SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI

HÁMORI ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS

SZAKISKOLA TISZAFÜRED Ady E. út 4.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2009

TARTALOMJEGYZÉK I.BEVEZETŐ:...........................................................................................................................6 i.Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok:......................6 ii.Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok:.............................................................6 iii.A működést szabályozó dokumentumokhoz illeszkedő szabályzatok:..........................6 iv.Ilyen önálló szabályzatok a következők:........................................................................7 II.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...................................................................................7 i.A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja.........................................7 ii.A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása.......................................8 iii.A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya..................................9 III.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI...........................................................10 1.AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI: .................................................................................10 2.AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGE: .................................................................11 3.AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZÁMA: ....................................................................................11 4.AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI TERÜLETE: ................................................................11 5.AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA: ...............................................................................11 6.AZ INTÉZMÉNY FELÜGYELETI SZERVE: ...............................................................12 7.AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA: .....................................................................................12 8.AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK KINEVEZÉSI RENDJE: ....................................12 9.GAZDÁLKODÁSI FORMÁJA: .......................................................................................12 10.AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK FELIRATA ÉS LENYOMATA:....................15 IV.AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE, ISKOLAVEZETŐSÉG.............................................16 i.Az intézményvezető kiemelt feladatai: ..........................................................................16 ii.Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei:.......................................................16 iii.Az intézményvezetőt helyettesítheti:............................................................................16 iv.Az intézmény vezetése..................................................................................................17 v.Az intézmény vezetősége ..............................................................................................18 vi.A vezetőség funkciói:...................................................................................................19 V.AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA..................................19 1.1.1.Az Együttműködési Megállapodás az alábbi fő területeket szabályozza:...............20 1.3.1.Kötelezettségvállalás, utalványozás, szakmai teljesítés igazolás rendje.................20 VI.AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE..................................................................21 i.Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei........................................................21 ii.Az intézmény szervezeti felépítése................................................................................21 iii.Összeférhetetlenség szabályozása................................................................................21 iv.Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség.........................................................................21 i.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje..........................................................23 ii. Az ellenőrzés alapja iskolánkban:...............................................................................23

2/75

iii.Az ellenőrzés elvei:......................................................................................................23 iv.A pedagógiai ellenőrzés jellemzői................................................................................23 v.A nevelés - oktatás színterei:.........................................................................................23 vi.Az ellenőrzés formai követelménye.............................................................................24 VII.A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .......................................24 i.A törvényes működés alapdokumentumai......................................................................24 ii.Az alapító okirat............................................................................................................24 iii.A pedagógiai program..................................................................................................25 iv.Az éves munkaterv........................................................................................................25 v.Minőségirányítási program............................................................................................25 vi.Házirend........................................................................................................................25 vii.További, az intézmény működését meghatározó dokumentumok:..............................26 VIII.AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE..........................................................................26 1.1.1.Közalkalmazottak munkarendje...............................................................................26 1.1.2.Alkalmazotti jogok...................................................................................................26 1.1.3.A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje...................................................27 1.1.4.Diákközösségek.......................................................................................................27 1.1.5.A diákönkormányzat................................................................................................28 1.1.6.A diákönkormányzat jogai.......................................................................................29 1.1.7.A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fórumai.........................................29 1.1.8.A diákközgyűlés.......................................................................................................30 1.1.9.A szülői szervezet....................................................................................................30 1.1.10.A szülői közösség..................................................................................................31 1.1.11.A szülők szóbeli tájékoztatása...............................................................................31 1.1.12.A szülői értekezletek rendje: .................................................................................31 1.1.13.A szülők írásbeli tájékoztatása...............................................................................32 1.1.14. A kapcsolattartás formái és módjai: ....................................................................32 1.1.15. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:..............................33 1.1.16. A nevelőtestület és működési rendje....................................................................33 1.1.17. A nevelőtestület feladatai és jogai.......................................................................33 1.1.18.A nevelőtestület döntési jogkörei: ........................................................................33 1.1.19. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek:...................................................34 1.1.20. A nevelőtestület értekezletei................................................................................34 1.1.21.A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: ............................................................34 1.1.22. A nevelőtestület döntései.....................................................................................35 1.1.23. A nevelőtestület munkaközösségei......................................................................35 1.1.24.A szakmai munkaközösségek feladatai:................................................................35 1.1.25.A munkaközösség vezetők feladatai és jogai:.......................................................35 1.1.26. A nevelőtestület feladatainak átruházása:............................................................36 1.1.27.A Fegyelmi Bizottság ...........................................................................................36 1.1.28.Mérési Bizottság....................................................................................................37 1.1.29. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai.............................37 IX.AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK..........................................................................................................................37 1.1.1.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje...................................................37 1.1.2.Az igazgató és helyetteseinek ellenőrzési feladatai:................................................37 1.1.3.A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai:....................................................38

3/75

1.1.4.Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök........................................................38 1.1.5.Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:...................................................................38 1.1.6.A tanév rendje..........................................................................................................39 1.1.7.Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje........................41 1.1.8.Az óraközi szünetek.................................................................................................41 X.AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE...............................................................................43 1.1.1.Tanórán kívüli foglalkozások..................................................................................44 1.1.2.Sportkörök................................................................................................................45 1.1.3.Az iskolai könyvtár..................................................................................................45 1.1.4.Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok:...........................................45 1.1.5.Felzárkóztató foglalkozások ...................................................................................45 1.1.6.Versenyek és bajnokságok.......................................................................................45 1.1.7.Tanulmányi kirándulások.........................................................................................46 1.1.8.A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok............................................................46 1.1.9.Egyéb programok, rendezvények szervezése..........................................................46 1.1.10.Az ifjúsági klub......................................................................................................47 1.1.11.Tanfolyamok..........................................................................................................47 1.1.12.A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje.....47 1.1.13.Tanulók jogállása...................................................................................................47 1.1.14.A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettsége............................................48 1.1.15.Állami vizsgák: ...................................................................................................48 1.1.16.Tanulmányok alatti vizsgák: .................................................................................49 1.1.17. Helyi tantervi vizsgák: .......................................................................................49 1.1.18. A helyi vizsgák:...................................................................................................49 1.1.19. Szakmai vizsgáztatás..........................................................................................49 1.1.20.A tanuló távolmaradásának igazolása....................................................................49 1.1.21.A tanulók elismerése..............................................................................................50 1.1.22.Az írásos dicséretek formái:...................................................................................50 1.1.23.A tanulók fegyelmezése.........................................................................................51 1.1.24.Fegyelmi büntetések..............................................................................................51 1.1.25.A Házirendbe ütköző kötelességszegések, ill. fegyelmi vétségek:........................52 1.1.26. Hatáskörök és kiszabható büntetések az egyes vétségek esetén..........................52 1.1.27.Büntetések .............................................................................................................52 1.1.28.Fegyelmi büntetés..................................................................................................52 1.1.29.A tanulók kártérítési felelőssége............................................................................53 1.1.30.Az intézményre vonatkozó szabályok...................................................................53 1.1.31.A látogatás rendje..................................................................................................53 1.1.32.Az intézmény vállalkozási tevékenysége...............................................................54 1.1.33.A helyiségek és berendezésük használati rendje...................................................54 1.1.34.A szaktermek használati rendje.............................................................................54 1.1.35.Karbantartás és kártérítés.......................................................................................55 1.1.36.A tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések............55 1.1.37.Munkavédelmi hatáskör megosztása.....................................................................55 1.1.38.A hagyományápolás ..............................................................................................57 1.1.39.Jelképek..................................................................................................................58 1.1.40.Az egészségügyi ellátás rendje..............................................................................58 1.1.41.A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje.........................................................59 1.1.42.Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai.................................59

4/75

1.1.43.A térítési díj és a tandíj fizetésének rendje............................................................59 1.1.44.Szociális támogatások............................................................................................60 XI.INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK..................................................................61 XII.RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK.......................................................................................64 XIII.A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI.................................................................66 XIV.KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS .................66 XV.IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK RENDSZERE....................................................68 i.Kapcsolattartás:...............................................................................................................68 ii.Anyagi támogatás:.........................................................................................................68 iii.Pedagógiai eljárások a hátrányok leküzdésére.............................................................68 iv.Tanítási órán:................................................................................................................68 v.Tanítási órákon kívül:....................................................................................................70 vi.Gyermekvédelmi hálózat igénybevétele:......................................................................70 vii.Pedagógiai eljárások:...................................................................................................70 XVI.SZABADIDŐ SZERVEZŐ FELADATAI...................................................................71 1.FELADATKÖRÉT A (11/1994.(VI.8.) MKM. - A HATÁROZZA MEG......................71 2.SZABADIDŐ-SZERVEZŐI TEVÉKENYSÉGE SORÁN KÖZREMŰKÖDIK:.........71 3.MUNKÁJA SORÁN EGYÜTTMŰKÖDIK:.....................................................................71 4.MUNKAKÖRÜLMÉNYEK:..............................................................................................71 XVII.AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR.........................................................................................72 i.Az iskolai könyvtár használóinak köre:..........................................................................72 ii.A beiratkozás módja......................................................................................................72 iii.A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei...............................................72 iv.Az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje.........................................................................72 v.Kártérítés:.......................................................................................................................72 XVIII.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.......................................................................................74 XIX.AZ ISKOLAI (KOLLÉGIUMI) KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSE.............................75 1.Az iskolai (kollégiumi) könyvtár alapkövetelményei:...................................................75 2.Az iskolai könyvtár alapfeladata....................................................................................75 3.Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek különösen:..................75

5/75

I.

BEVEZETŐ:

A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a oktató-nevelő munka eredményes megvalósítását segítő szervezet működési rendjének kialakítását célozza a *szervezeti és működési szabályzat, illetve az ezzel összehangoltan, a mindennapok működésének rendjét meghatározó iskolai házirend. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok intézményünk esetében a következők: i.

Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok: 1. 2. 3. 4. 5.

Alapító okirat Pedagógiai program Minőségirányítási program Házirend Belső szabályzatok (igazgatói utasítások).

ii.

Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok: • •

iii.

Közalkalmazotti szabályzat Esélyegyenlőségi terv. A működést szabályozó dokumentumokhoz illeszkedő szabályzatok:

• • •

A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata A szülői szervezet (munkaközösség) szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata (csak a DÖK működési szabályzata esetében van a nevelőtestületnek egyetértési joga).

Az alapító okirat a fenntartó határozata az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, és dönt a működés feltételeinek biztosításáról. Az alapító okiratban szereplő feladatok alapján az iskola nevelőtestülete készíti el az intézmény pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai-tartalmi szabályozója. Az intézmény minőségirányítási programja a folyamatos meghatározza a minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert.

fejlesztés

érdekében

A házirend a tanulói jogok és kötelességek érvényesülésének, gyakorlásának, az iskola élet-és munkarendjének szabályait rögzíti. * A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza egy adott intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket.

6/75

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – szervezetet működtessen, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az intézmény vezetője további igazgatói utasításokat (belső szabályzatokat) készíthet. iv.

Ilyen önálló szabályzatok a következők: • alkalmazottak munkaköri leírásai, • a belső ellenőrzési szabályzat, • iratkezelési szabályzat, • adatkezelési szabályzat, • munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat, • tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv, • az informatikai adat-, és szoftvervédelmi szabályzat, • a tankönyvellátás rendjére vonatkozó eljárásrendet, • a kockázatelemzés és viselés szabályzatát,

II.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

i.

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A 217/1998. (XII.30) Kormány rendelet 13/A. §. (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv szervezeti felépítését - e rendeletben és külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.. Az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe, a többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet „A nevelési – oktatási intézmények működéséről” rendelkezik a szervezeti és működési szabályzat tartalmáról. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: -

A 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsgáról, valamint annak módosításai 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállása, 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, valamint annak módosításai, 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, 2007. évi CLII. Törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 7/1993.(XI.30.) MÜM. sz. rendelet az OKJ szakmákról, 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet „a nevelési – oktatási intézmények működéséről” 2001. évi XXXVII. tv. A tankönyvpiac rendjéről

7/75

-

20/1997.(II.13.) Korm. rendelet. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 217/1998. (XII.30) Korm. rendelet, és annak módosításai, 1992.XXXVII. törvény az ”Államháztartásról”, és annak módosításai, 2000.évi C. törvény a számvitelről, és annak módosításai, 2003 évi XXIX. törvény a szakképzési törvény módosításáról, 2001 évi CI. törvény a felnőttképzésről, 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályai. 2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről 1999. évi XLII. tv. A nemdohányzók védelméről és ……..egyes szabályairól 1997. évi CXL. tv. A kulturális javak védelméről és a ……közművelődésről 1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról 1992. évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről, 277/1997.(XII.22.) Kormányrendelet pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről 30/1999.(II.15.) Kormányrendelet a diákigazolványról 23/2004. (VIII:27) OM. rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 9/1989.(IV.30.) MM. r. A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról 16/2004.(V.18.) OM-GyISM. rendelet Az iskolai sporttevékenységről 17/2004.(.V.20.) OM. r. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 3/2002. (II.15.) OM r. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat rendeleteit, amelyek intézményünk működését törvényi, illetve rendeleti formában szabályozzák, a 2008. szeptemberi állapotnak megfelelően a következő kötelező felülvizsgálat során vesszük figyelembe. ii.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzat e változatát az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület nevelőtestületi értekezlet keretében 2009. január 29-én fogadta el.

8/75

A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol a Szülői Munkaközösség a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 4.§. (3) b) pontjában megfogalmazottak szerint. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol a Diákönkormányzat a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 4.§. (3) c) pontjában megfogalmazottak szerint. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó 2009. februárban hagyja jóvá. iii.

A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyását követő napon. lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Kötelező felülvizsgálatára 2010 májusában kerül sor, amennyiben a vonatkozó jogszabályok erre vonatkozóan másképp nem rendelkeznek. A szervezeti és működési szabályzatot nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. A szervezeti és működési szabályzat nyilvánosságra hozatala (közzététele) tekintetében az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben foglaltak alkalmazandók. A szervezeti és működési szabályzat egy példánya, és az I. fejezet 1. pontjában meghatározott dokumentumok megtalálhatók: -

az igazgatói irodában, az iskola titkárságán, az iskolai könyvtárban, az intézmény honlapján.

A szervezeti és működési szabályzat fontos előírásait, ill. az intézmény alapdokumentumainak hozzáférhetőségét a beiratkozó tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. A házirendet valamennyi tanuló (illetve a korlátozottan cselekvőképes jogokkal rendelkező diákok esetén a szülők) beiratkozáskor, illetve annak lényeges változásakor egyegy példányban megkapják. A szülői értekezleteken az intézmény működését meghatározó dokumentumokról a belépő tanulók szüleinek tájékoztatót tart az intézmény vezetője vagy annak megbízottja. A tanári szobában kerül elhelyezésre az éves munkaterv, a munkavédelmi szabályzat, a továbbképzési és beiskolázási terv egy-egy példánya is.

9/75

III.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1. Az intézmény alapadatai: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola Az intézmény székhelye, címe: 5350 Tiszafüred, Ady Endre út 4. -

A közös igazgatású közoktatási intézmény tagintézményei: - középiskola (szakközépiskolai és szakiskolai tagozattal), - általános műveltséget megalapozó, iskolarendszerű felnőttoktatási tagozat.

-

OM azonosítója: 036050

-

Intézmény törzsszáma (PIR):

577885

-

Adóhatósági azonosítószám:

15577881-2-16

-

Statisztikai számjel:

-

A számlát vezető hitelintézet neve, címe:

-

Az iskola bankszámlaszáma:

-

Az intézmény székhelyének telefonszáma:

-

Telefax:

06/59-351-768

-

E-mail:

[email protected]

-

Honlap:

www.hamori-tfured.sulinet.hu

15577881-8532-322-16 OTP Bank Nyrt. Tiszafüred

11745059-15576464-41120002

10/75

06/59-351-768

2.

Az intézmény alaptevékenysége: Törvényben és a nevelési programjában meghatározott keretek között:

Az intézmény alaptevékenysége (feladatai) TEÁOR szám(ok) T 80.21’03 Általános középfokú oktatás Pénzügyi szakfeladat T 80.22’03 Szakmai középfokú oktatás szám(ok) 80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás 80219-9 Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás 80221-4 Szakiskolai felnőttoktatás 80223-6 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére 80224-1 felkészítő iskolai oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő 80226-3 iskolarendszerű felnőttoktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, 80225-2 szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása T 80.42’03 Máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás 80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás T 70.20’03 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Az intézmény kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységei TEÁOR szám(ok) T 55.51’03 Munkahelyi étkeztetés Pénzügyi szakfeladat 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés szám(ok) 75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 92403-6 Diáksport 75192-2 Önkormányzatok elszámolása 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Vállalkozási tevékenység Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Szabad kapacitását alaptevékenysége körében hasznosítja – a Szervezeti és Működési Szabályzatában felsorolt tevékenységek körében.

3. Az alapító okirat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 82/2007. (VI. 22.) számú határozata. 4.

Az intézmény működési területe: Hajdú-Bihar Megye, Jász-Nagykun-Szolnok Megye, Heves Megye és Borsod-AbaújZemplén Megye közigazgatási területe

5.

Az intézmény fenntartója:

6.

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése Az intézmény felügyeleti szerve: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése

11/75

7. Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önállóan gazdálkodó költségvetési szerve a ”Tóparti Otthon” Fogyatékosok Otthona lés Rehabilitációs Intézménye Pusztataskony, az intézmény a kiemelt költségvetési előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezik, kivéve a megyei önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott részelőirányzatokat. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: -

8.

Az intézményt egyszemélyi felelős igazgató vezeti, akit a közgyűlés – nyilvános pályázat útján – a vonatkozó jogszabályokban meghatározott időtartamra bíz meg. Az igazgató felett a munkáltatói jogkört, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében a közgyűlés, az egyéb munkáltatói jogokat a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. 9.

Gazdálkodási formája: az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998 (XII.30) Kormányrendelet 14., 15 §-ai alapján részjogkörrel rendelkező intézmény. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évenként összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről, melynek alapját a költségvetési törvény által garantált normatív támogatás, az önkormányzat által biztosított kiegészítő támogatás biztosítják.

12/75

Alaptevékenység leírása /feladatai/ Az iskola feladata a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program szerinti tevékenység végzése. Feladata a közoktatási törvény szerinti nappali rendszerű iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszának megfelelő oktatása (beleértve a nyelvi előkészítő, szakközépiskolai, szakiskolai oktatást, szakiskolai felzárkóztató oktatást, szakmai előkészítő alapozó ismeretek oktatását, valamint az integrációs felkészítést a szakiskolában és a szakképzést). A tanórai és a tanórán kívüli, valamint szakmai feladatok ellátáshoz kapcsolódó foglalkozásokat tart. A fentiek mellett felnőttoktatást folytat: - a szakközépiskolai nappali, esti és levelező oktatás munkarendje szerint - szakiskola esti, levelező tagozatán, - a szakképzésben az OKJ szerint nappali, esti, levelező oktatás munkarendje szerint. Az iskola tanműhelyeket működtet. A 9. évfolyamtól sajátos nevelési igényű (testi, érzékszervi, tanulásban akadályozott értelmi fogyatékos, pszichés fejlődési zavara miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott) integrált nevelése, oktatása, képzése nem fogyatékos tanulókkal együtt. Engedélyezett OKJ-s szakmák: szakképesítés megnevezése

OKJ szám 5. Gépészet szakmacsoport 31 5233 04 31 5233 14 31 5233 06 31 5216 16 31 521 10 1000 00 00 31 521 09 1000 00 00 31 521 11 0000 00 00 31 521 24 1000 00 00

géplakatos fémforgácsoló hegesztő szerkezeti lakatos géplakatos gépi forgácsoló hegesztő szerkezetlakatos

7. Informatika szakmacsoport 54 4641 03 informatikus 54 481 03 0000 00 00 informatikai rendszergazda Elágazás 54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető 9. Építészet szakmacsoport 31 5216 14 31 5216 17 33 5216 01 31 582 15 1000 00 00 33 582 04 1000 00 00 33 582 01 1000 00 00

kőműves szobafestő-mázoló és tapétázó ács-állványozó kőműves festő, mázoló és tapétázó ács, állványozó

10. Könnyűipar szakmacsoport 52 5411 08 ruhaipari technikus 33 5276 05 nőiruha-készítő 31 5276 03 varrómunkás 54 542 01 0000 00 00 könnyűipari technikus Elágazás 54 542 01 0010 54 02 33 542 05 0000 00 00 szabó Elágazás 33 542 05 0010 33 03

13/75

ruhaipari technikus női szabó

OKJ szám

Engedélyezett OKJ-s szakmák: szakképesítés megnevezése

11. Faipar szakmacsoport 52 5411 10 faipari technikus 33 5262 01 asztalos 54 543 02 0000 00 00 fa- és bútoripari technikus Elágazás 54 543 02 0010 54 01 bútoripari technikus 33 543 01 1000 00 00 bútorasztalos 31 582 08 1000 00 00 épületasztalos 13. Közlekedés szakmacsoport 53 5441 05 közlekedésgépészeti technikus, közútijármű-gépész 52 5241 01 autóelektronikai műszerész 51 5241 02 autószerelő 33 5241 02 karosszérialakatos 33 5233 01 fényező-mázoló 51 525 01 1000 00 00 autószerelő Ráépülés 51 525 01 0001 54 01 autótechnikus 52 525 01 1000 00 00 autóelektronikai műszerész 31 525 02 1000 00 00 járműfényező 31 525 03 1000 00 00 karosszéria lakatos 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport 52 5470 04 környezetvédelmi technikus 33 7898 01 környezetvédelmi- és természetvédelmi szakmunkás 54 850 01 0000 00 00 környezetvédelmi technikus Elágazás 54 850 01 0010 54 02 hulladékgazdálkodó 54 851 01 0000 00 00 települési környezetvédelmi technikus 54 850 02 0000 00 00 természet és környezetvédelmi technikus 16. Ügyvitel szakmacsoport 54 3404 02 ügyintéző titkár I. 52 3404 04 ügyintéző titkár II. 33 346 01 1000 00 00 irodai asszisztens 54 346 01 0000 00 00 ügyviteli titkár Elágazás 54 346 01 0010 54 03 ügyintéző titkár 18. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 52 7872 02 idegenforgalmi technikus 52 7872 03 idegenforgalmi ügyintéző 33 7822 01 pincér 33 7826 02 szakács 33 7822 02 vendéglátó eladó 33 811 02 1000 00 00 pincér 33 811 03 1000 00 00 szakács 21. Élelmiszeripar szakmacsoport 31 5212 15 tejtermékgyártó 33 541 07 1000 00 00 tejtermékgyártó

14/75

Kiegészítő és kisegítő tevékenységek leírása Ismeretterjesztő, közismereti, szakismereti tanfolyamokkal és vizsgáztatással kapcsolatos tevékenység. A vagyon feletti rendelkezési jog a tulajdonost illeti meg. A feladatellátást szolgáló vagyon Tiszafüred, Ady E. u. 4. hrsz.: 1122 megnevezése: Székhely, elméleti oktatás, szakelméleti oktatás, gyakorlati szakképzés - tulajdonosa Tiszafüred Város Önkormányzata - használója Megállapodás alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetési intézménye: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola

10. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

FELIRAT

LENYOMAT

FELELŐS

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola Tiszafüred 1.

igazgató


gazdasági ügyintéző


gyermek és ifjúságvédelmi felelős


iskolatitkár


műszaki igazgatóhelyettes


gyakorlati oktatásvezető


iskolatitkár

15/75

Az intézményi bélyegzők használatára a következő munkakörben dolgozók jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, műszaki igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, iskolatitkár, gyermek és ifjúságvédelmi felelős.

IV.

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE, ISKOLAVEZETŐSÉG

i.

Az intézményvezető kiemelt feladatai: -

ii.

a nevelőtestület vezetése; a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei:

-

-

iii.

gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, felelős:  a pedagógiai munkáért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, képviseli az intézményt. ésszerű és takarékos gazdálkodás Az intézményvezetőt helyettesítheti:

-

távolléte esetén az általános helyettese, a szakképzést érintő ügyekben a gyakorlati oktatásvezető vagy a műszaki igazgató helyettes beosztású munkatársa, akik helyettesítésük során az alkalmazottak munkaviszonyával kapcsolatos, illetve a költségvetés átrendezésére, nagy értékű beszerzésekre vonatkozó döntéseket nem hozhatnak.

16/75

iv.

Az intézmény vezetése 4.1. Az intézményvezető: Feladatait a általános igazgatóhelyettes , műszaki igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető és a gazdasági ügyintéző közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. 4.2. Az általános igazgatóhelyettes: A törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Jogállása: vezető beosztású Kinevezési és megbízási rendje: kinevezése és a vezetői megbízása az igazgató kinevezési jogkörébe tartozik. Felette teljes munkáltatói jogkört gyakorol. A általános igazgatóhelyettes főbb feladata: A pedagógiai munka közvetlen irányítása, felügyelete, ellenőrzése, az iskola Pedagógiai Programja alapján További feladatait az SZMSZ, illetve az SZMSZ mellékleteként készült szabályzatok, valamint részletes munkaköri leírása határozza meg. 4.3. Műszaki igazgatóhelyettes: A törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Jogállása: vezető beosztású Kinevezési és megbízási rendje: kinevezése és a vezetői megbízása az igazgató kinevezési jogkörébe tartozik. Felette teljes munkáltatói jogkört gyakorol. A műszaki igazgatóhelyettes főbb feladata: A technikai dolgozók munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése. Az iskola műszaki állapotának - a költségvetés által biztosított keretek figyelembevételével - az oktató-nevelő munka biztonságos végzéséhez szükséges szinten tartása. További feladatait az SZMSZ, illetve az SZMSZ mellékleteként készült szabályzatok, valamint részletes munkaköri leírása határozza meg. 4.4. A gyakorlati oktatásvezető: A törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Jogállása: vezető beosztású Kinevezési és megbízási rendje: kinevezése és a vezetői megbízása az igazgató kinevezési jogkörébe tartozik. Felette teljes munkáltatói jogkört gyakorol.

17/75

A gyakorlati oktatásvezető főbb feladata: A szakmai elméleti-, és gyakorlati tárgyak oktatásának felügyelete. A gyakorlati oktatás feltételeinek - a költségvetés által biztosított keretek figyelembevételével – lehető leghatékonyabb biztosítása. A külső gyakorlóhelyekkel történő kapcsolattartás. További feladatait az SZMSZ, illetve az SZMSZ mellékleteként készült szabályzatok, valamint részletes munkaköri leírása határozza meg. 4.5. A gazdasági ügyintéző: Gazdasági szakirányú képesítéssel rendelkező személy lehet. Kinevezési és megbízási rendje: kinevezése és a vezetői megbízása az igazgató kinevezési jogkörébe tartozik. Felette teljes munkáltatói jogkört gyakorol. A gazdasági ügyintéző főbb feladatai: -

segíti az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását, elősegíti a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit,

További feladatait az SZMSZ, illetve az SZMSZ mellékleteként készült szabályzatok, valamint részletes munkaköri leírása határozza meg. 4.6. A gazdasági dolgozó: Gazdasági szakirányú képesítéssel rendelkező személy lehet. Kinevezési és megbízási rendje: kinevezése és a vezetői megbízása az igazgató kinevezési jogkörébe tartozik. Felette teljes munkáltatói jogkört gyakorol. A gazdasági dolgozó főbb feladatai: -

A gazdasági ügyintéző napi tevékenységének segítése. A készpénzbefizetések bevételezése, a leltári kartonok kezelése.

További feladatait az SZMSZ, illetve az SZMSZ mellékleteként készült szabályzatok, valamint részletes munkaköri leírása határozza meg. A vezető-helyettesek valamint a gazdasági dolgozók munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. v.

Az intézmény vezetősége Konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. Az intézmény vezetőségének tagjai: -

az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, a műszaki igazgatóhelyettes a gyakorlati oktatásvezető a gazdasági ügyintéző, a diákönkormányzat tanár vezetője, a munkaközösség-vezetők minden olyan esetben, amikor területük – a vezetőségi ülésen – napirendre kerül.

18/75

vi.

A vezetőség funkciói:  A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.  Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.  A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában hetente egyszer) megbeszélést tart, melyről – szükség szerint - írásban emlékeztető feljegyzést készít. Az intézmény vezetés tagjai: -

az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, műszaki igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető

ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézményi ellenőrzés céljait, feladatait, rendjét a belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel.

V.

AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA

A 217/1998. (XII.30) Kormány rendelet 13/A §. (2) f) pontja értelmében a költségvetési szerv által ellátandó szakmai alapfeladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételek szervezését, irányítását és ellenőrzését is tartalmaznia kell az intézmény szervezeti működési szabályzatának. Az intézmény alapító okirata szerint az intézmény jogállása: -

önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önállóan gazdálkodó költségvetési szerve a ”Tóparti Otthon” Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézménye Pusztataskony, az intézmény a kiemelt költségvetési előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezik, kivéve a megyei önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott részelőirányzatokat.

2008. január 01-től az iskola, mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, és az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv között a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 141/2007. (IX. 21.) Közgyűlési Határozata alapján Együttműködési Megállapodás jött létre a gazdálkodási feladatokkal kapcsolatos munkamegosztásra és az előirányzatok feletti jogosultság gyakorlásának rendjére.

19/75

1.1.1. Az Együttműködési Megállapodás az alábbi fő területeket szabályozza: 1.2. Az együttműködés általános szempontjai 1.3. Az együttműködés területei, feladatai az együttműködés során -

Az éves költségvetés tervezése Az éves költségvetési előirányzatok megváltoztatása A kiadások teljesítése, a bevételek beszedése A személyi juttatásokkal (munkabérekkel) és a munkaerővel való gazdálkodás (bérgazdálkodás) szabályai A tárgyi feltételek biztosítása (dologi kiadások) Beruházás, felújítás, a vagyon használata Egyéb nyilvántartások vezetési rendje Pénzügyi műveletek,a készpénz kezelés rendje Könyvvezetés, beszámolás, adatszolgáltatás A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés (FEUVE) Egyebek

1.3.1. Kötelezettségvállalás, utalványozás, szakmai teljesítés igazolás rendje Az intézmény költségvetésének szakszerű felhasználásáért az iskola igazgatója felelős. Kötelezettséget a költségvetés terhére az iskola igazgatója vállal. Kötelezettségvállalási, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási jogkört az iskola igazgatója gyakorol a költségvetés mértékéig. Kötelezettségvállalási, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási jogkörrel az iskola igazgatója által felhatalmazottak: -

Általános igazgatóhelyettes /340-1/2008, 341-1/2008, 342-1/2008 számon iktatott FELHATALMAZÁS alapján/ Műszaki igazgatóhelyettes /340-2/2008, 341-2/2008, 342-2/2008 számon iktatott FELHATALMAZÁS alapján/ Gyakorlati oktatásvezető /340-3/2008, 341-3/2008, 342-3/2008 számon iktatott FELHATALMAZÁS alapján/

20/75

VI. i.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei a) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola, belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a jogszabályi és a szakmai követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek: b) Az intézmény szervezeti egységei: (tagozat, részleg, tanműhely, gazdasági egység) − szakközépiskolai tagozat, − szakiskolai tagozat, − tanműhely,

ii.

Az intézmény szervezeti felépítése

A közös igazgatású intézménytípusból fakadó szerteágazó képzési paletta miatti vezetői struktúra – az átfedések megakadályozása miatt – pontosan meghatározott a vezetésére vonatkozó szervezeti ábrában. (lásd: 1. sz. melléklet) iii.

Összeférhetetlenség szabályozása

A 217/1998. (XII.30) Kormány rendelet „138. § (3) Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-nak b) pontja), vagy a maga javára látná el.” Ugyanakkor a 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállása „41. § (2) A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen a) ha közeli hozzátartozójával [Mt. 139. § (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.” Ennek elkerülésére a fenntartó írásbeli rendelkezése szerint az igazgató hozzátartozóira vonatkozó munkáltatói jogokat, kötelezettségvállalást, az iskola általános igazgatóhelyettese látja el. iv.

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség 2007. évi CLII. Törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről kimondja, hogy az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki az alábbiakban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be a hivatkozott törvény mellékletében rögzített adattartalommal vagyonnyilatkozatot tesz. 3. § (1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult a) ……………………., b) közbeszerzési eljárás során,

21/75

c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során. (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett ea) az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, továbbá az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány közbeszerzési eljárásban, eb) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány támogatási pénzeszköz juttatásánál, ec) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy ed) állami, önkormányzati, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, valamint a felhasználással való elszámoltatás során. Iskolánkban vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök a következőek: -

Általános igazgatóhelyettes Műszaki igazgatóhelyettes Gyakorlati oktatásvezető Gazdasági ügyintéző Gazdasági munkatárs

A vagyonnyilatkozatokat az érintett területeken dolgozók minden évben a törvényben meghatározott időpontig kötelesek leadni. A leadott, iktatószámmal ellátott vagyonnyilatkozatokat lezárt, lepecsételt és a nyilatkozó valamint az átvevő által aláírt borítékot az intézmény vezetője biztonságos helyen őrzi. A vagyonnyilatkozat tételt és a vele kapcsolatos feladatokat a Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat részletesen tartalmazza.

22/75

i.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a saját területéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek betartásáért. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az évenként előkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza az iskola éves munkatervének mellékleteként. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben az ellenőrzési tervben feltüntetett ellenőrzéstől el lehet térni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A tanári munka ellenőrzése mindig az igazgató és az ellenőrzött fél tudtával történhet. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét az Intézményi Minőségirányítási Program (MIP) tartalmazza.

ii.

Az ellenőrzés alapja iskolánkban: a gazdálkodás, a pénzügyek kezelése, a törvények betartása, dokumentumok megléte, formai és tartalmi szabályossága, a szakmai tevékenység, az oktató-nevelő munka eredménye, az intézmény elé tűzött feladatok összegzése, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések.

iii.

Az ellenőrzés elvei: a tényszerűség és az objektivitás a folytonosság és tervszerűség

iv.

A pedagógiai ellenőrzés jellemzői Az intézmény vezetése részéről fontos, hogy a pedagógiai önállóságot tiszteletben tartsa. A tanév rendjének megfelelően bizonyos feladatok egy-egy időszak köré csoportosulnak. A végeredményt a tanulók neveltségi és tudásszintje adja. A kívánalom szintje a pedagógiai programban rögzített követelményrendszer.

-

v.

A nevelés - oktatás színterei: -

a tanórák, a gyakorlati foglalkozások, a tanórán kívül: szakkörök, iskolai sportesemények, kulturális élet, stb. A legnagyobb szerepet a tanítási óra ellenőrzése kapja (amely lehet komplex, eseti, folyamatos, stb.).

23/75

Fontos, hogy a tantestületen belül kialakuljon az önellenőrzési igény és képesség, amely egyrészt növeli a személyes felelősséget, másrészt hozzájárul a tapasztalatok cseréjéhez, egymás munkamódszerének megismeréséhez.

vi.

Az ellenőrzés formai követelménye Az ellenőrzés szempontjait és tapasztalatait írásban kell rögzíteni, amely nem titkos okmány, de a személyiségi jogokat figyelembe véve kezelendő. Fontos, hogy az érdekeltek ezt ismerjék a megjelölt feladatokkal együtt. Mindezek után a dolgozó számára feladat lehet: -

az önképzés, a szervezett továbbképzés, a szakmai tapasztalatcsere, a nagyobb aktivitás, a munka megszervezése másképpen, a lehetőségek nagyobb feltárása, a külső-belső kapcsolat javítása, az elégedettségi mérés ismétlése, az állandó és permanens önértékelés, stb.

A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok betartásával kell nyilvánosságra hozni!

VII. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE i.

A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: -

ii.

alapító okirat, pedagógiai (foglalkozási) program, (egészségnevelési és nevelési program), minőségirányítási program, éves munkaterv, szervezeti és működési szabályzat és mellékletei, a működéssel és a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok, iskolai házirend, továbbképzési program - beiskolázási terv.

környezeti

Az alapító okirat

A közoktatási törvény 37. §-a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat (jogosító okirat) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. iii.

A pedagógiai program a) A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A törvény 39. §-a biztosítja az

24/75

intézmény szakmai önállóságát. A 44-51. §. ad iránymutatást az intézmények pedagógiai és foglalkozási programjáról. b) Az iskola pedagógiai programjának tartalmát a közoktatási törvény 48. §-a határozza meg. c) Az iskola nevelési programjának része az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja. Az iskola egészségnevelési programja tartalmazza az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. d) A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. iv.

Az éves munkaterv a) Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét tartalmazza a felelősök megjelölésével. b) Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.

v.

Minőségirányítási program a) A közoktatási törvény 40. § (10),(11) minőségirányítási program elkészítését.

szabályozza

az

intézményi

b) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) évente értékeli. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. vi.

Házirend a)

Az iskola házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a közoktatási törvényben és a jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola házirendje többek között megállapítja - az iskolai munkarendet, - a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, - az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, - az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, - szabályozza a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét.

25/75

b) A házirendet az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. c) A közoktatási törvény 40. § (7.; 8.; 9.) szabályozza az oktatási házirendjének készítését. vii.

intézmények

További, az intézmény működését meghatározó dokumentumok: A pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet 1. §. (2-3) értelmében, a rendelet 1. §. (1) meghatározott feladatok végrehajtására az intézmény vezetője középtávú, 5 évre szóló továbbképzési programot, annak végrehajtására egy tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. Az egyéb dokumentumok: az önálló szabályzatok, igazgatói utasítások, kétoldalú megállapodások megtalálhatók az iskola titkárságán, illetve a gazdasági irodában.

VIII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1.1.1. Közalkalmazottak munkarendje a) A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. §. és a 17.§. rögzíti. 1.1.2. Alkalmazotti jogok a) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. b) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. c) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. d) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. e) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

1.1.3. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje a)

Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak.

26/75

b)

Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll.

az

c)

Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni.

d)

Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelv, testnevelés, informatika, szakmacsoportos alapozó, technika órák stb.).

1.1.4. Diákközösségek a) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. b) Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport – házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. c) Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. d) Ha a diákkör, az iskola területén működik– előzetes kérelem alapján –, azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, - a felügyelő pedagógus nevét, e) Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (3) bekezdésben foglalt adatokkal. f) Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év április hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. - Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. - A diákközgyűlés – az iskolai, diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető.

27/75

- Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. - A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. - A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. - Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 1.1.5. A diákönkormányzat a. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. b. A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. c. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: d. saját működéséről, e. a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, f. hatáskörei gyakorlásáról, g. egy tanítás nélküli munkanap programjáról, h. az iskolai diákönkormányzati-tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, i. a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. -

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

28/75

-

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

-

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését.

-

A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

-

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:

j. jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; k. a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; l. az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; m. az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. 1.1.6. A diákönkormányzat jogai Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a. b. c. d. e. f. g.

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, iskolai, diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni, h. diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be, A véleményezési jog gyakorlása szempontjából az egy évfolyamra járó tanulók körének minősül a tanulók nagyobb közösségének, abban az esetben, ha eléri a legalább 50 főt. 1.1.7. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fórumai 1.1.8.

Diákközgyűlés, Osztálygyűlés, Képviselet iskolavezetőségi, nevelőtestületi értekezleten, a diákságot érintő kérdések tárgyalásán, Képviselet az osztály szülői értekezleten. (meghívás esetén a diákönkormányzat érdekképviselője útján). A diákközgyűlés

A tanulók diákközgyűlés.

szervezett

véleménynyilvánításának

29/75

és

tájékoztatásának

fóruma

a

Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés – az iskolai diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. A küldöttközgyűlés a diákok képviselőiből áll. A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni, a faliújságra ki kell függeszteni. Az ülésen jelen lehetnek a nevelőtestület tagjai. A közgyűlés előtt legalább 3 nappal írásban jutatja el az igazgatóhoz a napirendi pontokat. Az igazgatót és a kérdésekkel érintett tanárokat a diákönkormányzat hívja meg a diákközgyűlésre. A meghívás nem utasítható vissza. A diákgyűlésen a diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

1.1.9. A szülői szervezet A közoktatásról szóló törvény értelmében a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet (SZMK) működik. Az iskolai szülői munkaközösség biztosítja a szülők jogérvényesítésének és kötelességeik teljesítéséhez szükséges feltételeknek a megteremtését. Az iskolai oktató-nevelő munkában fontos e szervezet véleményét kikérni, meghallgatni több fontos kérdésben. Felépítésére a linearitás jellemző: valamennyi osztályban szülői értekezleten megválasztják azt a 2-3 fős testületet, amely az osztály szülői munkaközössége lesz. Közülük delegálnak - a szülők választása vagy önkéntes jelentkezése alapján - az iskolai szülői munkaközösségbe képviseleti szinten. Ez az Iskolai Szülői Munkaközösség, amelyben általában 3-5 szülő dolgozik. a) A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. b) Az intézményben működik a Szülői Munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Munkaközösséget a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 1.1.10. A szülői közösség a) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

30/75

b) A Szülői Munkaközösség az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. c) A Szülői Munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről d) A tanév rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is. Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértése is szükséges. 1.1.11. A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 1.1.12.

A szülői értekezletek rendje:

a) Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. b) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. c) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 1.1.13. A szülők írásbeli tájékoztatása a) Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. b) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt.

31/75

c) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. d) Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról e) Az intézmény külső kapcsolatai Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

1.1.14. -

1.1.15. -

1.1.16.

A kapcsolattartás formái és módjai: osztály-szülői értekezlet egyéni fogadóórák összevont fogadóórák szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartóval, a város közoktatási intézményeivel, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, nevelési tanácsadó szolgálattal, a családsegítő központtal, a történelmi egyházak szervezeteivel, egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel, sportegyesületekkel, vállalatokkal. A nevelőtestület és működési rendje

A pedagógus jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19.§, valamint az 1. számú melléklet harmadik rész 8. pontja írja le. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági igazgatóhelyettes, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

32/75

1.1.17.

A nevelőtestület feladatai és jogai

A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban.

1.1.18.

A nevelőtestület döntési jogkörei: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.

A nevelőtestület véleménynyilvánítási lehetősége: A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: a) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, b) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. c) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, d) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, e) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, f) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 1.1.19. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: a) előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, b) egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

33/75

1.1.20.

A nevelőtestület értekezletei a) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. b) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. c) A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.

1.1.21. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet,

-

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja.

1.1.22.

A nevelőtestület döntései

a) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. b) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. c) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

1.1.23.

A nevelőtestület munkaközösségei

Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: a) b) c) d) e) f)

osztályfőnöki munkaközösség magyar-történelem-művészeti munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség természettudományi munkaközösség matematika-informatika munkaközösség szakmai munkaközösség

A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával.

34/75

1.1.24.

A szakmai munkaközösségek feladatai: a) fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. b) javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, c) támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, d) összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, e) felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, f) összeállítja a vizsgák (felvételi-, érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, g) kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. h) végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, i) összeállítja az oktatáshoz szükséges tankönyvlistát.

A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. 1.1.25. A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: a. irányítják a munkaközösség tevékenységét, felelősek a szakmai munkáért, értekezleteket hívnak össze, bemutató foglalkozásokat szerveznek, b. elbírálják és jóváhagyásra javasolják a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, c. ellenőrzik a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményeznek az intézményvezető felé, b) összeállítják a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, c) beszámolnak a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, d) végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, e) kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, f) összeállítják az intézmény számára az érettségi és szakmai vizsgák szóbeli feladat- és tételsorait, kidolgozzák az értékelési útmutatókat, g) a tankönyvlista alapján javaslatot tesznek a következő tanév tankönyvrendelésére, h) javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, i) támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

35/75

1.1.26.

A nevelőtestület feladatainak átruházása: a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy időszakosan– bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített értekezletek időpontjában. b) A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból:

1.1.27. A Fegyelmi Bizottság A Fegyelmi Bizottságot a nevelőtestület minden fegyelmi eljárás megindításakor külön bízza meg. Feladata: Tagjai: -

1.1.28.

a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása, tárgyilagos döntés meghozása, az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, az érintett tanuló osztályfőnöke, a fegyelmi ügyben független pedagógus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős Mérési Bizottság

Feladata: bemeneti mérés, a tanulók tudásszintjének 9 évfolyamon korrekt mérése és értékelése, Tagjai: -

1.1.29.

Mérésügyi-szakvizsgával rendelkező szaktanár. Megválasztott tagok A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai

a) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: -

a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése,

36/75

IX.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1.1.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelők tanórai és tanórán kívüli tevékenységét, nevelő-oktató munkájuk tartalmi és formai elemeinek ellenőrzését az igazgató, a helyettesek és a munkaközösség-vezetők végzik, az Iskola Minőségirányítási Program mellékleteként elfogadott „A középiskolai tanári teljesítmény értékelése” szabályzatban megfogalmazottak alapján. 1.1.2. Az igazgató és helyetteseinek ellenőrzési feladatai: a) a jogi szabályozásban, oktatási dokumentumokban foglaltak betartása, b) a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtása, c) a nevelő-oktató munka színvonala, a tanórák eredményessége, d) az iskolában tanított tantárgyak, egyéb foglalkozások tantervei, tanmenetei, e) a tanulók értékelése, szóbeli és írásbeli feleletinek száma, f) anyakönyvek, naplók és egyéb dokumentumok folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, g) a nyilvántartások, statisztikák, értékelések az adminisztráció pontos vezetése, h) a nevelő-oktató munkával kapcsolatos határidők pontos betartása, i) a tanítási órán kívüli tevékenységek színvonala, hatékonysága, j) a tanóra védelmének érvényesülése, tanóra összhangja a tanmenettel, k) a házirend, az iskolai rend és fegyelem betartása, l) a nevelők munkafegyelme, m) az iskolai tulajdont károsító események, n) a munka- és balesetvédelmi szabályok betartása, o) a vagyonvédelem figyelemmel kísérése, p) a takarékos anyag- és energiafelhasználás. 1.1.3. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai: a) a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre történő színvonalas elvégzése, b) a nevelők szakmai tevékenysége, c) a tanmenetek, d) a tanulók dolgozatai, munkafüzete, e) a tanulók teljesítménye, f) a szaktantermek, szertárak ellátottsága, használata, rendje. A nevelők munkájának ellenőrzésekor a tapasztaltakat az elfogadott „A középiskolai tanári teljesítmény értékelése” szabályzatban megfogalmazottak alapján értékelik, elemzik.

37/75

A tanév során a dokumentációk, a tervek végrehajtásának ellenőrzése folyamatos, a tanórák látogatása évenként egy-egy alkalommal minden nevelőt érint. Az új nevelők ismerkedő látogatása tanév elején megtörténik. Problémák felmerülése esetén a látogatások ismétlődnek. 1.1.4. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az általános igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség – vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg lehetőleg a 9. évfolyamtól az. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. 1.1.5. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: -

-

-

-

-

alaposan ismernie kell tanítványait, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógy testnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, mikro- és szülői értekezletet tart (évente két alkalommal), családot látogat szükség szerint, az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a tovább a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt), saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét,

38/75

-

nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít, figyelemmel kíséri és irányítja a tanulók pályaválasztását, szükség esetén jellemzést készít róluk.

1.1.6. A tanév rendje a)

A tanév általában szeptember hó 01. napjától a következő év augusztus hó 31-ig , a szorgalmi idő június hó 15-ig tart, az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét, a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.

b)

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

-

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, szakképesítő-, érettségi-) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét

c)

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévzáró értekezleten az alábbiakról dönt:

d)

a nevelő – oktató munka lényeges tartalmi változásairól, (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól) az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, a vizsgák rendjéről, a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, az éves munkaterv jóváhagyásáról, a házirend módosításáról, beiskolázási tervről. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező.

e)

A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása (felvételi, érettségi, helyi, képesítő). A vizsgarendet szintén a munkatervben kell rögzíteni.

39/75

f)

A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait (házirend) ki kell függeszteni az épület bejáratánál az előcsarnokban. Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 730órától 1830 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 800 órától 1600 óráig tart.

g)

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján.

h)

Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.

i)

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint:

-

a napi tanítási idő: 8.00-től 15.15-ig tart, indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, az elméleti tanítási órák időtartama: 45 perc, az elméleti oktatásban az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik, a gyakorlati foglalkozások időtartama 60 perc. a gyakorlati foglalkozások reggel 7.45 perckor kezdődnek és 14.45 percig tartanak

j)

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

k)

A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását:

-

szerződés szabályozza (pl. termek bérbeadása), érettségi találkozókon a felügyeletet az igazgató jelöli ki.

1.1.7. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola főépületére, a nemzeti színű zászló, lehetőség szerint az uniós elhelyezése kötelező. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: -

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

40/75

-

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A továbbiakról a házirend rendelkezik. a) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató, ill. a területfelelősök engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet 1.1.8. Az óraközi szünetek Az óraközi szünetek időtartama 5 - 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. A 20 perces óraközi szünet egyes tanulócsoportok számára ebédidőt is jelent. Az étkezés ideje 12,00 és 14,15 óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény félévente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott általános igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus, felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: -

Reggel 7,30 órától 14,15 óráig, az ügyeleti rend szerint beosztott pedagógus, délután a foglalkozást tartó pedagógus, rendezvényeken a kijelölt pedagógus vagy egyéb közalkalmazott látja el a tanulók felügyeletét.

41/75

X.

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. a) Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 7,30 órától 17,00 óráig, Pénteken: 7,30 órától 16,00 óráig tart. b) A technikai dolgozók munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 6,00 órától 9,00 óráig, illetve 14,00 órától 19,00 óráig, Pénteken: 6,00 órától 9,00 óráig, illetve 14,00 órától 19,00 óráig tart. c) adminisztratív és ügyviteli dolgozók munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 7,45 órától 16,00 óráig, Pénteken: 7,45 órától 15,00 óráig tart. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje -

a kötelező órákból, a nevelő-oktató munkából, adminisztratív feladatok ellátásából, a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettesek állapítják meg, – az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a igazgató engedélyezi, és az általános igazgatóhelyettes dokumentálja A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie.

42/75

A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt fél órával jelezni kell az intézmény vezetőjének, vagy valamelyik vezető-helyettesnek. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a helyettesítendő tananyagot elérhetővé tenni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Óracserére és tanórák elhagyására csak előzetes igazgatói engedély esetén kerülhet sor. Az iskolán kívül tartott tanítási órát a szervező tanár bejelenti az igazgatónak vagy helyettesének. Ha több tanítási órát is igénybe vesz a program, az érintett szaktanárok hozzájárulása is szükséges. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, – a vezető helyettesek, munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a műszaki igazgatóhelyettes állapítja meg és az intézményvezető hagyja jóvá. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a műszaki igazgatóhelyettes kell értesíteniük. A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi „házirend” határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 1.1.1. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 1.1.2. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartására van lehetőség.

43/75

Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. Az intézményben a következő szakágak működnek: -

Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

1.1.3. Az iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. 1.1.4. Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: A könyvtárat használhatja: -

az iskola minden tanulója és dolgozója

[Az SZMSZ függeléke tartalmazza azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésénél meg kell tartani, illetve, amelyek figyelembevételével, a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, a 16/1998. (IV. 8. )MKM rendelet módosította.] 1.1.5. Felzárkóztató foglalkozások Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. Az érintett évfolyamok korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. A 11. évfolyamoktól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik. 1.1.6. Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a munkaközösségvezető irányítja. 1.1.7. Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni a általános igazgatóhelyettesnek, engedélyezéséről az igazgatóság dönt.

44/75

A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit költségkímélő megoldást kell választani, a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Erről az osztályfőnök javaslatára az igazgatóság mérlegelési jogkörben dönt. A kiránduláshoz osztályonként 21 fő tanulói létszám felett legalább két fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani. -

1.1.8. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: a) tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. b) kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. c) csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. d) A külföldre utazáshoz a tanuló szüleinek írásos beleegyező nyilatkozata szükséges, mely tartalmazza az utazással kapcsolatos költségek vállalását, valamint a tanuló külföldi tartózkodás idejére a biztosítási költségek befizetését igazoló nyilatkozatot. 1.1.9. Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 1.1.10. Az ifjúsági klub Az ifjúsági (diák) klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működik, saját munkaterve és havi programja alapján. A klub élén diákönkormányzat által megbízott vezetőség áll. Tevékenységét az igazgató által megbízott klubvezető tanár segíti. A diákklub következő havi programját, valamint a klubhelyiség felügyeleti rendjét és a felelős diákok nevét az aktuális hónapot megelőző hónap 25-éig írásban le kell adni a klubvezető tanárnak, aki azt egy esztendőn keresztül köteles megőrizni.

45/75

A diákklub működéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az intézmény költségvetése biztosítja, a diákönkormányzat működési költségei terhére. 1.1.11. Tanfolyamok Igény esetén az iskola – vállalkozási formában – tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonként előre térítési díjat kell fizetni. 1.1.12. A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje -

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt és írásban megbízott hitoktató végzi.

1.1.13.

Tanulók jogállása

A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola – a körzeti feladatok ellátásán túlmenően – a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény a felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság előtt kell tenni. Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Azonos típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Az intézményben a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat, az alapműveltségi és az érettségi vizsgát, valamint a szakképesítő vizsgákat a Nemzeti Alaptantervre épülő központi vizsgakövetelmények, továbbá az OKJ vizsgakövetelményei szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az alapműveltségi, az érettségi vizsgaszabályzatok illetve a szakképesítő vizsgákra vonatkozó törvények határozzák meg. 1.1.14. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettsége

1.1.15. -

Állami vizsgák: Érettségi vizsga Szakmai vizsga Szint vizsga

46/75

Szabályozzák: -

100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet, 277/1999.(XII.22.) Korm. rendelet 26. §-a, 16/2000.(II.11.) Korm. rendelet, 129/1981.(M.K.) MM utasítással kiadott GÉV, 108/1982.(M.K.9.) MM utasítással kiadott SZÉV, a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény az adott tanév rendje, Oktatási Minisztérium tájékoztatója, 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai szabályairól.

vizsgáztatás

általános

A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet lehetővé teszi előrehozott érettségi vizsga letételét. A rendelet 12. § (1) értelmében érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az osztályzatot osztályozó vizsgán is megszerezheti a tanuló. Az intézmény vezetője engedélyezheti osztályozó vizsga letételét: -

-

1.1.16. -

Amennyiben szülői hozzájárulással a tanuló kéri annak engedélyezését, előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezés érdekében. Államilag elismert középfokú „C” típusú nyelvvizsga birtokában a tanuló kérheti a tanítási órák látogatása alóli felmentését. Ennek engedélyezéséhez a hiányzó évfolyam vagy évfolyamok tantervi anyagából osztályozó vizsga letétele szükséges. Eredményes érettségi vizsga letétele után a tanuló automatikusan mentesül az adott tantárgy óráinak látogatása alól. A felmentés ellenére a tanuló kérésére, amennyiben továbbhaladásához szükséges, továbbra is látogathatja az adott tantárgy óráit, de osztályzatot nem kap. Tanulmányok alatti vizsgák: osztályozó, különbözeti, javító, beszámoltató.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1.1.17. -

1.1.18. -

Helyi tantervi vizsgák: - az intézmény pedagógiai programja tartalmazza a vizsgák konkrét időpontja a Munkarendben. A helyi vizsgák: tantárgyi szintfelmérő,

47/75

-

kis érettségi, próba érettségi, záróvizsga, alapozó vizsga, szakmai alapozó vizsga.

A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató írja alá. A közoktatásról szóló törvény alapján a tanulónak jogában áll független bizottság előtt számot adni tudásáról, amelyet a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 22. §-a, 24. §. (4) bekezdése, 25., 26. §-a, valamint a 8/2000. (V.24.) OM rendelet 17. §-a szabályoz.

1.1.19.

Szakmai vizsgáztatás

A munkaügyi miniszter 10/1993. (XII.30.) MÜM rendelete a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, valamint a 26/2001. (VII.27.) a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól. 1.1.20. A tanuló távolmaradásának igazolása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként egybefüggő három tanítási napig, vagy három, egy napot nem meghaladó szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként egy napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán felmutatott írásos igazgatói vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt, hitelt érdemlően igazolja. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában – nem fogadja el. A tanórákról való három késés egy igazolatlan órát jelent Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt járhat el. Többszöri igazolatlan mulasztás esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezhetik.

48/75

1.1.21. A tanulók elismerése Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve: tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is. 1.1.22. Az írásos dicséretek formái: -

tanítói, tanári, nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatóhelyettesi dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.

Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni. A kiváló eredményt elért, valamint az iskolai szinten kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók bizonyítványosztáskor, illetve a végzős diákok a ballagási ünnepélyen veszik át. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. 1.1.23. A tanulók fegyelmezése Azt a tanulót, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, megelőző jelleggel fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. Az írásos fegyelmi intézkedések – a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek:

49/75

tanítói, tanári, nevelői intés, osztályfőnöki intés, igazgatóhelyettesi intés, igazgatói intés. A fokozatosság elve alapján az írásos intéseket szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésnek kell megelőzni, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül osztálynaplóba is be kell írni Az igazgatóhelyettesi és az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. 1.1.24. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján a következő fegyelmi büntetés szabható ki: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.

1.1.25.

A Házirendbe ütköző kötelességszegések, ill. fegyelmi vétségek: 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Igazolatlan távolmaradás kötelező és választott foglalkozásokról. Tanulmányi munka súlyos elhanyagolása. Saját és mások testi épségének szándékos veszélyeztetettsége. Az iskola létesítményeinek nem rendeltetésszerű használatából eredő a) gondatlan, b) szándékos károkozás. Személyi tulajdon elleni vétségek. Mások jogainak, vagy emberi méltóságának súlyos megsértése. A tanári munka akadályozása. Szaktermek engedély nélküli, vagy előírásoktól eltérő használata. Hiányzások igazolásának elmulasztása. Tanítási óráról történő igazolatlan késés. Az épületek engedély nélküli elhagyása tanítási időben. Igazolatlan távolmaradás tanítás nélküli munkanapon, ünnepségek programjáról. A Házirendben előírttól eltérő öltözet viselése ünnepélyes alkalmakkor. Igazolatlan távolmaradás iskolán kívüli programokról. Dohányzás az iskola épületében, vagy iskolai rendezvényen, programokon

50/75

16.

Alkohol fogyasztása tanítási időben, az iskola épületében, az iskolai rendezvényeken, programokon 17. Kábítószer birtoklása, fogyasztása és terjesztése. 18. Az iskolai munka zavartalanságának bármilyen módon történő akadályozása.

1.1.26.

Hatáskörök és kiszabható büntetések az egyes vétségek esetén

1.1.27. Büntetések a) szaktanár hatáskörében: 2., 7., 8 büntetés: írásbeli figyelmeztető és intő, rovó b) osztályfőnök hatáskörében: 1., 4)a., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 18 büntetés: írásbeli figyelmeztetés és intő, rovó 1.1.28. Fegyelmi büntetés a) az igazgató hatáskörében: 3., 6., 4) b., büntetés: írásbeli figyelmeztetés, intő, rovó (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet) Fegyelmi Eljárás Szabályai b) nevelőtestület hatáskörében: 5., 17 büntetés: rovó, (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet) Fegyelmi Eljárás Szabályai Különösen súlyos, vagy többször ismétlődő vétség esetén a büntetés magasabb hatáskörbe kerül, és súlyosbodik. A fegyelmi vétségeknek hatása van a félévi, ill. év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatokra. A fegyelmi vétségeket és a kiszabott büntetéseket a naplóban és az ellenőrzőben dokumentálni kell. 1.1.29. A tanulók kártérítési felelőssége Az a tanuló az intézménynek felróható magatartása révén kárt okoz, a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: a) gondatlan károkozásnál maximum a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, b) szándékos károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. 1.1.30. Az intézményre vonatkozó szabályok Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: -

a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

51/75

-

az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani,

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás műszaki igazgató-helyettes feladata. A bezárt termek kulcsát a tanári szobában elhelyezett kulcstartón kell elhelyezni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár, vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a gondnok, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, az elektromos berendezések áramtalanításával együtt. 1.1.31. A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után, az iskolavezetés valamelyik tagjának értesítése, és a tőle kapott belépési engedély után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. 1.1.32. Az intézmény vállalkozási tevékenysége A közoktatási intézmény bevétel szerzés céljából vállalkozási tevékenységet kihasználatlan kapacitása bérbeadás útján való hasznosítására.

folytat,

Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a gazdasági ügyintéző javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni, hogy az évente felülvizsgálható, az intézmény változó feladatainak végrehajthatósága érdekében. 1.1.33. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában.

52/75

1.1.34. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. Az kiviteli engedély csak az igazgató és a műszaki igazgató-helyettes együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a műszaki igazgató-helyettesnél marad. 1.1.35. Karbantartás és kártérítés A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a műszaki igazgató-helyettes felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles a gazdasági vezetőhelyettes, valamint a műszaki igazgató-helyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartóknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a műszaki igazgatóhelyettes tájékoztat. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. 1.1.36. A tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos rendelkezések Az intézmény munkavédelmi irányítása:

53/75

A biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért az intézményvezetője felelős. A munkavédelemről szóló törvény és a más jogszabályok ide utalnak, továbbá azokat a követelményeket, amelyeket a jogszabály ugyan nem utal kifejezetten a munkavédelmi szabályzatban és a munkavédelmi kockázat vállalásában, de szabályozásuk az intézet sajátosságai miatt szükséges és indokolt, mind ezeket az intézet egészére megosztva irányítja és ellenőrzi. Távolléte esetén az intézmény általános igazgatóhelyettese felelős. 1.1.37. Munkavédelmi hatáskör megosztása Igazgató

Általános igazgató-helyettes

Műszaki igazgató-helyettes

Gyakorlati oktatásvezető

A fent megnevezett vezetők felelősek a területükért, és az irányításuk alá beosztott dolgozók és tanulók biztonságos munkavégzéséért. Az intézményre kidolgozott és elfogadott munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzat és a munkavédelmi kockázat vállalás, kémiai kockázat vállalás dokumentációi az SZMSZ melléklete A közoktatásról szóló törvény 12. §. (d) pontja, 19. §. 7. bek. (c ) pontja, 40. §. (5) bekezdése, valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6/A §-a, valamint 2. számú melléklete alapján: -

-

A pedagógusok felelősek a felügyeletük alatt álló tanulók biztonságáért, melyet részletesen a munkaköri, munkavédelmi hatáskör tartalmaz (tantervi és délutáni órákon a szaktanár, a szünetekben az ügyeletes pedagógus). Az intézmény pedagógusainak kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggyőződjenek.

1.) A tanév kezdetekor az osztályfőnöknek, ismertetni kell a tanulók által követendő magatartási szabályokat és az intézmény területén rejlő általános veszélyforrásokat 2.) A szaktanároknak (testnevelés, rajz, számítástechnika, kémia, fizika, szakmai gyakorlat, műszaki mérések, stb.) balesetvédelmi oktatás keretében kell ismertetni a speciális laboratóriumi, műhely, tornaterem, illetve egyéb veszélyforrásokat rejtő osztálytermek (szaktantermek, előadótermek, konyha, stb.) használatára, igénybevételére vonatkozó előírásokat és követelményeket. Iskolán kívüli rendezvények (kirándulás, színházlátogatás, stb.) előtt balesetvédelmi oktatást kell tartani a tanulók számára.

54/75

Az 1-3. pontban leírt balesetvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet (munkavédelmi naplót) kell készíteni, melyet a résztvevők aláírásukkal igazolnak. A tanuló és gyermekbaleseteket a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. számú melléklete szerint kell nyilvántartani és jelenteni. A 16/1998. (IV.8.) MKM 1. sz. melléklete és a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 2. melléklete értelmében a tanulók által nem használható eszközök, gépek: -

villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép szalagfűrészlap-hegesztő készülék valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök.

A tanulók által csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek: -

villamos fúrógép, barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”- forrasztó páka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép, stb.), segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép, a krónikusan beteg, valamint a testi, érzékszervi fogyatékos tanulók esetében, az iskolaorvos véleményezésével, szükség esetén ki kell terjeszteni az előző pontokban felsorolt korlátozásokat.

A szakképzésben folyó gyakorlati képzés, a szakmai előkészítő ismeretek oktatásakor a közoktatásról szóló törvény 11. § (2) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvének megfelelő rendelkezéseit, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 1.1.38. A hagyományápolás Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek:

55/75

-

Tanévnyitó ünnepély, Október 6-a, Október 23-a, A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja, 1848. március 15-e, Holokauszt áldozatainak emléknapja Ballagás Tanévzáró ünnepély.

Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények: Hámori-napok rendezvénysorozat. Tanulmányi versenyek és vetélkedők: Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: Gólyaavató, Farsang, Diáknap. Az iskolarádió műsorát felelős pedagógus vezetésével és a diáktanács közreműködésével a tanulók igényeik figyelembevételével a tanulók állítják össze. Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Az ünnepélyek rendezése, az előkészítő munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása minden pedagógusnak kötelessége. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. A város által szervezett nemzeti ünnepeinken a tantestület és a tanulóifjúság méltóképpen képviseli az iskolát. 1.1.39. Jelképek Az intézmény címerének lenyomata: Az intézmény zászlójának leírása: Piros-fehér-zöld selyemzászló, közepén a koronás címerrel Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak ízléses – lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni. 1.1.40. Az egészségügyi ellátás rendje Az iskola egészségügyi ellátását a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról jogszabályban megfogalmazottak szerint kerül megszervezésre. A Kuthy Elek Városi Egészségügyi Intézmény a rendelési idő alatt orvosi ellátást biztosít azoknak a tanulóknak és alkalmazottaknak a részére, akik a tanítási idő alatt – 8.00 - 16.00 – közötti időszakban betegszenek meg, illetve éri munkahelyi baleset. A hét egy napján az iskola egy helyiségében védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban.

56/75

Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: -

a gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint: a gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. alkalmassági vizsgálatok elvégzése közegészségügyi és járványügyi feladatok elsősegélynyújtás részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. színlátás és látásélesség vizsgálat, hallásvizsgálat tüdőszűrés megszervezése, fogászati kezelés,

A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni Az általános igazgatóhelyettes az osztályfőnök és az iskolatitkár feladata az osztályok az orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése. 1.1.41. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart. 1.1.42. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az iskola épületében nem helyezhető el olyan reklámhordozó, amelyik veszélyezteti a tanulók helyes fejlődését. - Tilos közzétenni minden olyan reklámot, amely sérti a személyhez fűződő, a személyes adatok védelmét szolgáló vagy kegyeleti jogokat. A reklám nem ösztönözhet erőszakra, a személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására, a nem lehet félelemérzetet keltő. - Tilos a gyermek- és a fiatalkorúak fizikai, biológiai, szellemi erkölcsi fejlődését károsító reklám, így különösen az, amely a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

57/75

-

Tiltott a burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám is. Nem reklámozható olyan áru, amelynek előállítása és forgalmazása jogszabályba ütközik. Tilos a politikai reklám az iskolában.

1.1.43. A térítési díj és a tandíj fizetésének rendje Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Az igénybevevőnek térítési díjat kell fizetni az intézmény alábbi szolgáltatásaiért: étkezés igénybevétele, A térítési díj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérelem elbírálása külön jogszabály alapján történik. A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. Tandíjat kell fizetni a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokért 1.1.44. Szociális támogatások Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális ösztöndíjra és a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. Az intézményben a szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét kell figyelembe venni. A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ: a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, eltartott családtagok száma, munkanélküli eltartó, A diák-szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat delegált képviselői valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái: szociális ösztöndíj fizetése, szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése, a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése, üdülési hozzájárulás, térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása,

58/75

XI.

INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

Az iskolában folyó balesetmegelőző tevékenységre vonatkozó feladatok ellátásához a Munkavédelmi Szabályzatában foglaltak a mérvadók. 1.

Az intézményvezető feladatai: -

2.

felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek a biztosításáért, gondoskodik a dolgozók előírt orvosi vizsgálaton való megjelenéséről, munkakörének megfelelő munkavédelmi oktatáson való részvételről, rendszeresen munkavédelmi ellenőrzést tart, a tapasztalatokat írásban rögzíti, gondoskodik a jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban előírt munkavédelmi rendelkezések megtartásáról, fegyelmi jogkört gyakorol, az előforduló munka-, tanulói- és gyermekbalesetek kivizsgálásában részt vesz, a törvényben előírtak alapján intézkedik.

Az iskola dolgozóinak feladata

Az iskola minden dolgozójának feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján megfelelő tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. A tanév megkezdésekor, az első osztályfőnöki órán ismertetni kell, az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, a tájékoztatás tudomásulvételét minden alkalommal jelenléti íven a tanulók aláírásukkal igazolják. A tanév végén:

59/75

-

a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a balesetvédelmi naplóba be kell jegyezni. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika) vezető pedagógusok baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulók rosszulléte esetén a szülőt értesíteni kell. Ilyen esetben a tanulókat csak felügyelet mellett lehet elengedni orvosi vizsgálatra. 3.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, -

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

-

minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 4.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok: -

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy

60/75

példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. -

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

61/75

XII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. 1.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen: -

természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) tűz robbantással történő fenyegetés

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató, általános igazgatóhelyettes műszaki igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető munkavédelmi felelős tűzvédelmi felelős 2.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: -

tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, a fenntartót, egyéb esetekben az intézmény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket folyamatos csengetéssel és/vagy az értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv alapján kell elhagyniuk. 3.

Levonulás a gyülekezőhelyre:

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

62/75

-

-

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. a mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról.

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. 4.

Bombariadó esetén szükséges teendők:

Bomba elhelyezéséről értesülő vagy bombát észlelő személy köteles ezt azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének, és a környezetét riasztani mindaddig, míg a létesítmény központi riasztása meg nem történt. A bombariadót a hangosbemondón keresztül kell elrendelni. Technikai akadály setén hosszan tartó csengetést vagy kolompolást kell alkalmazni. Értesíteni kell a rendőrséget és a tűzoltóságot az alábbi adatok közlésével: -

intézmény neve és pontos címe, a bombaérzékelés forrása, emberélet mennyire van közvetlen veszélyben, a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma, a bejelentés ideje.

Az intézmény kiürítését a bombariadó elrendelésekor azonnal meg kell kezdeni. A tanulók az órát tartó nevelő vezetésével az érvényben lévő levonulási útvonalon keresztül hagyják el az épületet és mennek biztonságos helyre, a létszámot ellenőrzik. A pedagógusok törekedjenek a tanulók megnyugtatására, kerüljék a hangos beszédet, hirtelen mozdulatot.

63/75

XIII. A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben részt vevő munkatárs(akk)al az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: -

a felelős dolgozó (k) feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozó (k) díjazásának módját és mértékét.

Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval megállapodást köt a tankönyvek beszerzésének lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: -

az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, a tankönyvrendelésben részt vevő iskolai dolgozó(k) díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.

Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szülői szervezet véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek (ahol nincs, a szaktanárok) választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell a tankönyvekről, taneszközökről, amelyek a nevelő-oktató munkához szükségesek.

XIV. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS 1.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést szabályozzák: -

1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 118. § (10), (11), (12) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 77. § (1), (2) az adott gazdasági évre vonatkozó költségvetési törvény, 3/2002 (II. 15.) OM rendelet 9. §

64/75

A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés a központi költségvetés függvénye. Ennek bizonylatolására szigorú számviteli rendelkezések érvényesek, elkülönítetten kell kezelni és mindenkiről személyi nyilvántartást illetve a félévi – év végi beszámolók alkalmával összesített elszámolást kell készíteni. 2.

Juttatási feltételek

Előfeltétel: iskolánkban végzett legalább ötéves folyamatos oktató-nevelő tevékenység. (Egyéves indokolt távollét megengedhető.) Kizáró ok: -

-

két éven belül kezdeményezett és a pedagógus felelősségét megállapító fegyelmi eljárás.

2.1. Az odaítélés szempontjai: 1. Országos tanulmányi versenyeken elért eredmények. 2. Tanulmányi, kulturális, sportverseny megyei eredményei és nyelvvizsgára történő eredményes felkészítés. 3. Színvonalas szaktárgyi munka, érettségi eredmények (halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érettségi szintre hozása), emelt szintű érettségi vizsgán nyújtott jó tanulói teljesítmények. 4. Vezetők (igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, tagozatvezető) magas színvonalú munkavégzése. Kapcsolattartás a tantestülettel, az alkalmazotti állománnyal és a külső szervekkel. A munkaközösség-vezetők (tervező, ellenőrző, beiskolázást segítő, szervező, stb.) tevékenysége. 5. Nagy osztálylétszámból, dolgozatjavításból és kísérletezésből származó többletmunka, adminisztrációs munka elvégzése (pontos naplóvezetés, tanmenetek határidőre történő elkészítése, stb.). 6. Odaadó nevelőmunka, jó kapcsolat a diákokkal. Az osztályfőnöki teendők lelkiismeretes ellátása. 7. Szakfeladatok igényes végzése (szaktanári, könyvtárosi, szabadidő-szervezői, ifjúságvédelmi felelősi) pályázatok készítése, elnyerése, munkafegyelem, együttműködési készség: -

munkaközösségi szinten, pályakezdő kollégák segítése, osztályfőnökökkel való együttműködés, osztályban tanító kollégákkal való kapcsolattartás, szülőkkel való kapcsolat, együttműködés az intézményvezetéssel az megvalósításában.

8. Szakmai továbbképzés és önművelés: -

új módszerek, eljárások bevezetése, elterjesztése, tartalmi és tárgyi fejlesztőmunka, bemutató órák tartása.

65/75

oktató-nevelő

munka

9. Kulturális tevékenységek, sportrendezvények, iskolai és iskolán kívüli programok szervezése és lebonyolítása (részvétel, felügyelet). 10. A pótlékkal illetve órakedvezménnyel nem díjazott tevékenységek elismerése (ügyeleti szolgálat minőségi ellátása, beiskolázás segítése, újságírás segítése, kiállítások elkészítése, tanulmányi kirándulások, táborozások, túrák szervezése).

XV. IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK RENDSZERE A közoktatási törvénynek megfelelően az osztályfőnökök segítségével minden tanév szeptember 30-ig a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése és nyilvántartása megtörténik. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés; a tanulók fejlődését veszélyeztető tényezők feltárása, megelőzése, megszüntetése minden pedagógus jogszabályban előírt kötelessége. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordináló és összefogó szerepet vállal. Elsődleges szempont a gyermek, a tanuló érdeke. Munkáját heti 20 órában látja el. i.

Kapcsolattartás: személyes beszélgetés a tanulóval, fejlődésének figyelemmel kísérése, szükség szerint családlátogatás, a szülői támogatás megnyerése, fogadóóra tartása, rendhagyó szülői értekezlet, konzultáció, tanácsadás a családtagoknak, előadások tartása meghívott szakemberekkel szülői értekezleten, szükség esetén pszichológus bevonása, kapcsolatfelvétel a szakszolgálatokkal, egyéb szervekkel.

ii.

Anyagi támogatás: -

törvényben előírtak szerinti tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás, rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése, a jogszabályban előírt felzárkóztató programok ingyenes biztosítása (korrepetálás, sportprogramok, napközi, stb.).

iii.

Pedagógiai eljárások a hátrányok leküzdésére iv. -

Tanítási órán: segítő kapcsolat megteremtése, személyes beszélgetések, differenciált oktatás, az egyéni képességek kibontakoztatására való törekvés, az egyéni képességek figyelembevételével fejlesztő feladatok adása, bizalmat erősítő, megfelelő légkör a tanítási órákon, megfelelő motiváció, tanulási módszerek megismertetése,

66/75

-

tanítást segítő eszközök (szemléltetőeszközök, iskolai könyvtár, stb.) hatékonyabb bevonása.

67/75

v. Tanítási órákon kívül: vi.

a felzárkóztatás formáinak igénybevétele (korrepetálás, fakultáció), tehetséggondozás (versenyeztetés, egyéni foglalkozás), tájékoztatás (tanácsadás a gyermekek, diákok jogairól), kiemelt feladatnak tekintjük a drogellenes-drogprevenciós tevékenység szervezését, hatékony szabadidős, sport foglalkozások szervezése, önismereti, konfliktuskezelési tréningek szervezése, tréningek, előadások szervezése a drogprevenció jegyében, biztosítjuk a rendszeres egészségügyi vizsgálatokon való részvételt. Gyermekvédelmi hálózat igénybevétele:

vii.

a veszélyeztetett helyzetű gyermekeket nyilvántartásba vesszük és jelezzük a gyermekjóléti szolgálatok felé, figyelemmel kísérjük az igazolt és igazolatlan mulasztásokat, és a lakóhely szerinti jegyzőnek – a rendeletnek megfelelően – jelezzük, tájékoztatást adunk a speciális segélyhívó számokról, közreműködünk a pszichológussal, szükség szerint a rendőrséggel és az önkormányzattal, konzultálunk az iskolaorvossal, igénybe vesszük a DÖK segítségét, étkezési támogatás biztosítása, tankönyv- és tanszersegély, alapítványi pénzbeli támogatások lehetőségeinek megkeresése, önkormányzati szociális juttatások megszerzésében való közreműködés, napközi otthoni és kollégiumi elhelyezés. Pedagógiai eljárások:

-

a tanuló érdekeltté tétele a tanulásban, speciális közösségi és szabadidős fejlesztő foglalkozások, iskolai rendezvényeken való aktív részvétel (szereplések), szünidei programok, táborok, üdültetés szervezése, a tanuló aktivitásának növelése az IDB-ben, szükség szerinti felzárkóztató foglalkozások, egészségügyi szűrővizsgálatok (az egészségügyi, illetve a nevelési problémák hátterében feltételezhető okok kiszűrése az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az iskolaorvos feladata).

Minden pedagógus felelőssége, hogy eszközeivel tompítsa a már meglévő társadalmi egyenlőtlenséget, mert minden tanulónak egyformán fontos a személyisége, legyen helyzete bármilyen hátrányos.

68/75

XVI. SZABADIDŐ SZERVEZŐ FELADATAI 1.

Feladatkörét a (11/1994.(VI.8.) MKM. - a határozza meg. -

2.

Szabadidő-szervezői tevékenysége során közreműködik: -

3.

az iskolák közötti együttműködést szolgáló rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásában segíti az osztályfőnökök munkáját (osztálykirándulások, színházlátogatások, sportprogramok). Összehangolja, ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozásokat. Bekapcsolódik (szükség esetén) a csoportok felügyeletébe (5-8. osztály, versenyek). Az iskolavezetőségi üléseken – a tanulóifjúságot érintő kérdésekben tanácskozási joggal jelen van, ahol lehetőség szerint képviseli a diákság érdekeit.

Munkája során együttműködik: -

4.

Munkáját heti 20 órában végzi. Segíti az iskola pedagógusainak és a tanulóknak a szabadidő-szervezéssel, a közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. Tanórán kívüli programok előkészítése, szervezése, pedagógiai programhoz kötődően, ill. a programhoz nem kötődő tevékenységek segítése. Segíti a szülői szervezet munkáját. Iskolai hagyományok kereteiben folyó foglalkozások szervezésének segítése. Egészséges életmóddal, szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek szervezése. Nemzetközi és hazai kapcsolatok fenntartásának segítése. Pályázatok figyelemmel kísérése. Tanulóközösség és diákönkormányzat segítése. Közreműködik a pályaválasztási és továbbtanulási tanácsadásban. Köteles a gyermekvédelmi felelőssel és a diákönkormányzat segítő személlyel együttműködés.

Az adott feladat, tevékenység irányítását végző igazgatóhelyettessel, területfelelőssel, az osztályfőnökökkel, az IDB – tagjaival, az ODB – titkárokkal.

Munkakörülmények: -

Az iskola épületében önálló helyiség biztosítja a munkájához szükséges feltételeket.

69/75

XVII.AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR 1. Az iskolai könyvtár működését a közoktatási törvény 11. §. 1/c. pontja, a 17. §. 1/e. pontja, 53. §. 6. bekezdése, 14. §. 1/b. és c. pontja, 118. §. 5. bekezdése, 123. §. 3/f. pontja, 127. §. 7. bekezdése, a 16/1998.(IV.8.) MKM rendelet 6. §-a és a 3. számú melléklete szabályozza. Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A könyvtár gyűjtőkörét a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat tartalmazza, mely az SZMSZ 3. sz. melléklete. i.

Az iskolai könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár tagja az intézmény valamennyi dolgozója (pedagógus ill. nem pedagógus alkalmazottja), valamint minden tanuló (nappali illetve esti-levelező tagozatos hallgatók).

ii.

A beiratkozás módja Külön beiratkozni nem kell, a könyvtáros minden tanév elején számítógépes nyilvántartásba veszi az első osztályos tanulókat, a többieket pedig a megfelelő évfolyamba átsorolja. Beiratkozási díj nincs. Az intézményből kilépő dolgozóknak, tanulóknak a könyvtári tartozásaikat rendezniük kell. (A megfelelő űrlap segítségével.)

iii.

A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei Az iskolai könyvtár a pedagógus, a nem pedagógusdolgozók valamint a nappali és levelezős hallgatók számára lehetővé teszi állománya egyéni és csoportos használatát. A csak helyben használható (kézikönyvtár, valamint a külön gyűjtemények) egységek kivételével állományát kölcsönzi. A kölcsönzés időtartama 2 hét, ennek lejártával a kölcsönzés meghosszabbítható. Egyszerre 3-4 dokumentum kölcsönözhető. Felnőtt tagok esetében időbeli s mennyiségi korlátozás nincs. A könyvtár minden tagját anyagi felelősség terheli a kölcsönzött könyvekkel kapcsolatban.

iv.

Az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje A heti kölcsönzési idő 25 óra, amely igazodik a délelőtti tanítási rendhez.

v.

Kártérítés: Az elveszett, megrongált könyv egy másik példányát kell az olvasótól kérni. Ha ezt nem tudja teljesíteni, a könyvtárnak joga van az általa meghatározott technikával készült másolatot vagy a másolat előállítási költségének megtérítését kérni.

70/75

Ha az elveszett mű a könyvtár gyűjteményében nem okoz pótolhatatlan hiányt, illetve ha nem tételezhető fel az olvasó rosszhiszeműsége, a fenntartó előzetes hozzájárulásával a dokumentum egy hasonlóval is pótolható. Tiszafüred, 2009. január 29. Varga András igazgató

71/75

XVIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba. Záradék I.: Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2009. január 29. megtárgyalta, és egyetértési jogának gyakorlása értelmében elfogadta. Az egyetértési jog gyakorlását és a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

Gyenge Ágnes

Mihály Attila

Záradék II.: A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol a Diákönkormányzat a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 4.§. (3) c) pontjában megfogalmazottak szerint 2009. január 30-án megtárgyalta, a változtatásokkal egyetértett, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői aláírásukkal tanúsítják.

tanuló

tanuló

Záradék III.: A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa a 2009. január 29-i nevelőtestületi értekezleten véleményezte. Illés György Közalkalmazotti Tanács elnöke

72/75

Függelék:

XIX. AZ ISKOLAI (KOLLÉGIUMI) KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSE

(3. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésének szakmai követelményei 1.

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár alapkövetelményei: – legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, – könyvtáros tanár (tanító) alkalmazása, – legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, – szabadpolcos állományrész biztosítása, – tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai (kollégiumi) nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai (kollégiumi) könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár feladatai 2.

Az iskolai könyvtár alapfeladata – gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, – tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, – tanórai foglalkozások tartása, – az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, – könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

3.

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek különösen: – tanórán kívüli foglalkozások tartása, – dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, – számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, – tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, – más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

73/75

– részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, – muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása, – közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár működése Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni az iskolai (kollégiumi) könyvtár a) könyvtárhasználóinak körét, b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját, c) a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, d) a könyvtárhasználat szabályait, e) a nyitva tartás, kölcsönzés idejét. A szervezeti és működési szabályzatnak a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárban könyvtáros asszisztens az lehet, aki középiskolai végzettséggel és legalább középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. A könyvtáros asszisztens a könyvtáros tanár irányításával közreműködik az állomány nyilvántartásba vételével, a raktári rend fenntartásával, az állomány megóvásával, a dokumentumok könyvtári szerelésével, adatbevitelével kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá elláthat minden olyan feladatot, amely megfelel a szakmai végzettségének.

74/75

Az iskola vezetési struktúrája

Iskolatitkár,

Rendszergazda,

Vincze István Könyvtáros

Farkas Marianna

Kolozsi Józsefné Gyermek és ifjúságvédelmi felügyelő, Szabadidő szervező

Igazgató Varga András

Oláhné Rései Emese

Általános Igazgató Helyettes

Műszaki Igazgató Helyettes

Gyakorlati oktatásvezető

Balázs Lászlóné

Magyar István

Moldován György

Gazdasági ügyintéző Munkaközösségvezetők

Virágné Gál Ibolya

Technikai személyzet

Szakmai munkaközösség vezető Törökné Beke Ida

Magyar-történelemművészetek

Kunné Veres Mária Természettudományi:

Gyenge László Matematika-informatika:

Pák László

Elnök:

Idegennyelvi:

Kovácsné Marianna

Közalkalmazotti tanács

Kiss

Osztályfőnöki:

Veresné Borsi Mária

Illés György Tagok:

Pák László Kiss Gyula

Közismereti-, szakmai elméleti tárgyakat tanító pedagógusok

75/75

Szakmai tanárok, Szakoktatók

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents