SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Készítette:

Varga Marianna óvodavezető

Jóváhagyta:

Kun Judit ügyvezető

Kiadva:

2016.09.01.

Hatályba helyezve:

2016.09.01.

Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § ( 2 ) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda ( Budapest, Hárshegyi u.3. tagóvoda Budapest Egyetem tér 5.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg (Nkt. 25. § ( 1 ) bekezdése ) Az óvodai intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl, elveiben és tartalmában illeszkedik az óvodai intézmény más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz. A szervezeti és működési szabályzat tartalma nem áll ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, szabályzóval, nem von el törvény illetve rendelet által biztosított jogot, nem is szűkíti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. A szervezeti és működési szabályzat olyan alapokmány, alapdokumentum, mely összefoglalja az óvoda szervezetére, működésére, a pedagógusok és a gyermekek jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat, mindenekelőtt az óvoda szervezeti rendjét.

I. SZMSZ JOGSZABÁLYI HÁTTERE A szervezeti és működési szabályzat szabályozási körét meghatározó jogszabályok:            

az óvodai nevelés országos alapprogramja, az óvodai nevelés országos alprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet, az óvodai nevelés országos alprogramjának kiadásáról szóló 363/ 2012. (XII.17.) Korm. rendelet, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban Ámr.), a nevelési és oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban R.), a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII.29) OKM rendelet, Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények, az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet,

        

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a köziratokról közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a pedagógus – továbbképzésről, a pedagógus – szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/ 1997. (XII.22.) Korm. rendelet, a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban Nkt. Vhr.), a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32/2012. ( X.8.) EMMI rendelet, az iskola - egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet.

1. SZMSZ hatálya Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. SZMSZ személyi hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és az intézménnyel jogviszonyban állókra, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit. SZMSZ területi hatálya A szervezeti és működési szabályzat előírásai érvényesek az intézmény és tagintézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

I.2. SZMSZ elfogadása, felülvizsgálata Felülvizsgálata: két évente történik illetve a jogszabályváltozásnak megfelelően Módosítása: Az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület Kihirdetés napja: 2016. január 15.

II. Működés rendje Az intézmény hétfőtől- péntekig ötnapos munkarenddel működik. Az intézmény a fenntartó jóváhagyásával meghatározott nyári és téli zárva tartással üzemel. Az intézmény : 

nyári zárva tartásának időpontjáról legkésőbb február 15-ig



téli zárva tartásának időpontjáról november 30 – ig a szülőket tájékoztatni kell.

Nevelési év a tárgyév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart.  Nevelési év (IX. 1.-V. 31-ig), időszaka alatt a gyermekek részére a Helyi Óvodai Pedagógiai program szabályozásának megfelelve foglalkozásokat szervez. Dokumentuma: heti rend  Nyári időszak (VI. 1.-VIII. 31-ig), mely idő alatt a nyári óvodai élet tematikus terv alapján történik. A nyitva tartás időpontja napi 9 óra reggel 8:00 – 17 óráig. Az óvodavezetővel történő előzetes egyeztetés, engedélyezés alapján eltérő időpontban is lehetséges. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. Ügyeleti idő: reggel 8:00 – 8:30 óráig és délután 16:30 – 17 óráig összevont csoportban működik.     

Az óvodát reggel a munkarend szerint a reggeli műszakba érkező dajka és az ügyeletes óvodapedagógus nyitja 8:00-kor, délután a munkarendszerinti dajka zárja. Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma jelentősen lecsökken, a teljes nyitvatartás alatt össze lehet vonni az óvodai csoportokat. A nyitvatartási rend a munkanapokra vonatkozik. A gyermekek biztonsága érdekében az intézmény kapuját minden esetben zárva tartjuk A hivatalos ügyek intézése a vezetői irodában történik.

1. Gyermekek nevelési – oktatási intézményben való bentartózkodásának rendje:   

A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetve kell átadni az ott tartózkodó alkalmazásban álló felnőttnek, aki átveszi a gyermek felügyeletét. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott 14. életévét betöltött személy viheti el. A meghatalmazáson szerepelni-e kell a meghatalmazott személy nevének, lakcímének, személyigazolvány számának.

Nkt 8.§ -a szerint (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti. A beiratkozás rendje:  A beiratkozás folyamatosan történik óvodánkba.  A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek fogadása is folyamatos.  Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.  A beiratkozás előtt a gyermekek és a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen betekintést nyerjenek az óvoda életéről.  A beíratás tényét az Előjegyzési naplóban kell rögzíteni. Az óvodavezető határozatban értesíti a szülőket a gyermek felvételéről. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja felvehető gyermekek számát a fenntartó az óvodavezetővel közösen dönti el kit vesz fel. Az óvodába való felvételről az óvoda vezetője értesíti a szülőt a beíratást követő 10 napon belül határozat formájában. A gyermekek személyiségi jogait figyelembe véve a felvett gyermekekről névszerinti névsort nyilvános helyre kifüggeszteni tilos. Az óvodai átvétel: a szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az óvoda házirendjét az új gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell: nyomtatott formában mindenki számára biztosítani kell, melynek átvételét az erre rendszeresített forma nyomtatványon kell igazolni. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya megszűnik, mert másik óvodai intézmény átvette illetve az Nkt. 45.§ (2) bekezdés szerint megszűnt. A gyermek óvodai elhelyezésének megszűnése A gyermek óvodai elhelyezése megszűnik, ha  a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,  a gyermeket felvették az általános iskolába a nevelés utolsó napján,  fenntartó a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,  az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.

Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell. Az iskolai élet megkezdésére vonatkozó szabályok Nkt.45. § -a szerint (1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség kezdetéről  az óvodavezető,  ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,  az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében   



A

az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, javasolja, hogy a gyermek – annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez szüksége fejlettséget – szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából vigye el a nevelési tanácsadóba.

gyermekek távolmaradásának, rendelkezések

mulasztásának

igazolására

vonatkozó

Nkt. 8.§ A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig

felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezéseket: az óvoda házirendje szabályozza a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével. A csoportvezető óvodapedagógusok naponta vezetik a felvételi- és mulasztási naplót. Betegség miatti hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus. 2. Az alkalmazottak a nevelési – oktatási intézményben való bent tartózkodásának rendje A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdése előtt legalább 10 perccel meg kell jelenni-e, munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi feladataihoz szükséges eszközöket előkészítse. Nkt. 62.§ (8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére ( ünnepek, rendezvények, szülőkkel szervezett együttes programok, stb ) a pedagógus kötelező órájának letöltése után is berendelhető 40 órás munkaidejének terhére. A 62.§ (4)-(5) és (8) bekezdéseiben meghatározott szabályozás szerint a teljes álláshelyen alkalmazott óvodapedagógusok:    

heti munkaideje 40 óra kötött munkaidejük heti 32 óra a megtartandó foglalkozások száma heti 32 óra a heti 40 órás munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 órát a 62.§ (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kell fordítaniuk.

A 62.§ (8) bekezdésének végén megfogalmazottakra pedig azért van szükség, mert ellenkező esetben a 32 óra foglalkozás megtartását követően a 32 órás kötött munkaidőben nem lehetne elrendelni az óvodában értekezletet, nem lehetne ünnepségeket tartani, a nevelési folyamat előkészítésével és fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai tevékenységet végezni. Ennek biztosítására emelte be a törvény a 32 órás kötött munkaidőn túli, maximálisan heti 4 óra időkeretet. Ez azt jelenti, hogy – a munkáltató döntésétől függően – az óvodapedagógusok kötött munkaideje a 32 órát meghaladóan akár heti 36 óra is lehet. Az előírás azt is jelenti, hogy a heti teljesített 32 órán túl 36 óra időtartamig eseti helyettesítés rendelhető el, amiért – a korábban jogszabályban meghatározott – túlóradíjat nem kell fizetni. A pedagógus számára– a kötelező óraszámon felül – a nevelőmunkával összefüggő rendszeres feladatokra a megbízását vagy a kijelölést az óvodavezető adja. Az óvodavezetőnek figyelembe kell venni az arányos munkaterhelés elvét a kijelöléskor.

Rendkívüli esetben (betegség, természeti katasztrófa,) az aránytalan teherviseléstől eltekinthet a feladatok meghatározásakor a vezető szem előtt tartva a gyermekek érdekeit. Távolmaradás Az alkalmazott a munkából való távolmaradást, annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7:30 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítéséről intézkedni lehessen. Az óvoda dolgozói csak különleges esetben az óvodavezető engedélyével hagyhatják el az intézményt munkaidőben. A pedagógus munkaidő beosztását csak a vezető előzetes engedélyével a munkaidő – nyilvántartásban a megfelelő módon rögzítve cserélheti el. Személyre szóló munkaidő beosztást az adott nevelési évre szóló munkarend tartalmazza. Munkaidő nyilvántartás a technikai dolgozók esetében jelenléti íven történik, az óvodapedagógus naprakész munkaidő - nyilvántartást vezet. Az intézményvezető helyettes a munkaidő – nyilvántartást heti rendszerességgel ellenőrzi és kézjegyével látja el. Az alkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melyet aláírásukkal igazolnak az átvételről és tudomásul vételről. Az óvodai nevelési év rendjét az óvoda munkaterve tartalmazza. Az óvodai nevelési év rendjében van meghatározva: 

nevelés nélküli munkanapok rendje és felhasználása



szünetek időtartama



ünnepek megemlékezésének időpontja



előre tervezett nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadó órák időpontja



pedagógiai nyíltnapok tervezett időpontja



szakmai napok, szülői tréningek időpontja

A nevelés nélküli munkanapokról, ünnepek időpontjáról tájékoztatást kell adni az első szülői értekezleten, valamint az óvoda honlapján és a KIR rendszer közzétételi listájában rögzíteni kell. A megvalósulásért az óvodavezető felelős.

3. A nevelőmunkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak

Az intézményben az alábbi nem pedagógus alkalmazottak segítik a nevelőmunkát. A nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét, az intézmény vezetője határozza meg. 3. 1. Dajka Az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges feltételeket. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazítva az óvodapedagógus irányítása mellett végzi. Felelős:     

feladatai szakszerű ellátásáért, gyermekek gondozásáért, testi-lelki épségéért, munkarend és munkafegyelem tűz és munkavédelmi előírások betartásáért, munkaköréhez tartozó szabályzatok, utasítások HACCP előírások betartásáért, környezet tisztaságáért, óvoda épületének biztonságos bezárásáért, bizalmas információk kezeléséért.

Köteles:      

a munkaterületét érintő jogszabályi rendelkezéseket, belső utasításokat, intézkedéseket, az óvoda takarékos gazdálkodási elveit betartani, az óvodavezető által meghatározott időpontban, munkaképes állapotban munkahelyén megjelenni és a munkát felvenni, hivatali titkot, adatot megőrizni az adatvédelmi szabályokat betartani, munkájáról rendszeresen tájékoztatja az intézményvezető helyettest, minden gyermeket egyenlő bánásmódban részesít, alkotómódon együttműködik az óvodapedagógusokkal és munkatársaival.

Munkaköri leírása pontosan tartalmazza mindenkori feladatait, melyet az óvodavezető készít el. A munkaköri leírás tudomásul vételét a dajka aláírásával rögzíti. 3.2. Logopédus Logopédia a rászoruló gyermek számára ingyenes szolgáltatás, gyermek létszám függvényében heti rendszerességgel megadott órarend szerint szakember foglalkozik a gyermekekkel. Logopédus vizsgálati eredményeit az általa tartott fogadóórákon tekinthetik meg a szülők, és kérhetnek szakmai véleményt. Óvodai logopédus szerződés szerint végzi tevékenységét. Logopédus feladatai:   

gyermekek számára logopédiai szűrés, megelőzés beszédkészség fejlesztése beszédhibák javítása

A szülők igénybe vehetik a lakóhelyük szerinti Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait gyermeknevelési, család terápiás és iskolaérettségi problémák esetén. 3.3. Pszichológus Szorosan együttműködik az óvodavezetővel, segíti az óvodapedagógusok munkáját, részt vesz a gyermek megfigyelésében, iskolára való felkészítésében. Feladata:      

korrekt és szakmailag megalapozott vélemény adása a gyermekekről fogadóórák, esetmegbeszélések tartása részt vétel a nevelői értekezleteken konkrét témákban vitaindító előadások tartása konfliktus megoldás illetve annak moderálása nevelési tanácsadás a szülők részére

4. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvoda zavartalan működése érdekében biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra. Beosztás megnevezése Intézményvezető Intézményvezető helyettes, tagintézményvezető

Intézményben tartózkodás rendje Heti munkaideje: 40 óra kötetlen munkaidőben Kötelező óraszáma: 10 óra Heti munkaideje: 40 óra Kötelező óraszáma: 24 óra

Intézményvezető helyettesítési rendje: A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén az óvodavezetői feladatokat ellássák. Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléta alatt az óvodavezető helyettes, tagintézmény – vezető, munkaközösségvezető helyettesíti. Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás, hivatalos távollét vagy két műszakos munkarend esetén az egybeeső munkarend miatt, az óvodavezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni. Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem

tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető helyettesének kell ellátni. Amennyiben az intézményvezető helyettes akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat nem tudja ellátni, akkor a szakmai munkaközösség-vezető helyettesíti. Együttes hiányzásuk esetén a helyettesítést az óvodában tartózkodó leghosszabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus látja el. A vezető helyettesítésére vonatkozó további előírások:  a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett,  a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,  a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az óvodapedagógusok munkarendjét és a helyettesítési rendet, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak a dajkák munkarendjét, az óvodavezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működésének érdekeit figyelembe véve. Óvodapedagógusi munkakört óvodapedagógus, dajkát dajka helyettesítheti. A helyettesítésre vonatkozó alapelvek:     

az intézmény zavartalan feladatellátása dolgozók egyenletes terhelése a rátermettség és alkalmasság a szükséges szakmai felkészültség a meghatározott kompetencia körök.

Rendkívüli esetben, ha az óvodapedagógus helyettesítése nem lehetséges óvodapedagógussal, akkor a helyettesítést elláthatja olyan személy is, akinek pedagógiai végzettsége van. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában kell tartani. A távollévők helyettesítési rendjét valamennyi alkalmazott munkaköri leírása tartalmazza.

III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Szervezeti egységek Intézmény élén az intézményvezetője a szervezeti egység élén a szervezeti egységek vezetői állnak.

Utasítási, intézkedési jog gyakorlása:  

A magasabb vezető valamint a vezető beosztásúak a hozzájuk rendelt munkatársak tekintetében utasítási és intézkedési joggal rendelkeznek. vezető egy-egy alkalomra is adhat utasítási és intézkedési jogot.

1.1. Intézményvezető Az intézmény élén intézményvezető áll, aki a Nkt.68.§ (2)-a alapján, az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki munkáját a Nkt.69.§. vonatkozó előírásainak megfelelően látja el. Munkáját egy helyettes segíti a feladatok ellátásában. Az intézményvezető, a fenntartó által kerül kinevezésre, az érvényes jogszabályoknak megfelelően. Az intézményvezetőt a fenntartó nevezi ki, határozatlan időre szóló óvodapedagógusi munkakörben és legalább 5 évre szóló vezetői beosztásba. Az óvodavezető felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a Köznevelési Törvény alapján a fenntartó határozza meg. Az óvodavezető aláírásával igazolja annak tudomásulvételét. Az intézményvezetője egy személyi felelősként vezeti az intézményt a mindenkori törvényi előírásokban és belső szabályzatokban rögzítettek figyelembevételével. Intézményvezető a felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvényben és végrehajtási rendeleteiben rögzítettek alapján látja el. A kibocsátott dokumentumok, levelek, iratok, szabályzatok aláírására az óvodavezető egy személyben jogosult. Az iratoknak tartalmaznia kell az óvoda nevét, székhelyét, iktató számát, idejét. Az óvoda képviseletét az óvodavezető és a fenntartó ügyvezetője látja el, minden külső szervek felé történő tájékoztatás alkalmával. Az óvodavezető akadályoztatása esetén jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Intézményvezető felelőssége:              

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a munkáltatói feladatok törvényes ellátásáért, az intézményi szabályzatok elkészítéséért, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért az óvoda gazdasági eseményeiért, a pedagógiai munkáért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzések megszervezéséért, az intézmény közvetlen és közvetett partnerkapcsolatainak működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért a helyi szabályozásoknak megfelelően.

Intézményvezető feladatai:          

jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, az intézmény vezetése, alkalmazottak ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, a nevelő- fejlesztő munka irányítása és ellenőrzése, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a gyermekvédelmi munka irányítása, a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, szabályzatok készítése és folyamatos felülvizsgálata a törvényi előírásoknak megfelelően, az óvodai élethez szükséges dokumentációk napra kész vezetése, az szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása.

1.2. Tagintézmény – vezető Tagintézmény- vezető és vezetőhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja, határozatlan időre kinevezett alkalmazottnak. A megbízás 5 éves határozott időre szól. A tagintézmény – vezető, pedagógiai vezetőhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy lehet. Tagintézmény – vezető és vezetőhelyettes esetében feltétel, hogy a feladatait az intézményben lássa el. A tagintézmény – vezető és intézményvezetőhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. 1.3. Tagintézmény – vezető, intézményvezetőhelyettes jogköre és felelőssége Vezetői tevékenységüket az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik, felettük a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, mukaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A vezetőhelyettesek feladat és hatásköre kiterjed egész munkakörükre. A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre és személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Intézményvezető távolléte esetén:



teljes felelősséggel végzik a vezetői feladatokat.



közvetlenül szervezik és irányítják a nevelő munkát és az alkalmazottak munkáját.

Tagintézmény – vezető felelős: 

a tagintézmény pedagógiai munkájáért



alkalmazottak munkarendjéért, munkaidőnyilvántartás vezetéséért



gyermekbalesetek megelőzéséért a tagintézményben



tagintézmény szabályzataiért



pedagógusok ellenőrzéséért a tagintézményben



nevelőmunkát segítő alkalmazottak irányításáért, ellenőrzéséért, értékeléséért a tagintézményben



statisztika elkészítéséért a tagintézményben

Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Képviseleti joga: az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Intézményvezető helyettes felelős: 

nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, ellenőrzéséért, értékeléséért



pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében való résztvételért



pedagógus egyéni fejlesztésitervének megalkotásáért



helyettesítési beosztás elkészítéséért



szabadságolási terv elkészítéséért, nyilvántartásáért



munkaidő nyilvántartás vezetéséért



szülői szervezet működésének segítéséért



HACCP rendszer működtetéséért



gyermekbalesetek megelőzéséért



éves beiskolázásiterv elkészítéséért

Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

Képviseleti joga: az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt Kiadmányozási joga: jelen szabályzat alapján

1.4. Szakmai munkaközösségvezetők A szakmai munkaközösségvezető felelős:  az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programjának elkészítéséért, megvalósulásáért  módszertani értekezletek tartásáért, bemutató foglakozások szervezéséért.  Tanév végi összefoglaló elemzésért, értékelésért, beszámoló elkészítéséért  a munkaközösség tagjainak ellenőrzéséért Képviseleti joga: ő képviseli a szakmai munkaközösséget az intézményvezetősége felé, az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken

1.5. Belső ellenőrzési munkacsoport vezető BECS vezető felelős: 

intézményi önértékelési kézikönyv elkészítéséért



intézményben kritériumok meghatározásáért



önértékelés területeinek, szempontjainak meghatározása



intézményi önértékelési kézikönyv elkészítéséért



eredmények feltöltéséért az elektronikus rendszerbe

Képviseleti joga: ő képviseli a minősítő, elelnőrzési csoportot az ellenőrzések alkalmával

2. Vezetők közötti feladatmegosztás Intézményvezető hatáskör átruházása A vezető képviseleti jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: 

betegség,



tartós távollét,



egyéb akadályoztatás esetén

Tartós távollétnek minősül: 1 hónap Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők 

helyettesítési rend szerint



intézményvezteő egyedi felhatalmazása alapján felhatalmazásban meghatározott ügyben adott ideig ( 1.sz. melléklet felhatalmazás minta)

Az intézményvezető a jogszabályok által biztosított feladatkörökből átadja az alábbiakat: Intézményvezető helyettesnek: 

gyermekvédelmi szociális ügyeiben való eljárást



gyermekvédelmi munkaterv elkészítése



éves munkaterv előkészítésének jogát



munkaidő nyilvántartás heti ellenőrzését



ünnepek megszervezését



döntést minden olyan ügyben, mely a nevelőtestület közvetlen irányítása alá tartozó részvétellel kapcsolatos



gyermekek felvételi ügyeit áthelyezés, átvétel

Tagintézmény vezetőnek: 

tagintézmény vonatkozásában a gyerekek felvételét, átvételét



intézményi rendezvények szervezésének, lebonyolításának jogát



rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát



nevelőtestület pedagógiai munkájának ellenőrzési irányítási jogát



éves munkaterv összeállításának jogát

Belső értékelési csoport vezetőnek: 

önértékelési kézikönyvbe meghatározni a kritériumokat



önértékelési csoport vezetését

Szakmai munkaközösségvezetőnek:



az éves munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervének elkészítését



részt vesz a szakmai munak ellenőrzésében egyeztetve a vezetővel

3. Kiadmányozás eljárás rendje Külső szervezethez, személyhez küldendő irat kiadmányozásként csak az SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal felruházott személy írhatja alá. Óvoda nevében aláírási joga az intézményvezetőnek van. A pénzügyi kötelezettségvállalás kivételével egyedül ír alá. Kiadmányozási jog jogosultja az intézményvezetője, ezt átruházhatja és visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható át. Kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyi felelősségét. A vezető utasításban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek, vezetőnek. Amennyiben nem kiadmányozásra jogosult az aláíró “ h “ megjelölést kell alkalmazni. Intézményvezető kiadmányozása, az intézmény tekintetében: 

óvodaműködését meghatározó utasítások, intézkedések



szakigazgatási, szakhatósági, központi államigazgatási szervek, bíróságok, ügyészségek vezetői részére címzett iratok



intézményi beszámolók, dokumentumok

dokumentumok,

munkatervek,

szabályzatok,

ellenőrzési

tervek,

vezetői

értékelési

Tagintézmény – vezető, intézményvezető helyettes kiadmányozása 

megkeresésekre egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, ha azt a vezető nem tartotta fent vagy más személy nem kapott felhatalmazást.



feladatkörében meghatározott ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fent és más nem kapott rá jogosultságot.

IV. Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 1. Intézményvezető és fenntartó közötti kapcsolattartás rendje Az óvodavezető köteles a fenntartót minden intézményt érintő kérdésről tájékoztatni személyesen vagy e-mailben heti rendszerességgel. Minden héten egyszer az

ügyvezető és az óvodavezető személyesen megbeszélik a következő hét aktuális feladatait. 2. Vezetők közötti kapcsolattartás rendje: Kapcsolattartás a vezetőség között folyamatos az intézkedésekről kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást a jelen szabályzat tartalmazza. Feladat elosztást az arányosság és az arányos terhelés jellemzi. A megbeszéléseket az intézményvezető készíti elő, megbeszélésről feljegyzés készül. Vezetők a havonta tartandó megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezet működéséről, továbbítják a szükséges infromációkat az alájuk tartozó szervezetek felé. Feladatuk a tanév elején közösen összeállított éves munkaterv alapján felmerülő teendők egyeztetése. Intézményvezetője és a tagintézmény vezetője szükség esetén napi kapcsolatban áll egymással Rendkívüli vezetői értekezletet a vezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény vezetősége a Belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek alapján ellenőrzési feladatokat is ellát. Munkaközösség - vezetők az éves terv szerint és az aktuális feladatok alkalmával összehívják a munkaközösség tagjait. 3. Alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje: Kapcsolattartásnak különböző formái vannak, mindig azt a formát kell alkalmazni, amelyik a legcélravezetőbb az együttműködés érdekében. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi ülések, online, ..stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. Különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre vonatkozó napirendi pontokhoz, a véleményezési, egyetértési jogot gyakorló közösség képviselőjét meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A napirendi pontokról online tájékoztatást kell küldeni, az értekezlet előtt 3 nappal. Teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető, akkor hívja össze, ha azt törvény előírja illetve, ha az intézmény egészét érintő kérdés kerül tárgyalásra. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell készíteni. 4. Szülői közösség és a kapcsolattartás rendje Az óvoda, a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői képviseletet működtet. Az óvodai szülői képviselet javaslattevő, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken:

       

az óvodai szervezeti és működési szabályzat kialakításában, a házirend kialakításában, az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében.

Döntési jogkörébe tartozik:   

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, képviseletében eljáró szülői szervezet elnökének megválasztása, szülői szervezet tevékenységének szervezése

Az óvodai szülői képviselet: Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét a gyermeki jogok érvényesülését. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor, képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott tisztségviselőik útján közölhetik a vezetőséggel, nevelőtestülettel, fenntartóval. Kapcsolattartás formája a Szülői Szervezettel A Szülői Szervezet elnöke közvetlenül kapcsolatot tart az intézményegység vezetőjével és nevelési évenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. Szülői Szervezet tagjait a szülők válasszák maguk közül, minden évben az első szülői értekezleten. Minden csoportból egy szülő választható a Szülői Szervezetbe. Szülői Szervezet tagjai maguk közül választanak egy vezetőt aki képviseli az intézmény valamennyi szülői tagját. Szülők tájékoztatási rendje Szülők szóbeli tájékoztatási rendje: Az intézmény a gyermekekről a törvényi előírásnak megfelelően a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos ( szülői értekezlet ) és egyéni ( fogadóóra ). Szülői értekezlet rendje:

Az óvodai csoportok számára az intézmény nevelési évenként három szülői értekezletet tart. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a nevelési év rendjéről, feladatairól. Az újonnan beiratkozott gyermekek szülei beiratkozáskor megismerhetik a Pedagógiai Programot és kézhez kapják a Házirendet. Rendkívüli szülői értekezlet hívhat össze az intézményvezető, az óvodapedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekeket érintő aktuális problémák megoldására. Intézményvezető fogadóórájának rendje: Lotti& Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda Minden hónap első keddjén: 14:30 – 15:30 Tagintézményben: Minden hónap második keddjén: 14:00 – 15:00 Óvodapedagógusok fogadó órája: Munkaterv alapján Tájékoztatás egyéb formái:         

szülői értekezletek fogadó órák email-ek honlap nyílt napok nyilvános ünnepélyek, óvodai rendezvények egyéni beszélgetések az óvodapedagógusokkal családlátogatások faliújság

6. Nevelő testület és szakmai munkaközösségek 6.1. Nevelőtestület működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja

A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, tanácskozások, a hivatali titok fogalomkörébe tartóznak. A hivatali titok megőrzésére fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját. A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkörét a Nkt.70.§ (2) és (3) tartalmazza: A nevelőtestület dönt:        

a pedagógiai program elfogadásáról, az szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben.

értékelések,

A nevelőtestület véleményez: A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkatervben meghatározott számú és témájú értekezletet tart. Rendkívüli értekezlet hívható össze abban az esetben, ha azt a vezető szükségesnek tartja, vagy a nevelőtestületnek legalább a fele kezdeményezi. A nevelőtestületi értekezleteken minden pedagógus részt vesz, annak munkájába tevékenyen bekapcsolódik. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén, az intézményvezető dönt. A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. A napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat emailben, az értekezlet előtt 3 nappal az érintetteknek az intézményvezető megküldi. A nevelési év rendes értekezletei: 

alakuló értekezlet



tanévnyitó értekezlet



félévi és évvégi értekezlet



tavaszi nevelési értekezlet

A rendkívüli nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása előtt három nappal a napirendek kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására. A rendes és rendkívüli nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül, melyek kötelező tartalma:     

dátum, helyszín pontos meghatározása, napirendi pontok felsorolása, jegyzőkönyvvezető megnevezése, jelenléti ív

A jegyzőkönyvet, minden alkalommal aláírják:   

óvodavezető, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítő aláíró.

A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába – irattárába – kerülnek határozati formában. 6.2. Szakmai munkaközösség A munkaközösség közös minőségi munkára, szakmai munkára, annak tervezésére, ellenőrzésére, szakmai munkaközösségeket hozhat létre. Szakmai munkaközösség elsődleges feladata, a közös gondolkodás, a helyi pedagógiai program alapján a főbb irányvonalak megvalósítása, az éves intézményi munkaterv alapján az oktató nevelő munka éves tervezése, megvalósítása. A szakmai munkaközösség tevékenysége A szakmai munkaközösség feladatait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Szakmai munkaközösség összesen egy működhet az intézményben. A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek a vezető személyére, majd nyílt szavazással válasszák meg a vezetőjüket. Szakmai munkaközösség vezetője szorosan együttműködik az intézményvezetőjével, és rendszeres tájékoztatást ad a szakmai munkaközösség munkájáról. Az intézményvezető a szakmai munkaközösség ülésein meghívottként részt vehet. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják:

   

javítják az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik, tökéletesítik a módszertani eljárásaikat, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a különböző programok elkészítését.

A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját.  Módszertani értekezletet tart, bemutató foglakozásokat tart és szervez.  Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, továbbképzését.  Tanév végén összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről.  Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. 7. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az intézményvezető és a fenntartó képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. Az óvodai munka megfelelő szintű irányítása érdekében az óvoda rendszeres kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel:           

Fenntartóval Önkormányzattal Montessori Egyesülettel Montessori intézményekkel Védőnői szolgálattal Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal Területileg illetékes Nevelési Tanácsadóval és Pedagógiai Szakszolgálattal Szülői szervezettel Kerületi- bölcsődékkel, általános iskolákkal Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal Óvodai étkeztetést biztosító céggel

7.1. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal 

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság valamint a Nevelési tanácsadó szakvéleményének megismertetése az óvodapedagógussal Felelős: intézményvezető helyettes, gyermekvédelmi felelős

 

Gyógypedagógus előzetes információgyűjtése, hospitálás a gyermek megfigyelésének megszervezése Felelős: intézményvezető helyettes TEAM megbeszélések megszervezése Felelős: intézményvezető helyettes

7.2. Kapcsolattartás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Kapcsolattartásért felelős: Gyermekvédelmi felelős Kapcsolattartás módja: 

Intézményi jelzés írásban a szolgálatnak, ha probléma van



Írásos jelzés és visszajelzés tanügy-igazgatási dokumentumok között történő iktatás



Szükség szerint esetmegbeszélések



Szükség szerint családlátogatás a szolgálat, a gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógus együttes részvételével

Ellenőrzés módja: dokumentum ellenőrzés, konzultációkon részvétel Dokumentálás módja: 

Határozatok, levelezés tanügy-igazgatási dokumentumok közötti nyilvántartással



Családlátogatásról, esetmegbeszélésről feljegyzés, napló, bejegyzés készítése

V. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje Pedagógiai munka ellenőrzését elláthatja egyeztetés alapján: 

fenntartó



intézményvezető



tagintézményvezető



intézményvezetőhelyettes



munkaközösségvezető



BECS vezető



szakértő

A fenntartó  ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét,  hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét a nevelési-oktatási intézményben, továbbá a gyermekvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket,  évente értékeli a munkatervet és beszámoltatja az óvodavezetőt  a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett,  értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét,  ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a szervezeti és működési szabályzatot. Az óvodavezető, az ellenőrzési ütemterv alapján, a pedagógiai eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében    

munka

ellenőrzi, értékeli az alkalmazottak munkáját, belső ellenőrzés rendszere átfogja az óvodai nevelő-fejlesztő munka egészét, minden évben meghatározza annak az óvodapedagógusnak a személyét, aki minősítésben vesz részt Belső ellenőrzési munkacsoport vezetőjével egyezteti az önértékelési kézikönyvben meghatározott kriériumokat

Egyrészt biztosítja a minőségi munkavégzést, azzal, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténhet, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. 

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzés alapjait a Önértékelési kézikönyvben rögzített kritériumok biztosítják

Az óvoda vezetője minden nevelési év elején elkészíti a részletes belső ellenőrzési tervet, mint a Munkaterv mellékletét - ebben megjelöli:    

az ellenőrzésre jogosult személyeket, az ellenőrzés célját, az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés idejét, határidejét.

Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:    

az óvodavezető a szülői szervezet fenntartó szakmai munkaközösség

Az ellenőrzés kiterjed:  

a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

Az ellenőrzés területei:      

pedagógiai, szervezési, tanügy - igazgatási feladatok ellenőrzése, időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, foglalkozások, írásos dokumentumok, foglalkozáson kívüli tevékenységek ellenőrzése, program megvalósulásának szintje a csoportokban és az óvoda életében, gazdasági jellegű ellenőrzések, munka és tűzvédelmi ellenőrzések.

Az ellenőrzés formái:  

tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján, spontán, alkalomszerű ellenőrzések.

Az ellenőrzés módszerei:    

foglalkozások látogatása gyermekmunkák vizsgálata, írásos dokumentumok, tanügyi nyomtatványok vizsgálata, beszámoltatás (szóbeli, írásbeli).

Az ellenőrzés tapasztalatait a munkatervi feladatok, pedagógiai program követelményei, önértékelési kézikönyv valamint a gyermekek fejlődése, fejlettsége alapján kell elemezni, értékelni. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.

Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell, megállapítva az eredményeket és az esetleges hiányosságok megszüntetésére tett, szükséges intézkedéseket. A belső ellenőrzési munkacsoport vezetője, a munkaközösség-vezető és a gyermekvédelmi felelős elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az óvodavezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzésben. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:  

fogja át a pedagógiai munka egészét segítse elő a pedagógiai munka magasabb színvonalú ellátását

Az óvodavezető a fenntartóval egyetértésben külső szakmai ellenőrzést is elrendelhet.

1. §

VI. Óvodai védő, óvó előírások

2. §

1. Gyermekvédelmi munka megszervezése és ellátása

Ezen intézményi belső szabályozásnak megfelelően az óvoda nevelési évre szóló munkatervének részét képezi a „Nevelési évre szóló intézményi gyermekvédelmi terv”. Az intézményvezető helyettes, mint gyermekvédelmi felelős és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy más, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az intézményvezető helyettes megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési –oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Gyermekvédelmi felelős feladata:  egészségnevelési, családi nevelési közös program kidolgozásának segítése, figyelemmel kisérése,  közreműködik a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében,  szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére,

 kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Intézményekkel, Népjóléti Irodával, Családgondozó Központtal.

3. §

2. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés, olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Ezen Szabályozás egységet alkot a fenntartó által jóváhagyott házirend megfelelő fejezeteivel. A fenntartó és/vagy az intézményvezető megállapodást köt a védőnőkkel és megállapodást köthet az orvossal az orvosi ellátás érdekében. Az orvosi feladatok ellátása nem kötelező feladata az intézménynek. Az orvos, valamint a védőnő a Megállapodásban megjelölt módon és rendszerességgel látja el az óvodás gyermekeket. Az óvodavezető gondoskodik arról, hogy az orvos és védőnő munkájához a szükséges feltételeket biztosítsa: vizsgálati hely, idő, óvodapedagógusi felügyelet. A védőoltások az óvodában nem adhatók be. A nevelési év során meghatározott időpontban és szükség szerint védőnő látogatja az óvodát. Nevelési évenként minden gyermek - a szülő írásbeli beleegyezésével - egy alkalommal részt vesz fogászati szűrésen. Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálattal meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani: fertőtlenítés, takarítás, mosogatás és mosás során. Az óvodát csak teljesen egészséges gyermek látogathatja, a gyermekek esetleges gyógyszerérzékenységéről, allergiás és más krónikus betegségeiről a szülő tájékoztatja a csoportos óvodapedagógust.

Az óvodában megbetegedett, lázas gyermekről azonnal értesíteni kell a szülőt, a gyermek mielőbbi orvoshoz való juttatása érdekében. Lázas gyermeknek minősül a Házirendbe meghatározott testhőmérsékletet elérő gyermek. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát nem látogathatja. A gyermek betegségét követően csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát. Fertőző megbetegedések esetén az óvoda helyiségeinek fertőtlenítését különösen a csoportszoba és öltöző, minden esetben el kell végezni. Az óvoda melegítőkonyhájába csakis azok a dolgozók léphetnek be, akik érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezik. A csoportszobába szülő csak egészségesen tartózkodhat. Az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező az évente megtartott foglalkozás egészségügyi vizsgálaton való részvétel.

3. Balesetvédelem Az óvoda dolgozóinak feladatai a balesetek megelőzésében és balesetek esetén A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Ezen fejezet egységet alkot a fenntartó által jóváhagyott– házirendben foglaltakkal. Az óvodavezető felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó vezetői feladat. Minden pedagógus feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás, tűzriadó terv és a házirend rendelkezéseit (aláírásukkal igazolják). Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét (védő, - óvóelőírások figyelembe vételével). Az óvodapedagógusnak fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra – mindezeket dokumentálja a csoportnaplóban. Különösen ha:

    

az udvaron tartózkodnak, ha különböző közlekedési eszközzel közlekednek, ha az utcán közlekednek, ha valamilyen rendezvényen vesznek részt, és egyéb esetekben.

A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárolhat illetve minden játéknak rendelkezni-e kell minősítéssel. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt, a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a gyermekbaleset, amely  

a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,

  

a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.

A kormányhivatal a nem állami intézményfenntartótól, a Központ a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet, a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére. Az óvodapedagógus feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket meg kell tenni:     

a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni, ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének.

Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben, mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Minden gyermekbalesetet követően, meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

4. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.),  a tűz,  a robbanással történő fenyegetés. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének azonnal/haladéktalanul jelenteni.

Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről. Akadályoztatása esetén az általa meghatározott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportnak a Tűzriadó terv és a Bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:    

Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó óvodapedagógusnak a termen kívül (pl: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket, az épület elhagyásában segíteni kell! A helyszínt és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó óvodapedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt – e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvodapedagógusnak meg kell számolnia!

Az épület kiürítése a Tűzriadó terv szerint történik. A gyermekek elhelyezése a körzetileg legközelebb eső közösségi helyre történik. Az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodni kell az alábbi feladatokról:     

a kiürített tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerelési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),

  

a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! Tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv” robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv) utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak, az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet lezárt borítékban kijelölt helyen, kell elhelyezni. Bombariadó esetére meghatározott szabályok Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti, menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény minden épületében évente legalább egyszer el kell gyakorolni. Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az óvoda épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani. A bombariadót a vezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti:    

az intézmény neve, pontos címe, emberélet van-e veszélyben, a vélt bomba által veszélyeztetett épületek, a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja.

A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót. 5. Dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt is – a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó személyek számára a dohányzás tilos. A nem dohányzók védelméről szóló 2005. évi CLXXXI. törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásért az óvodavezető felel.

6. UV és a szmog káros hatása A nap káros ultraibolya sugárzás mértékét 0-10 közötti UV indexszámmal jellemzik. Ennek értéke a nyári hónapokban 5-7 között van, de rövid időszakokban előfordul a 8,59,0 érték is. Amennyiben az UV sugárzás magas 11 és 15 óra között árnyékos helyen kell tartózkodni. Célszerű fényvédőkrém használata, illetve kevés testrészt fedetlenül hagyó sapka, ruha viselése, napernyő használata. Ha a légszennyezettség túllépi a megengedett 200 mikrog /m 3 egészségügyi határértéket, akkor szmogriadót hirdetnek. Szmogriadó esetén kerülni kell a szabadban tartózkodást.

7. Hőség elleni védekezés A magas hőmérséklet elleni védekezés céljából hőség – előrejelző rendszer működik. A hőhullámok káros hatásainak csökkentésére, illetve megelőzése érdekében kialakult a háromfokozatú hőségriasztás. A fokozatok a hőmérsékleti küszöbérték meghaladásának szintjeitől és az előre jelzett időtartamtól függnek. A hőséget nehezen viselik a gyermekek. Bő folyadékfogyasztás, bőrvédelem megfelelő öltözködés és napvédő készítmények használatával, besötétített, légkondicionált hűvös helyiségben való tartózkodás kötelező. Rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

4. §

VII. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés 1. Az óvoda hivatalos szakmai alapdokumentumainak nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai:   

Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda Pedagógiai Programja Szervezeti és Működési Szabályzata Házirend

Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetőek. A nyilvánosságról és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről az épületben jól látható helyen tájékoztatni kell. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten.

köteles

Az intézménybe újonnan beiratkozott gyermekek szülei szóbeli tájékoztatást kapnak az óvoda pedagógiai programjáról, valamint írásbelit a házirend szabályairól.

2. Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumainak használata Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumait minden érintettnek rendelkezésére kell bocsátani. Az alapvető dokumentumokból, továbbá az éves munkatervből köteles az óvoda vezetője legalább egy példányt biztosítani a nevelési év első szülői értekezletére. 3. Az óvoda által használt nyomtatványok 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet VII. fejezetének szabályozásait és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló általános rendelkezéseit figyelembe véve az óvoda iratkezelési rendje és szabályozása e szerint készült. Nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatványok: óvodai törzskönyv, ellenőrzési napló, munkahelyi baleseti jegyzőkönyv, szabadság engedély tömb, nyugta tömb, soros iktatókönyv, egészségügyi törzslap, egészségügyi nyilatkozat. Nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, elektronikus okiratok: óvodai felvételi és előjegyzési napló, felvételi és mulasztási napló, óvodai szakvélemény, értesítés óvodai jogviszony létesítéséről illetve megszüntetéséről, felhívás a rendszeres óvodába járásra, értesítés igazolatlan óvodai mulasztásról, értesítés óvodaváltoztatásról, egyéni nyilvántartási lapok, foglalkozási napló, szakértői vélemény iránti kérelem.

Elektronikus úton előállított, meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatványok: óvodai csoportnapló, óvodavezetői ellenőrzési jegyzőkönyv, szakmai ellenőrzési jegyzőkönyv, kérelem óvodai felvételre, értesítés óvodai felvételről, óvodalátogatási igazolás, mulasztások igazolása, nyilatkozat étkezési kedvezmény igénybevételéről, alkalmazotti jogviszony - keletkezésével, a jogviszony alatti változásokkal és a megszűntetésével - kapcsolatos dokumentumok, beutaló orvosi alkalmassági vizsgálatra, étkezési ív, gyermek fejlődésének nyomon követése, egyéni fejlődési lapok.

3.1. A nyomtatványok érvényessége és hitelessége Akkor érvényes és hiteles, ha tartalmazza:    

az óvoda címét, a megnyitás és lezárás időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjét.

3.2. A nyomtatványok és tárolt dokumentumok rendje A dokumentumokat a törvényi előírásoknak megfelelően és ideig őrizzük. 3.3. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikusan előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az óvodavezető utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomatást követően:    

el kell látni az óvodavezető eredeti aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével, az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány„ az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, a jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az adatkezelési szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi jogok, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az óvodavezetőnek kell gondoskodni. 3.4. Hitelesítés rendje Egész nevelési évre előre kinyomtatott és sorszámozott lapokból álló nyomtatványon. Az első oldalon szerepel: intézmény neve, intézmény címe, OM azonosító. A nyomtatvány megnyitása a nevelési év első napján az intézményvezető aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával történik. A nyomtatvány lezárása a nevelési év utolsó napján az intézményvezető aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával történik. A Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát:    

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott óvodapedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei óvodapedagógus és óvoda lista.

Minden elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványon szerepelnie kell az iktató számnak, óvodavezető aláírásának és az óvoda körbélyegzőjének.

4. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:     

egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység.

Az óvodába szórólap, hirdetés az óvoda faliújságján csak az óvodavezető engedélyével kerülhet ki. Az óvodában ügynökök, üzletszervezők vagy más személyek kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.

4.1. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az óvodavezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:  a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét,  a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját,  a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az óvodavezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:  újságok terjesztése,  szórólapok,  plakátok,  szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az óvodavezető által kiadott engedély határozza meg.

5. §

VIII. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: 

a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetésére és óvodapedagógusnak felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására,



a gyermek távozásakor: a gyermek óvodapedagógustól való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.

Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:  

a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy

A külön engedélyt az óvodavezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:  a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve  a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetővel vagy az óvodavezető-helyettessel történő előzetes egyeztetés alapján léphetnek be és tartózkodhatnak az intézményben a házirend betartása mellett.

6. §

IX. A létesítmények és helyiségek belső használati rendje

1. Általános szabályok Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodók kötelesek:      

a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.

Aki betörést észlel, haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget és az óvoda vezetőjét. A rendőrség megérkezéséig az épültbe senki sem léphet be. A helyiségek, létesítmények berendezéseiért, rendjéért a használatba vevő a használatba vétel ideje alatt felelős. A berendezési tárgyakat, eszközöket csak az óvodavezető engedélyével szabad az épületből kivinni. A dolgozók kötelesek a munkahelyükön az elvárható rendet és fegyelmet megtartani.

2. Az épület használati rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben, rendeltetésszerűen akkor és oly módon használhatják, hogy ne zavarják a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Az óvoda épület nyitását és zárását a dajkák és rendkívüli esetben a délutános óvodapedagógus megbeszélés alapján végzik a munkaköri leírásukban részletezett szabályok szerint. Aki zárja az épületet, az köteles ellenőrizni az alábbiakat:   

közlekedési utak szabadon hagyását, az elektromos berendezések kikapcsolt állapotát, az ablakok zárt állapotát.

3. Az óvoda helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok A gyermekek az óvoda helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Az óvoda helyiségei nem nyilvános játszószobák, ezért a hazavitelkor a szülő nem használhatja játszószobaként. Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az épületből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és anyagi felelősségvállalást. Az egyes csoportszobák működési rendjét a dolgozók munkarendje határozza meg.

4. Az udvar használati rendje Az óvoda udvarán az óvodás gyermekek csak óvodapedagógusi felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak óvodapedagógusi felügyelettel használhatják. Az óvoda udvara nem nyilvános játszótér, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek nem használhatják. Kivételt képeznek az intézmény által szervezett családi rendezvények.

5. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha nem veszélyezteti az alapfeladat ellátást – a fenntartó dönt az intézményvezetővel egyeztetve. Az intézmény béreleti szerződéseiben ki kell kötni az intézményben tartózkodás idejét a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A

terembérlőnek a helyiséget a gondnok nyitja ki a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kart a károkozónak meg kell téríteni. A gyermekek által okozott kart a házirend tartalmazza.

6. Telefon használati rendje A dolgozó a mobilltelefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál. Mobiltelefonját a pedagógus munkaidejében a gyermekek között sem a csoportszobában, sem az udvaron magáncélú beszélgetésre nem használhatja. Mobiltelefonját cask rendkívüli esetben használhatja csoportszobán kívül. Az intézményi telefon cask hivatalos ügyek intézésére használható csak sürgős esetben használható magáncélra.

7. §

XI. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak. 2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

A hagyományápolás eszközei    

ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.) Az intézmény hagyományai érintik

  

az intézmény ellátottjait (gyermekeket), a felnőtt dolgozókat, a szülőket A hagyományápolás érvényesülhet továbbá, az intézmény  

gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület megőrzéséről.

feladata,

hogy

gondoskodjon

a

hagyományok

ápolásáról,

3. Foglalkozások, tevékenységek rendje és formái Az Óvodai Nevelés Országos alprogramja meghatározza az óvodai élet, tevékenységi formáit. Az óvodában a fejlesztési folyamat szervezeti keretei mind irányított, mind kötetlen formában vegyes csoportban valósul meg. A foglalkozásokat heti rendben rögzítjük egy tanévre előre, foglalkozási áganként a Pedagógiai Programunknak megfelelően. A foglalkozások témáját és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztési feladatokat valamint a játéktevékenységet a csoportnaplóban rögzítjük. Heti egy alkalommal a Tagintézmény a Hárshegyi úti óvoda tornatermében tartja a szervezett, kötelező testnevelési foglalkozást, melynek adminisztrációja a csoportnaplóban történik.

4. Önköltséges fakultatív szolgáltatások szervezésének rendje A szülők kérését figyelembe véve az óvodavezetője engedélyezi azon fakultatív, szolgáltatásokat, melyek az óvoda alapfeladatát nem sértik, és a pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését és a feladatok megvalósulását segítik. A szervezéséhez a feltételek adottak, illetve az óvoda életét nem zavarják. A fakultatív programokra a jelentkezés, írásban történik, mellyel a szülők a tanfolyam költségét is vállalják.

5. Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága Az óvoda szervezeti és működési szabályzatát, pedagógiai programját minden partner számára hozzáférhetővé kell tenni, ennek módja:  

intézményi honlap, óvodavezető irodája.

Az óvoda házirendjét:  

az intézményi honlapon, valamennyi új gyermek szülője részére nyomtatott formában át kell adni, melynek átadás-átvételét dokumentálni kell.

A működés nyilvánosságának erősítése: különös közzétételi lista Az óvoda honlapján kötelezően, minden nevelési év kezdetekor a statisztikai jelentés időpontjában – mindenkori év október 15-ig – az alábbi intézményi adatokat kell közzétenni:     

az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, a dajkák számát, szakképzettségét, a nevelési év rendjét, nyitva tartás rendje, az óvodai csoportok számát, a gyermekcsoport létszámát.

Feladat: Közzétételi kötelezettség az óvoda honlapján, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele.

8. §

XI. Titoktartási kötelezettség

Az óvodavezetőt, a beosztott pedagógust, pedagógiai asszisztenst továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermekek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel kapcsolatban szerzett tudomást. A kiskorú gyermek szülőjével közölhető, minden gyermekével összefüggő

adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. Az adat közlése, akkor is sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleteken a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mind azokra, akik a nevelőtestületi értekezleten részt vettek. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést a vezető kezdeményezheti írásban, nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermek adatainak nyilvántartására és továbbítására a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) esetében. Az adatok nyilvántartásában és továbbításában részt vevőkre vonatkozik az adatkezelési szabályzatban rögzített előírás. A Nkt.-ben meghatározottakon túlmenően a gyermekekkel kapcsolatban adatok nem közölhetőek.

XII. Fakultatív Hit és Vallásoktatás feltételeinek biztosítása Az óvoda biztosítja a szülő kérésére a fakultatív hit - és vallásoktatást a történelmi egyházak számára.Ehhez szükséges az óvoda és az egyház közötti együttműködési megállapodás és az egyház által biztosított hitoktató. Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a hitoktatáshoz a termet.

9. §

XIII. Záró rendelkezések

Jelen szervezeti és működési szabályzat csak a nevelőtestület elfogadásával, az óvodai szülői képviselet egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása, az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:

    

a fenntartó, a nevelőtestület, az óvodavezető, a szülői képviselet, a jogszabályi kötelezettség

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülők teljes körét is tájékoztatni kell. Tájékoztatás formája: dokumentáltan csoportos szülői értekezleten. Jelen szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület elfogadását követően, a szülői szervezet véleményének kikérésével, a fenntartó egyetértésével módosítható. Az óvoda törvényes és eredményes működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezen szabályzatok, mint ügyvezetői utasítások jelen szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül módosíthatók. A szervezeti és működési szabályzat mellékleteI 

az adatkezelési szabályzat



munkaköri lerás minta

Munkaköri leírás minta Dajka munkakör 10. § 11. § MUNKAKÖRI

LEÍRÁS

I. Személyi adatok Név: Születési név: Születési idő: Munkakör: Alkalmazás előfeltétele:

dajka óvodai dajka végzettség munkaköri orvosi egészségügyi alkalmasság

II.

Szervezeti adatok Munkáltató neve, címe:

Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda

Munkavégzés helye:

Budapest Hárshegyi u. 3.

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

intézményvezető

Közvetlen szakmai felettese:

óvódapedagógus

Munkahelyi vezetője:

intézményvezető

Közvetlen beosztott munkakörök: nincs Helyettesítés:

óvodavezető által meghatározott dajkák

Heti munkaidő 40 óra/hét, hétfőtől péntekig, változó munkakezdéssel, az óvoda munkarendje, és az óvodavezető által elkészített munkaidő-beosztás szerint.

Munkaidőn túl behívható, túlmunkára és a távollévő dolgozó helyettesítésére kötelezhető. III. Hatásköre, jogköre -

Az óvodai SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően, ellátja az intézmény dajkai feladatait. Az óvodapedagógus utasítása szerint segít a gyermekek gondozásában, étkeztetésben, öltöztetésében. Munkáját a foglakoztatás szabályai, a szakterületére vonatkozó jogi rendelkezések, és az Óvoda Pedagógiai Programjának betartásával végzi. Kellő tájékozódás alapján dönt munkáját érintő kérdésekben. Egyéni illetékessége és képzettsége alapján látja el feladatait, szükség esetén tanácsot kér. Javaslattételi joga van a napi munkáját közvetlenül érintő kérdésekben, a munka szervezésével, saját továbbképzésével kapcsolatban. Jogait a Munka Törvénykönyve, a Nemzeti Köznevelési Törvény és a Óvoda belső szabályzatai tartalmazzák.

IV. Felelőssége -

Kompetenciájának megfelelően feladatai szakszerű ellátása, a gyermekek gondozása, testi- és lelki épsége. A munkarend és munkafegyelem, a tűz és munkavédelmi előírások betartása. Az intézmény vagyonának megőrzése, a gépek, eszközök rendeltetésszerű használata, az okozott kárért a munkaszerződése, illetve jogszabályi előírások alapjántartozik felelősséggel.

- Munkaköréhez kapcsolódó szabályzatok, utasítások, ÁNTSZ, HACCP előírások betartása. - Az óvoda környezetének tisztasága. - Az óvoda épületének biztonságos bezárása (ellenőrzi a nyílászárókat, világítást, vízcsapokat). - A csoport textíliájának, edényeinek, evőeszközeinek leltár szerinti elszámolása, a törési napló vezetése. - A bizalmas információk kezelése. V. Kötelessége - Óvoda belső szabályzataiban foglaltak betartása. - A munkaterületét érintő jogszabályi rendelkezések, utasítások, intézkedések betartása. - Az Óvoda takarékos gazdálkodási elveinek betartása. - A jogszabály és a munkáltatója által előírt oktatásokon, továbbképzéseken részt venni. - A munkahelyi vezetője által meghatározott időpontban, munkaképes állapotban munkahelyén megjelenni és a munkát felvenni. - Munkakezdésének időpontjában - védőruhában és védőcipőben esztétikusan felöltözve a csoportszobában várni a gyermekeket. - Munkaidő letelte előtt csak engedéllyel távozhat. - Munkába érkezést illetve távozást jelenléti íven aláírásával igazolni. - Munkából való távolmaradása esetén a távollét okáról közvetlen felettesét 24 órán belül tájékoztatni. - Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi, családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkokat, adatokat megőrizi, az adatvédelmi szabályokat betartani. - Szakma szabályai szerint etikus magatartást tanúsítani. - Munkájáról rendszeresen tájékoztatni az intézményvezető helyettest. - A napi munkája során bármilyen problémával, rendellenességgel találkozik a közvetlen felettesével szóban közölni. - A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát, és jogait tiszteletben tartani, védelmet biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. - Minden gyermeket egyenlő bánásmódban részesíteni felekezeti meggyőződésétől, vagy származásától függetlenül. - Gyermek nem veti alá testi fenyítésnek, embertelen bánásmódnak. - Alkotói módon együttműködni a munkatársakkal. VI. Szakmai feladatok Gondozási és nevelési feladatok

- A csoport óvodapedagógusainak irányításával segít a gyermekek gondozásában, nevelésében, a helyi pedagógiai programnak, a munkatervnek megfelelően részt vesz a gyermekcsoport életében. - Gyermeket nem veti alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek, vagy bánásmódnak, megfélemlítésnek, étel vagy levegő elvonásnak. - Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek. - Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvodapedagógus útmutatásait követi. - Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvodapedagógussal együtt kiosztja, az edényeket étkezések után leszedi, szükség esetén elmosogatja. - A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket. - Fokozottan figyel a mosdóban lévő gyermekre, az ürítéshez szükséges segítséget megadja. - Az arra rászoruló gyermeket lemossa, tisztába teszi. - A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. - A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvodapedagógus útmutatásait követve. - A játékeszközöket tisztán tartja és helyére pakolja, ha szükséges - Részt vesz az eszközök készítésében - A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. - Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását. - Az óvodai nevelés eredményességéhez minőségi szolgáltatást nyújt. - Alkotói módon együttműködik a kollégákkal, hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához. - Részt vesz az alkalmazotti értekezleteken. - A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik. Konyhai feladatok - Az óvodába szállított élelmiszer átvétele, szétosztása és a melegítő konyha tisztán tartása. - A szállítótól az étel átvétele. - A reggeli, az ebéd és az uzsonna szétosztása, tálalása. - Az étkezések után a használt edények elmosogatása. - Minden ételféleségből ételmintát tesz el, amit a lejáratig hűtőszekrényben kell tárolnia.

- Felelős a konyha mindenkori tisztaságáért, a higiéniai és munkavédelmi szabályok betartásáért. - A tálaló konyha, étkező és a konyhához tartozó mellékhelyiségek napi takarítása, a konyhában található gépek, berendezések rendben tartása, tisztítása. - Az ételhulladék megfelelő kezelése, tárolása, annak átadása az elszállításra kijelölt személynek. - A HACCP nyomtatványok naprakész vezetése, hó végén leadása az óvodavezetőnek. Takarítási feladatok - A csoportszobájának rendben tartása, napi takarítása, az edények, illetve a textilneműk (asztalterítők, törölközők, ágyneműk) tisztán és rendben tartása, mosása, vasalása. - A csoporthoz tartozó fürdőszoba, folyosó, illetve öltöző napi tisztán tartása, hetente teljes takarítása. - Az óvoda egyéb helyiségeinek beosztás szerinti takarítása. - A játékeszközöket tisztán tartása, szükség esetén fertőtlenítése. - A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja. - Évente négy alkalommal nagytakarítás (ablaktisztítás, függönymosás, radiátor és az ajtók lemosása

VII. Egyéb -

-

-

A csoportszobában mobiltelefont magán célra nem használ. Magánügyeit telefonon a csoportszobán kívül röviden intézi úgy, hogy az a napi munkáját ne zavarja. A kiírt munkakezdéstől eltérni csak az óvodavezető előzetes engedélyével lehet. A csoportszobában idegen csak az óvodavezető tudtával és engedélyével tartózkodhat. Köteles az óvodavezetője által meghatározott - napi munkaköri feladataiba nem tartozó - munkát a vonatkozó jogszabályoknak és utasításoknak megfelelően határidőre elkészíteni és a tevékenységéről beszámolni. Az Óvodán kívüli személyeket csak munkakörével összefüggésben, az óvoda érdekeinek sérelmei nélkül, a valóságnak megfelelően, valamint az egészségügyi és a személyes adatok védelméről szóló szabályok megtartásával tájékoztathat. A média fele - beleértve az írott és az elektronikus sajtót is – nyilatkozatot, riportot kizárólag az az óvodavezető vagy az ügyvezető írásos engedélye alapján tehet.

VIII. Nyilatkozatok -

A munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkakör határain belül a munkáltató – mérlegelési jogkör alapján – bármely feladat elvégzésére utasíthatja.

-

-

A szerződő felek kölcsönösen kijelentik, nincs tudomásuk olyan körülményről, amely szerint Munkavállaló a megjelölt munkakörben való foglalkoztatása jogszabályi tilalomba vagy korlátba ütközik. A munkavállaló kijelenti, hogy a munkakör betöltésére alkalmas, a munkaköri leírás tartalmát Munkáltatóval közösen értelmezte, az abban foglaltakat tudomásul veszi. A munkavállaló jelen munkaköri leírást, az aláírással egyidejűleg átvette, az abban foglaltak megtartásáért kötelezettséget vállal.

Jelen munkaköri leírás: - az aláírás napján lép hatályba, és az új munkaköri leírás napjáig érvényes, - kötelező érvénnyel rögzíti a munkavégzés szabályait, - a Munkaszerződés melléklete. Budapest, ………………………. intézményvezető

A munkaköri leírásban foglaltakat elfogadom, és magamra nézve kötelezőnek tartom. Egyben tudomásul veszem, hogy fentiekben bármilyen változás történik, úgy szükséges a munkaköri leírás módosítása. Budapest, ……..………………… munkavállaló

Munkaköri leírás minta Óvodapedagógus MUNKAKÖRI LEÍRÁS

III. Személyi adatok Név: Születési név: Születési idő: Lakhely: Tartózkodási hely: Adószám: Munkakör: Besorolás: Alkalmazás előfeltétele: IV.

óvodapedagógus óvodapedagógusi diploma munkaköri orvosi egészségügyi alkalmasság erkölcsi bizonyítvány

Szervezeti adatok Munkáltató neve, címe: Munkáltató fenntartója: Munkavégzés helye:

Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda ÖKO – HÁMOR Környezetvédelmi Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Budapest, Hárshegyi u. 3.

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

intézményvezető

Munkahelyi vezetője:

intézményvezető

Szakmai felettesei:

intézményvezető és helyettese

Közvetlen beosztott munkakörök: dajka Helyettesítés:

elsősorban óvodapedagógus váltótársa, illetve az óvodavezető által kijelölt óvodapedagógus

12. § Munkaidő, munkarend: Nkt. 62.§ (8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. A 62.§ (4)-(5) és (8) bekezdéseiben meghatározott szabályozás szerint tehát a teljes álláshelyen alkalmazott óvodapedagógusok:    

heti munkaideje 40 óra kötött munkaidejük heti 32 óra a megtartandó foglalkozások száma heti 32 óra a heti 40 órás munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 órát a 62.§ (8) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kell fordítaniuk. A 62.§ (8) bekezdésének végén megfogalmazottakra pedig azért van szükség, mert ellenkező esetben a 32 óra foglalkozás megtartását követően a 32 órás kötött munkaidőben nem lehetne elrendelni az óvodában értekezletet, nem lehetne ünnepségeket tartani, a nevelési folyamat előkészítésével és fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai tevékenységet végezni. Ennek biztosítására emelte be a törvény a 32 órás kötött munkaidőn túli, maximálisan heti 4 óra időkeretet. Ez persze azt jelenti, hogy – a munkáltató döntésétől függően – az óvodapedagógusok kötött munkaideje a 32 órát meghaladóan akár heti 36 óra is lehet. Az előírás azt is jelenti, hogy a heti teljesített 32 órán túl 36 óra időtartamig eseti helyettesítés rendelhető el, amiért – a korábban jogszabályban meghatározott – túlóradíjat nem kell fizetni. A pedagógus számára– a kötelező óraszámon felül – a nevelőmunkával összefüggő rendszeres feladatokra a megbízását vagy a kijelölést az óvodavezető adja. Az óvodavezetőnek figyelembe kell venni az arányos munkaterhelés elvét a kijelöléskor. Rendkívüli esetben (betegség, természeti katasztrófa,) az aránytalan teherviseléstől eltekinthet a feladatok meghatározásakor a vezető szem előtt tartva a gyermekek érdekeit.

Munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai Az óvodapedagógus köteles naprakész munkaidő-nyilvántartást vezetni, melyet az óvodavezető heti rendszerességgel ellenőriz és kézjegyével lát el. Szabadság: -

A munkavállaló szabadsága az Mt. alapján kerül megállapításra.

Munkarend: Munkaidő kezdete:

munkaidő vége:

II. Hatásköre, jogköre -

Az óvodai SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően, ellátja az intézmény óvodapedagógusi feladatait. Az Intézmény helyi pedagógiai programjának és az éves munkatervének megfelelően önállóan és felelősséggel fejleszti az egyes gyermeket és a csoportot. Tervezi, szervezi, irányítja a csoportjában folyó pedagógiai munkát. Munkáját a foglakoztatás szabályai, a szakterületére vonatkozó jogi rendelkezések, és az Óvoda Pedagógiai Programjának betartásával végzi. Kellő tájékozódás alapján dönt munkáját érintő kérdésekben. Egyéni illetékessége és képzettsége alapján látja el feladatait, szükség esetén tanácsot kér. Javaslattételi joga van a napi munkáját közvetlenül érintő kérdésekben, a munka szervezésével, saját továbbképzésével kapcsolatban. Jogait a Munka Törvénykönyve, a Nemzeti Köznevelési Törvény és az Óvoda belső szabályzatai tartalmazzák.

IV. Felelőssége -

-

Kompetenciájának megfelelően feladatai szakszerű ellátásáért, a Csoportban folyó oktatási-, nevelési munka folyamatos, és biztonságos végzéséért. A rábízott gyermekek testi épségéért, testi és szellemi fejlődéséért. Törekednie kell arra, hogy a rábízott gyermekek adottságaiknak, képességeiknek megfelelő nevelésben, fejlesztésben, szükség esetén felzárkóztató foglakozásban részesíti. Az adminisztráció (csoportnapló, mulasztási napló, egészségügyi törzslap, személyiséglap, stb.) folyamatos, korrekt vezetéséért. Az Óvoda eszközeinek szakszerű használatáért, az okozott kárért a munkaszerződése, illetve jogszabályi előírások alapján. Munkaköréhez kapcsolódó szabályzatok, utasítások, előírások betartásáért.

-

A Csoportszoba rendjéért, tisztaságáért.

V. Kötelessége - Az óvoda belső szabályzataiban foglaltak betartása. - A munkaterületét érintő jogszabályi rendelkezések, utasítások, intézkedések betartása. - Az Óvoda takarékos gazdálkodási elveinek betartása. - A jogszabály és a munkáltatója által előírt oktatásokon, továbbképzéseken részt venni, a szükséges kreditpontot megszerezni. - A munkahelyi vezetője által meghatározott időpontban, munkaképes állapotban munkahelyén megjelenni és a munkát felvenni. - Munkaidő letelte előtt csak engedéllyel távozhat. - Munkába érkezést illetve távozást jelenléti íven aláírásával igazolni. - Munkából való távolmaradása esetén a távollét okáról közvetlen felettesét 24 órán belül tájékoztatni. - Három napnál hosszabb távollét esetén feladatait, függőben levő ügyeit a helyettesítésével megbízott dolgozó részére átadni. - Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi, családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkokat, adatokat megőrizi, az adatvédelmi szabályokat betartani. - Szakma szabályai szerint etikus magatartást tanúsítani. - Munkájáról rendszeresen tájékoztatni az óvodavezetőt. - A napi munkája során bármilyen problémával, rendellenességgel találkozik a közvetlen felettesével szóban közölni. - Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával minőségi szolgáltatást nyújtani. - A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát, és jogait tiszteletben tartani, védelmet biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. - Minden gyermeket egyenlő bánásmódban részesíteni felekezeti meggyőződésétől, vagy származásától függetlenül. - Alkotói módon együttműködni az óvónőkkel és munkatársaival. - Balesetmentes környezetet kialakítani.

VI. Szakmai feladatok A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és az Óvoda Pedagógiai Programja szerinti. Feladata: 

nevelő munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg

          

minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, előmozdítsa a gyermek fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést, a gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, szakszerűen megtervezve végezze, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, a pedagógiai programban és az szervezeti és működési szabályzatban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, napra készen vezesse a szükséges dokumentációkat, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, megőrizze a hivatali titkot, a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

Pedagógusi tevékenység: -

-

-

-

Munkáját a szakmai és a munkahelyi vezető egyetértésével, az Óvoda Működési Rendjét, a Pedagógiai Programját figyelembe véve, képesítésének és szaktudásának megfelelően, önállóan végzi. Az Óvoda Pedagógiai Program előírásai, és ajánlásai szerint június hónapban kidolgozza a következő tanév csoportjára vonatkozó nevelési és oktatási tervét, melyet az óvodavezetővel egyeztet. Az intézményben, csoportban folyó játékos angol tevékenységben aktívan részt vesz. A csoportnaplóban rögzített feladatait a heti és napirend szerint végzi a gyermekek fejlődési ütemének figyelembevételével. Folyamatosan figyeli a csoport és a gyermekek egyéni testi és szellemi fejlődését és magatartását, tapasztalatait évente kétszer – januárban és júniusban – írásban rögzíti a személyiséglapon, majd átadja ellenőrzésre az óvodavezetőnek. A csoport és az egyén fejlesztési feladatait ez alapján határozza meg. A féléves értékelést januárban, az év végi értékelést júniusban, a csoportnaplóban rögzíti.

-

-

Minden hónap 25-ig a következő hónap szervezési feladatait, írásban rögzíti a csoportnaplóban, a teljesült feladatok megjelölésével. Ha a csoportnaplóban lévő oktatási tervtől eltérő foglalkozást tart, a változást a csoportnaplóban, írásban rögzíti. Ünnepek megszervezését, az éves munkatervben rögzített feladatok alapján végzi. Ünnepnapokon az előre egyeztetett ruhában, esztétikusan, kultúrátlan, pedagógushoz méltóan jelenik meg. Az adminisztrációt – csoportnapló, mulasztási napló, fejlődésilapot-naplót naprakészen vezeti. Csoportjában - délutáni alvásidőben is - csak pedagógiai feladataival foglalkozik. Rendszeresen felkészül a másnapi feladataira, előkészíti a szemléltető eszközöket, anyagokat, kellékeket. Csoportjának bármilyen programot szervez – séta, kirándulás, színház, stb. -, előzetesen egyeztet az óvodavezetővel. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart a bölcsődei és iskolai nevelőkkel. Részt vesz az iskolaérettség megállapításában. Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, különös gondot fordítva a veszélyeztetett gyermekekre. Szakmai, pedagógiai ismereteit folyamatosan bővíti, általános műveltségét, képzettségét fejleszti. Az intézményi, kerületi, fővárosi és országos továbbképzések munkájába bekapcsolódik. Kapcsolatot tart a Montessori intézményekkel A pedagógiai, etikai követelményeket maximálisan betartja. Külső megjelenésével, gyermekszerető viselkedésével, egész személyiségével, kommunikációs és beszédmintáival méltó példát mutat a gyermekek számára. Gyermek nem veti alá testi fenyítésnek, embertelen bánásmódnak.

Egészségügyi, környezeti feladatok: -

Az óvoda környezeti adottságainak maximális kihasználása, a napirendben meghatározott szabadban történő tevékenykedés biztosítása. Csoportjában a balesetmentes környezet kialakítása. Ha ez nem lehetséges az óvodavezetőnek azonnal jelenti. Bármilyen baleset, sérülés történik a csoportjában, azonnal köteles jelenteni az óvodavezetőnek. A gyermek egészségügyi állapotáról tájékoztatja a szülőket. A beteg gyermeket azonnal elkülöníti, és értesíti a szülőket. Betegség után érkező gyermeket csak orvosi igazolással fogad. Semmilyen orvosságot nem ad be a gyermeknek.

Kapcsolat a szülőkkel:

-

A csoportjában működő Szülői Szervezettel szoros kapcsolatot tart, folyamatos tájékozódási lehetőséget biztosít. A szülők közösségével és a családdal való együttműködésnél - pedagógiai empátiával – a nevelési elvek, összehangolására törekszik. Évente 2 alkalommal szülői értekezletet tart, melyre felkészül, beszámol a csoport fejlődéséről. Negyedévente egyszer, fogadóórát tart, ennek időpontját előre kifüggeszti a faliújságra. A faliújságon folyamatosan tájékoztatja a szülőket a csoportban zajló mindennapi életről, valamint az aktuális hírekről. A heti rendnek megfelelően kiírja a tevékenységeket, s azok anyagát. A kirándulások, aktuális ünnepi előkészületek során szorosan működjön együtt a szülőkkel, bevonja őket az előkészületekbe, és ezek lebonyolításába. A szülők tájékoztatására és elektronikus levél küldésére csak az óvoda hivatalos e-mail címét használhatja az óvodavezető engedélyével.

VII. Egyéb -

-

-

Csoportját felügyelet nélkül nem hagyja el. A csoportszobában mobiltelefont magáncélra nem használ. Magánügyeit telefonon a csoportszobán kívül röviden intézi úgy, hogy az a napi munkáját ne zavarja. A kiírt munkakezdéstől eltérni csak az óvodavezető előzetes engedélyével lehet. A csoportszobában idegen csak az óvodavezető tudtával és engedélyével tartózkodhat. Köteles az óvodavezetője által meghatározott - napi munkaköri feladataiba nem tartozó - munkát a vonatkozó jogszabályoknak és utasításoknak megfelelően határidőre elkészíteni és a tevékenységéről beszámolni. Az Óvodán kívüli személyeket csak munkakörével összefüggésben, az óvoda érdekeinek sérelmei nélkül, a valóságnak megfelelően, valamint az egészségügyi és a személyes adatok védelméről szóló szabályok megtartásával tájékoztathat. A média fele - beleértve az írott és az elektronikus sajtót is – nyilatkozatot, riportot kizárólag az az óvodavezető vagy az ügyvezető írásos engedélye alapján tehet. Az intézmény jó hírnevének megsértésére alkalmas állításokat tartalmazó szóbeli nyilatkozat, levél, írásos dokumentum jogi következményeket von maga után.

VIII. Juttatások: -

Munkabér Egyéb juttatások a mindenkori belső szabályzatok alapján

IX. Nyilatkozatok

-

-

A munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkakör határain belül a munkáltató – mérlegelési jogkör alapján – bármely feladat elvégzésére utasíthatja. A szerződő felek kölcsönösen kijelentik, nincs tudomásuk olyan körülményről, amely szerint Munkavállaló a megjelölt munkakörben való foglalkoztatása jogszabályi tilalomba vagy korlátba ütközik. A munkavállaló kijelenti, hogy a munkakör betöltésére alkalmas, a munkaköri leírás tartalmát Munkáltatóval közösen értelmezte, az abban foglaltakat tudomásul veszi. A munkavállaló jelen munkaköri leírást az aláírással egyidejűleg átvette, az abban foglaltak megtartásáért kötelezettséget vállal.

Jelen munkaköri leírás: - az aláírás napján lép hatályba, és az új munkaköri leírás napjáig érvényes, - kötelező érvénnyel rögzíti a munkavégzés szabályait, - a Munkaszerződés melléklete.

Budapest,

…………………………………………………. Intézményvezető

A munkaköri leírásban foglaltakat elfogadom, és magamra nézve kötelezőnek tartom. Egyben tudomásul veszem, hogy fentiekben bármilyen változás történik, úgy szükséges a munkaköri leírás módosítása. Budapest,

………………………………… munkavállaló

Munkaköri leírás Intézményvezető helyettes I. Személyi adatok Név: Születési név: Születési idő: Munkakör:

intézményvezető helyettes

Alkalmazás előfeltétele:

óvodapedagógusi diploma Montessori végzettség munkaköri orvosi egészségügyi alkalmasság

II. Szervezeti adatok Munkáltató neve, címe:

Lotti & Maxim Angol Nyelvi Montessori Óvoda Budapest II. kerület Hárshegyi út 3.

Munkáltató fenntartója: Munkavégzés helye:

ÖKO-Hámor Környezetvédelmi Nonprofit Kft. Budapest, Hárshegyi u. 3.

Munkáltatói jogkör gyakorlója:

intézményvezető

Munkahelyi vezetője:

intézményvezető

Közvetlen beosztott munkakörök:

dajka

Helyettesítés:

intézményvezetőt, óvodapedagógust

Munkaidő, munkarend:

Heti munkaidő 40 óra/hét,kötelező óraszáma 24 óra/hét hétfőtől péntekig, változó munkakezdéssel, az óvoda munkarendje, és az óvodavezető által elkészített munkaidőbeosztás szerint.

Munkaidőn túl behívható, túlmunkára és a távollévő dolgozó helyettesítésére kötelezhető.

III. Hatásköre, jogköre

-

Az óvodavezető akadályoztatása illetve távolléte esetén ellátja az óvodavezető helyettesítési feladatokat, az óvodavezető hatáskörének és jogkörének megfelelően. Feladat és hatásköre kiterjed egész munkakörére és személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően, ellátja az intézményvezető helyettesítési feladatait és kötelező óraszámának megfelelően az óvodapedagógusi feladatait. Az Intézmény helyi pedagógiai programjának és az éves munkatervének megfelelően önállóan és felelősséggel végzi feladatait az intézményvezető közvetlen irányítása mellett. Tervezi, szervezi, irányítja a pedagógiai munkát. Munkáját a foglakoztatás szabályai, a szakterületére vonatkozó jogi rendelkezések, Pedagógiai Program betartásával végzi. Kellő tájékozódás alapján dönt munkáját érintő kérdésekben. Egyéni illetékessége és képzettsége alapján látja el feladatait, szükség esetén tanácsot kér. Javaslattételi joga van a napi munkáját közvetlenül érintő kérdésekben, a munka szervezésével, saját továbbképzésével kapcsolatban. Jogait a Munka Törvénykönyve, a Nemzeti Köznevelési Törvény, a Nonprofit Kft. és az Óvoda belső szabályzatai tartalmazzák.

IV. Felelőssége

- Az óvodavezető akadályoztatása illetve távolléte esetén teljes felelősséggel végzi az -

óvodavezetési feladatokat. Felelős a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, ellenőrzéséért, értékeléséért. Pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében a résztvételért Pedagógus egyéni fejlesztésitervének megalkotásáért

- Helyettesítési beosztás előkészítéséért - Szabadságolási terv előkészítéséért, nyilvántartásáért - Munkaidő nyilvántartás vezetéséért - Szülői szervezet működésének segítéséért - HACCP rendszer működtetéséért - Gyermekbalesetek megelőzéséért - Helyi továbbképzések megszervezéséért - Éves beiskolázásiterv előkészítéséért - Munkaköréhez kapcsolódó szabályzatok, utasítások, előírások betartásáért. V. Kötelessége

-

Az óvodavezető akadályoztatása illetve távolléte esetén az vezetői feladatokat ellátni. A Nonprofit Kft. és az Óvoda belső szabályzataiban foglaltak betartása. A munkaterületét érintő jogszabályi rendelkezések, utasítások, intézkedések betartása. Az Óvoda takarékos gazdálkodási elveinek betartása. A jogszabály és a munkáltatója által előírt oktatásokon, továbbképzéseken részt venni, a szükséges kreditpontot megszerezni. - A munkahelyi vezetője által meghatározott időpontban, munkaképes állapotban munkahelyén megjelenni és a munkát felvenni. - Munkaidő letelte előtt csak engedéllyel távozhat. - Munkába érkezést illetve távozást aláírásával igazolni. - Munkából való távolmaradása esetén a távollét okáról közvetlen felettesét 24 órán belül tájékoztatni. - Három napnál hosszabb távollét esetén feladatait, függőben levő ügyeit a helyettesítésével megbízott dolgozó részére átadni. - Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi, családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkokat, adatokat megőrizi, az adatvédelmi szabályokat betartani. - Szakma szabályai szerint etikus magatartást tanúsítani.

- Munkájáról rendszeresen tájékoztatni az intézményvezetőt. - A napi munkája során bármilyen problémával, rendellenességgel találkozik a közvetlen felettesével szóban közölni. - Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával minőségi szolgáltatást nyújtani. - A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát, és jogait tiszteletben tartani, védelmet biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. - Minden gyermeket egyenlő bánásmódban részesíteni felekezeti meggyőződésétől, vagy származásától függetlenül. - Alkotói módon együttműködni a munkatársaival. - Balesetmentes környezetet kialakítani. VI. Szakmai feladatok Óvodavezető helyettesítése alkalmával vezetői feladatai megegyeznek az óvodavezető munkaköri leírásában meghatározottakkal. Pedagógusi tevékenység

-

-

Közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Munkáját a szakmai és a munkahelyi vezető egyetértésével, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai Programját figyelembe véve, képesítésének és szaktudásának megfelelően, önállóan végzi. Az Óvoda Pedagógiai Program előírásai, és ajánlásai szerint június hónapban kidolgozza a következő tanév csoportjára vonatkozó nevelési és oktatási tervét, melyet az óvodavezetővel egyeztet. A csoportnaplóban rögzített feladatait a heti és napirend szerint végzi a gyermekek fejlődési ütemének figyelembevételével. Folyamatosan készít Montessori eszközöket csoportja számára Folyamatosan figyeli a csoport és a gyermekek egyéni testi és szellemi fejlődését és magatartását, tapasztalatait évente kétszer – januárban és júniusban – írásban rögzíti a személyiséglapon, majd átadja ellenőrzésre az intézményvezetőnek. A csoport és az egyén fejlesztési feladatait ez alapján határozza meg. A féléves értékelést januárban, az év végi értékelést júniusban, a csoportnaplóban rögzíti. Minden hónap 25.-ig a következő hónap szervezési feladatait, írásban rögzíti a csoportnaplóban, a teljesült feladatok megjelölésével. Ha a csoportnaplóban lévő tervtől eltérő foglalkozást tart, a változást a csoportnaplóban, írásban rögzíti. Ünnepek megszervezését, az éves munkatervben rögzített feladatok alapján végzi. Ünnepnapokon az előre egyeztetett ruhában, esztétikusan, kultúrátlan, pedagógushoz méltóan jelenik meg. Az adminisztrációt – csoportnapló, mulasztási napló, személyiséglap, kötelező oltási lap naprakészen vezeti. Csoportjában - délutáni alvásidőben is - csak pedagógiai feladataival foglalkozik.

-

Rendszeresen felkészül a másnapi feladataira, előkészíti a szemléltető eszközöket, anyagokat, kellékeket. Csoportjának bármilyen programot szervez – séta, kirándulás, színház, stb. -, előzetesen egyeztet az intézményvezetővel. 15 fős létszámon felül két kísérőt biztosít. Aktívan részt vállal a gyermekek különóráinak megszervezésében, lebonyolításában. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart a bölcsődei és iskolai nevelőkkel. Részt vesz az iskolaérettség megállapításában. Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, különös gondot fordítva a veszélyeztetett gyermekekre. Szakmai, pedagógiai ismereteit folyamatosan bővíti, általános műveltségét, képzettségét fejleszti. Az intézményi, kerületi, fővárosi és országos továbbképzések munkájába bekapcsolódik. A pedagógiai, etikai követelményeket maximálisan betartja. Külső megjelenésével, gyermekszerető viselkedésével, egész személyiségével, kommunikációs és beszédmintáival méltó példát mutat a gyermekek számára. Gyermeket nem veti alá testi fenyítésnek, embertelen bánásmódnak.

Gyermekvédelmi feladatok

-

Az intézményen belüli gyermekvédelmi feladatok koordinálása. Képviseli a gyermekek érdekét és prevenciós tevékenységet folytat. Az óvodapedagógusokkal való folyamatos kapcsolattartás a gyermekek, családok változó helyzetének figyelembevételével. Vezeti a gyermekvédelmi nyilvántartást. Az óvodavezetőt tájékoztatja a gyermekvédelmi esetekről. Az intézmény gyermekvédelmi munkájáról éves munkatervet, illetve a nevelési év végén éves beszámolót készít.

Egészségügyi, környezeti feladatok

-

Az óvoda környezeti adottságainak maximális kihasználása, a napirendben meghatározott szabadban történő tevékenykedés biztosítása. Csoportjában a balesetmentes környezet kialakítása. Ha ez nem lehetséges az óvodavezetőnek azonnal jelenti. Bármilyen baleset, sérülés történik a csoportjában, azonnal köteles jelenteni az óvodavezetőnek. A gyermek egészségügyi állapotáról tájékoztatja a szülőket. A beteg gyermeket azonnal elkülöníti, és értesíti a szülőket. Betegség után érkező gyermeket csak orvosi igazolással fogad.

-

Semmilyen orvosságot nem ad be a gyermeknek.

Kapcsolat a szülőkkel

-

A csoportjában működő Szülői Szervezettel szoros kapcsolatot tart, folyamatos tájékozódási lehetőséget biztosít. A szülők közösségével és a családdal való együttműködésnél - pedagógiai empátiával – a nevelési elvek, összehangolására törekszik. Évente 3 alkalommal szülői értekezletet tart, melyre felkészül, beszámol a csoport fejlődéséről. Negyedévente egyszer, fogadóórát tart, ennek időpontját előre kifüggeszti a faliújságra. A faliújságon folyamatosan tájékoztatja a szülőket a csoportban zajló mindennapi életről, valamint az aktuális hírekről. A heti rendnek megfelelően kiírja a tevékenységeket, és azok anyagát. A kirándulások, aktuális ünnepi előkészületek során szorosan működjön együtt a szülőkkel, bevonja őket az előkészületekbe, és ezek lebonyolításába.

VII. Egyéb

-

Csoportját felügyelet nélkül nem hagyja el. A csoportszobában mobiltelefont magán célra nem használ. Magánügyeit telefonon csoporton kívül röviden intézi úgy, hogy az a napi munkáját ne zavarja. A kiírt munkakezdéstől eltérni csak az óvodavezető előzetes engedélyével lehet. A csoportszobában idegen csak az óvodavezető tudtával és engedélyével tartózkodhat. Köteles az óvodavezetője által meghatározott - napi munkaköri feladataiba nem tartozó munkát a vonatkozó jogszabályoknak és utasításoknak megfelelően határidőre elkészíteni és a tevékenységéről beszámolni. Az Óvodán kívüli személyeket csak munkakörével összefüggésben, az óvoda érdekeinek sérelmei nélkül, a valóságnak megfelelően, valamint az egészségügyi és a személyes adatok védelméről szóló szabályok megtartásával tájékoztathat. A média fele - beleértve az írott és az elektronikus sajtót is – nyilatkozatot, riportot kizárólag az intézményvezető vagy az ügyvezető írásos engedélye alapján tehet.

VIII. Nyilatkozatok

-

A munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkakör határain belül a munkáltató – mérlegelési jogkör alapján – bármely feladat elvégzésére utasíthatja. A szerződő felek kölcsönösen kijelentik, nincs tudomásuk olyan körülményről, amely szerint Munkavállaló a megjelölt munkakörben való foglalkoztatása jogszabályi tilalomba vagy korlátba ütközik. A munkavállaló kijelenti, hogy a munkakör betöltésére alkalmas, a munkaköri leírás tartalmát Munkáltatóval közösen értelmezte, az abban foglaltakat tudomásul veszi.

-

A munkavállaló jelen munkaköri leírást az aláírással egyidejűleg átvette, az abban foglaltak megtartásáért kötelezettséget vállal.

Jelen munkaköri leírás:

-

az aláírás napján lép hatályba, és az új munkaköri leírás napjáig érvényes, kötelező érvénnyel rögzíti a munkavégzés szabályait, a Munkaszerződés melléklete.

Budapest, 2016

………………………. munkáltatói jogkör gyakorló

A munkaköri leírásban foglaltakat elfogadom, és magamra nézve kötelezőnek tartom. Egyben tudomásul veszem, hogy fentiekben bármilyen változás történik, úgy szükséges a munkaköri leírás módosítása. Budapest, 2016.

……..………………… munkavállaló