„Munkálkodjatok ne az eledelért, amely elvész, hanem az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten.” (János 6,27)
Szervezeti és Működési Szabályzata
2015.
1
Intézmény OM azonosítója: 201658 Fenntartó:
Intézményvezető:
…………………………….. aláírás
…………………………. aláírás
Legitimációs eljárás A Szülői Szervezet véleményezte: 2015. augusztus 17. A Diákönkormányzat véleményezte: 2015. augusztus 17. A nevelőtestület elfogadta: 2015. augusztus 18. Az Újfehértói Református Egyházközség Presbitériuma véleményezte 2015. augusztus 24. Fenntartó jóváhagyás dátuma: 2015. augusztus 24. Az Újfehértói Református Egyházközség a 34/2015. (VIII.24.) számú határozata alapján jóváhagyta. A dokumentum jellege: nyilvános Érvénybe lépése: 2015. szeptember 1.
Ph.
2
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 6 1. SZMSZ célja .................................................................................................................................................. 6 2. Az SZMSZ jogszabályi háttere .................................................................................................................... 6 3. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .................................................................................... 6 4. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya ........................................................................................................ 7 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, AZ ISKOLA ADATAI ........................................................ 7 III. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI .......................................................................... 17 1. Az intézményi gazdálkodással kapcsolatos jogkör ................................................................................... 17 2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása..................................................................................... 17 IV. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE ............................................................................................ 18 1. Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................................................. 18 2. Az intézmény felelős vezetője ..................................................................................................................... 18 2.1. Az igazgató felelőssége ............................................................................................................................... 18 2.2. Intézményvezető jogköre ............................................................................................................................ 19 2.3.Kiemelt feladatai és hatásköre: ..................................................................................................................... 19 2.4. Az igazgató felelősséggel tartozik: .............................................................................................................. 19 3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai ............................................................................................. 20 3.1. Az igazgatóhelyettes: .................................................................................................................................. 20 3.2. A tagóvoda vezető ....................................................................................................................................... 20 3.3 Az iskolatitkár .............................................................................................................................................. 20 3.4. A gazdasági vezető ...................................................................................................................................... 21 3.5. Munkaközösségek vezetői ........................................................................................................................... 21 3.6. Diákönkormányzatot segítő pedagógus ....................................................................................................... 21 4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ........................................................................... 22 V. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ...... 23 1. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok .............................................................. 23 1.1. Alapító Okirat .............................................................................................................................................. 23 1.2.Pedagógiai Program ..................................................................................................................................... 23 1.3. Éves munkaterv ........................................................................................................................................... 24 1.4. Szervezeti és Működési Szabályzat ............................................................................................................. 24 2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ........................................................ 24 2.1. A tankönyvellátás célja és feladata .............................................................................................................. 25 2.2. A tankönyvfelelős megbízása ...................................................................................................................... 25 2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ............................................................................................... 25 2.4. A tankönyvrendelés elkészítése ................................................................................................................... 26 3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ............................. 27 4. Az intézményi óvó-védő előírások .............................................................................................................. 27 4.1. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetén ..................................................................... 27 4.2. Egyéb előírások ........................................................................................................................................... 28 VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ............................................................................................................ 29 1. Éves rend ...................................................................................................................................................... 29 2. Napi rend ..................................................................................................................................................... 29 3. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása .............................................................................. 29 4. A pedagógusok munkarendje ..................................................................................................................... 29 5. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje ................................. 30 6. Az iskola tanulóinak munkarendje ............................................................................................................ 30 7. Az ügyelet rendje: ....................................................................................................................................... 31 8. Az intézmény helyiségeinek használati rendje .......................................................................................... 31 9.Az osztályozó vizsga rendje ......................................................................................................................... 31 10. Dohányzással kapcsolatos előírások ........................................................................................................ 32 11. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok .............................................................. 32 12. A mindennapos testnevelés szervezése .................................................................................................... 34 13. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások .............................................................................................. 35 14. A helyettesítés rendjének szabályai ......................................................................................................... 36 14.1. A helyettesítés rendje a vezetői munkakörök területén ............................................................................. 36 14.2. A beosztott dolgozók helyettesítésének rendje .......................................................................................... 37 VII. A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRA VALÓ KIJELÖLÉS ELVEI 37 1. Tanítók, tanárok .......................................................................................................................................... 37 2. A pedagógus munkakörébe tartozó feladatok .......................................................................................... 38
3
3. Osztályfőnökök ............................................................................................................................................ 38 4. Könyvtáros................................................................................................................................................... 39 5. Munkaközösség-vezető ............................................................................................................................... 39 VIII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK, SZERVEZETI EGYSÉGEK ......................................................................................................................................................... 39 1. A nevelőtestület............................................................................................................................................ 39 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .............................................................................................. 40 IX. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ............................ 41 1. Az iskolaközösség ........................................................................................................................................ 41 2. A munkavállalói közösség ........................................................................................................................... 42 3. Tanulóközösségek ........................................................................................................................................ 42 3.1. Diákönkormányzat ...................................................................................................................................... 42 3.2. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje .......................... 43 4. Szülői Szervezet ........................................................................................................................................... 44 5. A kapcsolattartás formája és módja .......................................................................................................... 44 6. Az intézményi (igazgatótanács) tanács ...................................................................................................... 45 X. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .......................................... 45 1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének feltételei .............................................................................. 45 2. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények .................................................. 47 3. A tanulók által elkészített dolgokért járó díjazás ..................................................................................... 47 4. A fegyelmi eljárás szabályai ....................................................................................................................... 48 5. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg ...................................... 49 XI. A TANTÁRGYFELOSZTÁS ELVEI, ÓRARENDKÉSZÍTÉS ..................................................................... 49 1. Tantárgyfelosztás és órarend készítésének elvei: ..................................................................................... 49 XII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA .................................................................................... 50 XIII. TÁMOP-3.1.4 .............................................................................................................................................. 51 XIV. A TANULÓK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ELŐÍRÁSOK ........................................................................... 52 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................................. 53 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................................. 54 A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai intézményünkben ....................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Adatkezelési szabályzat .................................................................................................................................. 58 Leltározási szabályzat ..................................................................................................................................... 65 Selejtezési szabályzat ...................................................................................................................................... 72 Pénzkezelési szabályzat ................................................................................................................................... 74 MUNKAKÖRI LEÍRÁS ....................................................................................................................................... 97 gazdasági vezető részére ................................................................................................................................... 97 I. Szervezeti és Működési Szabályzat célja ......................................................................................................... 170 I.1. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, hatálybalépése .......................................................................... 170 Az intézményre vonatkozó adatok ................................................................................................................... 171 I.2. Az intézmény alaptevékenysége, alapfeladatai ..................................................................................... 171 II. Az óvodavezetés szerkezete ........................................................................................................................... 171 II.1. Az óvoda közösségei .............................................................................................................................. 171 II.2. Tagóvoda-vezető feladatai, jogköre ..................................................................................................... 173 III. A működés rendje ......................................................................................................................................... 174 III.1. Az óvoda munkarendje: ...................................................................................................................... 174 III.2. A gyermekek felvételének – beiratkozásának - rendje ..................................................................... 175 III.3. Távolmaradás igazolása ...................................................................................................................... 175 III.4. Jogviszony megszűnése........................................................................................................................ 176 III.5. Az óvoda által vezetett nyilvántartások ............................................................................................. 176 III.6. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai .................................................................................................. 177 III.7. A rendszeres és egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................................. 177 III.8. Az óvoda védő - óvó előírásai, feladatai ............................................................................................. 177 III.9. Rendkívüli események ......................................................................................................................... 178 III.10. Az óvoda nyitva tartása ..................................................................................................................... 179 III.11. Munkaidő nyilvántartás szabályai ................................................................................................... 179 III.12. Az óvodapedagógus munkarendje, feladata .................................................................................... 180 III.13. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak feladatai ..................................................................... 180 III.14. Az óvoda feladatai, jogosultságai, alapdokumentumai .................................................................. 181 III.15. Adatkezelés az óvodában .................................................................................................................. 181 III.16. Iratkezelés szabályai .......................................................................................................................... 181 IV. A nevelő munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................................................... 182 IV.1. Minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés illetve jutalmazás szempontjai ....................... 183
4
V. Az óvoda hagyományai .................................................................................................................................. 183 V.1. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok ................................................................................ 183 V.2. A munkahelyi közösség hagyományai ................................................................................................. 184 V.3. Szülői közösség hagyományai ............................................................................................................... 184 V.4. Óvodai Ünnepek .................................................................................................................................... 184 VI. Az óvoda és környezete közötti kapcsolattartás rendje ................................................................................. 184 VI.1. Az óvoda és a családok kapcsolatai .................................................................................................... 184 VI.2. Az óvoda és a Fenntartó Gyülekezet kapcsolata ............................................................................... 185 VI.3. Kapcsolat a Református Iskolával ...................................................................................................... 186 VI.4. Kapcsolat a társintézményekkel, közművelődési intézményekkel ................................................... 186 VI.5. Az intézménybe való belépés illetve benntartózkodás rendje .......................................................... 186 VI.6. A reklámtevékenység szabályai .......................................................................................................... 186 VII. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése és módosítási eljárásai ........................................... 187 I. Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata .... 190 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok ................................................................................................. 190 1.1. Neve ........................................................................................................................................................... 190 1.2. Címe .......................................................................................................................................................... 190 1.3. Fenntartó neve és címe .............................................................................................................................. 190 1.4. A könyvtár létesítésére vonatkozó adatok .................................................................................................. 190 1.5. A könyvtár bélyegzője ................................................................................................................................ 190 1.7. Elhelyezése ................................................................................................................................................ 191 2. A könyvtár fenntartása, felügyelete és szakmai irányítása .................................................................... 191 2.1. A könyvtár fenntartója és címe .................................................................................................................. 191 2.2. A könyvtár felügyelete ............................................................................................................................... 191 3. Az iskolai könyvtár célja, feladatai .......................................................................................................... 191 3.1. Az intézményben működő könyvtár alapvető célja: ................................................................................... 191 3.2. Az iskolai könyvtár feladatai ..................................................................................................................... 192 3.3. A könyvtári állomány jogi védelme ........................................................................................................... 192 3.4. A könyvtári állomány fizikai védelme ........................................................................................................ 193 4. Az iskolai könyvtár használata ................................................................................................................ 193 4.1. A könyvtárhasználók köre ......................................................................................................................... 193 4.3. A nyitvatartás, a kölcsönzés ideje .............................................................................................................. 193 4.4. Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja .................................................................. 194 4.5. A szolgáltatások igénybevételének feltételei .............................................................................................. 194 5. Az iskolai könyvtár gazdálkodása............................................................................................................ 194 6. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, a gyűjtemény szervezése ..................................................................... 194 6.1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre .................................................................................................................. 194 6.3. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek .................................................................................. 197 6.4. A könyvtári állomány feltárása ................................................................................................................. 197 7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai ............................................................................................................ 198 7.1. Helyben használat ..................................................................................................................................... 198 7.2. Kölcsönzés ................................................................................................................................................. 198 7.3. Csoportos használat .................................................................................................................................. 199 7.4. Az iskolai könyvtár nyitva tartása ............................................................................................................. 199 8. A könyvtáros tanár munkaköri feladatai ................................................................................................ 199 8.1. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok ...................................................................... 199 8.2. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem ........................................................................................... 199 8.3. Olvasószolgálat, tájékoztatás .................................................................................................................... 200 8.4. Könyvtárpedagógiai tevékenység .............................................................................................................. 200 II. Mellékletek ..................................................................................................................................................... 201 1. sz. melléklet. Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Könyvtárának Gyűjtőköri szabályzata . 202 2. sz. melléklet. A könyvtár Állomány nyilvántartási és feltárási rendszere ....................................................... 211 3. sz. melléklet. A könyvtár Katalógusszerkesztési szabályzata ......................................................................... 217 4. sz. melléklet. Az iskolai könyvtár Könyvtárhasználati szabályzata ................................................................ 218 5. sz. melléklet. A könyvtáros tanár munkaköri leírása ...................................................................................... 221 6. sz. melléklet. Tankönyvtári szabályzat............................................................................................................ 223 7. sz. melléklet. Könyvtárpedagógiai program .................................................................................................... 245 8. sz. melléklet. A könyvtár házirendje ............................................................................................................... 250 Legitimációs záradék .......................................................................................................................................... 252
5
Bevezetés Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda az Újfehértói Református Egyházközség fenntartásában működő közös igazgatású közoktatási intézmény. Hatvankét év szünet után 2012. szeptember 1-én, újra indulhatott Újfehértón a református keresztyén értékrenden nyugvó nevelő, oktató munka. Az iskola és óvoda alapításának és működtetésének célja, hogy gyermekeinket erkölcsös, művelt, Jézus Krisztust követő, egyházuk és a magyar hazájuk hűséges, tettre kész, felelős tagjaivá neveljük. Az intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatát a következő törvények szerint az alábbiak szerint határozza meg: 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvény módosítása 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról 22/ 2013. (III.22.) EMMI rendelet módosítása 368/2011.(XI31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről A 17/ 2014. (III.12.) EMMI rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. SZMSZ célja Az SZMSZ határozza meg az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda működésének belső rendjét a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok szervezeti felépítését belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket 2. Az SZMSZ jogszabályi háttere - 2012. évi I. Törvény a Munka Törvénykönyvéről - 1992. évi XXXIII. Törvény a Közalkalmazottak jogállásáról (többször módosítva) - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 138/1992. évi Kormány rendelet a KJT végrehajtásáról (többször módosítva) - 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 22/2013 (III.23.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről - 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról - A 17/ 2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 3. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése - Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda szervezeti felépítésére és működési rendjére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el a diákönkormányzat és a Szülői Szervezet véleményének kikérésével. (CXC. köznevelési törvény 25§ (4) bekezdés) - Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat és a Szülői Szervezet. - Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
6
-
-
Az SZMSZ nyilvános. Megtekinthető az iskola honlapján, (http://ujfehertoireformatusiskola.webnode.hu/) és a nevelői szobában, a tagóvodavezető irodájában, munkaidőben. Az iskola pedagógiai Programja nyilvános, megtekinthető az iskola honlapján, (http://ujfehertoireformatusiskola.webnode.hu/) és a nevelői szobában, munkaidőben. A köznevelési törvény értelmében az intézményi dokumentumokat a fenntartó fogadja el. Az éves intézményi beszámolót és pénzügyi beszámolót az igazgató tanács javaslata alapján a fenntartó fogadja el.
4. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya A. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. B. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető, illetőleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést, b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. c) A szülőt, vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását s, ha ez nem vezet eredményre, az intézményvezetőt kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. C. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, AZ ISKOLA ADATAI 1. Az alapítás éve: Az intézmény az újfehértói reformátusság által 1748-ban alapított református iskola jogutódjának tekinti magát. Újraalapítás éve: 2012. 2. Az alapító neve: Újfehértói Református Egyházközség 3. Az intézmény neve: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 4. Az intézmény törzskönyvi azonosítószáma: 993403 5. Az intézmény székhelyének címe: 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. 6. Az intézmény tagintézménye: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája, 4244 Újfehértó, Debreceni út 206. 7. Az intézmény fenntartója: Újfehértói Református Egyházközség 8. Az intézmény létrehozásáról rendelkező határozat: Újfehértói Református Egyházközség Presbitériumának 12-2012. (V.03.) számú határozata 9. Alaptevékenység az Alapító okiratban meghatározottak szerint. 10. Az intézmény bélyegzőinek felirata: Székhely: körbélyegző: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda pecsétje Hosszú bélyegző: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 4244 Újfehértó Debreceni út 204. Adószám: 18287448-2-15 Tagintézmény körbélyegző: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája
7
Hosszú bélyegző: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája 4244 Újfehértó, Debreceni út 206. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes - tagóvoda vezető - iskolatitkár - gazdasági ügyintéző - osztályfőnökök (a félévi és év végi érdemjegyek bizonyítványba, ellenőrző könyvbe való beírásakor) 11. Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda) A 16/2015 (IV.01.) számú presbiteri határozat függeléke A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3), nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (többször módosított 1995. évi I. törvény), a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok rendjéről alapján az Újfehértói Református Egyházközség Presbitériuma az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) ALAPÍTÓ OKIRATÁT az alábbiak szerint fogadja el: Alapelvek: Az óvoda és iskola feladatának tekinti az óvodai és általános iskolai nevelés és oktatás keretében, hogy a gyermekeket művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni. Az óvoda és iskola feladata, hogy a református gyermekeket egyházunk hitvalló tagjává, a nem református gyermekeket – vallásuk szabad gyakorlása mellett – saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. 1. Az intézmény megnevezése: hivatalos név: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda rövid név: Református Általános Iskola és Óvoda rövidített név: Újfehértói Ref. Á. Isk. és Óvoda 2. Az intézmény székhelye:
4244 Újfehértó, Debreceni út 204.
8
3. Az intézmény telephelye:
nem releváns
4. Alapító és fenntartó:
Újfehértói Református Egyházközség
5. Fenntartó székhelye:
4244 Újfehértó, Petőfi Sándor utca 30.
6. Alapítás éve:
Az intézmény az újfehértói reformátusság által 1748-ban alapított református iskola jogutódjának és szellemi örökösének tekinti magát.
7. Újraalapítás éve:
2012.
8. Létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat): - 54/2012 (IV.25.) képviselőtestületi határozat a Közoktatási megállapodásról - 12/2012 (V.03.) presbiteri határozat az Alapító okirat elfogadásáról 9. Az intézmény OM azonosítója: 10. Az intézmény típusa:
201658 többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda)
11. Tagintézménye:
Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája (Újfehértó, Debreceni u. 206.) óvodai nevelés: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája Újfehértó, Debreceni út 206. általános iskolai nevelés-oktatás: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Újfehértó, Debreceni út 204. Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala 4026 Debrecen, Kálvin tér 17.
12. Feladatellátási hely:
13. Egyházi felügyeleti szerve:
14. Az oktatás munkarendje:
nappali rendszerű
15. Óvodai csoportok száma:
3 (három)
16. Az iskolai évfolyamok száma:
általános iskola 1-8. évfolyam
17. Alapfeladat: óvodai nevelés és általános iskolai nevelés-oktatás a pedagógiai program szerint 18. Az intézmény alapfeladata: 18.1. Óvoda (Tagintézmény) Újfehértó, Debreceni út 206. szám alatt. óvodai nevelés 9
iskolai életmódra felkészítés sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása: - A 2011. évi CXC köznevelési törvény 4 §-ára hivatkozva intézményünk óvodai tagintézményében fogadjuk az egyéb pszichés fejlődési zavarral (figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermeket, tanulót, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló integrált nevelésére tesz javaslatot. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 193. § (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően képesség kibontakoztató program folytatása bejáró gyerekek ellátása beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése szervezett intézményi étkeztetés kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés (óvodai) egyéb feladatok - pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása - pedagógus minősítési rendszerének működtetése - szabadidős programok szervezése, kulturális nevelés - szakmai és informatikai fejlesztési feladatok - intézményi vagyon működtetése - óvodai egészségügyi ellátás - pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásának igénybevétele 18.2. Általános Iskola Újfehértó, Debreceni u. 204. szám alatti székhelyen. Általános iskolai nevelés-oktatás – iskoláskorúak nappali rendszerű általános iskolai nevelése – oktatása 1-8. évfolyamon. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása; - A 2011. évi CXC köznevelési törvény 4 §-ára hivatkozva iskolánkban fogadjuk az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermeket, tanulót, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló integrált nevelésére tesz javaslatot. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 193. § (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően képesség kibontakoztató program szervezése. általános iskolai tanulók 16 óráig tartó egyéb foglalkozásának megszervezése általános iskolai iskolaotthonos oktatás, nevelés, egész napos iskolai oktatás, nevelés bejáró tanulók ellátása beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása tehetséggondozás hátrányos helyzetű tanulók felkészülését segítő foglalkozás differenciált fejlesztés pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételének támogatása 10
pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásának igénybevétele osztályfőnöki, munkaközösségi, DÖK feladatot ellátók támogatása szervezett intézményi étkeztetés kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés (iskolai) pedagógusok minősítési rendszerének működtetése szabadidős programok szervezése, kulturális nevelés diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása szakmai és informatikai fejlesztési feladatok tanulók tankönyvellátása iskolakönyvtári tevékenység ingatlan bérbeadása, üzemeltetése könyvkiadás intézményi vagyon működtetése iskolai egészségügyi ellátás
19. Az intézmény által ellátott tevékenységek költségvetési támogatása jogcímenként: 19.1. Óvodai Intézményegység ellátott feladat Óvodai nevelés béralapú támogatással Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása az óvodában integráltan a 18.1. pontnak megfelelően Kedvezményes óvodai étkeztetés Bejáró gyermekek ellátása Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő tevékenység 19.2. Általános iskolai intézményegység ellátott feladat
legmagasabb gyermeklétszám (fő) 90
oktatás munkarendje nappali rendszerű
Általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyam béralapú támogatással Iskolaotthonos oktatás, nevelés nappali rendszerű Egész napos iskolai oktatás, nevelés nappali rendszerű Általános iskolai tanulók tizenhat óráig tartó nappali rendszerű egyéb foglalkozása, Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neve- nappali rendszerű lése, oktatása az iskolában integráltan a 18.2. pontnak megfelelően Kedvezményes iskolai étkeztetés nappali rendszerű Bejáró tanulók ellátása nappali rendszerű Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő tevékeny- nappali rendszerű ség Tanulók tankönyvellátása nappali rendszerű Diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása nappali rendszerű
11
legmagasabb tanulólétszám (fő) 270
Az intézmény által ellátott tevékenységek finanszírozását a központi költségvetés, a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulásából biztosítja. 20. Az intézménybe felvehető maximális gyereklétszám: Általános iskolai nevelés-oktatás (Újfehértó, Debreceni u. 204. székhelyen): Óvodai nevelés (Újfehértó, Debreceni u. 206. tagintézményben):
360 fő 270 fő 90 fő
21. Az oktatás munkarendje: nappali rendszerű 22.1. Az intézmény tevékenységének meghatározása a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 2008) szerint: Iskolai előkészítő nevelés 8510 Alapfokú oktatás 8520 Oktatást kiegészítő tevékenység 8560 (Az iskola tanulói számára a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásainak (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytestnevelő) biztosítása) Kulturális képzés 8552 M.n.s. egyéb oktatás 8559 Egyéb vendéglátás 5629 Sport, szabadidős képzés 8551 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 9499 Könyvkiadás 5811 Könyvtári, levéltári tevékenység 9101 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6820 Egyéb sporttevékenység 9319 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 8230 22.2. Az intézmény tevékenységének meghatározása kormányzati funkció szerint 2014. január 1-jétől a hatályba lépő új államháztartási számviteli kormányrendelettel összhangban, szabályrendszerének megfelelve váltotta fel a „szakfeladat rendről és államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet”-et a „kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet”. Ennek értelmében a tevékenységének meghatározása kormányzati funkció szerint óvodai nevelés, ellátás 0911 iskolai nevelés, oktatás az 1-4. évfolyamon 0912 iskolai nevelés, oktatás az 5-8. évfolyamon 0921 pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (Az iskola és óvoda tanulói, gyermekei számára a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásainak –fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytestnevelő- biztosítása) 0980 12
oktatást kiegészítő szolgáltatások iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés könyvkiadás, egyéb kiadói tevékenység kulturális szolgáltatások az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok szabadidősport (rekreációs) tevékenységek és támogatása, iskolai, diáksport tevékenység támogatása, sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás 23.1. Az intézmény tevékenysége a 2012. szeptember 1-jétől szakfeladatrend szerint:
0960 0950 0830 0820 0133
0810 0860 alkalmazandó
Szakfeladata száma, megnevezése: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - A 2011. évi CXC köznevelési törvény 4 §-ára hivatkozva intézményünk óvodai tagintézményében fogadjuk az egyéb pszichés fejlődési zavarral (figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermeket, tanulót, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló integrált nevelésére tesz javaslatot. 8520 Alapfokú oktatás 85200 85201 852011 852012
852021 852022
Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - A 2011. évi CXC köznevelési törvény 4 §-ára hivatkozva iskolánkban fogadjuk az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermeket, tanulót, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló integrált nevelésére tesz javaslatot. Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) A 2011. évi CXC köznevelési törvény 4 §-ára hivatkozva iskolánkban fogadjuk az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermeket, tanulót, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló integrált nevelésére tesz javaslatot. 13
8559 85591 855911 855912 855914 855915 855937 8560
M.n.s. egyéb oktatás Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése M.n.s. egyéb felnőttoktatás Oktatást kiegészítő tevékenység
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (Az iskola tanulói számára a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásainak (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytestnevelő) biztosítása) 23.2. Az intézmény tevékenysége a kormányzati funkcióba való átsorolás alapján Kormányzati funkció száma, megnevezése: 0911 Óvodai nevelés, ellátás 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai - A 2011. évi CXC köznevelési törvény 4 §-ára hivatkozva intézményünk óvodai tagintézményében fogadjuk az egyéb pszichés fejlődési zavarral (figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermeket, tanulót, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló integrált nevelésére tesz javaslatot. 0912 Iskolai nevelés, oktatás az 1-4. évfolyamon 091211 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok 091212 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon - A 2011. évi CXC köznevelési törvény 4 §-ára hivatkozva iskolánkban fogadjuk az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermeket, tanulót, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló integrált nevelésére tesz javaslatot. 0921 Iskolai nevelés, oktatás az 5-8. évfolyamon 092111 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok 092112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon 856099
14
095020 098022 098021
A 2011. évi CXC köznevelési törvény 4 §-ára hivatkozva iskolánkban fogadjuk az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermeket, tanulót, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló integrált nevelésére tesz javaslatot. Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai
24.1. Kiegészítő tevékenységek: 5629 562912 562913 562917 5811 581100 581400 6820
Egyéb vendéglátás Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Könyvkiadás Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
682002 9499
Nem lakóingatlan bérbeadása M.n.s. Egyéb közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása (DÖK támogatása) Könyvtári tevékenység Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Egyéb sporttevékenység Sportegyesületi tevékenység Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
91012 910121 910122 910123 9319 9312 931204 8230
24.2. Kiegészítő tevékenységek a kormányzati funkcióba való átsorolás alapján 096015 096025 083020 083030 013350
082042 082043 082044 081045
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben (óvoda, iskola) Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Könyvkiadás Egyéb kiadói tevékenység Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok (önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek, irodák, más, nem közfeladat ellátására szolgáló ingatlanok hasznosítása) Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Szabadidősport (rekreációs sport) tevékenység és támogatása
15
Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás (sport tevékenységek, versenyeztetések, Diákönkörmányzat támogatása) 081043 iskolai diáksport tevékenység és támogatása 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése 25. A feladatellátást szolgáló vagyon: Újfehértó Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képezi az Újfehértó 4487 hrsz alatt nyilvántartott, a valóságban 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. (a Földhivatalnál nyilvántartott tulajdoni lapon, Újfehértó Vörös Hadsereg utca 160. sz.) alatt található, 5020 m2 általános iskola megnevezésű, és a 4486 hrsz alatt nyilvántartott, a valóságban 4244 Újfehértó, Debreceni út 206. sz. alatt található 2026 m2 óvoda megnevezésű ingatlan. A fenti ingatlanokat az Önkormányzat 2012. augusztus 31. napjával határozatlan időre térítésmentesen az Újfehértói Református Egyházközség használatába adta oktatásinevelési célra. A fenntartó az ingatlanokban biztosítja az intézmények elhelyezését. A működtetéshez szükséges felszereléseket és eszközöket az intézmény mindenkori leltára tartalmazza. 086090
26. A vagyon feletti rendelkezés joga: A hatályos állami és egyházi jogszabályok alapján a fenntartót illeti meg. 27. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetés keretén belül az intézmény önállóan gazdálkodik. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az igazgató gyakorolja. Az intézmény vállalkozói tevékenységet a fenntartó engedélyével folytathat abban az esetben, ha alaptevékenységeit nem zavarja. 28. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételeit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67 §-a, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (többször módosított 1995. évi I. törvény) szabályozza. A köznevelésben történő alkalmazás feltételeit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 66 §-a, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (többször módosított 1995. évi I. törvény) szabályozza. 29. Záradék: Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és annak végrehajtására vonatkozó rendeletek, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye (többször módosított 1995. évi I. törvény) rendelkezései az irányadóak. Az alapító okiratot az Újfehértói Református Egyházközség presbitériuma a 16/2015 (IV.01) számú határozattal elfogadta.
Újfehértó, 2015. április 01. ………………………………….. Váradi László egyházközségi gondnok
……………………………………. Baracsi István elnök-lelkész
16
III. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI 1. Az intézményi gazdálkodással kapcsolatos jogkör Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott önálló költségvetéssel rendelkezik. A költségvetés keretén belül az intézmény önállóan gazdálkodik. A gazdasági következményekkel járó döntéseket az intézményvezető hozza, a gazdasági vezető javaslata alapján. A kötött felhasználású állami normatívákat a megfelelő törvények és rendeletek figyelembe vételével használjuk fel. Közös tantestületi döntés hagyja jóvá a továbbképzési tervet. Az iskola intézményvezetője dönt - a köznevelési és közalkalmazotti törvényt figyelembe véve - a vezetőség tagjainak előterjesztése alapján a bérek, óraszámok alakulásáról. A feladatellátást szolgáló vagyon: Újfehértó Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képezi az Újfehértó 4487 hrsz alatt nyilvántartott, a valóságban 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. (a Földhivatalnál nyilvántartott tulajdoni lapon, Újfehértó Vörös Hadsereg utca 160. sz.) alatt található, 5020 m2 általános iskola megnevezésű, és a 4486 hrsz alatt nyilvántartott, a valóságban 4244 Újfehértó, Debreceni út 206. sz. alatt található 2026 m2 óvoda megnevezésű ingatlan. A fenti ingatlanokat az Önkormányzat 2012. augusztus 31. napjával határozatlan időre térítésmentesen az Újfehértói Református Egyházközség használatába adta oktatásinevelési célra. A fenntartó az ingatlanokban biztosítja az intézmények elhelyezését. A működtetéshez szükséges felszereléseket és eszközöket az intézmény mindenkori leltára tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezés joga: A hatályos állami és egyházi jogszabályok alapján a fenntartót illeti meg. 2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása A fenntartó gazdasági évre jóváhagyja az iskola költségvetését, biztosítja az abban foglalt fenntartói kötelezettségét. Bevételeink jelentős részét a fenntartó bocsátja rendelkezésre. Ez tartalmazza – többek közt – a béralapú, költségvetési és működési támogatás, amelyet a köznevelési feladatok átvállalása miatt az érvényes költségvetési törvény rendelkezése szerint tanulói létszám alapján igényelhetünk. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatait a gazdasági vezető látja el, aki elvégzi a havi, negyedéves és éves zárási munkákat, költségvetési támogatás igénylést, elszámolást. Nyilvántartja a pénzügyi tartozásokat és követeléseket. A díjakat határidőre befizeti, illetve beszedi. A szállítói számlákat és szállítóleveleket egyezteti, ellenőrzi azok tartalmi és számszaki helyességét. A költségvetési év végén a gazdaságvezető elkészíti a beszámolót és ez alapján tervezi és készíti el a következő évi költségvetést, indokolt esetben pótköltségvetést készít. Évente egyszer a fenntartó, a saját közhasznú jelentéséhez az iskola gazdasági vezetőjével elkészítteti az iskola költségvetését, melyet könyvvizsgálattal ellenőriztet.
17
IV. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény szervezeti felépítése Intézményvezető
intézményvezető-helyettes
gazdasági vezető
technikai dolgozók
pénztáros
Munkaközösségek
alsós munkaközösség Pedagógiai a.
Iskolatitkár
felsős munkaközösség
Tagóvodavezető
Pedagógiai asszisztens
Óvónők Dajkák
DÖK
2. Az intézmény felelős vezetője Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető, feladatát a fenntartó megbízása alapján látja el. 2.1. Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik az alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör, valamint a kötelezettség vállalási jogkör gyakorlása, a fenntartóval történő egyeztetési kötelezettség megtartásával. Az intézményvezető a köznevelési törvény és a Magyarországi Református Egyház feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat vagy megbízás útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei: a. református vallás, konfirmáció, teljes jogú egyháztagság, b. az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott – felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, c. legalább 5 éves szakmai gyakorlat pedagógus munkakörben, d. erkölcsös életvitel, rendezett magánélet, e. vezetésre való alkalmasság, f. pedagógus szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség. i. magyar állampolgárság vagy a munkaviszony létesítéséhez szükséges jogállás, j. a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás. k. büntetlen előélet.
18
2.2. Intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, az Egyházi Közoktatási Törvény és a fenntartó határozza meg. 2.3.Kiemelt feladatai és hatásköre: -
a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a köznevelési intézmény képviselete együttműködés a szülőkkel, a diákokkal a nemzeti, református és intézményi ünnepélyek méltó megszervezése a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása az intézményvezető-helyettes feladatkörébe tartozó jogkörök, munkaköri feladatok irányítása, segítése, ellenőrzése döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe Az intézményvezető hatásköre a pedagógusok közötti feladatmegosztás szakértelem és terhelhetőség szerint.
Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: - a munkáltatói jogkör gyakorlása, - kötelezettségvállalási jogkör 2.4. Az intézményvezető felelősséggel tartozik: -
az intézményi nevelés keresztyéni alapokon történő megvalósulásáért, a pedagógiai tevékenység szakszerűségéért, színvonaláért, az elfogadott Pedagógiai Program megvalósításáért, az intézmény nevelőmunkájáért, az intézmény rendjéért, vagyonának gondos kezeléséért, a pontos ügyvitelért, a gyermekekkel való egyéni bánásmód megköveteléséért, a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáéért, a nevelő-és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, az integrációs pedagógiai rendszer működtetéséért a helyi – és országos szervezetekkel, közművelődési intézményekkel, iskolákkal - különös tekintettel az egyházi intézményekre- való kapcsolatért.
Az intézményvezető szervezi és irányítja az intézmény éves munkaterv szerinti működését, a pedagógusok továbbképzését, a beiskolázás előkészítését, lebonyolítását. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
19
3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai 3.1. Az intézményvezető-helyettes: -
a vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja, a megbízást határozatlan időre kinevezett pedagógus kaphatja, megbízása visszavonásig érvényes
Alapvető felelőssége, feladata: Felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. A nevelő- oktató munka irányításával, a személyzeti feladatok, a hivataliadminisztratív, gazdálkodással kapcsolatos konkrét végrehajtási és ellenőrzési feladatait valamint hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza. Az intézményvezető távollétében – az át nem ruházható hatásköröket kivéve – teljes jogkörrel helyettesíti az iskola intézményvezetőjét. 3.2. A tagóvoda vezető -
a tagóvoda vezetői megbízást a fenntartó adja, a megbízást határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus kaphatja, megbízása visszavonásig érvényes
Alapvető felelőssége, feladata: Felelősséggel vesz részt az óvodakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. A nevelőmunka irányításával, a személyzeti feladatok, a hivatali-adminisztratív, gazdálkodással kapcsolatos konkrét végrehajtási és ellenőrzési feladatait valamint hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza. Az intézményvezető távollétében – az át nem ruházható hatásköröket kivéve – az óvodai tagintézményben teljes jogkörrel helyettesíti az iskola intézményvezetőjét. 3.3 Az iskolatitkár Iskolatitkár feladatai: a ) Jelentési kötelezettséggel kapcsolatos jogkör - Körtelefonok, e-mailek vétele, továbbítása b) Nyilvántartással kapcsolatos jogkör - egészségügyi lapok, tüdőszűrő lapok kiskönyvek összegyűjtése, nyilvántartása, érvényességük ellenőrzése - 1. osztályosok felmérése, összeírása - tanuló-nyilvántartás vezetése (távozás, érkezés nyilvántartás) - tanulói felmentések nyilvántartása - tanulók továbbtanulásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése - KIR vezetése c) Irattározással, iratkezeléssel kapcsolatos jogkör - irodavezetés, iktatás, levelezés, postázás, irattározás, kézbesítőkönyv vezetése - határidők nyilvántartása - postai küldemények feladása, elhozatala 20
-
bizonyítvány másodlat elkészítése tanulói bizonyítványok, dolgozatfüzetek, egészségügyi lapok továbbítása
d) Egyebek - az iskola munkájával összefüggő irányított gépelés (munkatervek, jegyzőkönyvek, jelentések) - az iskola dolgozói címtárának nyilvántartása - fénymásolási munkák elvégzése Hatásköre - tanulók érkezésével, távozásával kapcsolatos nyomtatványok kitöltése, igazolása bélyegzővel - iskolalátogatási igazolás kiadása (bérlethez, útlevélhez, lakáshoz stb.) - postai küldemények átvételének igazolása 3.4. A gazdasági vezető -
megbízását a fenntartó adja, szakirányú felsőfokú képesítéssel kell rendelkeznie
Alapvető felelőssége, feladata: - az intézmény költségvetésének elkészítése - gazdálkodási feladatok ellátása (bérgazdálkodás, előirányzatok, felhasználás elemzése, arról tájékoztatás, készletgazdálkodás) - normatíva igénylés, elszámolás - részt vesz a belső ellenőrzésben - ellenőrzési jogkört gyakorol Feladatait és hatáskörét részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. 3.5. Munkaközösségek vezetői A munkaközösség-vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A szakmai munkaközösség-vezető feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Többek között: Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről. Segíti a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. 3.6. Diákönkormányzatot segítő pedagógus -
A diákönkormányzat munkáját az iskolában tanító pedagógus segíti, aki eljárhat a diák-önkormányzat képviseletében. Feladatát megbízás alapján, az abban foglaltak szerint látja el. Segíti a tanulói érdekképviseleti tevékenységet. Az iskola pedagógiai programja, éves munkaterve alapján elkészíti a diákönkormányzat programját. Szervezi és irányítja az ifjúsági és sportnapok programját. Ápolja az iskola hagyományait, javaslatot tesz új hagyományok meghonosítására. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, elismerésére, segélyezésére. 21
4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola intézményvezetője felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. A terv elején előre értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet. Általános követelmények: 1. Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb megvalósulását. 2. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. 3. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, a társadalmi tulajdon védelmét. 4. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. 5. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben mutasson rá az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra. 6. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. 7. Legyen következetes, korrekt, ne sértse a pedagógus, vagy alkalmazott emberi méltóságát! 8. Térjen ki a pozitív eredményekre is! Az ellenőrzés elvei: 1. A folyamatosság és a tervszerűség érdekében a középtávú és az éves munkatervben ellenőrzési tervet készítünk. 2. Ellenőrzésünk figyelembe veszi a pedagógiai munka ciklikusságát, azt hogy bizonyos feladatok a tanév kezdéséhez vagy a tanév zárásához csoportosulnak. Megvalósítási formája: vezetői folyamatba épített ellenőrzés. Az adott időszak ellenőrzési, vizsgálati szempontjait a hirdetőtáblán ismertetjük. Az ellenőrzés területei: - Pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése - Időszakos, állandó kiemelt és speciális ellenőrzések - Tanórákon, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések - Gazdálkodás - Adminisztratív munka - Karbantartás - Takarítás Az ellenőrzés formái: 1. óraellenőrzés 2. foglalkozások ellenőrzése 3. beszámoltatás 4. eredményvizsgálatok, felmérések 22
Ellenőrzésre jogosult személyek: 1. az intézmény intézményvezetője 2. az intézményvezető-helyettes 3. a munkaközösségek vezetői 4. a munkaközösség tagjai külön megbízás alapján 5. gazdasági vezető Az intézményvezető az intézmény valamennyi tevékenységének ellenőrzésére jogosult. Közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettes munkáját, melynek egyik eszköze a beszámoltatás. Az intézményvezető-helyettes ellenőrzési tevékenységét elsősorban a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzik, ami nem zárja ki az egyéb területek ellenőrzését. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Az ellenőrzés tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatják az intézményvezető-helyettest. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal és más ellenőrzöttekkel egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni s az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. V. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi dokumentumok határozzák meg: - Alapító Okirat - Pedagógiai Program - Éves munkaterv - Szervezet és Működési Szabályzat - Házirend 1.1. Alapító Okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 1.2.Pedagógiai Program A köznevelési intézmény helyi pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola helyi pedagógiai programja meghatározza: - az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, - az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, - az iskola magasabb évfolyamaira lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének, a magatartás és szorgalom minősítésének módját, - a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális, hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, 23
-
a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulmányok alatti vizsgák szabályait, a felvétel, átvétel helyi szabályait, az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, a NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítását, a mindennapos testnevelés módját, a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elveit, a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, az egész napos iskola nevelési-oktatási programját.
A helyi pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 1.3. Éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök és a határidők megjelölésével. Ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya a nevelői szobában a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 1.4. Szervezeti és Működési Szabályzat Az SZMSZ határozza meg az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda működésének belső rendjét a jogszabályok által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok szervezeti felépítését belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket 2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült:
a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény, 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 17/ 2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 17/ 2014. (III.12.) EMMI rendelet 26§ (6) bekezdése értelmében az iskola igazgatója az (5) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. Ugyanezen törvény (3) bekezdése előírja az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben tegye közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit.
24
2.1. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). A 17/ 2014. (III.12.) EMMI rendelet 27. § (1) értelmében a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése az Ntt. 1. § (2) bekezdése értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § b) pontjában kijelölt szerv (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 2.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a Könyvtárellátóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt. Az intézményvezető minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A törvényi előírások alapján az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján. Az felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy mely tanulók lesznek jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra, normatív kedvezmény szerinti tankönyvellátásra. A felméréssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges a 17/2014.(III.12.) EMMI rendelet 26. § értelmében. a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, 25
b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A tankönyv támogatási kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel. 2.4. A tankönyvrendelés elkészítése Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti: a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, b) tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30. c) pótrendelés határideje szeptember 8. A normatív kedvezményben részesülők státusmódosításának határideje október 1. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, a kísérleti tankönyv megnevezésének, az érintett tanulóknak – ha ismertek – és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak – amennyiben ismertek – a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az eredeti rendeléstől. Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka a) az osztálylétszám változása, b) az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék a törvény (1) bekezdés a) pontjában fogalt határidőt követően újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít. Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését – amely bármely iskola esetén legfeljebb kettő, adott köznevelési tankönyvhöz fejlesztett pedagógus-kézikönyv lehet – a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a Könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a Könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja. 26
Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a Könyvtárellátó részére. A Könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik. Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettes) férhetnek hozzá. 4. Az intézményi óvó-védő előírások 4.1. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetén Bombariadó 27
Bombariadót kell elrendelni, ha arra alapos ok van. A bombariadót a jelenlévő vezető rendeli el és a tűzvédelmi tervben meghatozott útvonalak figyelembe vételével és a helyiség teljes kiürítését hajtják végre. A bombariadó miatt kiesett tanítási napot szombati napon pótolni kell. Tűzriadó A riasztás módja: „Tűz van!” kiáltással, a veszélyt észlelő személy riasztja a környezetet. Valamint 3 hosszú csengetéssel kell jelezni. A tűzvédelmi tervben meghatozott útvonalakon a helyiség teljes kiürítését végre kell hajtani. A történtekről azonnal értesíteni kell a fenntartót. Tűzoltóságot 105 Fenntartó: 290-036 Mentőt 104 Rendőrséget 107 Tájékoztatni kell a rendkívüli helyzetről /tűz, bombariadó, stb. / a veszély jellegéről, személyi sérülésről illetve veszélyeztetve vannak-e személyek és hányan. Felelősök: Az adott órát tartó pedagógusok, aki a napló alapján a létszámellenőrzést is elvégzik. Áramtalanítás: Elektromos főkapcsolóval- takarító fülke Gáz fővezeték elzárása- kazánház Felelősök: intézményvezető-helyettes, karbantartó 4.2. Egyéb előírások A tanuló, felnőtt felügyelete nélkül nem lehet, ezért a szülő fél 8 előtt ne engedje gyermekét iskolába, mivel tanári felügyelet fél 8 és 1605 óra között van. Az iskola tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodik a tanulók felügyeletéről. Az iskolán kívül szervezett tevékenységek, kirándulások csak abban az esetben szervezhetők, ha ahhoz a szülők aláírásukkal hozzájárulnak. A pedagógusok a tanulókat életkoruknak megfelelően, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat ismertetik a tanítási év elején, osztályfőnöki, fizika, kémia, technika, testnevelés, informatika órákon. A baleset elhárítása mindenki számára alapvetően kötelező feladat. Baleset esetén a pedagógus minden esetben értesíti a szülőt, gondviselőt és jegyzőkönyvet állít ki a baleset körülményeiről. Gyógyszert az iskola dolgozói nem adhatnak be a tanulónak. A rendszeres egészségügyi ellátást, vizsgálatot, ellenőrzést az iskola fogorvosa, gyermekorvosa, és védőnője végzi. Minden szülő köteles diszkréten jelenteni az osztályfőnöknek, ha a gyermeke haján élősködőket talált, hogy a közösség érdekében a szükséges védőintézkedéseket meg lehessen tenni! Az iskola sportpályáját csak az iskolával jogviszonyban lévő tanulók használhatják, nyitva tartás ideje alatt. Rongálásért a szülő anyagi felelősséggel tartozik. A sportpályán a tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat. Kérjük, hogy semmilyen plakátot, hirdetményt, reklámújságot ne rakjanak ki az iskolába, csak abban az esetben, ha ezt az intézmény vezetője engedélyezte!
28
VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. Éves rend 1. A mindenkori éves munkaterv szerint, a tanév rendjéről szóló rendeletek, a köznevelési törvények alapján. 2. Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. 3. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. Elfogadása előtt a szülői szervezet és a diákönkormányzat az éves munkatervet véleményezi. 4. Az öt szabadon felhasználható napról, a tanév rendezvényeiről a tantestület dönt. Egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat dönt. 5. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. Mindkettőt a református templomban tartjuk. 2. Napi rend Az iskola érvényes Házirendje szerint 1. Az oktatás-nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetőek. 2. A tanítási órák időtartama: 45 perc. 3. Rendkívül indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat és szünetet rendelhet el. 4. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. 5. A tanítási órák nem zavarhatók. 6. A kötelező orvosi vizsgálatok az intézményvezető által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. 7. A szünetek rendjét a Házirend szabályozza. 3. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy a helyettes közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 4. A pedagógusok munkarendje 1. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a hatályos jogszabályok alapján készített alkalmazotti szerződés tartalmazza. A pedagógusok heti teljes munkaideje a kötelező órából és a nevelő-oktató munkával összefüggő feladtok ellátásához szükséges időből áll. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80 %-t meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő 55-65 %-ban tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a ne-
29
2.
3. 4.
5. 6. 7.
velést-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményvezető-helyettes állapítja meg az iskola órarendjének függvényében. A napi munkabeosztás összeállításánál az iskola feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus oktató-nevelő munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozási helyen. A pedagógus munkából való távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 8 óráig köteles jelenteni az iskola intézményvezetőjének vagy helyettesének. Indokolt esetben a pedagógus kérhet engedélyt egy nappal előbb a tanóra elhagyására vagy elcserélésre az iskola intézményvezetőjétől vagy helyettesétől. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a hiányzások esetén szakszerű helyettesítést kell biztosítani. A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásra szóló megbízást az intézményvezető a munkaközösség-vezetők és az intézményvezető-helyettes javaslatainak figyelembevételével adja.
5. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje 1. Az intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét, a fent írt jogszabályok betartásával-az intézmény zavartalan működése érdekében - az intézményvezető állapítja meg. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. 2. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: Iskolatitkár - 730 órától 1600 óráig (hétfőtől-csütörtökig) 730 órától 1510 óráig pénteken karbantartó – 600 órától 1420 óráig A takarítók osztott munkaidőben dolgoznak délelőtt: 500 órától 800 óráig (hétfőtől csütörtökig) délután: 1400 órától 1900 óráig (hétfőtől csütörtökig) pénteken: délelőtt: 500 órától 730 óráig 800órától 900óráig templomtakarítás délután: 1400 órától 1830 óráig Munkaköri leírások a mellékletekben 6. Az iskola tanulóinak munkarendje 1. Az iskola Házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, és a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A Házirend betartása a tanulók számára kötelező. 2. A tanév országos rendjét az emberi erőforrások minisztere évente megállapítja. 3. A tanév helyi rendjét, programjait az éves munkatervben határozza meg a nevelőtestület a tanév országos rendje, a református ünnepek és helyi hagyományok figyelembevételével. 4. A tanévnyitó értekezleten a tantestület dönt: A) Az iskolai szintű rendezvényekről és ünnepekről. B) A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról. C) Az éves munkaterv jóváhagyásáról.
30
5. A tanév helyi rendjét, a Házirendet és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon tartandó osztályfőnöki órákon ismertetik. 6. A tanuló az iskolát a tanítási idő alatt nem hagyhatja el. Betegség, rosszullét esetén a szülőnek a gyermekéért kell jönnie. 7. Az ügyelet rendje: 1. Tanítási napokon az intézmény oktató-nevelő munkája rendjének biztosítása érdekében ügyeletet kell szervezni. 2. A délelőtti és a délutáni ügyeletet a nevelőtestület tagjai látják el. 3. Az ügyeletes beosztás féléves időtartamra, a tanév elején és a második félév megkezdésekor készül. 4. A nevelőtestület ügyeleti rendjét az intézményvezető-helyettes szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli. 8. Az intézmény helyiségeinek használati rendje 1. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: az intézményi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért; az iskola, óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért; tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért; az energiafelhasználással, fogyóeszközökkel való takarékoskodásért. 2. A tanulók az intézmény létesítményeit csak tanári felügyelettel használhatják. Tanítási idő utáni és iskolán kívüli foglalkozásokon csak a szülő írásos engedélye és az osztályfőnök jóváhagyása után vehetnek részt. 3. Az osztályközösségek gondoskodnak tantermeik díszítéséről. A dekorációnak meg kell felelnie az intézmény szellemiségének. A tanulók a tanítás végeztével tantermeiket takarításra előkészítve hagyják el. 4. A tantermeket a szünetekben – a tízórai szünet kivételével – valamint a foglalkozás után zárva tartjuk. A kulcsok a nevelői szobában vannak elhelyezve. A tanterem nyitása, zárása a foglalkozást tartó pedagógus feladata. 5. A szertár lezárásáért a kulccsal rendelkező személyek a felelősök. 6. Nem iskolai és óvodai célra csak az intézményvezető engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények. 7. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. 9.Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Ha, a tanuló kérésére jön létre (pl. előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal az intézményvezető-helyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az intézményvezető-helyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. 31
10. Dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős az intézmény minden dolgozója. 11. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. Baleset megelőzés iskolában, iskola környékén - Lépcsőn, folyosón, aulában rohangálni tilos! - Az iskola udvarán lévő járdákat téli időszakban nem használhatják a tanulók csúszkálásra. - A technikai épület (kazánház) előtt lévő betonozott részen gyerek nem tartózkodhat tanári felügyelet nélkül. - Nyílászárókat - ajtók, ablakok - rendeltetésszerűen kell használni. - A sportpályán tanítási időben felügyelet nélkül nem tartózkodhat tanuló. - Kerékpárral az iskola területén tanuló nem közlekedhet. A kerékpáros közlekedésnél be kell tartani a közlekedési szabályokat! - A főbejárat előtti úttesten ügyeljünk az átkelésre. Ebédlőben - Ebédkor óvatosan közlekedjünk a forró étellel! - A kiömlött ételt azonnal fel kell takarítani, a balesetek megelőzése érdekében. Technikai foglalkozáson - A foglalkozás alatt csak a kijelölt munkahelyeden tartózkodj, csak a részedre kiadott hibátlan szerszámot használd! - A szerszámokat nem cserélheted, nem viheted el, azzal nem játszhatsz! - A foglalkozásokon használt szerszámok karbantartásáról, óvásáról neked is gondoskodni kell. - A szerszámokat sohase tedd zsebre, mert balesetveszélyes! - Anyaghulladékokkal ne dobálj, óra végén a gyűjtőbe kell helyezni! Testnevelésórán: - A tornaszereket csak rendeltetésüknek megfelelően használd! A rend megtartása érdekében a már nem szükséges szereket igyekezz a helyére tenni! - A talajszőnyegeket, szekrényeket, zsámolyokat tolni-húzni nem szabad, mert a szőnyeg tönkremegy, a terem padlóburkolata pedig megsérül. - A mászókötélre ne köss csomót, rajta ne hintázz, mert súlyos baleset érhet! - A szertárban csak akkor tartózkodhatsz, ha erre megbízást kapsz. - Felügyelet nélkül a tornateremben nem lehetsz.
32
Kémiaórán A kémiaórák legérdekesebb, legizgalmasabb része a kísérletezés, amely ugyanakkor sok veszélyt is rejt magában. Ahhoz, hogy ezt elkerülhessük, szigorúan be kell tartani a balesetvédelmi rendszabályokat! - Kísérletet, vizsgálatot csak tanári engedéllyel szabad megkezdeni. A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és a fegyelem. - A munka megkezdése előtt figyelmesen olvassuk el a kísérlet leírását! Csak a leírt módon, a megadott vegyszermennyiségekkel dolgozzunk! - Kísérleti tálcánkon mindig legyen kéznél tiszta rongy és egy pohár víz! - A vegyszerekkel óvatosan bánjunk! A vegyszereket megkóstolni szigorúan tilos! (A laboratóriumban található só, cukor is vegyszer!) - A vegyszerekhez kézzel sohase nyúljunk! Ha többféle vegyszert használunk, közben töröljük le a kanalat! Vegyszert a tárolóedénybe visszatenni tilos! - Ha a vegyszert (például a fejlődő gázt) meg akarjuk szagolni, soha ne hajoljunk közvetlenül a vegyszeres edény szája fölé, hanem kezünkkel legyezzük magunk elé a gázt. - A kémcsőbe tett anyagokat óvatosan, a kémcső állandó mozgatása közben melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé. - Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! - Ha bármilyen baleset történik, azonnal jelezzük tanárunknak! - Otthon csak felnőtt felügyelete mellett, veszélytelen anyagokkal kísérletezhetünk. Vegyszert az iskolából hazavinni a legszigorúbban tilos! Mi a teendő baleset esetén? - Igyekezz körültekintő munkaszervezéssel a védelmi előírások megtartásával a balesetet megelőzni! - Ha mégis megtörténik a baleset, akkor fordulj a nevelőhöz, majd szükség esetén orvoshoz kell menni! - Minden balesetet azonnal jelents osztályfőnöködnek és az iskola ügyeletes nevelőjének, vagy a legközelebbi felnőttnek. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége 1. A tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. 2. A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikusan kitöltött jegyzőkönyvek kivételével- a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikusan kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak; kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg. 33
3. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 4. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, e-mailben, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 5. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely - a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, vagy agyi károsodást okozott. 11. A nem önkormányzati intézményfenntartók a részükre megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldik a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. 12. A kormányhivatal a Központ a nevelési-oktatási intézményektől, illetve a nem állami fenntartóktól érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyveket a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére. 13. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, iskolaszék, illetve a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülők szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. 14. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 12. A mindennapos testnevelés szervezése A 2012. szeptember 1-től bevezetésre kerülő Köznevelési törvény értelmében a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Az iskolaotthonos osztályokban azonban minden évfolyamon bevezetésre kerül. Alsó tagozat, iskolaotthonos (egésznapos) osztályok: 2012/2013- 1-4 évfolyam Felső tagozat: 2012/2013- 5. évfolyam 2013/2014- 5., 6. évfolyam 2014/2015- 5., 6., 7. évfolyam 2015/2016- 5., 6., 7., 8. évfolyam 34
Helyi lehetőségünk a mindennapi testmozgásra Alsó tagozat: - kötelező heti 5 testnevelés óra osztályonként - Naponta az egész napos osztályok szabadidős tevékenységén biztosított játék, mozgás, sportolási lehetőség - iskolai sportversenyek - gyermeknap - úszásoktatás Mindezek mellett az osztályfőnökök alkalmanként hétvégeken is szoktak kirándulásokat, gyalogtúrákat, kerékpártúrákat szervezni a gyerekek részére. Felső tagozat: - kötelező heti 5 testnevelés óra osztályonként, - iskolai sportversenyek: atlétika és labdajátékok sportágban, sorversenyeken, - futball-edzés - gyermeknap, - úszásoktatás, - vívásoktatás 2015. szeptember 1-től 13. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja a) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. b) Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: 16 óráig tartó foglalkozás, szakkörök, diákkörök (önképző-körök), énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi- és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények. 2. A 16 óráig tartó foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. A 16 óráig tartó foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a nevelő engedélyével. 3. A szakköröket a tanulók képességének fejlesztése, egyéni érdeklődésük kielégítése, a pályaválasztás megkönnyítése érdekében szervezünk. A szakkörök indítása során a tanulók érdeklődési köre mellett a rendelkezésre álló szaktanárok (szakkörvezetők) és nem utolsó sorban a szükséges költségek is befolyásolják azok számát, fajtáját stb. Az átlagosan 15 fős csoportok vezetésével az intézményvezető - az iskolavezetés, a fenntartó, az iskola pedagógusát, vagy külső szakembert bíz meg. A tanítási órán kívüli foglalkozásokról szakköri naplót kell vezetni. 4. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételeikről a karvezető dönt. 5. A tanórán kívüli sportfoglalkozások célja a tanulók felkészítése az eredményes munkavégzésre, az egészséges életmódra, miközben állóképességüket fokozzuk, formáljuk mozgás-, játék- és sportkultúrájukat. (Úszás, tömegsport) A tanulók tanórán kívüli testnevelés és sporttevékenységét iskolánk tömegsport-foglalkozásának szervezését a minőségi sportfoglalkozások és a diáksport keretében biztosítja. A foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy a tanulmányi felkészülést ne zavarja, azokon minél több tanuló vegyen részt. A sportfoglalkozások megszervezéséért a testnevelő tanárok és az intézményvezető-helyettes a felelős. A foglalkozásokon, versenyeken a tanulók csak a testnevelő tanár felügyelete és irányítása mellett vehet részt. A tanórán kívüli foglalkozások (csoportok) vezetőjét az intézményvezető bízza meg, s a megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősök a csoportok
35
működéséért. A megbízott vezetők éves programot dolgoznak ki, amit az intézményvezető hagy jóvá. 6. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. Az alsó tagozat korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban, az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. 7. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. 8. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. 9. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. Élő műsor keretében emlékezünk meg az 1849. október 6-i, az 1956. október 23-i és az 1848. március 15-i eseményekről. Iskolarádiós műsor keretében hangzanak el a következő emlék műsorok: november 13. – a magyar nyelv napja, január 22. – a magyar kultúra napja, február 25. – megemlékezés a kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatairól, március 11. –a költészet napja, április 16. – megemlékezés a holokauszt áldozatairól, június 04. – megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról. 10. A bábszakkör feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola különféle kulturális rendezvényeire. 11. Mozilátogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak diákjaink számára. 12. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. 14. A helyettesítés rendjének szabályai - Az intézmény szervezetében szükség esetén minden vezető és beosztott dolgozó helyettesítéséről gondoskodni kell. Az egyes szervezeti egységeken belül a helyettesítés rendjének kialakítása a közvetlen irányítási jogkört gyakorló vezető, dolgozó kötelessége, aki az eseti helyettesítést szóban is elrendelheti. - A helyettesítő vezető, dolgozó felruházható a helyettesített vezető, dolgozó valamennyi jogkörével, de korlátozható is, ez esetben az át nem ruházott jogokat a helyettesített vezető, dolgozó közvetlen irányítói jogkört gyakorló felettese gyakorolja. - A helyettesítések elrendelésénél a gazdaságosság és a takarékosság szempontjait kiemelten figyelembe kell venni. 14.1. A helyettesítés rendje a vezetői munkakörök területén - Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes helyettesíti. A helyettesítés – az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – általános jellegű. - Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést a székhelyintézmény a felsős és az alsós munkaközösség vezetője látja el. 36
Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlása felhatalmazás, csak külön intézkedés alapján történik. - A tagintézmény-vezetőt távolléte esetén a tagintézmény megbízott óvodapedagógusa helyettesíti. A helyettesítés a tagintézmény-vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – általános jellegű. - A tagintézmény vezetőjének tartós távolléte esetén a vezetői jogkör teljes gyakorlása külön intézményvezetői intézkedés adhat felhatalmazást. - A gazdasági vezetőt a székhelyintézményben ellenjegyzési joggal felruházott dolgozó jogosult helyettesíteni. 14.2. A beosztott dolgozók helyettesítésének rendje A helyettesítő személyét a szervezeti egységet közvetlenül irányító vezető jelöli ki. A helyettesítés rendkívüli esetben, szóban is elrendelhető. VII. A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRA VALÓ KIJELÖLÉS ELVEI 1. Tanítók, tanárok Az iskolai tanítókat és tanárokat a hatályos jogszabályok alapján az iskola intézményvezetője nevezi ki. Munkaköri feladatait a köznevelésre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az intézményvezető a munkaköri leírásban határozza meg. Az osztályok és a tantárgyak tanításának rendjét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az iskolavezetés (intézményvezető, intézményvezető-helyettes) állítják össze. A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei: A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőit az érvényben lévő köznevelési törvény, valamint az iskola SZMSZ-a együttesen határozza meg az alábbiak szerint: 1. A pedagógus nevelő-oktató munkáját felelősséggel és önállósággal végezze, a dokumentumok által meghatározott egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával. 2. A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátásánál a fő hangsúlyt arra helyezzük, hogy mindenki képességeinek megfelelően legyen foglalkoztatva. 3. A szakmai feladatok, megbízatások elosztásánál mindenek előtt azt kell előtérbe helyezni a vezetésnek, hogy az iskola minél színvonalasabban, minél eredményesebben lássa el alapvető feladatát, az általános műveltség alapozását, gyarapításra vonatkozó kötelességét. 4. A nevelőtestület tagjai közel azonos mértékben legyenek terhelve a feladatokkal, megbízatásokkal. Fenti elveket kell alkalmazni a pedagógus kötelezettségek, a feladatok alapvető elosztásánál és kapcsolódó tevékenységeinél. A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátására bármely pedagógus megbízható önkéntes jelentkezés és megállapodás vagy kijelölés alapján. A megbízást az intézményvezető adja és vonja vissza. A megbízás, kijelölés általános elvei: - megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen - szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség - az önkéntesség elve és a feladat ellátási kötelezettség összeegyeztetése - az arányos terhelés figyelembevétele 37
Főbb megbízások: 1. osztályfőnöki: kijelölés alapján 2. munkaközösség-vezetői: választás és megbízással 3. diákönkormányzatot segítő tanári: felkérés és megbízással 4. szakkörvezetői, karvezetői, sportkör vezetői 5. szertárfelelősi Alapvető feladatnak tartjuk az egyes pedagógus munkakörre előírt, illetőleg a kötelező óraszámban tartandó tanítási órákat, nevelési feladatokat, továbbá a tanítás, foglalkozás előkészítésével, a tanítási órákon kívüli foglalkozásokkal szorosan összefüggő olyan feladatok ellátását, amelyek a pedagógus szakértelmét igénylik. Így pl: osztályfőnöki, szaktanári tevékenység, szakkör és énekkar vezetése, tömegsport szervezése stb. A pedagógus megállapodás alapján elláthat az iskola tevékenységével, működésével összefüggő egyéb feladatokat. Pl: tankönyvárusítás stb. A felsorolt beosztásokra, megbízatásokra, tevékenységek végzésére intézményvezetői kijelölés, munkaközösségi vagy nevelőtestületi megbízás és egyéni vállalás útján kerülhet sor. 2. A pedagógus munkakörébe tartozó feladatok -
oktató és nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja alapján végezze a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés a tanulók munkájának folyamatos értékelése és erről a szülők tájékoztatása a tanulók felkészítése és kísérete tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyekre a diákönkormányzat munkájának segítése szülői értekezletek, fogadóórák tartása részvétel a nevelőtestületi értekezleten, osztályozó konferencián részvétel továbbképzéseken a tanulók felügyelete tanulmányi kirándulások megszervezése az iskolai ünnepségeken való részvétel tanítás nélküli munkanapon a munkáltató által elrendelt munkavégzés a munkaköréhez tartozó adminisztrációs feladatok ellátása szertár rendben tartása A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
3. Osztályfőnökök Az osztályfőnök az osztályközösség felelős vezetője. Az osztályfőnököket az intézményvezető bízza meg. Feladatait a köznevelési törvény pedagógiai programja alapján az intézményvezető határozza meg. Az osztályfőnököket feladatinak ellátásáért pótlék illeti meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - alaposan ismernie kell tanítványait - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyermekvédelmi felelős) 38
-
-
-
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló pontos vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt) saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét
4. Könyvtáros Munkaköri feladatait és időbeosztását az intézményvezető a munkaköri leírásban határozza meg. 5. Munkaközösség-vezető A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség javaslata, a nevelőtestület véleménye alapján az intézményvezető bízza meg. A megbízás három évre szól és többször megismételhető. Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A munkaközösség-vezető pótlékban részesül. VIII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK, SZERVEZETI EGYSÉGEK 1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója, és a mindenkori hitoktató lelkipásztor. A tantestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény szervezeti kultúrája az a szociális összetartó erő, ami meghatározza az intézmény munkatársainak identitás és környezettudatát, pozitív hatásként elősegíti a célokkal való azonosulást, valamint stabilitást és egyszerűséget eredményez. Az intézmény szervezeti kultúrája az intézmény múltjának, a jelenlegi cselekedeteinknek és hozzáállásainknak, valamint az intézmény jövőjéről alkotott elképzeléseinknek összessége. A szervezeti és a tanulási kultúra fejlesztésének az intézmény vezetése aktív résztvevője. Az intézmény tudatos szervezetfejlesztést végez. 39
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: A SZMSZ, a Pedagógiai Program, a Házirend elfogadása, módosításának kezdeményezése, A munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározása, Az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók továbbhaladásának elbírálása. A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik: a diákönkormányzat döntési jogkörébe tartozó kérdésekben, a pedagógusok továbbképzésének tervezésében, a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízatásainak megállapításában, A testület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestület értekezletei: 1. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó és tanévzáró értekezlet - alakuló értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezletek Az osztályozó értekezleten dönt a tantárgyi osztályzatokról, a tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálásáról, évvégén felsőbb osztályba lépésről, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalásról, nevelőtestületi dicséretek odaítéléséről. A javító és osztályozóvizsgák időpontját az intézményvezető jelöli ki, s erről, valamint a vizsgák követelményeiről az osztályfőnökök értesítik a tanulókat és szüleiket. A vizsgabizottság tagjait az intézményvezető jelöli ki. Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik. 2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megvitatására, amennyiben a testület nagyobb többsége, valamint ha azt az intézményvezető vagy a vezetőség szükségesnek tartja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő két személy (hitelesítő) ír alá. 3. Egy-egy osztályközösség jelentősebb problémáinak megvitatása céljából mikroértekezlet hívható össze az osztályfőnök megítélése alapján, amelyen kötelező jelleggel az osztályban tanító pedagógusok vesznek részt. A nevelőtestület döntései, határozatai A testület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető szavazata dönt. 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az intézményvezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai
40
háziversenyek megszervezésében. Iskolánkban egy alsós és egy felsős munkaközösség működik. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. Intézményünkben 3 szakmai közösség működik (óvodai, alsós, felsős) A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek, programok megszervezésében. Nevelő-oktató intézményben legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség az intézmény szakmai munkájának irányításában, szervezésében és ellenőrzésében vesz részt. Dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, véleményezi az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. Munkájukat a munkaközösség vezető irányítja, akit a tagóvoda-vezető bíz meg. Az óvodai, alsós és felsős munkaközösségek önállóan készítik el a munkatervüket. Az alsós és felsős munkaközösség egységesformába szerkeszti a munkatervet. Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt. Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az intézmény munkatársai értekezletek alkalmával megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. A pedagógusok döntés előkészítésbe történő bevonásának a rendje kialakított és dokumentált. (tanévnyitó értekezlet, nevelési értekezletek, dokumentáció: jegyzőkönyv) IX. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, valamint a szülői és a tanulói közösségek összessége. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntésű fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz, a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
41
2. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. 3. Tanulóközösségek A Köznevelési törvény rendelkezik a tanulóközösségeket és diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A Református Közoktatási törvény 31.§-a értelmében a református közoktatási intézményben: (1) a hitoktatás az 1-12. évfolyam nappali tagozatán rendes tantárgyként, órarendbe építve legalább heti 2 órában kötelező. (2) a magyar történelmi egyházak, illetve felekezetek a felekezetükhöz tartozó diákokat hitoktatásban részesíthetik. A 32.§ alapján Az intézmény - református szellemiségének biztosítása érdekében - áhítatot, bibliakört, egyházi ének tanítását, gyülekezetlátogatást, szeretetszolgálatot stb. szervez és támogatja a Magyarországi Református Egyház által elfogadott ifjúsági szervezetek működését. (3) Református Közoktatási Intézménynek nem lehet tanulója az, aki e törvénnyel nem összeegyeztethető magatartást tanúsít, illetve olyan közösségnek a tagja, amely e törvénnyel nem összeegyeztethető nézeteket hirdet. Diákköröket hozhatnak létre a törvény alapján az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére a Házirendben meghatározottak szerint. 3.1. Diákönkormányzat A Diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóhelyettes, a DÖK munkáját segítő tanár és az osztályfőnökök. A DÖK véleményét ki kell kérni az alábbi esetekben: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt; - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; - a házirend elfogadása előtt; - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál; - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához; - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához; - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához Döntési jogkörük van: - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – dönt saját közösségi élete tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. - a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásával, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítási nap programjáról, diákújság, iskolarádió létrehozásáról, működéséről, szerkesztőbizottságának megbízásáról Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. 42
Az öt tanítás nélküli munkanapból eggyel a DÖK rendelkezik a tanév végén, amikor gyermeknapi programokat szervez. Ennek a napnak a költségeit az intézményvezető a költségvetésből biztosítja. A diákönkormányzat munkatervvel rendelkezik. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal az igazgató bíz meg meghatározott időre. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után- használhatja, a diákközgyűlések diákönkormányzati nap megtartására. Diákönkormányzatot hozhatnak létre a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére. Az önkormányzat tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. Az osztályközösséget az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotók jelentik. Ez a közösség az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, amely megválasztja az osztály diákképviselőjét. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg. A megbízatás határozott időre szól, amíg a feladatot ellátja, illetve amíg megbízatását vissza nem vonják. A nevelőtestület és tanulóközösségek kapcsolattartásának formái:
ünnepélyek (évnyitó, évzáró, nemzeti ünnepek, megemlékezések) áhítatok iskolarádió, iskolai faliújság heti értékelés az elmúlt hét eseményeiről, a következő hét feladatai, napi és heti információ közreadása személyes kapcsolattartás osztályfőnöki óra diákönkormányzati gyűlések 3.2. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportkör működésének fő céljai: - Lehetőség biztosítása a mindennapos testedzésre, sportolásra, - Az egészséges életmód fejlesztése, - Sportágak megismertetése és megszerettetése, - Versenyzési lehetőségek biztosítása a tanulók számára, - Iskolai és iskolák közötti versenyeken való részvétel és ezek szervezése, lebonyolítása. Az iskolai sportkör szervezeti felépítése - Az iskolai sportkör tevékenységét a testnevelést tanító tanárok irányítják: - Az iskolai sportkör tagja az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló lehet. - A tanulók részvétele az iskolai sportkör tevékenységében önkéntes és díjtalan. Az iskolai sportkör tagja: - Részt vehet az iskolai sportkör foglalkozásain, - Versenyezhet az iskola csapataiban, 43
- Az iskolai sportkör rendezvényein is köteles betartani az iskolai Házirend előírásait. Az iskolai sportkör foglalkozásainak rendszere: - Tantárgyfelosztás szerinti sportfoglalkozások, - Tömegsport órák, - Sportversenyek, Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje: - Tanév elején értekezlet a tanév során szervezendő spotfoglalkozásokról és versenyekről, ezek beépítése a munkatervbe, - versenyek előtt szóbeli egyeztetés a versenyek lebonyolításáról, - A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. Anyagi fedezet biztosítása a tanulók versenyre való utaztatására, anyagi fedezet biztosítása érmekre, oklevelekre, díjakra. - Félévkor és év végén a testnevelő szakos tanár, írásban leadja beszámolóját a tanév során az intézményben folytatott sport tevékenységről. 4. Szülői Szervezet A Református Közoktatási törvény 42.§-a alapján a szülőnek joga és kötelessége, hogy gyermeke színvonalas szellemi-lelki-testi gondozásában az intézménnyel együttműködjék, és abban részt vállaljon. A Köznevelési törvény rendelkezik a szülők közösségéről, mely testületet a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében hoznak létre. A Szülői Szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A Köznevelési törvényben biztosított felhatalmazás alapján jelen SZMSZ az alábbi jogokat biztosítja számukra: Véleményezési jogot gyakorol: - a munkaterv és a tanév rendjének meghatározásánál - az SZMSZ szülőket is érintő részében - a Házirend kialakításában - az iskola és a család kapcsolattartási rendjében - a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában - a szülőket anyagilag érintő ügyekben 5. A kapcsolattartás formája és módja Az iskolai közösségek közötti kapcsolattartás célja, hogy segítse a közösségek együttműködését, az önkormányzat továbbfejlesztését, önszervező-önirányító képességük kibontakozását. Belső kapcsolattartás keretében az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. Szóbeli: nevelési, rendkívüli értekezleteken szóbeli információ átadás történik, amiről jegyzőkönyv készül. Pedagógusoknak digitális formában kerül kiküldésre a munkaidő elrendelés. Szülőket az iskola honlapján tájékoztatjuk, ill. a folyosókon kihelyezett faliújságon. A nevelőtestület és a szülők kapcsolata: A tanév során a szülők részére szóbeli tájékoztatást kell adni a munkatervben rögzített témákban szülői értekezlet vagy fogadóóra keretében. Emellett rendszeresen írásbeli tájékoztatást is kell nyújtani (a tanulók tájékoztató füzetében) A kapcsolattartás formái: - Az osztályfőnök által tartott szülői értekezlet - A pedagógusok szülői fogadóórát tartanak minden héten 1 alkalommal 44
- Minden tanévben nyílt tanítási nap - A tanuló ellenőrző könyve A vezetők valamint az Szülői Szervezet közötti kapcsolat A Szülői Szervezet iskolaszintű képviselőjével is az iskola intézményvezetője tart kapcsolatot. Minden olyan ügyben, amelyben a Szülői Szervezet az SZMSZ, vagy más jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az osztály Szülői Szervezeti tagjával az osztályfőnök tart kapcsolatot, egymás munkáját kölcsönösen segítve. Külső kapcsolatok rendszere, formája Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli, melynek során rendszeres kapcsolatot tart: az intézmény fenntartójával az intézményhez tartozó óvodával az iskolát támogató patronáló szervekkel vagy intézményekkel az ország református iskoláival a település és környék óvodáival, iskoláival, középiskoláival kulturális és sport intézményekkel a városban iskola egészségügyi szolgálattal Az intézményvezető-helyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. 6. Az intézményi (igazgatótanács) tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Az igazgató tanács tagjai: hivatalból: a fenntartó testület elnöksége a fenntartó oktatásügyi szakértője (egyházközségi iskolaügyi gondnok) az intézmény igazgatója az intézmény hit- és erkölcstan oktatója az intézmény gazdasági vezetője választottként: a fenntartó által delegált 4 tag a nevelőtestület által delegált 2 tag X. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének feltételei Az iskolába lépés feltételei A 2012. szeptember 1-én hatályba lépő CXC. törvény 7 §-a értelmében abban az évben, amelyben a tanuló augusztus 31. napjáig betölti a 6. életévét, megkezdi tankötelezettségét. De legkésőbb a következő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. (Hatályba lépés ideje: 2013. január 1.) A 2011-ben elfogadott CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a tankötelezettség felső korhatárát 16. évben állapította meg. A tankötelezettség iskolába járással, vagy a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.
45
A tankötelezettség kezdetéről az iskola igazgatója dönt az óvoda véleménye, vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte elengedhetetlen, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. testi, lelki, szociális, értelmi érettség Intézményünkbe felvesszük az Újfehértón élő azon gyerekeket, akik vállalják a református iskola szellemiségét. Iskolánkba felekezetre való tekintet nélkül vesszük fel tanulóinkat. Az Újfehértói Református Általános Iskolába való lépést a Református Közoktatási Törvény határozza meg. Felvételt nyerhetnek mindazok a 6. életévüket betöltött gyermekek, akik testileg, szellemileg, koruknak megfelelő fejlettséggel rendelkeznek, legalább egy évig óvodába jártak, vagy iskola-előkészítőn vettek részt. Megalakulásunk első évében minden tanuló, a későbbiekben valamennyi első évfolyamba beiratkozó és magasabb évfolyamba átíratott tanuló a belépés évében a Reformáció Napjának ünnepekor fogadalmat tesz a Református Templomban. Általános iskola első osztályába beléphet az a tanuló, aki az óvodától megkapja az iskola érettséget igazoló óvodai véleményt. A beiratkozás előtt meglátogatjuk az óvodákat, (szülői értekezletek, óvodai nyílt napok) iskolai bemutatkozó foglalkozást tartunk a nagycsoportos óvodások számára. A szülőknek nyílt tanítási órákat tartanak a leendő első osztályos tanító nénik. Más iskolából, magasabb évfolyamba érkező tanulókat a következő feltételekkel vesszük át: megfelelő évfolyamon, megfelelő idegen nyelv tudása amennyiben nyelvet nem tanult, köteles egy általunk tanított idegen nyelvből az évfolyam szintnek megfelelő vizsgát tenni a magatartása jó felvállalja a református iskola szellemiségét A beiratkozáshoz szükséges okmányok: Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -
a gyermek születési anyakönyvi kivonata szülő személyi igazolványa a gyermek TAJ kártyája a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával lakcímet igazoló hatósági igazolvány (gyermek és szülő) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló jegyzői határozat, igazolás emelt családi pótlékról halmozottan hátrányos helyzetről szóló jegyzői határozat a gyermekkel kapcsolatos bármilyen szakvélemény
A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát - a szülő személyi igazolványát 46
-
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
A beíratás törvény szerint a szülő kötelessége. Ha az óvoda vagy a szülő nem tartja iskolaérettnek a gyermeket, további 1 évig óvodába járhat. Az óvoda a nevelési tanácsadóba irányíthatja a gyermekeket. Ha a nevelési tanácsadó nem tartja iskolaérettnek a gyermeket, az iskola nem köteles beírni, felvenni. Az iskola felveheti az összes tanköteles gyermeket a város közigazgatási határán belül. A tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető. A be nem íratott tanköteles gyermekek felkutatása az önkormányzat feladata. 2. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az intézményvezető ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az intézményvezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb kettő intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az intézményvezető-helyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. 3. A tanulók által elkészített dolgokért járó díjazás Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
47
4. A fegyelmi eljárás szabályai A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola intézményvezetője vagy nevelőtestülete dönt. A büntetést, fegyelmező intézkedést írásban kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A fegyelmi eljárás lebonyolítását a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak szabályozzák. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. Intézményünkben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A köznevelési törvény alapján (Kn. 58.§ (4))a fegyelmi büntetések a következők: - megrovás, - szigorú megrovás, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába- végrehajtása akkor lehetséges, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A nevelőtestület Fegyelmi Bizottsága hoz létre, melynek tagjai: - intézményvezető (vagy helyettes) - osztályfőnök - gyermekvédelmi felelős - intézményvezető által megbízott, osztályban tanító szaktanár A fegyelmi eljárást az intézményvezető kezdeményezi és bonyolítja le. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sé48
relmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 5. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény intézményvezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket. Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. XI. A TANTÁRGYFELOSZTÁS ELVEI, ÓRARENDKÉSZÍTÉS 1. Tantárgyfelosztás és órarend készítésének elvei: A tantárgyfelosztás az érvényes óratervek és a pedagógusok kötelező óraszámainak figyelembe vételével a 20/2012 (VIII.31.) EMMI. rendelet alapján készül. Elkészítésénél az alábbi elveket lehet figyelembe venni: a./ Kötelező óraszámok, b./ Az osztály osztályfőnöke lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson a saját osztályában. c./ Felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot. Arányos terhelés. d./ Egyéni kívánságok. A tantárgyfelosztást a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az iskola vezetői állítják össze, a nevelőtestület véleményezi. Órarend: Az iskola órarendjét az iskola intézményvezető-helyettese készíti el, az intézményvezető ellenőrzi. Az órarendkészítés elvei: Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Alsó tagozatban az osztálytanítók, felső tagozatban az intézményvezető-helyettes készíti el, melynél az alábbiakat lehet figyelembe venni:
49
a./ A szabadnapok figyelembevétele, intézményvezető, intézményvezető-helyettes, továbbtanulók, b./ Szakos ellátottság érvényesülése c./ A pedagógiai elvek érvényesítése d./ A tanulók naponkénti egyenletes terhelése e./ Bontott csoportok szervezése (idegen nyelv, matematika, magyar, egyéni felzárkóztatás) XII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Iskolánk kialakult és jól működő hagyományait szeretnénk megőrizni, ápolni, de a református keresztyén hagyományokat és ünnepeket is előtérbe kívánjuk helyezni. A református keresztyén személyiség a hiteles példaadás során valósul meg. Célunk, hogy az iskola arculatát, programjait, tanáraink és tanulóink gondolkodásmódját a református keresztyén értékek határozzák meg. Tevékenységi formák: - hittanórák felekezeteknek megfelelően - együttműködés az iskolai lelkésszel - hét eleji áhítatok - reggeli imádságok - nagyböjti és adventi lelki felkészülés, közös gyertyagyújtás - református könyvek elhelyezése a könyvtárban - református folyóiratok rendelése Református ünnepeink: - Újév – január 1. - osztályszinten - Nagyböjt – február, március – Hamvazószerdától húsvétig- iskolai szinten - Virágvasárnap – március, április- iskolai szinten - Nagyhét (Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat) – március, április- iskolai szinten - Húsvét – március, április- iskolai szinten - Húsvéthétfő – Húsvét másnapja – március, április- osztályszinten - Áldozócsütörtök – Urunk mennybe menetele – Húsvétot követő 40. nap- iskolai szinten - Pünkösd – a Szentlélek eljövetele – április, május – Húsvét utáni 50. nap- iskolai szinten - A reformáció emléknapja – október 31. - Advent – december – projekt szintjén - Karácsony – Jézus Krisztus születése – december 25. – iskolai szinten - Karácsony másnapja – december 26. - Szilveszter napja – december 31. – osztályszinten Ünnepeink: Ünnepeink iskolai szintű megemlékezésének a célja a nemzeti tudatunk ébrentartása, elődeink tisztelete. Ünnepeink egy részére előadás formájában, iskolarádión keresztül, vagy osztályszinten emlékezünk. - Október 6. Aradi Vértanúk Napja – élőadás keretében - Október 23. Nemzeti ünnep – élőadás keretében - Október 31. A Reformáció napja – iskolarádión keresztül A tanulók fogadalomtétele Pedagógusok fogadalomtétele - November 13. a magyar nyelv napja – iskolarádión keresztül 50
- Január 22. - február 25. - Április 11. - Március 15. - Április 16. - Június 4.
a magyar kultúra napja – iskolarádión keresztül megemlékezés a kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatairól – iskolarádión keresztül költészet napja – iskolarádión keresztül Nemzeti ünnep – Megemlékezés az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról – koszorúzás és előadás keretében megemlékezés a holokauszt áldozatairól – iskolarádión keresztül Nemzeti összetartozás napja – iskolarádión keresztül
Hagyományok: A mindennapi testedzést, a sportolást szeretnénk kiemelten kezelni, hiszen feladatunknak tekintjük a testileg és lelkileg egészséges ifjúság nevelését. Az alsó és felső tagozaton is kedvelt Mikulás sportdélutánt szeretnénk tovább vinni. Advent idején az alsó tagozatosok minden héten meggyújtják a gyertyát, ahol az óvodások is részt vesznek. A Magyar kultúra napja alkalmából rendezzük meg helyesíró versenyünket. A farsangot csoportos fellépésekkel, jelmezes felvonulással, multikulturális projekttel igyekszünk színesebbé tenni. Nyílt tanítási napok keretében mutatjuk be iskolánkat leendő elsőseinknek beiratkozás előtt, illetve a már hozzánk járó tanulók szüleinek. Tavasszal, vetélkedővel, virágültetéssel, parkosítással emlékezünk a Föld napjára. Már egy évtizedes hagyománynak számít a környezetvédelmi vetélkedőnk, amit először kistérségi, majd városi szinten rendeztünk meg. A tanévvégi kirándulásokat igyekszünk történelmi, irodalomtörténeti, vagy természettudományi szempontból tanulságossá tenni. A három hetet meghaladó projekt, a témahét és a moduláris oktatási témáit tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Májusban az Anyák napjára az alsó tagozatosok osztálykeretben emlékeznek meg, a gyermeknap pedig iskolai szintű rendezvény. Nyolcadikosainknak bankettet szerveznek a Szülői Szervezet tagjai az utolsó tanítási napok egyikén. A tanévnyitó, a tanévzáró és a ballagás ünnepségét a Református templomban tartjuk. XIII. TÁMOP-3.1.4 pályázatból átvett módszerek, programok Az intézmény fenntartója felelősséggel tartozik a támogatási szerződésben foglaltaknak megvalósításáért, az abban foglaltaknak megfelelően. Az intézmény vezetője felelősséggel tartozik a projekt szakmai tartalmának megfelelő és érvényes megvalósításáért. A 2014/2015-ös tanévben lezárult a projekt öt éves fenntartása. Ez nem jelenti azt, hogy a fenntartás évei alatt felhalmozott ismereteket, módszereket veszni hagyjuk, sőt ezeket továbbra is szeretnénk beépíteni a mindennapi nevelő-oktató munkánkba. Így pl. alkalmazni kívánjuk a - modern pedagógia módszertanát: 3 hetet meghaladó projekt témahét moduláris oktatási program szervezése a tanévben - új módszerek alkalmazása, intézményi innováció megvalósítása 51
IKT-alapú oktatás, Digitális tartalmak, taneszközök A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási integrációjának támogatása: - a szegregációmentes, befogadó oktatási környezet kialakítása - a sikeres együttnevelés feltételeinek megteremtése - tantermi gyakorlat, módszertani adaptáció, „jó gyakorlatok” - a befogadó intézmény stratégiája - a megfelelő szakmai támogatás területei: tanórai differenciálás, kooperatív tanulás, árnyalt értékelés - a tanulási környezet önvizsgálata - integráció erősítését elősegítő rendszer (kiépítése,) továbbfejlesztése Nevelőtestület A kompetencia-alapú fejlesztésbe bevont pedagógusok o Részt vettek a kötelező képzéseken. o A képzésen elsajátított módszereket, eljárásokat, pedagógiai eszközrendszert adaptálják, beépítik mindennapos munkájukba. o A megszerzett tudást az intézményen belül, belső továbbképzéssel terjesztik. o A vállalt kompetencia-területekhez illeszkedő fejlesztési témákat dolgoznak ki a feladattervnek megfelelően: projektterv, tananyag-fejlesztés, tanári segédlet stb. XIV. A TANULÓK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ELŐÍRÁSOK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 1. Az iskola valamennyi tanulója tanévenként két alkalommal szervezett fogorvosi szűrésen vesz részt a város szakorvosi rendelőintézetben. 2. Tanévenként meghatározott időpontban a védőnő biztosítja a tanulók egészségügyi ellátását. 3. Az iskolaorvos az intézményvezető-helyettessel egyeztetett rend szerint végzi a tanulók általános szűrővizsgálatát és védőoltását. 4. Az iskolaorvos tanévenként meghatározott időpontban szakorvosi vélemény alapján dönt a testnevelés alóli felmentés módjáról, illetve a gyógytestnevelésről. Elkészíti a 8. osztályos tanulók továbbtanulásához szükséges orvosi igazolást. 5. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatja az iskolavezetést. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM - A gyermekvédelmi munkát az ezzel a munkával megbízott gyermekvédelmi felelős végzi. Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. - A tanévek elején meghirdetett fogadóóráin áll a hozzá forduló diákok és szülők rendelkezésére. Az őt megkeresőknek segít problémáik feltárásában, megoldásukban együttműködik velük. - Együttműködik a területi gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálattal. - Folyamatosan konzultál az osztályfőnökökkel, tájékoztatja az iskolavezetést az aktuálisan fontos ügyekről. - Évente írásbeli beszámolót készít végzett munkájáról a pedagógusközösség számára. - Áttekinti és koordinálja az iskolaorvosi vizsgálatok, szűrések rendjét, ütemezését.
52
VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Egészségvédelem Az intézmény tanulóinak és dolgozóinak joga, hogy egészséges környezetben tanulhasson, végezhesse munkáját. Ezért tilos a tanulóknak és az alkalmazottaknak alkoholt és drogot fogyasztani. Tilos a tanulóknak dohányozni. A dolgozóknak tilos az iskola területén és az iskola területétől számított öt méteren belül dohányozni. Az intézményben alkalmazásban lévő dolgozók munkahelyi balesete esetén a munkavédelemre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A tanulóbaleset megelőzése, védő-óvó előírások - A tanulókkal a tanév első tanítási napján ismertetni kell a tűz- és balesetvédelmi szabályokat. - A tanítási idő alatt a tanulók az iskola területét nem hagyhatják el. - Az iskola épületét, felszerelését minden tanulónak óvni kell. Az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik a kárt okozó diák. A kár rendezése a szülőt, illetve a gondviselőt terheli. - Tanítás után az iskolaépület termeit, helyiségeit a foglalkozást vezető tudtával, tanári engedéllyel és felügyelet mellett lehet használni. - Mindenki kötelessége a másik ember testi- és lelki épségére vigyázni. - Az udvaron lévő kézilabda kapura és kosárpalánkra felmászni balesetveszélyes.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Nyilvánosságra hozatal A Szervezeti és Működési Szabályzat előzetes egyeztetés alapján a nevelői szobában, tagóvoda vezetői irodában megtekinthető. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák.(Házirend, Tornaterem használatának rendje, Számítástechnika terem használatának rendje) Ezek a szabályzatok az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata mellett érvényesek. 3. A mellékletben található szabályzatok amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi, módosíthatók. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 5. Az SZMSZ elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat. 6. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartója, az Újfehértói Református Egyházközség Presbitériumának jóváhagyása után lép hatályba és visszavonásig érvényes. Ezzel egyidejűleg az előző szabályzat és módosításai hatályát vesztik. 7. Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára nézve kötelező érvényű.
53
MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai 2. sz. melléklet: Adatvédelmi szabályzat 3. sz. melléklet: Leltározási szabályzat 4. sz. melléklet: Selejtezési szabályzat 5. sz. melléklet: Pénzkezelési szabályzat 6. sz. melléklet: Panaszkezelési szabályzat 7. sz. melléklet: Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésének-oktatásának intézkedési terve 8. sz. melléklet: Belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési terv 9. sz. melléklet: Munkaköri leírások
54
1. sz. melléklet Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok (Pedagógiai Program módosítása 2013. 10.01.) A gyermekvédelem a gyerekeknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyerekek száma folyamatosan nő. Sok gyerek válik problémássá különböző okok miatt. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai életet. A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak kötelessége a gyors és hatékony intézkedés. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden nevelő feladata, különösen az osztályfőnököké, de a munkát a gyermek- és ifjúságvédelmi összekötő koordinálja. Az alábbi módon kerül meghatározásra a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók fogalma: A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: 1 a szülő, a családba fogadó gyám iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb 8 általános iskola; 2. a szülő, családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága; 3. az elégtelen lakáskörülmények/ szegregátumban élnek; 4. a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a meghatározott körülmények közül egy fennáll. Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, a nevelésbe vett gyermek, az utógondozói ellátásban részesülő, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. Minden pedagógus kötelezettsége és alapvető feladata, hogy: - a nevelő-oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, - segítse a gyermek képességének kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön, - közreműködik a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, - a szülőket és tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, - észrevétellel él az intézmény igazgatója felé, ha a gyermek jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek, - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése, - Az intézmény valamennyi szolgáltatásának biztosítása, úgy, hogy azok igénybevétele ne jelentsen számukra aránytalan terhet, A törvényben meghatározottak alapján minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez, - Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül a számára legkedvezőbbet kell választani, 55
Szociális segítségnyújtás: tanulószobai ellátás, iskolaotthon, felzárkóztatás, középiskolai felkészítő foglalkozás, egészségügyi ellátás (fogorvos, iskolaorvos, védőnő) Az osztályfőnökök legfontosabb feladata: - észlelje és jelezze, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik, - figyeljen fel a családban jelentkező gondokra, problémákra (családi élet megbomlásáról, szülők gazdasági helyzetének romlásából fakadó vagy bármely más okból eredő), - minden tanévben a már veszélyeztetettségi nyilvántartásba lévő tanulókról tájékoztató pedagógiai jellemzést készít a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére, - az osztályfőnökök minden év szeptember 15-ig felmérik az osztályukba járó hátrányos, veszélyeztetett, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, - a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkájának és magatartásának fokozott figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásuk ellenőrzése, - változás észlelése esetén jelzéssel élünk a gyermekvédelmi összekötő felé, aki kapcsolatba lép a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, - pedagógiai jellemzések elkészítése Az osztályfőnökök legfontosabb feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatban - észlelje és jelezze, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik, - figyeljen fel a családban jelentkező gondokra, problémákra (családi élet megbomlásáról, szülők gazdasági helyzetének romlásából fakadó vagy bármely más okból eredő), minden tanévben a már veszélyeztetettségi nyilvántartásba lévő tanulókról tájékoztató pedagógiai jellemzést készít a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére, az osztályfőnökök minden év szeptember 15-ig felmérik az osztályukba járó hátrányos, veszélyeztetett, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, átadják a névsort nyilvántartás vezetése céljából a gyermekvédelmi összekötőnek, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkájának és magatartásának fokozott figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásuk ellenőrzése, változás észlelése esetén jelzéssel élünk a gyermekvédelmi összekötő felé, aki kapcsolatba lép a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, pedagógiai jellemzések elkészítése a Gyermekjóléti Szolgálat számára, szülők, tanulók tájékoztatása arról, hogy milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásának figyelemmel kísérése, egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegség megelőző programok szervezése, védőnő, iskolaorvos és más szakemberek bevonásával, szükség esetén családlátogatás a gyermekvédelmi összekötővel együtt. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72 § (1) bekezdése alapján a szülő kötelessége, hogy a. gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérve gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b. biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, -
56
tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. Ha a törvényben foglaltak nem valósulnak meg, vagy a szülő nem együttműködő, úgy értesíteni kell a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, azon keresztül a Gyámügyet, valamint a gyermekorvost. - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése, - anyagi természetű problémák esetén segítséget nyújt különböző támogatások igénylésében (pl.: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, helyileg adható támogatás, beiskolázási segély). A veszélyeztetettség elhárítására tett intézkedéseink: Környezeti okok esetén: - szakmai segítségkérés a pedagógiai szakszolgálattól - a gyermekjóléti szolgálat, illetve a jegyző értesítése - védő- óvó intézkedések A gyermek személyiségéből eredő okok esetén: - egyéni bánásmód (pl. szorongások oldása miatt) - egyéni gondozási terv - pszichológiai, ideggyógyászati vizsgálat kérése Anyagi okoknál: - különböző segélyezési formák keresése - Családsegítő Szolgálathoz irányítás - adománygyűjtés Egészségügyi okoknál: - iskolaorvoshoz, védőnőhöz, iskola-fogorvoshoz irányítás - segélyvonalak (drog, gyermekbántalmazás, szexuális zaklatás stb) kifüggesztése a tájékoztató táblán - új eljárások, módszerek javaslata a szülőknek (pl. mozgásfejlesztő terápia, asztmás úszócsoport) Szervezeti keretek: Családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek, esetmegbeszélések Minden pedagógus, valamint az iskolai lelkész a felelős a tanulók szellemi, testi, lelki és erkölcsi fejlődéséért. Az iskolai lelkész, a szülők és a tanulók részére fogadó órákon lelki gondozással segít a problémák átgondolásában, megbeszélésében. c.
57
2. sz. melléklet Adatkezelési szabályzat 1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta a 2011. évi CXII. törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, Magyarország Alaptörvényének VI. cikke alapján. 1.1. Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja a.) Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismeréséről, az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény - Az 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról - Az 1998. évi VI. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során - A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény b.) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása, - az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart, - az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése, - az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, - a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, - az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. 1.2. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a.) Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda adatkezelési szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta az iskola Szülői Közössége és a diákönkormányzat. b.) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, az Újfehértói Református Egyház Presbitériuma hagyta jóvá. c.) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában a könyvtár nyitvatartása alatt, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást. 1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a.) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi alkalmazottjára és a tanulójára nézve kötelező érvényű. b.) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 58
c.) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített alkalmazotti jogviszony esetén az alkalmazott köteles tudomásul venni, erre figyelmét fel kell hívni. 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a Közoktatási törvény 2. számú mellékletének „ A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. 2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A Közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a.) név, születési hely és idő, állampolgárság; b.) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c.) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolás, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény, az illetmények átutalása céljából kezeli az zalkalmazottak bankszámlájának számát. 2.2. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A Közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok: a.) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásásnak és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b.) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; c.) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való jogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, a gyermekek 50%-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek.
59
Az intézmény a szülő hozzájárulásával nyilvántartja a gyermeke TAJ számát is, amelyet az évenkénti fogorvosi szűrésalkalmával továbbit a fogorvosnak. 3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a 2.1. fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2. A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a.) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b.) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve vissza, c.) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d.) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e.) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, f.) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g.) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h.) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. 4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény intézményvezetője az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyettesét, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, gazdasági ügyintézőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai: a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 3.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, 60
a 2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi alkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Intézményvezető-helyettes: a munkaköri leírásában meghatározottak szerint felelős a 2.2 fejezet c), d),f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, a 3.2 fejezet e), f),g), h) szakaszaiban szereplő adattovábbítás. Iskolatitkár: a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 a) és b) szakaszai szerint, a 2.1 fejezet c) szakasza szerint munkaviszonyra, vonatkozó összes adat kezelése, a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben, a tanulók adatainak kezelése a 2.2 a), b), e) szakaszai szerint, a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése, a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása, adatok továbbítása a 3.2 d) szakaszában meghatározott esetben. Gazdasági vezető: kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. Osztályfőnökök: a 3.2 fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: a 2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adatok, a 3.2 fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás. 5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: nyomtatott irat, elektronikus adat, Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában és számítógépes módszerrel is vezethetők. 5.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: - az alkalmazott személyi anyaga, - az alkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, - az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), - az alkalmazott bankszámlájának száma, - az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 5.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, 61
bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. 5.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: az intézmény vezetője és helyettese, az intézmény gazdasági ügyintézője, az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, TB-ellenőr, revizor stb.), saját kérésére az érintett közalkalmazott. 5.2.4. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: az intézmény igazgatója, az adatok kezelését végző iskolatitkár. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem stb.) kell tennie. 5.2.5. A személyi anyag vezetése és tárolása Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik az alkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett Alkalmazotti alapnyilvántartás. Az alkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett alkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: az alkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor, az alkalmazott áthelyezésekor, az alkalmazotti jogviszony megszűnésekor, ha az alkalmazott adatat lényeges mértékben megváltoztak. Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását és az iskolatitkár végzi. 5.3. A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1. A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek az intézmény intézményvezetője az intézményvezető-helyettes az iskolatitkár Az adatokat védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem stb.) kell tennie. 62
5.3.2. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: - összesített tanulói nyilvántartás - törzskönyvek - bizonyítványok - beírási napló - osztálynaplók - a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma. 5.3.2.1. Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: a tanuló neve, osztálya, születési helye és ideje, anyja neve, állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, a tanuló általános iskolájának megnevezése. A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár a felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.4.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatinak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás hozzájáruláson alapul vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az alkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyt adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. Az alkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Az alkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett alkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.4.2. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha
63
a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) törvényben meghatározott egyéb esetben. Az intézmény intézményvezetője – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni, és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.4.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett alkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Záró rendelkezések Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.
64
3. sz. melléklet Leltározási szabályzat 1. Leltározási szabályzat célja, tartalma A leltár olyan kimutatás, amely az eszközök és a források tényleges állományának mennyiségét és értékét tartalmazza a leltár alapján. A szabályzat célja, hogy az adott intézményben a leltározási kötelezettség egységes elvek alapján kerüljön végrehajtásra. A leltározási szabályzatnak a következőket tartalmazza: - a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatok felsorolását, - a leltározási egységek (körzetek, stb.) kijelölésének szempontjait, - a leltározás bizonylati rendjének – máshol nem szabályozott – előírásait, - a leltározás technikai feltételeit és eszközeit, - a leltározás módját (ideértve a mennyiségi felvétel speciális módszereit is) és az értékelés szabályait, - a leltárfelvétel anyagának (leltározási bizonylatok, stb.) feldolgozási és megőrzési módját, - a leltározás és az értékelés ellenőrzésének módját, - a leltárkülönbözetek megállapításának és rendezésének módját. 2. Leltárkészítési kötelezettség A 2000. évi C. tv. (A számvitelről), valamint felhatalmazása alapján a többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet szerint az Államháztartás szervezetei minden évben adott fordulónappal a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat leltározni kötelesek. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tételesen és ellenőrizhető módon tartalmaznia kell az eszközöket mennyiségben és értékben, a forrásokat értékben. A leltár és leltározás részletes szabályait tartalmazza a jelen szabályzat. 3. A leltározással kapcsolatos alapfogalmak A leltár alaki követelményei: - a bizonylatok és dokumentációk előírás szerinti, egyértelmű és hiánytalan kitöltése, - a szükséges záradékok (felelősségi nyilatkozat, stb.) megtétele és csatolása, - a leltározási okmányok aláírása. Minden leltárnak tartalmaznia kell: - az intézmény nevét, - a leltár megjelölését, - a leltározási hely megjelölését, - a bizonylatok számát, - a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint a leltározási fordulónapot, - a leltározott eszközök és források, vagy azok csoportjainak szabatos meghatározását, a felhasznált bizonylatok sorszámát, - a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét, egységárát és összértékét, - a leltárkülönbözetek (hiányok és többletek) tételes kimutatását, - a leltározást végrehajtó és ellenőrző személyek, valamint a leltárfelelős személy aláírását.
65
A leltározás az a tevékenység, amellyel az intézmény tulajdonában lévő, kezelésébe vagy tartós használatába adott befektetett- és forgóeszközöket, valamint azok forrásait számba veszi, és egyben megállapítja a valóságban meglévő állományát is. A leltározás a költségvetési szerv birtokában lévő idegen eszközökre is vonatkozik. A leltározási tevékenységhez tartozik a nyilvántartások szerinti állomány és a tényleges állomány közötti különbözet - hiányok és többletek - megállapítása és rendezése. A leltározás célja: - Az éves beszámoló tételeinek alátámasztása, mérleg valódiságának biztosítása - A vagyon védelme, az anyagi felelősök elszámoltatása - A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások pontosságának, egyezőségének ellenőrzése, a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítése, - Az eltérések kimutatása, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetének megfelelő rendezése - csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása. A leltárértékelés A leltározott eszközök és források értékének meghatározása Leltározási ütemterv A leltározási szabályzat alapján minden évben a leltározás megkezdése előtt leltározási ütemtervet kell készíteni. Az ütemterv tartalmazza: - a leltározási egységek felsorolását, - a leltárt végző személyek nevét, - a leltározás ütemtervét rögzítve a kezdés és befejezés időpontját. Leltározás módja A leltározás történhet: - mennyiségi felvétellel - egyeztetéssel - tényleges mennyiségi (közvetlen) felvétel: az eszközök darabszám, súly, tömeg szerinti meghatározása számlálással, illetve méréssel. a/Mennyiségi felvétellel leltározandó eszközök csoportjai: - tárgyi eszközök - használt és használatban lévő kis értékű tárgyi eszközök - készletek b/ Egyeztetéssel leltározandó eszközök csoportjai: - a főkönyvi könyvelés, - a folyószámla-kivonat, - az egyenlegközlő egyeztető levél, - az analitikus nyilvántartások alapján történő egyeztetés. Módszerei: - belső egyeztetés - egyeztető levél - személyes egyeztetés 66
- speciális egyeztetések Minden leltározási egységnél leltárfelelőst kell kijelölni, aki köteles gondoskodni az egységéhez tartozó eszközök vagyonvédelméről. A leltári egységek segítségével biztosítható a leltárfelvétel teljeskörűsége. A leltározás időpontja a/ folyamatos, b/ fordulónap, c/ év vége. Minden esetben a leltározást a szabályzatban, illetve az éves leltározási ütemtervben meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani. Ezzel egyidejűleg meg kell figyelni, és fel kell tárni az elfekvő, feleslegessé vált, csökkent értékű készleteket, továbbá ellenőrizni kell a készletek tárolásának helyességét és raktározási előírások betartását. a/ Folyamatos leltározás A költségvetési szervnél minden eszközt és forrást a leltározási szabályzatban meghatározott időtartamon belül, legalább egyszer leltároznak Ennek előfeltételei: - naprakész, könyvvitellel egyező analitikus nyilvántartás, - az azonos eszközök, eszközcsoportok, leltárfelvételi egységek leltározását a különálló egységekben előre megállapított, azonos időtartamon belül kell végrehajtani, különös figyelemmel a ciklusidők pontos betartására, - a folyamatos leltározás éves ütemterve, - a folyamatos leltározást végzők munkájának rendszeres ellenőrzése. b/ Fordulónapi leltározás A leltározást az intézmény teljes egészénél előre meghatározott naptári nappal (fordulónap) kell elvégezni úgy, hogy a teljes eszköz és forrásállomány leltározásra kerüljön. A befektetett pénzügyi eszközöket, készleteket, követeléseket, forrásokat, az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket évente leltározzuk. A leltározás megtörténtét a lezárt nyilvántartásokon fel kell jegyezni. Ha a leltározást bármely okból hiányosan végezték el, vagy annak adatai az ellenőrzés megállapítása szerint vitathatók, az érintett leltározási egységben (raktár, helyiség, terület, stb.) lévő eszközöket részben vagy egészben újra kell leltározni. Az újraleltározást az intézmény igazgatója rendeli el. A leltár típusai - Teljes leltár, amely az intézmény valamennyi eszközét és forrását tartalmazza. - nyitóleltár, a megalakuláskor az intézmény eszköz- és forrásállományát tartalmazza. Már működő intézmény esetén az év eleji nyitóleltár megegyezik az év végi leltárral. - Az átadó-átvevő leltár, amely az anyagilag felelős dolgozó(k) személyében bekövetkezett változáskor készül, - Az idegen leltár, amely az intézménynél lévő, nem az intézmény tulajdonát képező vagyontárgyakról készül. 67
- Használatra átadott eszközök: Leltárív megküldése az eszközt használó részére, az eszközök meglétének igazolása céljából. Leltárkülönbözet Leltárkülönbözetnek minősül a leltározás során megállapított mennyiség és a könyvviteli nyilvántartások szerinti mennyiség közötti különbözet. Ha a könyvviteli előírások szerint a leltározási egységben lévő készletekről nem kell tételes mennyiségi nyilvántartást vezetni, úgy a leltárfelvétel alkalmával talált készlet értéke és az értékben vezetett nyilvántartás szerinti érték közötti különbözet összegét kell leltárkülönbözetnek tekinteni. Leltárhiány Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett eszközben, anyagban, készletekben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. 4. A leltározással kapcsolatos feladatok és felelősség Az intézményvezető hatáskörébe tartozik: - az éves leltározási ütemterv meghatározása, - a leltározási egységek kijelölése, - a leltározás központi ellenőrzése, - a leltárfelvétel megismétlésének elrendelése, - a leltárértékelés megszervezése, - a leltáreltérések megállapítása, leltár-főösszesítő jóváhagyása, kompenzálás engedélyezése - a leltárhiányokról, az anyagi felelősség érvényesítéséről tájékoztat, - döntés, vagy engedélyezés a szabályzat által meghatározott esetekben (pl. határidő módosítások). - az igénybevétel gyakorisága és a helyi sajátosságok alapján a munkahelyek (kézi raktárak) maximális készletének meghatározása, - a szervezeti egységek részletes leltározási programjának jóváhagyása, - a leltár ellenőrök, leltárfelelősök, leltározók megbízása, - a leltárhiány miatti felelősség megállapítása és érvényesítése, - intézkedés az eltéréseket előidéző okok lehetőség szerinti megszüntetésére. A leltározók feladata - a leltározás időtartama alatt minden nap a megjelölt időben meg kell jelennie a leltározás helyén - leltárfelvétel megkezdésekor átveszi az üres bizonylatokat - a leltározást a megjelölt sorrendben végzi, kihagyás nélkül 5. A leltározás végrehajtásának előkészítése 5.1 A leltározás előkészítése A leltározás megkezdése előtt: - fel kell mérni és meg kell határozni a konkrét feladatokat - időben gondoskodni kell, hogy a szükséges létszám és munkaeszközök rendelkezésre álljanak - leltározási ütemtervet kell készíteni 68
A leltározási munkák fontos része a leltározási egységek, illetve a leltározandó eszközök rendezése a felvételi folyamat elősegítése és a zökkenőmentességének biztosítása érdekében. Ennek során minden leltározási egység területén meg kell állapítani, hogy ott milyen eszközök kerülnek leltározásra, majd azokat a leltározáshoz elő kell készíteni. Az előkészítés során gondoskodni kell: - az eszközök helyes elhatárolásáról, - saját és idegen eszközök szétválasztásáról, megjelöléséről, - az idegen helyen tárolt eszközök számbavételéről, - a munkahelyek felesleges készleteinek egy elkülönített helyiségbe való beszállításáról. - gondoskodni kell (a leltározandó eszközök azonosíthatósága érdekében) a gépeken és egyéb berendezési tárgyakon elhelyezett vonalkódok, valamint a márka, típus, teljesítmény és egyéb adatjelző táblák (feliratok) olvashatóságáról, a megrongálódott, olvashatatlan adattáblák kicseréléséről, valamint a hiányzó táblák pótlásáról. Az azonosításhoz fel kell használni a korábbi leltárfelvételi okmányokat. 5.2. A leltározás időpontja és módja 5.2.1. A leltározási kötelezettség alá tartozó minden eszközt, a vonatkozó analitikus nyilvántartások lezárásával egyidejűleg, előre meghatározott naptári nappal (fordulónappal) kell leltározni. A leltározás fordulónapját az éves ütemterv tartalmazza. 5.2.2. A leltározást - mennyiségi felvétellel, illetve - egyeztetéssel kell végrehajtani. A mennyiségi felvétel mindig tényleges megszámlálást vagy mérést jelent. A mennyiségi felvétel során a leltározást végző személyeknek - ellenőrizniük kell, hogy a leltározott eszköz teljesértékű-e, - meg kell állapítani a leltár felvétele és fordulónapja közötti készletmozgást, ha a felvétel napja és a fordulónap nem esik egybe. Mindkét esetben az eszközt, készletet elkülönítetten kell kezelni vagy a bizonylaton ezt jelölni kell. A leltározás úgy történik, hogy a leltározási csoport a leltározási körzet helyiségeiben, a ténylegesen megszámolt, megmért mennyiséget bizonylatra feljegyzi. A leltározás során a mennyiség felvételét az alábbiak szerint kell végezni: - a megszámlálás útján megállapítható eszközöket darabszám szerinti, a méretben, kilógrammban, literben mérhető anyagokat ennek megfelelő módon, - a hulladékot mérleggel való leméréssel, - olyan anyagokat, amelyek nagy, egybefüggő térfogatot és súlyt képeznek, fajsúly-táblázat segítségével végzett számítások alapján. A mennyiségi felvétel történhet: - a nyilvántartástól függetlenül, a nyilvántartással való utólagos összehasonlítással, vagy - a nyilvántartások alapján, a felvétel alkalmával való összehasonlítással. A már leltározott eszközöket a kettős leltározás elkerülése érdekében meg kell jelölni, amely történhet: - festék, zsírkréta vagy egyéb jelzés alkalmazásával, 69
- a már leltározott eszköz területi (fizikális) elkülönítésével. 5.3. Személyi feltételek A leltározás vezetőjét az intézmény vezetője jelöli ki. Feladata: - a leltár előkészítése, - lebonyolítása, - ellenőrzése. A leltározók személyét úgy kell kijelölni, hogy a leltározási területen kellő helyi, illetve szakismerettel rendelkezzen. 5.4. Leltározási egységek Ha az intézmény szervezeti felépítése szükségessé teszi, akkor leltározási körzeteket kell kijelölni a leltározási ütemtervben. A leltározási egységek kijelölésénél arra kell törekedni, hogy az azonos jellegű leltározandó feladatok egy egységbe kerüljenek. 5.5. A leltározás bizonylati rendje A leltárnyomtatványok felhasználásának formai követelményei A nyomtatványokat, mint a leltár bizonylatait, írógéppel, tintával, golyóstollal kell kitölteni. A grafitceruza nem használható! A leltárbizonylatok formai helyességének követelményei: a) valamennyi rovat hiánytalan kitöltése, vagy a kitöltésre nem kerülő rovatok vonallal történő áthúzása, b) a leltárbizonylatok sorszámozása, c) olvashatatlan szövegírás, radírozás, kaparás a bizonylatokon nem lehet, javítás, helyesbítés esetén a helyes adat félreérthetetlenül megállapítható legyen, továbbá az eredeti adatnak is olvashatónak kell lennie, a javítás tényét a javítást végző köteles aláírásával igazolni, d) a bizonylat kitöltőjének, illetve a leltározásban résztvevők és felelősök, valamint az ellenőrök aláírása. 6. A mérhető, megszámlálható eszközök leltározásának végrehajtása A leltározás lebonyolítása során az előírt leltározási módszernek megfelelően: - az eszközök területi elhelyezkedésének sorrendjében célszerű leltározni, - meg kell állapítani az adott eszköz leltározási mennyiségét, - leltári bizonylatokon rögzíteni kell a leltározott eszközök azonosító adatait, mennyiségi egységét, mennyiségét, - ellenőrizni kell, hogy valamennyi eszköz leltározásra került-e, a leltározott eszközöket meg kell jelölni a kétszeres számbavétel elkerülése végett, - a leltárbizonylatokat alá kell írni, főkönyvi számlánként, számlaosztályonként csoportosítani kell, - a leltárfelvételi ívek alapján el kell készíteni a leltárösszesítőt, - a leltárösszesítőt össze kell olvasni a már ellenőrzött leltárbizonylatokkal, - a leltárt ki kell értékelni, alá kell írni ez egyben a leltár lezárásának ténye.
70
8. A leltárak összesítése, feldolgozása 8.1 A leltárfelvétel eredményét a leltározók tételenként rögzítik a leltárbizonylatokon. A leltárfelvételi íveket a leltározóknak, eszközfelelősnek, leltár ellenőrnek alá kell írnia. A javításra vagy kölcsönbe átadott eszközöket elismervény alapján kell számba venni. A leltárösszesítő alapján az analitikus nyilvántartók (tárgyi eszköz-készlet) egyeztetik a nyilvántartásaival és kimutatják a leltáreltérést. 8.2 A leltáreredmény megállapítása - egyező leltár, - leltártöbblet és - leltárhiány. 9. Értékelés 9.1. Az értékelésre vonatkozó szabályok Az értékelés a költségvetési szerv tulajdonát képező, illetve kezelésébe vagy használatába adott eszközök, valamint azok forrásai forint-értékének meghatározása a mérlegkészítés alkalmával. 9.2. Az értékelés módja Az eszközöket és forrásokat a következő módokon lehet értékelni: - teljes értéken - hulladék értéken - csökkent értéken - érték nélkül. 10. A leltározásért és értékelésért való felelősség A leltározás végrehajtásáért, az ennek során megállapított hiányok és többletek miatti felelősségre vonásért az intézmény vezetője a felelős. A leltározás megszervezéséért és ellenőrzéséért, a hiányok és többletek megállapításáért az igazgatóhelyettes a felelős.
71
4. sz. melléklet Selejtezési szabályzat 1. A selejtezés célja: A természetes elhasználódás, meghibásodás, vagy káreset következtében, illetve egyéb okból rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált eszközök fizikai elkülönítése, számviteli nyilvántartásokból történő kivezetése. 2.A selejtezés szükségességének és tényének megállapítása A selejtezés szükségességét, tényét az intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy végzi. A használhatatlanná válás és a javítás gazdaságtalanságára vonatkozó megállapításokat célszerű szakértő szerv szakvéleményére alapozva megállapítani. 3. A selejtezés lefolytatása: 3.1.A vagyontárgyak selejtezése a leltározást megelőzően, attól külön munkamenetben történik. A selejtezést akkor kell elvégezni, ha az eszközök: - természetes elhasználódás, meghibásodás, vagy rendkívüli káreset következtében további rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válnak, feltéve, hogy kijavításuk gazdaságtalan - további rendeltetésszerű használatra alkalmasak ugyan, de további üzemeltetésük nem gazdaságos. A felesleges eszközök értékesítése nem tartozik a selejtezés fogalma alá. Az ilyen - értékesítésre kerülő – eszközt az eladást megelőzően selejtezni nem szükséges. 3.2. Bármely vagyontárgy, készlet selejtezését az intézményvezető előzetes engedélyével szabad csak végrehajtani. Azon tárgyak selejtezését, amelynél a selejtezés szükségessége a leltározás során kerül megállapításra, a vezető utólag engedélyezi. Ebben az esetben a selejtezett tárgyakat mindaddig eltávolítani vagy megsemmisíteni nem szabad, amíg a vezető a selejtezési engedélyt meg nem adta. 3.3.A selejtezésről selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni. Ez a jegyzőkönyv képezi a selejtezés elszámolásának bizonylatát. Külön jegyzőkönyvet kell felvenni a tárgyi eszközök, illetve készletek selejtezéséről. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - az intézmény megnevezését, címét, - a selejtezés időpontját és helyét, - a selejtezést vezető nevét, feladatkörét, - a selejtezet eszköz: nyilvántartási számát, azonosító számát, darabszámát, beszerzési árát, értékcsökkenését, ajánlott értékesítési árát, továbbfelhasználásra alkalmasságát, alkalmatlanságát, megsemmisítési javaslatot.
72
3.4. Azokat a vagyontárgyakat, készleteket, amelyek hasznosítására nincs lehetőség, meg kell semmisíteni, illetve haladéktalanul a szeméttelepre kell szállítani. 3.5. Az értékesíthető selejtezett gépeket, berendezéseket, eszközöket és a hulladékként értékesíthető selejtezett anyagokat, alkatrészeket a hulladékhasznosító telepre kell elszállítani. Azokat a selejtezett gépeket, berendezéseket, eszközöket, amelyekből a belső szükségletek kielégítésére alkalmas anyagok vagy alkatrészek nyerhetők ki, el kell bontani. Az azokból kinyert haszonanyagot, alkatrészt raktárra kell venni és be kell vételezni. 3.6. Amíg a selejtezett készletek elszállítása megtörténik, azt szigorúan el kell különíteni a raktári készletektől. 4. Jelen selejtezési szabályzat 2013. szeptember 1-jével lép hatályba, érvényes visszavonásig.
73
5. sz. melléklet Pénzkezelési szabályzat Jelen Szabályzat az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat részeként tartalmazza az Intézmény pénzkezelésének szabályait. Az e szabályzatban foglaltak az intézmény vezetőjének jóváhagyásával 2012. szeptember 1. napjával lépnek hatályba. A PÉNZ- ÉS ÉRTÉKKEZELÉS JOGSZABÁLYI ALAPJA ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdése előírja, hogy a számviteli politika keretében kell elkészíteni a pénzkezelési szabályzatot. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény -2012. január 1-től hatályos – 172. § (1) bekezdés e) pontja szerint az adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzatban foglaltaktól eltérően jár el. A pénzkezelési szabályzat elkészítésének célja, hogy az intézmény bankszámlán, valamint a házipénztárban lévő készpénz mennyisége biztonságban legyen, a pénzkezelés módja, a pénzforgalom rendje, a pénzkezelés és nyilvántartás, a bizonylatolás szabályszerű legyen, valamint, hogy a társaság megfeleljen az Európa Parlament 2005/60 EK irányelve alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény előírásainak is. A pénzkezelési szabályzat elkészítéséért, aktualizálásáért, a pénzkezelés pénzkezelési szabályzatnak megfelelő lebonyolításáért, a pénzkezelés ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a pénzkezelési szabályzaton átvezetni. A pénzeszközöket az intézmény köteles pénzforgalmi bankszámlán tartani. A házipénztárban csak a készpénzben lebonyolódó forgalomhoz szükséges készpénzmennyiség lehet, az azt meghaladó pénzmennyiséget bankszámlán kell tartani. Az intézményben egy pénztár működik, amely házipénztárként az intézmény működéséhez szükséges készpénzforgalmát bonyolítja le. A házipénztár az intézmény székhelyén működik. A pénztárosi feladatokat az intézmény alkalmazott pénztárosa látja el. A használt bizonylatok alkalmazásánál számviteli rendünk, azon belül az adatfeldolgozás módját figyelembe véve határozzuk meg, hogy az ajánlott bolti forgalomban készen kapható nyomtatványokat, vagy egyedi saját tervezésű bizonylatokat, illetve gépi adatfeldolgozás esetén, a használt szoftver által előállított bizonylatokat használjuk. A pénz- és értékkezelési szabályzatunknak szoros kapcsolatban kell lennie a gazdálkodó szervezet szervezeti és működési szabályzatával, az utalványozási és aláírási jogkör szabályozásával, a vállalkozás számlarendjével, a leltározási és selejtezési szabályzattal, az eszközök és források értékelési szabályzatával,. a bizonylati rendünkkel az iratkezelési szabályzattal, 74
a vagyonvédelmi- és adatvédelmi szabályzattal. A számviteli törvényben előírt szabályok megsértéséért való felelősségre munkaviszony esetén a Munka Törvénykönyve egyéb jogviszony esetén a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályai kerülnek alkalmazásra, ezen túlmenően a jogszabályban foglalt rendelkezések megsértése esetén külön törvényekben (Büntető törvénykönyv, Szabálysértésekről szóló törvény) meghatározott felelősséggel tartoznak. A számviteli törvény 31. §-a szerint a pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt, csekkeket, bankbetéteket foglalják magukba. A pénzeszközök a könyvvezetés során a következő bontásban kerülnek kimutatásra: pénztár, elszámolási betétszámla. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak rögzítése: a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a vállalkozás késedelem nélkül, a készpénzmozgással egyidejűleg, a bankszámla forgalomnál az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket a hitelintézeti értesítés megérkezésekor az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, a tárgyhót követő hó 15-ig köteles könyveiben rögzíteni. A számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásokat a számviteli törvény. 166. §-a határozza meg. A számviteli bizonylatokat magyar nyelven állítjuk ki. A hitelintézeti pénzforgalmat nem érintő pénzmozgások bizonylatait a bolti forgalomban kapható szabványosított nyomtatványokat valamint a könyvelő szoftver által biztosított nyomtatványokat alkalmazunk. A kiválasztott, alkalmazott nyomtatványokat szabályzatunkhoz, mellékletben csatoljuk. A számviteli törvény.168. § határozza meg a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványok szigorú számadású kötelezettségét. Ennek alapján határozzuk meg az intézményen belül a bizonylatok és nyomtatványok körét, és alakítjuk ki a nyilvántartás rendszerét.
PÉNZTÁRI KÉSZPÉNZFORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A pénztári pénzforgalommal kapcsolatos általános szabályok A pénzkezelési szabályzat elkészítéséért, karbantartásáért, a pénzkezelés szabályzatnak megfelelő lebonyolításáért, annak ellenőrzéséért a gazdálkodó szervezet vezetője felelős. A pénzkezeléssel megbízott személy a „pénztárban” (továbbiakban: pénztárban) köteles kezelni a banktól készpénzfizetés céljára felvett, továbbá a pénztárba készpénzben befizetett, általa aláírásával igazoltan átvett egyéb pénzösszegeket. A pénztári pénzkészlet bevételezéséről és kiadásáról a pénzmozgással egyidejűen bizonylatot kell kiállítania. A pénztárban idegen pénzt, vagy értéket csak a vállalkozás vezetőjének külön engedélyével szabad tartani. Idegen pénzt vagy értéket elkülönítetten kezeljük és tartjuk nyilván. Pénztárban napi záráskor a szabályzatban megállapított készpénz állománynál nagyobb pénzkészlet nem maradhat. A megállapított kereten felüli összeget, a pénztárzárás előtt be kell fizetni az elszámolási betétszámlára.
75
A számviteli törvény 2012. január 1-től hatályos előírása szerint a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az összes bevétel 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 forintot. Az Intézményben a készpénz napi záró állománya 100.000 forint. A működéshez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására, a pénzmegőrzés és tárolás előírt követelményeinek betartására biztonságos tárolási lehetőséget kell biztosítani Ha a pénztári forgalom, illetve a napi készpénz záró állománya indokolja, arra vagyonbiztosítás kötése indokolt. A pénztár biztonságának megtartása és az esetleg keletkezett károk megtérülése érdekében, a biztosító társaság vagyonbiztosításának előírásait be kell tartani. A pénzkezeléssel megbízott személy csak valódi és forgalomban lévő pénzeket (bankjegyeket és érméket) fogadhat el a befizetőtől, és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet, ennek megállapítása érdekében pénzvizsgáló készüléket érdemes üzemben tartani. Nem fogadható el olyan bankjegy vagy érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy az nem a forgalomban természetes kopás következtében vesztett súlyából, vagy sérült meg. Ha a pénzkezeléssel megbízott személy a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisnak látszó bankjegyet, illetve érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el, a bankjegyet, vagy érmét vissza kell tartania. A befizetőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell hallgatni arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a hamisítványt, vagy annak tűnő bankjegyet, érmét. Az átvett pénzről a befizetőnek elismervényt kell adni, amelyen - bankjegy esetén - fel kell tüntetnie annak sorozatát és sorszámát. A hamis vagy hamisítványnak látszó pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a pénzzel együtt át kell adni a Magyar Nemzeti Banknak. A jegybank a lefolytatott vizsgálat eredményéről a társaságot és a befizetőt tájékoztatja. A pénztárossal szemben támasztott követelmények és felelőssége A pénz- és értékkezeléssel megbízott személyek - pénztáros, pénztáros helyettes, pénztári ellenőr - kiválasztásánál a legfontosabb szempontok: büntetlen előélet, szakmai hozzáértés, összeférhetetlenség ne álljon fenn. Nem lehet pénztáros és helyettese olyan munkavállaló, akinek a munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. Ebből a szempontból összeférhetetlen munkakörben foglalkoztatottnak kell tekinteni a pénzügyi, a könyvelési, a bérelszámolási és anyagbeszerzési feladatkörben foglalkoztatott munkavállalókat, akik utalványozási vagy ellenőrzési joggal vannak megbízva. Ugyancsak összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket is, akiknek a bankszámla felett rendelkezési jogosultságuk van, továbbá a pénztárosnak és helyettesének a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóit. Kisebb gazdálkodó szervezetnél sem lehet a pénztáros az utalványozóval és pénztári ellenőrrel azonos személy – kivétel az egyszemélyes társaság, de itt is a pénztárellenőrzést mindenképen más kell elvégezze pl.: megbízott könyvelő. Utalványozási, ellenőrzési joggal a gazdálkodó vezetője ruházhat fel egyes munkavállalókat, az összeférhetetlenség szempontjait figyelembe véve. A pénztáros alkalmazásánál a Munka Törvénykönyve, valamint a gazdálkodó Kollektív szerződésének (KSz) – amennyiben a gazdálkodónál készül – előírása szerint kell eljárni. A pénztáros alkalmazásával egyidőben a munkáltató köteles közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat, mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti. 76
A munkáltató a pénztáros munkavégzésére vonatkozó szabályai az Mt. alapján, valamint a (KSz) szerint köteles a munkavállalóval közölni. A pénztáros és a pénztáros helyettesének kártérítési felelősségét az Mt. határozza meg. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt teljes anyagi felelősség terheli az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. A munkavégzés szabályait, mely meghatározza a pénztáros jogállását, feladatait, felelősségét munkaköri leírásba kell foglalni. A pénztáros feladatai A munkaköri leírásban előírtak maradéktalan végrehajtása: feladatát önállóan teljes anyagi felelősséggel köteles ellátni, ezt a tényt munkakörének elfoglalásakor munkaszerződésben, vagy írásbeli nyilatkozattal köteles tudomásul venni, a pénz- és értékkezelési szabályzat előírásainak betartása, a pénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése, a pénzügyi fegyelem betartásával, a pénztárral kapcsolatos elszámolások vezetése, a bizonylati fegyelem betartásával, a pénztárban elhelyezett értékek és szigorú számadású nyomtatványok őrzése, kezelése, a pénzügyi és bizonylati fegyelem betartásával, az üzemi (üzleti) titok, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információk megőrzése, a vagyonvédelmi és adatvédelmi előírások betartása. A pénztárost a fenti pénz- és értékkezelési feladatokon kívül egyéb munkaköri feladat elvégzésével is meg lehet bízni. Nem láthat el azonban a pénztáros a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen – e pontban részletezett – feladatokat. A pénztár védelmi rendszere A pénztár védelmi rendszerének ki kell terjednie: a fizikai védelemre, az adatok védelmére, a személy védelmére, a pénzforgalom szabályosságára. A védelmi rendszerről a vállalkozás vezetője, az SzMSz-ben leírtaknak megfelelően köteles gondoskodni. A védelmi rendszer kialakításánál figyelembe kell venni a biztosító társaság biztosítási szabályzatában, szerződésében foglalt (rablás, betörés, pénzszállítás, vásárlásra felvett pénz- és értékkezelési) vonatkozó előírásait is. A pénz és értékkezelésre vonatkozó előírásokat a sajátosságok figyelembevételével, be kell illesztenünk a vállalkozás gyakorlatába és a vállalkozásnál érvényben levő szabályzatokba (tűzvédelem, rendészet, vagyonvédelem, adatvédelem stb.). A pénztár fizikai védelme tűzvédelem (tűzvédelmi eszközök, füstérzékelők), egyéb fizikai behatások (víz, villám stb.) elleni védelem, nyílászárók védelme (zárak, riasztóberendezések, kulcskezelés rendje), A pénztárban elhelyezett pénz és értékek védelme 77
A pénz és értékek elhelyezése páncélszekrénybe, illetve biztonsági záras kazettában kell elhelyezni. A páncélszekrény, lemezszekrény, illetve a kazetta kulcsainak kezelését külön kell szabályozni. A pénzszállítás szabályai A pénzszállítás szabályait a gazdálkodó szervezet tevékenysége, földrajzi elhelyezkedése, gépjárművel való ellátottsága függvényében alakítjuk ki. A készpénz felvételével és szállításával megbízott személyek felelősek az általuk átvett készpénzért. Felelősségük addig terjed, amíg a pénzt a pénztárban át nem adták. A pénzszállításra meghatározott pénzösszeg keretek szerint egy, illetve több személyt, fegyveres őrt, vagy kizárólag pénzszállításra felhatalmazott szervezetet lehet kijelölni. A pénzszállításhoz fel kell használni a forgalomban levő korszerű jelzést adó pénzszállító táskákat. Nagy összegű pénzszállítás esetén szükség szerint igénybe kell venni a kifejezetten vagyonvédelemre, szakosodott külső vállalkozó szervezetek szolgáltatásait. A készpénz szállításának személyi és tárgyi feltételei: -
200 000 Ft-ig 1 fő 200.000 Ft-500 000 Ft-ig 2 fő 500.000 Ft feletti összegnél 2 fő gépkocsival.
A készpénz felvételével és szállításával megbízott személyek felelősek az általuk átvett készpénzért. A pénz felvételével és szállításával megbízottak felelőssége addig tart, amíg a készpénzt a pénztárban, bankban, vagy egyéb esetben a jogosult címzettnek át nem adják Pénztáros (pénzkezelő) megbízása A gazdálkodó szervezet vezetője a pénztárosi munkával összefüggő teendők ellátására arra alkalmas büntetlen előéletű pénztárost – pénzkezelőt – kell, hogy megbízzon. A pénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. A pénztáros fő feladata a pénztárban tartott készpénz előírás szerinti kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. A pénztáros megbízható még egyéb értékek (pl. bélyegek, értékjelzéssel ellátott nyomtatványok stb.), továbbá a szigorú számadású nyomtatványok kezelésével és megőrzésével is. Két vagy több személy egy időben, közösen ugyanazt a pénztárt még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelheti. A pénztárból kifizetéseket csak előzetes utalványozás után teljesíthet a pénztáros. Az utalványozók azok a személyek, akik a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését vagy elszámolását elrendelhetik. A utalványozók nevét és aláírás mintáját a pénztárosnak át kell adni. Az utalványozók körét az SzMSz-ben/ külön utasításban/pénzkezelési szabályzatban kell meghatározni. Az utalványozók felelősek: az utalványozás indokoltságáért, az utalványozott anyag vagy eszköz mennyiségének, illetve a forint összegének szükségességéért, 78
az utalványozási bizonylat szabályos kitöltéséért. Pénztári nyilvántartások vezetése, készpénzforgalom Pénztárban csak a gazdálkodó szervezet jelen szabályzatában rögzített jogcím listában szereplő címeken bekerülő pénz lehet, onnan csak a megadott jogcímekre történhet kifizetés. Befizetések jogcímei: - étkezési díjak - pénzbevétel egyéb címen történő befizetés miatt Kifizetések jogcímei: kifizetés anyagbeszerzésre, kifizetés árubeszerzésre, kifizetés egyéb működési kiadásokra (reprezentációs költség, postaköltség, üzemanyagköltség, stb.), - kifizetés elszámolásra.
-
A készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímei a működésnek megfelelően kerülnek kialakításra. A pénztár forgalom lebonyolítására és nyilvántartására szabvány nyomtatványok kerülnek alkalmazásra. A használatba vett bizonylatok a számviteli törvény előírásainak megfelelően szigorú számadású bizonylatoknak minősülnek, kezelésük ennek megfelelően történik. Pénztárjelentés A pénztári nyilvántartásban – Pénztárjelentésben - elszámolt kiadási és bevételi tételek bizonylatain az elszámolás tényét rögzíteni szükséges (jelölés alkalmazása). A pénztári forgalmat folyamatosan, naprakészen - sorszám és bizonylatszám feltüntetésével pénztárjelentésen a pénzkezelőnek, a pénz- és értékkezelés helyén kell vezetni. A pénztárjelentésen fel kell jegyezni a pénzmozgási bizonylatokat tételsorszám szerint: a befizetések és kifizetések sorszámát, jogcímkódját, a pénztárbizonylat számát a gazdasági esemény rövid, de meghatározó leírását vagy főkönyvi számlaszámát, a befizetett, vagy a kifizetett összeget. Pénztárzáráskor meg kell állapítani a pénztárban lévő készpénzállományt, és a napi pénztár egyenleggel kell egyeztetni. A pénztár kezelőjének a záró pénzkészlet helyességét aláírásával igazolnia kell a pénztárjelentésen. Az üresen maradt sorokat, - amennyiben a kimutatáson ilyen van - a pénztárjelentésen át kell húzni. Ha a záró pénzkészlet egyeztetésekor eltérés mutatkozik, még a pénztárzárás során fel kell deríteni annak okát, és rendezni kell. Amennyiben hiány mutatkozik, a pénztárosnak azt be kell fizetnie, amennyiben pedig többlet, akkor azt be kell vételezni. Mindkét esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A pénztárjelentést, annak lezárása után a bizonylatok hiánytalan hozzácsatolásával kell átadni könyvelésre. Ha a pénztárost bármilyen okból helyettesíteni kell, vagy ha beosztásából végleg távozik, a pénztárzárlatot kell készíteni. 79
A pénztárzárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat le kell zárni. A pénztárzárlat után a pénzt, értékeket, bizonylatokat és nyilvántartásokat át kell adni a pénztáros helyettesnek vagy az új pénztárosnak, aki az átvétel alkalmával azok helyességéről köteles meggyőződni. A pénztár átadásnál, vagy pénztárzárlatnál az átadónak, átvevőnek és a pénztár ellenőrnek, vagy a gazdálkodó szervezet vezetőjének jelen kell lenni. Az átadó, vagy az ellenőr akadályoztatása esetén legalább 2 tanúnak kell jelen lenni az átadásnál. A pénztárzárlatnál, valamint az átadásnál is átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Pénzellátmány biztosítása Az intézmény a pénzeszközeit köteles pénzforgalmi bankszámlán tartani. A pénztárban/ pénztárakban kizárólag a készpénzben lebonyolítandó forgalomhoz szükséges pénzösszeg lehet, az azt meghaladó pénzösszeget pénzintézeti bankszámlán kell tartani. Az Intézmény a pénztár pénzszükségletét az elszámolási betétszámláról felvett (kiutalt) készpénzzel, a pénztárba befolyó készpénzbevételekből fedezi Készpénzfelvétel a bankszámláról A számlatulajdonos a bankszámlája terhére kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal, illetve az annak adatait tartalmazó levél alapján készpénzt vehet fel a számlavezető pénzintézet, illetve más pénzintézet pénztáránál, amennyiben erre vonatkozóan megállapodást kötöttek. A készpénzfelvételi utalvány nem javítható, a rontott utalvány helyett új utalványt kell kiállítani. A készpénzfelvételi utalványt a pénzintézetnél bejelentett módon kell aláírni. A készpénzfelvételi utalvány beváltásánál, ha az megnevezett személyre szól, az utalványt benyújtó személynek a személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolnia kell. Amennyiben a folyószámlához bankkártya is tartozik, úgy a készpénzfelvétel történhet bankkártya használatával is. A pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása A befizetésekről és kifizetésekről szabvány bizonylatot kell kiállítani. A bizonylattömbök szigorú számadású nyomtatványok, tehát ennek megfelelően kell nyilvántartani. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni. A pénztáros a be- és kifizetések sorrendjében éves sorszámmal köteles a bizonylatokat ellátni. Ezt a számot kell a pénztárjelentésben szerepeltetni. A bevételi (amennyiben szükséges) és a kiadási bizonylathoz minden esetben csatolni kell az utalványozott alapbizonylatot. Kifizetésre utalványozás nélküli összeg nem kerülhet. A pénztárbizonylatokat értelemszerűen, tintával kell kitölteni, (számmal és betűvel is kiírni az összeget) az üres sorokat kihúzni. Egy bizonylatra csak annyi tétel kerülhet, ahány sor azon szerepel. Ha több tétel kerül kifizetésre az alapbizonylatokat összesíteni kell. Pénztárbizonylaton a mellékletek számát minden esetben fel kell tüntetni. A kifizetést a pénztáros aláírásával, a pénz átvételét a felvevő teljes nevének kiírásával igazolja. 80
A pénztáros (a gazdálkodó szervezet alkalmazottain kívül) csak személyazonossági igazolvány felmutatására fizethet, ilyen esetben a bizonylatra fel kell tüntetni a személyi igazolvány számát. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni. Megbízott részére történő rendszeres kifizetéseknél visszavonásig érvényes meghatalmazás is adható. Ezekről a pénztáros köteles külön nyilvántartást vezetni, és a kiadási bizonylat szövegrovatában hivatkozni kell a nyilvántartási számra. A nagy összegű készpénzfizetésről az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17. § (9) bekezdésében előírtaknak megfelelően az állami adóhatósághoz a vevőnek a szolgáltatás igénybe vevőjének be kell jelenteni, a kapcsolt vállalkozások között létrejött 1 millió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást A bevételezési bizonylatot 3 példányban kell kiállítani, az első példány a könyvelésé, a második a befizetőé, a harmadik a tömbben marad. A kiadási bizonylatot 2 példányban kell kiállítani, az első példány a könyvelésé, a második a tömbben marad, gépi előállítás esetén sorszám szerint lerakásra kerül, mindkét esetben a pénztár őrizi meg a pénztárjelentés nála maradó példánya mellett. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Pénzt elszámolásra csak az alábbi célokra lehet kiadni: - beszerzésre, - szolgáltatás igénybevételére - kiküldetési költségre, - kisebb kiadásokra (reprezentációs költség, postaköltség stb.) - egyéb, nem átutalással történő kötelezettségek teljesítése. Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez indokoltan szükséges mértéket. Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan, az arra feljogosított személyek utalványozása, és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás véghatárideje is fel van tüntetve. Ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására kikötött véghatáridő még nem érkezett el. A befizetendő és felveendő összeget nem lehet egymással szemben beszámítani. Újabb összeget elszámolásra kiutalni csak akkor lehet, ha az elszámolásra kiadott összegeket nyilvántartó személy igazolja, hogy a pénz felvevőjének elszámolatlan tétele nincs. Az elszámolásra felvett összeget legalább havonta, a hónap utolsó napján mindenkinek el kell számolni. Ha a munkavállaló, vagy más személy 30 napnál hosszabb ideig az elszámolásra kiadott pénzösszeggel nem számol el, az kölcsönnek minősül, utána kamatot kell elszámolni, a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. § előírásai szerint. A kamat mértéke jelenleg a mindenkori jegybanki alapkamat + 5%. Az elszámolásra kiadott összegekről nyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia:
81
-
a pénzt felvevő munkavállaló neve, a pénz felvételének időpontja, a kiadási pénztárbizonylat száma, a felvétel jogcíme (anyagvásárlás, üzemanyag-költség stb.), az elszámolásra felvett összeg, az elszámolás határideje, az elszámolás tényleges időpontja, a ténylegesen felhasznált összeg, a bevételi bizonylat sorszáma
Szigorú számadású nyomtatványok kezelése A Számviteli törvény 168. § (1) szerint: A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. (2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. (3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Jelen szabályozás szerint szigorú számadású nyomtatványként kezelendő: -
bankszámla terhére kibocsátott csekkek (készpénzcsekk) elszámolási utalvány bevételi és kiadási pénztárbizonylat pénztárjelentés kézi kiállítású számla (átutalásos és készpénzes) minden olyan bizonylat, amely az előállítási értéknél nagyobb követelést, vagy kötelezettséget keletkeztet, ideértve a cafeteria céljára szolgáló utalványokat is.
Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének bizonylatai A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a felhasználón kívül, a felhasznált mennyiség sorszám szerint és a felhasználás időpontja szerint is kitűnik. A nyomtatványok átadása és átvétele csak elismervény ellenében történhet. A szigorú számadású nyomtatványokat (beleértve a rontott példányokat is) el kell számoltatni. A szigorú számadású nyomtatványok rontott példányait is terheli a számviteli bizonylatokra vonatkozó megőrzési idő. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartására, valamint felhasználásuk ellenőrzésére szabvány nyomtatványok szerezhetők be. A beérkezett nyomtatványokat a felhasználó munkahelyen kerülnek tárolásra, ezért a munkahelyi (tételes) nyilvántartó lapra kerülnek a nyomtatványok adatai. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzésére alkalmas ellenőrző lapokat a bizonylatok feldolgozási helyén vezetik. A bakszámla terhére kibocsátott csekkek, utalványok felhasználásáról nyomtatvány fajtánként külön- külön tételes nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban az egyes űrlapokat emelkedő sorszám szerint külön-külön sorban kell felsorolni. A nyilvántartásban az alábbi adatokat kell szerepeltetni: -
az űrlapot mikor, 82
- kinek a rendelkezésére, - milyen tétel kiegyenlítésére, - milyen összegben használták fel Továbbá: - az első és második aláíró aláírása, - az átvevő aláírása, - a bankszámla terhelésének kelte. A csekk, az utalványok rendeltetésszerű felhasználását a pénztárellenőrrel tételesen ellenőriztetni kell. Az elrontott, vagy bepiszkolódott űrlapot nem szabad forgalomba hozni, ezeket át kell húzni és a “Rontott” szót rá kell írni. A csekk- és utalványfüzetekben visszamaradó tőszelvényeket a gazdálkodó által meghatározott ideig meg kell őrizni. Kerekítési szabályok A forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni: - a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0; - a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5; - az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5; - a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0; forintra végződő összegre kell kerekíteni. Egy adott pénzmozgáshoz tartozó pénztárbizonylat kiállítása esetén a kerekítési különbözetet a pénztárbizonylaton külön soron fel kell tüntetni. A kerekítési különbözetet kezelő pénztárgép esetén annak napi záró-szalagja alapján történik a kerekítési különbözet megállapítása. (A kerekítés értéke az áfa gyűjtőktől független gyűjtőben kerül összegzésre, amelynek értéke nem kerül be az adómemóriába.) A kerekítési különbözetet nem kezelő pénztárgép esetében a kerekítési különbözetet a pénzkészlet megszámolása után, a napi pénztárgépszalagon mutatkozó összeghez képest kell megállapítani. A kerekítési különbözet hibahatáron belül van, ha az nem haladja meg az események számának 2 forinttal megszorzott összegét. Az egyéb tételek kerekítési különbözetének elszámolása a pénztárjelentés zárásakor történik. A kerekítési különbözetet - előjeltől függően - Áfa alapot nem képező egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni. BANKSZÁMLÁN TÖRTÉNŐ PÉNZFORGALOM LEBONYOLITÁSÁNAK SZABÁLYAI A folyószámlák, elkülönített számlák kezelése A vállalkozás köteles pénzeszközeit, a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, bankszámlán tartani, a pénzforgalmat bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében a Ptk. 529. §. 1. bekezdés értelmében bankszámla-szerződést kell kötni. A folyószámla-szerződéssel (Ptk. 531. §) a gazdálkodó szervezet és a hitelintézet a meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseinek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget.
83
Betétszerződés (Ptk. 530. §.) alapján a hitelintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Az Intézménynek a Szabolcs Takarékszövetkezetnél van bankszámlaszerződése: Számla száma:…68800013-11096843-00000000………………………………. Bankszámlaszerződéssel a hitelintézet kötelezettséget vállal, hogy a vállalkozásunk rendelkezésére álló pénzeszközeit, a számlára beérkező befizetéseket és a számláról történő kifizetéseit kezeli, és nyilvántartja. A számla terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a vállalkozás számlája javára és terhére írt összegekről, valamint a számlaegyenlegről a vállalkozást a szerződés szerint értesíti. Bankszámlák feletti rendelkezés A gazdálkodó szervezet vezetője a hitelintézeti szerződésben meghatározott módon, írásba köteles bejelenteni, hogy a hitelintézetnek a pénzforgalmi bankszámla felett kik jogosultak rendelkezni. a rendelkezők nevét és aláírás mintáit a banknál bejelenteni. Alkalmazható fizetési módok a) Átutalás: - egyszerű átutalás, - csoportos átutalás, - rendszeres, - bankkártyával kezdeményezett átutalás;; b) készpénzfizetés. A fizetés módjára vonatkozóan a vállalkozással kapcsolatba álló felekkel megállapodást kell kötni. Amennyiben a fizetés módjában nem állapodnak meg a fizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. Bankszámlaforgalom bizonylatolása A hitelintézet a gazdálkodó szervezetet, mint számlatulajdonost a bankszámlán történő terhelésről, illetőleg jóváírásról, a vele kötött megállapodás alapján írásban, bankszámlakivonattal, vagy elektronikus úton értesíti. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzatban foglaltak 2012. év január 1. napjával a Számviteli politika részeként lépnek hatályba. A pénz- és értékkezelési szabályzat alkalmazását a gazdálkodó szervezet gyakorlatának megfelelően a hatályba helyezés napjával Társaság ügyvezetőjének aláírásával, kell hatályba helyezni. A szabályzatban foglaltak betartása a gazdálkodó szervezet valamint a könyvelésünkkel megbízottak számára kötelező. Az előírások be nem tartása esetén felelősségre vonást kell alkalmazni.
84
6. sz. melléklet Panaszkezelési szabályzat Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Az iskola tanulóit és szüleiket, gondviselőiket, valamint az iskola dolgozóit panasztételi jog illeti meg. Panaszt tenni olyan ügyekben lehet, melyekkel kapcsolatban az iskola köteles illetve jogosult intézkedésre. A panasz jogosságát, az okával kapcsolatos körülményeket az intézmény intézményvezető helyettese köteles megvizsgálni, jogossága esetén az ok elhárításával kapcsolatban intézkedni, vagy az intézmény vezetőjénél, irányító testületénél intézkedést kezdeményezni. A „Panaszkezelési szabályzat”-ról az iskolába lépéskor a házirenddel együtt minden tanulót, szüleiket, és minden új dolgozót tájékoztatni kell. A kidolgozott panaszkezelési szabályzat szerint érvényesíthető az intézménnyel szemben a panasz. 1. A panaszkezelés szintjei I. szint A tanuló, a felnőtt, a problémájával az órák közti szünetben elsősorban az ügyeletes nevelőt keresheti. Tanórákon jelentkező problémákat a tanító, a szaktanár kezeli. Délutáni önálló foglalkozásokon, délutáni foglalkozásokon adódó panaszokat a foglalkozást tartó pedagógusok orvosolják, hozzájuk kell fordulni. II. szint Ha az ügyeletes nevelő, a szaktanár, a foglalkozást tartó pedagógus nem kompetens a panasz kezelésében továbbítja azt az osztályfőnöknek, illetve a probléma megoldását az osztályfőnöktől kérheti a tanuló, a felnőtt. III. szint Ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az intézményvezető-helyettes felé, illetve amennyiben az osztályfőnök nem tesz intézkedést a panasz kezelésére közvetlenül a tagintézmény- vezetőhöz, intézményvezető-helyetteshez fordulhat a panaszos. IV. szint Szükség esetén a panaszkezelés érdekében az intézményvezető-helyettes jelez az intézményvezető felé. Nem megnyugtató problémakezelés esetén a tanuló, felnőtt az intézmény intézményvezetőjéhez fordulhat. V. szint A probléma további fennállása esetén a panaszos a fenntartótól kérhet jogorvoslatot. 2. Formális panaszkezelési eljárás A panaszkezelő felé a panasztevők panaszaikat megtehetik: - személyesen - telefonon (42/290-061) - írásban (4244 Újfehértó, Debreceni út 204.) 85
- elektronikusan a
[email protected] - az év végi partneri elégedettségi mérésre szolgáló kérdőíveken A panaszok kezelése – a panasz tárgyától függően – az osztályfőnök, vagy az intézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik. 3. Panaszkezelés tanuló esetében -
-
-
A panaszos problémájával elsődlegesen a tanítóhoz, szaktanárhoz, ügyeletes nevelőhöz, délutáni foglalkozást tartó nevelőhöz fordul. megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. Ha sikertelen az ügy tisztázása, a panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amenynyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az intézményvezető-helyettes felé. Ha sikertelen az ügy tisztázása, a panaszos problémájával az intézményvezetőhöz fordul. Az intézményvezető 3 munkanapon belül egyeztet a panaszossal. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a megoldásra tett javaslatot. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. Az intézmény intézményvezetője a fenntartó bevonásával 15 munkanapon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az intézményvezető-helyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.
4. Panaszkezelési eljárásrend az alkalmazottak részére - A panaszkezelési eljárás célja, hogy az intézményben történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. - Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. - A felelős megvizsgálja 3 munkanapon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. - Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 munkanapon belül egyeztet a panaszossal. - Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, és a panaszos elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a problé86
-
-
-
-
-
ma megnyugtatóan lezárult, amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a megoldásra tett javaslatot. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az intézményvezető közreműködésével, akkor az intézményvezető a fenntartó felé jelez. 15 munkanapon belül az intézmény intézményvezetője a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére, írásban is. Ezután, a fenntartó képviselője, az intézményvezető egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a megoldásra tett javaslatot. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az intézményvezető-helyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.
5. Dokumentációs előírások A panaszokról az intézményvezető-helyettes „Panaszkezelési nyilvántartás”-t köteles vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. A panasz tételének időpontja 2. A panasztevő neve 3. A panasz leírása (amennyiben a panasz tétele írásban történt, az írott dokumentum) 4. A panaszt az intézmény nevében fogadó személy neve, beosztása 5. A panasz kivizsgálásának módja, eredménye 6. Az esetleg szükséges intézkedés megnevezése, várható eredménye 7. Az intézkedés végrehajtásáért felelős személy neve 8. A panasztevő tájékoztatásának időpontja 9. Ha a tájékoztatás írásban történt, annak dokumentuma 10. Írásban tett panasz esetén a panasztevő nyilatkozata, hogy a tájékoztatásban foglaltakat elfogadja, illetve ennek hiányában jegyzőkönyv indoklással arról, hogy nem fogadja el. 11. Ha a panasztevő a tájékoztatásban foglaltakat nem fogadja el, a jegyzőkönyv utóirataként feljegyzés a további teendőkről.
87
Panaszkezelési Nyilvántartó Lap Panasztétel időpontja:
Panasztevő neve:
Panasz leírása:
Panasz fogadó
neve:
Kivizsgálás módja:
beosztása:
Kivizsgálás eredménye:
Szükséges intézkedés:
Végrehajtásért felelős neve:
Panasztevő tájékoztatásának időpontja:
88
7. sz. melléklet Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésének-oktatásának intézkedési terve Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 1. Bevezetés A gyermekek mindenek felett álló érdeke érvényesítésekor az intézmény elkötelezett annak érdekében, hogy a gyermek, tanuló minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. Az intézkedési terv alapján különös figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók képességeinek kibontakoztatása szempontjából fontos az integrált oktatás, ami a többi gyermekkel, tanulóval azonos csoportban történő oktatását, nevelését jelenti. Az intézményünk érvényesíti a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet. Az intézmény a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének-oktatásának intézkedési terve alapján jár el. Az intézmény arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. 2. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. 3. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók 3.1.
Sajátos nevelési igényű tanuló
Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkozás, a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Az alapító okiratban meghatározott SNI-s tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: - a rehabilitációs és szakértői bizottság által meghatározott szakember biztosítása (logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) 89
többletidő biztosítása írásbeli munka esetén tantárgyi vázlat készítése - segédeszközök biztosítása, mellyel a tanuló kompenzálni tudja a részképesség zavarból adódó hátrányt (értelmező szótár, szinonima szótár, számítógép, számológép, függvénytáblázat) - szükség esetén a szóbeliség preferálása - tolerancia fejlesztése, másság elfogadása - differenciált óravezetés - tevékenységközpontú foglalkozás előtérbe helyezése - figyelemkoncentráció fejlesztése - analízis-szintézis képesség fejlesztése - szövegértés, szókincsfejlesztés, olvasási készség fejlesztése A számonkérésekkel szemben támasztott követelmények speciális figyelembevétele az SNI tanulók esetében Diyslexia, dysgráfia, dyscalculia aktivitás és figyelem zavar esetén Hosszabb felkészülési idő biztosítása. Ha szükséges, a pedagógusok olvassák fel a szöveget a gyermeknek a feladatot, ha az eredményességet befolyásolja az olvasás minősége. Dyslexiás, dysgráfiás tanuló esetén a szóbeli feleletek preferálása. Igazgatói határozat alapján mentesítés a magyar nyelv, idegen nyelv és matematika írásbeli beszámoltatás formái alól. -
3.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekkel, tanulóval összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási, hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiség fejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciát mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelt figyelmet igényel. (2012. szeptember 1-től hatályba lépő Köznevelési törvény 4 § (2) és (12) bekezdése) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az iskola ezen gyerekek számára felzárkóztató, fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozásokat szervez. A beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat szervez az iskola. Az egyéni foglalkozásra felhasználható időkeretet ezen gyerekek számára a tanulási képességet vizsgáló bizottság határozza meg. A gyerek iskolai elhelyezésének egyik lehetősége, a tanuló integrált, azaz normál osztályban történő nevelése, oktatása. A létszám maximum 30%-ig ajánlatos a különféle problémákkal küzdő gyerekek elhelyezése az osztályban, mert ellenkező esetben a tanító, tanár figyelme nagyon le van terhelve. A tanórai differenciált oktatás mellett, a tanórákkal párhuzamosan, vagy a tanórákon túl szükség lehet plusz órákra; a tanuló felzárkóztatása céljából. A nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: 90
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése felzárkóztató órák egész napos iskola tanulószoba a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai családlátogatások a szülők és a családok nevelési gondjának segítése a gyermek önismeretének, önbizalmának, együttműködési, konfliktuskezelői képességeinek fejlesztése Sokszínű tevékenységformák biztosítása: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése Fejlesztő értékelés alkalmazása A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal. Kiemelt feladatunk a másság elfogadása, a tolerancia kialakítása. -
3.3. Kiemelten tehetséges gyermekkel, tanulóval kapcsolatos pedagógiai tevékenység, tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A pedagógus kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.(CXC. törvény a köznevelésről 62 § (1)) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. (CXC. törvény a köznevelésről 46§ (3)) Az ember képessége Istentől kapott ajándék. Kiemelt fontosságú feladat a tehetség felismerése és fejlesztése. A tehetséggondozás kiterjed a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekre egyaránt. A tehetség felismerésének ismérvei: - magas értelmi és érzelmi intelligenciaszint - fejlett képességek - kreativitás magas szintje - korának megfelelő fejlett személyiség - motivációs tényezők – a feladat iránti erős elkötelezettség, pozitív környezeti hatások A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: - differenciált tanórai munka - tehetséggondozó szakkörök - felkészítés versenyekre - felkészítés középiskolai tanulmányokra 91
személyes beszélgetések, bíztatás, a jutalmazás megfelelő formájának megkeresése A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg. Kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával. Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az elsőn-egyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. (CXC törvény a köznevelésről 27§) A 3-6-7-8 éves korú gyermekeknek egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak, ezért a differenciált személyiségfejlesztés, tehetséggondozás a nevelésünk alapvető kritériumai. A szociális hátrányok enyhítését a következő tevékenységi formák szolgálják intézményünkben: - jó képességű tanulóink tehetséggondozása szakkörök keretében A csoportba sorolás szempontjai a tanuló - tanulmányi teljesítménye, magatartása, - felzárkóztatása, tehetséggondozása, - továbbtanulási, pályaválasztási szándéka, - érdeklődése, - leterheltsége. -
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 2014. november 4-ei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalma és e tény fennállásának megállapítása, a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben került szabályozásra. 92
Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) - a gyermek az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll, valamint akit tartós nevelésbe vettek. 4.1.
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok
A gyermekvédelem a gyerekeknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyerekek száma folyamatosan nő. Sok gyerek válik problémássá különböző okok miatt. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai életet. A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak kötelessége a gyors és hatékony intézkedés. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden nevelő feladata, de a munkát a gyermekés ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Minden pedagógus kötelezettsége és alapvető feladata, hogy: -
segítse a gyermek képességének kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése.
Fejlesztőprogram az óvodában Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programot szervez. A tagóvoda-vezető a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket arányosan osztja el a csoportokban. 4.2.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A pedagógus alapvető feladata, hogy bármilyen oknál fogva a hátrányos helyzetben lévő gyermeket, tanuló felzárkóztassa tanuló társaihoz. A felzárkóztató foglalkozások célja a gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatása. Fontosnak tartjuk a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszeres felzárkóztatásának biztosítását. A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, 93
adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon. Ennek érdekében: - motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógia alkalmazása - az 1-4. évfolyamokon a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órák és egyéni foglalkozások szervezése - a felső tagozaton a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére képességfejlesztő órák tartása lehetőség szerint magyar nyelv és matematika tantárgyakból A felzárkóztatás felzárkóztató programokkal, beszélgetésekkel, személyes törődéssel történhet. Megkülönböztetett figyelemben kell részesítenünk az érzelem szegény környezetből érkező gyerekeket. 5. Beavatkozást igénylő feladatok - Figyelemmel kell kísérni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű bejegyzését. - Beavatkozást igényelhet, ha a sajátos nevelési igényű tanulók aránya jelentősen megnövekedne a jelenlegi állapothoz képest. - Az évfolyamismétlések okainak és a magántanulói státuszok indokoltságának felülvizsgálata minden évben szükséges. - Meg kell tervezni az országos kompetenciamérés eredményeinek rendszeres és szakszerű elemzésének intézményi szintű gyakorlatát. 6. Az intézkedési terv célja biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, - esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása céljából, - a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének biztosítása, - tanulási, beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekeket bevezetése a közösségi életbe, elősegítve ezzel integrációjukat a diák közösségben, - tehetséges gyermekek képességeinek továbbfejlesztése, - Az intézmény törekedik arra, hogy az azonos bánásmód legyen jelen az intézmény minden napjaiban: a beiratkozásnál, a tankönyvek kiválasztásában, a módszerek alkalmazásában és kiválasztásában, a tanításban, a gyerekek egyéni fejlesztésében, a tehetséggondozásban, az értékelés gyakorlatában, tanulói előmenetelben, a pályaorientációban, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a továbbtanulásban, a humánerőforrásfejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, a kapcsolattartásban a szülőkkel és más partnerekkel. 7. Zárszó -
Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény minden pedagógusa, tanulója, Szülői Szervezete, fenntartója ismerje az intézkedési tervet és a szerint végezze munkáját.
94
8. sz. melléklet Belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési terv Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 1. Bevezetés Az infrastruktúra fogalma valami kialakulásának, létrejöttének, fejlődésének alapja, előzménye, előfeltétele. Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 2012. szeptember 1-én került az Újfehértói Református Egyházközség fenntartásába. Azóta sok fejlődésen ment keresztül az óvoda és az iskola egyaránt. Korábban az önkormányzat nagyon kevés beruházást szánt az iskola és óvoda fejlesztésére. Tanévenként csak a belépő első osztályosok tanterme, valamint a vizes blokkok festése volt tervezve. De volt olyan év is, hogy az is elmaradt. Az intézmény fejlesztése a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési terv alapján történik. 2. Felújítások Felújítások az egyházi fenntartású óvodában 2012. szeptember 01-től 2015. augusztus 31-ig: - udvari játszótér kialakítása - műanyag nyílászárók cseréje az aula részen, valamint egy öltöző és egy mosdó helyiségben - nevelői szoba festése - fejlesztő szoba festése, ablak rendbetétele - csoportszobák laminált padlóval történő ellátása - új óvodai bútor egy csoportszobában - irodahelyiség kialakítása - irodai bútorzat készíttetése - iroda laminált padlóval történő ellátása - irodai számítástechnikai berendezések vétele - szennyvízelvezetés megvalósítása - fejlesztő játékok vétele Felújítások az egyházi fenntartású iskolában 2012. szeptember 01-től 2015. augusztus 31-ig: - négy tanterem festése (fal, ajtó, ablak, radiátor) - nevelői szoba, iroda festése - három tanterem linóleummal történő borítása - udvari játszótér kialakítása - gazdasági iroda kialakítása - szennyvízelvezetés megvalósítása - csapadékvíz elvezetés megvalósítása - járda betonozása - 2 db interaktív tábla vétele - 2 db laptop vétele - 3 db tanulói számítógép vétele az informatika terembe - egy tanterem tanulói bútorzattal történő ellátása 95
3. Tervek az elkövetkezendő időszakra - udvari játszóterek folyamatos karbantartása - tanévenként 2-3 db tanterem, valamint a hozzá tartozó ajtók, ablakok, radiátorok, fűtéscsövek festése - óvodai csoportszobák festése - mosdók fertőtlenítő festése évenként - IKT eszközpark folyamatos karbantartása, bővítése - iskolai eszközök beszerzése tanév elején - óvodai fejlesztő játékok beszerzése évente Az iskolai tantermek és az óvodai csoportszobák festésénél a szükség és az igény alapján dönt a gazdaságvezető és az intézményvezető. Az eszközbeszerzés esetében az intézményvezető dönt a gazdaságvezetővel történt egyeztetés után.
96
9. sz. melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁS gazdasági vezető részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: Szabó Ottília Magdolna Beosztása: gazdasági vezető Heti munkaidő: 40 óra Napi munkaidő: 8 óra Közvetlen felettese az intézmény vezetője. Közvetlen alárendelt munkaterületek: - könyvelés - számlaellenőrzés - pénztár Munkaköri feladata: - Az intézmény gazdasági feladatainak irányítása, szervezése, ellátása Feladatkörének, hatáskörének részletes leírását az alábbiak tartalmazzák: Kidolgozza (elkészíti): - a belső szabályozó utasításokat, - az iratkezelési szabályzatot, - a számviteli feladatok ellátásnak munkamenetét, - elvégzi a negyedéves és éves zárási munkákat, - érvényesíti az új számviteli törvény alapelveit, - a folyamatos működéshez szükséges felvételi és visszafizetési javaslatot, - a pénzügyi tartozások és követelések nyilvántartását, - az állami költségvetéssel, családvédelmi és szociális kötelezettséggel kapcsolatos befizetési kötelezettségek és kiutalási igények nyilvántartását, és ezeket pénzügyileg rendezi, - a helyiség és egyéb bérleti szerződések nyilvántartását, a díjakat határidőre befizeti, illetve beszedi. - az intézmény költségvetésének elkészítése - gazdálkodási feladatok ellátása (bérgazdálkodás, előirányzatok, felhasználás elemzése, arról tájékoztatás, készletgazdálkodás) - normatíva igénylés, elszámolás - részt vesz a belső ellenőrzésben - ellenőrzési jogkört gyakorol Közreműködik: - minden olyan döntés kialakításában, amely a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik. - a szállítási szerződések megkötésében, - a munkaszervezési javaslatok kidolgozásában, - a költséggazdálkodási javaslat kidolgozásában, - a számítástechnikára vonatkozó javaslat kidolgozásában, a számlarend, a számlatükör, a bizonylati rend, a könyvvezetés kialakításában, a számviteli törvény érvényesítése által, - az elszámoltatással kapcsolatos utasítások kiadásában, - az egyéb juttatások megállapításában. 97
Hatásköre: - Javaslattételi hatásköre, amely kettős: - egyrészt javaslatot előterjesztő vezető, - másrészt pedig az irányítása alá tartozó munkaszervezet az elfogadott javaslat végrehajtója A gazdasági vezető javaslatot tesz: - a belső ügyviteli folyamatokat szabályozó szakmai utasításra, - a változások folyamatos nyilvántartására, - a gazdasági események számviteli követésére, - a szállítók és közületi vevők folyószámláinak vezetésére, rendezésére, - a havi, negyedéves és éves zárási munkák elvégzésére, - az elszámoltatással kapcsolatos utasítás kiadására, - a havi zárásra, - a házi pénztárkeret megállapítására, - a helyiség és egyéb bérleti szerződések nyilvántartására, a díjak határidőre való befizetésére, illetve beszedésére, - a biztosítási szerződések megkötésére és pénzügyi feladatainak elvégzésére, - az adatszolgáltatás teljesítésére, - a beszerzésekre vonatkozó szerződések pénzügyi teljesítésére, nyilvántartására. Véleményező hatásköre - egyes esetekben a dolgozók közösségével együtt és - az érdekképviseleti szervben való részvétel útján érvényesül. Döntési hatáskör A gazdasági vezető az alábbi kérdésekben dönthet: - ellenőrzött jelentések alapján, a készletváltozások rendezésével nyilvántartásával kapcsolatban, - a folyószámlák vezetése ügyében, - a szállítói számlák és szállítólevelek egyeztetése, tartalmi és számszaki helyesség ellenőrzése ügyében, - az intézményi pénztár működtetése ügyében, - az állami költségvetéssel kapcsolatos befizetések illetve igények rendezése ügyében, Információt szolgáltat: - felettese utasítása szerint. Ellenőrzi: -
az intézmény érdekeinek érvényre juttatását, az ellenőrzési rendelkezések szabályzatba foglalását, az adatok valódiságát, a bizonylati fegyelem megtartását, a gazdasági tevékenységre vonatkozó jogszabályok megtartását, a gazdálkodással kapcsolatos ügyeket, a belső szabályzatok elkészítését, aktualizálását, megtartását.
-
a jogszabályi, a hatósági és alapítói előírások szakterületén való megtartásáért, az intézmény belső pénzügyi rendjének kialakításáért, ezen belül: - az intézmény bevételeinek és kiadásainak nyilvántartásáért,
Felelős:
98
- a fizetési kötelezettségek határidőben történő teljesítéséért, a gazdálkodási és pénzügyi tervek elkészítéséért, a létszám- és bérgazdálkodásért
Feladata még: A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben!
Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Újfehértó, 2015. szeptember 01.
……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem:
…………………………………….. munkavállaló 99
MUNKAKÖRI LEÍRÁS intézményvezető-helyettes részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: Habdák Szilvia OM azonosító: 74712073352 Beosztása: igazgató-helyettes Heti munkaidő: 40 óra Kötelező óra: 6 óra Jogai: 1. A Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot és a tanítás módszereit megválaszsza. 2. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. 3. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. 4. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 5. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken gyarapítsa. Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, oktatása. Elfogadja az intézményben hatályban lévő szabályokat, és érvényesíti azokat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 53 § (2) alapján, a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, fedhetetlen életmódjával példát mutat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Részt vesz a hétfő reggeli áhítaton. A napi kezdő és záró imát a gyerekekkel közösen mondja el. Minden reggel felelősséggel felolvassa a Bibliából az aznapi igeszakaszt. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja, Felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Az igazgató távollétében – az át nem ruházható hatásköröket kivéve – teljes jogkörrel helyettesíti az iskola igazgatóját. Felügyeli a tűz- és balesetvédelmi oktatás megszervezését. Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat. Intézi a tankönyvrendelést, osztást és értékesítést. Az intézményvezetővel közösen elkészíti a tantárgyfelosztást. Elkészíti az órarendet és a terembeosztást. Szervezi és ellenőrzi a felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozásokat. Figyelemmel kíséri a tanárok pedagógiai munkáját. Intézi a helyettesítések beosztását, ügyel ezek szakszerűségére. Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken. Folyamatosan ellenőrzi a naplók, az anyakönyvek, a törzskönyvek vezetését. Ellenőrzi a tanköteles korú tanulók nyilvántartását.
100
Irányítja, segíti és ellenőrzi az intézmény ügyviteli munkáját: a) fogyóanyag felhasználása b) irodaszerek, nyomtatványok beszerzésének előkészítése c) tankönyvrendelés előkészítése d) szemléltetőeszközök, bútorzat megrendelésére javaslatot tesz, előkészíti a megrendelést e) gondoskodik az intézmény dokumentáció megőrzéséről (felmérések, naplók, anyakönyvek, statisztikák stb.) f) gondoskodik az iratok selejtezéséről Összefogja az intézmény sporttevékenységet, ellenőrzi a tömegsportmozgalom tervének végrehajtását, a tömegsport órákat. Látogatja a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat az intézmény ellenőrzési terve alapján, tapasztalatairól beszámol az igazgatónak. Támogatja és segíti az alsós és felsős munkaközösség-vezető munkáját. Segíti a pályakezdők beilleszkedését, munkájukat rendszeresen ellenőrzi a munkaközösségvezetők bevonásával. Ellenőrzési tapasztalatai alapján előkészíti a pedagógusok minősítési tervezetét. Szervezi és segíti az intézményi rendezvények, ünnepélyek lebonyolítását. Felelős a házirend betartásáért, az iskola rendjének és fegyelmének ellenőrzéséért. Ellenőrzi a szülői értekezleteket, intézkedik a felmerült problémák rendezésében. Aktívan közreműködik az intézmény szülői szervezet tevékenységének összehangolásában, folyamatos kapcsolatot tart a szülői szervezet elnökével. Gondoskodik az eszközök állagmegóvásáról, az ésszerű takarékosságról. Tagja a leltározási és selejtezési bizottságnak, ezen tevékenységének előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vesz. Ellenőrzi a munkavédelmet és a tűzvédelmi szabályok betartását, betartatását. Ellenőrzi a munkafegyelmet, ösztönzi a jó munkahelyi légkör megteremtését. A balesetvédelmi előírások betartását folyamatosan figyelemmel kíséri, haladéktalanul intézkedik a baleseti források megszüntetéséről. Figyelemmel kíséri a pályázatokat, elkészítésükben aktívan részt vesz. Ellátja az intézménnyel kapcsolatos menedzselési feladatokat. Az iratkezelési szabályzat alapján kezeli a törzslapokat, naplókat, beírási naplókat. Feladatkörébe tartozik az éves kötelező adatszolgáltatás a naplók statisztikája alapján. Figyelemmel kíséri a jogszabályokat, ill. jogszabályváltozásokat és ezekről dokumentációt vezet. Tájékoztatja ezekről a vezetőséget, illetve az illetékes kollégákat (tankönyvrendelés, kompetenciamérés, stb). Az iskola működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot megőrzi. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használ telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül végzi el. Tanítási órán a nevelő nem használja a telefonját. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! A pedagógus egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetnek, a támasznak, a segítségnyújtásnak, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van.
Tantárgyának megfelelően fogalomhasználata pontos, következetes, az életkori sajátosságoknak megfelelő. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (könyvek, internet, múzeum, kirándulás) szerzett tudására és meg is hallgatja azt. Beszámolók, írásos anyagok e-mailben (elektronikus formában) történő küldése. 101
Megfelelő vitakultúrával rendelkezik, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Legyen nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó viszszajelzéseire felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. A törvényi előírásoknak megfelelően részt vesz az intézményi önértékelésben, a szakmai, tanfelügyeleti ellenőrzésben és a minősítő eljárásban. Javaslatot tesz: Az iskola éves pedagógiai munkatervéhez és helyi programjához. Az SZMSZ és a házirend összeállításához. Továbbképzések megszervezéséhez, továbbtanuláshoz. Szükséges felújítások, fejlesztések összeállításához. Jutalmazásokra, kitüntetésekre, országos és helyi elismerésekre való felterjesztésre. A munkafegyelem megsértőinek felelősségre vonására. A nevelőtestületi értekezletek témájára, lebonyolítására, nevelés nélküli munkanapok megszervezésére. Elvégzi mindazon feladatokat, melyekkel az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan megbízza. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Újfehértó, 2015. szeptember 01. ……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem: …………………………………….. munkavállaló
102
MUNKAKÖRI LEÍRÁS Iskola lelkész részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: Beosztása: iskola lelkész Heti munkaidő:40 óra napi munkaidő: 8 óra Jogai: 6. A Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot és a tanítás módszereit megválassza. 7. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. 8. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. 9. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 10. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken gyarapítsa. Feladatai, kötelezettségei: Az iskola lelkész alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, oktatása. Elfogadja az intézményben, hatályban lévő szabályokat, és érvényesíti azokat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 53 § (2) alapján, a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, fedhetetlen életmódjával példát mutat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz és vezeti a hitmélyítő alkalmakon. Részt vesz és vezeti a hétfő reggeli áhítatot. A napi kezdő és záró imát a gyerekekkel közösen mondja el. Minden reggel felelősséggel felolvassa a Bibliából az aznapi igeszakaszt. Felelős a rábízott gyermekek szellemi, testi, és keresztyén értékrenden nyugvó erkölcsi fejlődőséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődőséről. Az ismereteket sokoldalúan közvetíti. A keresztyén pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmaz. (például: testi fenyítés, megfélemlítés, osztályból való eltávolítás, étel elfogyasztására való kényszerítés, megszégyenítés.) Fejleszti szakmai és általános műveltségét, tökéletesíti pedagógiai munkáját. Ennek érdekében felhasználja az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját.
103
Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért. A gyerekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az iskolai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az iskolában folyó nevelőmunkáról, a gyermekek fejlődéséről. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődősét veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az óvodai nevelőkkel. Étkezés előtt és után imádkozik a gyermekekkel. A gyermek életkorának fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni. Megtartja a tantárgyfelosztáson szereplő órákat. A tanórákat köteles a csengetési rend betartásával szervezni. Első tanítási órája előtt legalább 15 perccel már az iskolában kell tartózkodnia. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását a lehető legrövidebb időn belül jelezze az igazgatónak, hogy helyettesítéséről időben gondoskodjon. Munkaidő alatt csak az intézményben lévő vezető engedélyével hagyhatja el osztályával az iskolát. (pl.: templomlátogatás, üzemlátogatás, városnézés, színház, mozi, múzeumlátogatás, stb.) Óraközi szünetekben a tanulókra felügyel, felkészül a következő tanórai feladatokra. A nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet a munkaközösség által meghatározott időpontra elkészíti, jóváhagyásra bemutatja az igazgatónak. Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíti a gyermek képességének kibontakozását, ill. bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Biztosítja a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. A hittan írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 14 napon belül kijavítja. A témazáró felmérő dolgozatok megíratását egy héttel annak megíratása előtt jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. A tehetséges tanulókat szaktárgyi versenyekre készíti fel, közreműködik intézményi versenyek lebonyolításában. A pedagógiai munkáját az iskola ügyvitelével és működésével kapcsolatos, rendszeres vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. Óvja az iskola berendezési és felszerelési tárgyait. Az osztályteremben elhelyezett teremleltári tárgyakért, a kiadott szakleltárért és az általa használt eszközökért leltárvezetői felelősséggel tartozik. Az iskola működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot megőrzi. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használ telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül végzi el. Tanítási órán a nevelő nem használja a telefonját. 104
Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Munkájához a fénymásolót nem használja, a fénymásolni valót előző nap leadja a titkárságon. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! Az iskolalelkésznek egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetnek, a támasznak, a segítségnyújtásnak, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. A főállású iskolalelkész, az iskolai gyülekezet lelkésze. Az iskola igazgatójával közösen meghatározza az iskola arculatát. Megszervezi a hétfő reggeli áhítatok, tanévnyitó és tanévzáró, ballagás, a családi vasárnapok, valamint az egyházi ünnepek istentiszteleteit. Koordinálja az iskolai csendes napokat. Szervezi az iskola egyéb alkalmait (csendes hétvége, családi hétvége, hittantábor, bibliaóra, ádventi gyertyagyújtás). Megszervezi az iskolai hittanoktatást. Kapcsolatot tart a református egyházi gyülekezetekkel, kiemelten az Újfehértói Református Egyházközség gyülekezetével. Törekszik arra, hogy az iskola egyházi és református jellege minél több tanárt és diákot megérintsen, az iskola aktívan kapcsolódjon be a református egyház nagyobb folyamataiba, programjaiba. Közreműködik a beiskolázási programban. Bekapcsolódik az iskola nyílt napok programjába. Elvégzi a pedagógiai tevékenységgel összefüggő adminisztrációs munkát. Részt vesz a nevelőtestület munkájában. Segíti az iskola kulturális és szabadidős tevékenységeit. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A szülő és a tanuló kérdéseire érdemi választ ad. Tantárgyának megfelelően fogalomhasználata pontos, következetes, az életkori sajátosságoknak megfelelő. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (könyvek, internet, múzeum, kirándulás) szerzett tudására és meg is hallgatja azt. Beszámolók, írásos anyagok e-mailben (elektronikus formában) történő küldése. Megfelelő vitakultúrával rendelkezik, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Legyen nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó viszszajelzéseire felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Részt vesz a témahét, a három hetet meghaladó projekt, a moduláris oktatás megvalósításában. A továbbképzéseken megszerzett ismereteit átadja kollégáinak. Munkájáról pontos írásbeli dokumentációt végez, Segíti az iskola kulturális és szabadidős tevékenységeit. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A szülő és a tanuló kérdéseire érdemi választ ad. Elvégzi mindazon feladatokat, melyekkel az igazgató a munkakör jellegéhez kapcsolódóan megbízza. 105
Az iskolalelkész kötelessége továbbá, hogy: Nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését. Az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Újfehértó, 2015. szeptember 01.
……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem: …………………………………….. munkavállaló
106
MUNKAKÖRI LEÍRÁS Iskolatitkár, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: Szabóné Nyikita Dóra Judit Beosztása: iskolatitkár, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Heti munkaidő: 40 óra Hétfőtől csütörtökig 730 órától 1600 óráig Pénteken: 730 órától 1510 Munkáját az intézményvezető által meghatározott munkarendben, irányítása és ellenőrzése alapján végzi. A Magyar Református Egyház 1. Közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell venni, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. a) Jelentési kötelezettséggel kapcsolatos jogkör Körtelefonok, e-mailek vétele, továbbítása b) Nyilvántartással kapcsolatos jogkör egészségügyi lapok, tüdőszűrő lapok kiskönyvek összegyűjtése, nyilvántartása, érvényességük ellenőrzése 1. osztályosok felmérése, összeírása tanuló-nyilvántartás vezetése (távozás, érkezés nyilvántartás) tanulói felmentések nyilvántartása tanulók továbbtanulásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése KIR tanulói, pedagógus, pedagógus munkát közvetlenül segítők adatszolgáltatása Diákigazolvány, pedagógus igazolván igénylés
c) Irattározással, iratkezeléssel kapcsolatos jogkör irodavezetés, iktatás, levelezés, postázás, irattározás, kézbesítőkönyv vezetése határidők nyilvántartása postai bélyegek igénylése, nyilvántartása, elszámolása bizonyítvány másodlat elkészítése tanulói bizonyítványok, dolgozatfüzetek, egészségügyi lapok továbbítása
d) Egyebek az iskola munkájával összefüggő irányított gépelés (munkatervek, jegyzőkönyvek, jelentések) az iskola dolgozói címtárának nyilvántartása fénymásolási munkák elvégzése
Hatásköre tanulók érkezésével, távozásával kapcsolatos nyomtatványok kitöltése, igazolása bélyegzővel iskolalátogatási igazolás kiadása (bérlethez, útlevélhez, lakáshoz stb.) postai küldemények átvételének igazolása postai küldemények elhozatala, levelek feladása Vagyonnyilvántartást, leltárt vezet. Egyeztetési és beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak. Sürgős esetben azonnal tájékoztatást ad az intézményvezetőnek. Fogadja, eligazítja az intézménybe látogatókat. Gyűjti az ingyenes vagy kedvezménnyel étkező gyermekek jogosultságát bizonyító igazolásokat, határozatokat.
107
A pedagógusok pedagógiai munkájához engedéllyel segítséget nyújt. (gépel, fénymásol, nyomtat) Nyilvántartást vezet a dolgozók egészségügyi alkalmassági vizsgálatairól, szabadságairól. Részt vesz a tanévnyitó – tanévzáró ünnepségeken a református templomban. Részt vesz a református ünnepségek templomi alkalmain, istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. EGYÉB ELVÁRÁSOK: A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! Kulturált megjelenésével, magatartásával, viselkedésével és beszédkultúrájával értékeket közvetít, pozitív példát nyújt, képviseli a református iskola szellemiségét. Tiszteletben tartja az iskola szokásait megjelenésével, magatartásával is erősíti a keresztyén iskola szellemiségét és védi érdekeit. A tudomására jutott, az iskola belső ügyeivel, az egyes gyermekekkel, családokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli, megőrzi. Fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkája A gyermek és ifjúságvédelmi felelős ellátja az intézmény óvodájában és iskolájában a feladatát. Feladata különösen, hogy: - A hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nyilvántartásának vezetése. - Szülők, tanulók tájékoztatása arról, hogy milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal. - A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásának figyelemmel kísérése. - Egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegség megelőző programok szervezése, védőnő, iskolaorvos és más szakemberek bevonásával. - Osztályfőnöki jelzések alapján a tanuló helyzetének kivizsgálása, pedagógiai jellemzések beszerzése. - Szükség esetén családlátogatás az osztályfőnökkel együtt, ha a következő törvényi előírások nem érvényesülnek. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72 § (1) bekezdése alapján a szülő kötelessége, hogy d. gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérve gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, e. biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, f. tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
108
-
-
Ha a törvényben foglaltak nem valósulnak meg, vagy a szülő nem együttműködő, úgy értesíteni kell a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, azon keresztül a Gyámügyet, valamint a gyermekorvost. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Anyagi természetű problémák esetén segítséget nyújt különböző támogatások igénylésében (pl.: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, helyileg adható támogatás, beiskolázási segély). Figyelemmel kísérje az igazolatlan hiányzásokat. Igazolatlan hiányzás esetén értesítse az előírásoknak megfelelő szervet.
A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.
A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad.
Újfehértó, 2015. szeptember 01. ……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem:
…………………………………….. munkavállaló
109
MUNKAKÖRI LEÍRÁS karbantartó részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: Köteles László Beosztása: karbantartó Heti munkaidő: 40 óra 600 órától 1420 óráig Munkáját az intézményvezető által meghatározott munkarendben, irányítása és ellenőrzése alapján végzi. A Magyar Református Egyház 1. Közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell venni, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Munkavállalóval szembeni általános elvárások Ez a munkaköri leírás általános jelleggel rögzíti azokat a kötelezettségeket és magatartási szabályokat, melyeket az intézmény alkalmazottaitól elvár, és figyelemmel ezek betartására minősíti, értékeli az intézménnyel való azonosulást. A munkavállaló köteles
Félteni, óvni és növelni az intézmény jó hírnevét. Munkáját az intézmény mindenkori érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezni. Anyagi felelőssége mellett vigyázni a rábízott eszközökre, azok rendeltetésszerű használatára. Őrizni az intézményi titkot, bizalmas értesüléseket, betartani az írásban rögzített, szóban elhangzott utasításokat, szabályzatokat. Határidőket betartva munkáját pontosan, színvonalasan végezni. Munkaidejét jól kihasználni, s ha ideje engedi, munkatársainak segíteni. Munkatársaival együttműködni. Vezetői utasításra munkaköri leírásában nem szereplő munkát is elvégezni.
A munkakör jellemzői 1. Feladatai: Lakatos, javítási-karbantartási munkák végzése, parkgondozás, utak karbantartása, fűkaszálás, kisebb festés, vakolás, javítási munkák végzése, köteles az intézmény területén észlelt és jelzett hibákat, hiányosságokat a tőle elvárható és a biztosított feltételeknek megfelelően kijavítani, azonnali beavatkozást igénylő karbantartási vagy baleset veszélyt előidéző munkák esetében, azt köteles azonnal elvégezni, vagy intézkedést kezdeményezni ezek megszüntetésére, rendezvények előkészítésében aktív részvétel, az ingatlanon beül és a körbe vevő zöldfelület gondozása (fűnyírás, sövényvágás, hulladék összegyűjtés, az iskola és óvoda területén és körülötte hó eltakarítás, síkosság mentesítés, tanítási napokon 730 órára az iskola és óvoda területén a havat el kell takarítania, fűtési szezont megelőzően leellenőrzi, felkészíti az iskola és óvoda épületeiben található fűtési rendszert a megfelelő üzemeltetésre, fűtési szezon alatt üzemelteti azokat, szükség esetében intézkedést kezdeményez az üzemzavar elhárítására, az elvégzett munkáról köteles munkanaplót vezetni, köteles az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére.
110
EGYÉB ELVÁRÁSOK: A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben. Kulturált megjelenésével, magatartásával, viselkedésével és beszédkultúrájával értékeket közvetít, pozitív példát nyújt, képviseli a református iskola szellemiségét. Tiszteletben tartja az iskola szokásait megjelenésével, magatartásával is erősíti a keresztyén iskola szellemiségét és védi érdekeit. A tudomására jutott, az iskola belső ügyeivel, az egyes gyermekekkel, családokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli, megőrzi. Fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Újfehértó, 2015. szeptember 01. ……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem:
…………………………………….. munkavállaló
111
MUNKAKÖRI LEÍRÁS karbantartó, kisegítő részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: Beosztása: karbantartó, kisegítő Heti munkaidő: 30 óra Napi munkaidő: 6 óra Munkáját az intézményvezető által meghatározott munkarendben, irányítása és ellenőrzése alapján végzi. A Magyar Református Egyház 1. Közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell venni, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Munkavállalóval szembeni általános elvárások Ez a munkaköri leírás általános jelleggel rögzíti azokat a kötelezettségeket és magatartási szabályokat, melyeket az intézmény alkalmazottaitól elvár, és figyelemmel ezek betartására minősíti, értékeli az intézménnyel való azonosulást. A munkavállaló köteles
Félteni, óvni és növelni az intézmény jó hírnevét. Munkáját az intézmény mindenkori érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezni. Anyagi felelőssége mellett vigyázni a rábízott eszközökre, azok rendeltetésszerű használatára. Őrizni az intézményi titkot, bizalmas értesüléseket, betartani az írásban rögzített, szóban elhangzott utasításokat, szabályzatokat. Határidőket betartva munkáját pontosan, színvonalasan végezni. Munkaidejét jól kihasználni, s ha ideje engedi, munkatársainak segíteni. Munkatársaival együttműködni. Vezetői utasításra munkaköri leírásában nem szereplő munkát is elvégezni.
A munkakör jellemzői 2. Feladatai: Lakatos, javítási-karbantartási munkák végzése, parkgondozás, utak karbantartása, fűkaszálás, kisebb festés, vakolás, javítási munkák végzése, köteles az intézmény területén észlelt és jelzett hibákat, hiányosságokat a tőle elvárható és a biztosított feltételeknek megfelelően kijavítani, azonnali beavatkozást igénylő karbantartási vagy baleset veszélyt előidéző munkák esetében, azt köteles azonnal elvégezni, vagy intézkedést kezdeményezni ezek megszüntetésére, rendezvények előkészítésébe aktív részvétel, az ingatlanon beül és a körbe vevő zöldfelület gondozása (fűnyírás, sövényvágás, hulladék összegyűjtés) az iskola és óvoda területén és körülötte hó eltakarítás, síkosság mentesítés, tanítási napokon 730 órára az iskola és óvoda területén a havat el kell takarítania, az elvégzett munkáról köteles munkanaplót vezetni, köteles az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Iskolai levelek széthordása
112
EGYÉB ELVÁRÁSOK: A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! Kulturált megjelenésével, magatartásával, viselkedésével és beszédkultúrájával értékeket közvetít, pozitív példát nyújt, képviseli a református iskola szellemiségét. Tiszteletben tartja az iskola szokásait megjelenésével, magatartásával is erősíti a keresztyén iskola szellemiségét és védi érdekeit. A tudomására jutott, az iskola belső ügyeivel, az egyes gyermekekkel, családokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli, megőrzi. Fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az igazgató munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Újfehértó, 2015. szeptember 01. ……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem:
…………………………………….. munkavállaló
113
Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. MUNKAKÖRI LEÍRÁS pedagógusok részére Név: OM azonosító: Beosztása: Heti munkaidő: 40 óra Kötött munkaidő: 26 óra: - neveléssel, oktatással lekötött munkaidő tanórai és egyéb foglalkozások 6 óra: - kötött munkaidő neveléssel, oktatással le nem kötött része A kötött munkaidőnek neveléssel, oktatással le nem kötött részében a következők rendelhetők el: - foglalkozások, tanítási órák előkészítése, - a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, - az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő eltöltésének megszervezése, - a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, - előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók –tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő-felügyelete, - a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, - a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása, - eseti helyettesítés, - a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, - az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, - a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, - osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, - pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, - a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, - munkaközösség vezetés, - intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, - környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, - iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, - hangszerkarbantartás megszervezése, - különböző, feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, - a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervében rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladatok ellátása: (Ezek a feladatok az intézmény munkatervében és tantárgyfelosztásán tanórai vagy egyéb foglalkozásoknak minősülnek.) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni, vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni, vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni,
114
tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozás. A heti teljes munkaidő fennmaradó része: 8 óra beosztását és felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. Jogai: 11. A Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot és a tanítás módszereit megválaszsza. 12. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. 13. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. 14. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 15. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken gyarapítsa. Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, oktatása. Elfogadja az intézményben hatályban lévő szabályokat, és érvényesíti azokat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 53 § (2) alapján, a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, fedhetetlen életmódjával példát mutat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Részt vesz a hétfő reggeli áhítaton. A napi kezdő és záró imát a gyerekekkel közösen mondja el. Minden reggel felelősséggel felolvassa a Bibliából az aznapi igeszakaszt. Felelős a rábízott gyermekek szellemi, testi, és keresztyén értékrenden nyugvó erkölcsi fejlődőséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődőséről. Az ismereteket sokoldalúan közvetíti. A keresztyén pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmaz. (például: testi fenyítés, megfélemlítés, osztályból való eltávolítás, étel elfogyasztására való kényszerítés, megszégyenítés.) Fejleszti szakmai és általános műveltségét, tökéletesíti pedagógiai munkáját. Ennek érdekében felhasználja az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért. A gyerekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. A minősítő munka előkészítésében aktívan részt vesz. Tantárgyfelosztásnak megfelelően részt vesz a tizenhat óráig tartó foglalkozásokon. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az iskolai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az iskolában folyó nevelőmunkáról, a gyermekek fejlődéséről. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődősét veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
115
A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az óvodai nevelőkkel. Étkezés előtt és után imádkozik a gyermekekkel. A gyermek életkorának fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érekében megtenni. Megtartja a tantárgyfelosztáson szereplő órákat. A tanórákat köteles a csengetési rend betartásával szervezni. Első tanítási órája előtt legalább 15 perccel már az iskolában kell tartózkodnia. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását a lehető legrövidebb időn belül jelezze az igazgatónak, hogy helyettesítéséről időben gondoskodjon. Munkaidő alatt csak az intézményben lévő vezető engedélyével hagyhatja el osztályával az iskolát. (pl.: üzemlátogatás, városnézés, színház, mozi, múzeum látogatás, stb.) Óraközi szünetekben a tanulókra felügyel, felkészül a következő tanórai feladatokra. A nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet a munkaközösség által meghatározott időpontra elkészíti, jóváhagyásra bemutatja az igazgatónak. Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíti a gyermek képességének kibontakozását, ill. bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Biztosítja a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 14 napon belül kijavítja. A témazáró felmérő dolgozatok megíratását egy héttel annak megíratása előtt jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. A tehetséges tanulókat szaktárgyi versenyekre készíti fel, közreműködik intézményi versenyek lebonyolításában. A pedagógiai munkával, az iskola ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötött óraszám keretében – rendszeres vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. Óvja az iskola berendezési és felszerelési tárgyait. Az osztályteremben elhelyezett teremleltári tárgyakért, a kiadott szakleltárért és az általa használt eszközökért leltárvezetői felelősséggel tartozik. Az iskola működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot megőrzi. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használ telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül végzi el. Tanítási órán a nevelő nem használja a telefonját, azt kikapcsolt állapotban tartja. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Munkájához a fénymásolót nem használja, a fénymásolni valót előző nap adja a titkárságon. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! A pedagógus egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetnek, a támasznak, a segítségnyújtásnak, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. Összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, a Házirend betartását. Szülői értekezletet, fogadóórát tart, szükség esetén családot látogat. Az osztályozási naplót és az ellenőrzőt havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, statisztikák, hiányzások, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.)
Tantárgyának megfelelően fogalomhasználata pontos, következetes, az életkori sajátosságoknak megfelelő. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (könyvek, internet, múzeum, kirándulás) szerzett tudására és meg is hallgatja azt. 116
Beszámolók, írásos anyagok e-mailben (elektronikus formában) történő küldése. Megfelelő vitakultúrával rendelkezik, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Legyen nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó viszszajelzéseire felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. A törvényi előírásoknak megfelelően részt vesz az intézményi önértékelésben, a szakmai, tanfelügyeleti ellenőrzésben és a minősítő eljárásban.
Részt vesz a kompetencia alapú oktatás megvalósításában. A tanítási órák 25%-ban IKT eszközöket alkalmaz. A tanítási órák 40%-ban IPR módszerrel oktat. Részt vesz a témahét, a három hetet meghaladó projekt, a moduláris oktatás és a témahét megvalósításában. A továbbképzéseken megszerzett ismereteit átadja kollégáinak. Munkájáról pontos írásbeli dokumentációt végez, Amennyiben osztályfőnök az alábbi feladatok ellátása is kötelessége: - az osztályfőnöki óra feladata az iskolai és a református keresztyén értékek és normák átadása, közvetítése, az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése. - Közvetlen nevelő munka, az ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk, az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. - Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. - A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről. - A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. - Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. - Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban, foglalkozási tervben rögzíti. - Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. - Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti, és figyelemmel kíséri tevékenységüket. - Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. - Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. - A moduláris és kerettantervi témák feldolgozása, így az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés, az emléknapok és kisebb ünnepségek. - Aktuális események feldolgozása. - Konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység, az osztály konfliktusainak megoldása egészségnevelés, mentálhigiénés szemlélet alkalmazása, a dohányzásellenes felvilágosítás, a szexuális nevelés, helyes táplálkozás, mozgáskultúra - A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. - kapcsolattartás a családdal, családlátogatás, fogadó óra keretében - kultúra használat megtanítása, szabadidős kulturális programok (mozi, színház, könyvtár, múzeum, író-olvasó találkozó, korcsolyázás) szervezése, lebonyolítása - Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. - Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.
117
Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. - a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldására irányuló felkészítés, a segítségre szoruló tanulók felismerése, segítése, - közösségépítés, az együtt végzett munka közös ellenőrzése, értékelése, együttélés, együttműködés elemi szabályainak kialakítása, az összetartozás élményének biztosítása - A hátrányok leküzdése és enyhítése érdekében kapcsolattartás a gyermekvédelmi összekötővel, iskolalelkésszel, a családgondozó hálózattal, nevelési tanácsadóval, logopédussal, védőnővel, kisebbségi önkormányzatokkal. - alaposan ismernie kell tanítványait - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyermekvédelmi felelős) - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló pontos vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt) - saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére - részt vesz az alsó/felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét A pedagógusok legfontosabb feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatban - észlelje és jelezze, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik - figyeljen fel a családban jelentkező gondokra, problémákra (családi élet megbomlásáról, - szülők gazdasági helyzetének romlásából fakadó vagy bármely más okból eredő) - minden tanévben a már veszélyeztetettségi nyilvántartásba lévő tanulókról tájékoztató pedagógiai jellemzést készít a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére. - Az osztályfőnökök minden év szeptember 15-ig felmérik az osztályukba járó hátrányos, veszélyeztetett, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, átadják a névsort nyilvántartás vezetése céljából a gyermekvédelmi összekötőnek. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkájának és magatartásának fokozott figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásuk ellenőrzése. - Változás észlelése esetén jelzéssel élünk a gyermekvédelmi összekötő felé, aki kapcsolatba lép a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. - Pedagógiai jellemzések elkészítése a Gyermekjóléti Szolgálat számára. - Szülők, tanulók tájékoztatása arról, hogy milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal. - A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásának figyelemmel kísérése. -
118
Egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegség megelőző programok szervezése, védőnő, iskolaorvos és más szakemberek bevonásával. - Szükség esetén családlátogatás a gyermekvédelmi összekötővel együtt. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72 § (1) bekezdése alapján a szülő kötelessége, hogy g. gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérve gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, h. biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, i. tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. Ha a törvényben foglaltak nem valósulnak meg, vagy a szülő nem együttműködő, úgy értesíteni kell a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, azon keresztül a Gyámügyet, valamint a gyermekorvost. - A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. - Anyagi természetű problémák esetén segítséget nyújt különböző támogatások igénylésében (pl.: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, helyileg adható támogatás, beiskolázási segély). -
A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: Nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését. Az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Újfehértó, 2015. szeptember 01.
……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem: …………………………………….. munkavállaló
119
Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. MUNKAKÖRI LEÍRÁS pedagógus, DÖK vezető részére Név: OM azonosító: Beosztása: Heti munkaidő: 40 óra Kötött munkaidő: 26 óra: - neveléssel, oktatással lekötött munkaidő tanórai és egyéb foglalkozások 6 óra: - kötött munkaidő neveléssel, oktatással le nem kötött része A kötött munkaidőnek neveléssel, oktatással le nem kötött részében a következők rendelhetők el: - foglalkozások, tanítási órák előkészítése, - a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, - az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő eltöltésének megszervezése, - a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, - előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók –tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő-felügyelete, - a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, - a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása, - eseti helyettesítés, - a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, - az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, - a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, - osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, - pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, - a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, - munkaközösség vezetés, - intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, - környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, - iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, - hangszerkarbantartás megszervezése, - különböző, feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, - a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervében rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladatok ellátása: (Ezek a feladatok az intézmény munkatervében és tantárgyfelosztásán tanórai vagy egyéb foglalkozásoknak minősülnek.) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni, vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni, vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság,
120
az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozás. A heti teljes munkaidő fennmaradó része: 8 óra beosztását és felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. Jogai: 16. A Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot és a tanítás módszereit megválaszsza. 17. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. 18. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. 19. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 20. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken gyarapítsa. Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, oktatása. Elfogadja az intézményben hatályban lévő szabályokat, és érvényesíti azokat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 53 § (2) alapján, a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, fedhetetlen életmódjával példát mutat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Részt vesz a hétfő reggeli áhítaton. A napi kezdő és záró imát a gyerekekkel közösen mondja el. Minden reggel felelősséggel felolvassa a Bibliából az aznapi igeszakaszt. Felelős a rábízott gyermekek szellemi, testi, és keresztyén értékrenden nyugvó erkölcsi fejlődőséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődőséről. Az ismereteket sokoldalúan közvetíti. A keresztyén pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmaz. (például: testi fenyítés, megfélemlítés, osztályból való eltávolítás, étel elfogyasztására való kényszerítés, megszégyenítés.) Fejleszti szakmai és általános műveltségét, tökéletesíti pedagógiai munkáját. Ennek érdekében felhasználja az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért. A gyerekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. A minősítő munka előkészítésében aktívan részt vesz. Tantárgyfelosztásnak megfelelően részt vesz a tizenhat óráig tartó foglalkozásokon. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az iskolai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az iskolában folyó nevelőmunkáról, a gyermekek fejlődéséről. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődősét veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az óvodai nevelőkkel. Étkezés előtt és után imádkozik a gyermekekkel. A gyermek életkorának fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására.
121
Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érekében megtenni. Megtartja a tantárgyfelosztáson szereplő órákat. A tanórákat köteles a csengetési rend betartásával szervezni. Első tanítási órája előtt legalább 15 perccel már az iskolában kell tartózkodnia. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását a lehető legrövidebb időn belül jelezze az igazgatónak, hogy helyettesítéséről időben gondoskodjon. Munkaidő alatt csak az intézményben lévő vezető engedélyével hagyhatja el osztályával az iskolát. (pl.: üzemlátogatás, városnézés, színház, mozi, múzeum látogatás, stb.) Óraközi szünetekben a tanulókra felügyel, felkészül a következő tanórai feladatokra. A nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet a munkaközösség által meghatározott időpontra elkészíti, jóváhagyásra bemutatja az igazgatónak. Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíti a gyermek képességének kibontakozását, ill. bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Biztosítja a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 14 napon belül kijavítja. A témazáró felmérő dolgozatok megíratását egy héttel annak megíratása előtt jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. A tehetséges tanulókat szaktárgyi versenyekre készíti fel, közreműködik intézményi versenyek lebonyolításában. A pedagógiai munkával, az iskola ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötött óraszám keretében – rendszeres vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. Óvja az iskola berendezési és felszerelési tárgyait. Az osztályteremben elhelyezett teremleltári tárgyakért, a kiadott szakleltárért és az általa használt eszközökért leltárvezetői felelősséggel tartozik. Az iskola működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot megőrzi. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használ telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül végzi el. Tanítási órán a nevelő nem használja a telefonját, azt kikapcsolt állapotban tartja. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Munkájához a fénymásolót nem használja, a fénymásolni valót előző nap adja a titkárságon. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! A pedagógus egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetnek, a támasznak, a segítségnyújtásnak, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. Összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, a Házirend betartását. Szülői értekezletet, fogadóórát tart, szükség esetén családot látogat. Az osztályozási naplót és az ellenőrzőt havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, statisztikák, hiányzások, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.)
Tantárgyának megfelelően fogalomhasználata pontos, következetes, az életkori sajátosságoknak megfelelő. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (könyvek, internet, múzeum, kirándulás) szerzett tudására és meg is hallgatja azt. Beszámolók, írásos anyagok e-mailben (elektronikus formában) történő küldése. Megfelelő vitakultúrával rendelkezik, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. 122
Legyen nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó viszszajelzéseire felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. A törvényi előírásoknak megfelelően részt vesz az intézményi önértékelésben, a szakmai, tanfelügyeleti ellenőrzésben és a minősítő eljárásban.
Részt vesz a kompetencia alapú oktatás megvalósításában. A tanítási órák 25%-ban IKT eszközöket alkalmaz. A tanítási órák 40%-ban IPR módszerrel oktat. Részt vesz a témahét, a három hetet meghaladó projekt, a moduláris oktatás és a témahét megvalósításában. A továbbképzéseken megszerzett ismereteit átadja kollégáinak. Munkájáról pontos írásbeli dokumentációt végez Amennyiben osztályfőnök az alábbi feladatok ellátása is kötelessége: - az osztályfőnöki óra feladata az iskolai és a református keresztyén értékek és normák átadása, közvetítése, az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése. - Közvetlen nevelő munka, az ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk, az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. - Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. - A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről. - A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. - Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. - Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban, foglalkozási tervben rögzíti. - Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. - Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti, és figyelemmel kíséri tevékenységüket. - Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. - Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. - A moduláris és kerettantervi témák feldolgozása, így az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés, az emléknapok és kisebb ünnepségek. - Aktuális események feldolgozása. - Konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység, az osztály konfliktusainak megoldása egészségnevelés, mentálhigiénés szemlélet alkalmazása, a dohányzásellenes felvilágosítás, a szexuális nevelés, helyes táplálkozás, mozgáskultúra - A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. - kapcsolattartás a családdal, családlátogatás, fogadó óra keretében - kultúra használat megtanítása, szabadidős kulturális programok (mozi, színház, könyvtár, múzeum, író-olvasó találkozó, korcsolyázás) szervezése, lebonyolítása - Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. - Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. - Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. - a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldására irányuló felkészítés, a segítségre szoruló tanulók felismerése, segítése,
123
- közösségépítés, az együtt végzett munka közös ellenőrzése, értékelése, együttélés, együttműködés elemi szabályainak kialakítása, az összetartozás élményének biztosítása - A hátrányok leküzdése és enyhítése érdekében kapcsolattartás a gyermekvédelmi összekötővel, iskolalelkésszel, a családgondozó hálózattal, nevelési tanácsadóval, logopédussal, védőnővel, kisebbségi önkormányzatokkal. - alaposan ismernie kell tanítványait - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyermekvédelmi felelős) - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló pontos vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt) - saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére - részt vesz az alsó/felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét A pedagógus legfontosabb feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatban - észlelje és jelezze, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik - figyeljen fel a családban jelentkező gondokra, problémákra (családi élet megbomlásáról, szülők gazdasági helyzetének romlásából fakadó vagy bármely más okból eredő) - minden tanévben a már veszélyeztetettségi nyilvántartásba lévő tanulókról tájékoztató pedagógiai jellemzést készít a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére. - Az osztályfőnökök minden év szeptember 15-ig felmérik az osztályukba járó hátrányos, veszélyeztetett, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, átadják a névsort nyilvántartás vezetése céljából a gyermekvédelmi összekötőnek. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkájának és magatartásának fokozott figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásuk ellenőrzése. - Változás észlelése esetén jelzéssel élünk a gyermekvédelmi összekötő felé, aki kapcsolatba lép a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. - Pedagógiai jellemzések elkészítése a Gyermekjóléti Szolgálat számára. - Szülők, tanulók tájékoztatása arról, hogy milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal. - A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásának figyelemmel kísérése. - Egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegség megelőző programok szervezése, védőnő, iskolaorvos és más szakemberek bevonásával. - Szükség esetén családlátogatás a gyermekvédelmi összekötővel együtt. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72 § (1) bekezdése alapján a szülő kötelessége, hogy j. gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden
124
tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérve gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, k. biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, l. tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. Ha a törvényben foglaltak nem valósulnak meg, vagy a szülő nem együttműködő, úgy értesíteni kell a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, azon keresztül a Gyámügyet, valamint a gyermekorvost. - A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. - Anyagi természetű problémák esetén segítséget nyújt különböző támogatások igénylésében (pl.: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, helyileg adható támogatás, beiskolázási segély). A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: Nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését. Az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa. DÖK segítő tanár feladatai: - Részt vesz a diákönkormányzat testületi ülésein. - Szervezi és segíti a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást: gondoskodik az információk kölcsönös közvetítéséről, segíti a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra. - Figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat. - Közreműködik a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. - Segíti a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Újfehértó, 2015. szeptember 01. ……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem: …………………………………….. munkavállaló
125
Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. MUNKAKÖRI LEÍRÁS Pedagógus könyvtárostanár részére Név: OM azonosító: Beosztása: Heti munkaidő: 40 óra Kötött munkaidő: 26 óra: - neveléssel, oktatással lekötött munkaidő tanórai és egyéb foglalkozások 6 óra: - kötött munkaidő neveléssel, oktatással le nem kötött része A kötött munkaidőnek neveléssel, oktatással le nem kötött részében a következők rendelhetők el: - foglalkozások, tanítási órák előkészítése, - a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, - az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő eltöltésének megszervezése, - a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, - előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók –tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő-felügyelete, - a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, - a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása, - eseti helyettesítés, - a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, - az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, - a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, - osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, - pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, - a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, - munkaközösség vezetés, - intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, - környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, - iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, - hangszerkarbantartás megszervezése, - különböző, feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, - a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervében rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladatok ellátása: (Ezek a feladatok az intézmény munkatervében és tantárgyfelosztásán tanórai vagy egyéb foglalkozásoknak minősülnek.) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni, vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni, vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozás.
126
A heti teljes munkaidő fennmaradó része: 8 óra beosztását és felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. Jogai: 21. A Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot és a tanítás módszereit megválaszsza. 22. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. 23. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. 24. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 25. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken gyarapítsa. Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, oktatása. Elfogadja az intézményben hatályban lévő szabályokat, és érvényesíti azokat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 53 § (2) alapján, a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, fedhetetlen életmódjával példát mutat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Részt vesz a hétfő reggeli áhítaton. A napi kezdő és záró imát a gyerekekkel közösen mondja el. Minden reggel felelősséggel felolvassa a Bibliából az aznapi igeszakaszt. Felelős a rábízott gyermekek szellemi, testi, és keresztyén értékrenden nyugvó erkölcsi fejlődőséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődőséről. Az ismereteket sokoldalúan közvetíti. A keresztyén pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmaz. (például: testi fenyítés, megfélemlítés, osztályból való eltávolítás, étel elfogyasztására való kényszerítés, megszégyenítés.) Fejleszti szakmai és általános műveltségét, tökéletesíti pedagógiai munkáját. Ennek érdekében felhasználja az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért. A gyerekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. A minősítő munka előkészítésében aktívan részt vesz. Tantárgyfelosztásnak megfelelően részt vesz a tizenhat óráig tartó foglalkozásokon. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az iskolai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az iskolában folyó nevelőmunkáról, a gyermekek fejlődéséről. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődősét veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az óvodai nevelőkkel. Étkezés előtt és után imádkozik a gyermekekkel. A gyermek életkorának fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érekében megtenni.
127
Megtartja a tantárgyfelosztáson szereplő órákat. A tanórákat köteles a csengetési rend betartásával szervezni. Első tanítási órája előtt legalább 15 perccel már az iskolában kell tartózkodnia. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását a lehető legrövidebb időn belül jelezze az igazgatónak, hogy helyettesítéséről időben gondoskodjon. Munkaidő alatt csak az intézményben lévő vezető engedélyével hagyhatja el osztályával az iskolát. (pl.: üzemlátogatás, városnézés, színház, mozi, múzeum látogatás, stb.) Óraközi szünetekben a tanulókra felügyel, felkészül a következő tanórai feladatokra. A nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet a munkaközösség által meghatározott időpontra elkészíti, jóváhagyásra bemutatja az igazgatónak. Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíti a gyermek képességének kibontakozását, ill. bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Biztosítja a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 14 napon belül kijavítja. A témazáró felmérő dolgozatok megíratását egy héttel annak megíratása előtt jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. A tehetséges tanulókat szaktárgyi versenyekre készíti fel, közreműködik intézményi versenyek lebonyolításában. A pedagógiai munkával, az iskola ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötött óraszám keretében – rendszeres vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. Óvja az iskola berendezési és felszerelési tárgyait. Az osztályteremben elhelyezett teremleltári tárgyakért, a kiadott szakleltárért és az általa használt eszközökért leltárvezetői felelősséggel tartozik. Az iskola működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot megőrzi. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használ telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül végzi el. Tanítási órán a nevelő nem használja a telefonját, azt kikapcsolt állapotban tartja. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Munkájához a fénymásolót nem használja, a fénymásolni valót előző nap adja a titkárságon. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! A pedagógus egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetnek, a támasznak, a segítségnyújtásnak, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. Összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, a Házirend betartását. Szülői értekezletet, fogadóórát tart, szükség esetén családot látogat. Az osztályozási naplót és az ellenőrzőt havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, statisztikák, hiányzások, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.)
Tantárgyának megfelelően fogalomhasználata pontos, következetes, az életkori sajátosságoknak megfelelő. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (könyvek, internet, múzeum, kirándulás) szerzett tudására és meg is hallgatja azt. Beszámolók, írásos anyagok e-mailben (elektronikus formában) történő küldése. Megfelelő vitakultúrával rendelkezik, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Legyen nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó viszszajelzéseire felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. 128
Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. A törvényi előírásoknak megfelelően részt vesz az intézményi önértékelésben, a szakmai, tanfelügyeleti ellenőrzésben és a minősítő eljárásban. Részt vesz a kompetencia alapú oktatás megvalósításában. A tanítási órák 25%-ban IKT eszközöket alkalmaz. A tanítási órák 40%-ban IPR módszerrel oktat. Részt vesz a témahét, a három hetet meghaladó projekt, a moduláris oktatás és a témahét megvalósításában. A továbbképzéseken megszerzett ismereteit átadja kollégáinak. Munkájáról pontos írásbeli dokumentációt végez Amennyiben osztályfőnök az alábbi feladatok ellátása is kötelessége: - az osztályfőnöki óra feladata az iskolai és a református keresztyén értékek és normák átadása, közvetítése, az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése. - Közvetlen nevelő munka, az ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk, az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. - Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. - A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről. - A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. - Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. - Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban, foglalkozási tervben rögzíti. - Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. - Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti, és figyelemmel kíséri tevékenységüket. - Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. - Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. - A moduláris és kerettantervi témák feldolgozása, így az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés, az emléknapok és kisebb ünnepségek. - Aktuális események feldolgozása. - Konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység, az osztály konfliktusainak megoldása egészségnevelés, mentálhigiénés szemlélet alkalmazása, a dohányzásellenes felvilágosítás, a szexuális nevelés, helyes táplálkozás, mozgáskultúra - A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. - kapcsolattartás a családdal, családlátogatás, fogadó óra keretében - kultúra használat megtanítása, szabadidős kulturális programok (mozi, színház, könyvtár, múzeum, író-olvasó találkozó, korcsolyázás) szervezése, lebonyolítása - Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. - Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. - Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. - a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldására irányuló felkészítés, a segítségre szoruló tanulók felismerése, segítése, - közösségépítés, az együtt végzett munka közös ellenőrzése, értékelése, együttélés, együttműködés elemi szabályainak kialakítása, az összetartozás élményének biztosítása
129
- A hátrányok leküzdése és enyhítése érdekében kapcsolattartás a gyermekvédelmi összekötővel, iskolalelkésszel, a családgondozó hálózattal, nevelési tanácsadóval, logopédussal, védőnővel, kisebbségi önkormányzatokkal. - alaposan ismernie kell tanítványait - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyermekvédelmi felelős) - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló pontos vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt) - saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére - részt vesz az alsó/felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét A pedagógus legfontosabb feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatban - észlelje és jelezze, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik - figyeljen fel a családban jelentkező gondokra, problémákra (családi élet megbomlásáról, szülők gazdasági helyzetének romlásából fakadó vagy bármely más okból eredő) - minden tanévben a már veszélyeztetettségi nyilvántartásba lévő tanulókról tájékoztató pedagógiai jellemzést készít a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére. - Az osztályfőnökök minden év szeptember 15-ig felmérik az osztályukba járó hátrányos, veszélyeztetett, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, átadják a névsort nyilvántartás vezetése céljából a gyermekvédelmi összekötőnek. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkájának és magatartásának fokozott figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásuk ellenőrzése. - Változás észlelése esetén jelzéssel élünk a gyermekvédelmi összekötő felé, aki kapcsolatba lép a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. - Pedagógiai jellemzések elkészítése a Gyermekjóléti Szolgálat számára. - Szülők, tanulók tájékoztatása arról, hogy milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal. - A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásának figyelemmel kísérése. - Egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegség megelőző programok szervezése, védőnő, iskolaorvos és más szakemberek bevonásával. - Szükség esetén családlátogatás a gyermekvédelmi összekötővel együtt. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72 § (1) bekezdése alapján a szülő kötelessége, hogy m. gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérve gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
130
biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, o. tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. Ha a törvényben foglaltak nem valósulnak meg, vagy a szülő nem együttműködő, úgy értesíteni kell a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, azon keresztül a Gyámügyet, valamint a gyermekorvost. - A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. - Anyagi természetű problémák esetén segítséget nyújt különböző támogatások igénylésében (pl.: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, helyileg adható támogatás, beiskolázási segély). Amennyiben könyvtáros az alábbi feladatok ellátása is kötelessége: - A tanév elején meghatározott időpontokban nyitva tartja a könyvtárat. - Sajátos eszközeivel, a könyvtár kínálta lehetőségekkel segíti az intézmény oktató-nevelő munkáját. - Felelős a könyvtár helyiségének és felszereléseinek állagmegőrzéséért, a könyvek leltári meglétéért. - A könyveket, folyóiratokat, elektronikus dokumentumokat szakszerűen katalogizálja, tárolja. Külön kezeli a tanári kézipéldányokat és az ifjúságnak kölcsönözhető állományt. - A könyvekről leltárkönyvet fektet fel, azt naprakészen vezeti. - Precízen kezeli a kölcsönzési naplót, s a könyvek visszahozásával késlekedőket felszólítja a könyv visszaszállítására. - Állandó kapcsolatot tart az iskola vezetőségével és a szaktanárokkal. A könyvtári szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos igényeket felméri. - A szerzeményezést folyamatosan, szakszerűen és az igényeknek megfelelően végzi, a könyvbeszerzésre fordítható pénzkeret figyelembevételével. - Javaslatot tesz az iskolavezetésnek az elveszett könyvek megtérítésével kapcsolatban. - Az időszakos és szükséges selejtezést a gazdasági csoporttal közösen végzi, az ide vonatkozó előírások betartásával. - Végzi a könyvtár- és az olvasás népszerűsítését. - Adatokat szolgáltat a statisztikához. - Iskolai szabadidős és kulturális rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában szerepet vállal. A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: Nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését. Az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. n.
Újfehértó, 2015. szeptember 01.
131
……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem: …………………………………….. munkavállaló
132
Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. MUNKAKÖRI LEÍRÁS pedagógusok, munkaközösség-vezető részére Név: OM azonosító: Beosztása: Heti munkaidő: 40 óra Kötött munkaidő: 26 óra: - neveléssel, oktatással lekötött munkaidő tanórai és egyéb foglalkozások 6 óra: - kötött munkaidő neveléssel, oktatással le nem kötött része A kötött munkaidőnek neveléssel, oktatással le nem kötött részében a következők rendelhetők el: - foglalkozások, tanítási órák előkészítése, - a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, - az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő eltöltésének megszervezése, - a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, - előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók –tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő-felügyelete, - a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, - a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása, - eseti helyettesítés, - a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, - az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, - a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, - osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, - pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, - a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, - munkaközösség vezetés, - intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, - környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, - iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, - hangszerkarbantartás megszervezése, - különböző, feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, - a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervében rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladatok ellátása: (Ezek a feladatok az intézmény munkatervében és tantárgyfelosztásán tanórai vagy egyéb foglalkozásoknak minősülnek.) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni, vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni, vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni,
133
tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozás. A heti teljes munkaidő fennmaradó része: 8 óra beosztását és felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. Jogai: 26. A Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot és a tanítás módszereit megválaszsza. 27. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. 28. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. 29. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 30. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken gyarapítsa. Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, oktatása. Elfogadja az intézményben hatályban lévő szabályokat, és érvényesíti azokat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 53 § (2) alapján, a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, fedhetetlen életmódjával példát mutat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Részt vesz a hétfő reggeli áhítaton. A napi kezdő és záró imát a gyerekekkel közösen mondja el. Minden reggel felelősséggel felolvassa a Bibliából az aznapi igeszakaszt. Felelős a rábízott gyermekek szellemi, testi, és keresztyén értékrenden nyugvó erkölcsi fejlődőséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődőséről. Az ismereteket sokoldalúan közvetíti. A keresztyén pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmaz. (például: testi fenyítés, megfélemlítés, osztályból való eltávolítás, étel elfogyasztására való kényszerítés, megszégyenítés.) Fejleszti szakmai és általános műveltségét, tökéletesíti pedagógiai munkáját. Ennek érdekében felhasználja az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért. A gyerekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. A minősítő munka előkészítésében aktívan részt vesz. Tantárgyfelosztásnak megfelelően részt vesz a tizenhat óráig tartó foglalkozásokon. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az iskolai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az iskolában folyó nevelőmunkáról, a gyermekek fejlődéséről. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődősét veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
134
A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az óvodai nevelőkkel. Étkezés előtt és után imádkozik a gyermekekkel. A gyermek életkorának fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érekében megtenni. Megtartja a tantárgyfelosztáson szereplő órákat. A tanórákat köteles a csengetési rend betartásával szervezni. Első tanítási órája előtt legalább 15 perccel már az iskolában kell tartózkodnia. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását a lehető legrövidebb időn belül jelezze az igazgatónak, hogy helyettesítéséről időben gondoskodjon. Munkaidő alatt csak az intézményben lévő vezető engedélyével hagyhatja el osztályával az iskolát. (pl.: üzemlátogatás, városnézés, színház, mozi, múzeum látogatás, stb.) Óraközi szünetekben a tanulókra felügyel, felkészül a következő tanórai feladatokra. A nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet a munkaközösség által meghatározott időpontra elkészíti, jóváhagyásra bemutatja az igazgatónak. Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíti a gyermek képességének kibontakozását, ill. bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Biztosítja a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 14 napon belül kijavítja. A témazáró felmérő dolgozatok megíratását egy héttel annak megíratása előtt jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. A tehetséges tanulókat szaktárgyi versenyekre készíti fel, közreműködik intézményi versenyek lebonyolításában. A pedagógiai munkával, az iskola ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötött óraszám keretében – rendszeres vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. Óvja az iskola berendezési és felszerelési tárgyait. Az osztályteremben elhelyezett teremleltári tárgyakért, a kiadott szakleltárért és az általa használt eszközökért leltárvezetői felelősséggel tartozik. Az iskola működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot megőrzi. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használ telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül végzi el. Tanítási órán a nevelő nem használja a telefonját, azt kikapcsolt állapotban tartja. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Munkájához a fénymásolót nem használja, a fénymásolni valót előző nap adja a titkárságon. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! A pedagógus egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetnek, a támasznak, a segítségnyújtásnak, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. Összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, a Házirend betartását. Szülői értekezletet, fogadóórát tart, szükség esetén családot látogat. Az osztályozási naplót és az ellenőrzőt havonként egybeveti, a hiányokat pótolja. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, statisztikák, hiányzások, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.)
Tantárgyának megfelelően fogalomhasználata pontos, következetes, az életkori sajátosságoknak megfelelő. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (könyvek, internet, múzeum, kirándulás) szerzett tudására és meg is hallgatja azt. 135
Beszámolók, írásos anyagok e-mailben (elektronikus formában) történő küldése. Megfelelő vitakultúrával rendelkezik, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Legyen nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó viszszajelzéseire felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. A törvényi előírásoknak megfelelően részt vesz az intézményi önértékelésben, a szakmai, tanfelügyeleti ellenőrzésben és a minősítő eljárásban.
Részt vesz a kompetencia alapú oktatás megvalósításában. A tanítási órák 25%-ban IKT eszközöket alkalmaz. A tanítási órák 40%-ban IPR módszerrel oktat. Részt vesz a témahét, a három hetet meghaladó projekt, a moduláris oktatás és a témahét megvalósításában. A továbbképzéseken megszerzett ismereteit átadja kollégáinak. Munkájáról pontos írásbeli dokumentációt végez Amennyiben osztályfőnök az alábbi feladatok ellátása is kötelessége: - az osztályfőnöki óra feladata az iskolai és a református keresztyén értékek és normák átadása, közvetítése, az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, az iskolai programok szervezése. - Közvetlen nevelő munka, az ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk, az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése. - Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. - A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről. - A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. - Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. - Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban, foglalkozási tervben rögzíti. - Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. - Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti, és figyelemmel kíséri tevékenységüket. - Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. - Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. - A moduláris és kerettantervi témák feldolgozása, így az állampolgári nevelés, az erkölcsi nevelés, a tanulásmódszertan, a nemzeti hagyományok és az európai értékek közvetítése, a pályaorientáció és életpálya-építés, az emléknapok és kisebb ünnepségek. - Aktuális események feldolgozása. - Konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység, az osztály konfliktusainak megoldása egészségnevelés, mentálhigiénés szemlélet alkalmazása, a dohányzásellenes felvilágosítás, a szexuális nevelés, helyes táplálkozás, mozgáskultúra - A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. - kapcsolattartás a családdal, családlátogatás, fogadó óra keretében - kultúra használat megtanítása, szabadidős kulturális programok (mozi, színház, könyvtár, múzeum, író-olvasó találkozó, korcsolyázás) szervezése, lebonyolítása - Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. - Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.
136
- Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. - a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldására irányuló felkészítés, a segítségre szoruló tanulók felismerése, segítése, - közösségépítés, az együtt végzett munka közös ellenőrzése, értékelése, együttélés, együttműködés elemi szabályainak kialakítása, az összetartozás élményének biztosítása - A hátrányok leküzdése és enyhítése érdekében kapcsolattartás a gyermekvédelmi összekötővel, iskolalelkésszel, a családgondozó hálózattal, nevelési tanácsadóval, logopédussal, védőnővel, kisebbségi önkormányzatokkal. - alaposan ismernie kell tanítványait - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyermekvédelmi felelős) - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló pontos vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt) - saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére - részt vesz az alsó/felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét A pedagógus legfontosabb feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatban - észlelje és jelezze, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik - figyeljen fel a családban jelentkező gondokra, problémákra (családi élet megbomlásáról, szülők gazdasági helyzetének romlásából fakadó vagy bármely más okból eredő) - minden tanévben a már veszélyeztetettségi nyilvántartásba lévő tanulókról tájékoztató pedagógiai jellemzést készít a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére. - Az osztályfőnökök minden év szeptember 15-ig felmérik az osztályukba járó hátrányos, veszélyeztetett, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat, átadják a névsort nyilvántartás vezetése céljából a gyermekvédelmi összekötőnek. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkájának és magatartásának fokozott figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásuk ellenőrzése. - Változás észlelése esetén jelzéssel élünk a gyermekvédelmi összekötő felé, aki kapcsolatba lép a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. - Pedagógiai jellemzések elkészítése a Gyermekjóléti Szolgálat számára. - Szülők, tanulók tájékoztatása arról, hogy milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal. - A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásának figyelemmel kísérése. - Egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegség megelőző programok szervezése, védőnő, iskolaorvos és más szakemberek bevonásával.
137
- Szükség esetén családlátogatás a gyermekvédelmi összekötővel együtt. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 72 § (1) bekezdése alapján a szülő kötelessége, hogy p. gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérve gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, q. biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, r. tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. Ha a törvényben foglaltak nem valósulnak meg, vagy a szülő nem együttműködő, úgy értesíteni kell a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, azon keresztül a Gyámügyet, valamint a gyermekorvost. - A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. - Anyagi természetű problémák esetén segítséget nyújt különböző támogatások igénylésében (pl.: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, helyileg adható támogatás, beiskolázási segély). A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: Nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését. Az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa. Amennyiben munkaközösség-vezető az alábbi feladatok ellátása is kötelessége: Tanév indulásakor javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez. Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében. Összeállítja a munkaközösség éves programját. Összeállítja a munkaközösség beszámolóját. A szakmai, tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja. Ellenőrzi a szaktanárok tanmeneteinek elkészítését és a tanmenet szerinti haladást. Segíti a tanulói teljesítmények rendszeres értékelésével, a dolgozatok íratásával és javításával kapcsolatban felmerülő problémák megoldását. Figyelemmel kíséri a szakirodalmat. Munkaközösségével való konzultáció után javaslatot tesz a hasznosítható szakirodalom és egyéb oktatási segédanyag beszerzésére. Figyelemmel kíséri az iskola szaktárgyi versenyeinek megszervezését és lebonyolítását. Szorgalmazza és szervezi a városi, megyei, országos versenyekre való tehetséges tanulók kiválasztását. Képviseli az iskolát, a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon, megbeszéléseken. A pedagógus minősítése területén részt vesz munkaközössége tagjainak tanórán és tanórán kívül végzett munkájának értékelésében. Támogatja a pályakezdő kollégák munkáját. Véleményt nyilvánít a munkaközösség és az egész iskolai közösség esetében a jutalmazásról, és a kitüntetésekre való felterjesztésről. Javaslatot tesz az időnkénti szükséges selejtezések megejtésére. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni.
138
Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad.
Újfehértó, 2015. szeptember 01.
……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem: …………………………………….. munkavállaló
139
MUNKAKÖRI LEÍRÁS pénztáros részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: Beosztása: pénztáros Heti munkaidő: 20 óra Napi munkaidő: 4 óra Hétfőtől péntekig 745 órától 1145 óráig Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: A pénztárat önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli, azaz a házipénztárban elhelyezett értékekért felelőssége anyagilag korlátlan. Ez a szabály nem csak a készpénzre, hanem az egyéb értékekre és letétekre is vonatkozik, amennyiben azt hivatalosan helyezték oda; a pénztárosi felelősség ismeretéről a pénztárosi feladatokkal megbízott személynek írásbeli nyilatkozatot kell tennie, e nyilatkozatot a Házipénztár – és Pénzkezelési szabályzat mellékleteként kell kezelni; megőrzi és kezeli a pénztárban tartott készpénzt, értékpapírt (letétet), átveszi a befizetett készpénzt, teljesíti az utalványozott kifizetéseket, valamint vezeti a pénztárral kapcsolatos nyilvántartásokat és elszámolásokat; a pénztáros a fentieken túl köteles gondoskodni arról, hogy a kifizetéskor rendelkezésre álljon a pénztárban a várható szükségletnek megfelelő mennyiségű pénz; köteles a gazdasági eseményt igazoló okmányokat, elszámolásokat alaki, tartalmi és számszaki szempontból ellenőrizni, majd az ellenőrzés megtörténte után a pénztári bizonylatokat kiállítani; csak valódi és forgalomban lévő pénzt fogadhat el a befizetőktől, és kifizetést is csak ilyen pénzekkel teljesíthet; nem fogadhat el hiányos, rongálódott, megcsonkított bankjegyet, kivéve azokat az eseteket, mikor azok még teljes értékben beválthatóak, ha a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisnak tűnő bankjegyet, illetve érmét talál, azt a befizetés céljára nem fogadhatja el; a bankjegyet vagy érmét azonban vissza kell tartania, és a befizetőt jegyzőkönyvben meg kell hallgatnia arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a fizetőeszközt; ezután gondoskodni kell a hamis pénz és a jegyzőkönyv pénzintézetnek való átadásáról; részt kell vennie az iskolai rendezvények előkészítésében, segíteni kell azok lebonyolításában. nyilvántartja a tanulók és a nevelők étkezését, azt naprakészen vezeti, a központi konyha felé lejelenti az étkezők létszámát, telefonon jelzi a konyha felé, amennyiben az iskola rendezvényei miatt korábbra kéri az ebédet A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja.
140
Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben!
A fent meghatározottakon kívül köteles mindazon feladatokat ellátni, amelyeket képzettsége, képességei lehetővé tesznek, és amelyekre felettesei megbízást adnak. Munkaköri kötelezettségei az iskola mindenkori feladatának megfelelően változhatnak. Ennek elrendelése - az alapbér változatlanul hagyása mellett - az Intézmény igazgatójának jogköre, azonban a munkakörét érintő alapvető változásokról írásbeli utasítást kell kapnia. Jogai: jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre (csak gazdasági szervezetet érintő változás esetén a gazdasági vezetőnek, aki tájékoztatja erről az iskola igazgatóját; az oktatást érintő változás esetén a szolgálati út megtartásával az iskola igazgatójának); jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad.
Újfehértó, 2015. szeptember 01.
……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem: …………………………………….. munkavállaló
141
MUNKAKÖRI LEÍRÁS takarítók részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: Beosztása: Heti munkaidő: 40 óra A takarítók osztott munkaidőben dolgoznak délelőtt: 500 órától 800 óráig (hétfőtől csütörtökig) délután: 1500 órától 2000 óráig (hétfőtől csütörtökig) pénteken: délelőtt: 500 órától 730 óráig 800órától 930óráig templomtakarítás délután: 1500 órától 1900 óráig Munkáját az intézményvezető által meghatározott munkarendben, irányítása és ellenőrzése alapján végzi. A Magyar Református Egyház 1. Közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell venni, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. FELADATAI: megismeri a takarítandó területet, tisztázza a feladatot és az alkalmazandó takarítási technológiát előkészül a munkavégzésre, kiválasztja az alkalmazandó gépeket, eszközöket, anyagokat (tisztítószereket) kiüríti a hulladékgyűjtő edényeket, és tiszta tasakot helyez bele (a szelektíven összegyűjtött hulladékot a kijelölt helyre szállítja) célgépeket üzemeltet (pl. mosógép, centrifuga, porszívók) szőnyegeket, szőnyegpadlót, kárpitot, padlózatot porszívóz súrol és vizkőtelenítést végez, tisztítja például: az üvegfelületeket, tükörfelületeket, radiátorokat és csöveket, világítótesteket, függönyöket, asztalterítőket, iskolapadokat stb. az előcsarnokok, folyosók, lépcsők padlóját tisztítja (moppal, géppel) portalanítja és ápolja a felületeket, a berendezési tárgyakat eltávolítja a nem tapadó és a tapadó szennyeződéseket, foltot tisztít fertőtlenítést végez fürdőket, mosdókat, illemhelyeket takarít, a fogyóban lévő tisztasági eszközöket higiéniai szereket pótolja csúszásmentesíti, és védőréteggel látja el a felületeket, területeket pókhálózást végez szellőzteti és illatosítja a helyiségeket tisztítja és gondozza a növényeket, takarítja az épületen kívüli területeket (előtér) a munkaeszközöket, gépeket és a kezelő, tisztító és ápolószereket a kijelölt helyen tárolja dokumentálja az elvégzett feladatokat, a tapasztalt rendellenségeket feljegyzi besegít a rendezvények teremberendezésénél munkaidejében takarítja a református templomot EGYÉB ELVÁRÁSOK: A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével,
142
megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! Kulturált megjelenésével, magatartásával, viselkedésével és beszédkultúrájával értékeket közvetít, pozitív példát nyújt, képviseli a református iskola szellemiségét. Tiszteletben tartja az iskola szokásait megjelenésével, magatartásával is erősíti a keresztyén iskola szellemiségét és védi érdekeit. A tudomására jutott, az iskola belső ügyeivel, az egyes gyermekekkel, családokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli, megőrzi. Fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett.
A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.
A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Újfehértó, 2015. szeptember 01. ……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem:
…………………………………….. munkavállaló
143
Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. MUNKAKÖRI LEÍRÁS pedagógiai asszisztens részére (óvoda) Név: OM azonosító: Beosztása: Napi munkaidő: 8 óra Heti munkaidő: 40 óra
Cél: Szemléltető eszközöket készít és előkészít. Segíti az óvónők technikai munkáját, felügyeli és gondozza a rábízott gyermekcsoportot. Ellátja a gyermekek szabadidő – szervezését. Részt vesz az egészséges életmód szokásrendszerének, a környezettudatos magatartás és a szabályos közlekedési magatartás kialakításában. Közvetlen felettese: tagóvoda-vezető Helyettesítési előírás: helyettesítési rend szerint Követelmények, iskolai végzettség, szakképesítés: Felső (közép) fokú végzettség és pedagógiai szakképzettség. Elvárt ismeretek: A közoktatási, a pedagógiai és a jogi előírások, a belső szabályzatok ismerete. Szükséges képességek: Szervező képesség, felelősségtudat. Személyes tulajdonságok: Precizitás, kreativitás, együttműködési készség, gyakorlatias gondolkozás, pozitív életszemlélet, református értékek elfogadása, továbbítása. Kötelességek, feladatok részletezve: 1.) Fő feladata a kijelölt, gyermekcsoport felügyelete, kísérése, gondozása, igényes szabadidős foglalkoztatása beosztás szerint. 2.) Napi nyolcórás munkaidejének egy részében a gyerekekkel való közvetlen foglalkozást lát el, a fennmaradó időben a foglalkozások eszközeinek előkészítését, a foglalkozásokra való szervezést és felkészülést végzi. 3.) A foglalkozások alatt az óvónő útmutatása alapján, vagy egyéni foglalkozással segíti a foglalkozás eredményességét, vagy gyakorló feladatlapokat készít, eszközöket vesz elő. 4.) Szervezi, felügyeli a gyermekcsoport étkezéseit, ügyel a személyi és környezeti higiénés szabályok betartására, a helyes szokások kialakítására. Alkalmanként a gyermekeket fogorvosi vizsgálatra kíséri. 5.) A szabadlevegőn szervezett testmozgás (gimnasztika, labdajátékok, stb.), és játékok kezdeményezésével segíti a gyerekek teherbíró képességét. 7.) Ebéd után segíti a gyermekek altatását, a lefekvés előtti ima elmondásával, mese olvasásával. 8.) Rendszeresen tájékoztatja az óvónőt a gyermekek fejlődésével, magatartásával, eredményekkel kapcsolatban tapasztaltakról. 8.) Aktívan részt vesz az óvodai programok előkészítésében és szervezésében: a kirándulásokon; egyéb intézményi rendezvényeken segíti a programok megvalósítását. Szerepet vállal a szervezett kulturális programokban. 9.) Részt vesz a szülői értekezleteken, gondoskodik a gyerekek testi és erkölcsi védelméről, személyiségük fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről, óvja a gyermekek jogait, az emberi méltóságot. 10.) Vezeti a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. 11.) Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel a tagóvoda-vezető, az igazgató megbízza. 144
12.) Kíséri a gyerekeket a hittan foglalkozásokra. 13.) Csoportba történő beosztás alkalmával végzi a református keresztyén neveléssel kapcsolatos feladatokat: étkezés előtti, utáni, lefekvés előtti ima. Jogkör, hatáskör:
31. Hatásköre kiterjed teljes tevékenységkörére. Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. 32. Jogosult (és köteles) a közvetlen vezetője figyelmét felhívni, minden szabályellenes jelenségre. Feladatai, kötelezettségei: Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon.
Személyesen felelős a felügyeletére bízott gyerekek testi, érzelmi és morális épségéért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható:
Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért, A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. Felelős a rábízott gyermekek szellemi, testi, és keresztyén értékrenden nyugvó erkölcsi fejlődőséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődőséről. A keresztyén pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmaz. (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoportból való eltávolítás, étel elfogyasztására való kényszerítés, megszégyenítés.) Fejleszti szakmai és általános műveltségét, tökéletesíti pedagógiai munkáját. Ennek érdekében felhasználja az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Étkezés előtt és után imádkozik a gyermekekkel. A gyermek életkorának fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érekében megtenni. Munkaidő alatt csak az intézményben lévő vezető engedélyével hagyhatja el gyermekcsoporttal az óvodát. (pl.: üzemlátogatás, városnézés, színház, mozi, múzeum látogatás, stb.) Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használ telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül végzi el. Foglalkozások ideje alatt nem használja a telefonját, azt kikapcsolt állapotban tartja. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! A pedagógiai asszisztens egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetnek, a támasznak, a segítségnyújtásnak, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. Az óvodai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vesz, és a rábízott feladatokat ellátja.
145
Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a tagóvodavezetőnek, vagy az intézményvezetőnek. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad.
Újfehértó, 2015. szeptember 01. ……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem:
…………………………………….. munkavállaló
146
MUNKAKÖRI LEÍRÁS óvodapedagógusok részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: OM azonosító: Beosztása: óvodapedagógus Heti munkaidő: 40 óra Neveléssel, oktatással lekötött munkaidő: 32 óra Neveléssel, oktatással le nem kötött munkaidő: 4 óra Pedagógus által felhasznált munkaidő: 4 óra Jogai: -
A Pedagógiai Program alapján végezze a munkáját. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. Irányítsa a gyermekek munkáját, tájékoztassa a szülőket a gyermekek fejlődésével kapcsolatban. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken gyarapítsa.
Feladatai, kötelezettségei: Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek nevelése. Elfogadja az intézményben hatályban lévő szabályokat, és érvényesíti azokat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 53 § (2) alapján, a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, fedhetetlen életmódjával példát mutat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Felelős a rábízott gyermekek szellemi, testi, és keresztyén értékrenden nyugvó erkölcsi fejlődőséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődőséről. A keresztyén pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmaz. (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoportból való eltávolítás, étel elfogyasztására való kényszerítés, megszégyenítés.) Csoportjában naponta rövid áhítatot tart a gyermekeknek, heti egy alkalommal hittan foglalkozást. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője, s az éves munkaterv melléklete tartalmazza. Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai, és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyerekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését és erről a fejlődési naplóban feljegyzést készít. A csoportszobában és közös helyiségekben esztétikus környezetet teremt, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével.
147
A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodik a biztonságos, külső helyszínekről, kíséretről. Fejleszti szakmai és általános műveltségét, tökéletesíti pedagógiai munkáját. Ennek érdekében felhasználja az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért. A gyerekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. A pedagógus minősítő munkájában aktívan részt vesz. Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a gyermekek fejlődéséről. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődősét veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Étkezés előtt és után imádkozik a gyermekekkel. Altatáskor együtt mondja el a gyerekekkel a lefekvés előtti imát. A gyermek életkorának fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érekében megtenni. Munkakezdés előtt legalább 15 perccel már az óvodában kell tartózkodnia. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását a lehető legrövidebb időn belül jelezze a tagóvoda-vezetőnek, hogy helyettesítéséről időben gondoskodjon. Munkaidő alatt csak az intézményben lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. Nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíti a gyermek képességének kibontakozását, ill. bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz. Biztosítja a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. A pedagógiai munkával az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívül – rendszeres vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért, a kiadott szakleltárért és az általa használt eszközökért leltárvezetői felelősséggel tartozik. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot megőrzi. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használ telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül végzi el. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Munkájához a fénymásolót nem használja, a fénymásolni valót előző nap adja a titkárságon. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! A pedagógus egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetnek, a támasznak, a segítségnyújtásnak, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. A református etikai kódexben megfogalmazottakat magára nézve kötelező érvényűnek tekinti.
Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva: éves ütemterv, tematikus terv, projekt terv, heti terv, egészséges életmódra nevelés, érzelmi nevelés, szocializáció tervezése szerint végzi. Tervező munkájára a realitás, a nyomon követhetőség, megvalósíthatóság jellemző.
148
Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, tevékenységek, programok során. A törvényi előírásoknak megfelelően részt vesz az intézményi önértékelésben, a szakmai, tanfelügyeleti ellenőrzésben és a minősítő eljárásban. A teljes munkaidő kötelező órákkal le nem kötött részében a következő feladatokat látja el: Nevelő munkával kapcsolatos feladatok. Felkészül a következő napra. Elvégzi a pedagógiai tevékenységgel összefüggő adminisztrációs munkát. Részt vesz a nevelőtestület munkájában. Segíti az óvoda kulturális és szabadidős tevékenységeit. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A szülő kérdéseire érdemi választ ad. Elvégzi mindazon feladatokat, melyekkel az igazgató és a tagóvoda-vezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan megbízza. Az óvodapedagógus kötelessége továbbá, hogy: Nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését. Az óvodai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a tagóvodavezetőnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Újfehértó, 2015. szeptember 01. ……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem: …………………………………….. munkavállaló
149
MUNKAKÖRI LEÍRÁS dajkák részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: OM azonosító: Beosztása: dajka Heti munkaidő: 40 óra Munkaidő beosztását a tagóvoda-vezető készíti el, s az éves munkaterv melléklete tartalmazza. A Magyar Református Egyház 1. Közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell venni, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját a tagóvoda-vezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyerekek fejlődésére! Tisztelje a gyermekeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. A DAJKA ÁLTALÁNOS FELADATAI A GYERMEKCSOPORTBAN: Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségeken a református templomban. Részt vesz a református ünnepségek templomi, imaházi alkalmain, istentiszteleteken. Bekapcsolódik az étkezés előtti, utáni gyermek imádságba. A csoportvezető óvodapedagógus által meghatározott napirend szerint segíti a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően részt vesz a gyermekcsoportok éltében. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja, az edényeket étkezés után leszedi, és a mosogatóba viszi. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembe vételével. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásai követve. A gyerekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. Türelmes kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását. Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást. Hiányzás esetén díjazás ellenében helyettesítésre beosztható.
150
Az óvodában munkakezdés előtt 15 perccel korábban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak az óvodában lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival. Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához. Az óvodai ünnepélyeken aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és óvónő útmutatásai szerint részt vesz. Séták, kirándulások alkalmaival az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti a tagóvoda-vezetőnek. A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan részt vesz. A napközben a megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön. A református etikai kódexben megfogalmazottakat magára nézve kötelező érvényűnek tekinti. A DAJKA EGYÉB FELADATAI:
A gyermek jelenlétében nem végezhet takarítási munkákat! Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja (folyosók, irodák). Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban. A portalanítást minden nap elvégzi. Munkája elvégzése után gyermekfelügyeletet biztosít a mosdóban, az udvaron az óvónők mellett. A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi. A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja. A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint. Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja. Gondozza az óvoda udvarát, a homokozók környékét felsöpri, nyáron locsolja a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban. A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK: Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségeknek vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkabeosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását. A munkatársi értekezleteken részt vesz. A csoport textíliáival, evőeszközeivel, a leltár szerint elszámol. Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét a tagóvodavezetőjével. Munkakörülményeinek javításakor szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet. A gyermekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.
151
Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel a tagóvoda-vezetője időnként megbízza. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető és a tagóvoda-vezető munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad.
Újfehértó, 2015. szeptember 01.
……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem:
…………………………………….. munkavállaló
152
MUNKAKÖRI LEÍRÁS Tagóvoda-vezető részére Név: Pappné Tóth Ilona OM azonosító: Beosztása: tagóvoda-vezető Tagintézmény: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Tagóvodája Heti munkaidő: 40 óra Nevelő, oktató munkával lekötött munkaidő: 24 óra Vezetői feladatra: 16 óra Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, oktatása. Elfogadja az intézményben hatályban lévő szabályokat, és érvényesíti azokat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 53 § (2) alapján, a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, fedhetetlen életmódjával példát mutat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja, Felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Felel a tagintézmény szakszerű és törvényes működéséért, pedagógiai munkájáért, a nevelőoktató munka feltételeinek megteremtéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáért, a tagintézmény rendezvényeiért. Irányítja a tagintézményben dolgozók munkáját, de munkáltatói jogokkal nem rendelkezik. Távolléte esetén a váltótársának a tagintézményben kell tartózkodnia.
Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabb-rövidebb időszakokra tagolva: éves ütemterv, tematikus terv, projekt terv, heti terv, egészséges életmódra nevelés, érzelmi nevelés, szocializáció tervezése szerint végzi. Tervező munkájára a realitás, a nyomon követhetőség, megvalósíthatóság jellemző. Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, tevékenységek, programok során. A törvényi előírásoknak megfelelően részt vesz az intézményi önértékelésben, a szakmai, tanfelügyeleti ellenőrzésben és a minősítő eljárásban. Munkaköréhez kapcsolódóan az alábbi feladatokat látja el: Ellenőrzi a törzskönyvet, a csoportnaplókat, Elkészíti a tagintézmény összesített statisztikáját. Szervezi a helyettesítéseket, ellenőrzi a szakszerű helyettesítések megtartását. Ellenőrzi a tanköteles korú tanulók iskolai felvételét.
153
Gondoskodik a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvének elkészítéséről, hitelesítéséről, szükség esetén továbbításáról. Az intézmény igazgatójával egyeztetve lehetővé teszi a dolgozók továbbképzését, továbbtanulását. Elkészíti a tagintézményre vonatkozó beiskolázási tervet. Irányítja, segíti és ellenőrzi a tagintézmény ügyviteli munkáját: g) fogyóanyag felhasználása h) irodaszerek, nyomtatványok beszerzésének előkészítése i) szemléltetőeszközök, bútorzat megrendelésére javaslatot tesz, előkészíti a megrendelést j) gondoskodik az tagintézményi dokumentáció megőrzéséről (felmérések, naplók, anyakönyvek, statisztikák stb.) k) gondoskodik az iratok selejtezéséről Látogatja a csoportfoglalkozásokat a tagintézmény ellenőrzési terve alapján, tapasztalatairól beszámol az igazgatónak. Segíti a pályakezdők beilleszkedését, munkájukat rendszeresen ellenőrzi a munkaközösségvezetők bevonásával. Ellenőrzési tapasztalatai alapján előkészíti a pedagógusok minősítési tervezetét. Szervezi és segíti a tagintézményi rendezvények, ünnepélyek lebonyolítását. Felelős a házirend betartásáért, az óvoda rendjének és fegyelmének ellenőrzéséért. Ellenőrzi a szülői értekezleteket, intézkedik a felmerült problémák rendezésében. Aktívan közreműködik a tagintézményi szülői szervezet tevékenységének összehangolásában, folyamatos kapcsolatot tart a szülői szervezet elnökével. Gondoskodik az eszközök állagmegóvásáról, az ésszerű takarékosságról. Ellenőrzi a megrendelések, beszerzések jogosságát. Tagja a leltározási és selejtezési bizottságnak, ezen tevékenységének előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vesz. Figyelemmel kíséri a hatályos jogszabályokat. Ellenőrzi a munkavédelmet és a tűzvédelmi szabályok betartását, betartatását. Ellenőrzi a munkafegyelmet, ösztönzi a jó munkahelyi légkör megteremtését. Az éves normatíva igénylés és statisztika elkészítésében felelősséggel részt vesz, biztosítja a pontos és korrekt adatszolgáltatást. A balesetvédelmi előírások betartását folyamatosan figyelemmel kíséri, haladéktalanul intézkedik a baleseti források megszüntetéséről. Figyelemmel kíséri a pályázatokat, elkészítésükben aktívan részt vesz. Ellátja a tagintézménynyel kapcsolatos menedzselési feladatokat. Elkészíti a szabadságolási ütemtervet. Évégi, féléves értékelés előkészítése, kidolgozása, Óvónői, dajka megbeszélések előkészítése, levezetése, munkatársi értekezlet előkészítése, szükség szerint levezetése, Napi kapcsolatot tart fent a gazdasági ügyintézővel az óvoda ügyviteli feladatainak maradéktalan, határidőre történő ellátása érdekében, igény szerint a gazdasági ügyintézővel egyeztetve segíti az operatív munkát. Felelős a jelenléti ívek, a helyettesítési napló pontos, naprakész vezetéséért, ellenőrzi a tényleges letöltött helyettesítés. Együttműködik az óvodát érintő minden program előkészítésében, tartalmi kidolgozásában, különös tekintettel a helyi nevelési program, ill. az éves óvodai munkatervi feladatok terén. Erősíti és segíti az óvoda hagyományos ünnepélyeinek, kirándulásainak, egyéb programjainak színvonalas megszervezését, megtartását.
154
Az óvoda tárgyi feltételeinek gyarapodását segíti szponzorok felkutatásával, pályázatok írásával, a pályázati programok eredményes megvalósításával. Javaslatot tesz: Az óvoda éves pedagógiai munkatervéhez és helyi programjához. Az SZMSZ és a házirend összeállításához. Továbbképzések megszervezéséhez, továbbtanuláshoz. Szükséges felújítások, fejlesztések összeállításához. Jutalmazásokra, kitüntetésekre, országos és helyi elismerésekre való felterjesztésre. A munkafegyelem megsértőinek felelősségre vonására. A nevelőtestületi értekezletek témájára, lebonyolítására, nevelés nélküli munkanapok megszervezésére. Az intézményvezető által szervezett vezetői értekezleteken beszámol az időszerű feladatok végrehajtásáról, előterjeszti javaslatait. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad.
Újfehértó, 2015. szeptember 01.
Váradi Sándorné intézményvezető A jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, egy példányt átvettem:
………………………………. munkavállaló
155
MUNKAKÖRI LEÍRÁS intézményvezető részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: Váradi Sándorné OM azonosító: 72134448590 Beosztása: igazgató Heti munkaidő: 40 óra Nevelő, oktató munkával lekötött munkaidő: 4 óra Nevelő, oktató munkával le nem kötött munka, vezetői feladatok végzése: 36 óra Jogai: -
A Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot és a tanítás módszereit megválassza. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. Irányítsa és értékelje a pedagógusok munkáját, minősítse teljesítményüket. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. A dokumentumokban bekövetkezett változásokat a nevelőtestület tagjai elé tárja elfogadásra. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken gyarapítsa.
Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek, tanulók nevelése, oktatása. Elfogadja az intézményben hatályban lévő szabályokat, és érvényesíti azokat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 53 § (2) alapján, a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletben egyházához és hazájához való hűséggel, fedhetetlen életmódjával példát mutat. A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban, megtartja ünnepi beszédét. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Részt vesz a hétfő reggeli áhítaton. A napi kezdő és záró imát a gyerekekkel közösen mondja el. Az Igazgató feladatait a Köznevelési Törvény határozza meg.
Tantárgyának megfelelően fogalomhasználata pontos, következetes, az életkori sajátosságoknak megfelelő. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (könyvek, internet, múzeum, kirándulás) szerzett tudására és meg is hallgatja azt. Beszámolók, írásos anyagok e-mailben (elektronikus formában) történő küldése. Megfelelő vitakultúrával rendelkezik, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Legyen nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó viszszajelzéseire felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.
156
Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. Munkatársai számíthatnak együttműködésére, példaként áll előttük annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Fő célja a tanulási eredmények javulása. A tanulói eredmények javítása érdekében osztályonként fejlesztő, tehetséggondozó foglalkozásokat szervez, kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében évi két alkalommal (1-1 hónap) kompetenciafejlesztő délutáni foglalkozásokat szervez. Az intézményvezető a tantestületet a tanévzáró értekezleten tájékoztatja a nevelőtestületet az adott tanév tanulási eredményességről és közösen fogalmazzák meg a következő tanév céljait. A központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. A tanmenetek érvénybe lépése csak a vezető engedélyével lehetséges. A vezető nyitott a változtatásokra, hozzáállása haladást szolgáló. pozitív jellegű. Nyomon követő, áttekintő rendszereket hoz létre, melyek használatában aktívan részt vesz. Folyamatosan tájékozódik, és egyben kollégáit tájékoztatja az új oktatási trendekről, szakpolitikai változásokról, amelyek érintik a hétköznapi gyakorlatot is. Az irányok, célok meghatározásához képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani A tanév során folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását, amiről tanév végén írásban tájékoztatást kér. Az intézmény helyzetéről, az értékelések alapján mindig valós, aktuális képet láttat. Vezetői erősségek: jó kommunikációs készség, tájékozottság a törvényi változásokban, keresztyén értékrendet követő életforma, személyi és tárgyi feltételek biztosítása jellemző munkájára. Korlátok: iskolával szembeni előítéletben, csökkenő gyereklétszámban történő változások előidézése. Az intézményi szintű tevékenységeket, az ahhoz kapcsolódó döntéseket, intézkedéseket, módszereket, eredményeket önreflexió követi, ami után szükség esetén változás történik. Saját döntéseit kritikusan felülvizsgálja. A református etikai kódexnek megfelelő, keresztyén értékrendet követő magatartást tanúsít kollégáival, szülőkkel, gyermekekkel szemben. Megosztja a vezetést munkatársaival, a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza. Az intézményvezető a vezetőtársaknak átadott jogkört és hatáskört félévente ellenőrzi, beszámolójában rögzíti. Az intézményvezető évente legalább egyszer látogatóként részt vesz minden pedagógus óráján, arról dokumentációt vezet. Az intézményvezető aktívan működteti a munkaközösségeket, havonta egy alkalommal megbeszélést tart a munkaközösség vezetőkkel, részt vesz az iskola programjain. Az intézményvezető kezdeményezi az intézményen belüli (alsós, felsős, óvodai) együttműködéseket, részt vesz azok megszervezésében A megosztott vezetés érdekében tanácsadó csoportot működtet, amelynek a tagjai intézményvezető, intézményvezető-helyettes, gazdasági vezető, munkaközösség vezetők, tagóvoda vezető. A tanácsadó csoport havi egy alkalommal ülésezik.
157
Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában az igazgatótanács közreműködésével. Az intézmény vezetője személyi kérdésekbe bevonja az igazgatótanácsot. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, a döntések előkészítésébe elsőként a vezetőtársakat vonja be, majd a többi dolgozót. A döntésekhez szükséges információt a havonta egy alkalommal megtartandó vezetői értekezleten osztja meg a vezetőtársakkal, a többi érintettel egyéb értekezleteken. Az intézményvezető mások eltérő nézeteit és érdekeit meghallgatva, de a keresztyén értékrendet szem előtt tartva hoz döntéseket, old meg problémákat, konfliktusokat. Az intézményvezető személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, segíti azok megoldásában és választ ad kérdéseikre. Az intézményvezető kellő tapintattal, megbeszélés keretében szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Az intézményvezető támogat minden olyan innovációt (versenyt, programot, továbbképzést) ami az intézmény javát szolgálja. A vezető rendszeresen olvassa az Új Köznevelés legújabb kiadványait, valamint a Magyar Közlönyt. Az intézmény számára megrendelik az Iskolai és Óvodai Jogfutárt, melyek tájékoztatnak az új törvényekről, törvényi változásokról. Az igazgató felelősséggel tartozik:- folyamatosan követi és tájékoztatja a pedagógusokat, az őket érintő jogszabályi változásokról A pedagógusokat az elrendelt munkaidőről e-mail-ben tájékoztatja a hét utolsó munkanapján. A pedagógusokat érintő változásokról, feladatokról értekezleten, megbeszélésen szóban, vagy köröző füzetben írásban tájékoztatja a pedagógusokat. Az iskolai programokról, versenyekről iskolarádión és honlapon keresztül tájékoztatja a gyerekeket és a szülőket. Iskolai szünetekről, tanítás nélküli munkanapokról hirdetményen keresztül tájékoztatja a szülőket. Az iskola működését szabályozó dokumentumokat megtekinthetők a tanári szobában és az iskola honlapján is. Hatékonyan menedzseli az információáramlást és a megbeszéléseket. Az intézmény vezetőjének irányító munkája kiterjed a tantestületi értekezletek hatékony, szakszerű levezetésére. A tantárgyfelosztás elkészítése során figyelembe veszi a pedagógusok egyenletes terhelését. A munkatervben meghatározott feladatok elosztása során figyelembe veszi a pedagógusok egyenletes terhelését. A vezetőnek fontos az intézmény arculata, arra törekszik, hogy az iskoláról pozitív képet alakítson ki. A vezető a rendszer irányelveit betartva irányítja és átláthatóan menedzseli a munkafolyamatokat Feladatai, kötelezettségei: Tájékozódik a környezeti, partneri elvárásokról, azokról tájékoztatja a nevelőtestületet, szükség esetén kezdeményezi az azok megvalósításához szükséges módosításokat az intézményi dokumentumokban. A vezető a belső és a külső partnereket bevonó kommunikációt alkalmaz. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. Az intézményi dokumentumok átdolgozását intézményvezető vezetésével a tantestület végzi. Az intézményvezető irányítja az iskolai dokumentumok koherens kialakítását Az intézményvezető rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Tanév indítás előtt az intézményvezető felméri a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletét.
158
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. A törvényi előírásoknak megfelelően részt vesz az intézményi önértékelésben, a szakmai, tanfelügyeleti ellenőrzésben és a minősítő eljárásban. A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, a tanuló és gyermekbaleset megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, az oktató és nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megszervezéséért. Az intézmény vezetője dönt minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály alkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézmény vezetőjének irányító munkája kiterjed a nevelőtestület vezetésére, a nevelő és oktatómunka irányítására, ellenőrzésére, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésére, a végrehajtás szakszerű megszervezésére, ellenőrzésére, az elfogadott költségvetés alapján a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására, a diákmozgalommal, szülői munkaközösséggel, iskolákkal, valamint az intézmény érdekképviseleti szerveivel való kapcsolattartásra, a pedagógusok minősítő eljárásának megszervezésére, a rendezvények megszervezésére. Az intézmény vezetője ügyviteli tevékenysége során ellenőrzi a pedagógusok, ügyviteli dolgozók adminisztrációs munkáját, különös tekintettel a jogszabályok nyilvántartására, naplók, leltárak, elszámolások, nyilvántartások vezetésére, folyóiratok megrendelésére, baleseti jegyzőkönyvek elkészítésére, iskolai dokumentációk rendezettségére, iratok selejtezésére. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelős, amely a feladatok ellátásában meghatározó tényező. Az intézményvezető feladatainak egy részét a helyetteseivel megosztja. Az intézményvezető hatásköre: elkészíti a tanulócsoportok kialakítását, beosztását, gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, engedélyezi a bizonyítványok másodlatának és az iskolalátogatási bizonyítványok kiadását, a tanulókat felmenteni egyes tantárgyak osztályozása alól, határozatot hoz a 16 óráig tartó foglalkozás alóli felmentésről, az osztályozó vizsgákról, tanóra alóli felmentésről, magántanulói jogviszonyról. Az intézményvezető munkáltatói jogköre ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve, annak végrehajtási rendeletei és más egyéb munkaügyi szabályok a hatáskörébe utalnak, az iskola vezetőségének és érdekképviseleti szerveinek előzetes véleményének figyelembevételével dicsér, jutalmaz, minősíti az iskola dolgozóinak tevékenységét,
159
engedélyezheti az iskola dolgozóinak esetenkénti mellékfoglalkozását, szükség esetén él fegyelmi jogkörével (szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, fegyelmi eljárás), elbírálja a felmentési kérelmeket. Az intézményvezető feladatai az intézmény ügyvitelével kapcsolatban Az intézményvezető irányítja és ellenőrzi - a pedagógusok és az ügyviteli dolgozók adminisztratív munkáját, - a jogszabályok nyilvántartását, - a leltárak, elszámolások, nyilvántartások vezetését. Az intézményvezető értékeli az iskola munkáját, figyelemmel kíséri az Ellenőrzési Naplóban a felügyeleti szervek által tett megállapításokat, utasításokat és, gondoskodik azok végrehajtásáról. Az intézményvezető felelős az iskolai törzslapok vezetéséért. Az intézményvezető intézménnyel kapcsolatos fenntartási feladatai: elkészíti az iskola szakmai vezetésével közösen az iskola költségvetését, figyelembe véve a szaktanárok javaslatait, szempontjait. ellenőrzi az iskolai költségvetés bevételi és kiadási tervelőirányzatainak időbeli arányos felhasználását. gondoskodik az iskola épületeinek karbantartásáról, felújításáról. Egyéb feladatok naponta elvégzi a postabontást és kijelöli az ügyintézőt, az iskolai hirdetmények és közlemények felelős szerkesztője, jogosult a fenti feladatokat - a személyes felelősség megtartása mellett - más (általa megbízott) munkatársára átruházni, azokat végrehajtatni. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a fenntartó presbitériumnak. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre a fenntartó a munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Újfehértó, 2015. szeptember 01.
……………………………. Baracsi István fenntartó Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem: …………………………………….. munkavállaló
160
Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. MUNKAKÖRI LEÍRÁS pedagógiai asszisztens részére (iskola) Név: OM azonosító: Beosztása: Napi munkaidő: 8 óra Heti munkaidő: 40 óra Hétfőtől péntekig 740 órától 1600 óráig
Cél: Tanítási eszközöket készít és előkészít. Segíti a tanítók, tanárok technikai munkáját, felügyeli és gondozza a rábízott gyermekcsoportot. Ellátja a kisebb tanulók szabadidő – szervezését. Részt vesz az egészséges életmódú szokásrendszer, a környezettudatos magatartás és a szabályos közlekedési magatartás kialakításában. Közvetlen felettese: alsós, felsős munkaközösség vezető, intézményvezető helyettes Helyettesítési előírás: helyettesítési rend szerint Követelmények, iskolai végzettség, szakképesítés: Felső (közép) fokú végzettség és pedagógiai szakképzettség. Elvárt ismeretek: A közoktatási, a pedagógiai és a jogi előírások, a belső szabályzatok ismerete. Szükséges képességek: Szervező képesség, felelősségtudat. Személyes tulajdonságok: Precizitás, kreativitás, együttműködési készség, gyakorlatias gondolkozás, pozitív életszemlélet, református értékek elfogadása, továbbítása. Kötelességek, feladatok részletezve: 1.) Fő feladata a kijelölt, 1. – 8. évfolyamos tanulók felügyelete, kísérése, gondozása, igényes szabadidős foglalkoztatása, az alsó és felső tagozatos működési rend, és beosztás szerint. 2.) Nyolcórás napi munkaidejének egy részében a gyerekekkel való közvetlen foglalkozást lát el, a fennmaradó időben a tanítás – tanulás eszközeinek előkészítését, a foglalkozásokra való szervezést és felkészülést végzi. 3.) A tanórák alatt a tanító útmutatása alapján, vagy egyéni felzárkóztatással segíti a tanulás eredményességét, vagy gyakorló feladatlapokat készít, eszközöket vesz elő. 4.) A délelőtti tanítási órákon hospitálásokkal, a könyvtári szakirodalom tanulmányozásával gyarapítja pedagógiai-pszichológiai ismereteit. 5.) Szervezi, felügyeli a tanulócsoport étkezéseit, ügyel a személyi és környezeti higiénés szabályok betartására, a helyes szokások kialakítására. Alkalmanként a tanulókat orvosi vizsgálatra kíséri. 6.) Az óraközi szünetekben a szabadlevegőn szervezett testmozgás (gimnasztika, labdajátékok, stb.), és játékok kezdeményezésével segíti a gyerekek teherbíró képességét. 7.) Ebéd után a tanulási idő kezdetéig a szabadban gondoskodik a rábízott tanulók szervezett foglalkoztatásáról: gimnasztika, labdajátékok, stb. 8.) A délutáni tanulási idő alatt a nevelő útmutatásával egyénileg foglalkozik a tanulókkal, vagy foglalkoztatja a házi feladattal elkészült gyermekeket. 9.) Rendszeresen tájékoztatja a tanárt, a tanítót a tanulók fejlődéséről, magatartásukról, az eredményekről. 10.) Aktívan részt vesz az iskolai programok előkészítésében és szervezésében: a kirándulásokon; egyéb intézményi rendezvényeken segíti a programok megvalósítását. Szerepet vállal a szervezett kulturális programokban.
161
11.) Részt vesz a szülői értekezleteken, (amennyiben a nevelő részéről igény van rá) a munkatervi fogadóórákon. Gondoskodik a gyerekek testi és erkölcsi védelméről, személyiségük fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről, óvja a fiatalok jogait, az emberi méltóságot. 12.) Szükség szerint megbízással ellátja a téli, tavaszi, nyári napközis és tábori felügyeletet, és ott gondoskodik a gyerekek foglalkoztatásáról. 13.) A pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes gyakorlati feladattal, a fejlesztő gyakorlással egyéni képességeiket, objektíven és indoklással értékel. 14.) Vezeti a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. 15.) Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza. 16.) Kíséri a gyerekek hétfő reggeli áhítatra és ő maga is részt vesz ezeken az alkalmakon. 17.) Helyettesítések alkalmával elvégzi a református keresztyén neveléssel kapcsolatos feladatokat: napi kezdő, záró ima, étkezés előtti, utáni ima, reggeli igeolvasás. Jogkör, hatáskör:
-
Hatásköre kiterjed teljes tevékenységkörére. Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult (és köteles) az közvetlen vezetője figyelmét felhívni, minden szabályellenes jelenségre.
Feladatai, kötelezettségei: Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon.
Személyesen felelős a felügyeletére bízott gyerekek testi, érzelmi és morális épségéért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért, A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért.
Részt vesz a hétfő reggeli áhítaton. A napi kezdő és záró imát a gyerekekkel közösen mondja el. (helyettesítés esetén) Minden reggel felelősséggel felolvassa a Bibliából az aznapi igeszakaszt. (helyettesítés esetén) Felelős a rábízott gyermekek szellemi, testi, és keresztyén értékrenden nyugvó erkölcsi fejlődőséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődőséről. A keresztyén pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmaz. (például: testi fenyítés, megfélemlítés, osztályból való eltávolítás, étel elfogyasztására való kényszerítés, megszégyenítés.) Fejleszti szakmai és általános műveltségét, tökéletesíti pedagógiai munkáját. Ennek érdekében felhasználja az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Étkezés előtt és után imádkozik a gyermekekkel. A gyermek életkorának fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érekében megtenni.
162
Munkaidő alatt csak az intézményben lévő vezető engedélyével hagyhatja el gyermekcsoporttal az iskolát. (pl.: üzemlátogatás, városnézés, színház, mozi, múzeum látogatás, stb.) Óraközi szünetekben a tanulókra felügyel. Óvja az iskola berendezési és felszerelési tárgyait. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használ telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül végzi el. Tanítási órán nem használja a telefonját, azt kikapcsolt állapotban tartja. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Munkájához a fénymásolót nem használja, a fénymásolni valót előző nap leadja a titkárságon. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! A pedagógiai asszisztens egész személyiségéből sugároznia kell a szeretetnek, a támasznak, a segítségnyújtásnak, hogy a gyermek megkapja azt az érzelmi biztonságot, amire szüksége van. Az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vesz, és a rábízott feladatokat ellátja. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad.
Újfehértó, 2015. szeptember 01. ……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem:
…………………………………….. munkavállaló
163
Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. MUNKAKÖRI LEÍRÁS rendszergazda részére Név: Seres László OM azonosító: Beosztása: rendszergazda Napi munkaidő: 8 óra Heti munkaidő: 40 óra II. Munkafeltételek: A munkavégzés helye: munkáltató székhelye , tagintézménye Munkaidő:
heti 40 óra átlagában napi 8 óra
Munkarend:
nappali munkarend
Munkaidő beosztás:
napi 8 órától 16 óráig
III. Közvetlenül beosztott munkakör: nincs IV. Képzettségi követelmények: Szükséges iskolai végzettség: informatikai szakirányú Szükséges szakképzettség: Egyéb követelmények: nincs V. A munkakör fő célkitűzése: Az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, a számítástechnika tanárral együttműködve és igényeiket figyelembe véve végzi. Folyamatos feladatai Általános feladatok Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését. A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnika tanárral és az iskola vezetésével folytatott egyeztetés során kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciókat. Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez, szerver helyiségbe és a számítástechnika termekbe bejutás lehetősége, különösen indokolt esetben munkaidőn kívül is, 0-24 óráig. A munkaidőn kívül végzett munkát naplóba kell jegyeznie. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését. Leltárt készít és vezet a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük
164
Hardver Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről munkanaplót vezet. Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval, kiemelten a Sulinet rendszer üzemeltetőivel. Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető, javaslatot tesz az anyagi kártérítésre. Rendszeres időközönként köteles beszámolni az igazgatónak a számítástechnikai termek és berendezések állapotáról, állagáról. Szoftver Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket nyilvántartja. Összegyűjti a licenccel nem rendelkező programokat, és javaslatot tesz a legalizálásra, vagy más, hasonló képességű, de ingyenes programok használatára. Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését. Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. Biztonsági adatmentést végez. Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását. Hálózat Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére. Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a későbbiekben a tervet a mindenkori állapothoz igazítja. Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott főbb lehetőségeket. Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről. Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira. A hálózati rendszerek belépési jelszavát lezárt borítékban átadja az igazgatónak, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot csak különösen indokolt esetben, az igazgató engedélyével az iskola számítástechnika szakos tanára bonthatja fel. Időszakos feladatai Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő versenyek, vizsgák pontos időpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos felügyeletéről ezekben az időszakokban Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében. Részt vesz a géptermek kezdeti kialakításának tervezésében. Anyagbeszerzés, szállítás. VI. A munkakör betöltéséhez tartozó jogszabályok, szabályzatok: Munka Törvénykönyve
165
Szervezeti és Működési Szabályzat Munkavégzési és Munkaidő-nyilvántartási Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Belső Ellenőrzési Rend Információbiztonsági Szabályzat Szoftvergazdálkodási és Szerzői Jogvédelmi Szabályzat Etikai Kódex
A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad.
Újfehértó, 2015. szeptember 01. ……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető
Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem:
…………………………………….. munkavállaló
166
MUNKAKÖRI LEÍRÁS portás, kisegítő részére Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Név: Beosztása: portás, kisegítő Heti munkaidő: 20 óra Napi munkaidő: 4 óra Munkáját az intézményvezető által meghatározott munkarendben, irányítása és ellenőrzése alapján végzi. A Magyar Református Egyház 1. Közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell venni, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Munkavállalóval szembeni általános elvárások Ez a munkaköri leírás általános jelleggel rögzíti azokat a kötelezettségeket és magatartási szabályokat, melyeket az intézmény alkalmazottaitól elvár, és figyelemmel ezek betartására minősíti, értékeli az intézménnyel való azonosulást. A munkavállaló köteles
Félteni, óvni és növelni az intézmény jó hírnevét. Munkáját az intézmény mindenkori érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezni. Anyagi felelőssége mellett vigyázni a rábízott eszközökre, azok rendeltetésszerű használatára. Őrizni az intézményi titkot, bizalmas értesüléseket, betartani az írásban rögzített, szóban elhangzott utasításokat, szabályzatokat. Határidőket betartva munkáját pontosan, színvonalasan végezni. Munkaidejét jól kihasználni, s ha ideje engedi, munkatársainak segíteni. Munkatársaival együttműködni. Vezetői utasításra munkaköri leírásában nem szereplő munkát is elvégezni.
A munkakör jellemzői Feladatai: köteles az intézmény területén észlelt hibákat, hiányosságokat azonnal jelezni az igazgatónak, vagy a karbantartónak, azonnali beavatkozást igénylő karbantartási vagy baleset veszélyt előidéző munkák esetében, azt köteles azonnal jelezni, vagy intézkedést kezdeményezni ezek megszüntetésére, rendezvények előkészítésébe aktív részvétel, köteles az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Portás feladatok ellátása Ügyeletes takarítói feladatok ellátása napközben (WC-k rendben tartása, folyosók, lépcsőház seprése, szükség esetén felmosása) Tanulói tej és almaosztás Tízóraiztatás előtt a székek levétele az ebédlőben. EGYÉB ELVÁRÁSOK:
A Magyar Református Egyház 1995. évi 1. közoktatási törvény 48 § alapján az intézmény minden alkalmazottja tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe veszi, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és megjelenésével,
167
megnyilatkozásaival valamint életvitelével segíti az ifjúság evangéliumi hit és erkölcsi nevelését. Részt vesz a tanévnyitó-, tanévzáró-, ballagási ünnepségen a református templomban. Részt vesz a református ünnepségeken a templomi, imaházi alkalmakon. Részt vesz Istentiszteleten felekezeti hovatartozás alapján. A fenntartó hitéleti útmutatásait kötelező érvényűen elfogadja. Részt vesz a hitmélyítő alkalmakon. Munkájával kapcsolatos telefonbeszélgetéseket az intézmény telefonján bonyolítja. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésben! Kulturált megjelenésével, magatartásával, viselkedésével és beszédkultúrájával értékeket közvetít, pozitív példát nyújt, képviseli a református iskola szellemiségét. Tiszteletben tartja az iskola szokásait megjelenésével, magatartásával is erősíti a keresztyén iskola szellemiségét és védi érdekeit. A tudomására jutott, az iskola belső ügyeivel, az egyes gyermekekkel, családokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli, megőrzi. Fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett.
A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az igazgató munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Általános rendelkezések A dolgozó jogosult a feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre az igazgatóhelyettesnek, vagy az intézmény igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségek teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintőén végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A munkaköri leírásban meghatározottakon túlmenően elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekre az intézményvezető munkakör jellegéhez kapcsolódóan időszakos megbízást ad. Újfehértó, 2015. szeptember 01.
……………………………. Váradi Sándorné intézményvezető Jelen munkaköri leírás a munkaszerződés elválaszthatatlan melléklete. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, a benne lévőket magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem: …………………………………….. munkavállaló
168
Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Tagóvodájának Szervezeti és Működési Szabályzata
169
I. Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az SZMSZ meghatározza az intézmény felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ összeállítása során figyelembe vett jogszabályok: Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.tv. /a Nkt./ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet alapján készült. A Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvénye az 1998 évi I. törvénnyel módosított 1995. évi 1. törvény Helyi pedagógiai program 2012. évi I. Tv. A Munka Törvénykönyvéről 1997. évi XXXI. Tv. A gyermekvédelemről 1996. évi XXXI. Tv. A tűzvédelemről I.1. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, hatálybalépése Az SZMSZ-t és annak módosításait a tagóvoda vezetője készíti el. A szabályzat és módosítások előkészítése során az egyházközség képviselőjének javaslattételi és véleményezési joga van. Az SZMSZ-t és módosításait az óvoda nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ-t a Szülői Szervezet véleményezi. Az SZMSZ-t az óvoda dolgozóival a szülőkkel ismertetni kell. Az SZMSZ-t és módosításait az újfehértói Református Egyházközösség Presbitériuma hagyja jóvá. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: a nevelési oktatási intézménybe felvett gyermekekre, a pedagógus és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben lévő alkalmazottra, a nem pedagógus munkakört betöltött alkalmazottakra, a gyermekek szüleire, törvényes képviselőjükre. Az óvoda SZMSZ-ét, a házirendet, és a pedagógiai programot, az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. Tájékoztatás módja az intézményen belül: A vezetői irodában kell elhelyezni egy hitelesített példányban: a Pedagógiai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet, A szülők az óvodavezetőtől kérhetnek tájékoztatást a dokumentumokról munkaidőben, előre egyeztetett időpontban. Óvodai beíratás előtt a szülők szervezett keretek között /szülői értekezlet, tanácsadás/ is választ kaphatnak kérdéseikre. A SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára, az intézménnyel egyéb jogviszonyban állókra /pl. megbízás alapján munkát végző személyek/, az óvodába járó 170
gyermekek közösségére, szüleikre vagy törvényes képviselőikre. A szabályzat a nevelőtestület általi elfogadás után a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Az intézményre vonatkozó adatok A megnevezése: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Az intézmény székhelye: 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. Az intézmény telephelye: 4244 Újfehértó, Debreceni út 206. Alapító és fenntartó: Újfehértói Református Egyházközség A fenntartó székhelye: 4244 Újfehértó, Petőfi Sándor utca 30. Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény /iskola, óvoda/ Tagintézménye: Óvoda Újfehértó, Debreceni út 206. Egyházi felügyeleti szerve: Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala 4026 Debrecen, Kálvin tér 17. Az intézmény körbélyegzőjének és hosszú bélyegzőjének lenyomata: Az intézmény bélyegzőjének használatára a tagóvoda-vezető jogosult, ill. megbízása alapján bizonyos esetekben más óvodapedagógus. I.2. Az intézmény alaptevékenysége, alapfeladatai 8510 Iskolai előkészítő oktatás 851011 Óvodai nevelés, ellátás 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása A 2011. CXC köznevelési törvény 4§-ára hivatkozva intézményünk tagintézményébe fogadjuk az egyéb pszichés fejlődési zavarral /figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral/ küzdő gyermeket, tanulót, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanulói integrált nevelésre tesz javaslatot. Az intézmény alapfeladatai: Az óvoda feladata biztosítani a 3-6-7-8 éves korú gyermekek keresztyén alapelvű nevelését, ennek keretében iskolára való felkészítését az ötödik életévtől. Hitoktatás keretében biztosítja elsősorban a református vallás gyakorlását, illetve a más keresztyén vallású gyermekek részére a saját vallásának megfelelő hitoktatást. Az óvoda nevelő munkáját helyi pedagógiai programja szerint végzi, mely programot a fenntartó hagy jóvá. A szülők igényei alapján az óvoda különböző szolgáltatást nyújt a gyerekek tehetséggondozása terén /néptánc, gyógytorna, kézműves foglalkozás, angol nyelv/, önköltséges foglalkozások formájában. Az óvoda biztosítja a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, fejlesztését. II. Az óvodavezetés szerkezete II.1. Az óvoda közösségei Alkalmazotti közösség: az intézménnyel munkajogi jogviszonyban lévő személyek, akikre - a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye, - az Etikai Kódex, - valamint az alkalmazotti szabályzatban megfogalmazott elvárások vonatkoznak. Nevelőtestület: az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 171
A nevelőtestület feladata és hatásköre: - A pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a gyermek magas színvonalú nevelése személyiségének fejlesztése, adottságainak, képességeinek, tehetségének kibontakoztatása, fejlesztése. - A gyermek fogyatékosságából vagy más okból jelentős hátrányos helyzetének csökkentése. - Nyújtsanak segítséget a szülők részére a gyermekek neveléséhez. - E feladat összehangolt csoportmunkát, egységes szemléletű pedagógiai tevékenységet igényel. A nevelőtestületnek az intézmény működését alapvetően meghatározó kérdésekben döntési joga van: Pedagógiai Program elfogadása, SZMSZ módosításának elfogadása, Házirend elfogadás, Etikai Kódex elfogadása, éves munkaterv elkészítése, elfogadása, értékelések, elemzések beszámolók elfogadása, a minőségi munkáért járó kereset kiegészítés odaítélése. A nevelőtestületnek véleményezési joga van: az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a nevelőtestület képviselőjének kiválasztásában, az egyes pedagógus külön megbízása, díjazása ügyében, a tagóvoda-vezető vezetési programjának szakmai véleményezése, jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestületi ülést a tagóvoda-vezető hívja össze, melyről a presbitériumot értesíti, az ülésen a presbitérium képviselője részt vehet. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében több értekezletet tart a nevelési év során, amelyet a munkatervben rögzít. Az értekezletről lényegkiemelő jegyzőkönyv készül, melyet az tagóvoda-vezető a jegyzőkönyv-vezető és két megválasztott hitelesítő aláír. A döntések irattárba kerülnek határozati formába. Szakmai munkaközösség: Nevelő-oktató intézményben legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség az intézmény szakmai munkájának irányításában, szervezésében és ellenőrzésében vesz részt. Dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, véleményezi az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. Munkájukat a munkaközösség vezető irányítja, akit a tagóvoda-vezető bíz meg. Tevékenységéért havonta fizetendő járulékban illetve órakedvezményben részesül. Szakmai munkaközösség-vezető feladata: A pedagógiai program alapján összeállítja a munkaközösség éves programját. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára a tagóvoda-vezető igénye szerint. Elbírálja, jóváhagyja a munkaközösség tagjainak nevelési tervét. Bemutató foglalkozást szervez. Segíti a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül.
172
Részt vesz a belső szakmai ellenőrzésekben az alábbi területeken: munkaközösségi tagok szakmai munkája, munkafegyelme, nevelési terve az előrehaladás és követelményrendszernek való megfelelés vonatkozásában. Gyermekek közössége: az óvoda azonos csoportjába járó gyermekek alkotnak egy csoport gyermekközösséget. Élükön az óvodapedagógusok állnak. Arra tanítjuk őket, hogy egymást, a felnőttet elfogadják, legyenek együttérzőek, segítőek, forduljanak egymás felé megértéssel, tisztelettel beszéljenek egymással, a felnőttekkel, szeressék egymást és ezt fejezzék ki szavakban, tettekben. Egymást fizikailag-lelkileg nem bántalmazhatják. Szülők közössége: az óvodával jogviszonyban lévő gyermekek szüleinek és törvényes képviselőinek közössége. Az óvodában valljuk, hogy a családi nevelés az elsődleges, az óvodai nevelés azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Az óvodában a szülők jogai érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. /SZSZ/ A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. A szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg az alábbi ügyekben: - az óvoda szervezeti és működési szabályzata illetve ennek módosítása, - az óvoda házirendje. A szülők és az óvodapedagógusok között az alábbi esetekben a nevelési feladatok összehangolására nyílik lehetőség: - nyílt napokon, játszódélutánon, munkadélutánokon, - nyilvános ünnepélyeken, - szülői értekezleteken, - a faliújságokon kifüggesztett információkon keresztül, - az óvodai rendezvények szervezése során. A szülői szervezet az intézmény programjainak és céljainak megvalósítása érdekében elfogadhat anyagi és természetbeli támogatást. A szülői szervezet tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől a gyermek, gyermekcsoportot érintő kérdésben. A szülői szervezet üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az óvoda vezetője: a tagóvoda-vezető óvónő. A vezető óvónőt az Újfehértói Református Egyházközség bízza meg. II.2. Tagóvoda-vezető feladatai, jogköre Kötelező óraszáma a törvény által meghatározottak szerint. A tagóvoda felelős vezetőjének feladata, az óvoda korszerű működésének biztosítása, az érvényes jogszabályok, a felügyeleti és a fenntartó szervek előírásai és az intézményi szabályzatok által meghatározott keretek között. Együttműködik az Igazgató Tanáccsal, fenntartói felhatalmazás szerint, az intézménnyel szerződésben álló partnerekkel, az önkormányzat vezetőivel. Együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal, egészségüggyel, közoktatási, köznevelési, közművelődési intézményekkel. A vezetői feladatokat a vezető akadályoztatása, tartós távolléte, betegsége esetén a helyettesítést a váltótársa látja el. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
173
A vezető intézménybe való tartózkodásának rendje Tagóvoda-vezető: hétfőtől – péntekig napi a jogszabályban meghatározott órában, műszakban, csoportban tölti kötelező óráit. Feladatai: Kialakítja az óvoda feladatainak legmegfelelőbb szervezetet és annak tevékenységi körét, hogy a Pedagógiai Programban kitűzött célok, feladatok megvalósulhassanak. Gondoskodik az intézmény folyamatos, jogszerű működéséről. Kialakítja az intézmény munkarendjét, munkaköri feladatokat, gondoskodik a helyettesítés rendjéről. A költségvetésben meghatározott keretek között gazdálkodik, biztosítja annak legcélszerűbb felhasználását. Biztosítja az intézményi demokrácia feltételeit. Gyakorolja a pedagógiai irányítást, koordinálja, segíti, ellenőrzi, értékeli az óvodában folyó pedagógiai és hitéleti munkát. Biztosítja a gyermek és szülő jogainak érvényesülését. Gondoskodik a református egyházzal, családdal, bölcsődével, iskolával, könyvtárral, nevelési tanácsadóval, művelődési házzal, egészségüggyel való együttműködésről. Külső kapcsolatokban az óvodát képviseli. A fenntartóval együtt gondoskodik a programhoz szükséges személyi és tárgyi ellátottságról. Az intézményi szabályzatok, előírások betartása: munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem. A Szülői Szervezettel való együttműködés, kapcsolattartás. Térítésmérséklési feladatok ellátása. Gyermekvédelmi munka ellátása, a megfelelő szervekkel együttműködés. Belső továbbképzések egy részének szervezése. Munkatársi értekezletek megtartása. Egészségügyi előírások ellenőrzése. Döntési jogköre kiterjed:
az intézményt érintő valamennyi intézkedésre, az SZMSZ felülvizsgálatára, átalakítására, a munkatársak anyagi és erkölcsi elismerésre, javaslásra, óvodai felvételre, javaslásra.
III. A működés rendje III.1. Az óvoda munkarendje: A nevelőtestület véleményezésével a tagóvoda-vezető készíti el az évenkénti csoportokhoz történő beosztást, az óvónők kötelező óraszámába nem tartozó, az óvoda életével kapcsolatos feladatok elosztását. -
A gyermekcsoportokhoz való beosztásról, a rendszeres túlmunka elosztásról – a dolgozók véleményének meghallgatásával – a tagóvoda-vezető dönt. Minden dolgozó köteles munkakezdés előtt 15 perccel megérkezni, hogy munkaideje kezdetén munkavégzésre készen álljon. Műszakcserére csak indokolt esetben kerülhet sor, a tagóvoda-vezető engedélyével. Távolmaradásának okát minden dolgozó köteles lehetőleg azonnal jelezni.
174
-
-
Munkaidő alatt a dolgozók az óvoda épületét csak a tagóvoda-vezető engedélyével hagyhatják el, vonatkozik ez a gyerekcsoporttal történő kisebb sétára is. Ilyen esetben a gyermekcsoport névsorát köteles leadni az óvónő a vezetőnek. A szabadságolási tervtől eltérő szabadságigényt legalább előző nap délig jelezni kell. Tanévkezdést megelőző héten szabadság csak rendkívül indokolt esetben kapható. Az óvoda nyitva tartása alatt szeszesitalt fogyasztani és dohányozni TILOS! A csoportok hetirendjét és napirendjét a csoportnaplók tartalmazzák.
III.2. A gyermekek felvételének – beiratkozásának - rendje A gyermekek felvétele jelentkezés alapján történik. A beiratkozás idejét a fenntartó jelöli ki. - Az óvodába felvehető a 3. életévet betöltött gyermek, aki szomatikusan és mentálisan óvodaérett, aki még nem töltötte be a 3. életévet előjegyzésbe lehet venni és tájékoztatni kell a szülőt, hogy mikortól járhat óvodába. - A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti tankötelessé válik. - A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján történik. /Nkt. 45§/ - A felvételt az intézményvezető bírálja el. Gyermeket csak férőhely hiányában, illetőleg egészségügyi alkalmatlanság vagy amiatt utasítunk el, ha a szülők nevelési elvei ellentétesek a keresztyén neveléssel. - A felvétel döntési elvei: a gyermek tanköteleskorú, dolgozó szülők gyermeke, a gyermek HHH, a szülő egyedülálló. - A gyermek felvételéről, felvételének elutasításáról határozatban dönt az intézmény vezetője. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés indoklását és a jogorvoslati joggal kapcsolatos tájékoztatást. - A határozatról a szülőt értesíteni kell. - A jelentkezések elbírálása során a létszámkorláton túl elsősorban a gyermek érettségét, beilleszkedő képességét kell figyelembe venni. - Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a tagóvoda-vezető dönt, a szülők és óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Ha a gyermek óvodát változtat, a további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodások nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabály szerint megszűnt. -
III.3. Távolmaradás igazolása A gyermek távolmaradását, a hiányzást a szülőnek, törvényes képviselőnek igazolni kell. Igazolt a hiányzás, ha előzetesen bejelentette a szülő a hiányzást. (pl. családi program, nyaralás, utazás) A gyermek betegségét érvényes orvosi igazolással lehet igazolni. Az igazolást a csoportvezető óvónőnek kell leadni. Az óvónők a felvételi – mulasztási naplóban rögzítik a hiányzások igazolt, igazolatlan voltát. Amennyiben a gyermek igazolatlanul 10 napnál több napot van távol az óvodától, a vezető óvónő írásban figyelmezteti a szülőt a mulasztás tényére és annak következményeire. Amennyiben a második írásbeli figyelmeztetésre sem érkezik válasz, a gyermek óvodai elhelyezése megszüntethető. Kivétel: az 5. életévüket betöltő gyerekek, akik kötelező iskola-előkészítő foglalkozáson vesznek részt. Ha a tanköteles gyermek egy nevelési évben 7 napnál igazolatlanul többet mulaszt, a vezető óvónő értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt. 175
Abban az esetben, ha a szülő a gyermekét – indokolatlanul – a nyitvatartási időn túl 3 alkalommal később viszi el, a gyermek óvodai elhelyezése megszüntethető. III.4. Jogviszony megszűnése Megszűnik a gyermek óvodai jogviszonya, ha: a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napjától. Az átvételről „Óvoda-látogatási igazolást” kérünk, az óvodai elhelyezés megszüntethető fizetési hátralék miatt, ha az óvodavezető által történt szülői felszólítás eredménytelen, a gyermek igazolatlanul 10 napnál többet van távol, és az tagóvoda-vezető már 2 alkalommal felszólította a szülőt a rendszeres óvodába járásra valamint elmulasztásának következményeire, a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8. életévét betölti, a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, az óvodai elhelyezés megszűnésekor, jogviszonya megszűnik, a gyermeket törölni kell a nyilvántartásból. III.5. Az óvoda által vezetett nyilvántartások Az óvodában elhelyezett gyermekek, az óvodai alkalmazottak személyi adatairól. Az óvoda működésével kapcsolatos eseményekről, az óvoda vagyonáról nyilvántartást vezet. A nyilvántartások vezetéséért, a bennük szereplő adatok valóságáért, az adatok védelméért a tagóvoda-vezető felel. A miniszteri rendelet 87.§-a alapján az óvodában használt nyomtatványok lehetnek: nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, elektronikus úton előállított, hitelesített papíralapú nyomtatvány. A nyomtatványok hitelesítve vannak bélyegzővel és a tagóvoda-vezető aláírásával. A gyermekek adatainak nyilvántartásához és az óvodai foglalkozások dokumentálásához használt nyomtatványok: felvételi és előjegyzési napló - az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartása, felvételi és mulasztási napló – a felvett gyermekek nyilvántartásának és mulasztásának vezetése, óvodai csoportnapló – a pedagógiai program alapján nevelő munka tervezése, dokumentálása, egyéni fejlődési napló – a gyermek fejlődése – és fejlesztési tartalma, óvodai törzskönyv - az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok, létszámnyilvántartó lap – a napi létszámok összesítése, óvodai szakvélemény – iskolaérettségre vonatkozó állásfoglalás. A dolgozók személyi adatainak nyilvántartásához és munkavégzésük dokumentálásához használt nyomtatványok: személyi adatlap, jelenléti ív, szabadság nyilvántartó lapja, továbbképzések nyilvántartási lapja, 176
pedagógusok teljesítményértékelésének dokumentációja. Egyéb nyomtatványok: Jegyzőkönyv a gyermekbalesetekről Nyilvántartás a gyermekbalesetekről Munkabaleseti jegyzőkönyv Munkavédelmi oktatási napló (iskolában elhelyezve) Tűzvédelmi oktatási napló (iskolában elhelyezve) Ellenőrzési Napló /ÁNTSZ/ III.6. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai Az óvoda aktívan közreműködik a gyermekek erkölcsi, szociális és mentális veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében. Minden óvodapedagógus kötelessége a gyermekvédelmi feladatok ellátása. Az intézmény gyermekvédelmi munkáját az iskola gyermekvédelmi felelőse végzi, a feladataiban meghatározottak szerint. Nyilvántartja, adminisztrálja a jelzett eseteket. Közreműködik a problémák megoldásában, együttműködik a gyermekvédelmi rendszer helyi szervezeteivel. Gyermekbántalmazást vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztetettséget írásban jelzi a Gyermekjóléti Szolgálatnak. A gyermekvédelmi felelős személyéről és a vele való kapcsolattartás helyéről, idejéről a szülőket faliújságon tájékoztatjuk. III.7. A rendszeres és egészségügyi felügyelet és ellátás rendje -
-
-
Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi szűrését a gyermekorvos és a védőnő látja el. Évente fogorvosi szűrés, látás és hallásvizsgálat történik a gyermekek körében. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőknek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül el kell vinni az intézményből. Az óvónőnek gondoskodnia kell a beteg gyermek felügyeletéről, a szülő értesítéséről, ha szükséges, a láz hagyományos csillapításáról. A betegség után a gyermek csak orvosi, szakorvosi igazolással jöhet óvodába. Ha a gyermek balesetet szenved, szükség esetén mentőt kell hívni (azonnal orvost kell hívni) és értesíteni kell a szülőt. Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani.(fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, fertőző megbetegedés jelentése, stb.). Az óvoda dolgozói évenként kötelező orvosi vizsgálaton vesznek részt, minden alkalmazottnak érvényes egészségügyi kiskönyvvel kell rendelkeznie.
III.8. Az óvoda védő-óvó előírásai, feladatai A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladata, hogy a rábízott gyerekek részére egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Az a dolgozó, aki balesetveszélyt vagy balesetet észlel, a szükséges intézkedést meg kell tennie. Az óvodás gyermeket életkorának megfelelően elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni minden olyan tevékenység előtt, ami balesetveszélyt rejt magában, különösen a következők előtt: kirándulások, séták, olló – tű – kerti szerszám használat, testnevelés foglalkozás, udvar használat előtt és baleset bekövetkezése után.
177
Az óvoda közvetlen közelébe a környezet megismerésére szervezett séták alkalmával 10 fő gyermekhez 1 fő kíséretet kell biztosítani. Ezeket a sétákat a tagóvoda-vezetőnek jelezni kell. 30 - 60 km-t meghaladó távolságnál 3 fő felnőtt kísérete szükséges. Kiránduláshoz a szülők írásbeli beleegyező nyilatkozata szükséges. A gyermekek baleseti oktatása a felügyeletükkel megbízott óvodapedagógusok feladata. Az oktatás ismétlése mindaddig kötelező, amíg a gyerekek el nem sajátítják a balesetmegelőző szabályokat. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban rögzíteni kell. A zavartalan gyermeki tevékenységek és a gyermekek biztonsága érdekében az óvoda ajtaját reggel 830-kor bezárjuk, délben 1300 órakor, délután 1530-kor nyitjuk ki. Ha a szülő rendkívüli ok miatt más időpontban szeretné elvinni a gyermeket, előre tájékoztassa a csoportos óvónőt. Az óvodában előforduló balesetek esetén történő eljárás:
A gyermeket azonnali elsősegélyben részesítjük. Az esetet azonnal jelenteni kell a tagóvoda-vezetőnek. A sérülés súlyosságától függően további intézkedéseket teszünk, szülőt értesítjük telefonon a gyermek állapota szerint orvost, mentőt hívunk. Minden balesetről jegyzőkönyv készül, három példányban, melyből egyet a szülőnek átadunk.
Védő - óvó előírások a munkaköri leírásokban és a balesetvédelmi utasításokban kerülnek szabályozásra. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az intézmény dolgozói minden tanév elején és ha a változások megkívánják azonnal megfelelő munka- és balesetvédelmi oktatáson vegyenek részt. Az óvoda nyitása és zárása a dajka feladata. A zárva tartás ideje alatt csak a tagóvodavezető tudtával és engedélyével lehet az óvodában tartózkodni. Minden dolgozó köteles gondoskodni a nagy értékű eszközök elzárásáról. Az óvoda zárásáért felelős személy köteles valamennyi nyílászárót ellenőrizni, az épületet áramtalanítani és a riasztórendszert bekapcsolni. Rendkívüli riasztás esetén a kijelölt személy ellenőrzi az épületet, szükség szerint intézkedik. Az eseményről azonnal értesíti az tagóvoda-vezetőt. III.9. Rendkívüli események Tűz - és bombariadó, különleges helyzetek esetén a teendők: A riasztás módja: „Tűz van!”, illetve „Veszély van!” kiáltással, a veszélyt észlelő személy az óvoda minden helységében. 1. A csoportokban dolgozó óvónők, dajkák haladéktalanul kezdjék meg a gyermekek mentését biztonságos helyre. 2. Sérültek ellátása: egészségügyi, elsősegély-nyújtási ismeretekkel rendelkező óvónők. 3. Csoportok létszámának ellenőrzése a mentés után. Felelősök: óvónők. 4. Haladéktalanul értesíteni kell a tagóvoda vezetőt. A történtekről azonnal értesíteni kell a fenntartót. Tűzoltóság 105 Fenntartó: 290-036 Mentő 104 Rendőrség 107 Tájékoztatni kell a rendkívüli helyzetről /tűz, bombariadó, stb. /, a veszély jellegéről, személyi sérülésről illetve, hogy veszélyeztetve vannak-e személyek és mennyien. Felelősök: tagóvoda vezető, óvónők. 5. Áramtalanítás: A főkapcsolóval 178
Gáz fővezeték elzárása Felelősök: dajkák III.10. Az óvoda nyitva tartása Az óvodában a nevelési év szeptember 1-jén kezdődik, augusztus 31.-ig tart. Szorgalmi időszak: szeptember 1.-től május 31.-ig. A zárva tartások időpontját a fenntartó engedélyezi. A nyári zárás időpontjáról minden naptári év február 15-ig írásban tájékoztatjuk a szülőket. Ez idő alatt a szülő – gondviselő gondoskodik a gyermek elhelyezéséről. Iskolai szünetekben /őszi, tavaszi/ indokolt esetben ügyeletet biztosítunk. A szünet időpontját és tartalmát az emberi erőforrások minisztere, 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelete alapján rendeli el a fenntartó. Az óvoda, a nevelési év folyamán öt nevelés nélküli munkanapot vehet igénybe, melyről azt megelőzően 7 munkanappal tájékoztatjuk a szülőket. Az óvoda nyitva tartási rendje: Hétfőtől – Péntekig reggel 0700-től – 1730-ig. Ez idő alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A gyermekek napi 8 óránál többet ne töltsenek távol a családjuktól. Ha a szülő gyermekét 1730-ig nem viszi haza, az ügyeletes óvónő kötelessége: - 1800-ig az óvodában várakozni és a szülőt telefonon vagy egyéb módon értesíteni. - Az óvónő értesíti a tagóvoda-vezetőt. Többszöri otthagyást követően a tagóvoda-vezető értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. III.11. Munkaidő nyilvántartás szabályai A pedagógusnak munkaköri feladataik elvégzéséről nyilvántartást kell vezetni. Minden dolgozó köteles naponta vezetni és aláírásával igazolni a jelenléti ívet, pedagógus munkakörben a ledolgozott órák számát is feltüntetni. A munkaidő nyilvántartásnak tartalmaznia kell az óvodai neveléssel le nem kötött munkaidő keretében a nevelő oktató munkával összefüggő tevékenységeket, a teljesítményértékeléshez. A tagóvoda-vezető feladata a beosztás, munkarend elkészítése és a tényleges kötelező órák számának rögzítése írásban. Az tagóvoda-vezető 4 hetente összesíti a pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapokat. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól Mt. 55 § 1. bekezdésében meghatározott távollétek: - keresőképtelenség, - egészségügyi intézményben történő kezelés, - két munkanap - közeli hozzátartozó halála esetén, - kötelező orvosi vizsgálat időtartalma, - véradás miatti távolmaradás, - szoptatási munkaidő kedvezmény, - különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok, - hivatalos távollét /továbbképzés, értekezleten való részvétel/, - hatósági ügyek intézése. A munkaidő beosztást a tagóvoda-vezető készíti el a mindenkori jogszabályokat betartva. A személyi ellátottság és a feladatok megvalósítása érdekében lépcsőzetes és osztott munkaidő beosztást is alkalmazhat. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt, amíg gyermek tartózkodik az intézményben, óvodapedagógus jelenléte kötelező. 179
III.12. Az óvodapedagógus munkarendje, feladata A pedagógus jogait és kötelességeit a Ktv. 62-63. § tartalmazza. Munkájukat a jogszabályokban és a munkaköri leírásban előírtak szerint, az intézmény pedagógiai programja szellemében, a belső szabályzatok betartásával végzik, a munkarendnek megfelelően. Az óvodapedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból valamint a nevelő - oktató munkával vagy a gyermekkel, a szakfeladatával megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátáshoz szükséges időből áll. Az óvodapedagógus munkarendjét, helyettesítési rendjét a tagóvoda-vezető állapítja meg. Feladata: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése az óvodában az ONAP szerint, az SNI gyermek esetében az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben: - Nevelő – oktató munkája során gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle várhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. - Együttműködnek a gyülekezettel, a református hitoktatóval. - Együttműködnek a pedagógiai szakszolgálat dolgozóival (logopédus, nevelési tanácsadó, fejlesztő pedagógus). - Konzultál a nevelőszülők tanácsadóival. - Kapcsolatot alakítanak a családdal, rendszeresen informálják a szülőket a gyermekükkel kapcsolatos óvodai eredményekről. - Egymás szeretetére, és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermeket. - A gyermekek és a szülők, valamint az embertársak emberi méltóságát, jogait, tiszteletben tartja. - Vegyen részt pedagógus továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. III.13. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak feladatai Dajka Munkaidejük: heti 40 óra Munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak szerint a tagóvoda-vezető és a csoport óvónőinek irányításával végzik. Feladatuk: a nevelőmunka segítésén túl a gondozási teendők segítése, takarítás, udvarrendezés, játékok megfelelő állapotban tartása és tisztántartása. Kötelesek igény szerint az óvoda, a csoport értekezletein és egyéb rendezvényein részt venni, segíteni azokat. Felelősek az óvoda, a csoportjuk és ahhoz tartozó helyiségek, az óvoda udvarának rendjéért, tisztaságáért, vagyonvédelemmel, munkavédelemmel, balesetvédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos előírások és más belső szabályzatok betartásáért. Pedagógiai asszisztenst a Nkt. törvény alapján 2013. szeptember 1-től kötelező foglalkoztatni. Feladata: az óvodapedagógus segítése a gyermekek nevelésében és gondozásában.
180
III.14. Az óvoda feladatai, jogosultságai, alapdokumentumai Az óvodai nevelés keretében a 3-6-7-8 éves óvodáskorú gyermekek gondozása, nevelése, iskolai életmódra való felkészítése, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. Jogosultságai: óvodai szakvélemény kiállítása, felmentés a rendszeres óvodába járás alól /szülő, védőnő, vezető óvónő egyetértésével/, amennyiben otthon a gyermek fejlődéséhez a feltételek biztosítottak, ha a gyermek az iskolakezdéshez szükséges fejlettséget nem éri el, további 1 évig óvodai nevelésben részesülhet, a tanköteles korúak rendszeres óvodába járási kötelezettségeivel kapcsolatos írásos dokumentumok elkészítése. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény tartalmi működését a Pedagógiai Program határozza meg, amely az óvodai nevelés országos alapprogramjára épülve tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az intézmény munkaterve egy tanévre szóló feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti és fogadja el. III.15. Adatkezelés az óvodában Titoktartási kötelezettség A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyerekekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkozási jogviszony fennállásáról és annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki az értekezleten a pedagógus közösség tagjainak egymás közti a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésekre. A gyermek szülőjével minden a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő –oktató munkát segítő alkalmazott a tagóvoda-vezető útján köteles a gyermekjóléti szolgálatot értesíteni, ha a gyermek megítélése szerint súlyos vészhelyzetbe került, vagy kerülhet. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik: Ha a gyermek személyes adatait pedagógiai célú, rehabilitációs feladatok ellátásához továbbítja az intézmény. /beiskolázás, óvodaváltás, SNI gyerekek adatai a szakszolgálathoz./ Adattovábbításra jogosult az igazgató, tagóvoda vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa meghatalmazott alkalmazott. Ha az intézmény az alkalmazottak személyes adatait a foglalkoztatással, juttatásokkal, kedvezményekkel, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével, nemzetbiztonsági okokból, a kötelező nyilvántartások céljából a célnak megfelelő mértékben célhoz kötötten kezeli. III.16. Iratkezelés szabályai 20/2012.EMMI rendelet alapján 84.§-a értelmében az iratkezelés rendje az óvodában Az óvodába érkezett és az óvodában készült iratokat iktatni kell. Jegyzőkönyvet kell készíteni: 181
ha jogszabály írja elő, ha az óvoda nevelőtestülete szakmai munkaközössége az óvoda működésére, a gyermekekre, vagy nevelőmunkára vonatkozó kérdésben határoz /dönt, véleményez, javaslatot tesz/, ha annak készítését rendkívüli esemény indokolja, ha elkészítését az óvoda vezetője elrendeli. Az irattárazás és selejtezés a vezető óvónő felügyeletével történik. IV. A nevelő munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, figyelemmel kísérése. Az ellenőrzés kiterjed a munkaköri feladatok színvonalas maradéktalan ellátására, munkaidő betartására. Az ellenőrzés lehet tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés vagy spontán alkalomszerű ellenőrzés, a problémák feltárása érdekében illetve a napi felkészültség felmérése érdekében. A pedagógiai munka ellenőrzése: a munkatervben foglaltak megvalósítására, felkészülésre, a gyakorlati megvalósításra, a gyermeki jogok betartására, az elfogadott program alkalmazására, a felkészültség színvonalára, a gyermekek hitéleti nevelésére. A tagóvoda-vezető és az intézmény-vezető ellenőrző feladatai: Folyamatos, tervezett, időszakos, kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára, óvodapedagógusra, dajkákra és egyéb dolgozókra. Az ellenőrzés kiterjed: a munkarend betartására, a munkaidő alatti tevékenység minőségére, a munkaköri kötelesség maradéktalan elvégzésére, az egymásnak való segítésre, az óvoda rendjére, tisztaságára, környezet higiéniájára, a szabályzatok betartására /munkavédelem, balesetvédelem, tűzvédelem, vagyonvédelem/, dokumentumok ellenőrzésére /kötelező dokumentumok: hiányzási - mulasztási naplók, csoportnaplók, fejlődési napló, fejlettségmérő lapok - DIFER/, a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok és dajkák együttműködésére, pedagógiai munka az elfogadott programmal összhangban van-e, a pedagógus felkészültségére, a szülőkkel való kapcsolattartásra, együttműködésére, a református keresztény tanítással összefüggő nevelésre, személyiségfejlesztésre. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógussal ismertetni és írásban rögzíteni kell. Az óvodapedagógusok ellenőrzési feladatai: A csoport dajkájának a csoporttal kapcsolatos munkavégzésének ellenőrzése /a csoport és a hozzá tartozó helységek tisztántartása, fertőtlenítése illetve a nevelési teendőkben végzett tevékenységének ellenőrzése/.
182
IV.1. Minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés illetve jutalmazás szempontjai Kiemelt kereset kiegészítésben az óvodapedagógus, az óvodavezető illetve a gyermekek nevelését közvetlen segítő dajka részesülhet. Adhatóság elve: - szakma szeretete, elkötelezettség, hivatástudat, - bibliotikus életérzés jellemzi, - hiteles személyiség /megélem, amit vallok/, - készséggel vállal plusz feladatot is, nemcsak a kötelező munkakörhöz tartozót, - jellemző nevelői attitűdje: példamutatással, bíztatással segít, toleranciája nagyfokú, - a közteherviselésben való önkéntes, a kötelező mértéket meghaladó feladatvállalás, azok lelkiismeretes ellátása /reggeli, esti ügyelet, helyettesítés/, - magas fokú munkafegyelem, pontosság, határidők betartása, - részt vesz a továbbképzéseken, szakmai fórumokon, konferenciákon, a hallottakat tovább adja és hasznosítja /önképzésre való törekvés jellemzi/, - kiegyensúlyozott egyenletes munkavégzéssel dolgozik, - kooperációs készség, nyílt kommunikáció, meggyőződés mellett való őszinte kiállás jellemzi szülőkkel, kollégákkal, vezetővel, - munkatársakkal testvéri kapcsolatot tart fenn, másik munkáját megbecsüli, jellemzi a kompromisszumra törekvés, - gyermekekhez való viszonyában a szeretet és az irgalmasság együttes gyakorlására törekszik, - a családok gondozásában kiemelkedően elől jár /problémák észlelésén, felismerésén és azok jelzésén túl, konkrét lépések a megoldás érdekében/, - a gyermekekkel kapcsolatos döntését a gyermek érdeke szabja meg, - az óvoda menedzselésében rendszeresen, aktívan eredményesen tevékenykedik /kapcsolattartás iskolával, nyílt napok tartása/, - észrevételeit javító szándékkal teszi meg, „Igazságot követvén szeretetben” Krisztusi elv alapján, - pályázatok figyelemmel kísérése, elkészítésében aktívan részt vesz, - innovatív kezdeményezések és azok megvalósításában való közreműködés, - az óvoda állagmegóvása, fejlesztése érdekében /szülők bevonásával/ tevékenység. Kizáró illetve megszüntethető ok: - fegyelmi eljárás folyik ellene, - szóbeli figyelmeztetésben részesült, - elszámolási vagy beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, - intézményi programjainkon nem vesz részt, - felkészületlen a csoportos munkában, - nem veszi figyelembe a gyermek másságát, - munkahelyi titkok kiadás /felnőttet, gyermeket érintő/, - rossz hangulatkeltés a testületben, - intézményen 1 évnél kevesebb ideig dolgozik. V. Az óvoda hagyományai V.1. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok kialakítása, ápolása új hagyományok kialakítása a nevelőtestület feladata. Közös ünneplés a gyermekek név- és születésnapján 183
Egészségfejlesztés, prevenció – egészségmegőrző napok „Őszi zsongás”- vásározás a szülőkkel Teadélután Játszóház szervezése: ajándékkészítés karácsony és anyák napja előtt „Tavaszi ébredés” kulturális - sport délután a szülőkkel Bábelőadások – zenés előadások szervezése Ismerkedési napok /új óvodásokkal és szüleikkel / Kirándulások, termények gyűjtése Sportnapok tavasszal Gyermek színházi programok, előadások szervezése Látogatás az iskolákban Gyermeknap, Majális
V.2. A munkahelyi közösség hagyományai Névnapok köszöntése Karácsony Pedagógusnap Nyári bibliatábor Egyház által szervezett játszóházak Házi bemutatók szervezése Közös kirándulás V.3. Szülői közösség hagyományai „Őszi zsongás” - vásározás a szülőkkel Teadélután Karácsonyi ünnepség Anyák napi ünnepség „Tavaszi ébredés” – kulturális, sport délután a szülőkkel Közös kirándulás Kiállítások a gyermekek munkáiból /gyermeknap/ V.4. Óvodai Ünnepek Egyházi ünnepek: Október 31. Reformáció napja /6-7-8 éves korosztály részére/ Karácsonyi ünnepkör: advent első vasárnapjától húshagyó keddig Húsvéti ünnepkör /hamvazó szerdától áldozó csütörtökig/ Pünkösdi ünnepkör /áldozócsütörtöktől advent elő vasárnapjáig/ A gyermekek hagyományos ünnepei: Mikulás, Vidám nap - Farsang, Anyák napja, Évzáró Nemzeti ünnep: március 15. VI. Az óvoda és környezete közötti kapcsolattartás rendje VI.1. Az óvoda és a családok kapcsolatai A gyermekeknek elsősorban a szüleitől kell kapni a szeretetet, a megértést és a nevelést, melyre szüksége van. A Biblia amikor nevelésről szól, mindig a családot helyezi előtérbe. A keresztyén pedagógustól ez fokozott alázatot kíván, a gyermekek életében nem mi vagyunk a legfontosabb személy, hanem a szülő. Feladatunk, a család és az óvoda együttműködésének megszervezése, a családok segítése a gyermek keresztyén lelkiségben való neveléséhez. Ezt nagy türelemmel, megértéssel és 184
szeretettel kell tennünk. A gyermek fejlődőséért kölcsönös a felelősség, az együttműködésnek a célja mindig a gyermek optimális fejlesztése. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A kapcsolattartás formáit és módszereit hozzáillesztjük a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában törekszünk a nyitottságra és a kezdeményezésre! A jobb együttműködés megszervezéséhez ismernünk kell: a család értékrendjét, életvitelét, nyitottságát, a család szerkezetét, generációt, szülők kapcsolatát, a gyermek helyét a testvérkapcsolatban, a szülők ambícióit, szokásait, hobbiját, a szülők gyermekismeretét, nevelési kérdésekben való jártasságukat, a család anyagi helyzetét, (lakásmegoldás, munkanélküliség), az óvodai neveléssel szembeni elvárásokat. Az együttműködés és a kapcsolattartás formái: beiratkozás szülői értekezlet (tájékoztató - speciális témájú) anyás beszoktatás családlátogatás játszóházak nyíltnapok ünnepkörökhöz kapcsolódó nyitott rendezvények fogadó órák napi kapcsolat Szülők Szervezetével való együttműködés A faliújságra kitett aktuális hírek fontos információk és tájékoztatók figyelemmel kísérése a szülők feladata és kötelessége! VI.2. Az óvoda és a Fenntartó Gyülekezet kapcsolata Miért nélkülözhetetlen a gyülekezet és az óvoda kapcsolata? A gyermek tapasztalatot szerezhet arról, hogy a felnőttek éppen olyan bizalommal, szeretettel és alázattal fordulnak Istenhez, mint ahogyan ezt az óvodai közösséggel átélte. Örömmel hallja az óvodában megismert bibliai történeteket, aranymondásokat, s ezek megerősítést jelentenek, igazi kinccsé válnak számára. A gyülekezet tagjai megismerik óvodánk, nevelő munkánk áldásait, s felismerve a szolgálat fontosságát, segítik azt. Kapcsolattartási formák: meghívjuk a gyülekezet lelkipásztorát, presbitériumát és az érdeklődő egyháztagokat az ünnepségeinkre, tanévnyitó, tanévzáró istentiszteletre megyünk a templomba, reformáció napján nagycsoportosaink ellátogatnak a templomba, karácsonyi ünnepségünket az imaházban tartjuk, melyre a gyülekezetet is várjuk, a Fenntartó Gyülekezet iskolalelkésze az alkalmazottak számára hitmélyítő alkalmat tart, anyák napi köszöntő az imaházban, 185
kiemelkedő jelentőségű intézményi eseményeinket hirdetik a vasárnapi istentiszteleten, a nyári bibliai táborban óvodapedagógusaink szolgálnak és óvodásaink is részt vesznek. VI.3. Kapcsolat a Református Iskolával Közös sport és kulturális rendezvények Értekezletek Bemutató órán, foglalkozáson való részvétel Közös ünnepek, ünnepélyek Közös hagyományok VI.4. Kapcsolat a társintézményekkel, közművelődési intézményekkel Szülői beleegyezéssel szűrés, szakirányú fejlesztés, tanácsadás; egyénileg vagy csoportosan. Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi Szolgáltatás: gyermekorvos, fogorvos, védőnő. Önkormányzati és más felekezetű helyi egyházi óvodák Református óvodák Egyházak Bölcsőde Művelődési ház Könyvtár Múzeum VI.5. Az intézménybe való belépés illetve benntartózkodás rendje Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel /dolgozók családtagjai, ismerősei és más személyek/ a gyermek csoportokban nem tartózkodhatnak. A dolgozókat munkaidejükben, munkahelyen csak halaszthatatlan és rendkívüli esetekben rövid ideig lehet a munkából elvonni, a vezető engedélyével és a gyermekcsoport folyamatos munkájának, felügyeletének biztosításával. A vezetőkkel való előzetes egyeztetés után lehet szakmunkát végezni az intézményben (a megbeszéltek szerint, különös tekintettel a balesetvédelemre). Az intézménnyel együttműködő szervezetek képviselői a tagóvoda vezetővel egyeztetett együttműködés alapján látogatják az intézményt. /gyermekorvos, védőnő, Gyermekjóléti Szolgálat, nevelőszülői szaktanácsadó/ Az intézményt ügynökök, kereskedők – kivéve szakmai terjesztőket – nem látogathatják. Az intézményt ellenőrző szervezetek képviselői illetve más arra jogosult személyek a vezetőkkel együtt végezhetik az ellenőrzésüket. Az intézményben nem működhet párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet. VI.6. A reklámtevékenység szabályai Az intézményben tilos a reklámtevékenység kivéve, ha a reklám gyerekeknek szól, nevelési programunkkal összeegyeztethető, egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti tevékenységgel illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A tagóvoda-vezető dönt arról,
186
hogy engedélyezi vagy sem a reklámhordozó megjelenését. Döntésekor figyelembe veszi az óvoda keresztyén elkötelezettségéből adódó hitbeli, pedagógiai etikai elvárásokat. VII. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése és módosítási eljárásai Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó, az Újfehértói Református Egyházközösség Presbitériuma jóváhagyásától hatályos, véleményezi a szülői szervezet, elfogadja az óvoda nevelőtestülete. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kérheti: a tagóvoda vezetője és a nevelőtestület.
187
Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.
188
Intézmény OM azonosítója: 201658 Fenntartó:
Intézményvezető:
…………………………….. aláírás
…………………………. aláírás
Legitimációs eljárás A nevelőtestület elfogadta: 2013. március 26. A szülői Szervezet véleményezte: 2013. március 25. A Diákönkormányzat véleményezte: 2013. március 25. Az Újfehértói Református Egyházközség Presbitériuma véleményezte: 2013. március 27. Fenntartó jóváhagyás dátuma: 2013. március 27. Az Újfehértói Református Egyházközség 22- 2013. (III.27.) számú határozata alapján. A dokumentum jellege: nyilvános Érvénybe lépése: 2013. 09.01.
Ph.
189
I. Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 1.1. Neve Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Könyvtára 1.2. Címe 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. 1.3. Fenntartó neve és címe Újfehértói Református Egyházközség 4244 Újfehértó, Petőfi Sándor utca 30. 1.4. A könyvtár létesítésére vonatkozó adatok Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 2012. szeptember 1-én alakult. Az Újfehértói Önkormányzat és az Újfehértói Református Egyházközség által megkötött közoktatási megállapodás értelmében az egyházközség átvállalta az intézményben a közoktatási feladatokat, az általános iskolai nevelést, oktatást, valamint az óvodai nevelést. Az Újfehértói Református Egyházközség fenntartásában lévő iskola területén található az iskolai könyvtár. A könyvtár állománya a jogelőd intézmény leltárában található, amit az önkormányzat használatra átadott az újonnan alakult iskolának. Az óvoda területén nincs könyvtár, de a három óvodai csoportszobában elhelyezett - főként mesekönyvekből álló – gyűjtemény biztosítja a gyermekfoglalkozások színesebbé tételét. Ezek a dokumentumok az óvoda leltárában szerepelnek. Az iskolai könyvtár egy 20 m2-es alapterületű helyiségben található a régi épületszárnyon. 25 fő befogadására alkalmas, így 1-1 osztály kényelmesen elfér a könyvtárhasználati órákon. Évente kb. 400 alkalommal keresik fel a gyerekek kölcsönzés céljából a könyvtárat. A személyi feltételek adottak, ugyanis két fő könyvtáros végzettségű pedagógus dolgozik intézményünkben. A tárgyi feltételek fejlesztésre szorulnak, mivel a könyvtárban nem található egyetlen számítógép sem. A könyvtári órákat minden évfolyam valamennyi osztályában megtartjuk évi két alkalommal, ahol a tanulók megismerkednek a könyvtár használatával, a könyvtári állomány összetételével, a beiratkozás módjával. 1.5. A könyvtár bélyegzője A könyvtár bélyegzője kör alakú, rajta a következő felirat található: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Könyvtára. Mérete: 5,5x1,5 cm Használata a könyvtárban: A könyvtár bélyegzőjét a könyvek bevételezésekor, a leltári szám kiadásakor használjuk.
190
1.6. A könyvtár jellege A könyvtár iskolai alapkönyvtár. Feladata, hogy a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat az iskola tanulói, valamint a pedagógusok munkáját elősegítő felkészüléshez, az alapműveltség és a keresztyén értékrend elmélyítésére, szakmai tudásának növelése érdekében beszerezze, szakszerűen feldolgozza és elsősorban szabadpolcon az olvasók rendelkezésére bocsássa. 1.7. Elhelyezése Az iskola régi épületének egy 20 m2-es helyiségében. 2. A könyvtár fenntartása, felügyelete és szakmai irányítása 2.1. A könyvtár fenntartója és címe Újfehértói Református Egyházközség 4244 Újfehértó, Petőfi Sándor utca 30. Az iskolai könyvtár az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda szervezetében működik. A könyvtár fenntartását és fejlesztését az Újfehértói Református Egyházközség végzi az intézmény költségvetése alapján. 2.2. A könyvtár felügyelete 2.2.1. Általános felügyelet Újfehértói Református Egyházközség 4244 Újfehértó, Petőfi Sándor utca 30. A könyvtár felügyeletét az Újfehértói Református Egyházközség presbitériuma és irányítását az iskola igazgatója látja el a nevelőtestület és diákközösség véleményének, javaslatainak meghallgatásával. Biztosítja a megfelelő munkakörülményeket és az állományvédelem feltételeit. Kinevezi a könyvtárost, meghatározza munkaköri feladatait. Költségvetés összeállításakor tekintetbe veszi a könyvtár fejlesztési igényeit, figyelemmel kíséri a könyvrendeléseket. Ellenőrzi a könyvtár használatát. 2.2.2. Ágazati felügyelet A könyvtárügy ágazati szakmai felügyeletét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) látja el. A miniszter szabályozza a könyvtárak szakmai működését (dokumentumok védelme, nyilvántartása), az alkalmazottak képesítési feltételeit, ösztönzi a könyvtári szolgáltatások összehangolását, szabályozza a különböző típusú könyvtárak szakmai követelményeit és normatíváit. Szakfelügyelet keretében ellenőrzi a jogszabályok, a szakmai követelmények és normatívák betartását a nem nyilvános könyvtárat működtető, illetve könyvtári tevékenységet folytató szervezetek esetében is. 3. Az iskolai könyvtár célja, feladatai 3.1. Az intézményben működő könyvtár alapvető célja: -
-
segítse elő az oktató-nevelőmunkát (mint tevékenységet), a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka (oktató-nevelőmunka) színvonalának szinten tartását, fejlesztését, segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, egyéb dolgozók) általános műveltségének kiszélesítését, a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket, 191
-
nyújtson segítséget a hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók tanulásában, házi feladat elkészítésében.
3.2. Az iskolai könyvtár feladatai 3.2.1. Általános feladatai Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata: - Elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített helyi célok megvalósítását. - Biztosítja az iskola nevelői és tanulói számára az oktatáshoz és tanuláshoz szükséges információkat, információhordozókat. - Gyűjteményét fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja. - Központi szerepet tölt be a tanulók olvasásra, önálló könyv és könyvtárhasználatra való nevelésében. - Részt vesz, ill. közreműködik az intézmény – oktatási, nevelési, helyi tantervének megfelelő – könyvtári tevékenységében. - Biztosítja az egyéni és csoportos helyben használatot. Könyvtári dokumentumokat kölcsönöz. - Statisztikai adatokat szolgáltat. - Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével). 3.2.2. Speciális feladatai Speciális szolgáltatásokat és dokumentumokat kell biztosítani mindazok számára is, akik valamilyen fogyatékosságuk miatt nem tudják használni az általános könyvtári szolgáltatásokat és dokumentumokat. Speciális olvasói csoportok könyvtári ellátásával kapcsolatos feladatok: - hátrányos helyzetű olvasói rétegek könyvtári ellátása, csoportok tevékenységének segítése, - az óvodai és iskolai oktató-nevelő munka könyvtári eszközökkel történő támogatása, - művelődési lehetőségek (foglalkozások, játékok, vetélkedők, pályázatok) biztosítása, szervezése. Intézményünkben magas a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Ezeknek a gyerekeknek elsődlegesen biztosítjuk a kölcsönzés lehetőségét, és a helyben használatot, dokumentumok vásárlásánál pedig kiemelten kezeljük az ő igényeiket. 3.3. A könyvtári állomány jogi védelme A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáért, a nyilvántartások pontos, naprakész vezetéséért. A könyvtáros hozzájárulása és tudta nélkül a könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A könyvtáros felelősségre vonható a dokumentumok és/vagy eszközök hiányáért: ha bizonyíthatóan nem tartotta be a könyvtár-kezelési, használati és működési szabályait, kötelességszegést követett el, a leltárhiány meghaladja a megengedett mértéket. A kölcsönző személy anyagilag felel az általa okozott kárért. Az intézményben a könyvtárhoz kulccsal rendelkező személyek – amennyiben ez feltétlenül szükséges – a könyvtárossal meg192
osztott anyagi felelősséget vállalnak. Ilyen eset például, amikor a könyvtáros betegsége miatt, a könyvtáros munkáját ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Ugyancsak részarányos anyagi felelősséggel tartoznak azok dolgozók, akik a könyvtár helyiségét valamilyen célból (pl. tanóra, értekezlet) egyedül vagy csoporttal indokolt esetben a könyvtáros távollétében igénybe veszik. Az intézmény dolgozóinak munkaviszonyát csak a könyvtárral szemben fennálló tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Állományvédelmi jog biztosítéka: amennyiben a tanuló tanulói jogviszonya, vagy a dolgozó munkaviszonya megszűnik úgy valamennyi nála kint lévő könyvtári könyvet köteles leadni. A tanuló és a munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. Az állomány védelme érdekében a tűzrendészeti szabályokat be kell tartani, gondoskodni kell a dokumentumok fizikai ártalmaktól való megvédésről. 3.4. A könyvtári állomány fizikai védelme A könyvtárban minden tűzrendészeti, védelmi intézkedést meg kell tenni. A könyvtárhoz csak a könyvtáros tanárnak lehet kulcsa. Az intézményben ha elkerülhetetlen, hogy más is rendelkezzen a könyvtárhoz kulccsal, a kulccsal rendelkező személyek a könyvtárossal megosztott anyagi felelősséget vállalnak. A könyvtáros tanárt hosszabb távolléte esetén csak olyan személy helyettesítheti, aki tud a könyvtári állományban tájékozódni, ismeri a kölcsönzés mechanizmusát, és a könyvtáros tanárral megosztott anyagi felelősséget vállal. Az iskolai könyvtár ablakán vasrács található, a könyvtárba két biztonsági zárral ellátott ajtón lehet bemenni. A könyvtár épülete távfelügyeleti rendszerrel van ellátva. 4. Az iskolai könyvtár használata 4.1. A könyvtárhasználók köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskola könyvtárát az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A könyvtár használata az iskola tanulói és dolgozói esetében megkötöttség nélküli. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 4.2. Beiratkozás módja Egész tanévben, folyamatosan be lehet iratkozni. Az olvasók és a kölcsönzés nyilvántartása erre a célra kialakított nyomtatott füzetekben történik. A kikölcsönzött dokumentumok (1-2 példány) 3 hétig lehetnek a tanulóknál. A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, a tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ben meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. A pedagógusoknál – saját kérésükre és felelősségükre – tanév végéig maradhatnak a tanításhoz rendszeresen használt dokumentumok. 4.3. A nyitvatartás, a kölcsönzés ideje A nyitvatartási időt és a kölcsönzési időt a köznevelési törvényben leírtaknak megfelelően alakítjuk ki. A nyitvatartási időben minden tanuló kölcsönözhet, vagy helyben használhatja a könyveket, és más dokumentumokat. Nevelőkkel egyeztetve, könyvtári óra tartásánál tanítási idő alatt bármikor használható a könyvtár. 193
A nyitva tartás és a kölcsönzés módja: - Az olvasók és a kölcsönzés nyilvántartása erre a célra kialakított nyomtatott füzetekben történik. - A kikölcsönzött dokumentumok (1-2 példány) 3 hétig lehetnek a tanulóknál, kivéve a tankönyveket. A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ben meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. - A pedagógusoknál – saját kérésükre és felelősségükre – tanév végéig maradhatnak a tanításhoz rendszeresen használt dokumentumok. Rögzítjük az egyidejűleg kikölcsönzött dokumentumok számát és a kölcsönzés időtartamát. Kölcsönzési idő: Hétfő: 1330-1415 Kedd: 1330-1415 Szerda: 1330-1415 Csütörtök: 1330-1415 Péntek: 1330-1415 4.4. Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja A tanulók és a dolgozók adataiban bekövetkezett változásokat az iskola titkársága köteles jelezni a könyvtáros tanárnak, aki a változásokat jelzi az adatlapokon. 4.5. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele egy tanévre szól, ami díjtalan. A szolgáltatásokhoz tartoznak: - könyvek helyben használata, - kölcsönzés, - csoportos könyvtár használat, - könyvtári órák tartása, - csoportos foglalkozások szervezése, - könyvtárhasználati órák szervezése, - olvasást segítő rendezvények szervezése, - tanulók, dolgozók tájékoztatása. A szolgáltatás igénybevételének feltételei: - a tanuló rendelkezzen intézményünk tanulói jogviszonyával, - az előző tanévről ne tartozzon kölcsönzött könyvvel, - a felnőtt kölcsönző intézményünk dolgozója legyen, - a könyvtárban előírt magatartás betartása. 5. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. Az iskola vezetője gondoskodik a működéshez szükséges eszközökről és feltételekről, a fenntartó jóváhagyásával. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár feladata. 6. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, a gyűjtemény szervezése 6.1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre
194
Főgyűjtőkör Könyvek A könyvtár alapvető funkciója az iskola Pedagógiai programjában meghatározott cél- és feladatrendszer megvalósításához szükséges dokumentumok biztosítása. A főgyűjtőkör kialakítása minden igény szem előtt tartásával történik, lehetőség szerint teljességre törekvően. Általános művek: 0 A tudomány és kultúra legáltalánosabb alapjai, bibliográfiák, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok. Filozófia, pszichológia: 1 Pszichológia, erkölcstan. Vallás, teológia: 2 Biblia, a mitológia alapművei, keresztyén vallás. Társadalomtudományok: 3 Pedagógia, néprajz, Természettudományok: 5 Általános természettudományi művek, matematika, csillagászat, fizika, kémia, földtudományok, őslénytan, biológia, növénytan, állattan alapszintű művei. Alkalmazott tudományok: 6 Általános művek A higiéniával, az ember szervezetével, az egészséges életmóddal kapcsolatos alapismereti ismeretterjesztő munkák. Művészet, szórakozás, sport: 7 Művészeti stílusok, építészeti, szobrászat, festészet, zene, színházművészet, sport alapszintű összefoglaló művei. Nyelv és irodalom: 8 A nyelv általános kérdései, a helyesírás általában, egyes nyelvek szótárai. Irodalomtudomány: világirodalom története, irodalomtörténeti művek. Magyar irodalom története. Magyar próza- és drámairodalom, költészet klasszikusai és a kötelező olvasmányok. Régészet, földrajz, életrajz, történelem: 9 Honismeret: Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére és Nyíregyházára vonatkozóan. Földrajztudományok alapszintű összefoglaló munkái kiemelten Európára és Magyarországra vonatkozóan. Történelemtudomány elmélete és segédtudományai összefoglaló alapszintű munkái, Európa és Magyarország története. Mellékgyűjtőkör Könyvek Mindazon dokumentumok tatoznak e körbe, amelyek a tananyagon túli ismeretszerzési igényeket hivatottak kielégíteni. A beszerzés, gyűjtés szelektálva történik. Általános művek: 0 Évkönyvek, címtárak, naptárak, almanachok. Filozófia, pszichológia: 1 Logika módszertan, a lelkiélet higiénéje, pszichikus fejlődés Vallás, teológia: 2 Általános és összehasonlító vallástudomány Társadalomtudományok: 3 Folklór, néprajz Természettudományok: 5 195
Ásványtan Alkalmazott tudományok: 6 Fiziológia, élettan általános kérdései, balesetvédelem Művészet, szórakozás, sport: 7 Művészeti stílusok, építészet, szobrászat, festészet, színháztörténet albumai, sportévkönyvek. Nyelv és irodalom: 8 Idegen nyelvek nyelvtana Az irodalom klasszikusairól szóló olvasmányos művek Régészet, földrajz, életrajz, történelem: 9 Útleírások, utazók életrajza, turistatérképek Iskolánkban összesen három SNI-s tanuló van, egy aktivitás és figyelemzavaros, kettő dyslexiás és dysgrafiás. A tanulási zavarral küzdő gyerekek könyvtári ellátásának elsődleges célja elősegíteni mind az egyén, mind a közösségek kirekesztésének csökkentését a kulturális termékek, a naprakész információk és a tanulási lehetőségek biztosításával. Ennek lehetőségei: - a tanuláshoz szükséges könyvek kölcsönzésének elősegítése, - naprakész információk átadása. Az óvodában elhelyezett mesekönyvek az óvoda leltárában szerepelnek, nem taroznak az iskolai könyvtár állományához. 6.2. A könyvtár gyűjteményszervezése 6.2.1. Állománygyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. Az állománygyarapításra szolgáló összeget a költségvetésben kell előirányozni. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összegek felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az igazgató hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat. 6.2.2. A dokumentumok állományba vétele A gyűjteményszervezés alapdokumentuma a kulturális-, és pénzügyminiszter 3/1975. KMPM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról. A könyvtárba érkező (a gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül állományba kell venni. A nevelői kézipéldányokról (tankönyvek, módszertani segédanyagok, tervezési és oktatási segédletek stb.), gyorsan avuló tartalmú vagy az egy ívnél kisebb terjedelmű kiadványokról a könyvtáros brosúra nyilvántartást vezet. 6.2.3. Állományapasztás Az állományapasztást a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat alapján végezzük. Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan (évente legalább egy alkalommal) kivonjuk az elavult, fölöslegessé vált és elhasználódott dokumentumokat. A kölcsönző személy (tanuló, pedagógus vagy az iskola más dolgozója) felelős a kikölcsönzött dokumentumokért. Az olvasó által kikölcsönzött és a kölcsönzőnél megsemmisült, megrongálódott dokumentumok esetében az eljárás a következő: 196
Ha a dokumentum elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült, a kölcsönző személy azt pótolni köteles. Ha kapható a dokumentum, akkor azzal történik a pótlás. Ha nem kapható, akkor a könyvtáros tanár által meghatározott más kiadvánnyal lehet pótolni. 6.2.4. Állományellenőrzés Az állományellenőrzést a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat alapján végezzük. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az igazgató felelős. A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos, mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. A könyvtár az állomány ellenőrzését öt évenként köteles elvégezni. 6.3. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek 6.3.1. A raktári rend A könyvtárban a dokumentumok elhelyezését az igények, és még inkább a lehetőségek határozzák meg. A könyvtár szabadpolcos elrendezésben tárja az olvasók elé állományát. A raktári rend a szabadpolcos elrendezésnél az ETO szakrendet követi. Eszerint a szépirodalmi műveket a szerzők betűrendjében, szerző hiányában vagy több szerző esetén a cím kezdőbetűje alapján sorolja be. A szakirodalom az ETO osztályai szerint, azon belül a szerző vagy a cím betűrendje alapján kerül a polcra. A szakirodalmi művek raktári jelzete kétsoros, szépirodalomnál pedig egysoros. A raktári jelzetnél a felső jelzetsor az ETO szakjelzet alapján megállapított háromjegyű szám, amely a dokumentum tartalmára utal, az alsó jelzetsor pedig a betűrendi jel. - Állományegységek: - kézikönyvtár ismeretközlő irodalom szépirodalom mese versek audiovizuális dokumentumok 6.3.2. Kihelyezett letétek Az iskolai könyvtárnak nincsenek letéti könyvtári egységei. 6.4. A könyvtári állomány feltárása Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda könyvtára nem a hagyományos katalógus szerint fogja feltárni állományát, hanem számítógépen. Jelenleg nincs még számítógép a könyvtárban, de amint lehetőség lesz rá - valószínű 2013 szeptemberétől – számítógépet vásárol az intézmény a könyvtár számára. Amint számítógéppel rendelkezik a könyvtár, a könyvtár feladatának, funkciójának, az állomány nagyságának megfelelő integrált könyvtári programot is vásárolnak. Ez alkalmas lesz az állomány nyilvántartására, feltárására formai és tartalmi oldalról egyaránt, az olvasói adatok és a kölcsönzések nyilvántartására, statisztikai ada197
tok (gyarapodás, törlés, állományegységek alakulása stb.) lekérdezésére, a könyvtári állomány ellenőrzésére. Az állomány feltárásának rendszerét az határozza meg, melyik integrált könyvtári rendszert vásárolja meg az intézmény. 7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár által nyújtott szolgáltatások a következők: - a gyűjtemény tanítási időben és tanítási órán kívüli használatának biztosítása, - könyvtárhasználati ismeretek oktatása, - könyvtári órák, csoportos foglalkozások megtartása, - az iskola nevelői és tanulói számára az oktatáshoz és tanuláshoz szükséges információk, információhordozók biztosítása, - olvasást segítő rendezvények szervezése. 7.1. Helyben használat A helyben használat tárgyi és személyi feltételei adottak intézményünkben. Az olvasóhely biztosított, nyitvatartási időben könyvtáros tanár áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, valamint a technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem rögzítjük. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, - különgyűjtemények. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 7.2. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumok kölcsönzése csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítés után lehetséges. Az átvételt a kölcsönző aláírásával hitelesítjük. A kölcsönzés módja: - Az olvasók és a kölcsönzés nyilvántartása erre a célra kialakított nyomtatott füzetekben történik. - A kikölcsönzött dokumentumok (1-2 példány) 3 hétig lehetnek a tanulóknál. A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ben meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. - A pedagógusoknál – saját kérésükre és felelősségükre – tanév végéig maradhatnak a tanításhoz rendszeresen használt dokumentumok. - Rögzítjük az egyidejűleg kikölcsönzött dokumentumok számát és a kölcsönzés időtartamát. A kölcsönző személy (tanuló, pedagógus vagy az iskola más dolgozója) felelős a kikölcsönzött dokumentumokért. Az olvasó által kikölcsönzött és a kölcsönzőnél megsemmisült, megrongálódott dokumentumok esetében az eljárás a következő: Ha a dokumentum elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült, a kölcsönző személy azt pótolni köteles. Ha kapható a dokumentum, akkor azzal történjék a pótlás. Ha nem kapható, akkor a könyvtáros tanár által meghatározott más kiadvánnyal lehet pótolni. 198
A nyitva tartás napi időszakát a legszélesebb olvasókörünk igényei alapján határozzuk meg, azaz tanítási idő után, illetve a szabadidős tevékenységek idején. 7.3. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, szakkörvezetők, szaktanárok foglalkozásokat tarthatnak. Ezen foglalkozások időpontját a foglalkozást tartó pedagógusnak előre be kell jelenteni a könyvtáros tanárnak, vagy az igazgatónak, egyezetni kell az időpontokat. 7.4. Az iskolai könyvtár nyitva tartása Az iskolai könyvtár a köznevelési törvényben meghatározottak alapján tart nyitva. A nyitva tartási időben a tanulók, ill. az intézmény dolgozói szabadon kölcsönözhetnek a könyvtárból. Nyitva tartási idő: Hétfő: 1330-1415 Kedd: 1330-1415 Szerda: 1330-1415 Csütörtök: 1330-1415 Péntek: 1330-1415 8. A könyvtáros tanár munkaköri feladatai 8.1. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok -
elkészíti az iskola igazgatójával és a nevelőtestülettel közösen a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét, könyvtári statisztikát készít, tájékoztatja a nevelőtestületet a tanulók könyvtárhasználatáról, jelentéséket készít a könyvtári szükségletekről, javaslatokat ad a könyvtári költségvetés készítéséhez, figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári költségvetési keret tervszerű, gazdaságos felhasználását, végzi a könyvtári iratok kezelését, nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleten képviseli a könyvtárat, részt vesz szakmai értekezleteken, a könyvtáros tanárok számára szervezett továbbképzéseken.
8.2. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem -
-
végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, vezeti a megrendelések, beszerzési összegek felhasználásnak nyilvántartásait, végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat, az iskola oktatási-nevelési programjából kiindulva lehetőségeihez mérten biztosítja a tanítási–, tanulási folyamathoz és a szabadidős tevékenységhez szükséges forrásanyagokat, az állománygyarapítás mellett folyamatosan végzi a szükséges állományapasztást, gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról, feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza, 199
előkészíti, és segítséggel lebonyolítja a könyvtár rendelet által előírt időben történő (időszaki vagy soron kívüli) leltározásait, - lehetővé teszi és segíti az állomány egyéi és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést. 8.3. Olvasószolgálat, tájékoztatás -
-
segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátításában, tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, adatszolgáltatást, esetenként irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiát készít, a nevelőtestülettel együttműködésben segíti a tanulókat a szellemi technikák elsajátításában, vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat, figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását.
8.4. Könyvtárpedagógiai tevékenység biztosítja a pedagógusok és a tanulók számára az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, tájékoztató apparátusát, szolgáltatásait, - megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat, - a könyvtárhasználatra épülő szakórák tervezésében, előkészítésében aktívan részt vesz. Részletes leírását a Könyvtárpedagógiai program tartalmazza. -
9. Záró rendelkezések 1. Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. 2. A könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. 3. Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni. 4. E szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra(tanárokra), a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére, és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. 5. A könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának gondozása a könyvtáros tanár feladata. 6. A jogszabályok változása, illetve az iskolai körülmények változása esetén a szabályzatot módosítani kell. 7. Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. 8. Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni: - a könyvtárban, - a tanári szobában, - az igazgatói titkárságon.
200
10. Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának alapdokumentumai: 1. 1997. évi CXL. Törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 2. A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 3. A 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény módosításáról 4. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. Törvény 5. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 6. 23/2004 (VIII.27.) OM rendelet tankönyvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 7. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a szakértői tevékenységről 8. A 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 9. A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról, 10. A Kormány 110/2012 (VI.4.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 11. Az iskola pedagógiai programja. II. Mellékletek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az iskolai könyvtár Gyűjtőköri szabályzata A könyvtár Állomány- nyilvántartási és feltárási rendszere A könyvtár Katalógus szerkesztési szabályzata A könyvtár Könyvtárhasználati szabályzata A könyvtárostanár (tanárok) munkaköri leírása Tankönyvtári szabályzat Könyvtárpedagógiai program A könyvtár házirendje
Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata az iskola nevelő testületének jóváhagyása napján lép életbe.
Újfehértó, 2013. március.
……………………………….. könyvtáros tanár
201
1. sz. melléklet. Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Könyvtárának Gyűjtőköri szabályzata Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda gyűjtőkörét alapvetően meghatározza az iskola Pedagógiai Programja, ezen belül a helyi tanterv és a református keresztyén értékrenden nyugvó nevelés. A felső tagozatosoknak a mindennapi Bibliaolvasás, az alsó tagozatosoknak a napi történetolvasások szükségessé teszik az ilyen jellegű könyvek beszerzését. Ugyan így szükségessé váltak az egyházi ének tanításához az énekes könyvek. Heti két alkalommal minden osztályban hittanórát tarunk. A hittan tankönyveket tartós könyvekként tartjuk nyilván, amit több évfolyamon is tudnak használni a gyerekek. Az iskola évfolyamain –egy évfolyamot kivéve - egy-egy osztály működik. Igaz, hogy az óvodával egy intézmény vagyunk, de az iskola nem látja el az óvodások könyvtárpedagógiai feladatát, számukra nem szerzeményez. Az iskolában összesen 3 fő SNI-s tanuló van, 2 fő dyslexias, dysgráfiás és 1 fő aktivitás és figyelem zavarral küzdő gyermek. Az iskolai könyvtár feladataként a dokumentumok sokféleségét gyűjti. Az állomány legfontosabb részét képezi a könyvgyűjtemény, a tanári kézikönyvek (tankönyvek), az auditív (CD lemez, kazetta) és audiovizuális dokumentumok (video) és egyéb információhordozók (CD ROM) gyűjteménye. A könyvtár típusából fakadó funkció alapján a gyűjtőkörbe tartoznak az oktató-nevelő munkát elősegítő információhordozók és a tanulók önművelését szolgáló dokumentumok. Az iskola szerkezetét tekintve az intézmény 8 évfolyamos általános iskola, ami évfolyamonként 1-2 osztállyal működik. Az iskola nevelési-oktatási célja a Pedagógiai programunkban meghatározottak. A kultúra és a műveltség átadása oly módon valósul meg intézményünkben, hogy a törvény által előírt Nemzeti alaptanterv művelődési területeit a helyi tanterv alapján építik magukba a tantárgyak tantervi szinten évfolyamokra, témákra, tanítási órákra bontva. A tantárgyi követelményrendszert az iskola helyi tanterve részletesen meghatározza. A tehetséggondozás és felzárkóztatás részleteit a Pedagógiai program fogalmazza meg. 1.
Az iskolai könyvtár gyűjtőköre
1.1.
Főgyűjtőkör
Könyvek A könyvtár alapvető funkciója az iskola Pedagógiai programjában meghatározott cél- és feladatrendszer megvalósításához szükséges dokumentumok biztosítása. A főgyűjtőkör kialakítása minden igény szem előtt tartásával történik, lehetőség szerint teljességre törekvően. 1.1.1. Általános művek: 0 A tudomány és kultúra legáltalánosabb alapjai, bibliográfiák, könyvtártan, enciklopédiák, általános lexikonok. 1.1.2. Filozófia, pszichológia: 1 Pszichológia, erkölcstan. 1.1.3. Vallás, teológia: 2 Biblia, a mitológia alapművei, keresztény vallás. 1.1.4. Társadalomtudományok: 3 Pedagógia, néprajz, 1.1.5. Természettudományok: 5 Általános természettudományi művek, matematika, csillagászat, fizika, kémia, földtudományok, őslénytan, biológia, növénytan, állattan alapszintű művei. 1.1.6. Alkalmazott tudományok: 6 202
Általános művek A higiéniával, az ember szervezetével, az egészséges életmóddal kapcsolatos alapismereti ismeretterjesztő munkák. 1.1.7. Művészet, szórakozás, sport: 7 Művészeti stílusok, építészeti, szobrászat, festészet, zene, színházművészet, sport alapszintű összefoglaló művei. 1.1.8. Nyelv és irodalom: 8 A nyelv általános kérdései, a helyesírás általában, egyes nyelvek szótárai. Irodalomtudomány: világirodalom története, irodalomtörténeti művek. Magyar irodalom története. Magyar próza- és drámairodalom, költészet klasszikusai és a kötelező olvasmányok. 1.1.9. Régészet, földrajz, életrajz, történelem: 9 Honismeret: Szabolcs-Szatmár- Bereg megyére és Nyíregyházára vonatkozóan. Földrajztudományok alapszintű összefoglaló munkái kiemelten Európára és Magyarországra vonatkozóan. Történelemtudomány elmélete és segédtudományai összefoglaló alapszintű munkái, Európa és Magyarország története. 1.2.
Mellékgyűjtőkör
Könyvek Mindazon dokumentumok tatoznak e körbe, amelyek a tananyagon túli ismeretszerzési igényeket hivatottak kielégíteni. A beszerzés, gyűjtés szelektálva történik. 1.2.1. Általános művek: 0 Évkönyvek, címtárak, naptárak, almanachok. 1.2.2. Filozófia, pszichológia: 1 Logika módszertan, a lelkiélet higiénéje, pszichikus fejlődés 1.2.3. Vallás, teológia: 2 Általános és összehasonlító vallástudomány 1.2.4. Társadalomtudományok: 3 Folklór, néprajz 1.2.5. Természettudományok: 5 Ásványtan 1.2.6. Alkalmazott tudományok: 6 Fiziológia, élettan általános kérdései, balesetvédelem 1.2.7. Művészet, szórakozás, sport: 7 Művészeti stílusok, építészet, szobrászat, festészet, színháztörténet albumai, sportévkönyvek. 1.2..8. Nyelv és irodalom: 8 Idegen nyelvek nyelvtana Az irodalom klasszikusairól szóló olvasmányos művek 1.2.9. Régészet, földrajz, életrajz, történelem: 9 Útleírások, utazók életrajza, turistatérképek 2.
A gyűjtőkör formai szempontból
2.1.
Írásos dokumentumok
Az állomány legfontosabb részét képezi a könyvgyűjtemény, a tanári kézikönyvek (tankönyvek). Kézikönyvtári állományhoz tartoznak az általános és szaklexikonok, enciklopédiák, 203
szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, a Biblia, összefoglaló munkák, adattárak, atlaszok, tantárgyaknak megfeleltetett módszertani folyóiratok. A kézikönyvtári állományon kívül az írásos dokumentumokhoz taroznak az ismeretközlő irodalmi és a szépirodalomi művek. A szépirodalomhoz kötelező és ajánlott olvasmányokat, a tananyaghoz kapcsolódó antológiákat, versesköteteket, népköltészeti alkotásokat sorolhatjuk. Audio-vizuális dokumentumok
2.2.
Az auditív (CD lemez, kazetta) és audiovizuális dokumentumok (video) és egyéb információhordozók (CD ROM) gyűjteménye a könyvtárban, zárt szekrényben van elhelyezve, amit a nevelők kölcsönözhetnek az oktató-nevelő munkájukhoz. Ezekből a dokumentumokból 1-1 példány található. (Kötelező és ajánlott irodalmi alkotásokból készült filmek, természetföldrajzi oktató filmek) A gyerekek részére az audio-vizuális dokumentumok nem hozzáférhetőek. A gyűjtőkör a gyűjtés szintje és mélysége szerint
3.
Iskolai könyvtárunk erősen válogatva gyűjti állományát a költségvetés adta lehetőségeknek megfelelően. De lehetőségeinkhez mérten is elsődleges feladatunknak tekintjük (induló iskolaként) a református keresztyén neveléshez tartozó dokumentumok beszerzését, mint pl. bibliák, egyháztörténeti gyűjtemények, református énekeskönyvek. Egyes állományegységek gyűjtése Kézikönyvtári állomány
3.1.
Ebben az állományrészben a különböző műveltségterületek alapdokumentumait gyűjtjük az életkori sajátosságok (6-14 év) figyelembevételével. 3.1.1. Teljesség igényével gyűjtjük: - a szótárakat, fogalomgyűjteményeket, - az atlaszokat, - a bibliákat, egyháztörténeti gyűjteményeket, református énekeskönyveket. 3.1.2 Válogatással gyűjtjük: - az általános és szaklexikonokat, enciklopédiákat, - a kézikönyveket, összefoglaló munkákat, - az adattárakat, - a tantárgyaknak megfeleltetett módszertani folyóiratokat. Ismeretközlő irodalom
3.2. 3.2.1 3.2.2
Teljesség igényével gyűjtjük: a helyi tanterv követelményrendszerének megfeleltetett irodalmat.
Válogatással gyűjtjük: a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat, egyéb tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet összefoglalóit, fogalomgyűjteményeket, - az oktatott tantárgyhoz kapcsolódó ismeretterjesztő irodalmat, -
204
3.3.
egyes tantárgyak kiegészítő irodalmát (pl. filozófia, néprajz, mentálhigiéné, környezetvédelem), történelem, tudományok és művészetek nagy alakjairól szóló műveket, művészeti albumokat, egyéni érdeklődéshez kapcsolódó népszerű ismeretterjesztő műveket (biológia, csillagászat), helytörténeti, helyismereti kiadványokat. Szépirodalom
3.3.1. Teljesség igényével gyűjtjük - a helyi tantervben szereplő kötelező és ajánlott olvasmányokat, - a tananyaghoz kapcsolódó antológiákat, versesköteteket, népköltészeti alkotásokat, - az iskola egyházi jellegének megfelelő irodalmat. 3.3.2. Válogatással gyűjtjük: - a Pedagógiai Programban megfogalmazott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat, - az egyéni érdeklődéshez kapcsolódó műveket (pl. életrajzi, kortárs, történelmi, fantasztikus regények). 3.4.
Pedagógiai gyűjtemény
3.4.1. Teljesség igényével gyűjtjük - a pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, - a pedagógiai és pszichológiai összefoglalókat, - a családi életre neveléssel, a szülő és iskola kapcsolatával foglalkozó, pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatókat, - az iskola működésével kapcsolatos statisztikai és jogszabálygyűjteményeket, - a legfontosabb pedagógiai és neveléstörténeti összefoglalókat. 3.4.2. Válogatással gyűjtjük: - a műveltségi területek módszertani segédleteit, segédkönyveit, - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait. 3.5.
Könyvtári szakirodalom
3.5.1. Teljesség igényével gyűjtjük: - a könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabályokat, szabványokat, segédleteket. 3.5.2. Válogatással gyűjtjük: - a könyvtár pedagógiai munkákat, - a könyvtártani összefoglalókat, - az olvasáspedagógia és könyvtárhasználattan módszertani kiadványait, segédleteit, - az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat. 3.6.
Hivatali segédkönyvtár
3.6.1. Teljesség igényével gyűjtjük: - az iskola irányításával kapcsolatos kézi könyveket, jogszabályokat. 205
3.6.2. Válogatással gyűjtjük: - az igazgatással a gazdálkodással, ügyvitellel, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket. 3.7.
Periodika gyűjtemény
3.7.1. Teljesség igényével gyűjtjük: - az intézmény vezetéséhez szükséges közlönyöket, folyóiratokat elektronikus formában. 3.7.2. Válogatással gyűjtjük: - A heti lapokat. 3.8.
Audio-vizuális dokumentumok
3.8.1. Teljesség igényével gyűjtjük: - a számítástechnikai szoftvereket, - az iskolai eseményeket dokumentáló anyagokat (saját felvételek). 3.8.2. Válogatással gyűjtjük - a tanórákon való szemléltetéshez és az önálló ismeretszerzéshez használható dokumentumokat (CD, DVD, VHS). 4.
Időhatárok és nyelvi keretek
Kölcsönzési időhatárok: A kikölcsönzött dokumentumok (1-2 példány) 3 hétig lehetnek a tanulóknál. A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ben meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. A pedagógusoknál – saját kérésükre és felelősségükre – tanév végéig maradhatnak a tanításhoz rendszeresen használt dokumentumok. Állománybavételi és állomány apasztási időhatárok: Az állományba vételezést a dokumentumok beszerzését követő egy héten belül meg kell valósítani, az állomány apasztása a 3/ 1975-ös rendeletnek megfelelően történik. Az állományba vétel menete időrendben: - Átvételkor a számla (szállítólevél) tartalmának összehasonlítása, ha a szállítmány hiányos, vagy sérült, akkor azt reklamálni kell, és addig bevételezni nem szabad, - ha az egyeztetés szerint minden rendben van, akkor leltárba kell venni. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel kell lepecsételni: - könyveknél, kiadványoknál az első oldalt, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét. Előrendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat rendezni kell, elő kell készíteni a feldolgozásra.
206
Nyilvántartásba vétel A dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. A számlán fel kell tüntetni a leltárba vétel adatait. Leltárkönyv A dokumentumokat a leltárkönyvbe be kell vezetni. Adatai: - sorszám/leltári szám - egyedi állománybavétel kelte, - gyarapodás módja, - az állományba vett dokumentum típusa, - beszerzési érték, - megjegyzések. Nyelvi keretek Iskolai könyvtárunkban elsődlegesen magyar nyelvű dokumentumokat, de a tanításhoz kapcsolódó angol és német ismerethordozókat is gyűjtjük. Az angol nyelv oktatása a 2012/2013as tanévben indult, ezért az angol nyelvi szótárak és segédletek beszerzése elsődleges feladat. 5. A kiadványok példányszáma Iskolánk kis tanulói és dolgozói létszámmal működő intézmény, ezért a különböző dokumentumokból 1-2 példányt szerzünk be. A kötelező olvasmányokból annyit vásárolunk, amennyivel a hátrányos helyzetű gyerekek igényeit le tudjuk fedni. 6. Gyűjteményszervezés 6.1. Állománygyarapítás, a gyarapítás forrásai Iskolai könyvtárunk állomány gyarapítása többféle forrásból történik: - Katalógusok alapján megrendeléssel – állami normatívából finanszírozva. - Készpénzes vásárlással könyvesboltból - állami normatívából finanszírozva. - Ajándék formájában, az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat. Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján határozza meg az intézmény. 6.1.1. Az állománygyarapítás módja A dokumentumok kiválasztásának elvei: Tematikus: tanuláshoz, tanításhoz kapcsolódó irodalom, pedagógiai, pszichológiai, valláshoz kapcsolódó irodalom, tehetséggondozáshoz és felzárkóztatáshoz kapcsolódó irodalom. Nyelvi szempont: magyar nyelvű dokumentumok, a tanításhoz kapcsolódó angol és német ismerethordozók. Gyűjtendő dokumentumtípusok: könyv, folyóirat, CD lemez, hangkazetta, videó, térkép.
207
6.1.2. A gyarapítás mértéke A könyvtári állomány mennyiségi és minőségi fejlesztését a tervszerű állománygyarapítás elvei alapján az alábbi szempontok határozzák meg: - Az iskola bármilyen pénzügyi forrásból vásárol szakirodalmat, az része a könyvtár gyűjteményének. - A fő gyűjtőkörbe tartozó magyar nyelvű szakirodalom példányszámát a lehetséges felhasználók száma alapján állapítjuk meg, maximum 2 példányban. - A kötelező irodalmi dokumentumokból annyi példányszámot rendelünk, hogy átlagosan lefedje az osztályok hátrányos helyzetű tanulóinak számát. - A mellékgyűjtőkörben meghatározott dokumentumokból maximum 2 példányt szerzünk be. 6.1.3. A gyűjtemény jellemzői - Dokumentumtípusok Könyvek (kb. az állomány 90 %-át teszik ki). Nem hagyományos dokumentumok: hangkazetták, videokazetták, CD-romok. - Nyelv Magyar nyelvű kiadványokat gyűjtünk, emellett a tanított nyelvek közép- és kisszótárait, nyelvkönyveit, munkafüzeteit, tanári kézikönyveit, hangzó anyagait, egyes szépirodalmi alkotásait. - Példányszám A könyvtári költségvetés adta lehetőségek alapján dokumentumonként 1 – 2 példányt áll módunkban beszerezni. 6.2 Állományapasztás Az iskolai könyvtári dokumentumok állományapasztása a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat alapján történik. 6.2.1. A törlés oka A kölcsönző személy (tanuló, pedagógus vagy az iskola más dolgozója) felelős a kikölcsönzött dokumentumokért. Az állományból való törlésre a következő okok miatt kerülhet sor: - az olvasó elveszíti a dokumentumot, - a kikölcsönzött dokumentum megsemmisül, vagy megrongálódik, - a dokumentum felesleges példánynak minősül (olvasó igényhiány miatt, vagy tanítási profil változás miatt), - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavulttá válik. Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan (évente legalább egy alkalommal) ki kell vonni az elavult, fölöslegessé vált és elhasználódott dokumentumokat. Ha a dokumentum elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült, a kölcsönző személy azt pótolni köteles. Ha kapható a dokumentum, akkor azzal történjék a pótlás. Ha nem kapható, akkor a könyvtáros tanár által meghatározott más kiadvánnyal lehet pótolni. 6.2.2. A törlés dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket készíteni 3 példányban. 208
A törlési jegyzékben fel kell sorolni: - a dokumentum leltári számát, - a mű címét, szerzőjét, - a dokumentum nyilvántartási szakjelzetét, (raktári jelzetét), - a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumot ki kell vezetni: - a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatba be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, - csoportos leltárkönyv vonatkozó rovatból a címleltárkönyvnél leírt módon, - a számítógépes katalógus nyilvántartásából. Az összesített nyilvántartású anyagok törlése un. törlési ügyiraton történik, amelyen fel kell tüntetni: - ügyirat számát, keltét, - a törlés indokát, - a törölt művek együttes értékét, - a törölt művek összes darabszámát. A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve ha szükséges, pénzügyi rendezés céljából. 6.2.3. A törlés időbeli hatálya Az állomány törlése: - rendszeres jelleggel (évente a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat alapján, - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 6.3 A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Az állomány elhelyezése: 6.3.1 Szabadpolcos elhelyezés - a könyvtári állomány kölcsönözhető része szabadpolcon van elhelyezve, - a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományrésze az olvasóteremben (sarokban) szintén szabadpolcon hozzáférhető, - külön polcon vannak elhelyezve azoknak a dokumentumoknak egy-egy példányai, amelyek kevésbé keresettek, vagy részben elavultnak tekinthetők, - a hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését a rendszó betűrendjében biztosítjuk, - az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel tesszük áttekinthetővé. 6.3.2. Kölcsönözhető állomány A tanulók által kölcsönözhető könyvek szabadpolcon vannak elhelyezve. Ezek a következők: 209
- ismeretközlő irodalom, - szépirodalom. 6.3.3.Tankönyvek, munkafüzetek A tanulók által kölcsönözhető tankönyvek zárt szekrényben vannak elhelyezve. Ezek kölcsönzése előzetes bejelentés alapján történik. 6.3.4. Audio-vizuális dokumentumok Az audio- vizuális dokumentumokat (CD, DVD, VHS) zárt szekrényben tartjuk. Ezek csak pedagógusok által kölcsönözhetők az oktató-nevelő munka megszervezéséhez. 6.3.5. Térképek Az iskolai könyvtárban elhelyezett földrajzi atlaszok zárt szekrényben vannak elhelyezve, a tanulók a tankönyvekhez hasonlóan előzetes bejelentés után kölcsönözhetik. 6.4. A Gyűjtőköri Szabályzat alapdokumentumai -
A 2011. évi CXC törvény a köznevelésről Nemzeti alaptanterv Az iskola pedagógiai programja A 20/2012 EMMI rendelet az oktatási intézmények és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004 (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról Az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat
210
2. sz. melléklet. A könyvtár Állomány nyilvántartási és feltárási rendszere 1. Állomány nyilvántartások A könyvtári állomány nyilvántartása a a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat alapján történik. 1.1. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre szerez be), továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített (brosúra) nyilvántartást vezetünk. Az időleges (legfeljebb három évre) megőrzésre minősítettek a következő dokumentumok: - brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok, - tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek, - tervezési és oktatási segédletek, - tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasítás gyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok, - kötéstől függően házi olvasmányok, egyéb dokumentumok. Jogszabály nem teszi kötelezővé az ingyenes tankönyvek könyvtári állományba vételét, a könyvek az iskola tulajdonába kerülhetnek. Az ingyenes tankönyvek nyilvántartására akkor van szükség, ha az igazgató döntése szerint az iskola tulajdonába kerülnek és az intézmény tankönyvtárat működtet. Ez nem kerül a könyvtár nyilvántartásába. A könyvtár állományába, leltárába csak a tanulói támogatás 25%-ából vásárolt dokumentumok kerülnek. Állandó leltárba vesszük a kézikönyveket, szótárakat, atlaszokat, szakkönyveket, keménykötésű házi és ajánlott olvasmányokat, CD-ket, videókat. Brosúra (időleges) nyilvántartásba (a 3/1975-ös KM-PM rendelet alapján) a puha kötésű, kis terjedelmű tankönyveket, nyelvkönyveket, tanári segédleteket vesszük. A tankönyvek időleges nyilvántartásban szerepelnek: - minden tankönyvet nyilvántartásba veszünk (bélyegző, leltári szám), - a tankönyvosztás során a tanuló neve mellé a tankönyvek számai kerülnek, így pontosan lehet követni, kinél melyik tankönyv található, - a tanuló köteles egész évben megóvni könyveit, amiről egy nyilatkozatot is aláír, - a könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket, - év végén, a tankönyvbeszedéskor a tanuló köteles minden tankönyvét a könyvtár számára visszaadni, ha azonban az osztályfőnök által kijelölt könyvek több évnyi használatát jelezte a könyvtárosnak, akkor a tankönyvek a tanulóknál maradhatnak, - az elhasználódott, lecserélt tankönyveket papírként kell elszállíttatni, az ezért kapott összeget a könyvtár fejlesztésére fordítjuk.
211
A könyvtárból kölcsönzött tankönyvek etikettje: Tudomásul veszem, hogy a kölcsönzött tankönyv az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda tulajdona. A tankönyvet rendeltetésszerűen használom, tudatosan nem rongálom. A tanév végén visszajuttatom az iskolai könyvtárba. Tudomásul veszem iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített kártérítési kötelezettséget. osztály
családi név
keresztnév
születési hely
születési idő
aláírás
Aláírással igazolni kell az átvétel tényét és a visszaadás illetve a kártérítési felelősség tudomásul vételét. A kölcsönzés ideje: - több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb 6 év, - egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1-től június 15-ig, - tankönyvet csak egész évre kehet kölcsönözni, kivétel, ha a tanuló jogviszonya megszűnik az intézménnyel, - a tanuló köteles az adott tanév július 1-ig leadni tankönyveit, ez időpont után írásbeli felszólítás küldhető, a tanuló a könyvek értékének kifizetésére kötelezhető. A tankönyv hanyag kezelése, elvesztése vagy szándékos rongálása esetén anyagi kártérítéssel tartozik a szülő. A kártérítés módjáról és mértékéről, valamint a tankönyvek törléséről a jogszabály nem rendelkezik, iskolánként egyedileg kell meghatározni. Ez a következő: - egy év után 50% vagy elveszett dokumentum pótlása, - hosszabb kölcsönzés esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számít, - a továbbiakban az iskola házirendje határozza meg. A könyvtárhasználó (kiskorú esetén a szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot nem hozza vissza az előírt határidőre, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Nem kell megtéríteni a könyv árát a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén. Az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje: A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - Első tanév végére legfeljebb 25 %-os - Második tanév végére legfeljebb 50%-os - A harmadik év végére legfeljebb 75%-os - A negyedik év végére 100%-os lehet. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros tanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megenge212
dettnél indokolatlanul nagyobb, akkor a rongálódás idejére érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát kell fizetnie: - Első tanév végére legfeljebb 75 %-os, - Második tanév végére legfeljebb 50%-os, - A harmadik év végére legfeljebb 25%-os, - Dokumentum elvesztése esetén az adott tanévben érvényes vételár kifizetésére kötelezhető a (kiskorú esetén) szülő/tanuló. Ha a tanuló a használati idő letelte után ezen tankönyveket meg kívánja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. Ha a tankönyv ára nem állapítható meg, a könyvtáros tanár becsült árat alkalmaz. Erre nézve a könyv fénymásolatának lehetséges költsége az irányadó. A tankönyv árának megállapításakor felmerülő vitás kérdésekben az igazgató dönt. 1.2.
Végleges nyilvántartás
Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, egy héten belül végleges nyilvántartásba vesszük, ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végleges nyilvántartás formái: - egyedi nyilvántartás: a dokumentum egyedi adatait közli, - csoportos nyilvántartás: az állomány összetételének alakulásáról, pénzbeli értékekről ad tájékoztatást. Mindkét nyilvántartás megjelenési eszközei: - leltárkönyv, - kartoték nyilvántartás, - számítógépes nyilvántartás. Ez egy pénzügyi okmány. A címleltárkönyvben kell állományba venni minden tartós megőrzésre szánt dokumentumot. Az egyedi állománynyilvántartás céljára a legelterjedtebb és legmegbízhatóbb eszköz, melynek vezetésére a következők érvényesek: - A használatba vétel előtt hitelesíteni kell. A hitelesítés szövegét - terjedelem, megnyitás dátuma - a kötéstábla bal felső részében kell feltüntetni, majd a fenntartó aláírásával, illetve hivatali bélyegzőjével kell ellátni. Ha megtelt, szintén a fenntartónak kell hitelesíteni a benne lévő tételek számát. - A hibás bejegyzés javításának módja: egyszeri áthúzás, fölé a helyes adat beírása, melyet a könyvtáros dátumoz és aláír. - Csak tollal vezethető. - Nem selejtezhető. - Kizárólag erre a célra megbízott személy kezelheti. 1.3.
Csoportos nyilvántartás
A kötelezően előírt egyedi címleltár mellett - a nagyobb könyvtárak - csoportos/összesített nyilvántartást is vezetnek. Nem minősül pénzügyi okmánynak. Amíg az egyedi nyilvántartás a dokumentumokat tételesen részletezi, addig az összesített az egyedi részletezést nem igénylő, több tételt egyetlen egységbe foglaló nyilvántartás. 213
Ez utóbbi nem példányonként regisztrál, hanem az azonos forrásból egyazon időpontban beérkező dokumentumokról alkot egy-egy nyilvántartási egységet, amelyen belül megadható a csoport összetételének meghatározott szempontok szerinti (tipológiai, tematikus, gyűjteményrészbe irányítási stb.) statisztikai megoszlása. A csoportos leltárkönyv naprakészen vezetett adataiból megállapítható a gyarapodás, a törlés és a tényleges állomány nagysága, összetétele és értéke. A csoportos leltárkönyv vezetése, adatai: 1. Sorszám: A szállítmányt egyetlen sorba írjuk, függetlenül attól, hogy egy vagy több egységből áll. Az összesítések után újrakezdődik 1-gyel a számozás. 2. Keltezés: Az egyedi nyilvántartásba bevezetett tételek leltározási dátuma. 3. A beszerzés forrása: A szállító megnevezése. 4. A kísérőjegyzék száma. 5. A beszerzett állományegységek darabszáma a gyarapítás módja szerint: Ide a csomagban lévő könyvtári egységek tételszámát vezetjük be. 6. A beszerzett állományegységek darabszáma dokumentumtípusok szerint: Ide ugyanaz a szám kerül, mint az előző rovatcsoportba. 7. A beszerzett állományegységek darabszáma a tartalom jellege szerint: Ez a rovatcsoport az állományt az ETO főtáblázati számok alapján a tartalom jellege szerint csoportosítja. Ezek 0; 1, 2, 3, 908, 92/99; 4, 8; 5, 91; 6; 7; szakdokumentumok; szépirodalom; gyermek- és ifjúsági irodalom. 8. Beszerzési ár vagy becsérték: A csomag összértéke kerül ebbe a rovatcsoportba. 9. Az egyedi állomány-nyilvántartás tételszámai: Az egyedi nyilvántartásban vezetett szállítmány első és utolsó nyilvántartási száma kerül ide. Az egyedi leltár-, valamint a csoportos leltárkönyv gyarapodási részének végösszege meg kell, hogy egyezzen darabszám és Ft. értékben. 1.4.
Egyedi nyilvántartás
Tartós megőrzésre beszerzett dokumentumok egyedi leltárba kerülnek. Leltárba vételkor a könyvtári dokumentumot tulajdonbélyegzővel kell ellátni. A könyvtári állományhoz tartozó valamennyi dokumentumon fel kell tüntetni az állomány-nyilvántartás sorszámát (leltári számot). Tartós megőrzésre beszerzett dokumentumok: minden olyan dokumentum, amelyet a könyvtárnak funkciójából és gyűjtőköréből eredően tartósan őriznie kell; könyvek, bekötött folyóiratok, egyéb dokumentumok. Az egyedi leltár nyomtatott formában vezetett nyilvántartás. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a dokumentum azonosításához szükséges adatokat: cím, szerző, eredet, egyedi leltári szám, időpont, beszerzési ár vagy becsérték. Továbbá törlés esetén fel kell tüntetni a leltárból való törlés indokát és a törlési jegyzék számát. Az ideiglenes megőrzésre beszerzett dokumentumok egyedi nyilvántartásba kerülnek. Ideiglenes megőrzésre beszerzett dokumentumok: a riportok, egyes folyóiratok, amelyek tartalmukat tekintve csak egy-két éves megőrzést igényelnek. A leltári nyilvántartásba vett dokumentumok bibliográfiai leírásai a számítógépes adatbázisokba kerülnek.
214
1.5.
Összesített nyilvántartás
Az összesített nyilvántartású dokumentumokról amelyeket a könyvtárnak nem címek szerint, hanem csak darabszám szerint (sommásan) kell nyilvántartásba venni, olyan nyilvántartást (leltárt) kell készíteni, amely tartalmazza: - az azonos időpontban, azonos módon és azonos helyről beszerzett dokumentumok jellegének megnevezését és a dokumentumok darabszámát, - e dokumentumok beszerzésének idejét és módját, - e dokumentumok beszerzési árát, illetőleg becsértékét, valamint - a dokumentumok meghatározott részének állományból törlésére vonatkozó esetleges utalást. Az összesített nyilvántartásnak az egyedi- és a csoportos nyilvántartásokkal való párhuzamos vezetése kiküszöbölheti a nehézségeket, ebben minden új gyarapodás szerepel, az azonos forrásból, azonos időpontban beszerzett dokumentumokból alkotva egy-egy nyilvántartási összesítést, így ez naprakészen tükrözi a könyvtár teljes állományának mennyiségét, értékét és a megkívánt szempontok szerinti statisztikai megoszlását. Fontos, hogy: az összesített és csoportos nyilvántartás két különböző forma, mert míg a csoportosan kezelt dokumentumok egyedi nyilvántartásba nem kerülnek, addig az összesítettben az egyediként és a csoportosként kezelt dokumentumok együttesen szerepelnek, az egyedi nyilvántartásokat nem helyettesítheti az összesítés, mivel ez csak az állomány egészének alakulásáról belső munkaeszközként ad képet, pl. a tételes állományellenőrzéshez nem alkalmas. 2.
Olvasószolgálati nyilvántartás
2.1 A könyvtárhasználók nyilvántartása Az iskolai könyvtár az 1997. évi CXL. Tv. 57. § (1) alapján regisztrálja a használókat (tanulókat, dolgozókat): név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, tanuló azonosító száma, aláírás. Az adatokban bekövetkezett változást az iskola titkársága jelzi az iskola könyvtárosának. Az olvasó a beiratkozáskor megismeri a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtárhasználat szabályait és anyagi felelősséget vállal a kölcsönzött könyvekért. Minden beiratkozott tanuló neve és egyéb adata bekerül a kölcsönző füzetbe. Egész tanévben, folyamatosan be lehet iratkozni. Az olvasók és a kölcsönzés nyilvántartása erre a célra kialakított nyomtatott füzetekben történik. A kikölcsönzött dokumentumok (1-2 példány), a tankönyvek kívül 3 hétig lehetnek a tanulóknál. A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ben meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. A pedagógusoknál – saját kérésükre és felelősségükre – tanév végéig maradhatnak a tanításhoz rendszeresen használt dokumentumok. 2.2.
Kölcsönzés nyilvántartása
A kölcsönzés nyilvántartása erre a célra kialakított nyomtatott füzetekben történik.
215
3.
Állományfeltárási rendszer
Katalógusok Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda könyvtára nem rendelkezik katalógussal, mivel újonnan létesült könyvtár, és 2013 szeptemberétől valószínű számítógépet kap. Amenynyiben a számítógépet megkapjuk, akkor számítógépes katalógust fog építeni a könyvtár. A katalógus építésének szabályait az dönti el, melyik integrált könyvtári rendszert vásárolják meg a könyvtár számára. Az állomány feltárása jelenleg a címleltárkönyv segítségével, a könyvtárban való eligazodás pedig a különböző könyvtári feliratok, eligazító táblák segítségével történik. 4.
Az állomány raktározása
Iskolánk könyvtárában a dokumentumok elhelyezését az igények, és még inkább a lehetőségek határozzák meg. Az olvasók számára legcélszerűbb a szabadpolcos elrendezés, de a dokumentumok kis hányadát-audio-vizuális dokumentumok, térképek - zárt, szekrényben helyezzük el. Iskolai könyvtárunk a szabadpolcos elrendezésnél az ETO szakrendet követi. Eszerint a szépirodalmi műveket a szerzők betűrendjében, szerző hiányában vagy sok szerző esetén a cím kezdőbetűje alapján tárolja. A szakirodalom elhelyezése az ETO osztályai szerint történik, azon belül szerző vagy cím betűrendje alapján. A raktározási rend a szabadpolcos elrendezés esetén a következő: - a szakirodalmi művek rajtári jelzete kétsoros. A felső sor az ETO szakjelzet alapján megállapított háromjegyű szám, amely a dokumentum tartalmára utal. Az alsó sor a betűrendi jelzet. - Szépirodalmi mű esetén egysoros a jelzet. A szerző vagy cím első betűje és egy kétjegyű szám, ami a betűn belüli sorrendet mutatja. Állományegységek: - kézikönyvtár - ismeretközlő irodalom - szépirodalom - audiovizuális dokumentumok (VHS kazetták és DVD-k).
216
3. sz. melléklet. A könyvtár Katalógusszerkesztési szabályzata
Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda Könyvtára nem rendelkezik katalógussal, mivel újonnan létesült könyvtár, és a következő tanévtől (2013/2014) számítógépet fog kapni. Mivel a számítógéphez integrált könyvtári rendszert is vásárolnak, annak moduljai között lesz lehetőség számítógépes katalógus építésére, ezért erre a rövid időre nem célszerű elkezdeni a cédulakatalógus építését. A megvásárolt integrált könyvtári rendszer típusa alapján készítjük el katalógus-szerkesztési szabályzatunkat.
217
4. sz. melléklet. Az iskolai könyvtár Könyvtárhasználati szabályzata 1.
A kölcsönözhető állományrész könyvtárhasználati szabályzata
1.1.
Beiratkozás Egész tanévben, folyamatosan be lehet iratkozni. Az olvasók és a kölcsönzés nyilvántartása erre a célra kialakított nyomtatott füzetekben történik. A kikölcsönzött dokumentumok (1-2 példány) a tankönyvek kivételével 3 hétig lehetnek a tanulóknál. A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZben meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. A pedagógusoknál – saját kérésükre és felelősségükre – tanév végéig maradhatnak a tanításhoz rendszeresen használt dokumentumok.
1.2.
Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumok kölcsönzése csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítés után lehetséges. Az átvételt, a kölcsönző aláírásával hitelesíti. A kölcsönzés módja: - Az olvasók és a kölcsönzés nyilvántartása erre a célra kialakított nyomtatott füzetekben történik. - A kikölcsönzött dokumentumok (1-2 példány) a tankönyvek kivételével 3 hétig lehetnek a tanulóknál. A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ben meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. - A pedagógusoknál – saját kérésükre és felelősségükre – tanév végéig maradhatnak a tanításhoz rendszeresen használt dokumentumok. - Rögzítjük az egyidejűleg kikölcsönzött dokumentumok számát és a kölcsönzés időtartamát. A kölcsönző személy (tanuló, pedagógus vagy az iskola más dolgozója) felelős a kikölcsönzött dokumentumokért. Az olvasó által kikölcsönzött és a kölcsönzőnél megsemmisült, megrongálódott dokumentumok esetében az eljárás a következő: Ha a dokumentum elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült, a kölcsönző személy azt pótolni köteles. Ha kapható a dokumentum, akkor azzal történjék a pótlás. Ha nem kapható, akkor a könyvtáros tanár által meghatározott más kiadvánnyal lehet pótolni. A nyitva tartás napi időszakát a legszélesebb olvasókörünk igényei alapján határozzuk meg, azaz tanítási idő után, illetve a szabadidős tevékenységek idején. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumok kölcsönzése csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítés után lehetséges. Az átvételt a kölcsönző aláírásával hitelesítjük.
1.3.
Elveszett könyvekkel kapcsolatos teendők Ha a dokumentum elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült, a kölcsönző személy azt pótolni köteles. Ha kapható a dokumentum, akkor azzal történjék a pótlás. Ha nem kapható, akkor a könyvtáros tanár által meghatározott más kiadvánnyal lehet pótolni.
218
1.4.
Helyben használat A helyben használat tárgyi és személyi feltételei adottak intézményünkben. Az olvasóhely biztosított, nyitvatartási időben könyvtáros tanár áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, valamint a technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem rögzítjük. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - az olvasótermi, kézikönyvtári állomány, - a különgyűjtemények. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik.
1.5.
Csoportos könyvtárhasználat Az osztályok, tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, szakkörvezetők, szaktanárok foglalkozásokat tarthatnak. Ezen foglalkozások időpontját a foglalkozást tartó pedagógusnak előre be kell jelenteni a könyvtáros tanárnak, vagy az igazgatónak.
2. A nem kölcsönözhető dokumentumok könyvtárhasználati szabályzata Az iskolai könyvtár fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. A könyvtár használata az iskola tanulói és dolgozói számára ingyenes. A tanuló-, és a munkaviszony megszüntetése előtt kötelesek a náluk lévő kikölcsönzött dokumentumokat visszahozni a könyvtárba. A könyvtárhasználat módjai: helyben használat, kölcsönzés, csoportos használat. Helyben használat: A helyben használat tárgyi és személyi feltételei adottak intézményünkben. Az olvasóhely biztosított, nyitvatartási időben könyvtáros tanár áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, valamint a technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem rögzítjük. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - az olvasótermi, kézikönyvtári állomány, - a különgyűjtemények. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 3.
Tájékoztatás
A könyvtáros tanár feladata a könyvtárhasználók tájékoztatása. Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátításában, segíti az olvasókat kérdések megoldásában, egy-egy témához irodalmat ajánl. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, adatszolgáltatást, esetenként irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiát készít. A nevelőtestülettel együttműködésben segíti a tanulókat a szellemi technikák elsajátításában.
219
4.
A könyvtár nyitvatartása
A nyitvatartási idő megegyezik a kölcsönzési idővel. Ez: a köznevelési törvényben meghatározottak alapján történik, amikor minden tanuló kölcsönözhet, vagy helyben használhatja a könyveket. Nevelőkkel egyeztetve, könyvtári óra tartásánál tanítási idő alatt bármikor használható a könyvtár. Nyitvatartási idő: Hétfő: 1330-1415 Kedd: 1330-1415 Szerda: 1330-1415 Csütörtök: 1330-1415 Péntek: 1330-1415
Újfehértó, 2013. március 27.
……………………………………… könyvtáros
220
5. sz. melléklet. A könyvtáros tanár munkaköri leírása 1.
A könyvtáros/tanár jogállása
Személyi feltételek (munkakör, képzettség, besorolás): A könyvtáros tanár az iskolai könyvtári szolgáltatásokért felelős pedagógus, aki megfelelő felsőfokú pedagógus végzettséggel és felsőfokú könyvtárosi szakképzettséggel rendelkezik. (Ld. Köznevelési törvény) A könyvtáros tanár pedagógus besorolású, az iskola nevelőtestületének tagja. Könyvtári munkakörét a munkaidő teljes egészében, vagy másik szakja néhány órában való tanítása mellett is elláthatja. 2.
A könyvtáros/tanár munkaideje
Amennyiben a könyvtáros főállásban látja el könyvtárosi munkakörét, úgy a kötelező óraszáma heti 40 óra. A könyvtáros tanár a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat, mely ebben az esetben heti 22 óra. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része 70 %-a – a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára, iskolai kapcsolattartásra, a további 30 %-a a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá pedagógus munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására, továbbképzésre, önképzésre szolgál. Amennyiben részmunkaidős könyvtáros látja el a könyvtárosi teendőket, abban az esetben a könyvtárban töltött heti munkaidő 22 óra, ebből kölcsönzési idő heti 11 óra, belső könyvtári munkára 3,5 óra és iskolán kívüli könyvtári munkára, kapcsolatépítésre, továbbképzésre, önképzésre 1,5 óra biztosítását írja elő a törvény. A könyvtáros alkalmazásában 2013 év szeptemberétől változás fog beállni. 3.
A könyvtáros/tanár munkaköri feladatai
3.1.
A könyvtár vezetésével összefüggő feladatok
Az iskola igazgatójával és a nevelőtestülettel közösen készíti el a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét. Könyvtári statisztikát készít, tájékoztatja a nevelőtestületet a tanulók könyvtárhasználatáról. Jelentéseket készít a könyvtári szükségletekről, javaslatokat ad a könyvtári költségvetés készítéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári költségvetési keret tervszerű, gazdaságos felhasználását. Végzi a könyvtári iratok kezelését. Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleten képviseli a könyvtárat. Részt vesz szakmai értekezleteken, a könyvtáros tanárok számára szervezett továbbképzéseken.
221
3.2.
Szakmai feladatok
3.2.1. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem Végzi az állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását, vezeti a megrendelések, beszerzési összegek felhasználásnak nyilvántartásait. Végzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat. Az iskola oktatási-nevelési programjából kiindulva lehetőségeihez mérten biztosítja a tanítási –, tanulási folyamathoz és a szabadidős tevékenységhez szükséges forrásanyagokat. Az állománygyarapítás mellett folyamatosan végzi a szükséges állományapasztást. Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról. Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki akadályozza. Előkészíti, és segítséggel lebonyolítja a rendeletben előírt időben történő (időszaki vagy soronkívüli) leltározást. Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést. 3.2.2. Olvasószolgálat, tájékoztatás Segítséget ad a dokumentumok kiválasztásában, az információk közötti eligazodásban, az információk kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátításában. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, adatszolgáltatást, esetenként irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiát készít. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat, figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. 3.3.
Könyvtárpedagógiai tevékenység:
Biztosítja a pedagógusok és a tanulók számára az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, tájékoztató apparátusát, szolgáltatásait. Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. A könyvtárhasználatra épülő szakórák tervezésében, előkészítésében aktívan részt vesz. 3.4.
Egyéb feladatok
Kapcsolattartás A nevelőtestülettel együttműködésben segíti a tanulókat a szellemi technikák elsajátításában. Jó kapcsolatot épít és tart fenn a település más iskolai könyvtáraival és a települési könyvtárral.
222
6. sz. melléklet. Tankönyvtári szabályzat
1. A tartós tankönyv fogalma: A tartós tankönyv fogalmának értelmezésében a 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről a meghatározó. E szerint tartós az a tankönyv, mely tartós használatra készült tankönyv az a tankönyv, amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használják, feltéve, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vállalja - atlasz esetén legalább három évre, tankönyv, szöveggyűjtemény, szótár, kislexikon esetén legalább öt évre - a tankönyv változatlan kiadását. 2. A gyarapításra vonatkozó elvek: A támogatási normatív összegek 25 %-át a törvény szerint az iskolai könyvtárra kell fordítani. De ebből nem vásárolható bármi! (Munkafüzet, munkatankönyv semmiképpen nem!) A könyvtár állományába ebből az összegből a kötésében is tartós, több évig felhasználható és tartalmában is tartós témájú tankönyveket lehet és kell megvásárolni: térképek, atlaszok, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, szótárak, függvénytáblák, helyesírási szabályzatok, az iskolában használt kötelező és ajánlott olvasmányok, stb. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. 3. A törlés módja, rendszere: Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan (évente legalább egy alkalommal) ki kell vonni az elavult, fölöslegessé vált és elhasználódott dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elvesztett és térített dokumentumokat. A kölcsönző személy (tanuló, pedagógus vagy az iskola más dolgozója) felelős a kikölcsönzött dokumentumokért. Az olvasó által kikölcsönzött és a kölcsönzőnél megsemmisült, megrongálódott dokumentumok esetében az eljárás a következő: Ha a dokumentum elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült, a kölcsönző személy azt pótolni köteles. Ha kapható a dokumentum, akkor azzal történjék a pótlás. Ha nem kapható, akkor a könyvtáros tanár által meghatározott más kiadvánnyal lehet pótolni. 4. A tartós tankönyvek nyilvántartásának formái: - Egyedi nyilvántartásba kerülnek a kötelező és ajánlott olvasmányok, a szótárak, kézikönyvek, audiovizuális és elektronikus dokumentumok. - Időleges (brosúra) nyilvántartásba kerülnek a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönöznek ki.
223
5. A tankönyvtár kezelése, elhelyezési rendje, a tankönyvellátás felelőse: A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első tanév végére legfeljebb 25%-os, - a második év végére legfeljebb 50%-os, - a harmadik év végére legfeljebb 70%-os, - a negyedik év végére 100%-os lehet. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros tanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. A tankönyvek a könyvtárban külön polcon vannak elhelyezve. A tankönyvellátás felelőse a tankönyvfelelős. 6. A tankönyvtár feltárásának módja, mélysége: A tankönyveket külön könyvtári polcon tartjuk, évfolyamonként és tantárgyanként rendszerezzük. 7. A kölcsönzés szabályai A könyvtár nyitvatartási ideje megegyezik a kölcsönzési idővel. Ez: a köznevelési törvényben meghatározottak alapján történik, amikor minden tanuló kölcsönözhet, vagy helyben használhatja a könyveket. Nevelőkkel egyeztetve, könyvtári óra tartásánál tanítási idő alatt bármikor használható a könyvtár. 7.1. A kölcsönzés időhatára: - Több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb 6 év, - egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1-től június 15-ig, - tankönyvet csak egész évre kehet kölcsönözni, kivétel, ha a tanuló jogviszonya megszűnik az intézménnyel, - a tanuló köteles az adott tanév július 1-ig leadni tankönyveit, ez időpont után írásbeli felszólítás küldhető, a tanuló a könyvek értékének kifizetésére kötelezhető. 7.2. A kölcsönzés nyilvántartása: Az olvasók és a kölcsönzés nyilvántartása erre a célra kialakított nyomtatott füzetekben történik. A kikölcsönzött dokumentumok (1-2 példány) a tankönyvek kivételével 3 hétig lehetnek a tanulóknál. A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ben meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. A pedagógusoknál – saját kérésükre és felelősségükre – tanév végéig maradhatnak a tanításhoz rendszeresen használt dokumentumok.
224
Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata
Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendje szabályozására: - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, - 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, - 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A szabályzat hatálya kiterjed: - a közoktatási intézményre, - az iskola tanulóira, - az iskola pedagógusaira, más alkalmazottaira, - az iskola tanulóinak szüleire, - a tankönyvellátásban részt vevő kiadóra, forgalmazóra. I. rész A tankönyvmegrendelés előkészítése, a tankönyvtámogatás 1. Alapfogalmak 1.1. Tankönyv: az a könyv, melyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak. Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett, vagy elektronikus adathordozón (pl. CD, videokazetta, floppylemez stb.) rögzített kiadvány (a továbbiakban együtt: könyv), illetve a digitális tananyag nyilvánítható. 1.2. Tartós tankönyv: az a tankönyv (szöveggyűjtemény, atlasz, szótár stb.), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használják. 3. Tankönyv forgalmazói tevékenység: a tankönyv iskolai tankönyvrendelés teljesítése keretében történő eljuttatása a felhasználók (iskolák, szülők, tanulók) részére. 2. Az alkalmazandó tankönyvek kiválasztása 2.1. Az intézményvezető feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban Az intézményvezető, illetve az intézményvezető által megbízott személy (a továbbiakban: iskolaigazgató) feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. Az intézményvezető biztosítja az intézményen belül azt, hogy a pedagógusok az internetet is igénybe vegyék a tankönyvkínálat megismerése céljából. 2.2. A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A pedagógusok az intézményvezető által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát. 225
A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: - szakmai, valamint - anyagi, költségvetési szempontok, - annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg. 2.2.1. Szakmai szempontok figyelembe vétele A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. 2.2.2. Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. 2.2.3. A választott tankönyv megváltoztathatatlanságának figyelembe vétele Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna. 3. A tankönyvrendelés előkészítése 3.1. A normatív kedvezmények biztosítása a tankönyvrendelés során Az ingyenes tankönyvellátás biztosításáért – a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet alapján a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről az iskola intézményvezetője tartozik felelősséggel. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre minden olyan tanuló számára, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt és: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy f) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül A 2015/2016-os tanévben az 1-3. évfolyamon minden tanuló ingyenesen kapja a tankönyvet, majd ettől felmenő rendszerben. A tankönyvek ingyenes rendelkezésre állásának biztosítása történhet: - iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, - napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételével, - használt könyvek biztosítása útján, illetve - tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján.
226
3.2. A tankönyv megrendelési javaslat véleményeztetése Az előző szempontok alapján összeállított tankönyv megrendelési javaslatot az iskolaigazgató véleményezteti - az iskolaszékkel, - az iskolai szülő szervezettel (közösséggel) és az iskolai diákönkormányzattal. Az intézményvezető a véleményeket írott formában szerzi meg. A véleményeket áttekinti, s indokolt esetben a szakmai munkaközösséget, illetve a pedagógusokat tájékoztatja a véleményekről. Ezt követően lehetőséget ad az érintetteknek arra, hogy a korábbi javaslatukat megváltoztassák. Az intézményvezető mérlegeli az új javaslatokat, majd dönt arról, hogy korrigálja-e a tankönyv megrendelési javaslatot. Döntéséről értesíti az érintetteket. 3.3. A tankönyv megrendelési javaslat összeállítása Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy évfolyamonként, osztályonként, csoportonként rendelkezésre álljon a tankönyvcsomag. 4. A kedvezményekre vonatkozó igények felmérése Az iskolaigazgató tankönyvkedvezmények felmérési feladatainak ellátására felelőst jelöl ki. A felelős feladata az, hogy ellássa a tankönyvellátással kapcsolatos normatív kedvezmény igényléssel kapcsolatos: - tájékoztatási, - igényfelmérési, valamint - igény összegyűjtési feladatokat. A felelős számára rendelkezésre bocsátja az évfolyamonként, indokolt esetben osztályonként, csoportonként összeállított tankönyvcsomag adatokat. A felelős megszervezi a tanulók, illetve a szülők tankönyvcsomagokról való tájékoztatását. A tájékoztatást úgy kell megszervezni, hogy az érdekeltektől az iskola részére visszaérkezzen az információ, hogy a tanuló számára összeállított tankönyvcsomagból: - mely könyveket kívánja megvásárolni, - mely könyveket kíván használt könyvként megvásárolni, illetve - mely könyvek tekintetében könyvet kölcsönözni, - mely könyvekre nem tart igényt, mivel rendelkezik vele. A tájékoztatás mellett gondoskodik arról, hogy a tanulók, illetve a szüleik tájékoztatást kapjanak a tankönyv kedvezmények rendszeréről. 4.1. Az iskolában tanulói jogviszonnyal már rendelkezők tankönyvkedvezményei iránti igények felmérési rendje A tankönyvkedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentés időpontja minden év november 15e. Az igény bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a felelős gondoskodik arról, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli tájékoztatást kapjon az igény bejelentési határidőről, valamint: - az igénybe vehető normatív kedvezményekről, és a normatív kedvezményen túl is igénybe vehető kedvezményekről, ha az iskola állapított meg ilyen kedvezményeket. - arról, hogy a kedvezményeket mely formanyomtatványon lehet benyújtani, - arról, hogy a formanyomtatványokhoz hogyan lehet hozzájutni, - arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni.
227
Az iskola által meghatározott, normatív kedvezményen túli kedvezményekről az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját, és az igénylés elbírálásának elveit. A felelős gondoskodik arról, hogy a szükséges formanyomtatványok rendelkezésre álljanak, hogy az igénylők a nyomtatványokhoz hozzájussanak. A felelős összegyűjti a beérkező igényeket. 4.2. Az iskolába belépő új osztályok tanulói tankönyvkedvezmény iránti igényeinek felmérési rendje A tankönyv kedvezményekkel kapcsolatos igénybejelentés időpontja a beiratkozás napja. Az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal a felelős gondoskodik arról, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő írásbeli tájékoztatást kapjon az igény-bejelentési határidőről, valamint: - az igénybe vehető normatív kedvezményekről, és arról, hogy az iskola a normatív kedvezményen túl is állapíthat meg kedvezményt, - arról, hogy a kedvezményeket mely formanyomtatványon lehet benyújtani, - arról, hogy a formanyomtatványokhoz hogyan lehet hozzájutni, - arról, hogy milyen okmányokat kell bemutatni. A felelős gondoskodik arról, hogy a szükséges formanyomtatványok rendelkezésre álljanak, hogy az igénylők a nyomtatványokhoz hozzájussanak. A felelős összegyűjti a beérkező igényeket. 4.3. Az igények áttekintése alaki és tartalmi szempontból Az igényeket azok átvételekor ellenőrizni kell alaki és tartalmi szempontból. Hiányos kitöltés esetében segíteni kell a kitöltésben. Az igények átvételekor ellenőrizni kell, hogy a szükséges dokumentumokat az igénylő bemutatta-e, s az azokon szereplők megfelelnek-e a kedvezménynyújtási feltételeknek. Ha a dokumentumok bemutatásra kerültek, és megfelelőnek bizonyultak, akkor az igénylésen az igazgató, illetve az általa felhatalmazott személy e tényt rögzíti. Azok az igények, melyekhez a dokumentumokat nem mutatták be, vagy azok nem feleltek meg a feltételeknek, rögzíteni kell ezt a tényt, s azokat tényleges igényként kezelni nem lehet. 5. A kedvezményekre érkezett igények összesítése A normatív kedvezményre való igény összesítése során az összesítést az alábbi rendben kell végezni: - osztályok szerinti összesítés, - évfolyamonkénti összesítés; - iskola szintű összesítés. 6.Az érintett szervek tájékoztatása a kedvezményekre benyújtott igényekről és a tankönyvtámogatás összegéről Az iskolaigazgató a kedvezményekre benyújtott igényekről és a tankönyvtámogatás összegéről tájékoztatja: - a nevelőtestületet, - az iskolaszéket, (iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezetet (közösséget), valamint a diákönkormányzatot). 228
7.
Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatás felhasználása
Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből: - támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá - támogatás nyújtható a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához. A normatív hozzájárulásból: - elsősorban az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, - a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. 8.
A tankönyvtámogatás módjának meghatározása
Az igazgató elkészíti a kedvezményekre vonatkozó igények osztályonkénti, és iskolai szintre elkészített összesítését, valamint azt a felmérést, mely tartalmazza, a tanulók új tankönyv, használt tankönyv, valamint tankönyv kölcsönzési igényét. A tankönyvtámogatás módjának meghatározásakor figyelembe veszi a korábbi belépő évfolyamok tankönyv és kedvezmény iránti igényeit, valamint a várható létszám adatokat. Az osztályfőnökök bevonásával értesíti a tankönyvtámogatás módjáról az érintett tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A tankönyvtámogatás módjának meghatározásakor a tankönyvcsomagokhoz igazodva meghatározza, hogy mely tankönyveket milyen példányszámban kívánja megvásárolni: - az iskolai könyvtár számára, illetve - az igénylőknek ingyenes tankönyvellátásként. 9.
A tankönyvmegrendelés összeállítása
Az iskolaigazgató gondoskodik a tankönyvmegrendelés összeállításáról. Az összeállítás során az igazgató figyelembe veszi: - a tanulók, szülők által jelzett új tankönyv igényeket, - az iskolai tankönyvtámogatás felhasználási módja meghatározása alapján megvásárolandó további könyveket, - az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát. A tankönyvmegrendelés összeállításának határideje minden év február 15-e. A tankönyvmegrendelés összeállításának véglegesítése előtt a rendelést ismételten át kell tekinteni abból a szempontból, hogy a tankönyvrendelés alapján az iskola minden tanulója részére biztosítani tudja-e a tankönyvhöz jutás lehetőségét: - új tankönyv vásárlásával, - tankönyvtámogatással,- a könyv iskola általi megvásárlásával és a tanuló számára történő ingyenes átadással, - tankönyvkölcsönzéssel – a könyvtári állományból, - tankönyv napközis, illetve tanulószobai hozzáférésével. 10.
A kölcsönözhető könyvek jegyzékének közzététele
Az iskolaigazgató gondoskodik arról, hogy minden év június 10-éig közzétételre kerüljenek azoknak: - a tankönyveknek, - az ajánlott és kötelező olvasmányoknak 229
a jegyzéke, melyeket az iskola könyvtárából a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzétételről a helyben szokásos módon, legalább az iskolai faliújságon való hirdetmény kifüggesztésével kell gondoskodni. II. rész A tankönyvellátás rendje 1. Az iskolai tankönyvellátás rendjére vonatkozó döntés Az iskolai tankönyvellátás rendjében kell meghatározni a tankönyvellátási feladatok végrehajtását. A tankönyvellátás rendjéről évente az igazgató dönt. Az iskolaigazgató döntéselőkészítő és végrehajtó tevékenységet végez. A nevelőtestület a továbbiakban szabályozottak figyelembe vételével köteles meghozni döntését. 2. A tankönyv ellátásban közreműködők kijelölése Az iskolai tankönyvellátás rendjében meghatározásra kerül, hogy a tankönyvellátásban kiknek és hogyan kell részt venniük: - meghatározásra kerül a tankönyvfelelős, - tankönyv értékesítési feladatok ellátása esetében meghatározzák a tankönyvértékesítésben közreműködő személyt. Az iskolaigazgató gondoskodik arról, hogy az érintett személyek tényleges kijelölése és megbízása megtörténjen. 3. Az iskolai tankönyvellátás keretében ellátandó feladatok Az iskolai tankönyvellátás keretében biztosítani kell, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatóak legyenek. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és azt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált – az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. Az iskolai tankönyvellátás során el kell látni a következő feladatokat: - tankönyv beszerzése, - tankönyv tanulókhoz való eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátási feladatok elláthatóak: - csak az iskola közreműködésével, - az iskola részvételével és az iskolán kívüli szervezetek bevonásával. Felelősségi szabályok: - a tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel – függetlenül attól, hogy a feladatokat, vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak átadja-e vagy sem. A tankönyvellátási feladatok végrehajtása Az iskola tankönyvellátás feladatainak végrehajtása az alábbiak szerint történhet: - csak az iskola végzi a tankönyvellátás feladatainak végrehajtását, - az iskola nem, vagy csak részben látja el a tankönyvellátási feladatait. 230
Az iskolaigazgatónak év vége előtt javaslatot kell tennie a korábbi évek tapasztalatai alapján, hogy a tankönyvellátási feladatokat a következő évben hogyan lenne célszerű megoldania. A kidolgozott javaslatot célszerű az iskolaigazgatónak előzetesen véleményeztetnie: - a nevelőtestülettel, - az iskolaszékkel (iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezettel, illetve a diákönkormányzattal.) A nevelőtestület a tankönyvellátás rendjében határozza meg azt, hogy az iskola milyen feladatokat lát el a tankönyvellátás megszervezése során. 4. Tankönyvellátási szerződés kötése Az iskolaigazgató a tankönyvellátási szerződés megkötése érdekében tájékozódik a tankönyvforgalmazókról, megkeresi azokat, melyek garantálják azt, hogy a tankönyvek az iskola által meghatározott időpontban a tanévkezdéskor rendelkezésre állnak, illetve, hogy az év közben jelentkező igényeket is zökkenőmentesen kielégítik. Az iskolaigazgató javaslatot tesz a nevelőtestület számára a megfelelőnek tartott tankönyvforgalmazókról, az általuk vállalt szerződési feltételekről. A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. Szerződéskötés előtti feladatok A tankönyvellátási szerződés előtt: - ellenőrizni kell, hogy az érintett forgalmazó rendelkezik-e a kiadótól kapott igazolás alapján a tankönyv forgalmazásának jogával, - az iskolaigazgatónak, illetve megbízottjának be kell szereznie az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértését. A szerződés tervezet tartalmi ellenőrzése A tankönyvellátási szerződés megkötése előtt ellenőrizni kell, hogy az tartalmazza e a jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemeket. A nevelőtestület és az igazgató együttesen gondoskodnak arról, hogy minden, az iskolai tankönyvellátásban forgalmazóként meghatározásra került forgalmazóval a fent meghatározott határnapig a tankönyvellátási szerződés megkötésre kerüljön. A szerződés hiányában a tankönyvellátási feladatokat a forgalmazóval nem lehet ellátatni. A tankönyvellátási szerződésre vonatkozó egyéb szabályok Tankönyvellátási szerződést lehet több évre is kötni. A tankönyvellátási szerződésben lehetőség szerint több évre előre ne kerüljön konkrét megrendelési darabszám meghatározásra, mivel a tényleges igények jelentősen változhatnak az évek során. A tankönyvellátási szerződésben a kötelező elemeken túl más területre vonatozóan is ki lehet térni. A tankönyvellátási szerződést az iskola nevében az iskolaigazgató írja alá, mivel ő képviseli az iskolát. 5. Adatszolgáltatás a tankönyvforgalmazó részére Az iskola gondoskodik arról, hogy a tankönyvforgalmazó részére a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást biztosítsa. Az iskola a kötelező adatszolgáltatás keretében a tankönyvforgalmazónak átadja a tanulók következő adatait: 231
- tanuló neve, - diákigazolvány száma, - diákigazolvány hiányában a tanuló anyja neve és a születési ideje, - az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételéhez kapott támogatás összege. Ha az iskola a tankönyvek vásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, erről értesítést küld a tankönyvforgalmazónak. 6. Tankönyv értékesítési feladatok A tankönyv értékesítési feladatok ellátása történhet: - az iskola közreműködésével, illetve - a tankönyvforgalmazó által. Ha az iskola a tankönyvellátási szerződésben vállalta, hogy a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi és a tankönyvforgalmazó nevében értékesíti azokat, akkor köteles arról gondoskodni, hogy az értékesítés feltételei fennálljanak. 6.1. Az értékesítés feltételeinek biztosítása Az értékesítés feltételeiként gondoskodni kell: - az átvett könyvek biztonságos tárolási, őrzési feltételeinek biztosításáról, - a könyv értékesítési helyének biztosításáról, azaz megfelelő helyiség rendelkezésre bocsátásáról, - a szülők, tanulók értesítéséről az értékesítés időpontjával és helyszínével kapcsolatban. A tankönyvek biztonságos tárolási, őrzési feltételeinek biztosítása Az iskolaigazgató a tankönyvfelelős bevonásával gondoskodik arról, hogy a tankönyvek az iskolán belül biztonságos helyen őrzésre kerüljenek. A biztonságos őrzés érdekében az iskolaigazgató elrendelheti az őrzési célú ügyelet tartását. Az értékesítési hely biztosítása Az iskolaigazgató a tankönyvfelelős javaslatára kijelöli azt a helyiséget, ahol a tankönyv értékesítést bonyolítani kell. A helynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tankönyvcsomagok elhelyezésre kerüljenek, a tanulóktól és szülőktől a tankönyvek áraként átvett összegek biztonságosan tárolhatóak legyenek. A tankönyv értékesítésre vonatkozó tájékoztatás megadása Az iskolaigazgató és a tankönyvfelelős megszervezik a tanuló, a kiskorú tanuló szülője tájékoztatását: - a tankönyv értékesítésének helyszínéről, valamint - a tankönyv értékestés időpontjairól. A tájékoztatás formája az iskolai hirdetmény lehet, melyet az értékesítési időpont előtt legalább 10 nappal ki kell függeszteni. 6.2. A tényleges értékesítés A könyveket a tankönyvfelelős a tankönyv értékesítés meghirdetett helyszínén és időpontjában tankönyvcsomagok előre történő összeállításával értékesíti.
232
A tankönyv árát beszedi azoktól, akik normatív kedvezményben, illetve a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményben nem részesülnek, s ezért a tankönyvek teljes árát kötelesek kifizetni. A tankönyvek átadásáról osztályonként név szerinti nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban jelöli a fizetett tankönyv vételárát, valamint bejegyzi a kedvezményre való jogosultságot. A tankönyvfelelős teljes anyagi felelősséggel tartozik az általa beszedett tankönyvek vételáráért. A tankönyvfelelős a beszedett vételárral elszámol a tankönyvforgalmazónak. 6.2.A tankönyv értékesítésben közreműködő díjazása Ha a tankönyvforgalmazó az iskolának az értékesítésben való közreműködésért anyagi ellenszolgáltatást biztosít, a díjazás összegét a tankönyvforgalmazónak a tankönyvellátási szerződés szerint kell kifizetnie az iskola részére. Az értékesítésért járó díjazás iskola részére való biztosításának tényét az iskolaigazgatónak kell figyelemmel kísérnie. A díjazás összegéből a tankönyv-értékesítésben közreműködő személy és a tankönyvfelelős díjazását fizeti ki - kivéve, ha a feladatellátásban való közreműködés valamelyikük munkaköri feladata. Az iskolaigazgató a tankönyvfelelőssel - ha a feladat ellátásáért díjazás illeti meg - megbízási szerződést köt a tankönyvekkel kapcsolatos feladatok ellátására. A megbízási szerződést az aktuális tanévvel kapcsolatos tankönyvellátási feladatellátásra, és nem időtartamra kell kötni. 6.4. A tankönyvtámogatás összegének kezelése A tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át. (A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki.) 7. A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. 8. A tankönyv és tartós tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 8.1.Használati jog biztosítása Ha az iskola a tankönyvet, szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet tenni. 8.2. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával kapcsolatos szabályok Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A kártérítés összegének tekintetében az iskola a házirendben foglalt előírásoknak megfelelően köteles eljárni. 233
Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz a tanuló részére értékesíthető. 9. Összeférhetetlenségi szabályok A tankönyvellátással kapcsolatban az alábbi területre terjednek ki az összeférhetetlenségi szabályok: - a tankönyvkiadóra, forgalmazóra, - a tankönyvellátás szervezésében közreműködő iskolai alkalmazottra, - a tankönyvválasztásban közreműködő pedagógusra. 9.1. Tankönyvkiadót, forgalmazót érintő összeférhetetlenségi szabályok Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehető igénybe az a tankönyvkiadó, illetve az a forgalmazó: - amelyben az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja, valamint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója - üzletrésszel rendelkezik, vagy - részt vesz az ügyvezetésben, a felügyelő bizottságban, továbbá - amellyel az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. 9.2. Tankönyvellátás szervezésében közreműködő iskolai alkalmazott Nem vehet részt az iskolai tankönyvmegrendelés elkésztésében és az iskolai tankönyvellátás megszervezésében az iskolának az az alkalmazottja, aki a tankönyvforgalmazóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A tankönyvellátás szervezésében részt vevő iskolai alkalmazott a tankönyvkiadótól, tankönyv forgalmazótól nem fogadhat el – semmilyen formában - juttatást, - kedvezményt. III. rész Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 1. Pénzügyi bonyolítási feladatok 1.1. A tankönyvfelelős által beszedett összegek kezelése, könyvelése A tankönyvfelelősnek a beszedett tankönyvek áráról olyan megbízható nyilvántartást kell vezetnie, melyet a tankönyvforgalmazó elfogad, s amely alapján az eladott könyvekről és a beszedett összegekkel elszámol. A tankönyvfelelősnek az értékesített tankönyvek áráról számlát az iskola nevében nem szabad kiállítania, mivel nem az iskola tulajdonát képezik a könyvek. A tankönyvfelelős az értékesítés során: - a tankönyvforgalmazó nevében nyugtát ad, - annak a tanulónak, vagy szülőnek, akik a számlát kérnek, feljegyzi számla igényét és jelzi a tankönyvforgalmazónak, illetve a tankönyvforgalmazó nevében, a tankönyvforgalmazó számlatömbjében számlát állít ki. (Hogy melyik megoldást kell alkalmazni, azt a tankönyvellátási szerződésnek kell tartalmaznia.) 234
1.2. A tankönyvtámogatással kapcsolatos pénzügyi és nyilvántartási feladatok A tankönyvforgalmazótól ténylegesen átvett könyvek ára és a tankönyvfelelős által beszedett összeg közötti különbséget az iskola egyenlíti ki. A különbözetről a tankönyvforgalmazó számlát állít ki az iskola részére. A számla alapján részletező nyilvántartást kell készíteni a normatív tankönyvtámogatással való elszámolás érdekében. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt, hogy: - mely tanulók részesültek ingyenes tankönyvben úgy, hogy a könyv részükre átadásra került, - melyek azok a könyvek, melyek a napköziben, tanulószobán állnak a tanulók rendelkezésére, - melyek az iskolai könyvtár állományát gyarapító tankönyvek. Az ingyenes tankönyvben részesülők tankönyv átvételét a tankönyvfelelős által az értékesítéskor vezetett nyilvántartása igazolja – melyben a jogosultak aláírásukkal igazolják az átvételt. A napközibe, tanulószobába kiadott könyvek átvételét a napközis, illetve tanulószobai foglalkozást tartó pedagógusoknak kell igazolniuk. Az iskolai könyvtár állományát gyarapító tankönyveknek ténylegesen be kell kerülniük a könyvtár könyv állományába. A könyvtárnak írásban kell dokumentálnia a tankönyvek átvételét. 2. Hatályba léptető rendelkezések A szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit először a 2013/2014. tanév tankönyvellátása során kell alkalmazni. Mellékletek: - Felmérés a ……/…… tanévben alkalmazandó könyvek igényléséről - Normatív kedvezményekre vonatkozó igények összesítése …../….. tanévre ……… osztályra - Normatív kedvezményekre vonatkozó igények összesítése …../….. tanévre (intézményi szintű összesítés) - A tankönyvellátás rendje ……/…….. tanévre
235
Ssz.
Felmérés a ……./….. tanévben alkalmazandó könyvek igényléséről …… évfolyam……… osztály …………csoport osztályfőnök neve: ……………………………………………. Igények Használt KölcsöTanuló neve Új könyv könyvet nözni vásárlás igényel szeretné
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. Összesen: dátum: …………………………… tk. felelős
236
Nem igényli
Évfolyam
Osztály
Normatív kedvezményekre vonatkozó igények összesítése ……./….... tanévre (intézményi szintű összesítés) Kedvezmény feltétele* KedTanuló vezmén létyre joa) b) c) d) e) f) szám gosult
Összesen:
237
Kedvezmén yre nem jogosult
Megjegyzés*: a) tartósan beteg b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott d) három- vagy többgyermekes családban él e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
238
Normatív kedvezményekre vonatkozó igények összesítése ……./….... tanévre (osztály szintű összesítés) Kedvezmény feltétele* Ssz .
Tanuló neve
a)
b)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. Összesen:
239
c)
d)
e)
f)
Kedvezmény re jogosult
Kedvezmény re nem jogosult
Megjegyzés*: a) tartósan beteg b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott d) három- vagy többgyermekes családban él e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül A tankönyvellátás rendje a 2013/2014. tanévre A nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi CCCVII. törvény 7. § (1) bekezdése, valamint a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 23. § alapján az alábbiak szerint dönt a tankönyvellátás rendjéről. 1. Tankönyvellátásban közreműködő személy(ek) A nevelőtestület a tankönyvellátásban közreműködő személyként - tankönyvfelelős,* - a tankönyvfelelős személyén kívül további értékesítésben közreműködő személy* kijelölését tartja szükségesnek. A tankönyvellátásban közreműködő személyek a következők: név közreműködés jellege Habdák Szilvia
tankönyvfelelős
A tankönyv értékesítés során az értékesítéssel kapcsolatban a díjazás az alábbi főbb elvek, szempontok alapján történik: - az értékesítéssel kapcsolatos díjazásra csak azt az összeget lehet felhasználni, amelyet a tankönyvforgalmazótól az értékesítés díjazása fejében az iskola megkap, - a forgalmazótól megkapott díjazásnak csak azt a részét lehet a pedagógus díjazására fordítani, melyből már leszámításra kerültek az iskola tankönyvforgalmazással kapcsolatban felmerült költségei. Ha a tankönyvforgalmazásban több személy is részt vesz, akkor a díjazás kialakításánál figyelembe kell venni: - a feladatra fordított időt (munkaórákat), - a feladattal járó felelősséget. 2. A tankönyvellátás megszervezése során az iskola által ellátandó feladatok A tankönyvellátás megszervezése során az iskola az alábbi feladatokat látja el* (az érvénytelen részeket áthúzással törölni kell!): - gondoskodik a biztonságos tárolási, őrzési feltételek biztosításáról, - értékesítési helyet biztosít, - tájékoztatást ad az értékesítés helyszínéről és időpontjáról, 240
- közreműködik az értékesítésben, - gondoskodik a tankönyv értékesítésében, közreműködők díjazásáról, - gondoskodik a tankönyvtámogatás összegének kezeléséről. 3. A tankönyv forgalmazók kiválasztása A nevelőtestület az iskolai tankönyvellátás feladataink végrehajtására a mellékletben felsorolt tankönyvforgalmazókat jelöli ki. 4. A tankönyvellátási szerződésben meghatározandó speciális igények, elvárások A nevelőtestület az alábbiakban határozza meg azokat a területeket, melyekre vonatkozóan a tankönyvellátási szerződéseknek ki kell térniük: …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………
241
5. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz (2013/2014. tanév) Az intézmény neve: Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda címe: 4244 Újfehértó, Debreceni út 204. OM-azonosítója: ......................201658.................................. I. Normatív kedvezmény iránti igény A tanuló: neve:
osztálya:
lakcíme:
azonosító száma: diákigazolványszáma:
A szülő (gondviselő): neve:
lakcíme:
azonosító iratának száma: típusa:
Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem, vagy magatartás szabályozási zavarral) küzd, c) három- vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, e) nagykorú és saját jogán iakoláztatási támogatásra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. II. Igénylés további kedvezményekre Az iskola a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl más kedvezményt nem tud adni. Dátum: ................................................... szülő vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen - nem. Kelt: ....................................................... igazgató aláírása
242
Az 5. számú melléklet 2. oldala Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján minden évben az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap az iskolai terjesztési áron forgalomba kerülő tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a törvényekben meghatározottak szerint dönt. A tanuló (szülő) az iskolában - a család anyagi helyzetétől függően - ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek: a) tartósan beteg (szakorvos igazolja), b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), c) a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott [pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar jogosultság alapjául kizárólag a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. § (3) bekezdésében meghatározott - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó - szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye fogadható el], d) három- vagy többgyermekes családban él (a megállapított családi pótlék igazolja), e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja). Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. A felsoroltakon túl az iskola - hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A normatív támogatást az iskola teljes egészében is felhasználhatja tankönyvek vásárlására, amelyekkel az ingyenes tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel biztosítja. Lehetőség van arra, hogy az iskola a tanulók részére a tankönyvet: - iskolából történő kölcsönzéssel, - napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvekkel, vagy - a tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával biztosítja. Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, a több éven át is használható tankönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a normatív támogatásnak legalább 25%-át az iskola köteles ilyen módon felhasználni. Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni. Az iskolában kapja kézhez minden tanuló az igénylőlapot, amit minden év november 15-ig kell visszajuttatni. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az 243
igénylőlapot leadni. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni.
244
7. sz. melléklet. Könyvtárpedagógiai program
1. Az iskola szerkezete Az intézmény 8 évfolyamos általános iskola, évfolyamonként 1-2 osztállyal. Az iskola nevelési- oktatási céljai a Pedagógiai Programunkban meghatározottak. A kultúra és a műveltség átadása oly módon valósul meg intézményünkben, hogy a törvény által előírt Nemzeti Alaptanterv működési területeit építik magukba a tantárgyak tantervi szinten évfolyamokra, témákra, tanítási órákra bontva. A tantárgyi követelményrendszert az iskola helyi tanterve részletesen meghatározza. A tehetségfejlesztés, gondozás és felzárkóztatás részleteit a Pedagógiai Program fogalmazza meg. 2. A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét. 3. A könyvtár-pedagógiai program (stratégia) kialakítása A könyvtár-pedagógia helyi terve a NAT könyvtári követelményrendszerére épül, de nem azonos vele, maximálisan figyelembe veszi az intézmény sajátosságait és adottságait. Az egyes műveltségterületek helyi tervét az iskola vezetése és a tantestület a könyvtárossal együtt közösen készítik el. Az intézményvezetés biztosítja a tanulási, önművelési követelmények, elvárások megvalósításához az infrastrukturális feltételeket. A könyvtárossal közösen kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős az iskolavezetés, a könyvtáros és a tantestület hatékony együttmunkálkodásáért. 4. A könyvtáros feladatai A könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtáros szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárral épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy az iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlatközeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés. 5. A szaktanárok feladatai A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. A helyi könyvtár-pedagógiai program kidolgozásába be kell vonni a szaktanárokat is. Éppen ezért ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére. Ők a felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a médiatári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. 245
6. A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történjen a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Ellenkező esetben a hatékonyság erősen kétséges. Fontos a könyvtáros tanárral való rendszeres konzultáció, időpont egyeztetés, a szervezési kérdések megbeszélése, vagyis a különböző könyvtári foglalkozások (szakórák, napközis, tehetséggondozó stb.) gondos előkészítése. Alapvető követelmény, hogy minden tanulónak legyen helye, és tudjon jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanuló-kutató övezetében. Az eredményes és hatékony médiatári önművelés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű dokumentum (könyv, audiovizuális ismerethordozó) álljon a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csoportfoglalkozásokon. Fontos didaktikai követelmény, hogy lehetőleg mindig olyan dokumentumokat adjunk a foglalkozásokon a tanulók kezébe, melyek az életkori sajátosságaiknak legjobban megfelelnek, és amelyeket előzőleg már volt alkalmuk közelebbről tanulmányozni. 7. Az egyénhez igazodó tanulásirányítás normáinak a tervezése Alapvető követelmény, hogy a pedagógusnak a könyvtári feladatokat, gyakorlatokat kiválasztó munka- szervező tevékenysége mindig a tanuló teljesítményéhez igazodjon. A választott feladatok és munkaformák kellően motiváltak legyenek, a felfedezés, a rátalálás, önkifejezés élményével hassanak, és elégítsék ki a tanulók eltérő érdeklődését. A hatékonyság érdekében a könyvtári foglalkozásokban is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző munkaformáit (frontális, differenciált, csoport, egyéni). Külön tervezzük meg a közvetlenül irányított könyvtári csoportos, és az egyénre szabott önálló tanulói tevékenységeket. Olyan feladatokat is adjunk, amelyek segítik a helyes tanulásmódszertani jártasságok kialakítását. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy a különböző tanórákon megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó könyvtári ismeretekkel. Amikor a tanulók konkrétan megismerkednek a különböző dokumentumokkal (könyvek, képek, folyóiratok, audiovizuális ismerethordozók), azokat mindig adjuk a kezükbe, lapozzák át, tanulmányozzák, olvassák el a legfontosabb adatokat, tájékozódjanak tartalmukról, műfajukról, nézzék meg az illusztrációkat, ábrákat. A könyvtári gyűjtőmunkánál felhívjuk a figyelmüket arra, hogy minden esetben közölni kell a felhasznált források legfontosabb adatait (szerző, cím, impresszum). A feladatadás mindig érthető, világos és egyértelmű legyen. A tanulók rendszeresen gyakorolják a könyv- és sajtóolvasást, működjön a tanulói önellenőrzés. A könyvtári gyakorlatokat értékeljük (személyenként és csoportonként) folyamatosan. Alakuljon ki a tanulókban a különböző információhordozók rendszeres használatának igénye. 8. A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód Az iskolai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsoportok összetétele merőben eltérő, és nagyfokú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók viszonyulását könyvhöz, olvasáshoz, könyvtárhoz. E pedagógiailag nem elhanyagolható tényezőt a tervezéskor figyelembe kell vennie a könyvtárosnak és a tanárnak egyaránt. Alapvető pedagógiai cél, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás örömet, feloldódást hozó gyönyörűsége. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor.
246
9. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot – a könyvtári eszköztárra építve – számos háttér-információval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Éppen ezért valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és átadásra – szóban is írásban egyaránt – a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Az információszerzés különböző csatornái útján képes legyen a tovább építhető permanens önművelésre. Ennek érdekében el kell érni, hogy a szaktanárok beépítsék a tanítási programjukba (mikrotantervükbe) a könyvtár adta önművelési csatornákat. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő önálló információszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktárgyi kutatómunkára nevelés igénye. A helyi tantervben meg kell jelennie a könyvtárhasználatnak. Kívánatos, hogy korszerű pedagógiai módszertani kultúrával és megfelelő színvonalú, informatikai műveltséggel rendelkezzen a tantestület. Meghatározó az iskolai könyvtáros személye, aki egyéb szakmai feladatai mellett kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját és felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszer eredményes megvalósításáért. Alapfeltétel egy működő könyvtári infrastrukturális háttér. Összetevői a következők: fogadóképes iskolai könyvtár (a működési feltételek törvényes biztosítéka); korszerű kézikönyvtári állomány, amely a NAT fő műveltségterületeinek eredményes oktatásához nélkülözhetetlen alapdokumentumokat tartalmazza (könyv, folyóirat, AV, CD, multimédia); médiatári számítógépes háttér (adatbázis, multimédia, Internet). 10. Az önművelés, könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga 10.1. Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. 10.2. Dokumentumismeret és -használat Ismerje meg a tanuló, és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médi-
247
ákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. 10.3. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg, és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. 10.4. Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek). 10.5. Időtervek, órakeretek tervezése A könyvtári foglalkozásokat előre ütemezni kell. Az időkeretek ütemezése – kellő szaktanári egyeztetéssel – a könyvtáros feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának megoszlása hozzávetőlegesen 40%-a könyvtáros tanári feladat (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), 60%-a szaktanári feladat (pl. a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközei). 10.6. Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik: – az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai – könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök – audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, Internet, multimédia) – Nemzeti alaptanterv – az elkészített vagy adaptált könyvtár-pedagógiai helyi tanterv – a pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök 248
10.7. A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati ismeretanyag a NAT egészét átfogja, a képességfejlesztésre és a tanulási, önművelési kultúra megalapozására teszi a hangsúlyt. A műveltséganyag – jellegéből adódóan – elsősorban spirális, másodsorban lineáris elrendezésű. A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: – önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, – változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék), eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), – életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék). A könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szokások fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt pedagógiai program keretében végzi feladatát, mert csak az együttműködés eredményezheti a hatékony könyvtári eszköztárra és információs bázisra épülő fejlett pedagógiai-módszertani kultúra kialakulását és az igényes tantárgyi integráció létrejöttét.
249
8. sz. melléklet. A könyvtár házirendje 1. Használók köre A könyvtár szolgáltatásait az Újfehértói Református Általános Iskola tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A könyvtárhasználat ingyenes. 2. Kölcsönzés rendje A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumok kölcsönzése csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítés után lehetséges. Az átvételt a kölcsönző aláírásával hitelesítjük. A kölcsönzés módja: - Az olvasók és a kölcsönzés nyilvántartása erre a célra kialakított nyomtatott füzetekben történik. - A kikölcsönzött dokumentumok (1-2 példány) a tankönyvek kivételével 3 hétig lehetnek a tanulóknál. A pedagógus az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ben meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. - A pedagógusoknál – saját kérésükre és felelősségükre – tanév végéig maradhatnak a tanításhoz rendszeresen használt dokumentumok. - Rögzítjük az egyidejűleg kikölcsönzött dokumentumok számát és a kölcsönzés időtartamát. A kölcsönző személy (tanuló, pedagógus vagy az iskola más dolgozója) felelős a kikölcsönzött dokumentumokért. Az olvasó által kikölcsönzött és a kölcsönzőnél megsemmisült, megrongálódott dokumentumok esetében az eljárás a következő: Ha a dokumentum elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült, a kölcsönző személy azt pótolni köteles. Ha kapható a dokumentum, akkor azzal történjék a pótlás. Ha nem kapható, akkor a könyvtáros tanár által meghatározott más kiadvánnyal lehet pótolni. A nyitva tartás napi időszakát a legszélesebb olvasókörünk igényei alapján határozzuk meg, azaz tanítási idő után, illetve a szabadidős tevékenységek idején. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumok kölcsönzése csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítés után lehetséges. Az átvételt a kölcsönző aláírásával hitelesítjük. Kölcsönözni a könyveket lehet, kivéve a kézikönyveket és egyes kispéldányszámú keresett, ill. drága vagy sérülékeny könyveket, elektronikus adathordozókat. Indokolt esetben egy-egy tanítási órára, ill. könyvtár zárása és nyitása közötti időre ezek a dokumentumok is kikölcsönözhetők. A tanév végén a tanulóknál kölcsönzésben lévő dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. Aki a visszaszolgáltatást nem teljesíti a tanévzáró ünnepségig, annak bizonyítványát a tanév végéig (augusztus 31-ig) – illetve, ha ennél hamarabb a hiányzó könyvtári dokumentum visszaszolgáltatása megtörténik, akkor addig – nem adjuk ki. A tanuló- és a munkaviszonyt csak a könyvtári tartozások rendezése után lehet megszüntetni, ennek elmulasztása esetén a kiléptető személyt terheli a felelősség.
250
3. Anyagi felelősségvállalás Az olvasó anyagi felelősséggel tartozik az általa használt dokumentumokért. Az elveszett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles ugyanazon művel pótolni, vagy értékét a 3/1975. KM-PM rendelet értelmében megtéríteni. A térítési összeg mindig az adott időszak forgalmi értékének felel meg. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles ugyanazon dokumentum egy kifogástalan példányával pótolni. Amennyiben ezt nem tudja teljesíteni, akkor a napi érvényes áron kell a kárt megtérítenie. 4. A könyvtár helyiségének használati rendje A könyvtár csak nyitvatartási időben látogatható. A nyitva tartást a bejáraton, illetve az iskola többi épületében is ki kell függeszteni. A könyvtár használata megkívánja a fegyelmezett, kulturált viselkedést. A könyvtárban a tanulók csak a könyvtáros ill. tanár jelenlétében tartózkodhatnak. Az olvasó köteles vigyázni a könyvtár rendjére, tisztaságára. Táskát, kabátot, enni-innivalót nem lehet a könyvtárterembe hozni, azt az előtérben kell elhelyezni. Hangoskodással, szertelen mozgással az ott tanulókat, dolgozókat nem szabad zavarni. A könyvek rendjének megőrzése érdekében a polcokról levett könyveket az asztalon kell hagyni! A könyvtár technikai berendezéseit csak a könyvtáros, vagy az általa megbízott személy kezelheti. A könyvtári órákat, foglalkozásokat, szakórákat a könyvtáros, ill. közreműködésével a szaktanárok vezetik.
251
Legitimációs záradék
Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a DÖK és a Szülői Szervezet véleményének meghallgatásával az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület 2015. augusztus 18-án elfogadta. Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda SZMSZ-ét a Fenntartó jóváhagyta 2015. augusztus 24-én a 34/2015. (VIII.24.) számú határozattal. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésének időpontja: 2015. szeptember 01. Újfehértó, 2015. augusztus 24. …………………………………………… fenntartó
………………………………………….. intézményvezető
…………………………………………… DÖK-vezető
…………………………………………… Szülői Szervezet vezetője
………………………………………. pedagógus
…………………………………………. Váradi László gondnok
252
…………………………………… Baracsi István elnök-lelkész
