Szervezeti és Működési Szabályzata

KLIK Makói Tankerület Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Szervezeti és Működési Szabályzata OM 102930

1

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 . A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja: a, A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. b, A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: Törvények: 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről Kormányrendeletek: 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 26/1997. (IX.3.) NM- rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya: A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

2

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2. 1. Az közoktatási intézmény jellemzői: Az intézmény neve: a) KLIK Makói Tankerület Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Az intézmény feladat ellátási helyei: 6900 Makó, Szegedi u. 4-6. 6900 Makó, Almási u. 52. 6911 Királyhegyes, Jókai u. 29. 6917 Nagyér, Petőfi S. u. 24. Székhely intézménye neve, címe: KLIK Makói Tankerület Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Bartók Székhelyintézménye Makó, Szegedi u. 4-6. Tagintézményei neve, címe: KLIK Makói Tankerület Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Almási Tagintézménye 6900 Makó, Almási u. 52. KLIK Makói Tankerület Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Királyhegyesi Tagintézménye 6911 Királyhegyes, Jókai u. 29. 1-4. évfolyam általános iskolai nevelés-oktatás KLIK Makói Tankerület Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Nagyéri Tagintézménye 6917 Nagyér, Petőfi S. u. 24. 1-4. évfolyam általános iskolai nevelés-oktatás 3

KLIK Makói Tankerület Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai Szakszolgálat Almási u. 52. KLIK Makói Tankerület Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Művészeti Iskola 6900.Makó Szegedi u. 4-6. b) Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. c.) Jogszabályban meghatározott alapfeladata: - általános iskolai nevelés-oktatás - alapfokú művészetoktatás - egyes pedagógiai szakszolgálati feladat d.) MAI fenntartó szervének megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. g) A MAI jogállása: Jogi személyiségű szervezeti egység. e) MAI tagozat megnevezése: Nappali tagozat Évfolyamainak száma: 1-8 általános iskola 1-12 alapfokú művészeti iskola Művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése: Zeneművészeti ág: Fafúvós tanszak (furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, oboa) Rézfúvós tanszak (trombita, tuba, bariton, harsona, kürt) Vonós tanszak (hegedű, gordonka, brácsa) Billentyűs tanszak (zongora) Akkordikus tanszak (ütő) Képző- és iparművészeti ág: Grafika és festészet tanszak (grafika és festészet); Táncművészeti ág: 4

balett tanszak társastánc tanszak moderntánc tanszak néptánc tanszak. i) Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgató-helyettes, gazdaságvezető, iskolatitkár. 1. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerülete 060004 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. 2. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerülete 060004 f) Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: A MAI alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzata szerint. 2.2. Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban állóalapdokumentumok határozzák meg: a, Az alapító okirat b, A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: - az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. - a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét. - az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. - a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját. - a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait. - a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket. - az iskola nevelési programját A pedagógiai program nyilvános azt bárki megtekintheti: - nyomtatott formában, az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében - iskola honlapján c, A tanév munkaterve: - az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. - az intézményvezető készíti el, melynek a nevelőtestület által való elfogadási időpontja: szeptember 30. d, Jelen szervezeti és működési szabályzat e. Házirend

5

3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 3.1. Az igazgató és feladatköre: A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja Az igazgató kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése 3.2. A vezetési feladatok megvalósítása Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató-helyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. A tagintézmények vezetői igazgató-helyettesi jogkörrel rendelkeznek. Igazgató-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. b, Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ 1-es számú mellékletében találhatók. 3.3. A vezető helyettesítési rendje a, Az igazgatót akadályoztatása esetén- az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével-teljes felelősséggel az általános igazgató-helyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az általános igazgató-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a művészeti intézményegység vezetőjének feladata. b, A vezetők helyettesítési rendje: tartós távollétük esetén külön intézkedés ad felhatalmazást.

6

3.4. Az intézmény vezetősége: a, Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők [tagintézmény vezető helyettesek, munkaközösség vezetők] segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. b, Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen - minden szerdán - rendes értekezleteket tart. Az intézményvezetőség tagjai: az igazgató, az igazgató-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői. (esetenként a DIÖ és az SZMK vezetője) Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. c, Az intézmény vezetősége: az egyes szervezeti egységeinek vezetői, valamint a szakmai munkaközösség vezetők évenként két alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d, Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. 4. Az Intézményi Közösségek, Valamint a Kapcsolattartás Formái és Rendje! 4.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: a, Alkalmazotti közösség: - iskolai, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: - szülői munkaközösségek, - osztályonként két főA tanulók (gyermekek) közösségei: - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat b, Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.2. Az intézményi közösségek jogai a, Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. b, Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt, munkáltatót.

7

Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 4.3. Az alkalmazotti közösség a, Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b, A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c, Az intézmény nem pedagógusképesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az igazgató-helyettes fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. 4.4. A szülői közösségek a, A szülői munkaközösség a Köznevelési törvény 73.§-a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. A szülői munkaközösség bérleti díj nélkül zenés rendezvényt tarthat a tornacsarnokban, teremben, ha a rendezvény nyereségét a tanulók támogatására fordítja. A pénzbevételek felhasználásáról a szülői munkaközösség dönt, figyelembe véve az iskola kérését. b, A szülői munkaközösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 4.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje a, Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató

8

füzetében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként kettő rendes szülői értekezletet és kettő fogadóórát tart. b, Szülői értekezletek, családlátogatások Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök, a szülői munkaközösség elnöke, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri. c, A szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. d, A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében (ellenőrző), 1. o-tól e-naplóban is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Az e-naplóba a jegyeket súlyozott átlaggal írjuk be, a szintmérők százalékkal kerülnek be. 4.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje a, Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály közösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 5. évfolyamtól megválasztja az osztály diákbizottságát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt - a munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve - az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. b, A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok,

9

joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzativezető áll. Diákgyűlés: Elsősorban a diákok mindennapjait érintő problémafelvető, megoldáskereső „konzultáció”. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább két alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja. 4.7. A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje: a, A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató-helyettes,valamint a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. b, A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, - a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, c, A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái - a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál, - az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviseli a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél, - a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót. 4.8. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása a, Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. b, Az iskolai költségvetés fedezheti, illetve segítheti a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diák-önkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. 4.9. Az intézményen kívüli kapcsolattartás a, Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében 10

rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján. b, Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: - a Tankerülettel - Hagymaházzal - Városi Fürdővel - Szülői közösséggel - Iskolaorvossal, védőnővel - Gyermekjóléti szolgálattal - Egyházakkal - Képzőművészeti Egyetemmel - Szegedi Nemzeti Színházzal - ENI-vel - Szegedi Tudomány Egyetem Pedagógus Képző Intézetével - Városi Gyermekkönyvtárral - Rendőrséggel 5. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 5.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei a, A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. b, A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 5.2. A nevelőtestület értekezletei a, A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezletvonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. b, Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - munkaértekezletek heti rendszerességgel kedd délután.

11

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 5.3. A nevelőtestület döntései, határozatai: A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a, A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b, A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. c, A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása - az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása 5.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei: a, A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására , koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja.

12

b, Az intézmény szakmai munkaközösségei: - felsős reál és humán munkaközösség, - alsós reál és humán munkaközösség c, A szakmai munkaközösségek feladatai: - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. d, A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést - szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb. - tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről - állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 5.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő - oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, a szaktárgyi valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, szaktárgyi foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása 13

- írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - szaktanácsadói, szakértői vélemény Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásával-nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. A tanév rendje a, A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 20 - tól augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. b, A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény dolgozói a tanévnyitó értekezleten vesznek részt balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre. c, A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereten belül, 6.2. Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7:00 órától 19:00 óráig tart nyitva. A tornacsarnok a programok függvényében a bérlésnek megfelelően tart nyitva. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 8:00 órától 15:30 óráig tartja nyitva irodáit. 6.3 Az intézmény ügyeleti rendszabályai a, Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás

14

függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgató-helyettes (Tagintézmény vezető) a felelős. b, Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. c, Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi ügyeletet tartja a szülői igények figyelembe vételével: 7:00 órától 17:00 óráig pedagógus jelenlétében. d, A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 7:30 és 15:30 között az igazgató vagy a helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 15:30-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Az iskola gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről. A megállapodásnak biztosítania kell a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente

1 alkalommal,

o tüdőszűrés: évente 1 alkalommal (8. évf.-on), a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal, A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít 6.4 Az intézmény védő-óvó előírásai: Tűz vagy baleset megelőzése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi szabályzatban foglaltakat. Minden tanév szeptemberében - szaggatott csengetéssel vagy kolompolással- tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni. Rendkívüli esemény- pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása estén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Ha az intézmény dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézmény igazgatójának, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az igazgató vagy intézkedéssel megbízott személy 15

azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató értesíti a fenntartót. 6.5 A dohányzás intézményi szabályai Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Minden épületünk „Dohányfüst mentes!” táblával ellátott. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője felelőse. 6.6 A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz- baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során-koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten- felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt jegyzőkönyvben dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév első hetében azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak pl.: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tanulóbalesetek bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az igazgató-helyettes végzi. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. 6.7 A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama: a, Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák valamint szaktárgyi foglalkozások megtartása után szervezhetők. b, A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik. Kötelező tanítási órák 8:00 ától kezdődnek és első és ötödik évfolyamon illetve felmenő rendszerben 16:00 a többi évfolyamon 14:30 –ig. tartanak. Indokolt esetben az igazgató 16

rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak, minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A testnevelési órákat a kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni. A művészeti képzésben részt vevők délután egyéni órarend szerint járnak foglalkozásra. c, Az óraközi szünetek időtartama: 10-25 perc a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Dupla órák az igazgató engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. d, Az étkezést lehetőség szerint 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. e, A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség- vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. f, A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: Az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra( kb.30 perc), hogy ebédjét nyugodtan elfogyaszthassa. 6.8. A tankönyvellátás rendjét a 8. sz. melléklet tartalmazza 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 7.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket az Almási épületben a kapuig, a Bartók épületben az auláig kísérhetik, és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság 8:00 és 15:30 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek az iskolatitkárnál be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket. Az intézmény hivatalos munkaidejében 7:30-15:30 felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 7.2. A közalkalmazottak munkarendje a, Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. 17

b, Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében . A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 7.3 A pedagógusok munkarendje a, A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b, A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembevételére. c, A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. d, A pedagógus az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató-helyettes is engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. e, A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az igazgatónak minden év szeptember 10.-ig minden pedagógus számára írásban kell rögzíteni a 32 óra kötött munkaidő részeinek és felhasználásának módját. Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. 7.3.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése

18

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, 22-26óra b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. (+6óra) 7.3.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) szaktárgyi foglalkozások f) énekkar, szakkörök vezetése, g) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 7.3.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, megőrzéskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés 19

v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) és minden egyéb, amivel a vezetője szóban és írásban megbízza. 7.3.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása: A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 7.3.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike 7.3.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: 7.3.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 7.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások: 7.4.1. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az intézményegység-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 7.4.2. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 7.4.3. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgató-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 7.4.4. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 7.4.5. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus 20

munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 7.5. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje: Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az iskola intézményegység-vezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy az iskola intézményegység-vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Beosztás: iskolatitkár 7:30 órától 16:00 óráig Az osztott munkaidőben dolgozók munkarendje: Beosztás: - takarító: délelőtt 6:00 órától 9:00-ig délután 15 órától- 19:00 - fűtő-karbantartó: fűtési idényben 06:00 órától 14:30 óráig egyébként: 06:30-15:00-ig Valamennyi munkarend magában foglal 30 perces (ebéd) szünetet. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat. 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 8.1. A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja a, Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük a tanév alatt kötelező. b, Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: 2.3.4. 6.7.8. évfolyamon, szakkörök, énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, hittan, művészeti iskolai foglalkozások, fejlesztő foglalkozás, gyógytestnevelés és kötelező órán felüli választható foglalkozás szervezhető. Az 1és 5. évfolyamon szaktárgyi foglalkozások szerveződnek. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató-helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 8.2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai: 21

a, A kötelező órán felül választható egyéb foglalkozás: a tanórára való felkészülés ,a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. A második harmadik és negyedik évfolyamom létszámtól függően szerveződik. A működés rendjét, időbeosztását a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki . A foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a foglalkozást tartó nevelő engedélyével. b, A kötelező órán felül választható egyéb foglalkozás célja a 6-8. évfolyamon .A foglalkozás a szorgalmi időszak alatt k tanítási napokon 13:15-16:00 – ig működik . A foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. c, Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. d, Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. e, A diáksportkör a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. A ISK, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. f, A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. g, A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges . Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az intézményegység vezető irányítja. h, Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. i, A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell 22

tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézményegység vezetőnek, a kirándulás előtt legalább egy hónappal. l, A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel - az igazgató engedélye szükséges. (Határtalanul) A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. k, Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. m, Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet. 9. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA 9.1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. 9.2. A tanuló jogai és kötelességei a, Az intézmény megteremti tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. b, A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Helyi vizsgák: az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. 9.3. A tanulók jutalmazásának elvei:

23

a, Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve könyvjutalomban részesíti. b, Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 9.4. A jutalmazás, büntetés formái: 1. a, Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: - szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben az osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, jutalmazhatók A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. b, Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi, stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján, az iskolaújságban is kihirdetjük. c, Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház v. kiállítás látogatáshoz) anyagi forrásoktól függően. 2. Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. 9.5 Fegyelmi eljárás: 9.5.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

24

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 9.5.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai: A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §- ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni 25

az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 9.6. A tanulói hiányzás igazolása: a, A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató 26

dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. b, A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 9.6.1. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 9.6.2. Tanköteles tanuló esetében: első igazolatlan óra után: napló adatai révén a szülő értesítése tízedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal és gyermekjóléti szolgálat értesítése a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése a harmincadik igazolatlan óra után: szabálysértési hatóság értesítése az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző, kormányhivatal értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztáskövetkezményeire. 10. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 10.1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok: a, Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért - a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért. b, Vagyonvédelmi okokból eredő egyéb szabályozást a házirend szabályozza. 10.2. Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok: a, Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. b, Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. 10.3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok: a, Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a 27

tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell. b, A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről az igazgató-helyettes gondoskodik az igazgató engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 10.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai: a, Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, öltözőket zárni kell. Minden helyiséghez pótkulcs tartozik, melyet tanáriban a táblán kell tartani. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró takarító, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is, valamint a riasztó "élesítéséről". b, A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus(leltárfelelős) gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. c, Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. d, A külső kapuk zárása, nyitása a technikai személyzet feladata. 10.5. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje: a, Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt. b, Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. c, Szerződésbe kell foglalni a rongálásokkal járó szabályokat is. Kártérítési kötelezettségben kell megállapodni a bérbe vevő féllel. Amennyiben a bérbe vevő a bérleti díj kifizetését elmulasztaná azonnal meg kell tenni a jogszabályban előírt lépéseket a díj behajtása érdekében. d, Az intézmény helyiségeit egyes esetekben át lehet engedni közérdekű célokra (felettes szerv, stb…), de állagmegóvás miatt a szerződéseket ebben az esetben is meg kell kötni. e, Rendezvényeken, ünnepélyeken gondoskodni kell arról, hogy idegen személyek az iskola épületében öncélúan ne járkálhassanak. 11. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 11.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a, Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával

28

kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b, Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes,- a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. c, Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei: Tanévnyitó ünnepély, Tanévzáró ünnepély és ballagás Nemzeti ünnep: március 15., október 23., Nemzeti Összetartozás Napja június 4. ,Anyák napja, Karácsonyi ünnep, Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: a munkatervnek megfelelően. Az iskola tanévenként és épületenként egy alkalommal iskolaújságot jelentet meg. 11.2. A hagyományápolás külsőségei a, Az intézmény logója: szabályos körbe zárt stilizált „m” betű amely nemzeti (piros-fehérzöld) színekre osztja azt, ugyanakkor megjelenik benne a kék szín, amely a pirossal Makó város zászlajának színeit jeleníti meg. Körirat: MAKÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA b, Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: fehér blúz, fekete (sötét) szoknya vagy nadrág, fiúk: fehér ing, fekete (sötét) nadrág, c) iskolapóló 12. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 12.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: a, Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az igazgató feladata, a közvetlen segítő munkát az iskolatitkár végzi. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a május végéig történő szűrővizsgálatok eredményét figyelembe véve szakorvosi vizsgálatra, illetve gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja a tanulókat. A gyógytestnevelési foglalkozásokat az órarendben rögzítjük. b, Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az intézményegység vezető tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 12.1.1. Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik

29

meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgató-helyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. 12.1.2 . Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében 12.2 A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A térítési díjak fizetéséről a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet III. fejezet rendelkezik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak térítési díjat kell fizetni: - Az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint. - Térítést kell fizetni az alábbiakért: művészeti képzés, külsős személy által szervezett sportfoglalkozás, ideiglenes diákigazolvány kiállítása 13. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 13.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A MAI szervezeti és működési szabályzatának melléklete

30

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: papír alapú nyilvántartás, számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, iskolatitkár, stb. a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző iskolatitkár, osztályfőnökök, napközis nevelők, gyermek- és ifjúság védelmi felelős, stb. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, stb. a tanulók adatait továbbíthatja: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; 31

a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár; a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár; a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök; az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató; a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: iskolatitkár), törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), beírási napló (Vezetéséért felelős: iskolatitkár), osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök), napközis és tanulószobai csoportnaplók (Vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető), diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: iskolatitkár). b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

32

13.Zárórendelkezés 13.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges. 13.2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. 13.4. A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézményfelelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 13.5. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 13.6 A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik: 1.sz. melléklet: Az intézményvezető közvetlen munkatársainak munkaköri leírása 2.sz. melléklet: Az intézmény házirendje 3.sz. melléklet: Bérleti díjak 4.sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat 5.sz.melléklet: Munkavédelmi szabályzat 6.sz.melléklet. Tűzvédelmi szabályzat 7.sz.melléklet: Könyvtár működési rendje 8.sz. melléklet Tankönyvellátás rendje

VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK: A Makói Általános iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT a szülői munkaközösség a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (5) bekezdése alapján 2013. március 29-én véleményezte. Makó, 2013. március 29.

Szénási Anita SZMK- elnöke

A Makói Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT a diákönkormányzat a Nkt 25. § (4) bekezdése és a 48. § (4) bekezdése alapján 2013. március.29-én véleményezte. Makó, 2013. március 29

Busa Boglárka Diákönkormányzat elnöke

A Makói Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT a nevelőtestület az Nkt. 25. § (4) bekezdése alapján 2013. március 29-én elfogadta. 33

A Makói Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat felelős vezetőjeként nyilatkozom, hogy az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központra, mint fenntartóra a jogszabályokban meghatározottakon túl többletkötelezettség hárul. Makó, 2013. március 29. Dr. Nagyné Zombor Margit

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a KLIK Makói Tankerület Igazgatójaként jóváhagyom. Makó 2013. ………………………………….. Tankerületi Igazgató

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat iskolai könyvtárainak működési szabályzata Tartalom 1.

Az iskolai könyvtár működési szabályzata………………………………….... 2

2.

Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai………..... 2

3.

A működési szabályzat tartalma …………………………………………….... 2

34

4.

Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok…………………………………..…. 3

5.

Az iskolai könyvtár gazdálkodása…………………………………………..... 3

6.

Szakmai követelmények……………………………………………………...... 3

7.

Az iskolai könyvtár alapfeladatai…………………………………………...… 4 7.1, Alapfeladatok…………………………………………………..............…. 4 7.1.1, Gyűjteményszervezés……………………………………………...…. 5 7.1.2, A könyvtári állomány védelme………………………..……………..... 9 7.1.3, Dokumentumok kölcsönzése………………………………………… 11 7.2, Az iskolai tankönyvellátással kapcsolatos feladatok ……................... 12 7.3, Kiegészítő feladatok…………………………………………………..13

8. Az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos szabályok………………….... 12 8.1, A könyvtárak használóinak köre……………………………….….…..... 12 8.2, A könyvtárhasználat szabályai ..…………………….………………..…..... 13 8.3, A könyvtári állomány tagolása………………………………………..…..... 13 9. A könyvtárostanárok munkaköri leírása……………………………………......… 14 10. Zárórendelkezés……………………………………………………………....…. 14 I. sz. melléklet: gyűjtőköri szabályzat …………………………………..…....... 15 II. sz. melléklet: katalógus-szerkesztési szabályzat ………………………….…. 18 III. sz. melléklet: könyvtár-használati szabályzat ………………………….....… 20 IV. sz. melléklet: könyvtárostanár munkaköri leírása…………………….. ….... 24 V. sz. melléklet: tankönyvtári szabályzat……………………………………… . 26 1. Az iskolai könyvtár működési szabályzata A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat iskolai könyvtárainak könyvtári Szervezeti és működési szabályzata szerves része az intézmény Szervezeti és működési szabályzatának. Az iskolai könyvtárak működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és a Makói Általános Iskola, Alapfokú 35

Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai programjának és Szervezeti és működési szabályzatának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentum. A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár: feladatát és gyűjtőkörét kezelésének és működésének rendjét fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját állományvédelmi eljárásait, és használatának rendjét tartós és ingyen tankönyvekkel kapcsolatos feladatait a könyvtáros tanár munkaköri leírását. 2. Az iskolai könyvtár működését alapdokumentumai meghatározó jogszabályok pontos felsorolása: 2011. évi 190. törvény a nemzeti köznevelésől (53. §, 45. §, 62. §, 63. §, 98. §, 2. melléklet, 3. melléklet) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (4.§, 92. §, 120. §, 161. §, 163. §, 164. §, 165. §, 166. §, 167. § valamint a Felszerelési jegyzék) 2012. évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásrólés a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről 2012.évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. módosításáról 2012. évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról.  Nemzeti alaptanterv  A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító okirata, Pedagógiai programja, Szervezeti és működési szabályzata 3. A működési szabályzat tartalma A működési szabályzat tartalmazza: a könyvtár vezetésére és működtetésére, a gyűjteményszervezésre vonatkozó előírásokat, az állományvédelem feladatait, módjait, a könyvtár használatára vonatkozó szabályokat, a könyvtár-pedagógiai tevékenységet, és az egyéb idevonatkozó rendelkezéseket. 36

4. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 4. 1 Azonosító adatok A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM azonosító: 102930 Cím: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Iskolai Könyvtár Cím: 6900 Makó, Szegedi u. 4-6. Telefon: 06/62/510-950 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Almási Tagintézmény Iskolai Könyvtár Cím: 6900 Makó, Almási u. 52. Telefon: 06/62/212-681 4.2 A könyvtár fenntartása, felügyelete Az iskolai könyvtárak fenntartásáról és fejlesztéséről az önkormányzat az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért és fenntartásáért az iskola és a fenntartó vállal felelősséget. A könyvtárak működését az intézmény igazgatója ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. A fenntartó, működtető adatai: Az iskolai könyvtárak irányítója: az intézmény vezetője 4. 3 A könyvtár bélyegzője és leírása Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Iskolai Könyvtár bélyegzőjének lenyomata: Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény Iskolai Könyvtár bélyegzőjének leírása: Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Almási Tagintézmény Iskolai Könyvtár bélyegzőjének lenyomata: 37

Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Almási Tagintézmény Iskolai Könyvtár bélyegzőjének leírása:

5. Az iskolai könyvtárak gazdálkodása Az iskolai könyvtárak feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtárak rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtárak működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárvezetők feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárak vezetői felelősek. Ezért a könyvtári keretből történő vásárlás csak a tudomásukkal történhet.

6. Szakmai követelmények A Makói Általános Iskola megfelelnek a 16/1998(IV.8.) MKM rendelet 3. sz. mellékletében megfogalmazott szakmai követelményeknek: A könyvtárakban az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosított. Az ülőhelyek száma lehetővé teszi egy egész osztály tanulóinak könyvtári óra keretében történő foglalkoztatását. A könyvtárakban megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező könyvtárostanár tevékenykedik. A könyvtári állomány nagysága a rendelet értelmében elegendő, de tartalmilag hiányos. A könyvtárak Internet-kapcsolattal és számítógéppel rendelkeznek (bár felújításra szorulnak). Minden tanítási napon nyitva van, tanítási időben. A könyvtárak az iskola területén, jól megközelíthető helyen helyezkednek el. A helyiségek kialakítása során figyelembe vették:

az állomány nagyságát a dokumentumtípusok féleségét, mennyiségét, a könyvtár differenciált szolgáltatásait, az iskola könyvtárhasználati igényének jellegét és mértékét.

38

Az iskolai könyvtárak könnyen megközelíthető helyen működnek. Az Almási Tagintézmény könyvtára az alsósok épületében helyezkedik el. A könyvtár szabadpolcos részből, és egy 20 számítógépet tartalmazó informatikai részből áll. 20-24 fő kényelmes elhelyezése biztosított. Az állomány egy része hely szűke miatt letétként a magyar, a fizika és az ének szaktanteremben került elhelyezésre. Az Almási Tagintézményben 8 évfolyamon – kivéve az első és második évfolyamot – két osztályban folyik az oktató nevelő munka. A tagintézmény könyvtárában délelőttönként órarend szerint informatika órákat, illetve egyéb szaktárgyi órákat tartanak, amelyeken a könyvtárban található IKT eszközöket használják. Az Almási Tagintézmény könyvtárosának feladata a Nagyéri Tagintézmény könyvbeszerzésével és ezek nyilvántartásba vételével kapcsolatos teendők ellátása. Ezeket a könyveket letéti állományként kezeljük. A tagintézmény könyvtárában …………. végzetséggel rendelkező könyvtáros látja el a feladatokat. A Bartók Székhelyintézmény könyvtára az iskola földszintjén van, az aulából közelíthető meg. Két helyiségből áll: Alsó szint: itt került kialakításra a kölcsönző pult, olvasóterem 16 férőhellyel, katalógusokkal. Szabadpolcos rendszerben itt került elhelyezésre a kézikönyvtár a szépirodalom és az ismeretközlő irodalom. Itt található négy, internet kapcsolattal rendelkező számítógép. A galérián szabadpolcos rendszerben található a gyermek- és ifjúsági irodalom, a korosztályuknak megfelelő ismeretközlő irodalommal, 10 férőhellyel. Helyhiány miatt a magyar és az ének tanteremben könyvtári letétek kerültek elhelyezésre. A Székhelyintézményben nyolc évfolyamon, évfolyamonként egy osztályban folyik az oktatás. A Székhelyintézményben emelt szintű ének-zenei képzésben részesíti a tanulókat. A Székhelyintézmény könyvtárosának feladata a Királyhegyesi Tagintézmény könyvbeszerzésével és ezek nyilvántartásba vételével kapcsolatos teendők ellátása. Ezeket a könyveket letéti állományként kezeljük. 7. Az iskolai könyvtár alapfeladatai „ Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató-nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998(IV.8) MKM rendelet. „ Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.” /Az iskolai könyvtár, szerk.: Celler Zsuzsanna/ Az iskola könyvtárai az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati

39

ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egységek. 7.1 Alapfeladatok: A könyvtárak alapfeladata: a iskola pedagógiai programjával összhangban, gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerint tanórai foglalkozások tartása könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése lehetőségeivel hozzájárul a tanulók olvasóvá neveléséhez, önálló ismeret-szerző képességük kifejlesztéséhez szolgálja a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítését, segítséget nyújt rendszeres önművelésükhöz sajátos eszközeivel támogatja az iskola mindenkori profilját tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára a könyvtári állomány folyamatos fejlesztése az iskolai hagyományok őrzése, továbbadása. 7.1.1, Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola: nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatok szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. Az iskolai könyvtárak állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. 7.1.1.1, A gyarapítás Az iskolai könyvtárak állománya vétel és ajándék útján gyarapodik. A gyarapítást mindig a nevelőtestülettel együtt kell végezni, a munkaközösség-vezetőkkel, a szaktanárokkal konzultálva. Vétel: A vásárlás történhet: 40

megrendeléssel és előfizetéssel (könyvtárellátótól, kiadóktól) a dokumentum megtekintése után, készpénzes fizetéssel, átutalással (könyvesboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól) Ajándék: Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. A gyűjteménybe nem illő művek jutalmazásra felhasználhatók. Az iskolai könyvtár gyarapítási gyakorlatának legfontosabb tájékozódási segédletei: gyarapítási tanácsadók kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók folyóiratok dokumentum ismertetései készlettájékoztatók ajánló bibliográfiák kiadók honlapja. Az állományba vétel munkafolyamata: A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, ajándékozási jegyzékek) megőrzése az intézmény gazdasági vezetőjének a feladata. Az iratok fénymásolt példányát, mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A számla (szállítólevél) es a szállítmány összehasonlítása után, a dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtárak tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel: könyveknél az előzéklapon, verzon a 17. oldalon és az utolsó szöveges oldalon, valamint a mellékleteken időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítón nem nyomtatott dokumentumoknál belső borítón ill. ha lehetséges magán a dokumentumon. A leltári számok megkülönböztető jelzései: • hangkazetták KA • videokazetták V • CD-ék CD • CDROM-ok CDR • DVD-ék DVD 41

A dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a címleltár segítségével történik, a könyveknél a címleltárkönyv kötelezően kitöltendő rovatai: egyedi leltári szám leltározás dátuma a dokumentum adatai (szerző, cím, kiadó) raktári jelzet a beszerzés módja a dokumentum értéke törlésnél időpont Egy-egy számla tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát és értékét összesíteni kell. A számlán, szállítólevélen a leltári számokat fel kell tűntetni. A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges és végleges, formája szerint egyedi és összesített. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, végleges nyilvántartásba kell venni. A végleges nyilvántartás formája. A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A leltárkönyvet az intézmény igazgatója a következő szöveggel hitelesíti az első kötéstábla belső oldalán: Ez a leltárkönyv ….számozott oldalt tartalmaz. Makó, 2…. …. P.H. igazgató

Ha a leltárkönyv betelt, a hátsó tábla belső oldalán záradékolni kell a következő szöveggel: Ez a leltárkönyv …-tól…-ig terjedő tételszámot tartalmaz. Makó, 2……. P.H. igazgató Időleges nyilvántartás

42

Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra őriz meg, továbbá a periodikumok. Az időleges nyilvántartás formája: összesített. Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok körét az idevonatkozó rendelet és szabvány nem részletezi, ezért az intézmény igazgatójával egyeztetve az alábbiakban határozzuk meg: brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek, tervezési és oktatási segédletek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok, kötéstől függően házi olvasmányok, egyéb dokumentumok. A nyilvántartás formája összesített. A leltári számok megkülönböztető jelzései: TK- (tankönyv), CD-, DVD-, V-(video), HL(hanglemez) Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet kell vezetni, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. A nyilvántartásnak ez a módja lehetőséget ad a rendelet előírásának megtartására, mely szerint a „leltár alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke megállapítható” legyen. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, a tervszerű gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze. 7.1.1.2, Az állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az apasztás szükségessége és mértéke függ: a tanított szakterület forrásainak avulási rátájától, a kölcsönzési fegyelemtől. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás, természetes elhasználódás, hiány. Minden kivonási folyamatot meg kell, hogy előzzön egy állományelemzési tevékenység. Az itt nyert információkat a gyarapítás gyakorlatánál is fel kell használni. Az elavult dokumentumok selejtezése

43

A válogatás csak a dokumentum tartalmi értékelése alapján történhet, leltári nyilvántartás alapján nem végezhető el. A kivonáshoz a könyvtárvezető kikéri, figyelembe veszi a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat, ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. A fölösleges dokumentumok kivonása Az iskolai könyvtárban fölös példány keletkezik, ha: megváltozik a tanterv változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke változik a tanított idegen nyelv csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés. Nem szabad selejtezni azokat a dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban megőrző feladatokat vállalt a könyvtár. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült az olvasónál maradt az állomány ellenőrzésekor hiányzott Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. Elháríthatatlan esemény Eltűnhetnek, megsemmisülhetnek vagy használhatatlanná válhatnak dokumentumok tűz, beázás vagy bűncselekmény esetében. Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az intézmény igazgatójának előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból történhet: • Pénzbeli megtérítés címén (ismert az elkövető, a kár megtéríthető), 44

• Behajthatatlan követelés címén. A nyilvántartásból való kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejeződése után történhet meg. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ. Ennek eldöntése a könyvtárvezető hatáskörébe tartozik. Az állományellenőrzési hiány Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtár vezetője csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Az állományellenőrzés évében a kivonás és az állományellenőrzés együtt nem lehet. Az állományapasztás során kivont dokumentumok közül a fölöspéldányokat fel lehet ajánlani antikváriumoknak megvételre, vagy az iskola tanulóinak, dolgozóinak térítés nélkül átadni. A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. Az elszállításról a gazdasági vezető köteles gondoskodni. A dokumentumok eladását/megvételét igazoló bizonylat fénymásolata a törlési jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. A tervszerű állományapasztás során befolyt pénzösszeget térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni, állománygyarapításra nem fordítható. Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát: rongált, elavult, fölös példány, megtérített (pénzzel vagy dokumentummal) és behajthatatlan követelés, állományellenőrzési hiány ( megengedett vagy normán felüli) elháríthatatlan esemény. Mellékletek A jegyzőkönyv mellékletei a következők: törlési jegyzék (egyedi nyilvántartásúaknál), gyarapodási jegyzék (megtérített vagy megvett dokumentumok ill. állomány-ellenőrzési többlet esetén), törlési ügyirat (időleges nyilvántartású dokumentumoknál). 45

7.1.2, A könyvtári állomány védelme A könyvtáros tanárok a rájuk bízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – felelősek. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell. Az állományra vonatkozó előírásokat a könyvtárak működési szabályzatában, a leltári felelősséget a könyvtárostanár munkaköri leírásában kell rögzíteni. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem leltárkötelesek, ennek ellenőrzése lehet részleges, mivel a dokumentumok többsége letéti állományként működik. A könyvtárak revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros tanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltétek biztosításáért a gazdasági vezető – mint az iskola leltározási bizottság vezetője – a felelős. Az állományellenőrzés típusai A könyvtári állományellenőrzés: jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli módja szerint folyamatos vagy fordulónapi mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtárak esetében az idevonatkozó rendelet értelmében 5 évenként kell végrehajtani az ellenőrzést. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ára kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden második tanév végén ellenőrizni kell. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. A részleges leltározásnál záró jegyzőkönyv készül, viszont a dokumentumok kivezetése a nyilvántartásból a következő teljes körű leltározásnál történik meg. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül elvégezni. Az állományellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. Az ütemtervnek tartalmaznia kell: az ellenőrzés lebonyolításának módját a leltározás kezdő időpontját, tartamát, a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét, 46

a leltározás mértékét, részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését, az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét. További feladatok: raktári rend megteremtés, a nyilvántartások felülvizsgálata a revíziós segédeszközök előkészítése a pénzügyi dokumentumok lezárása Az állományellenőrzés lebonyolítása A revíziót a két személynek (a tagintézmény könyvtárosa és egy megbízott személy) kell lebonyolítania. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása a leltárkönyvekkel. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet át kell adni az iskola igazgatójának. A záró jegyzőkönyvnek rögzítenie kell: az állományellenőrzés időpontját, a leltározás jellegét, az előző állományellenőrzés időpontját, az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként, a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei: a leltározás kezdeményezése a jóváhagyott leltározási ütemterv a hiányzó ill. a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtáros tanárok, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, ill. többlet okait a könyvtár vezetője köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állomány–nyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, ill. az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója. 47

A könyvtáros tanárok felelnek a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulásuk nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentum(oka)t senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros tanárok felelősségre vonhatók a dokumentum – és vagy eszközök hiányáért, ha: bizonyíthatóan nem tartották meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait kötelességszegést követtek el, a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. A könyvtár biztonsági zárának kulcsai a könyvtáros tanároknál, az igazgatónál és a takarítónőnél helyezendők el, a kulcsok más személyeknek nem adhatók ki. A könyvtáros tanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 7.1.3, Dokumentumok kölcsönzése A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók tanuló- és munkaviszonyának megszüntetése előtt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illetően. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelősség nem a könyvtáros tanárt terheli. A kölcsönzött dokumentumok nyilvántartása a könyvtáros feladata, szabályait a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül, kölcsönző kártyával együtt alábbi okok miatt: a jogi védelem, a könyvtári törvényben rögzített követelmény megtartása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. 7. 2 Az iskolai tankönyvellátással kapcsolatos feladatok Az iskola tanulóinak tankönyvellátásával kapcsolatos feladatokat a Makói Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzata, valamint a könyvtár SZMSZ-ének melléklete, a Tankönyvtári szabályzat tartalmazza. A könyvtáros tanárok feladata: folyamatosan figyelemmel követik az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számát, annak változását követik az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását 48

követik a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét az éves tankönyvrendeléskor beszerzik az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket a tanév közben lehetőséget biztosítanak a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására nyilvántartásba veszik az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket tankönyveket kölcsönöznek az ingyen tankönyves ellátásban részesülő diákoknak. MÁI Királyhegyesi Tagintézményének tankönyvellátásával kapcsolatos teendőket a Székhelyintézmény, a Nagyéri Tagintézményét pedig az Almási Tagintézmény könyvtárosa látja el. 7.3, Kiegészítő feladatok számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása tájékoztatás nyújtása az iskolai és a városi nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, tanórán kívüli foglalkozások tartása (olvasáspedagógia a kötelező olvasásfejlesztés segítésére) a szabad idő helyes eltöltésének segítése a könyvtár eszközeivel, versenyek vetélkedők szervezése 8. Az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos szabályok 8.1, A könyvtárak használóinak köre: Az iskolai könyvtárak szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és pedagógusa térítés nélkül igénybe veheti. A beiratkozás szabályait és a kölcsönzési feltételeket a III. sz. könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza. 8.2, A könyvtárhasználat szabályai A helyben olvasás, könyvtári szakórák megtartása és a tanulói-tanári kutatóhelyek biztosítottak. A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben 3 hét. A nyári szünet idejére nem áll módjában az iskolai könyvtárainak a kölcsönzés biztosítása. Tanév végén a diákoknak vissza kell vinniük az általuk kölcsönzött összes könyvet, az ingyen tankönyvben részesülőknek a tankönyveket (vagy azok könyvtáros által meghatározott darabjait). A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje: Az iskolai könyvtárak minden tanítási napon nyitva tartanak 12:30-16:00 óráig. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez, és a kölcsönzési időről a könyvtárak ajtaján elhelyezett hirdető tájékoztat mindenkit. 49

A könyvtárak szolgáltatásai: szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, tartós tankönyvek, tanulmányt segédeszközök (térkép, példatár, feladatgyűjtemény, tesztkönyv) kölcsönzése, információgyűjtés dokumentumokból, internetről, lexikonok, szótárak, olvasótermi használata egyéni és csoportos formában, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról információ, könyvtári órák, foglalkozások tartása, nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése internet használatának biztosítása.

segítő

A könyvtárakban elhelyezett számítógépek használata: A könyvtárakban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a nyitva tartási idő alatt szabadon használhatják, tanári vagy könyvtárosi felügyelet mellett. Az internet szabadon felhasználható a házi feladatok, feladatlapok, versenyek feladatainak megoldásához, kutatáshoz, órára való felkészüléshez, kiselőadások tartásához. Nem használhatják az internetet csetelésre, káros tartalmak nézegetésére, erőszakos játékokkal való szórakozásra. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak azonnali bejelentéséért, mert ha elmulasztják a bejelentést, a hibát, hiányosságot az ő vétségüknek kell tekinteni. 8.3, A könyvtári állomány tagolása A könyvtárhelyiségekben elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez. Szabadpolcos övezetben helyezkedik el a kölcsönzési állomány: szépirodalom (cutter – számok szerint raktározva szabadpolcon) szakirodalom (szabadpolcon ETO-szakrend szerinti raktár jelzettel ellátva) Kézikönyvtár dokumentumai csak helyben használható, ill. tanórai felhasználásra: szakirodalom (ETO-szakrendben, szépirodalom cutter-számok szerinti elhelyezésben) folyóiratok (tematikus rendben) tankönyvek (évfolyamok szerint, tantárgyi elhelyezésben) Tanári kézikönyvtár dokumentumait csak a szaktanárok használhatják, ill. kölcsönözhetik. 8.4 Könyvtárból kihelyezett letétek Az iskola oktató-nevelő munkáját segítik a szertárakba, osztályokba, napközibe kihelyezett letéti állományrészek. Ezek a dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, munkaeszközként használt irodalom, szakmai és módszertani folyóiratok, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. 50

A használók jogait és kötelességeit a könyvtárak használati szabályzata rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez, mivel a könyvtár-használó a beiratkozás során ennek szabályait tudomásul veszi és magára nézve kötelezőnek ismeri el. A könyvtárhasználó a személyi adataiban bekövetkezett változást 7 munkanapon belül köteles bejelenteni. 9. A könyvtáros tanárok munkaköri leírása A könyvtáros tanárok munkaköri leírásában kell rögzíteni az anyagi és erkölcsi felelősséget meghatározó követelményeket az iskola személyi és tárgyi feltételeivel összhangban. Ennek érdekében a munkaköri leírás tartalmazza: a könyvtár vezetésére és működtetésére, az állomány alakítására, az állomány védelmére vonatkozó előírásokat, valamint a nyilvántartások vezetésének szabályait. A könyvtárak céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat (az intézmény tűzrendészeti szabályzata). Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet stb.). 10. Zárórendelkezés Az nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtárak működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárokra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárvezetők feladata, akik kötelesek a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

51

I. sz. melléklet: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat iskolai könyvtárainak gyűjtőköri szabályzata

A gyűjtőkör indoklása A Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat és oktatási célja a szabad és autonóm értelmiségi létre, a középfokú továbbtanulásra való felkészítés. A tehetséggondozás és a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése intézményünk kiemelt feladata. A tagintézmények könyvtárainak fontos szerepe van a tanulók szocializációjában, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges magatartásformák elsajátításában, segítséget nyújt az önművelésben, az önálló ismeretszerzésben. Iskolánk 8 osztályos alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben folyik az oktatás, a Székhelyintézményben emelt szintű ének-zenei képzéssel. Diákjaink életkora 6-tól 14 éves korig terjed. A könyvtár állományát úgy kell alakítanunk, hogy minden korosztály számára a megfelelő információ hozzáférhető legyen. Könyvtári állományunkkal segítjük a diákok és tanárok felkészülését tanóráikra, a versenyekre, tanórán kívüli szabadidejük eltöltésében. A könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott, és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtárak szisztematikusan gyűjtik, feltárják, megőrzik és rendelkezésre bocsátják dokumentumaikat. Könyvtáraink célja, hogy képes legyen megfelelni a jelen és jövő kihívásainak, egyre szélesebb körű, átfogó igényeket tudjon kielégíteni az oktató-nevelő munka terén, ezért szükség van a könyvtári állomány rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. A könyvtárak alapfeladatai

Megfelelő kiadványok biztosítása a diákok és az intézmény pedagógusai, dolgozói számára.

52

a dokumentumok rendszeres gyűjtése, azok szakszerű feldolgozásával és őrzésével segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát; lehetőségeivel járuljon hozzá a tanulók olvasóvá neveléséhez, önálló ismeretszerző képességük kifejlesztéséhez; szolgálja a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítését, nyújtson segítséget rendszeres önművelésükhöz; sajátos eszközeivel támogassa az iskola mindenkori profilját; segíti az iskola hagyományainak ápolását. A könyvtárak kiegészítő feladatai számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása tájékoztatás nyújtása az iskolai és a városi nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, tanórán kívüli foglalkozások tartása (olvasáspedagógia a kötelező olvasásfejlesztés segítésére) a szabad idő helyes eltöltésének segítése a könyvtár eszközeivel, versenyek vetélkedők szervezése A gyűjtőkör a könyvtár funkciója szerint: Fő- és mellék gyűjtőkör. Főgyűjtőkör: a könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok ellátásához szükséges dokumentumok. - a kézikönyvek, segédkönyvek - a tantárgyi programok tankönyvei - a tantervben és a tankönyvekben felsorolt házi és ajánlott olvasmányok - a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalom - tananyagot kiegészítő szépirodalom és ismeretközlő irodalom - az órákon és csoportos tanulás során használt szemléltetőanyagok - a tanárok alapvető pedagógiai és szakirodalmi igényét kielégítő dokumentumok és tanári segédkönyvek - nem nyomtatott ismerethordozók (videokazetta, audiokazetta, CD, DVD, CD-ROM, számítógépes program) Mellékgyűjtőkör: a tananyaghoz közvetlenül nem kapcsolódó, azon túlmutató, illetve a könyvtár kevésbé hangsúlyos feladatai szempontjából beszerzett dokumentumok.

53

- tantervekben, tankönyvekben nem szereplő gyermek- és ifjúsági irodalom - szakkörök dokumentum igénye - hobby, és szabadidő hasznos eltöltését segítő dokumentumok A gyűjtés terjedelme, szintjei és mélysége: A könyvtár teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem tudja gyűjteni. Az állományalakítás során arra törekszik, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással z életkori sajátosságokat, az iskola emelt szintű zenei képzését figyelembe véve) tartalmilag teljes legyen. Fő törekvésünk, hogy az állomány fejlesztése folyamatos, tervszerű és arányos legyen. A könyvtáron kívül a szaktantermi letétek az iskolai könyvtár szerves részei, melyeknek kialakítását a helyi adottságok tették szükségessé: - a könyvtár szűkös területe A letétek állományainak alakítása szakirányú és a könyvtár alapfeladatainak ellátásában ezen állománycsoportok sajátos szerepet látnak el. Gyűjteményük összeállításánál a könyvtárat alakító egységes szemléletet érvényesítjük. A kihelyezett dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, munkaeszközként használt irodalom, szakmai- és módszertani folyóiratok, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak tagintézményenként: 1. Az oktatott tantárgyak, kölcsönözhető)

tudományterületek,

szakterületek

szakirodalma

(nem

szaktudományok kézikönyvei, segédkönyvei: lexikonok, enciklopédiák, monográfiák, fogalomgyűjtemények, szótárak, atlaszok teljességre törekvően, életkori sajátosságok figyelembe vételével tagintézményenként 1-1 példány

atlaszok válogatva, életkori sajátosságok figyelembe vételével tagintézményenként 1-1 példány 2. Az általános tájékozódást elősegítő szakirodalom (nem kölcsönözhető) kézikönyvek, segédkönyvek: általános lexikonok, általános enciklopédiák, általános szótárak, életrajzi lexikonok, adattárak,

54

teljességre törekvően, életkori tagintézményenként 1-1 példány

sajátosságok

figyelembe

vételével

általános tudománytörténeti és elméleti monográfiák válogatva, sajátosságok figyelembe vételével tagintézményenként 1-1 példány 3. Az oktatási –nevelési kölcsönözhető)

folyamatban

munkaeszközként

használt

művek

életkori

(nem

tartós tankönyvek, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények 10 példány tanári kézikönyvek, módszertani útmutatók 1 példány térképek, atlaszok szótárak az iskolában tanított idegen nyelveknek megfelelően 1 tanulócsoportnyi az iskola profiljának megfelelő szakmai és pedagógiai szakkönyvek 1 példány 4. Szépirodalom (kölcsönözhető) tantervben megjelölt kötelező olvasmányok kiemelten, 20 példány tantervben megjelölt ajánlott irodalom 3-4 példány a tananyagban szereplő szerzők válogatott művei 2-3 példány magyar szerzők művei válogatva, életkori sajátosságok figyelembe vételével 1-1 példány antológiák a magyar és világirodalomból válogatva, életkori sajátosságok figyelembe vételével 1-1 példány a népköltészetet bemutató művek válogatva, életkori sajátosságok figyelembe vételével 1-1 példány a magyar és a külföldi meseirodalom reprezentáns művei válogatva, 1-1 példány a magyar és a külföldi ifjúsági irodalom reprezentáns művei válogatva, 1-1 példány regényes életrajz, történelmi művek válogatva, életkori sajátosságok figyelembe vételével 1-1 példány a tananyagban nem szereplő, de a magyar és a világirodalom klasszikusainak számító szerzők művei válogatva, életkori sajátosságok figyelembe vételével 1-1 példány 55

5. Ismeretközlő irodalom (kölcsönözhető)

6.

a tananyagban nem szereplő, műveltségi területekhez kapcsolód, ismeretszerzést segítő dokumentumok válogatva, életkori sajátosságok figyelembe vételével 1-1 példány az iskolai hagyományok őrzését szolgáló művek (a Székhelyintézmény emelt szintű ének-zene oktatására és a művészeti oktatásra való tekintettel) a képzőművészetek, zene tudományterületekhez kapcsolódó szakirodalom gyűjtése kiemelten fontos teljességre törekvően, életkori sajátosságok figyelembevételével, 1-1 példány A pedagógusok munkáját segítő dokumentumok (nem kölcsönözhető) pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák válogatva 1- 1 példány szakszótárak, fogalomgyűjtemények válogatva 1- 1 példány történeti összefoglalók, kiemelkedő pedagógiatörténeti munkák válogatva 1- 1 példány a nevelés és oktatás legfontosabb elméleti kézikönyvei válogatva 1- 1 példány általános lélektani és fejlődés-lélektani művek válogatva 1- 1 példány a személyiség- és csoportlélektan alapvető művei válogatva 1- 1 példány egyes tantárgyak módszertani segédletei, tankönyvhasználati útmutatók válogatva 1- 1 példány pedagógia határtudományainak és segédtudományainak irodalma válogatva 1- 1 példány az iskola pedagógiai programja, tanmenetek tantervek (kéziratok) teljességgel 1-1 példány

7.

A könyvtárosok segédkönyvei (nem kölcsönözhető) ETO-táblázatok, raktározási táblázatok, szabványok, kézikönyvek, könyvtári módszertani kiadványok és jogszabályok teljességgel 1-1 példány

8.

Az iskola kiadványai, iskolatörténeti dokumentumok teljességgel 1-1 példány

56

Időhatárok és nyelvi keretek: A könyvtárban főleg kurrens kiadású, nyelvű információhordozókat gyűjtünk. Megszabott időhatárok nincsenek, a művek tartalma határozza meg, hogy szükség van-e az adott dokumentumra. Idegen nyelvű könyveket az angol és a német nyelv tanuláshoz A gyűjtőkör formai szempontból (dokumentumtípusok): Írásos nyomtatott dokumentumok - Könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv - Periodikumok: folyóiratok - Kották - Térképek, atlaszok Audiovizuális ismerethordozók - Képes dokumentumok / diafilm, diakép/ - Hangzó dokumentumok / magnókazetta, bakelit lemez, CD/ -.Videokazetta, DVD

Számítógépprogramok, számítógéppel ismerethordozók: - CD-ROOM, - multimédia CD/ Záradék Az iskola könyvtárai folyamatosan szerzik be a dokumentumokat a pénzügyi és tárgyi feltételektől függően a könyvtárosok és a pedagógusok javaslata, valamint az intézmény vezetője jóváhagyásával, amennyiben a könyvtárosok rendelkezésére álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Az eseti állománygyarapításról a könyvtárosok szabadon döntenek, a munkaközösség-vezetők és a többi pedagógus szakmai tanácsait figyelembe véve. A gyűjtőköri szabályzatot 5 évenként felül kell vizsgálni, illetve akkor, ha a könyvtári struktúrában jelentős változás következik be. A gyűjtőköri szabályzat gondozása a mindenkori könyvtáros feladata.

57

II. sz. melléklet: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Iskolai könyvtárainak Katalógus-szerkesztési szabályzata

1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: • raktári jelzetet, • a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, • ETO szakjelzeteket, • tárgyszavakat.

A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+mellékletek : illusztráció; méret 58

(Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) Megjegyzések kötés: ár ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), • cím szerinti melléktétel. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat cutterszámokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. Ezenkívül feltüntetjük a lelőhelyet is: letétek (L), kézikönyvtár (K), tanári állomány (T), tankönyvek (TK). A raktári és lelőhelyi jelzeteket feltüntetjük a dokumentumokon és a katalóguscédulákon. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján) Dokumentumtípusok szerint: könyv Formája szerint: cédula A cédulaszükséglet a bibliográfiai leírás és a katalógusféleségek alapján állapítjuk meg. Egyes katalógusok cédulaszükséglete: betűrendes leíró katalógusnál minden mű, minden kiadásáról szükséges egy-egy cédula a besorolási adatoknak megfeleltetve. Betűrendes leíró katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik (ld. besorolási adatok). A katalógus folyamatos gondozást igényel. A legfontosabb teendők: a katalógus építése közben észlelt hibák azonnal kijavítása a cédulamennyiségek növekedésével párhuzamosan új osztólapok készítése törölt művek cédulájának haladéktalan kiemelése.

59

III. sz. melléklet: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat iskolai könyvtárainak könyvtárhasználati szabályzata

1. A Makói Általános Iskola könyvtárainak címe, és nyitva tartása:

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézmény könyvtára 6900 Makó, Szegedi u. 4-6.

A 2012/2013-as tanévben érvényes nyitva tartása: Hétfő-péntek: 12.30-16.00

Makói Általános Iskola Almási Tagintézménye 6900 Makó, Almási u. 52. Hétfő-péntek: 112.30-16.00

Az iskolai könyvtárak legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegyék a gyűjtemény használatát. A nyitva tartás napi időszakait az olvasói igényeknek megfelelően alakítottuk ki. Így a tanítás alatt és befejezése után is igénybe vehetők a könyvtári szolgáltatások.

60

A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. A könyvtárhasználati szabályzatnak tartalmaznia kell: a használatra jogosultak körét, beiratkozás rendjét a használat módjait a könyvtár szolgáltatásait a könyvtárhasználóktól megkívánt viselkedés 1. A könyvtárak használói köre Az iskolai könyvtárak korlátozottan nyilvános könyvtárak. A gyűjteményt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A könyvtárak használata az iskola tanulói és a dolgozói esetében a zárt iskolai könyvtár szabályzatának megfelelő. A használói kör kiszélesül az iskola tanügyi dokumentumainak (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) nyilvánossá tételével. A közreadás a könyvtáros tanárok, a felmerülő kérdések megválaszolása az iskolavezetés feladata. A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatók. 2. Beiratkozás rendje A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozáskor a következő adatok kerülnek rögzítésre: név, születési hely, anyja neve, állandó lakóhelye (kapcsolattartás érdekében), osztály, osztályfőnök neve. Az olvasók adatait a könyvtár senkinek sem adja ki. A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A személyes adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárnak. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. a tanulói jogviszonyban bekövetkező változást az osztályfőnök köteles jelezni a könyvtár felé. 3. A könyvtárhasználat módjai helyben használat, kölcsönzés csoportos használat.

61

Helyben használat A helyben használat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros tanárok biztosítják. Szakmai segítséget kell adni: az információhordozók közötti eligazodásban az információk kezelésében a szellemi munka technikájának alkalmazásában, technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtárak dokumentumai közül nem kölcsönözhetők: az olvasótermi kézikönyvtári állományrész folyóiratok, audiovizuális anyagok, tanügyi dokumentumok könyvtári letétek. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. Kölcsönzés A könyvtárakból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanárok tudtával lehet kivinni, a kölcsönzéssel kapcsolatos adminisztráció a könyvtárban történik. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül: a jogi védelem, a könyvtári törvényben rögzített követelmény biztosítása (mindenkinek joga van a könyvtári dokumentumok használatához). A dokumentumok kölcsönzését kölcsönzési lap segítségével rögzítjük, ezzel biztosítva az állomány védelmét. A könyvtári dokumentum adatai (szerző, cím, leltári szám) a kölcsönzési lapra kerülnek a kölcsönzési idővel együtt. A kölcsönzési lapokat betűrendbe kell rendezni. Az olvasók száma, az állomány nagysága, valamint a kölcsönzési fegyelem minősége alapján az iskolai könyvtárból a alsó tagozatosok alkalmanként 1 db, a felső tagozatosok egyszerre 2 db könyvet kölcsönözhetnek 3 hétre. A hosszabbítási idő alkalmanként két hét. A határidőt egy olvasónak, egy dokumentumra vonatkozóan maximum kétszer hosszabbítjuk meg. Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők. A kölcsönzési határidőt be nem tartó olvasókat értesítjük személyesen, osztályfőnökön keresztül, illetve a szülőket a E-NAPLÓ-n keresztül.

62

Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy a könyvtári kölcsönzésre alkalmas vagy a könyvtárak számára szükséges más művel pótolni. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök, versenyzők részére a könyvtáros tanárok, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, korrepetálást, foglalkozást tarthatnak. A könyvtáros tanároknak szakmai segítséget kell adniuk a szakórák, foglalkozások megtartásához. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtárak helyiségei órarendszerű tanítás vagy/és értekezlet számára is igénybe vehetők, ha nem akadályozzák a könyvtár működését. 4. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Az iskolai könyvtárak a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújtják: könyvtár bemutatása könyvtárhasználati órán kívül, igény szerint információszolgáltatás témafigyelés irodalomkutatás ajánló- vagy tantárgyi bibliográfia készítése letétek telepítése. Információszolgáltatás Az iskolai könyvtárak tájékoztató szolgálat keretében információszolgáltatást nyújtanak a tanítás-tanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához. Az információs szolgáltatás alapja: a gyűjtemény dokumentumai a könyvtár adatbázisa más könyvtárak adatbázisa internet. Témafigyelés A könyvtáros tanárok szakirodalmi témafigyelést vállalhatnak a szaktanári, tanulói pályamunkák, nevelőtestületi értekezletek, szakmai konferenciák előkészítéséhez. Irodalomkutatás A könyvtáros tanárok a tantárgyi programok elkészítésénél és a könyvtárakra épülő szaktárgyi órák előkészítése során segítséget adnak a szaktanároknak. Ajánló bibliográfiák készítése

63

Tantárgyakhoz, szakköri témákhoz készülhetnek ajánló bibliográfiák szaktanároknak/ tanulóknak a könyvtári állomány alapján. A forrásanyagok értékelés, kiválasztása mindig az igényeknek, a pedagógiai program oktatási-nevelési céljainak függvényében történnek. Letétek telepítése A könyvtárak letéti állományt helyezhet el az osztálytermekben, napköziben, tanulószobában, tagintézményekben. A letéti állomány nem kölcsönözhető. A letéti állományt a tanév elején veszik át, és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelők, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak, és az átvett állományt nem kölcsönözhetik. Az állományrészt a szaktanárok és a könyvtáros tanárok folyamatosan fejlesztik. A könyvtárakon kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást vezetünk. A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai a következők: kölcsönzési nyilvántartás, letéti nyilvántartás, szakórák, foglalkozások ütemterve, előjegyzések nyilvántartása. 5. A könyvtári házirend A könyvtári házirendet minden könyvtárhasználó részére rendelkezésére kell bocsátani. a könyvtárakban jól látható helyen kell elhelyezni. A könyvtárhasználóktól megkívánt viselkedés A Könyvtárban látogató csak akkor tartózkodhat bent, ha a könyvtáros tanár is jelen van. Mindenkor és mindenkire kötelező a tűz-és balesetvédelmi rendszabályok betartása. A környezet, a polcok, könyvek, asztalok, egyéb berendezések, a Könyvtár terem óvása, védelme, megőrzése minden tagnak kötelessége. A könyvtár helyiségébe kabátot, iskolatáskát, értéktárgyat lehetőség szerint ne hozzanak be a könyvtárhasználók, mert tárolásukra nincs elég hely, másrészt, mert azok eltűnéséért a könyvtárosok nem vállalnak felelősséget! A dokumentumok és a berendezési tárgyak, eszközök védelme érdekében a helységben étkezni, dohányozni, italt fogyasztani tilos! Hangoskodásnak, rendetlenkedésnek a könyvtárban helye nincs! A csend és nyugalom segít a jó könyv kiválasztásában, az elmélyült nyugodt információszerzésben. 64

A könyvtári rend megőrzése érdekében kérünk mindenkit, hogy a könyvek kiválasztásánál használja az őrjegyet, vagy ha azt elfelejtette, csak tegye valamelyik asztalra a könyvet, a könyvtáros majd később a helyére rakja. Kizárás, eltiltás az Iskolai Könyvtár használatától Amennyiben a diák szándékosan kisebb, vagy komolyabb rongálást végezne a könyvtárban, a könyvtárból kizárandó. A kizárás határozott időre érvényes. A kizárás időtartamát a könyvtáros szabja meg figyelembe véve az eset súlyosságát, illetve azt, hogy az adott tanuló hányadik alkalommal követ el hasonló cselekményt. A kizárt tanulók névsorát ki kell függeszteni a könyvtárban. Az adott tanuló osztályfőnökének minden esetben tudnia kell a történtekről. Amennyiben az eset súlyossága megkívánja, a diák megkapja a megfelelő fokozatot is az ellenőrzőjébe. Kikölcsönzött, nem olyan állapotban visszahozott (megrongált) könyvek esetében az olvasó anyagi felelősséggel tartozik.

65

IV. sz. melléklet: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Könyvtáros tanárainak munkaköri leírása

1. Munkakör: könyvtárvezető-könyvtárostanár 2. Végzettség: szakmai és pedagógiai 3. Munkaköri feladatok A könyvtáros tanár könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai végzettséggel rendelkezik, tagja az iskola nevelőtestületének. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak.

A könyvtár irányításával, ügyvitelével összefüggő feladatok

az intézmény vezetőjével és nevelőtestületével közösen elkészíti a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét tájékoztatást ad a tanulók könyvtárhasználatáról elkészíti az olvasószolgálati statisztikát elemzést végez a gyűjtemény, a költségvetés és az olvasószolgálat témakörében figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű és gazdaságos felhasználását a könyvtári költségvetés tervezéséhez javaslatokat ad végzi a könyvtári iratok kezelését a könyvtár működési szabályzatában rögzítettek alapján elvégzi a könyvtári alapdokumentumok szükséges módosítását figyelemmel kíséri a megjelent pályázatokat, a könyvtári vonatkozásúakra jelentkezik az intézményi értekezleteken (nevelőtestületi, munkaközösségi) képviseli a könyvtárat részt vesz a szakmai értekezleteken és továbbképzéseken. Gyűjteményszervezés, feltárás, állományvédelem 66

a munkaközösség-vezetőkkel és a szaktanárokkal egyeztetve végzi az állomány folyamatos és tervszerű gyarapítását végzi a dokumentumok állományba vételét, feltárását az osztályozás és a dokumentum- leírás szabályainak megfelelően folyamatosan kivonja az állományból az elhasználódott, a tartalmilag elavult és fölösleges dokumentumokat az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként alkalmazza a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál ismernie kell a felhasználók (tanárok, tanulók) oktatással és neveléssel kapcsolatos igényeit biztosítania kell az adott pénzügyi feltételek tükrében a különböző dokumentumok megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét gondoskodik az állomány jogi és fizikai védelméről, a raktári rend megtartásáról feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki vagy bármi akadályozza részt vesz a könyvtár átadásában és átvételében előkészíti és lebonyolítja az időszaki vagy soron kívüli állományellenőrzést és elvégzi annak adminisztratív teendőit végzi a letétek kihelyezését, frissítését és ellenőrzését. Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát, végzi a dokumentumok kölcsönzését segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításában tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást és szükség szerint témafigyelést végez igény szerint ajánló bibliográfiákat készít a könyvtári állomány alapján a tantárgyakhoz tanulmányi versenyekhez, ünnepélyek megtartásához segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelelő szolgáltatások felhasználásában vezeti a kölcsönzési nyilvántartást a szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen megtervezi a tantárgyi programok alapján a tanévi könyvtári foglalkozásokat, könyvtári órákat rendszeresen egyeztet a gazdasági vezetővel a könyvtári keret felhasználásáról, a dokumentumok megrendeléséről és az állományba vételéről.

67

Könyvtár pedagógiai tevékenység felelős a helyi tantervek könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért megtartja a tantervekben rögzített könyvtárhasználati órákat biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és a különböző szolgáltatásait segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát feladata még a könyvtárhasználati versenyre jelentkező tanulók felkészítése. Egyéb tevékenység kiállításokat készít, ajánlja a könyvtár friss dokumentumait segít a jutalomkönyvek kiválasztásánál, beszerzésénél. Munkarend munkaidő beosztás (heti 40 óra: 22 óra kötelező óraszám+18 óra):  heti 22 óra kötelező óraszám: nyitva tartás + könyvtári órák (45 perces órák) Nyitvatartási időben: olvasószolgálati tevékenység (kölcsönzés, tájékoztatás, dokumentum-használat biztosítása);  18 óra : 70%-a, 13 óra munkahelyen végzett könyvtári munka (a könyvtár zárva tartásával, 60 perces órák)a háttér munkák elvégzése (állományba vétel, feltárás, raktári rend biztosítása stb.).  18 óra 30%-a, 5 óra munkahelyen kívül végzett felkészülés, egyéb munka (60 perces órák) heti egy nap távollét szükség estén (szakmai tájékozódás).

68

V. sz. melléklet: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerület 060004 Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Iskolai könyvtárainak tankönyvtári szabályzata 1. Jogi szabályozás 2004. évi XVII: törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi törvény és a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvény 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 14. §-a Az adott évre vonatkozó költségvetési törvény 5/1998. (II.18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (a tanulóknak juttatott tankönyvvásárlási támogatás 25 %-ból iskolai tulajdonú, tartós tankönyveket kell vásárolni) 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás rendjéről 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és ennek módosításai a 16/1998 MKM rendelet, 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet, 30/2004 (X. 28. ) OM rendelet Az iskola Szervezeti és működési szabályzata Tartós tankönyv fogalma: tartós tankönyvek azok a dokumentumok, amelyek több tanéven keresztül használható tankönyvek, segédletek: kézikönyvek, szótárak, kötelező és ajánlott olvasmányok, atlaszok, szöveggyűjtemények. Az egy tanévre szóló tankönyvek, munkatankönyvek, feladatlapok nem minősülnek tartós tankönyvnek, időleges nyilvántartásba kerülnek. 2. Ingyenes tankönyv, ingyenesség biztosítása Az ingyenes ellátás egyik feltétele a tankönyvek tartóssá tétele: az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételével tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján. „Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, akkor a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tárgyból a

69

helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt.” (23/2004. (VIII.27) OM rendelet, 5. számú melléklet 3. Nyilvántartás A diákok közt szétosztott tankönyv nem könyvtári dokumentum a vonatkozó jogszabály szerint, ezért a tankönyvek kezelése eltér a könyvtári dokumentumok kezelésétől. A Makói Általános Iskola igazgatójának döntése alapján az iskola tulajdonába kerülnek az ingyenes tankönyvek, melyekről külön nyilvántartást kell vezetni. . A könyvtár állományába, leltárba csak a tanulói támogatás 25%-ának kell kerülnie. Állandó leltárba kell venni a kézikönyveket, szótárakat, atlaszokat, szakkönyveket, keménykötésű házi és ajánlott olvasmányokat, CD-ket, videókat. Az iskola tulajdonát képező könyveket külön gyűjteményként kell kezelni, tantárgyak és évfolyamonként kell elhelyezni. Minden tankönyvet brosúra (időleges) nyilvántartásba (a 3/1975-ös KM-PM rendelet alapján) kell venni. A tankönyv, mint időleges nyilvántartású dokumentum, nem könyvtári dokumentum, így nem leltárköteles, nem egyedi nyilvántartású és nem igényel könyvtári szerelést. Ezért ezekbe, a diákoknak juttatott tankönyvekbe nem kerül egyedi tulajdonbélyegző, azonosító szám, csak az iskola bélyegzője. A tagintézmények könyvtárosai a tanulóknak biztosított tankönyvet Exel-táblázatban is nyilván tarthatják, s ezt a nyilvántartást kell folyamatosan karbantartaniuk. A nyilvántartás alapján készített jegyzéket a szülők is ellátják kézjegyűkkel. E táblázatból meghatározható, hogy az iskola mely tanulója, milyen tankönyvet, milyen kölcsönzési időre kapott. A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket. A Makói Általános Iskola Nagyéri Tagintézményének tankönyvnyilvántartásával kapcsolatos teendőket a MÁI Almási Tagintézményének könyvtárosa látja el, a MÁI Királyhegyesi Tagintézményének pedig a Székhelyintézmény könyvtárosa. Az ingyen tankönyvek kiosztásakor (tanév első napján) a tanuló számára átadott tankönyvekről átvételi jegyzék készül, amely tartalmazza a tankönyvek azonosító számát, a tankönyv címét, árá, a kölcsönzési időt. A tanuló köteles egész évben megóvni könyveit, amelyről az átvételi jegyzék záradékaként egy nyilatkozatot is aláír. Az átvételi jegyzéket a szülő is ellátja kézjegyével. Év végén, a tankönyvbeszedéskor a tanuló köteles minden tankönyvét a könyvtár számára visszaadni. Ha azonban a szaktanár valamely tankönyv több évnyi használatát jelezte a könyvtáros felé, akkor a tankönyvek a tanulóknál maradhatnak, de a tanuló a könyvet minden tanév végén köteles bemutatni Az elhasználódott, lecserélt tankönyveket papírként kell elszállíttatni, az ezért kapott összeget a könyvtári állomány fejlesztésére kell fordítani.

4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve 70

elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. (Ennek szövegét ld. a szabályzat végén.) A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején (tanév első tanítási napján), illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. Abban az esetben, ha a szaktanár valamely tankönyv több évnyi használatát jelezte a könyvtáros felé, akkor a tankönyvek a tanulóknál maradhatnak – az előre egyeztetett időpontig -, de tanuló a könyvet ebben az esetben is minden tanév végén köteles bemutatni A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Kártérítés iskolai tulajdonú tankönyv esetén A iskolai tulajdonú tankönyv a kölcsönzés ideje: több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb 6 év egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1-től június 15-ig tankönyvet csak egész évre kehet kölcsönözni, kivétel, ha a tanuló jogviszonya megszűnik az intézménnyel a tanuló köteles az adott tanévben június 15-ig leadni tankönyveit, ez időpont után írásbeli felszólítás kap, a könyvek kifizetésére kötelezhető A tankönyv hanyag kezelése, elvesztése vagy szándékos rongálása esetén anyagi kártérítéssel tartozik a szülő. A kártérítés módjáról és mértékéről, valamint a tankönyvek törtéléséről a jogszabály nem rendelkezik, iskolánként egyedileg kell meghatározni: egy év után a tankönyv aktuális árának 75%-a vagy az elveszett dokumentum pótlása hosszabb kölcsönzés esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számítása szerint a továbbiakban az iskola házirendje határozza meg A könyvtárhasználó (kiskorú esetén a szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot nem hozza vissza az előírt határidőre, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Nem kell megtéríteni a könyv árát a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén. Az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: első tanév végére legfeljebb 25 %-os második tanév végére legfeljebb 50%-os a harmadik év végére legfeljebb 75%-os a negyedik év végére 100%-os lehet. 71

Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros tanárok feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, akkor a rongálódás idejére érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát kell fizetnie: első tanév végére legfeljebb 75 %-os, második tanév végére legfeljebb 50%-os, a harmadik év végére legfeljebb 25%-os. Ha a tanuló a használati idő letelte után a tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. Ha a tankönyv ára állapítható meg, a könyvtáros tanár becsült árat alkalmaz. Erre nézve a könyv fénymásolatának lehetséges költsége az irányadó. A tankönyv árának megállapításakor felmerülő vitás kérdésekben az igazgató dönt. 5. A tankönyv támogatási keret 25%-ából vásárolható dokumentumok köre Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25%-át tankönyv illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyvek az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerülnek. A tankönyv támogatási keretből vásárolt elektronikus dokumentumok is nyilvántartásba kerülnek, ezen kívül külön összegző nyilvántartás is készül a dokumentumok számának és értékének kiszámításához. Ezen a könyvek kezelésére a könyvtári SZMSZ-ben rögzített használati és kölcsönzési szabályok, kártérítési kötelezettségek vonatkoznak. 6. A könyvtáros tanár kötelezettségei Az iskola új szolgáltatási kötelezettsége az ingyenes tankönyvellátás, a tankönyvtár azonban nem képezi az iskolai könyvtár állományának részét. Az iskolai könyvtár nem egyenlő a tankönyvtárral. A tankönyvtár az ingyenes tankönyvellátás alapjául szolgáló és egyre bővülő tankönyvbázis. Az iskolai könyvtár alapfeladata ennek a gyűjteménynek a gondozása, hozzáférhetővé tétele. Nem alapfeladata azonban a rászoruló tanulók ingyenes tankönyvekkel való teljes körű ellátása. A 16/1998. (IV.) MKM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a könyvtár (könyvtáros) alapfeladatai közé tartozik a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerű felhasználása, a nevezett összegért beszerzett dokumentumok könyvtári kezelése, feldolgozása, szolgáltatása, kölcsönzése. Nem kötelezően előírt könyvtári feladat azonban a tankönyvellátás egyéb munkálataiban való közreműködés. Kiegészítő feladatként pedig abban az esetben vállalható e tevékenység, ha az új szolgáltatáshoz rendelkezésre állnak a tárgyi, személyi feltételek. A könyvtáros tanár munkaköri leírásában a munkaidejének megfelelő pedagógiai és szakmai alapfeladatok szerepelnek a 16-1998. (IV.8.) MKM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a Kt. 1. számú melléklete, harmadik rész II/9. pontja által előírt munkarend szerint.

72

NYILATKOZAT

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Tudomásul veszem, hogy az alábbi, általam kölcsönzött tankönyv(ek) a Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szolgálat ……………………… iskolai könyvtárának tulajdonát képezik. Az iskolai könyvtárból a 201…/…. tanévre kapott tankönyv(ek)et átvettem, és az átvételt aláírásommal igazolom. 201………………….-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tankönyveket. A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Év végén a tankönyvek igény szerint megvásárolhatók. Sorszám

Könyv címe, azonosítója

Makó, 20……………………….

Db

Egységár

………………………………… átvevő aláírása

73

Mellékletek felsorolása Tanügyi nyilvántartások Feladatkörökhöz tartozó munkaköri leírások Igazgató Általános igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes -tagintézményvezető Tanárok (mk. vezető, osztályfőnök,szaktanár) Iskolatitkár Rendszergazda Egyéb mellékletek Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat

74

Az intézmény vezetésével kapcsolatban a nevelőtestület 2013. augusztus 29-én a következő módosítást fogadta el: 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 3.1. Az intézményvezető és feladatköre A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése 3.2. A vezetési feladatok megvalósítása Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető-helyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. A tagintézmények vezetői intézményvezető-helyettesi jogkörrel rendelkeznek. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. b, Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ 1-es számú mellékletében találhatók. 3.3. A vezető helyettesítési rendje a, Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel a Bartók székhely intézmény vezetője helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos 75

jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető és a Bartók székhely vezetőjének egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése az Almási tagintézmény vezetőjének, illetve a művészeti intézményegység vezetőjének a feladata. b, A vezetők helyettesítési rendje: tartós távollétük esetén külön intézkedés ad felhatalmazást. 3.4. Az intézmény vezetősége: a, Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők [munkaközösség vezetők] segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény kibővített vezetőségének tagjai. b, Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen - minden hétfőn- rendes értekezleteket tart. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a Székhely intézmény vezetője, az Almási tagintézményvezetője, a művészeti intézményegység vezetője. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. c, Az intézmény vezetősége: az egyes szervezeti egységeinek vezetői, valamint a szakmai munkaközösség vezetők évenként két alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d, Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával és a diákönkormányzat diákképviselőivel.

76