jogállása Intézmény neve: Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Székhely: 5600 Békéscsaba, Kölcsey utca 15. tel./fax: 66/ 324-864 66/637-295 E-mail címe: [email protected] Honlap cím: www.kolcseyovi.hu Telephely: 5600 Békéscsaba , Ligeti sor 16. 66/ 441-061 A közgyűlés a jelenleg érvényes Alapító Okiratot az 119/2013. (V.31.) közgy. határozatával fogadta el. Az alapító okirat száma : 7/1992. Az alapító okirat kelte : 1992. XII.18. Az alapítás időpontja: Kölcsey Utcai Óvoda : 1952. Ligeti Sori Óvoda

: 1993-tól önkormányzati óvoda

OM azonosító:

028052

KSH azonosító:

16653133-8510-322-04

Törzsszám:

634070

Adószám.

16653133-1-04

Bankszámlaszám:

11733003-16653133

2. Az intézmény tevékenységei, szakágazati besorolása: 4

5

851020

Óvodai nevelés ,

Az intézmény alaptevékenységei : Alapvető szakfeladata: Óvodai nevelés, ellátás: Szakfeladat száma : 851011 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek :  Óvodai fejlesztő program  Óvodai intézményi étkeztetés  Munkahelyi étkeztetés  Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (mozgásfogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos  Nemzeti és etnikai kisebbség óvodai nevelés, ellátás Vállalkozási tevékenysége: nincs Jogállása : önálló jogi személy , a Ligeti Károly Sori Óvoda ( 5600 Békéscsaba, Ligeti Károly sor 16.) általános jogutódja. Az intézmény vagyona: Az önkormányzat által ingyenes használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból a 2120 hrsz.-ú 2656 m2 Békéscsaba, Kölcsey u.15.sz.ingatlan 7196/10000 eszmei hányada, a 2120/A /1. hrsz.-ú 372 m2 ingatlan és a 860. hrsz-ú 3870 m2 Békéscsaba, Ligeti sor 16.sz. alatti ingatlan. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályait önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. ( V.2.) önkormányzati rendelet szabályozza. Az intézmény gazdálkodása : Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, pénzügyi-gazdasági feladatait a Százszorszép Művészeti Bázis Óvoda ( 5600 Békéscsaba, Wlassics sétány 4/1.) látja el.

3. Az intézményi bélyegzők lenyomata, használata, aláírási jogok: Az intézmény működésével – bármilyen területen – kapcsolatos hivatalos levelek kizárólag az intézményvezető aláírásával és a körbélyegző lenyomatával együtt érvényes. Az intézményvezető akadályoztatása esetén hivatalos levél aláírására jogosult az intézményvezető-helyettes. A bélyegzők az intézmény irodáiban, zárt szekrényben tarthatók. A bélyegzőt használhatja: - Óvodavezető - Óvodavezető-helyettes - Óvodatitkár Valamennyi cégszerű aláírásnál bélyegzőt kell használni. A bélyegzővel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézményben cégbélyegző használatára az óvodavezető jogosult. Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A 5

6

nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, amelyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért az óvodatitkár felel. Az átvevők személyesen felelősen a bélyegzők megőrzéséért.

6

7

7

8

A terv elfogadásának időpontja : minden év szeptember . A munkaterv tartalma: 

A feladat végrehajtásának határidejét



A végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási A feladatok konkrét meghatározását



A feladat végrehajtásáért felelősök megnevezését



kötelezettségeket

A nevelőtestület által elfogadott , az adott nevelési évre szóló munkatervet az intézményi szülői szervezettel ismertetni kell, valamint meg kell küldeni a fenntartónak, és az óvoda internet honlapján nyilvánossá kell tenni. Az óvoda vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli. 

Pedagógiai programA székhelyen és a telephelyen működő óvodáink helyi sajátosságait és a nevelő-fejlesztő munkánk értékeit figyelembe véve, az Óvodai nevelés országos alapprogramjára építve készítettük el saját, a gyermekek igényeire szabott, szülőkkel egyeztetett, az óvodapedagógusok módszertani szabadságát biztosító pedagógiai programunkat.

A mi óvodánkba járó kisgyermekek számára elkészített pedagógiai programunk a Játékvarázs, mely a nevelőtestület szakmai tudásán , szakirodalomban való jártasságán és sok évtizedes szakmai tapasztalatain alapul. Nevelési gyakorlatunkban meghatározó a játék elsődlegessége, a sok cselekvésre, tapasztalatszerzésre ösztönző együttműködés kialakítása. A gyermeki tevékenységben a fejlődés és a fejlesztés kibontakoztatása – figyelembe véve a gyermek egyéni fejlettségét, fejlődési ütemét, igényeit , a sajátos nevelési igényű kisgyermekek fejlesztését is, kiemelten a tehetséggondozásra, megvalósulására. ( egészségfejlesztés, környezettudatos magatartás)A Kölcsey Utcai Óvodában 1959 óta minden évben szülői igény alapján megszervezésre kerül a szlovák nyelvi nevelés. A szülők és mi óvodapedagógusok is fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekek már óvodáskorban megismerkedjenek a szlovák nyelvvel, kultúrával, népi hagyományokkal, hiszen városunk szlovák nemzetiségi hagyományokkal is rendelkezik. Óvodai nevelésünk célja, a családi nevelést kiegészítve , a ránk bízott kisgyermekek egész személyiségére irányuló képességfejlesztéssel , a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása. 

Házirend

Az óvoda Házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.Az óvoda belső rendjének szabályait, a szülők és az óvoda kapcsolatát is rendszabályok keretei között kell működtetni. A rendszabályok betartása kötelező, erre az óvodapedagógusoknak és szülőknek is egyaránt ügyelni kell. Az óvoda Házirendjének egy példányát beíratáskor a 8

9

szülőnek át kell adni. A Házirendet az óvodavezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el és a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. A Házirend az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé .  Egyéb dokumentumok          

III.

Adatkezelési Szabályzat / az SzMSz melléklete) Iratkezelési Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Gyakornoki Szabályzat Kollektív Szerződés Közalkalmazotti Szabályzat Továbbképzési Program Esélyegyenlőségi terv

Gazdálkodással összefüggő jogszabályban előírt egyéb szabályzatok

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI, KÖZÖSSÉGI FELÉPÍTÉSE

1. Az intézmény szervezeti felépítése, szervezeti ábra A szervezeti egységhez kapcsolódó vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi elvárásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Szervezeti ábra ÓVODAVEZETŐ

ÓVODATITKÁR

ÓVODAVEZETŐ HELYETTES SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ

ÓVODAPEDAGÓGUSOK PEDAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐK PEDAGÓGUS ASSZISZTENS 9

10

2. Az intézmény vezetője

Az intézmény élén a magasabb vezető beosztású óvodavezető áll. (Nkt. 68.§)aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az óvoda vezetőjét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján a fenntartó nevezi ki ( nyilvános pályázat alapján ) 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézmény vezetője a fenntartó engedélyével rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, az intézmény működtetése nem biztosított. Intézkedéséhez a fenntartó egyetértése szükséges.

2.1.

Az intézményvezető feladat, hatásköre és munkáltatói joga

Az intézményvezető feladatai az alábbiak területekre terjed ki:  pedagógiai feladatok  munkaügyi feladatok  gazdálkodási feladatok  tanügy-igazgatási feladatok Feladata 

a nevelőmunka , tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése, értékelése,



az intézmény szakszerű, törvényes működtetése



a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése,



a rendelkezésre álló költségvetés alapján a intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása



a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, megünneplése



a gyermekvédelmi feladatok megszervezése ellátása ,irányítása



a nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése



a Szülői szervezettel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel megfelelő együttműködés



a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása



a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése



a pedagógus etika normáinak betartása és betartatása



Kötelezettségvállalási , munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása



A pedagógus középtávú továbbképzési program valamit az éves beiskolázási terv elkészítése, megszervezése 10

való

11



a munka-és tűzvédelmi tevékenység megszervezése

Az intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő - fejlesztő munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelés céljából. További feladatai :  Kapcsolattartás, koordináló tevékenység a fenntartóval, közvetlen és közvetett partnereivel.  Informálja a Közalkalmazotti Tanácsot.  A Közalkalmazotti Szabályzat és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása.  Elkészíti és elkészítteti az intézmény SzMSz-t, kötelezően előírt szabályzatait, továbbá az intézmény működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket  Ellátja a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokat.  Képviseli az intézményt külső szervek előtt  A nevelőtestületi, alkalmazotti és szülői közösség számára tartott értekezletek előkészítése, vezetése Az intézményvezető jogköre Gyakorolja a munkáltatói, alkalmazási jogköröket a vonatkozó jogszabályok és a helyi szabályzatok alapján Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt. Kizárólagos jogkörébe tartozik  az intézmény mint jogi személy teljes körű képviselete;  a nevelőtestület vezetése;  a tanügy-igazgatási döntések meghozatala;  a munkáltatói jogok gyakorlása;  a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása;  a hatáskörébe tartozó gazdálkodási és aláírási jogkör gyakorlása Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

Az intézményvezető:  a jogszabályokba foglalt, illetve a testület által hatáskörébe utalt ügyekben döntési joggal rendelkezik.  a nevelőtestületi döntések, határozatok végrehajtására utasításokat adhat ki.  döntései és utasításai előtt - a jogszabályokban meghatározott egyeztetési kötelezettségén túl - meghallgatja az óvoda más tisztségviselőit /óvodavezető helyettes, közalkalmazotti tanács tagjai, munkaközösség-vezető stb./, illetve az érdekelt közalkalmazottakat. Az intézményvezető az előzőekben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 11

12

2.2.

Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök :

Az intézményvezető jogköreinek egy részét, vagy meghatározott jogkört a helyettesére, vagy a munkaközösség vezetőre átruházhatja. Az intézményvezető feladataiból, hatásköréből átruházza a vezető helyettesre: 



a nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését, a pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak helyettesítési és szabadságolási tervét, rendjét, az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására az élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, a felelősök és megbízottak munkájának ellenőrzését. az intézmény minőségirányítási rendszerének folyamatos működtetését, ellenőrzését, a minőségfejlesztéssel összefüggő elemzések elkészítését, az intézkedési tervek végrehajtásának irányítását, az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzésének ellenőrzését a nevelőtestületi beszámoló elkészítését a hatáskörébe átruházott területről. A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak egy részének ellenőrzését. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezésében való aktív közreműködés



Felelősök, megbízottak ellenőrzését.



Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a jelenléti íven történő dokumentálás ellenőrzését.



Az alkalmazottak elkészítését.



Az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését.

         

szabadságainak

nyilvántartását,

szabadságterv

 A HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. A szakmai munkaközösség vezetőjére:  

2.3.

a nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését, a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését az éves munkatervben meghatározott módon.

Az intézményvezető vagy intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

helyettes

Az intézményben folyó munkát az alkalmazottak időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes közalkalmazottakat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Alacsony gyermeklétszám esetén - a gyermekek érdekeinek, a zavartalan ellátás valamint gazdaságossági szempontok figyelembe vétele mellett – szükség szerint csoportösszevonással is megoldható a helyettesítés. 12

13

Az intézményvezető akadályoztatása esetén, - szabadság, betegség, hivatalos távollét, tartós távollét esetén a helyettese és egyéb esetekben a helyettesítésének rendje és módja a következő : Óvodavezető Általános helyettes Közalkalmazotti Tanács elnöke ( telephelyen KT-tag) Szakmai munkaközösség vezető Legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus

Az intézményvezető helyettesítését a kinevezett óvodavezető-helyettes látja el mindkét óvodában, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. ( pl. munkáltatói jogok ) Az óvodavezető tartós távolléte esetén –( kéthéten túli időtartam ) a helyettesítésről a fenntartó intézkedik.

3. Az intézmény vezetősége és közvetlen munkatársai A vezetői szintek meghatározásánál az alapelv a jogszabályi feltételeknek való Az intézmény élén a magasabb vezetői beosztású óvodavezető áll. (Nkt. 68.§)aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az óvoda vezetőjét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján a fenntartó nevezi ki ( nyilvános pályázat alapján ) 5 év határozott időtartamra. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. feltételeinek megteremtése. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok figyelembe vételével került kialakításra. A szervezetet az intézményvezető irányítja . Az intézmény szervezeti felépítését az alá- és fölérendeltség, illetve azonos szinten a mellérendeltségi kapcsolatok, a munkamegosztás jellemzi. Az intézmény vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő jogokkal rendelkezik. Az intézmény vezetősége meghatározott rendszerességgel (havonta egyszer) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti, amelyről az irattár számára emlékeztető készül. A vezetők a megbeszéléseken beszámolnak tevékenységükről, illetve felhasználják és továbbítják az információkat az értekezleten született döntésekről az átruházott hatáskörben a vezetésük alá tartozó beosztottak felé (munkaközösségek, dajkák közössége, stb.) Az óvoda vezetőségének tagjai munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak.  Vezető beosztású közalkalmazottak, az óvoda vezetősége: Jogszabály alapján magasabb vezető beosztású közalkalmazott: az óvodavezető Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású közalkalmazottak tartoznak: 

Óvodavezető helyettes



Közalkalmazotti Tanács elnök



Szakmai- munkaközösség-vezető. 13

14

Döntést előkészítő testület tagjai: -

3.1.

óvodavezető helyettes Közalkalmazotti Tanács elnöke szakszervezeti bizalmi Szülői Közösség elnöke a szülőket érintő kérdésekben

Az intézményvezető-helyettes

A vezető közvetlen munkatársa a vezetés felelős tagja, aki irányítással, önállóan látja el a feladatkörébe utalt feladatokat. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az óvodavezető a munkaköri leírásában meghatároz. A vezetőt tartós távollétében helyettesíti, és teljes jogkörrel ellátja a vezetői feladatokat. A vezető távollétében képviseleti és aláírási joga van. Az óvodavezető helyettes nem függetlenített, munkáját csoportos óvodapedagógusi munkakör mellett végzi. Heti váltásban dolgozik. Az óvodavezető távollétében mindig van teljes felelősséggel felruházott vezető. A vezető-helyettes főbb feladatai: - közvetlenül szervezi és irányítja a technikai dolgozók munkáját - segíti a gyermekek beiskolázását - felel a szabadság kiadásáért és a megfelelő helyettesítésért - ellenőrzi a dolgozók jelenléti ívét, - felel az eszközök nyilvántartásba vételéről, selejtezéséről Az óvodavezető helyettes munkáját az óvodapedagógusi munkaköri leírása mellett kiegészítő munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Az intézményvezető helyettes munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. -

Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak, és egyéb foglalkoztatottak valamint a munka- és tűzvédelmi tevékenység felelős munkáját.

Feladat- és hatásköre Feladata, felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente egyszer kiterjed: -

a munkaköri leírásában szabályozott feladatok végrehajtására a belső ellenőrzések tapasztalataira az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére 14

15

Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján. Kiadmányozási joga: az SZMSZ rendelkezése alapján

Az óvodavezető helyettes felelőssége kiterjed: -

3.2.

Az intézményvezető irányítása mellet a nevelőtestület vezetésére, valamint a nevelőmunka irányítására és ellenőrzésére. A munka megszervezésével kapcsolatos dokumentumok kiadására, vezetésére, ellenőrzésére. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésére, végrehajtásának szakszerű megszervezésére és ellenőrzésére. Az óvodavezetővel történő egyeztetés után a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása – likviditási terv alapján. A szülői közösséggel, a szülői képviselettel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködésre. A nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezésére. Valamint a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek.

Az óvodatitkár

Munkáltatója az óvoda vezetője, feladatát az óvodavezető utasítása alapján végzi. A feladatkörébe utalt teendőket a munkaköri leírás tartalmazza. Önálló intézkedési jogkörrel nem rendelkezik. Az óvodában a gazdasági, ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátását végzi. Fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett.

3.3.

Vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabályai

Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetők közötti munkamegosztást a feladatok megjelölése adja. - az intézményvezető, - a vezető-helyettes, - az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, - a szakmai munkaközösség vezetője A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A kiadmányozás szabályai 15

16



Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárózásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá.  Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megbízott vezető-helyettes .  Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: - az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) - az irat iktatószáma - az ügyintéző neve  A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: - az irat tárgya - az esetleges hivatkozási szám - a mellékletek száma A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti. A kiadmányozás rendje A Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvodában a kiadmányozás rendjét az óvodavezető szabályozza. Az óvodában a kiadmányozás rendje az alábbiak szerint történik:  Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra az óvodavezető jogosult.  Távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója szakmai ügyekben szóbeli, vagy írásbeli utasításra a szakmai helyettes vagy vezető által megbízott személy. Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) kiadása csak az óvodavezető engedélyével történhet. Az óvoda ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az óvodavezető a felelős. Az ügyiratkezelést az óvodatitkár végzi az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján. A nevelési-oktatási intézmények működésével, gyermekekkel kapcsolatos ügyekben az elintézési határidő az iktatás napjától számított huszonkét munkanap. Ha az ügy elintézésére a szülői szervezet is jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított huszonkét munkanapot követő első ülésen köteles meghozni. Képviselet szabályai 16

17

  



A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak.

 -

A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében - óvodai jogviszonnyal - az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, - munkáltatói jogkörrel összefüggésben; - az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján - hivatalos ügyekben - települési önkormányzatokkal való ügyintézés során - Állami szervek, hatóságok és bíróság előtt - az intézményfenntartó - intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során - a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel az közalkalmazotti tanáccsal más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az intézmény fenntartójával, az intézmény belső és külső partnereivel, egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel , - sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; - az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele.  Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.  Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges , ( fenntartó, intézményvezető).valamint együttes aláírása.

4. Vezető és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 4.1.

A vezető és a nevelőtestület kapcsolattartásának rendje :

A két közösség egy nevelőtestületi , egy munkatársi közösség. 17

18

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a nevelési év során. A kötelező értekezletek rendjét az intézmény éves munkaterve rögzíti. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja.

A nevelőtestület értekezletei -

Nevelési év nyitó-záró értekezlet Rendkívüli értekezlet

A rendkívüli nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Ha a szülői szervezet kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület határozatképes, ha tagjai kétharmada jelen van 4.2.

A vezető és a szakmai munkaközösség kapcsolattartásának rendje:

Intézményünkben szakmai munkaközösség működik, munkaközösségben a pedagógusok részvétele önkéntes.

szakmai vezetővel .

A

A munkaközösség vezetőt a munkaközösség tagjai választják meg, az intézmény vezető bízza meg a feladat ellátására. A kapcsolattartás rendje :  napi személyes találkozások  Írásos beszámoló  Vezetői értekezlet

4.3.

A vezető és az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás rendje    

Értekezletek Megbeszélések Fórumok intézményi összejövetelek, rendezvények

18

19

Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A teljes alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető akkor híja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor.. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

4.4.

A vezető és a szülői szervezet kapcsolattartásának rendje

A szülői szervezet tagjai a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhetnek a vezetőtől, és az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A kapcsolattartás rendje:  személyes találkozás  szülői értekezlet, SzK vezetőinek értekezlete- a munkatervben meghatározott időpontban  rendkívüli szülői értekezlet- - összehívhatja az intézményvezető , csoportvezető óvodapedagógus, és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézményvezető közvetlen kapcsolatot tart a Szülői Szervezet elnökével. Az értekezleten elhangzottakról jegyzőkönyv készül.

4.5.

A vezető és az érdekképviseleti szervezet kapcsolattartásának rendje

Az óvodavezető együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Intézményünkben Közalkalmazotti Tanács és Pedagógus Szakszervezet működik. A Közalkalmazotti Tanáccsal kötött Közalkalmazotti szabályzat valamint a Pedagógus Szakszervezettel kötött Kollektív szerződés biztosítja a közalkalmazottak érdekvédelmét és képviseletét. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az óvodavezető a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján az intézményben működő érdekvédelmi szervezetekkel megállapodást kötött. A Közalkalmazotti Tanács elnökét és tagjait az intézmény közalkalmazottai a Szakszervezeti bizalmit az intézmény szakszervezeti tagjai választják. Az intézményben működő érdekképviseleti szervezetek üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az óvoda vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:     

az ülés helyét, időpontját, a megjelentek nevét, tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás témáját, hozott döntéseket. 19

20



A KT elnöke és tagjai az óvoda vezetőségének .

A kapcsolattartás rendje:  megbeszélés  értekezlet  fórum

5. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje, munkarendje Az óvodavezető munkaideje rugalmas, az óvoda nyitvatartási idején belül főszabály szerint 8.00-16.00 óráig tartózkodik az intézményben. A vezető benntartózkodási rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. Intézményvezető munkarendjének szabályozása:  Heti munkaidő:  Kötött óraszáma:

40 óra 2013.09.01-ig 6 óra 2013.09.01-től 8 óra

Óvodavezető hivatalos munkaideje: 8-tól - 16- óráig tart (törzsmunkaidő). Elérhetőség: székhely Óvoda – Kölcsey u.15. Kötött óraszámát az éves munkatervben rögzített gyermekcsoportban és időben látja el. Intézményvezető-helyettes munkarendjének szabályozása:  Heti munkaideje : 40 óra  Kötött munkaideje : 2013.09.01-től 24 óra Helyettesi feladatvégzés óraszáma: 8 óra/hét A vezető-helyettes a kötött munkaidejét csoportjában tölti. Munkarendjét nevelési évenként az éves munkaterv és a csoportnapló tartalmazza. A vezető helyettesi feladatokat a kötött óráján felül látja el, szükség szerinti heti munkaidő keretben.

6. Gazdasági szervezet feladata, jogosítványai, munkarendje Az intézmény gazdálkodását a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda Gazdasági Ellátó Szervezete (továbbiakban: GESZ) végzi. Jelen SZMSZ rendelkezéseit az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti – a felügyeleti szerv által jóváhagyott – együttműködési megállapodásban rögzített munkamegosztás és felelősségvállalás keretei között kell alkalmazni.. Az óvodavezető felelős a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért oly módon, hogy a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Kapcsolattartás formája a GESZ-el folyamatos, melynek formái:  szóbeli tájékoztatás,  beszámolók, jelentések,  egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel, 20

21

 speciális információk szolgáltatása az intézmény gazdálkodásához kapcsolódóan. Kapcsolattartó személy az óvoda vezetője, illetve egyes esetekben az óvodatitkár.

7. Nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a köznevelési intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja minden óvodapedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület legfontosabb feladata alkotó módon együttműködni a nevelő-oktató munka területén, annak fejlesztésében. A nevelőtestület tagjai döntési, véleményező és javaslattevői jogkörrel rendelkeznek. 

A nevelőtestület joga és kötelessége

A nevelőtestület legfontosabb feladata a nevelési program létrehozása és egységes megvalósítása – ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.  Hivatali titok : :A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel, a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vitaanyaga, a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megőrzése fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját. A nevelőtestület döntési jogköre:            

a pedagógiai program és módosulásuk elfogadása a SZMSZ és módosításának elfogadása, az éves munkaterv elfogadása, átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, házirend elfogadása, óvodai hagyományok kialakítása, rendezvények megtartása, a nevelőtestületi értekezletek témáinak meghatározása, a szülőkkel való kapcsolattartás formáinak meghatározása nevelési év munkatervének jóváhagyása, a beiskolázási terv elfogadása, a jogszabályokban meghatározott egyéb ügyek.

A nevelőtestület véleményezési jogköre kiterjed:    

az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben az óvodapedagógusok külön megbízásainak elosztásában, a szakmai célokat szolgáló pénzeszközök felhasználásában, továbbképzésen való részvételről és annak anyagi támogatásáról,

 munkabeosztásban, csoporthoz történő beosztásban,  túlmunka esetén annak elosztásában, 21

22

 beruházási és fejlesztési tervek megvalósításában.

 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízottak beszámolása: A nevelőtestület átruházza a Szakmai munkaközösség(ek)re az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, illetve a költségvetésben szakmai rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében biztosított véleményezési jogosultságát. A munkaközösség vezetője évente írásban és szóban köteles beszámolni az átruházott hatáskörben teljesített tevékenységéről. A nevelőtestület döntései és határozatai  A nevelőtestület döntései és határozatai általában –a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.  Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületből e feladattal megbízott kolléga hitelesíti. A döntések az óvoda belső anyagokat tartalmazó iktatott iratanyagába kerülnek.  A nevelőtestület feladatainak átruházása: 

Az egyes feladat- és jogkörök átadása

Véleményezési, egyetértési, döntési jogkörét saját döntési jogkörében átruházhatja a szakmai munkaközösség(ek) vezetőjére.. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag- bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, illetve vezetőire. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. A szakmai munkaközösségekre ruházza át az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatban, a közoktatási törvényben meghatározott véleményezési jogkört

7.1.

A pedagógusok munkarendje

Az óvodapedagógusok jogait és kötelességeit a Ktv. rögzíti. Intézményünkben az óvodapedagógusok heti váltásban lépcsőzetes munkakezdéssel végzik munkájukat.. A munkarend összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése. A gyermekkel a nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik. A munkarend az éves munkaterv részét képezi. 22

23

Az óvodapedagógusok munkarendje változhat:  Szorgalmi időben,  Nyári szabadságolás idején,  Munkanap áthelyezéskor

Befolyásolhatja:  Hiányzások ( gyermekek, óvodapedagógusok )  Egyéni kérések figyelembe vétele  Továbbképzésen való részvétel, továbbtanulás Hivatalos távollét miatti kieső órák elszámolásának rendje: Hivatalos távollétnek minősül – amely által a munkáltató a pedagógust az óvodai foglalkozások alól mentesíti a következő:  A munkáltató által elrendelt továbbképzésen való részvétel  A nevelő-oktató munkával összefüggő értekezleten való részvétel Az óvodapedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje két részből áll: 1. A kötött munkaidőben ellátott feladatok (heti 32 óra)- kötelező óraszám 2. A kötött munkaidőn kívül ellátott feladatok (heti 8 óra) A kötött munkaidőben (heti 32 óra) ellátott feladatok az alábbiak:  a gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, nevelési, segítő, fejlesztő feladatok ellátása  munkaközösség vezetői feladatok ellátása  differenciált képességfejlesztő foglalkozások megtartása  előkészítő és befejező tevékenység időtartama (eszközök előkészítése, tornaszer, , felvételi és mulasztási napló napi vezetése, csoportnapló vezetése, eseti megbeszélések, , egyeztetési kötelezettségek) A kötött munkaidőn kívül (heti 8 óra) ellátott feladatok a következők:  Az intézményben végezhető pedagógiai feladatok meghatározása:  helyettesítéssel kapcsolatos feladatok ellátása  részvétel a csoport tevékenységeiben (integrálás), élményszerzéseken, rendezvényeken  munkaközösségben való részvétel, feladatvégzés  kötelező dokumentumok vezetése (csoportnapló, felvételi és mulasztási napló vezetése, személyiséglapok, fejlődési napló , jelenléti ív)  mérések, fejlesztések elvégzése, dokumentálása,  programok rendezvények, események szervezése, megvalósítása,  tehetséggondozás, pályázatra-,versenyre felkészítés, kíséret, egyéni fejlesztéssel 23

24

kapcsolatos feladatok  gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatok  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása  részvétel értekezleteken, megbeszéléseken  nevelés nélküli munkanapon elrendelt szakmai jellegű munkavégzés  részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében  felelősi feladatok ellátása ( könyvtár-szertár, leltár, )  csoportszobák esztétikus környezetének kialakítása( dekorálás) rendben tartása,  foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök, egyéb eszközök)  heti tervek egyeztetése (óvodapedagógus,, dajka, szülők)  önkéntes munka A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában.  Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása  foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök)  mérési eredmények rögzítése  heti tervek összeállítása  részvétel továbbképzéseken, szakmai előadásokon, konferenciákon  dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való részvétel  óvodán kívüli rendezvényeken való részvétel  családlátogatás  kapcsolattartás, egyeztetés partnerekkel  beszerzések, vásárlások óvodai csoport, intézmény részére  óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. Pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje: A munkaidő –nyilvántartás szabályai A munkaidő és a pihenőidő nyilvántartását a jelenléti ívet minden óvodapedagógus köteles folyamatosan naprakészen vezetni., a csoportnapló mellékletében tartani, elkészíteni a heti összesítéseket, a nyilvántartást kezelő vezető-helyettes részére hónap végén egyeztető jellegű ellenőrzés céljából átadni . A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli  az intézményvezetőt  a vezető-helyettest  az óvodapedagógust Munkaköri leírás minta óvodapedagógusok részére Munkaköri leírás minta az SzMSz 2.sz.melléklete. A részletes feladat, hatáskör, a helyettesítés rendje, felelősségi kör rendjét, módját a névre szóló munkaköri leírások tartalmazzák, melyek az óvodapedagógusok személyi anyagában megtalálhatóak.

7.2.

A szakmai munkaközösség(ek) közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje 24

25

Óvodánkban szakmai munkaközösség(ek) működik, szakmai vezetővel. A pedagógusok részvétele önkéntes, így mindkét munkaközösség munkájában részt vehetnek. A szakmai munkaközösségek célmeghatározása szerint: a nevelőmunka elősegítése, előmozdítása, újítások, a közös együttműködésre ösztönzik a közösséget. A munkaközösség vezetők napi kapcsolattartása és együttműködése valósuljon meg. Az együttműködés alapelvei: - kölcsönösség, segítőkészség - szakmaiság, megújulás - rendszeresség, folyamatosság - a pedagógusok szakmai munkájának segítése A pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezése, szervezése és ellenőrzése szakmai munkaközösséget hoznak létre. A munkaközösség gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktatómunkájának szakmai segítéséről. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítása, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösségek meghatározzák működésük rendjét, elfogadják a munkatervet. – Az óvodában a nevelőtestület szakmai munkaközösséget(ket) hoz létre. – A munkaközösség(ek) éves terv keretén belül meghatározza az adott nevelési évben működését – Az éves tervük kapcsolódik az óvoda éves munkatervéhez. – szakmai munkaközösség hozható létre 5 fő kezdeményezésére – intézményünkben összesen ( két-három) szakmai munkaközösség-vezető bízható meg pótlékdíjazás mellett. A munkaközösség dönt:  a nevelőtestület által átruházott feladatokról  továbbképzéseken való részvételről  házi bemutatók szervezéséről  A munkaközösség véleményt nyilvánít:  a nevelést segítő eszközök, játékok kiválasztásáról  a pedagógiai program módosításáról, elfogadásáról A munkaközösségek célja: Szakmai, módszertani kérdések kidolgozása, amivel az intézményben folyó nevelőmunkát segítik. A munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel bír az óvodavezető felé Szakmai munkaközösséget létrehoznak, szakma közi szinten is ( pl. város óvodái között). A munkaközösség vezető kötelező óraszámába heti 1 óra beszámítható, melyet a munkaközösségi feladatok ellátására fordít. A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében:  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,  szervezi az óvodapedagógusok továbbképzését, 25

26

 támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  összehangolja az egyes intézményi követelményrendszert,  felméri és értékeli a egyes csoportok fejlettségi szintjét.

A munkaközösség vezetője A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösség(ek) vezetőjét az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A munkaközösség vezető(k) az óvoda vezetőségéhez tartozik.  bemutató foglalkozásokat szervez,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé  összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját  beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről  munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, javaslatot tesz. Az intézmény szakmai munkaközösségeit az éves munkaterv tartalmazza. Formája és kapcsolattartásának rendje:     

a munkatervben meghatározott időszakonkénti értekezlet bemutató foglalkozások szakmai munka ellenőrzése ( terv illetve szükség szerint) személyes beszélgetések nevelési év nyitó-záró értekezlete

A munkaközösség vezető(k) jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az óvodán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai:  , értékelésében irányítja a munkaközösség tevékenységét,  felelős a szakmai munkáért,  részt vesz a szakmai munka ellenőrzésében A munkaközösségek célja: Szakmai, módszertani kérdések kidolgozása, amivel az intézményben folyó nevelőmunkát segítik. A munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel bír az óvodavezető felé Szakmai munkaközösséget létrehoznak, szakma közi szinten is ( pl. város óvodái között). A munkaközösség vezető kötelező óraszámába heti 1 óra beszámítható, melyet a munkaközösségi feladatok ellátására fordít A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében:  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, 26

27

 szervezi az óvodapedagógusok továbbképzését,  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  összehangolja az egyes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a egyes csoportok fejlettségi szintjét

7.2. Nevelő-oktató munkát segítő és egyéb alkalmazottak (munkarendje) 7.2.1. Óvodatitkár Az intézményben a gazdasági,ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátását végzi. munkáltatója az óvoda vezetője., feladatát az óvodavezető utasítása alapján végzi. Feladatkörébe utalt teendőket a munkaköri leírás tartalmazza. Önálló intézkedési jogkörrel valamint aláírási joggal nem rendelkezik. Anyagi, fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett. Munkarendje: Heti munkaideje: 40 óra : hétfőtől – péntekig vezető beosztása szerint. Munkaköri leírás minta ( melléklet)

8.oo-16.oo-ig, illetve szükség szerint a

7.2.2. Pedagógus-asszisztens A pedagógus asszisztens az óvodapedagógusok közvetlen munkatársa. Feladata a gyermekkel kapcsolatos gondozás, szervezés , a fejlesztőm,unka segítése. Munkarendje : heti 40 óra .. Naponta 8.oo-16 óráig, illetve szükség szerint az óvodavezető beosztása szerint. Munkaköri leírás minta ( melléklet)

7.2.3. Dajka Az óvoda dolgozóit a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. A dajka mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egész napos óvodai ellátáshoz, az óvodai nevelési célok eléréséhez. A dajka jogai,, kötelességei, hatásköre, felelőssége: Az alkalmazotti közösség tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok előírnak, biztosítanak számára. Hatásköre: A törvényi szabályozás , valamint intézményvezetői megbízás szerint. Felelőssége:: az intézmény alkalmazotti közösségének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Munkáját a nevelőtestület és a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottakkal összhangban szervezi .Törekszik az egymást segítő emberi-munkatársi kapcsolatok kialakítására, megerősítésére .Részt vesz a gyermekek egészséges test és mentálhigiénés környezetének kialakításában, megőrzésében. A hivatali titoktartás számára is kötelező. A személyiségi jogokat, iratkezelés és adatvédelem alá eső információkkal a törvény betartásával jár el, és betartja az adatvédelmi, adatbiztonsági, iratkezelési eljárásrendet.

27

28

-

A csoportos dajka az óvodapedagógus közvetlen irányításával együttműködik a helyi pedagógiai program megvalósításában és a gyermekek fejlesztésében. Felel saját csoportja és az óvoda tisztaságáért. Az óvodai dajkák lépcsőzetes munkakezdéssel heti váltásban végzik a feladatokat. Az éves munkarend tartalmazza az adott időszakra szóló aktuális munkabeosztást.

28

29

 A dajkák munkarendje: 6.00. – 14.00. 8.00 – 16.00 9.00. – 17.00. 10.00. – 18.00. Munkaköri leírás minta ( melléklet )

7.2.4. Egyéb alkalmazottak  Fűtő-udvaros-karbantartó  Takarító ( lehetőség szerint) Munkaidő: heti 40 óra. Munkarend:: hétfőtől-péntekig 6.oo-14.oo-ig illetve 14.oo-18.oo-ig ( a vezető utasítására szükség szerint változhat.) Az alkalmazott jogai, kötelességei, hatásköre, felelőssége : megegyezik a dajka jogai, kötelességei, hatásköre, felelőssége”címszó alatt felsoroltakkal. Munkaköri leírás minta ( melléklet) A munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett az Nkt. szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző pedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, ill. egyéb alkalmazottak. A pedagógus az óvodai nevelőmunka ellátása során a gyermekkel Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Az alkalmazotti közösséget a Közalkalmazotti Tanács képviseli, melynek feladatköréről, hatásköréről és jogköréről a Közalkalmazotti Szabályzat rendelkezik. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben –testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

29

30

8.A szülői szervezetek ( közösségek ) jogkörei A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van. Az óvodánkban működő Szülői Szervezet felépítése: Az egy csoportba járó gyermekek szülei 3 fős szülői közösséget választanak, melyből 1 tag a szülői közösség vezetője. Az óvodai szülői közösség tagjai közül választja meg a szülői szervezet elnökét, aki kapcsolatot tart az óvoda vezetésével.( Intézményi Szülői Választmány képviselő ) A szülői közösség éves munkaterv alapján dolgozik, és évente két alkalommal értekezletet tart. Az évente megtartandó ülésekről az óvodavezető gondoskodik. A Szülői Szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a csoportokban megválasztott szülők képviselői juttatják el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezet véleményezési, javaslattételi jogait gyakorolja az alábbiak vonatkozásában: Véleményezési jog: Pedagógiai Program Véleményezési, javaslattételi jog: - Házirend, - SZMSZ - a munkaterv nevelési év rendjét meghatározó részét illetően, - a kirándulások megszervezésében, - az ünnepélyek lebonyolításában, - együttműködés formáinak meghatározásában - a gyermekek fogadásának és a vezető intézményben való tartózkodásának rendjét - a jogviszonyban nem állók benntartózkodási rendjét, a kapcsolattartás formáját - a rendszeres egészségügyi felügyelet ellátását illetően.

8. Telephellyel való kapcsolattartás rendje A telephelyen működő óvoda alkalmazotti közösségével, szülői közösségével szakmai, egészségügyi szolgáltatókkal , gyermekvédelmi szervezettel kapcsolatot tart. óvodavezető vezető helyettes Közalkalmazotti Tanács elnök munkaközösség vezető Az óvodavezető minden héten szerdán, illetve szükség szerint bármikor hivatalos időben a Ligeti Sori Óvodában tartózkodik. Akadályoztatása esetén az elmaradás okáról, illetve más napon való ott tartózkodásának időpontjáról tájékoztatja az alkalmazotti és szülői közösséget . A tájékoztatás formái: személyes, telefonon keresztül, illetve írásban. 30

31

Minden héten , amikor a vezető az intézményben tartózkodik nevelőtestületi és munkatársi megbeszélést tart , melynek célja a közvetlen információ átadás, az aktuális szakmai, szervezési feladatok megbeszélése. A kapcsolattartás továbbá : Munkaközösségi értekezleten, hospitáláson, nyílt napon, rendezvényen való részvétel az éves munkatervnek megfelelően valósul meg. Az intézmény vezetőségének tagja napi rendszerességgel tájékoztatja a vezetőt az intézménybe érkező postai küldeményről, az intézményt érintő fontos eseményekről (gyermeklétszám .szakmai,jogi, pénzügyi, munkaügyi, egyéb). A kapcsolattartás formái: napi telefon beszélgetés személyes találkozás értekezlet ( nevelési év nyitó-záró értekezlet) rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint szakmai megbeszélés A telephelyen működő intézmény nevelőtestülete önállóan hoz döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységét érinti. Havonta egy alkalommal a székhely intézményben értekezletet tartunk, amelyen részt vesz az óvodavezető, vezető-helyettes,a telephely képviselője( intézményi vezetőségi tag) szükség szerint az intézmény vezetőségének valamennyi tagja.,Az értekezleten részt vevő tájékoztatja a kollégáit az ott elhangzottakról.

9. Az egyes intézményi közösségek egymás közötti kapcsolattartásának formája, módja ( belső kapcsolatok)    

Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek Alkalmazotti közösség Szülői közösség

9.1.

Nevelőtestület kapcsolattartásának formája, módja  Szükség szerint bizottság létrehozása  értekezletek  írásos beszámolók  szakmai napok –tapasztalatcsere

Módja:      

véleményezés elfogadás jóváhagyás pedagógus kiválasztása saját feladatainak és jogainak részleges átruházása nyílt és titkos szavazás

Nevelőtestületi értekezlet A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezleten minden óvodapedagógus köteles megjelenni, véleményével, javaslataival a szakmai munkát elősegíteni. 31

32

A nevelőtestületi értekezlet főbb feladatai: -

a pedagógiai-szakmai munka értékelése a nevelőtestület tagjainak véleményezésével együtt, - a nevelési év indításának szervezési feladatai, - a szakmai napok témáinak kijelölése, - aktuális feladatok, teendők megbeszélése. Hetente egy alkalommal, illetve szükség szerint megbeszélést tartunk, mely legfőképpen az információ áramlást biztosítja. Nevelési értekezleteken nyílt szavazással döntés születhet. A nevelőtestületi határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit 2 hitelesítővel alá kell íratni. 

Munkatársi értekezlet

Az óvodavezető a nevelési év elején, de szükség szerint évközben is munkatársi értekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az óvodavezető a munkatársi értekezleten: - beszámol az eltelt időszak alatt végzett munkáról, - értékeli az óvodában dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, - ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az óvodavezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak

9.2.

Szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának formája, módja: Intézményünkben szakmai munkaközösség működik.

    

9.3.

a munkatervben meghatározott időszakonkénti értekezlet bemutató foglalkozások szakmai munka ellenőrzése ( terv illetve szükség szerint) személyes beszélgetések nevelési év nyitó-záró értekezlete

Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának formája, módja.

A munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a MT mellett a Nkt. szabályozza. Az alkalmazottak egy része pedagógus, a többi alkalmazott nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, illetve egyéb alkalmazott. A pedagógus az óvodai nevelő munka ellátása során a gyermekkel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban közfeladatot ellátó személy, bűntetőjogi védelem szempontjából. A kapcsolattartásnak különböző formája és módja van, mely közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.  Különböző értekezletek  megbeszélések  fórumok 32

33



intézményi összejövetelek

A kapcsolattartás rendszeres és meghatározott időpontjait az éves munkaterv tartalmazza.. A teljes alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető hívja össze akkor, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az értekezletéről jegyzőkönyvet kell vezetni.

9.4.

Szülői közösség kapcsolattartásának módja, formája:

     

Tájékoztatás (kérhet és adhat) Értekezleteken való részvétel Hozzájárulást adhat ( hit-és vallásoktatáshoz) A vezető által szervezett ülésen részt vesz Tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein Egyetértési jogát gyakorolhatja pl. a Házirend és az SzMSz elfogadásakor

Az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolattartási formáit a z intézmény ( Játékvarázs ) pedagógiai programhatározza meg.  Az intézmény, a csoportvezető óvodapedagógusok a gyermekek fejlődéséről a nevelési épv során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.  A szülői értekezletek rendje:

  



A csoportok a szülői közössége számára a nevelési programunkban meghatározottak alapján tartják a szülői értekezletet, a fogadóórákat. – Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az óvodavezető, a csoportvezető óvodapedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerül problémák megoldására. – adnak a A csoportok óvodapedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást gyermekekről a szülők számára. A fogadóórák időpontját előre egyeztetik a szülővel. A szülő is kérheti a fogadóóra megtartását. Egy csoport szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető óvónő közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel.  A szülők szóbeli tájékoztatási rendje:

Az intézmény- a közoktatási törvénynek megfelelően – a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 33

34

 A szülői értekezletek rendje A szülői értekezletet az óvodavezető hívja össze a nevelési év nyitásakor, zárásakor és év közben is. A közös, intézményi szintű szülői értekezletek megszervezéséért az óvodavezető felelős. A csoportban tartandó szülői értekezletek megtartásáért a csoportban dolgozó óvodapedagógusok felelősek. A szülői értekezletek témáit a szülői közösség munkaterve tartalmazza. A szülői értekezletek feladata:  tájékoztatni a szülőket az óvodában folyó pedagógiai munkáról, az elért eredményekről,  tájékoztatás a szülők részére gyermekük fejlettségéről,  a nevelési év során jelentkező feladatok ismertetése, megvalósítása a szülők bevonásával. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, és a szülői közösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.  A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. Az óvodapedagógusok a szülővel előre egyeztetett időpontban fogadóórát tartanak. A szülő is és az óvodapedagógus is kezdeményezheti. A szülők írásbeli tájékoztatása hirdetőtáblákon történik.

9.5.

A gyermekközösségek kapcsolattartási formája :

Az óvoda gyermekcsoportjai kapcsolatban állnak egymással. A közös programok, élményszerzések, közös udvari játéktevékenységek során szorosabbá válik a csoportok közötti kapcsolat. Az éves munkaterv és a havonta elkészülő esemény terv tartalmazza részletesen ezeket a programokat.

10. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény a gyermekek még eredményesebb fejlesztése érdekében folyamatos kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. Az intézményt a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társ intézményekkel.

34

35

 Óvoda külső közvetlen és közvetett partnerei:              

A fenntartó Intézményünk körzeti képviselője Általános iskolák Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Gyermekvédelmi intézmény Családsegítő – és gyermekjóléti Szolgálat Esély Pedagógiai Központ – Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Békés Megyei Pedagógiai Intézet és Pedagógiai Szakszolgálat Gazdasági Ellátó Szervezet Gyermekélelmezés Intézményt támogató Alapítvánnyal Egyházak Közművelődési intézmények Egészségügyi ellátást biztosító szolgáltató

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái:  a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések,  intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza ..  A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési-oktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai:  együttműködési megállapodás  informális megbeszélés, megegyezés  az intézmény munkatervében rögzítettek mentén Az intézménnyel jogviszonyban álló különleges bánásmódot igénylő gyermekek, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény a gyermekek speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal.  A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. 35

36

A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: az óvoda pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;  a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;  vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges óvodai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal;  évente több alkalommal megbeszélés a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről ,  esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társ intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel folyamatos kapcsolatot tart, velük együttműködési megállapodást köthet.  





Az óvodai nevelésben részesülő 5-6-7 éves gyermekek iskolaérettségének megállapításához szükség esetén a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait igénybe vesszük A gyermekeket – előzetes egyeztetésnek megfelelően – a szülőnek el kell vinni a Nevelési Tanácsadó vizsgálataira. A Nevelési tanácsadóból érkező szakemberek részt vehetnek az óvodában folyó fejlesztő foglalkozásokon, szükség esetén külön foglalkozhatnak az érintett gyermekekkel. A kiemelt figyelmet igénylő ( sajátos nevelési igényű) gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus igénybe veheti a Szakmai Szolgáltatók által foglalkoztatott szakember tanácsait illetve együttműködik vele a gyermek óvodai nevelésének megfelelő ellátása érdekében. A Gyermekjóléti Szolgálattal a kapcsolatot az óvodavezető , gyermekvédelmi felelősök és az óvodapedagógusok tartják, melynek során: -

egyedi esetben gondoskodnak a gyermek ellátásához szükséges kezdeti intézkedések megtételéről. - közreműködnek konzultatív szakmai fórumok megszervezésében - folyamatos szakmai kapcsolatot tartanak fenn a Szolgálat illetékes ügyintézőjével 

A gyermekvédelmi felelős óvodapedagógus a gyermekvédelmi és szakmai feladatainak ellátása során szükséges mértékben köteles a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályával együttműködni a gyermeki jogok érvényesülése érdekében.

A közvetlen partnerekkel való kapcsolattartás szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi- alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 36

37

Az intézmény a törvényi előírásoknak megfelelően a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített feladatokról, eseményekről a faliújságon., ill. az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával.  A fenntartó és az intézmény kapcsolata folyamatos, amely kiterjed: -

-

az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására, az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, jóváhagyására, tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének módosítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére, az intézmény gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére, az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, az intézmény ellenőrzése gazdálkodási, törvényességi, működési szempontból, a szakmai munka eredményessége tekintetében, az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, a minőségirányítási program alapján végzett értékelés nyilvánosságra hozatalára.

A kapcsolattartás formái: -

hivatalos megkeresés, szóbeli tájékoztatás, megbeszélés, írásbeli beszámoló elkészítése, konzultáció, egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel, utasítás, a fenntartó által kiadott rendelkezés végrehajtása, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

 Kapcsolattartás közvetett partnereinkkel:  Társadalmi és szakmai igényeket megfogalmazó jogalkotó szervezet  A célok elérésében segítő partnerek: - Százszorszép Művészeti Bázis Óvoda mint önállóan gazdálkodó szervezet – napi kapcsolat, megállapodás szabályzat alapján  Az óvoda orvosával és védőnőjével: óvoda-egészségügyi ellátás szerint.  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat területi képviselőivel, szakembereivel szükség szerint állunk kapcsolatban. A gyermekeket veszélyeztető okok elhárítása érdekében az intézménynek azonnal együtt kell működnie e szervekkel – jelzési kötelezettség miatt- illetve, bizonyos kérdésekben .  Békés Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményt – az óvodavezető tartja a kapcsolatot. A szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére.  Pedagógiai Szakértői és rehabilitációs bizottság – szakvélemények, iskolaérettségi vizsgálatok  Esély Pedagógiai Központ – vezető tartja a kapcsolatot  Nevelési Tanácsadó: egy-egy eset kapcsán, óvodapedagógus és szülői kérésre a gyermekek fejlesztésének, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködés az óvodavezető által. 37

38

 Békés Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályok együttműködés, védelembevétel esetén, gyermekek érintettsége kapcsán.  Az intézmény gyermekvédelmi felelőse kapcsolatot tart a Gyermekvédelmi Intézmény Gyermekjóléti Szolgálatával, amelyről az óvodavezetőnek beszámol Szakmai szervezetek, intézmények:  Óvodavezetők városi munkaközössége – kapcsolattartás az óvodavezető képviseletével.  Szent István Egyetem - Szarvas  Ipszilon Pedagógiai Szakmai Szolgáltató- Békéscsaba  Békés Megyei Pedagógiai Intézet és Pedagógiai Szakszolgálat - Békéscsaba Egyéb szervezetek, intézmények:  Magyar Államkincstár - bérszámfejtés  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

IV. A működés rendje 1. Az intézmény működési rendje Az intézmény működési rendjét, a nevelési év rendjét az intézmény munkaterve határozza meg. Meghatározza az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását. A szünetek időpontját. Ezekről tájékoztatni kell a szülőket és a fenntartót. Valamint gondoskodni kell a gyermekek elhelyezéséről az adott időpontokban. A nemzeti és óvodai ünnepek időpontját. A nevelőtestületi értekezletek időpontját. Ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1.1. A nevelési év rendjének meghatározása, közzététele  A nevelési év szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-ig tart, a szorgalmi idő május 31-ig tart.  A nevelési év helyi rendjét, a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.  Az éves munkaterv tartalmazza – a nevelési év rendjében - az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  A nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását. Az óvodai nevelés nélküli munkanap a nevelési évben 5 nap. A fenntartót, a szülőt a nevelés nélküli munkanap előtt hét nappal írásban kell tájékoztatni. A nevelés nélküli munkanapokon – szükség esetén – gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről., másik óvodában való elhelyezéséről.(szülői igény alapján) b/ A szünetek időtartamát minden év február 15-g a nyári és a téli zárás időtartamát és időpontját a közgyűlés döntése alapján a Fenntartó rendeli el. A szülőket a zárás előtt legalább 30 nappal tájékoztatni kell, hogy melyik óvodában nyerhet ügyeleti elhelyezést a gyermek a zárás idejére. c/ Az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, módját. d/ Az előre tervezett nevelőtestületi értekezlet időpontját.

38

39

-

A napirend kialakítását a Házirendben kell szabályozni., úgy, hogy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhassák, vihessék haza a gyermekeiket.

A nevelési év helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját, - a szünetek időpontját a fenntartói döntés alapján, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. - Szülői értekezletek témáját, időpontját A nevelési év helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az óvodapedagógusok az első hónapban ismertetik a gyerekekkel, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A Munka,- Baleset,- és Tűzvédelmi felelős irányításával évente egy alakalommal az intézmény alkalmazotti közössége a gyerekekkel együtt Tűzriadó próbán vesz részt. A fentiek időpontját az intézmény éves Munkaterve tartalmazza. 1.2. Az intézmény nyitva tartása Az óvoda nyitva tartásával, a nevelési év rendjével összefüggő szabályozást az Óvoda Házirendje tartalmazza. 3.3.

Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje

 Alkalmazottak: Az intézmény valamennyi alkalmazottja köteles munkakezdésre átöltözve, munkaterületén munkaképes állapotban megjelenni.. A benntartózkodás idejét az éves munkarend, a heti munkaidő, a kötelező óraszám határozza meg. Az intézményt napközben elhagyni az erre illetékes vezető, helyettes, vagy megbízott személy tudtával teheti meg oly módon, hogy a gyermekek egyedül nem maradhatnak, a munkaterülete rendje biztosított. 3.4.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére akik nem állnak jogviszonyban

intézménnyel A gyermekeket kísérő felnőttek kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek a dajkáknak vagy az óvodatitkárnak jelentik be milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodába érkező vendéget az óvodavezetőhöz kell kísérni. - Idegenek az épületben nem tartózkodhatnak, csak engedéllyel. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját. - A gyermekeket kísérők a Házirendben meghatározottak szerint használhatják az épületet. 39

40

-

Az óvodavezető engedélyezheti

- óvoda iránt érdeklődők látogatását - fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos szerv látogatását - középiskolai főiskolai, egyetemi hallgatók látogatását, - az óvodás gyermekekkel történő vizsgálatot. A gyermekek által használt helyeken idegen személyek nem tartózkodhatnak. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezheti. A fenntartói, képviselői, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után történik.  Az alkalmazottak családtagjainak benntartózkodási módja: Lehet véletlenszerű, spontán vagy szükségszerű, egyeztetett- az-az eset, amikor az alkalmazott hozzátartozója intézményi rendezvényeken van jelen, ill. elhelyezése nem megoldható. A benntartózkodóra is érvényesek az intézményben is megállapított szabályok, szokások. A benntartózkodás a munkarend megzavarása nélkül, a vezetővel egyeztetve történjen.  Szülők benntartózkodásának rendje: A szülő az óvoda nyitvatartási ideje alatt hozza és viszi haza gyermekét. Erről nyilatkozik a csoportvezető óvónőknél meghatározott nyomtatványon (szülői/gondviselői nyilatkozat, eseti nyilatkozat.) Ezen túlmenően a szülők és egyéb hozzátartozók benntartózkodásának módját, lehetőségeit az intézményi Házirend szabályozza.  Szolgáltatók benntartózkodása: Azok az intézménnyel kapcsolatban álló szolgáltatók, szakmai szervezetek (gyermekorvos, védőnő, fényképész, ételszállítók, postás , logopédus, fejlesztőpedagógus,…egyházak képviselői,…stb.) akik rendszeresen, ill. alkalomszerűen tartózkodnak az intézményben, az óvodavezetővel történő egyeztetés útján a munkarend zavarása nélkül tehetik ezt. (előzetes időpont egyeztetés, időtartam, szolgáltatás tárgya.).  Alkalomszerű belépés: Azok a személyek teszik, akik ritkán, alkalomszerűen látogatják az intézményt pl. képviselő, ellenőrzést végző személyek). Előzetes megbeszélés alapján az óvodavezetővel, távollétében a helyettesítés rendje szerint történő megbeszélés alapján. Az intézménybe érkező személyt óvodai dolgozó kíséri a keresett intézményvezetőhöz, egyedül nem járkálhat az intézményben. Ugyanígy történik a távozáskor történő kikísérés is.

 Szülő az óvodában a gyermek beadása és hazavitelén túl a következő feltételekkel tartózkodhat: 

az óvoda nyitott, ezért szülő bármikor, az óvodavezetővel és az óvodapedagógussal egyeztetve bent tartózkodhat a csoportban vagy az épületben úgy, hogy a csoport napi tevékenységét segítse,

40

41

  

ezen túl az óvoda által szervezett családi programokon, az óvodapedagógusok által a nevelési évelején meghirdetett és elfogadott ünnepségeken, a szülők számára szervezett fórumokon részt vehet, az óvoda, a csoportok által meghirdetett munkadélutánokon hivatalos ügyek intézése céljából, fogadóórán, vagy hivatali időben az óvodavezetőnél, ill. a gyermek fejlődéséről, nevelési problémákról az óvodapedagógusokkal időpontot egyeztetve.

 A fenntartó képviselői A megbízott szakértők, bármikor ellenőrizhetik az óvoda gazdálkodását, törvényes működését. Az egyeztetett időpont esetén az óvodavezető, váratlan ellenőrzés vagy látogatás esetén, ha a vezető nincs az épületben, akkor az SZMSZ szabályozása szerinti helyettesítési rend szerint történik a fogadásuk, tájékoztatásuk. Ilyenkor a vezető mielőbbi tájékoztatása szükséges.  Az óvodába belépő idegen a vezető értesítése, (távollétében a helyettesítési rend szerint) után, dolgozó kíséretében járkálhat az épületben.  Idegen megjelenése esetén a dolgozóknak udvariasan érdeklődni kell jövetele céljáról, elkísérni a megfelelő helyre. Ha nincs dolga az épületben fel kell kérni a távozásra és ki kell kísérni.  Vendég az előtérben várakozhat mindaddig, amíg a keresett személy nem tudja fogadni.

Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek, .Az intézmény egész területére vonatkozó szabályok Az épület főbejárata mellett címert kell elhelyezni.

4. Udvar használati rendje  5.1.Az épületet lobogóval kell ellátni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles – a közösségi tulajdont védeni, – a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, – az óvodarendjét és tisztaságát megőrizni, – az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, – a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, – a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, - a bejárati ajtót kulcsra zárni a házirend szerint - nyitva tartási idő alatt az üresen hagyott csoportszobákat zárni kell. A zárak meghibásodását azok használóinak kötelessége jelenteni az óvodavezetőnek vagy helyettesnek, aki intézkedik azok megjavításáról.  5.2. A helyiségek és berendezésük használati rendje 41

42

 Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitva tartási, – és munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha az alkalmazottak nyitva tartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az óvoda helyiségeit, ezt az óvodavezetőtől írásban kell kérvényezniük a használat céljának és időpontjának megjelölésével.  Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni.  A hivatalos ügyek intézése a székhely óvodában az óvodatitkári irodában történik. Itt található számítógépen kódolva a dolgozók nyilvántartása, személyi anyaguk. az óvodavezető irodájában zárt szekrényben. A számítógépes nyilvántartáshoz csak a vezető, a helyettese és az óvodatitkár juthat hozzá. (Adatkezelési szabályzat)  Az alkalmazotti helyiség használata: A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyilvántartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyilvántartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, azt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.  A gyerekek helyiségeinek használata: A gyerekek az óvoda helyiségeit és ezek berendezéseit csak pedagógus és dajka felügyeletével használhatják –a Házirend betartásával.  A számítástechnikai eszközök, és fénymásolók használatának rendje: A székhely óvodában az óvodatitkár irodájában elhelyezett számítógép, nyomtató fénymásoló használatára jogosult az:      

óvodatitkár óvodavezető óvodavezető helyettes szakmai munkaközösségek vezetői Közalkalmazotti Tanács Elnöke, tagjai óvodapedagógusok

 A vezetői irodában elhelyezett számítógép, nyomtató használatára jogosult az:  óvodavezető  óvodavezető helyettes A telephely óvodában a vezető irodájában elhelyezett számítógép, nyomtató használatára jogosult:  

óvodavezető óvodapedagógusok

 A nevelői szobában elhelyezett fénymásoló használatára jogosult: 

óvodavezető 42

43



óvodapedagógusok

A fénymásolók használatára az óvodavezetőkkel való egyeztetést követően minden óvodapedagógus jogosult, amennyiben az anyag az óvodai nevelési, működési feladatokhoz kapcsolódik. Az informatikai eszközök használatánál követelmény – takarékossági szempontok betartása. A gépek kíméletes, szakszerű használata. Működési zavar esetén a használó köteles azonnal értesíteni az óvodavezetőt, óvodavezető helyettest.  Biztonsági rendszabályok: Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a bejárati ajtót az illetékes dajka, karbantartó ,a telephelyen működő óvodában az illetékes dajka köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyilvántartási idő alatt is üresen hagyott egyéb helyiségeket. ( Telephely Óvoda !) A dajkák és a karbantartó feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen. Az épület kulcsaiért megőrzési felelősséggel tartozik. A dolgozók által használt elektromos berendezéseket munkavégzés befejezése után kötelesek áramtalanítani.  Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A nevelési intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet nem folytat.  Karbantartás és kártérítés A csoportszobák, és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért a munkavédelmi felelős és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért az óvodavezetővel együtt felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a hibát észrevevő köteles a munkavédelmi felelősnek azonnal jelenteni, aki saját hatáskörben, vagy a vezető bevonásával intézkedik a hiba elhárítása ügyében. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. (Munkavédelmi szabályzat) A munkavédelmi felelős az óvodai helyiségek, berendezések, udvari felszerelések balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a használó köteles jelenteni az óvodavezetőnek, vagy az óvodavezető helyettesnek. Újbóli használatbavételről a munkavédelmi felelős tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie.

5. Az intézményi óvó-védő előírások  Gyermekvédelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozás Az intézmény gyermekvédelmi feladatait az óvoda helyi pedagógiai programja tartalmazza, egyben meghatározza az óvoda gyermekvédelmi rendszerét, a gyermekvédelem célját, feladatait, a tevékenység sikerkritériumait. Az óvoda Pedagógiai programja részletes tartalmazza. Az óvoda gyermekvédelmi feladatait a gyermekvédelmi felelős tevékenységén keresztül érvényesíti. A gyermekvédelmi munka megszervezéséért, ellátásáért az óvodavezető felel. 43

44

A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése, a gyermekvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése a gyermekek veszélyezettségének megelőzésére, megszüntetésére vonatkozóan. 

Az óvodavezető feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatosan.

-

a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felvételének biztosítása, a problémák tünetek felismerése, szakember, szakszolgálati segítség igénylése, a rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, a támogatások biztosítása, a támogatáshoz jutás segítése, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolattartás, együttműködés, a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése.

-

 A gyermekvédelmi felelős feladata: - a pedagógusok, a szülők jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermeknél – az okok feltárása érdekében – családlátogatások kezdeményezése, - a gyermekek bántalmazása, vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat értesítése, - egészségnevelési, családi programok ajánlása, - szükség esetén intézkedés kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére, - kapcsolattartás a gyermekjóléti intézményekkel, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, - a csoportban dolgozó óvónők gyermekvédelmi tevékenységének segítése. A szülők tájékoztatása az intézményi és a csoportok Hírmondó történik, a gyermekvédelemmel összefüggő elérhetőségekről, illetve az óvodai gyermekvédelmi felelős elérhetőségéről. A csoportok szülői értekezletein, és a Hírmondó keresztül, a házirend átadásával történik a szülők tájékoztatása az étkezéssel összefüggő kedvezményekről, az igénylés módjáról, lehetőségéről. Házirend.  Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltételrendszer vizsgálata, a feltételek állandó javítása az intézmény vezetőjének feladata. Az óvodában az alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógusnak a Köznevelési törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék. Az intézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit a munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. A gyermekeket óvodán kívüli séta esetén – 20, de legfeljebb 28 gyermek esetében – mindkét óvónőnek, valamint egy dajkának kell kísérnie. Az óvodán kívüli sétát a vezetőnek előzetesen jelezni kell, .illetve a szülőt egy héttel korábban írásban (Hírmondó) , vagy szóban. Engedély nélkül az óvoda területéről gyermeket kivinni nem lehet. Egész napos, óvoda-szintű kirándulás esetén a csoportok óvónői (2 fő) és a dajkák, valamint az óvoda kisegítő személyzete, pedagógiai asszisztense kíséri a gyermekeket. 44

45

Lehetőség szerint az intézmény vezetője is részt vesz az egész napos kirándulásokon. Önként jelentkező szülők segítségét igénybe vesszük a kirándulásokon.  Gyermek és családvédelmi feladatok ellátásának rendje Óvodánkban feladatkijelölés alapján gyermekvédelmi felelősök látják el e tevékenységet. a Éves munkatervet készítenek, ill. évente legalább egyszer írásos beszámolóban számolnak be nevelőtestület előtt a végzett munkájukról. Nevelési év közben eljárnak helyi pedagógiai programban rögzítettek szerint. E feladatvégzésért pótlékot nem állapított meg a törvény. A vezető szülőket a nevelési év kezdetekor szóban és írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. A szülők tájékoztatása céljából, ki kell függeszteni a Hírmondóra a Gyermekvédelmi Intézmény elérhetőségét, a gyermekjogi képviselő nevét, székhelyét, fogadási rendjét. Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A törvény szerint minden dolgozó kötelessége a gyermekek védelme, a jelzőrendszer működtetése, a gyermekbántalmazás megelőzése. Ha az óvoda a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattól. Az óvodapedagógus, illetve a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője útján köteles az illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek –más vagy saját magatartása miatt- súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében. Az óvoda vezetője felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.  Gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Az óvodapedagógus köznevelési törvényben előírt feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket életkoruknak megfelelő szinten átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék. Az intézményi munkavédelem szolgálja az alkalmazottak és a gyermekek biztonságos munkafeltételeit, a veszélyek, ártalmak megszüntetését, a baleset-megelőzést. E feladatokat az intézmény érvényes, elfogadott Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. A megjelölt feladatok végrehajtásáért elsődleges felelősséggel az intézmény vezetője tartozik, ill. az intézményben megbízott munkavédelmi vezető. Ezért a munkavédelmi vezető különösen kiemelt feladata, hogy az épületben és az udvaron biztosított legyen a balesetmentesség, a dolgozók balesetvédelmi oktatásának megtartása, baleset esetén a szükséges intézkedések, jelentés, jegyzőkönyv elkészítése. - Az óvoda csak minőségi jellel ellátott játékot vásárolhat. (A gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet 7.§... A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert rendeltetésszerűen használni. Az óvodapedagógus által foglalkozásokra készített és használt pedagógiai eszközei csak a védő-óvó előírások betartásával vihetők be a csoportba. 45

46

 Ezek alapján: - az anyaga környezetbarát legyen, textilnél mosható, tisztítható; - a festék, a ragasztó a gyermek egészségére ne legyen káros; - ne legyenek rajta szúrós, éles, kiálló felületek; - ne legyenek apró, könnyen lenyelhető alkotórészei; - ne rongálja a gyermek ruháját, könnyen kimosható legyen; - ne irritálja a bőrt.  A játszóudvar, torna és játékeszközök épségét balesetmentes használhatóságát a munkavédelmi felelős csoportos dajka, óvodapedagógus rendszeresen ellenőrzi. A balesetveszélyes eszközöket, állapotot köteles jelezni az óvoda vezetőjének, vezető helyettes óvónőnek, munkavédelmi felelősnek és a veszélyforrás megszűnéséig a berendezés, eszköz használatát megtiltani. Az óvoda épületének állapotában bekövetkezett balesetveszély esetén a fenntartó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú melléklete szabályozza a gyermekbalesetek megelőzését, illetve a balesetet követő eljárást. A sérült gyermeket a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni az orvoshoz, majd értesíteni kell a szülőt.  -

Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén: a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, amennyiben szükséges orvost kell hívni, ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást meg kell szüntetni, a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének.

Az intézményvezető vizsgálatot kezdeményez, hogy történt-e személyes mulasztás, amely hozzájárult a balesethez. Vizsgálat után a felelősségre vonást kezdeményezi. A vétő, mulasztó ellen javaslatot tesz. Ellenőrzéssel tartja fenn a biztonságot, a balesetvédelmet. - Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és elvárható magatartásformát.  Gyermekbalesetek jelentése A gyermekekkel történt ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban, időpont megjelöléssel rögzíteni szükséges. - A gyermekbaleseteket a törvény által előírt elektronikus nyomtatványon nyilván kell tartani. - A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közrehajló személyi, tárgyi és szervezési okokat. - Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. - A súlyos balesetet telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának. 46

47

-

A nevelési intézményeknek lehetővé kell tenni a szülői szervezetek képviselője részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásába. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére.

 Felnőtt balesetek A baleset az azt észlelő dolgozó köteles jelenteni az óvodai intézkedésre jogosult vezetőjének és részt venni a sérült ellátásában. A felnőtt balesetekről jegyzőkönyv készül, amelynek kivizsgálását a munkavédelmi ellenőr végzi. A munkavédelmi felelős feladata a munkavédelmi szabályzat kidolgozása (vezetővel együtt), a szabályok betartásának ellenőrzése, a felnőttek oktatása. A személyét az óvodavezető bízza meg. Felnőtt baleset esetén a vezetőt és a munkavédelmi felelőst kell értesíteni az elősegélynyújtás, illetve az esetleges mentő kihívása után. A megfelelő dokumentálásról, a balesetek jelentéséről, a hivatalos nyomtatványok beszerzéséről a törvénynek megfelelően a munkavédelmi felelős gondoskodik. (Munkavédelmi szabályzat)  Biztonsági előírások kirándulások, séták és egyéb rendkívüli események kezelésére Az óvodában a gyermekek számára szervezett kirándulásoknak, sétáknak, egyéb rendezvényeken való részvételnek be kell épülni az éves tervbe, amit az óvodavezető az éves terv ellenőrzésével és elfogadásával jóváhagy. A csoportok a heti élményszerzések, séták tervezett helyét a heti projekttervben rögzítik. A szülőkkel szülői értekezleten meg kell beszélni ezeket a programokat. A szülők döntenek a költségek vállalásáról. Amikor az óvodát elhagyják a gyermekek, 8 gyermek mellé kell 1 pedagógust biztosítani. Közlekedési eszközökön való utazás alkalmával dönthet az óvodapedagógus úgy, hogy dajka nénit vagy szülőt is visz magával. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az óvodapedagógusok a gyermekeket balesetmegelőző oktatásban részesítik. Az óvodapedagógusok nevelési tervükben évszakonként rögzítik azokat az óvó-védő szabályokat, amelyek betartása kötelező: - az óvoda épületében, játszóudvaron - séták során - kirándulásokon - utazáskor - uszodában, - rendezvényeken Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségnyújtásban részt venni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt 47

48

kell bevonni. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkavédelmi szabályzata, tűzvédelmi szabályzata, kockázatbecslési szabályzata tartalmazza. Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézmény óvó-védő előírásokat. Az óvó-védő rendelkezések az intézményben helyiségenként kerülnek kifüggesztésre, funkciójuktól függően (tornaszoba, csoportszoba, konyha). A gyermekre, illetve a gyermek közösségre veszélyes szúró, vágó stb. tárgyak, játékok az intézménybe történő behozatala tilos. Az óvodai foglalkozásokra a nevelők csak olyan eszközöket vihetnek be, amelyek a gyermekek testi épségét nem veszélyeztetik. A gyermekeknek ismerniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó legfontosabb előírásokat. Az óvodapedagógusok a nevelési év folyamán folyamatosan adják át ezeket az ismereteket a gyermekeknek. Az óvodapedagógusoknak fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, amennyiben: - az udvaron tartózkodnak, - különböző közlekedési eszközzel közlekednek, - az utcán sétálnak, - valamilyen rendezvényen vesznek részt, - egyéb – itt fel nem sorolt – esetekben.  A rendszeres egészségügyi ellátás formai rendje A Házirend szabályozza. -

-

A gyermekek egészségügyi ellátása a mindenkor érvényes egészségügyi törvény szerint történik.. A felnőttek egészségügyi vizsgálatáról az erre vonatkozó szabályzat szerint kell eljárni. A felelős a feladattal megbízott munkatárs.. Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályzatot szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, mosogatás, ételminta vétel, ételek hőkezelése). szigorúan kötelező minden dolgozónak és szolgáltatást igénybe vevőnek.. Az óvoda tálalókonyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Az intézményen belül szeszesital fogyasztása szigorúan tilos.

Alkalmazottak rendszeres egészségügyi ellenőrzése Az intézmény minden dolgozója köteles alkalmazás előtt teljes körű munka alkalmassági-, azt követően évente időszakos és szükség szerint sor kívül munka alkalmassági vizsgálaton megjelenni, munkaköre ellátására való alkalmasságát a munkáltató által megnevezett orvossal igazoltatni.  Bombariadó és tűzriadó esetén szükséges eljárások Az óvoda működési rendjében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodába járó gyermekek, és a dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszereléseit veszélyezteti. Az óvoda minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről. Akadályoztatása esetén a helyettese intézkedik. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell a fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanásveszély esetén a rendőrséget, egyéb eseménynél a katasztrófa elhárítási szervet. A rendkívüli esemény 48

49

észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket „csengő ” jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. Az óvodavezető, illetve vezető helyettes a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd elrendelik a Tűzriadó terv szerint az épület elhagyását. A legfontosabb teendő a gyermekek mielőbbi biztonságba helyezése, a veszélyeztetett területtől a lehető legmesszebb. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusai a felelősek. A vészhelyzet okozta pánikot, tudatos, egyértelmű és határozott intézkedésekkel kell a minimálisra csökkenteni. A katasztrófavédelmi szabályzatban foglaltakat az alkalmazotti közösséggel meg kell ismertetni. Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitása, - a közművezeték (gáz, elektromos áram) elzárása, - a vízszerelési helyek szabaddá tétele, - az elsősegélynyújtás megszervezése,a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, - tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófavédelmi szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról, - a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezeték helyéről - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani. Az óvodavezető utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben tájékoztatja a fenntartót. Bombariadó esetén a szomszédos általános iskolával van az intézménynek megállapodása a gyermekek elhelyezésére vonatkozóan. Bombariadó esetén, ha az óvodavezető akadályoztatva van, helyettesítése jelen szabályzatban foglalt helyettesítési rendnek megfelelően történik. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az óvoda folyosóján és a felnőtt öltözőben kell elhelyezni.

49

50

 Egyéb rendkívüli esemény 

Tűz esetén

Az intézményvezető saját hatáskörben felelős a megelőző és mentő tűzvédelmi előírásokból adódó feladatok ellátásáért. A Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvodára vonatkozó tűzvédelmi feladatokat az érvényes Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. A szabályzat előírásainak betartásáért az intézményvezető mellett a tűzvédelmi megbízott tartozik teljes felelősséggel. A szükséges intézkedések megtételére a rendkívüli események szabályozása szerint kell eljárni. 

Belvíz esetén:

- ha munkaidőben történik, akkor a jelenlévő vezető irányításával az épület kiürítése, az értékek mentése minden dolgozó kötelessége - munkaidőn túl, ha zárva az óvoda és nem tartózkodik bent senki (elsősorban nyári szünetben) az ügyeletes vezető (vagy ügyeletes fűtő) intézkedik a kár megszüntetésére, a vagyon védelmére, ezért szükség szerint berendelheti rendkívüli munkára a dolgozókat - a vezető a szakértőkre támaszkodva, dönt a gyermekek biztonságos elhelyezéséről az épület védett szárnyában, az otthon lévő szülőket értesíti és kéri a gyermek otthontartását.  -

Hóakadály vagy egyéb nem várt természeti esemény esetén:

rendkívüli időjárás esetén is kinyit az óvoda és fogadja a gyerekeket, ill. a fenntartó utasításának megfelelően jár el az intézményvezető az ügyeletet elsősorban a közelben lakó alkalmazottak berendelésével oldjuk meg ha a gyermeklétszám csoportonként csökken, összevont csoportokkal működünk 10 fő felett az óvodában egy ügyeletes csoport látja el a feladatot, a többi alkalmazottat szabadságoljuk  Ha a gyermek a 18 órai zárás után még az óvodában marad,

Akkor az óvodapedagógus köteles a gyermek felügyeletét biztosítani mindaddig, amíg a szülők érte nem jönnek, ill. addig intézkedik, érdeklődik a szülők távolléte felől. (Házirend)  Gyermekbántalmazás esetén, (ha a gyermeken látható nyomai vannak) Teendők: - a szülővel megbeszélni az esetet, az óvodapedagógus és gyermekvédelmi felelős folyamatosan megfigyeli a gyermeket, súlyosságnak megfelelő mérlegelés, - a következő bántalmazásnál a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat értesítése levélben, intézkedés kérése  A munkavégzéshez nem behozatalának szabálya

szükséges

dolgok,

eszközök

óvodába

történő

Az óvodai neveléshez szükséges eszközöket a fenntartó biztosítja, illetve az eszközök javításához és pótlásához szükséges anyagi forrást az intézmény költségvetésében biztosítja. Az intézménybe – főszabály szerint – tilos behozni olyan eszközt, amely nem szükséges az óvodai nevelés ellátásához. A szabályozás vonatkozik az óvoda használóira (alkalmazottak, gyermekek és szülők)..(Házirend) 50

51

6. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok meghatározásának célja a köznevelési intézményekben az erőszakos magatartás különböző formái elleni szabályozottabb fellépés elősegítése.  Magatartási szabályok Az intézmény dolgozói, illetve az intézménnyel közvetlen jogi kapcsolatban nem álló személyek - magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai tevékenységet nem zavarhatják (alkalmazottak, az intézmény területén tartózkodó szülők, gondviselők, gyám illetve az intézménnyel kapcsolatban nem álló minden más személyek) - az intézmény épületében való tartozódásuk során, az intézmény rendezvényein, ünnepségeken, programokon, foglalkozásokon olyan magatartást, viselkedést kell tanúsítaniuk, amely másokban megbotránkozást, riadalmat nem kelt. Az intézmény dolgozói, illetve intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek -

az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni betartani és elfogadni az intézmény szabályzatait: o a nemdohányzók védelmének helyi szabályai, o tűzvédelmi szabályzat, o munkavédelmi szabályzat, melyek megtalálhatóak az óvodavezető irodájában. Továbbá kötelessége, hogy -

tiszteletben tartsák egymás emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítsanak viselkedésben, kommunikációban egymás iránt. az óvoda épületében olyan magatartást, viselkedést tanúsítsanak, amely méltó az intézményhez, példaértékű, mintaként szolgál gyermekeink neveléséhez.

Ha az intézmény épületeiben és területén az intézmény dolgozói olyan viselkedést, ill. jelenséget tapasztalnak, melyek sértik az intézmény működési rendjét, zavarják az intézményben folyó munkát, valamint veszélyeztetik az intézményben tartózkodóknak, az intézmény gyermekeinek, dolgozóinak, szülőknek stb. testi és lelki épségét, morális helyzetét és ezt a viselkedést, ill. jelenséget önerőből megoldani nem tudják, ezt azonnal jelezni kötelesek az óvodavezetőnek. Súlyos és halaszthatatlan esetben, amelynek megoldása saját hatáskörben nem látszik biztosítottnak, azonnal hivatalos segítséget kell kérni a helyi Rendőrkapitányság munkatársaitól.  Egészségügyi, higiéniás előírások Az óvodában a körzeti védőnő évente két alkalommal végez tisztasági vizsgálatot. Az intézmény vezetője biztosítja az egészségügyi munka feltételeit. Gondoskodik a gyermekek szükséges óvodapedagógusi felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra 51

52

történő előkészítéséről. Külön szobát biztosít a védőnő részére. A napközben megbetegedett gyermekeket el kell különíteni és a szülőket haladéktalanul értesíteni kell. Fertőző betegséget a vezetőnek jelentenie kell az ÁNTSZ felé. A 2002. évtől bevezetésre került a HACCP rendszer. Alkalmazása, előírásainak betartása az intézményben kötelező a 90/2003. (VII.30.) FVM-ESzCsM együttes rendelete alapján, amelynek célja a közétkeztetésben felmerülő lehetséges veszélyek, kockázatok meghatározása, értékelése és kezelése. A rendszer meglétét, és helyes alkalmazását az illetékes ellenőrző hatóság évente felülvizsgálja. Az óvoda egész területén és 5 m –es körzeten belül tilos a dohányzás. (Házirend) Az óvoda egész területén szigorúan tilos a szeszesital fogyasztása. Alkoholos állapotban lévő személyt a vezetőnek azonnal el kell távolítani az intézmény területéről és a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Az intézmény dolgozói felelősséggel végzik munkájukat, betartják a munkavédelmitűzvédelmi és egyéb előírásokat.

7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az óvodai ünnepeket, hagyományokat a gyermekek közösségére vonatkozóan az óvoda Helyi Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket, a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepségeket.  Hagyományok, hagyományőrzés, ápolás – szlovák nemzetiségi is A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. a nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon azok ápolásáról is. Az intézmény hagyományai érintik az intézmény ellátottjait, a felnőtt dolgozókat, illetve a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet jelkép használatával (óvodai embléma), gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével, illetve az intézmény belső dekorációjával.  Nemzeti ünnepekről való megemlékezés Az óvodai nevelés feladatkörébe tartozik a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepeiről való megemlékezés, amelyet az óvodás korú gyermek meglévő tapasztalataihoz, képességeihez, érzelmi világához közeli módszer alkalmazásával valósítjuk meg. A szülői közösség bevonásával a csoportok óvónői gondoskodnak a nemzeti ünnepek megemlékezéséről figyelembe véve az életkori sajátosságokat. -

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe – március 15. Aradi vértanúk emléknapja – október 6. Az 1956-os forradalom ünnepe – október 23. A Nemzeti Összetartozás Napja – június 4. 52

53

-

Államalapításunk Ünnepe – augusztus 20.  Gyermeki élet hagyományos ünnepei:

Az éves munkaterv tartalmazza a nevelési év ünnepi megemlékezéseit, valamint az egyes csoportok fejlesztési tervében rögzítik a csoportos ünnepek megszervezését. Mihály napi vásár és szüreti mulatság, Márton nap, törpejárás,, lámpás felvonulás , Mikulás, advent, Luca napi játszóház, karácsony, családi karácsony , kiszézés, farsang, húsvét, anyák napja, , apák napja, Játékvarázs hét, gyermeknap, majális, nyárünnep egész napos kirándulás évente, rövidebb kirándulások, séták, Szlovák Tájház, Meseház, színházlátogatások, koncertek, stb.

 A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai Az éves munkaterv tartalmazza a nevelési év eseményeit. Az intézményvezető minden hónapban elkészíti a havi kulcsesemény tervet, mely pontosan rögzíti a tevékenység helyét, idejét, felelősét, sikerkritériumot, dokumentációt. Minden hónapban a nevelőtestület megbeszélésen dönt a nagyobb szervezési kérdésekről, feladatelosztásról, felelősökről.

8. Nevelési időben szervezett óvodán belüli és kívüli foglalkozásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok A Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda a gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében különböző térítésmentes szolgáltatásokat nyújt (pl. gyermek tánc, tartásjavító torna). Az intézmény fakultatív programokat kínál a gyermekek részére az óvodai nevelési időkeretbe építve. A foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a külön szolgáltatáson való részvétel ne gátolja meg a gyermekeket abban, hogy az óvoda által biztosított alapszolgáltatásban részt vegyen. A fakultatív programok igénybevételéről a szülő dönt, amely választásáról év elején írásban nyilatkozik. Az engedélyezési dokumentumnak tartalmazza a tervezett foglalkozás, kirándulás időpontját, helyszínét, a foglalkozás költségvonzatát. A szülő aláírásával adja beleegyezését, gyermeke programon való részvételére. A foglalkozásokat az óvoda az erre kijelölt helyen tartja (tornaterem, csoportszoba). Ez alól kivételt képez a vízhez szoktatás, amikor a gyermekeket két nevelő és egy dajka kíséri a társintézmény uszodájába és a foglalkozás időtartama alatt a gyermekekkel vannak. A térítési díj legmagasabb összegét a Szülői Szervezetnek kell jóváhagynia. A térítési díjat a szolgáltatást nyújtó személy veszi át a szülőtől, hivatalos készpénz-befizetési számlával igazolja azt. A szülő a nevelési év elején adott nevelési évre érvényes nyilatkozatot ad arról is, hogy gyermeke részt vehet az óvoda által szervezett külső (kirándulás) és belső programokon. Amennyiben a szülő ezeken a foglalkozásokon a gyermekének részvételét nem engedélyezi, úgy az óvoda köteles a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről gondoskodni. Az óvoda vezetője a szolgáltatást nyújtóval megbízási szerződést köt, amelyben meghatározásra kerül:  a szolgáltatás nyújtása nevelési időn kívül történik, amely azt jelenti, hogy ez idő alatt azoknak a gyermekeknek a biztonságáért, akik részt vesznek az adott szolgáltatásban a szolgáltatást nyújtó felel, amelyről a szülőket tájékoztatni kell, 53

54



a szolgáltatás nyújtója köteles félévente tájékoztatást adni a gyermekek fejlődéséről a szülőknek,  a vezető köteles rendszeresen ellenőrizni a szolgáltatások színvonalát,  a fakultatív szolgáltatást nyújtó külső személy a gyermekeket az óvoda területéről nem viheti ki.  A szülők tájékoztatása A csoportok faliújságjain keresztül, a kitűzött havi program keretében kell az ismétlő tájékoztatást megadni a szülők felé. A szülők ismételt tájékoztatását a csoportszobák faliújságjára kell kihelyezni a havi program keretében.  Az óvodavezető tájékoztatása A tervezett foglalkozás, kirándulás előtt 5 munkanappal szóbeli tájékoztatást kell adni az óvodavezető részére a kirándulás feltételeiről.  Az óvodavezetői engedélyezés feltétele -

A csoport felkészítésének megléte (hogyan kell biztonságosan közlekedni), Egész napos kirándulás esetén a gyermekcsoportot szülők is kísérik, amelynek feltételeit a csoportos óvónőkkel egyezetik, A szülői engedélyek megléte, megfelelősége.  A pedagógus kötelessége

Tájékoztatni a szülőt amennyiben részt vesz a programon – a közös szabályokról A külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása.  Szülő kötelessége: A közös kirándulások esetén az óvodapedagógus által közölt szabályok betartása betartatása.

9. A hit és vallásoktatást biztosító eljárásrend Az óvodavezető és az egyházak képviselői között minden nevelési évben október 15-ig egyeztetésre kerül sor. Az óvodapedagógusok szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket az igénylés módjáról, a vallásoktatás helyéről, idejéről. A szervezett hitoktatás heti egy alkalommal, az óvodai élet zavarása nélkül történik. Egy óvodapedagógus megbízása mellett történik a szervezés és a zavartalan lebonyolítás.(gyermekek átkísérése, csoportba visszakísérése. Hit és vallásoktatáshoz az intézmény vezetője az óvodai foglalkozásoktól elkülönítetten biztosítja az időt és helyet.

10. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé, szülői nyilatkozat a gyermek médiában szerepléséről A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteni : A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat : - Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az 54

55

óvodavezető jogosult - Elvárás, hogy a nyilatkozat adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. - A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. - Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. - A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. - Riportot , egyéb felvételt a gyermekkel, gyermekről csak a szülő engedélyével lehet. -

11. Az intézményi kötelezettség

dokumentumok

nyilvánossága

és

tájékoztatási

A dokumentációk hiteles másolata az intézmény épületeinek hirdetőtábláin megtalálhatók, illetve a hosszabb terjedelmű dokumentumok a titkári irodában megtalálhatók a helyben történő elolvasás céljából, valamint az óvoda honlapján, otthoni tanulmányozásra. A szülő bármelyik dokumentációval kapcsolatban szóbeli tájékoztatást kérhet a vezetőtől, illetve a helyettestől munkaidőben, a vezető benntartózkodása idején. A vezető távollétében a helyettestől akkor kérhet felvilágosítást, amikor a rábízott gyermekek felügyelete megoldott. Az óvodai felvételt követő szülői értekezleten az óvodavezető a dokumentumokról tájékoztatja a szülőket, a felmerülő kérdésekre választ ad.

12. Közérdekű adatok közzétételének rendje A Hirmondóra csak az intézmény vezetője, illetve az általa megbízott személy tűzhet ki hirdetményeket. Minden – óvodai vonatkozású – hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Sem szülő sem más idegen személy nem tehet ki hirdetést az óvoda faliújságjára. Politikai hirdetmények, illetve vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése tilos. A vezető, a helyettes és a vezető által megbízott közalkalmazott kötelessége a Hirmondó rendszeres ellenőrzése.

13. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően.

14. Elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 55

56

Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően:    

el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:    

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, vonatkozó adatbejelentések a gyermek jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és gyerekek listája

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvodai informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és vezető-helyettes ) férhetnek hozzá.

15. Hivatali titok megőrzése A munkavégzés teljesítése az óvodavezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A közalkalmazott köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi 56

57

vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:   

a közalkalmazottak személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, az ellátottak személyiségi jogaihoz fűződő adatok, az ellátottak családi körülményeire vonatkozó adatok,

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

16. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény ( a továbbiakban: Vnytv.) 3.§ (1) pontja szerint: „vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként- javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult  közbeszerzési eljárás során  feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett,  továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint  elkülönített állami pénzalapok  fejezeti kezelésű előirányzatok,  önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében.” Az intézményvezetőn túl e törvény vonatkozik mindazokra, akik a vezető helyettesítése során döntéshelyzetbe kerülhetnek, így intézményünkben az óvodavezető helyettesre is. A vagyonnyilatkozat tétel célja a közélet tisztaságának biztosítása, a korrupció megelőzése, valamint az alapvető jogok és kötelezettségek páratlan és elfogulatlan érvényesítése. Ennek érdekében a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozói jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről. A Vnytv. 9.§ (1) bekezdése értelmében annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint a Vnytv.szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

 A vagyonnyilatkozat-tétel eljárásrendje: A illetve a kitöltött vagyonnyilatkozat átvételének időpontját, helyszínét. (a kézhezvételtől számított 8. nap) vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezető helyettes kézhez kapja az írásos tájékoztató anyagot a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről. Ezen a lapon az óvodavezető bejegyzi a kitöltetlen vagyonnyilatkozat és egyéb nyomtatványok átadásának időpontját, helyszínét, 57

58







A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett vezető helyettes a Nyilatkozat elnevezésű nyomtatványon nyilatkozik a vele egy háztartásban élő hozzátartozók nevéről, valamint az igényelt vagyonnyilatkozati dokumentumok példányszámáról. Ezután a vagyonnyilatkozat-tételi csomag, és Kitöltési útmutató átadására kerül sor, mellyel egy időben a vagyonnyilatkozat nyilvántartási számának meghatározására kerül sor, mely az iktatókönyvben a soron következő sorszám. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási számát csak a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vezető helyettesnek kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatában, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatoknak nyilvántartási számuk nincsen.

 Az átadott borítékokba a vagyonnyilatkozatokat az alábbiak szerint kell elhelyezni: 1. boríték (vagyonnyilatkozat tételre kötelezett óvodavezető helyettes példánya) Ebben a borítékban kerül elhelyezésre a vezető helyettes vagyonnyilatkozatának egyik példánya, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokból hozzátartozónként 1-1 példány. 2. boríték (Kölcsey Óvoda példánya) Ebben a borítékban kerül elhelyezésre a vezető helyettes vagyonnyilatkozatának másik példánya, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokból hozzátartozónként 1-1 példány. Átvételkor az óvodavezető a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával és az óvoda pecsétjével egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadásakor a borítékot lezárták. Az óvodavezető a borítékot nyilvántartási számmal látja el, mely megegyezik a vezető helyettes vagyonnyilatkozatán feltüntetett számmal. Az átadás-átvételről igazolási lapot tölt ki az óvoda vezetője.  A vagyonnyilatkozat őrzése A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az óvodavezető egyéb iratoktól elkülönítetten zárt vaskazettában, zárt szekrényben, biztonsági ajtóval és riasztóval ellátott titkári irodában őrzi, két évig. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős személy példányát is csak a 14.§-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.  Vagyonnyilatkozat megszűnése A 12.§ szerint abban az esetben, ha a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős óvodavezető a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát nyolc napon belül a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős óvodavezető ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14.§ rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Egyéb esetekben a boríték (ok) felnyitása törvénytelen, jogi következményeket von maga után. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékok átadásakor, a következő vagyonnyilatkozattételi kötelezettség esedékessé válásának évéről a dolgozó átveszi az írásbeli értesítést, 58

59

melyet aláírásával igazol.

17. A dohányzással kapcsolatos előírások A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII.Tv.37.§-ával módosított 2 § (2) bek.b.-pontja rendelkezésének megfelelően az Intézmény egész területén tilos a dohányzás! A dohányzási tilalmat táblával kell jelölni. A dohányzási tilalom kiterjed az intézményben dolgozó közalkalmazottakra, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek szüleire, valamint mindenkire, aki az intézményben látogatást tesz A dohányzási szabályok betartásáért felelős a munkavédelmi megbízott és a vezetőhelyettes. /Dohányzási Szabályzat/

18. Vezetékes és mobiltelefon használatának rendje Az intézményben lévő telefont csak az óvodával kapcsolatos ügyek intézésére lehet használni . A közalkalmazottak saját mobiltelefonjaikat csak nagyon indokolt esetben használhatják. A gyermekcsoportban telefonbeszélgetés nem megengedett. (Közalkalmazotti Házirend )

19. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményben reklámhordozó csak az óvodavezető és telephelyen a helyettes engedélyével helyezhető ki. Csak az óvoda profiljával, tevékenységével, működésével kapcsolatos anyagok kerülhetnek ki a faliújságra. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.

20. Lobogózás szabályai A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” · A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő mérető zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. · A zászló állandó minőségének megtartásáról a vezető gondoskodik.

59

60

 Illetményelőleg igénylése a Kollektív Szerződés szabálya alapján

V. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

 A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elveit, módszereit a Helyi Játékvarázs Pedagógiai Program rögzíti.  A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai:  Biztosítja az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű működését.  Elősegíti az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát.  Az óvoda vezetősége számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat az óvodapedagógusok munkavégzéséről.  Megfelelő mennyiségű adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Az éves ellenőrzési terv az éves munkaterv része. Az óvoda éves munkaterve meghatározza az ellenőrzés helyét, idejét, témáját, az ellenőrzött személy nevét, kivéve azokat az eseteket, amikor előre nem látható ok miatt a meghatározottól eltérő időpontban is szükség van ellenőrzésre. A munkaterv elfogadása a nevelőtestület kompetencia körébe tartozik. A pedagógiai ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv készül a szóbeli értékelést követően. A jegyzőkönyv egy példányát a közalkalmazott kézhez kapja. A nevelési év során a vezető legalább két alkalommal minden óvodapedagógusnál látogatást tesz. Az ellenőrzés a gyakorlati munkán túl kiterjed a csoport dokumentációjának, illetve a tanügyi nyilvántartások a törvénynek megfelelő pontos vezetésére is. A vezetői ellenőrzés kiterjed a közalkalmazottak munkaköréhez kapcsolódó feladatok elvégzésének módjára, minőségére, valamint a munkafegyelemmel összefüggő kötelességek teljesítésére, mint például a pontos munkakezdés  Az intézményben a belső ellenőrzésre jogosultak    

Óvodavezető óvodavezető helyettes munkaközösségvezető külső megbízott (szakértő)

 Az intézményben rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet  

Az intézmény vezetője Szülői Szervezet

      

Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során a pedagógus munkafegyelme a nevelőmunkához kapcsolódó dokumentáció pontos vezetése a csoportszoba rendezettsége, tisztasága az óvónő és a gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása a tevékenységekre való előzetes felkészülés az alkalmazott módszerek hatékonysága 60

61

       

a pedagógus egyénisége/habitusa a csoportban a nevelőmunka színvonala, eredményessége a gyermeki megismerés/tanulási folyamatok szervezése a játéktevékenység szervezése a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása közötti kapcsolat az eredményesség vizsgálata, a nevelési program követelményeinek teljesítése a pedagógus munkakörrel kapcsolatos egyéb feladatok elvégzésének módja, minősége a gyermekek fejlődésének nyomon követése (írásos dokumentáció)

(Pedagógus teljesítmény értékelés dokumentum alapján.) Az ellenőrzés fajtát:  

tervszerű, előre megbeszélt időpont és,szempontok szerinti ellenőrzés spontán, alkalomszerű ellenőrzés - felmerülő problémák feltárása, megoldása, a napi felkészültség felmérésének érdekében. Az ellenőrzés formái:  szóbeli beszámoltatás  írásbeli beszámoltatás  értekezlet  csoportlátogatás  speciális felmérések, tsztek,vizsgálatok A nevelési év végén írásbeli beszámolási kötelezettsége van:   

munkaközösség vezetőknek, a gyermekvédelmi felelősnek, a munkacsoportok koordinátorainak.

A nevelési év záró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelő testülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait. Megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek a feladat pontos meghatározásával a következő nevelési év éves munkatervébe kerül A részletes belső ellenőrzés rendjét a Pedagógiai Program tartalmazza.

VI. Egyéb rendelkezések  Pártok az óvoda területén A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.  Pedagógusigazolványt a pedagógus munkakörben dolgozó részére az intézményvezető adja ki, jogviszony megszűntével a dolgozó átadja a munkáltatónak, aki 1 évig megőrzi, és az új munkáltató megkeresésére a nyilvántartó lappal együtt az új munkáltatónak megküldi. Egy év után az át nem kért Pedagógus igazolványt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés tényét a nyilvántartó lapon fel kell tüntetni. Elvesztés, megsemmisülés esetén a pedagógus 61

62

jelzi a munkáltató felé, feljegyzés készül róla, ill. eljár a törvényi előírás szerint. Az intézményben – önálló szabályzóként – Iratkezelési és Adatvédelmi Szabályzat rögzíti az iratok tárolására, továbbítására, selejtezésére valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi előírásokat, mely ezen SZMSZ kötelező mellékletei. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedi

62

63

Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda 5600 Békéscsaba, Kölcsey u. 15. Telefon / Fax: 06-66/324-864 E-mail: [email protected] Web: www.kolcseyovi.hu OM: 028052

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

2013. 63

64

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS A Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda ( Békéscsaba, Kölcsey u.15. ) adatkezelési és adatvédelmi rendszere a hatályos jogszabályokon alapul, melynek alapelvei a következők:  Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok dokumentálásáért, hozzáférhetőségéért, jogszerű továbbításáért, kérelemre történő kiszolgáltatásáért az intézményvezető felelős.  Az adatokat csak törvényesen szabad megszerezni, feldolgozni, felhasználni.  Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.  Az adatoknak pontosaknak és időszerűeknek kell lenniük.  Az adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé.  Nem lehet gépi úton feldolgozni a jogi eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat.  Megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállomány véletlen vagy jogtalan megsemmisítése, vagy jogtalan hozzáférés megakadályozására.  Az adatalany szerezzen tudomást személyes adatainak állományáról, annak céljairól, az adatkezelő személyéről.  Az adatalany kapjon lehetőséget az adatok helyesbítésére.  Az adatalany jogorvoslattal élhessen adatvédelmi jogsérelme esetén.  A Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda vezetője gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a törvény érvényre juttatásához szükséges. 2. A SZABÁLYZAT ALAPJÁT KÉPEZİ JOGSZABÁLYOK  Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)  20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról...  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól  138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  Az óvoda SzMSz-e

64

65

A szabályzat célja: Az adatok kezelésére vonatkozó alapvető intézményi szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az érintettek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról E törvény alkalmazása során:  érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;  személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;  különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,  adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;  adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;  adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;  nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

3. A KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ ADATKEZELÉS Az Nkt. 41. § (1) alapján óvodánk köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Nyilvántartja:  a pedagógus oktatási azonosító számát,  a pedagógusigazolványának számát,  a jogviszonya időtartamát és  a heti munkaidejének mértékét. 65

66

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre  neve (leánykori neve)  születési helye, ideje  anyja neve  TAJ száma, adóazonosító jele  lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma  családi állapota  gyermekeinek születési ideje  egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete  legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)  szakképzettsége(i)  iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai  tudományos fokozata  idegennyelv-ismerete  a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése,  a munkahely megnevezése,  a megszűnés módja, időpontja  a közalkalmazotti jogviszony kezdete  állampolgársága  a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte  a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok  a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele  e szervnél a jogviszony kezdete  a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma  címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai  a minősítések időpontja és tartalma  személyi juttatások  a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama  a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai  a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggı adatai A felsorolt adatokat az óvodavezető, mint a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 4. A KÖZALKALMAZOTTI ADATKEZELÉSBEN KÖZREMŐKÖDİK FELADATAI Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzéséért, kezeléséért, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetéséért az óvodavezető felel. Az óvodában a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezelésért 66

67

 óvodavezető  az intézményi nevelőmunkát segítő közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető-helyettes,  a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. A teljesítményértékelést végző vezető, vezető-helyettes felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítmény értékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását az óvodavezető-helyettes vezeti. A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló adatköréhez tartozó átad a személyi anyag részére. Az óvodatitkár és a rendszergazda az adatok kezelését, archiválását a vezető utasítása alapján végzi. Az óvodatitkár felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy:  Az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggőadat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának.  A személyi iratra csak olyan megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság, vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.  A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az óvodavezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg.  _Ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az óvodavezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését.  A közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. 67

68

A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ban felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni:  a közalkalmazott felettese,  a minősítést végző vezető  feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,  munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,  a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,  az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott elızetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról iratkezelési előírásai alapján történik. Az iratokat elzárva az intézmény páncélszekrényében kell őrizni az illetéktelen hozzáférés és a megsemmisülés (tőz, víz) megakadályozása érdekében. 5. AZ ADATKEZELÉS MÓDJA, SZABÁLYAI, TOVÁBBÍTÁSA 5.1. A GYERMEKEK NYILVÁNTARTHATÓ ÉS KEZELHETİ ADATAI Az óvoda az Nkt. 41. § (4) bekezdése alapján az alábbiakat tartja nyilván: A gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.  szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,  a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,  a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok  felvételivel kapcsolatos adatok,  az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, 68

69

 kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok,  a gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a gyermek, oktatási azonosító száma. 5.2. A GYERMEKEK ADATAINAK KEZELÉSÉRE TOVÁBBÍTÁSÁRA JOGOSULTAK Az óvodavezető, a vezető-helyettes feladatköre vagy megbízása szerint az óvodapedagógus, a gyermekvédelmi felelős, az óvodatitkár. Az óvodavezető, a vezető helyettes kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. A gyermekvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére, hátrányos helyzetére vonatkozó adatokat és előkészíti az adattovábbításra vonatkozó adatokat a vezetőnek. Az óvodatitkár nyilvántartja és kezeli a gyermek kedvezményes, vagy ingyenes étkeztetési díjának megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az óvodavezető és az általa kijelölt ügyintéző. Az óvodapedagógusok vezetik és nyilván tartják a gyermek személyes adatait, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére, hátrányos helyzetére, tartós betegségére, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségére vonatkozó adatait és előkészítik adattovábbításra a vezetőnek. 5.2. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA A gyermek adatai közül  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,  óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához,  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, 69

70

 a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,  az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére továbbítható. A gyermek, 



sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható.

Az óvoda nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az adattovábbítás az óvodavezető aláírásával, írásos megkeresésre postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. E-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon zárt borítékban. 6. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelıtestület tagjainak egymás közti a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazott az óvodavezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. 70

71

Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra az intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa megbízott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét az iratkezelési szabályzat rögzíti. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 7. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ, ADATVÉDELMI NYILATKOZAT Infotv. 20. § (1) bek. alapján az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. A megfelelő tájékoztatás eljárásrendje 1. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul vagy kötelező. 2. Egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 3. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Az adatkezelés jogalapja Főszabály szerinti két jogalap létezik:  az érintett hozzájárulása illetve 71

72

 a jogszabályi felhatalmazás. A meglévő két jogalap mellett a törvény – uniós harmonizációs kötelezettségnek eleget téve – garanciális szabályok mellett lehetőséget biztosít arra, hogy az adatkezelő törvényi felhatalmazás és érintetti hozzájárulás hiányában is kezeljen személyes adatokat. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett – önkéntesen, megfelelő tájékoztatást követően, határozottan, félreérthetetlenül – hozzájárul. A hozzájárulás írásban adható meg. Különleges adat kezelése esetén kizárólag írásban lehet az adatkezeléshez hozzájárulni. Ha nem részletes tájékoztatáson alapul a hozzájárulás, akkor az adatkezelés jogellenes. Törvény illetve önkormányzati rendelet közérdekből elrendelheti az adatok kezelését (kötelező adatkezelés). Ilyenkor akár az érintett kívánsága ellenére is kezelhetők a személyes adatai. Az adatkezelés feltételeit a jogszabály határozza meg. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat  a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy  az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői és közalkalmazotti engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 8. ADATVÉDELEM Az adatokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és archiválást. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. Az ezzel kapcsolatos védekezés, az elektronikus adathordozó esetében a rendszergazda, a papíralapú nyomtatványok esetében az óvodatitkár, a gyermekek adatainak estében az 72

73

óvodapedagógus feladata és felelőssége, a munkaköri leírásban szereplő ügykörével megegyezően. 9. A KÖZOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR) A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási gyermek adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett meghatározott esetben adható ki. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek a köznevelési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. Annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, az adatkezelő a hivatal azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintett ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az óvoda vezetője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít jogviszonyt, azonosító számot ad ki.  A közoktatás információs rendszere tartalmazza a gyermekek nyilvántartását.  A nyilvántartás tartalmazza a gyermek nevét, születési helyét és idejét azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, valamint az érintett nevelési intézmény adatait.  A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésre hivatott részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A KIR nyilvántartás a gyermek  nevét,  nemét, 73

74

 születési helyét és idejét,  társadalombiztosítási azonosító jelét,  oktatási azonosító számát,  anyja nevét,  lakóhelyét, tartózkodási helyét,  állampolgárságát,  sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,  jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,  nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,  jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,  nevelésének, oktatásának helyét, tartalmazza. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott  nevét, anyja nevét,  születési helyét és idejét,  oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,  végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,  munkaköre megnevezését,  munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,  munkavégzésének helyét,  jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,  vezetői beosztását,  besorolását,  jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,  munkaidejének mértékét,  tartós távollétének időtartamát. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának 74

75

ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR adatkezelője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. 10. A PEDAGÓGUSIGAZOLVÁNY A munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére - kérelemre pedagógusigazolványt ad ki.  A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja.  A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását.  A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók.  _A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában. 11. A KÖZALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A közalkalmazott saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba való betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez való továbbításáról. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és javítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, 75

76

teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvoda vezetőjét, aki 8 napon belül köteles intézkedne az adatok aktualizálásáról. 12. A SZABÁLYZAT HATÁLYA A Szabályzat hatálya kiterjed az intézményvezetőjére, vezető beosztású beosztottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire, e Szabályzat szerint kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését. A gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését is e Szabályzat szerint kell végezni. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekek adataival kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 13. ILLETÉKESSÉG  Az óvoda vezetője:    

biztosítja a szabályozás jogszerűségét és folyamatos fejlesztését biztosítja a szabályozás megismerhetőségét ellenőrzi a szabályozás előírásainak betartását, bevezeti a szükséges korrekciókat eljár a szabályozás megsértéséből eredő- helyben kezelhető – panaszok esetén

 Az óvodavezető - helyettes  biztosítja munkaterületén a szabályozás megvalósulását és annak ellenőrzését  kezdeményezést tesz a szabályozás betartásával, korrekciójával, fejlesztésével kapcsolatban  előkészíti a munkaköréhez tartozó területeken a külső adattovábbítást és az óvodavezető elé terjeszti azt engedélyezésre  Óvodatitkár  személyesen végzi a munkakörébe tartozó intézményi nyilvántartási és adatvédelmi adatokat  ellátja a szabályozáshoz kapcsolódó belső ellenőrzési feladatokat  rendszeresen ellenőrzi és értékeli az óvodavezető felé a szabályozás előírásainak megvalósulását  kezdeményezéseket tesz a szabályozás korrekciójára, a szabálykövetés erősítésére  Óvodapedagógusok  betartják a szabályozás munkaterületükkel összefüggő rendelkezéseit  kezdeményezik az eltérések megszüntetését és a szabályozás, szabálykövetés fejlesztését 14. JOGSÉRELEM ESETÉN AZ ELJÁRÁS RENDJE 76

77

A személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, sérelmük esetén a jogsérelmet szenvedett személy az esetleges jogsértések esetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hatósághoz – és a bírósághoz – lehet fordulni. Az adatvédelem és az információszabadság terén a NAIH jár el. A jogérvényesítés formái:  Tiltakozás személyes adat kezelése ellen Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén. A tiltakozást írásban kell benyújtani az óvodavezetőhöz. Az óvodavezető a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.  Bírósági jogérvényesítés Ha az óvoda adatkezelésében az érintett a jogainak megsértését vélelmezi, az adatkezelő óvoda ellen, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és a bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes. A szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik. AZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A BÉKÉSCSABA KÖLCSEY UTCAI ÉS LIGATI SORI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy az Adatkezelési Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. Az Adatkezelési Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték. Az aláírásokat a melléklet tartalmazza. Békéscsaba 2013. ................................................... óvodavezető A szabályzat tartalmát megismertem, tudomásul vettem. 77

78

78

79

AZ ÓVODAVEZETŐ HELYETTES

Az óvodavezető helyettes munkarendje: Heti munkaideje : 40 óra Kötött munkaideje : 2013.09.01.ig 24 óra 2013.09.01-től 24 óra változatlan Helyettesi feladatvégzés óraszáma : 8 óra/hét Elérhetőség : székhely óvoda- Kölcsey u.15. Munkaköri leírás minta Óvodavezető helyettes részére (kiegészítő munkaköri leírás) A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények:  Vezető-helyettesként felelősséget érez az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért.  Segíti és támogatja a vezető munkáját a gyerekek, a szülők, a munkatársak és a fenntartó elvárásait figyelembe véve.  A munkamegosztás szerinti feladatait maradéktalanul ellátja.  Tiszteletben tartja a kizárólagosan a vezető kompetenciájába tartozó feladatokat (például munkaerő gazdálkodás, bérmaradvány-felosztás, jutalmazás, beruházás, eszközvásárlás).  A munkakör célja:  Az intézményvezető távollétében képviseli az óvodát.  Segíti az intézmény működtetését és a vezető munkáját.  A munkamegosztás szerint ellátja a rábízott pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdasági-adminisztratív feladatokat.  Részt vesz a belső ellenőrzés feladataiban. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: A teljes munkaidő (heti 8 órás) kitöltése alatt alapvető feladatok: pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási feladatok, munkáltatói-humánpolitikai, gazdasági-adminisztratív feladatok. Pedagógiai-szakmai feladatok  Aktívan részt vesz az óvoda nevelési programjának kialakításában, s elősegíti annak megvalósulását. Javaslatot tesz a módosításra, amennyiben szükségesnek érzi. 79

80

     

Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga szakmai tájékoztatását. Az óvoda rendezvényeinek előkészítésében tevékenyen részt vesz. Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, segítve a vezető munkáját. Ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. Elősegíti az újító szándékú, korszerű pedagógiai törekvések kibontakoztatását. Az óvodai dokumentumokat jól ismeri, és ő is gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát.

Tanügy-igazgatási feladatok  Adatok kigyűjtésével segíti az éves statisztika elkészítését.  Segíti az intézményen belüli információáramlást.  Vezetői kérésre ellenőrzi a Csoportnaplók, a Felvételi és Mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát.  Javaslatot tesz arra, hogy az óvoda nevelés nélküli munkanapjain milyen pedagógiai tartalmú előadást, foglalkozást szervezzenek.  Figyelemmel kíséri az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását.  A balesetvédelmi szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi, és a hiányosságokat azonnal jelzi a vezetőnek.  Kapcsolatot tart a Ligeti Sori Óvoda , alkalmazottaival, munkaközösség – vezetővel Munkáltatói-humánpolitikai feladatok  Naprakészen vezeti a szabadság-nyilvántartást, és elkészíti a szabadságolási ütemtervet.  Elkészíti a dajkák, karbantartók munkabeosztását , és nyomon követi ezek betartását.  Megszervezi és ellenőrzi a dajkák, karbantartók napi munkáját.  Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését, és erről tájékoztatja a vezetőt.  Ellenőrzi a jelenléti ívet  A dolgozók munkavégzése során tapasztalt, közérdekű, pozitív, illetve negatív észrevételeiről tájékoztatja az óvodavezetőt  Javaslatot tesz a jutalmazás elbírálására, a kereset-kiegészítés elosztására és a kitüntetésekre.  Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga beilleszkedését.  A közösségen belül elősegíti a munkafegyelem és a törvényesség megtartását, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását.  Személyes példájával segíti a jó munkahelyi légkör kialakítását. Gazdasági-adminisztratív feladat  A vezető hosszabb távolléte esetén biztosítja a pontos adatszolgáltatást. Az intézménybe érkező ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik.  Részt vesz az óvoda számára szükséges különböző eszközök vásárlásában.  Javaslatot tesz a szükséges javításokra, felújításokra, beszerzésekre.  Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét. 80

81

 Feladata, az intézmény költségvetésének ismeretében, a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon őrzése, védelme.

PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK, MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK ÓVODAPEDAGÓGUS  Az óvodapedagógusok munkarendje Az óvodapedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv, az intézmény zavartalan működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok munkarendje az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található. Legfontosabb pontjai:   

A gyerekekkel a nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik. Munkarendjük változhat: szorgalmi időben, nyári szabadságolás ideje alatt, tavaszi, téli szünet ideje alatt, illetve munkanap áthelyezésekor. Befolyásolja: szülői igények, hiányzások (gyerekek, intézményi dolgozók) egyéni kérések figyelembe vétele, továbbképzéseken való részvétel, továbbtanulás.  Hivatalos távollét miatt kieső órák elszámolásának rendje:

Hivatalos távollétnek minősülnek - amely alatt a munkáltató az óvodapedagógust az óvodai foglalkozások alól mentesíti- az alábbiak:  a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken és  az oktató-nevelő munkával összefüggő értekezleten történő részvétel,  gyermekek kísérése a munkáltató kirendelése alapján országos és regionális sportés kulturális versenyekre, óvodák között zajló sportversenyekre, amennyiben ezek a nevelési napokra esnek és időtartamuk legalább 4 munkaóra.  Az óvodapedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Az óvodapedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 81

82

 1. A kötött munkaidőben ellátott feladatok (heti 32 óra)- kötelező óraszám  2. A kötött munkaidőn kívül ellátott feladatok ( heti 8 óra)  A kötött munkaidőben (heti 32 óra) ellátott feladatok az alábbiak:  a gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, nevelési, segítő, fejlesztő, gondozói feladatok ellátása  munkaközösség vezetői feladatok ellátása  differenciált képességfejlesztő foglalkozások megtartása  előkészítő és befejező tevékenység időtartama (eszközök előkészítése, tornaszer, Felvételi és mulasztási napló, Csoportnapló, napi vezetése, egyeztetési kötelezettségek)  2. A kötött munkaidőn kívül (heti 8 óra) ellátott feladatok a következők: a.)Az intézményben végezhető pedagógiai feladatok meghatározása - helyettesítéssel kapcsolatos feladatok ellátása - részvétel a csoport tevékenységeiben , élményszerzéseken, rendezvényeken - munkaközösségben való részvétel, feladatvégzés - kötelező dokumentumok vezetése (Csoportnapló, Felvételi és mulasztási napló vezetése, személyiséglapok, jelenléti ív) - mérések, fejlesztések elvégzése, dokumentálása, - programok rendezvények, események szervezése, megvalósítása, - tehetséggondozás, pályázatra, versenyre felkészítés,kíséret, felügyelet biztosítása, egyéni fejlesztéssel kapcsolatos feladatok - gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatok - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása - részvétel értekezleteken, megbeszéléseken - nevelés nélküli munkanapon elrendelt szakmai jellegű munkavégzés - részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében - felelősi feladatok ellátása (rendezés, leltár, rendben tartás) - csoportszobák rendben tartása, dekorációjának kialakítása - foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök, egyéb eszközök) - heti projekttervek egyeztetése (váltótárs, dajka néni, szülők) - közösségért végzett munka A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. b.) Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása - foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök) - mérési eredmények rögzítése - heti projekttervek összeállítása - részvétel továbbképzéseken, szakmai előadásokon, konferenciákon - dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való részvétel - óvodán kívüli rendezvényeken való részvétel, kíséret, felügyelet - családlátogatás - kapcsolattartás, egyeztetés partnerekkel - beszerzések, vásárlások óvodai csoport, intézmény részére 82

83

- óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása - A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában.  Pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje: A munkaidő – nyilvántartás vezetésének szabályai A munkaidő és a pihenőidő nyilvántartását, a jelenléti ívet minden óvodapedagógus köteles folyamatosan, naprakészen vezetni. A hónap végén, ill. alkalmankénti ellenőrzése át kell adni az ellenőrzést végző részére.  A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli: - az intézményvezetőt - az óvodavezető helyettest - óvodapedagógus Feladataik: A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető, illetve utasítása szerint a helyettese látja el. Ennek keretében: o módosítja, kiegészíti a munkaköri leírást, o kijelöli a nyilvántartás vezetéséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt, o a nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információ, -körlevél formájában tájékoztatja a pedagógust, o kijelöli a nyilvántartás tartási helyét.  A nyilvántartást kezelő feladatai: Az óvodavezető feladatai: o felméri a nyilvántartási szükségletet, és biztosítja a megfelelő mennyiségű adatlapot, o a pedagógusok részére a nyilvántartó adatlapot átadja, o a nyilvántartások legalább havi egy alkalommal történő egyeztető jellegű ellenőrzése a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján, o a havi összesítések ellenőrzése, o az ellenőrzés tényének aláírással történő igazolása, o a kéthavi időkeret teljesítésével kapcsolatos összesítés ellenőrzése, és az ellenőrzés megtörténtének igazolása, o amennyiben az egyeztető jellegű ellenőrzése során eltérést tapasztal, -a pedagógus bevonásával – a nyilvántartásban kétséges adat helyességéről meggyőződjön és a munkaidő nyilvántartást, vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot javítsa, illetve annak szükségességét jelezze. Az óvod pedagógus által ellátandó feladat: Feladata, hogy:  a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos előírásokat megismerje és betartsa,  a nyilvántartást a kijelölt tartási helyen tartsa, onnan csak a napi bejegyzések beírásának időtartamára vigye el,  az adatlapra naponta beírja a foglalkozással lekötött munkaidő, valamint a foglalkozással le nem kötött munkaidő teljesítését a nyilvántartásban szereplő jogcímek szerint,  elkészítése a heti összesítéseket,

83

84



a nyilvántartást kezelő kérésére együttműködik, a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, előírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában.

 Munkaköri leírás minta óvodapedagógus részére A részletes feladat, hatáskör, a helyettesítés rendje, felelősségi kör rendjét, módját a névre szóló munkaköri leírások tartalmazzák, melyek az alkalmazottak személyi anyagában megtalálhatóak. A munkakör célja: Az óvodáskorú gyerekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése.  A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Pedagógiai-szakmai feladatok (a 2011.évi CXC Köznevelési törvény előírásai alapján) 

      

A gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, segítő, fejlesztő, gondozó feladatok ellátása, Az óvodapedagógus pedagógiai munkáját a Pedagógiai Programnak és az éves munkatervnek megfelelően, önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, tervszerűen is felkészül Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. Kötött munkaidejét kizáróan a gyerekek között tölti el. Ezen idő alatt feladata a rábízott gyerekek testi-lelki gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembevételével. Felelős a rábízott gyerekek testi épségének megőrzéséért a Pedagógiai Program „Az óvoda egészségfejlesztő programja” figyelembevételével. Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra sem hagyhatja felügyelet nélkül. Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről (csoportszoba, udvar, utcaiséta, kirándulás). Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz). A játékidő rovására nem szervez más tevékenységet. A nevelési évben kétszer (bemeneti, kimeneti mérés) felméri a csoportjába tartozó gyerekek neveltségi és fejlettségi szintjét. Éves pedagógiai munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja. Évente legalább kétszer kitölti a „fejlettségmérő lapot”, mely a gyerek aktuális fejlettségi állapotát tükrözi. Ennek alapján készíti el a gyerek fejlesztési tervét. A gyermekek fejlődését nyomon követi, meghatározott időszakonként ezt írásban is rögzíti. Tapasztalatairól tájékoztatja váltótársát, valamint egyeztet a gyerekek szüleivel a képességfejlesztésről. Amennyiben indokolt, tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy a családsegítőtől, egyéb szakemberektől. 84

85



Egyéni, differenciált neveléssel, egyéni fejlesztéssel gondoskodik arról, hogy valamennyi kisgyermek a szükségleteinek és az értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon.  Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők



Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának tartalmát ismeri, annak elveit munkája során betartja.



A Helyi Pedagógiai Program és az éves Munkaterv elkészítésében, esetleges módosításában aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele, és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti.  A Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ), valamint az óvoda házirendjében megfogalmazottakat betartja, és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és azok szüleivel.  Az intézmény minőségirányítási feladatait ismeri és teljesíti, a minőségi munka fejlesztésében aktívan részt vesz.  Hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek érdekében folyamatosan képezze magát.  Évente legalább kétszer szülői értekezletet szervez, tart.  Nyomon követi a gyerekek hiányzását, naprakészen vezeti a Mulasztási naplót.  Az igazolatlan hiányzásról, mulasztásáról haladéktalanul tájékoztatja a szülőt, a gyermekvédelmi felelőst, az óvodavezetőt.  Hatósági írásos megkeresésre pedagógiai szakvéleményt ír ( Szakszolgálat,, Szakértői vagy rehabilitációs bizottság, bíróság számára; gyermekelhelyezés ügyében).  Nyilvántartja és kezeli a gyerekek kötelező egészségügyi dokumentumait, segítséget nyújt az óvodaorvos és a védőnő szűrővizsgálatainak elvégzéséhez.  Az érintettekkel (nevelőtárs, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyerekorvos stb.) történt egyeztetés alapján szakvéleményt ad a tanköteles gyerekekről.  Naprakészen vezeti az intézmény kötelező dokumentumait, ellenőrzésre, határidőre átadja az ellenőrzést végző személynek.  A pedagógiai munkával kapcsolatos különleges előírások 



Nem alkalmazhat testi fenyítést, lelki terrort, illetve olyan fegyelmezési módot, amellyel korlátozza vagy sérti a gyermek emberi méltóságának jogát. A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, csoportszobából való kiküldés, elkülönítés, a játékidő lerövidítése büntetésből vagy rossz szervezés miatt . A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, az óvodavezető engedélyével lehet. Amennyiben a kötött munkaidő alatt bármilyen baleset történik az óvodapedagóguis távollétében, a felelősség változatlanul őt 85

86

terheli. Dajka, szakképzetlen személy, szülő, ilyen esetben nem vonható felelősségre.  Az óvodapedagógus jogai és kötelességei (a közoktatási törvény alapján): A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak. Az óvodapedagógus hatásköre: A törvényi szabályozás, illetve intézményvezetői megbízás szerint. Az óvodapedagógus jogai: A nevelőtestület tagjaként döntési véleményezési jogkörrel rendelkezik a törvényi előírás szerint.

 Az óvodapdagógus felelőssége:  Személyekért: Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Szervezi, irányítja a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének alakítását. A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást ad. A hivatali titoktartás kötelező.  Vagyon: Felelős az intézményben lévő berendezések rendeltetésszerű használatáért. Szervezi és végrehajtja a rábízott beszerzéseket.  Pénzügyi döntések: Az intézmény pénzügyeit érintő kérdésekben csak az intézmény felelős vezetőinek döntése után intézkedhet.  Tervezés: Elkészíti a csoportra/gyerekekre vonatkozó terveket, azokat határidőre átadja, illetve megvalósulásukat rögzíti a pedagógiai programban és az éves munkatervben megfogalmazottak szerint. A tervezésben maximálisan biztosított a pedagógus módszertani szabadsága.  Technikai döntések: Betartja és betartatja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Megtartja és megőrzi az egészséges és biztonságos munkakörülményeket.  Bizalmas információk: Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni. A személyiségi jogokat érintő, iratkezelés és adatvédelem alá eső információkkal a törvény szellemében jár el, betartja az adatvédelmi, adatbiztonsági, iratkezelési eljárásrendet.

86

87

PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA I.

MUNKÁLTATÓ Név Joggyakorló ……………………… intézményvezető

MUKAVÁLLALÓ Név Születési hely,idő Anyja neve Lakcíme (Közalkalmazotti bértábla szerint Besorolása A törvényi szabályozás, a fenntartó által biztosított lehetőségek és a kollektívszerződések szerint:………………. Egyéb juttatások MUNKAKÖR Beosztás PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS - Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése - A pedagógiai program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében segítse az óvodapedagógusok munkáját.

Cél Felettes

Óvodavezető Helyettesítési előírás helyettesítést az intézményvezető rendeli el MUNKAVÉGZÉS Hely Heti munkaidő

40 óra 87

88

- Napi 8 óra, az intézmény aktuális igénye és a dolgozóval való egyeztetés szerint - Szabadságát főképpen az óvodai szünetekben veheti ki

Munkaidő beosztás

KÖVETELMÉNYEK Alapkövetelmény

Egészségügyi alkalmassági, büntetlen előélet.

Iskolai végzettség, szakképesítés

Középiskolai végzettség, új alkalmazás esetén pedagógiai asszisztensi végzettség

Elvárt ismeretek

Az óvoda nevelési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete.

Szükséges képességek

Szeretetteljes és példaadó viselkedés gyakorlata.

Személyes tulajdonságok

Pontosság, megbízhatóság, türelem, higiéné, segítőkészség.

KÖTELEZETTSÉGEK- Főbb tevékenységek és felelősségek összefoglalása Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése:  Feladatait az óvoda napi és heti rendjéhez igazodva, közvetlen helyettese határozza meg.  A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Felkészül feladatainak ellátására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos teendőket.  Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítségéről a pedagógusok iránymutatása szerint.  Foglalkozásokon az óvónő irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segíti a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeket, egyéni segítséget nyújt, hogy a foglalkozáson megfelelően tudjanak dolgozni.  Az óvodapedagógussal egyeztetett formában részt vesz a csoport szülői értekezletén.  Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére.  Részt vesz a tízórai, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában.  Az udvari levegőztetésnél, sétál segíti a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez. Játékfoglalkozásokat önállóan tart.  Sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, a programokon való kultúrált részvételt. A délutáni foglalkozásokon a pedagógus útmutatása szerint segít a szervezett foglakozásokat előkészítésében, levezetésében.  Esetenként önállóan megtervezi és levezeti a játékot.  Csendes pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra.  Segíti a gyermekek hazabocsátásánál.  Óvónői útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja. 88

89

  

Szükség szerint közreműködik a gyermekek orvosi vizsgálatánál, vizsgálatra vagy haza kíséri a gyermeket, ha erre utasítást kap. Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt. Ismeri az intézmény alapdokumentumait (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai program). Munkáját minden esetben az említett dokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi.

FELELŐSSÉG- Különleges felelősségek Személyekért Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és része a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakításában. A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a megfelelő pedagógusokhoz irányítja. A hivatali titoktartás e munkakörbe is kötelező. Vagyon Felelős az intézményben lévő iroda- és számítástechnikai berendezések rendeltetésszerű használatáért. Szervezi és végrehajtja a rábízott beszerzéseket. Pénzügyi döntések Az intézmény pénzügyeit érintő kérdésekben csak az intézmény vezetőinek döntése után intézkedhet. Tervezés Figyelemmel kíséri a csoportra/gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását proaktívan segíti. Saját feladatait a munkahelyi vezető utasítása szerint tervezi és adminisztrálja. Technikai döntések Betartja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Kialakítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, az anyagi lehetőségeket. Bizalmas információk A személyiségi jogokat érintő, adatvédelem alá eső, vagy hivatali titkoknak minősülő információkkal a törvény szellemében jár el, bizalmas információkat/ dolgozói, gyereki, szülői/ csak a szükséges mértékben- az óvoda vezetőjének vagy helyetteseinek utasítására tárhat fel. Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni. Ellenőrzés foka Munkáját a törvényesség és az intézmény alapdokumentumai /PP, SZMSZ, Házirend, stb./ által megfogalmazott célkitűzések, a működési rend, a vezetői utasítások, és a nevelőtestületi határozatok betartása alapján végzi. A fenti dokumentumokban előírtakat a gyermekekkel is betartja. Ha bármely területen hiányosságot tapasztal, erről értesíti a vezetőt. 89

90

Kapcsolatok Napi munkájában rendszeresen együttműködik a csoportban dolgozó pedagógusokkal, az óvodavezetővel. Részt vesz a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleteken. Az intézmény gyermeki és dolgozói érdekében kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszi: a szülőkkel. Munkáját az óvodavezető értékeli, kétévenként minősíti. Munkakörülmények Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ alapján végzi.Munkaszobája a nevelői szoba, csoport szoba. Munkájához telefon, számítógép, fénymásoló berendezés áll rendelkezésére. JOGKÖR, HATÁSKÖR Gyakorolja az óvoda SZMSZ-ében biztosított jogokat, hatáskörökre és képviseleti joga az adott gyermekcsoportra terjed ki. Javaslattételre jogosult: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Véleményezésre jogosult:-intézményvezető választás- éves munkaterv értékelés Döntésre jogosult:-pedagógiai eljárások, módszerek megválasztása témakörben Részvételi jog illeti meg azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Beszámolási kötelezettsége Meghatározott szempontok szerint- az egész éves teljesítményt írásban értékeli ELLENŐRZÉSRE JOGOSULTAK Intézményvezető ,Szakmai munkaközösség vezető, Külső szakértő egyeztetett időpontbanA pedagógiai munka fejlesztése, az eredményes munka érdekében megfigyeléseket végezhetnek a nevelőtestület tagjai / minőségügyi csoport, szakmai pedagógiai csoport stb./ az intézményi munkatervben jelöltek szerint. ZÁRADÉK Ezen munkaköri leírás ………………-től lép életbe. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. A munkaköri leírás a visszavonásig vagy módosításig érvényes. Kelt: Békéscsaba, ……………………………. óvodavezető A munkaköri leírás az alábbi jogszabályokban előírtaknak megfelelően készült: - a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény - 138/1992. (X. 08.) Kormányrendelet - 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet NYILATKOZAT A munkaköri leírásban megfogalmazottak magamra nézve kötelezőnek tekintem, 90

91

annak egy példányát átvettem. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Kelt: …………………………………. munkavállaló

 NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK: 1 .ÓVODATITKÁR Az óvodában a gazdasági, ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátását végzi. Munkáltatója az óvoda vezetője, feladatát az óvodavezető utasítása alapján végzi. A feladatkörébe utalt teendőket a munkaköri leírás tartalmazza. Önálló intézkedési jogkörrel nem rendelkezik. Anyagi, fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett.

Az óvodatitkár munkarendje: Heti 40 óra, naponta 8. - 16 óráig, a székhely óvodában( Kölcsey utca 15.)illetve szükség szerint az óvodavezető beosztása szerint.  Munkaköri leírás minta óvodatitkár részére: A munkakör célja: Az intézmény működésével kapcsolatos ügyek adminisztrációk ellátása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása:

intézése,

Iratkezelés, ügyintézés  folyamata: érkeztetés, szortírozás, iktatás, továbbítás, feldolgozás, ügyintézés, válaszadás,biztonságos megőrzés, leltározás, selejtezés. Az alábbi szabályokat kell betartani: Az irat útja bármikor pontosan követhető, ellenőrizhető legyen. Az iratkezelés során segíti az intézményfeladatainak eredményes, gyors és szakszerű ellátását, megoldását. Biztosítja, hogy az iratok épségben és használható állapotban maradjanak meg.  Az intézményben készült valamennyi iraton szerepeltetnie kell – az intézmény nevét, – székhelyét, – címét, – telefon-fax számát, – e-mail címét, – az irat iktatószámát, – az ügyintéző nevét, – a dátumot, – az aláíró nevét, 91

92

– a beosztását, – aláírását, – az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát, – a címzett megnevezését, – címét, – beosztását.  Amennyiben az ügyintézés szóban, telefonon történik, az eredeti iratra rá kell vezeti az intézkedés lényegét, dátumát és az intézkedésben részt vevők nevét.  Az irat átvételét igazolja, amennyiben a személyesen postázott iratok átvételekor az átadó ezt külön kéri. A kézbesítőokmányon (postakönyv, illetve kézbesítőkönyv) elismeri aláírásával és a dátum megjelölésével az átvételt.  A névre szóló levelet nem bonthatja fel más, csak a címzett, vagy az általa megbízott munkatárs. Az intézményvezető hosszabb távollétében az ő nevére érkezett levelet csak telefonon történő egyeztetés után bonthatja fel.  Az átvett iratokat az iratkezelési rendszernek megfelelően szortírozza, aszerint hogy a dokumentum bontható, nem bontható, iktatandó, vagy nem kell iktatni, egyéb nyilvántartásba kell-e venni. Amennyiben az irat faxon, illetve e-mailen érkezik, gondoskodik arról, hogy készüljön másolat a papíralapú tartós tárolás érdekében.  Valamennyi hivatalos levelet az óvodavezető felé kell továbbítani, kivéve, ha az névre szóló.  Az iktatást a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon elvégzi. Soron kívül kell iktatni a sürgős, a határidős, az expressz küldeményeket és táviratokat.  A intézménybe beérkezett, illetve az intézményben keletkezett iratokat, dokumentumokat úgy vezeti be az iktatókönyvbe, hogy az tartalmazza az iktatószámot, a beérkezés időpontját, az ügyintéző nevét, az irat tárgyát, a mellékleteinek számát, az elintézés módját, a kezelési feljegyzéseket, valamint az irat hollétének, tárolásának a helyét, hogy bármikor elővehető legyen. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, lapokat összeragasztani, olvashatatlanul írni, az írást olvashatatlanná tenni tilos. Javítani csak áthúzással lehet, úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható legyen. A javítást dátummal és kézjeggyel kell igazolni.  Amennyiben az összetartozó iratok az ügy lezárása után véglegesen egy helyen maradnak, úgy ezt az iktatókönyvben jelzi. A jelölés a kezelési feljegyzések rovatban az irat új számának jelölésével történik. Érdemes a válaszlevél iktatásával azonos időben csatolni az előzményeket, illetve azok iktatószámát és fellelhetőségi helyét egy külön rovatban feljegyezni.  Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján lezárja. Számítógépes iktatás esetén külön szabályozni kell a törlési, hozzáférési, javítási jogosultságot.  Meghívókat, sajtótermékeket, propaganda céljából készült kiadványokat nem kell iktatni.  Amennyiben egy naptári évben az iktatott dokumentumok száma meghaladja a háromszázat, évente név- és tárgymutatót kell készíteni.  Az intézményi dokumentumok (szabályzatok, munkatervek, bemutatóra vázlatok, pedagógiai szakvélemények) levelezések legépelése.  Nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok: Tanügy-igazgatási feladatok és nyilvántartások 

Az óvodába felvett gyerekek adatainak rögzítése. 92

93

      

Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát, bérek nyilvántartását . Az éves statisztikák elkészítéséhez adatok kigyűjtése, különböző szempontok szerinti rendszerezése. A beiskolázással kapcsolatos adminisztráció (óvodai szakvélemény, iskolák értesítése) elvégzése. Az óvodai Törzskönyv vezetése. A gyerekek befizetésének és lemondásának egyeztetése, nyilvántartása.ebédrendellés Az ingyenes, az 50%-os és a 100%-os befizetések rendszerezése, havonta ennek nyomon követése, a határozatok, nyilatkozatok begyűjtése, ezek ellenőrzése, valamint naprakész adatszolgáltatás. A törvények ,(Köznevelési,MT) rendeletek, határozatok, a Magyar Államkincstár (MÁK) kiadványainak tanulmányozása, értelmezése és figyelemmel kísérése.

 Munkáltatói feladatok és nyilvántartások 

A munkatársak alkalmazásával és kilépésével, valamint a béremeléssel és a jutalmazással kapcsolatos határozatok elkészítése(vezetői )  A munkaerő változás vezetése (belépés, kilépés), jub.jut. előmeneteli rend.vezetése  A munkaruha-nyilvántartás vezetése.  A jelenléti ív előkészítése, hó végi lezárása.  A pedagógusok kötelező óraszámának kiszámolása és nyilvántartása nyolchetes ciklusban.  A túlórák, helyettesítések, hiányzások adminisztrálása és jelentése a MÁK felé.  A szabadságok (éves rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság) jelentése a MÁK felé.  A társadalombiztosítási (tb) ügyek intézése, betegállomány, gyes-, gyed-, gyethatározatok elkészítése, adminisztrálása és nyilvántartása.  Az adóügyekkel kapcsolatos intézményi teendők ellátása, a különböző nyilatkozatok elkészítése (adójóváírás, családi pótlék, 1%) Gazdasági feladatok és nyilvántartások  Az óvoda költségvetésével kapcsolatos áfás számláinak, megrendelőinek, szerződéseinek lefűzése, megőrzése.  Az ellátmány megigénylése (a vezetővel történt egyeztetés után), felvétele, naprakész nyilvántartása, elszámolása a megadott határidőig, anyagi felelősséggel.  Az átutalások naprakész nyilvántartása, továbbküldése a kifizetőhely felé.  Leltározás, selejtezés, készletek nyilvántartása  Napi illetve szükség szerint kapcsolattartás az Óvodai GESz munkatársaival.  Az étkezési térítési díjak kiszámolása, a lejelentések vezetése, jóváírása. A borítékok megírása, a pénz beszedése, feladása. A szigorú elszámolású nyomtatvány és a befizetési nyugták megírása a szülők részére, ezek kiadása. Elszámolás anyagi felelősséggel.  Az óvoda működéséhez szükséges kisebb eszközök vásárlása, megrendelése (tisztítószer, irodaszer) és a megvásárolt eszközök bevételezése.  A kis értékű, illetve nagy értékű eszközökről leltár vezetése. A szoba és egyéb helyiségek leltárainak elkészítése.  Az éves és az alkalomszerű leltározás előkészítése, megszervezése, lebonyolításának adminisztrálása. 93

94

   

Selejtezés előkészítése, lebonyolítása. Folyóiratok, szakkönyvek, nyomtatványok megrendelése. Tisztítószerek megrendelése, nyilvántartása és kiadása. Kisebb javítási munkálatok megrendelése.

Békéscsaba, ……………….. A munkaköri leírást megismertem, tudomásul vettem: aláírás

3.Dajka

Munkaköri leírás minta

A dajka mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egész napos óvodai ellátásához, az óvodai nevelési célok eléréséhez. A dajka munkarendje: Heti 40 óra, Napi munkaideje : óra Munkakezdés és befejezés időpontja : lépcsőzetes 6-14 óráig,8-16 óráig, 8.30-16.30 óráig, 9-17 óráig, 10-18 óráig az éves Munkaterv szerint.( az óvodavezető szükség szerint változtathat rajta)  A dajka jogai és kötelességei, hatásköre, felelőssége: A dajka jogai, kötelessége:Az alkalmazotti közösség tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak. A dajka hatásköre: A törvényi szabályozás, illetve intézményvezetői megbízás szerint.  A dajka felelőssége:  Személyekért: Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének alakításában. A hivatali titoktartás kötelező.  Vagyon: Felelős az intézményben lévő berendezések rendeltetésszerű használatáért.  Technikai döntések: Betartja és betartatja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Megtartja és megőrzi az egészséges és biztonságos munkakörülményeket.  Bizalmas információk: Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni .A személyiségi jogokat érintő, iratkezelés és adatvédelem alá eső információkkal a törvény szellemében jár el, betartja az adatvédelmi, adatbiztonsági, iratkezelési eljárásrendet.  Munkaköri leírás minta dajka részére: A munkakör célja:  Az óvodáskorú gyerekek gondozásának segítése óvónői irányítással. 94

95

 

A gyerekek közvetlen környezetének tisztán tartása, takarítása az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelően. Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása

A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Gyerekekkel kapcsolatos feladatok  Szorosan együttműködik az óvodapedagógusokkal, segíti megvalósítani az intézmény pedagógiai célkitűzéseit.  Nyugodt hangvétellel, érthető, tiszta, nyelvtanilag korrekt beszéddel segédkezik az óvoda egész napos nevelőmunkájában.  Hozzájárul a gyerekek kulturált viselkedésének és a csoport szokásrendjének kialakításához, személyes példáján keresztül is (türelmes és udvarias kommunikációval, igényes nyelvhasználattal).  Részt vesz a gyerekek gondozásában. Tevékenyen segít az étkeztetésnél, az öltöztetésnél, kézmosásnál, vécéhasználatnál. Ameddig szükséges, maga is magyarázza, tanítja a helyes viselkedést (például öltözködés sorrendje, ruhák összehajtása, cipők párosítása, kulturált étkezés, kanálfogás, kézmosás technikája,….)  Ha munkája során balesetveszélyt észlel, köteles elhárítani, megelőzni, jelezni, a vezetőnek illetve a vezető-helyettesnek  A tisztítószereket elkülönítve, biztonságosan, a gyerekektől elzárt helyen tárolja.  Délelőtt, az óvodapedagógussal egyeztetett projektterv szerint a gyerekcsoportban tartózkodik (torna, festés, vágás, varrás, sütés,…).  Kísérőként segít a gyerekekre felügyelni az utcai séták, kinti foglalkozások, kirándulások ideje alatt.  Amikor a gyerekek nem tartózkodnak a csoportszobában, gondoskodik az alapos szellőztetésről, rendről, tisztaságról  Felel a csoportszoba tisztaságáért, havonta , illetve szükség szerint ablakot tisztít, textíliát mos, vasal, heti rendszerességgel illetve szükség szerint fertőtleníti a csoportszoba berendezési tárgyait,( játékokat, bútorokat, ajtót, lambériát tálalószekrényt …, fektetőtárolót, öltözőszekrényeket, fogmosó-poharakat )  A megbetegedett, lázas, elkülönített gyerekre vigyáz, nyugtatgatja, amíg az orvos vagy a szülő meg nem érkezik.  Fertőző betegség esetén elvégzi a fertőtlenítést a csoportszobában, öltőszekrényekben, mosdóban,..  A gyerekek környezetének esztétikai rendjének érdekében naponta elvégzi a csoportszoba a hozzá tartozó öltözőszekrények takarítását, portalanítását, az egészségügyi előírásoknak megfelelően.  Az intézmény egyéb területeit (bejárat, előtér, folyosó, vezetői iroda, nevelői szoba, felnőtt és gyermekmosdó, konyha, babaházak, ) egyeztetés szerint tisztán tartja.  A csoportszoba és a folyosó növényeit ápolja, szükség szerint lemossa, átülteti.  Az időszakos nagytakarítás során – évente minimum 4-szer (augusztusban, decemberben és áprilisban, és a nyári szünetben ) – különös gonddal végzi el a fertőtlenítést, a bútorok, játékok, csempék, csövek, ablakok, ajtók lemosását. Amennyiben indokolt, a különböző részfeladatokat (például ajtómosás vagy járvány idején fertőtlenítés) gyakrabban is elvégzi.  Feladata az óvodai textíliák mosása, vasalása, javítása, megvarrása (például függönyök, köpenyek, törülközők, terítők, babaruhák).  Legalább háromhetenként gondoskodik a gyerekek ágyneműjének le- és felhúzásáról. Járványos időszakban, az óvodapedagógus kérésére gyakrabban is. 95

96

  

Elvégzi a fektetőágyak lerakását, felszedését. Ágyazáskor ügyel arra, hogy minden gyerek kizárólag a saját ágyába feküdjön. Az ágyakat bepiszkolódásuk esetén kisúrolja, fertőtleníti., a fektető-tárolót havonta egyszer illetve szükség szerint fertőtlenítőszeres ruhával kívül-belül lemossa . Ellátja az eseti, nem rendszeres feladatokat, többek között az óvoda udvarának takarítását, kertjének gondozását, locsolását, télen a hó eltakarítását, a megvásárolt áruk szállítását, kézbesítést, valamint azokat az időszakos feladatokat, amelyekkel az óvodavezető megbízza.

Étkeztetéssel kapcsolatos teendők  A konyhai alkalmazottaktól átveszi az ételeket, ezután ellenőrzi a mennyiséget, a minőséget és a HACCP-előírások betartását .  Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja, közvetlenül az elfogyasztás előtt, ha szükséges, hűti vagy felmelegíti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja.  a szülők által szabályosan behozott élelmiszerekből ételmintát vesz (születésnapi tortára, süteményre). Az üvegeket feldátumozva 72 órán át az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben tárolja.  Az étkeztetés lebonyolítása után az edényeket, evőeszközöket, poharakat összegyűjti, és mosogatás céljából: a konyhába viszi, heti váltásban elmossa az étkeztetéshez használt edényeket, poharakat, eszközöket, és a tálalószekrénybe teszi ,felel az a tisztaságukért. Általános szabályok A gyerekekkel kapcsolatos egyéb előírások  A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, és ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), az étel elfogyasztására való kényszerítés, a levegőztetés és az étel megvonása.  Szükség szerint felügyel a gyerekek tevékenységére. A gyerekek védelme érdekében felnőtt felügyelete nélkül nem maradhatnak.. Ez vonatkozik a folyosóra, öltözőre, és a mosdóra is.  A gyerekekre egyedül (altatási időben, illetve az óvodapedagógus 2-3 perces távolléte esetén) csak a vezető engedélyével vigyázhat.  A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni.  A gyerekekkel kapcsolatos témákban a szülőket nem tájékoztathatja, nem informálhatja. Amennyiben a szülő érdeklődik, udvariasan irányítsa a gyerek óvodapedagógusához vagy az intézmény vezetőjéhez, távollétében a helyetteshez  KIEGÉSZÍTŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA DAJKÁK RÉSZÉRE KONYHAI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA A munkakör célja: A dajkai munkakör ellátása mellett: Az étkeztetéssel, tálalással kapcsolatos konyhai teendők, feladatok ellátása, a konyha takarítása az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelően. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Étkeztetéssel, konyhával kapcsolatos teendők  Az ételszállítótól átveszi a reggelit (délelőtt), uzsonnát és az ebédet. A mennyiséget egyezteti az óvodatitkárral, ezután ellenőrzi az ételek minőséget és a szállítással 96

97

 



kapcsolatban a HACCP-előírások betartását. Negatív tapasztalatát jelzi a vezetőnek vagy az óvodatitkárnak, és az elkészült jegyzőkönyvet tanúként aláírja. Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja, és közvetlenül az elfogyasztás előtt – ha szükséges – hűti vagy felmelegíti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja. Délben, amíg a munkatársai vetkőztetik a gyerekeket, hozzálát az ebéd szétosztásához, tálalásához (kötény, sapka), Tálalás után ételmintát vesz. Ez vonatkozik a szülők által szabályosan behozott élelmiszerekre is (születésnapi torta, sütemény).

Az ételmintás üvegeket, tárolót feldátumozva, 48 órán át, az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben tárolja. Az idő letelte után gondoskodik a fertőtlenítő hatású kifőzésről.



A szülők által behozott élelmiszereket csak abban az esetben veheti át, ha a tanúsítványt vagy a sütemény alkotórészeinek, elemeinek vásárlási igazolását leadják.  Délben a dajkák által kihordott edények, evőeszközök, poharak mosogatását megkezdi, a higiéniai előírások szerint: – A fehér edények mosogatása az előtisztítás után: fertőtlenítés, öblítés, szárítás. – A fekete edényeket külön kell elmosni. – A zöldségek, gyümölcsök lemosása szintén egy erre kijelölt mosogatóban történik.  Mosogatás után valamennyi mosogatót naponta cseppmentesen áttörli, hetente egyszer kisúrolja, fertőtleníti. A mosogatáshoz használt eszközöket (konyharuha, mosogatószivacs) fertőtleníti áztatással vagy kifőzéssel. Fokozott figyelmet fordít a tálalóasztal, a vágódeszkák, kések, szeletelőgép, mikrohullámú sütő, hűtőgépek és a tűzhely tisztaságára (havonta 2-szer). - A fehér edények mosogatása a következőképpen történik: fertőtlenítés, öblítés, szárítás. – A fekete edényeket külön kell elmosni. – A zöldségek, gyümölcsök lemosása szintén egy erre kijelölt mosogatóban történik.  Mosogatás után valamennyi mosogatót naponta cseppmentesen áttörli, hetente egyszer kisúrolja, fertőtleníti. A mosogatáshoz használt eszközöket (konyharuha, mosogatószivacs) fertőtleníti áztatással vagy kifőzéssel.  Naponta kitakarítja a konyhát, legalább 3-szor felmossa a kövezetét.  Havonta egyszer átmossa a konyhabútorokat, leolvasztja és fertőtleníti a hűtőt, súrolással elvégzi az evőeszközök, műanyag edények alapos tisztítását.  A nagytakarítás alkalmával a konyhai ajtók, csővezetékek, fűtőtest lemosását is elvégzi.  Az ebédeltetéssel kapcsolatos teendőit kb 14 órára elvégzi, majd a takarítja a konyha és egyéb helyiségeket.

A munkaköri leírást megismertem, tudomásul vettem.

Békéscsaba,

aláírás 97

98

3.FŰTŐ-UDVAROS-KARBANTARTÓ A fűtő-udvaros-karbantartó munkarendje: Heti 40 óra, naponta 06.00-14.00 óráig (munkaközi szünet biztosításával mely nem része a munkaidőnek) A fűtő-udvaros-karbantartó jogai és kötelességei, hatásköre, felelőssége: megegyezik „a dajka jogai és kötelességei, hatásköre, felelőssége” címszó alatt felsoroltakkal. Munkaköri leírás minta fűtő-udvaros-karbantartó részére A munkakör célja: Munkájával összehangolja az óvoda zavartalan működését: biztosítja a külső környezet rendjét, a probléma nélküli fűtést, a külső-belső tárgyak, eszközök karbantartását végzettségéhez mérten ellátja. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása:  Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok:  a munkaidő, a munkarend, a gyermekek napirendjének megtartása  a balesetvédelem biztosítása, speciális biztonsági előírások alkalmazása, különösen az SNI gyermekek esetében  elsősegélynyújtás, egészségüggyel kapcsolatos feladatok  az eszközök és berendezési tárgyak folyamatos ellenőrzése  a környezet építésében, szépítésében való részvétel  Munkaköri feladatok:       

Biztosítja az intézmény rendeltetésszerű működését. Felelősséggel kezeli a leltárában szereplő szerszámokat. Felelős a szemétszállítás időbeni megtörténéséért. Elkészíti a karbantartási és felhasználási anyagok megrendelését. Napi bejáráson ellenőrzi és dokumentálja az udvari játékok állapotát, feltárja a meghibásodásokat. Karbantartási, javítási munkái során az intézmény vagyon-, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásait maradéktalanul köteles betartani. Rongálás, garázdaság észlelése esetén hivatali minőségben jogosult bárkit figyelmeztetni, az intézmény elhagyására felszólítani. 98

99

       

Rendellenességről, rongálásról, veszélyhelyzetekről azonnal beszámol az intézmény vezetőjének. Köteles az utcai és udvari bejárati ajtót mindig zárva tartani és ellenőrizni. Rendszeresen gondozza az óvoda udvarát, növényzetét. Tavasztól őszig naponta fellazítja a homokot a homokozókban, nyáron cseréli Rendszeresen, tisztán tartja az óvoda utcafrontját, közlekedési útjait. Télen ezeken a területeken hó eltakarítást, csúszásmentesítést végez. Fűtési idény előtt gondoskodik a kazán karbantartási munkájának megrendeléséről. Fűtési idény előtt próbafűtést végez, ellenőrzi a radiátorok állapotát. Fűtési idényben figyelemmel kíséri a kazán működését, az észlelt rendellenességről haladéktalanul tájékoztatja az intézményvezetést.

Napi és időszakos feladatok:  

     

Reggel az utcafrontot, az óvoda udvarán lévő járdákat, lépcsőket., homokozó keretet lesepri, az udvart feltakarítja, szükség szerint fellocsolja, ugyanezt megteszi minden délben is, amikor a gyermekek bemennek az udvarról. Télen az évszaknak megfelelően biztosítja a biztonságos, balesetmentes közlekedést. Lesepri a havat a járdákról (az utcafronton is), a lépcsőkről, megelőzi a jegesedést, csúszásmentessé teszi ezeket a felületeket. Ellenőrzi a csoportszobák és egyéb helyiségek hőmérsékletét, az óvodatitkárnak minden hónapban lejelenti a víz-és gázfogyasztást. Tavasztól őszig az óvoda környezetének mindennapos tisztántartásán, gondozásán túl az évszaknak megfelelően elvégzi az aktuális kerti munkákat, kitakarítja az esővíz elvezető csatornákat. Kora reggel és délben, amikor a gyermekcsoportok már bent tartózkodnak, szükség szerint locsol, meglocsolja a homokozóban lévő homokot is, naponta felhalmozza azt, felgereblyézi az udvart. Naponta felgereblyézi a virágágyásokat, illetve szükség szerint fellazítja a talajt. A füves területet folyamatosan és szükség szerint nyírja és öntözi, gondozza és nyesi a bokrokat és fákat. Biztosítja az esztétikus környezetet. Szükség szerint elvégzi a kisebb beszerzéseket, karbantartási munkákat, Betartja a Baleset-tűz-munkavédelmi előírásokat. Reggel , megérkezése után a dajkával együtt köteles meggyőződni arról, hogy az Óvoda zárva tartása alatt nem történt semmilyen rendellenesség, ha igen köteles azt rögtön jelenteni az óvodavezetőnek vagy a helyettesnek.

A munkaköri leírást megismertem, tudomásul vettem:

Békéscsaba,

99

100

100

101

101

102

102

103

103

104

104

105

105

106

106

107

107

108

108