Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School Szervezeti és Működési Szabályzata átdolgozott anyag
2014. szeptember 10.
1
Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések………………………………………………………….7.old. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja………………….7.old. 1.2..Az SZMSZ készítésének jogszabályi alapja…………………………..................7.old. 1.3..Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése…………………...................8.old. 1.4. A Tündérkert Óvoda Szervezeti és Működési szabályzatának módosítási okai …………………………………………………………………………………….9.old. 1.5. Hatályba lépése……………………………………………………………………9.old 1.6. A kiterjedés köre…………………………………………………………………..9.old.
II. Az intézmény neve, Alapító Okirata, legfontosabb adatai………………….10.old. III. Az intézmény alapfeladatai……………………………………………………11.old. 3.1. Az óvoda alapfeladatai a jogszabályok tükrében…………………………………11.old. 3.2. Alternatív óvodai feladatok……………………………………………………….12.old 3.3. Intézményünk fő feladatai…………………………………………………………12.old. 3.4. Az óvodai nevelésünk általános és speciális feladatai…………………………….13.old. 3.5. Alapelveink megvalósítása………………………………………………………...13.old. 3.6. Óvodai nevelésünk, az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik………...13.old. 3.7. A szülőkkel való együttműködés, a nevelésünk alapja…………………………….14.old. 3.8, Köznevelési alapfeladatok…………………………………………………………14.old. 3.9. Szakfeladatok…………………………………………………………………….15.old. 3.10. Nevelési koncepciónk alapja……………………………………………………..15.old. 3.11. A nevelési időn kívül szervezett egyéb foglalkozások……………………………16.old.
2
IV. Az intézmény működési, feladat – ellátási rendje Az intézmény munkarendje és nyitva tartása……………………………………….16.old. 4.1. Az óvoda munkarendje……………………………………………………………16.old. 4.2. Nevelési és helyi rendjére vonatkozó szabályok………………………………….16.old. 4.3.Munkarend helyi keretei…………………………………………………………..17.old. 4.4. Az óvoda nyitva tartási rendje……………………………………………………18.old. 4.4.1. Az óvodai nyitva tartás szabályai………………………………………………18.old. 4.4.2. Éves nyitva tartás………………………………………………………………..18.old. 4.4.3. Nevelés nélküli munkanapok…………………………………………………....19.old. 4.4.4. Napi nyitva tartás………………………………………………………………..19.old.
V. A Tündérkert Óvoda feladat – ellátási rendje……………………………...20.old. 5.1. Feladat - ellátási rendünk jogszabályi háttere……………………………………...20.old. 5.2. A Tündérkert Óvoda működésének általános szabályai……………………………20.old. 5.3. A.) A Feladat-ellátás személyi feltételei, munkavállalók felvételi követelményei.21.old. 5.3. B)
A Tündérkert óvoda felvehető, október elsejei maximális létszáma és csoportok
száma……………………………………………………………………………….22.old. 5.4. A gyermekek óvodai jogviszonyának szabályozása………………………………..23.old. 5.4.1. Az óvodai jogviszony……………………………………………………………..23.old. 5.4.2. Az óvodai jogviszony létesítése…………………………………………………..25.old. 5.4.3. A gyermekek távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezések………….25.old. 5.4.4. Az óvodai jogviszony megszüntetése…………………………………………….25.old. 5.4.5. A tankötelezettség………………………………………………………………..26.old. 5.4.5.1. A tankötelezettség feltételei…………………………………………………….26.old. 5.4.5.2. A tankötelezettség kezdete……………………………………………………..27.old.
VI. Az óvoda egészségvédelmi szabályai………………………………………27.old. 6.1. Egészségfejlesztés………………………………………………………………….27.old. 6.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje……………………………28.old. 3
6.3. Egészségügyi intézkedéseket segítő intézmények…………………………………29.old. 6.4. Egészségvédelmi szabályok betegség, járvány esetén……………………………..29.old. 6.5. Balesetvédelmi szabályok………………………………………………………….30.old. 6.6. A munkavédelmi szabályok………………………………………………………..32.old. 6.6.1. Dohányzással kapcsolatos előírások………………………………………….......33.old. 6.6.2.. Munkaközi szünet……………………………………………………………….35.old. 6.6.3.. Egészségügyi ellátás………………………………………………………..........36.old. 6.6.4. Munkavédelmi tevékenységek……………………………………………………37.old. 6.6.5. A környezet balesetmentesítésének szabályai…………………………………….37.old.
VII. Az intézmény védő, óvó előírásai………………………………………………….38.old. 7.1. Gyerekekre vonatkozó rendszabályok………………………………………………39.old. 7.2. Idegenek tartózkodása az óvodában………………………………………………...39.old. 7.3. Értékek védelme…………………………………………………………………….40.old. 7.4. Rendkívüli események esetén szükséges teendők………………………………….40.old.
VIII. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje..42.old. 8.1. Az óvodában folytatható reklámtevékenységek szabályai………………………….43.old.
IX. Az intézmény szervezeti felépítése…………………………………………………52.old. 9.1. A köznevelési intézmény vezetése……………………………………………….....43.old. 9.1.1. Az intézmény felelős vezetője, az óvodavezető………………………………….45.old. 9.1.1.A) Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend…....45.old. 9.1.2. Az intézményvezető által átadott feladat – és hatáskörök………………………...45.old. 9.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat –és hatásköre……………..46.old. 9.3. Az intézmény vezetősége……………………………………………………………47.old. 9.4. Nevelői munkát végzők: az óvodapedagógusok……………………………………47.old. 9.5. Nevelői munkát közvetlenül segítők köre…………………………………………..49.old.
X. Az intézmény szervezeti felépítése, szervezeti diagramban……………….....51.old.
4
XI. A pedagógiai munka ellenőrzése……………………………………………………..52.old. 11.1. Belső ellenőrzés szabályai………………………………………………………....52.old. 11.2. Fenntartói ellenőrzés……………………………………………………………….53.old. 11.3. Az Országos Tanfelügyelet ellenőrzése……………………………………………53.old. 11.4. Az ellenőrzés célterületei…………………………………………………………..53.old. 11.4.1. A pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése……………………………….53.old. 11.4.2. A vezető munkájának ellenőrzése, értékelése…………………………………...54.old. 11.4.3. Intézmény pedagógiai – szakmai ellenőrzése és értékelése……………………..55.old. 11.4.4.Az intézmény pedagógiai – szakmai ellenőrzésének módszerei…………………55.old.
XII. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok………55.old. 12.1. Az Alapító okirat, nyilvántartásba vételi okirat, működési engedély……………..57.old. 12.2. A Pedagógiai Program……………………………………………………………..57.old. 12.3. Az éves munkaterv…………………………………………………………………58.old. 12.4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ……………………………………………………………………………………………59.old.
XIII. A közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottak munkarendje..60.old. 13.1. Az intézményvezető munkarendjének szabályozása………………………………60.old. 13.2. Az óvodapedagógusok munkarendjének időtartalma, beosztása…………………..60.old. 13.2.1. Az óvodapedagógus munkaidejének kitöltése…………………………………...61.old. 13.2.2. Gyakornokok munkaidő beosztásának szabályai………………………………..62.old. 13.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos helyi előírások……………………….62.old. 13.4. Az óvodapedagógusok munkarendjének nyilvántartási rendje……………………63.old. 13.4.1. Havi munkaidő elrendelés……………………………………………………….63.old. 13.4.2. Munkaidő meghatározása és nyilvántartása……………………………………..64.old. 13.5. Pedagógus munkát segítők munkarendje…………………………………………..67.old. 13.6. A pedagógus munkát segítők munkaidejének nyilvántartása……………………...68.old.
XIV. Munkaköri leírások………..……………………………………………………………..69.old. 5
14.1. Munkaköri leírások…………..………………………………………………….....69.old.
XV. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközössége……….104.old. 15.1. A nevelőtestület értekezletei……………………………………………………...104.old. 15.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei……………………………………...105.old. 15.2.1. A szakmai munkaközösség feladatai…………………………………………...105.old. 15.3. A szakmai munkaközösség – vezető jogai és feladatai…………………………..106.old.
XVI. Az intézményi közösségek kapcsolattartás formái és rendje………107.old. 16. Az óvodaközösség………………………………………………………………….107.old. 16.1. A szülői szervezet közössége……………………………………………………..107.old.
XVII. Szülők, érdeklődők tájékoztatási formái…………………………107.old. 17. Szülői értekezletek…………………………………………………………………107.old. 17.1. Óvodapedagógusok fogadó órái………………………………………………….108.old. 17.2. Az óvodai dokumentumok nyilvánossága………………………………………..108.old.
XVIII. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői………………………...109.old. 18.1. Az intézmény alaptevékenységének feltételei és forrásai………………………..109.old. 18.2. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete……………………………………..110.old. 18.3. Intézményi költségvetés tervezése, végrehajtása…………………………………110.old. 18.4. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása………………………………...111.old. 18.4.1. A gazdasági szervezet feladatköre……………………………………………...111.old. 18.4.2. Az intézmény bélyegzőjének lenyomata……………………………………….111.old.
XIX. Az intézmény hagyományainak ápolása……………………………112.old. XX. Felsőoktatási feladatainak rendje…………………………………………………114.old. XXI. Mellékletek ……………………………………………………………………………….114.old. XXII. Záró rendelkezések ……………………………………………………………………115.old. Záradék……………………………………………………………………………………………….116.old
6
1. Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
vonatkozó
Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A SZMSZ tartalmi jegyeit a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló jogszabály 4.§ (1) bekezdésében foglaltak írják elő. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg: • • • •
a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.
A szervezeti és működési szabályzat, a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza, figyelembe véve az Óvodai nevelés országos alapprogramjában leírtakat is.
1.2. A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013.(VIII. 31.) Korm. rendelet a pedagógusokjogállásáról szóló,
7
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága Elfogadása
Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete határozatával fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása a nevelési intézmény valamennyi munkavállalójára nézve kötelező érvényű. Jóváhagyása
A szervezeti és működési szabályzat, az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
8
Nyilvánossága
Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, hatósági szakemberek, és érdeklődők megtekinthetik a vezetői irodában munkaidőben, továbbá, az intézmény honlapján. A munkavállalók egy – egy példányt kapnak készhez, minden olyan óvodai dokumentumból, (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend), melyek munkájuk összhangolását biztosítja. A Tündérkert Óvoda, Szervezeti és Működési Szabályzata ezen előírások betartásával készült.
1.4. A Tündérkert Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának okai: A Tündérkert Óvoda SZMSZ-nek módosítására a jogszabályok változásai, az intézmény átszervezése, (intézménynév, gyermeklétszám növelés, SNI-s gyerekek fogadása) a vezető óvónő személyének változása következtében létre jött minőségi koncepcióváltás, a Helyi Pedagógiai Program módosítása, és az SZMSZ összhangjának biztosítása érdekében került sor. 1.5. Hatályba lépése: SZMSZ hatályba lépése az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a jelenlegi hatályos jogszabályokban változás áll be, vagy a nevelőtestület, illetve a szülők közössége erre javaslatot tesz. 1.6. A kiterjedés köre: -
az óvodába járó gyerekek közössége, a gyerekek szülei, törvényes képviselői a nevelőtestület a nevelő – oktató munkát segítő dolgozók egyetemi hallgatók, egyéb munkakörben dolgozók
II. Az intézmény Alapító Okirata, legfontosabb adatai
9
Az intézmény neve és legfontosabb adatai Módosítás előtt
Tündérkert Magyar – Angol Kétnyelvű Sport Óvoda
2013. Módosítás után 2014. Címe, székhelye
Tündérkert Óvoda
6726 Szeged Gizella utca 46 – 48. Alapítója
Tündérkert a Gyermekekért Közhasznú Alapítvány Széllné Fógel Erika
Alapító Okirat száma Oktatási azonosítója
202848
Az intézmény alapításának időpontja
2013.
Működési engedély azonosítója
CSB/01/4826-22/2013
Működési engedély kelte:
2013. szeptember 04.
Működési engedély módosítása
Nkt.4.§ 11. pont alapján, ( jogszabályi előírás miatti névváltozás, és férőhely novelés, SNIs gyerekek fogadása) átszervezése miatt: CSB/01/42959/2014
Módosítás jogerőre emelkedett
2014.08.26.
Az intézmény típusa
óvoda gyakorló intézmény
Fenntartója
Tündérkert a Gyermkekért Közhasznú Alapítvány
Az intézmény felügyelete
TGY Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma
Jogállása
A nevelési intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik 10
Az intézmény adószáma 18509432-1-06
e) Feladatellátást szolgáló vagyon: Az Alapító a 6726 Szeged Gizella utca 46- 48. szám alatt ( hrsz. 35347) ingatlant, szerződés alapján, határozatlan időre, használatra az intézmény rendelkezésére bocsátja. A fenntartó által a működéshez szükséges tárgyi eszközöket, melyeket az intézmény rendelkezésére bocsát, az intézményvezető nem jogosult elidegeníteni, megterhelni és biztosítékul adni. A Tündérkert Óvoda két épület összeépítésében, mintegy ikerházban található 6726 Szeged, Gizella utca 46 -48. szám alatt, mintegy 480 nm-en.
III. Az intézmény alapfeladatai 3.1. Az óvoda alapfeladatai a jogszabályok tükrében A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés végrehajtásáról ás a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és az Óvodai nevelés országos alapprogramja meghatározza, óvodánk alapfeladatait: Az intézmény célja: 3 -7 éves korú gyermekek óvodai nevelése, iskolai előkészítése Az óvoda legfontosabb feladata, az óvodai nevelés. Az óvodai nevelés köznevelés, közszolgálat, melyet, a nevelést előtérbe helyező értékalapú szemléletközpontúság kell hogy jellemezzen. Az intézményünk alapfeladata az értékalapú szemléletközpontúság elvének megvalósítása, mely szerint a köznevelés egészét és a pedagógiai kultúrát hassa át a keresztény világnézet, és az emberi magatartás alapvető értékei a szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, tudás, szolidaritás, egymás elfogadása, egyéniesítése, tolerancia… Óvodai nevelésünk alapfeladata a gyermekközpontú, befogadó nevelés, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekvés, melynek keretében biztosítva van, minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, a meglévő esetleges hátrányai csökkenjenek. Nevelésünk nem ad helyet, semmiféle előítélet kibontakozásának. 11
Alapfeladatunk: az óvoda és a családi neveléssel együtt megalapozni a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, gondoskodunk testi neveléséről és felkészítjük az önálló életmódra.
3.2. Alternatív óvodai feladatok A Tündérkert Óvoda nevelési céljainknak megfelelően alternativ óvoda, Alternatív Óvodapedagógiai Programmal. A Tündérkert Óvoda óvodapedagógusainak feladata az alternativ óvodapedagógiai program elkészítése, folyamatos fejlesztése és megvalósítása, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé történő eljárás lebonyolítása. Az Alternatív Óvodapedagógiai Program meghatározza az alternativ óvoda, intézményi létét Nkt.9.§ (8) – (10) Az alternativ óvodánkban, az általunk készített és jóváhagyott alternativ óvodapedagógiai programban meghatározottak alapján készítjük el a pedagógiai programunkat, melyben meghatározzuk az általános szabályoktól eltérő, sajátos, a mi intézményünkre jellemző: óvodai nevelést, az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és az óvodapedagógus feladatait, a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait, az alkalmazott építésügyi előírásokat, eszközöket é felszreléseket, a működő vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést, az elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.
3.3. Az intézményünk fő feladatai A gyermekek sokoldalú, harmónikus lelki, testi és értelmi fejlesztésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, készségeinek, képességeinek, ismereteinek, jártasságainak, érzelmi, akarati tulajdonságainak, műveltségük életkori sajátosságainak megfelelő, tudatos fejlesztése, a hátrányok csökkentése, erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére való ösztönzése, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes emberekké, felelős állampolgárokká nevelése, társadalmi leszakadásuk megakadályozása, a tehetség gondozása, életkori, egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. 12
3.4. Az óvodai nevelésünk általános és speciális feladatai: egészséges életmód kialakítása, az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés, az anyanyelvi-értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. angol nyelvi nevelés megkezdése angol nyelvi nevelés megkezdése, angol nyelvi ráhangolás, nyelvi készségek fejlesztése, nyelvi szocializáció kialakítása, fejelesztése, nyelvi foglalkozásokkal kiegészítve és a napi spontán kommunikációban gyakorolva. a sportok iránti érdeklődés felkeltése, sportos életmód, életszemlélet kialakítása célirányos, speciális tanulási kompetenciákat fejlesztő iskola előkészítő programunk beépítése az óvodai programba
3.5. Alapelveink megvalósítása: Az intézményünk feladata az óvodai nevelés alapelveinek megvalósítása: • • •
Legfontosabb alapelv, hogy a gyermeki személyiséget elfogdás, tisztelet,szeretet, megbecsülés és bizalom övezze, A nevelés lehetővé tegye és segítse a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak, a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
3.6. Óvodai nevelésünk, az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor – specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelőtevékenységekről, a mással nem helyettesíthető játékról, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, tevékenykedtetésben megnyilvánuló tanulással, emberi értékek közvetítéséről a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlettségéhez szükséges személyi, tárgyi környezetről, a kisgyermekori idegen nyelvtanulásnál a gyermek angolnyelvre való ráhangolódásának segítése, az angol nyelvtanulás készségének fejlesztésével, angol nyelvi kommunkáció megalapozásával, kialakításával. sok féle sporttevékenység tervezésével, megszervezésével, lebonyolításával, szakmai edzők segítségének igénybevételével. Az intézmény az óvodás korú gyermekek nevelését, és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat látja el. Kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, 13
továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális igényének figyelembevétele, egyéni képességeihez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, tehetséges gyermekek korai felismerése, fejlesztése a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségének megteremtése.
3.7. A szülőkkel való együttműködés, a nevelésünk alapja Az óvoda a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, a szülők közösségével. Intézményi szinten, felelős a szülővel való együttműködésért, a gyermekközösség kialakulásáért és fejlesztéséért, a szülők közösségével való együttműködéséért. A szülőkkel való együttműködés Nkt. 73.§ (1) az óvodában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hoz létre. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő – oktató munkáját. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozás keretében folyik. Az óvodai nevelés szakasza a gyermek 3 éves korától a tankötelkezettség teljesítésének megkezdéséig tart.
3.8. Köznevelési alapfeladatok: óvodai nevelés a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Az intézmény ellátja azokat a kiemelt bánásmódot igénylő gyermekeket, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos, enyhén értelmi fogyatékos és egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek: Nkt.4.§ 25. Sajátos nevelési igényű gyermek az a gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozotan fogyatékos, autizmus spectrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral küzd. Nkt.4.§ 3 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, aki szakértői bizottság, szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatrtásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos technikát mutat, de nem minősül SNI gyermeknek. 14
Nkt.4.§ 14.kiemelten tehetséges gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában, magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motivációt, elkötelezettséget Nkt.97.§ (5) Kötelező fejlesztés jogszabályi előírása alapján, a sajátos nevelési igényű, súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeket óvodánk nem fogadja, őt a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézménybe irányítjuk. A kiemelt figyelmet igénylő, integrálható, kiemelt bánásmódot igénylő gyermekek intézményi ellátáson kívül, szakemberek segítségét is megkapják, akikkel együttműködési szerződésünk van.
3.9. Szakfeladatok: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 85101 Óvodai nevelés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562920 Egyéb vendéglátás Az intézményi vagyon működtetése.
3.10. Nevelési koncepciónk alapja: Alapfeladataink meghatározása során abból indulunk ki, hogy a gyermek emberi személyiség, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény is egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés, sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerű alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében, a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában, a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.
3.11. A nevelési időn kívül szervezett egyéb foglalkozások A szülők írásbeli igényét figyelembe véve az óvoda vezetője engedélyezi azon szolgáltatásokat, melyek az óvoda alapfeladatát nem sértik, és a helyi Nevelési Programban megfogalmazott célok elérését és a feladatok megvalósulását segítik. A szervezésnél figyelni kell arra, hogy a feltételek adottak legyenek, illetve az óvoda életét ne zavarják. A külön programokra való jelentkezés, írásban történik, mellyel a szülők a részvétel költségét is vállalják. /A Ktv. 114.§. 4. bekezdése értelmében./ 15
IV. Az intézmény működési, feladat - ellátási rendje Az intézmény munkarendje és nyitvatartása 4.1. Az óvoda munkarendje a) Nevelési év: szeptember 1-től augusztus 31-ig tartó időszak, folyamatos éves nyitvatartással, a teljes nevelési évre vonatkozó, megtervezett pedagógiai munkatervvel, programmal.
b) A gyermek napközbeni ellátásának időkerete az óvodában Az óvodai nevelés finanszírozott időkerete (heti 61 óra) magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. [Nkt. 8. (3)] A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervekben (Éves munkatervben és a csoportok éves munkaterveiben )rögzítenek.
4.2. Nevelési év helyi rendjére vonatkozó szabályok 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, 3. § (1) Az óvodai, az óvodai nevelési év, tanév helyi rendjének elkészítését írja elő, mely Pedagógiai Programban koncepziózusan, az Éves nevelési tervben, az óvodai csoportok éves nevelési tervében, konkrétan időpontok és felelősök meghatározásával kerül meghatározásra. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, szülői szervezet, véleményét is. 3.§ (2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, kell meghatározni a) az óvodai nevelés nélküli munkanapok, időpontját, felhasználását, b) a szünetek időtartamát, c a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az 16
óvoda hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, d) az óvodai, élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját, f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját.
4.3. Munkarend helyi keretei:
4.3.1. Heti és a napirend
A csoportok heti –és napirendjüket a csoportnaplókban rögzítik a pedagógusok, melyet úgy kell kialakítani, hogy gazdag, változatos élményekre épülő programot adjon a gyermekeknek, megvalósítható legyen, rugalmasan kövesse a gyermek nevelés igényeit, megtervezésekor, vegye figyelmbe a gyermek egészségi és menthálhigiénés életkori sajátosságait. összeállításakor, vegye figyelmbe Aaz óvodai dokumentációban (Alternatív Pedagógiai Program, Házirend, Éves Munkaterv, csoport munkaterve) szereplő nevelési elveket, előírásokat és programokat az óvodai csoportközösség megvalósíthassa. Részletes szabályozását a Házirend és az Éves munkaterv tartalmazza. A szülők – a házirendben meghatározottak szerint gyermeküket, az óvodai tevékenység megzavarása nélkül behozhassák illetve hazavihessék.
4.4. Az óvoda nyitvatartási rendje 4.4.1. Az óvodai nyitavatartás általános szabályai: Az óvoda egész évben nyitva tartó köznevelési intézmény. Az óvodában nincs őszi, téli, tavaszi sem nyári szünet. Az óvodák nyitva tartását a munkavállaló szülők napi munkaidejéhez kell igazítani.
Tündérkert Óvoda: Óvodánk 5 napos (hétfőtől – péntekig tartó) munkarenddel, egész évben, folyamatos nyitvatartással üzemel.
17
4.4.2. Éves nyitva tartás: A Tündérkert Óvodában folyamatos a nyitva tartás, minden munkanapon, egész évben.
a) Szünetekre vonatkozó szabályok: Szülői kérésre, írásbeli szülői nyilatkozattal, nincs őszi, téli, tavaszi, nyári szünet. Ügyeletet tartunk. Ezen időpontokban megszervezzük a gyermekek felügyeletét, biztosítjuk a folyamatos nevelési –oktatási és sport programot. A felújítási és nyári nagy takarítási munkálatokat az óvoda nyitvatartása után valósítjuk meg, elsősorban a hét végi, munkaszüneti napokon. A takarítás folyamatosan egész évben, heti ismétléssel, nagy takarítás formájában, és napi szintentartás formájában valósul meg, a HAACP takarítási rendjének, szabályzatának megfelelően.
Munkaszüneti napok: A nemzeti ünnepek, egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, a munkaügyekért felelős miniszter rendeli el, és ezeken a fizetett munkanélküli ünnepnapokon Óvodánk, a többi, nem szolgáltatást adó munkahelyhez hasonlóan zárva tart. Ezeken a napokon ügyelet tartására sincs lehetőség. Az egyéb jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell. Nkt. 30. § (1)
4.4.3. Nevelés nélküli munkanapok: Nkt. 30. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározottak megtartásával, 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 3.§ (5) – (6) bekezdése alapján: 3.§. (5) Az óvodai, nevelés nélküli munkanapok száma, egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Az 5 nevelés nélküli munkanap lehetőséget biztosít a nevelőtestület számára továbbképzések, értekezletek megtartására. Ennek időpontjait, témáját, a nevelőtestület és az intézmény vezetője együttesen határozzák meg és az Éves munkatervben rögzítik, a szülőket időben tájékoztatják.
18
A Tündérkert Óvoda 3 nevelés nélküli munkanapot tervez, továbbképzések biztosítására, melyeknek időpontját tudatosan, a szülők könnyítésre, a ledolgozandó, áthelyezett, szombati munkanapokra szervezi. 3.§ (6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, a szülő igénye esetén – az óvoda, ellátja a gyermek felügyeletét. A nevelés nélküli munkanapról, legalább 7 nappal megelőzően tákéjoztatni kell a szülőket. .A gyermekek számára ezeken a napokon az intézmény felügyeletet, programot, óvodai nyitvatartást, működést biztosít.
4.4.4. Napi nyitva tartás: Az óvoda napi nyitvatartása a gyerekek számára hétfőtől – péntekig: 7.00 – 17.30 óráig tart. Az óvodai nyitvatartási idő alatt, óvodapedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel 7.00 – 17.30 –ig. Az óvoda nyitvatartási idején belül, reggel 7.00 és délután 17.00 óra között az óvoda vezetőjének vagy az erre a feladatra kijelölt helyettesének az óvodában kell tartózkodnia, szükség esetén a gyerekekkel kapcsolatos intézkedési jogkörrel megbízva. Ennek rendjét az éves munkatervben rögzítik. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A gyermekek fogadása óvodapedagógus jelenlétében történik A gyermekek elvitele: a gyermeket szülein kívül, annak a személynek lehet odaadni, akit a szülő személyesen mutatott be, és írásban meghatalmazást adott számára. Az ügyelet reggel 5.30 –tól 7.00 óráig, délután, 17.30 tól amíg a szülő a gyermekért nem jön, addig az időig tart. Az ügyelet folyamatosan a szülők, gyermekek rendelkezésére áll, de igénybevételét előre jelezni kell. Ebben az időben megbízott dajka, illetve a családi napközi munkatársa látja el a felügyeletet. A kapuk zárásának részletes rendjét a Házirend tartalmazza. Vagyon és személy biztonsági okból az óvoda kapuit 9.00 órától 15.00 óráig zárva tartjuk. Csengetésre a beosztott dajka nyit kaput, aki a külső látogató érkezéséről tájékoztatja az óvodavezetőt vagy helyettesét, aki a fogadó helyiségbe, a bejárati öltözőbe megy. .A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik.
19
V. A Tündérkert Óvoda feladat- ellátási rendje
5.1. Feladat – ellátási rendünk jogszabályi háttere: Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény működéséről szóló 31.§ (1) szerint az egyházi és magán köznevelési intézmények az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket. Nkt. 9.§ (8) – (9) bekezdés alapján lehetőség van az Alternatív óvodai program kidolgozásával alternatív óvodaként működni, melynek keretén belül meghatározható az általános szabályoktól eltérő, sajátos ellátási nevelési program és működési rend kidolgozása és működtetése.
5.2. A Tündérkert Óvoda műkődésének általános szabályai Az óvodai nevelés Nkt. 8.§ (1) Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti. Óvodánk, gyakorló óvodai feladatokat is ellátva, a törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus továbbképzésben, rendszeresen fogad óvodapedagógus hallgatókat tanév közbeni gyakorlatra, és nyári gyakorlatra. Az óvodai nevelés személyi térítéses, alapítványi, nem állami intézményi státuszunk miatt. Nkt.31.§ c) alapján a személyi térítés díj beszedése engedélyezett, és a helyi Pénzbefizetési és Viszafizetési Szabályzatban van leszabályozva. Világnézeti és vallási kérdésben semleges. Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármely okból, különösen bőre színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, származása, vagyon helyzete, cselekvőképességének hiűánya, vagy egyéb helyzete miatt. Az intézmény feladatának ellátása során a gyermek mindenek felett álló érdekeit veszi figyelembe. Az egyenlő bánásmód elvének és követelményének eleget téve, azonos feltételeket biztosít minden gyermek számára. A fenntartó által meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának speciális fejlesztési feladataiot a pedagógiai program tartalmazza. Az SNI-s gyermek óvodai nevelése a többi gyermekkel együtt, azonos csoportban történik. Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik. 20
Óvodánkban intenzíven foglalkozunk az alapszolgáltatá keretében a kisgyermekkori idegen nyelvtanulás készségének fejlesztésével, az angol nyelvre hangolás, angol nyelvi kommunkáció megalapozásával, kialakításával. A sporttevékenységen belül külön szolgáltatásként biztosítjuk a gyermekek számára a görkorcsolya, jégkorcsolya, taekwando, gyermekjóga, úszás, lovaglás lehetőségét, és beépített alapszolgáltatásként a néptánc, gyermektánc foglalkozásokat, szakemberek igénybevételével.
5.3. A feladatellátás személyi feltételei, munkavállalók felvételi követelményei A) Munkavállalók oldaláról: Óvodavezető:
Óvodapedagógus
Óvodatitkár – gazdasági ügyintéző Dajka Takarító
1 fő főiskolai pedagógiai végzettség, óvodapedagógus diploma, intézményvezetői pedagógiai szakvizsga, minimum 5 év szakmai munka, nem kell pályáztatni, nem vonatkozik rá : Nkt. 67.§ (7) 83.§ (3) e) pontja. fenntartó kinevezésével 31.§ (1) d) történik a kinevezése 6 fő főiskolai pedagógiai végzettség, óvodapedagógus diploma, angol nyelvvizsga, jól beszéljen, értsen angolul plusz képzettséggel rendelkezzen (hangszeres zenei tudás, sport edzői oklevél stb.) 1 fő érettségi, közgazdasági végzettség 3 fő dajka képesítés, középfokú iskolai végzettség, vagy óvodapedagógus, szeresse a gyerekeket, beszéljen angolul, pontos, précis, tisztaságszerető, gyermekszerető, jól takarító legyen
Technikai munkatárs
1 fő értsen a karbantartáshoz, műszaki tevékenységekhez, autóvezetési engedélye legyen, szeresse és tudjon bánni a gyerekekkel, A munkavállalók alkalmazása a Kjt. szerint történik. Amit a Kjt. nem szabályoz le, abban az esetben a Munka Törvénykönyvében leírtak érvényesek.
B) Gyermekek oldaláról
21
A fenntartó és a jelentkező gyermekek létszáma határozza meg, az indítható csoportok és az óvodai férőhelyek számát. Nem állami intézmény lévén, Nkt.31.§ (2) b) pontja szabályozása szerint, nem kell alkalmazni a gyermek felvételével kapcsolatos rendelkezéseket, és a csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével.
A Tündérkert Óvodába felvehető, október elsejei maximális létszám, és csoportok száma: A feladatellátási helyen felvehető létszám 2013. Engedélyezett csoport szám 2013.
35 gyermek 3 csoport Működési engedély szerint 2 Kormányhivatal telefonos megkeresése alapjánt működött hivatalosan, a 3. csoport a gyermekek differenciálására működött.
2013.09.04én kelt, CSB/01/4826-22/2013.számú működési engedély alapján A működési engedély és az Alapító Okirat módosítása után, a feladatellátási helyen felvehető gyermek létszám: 2014. Engedélyezett csoportlétszám 2014.
45 gyermek
3 csoport /működő
2014.08.26. jogerőre emelkedett, CSB/01/4295-9/2014. számú működési engedély módosítás alapján.
Az intézményben 3 óvodai csoport működtetésére van lehetőség. A csoport kialakítás a Nkt. 49.§ (4) bekezdése alapján, a szülők és a pedagógusok véleményének kikérése mellett, az óvodavezető dönt. A csoportok létszámának, összetételének meghatározása a mindenkor érvényes jogszabályok, a helyi körülmények, és a gyerekek elláthatóságának figyelembevételével történik a fenntartó, és az óvodavezető döntése alapján. 2013. életkor szerint Kiscsoport Középső csoport Nagy csoport
2014. életkor és érettség szerint kialakítva Kiscsoport Kis – középcsoport 5 – 11 az arány Közép – nagycsoport 4 – 11 az arány
A nevelőmunka, a nevelőtestület által készített, a fenntartó által jóváhagyott, helyi alternatív program szerint folyik.
22
A pedagógiai program tartalmazza, azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják, a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését.
.5. 4. A gyermek óvodai jogviszonyának szabályozása
5. 4. 1. Az óvodai jogviszony: Az óvodai felvétellel létrejövő, az óvoda és a gyermek közötti jogilag szabályozott társadalmi kapcsolatot a jogszabály óvodai jogviszonyként határoz meg, saz óvoda számára előírja az oktatási azonosító szám igénylését a KIR-ben. A gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos tanulói adatnyilvántartási kötelezettséget (oktatási azonosító) Nkt. 41.§ (4) d) - da) - dg) pontja írja elő.
Az óvodáztatás életkorhoz kötött szabályozása: 2013/2014. nevelési évtől kezdve kötelező az 5. életévét betöltött gyermekeknek, minimum napi 4 órában óvodai fejlesztő, iskola előkészítő foglalkozáson résztvenni. Ezen életkorú gyermekek jelenléti és hiányzási nyilvántartását szigorúan kell vezetni, s 10 igazolatlan nap után a jegyzőnek jelezni kell. 2014/2015. szeptember elsejétől megkezdődik a három évet betöltött gyermekek kötelező óvodai nevelésben való részvétele. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3 életévét a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozásokon vesz részt. Nkt. 8.§ (2) bekezdés
5.4.2. Az óvodai jogviszony létesítése: Az óvodai felvétel a Tündérkert Óvodában egész évben folyamatos. Óvodáztatási körzete nincs kijelölve, Csongrád megye és Szeged város területéről jöhetnek gyermekeke beiratkozni. Az érdeklődő látogatóknak az intézmény egész évben, mindennap 9.00 – 11.00 óráig megtekinthető, előzetes bejelentkezés alapján. Az óvoda működéséről tájékoztatást az alapító , az intézményvezető vagy az általa megbízott munkatárs adhat. Miunden év februárjában nyílt napokat hírdetünk és óvodánkról az érdeklődőknek szervezett tájékoztatót tartunk.
23
Nkt. 20.§ (1) A fenntrató az óvodai beiratkozás rendjéről, az erről való döntés és jogorvoslat benyújtásának határidejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, kírva és a honlapon megjelentetve, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harmincnappal.
20.§ (3) Óvodai beiratkozás dokumentumai: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, a gyermek anyakönyvi kivonatának másolatát, Taj kártyájának másolatát, védőoltásait igazoló egészségügyi kiskönyvének másolatát, házigyermekorvosi igazolást, hogy közösségbe mehet, SNI-s gyerekeknél a szakértői bizottság szakértői vizsgálat anyagát, különös tekintettel, hogy egészséges gyermekközösségbe integrálható, vagy az intézmény a gyermek számára kijelölt intézmény-e, Orvosi szakvéleményt a gyermek allergiájáról (pl.étel allergiájáról,) egyéb betegségeiről (cukorbeteg) és ellátásuk javaslatáról. szülő, törvényes képviselő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, Külföldi állampolgár gyermekének felvételekor a szülőnek igazolnia kell a Magyarországon tartózkodás jogállását, a dokumentumot, munkáltatói igazolást be kell mutatni illetve másolatát le kell adni. Az óvodában felvett gyermeket a dokumentációban nyilván kell tartan. Nkt,20.§ (8)
5.4.3. A gyermekek távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezések 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ -a szabályokat.
tartalmazza a mulsztásokkal kapcsolatos
A gyerekek hiányzásának okát a szülőnek kell jelentenie. Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét a közösségbe. A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet az óvodavezetővel kell egyeztetni.
24
A tanköteles, egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben előzetesen az óvodavezető engedélyezheti. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Tíz nap igazolatlan hiányzás után értesíteni kell a szülőt (maximum 2-szer) A 10 napot meghaladó igazolatlan távollétkor az óvodás koru gyermek esetében az óvoda vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 50.§ (4), és a 331/2006.(XII.23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban értesíti az illetékes szabálysértési hatóságot, és a jegyzőt. 20/2012. (VIII.31.) 50.§ (6) bekezdése alapján, a szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.II. törvény, 247.§ c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke a) a közoktatási törvény 24.§ (3) alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek többet van igazolatlanul távol. Ez alól kivétel, az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokra kötelezett gyermek. Tanköteles, egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben előzetesen az óvodavezető engedélyezheti
5.4. 4.. Az óvodai jogviszony megszűnése: 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 50.§ (1) Az óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő átvétellel megszűnik. 50.§ (2) A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó éakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes település önkormányzat jegyzőjét. 50.§ (3) Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatai, a joviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell.
5.4.5. A tankötelezettség: Az óvodában elkezdett iskola előkészítő tevékenység, a tankötelezettség teljesítésekor fejeződik be. Nkt. 45.§ (1) Magyarországon –az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés – oktatásban részt venni, tankötelességet teljesíteni. 25
Nkt. 45.§ (2) bekezdés alapján, “A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti, a 6. élet évét, - de legkésőbb az azt következő évben, amikor betölti a 7. élet évét, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése, a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek, az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az a gyermek, akinek esetében a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Így megállapítható, hogy a gyermek, abban az évben kezdhet nevelési évet az óvodában, amelyben a nyolcadik életévét betölti.
5.4.5.1. A tankötelezettség feltétele
20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 21.§ (1) bekezdés alapján: A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolábalépéséhez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének jellemzőit, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. A gyermek a belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként, a kisgyermekek többsége, az óvodáskor végére eléri, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvódásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás, az életkor figyelembevétele mellett, lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
5.4.5.2. A tankötelezettség kezdete a) az óvoda vezetője dönt, amennyiben óvodába járt a gyermek b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskola érettségi vizsgálat alapján szakértői bizottság dönt, c) az óvoda vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértő biozottság dönt. - A tankötelezettség minden gyermekre érvényes.
26
Óvodánkban a gyermekeket 3 éves kortól készítjük fel, az iskolai életre. Tevékenységre épülő tanulással, következetesen tágítjuk látókörüket, gyarapítjuk ismereteiket, fejlesszük szocializációjukat. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Óvodásoknak íródott, iskola előkészítő programját kibővítve, a mindennapi tevékenységbe beilleszte alkalmazzuk. Egy - egy ismereti egység lezárásaként, feladatlapokkal rendszerezzük, rögzítjük tudásukat. Minden óvodapedagógusnak ki kell dolgoznia, be kell építenie tevékenységébe, munkatervében tükröznie kell az ezzel kapcsolatos nevelői- oktaíttói munkát. Minden pedagógus kötelessége tudásának legjavát nyújtania iskola előkészítő munkájában.
VI. Az óvoda egészségvédelmi szabályai
6.1. Egészségfejlesztés
20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet X. fejezete foglalkozik a gyermek, a tanuló egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatokkal. 128.§ (1.) A teljeskörű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési- oktatási intézményben eltöltött időben, minden gyermek részesüljön a teljes testi – lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési – oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelő – oktató óvodai munkában működtetett teljeskörű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok nevelési – oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a szülő részvételét az intézményben úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségügyi állapotának kedvező írányú változását idézze elő. A nevelési oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, bitonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő faladatokra, amelyek különösen -
az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi, lelki egészségfejlesztése, a viselkedési függőségek, bántalmazás megelőzése, balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás, 27
-
személyi higiéné területére terjed ki.
Az egészségfejlesztési program részletesen ki van dolgozva az óvoda alternatív Pedagógiai Programjában, összhangban van a csoportok éves munkatervével és a csoportnaplóban tükröződik vissza a gyakorlati megvalósítása. A Pedagógiai Programban kidolgozott egészségfejlesztési program testi, lelki, mentális területet érint, és figyelembe veszi a gyermek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető az intézményben megvalósuló átfogó prevenciós proramokba, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, nyomon követhető és mérhető.
6.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvoda működtetésére a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Csongrád Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi és Élelmiszer – ellenőrző Szolgálat által meghatározott szabályok érvényesek. Az óvoda hatósági ellenőrzési dokumentációja kötelezően tartalmazza a HACCP-t, a Munkavédelmi kockázatelemzést, a Tűzvédelmi Szabályzatot, a Tűz riadótervet,az Elektromos hálózat ellenőrzési jegyzőkönyvét. A dokumetumokat szakemberek készítették, és minden évben felülvizsgálják a jogszabályi változásokat és a működésünkben következett változásokat beépítik a szakmai anyagba. A dokumentumokban részletesen le vannak írva azok a betartandó szabályok amelyeket az óvoda működtetése során, be kell tartani és alkalmazni kell. Az előírt táblázatokat rendszeresen vezetni kell. -
Az óvodának működése során a HACCP, valamint az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, élelmiszer minta elrakása stb.)
-
Az egészségügyi szervek vizsgálatát segítsék az óvók.
-
Gyermek egészségügyi állapotával kapcsolatos információk megőrzése kötelező, csak a szülő tájékoztatása kötelező.
-
Az óvodában, valamint különös tekintettel a tálalókonyhában az egészségügyi feladatok betartása minden dolgozó részére kötelező.
28
-
A csoportszoba kialakításáért, használatáért, rendjéért a csoportvezető óvó is felelős.
6.3. Egészségügyi intézkedéseket segítő intézmények
Az óvodába járó gyermekek intézményen kivüli egészségügyi gondozását legújabb jogszabályi változások alapján, a gyermek lakóhelye szerint illetékes házi gyermekorvosi rendelőben, a gyermekorvos és a körzeti védőnő végzi. Meghatározott életkort elérve a gyermek szüleivel a megadott időpontban jelenik meg az un. statusz vizsgálaton, melyet a gyermek háziorvosa és védőnője végez el. A tapasztaltakat írásban rögzítik, melyről a szülőt tájékozatatják. Az óvoda, a Szeged, Korondi utcai Házigyermekorvosi Rendelővel, a Gyermeklinika általános ambulanciájával és a Gyermekklinika Szakambulanciáival van kapcsolatban. Az ott dolgozó orvosok szükség esetén azonnal ellátják a gyermekeinket., akiknek TAJ száma a gyermekdokumnetációban meg van. Ezen intézményekhez akkor fordulunk, ha a szülő nem érhető el, nem tartózkodik Szegeden, vagy gyorsan kell intézkedni, és a szülő nem tud időben az óvodába érni. Minden esetben a szülő értesítése, - a gyermek ellátása mellett- , a legfontosabb. A szülők telefonos elérhetőségei, az előjegyzési és beírási naplóban, a csoportnaplóban és a kollegáknál a mobilokban meg van.
6.4. Egészségvédemi szabályok betegség, járvány esetén: A betegség tényét a szülőnek be kell jelenteni az óvodában, a csoport óvójának, tájékoztatás gyanánt és az ebéd lemondása miatt. Minden reggel 9 óráig jelezni kell a távollétet, de az ebédet csak másnapra tudjuk lemondani. Beteg gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. Ha a gyermek általános állapota eltér a megszokott egészséges állapottól, nyűgös, sápadt, vagy piros, lázas, hányingere van, hány vagy megy a hasa, kiütések jelennek meg a testén, stb. betegnek tűnik a gyermek, az óvodapedagógusnak vagy a dajkának, azonnal szólni kell a vezető óvónőnek vagy a helyettesének. A konzultáció után a szülőt haladéktalanul értesíteni kell, hogy gyermeke beteg, vigye haza, mutassa meg, orvosnak. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni, amíg érte nem jönnek, el kell látni. 29
Betegség, járvány esetén a tisztasági takarítások gyakori fertőtlenítéssel párosuljanak. Különösen, a kilincs, a játékok, a székek, asztalok, WC, mosdókagylók, melyekkel a gyermekek és a felnőttek gyakrabban érintkeznek, gyakorabban, naponta többször kell flóraszepttel vagy más fertőtlenítővel lemosni, fertőtleníteni. A járványügyi naplót vezetni kell. A tányérokra, poharakra, evőeszközökre különösen oda kell figyelni, csak mosgatógépbe szabad elmosni, fertőtleníteni a HACCP szabályai szerint. Az étel osztásnál kötelező a kötény és a hajvédő használata. A szobákban, közös helyiségekben gyakran kell szellőztetni. A beteg gyermek ágyneműjét, fogmosó felszerelését, haza kell küldeni és ki kell cseréltetni, mosatni. A gyermekekre vonatkozó részletes egészségügyi szabályt a Házirend tartalmazza. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek, az óvodát, a teljes gyógyulásáig nem látogathatja. A beteg gyermek meggyógyulását orvosi igazolással kell igazolni, amit a csoportvezető óvdapedagógusoknak kell odaadani.
6.5. Balesetvédelmi szabályok: A gyermekbalesetek megelőzése érdekében, a ránk bízott gyermekek egészségének megóvása a legfontosabb feladata, minden óvodai munkatársnak, függetlenül, hogy milyen munkakörben dolgozik. Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt, és egyéb esetekben szükség szerint ismételni kell, minden óvódai csoportban – a gyermek életkorának mefelelően – ismertetni kell az egészségük, testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.
Az óvodapedagógus, dajka és mindenki, aki a gyermekkel van, kiemelt feladata: Folyamatosan biztosítani kell a felnőtt jelenlétét a gyermek minden tevékenysége közben. 30
A gyermekeket soha ne hagyja felügyelet nélkül sem a csoportszobában, sem az udvaron. Mindig úgy helyezkedjen el, hogy a gyermekek, figyelme középpontjában álljanak. Az udvaron a kollégákkal úgy tartózkodjanak, úgy osszák el a területet maguk között, hogy az udvar minden része, a felügyeletük alatt legyen, szükség esetén azonnal beavatkozhassanak, megelőzhessék a sérülést. Ha a gyermek számára veszélyt jelenthető foglalkozást tartanak, kisebb csoportokban átlátható módon végezzék, hogy a gyermekeket kellőképpen megtaníthassák az óvatos, a biztonságos anyag – és eszközkezelésre. Óvodán kívüli helyszíneket az óvó köteles előzetesen bejárni, a körülményekről tájékozódni, a lehetséges balesetforrás kiküszöbölésére felkészülni, s ennek figyelembevételével a gyermeket felkészíteni Az óvodán kívüli programok esetén gondoskodni kell megfelelő számú kísérőről. ( 6 - 8 gyermek 1 felnőtt) A kísérők felelnek a rájuk bízott gyermekért, akiket indulás előtt névszerint vállalnak A gyermekcsoport az épületben és az épületen kívül, (nem játékidőben), felügyelettel, együtt mozogjon. Séta, kirándulás előtt és közben a közlekedés szabályait ismerjék meg, tartsák be. Tanuljanak meg csoportban és egyénileg biztonságosan közlekedni, ismerjék meg a tömgeközlekedés szabályait. Minden jelenlevő felnőtt felelős a csoport tagjaiért is. Meg kell tanítani a gyermeket arra, hogy óvja saját és társai épségét, egészségét, sajátítsa el és próbálja alkalmazni, az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Haladéktalanul jelentse a felnőttnek, ha saját magán vagy társát veszélyeztető állapotot lát, balesetet vagy sérülést észlel. -
Ha a felnőtt észleli, hogy a gyermek balesetett szenvedett, vagy annak a veszélye áll fenn, haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket.
-
Ha a gyermeket baleset éri a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az azonnali elsősegélynyújtás.
-
Jelentősebb testi sérülés esetén (fejsérülés, ficam, törés, vágott, szakított börseb stb.) azonnal a gyermeket orvosi ellátóhelyre kell szállítatni, s az 31
óvódapedagógusnak el kell kísérnie. Közben a szüklőket azonnal értesítenie kell. A balesetről jegyzőkönyvet kell készíteni. Értesíteni kell az intézmény vezetőjét vagy a helyettesét, a jegyzőkönyvet neki kell kitöltve leadni.
A gyermekekkel: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év során (az óvodai foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell, a szabályok elsajátításáról meg kell győződni. A balesetvédelmi szabályok ismertetésének idejét és tartalmát dokumentálni kell, a csoportnaplóban Az óvoda Házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Balesetek esetén a következő eljárások 16/1998. MKM rendelet I. 28. szakasz tartalmának megfelelően végezzük.
6.6. A munkavédelmi szabályok
Mvt. 1. § (1) ((Megállapította: 2004. évi XI. tv. 1. §, módosította: 2013. évi CLXXIX. tv. 3. § (10) a).)) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozásegészségügy szakterületeit foglalja magában. (2) ((Módosította: 2011. évi CXCI. tv. 185. § b).)) A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. (2) ((Megállapította: 2004. évi XI. tv. 2. §.)) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg. 32
(4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. Mvt. 3. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi. Mvt. 4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és – ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte – annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni. (4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait. Mvt. 24. § Minden munkavállaló részére biztosítani kell : a) megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet; b) a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. Mvt. 25. § A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák. Mvt. 27. § A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről.
6.6.1. Dohányzással kapcsolatos előírások A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény szabályozása értelmében a nevelési intézményben és nevelési intézmény által gyermekeknek szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása. A törvény alapján a közoktatási intézmény közforgalmú intézménynek minősül, amely az érintettek számára közérdekű szolgáltatást biztosít. a közforgalmú intézményben tilos a dohányzás.
33
4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az óvoda vezetője, vagy az általa megbízott személy. Az alkalmazottaknak, szülőknek az óvoda épületében és udvarán tilos dohányozni! Az óvoda épületében, udvarán, és a főbejárat előtti 30 méter sugarú területen a munkavállalók, az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. A dohányzási tilalmat egyértelmű jelzés alkalmazásával kell jelölni. A 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletnek megfelelő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” felirat illetve jelzés kihelyezése 2014. március 1-től kötelező A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) módosításának hatékonysága érdekében az Nvt. hatályos rendelkezése szerint a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük.” Mindenhol egységessé válnak jelzések. A feliratokat legalább A4-es méretben kell kihelyezni, a minimális betűméretet is meghatározza a kormányrendelet. A magyar nyelvű szöveg mellett angolul, németül, franciául és oroszul is szerepelnie kell a „Dohányzásra kijelölt hely”, illetve a „Tilos a dohányzás!” felhívásoknak. A korlátozások megszegéséért egészsévédelmi bírság szabható ki.
6. 6. 2. Munkaközi szünet. Munkaközi szünet kiadása és dokumentálása. Munka Törvénykönyve 86. § (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. (2) Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. 3) Nem munkaidő a) - a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá 34
b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
Munka Törvénykönyve, 2014.
52. A munkaközi szünet 103. § (1) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. (2) A beosztás szerinti napi munkaidőbe a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. (3) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. (4) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. (5) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. (6) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. A munkaközi szünet időtartama minimum 20 perc. Az új Munka Törvénykönyve a munkaközi szünet maximális mértékét is meghatározza. Eszerint sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem írhat elő 1 óránál hosszabb munkaközi szünetet. E szabály indoka az, hogy ne lehessen egy hosszabb ebédszünet beiktatásával burkoltan osztott munkaidőben foglalkoztatni a munkavállalót. A törvény szerint a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünet ezért nem része a munkaidőnek, és így díjazás sem jár erre az időre. Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör: ekkor ugyanis a munkaközi szünet is munkaidőnek számít. A munkaközi szünet időzítését a munkáltató határozza meg, de a törvény megköveteli, hogy legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A szünet céljához igazodóan tehát nem lehet a munkaidő elejére, vagy végére időzíteni a kiadását. A munkaidő 35
4. és 7. órája közötti időszakra akkor is kötelező 20 perc szünetet biztosítani, ha a munkáltató több részletben biztosítja a munkaközi szünetet. A munkaközi szünet tehát nem munkaidő, ezért a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség sem terheli, így akár el is hagyhatja a munkahelyet. Ennek azonban csak a hosszabb szünetek esetén lehet jelentősége, hiszen a szünet lejártával a munkaidő folytatódik, így a munkavállalónak vissza kell térnie a munkavégzés helyére, és munkára képes állapotban rendelkezésre kell állnia. Sokszor felmerülő kérdés, hogy a munkaközi szünetet fel kell-e tüntetni a munkaidő nyilvántartásban. A törvény azt követeli meg, hogy a munkaidő nyilvántartásból naprakészen megállapítható legyen a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontja. Mivel a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, ezért álláspontom szerint a törvényből az következik, hogy a nyilvántartásban el kell különíteni a munkaközi szünet időtartamát. Minden dolgozót megillet 3 órai munka után, 20 perc szünet. Ennek kiadását, táblázatban kell vezetni.
6.6.3. Egészségügyi ellátás: A dolgozók minden évben kötelező tüdőszűrésen vesznek részt, és foglalkozásegészségügyi orvosi vizsgálaton vesznek részt. Minden dolgozónak egészségügyi kiskönyvvel kell rendelkeznie, melyet az irodában helyezünk el.
6.6.4. Munkavédelmi tevékenységek: Évente munkavédelmi szemlét tartanak, melyen részt vesz az alapító, a fenntartó, az intézmény vezetője, és a munkvédelmi szakértő. Az óvoda biztonságos munkakörülményei és a munkatársak egészsége éredekében a munkavédelmi feladatokat folyamatosan ellenőrizni kell. A tapasztalatokat a Munkavédelmi feljegyzésekben kell rögzíteni. Gondoskodni kell az intézmény munkaeszközeinek ellenőrzéséről, azok biztonságos állapotának meglétéről, a veszélyek és ártalmak megszüntetéséről.
6.6.5. A környezet balesetmentesítésének szabályai A csoportszobát, az udvart és egyéb játékteret úgy rendezzék be a gyermekek részére, hogy mindenkit lássanak, a bútorok eszközök ne hordozzák a baleset lehetőségét.
36
Mind az udvaron, mind a csoportszobában a játékokat, eszközöket úgy tárolják, a rendre ügyeljenek, hogy biztonságos környezetben játszhassanak a gyermekek. Az óvoda csak mínősített, jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vag ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feiratot és használati útmutatót gondosan áttanulmányozni, és a játékszert e szerint alkalmazni. Játékidőben a szanaszét földönheverő játékokat gyűjtsék be, a pedagógusok, dajkák rakják a helyére vagy gyűjtessék össze. A gyermekeket szoktassák a rendre.( életkortól függően)Tanítsák meg őket, ha már nem játszanak azzal a tárggyal, akkor tegyék a helyére és ne hajítsák el, ne bukdácsoljanak, ne tapossanak rajta. A bútorokat, szekrényeket, polcokat a falhoz kell rögzíteni, hogya gyerekek ne hogy magukra rántsák. A közlekedőket csúszás mentessé kell tenni, a szőnyegeket kétoldalú ragasztóval rögzíteni kell. Az nyílászárók és különösen az ablakok nyitásánál ügyelni kell a becsapódás és a beütés veszélyére. Külön figyelemmel kell lenni az elektromos berendezésekre. Gyermek jelenlétében felügyelet nélkül áram alatt lévő eszközt nem hagyhatunk. A játékok, berendezési tárgyak épségét folyamatosan ellenőrizzék, ha sérülést tapasztalnak a Munkavédelmi feljegyzések című füzetben rögzítsék, időpont megjelöléssel vagy szóljanak a technikai munkatársnak. A sérült játékot, bútort, eszközt ki kell vonni a forgalomból, a gyerekektől elzárt helyen kell tárolni, míg megjavításra kerül, vagy leselejtezik. A gyermekek testi épségét veszélyeztető tárgyakat, eszközöket, vegyi anyagokat jelenlétükben használni, tárolni nem szabad. Az intézményíben külön helyiségben, a gyermekek elől zártan találhatók a tisztasági vegyszerek. A konyhai mosgatás vegyszerei a konyhában elzártan vannak tárolva. Minden vegyszerhez 17 pontos biztonsági adatlap van az irodában elhelyezve,melynek adatai az adott vegyszer esetében az orvosnak segítségére van. A vegyszereket, fertőtlenítő, lemosó, mosogató, takarításhoz használtakat védő eszköz használatával ajánlatos alkalmazni. A gumikesztyű a raktárban és a I.sz. melegítő konyha szekrényében van elhelyezve.
VII. Az intézmény védő, óvó előírásai
37
A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében, a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása, állandó feladat. Az Óvoda nyitvatartási idjében biztosítani kell a gyermekek óvodapedagógus által történő felügyeletét, védelmét, figyelve a baleset megelőzés szempontjaira. (EMMI rend. 168. § (2)) Az óvodapedagógusok írásban balesetmegelőző tervet készítenek csoportnaplóba, kiemelve az adott időszakban veszélyezetető körülményeit.
az
óvodai
A gyermekek figyelmét - koruknak, fejlettségüknek megfelelően - felhívják a veszélyforrások elkerülésére, kiküszöbölésére. A séták, kirándulások előtt fel kell hívni a gyermekek figyelmét, az utcán és a közlekedési eszközökön történő közlekedési és viselkedési szabályokra. A tájékoztató megtörténtét, és tartalmát dokumentálni kell a negyed éves nevelő munka értékelésénél. Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák, kialakítására. (EMMI rend. 168. § (3)a) ) Gyermekbaleset bejelentése a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti a baleset tényét, mulasztást követ el. A 8 napon túl gyógyuló balesetek kivizsgálásának jegyzőkönyvezését, nyilvántartását az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. (EMMI rendelet 169. § (2)). Az Óvoda munkavédelmi felelős végzi a dokumentálással kapcsolatos feladatokat. Az óvodapedagógusoknak és egyéb alkalmazottak számára minden nevelési év elején tűzbaleset- és munkavédelmi oktatást tart az óvoda munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. Az év közben, újonnan belépő dolgozók munkalépésük előtt részt kell venniük tűz- baleset- és munkavédelmi oktatáson. Az óvodapedagógusok, egyéb alakalmazottak az otthonról hozott technikai eszközöket csak külön engedéllyel (szakember által kiadott vélemény), illetve az óvoda vezető külön engedélyével vihetők be az óvodába. Az óvodapedagógusok, egyéb alakalmazottak az általuk készített, nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a napi tevékenységekben korlátozás nélkül használhatók.
7.1. Gyerekekre vonatkozó rendszabályok 38
Az intézmény házirendje tartalmazza a gyerekekre vonatkozó előírásokat, a szülők kötelezettségeit és jogait, az étkezéssel kapcsolatos szabályokat. A házirend megtekinthető az öltözőben, avezetői irodában és a honlapon. A házirend betartása mindenkire kötelező érvényű. Egyes pontjai alól felmentést csak az intézmény vezetője adhat.
7.2. Idegenek tarózkodása az óvodában Szülőkre vonatkozó szabályok -
A gyerekekkel kapcsolatos pedagógiai kérdéseiket reggel röviden, délután szóban emailben, telefonon és írásban tehetjük fel. Munkaidejükben ne vonjuk el a figyelmüket a gyerekcsoportról Hivatalos ügyben 8 – 18.00 óráig van lehetőség a hivatalos ügyintézésre. A dolgozók családtagjai cask a vezető engedélyével tartózkodhatnak az óvodában. Szolgáltatók (orvos, fényképész, tanfolyam szervezők, közművelődési szakemberek, hatóság emberei, művészek) a vezetővel vagy helyettesével történt előzetes egyeztetés alapján a munkarend megzavarása nélkül tartózkodhatnak az óvodában óvodai dolgozó kíséretében.
Idegenekre, látogatókra vonatkozó szabályok Az intézmény területén a gyermekek testi, erkölcsi védelme szempontjából idegenek nem léphetnek be, csak kísérettel. Az intézményt látogató érdeklődök telefonos bejelentkezéssel, a bejárati helyiségbe érkeznek, miután a zárt kaput kinyitják számukra. A dajka az intézményvezetőt értesíti vendég érkeztéről, aki a fogadó helyiségben veszi át őket. A látogatók vagy leveszik a cipőjüket, vagy a bejáratnál kikészített cipővédő tasakot a lábukra húzzák. Csak így mehetnek tovább az épület helyiségeibe az intézményvezető vagy az általa megbízott munkatárs kíséretével.
7.3. Értékek védelme: A dolgozók tárgyait, személyes tárgyait a csoportszobában lévő szekrényekben kell elhelyezni. A dolgozók olyan tárgyakat, eszközöket, nagyobb értékű holmikat nem hozhatnak be az óvodába, amelyek nem szükségesek a munkavégzéshez, a napi óvodai ellátáshoz. Ellenkező esetben a behozott tárgyakban keletkezett kárért a munkáltatót nem terheli kártérítési felelősség A gyermekek által behozott értékesebb tárgyakat eltesszük, s a szülőnek átadjuk. A gyermekek ruházata, alvós dolgai az öltözőben, a szekrények polcain találhatók. Az öltözőkben lévő tárgyakért, ruházatért felelősséget vállalni nem tudunk. Az öltözőt zárjuk, felügyeletet biztosítunk. 39
A gyermekek által behozott játékokért felelősséget vállani nem tudunk. Az épületben elhelyezett értékek védelme érdekében a személyi felügyeletet biztosítjuk, az épületet lehetőség szerint zárva tartjuk. Az eszközöket használati előírásnak megfelelően kell használni. A dolgozók személyesen felelősek a rábízott, általuk használt felszerelésért, eszközökért. Az épületben csak az idejáró gyermekek, szüleik, nagyszüleik és a dolgozók tartózkodhatnak. Idegen gyermekeket nem fogadunk. Külsős gyermek részére összejöveteleket nem rendezünk. A munkavédelmi előírásokat betartjuk és betartatjuk.
7.4. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
A rendkívüli események megelőzése érdekében az óvoda vezetője és az itt dolgozók a mindennapi feladatok végzésekor, kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon, az illetékeseknek (tűzoltóság, rendőrség), az óvodavezetőjének, megbízott helyettesének jelenteni. Rendkívüli esemény lehet a tűz, füst kár, bombariadó stb. A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Tűz esetén vagy a füstjelző bekapcsolásakor felhangzó éles hang is jelzi, hogy baj van. Mind a két épületben, az emeleten füstjelző működik. A füstjelzőt naponta ellenőrizni kell, nem merült –e ki, az elem. Ha működik, akkor fényjelzéseket ad a készülék. Minden szinten, tűzoltó készülék van, össezesen 4 db. Ha többen tartózkodnak egy helyiségben, vészhelyzetben a gyermekek mentése az első. Az egyik felnőtt menti a gyerekeket, a másik a készülékkel próbálja eloltani a csirájában a tüzet. Az óvoda épületében tartózkodó gyermekek és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a játékudvar illetve az épület előtti utcafrontja. A óvodapedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az óvodai csoportokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó gyermekeket haladéktalanul megszámolni, a gyermekek kíséretét és felügyeletét ellátni, az óvodai csoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.
40
Az épület kiűrítését negydévente gyakorolni kell. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy fegyelmezetten, gyorsan ki kell jutniuk az épületből, együtt a saját csoportjaikkal, az óvó vagy felnőtt vezetésével. Ki kell jelölni a feladatok felelőseit: Az épületben dolgozó minden felnőttnek ismernie kell a vész jelző hangját, tudnia kell a kivezető útvonalat. - ki éretsíti a hatóságot - ki zárja le az áram főkapcsolóját, - ki a gázfőcsapot zárja le. .A tűzriadó gyakorlásánál mérni kell a teljes kiűrítés idejét, a próbát jegyzőkönyvezni kell. Bombariadó: A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az óvoda vezetője és az itt dolgozók mindennapi feladatok végzésekor kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Idegen, ismeretlen eredetű tárgy, csomag, esetén a rendőrséget kell értesíteni, hozzá nyúlni szigorúan tilos. E rendkívüli események elkerülése végett az épületet 9.00 órától 12. 00 óráig, délután 12.30tól 15.30 -ig zárni kell. Az épület kiűrítésének időtartalmáról, a gyerekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, az alapító, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt, az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.
VIII. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
Az Óvoda épületét címtáblával, a csoportszobákat a Magyar köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlóját.
Az Óvoda helyiségeinek használói felelősek: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betratásáért a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energiafelhasználással való takarékoskodásért a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
41
A gyermekek az intézmény létesítményeiben, helyiségeiben kizárólag óvodapedagógusi felügyelettel tartózkodhatnak. (Nkt. 4. § 10.) A só-tornaszoba, az óvoda játszó udvarának, csoportszobáinak használati rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok (munka- és balesetvédelmi) tartalmazzák, melyek betartása az Óvoda valamennyi alkalmazottja számára kötelező. Az óvoda dolgozói, az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelését, elektronikus eszközeit elvinni csak az óvodavezető engedélyével, fenntartó tudtával, átvételi elismervény ellenében lehet. A csoportszobák és egyéb helyiségek felszerelési tárgyainak használata – nevelési, mozgásos és sport eszközök, elektronikus berendezések stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. A dolgozóknak vagyonvédelmi okok miatt, értékeiket elzárva kell tartaniuk. Az óvodavezető és a fenntartó felelős a termek, és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az óvodavezető tudtára hozni. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a kártérítési szabályok szerint. Párt, politikai célú mozgalom, párthoz kötődő szervezet nem működhet az intézményben, (Kt. 39.§(4).)
8. 1. A z ó vo dá ba n f o lyta tha tó re klá mte vé ke n ys é ge k s z a bá lya i Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám gyermekeknek, családoknak szól, és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti-, illetve kulturális tevékenységgel függ össze.
IX. Az intézmény szervezeti felépítése 42
9.1. A közoktatási intézmény vezetése 9.1.1. Az intézmény felelős vezetője, az óvodavezető. Az óvoda élén az óvodavezető áll, munkáját a nemzeti köznevelési törvényben szabályozottak szerint végzi. Jogállása: magasabb vezető beosztású, egyszemélyi felelős vezető Kinevezési és megbízási rendje: Nem állami nevelési intézmény lévén, az intézményvezető kinevezése a fenntartó joga és körtelessége. Nem szükséges az álláshely pályáztatással történő betöltése. Erre a Nkt. 31.§ (2) d) pontja ad lehetősége. A fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem kell alkalmazni a 67.§ (7) bekezdésében és a 83.§ 8 (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat. Nkt.68.§ (2) bekezdés szerint a magán köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével, a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Az Alapító Okiratban meghatározottak alapján: Az intézmény vezetője, határozatlan időre szóló munkavállalói jogviszonyba történő kinevezése a Tündérkert a Gyermekekért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi közgyűlésének kizárólagos kinevezési jogkörébe tartozik. Az intézmény vezetője magasabb vezetői beosztással öt év időtartamra szóló megbízatása, kinevezése a TGY Közhasznú Alapítvány át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Az intézmény vezetője felett az egyéb munkáltatói jogköröket a kuratórium által meghatalmazott vezetőpedagógus, és a kuratórium elnöke gyakorolja.
Az intézményvezető megbízás feltételei: Nkt. 67.§ (1) a) pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú pedagógiai végzettség, b) pedagógiai szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, c) legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat, d) határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás Ha az intézményvezetői megbízatásra irányuló kinevezés, azért nem vezetett eredményíre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló 43
intézményvezetői megbízatás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelelt.Amennyiben az érintett az intézményvezetői megbízatást követően az intézményvezetpői szakképzettséget megszerezte, további három évvel meghosszabbítható a megbízása, nem állami óvodában tovább meghosszabbítható a kinevezése határozatlan időre. Feladata: A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – Felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Feladata az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezése és lebonyolítása. Biztosítja a szakmai munkaközösségek működését. A nevelőtestület szakmai fejlődése érdekében belső továbbképzéseket szervez, segíti a dolgozók továbbképzését, tapasztalatcseréket szervez. Figyelemmel kíséri valamennyi dolgozó önképzését. Értekezleteket szervez a nevelőmunka jobbítása érdekében. Vizsgálati és egyéb tapasztalatairól feléjegyzést készít. Segíti és működteti az óvoda kapcsolatrendszerét. Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését.
Nevesített óvodavezetői teendők: A tankötelezettség kezdetéről. az óvodavezetője dönt, amennyiben a gyermek óvodába járt Okt. 15. OASAP határideje ( október 1-i statisztika leadása a KIR -be Okt. 30. intézményi közzétételi lista elkészítése és publikálása a KIR felé Okt. 31. valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító igénylésed Dec. 31. gyermek és alkalmazott adatainak változásáról jelentés a KIR-en keresztül 44
Febr.15. tájékoztató az óvodai nyári üzemmódról a szülő felé 20/2012. EMMI rendelet 3.§ Márc.15. továbbképzési és beiskolázási terv elkészítése
A óvoda mindenkori intézmény vezetője, Dr. Horváth István, a kuratórium elnöke, Széllné Fógel Erika alapító, a Tündérkert Óvoda működési engedélyében leírtak alapján jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Ezt a jogkörét esetenként, az általuk meghatalmazott személy képviselheti. Az óvoda székhelyén a felelős intézményvezetőnek vagy az általa meghatalmazott vezetőhelyettesnek kell bent tartózkodnia az intézmény teljes nyitvatartási ideje alatt. Az intézmény vezetőt az intézményvezető helyettes, vagy a helyettes akadályoztatása esetén az intézményvezető által meghatalmazott óvodapedagógus helyettesítheti.
9.1.1. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend A) Távollétében az oktatási, a nevelési a szervezési feladatokat a nevelési intézmény vezetőhelyettesi jogokkal ellátott, meghatalmazott munkatársa végzi. Hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az általa kinevezett helyettesekre, vagy a nevelő testület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik.
9.1.2. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök
Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. • • • • •
A szervezési feladatokra kinevezett munkatárs számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos szervezési és irányítási jogát. Az intézményvezető munkaidején túli intézményi ügyeletet adja át. A munkatársak mukaidőbeosztásának megtervezése, és nyilvántartás összesítését. Értekezletek, továbbképzések megtartása szükség esetén, az intézményvezetővel való témaegyeztetés után. Az ellenőrzési feladatait részben megosztva gyakorolhatja a megadott szempontok szerint. 45
• • • •
Az intézményvezetővel egyeztetett tanügyigazgatási, munkaügyi dokumentumok aláírási jogát és bélyegző használatát az általa írásban megbízott helyettesének vagy az intézményvezető által kijelölt munkatársának adhatja át. Átadhatja a szakmai munkaközösségek irányítását. Az adminisztrációs munkát megosztja, a feladatokat kiosztja felelősségi rendszerben. Az intézméníi dokumentumok készítésének feladatait átruházhatja, de az ellenőrzési jogát nem.
9.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre
Az intézmény vezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: • • •
az általa megbízott helyettes, óvodatitkár - gazdasági ügyintéző, az óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítők
Az óvodavezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A vezetőhelyettest a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézmény vezető bízza meg. Vezetőhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetőhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz illetve amire az óvodavezető felhatalmazza. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. A vezetőhelyettes távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén a megbízott kolléga megbízását írásban rögzített módon veszi át. Az elvégzendő munkát, – az intézmény vezetőjével egyeztetve – látja el. Az óvodatitkár- gazdasági ügyintéző, szakirányú képesítéssel rendelkező könyvelővel együtt dolgozik, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra.
9.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Félévente megbeszélést tartanak. Egyébiránt napi kapcsolatban vannak egymással személyesen vagy telefonon. 46
Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: • • • •
az intézmény vezetője, a szakmai munkaközösségek vezetői. szülők munkaközösség szervezetének választott képviselője fenntartó
Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
9.4. Nevelői munkát végzők: az óvodapedagógusok Jogállásuk: beosztott közalkalmazottak, az intézményvezető és a gazdasági ügyintéző közvetlen irányítása alá tartoznak. Kinevezés rendje: A kinevezési és egyéb munkáltatói jogkört teljes körűen az intézmény vezető gyakorolja. Nkt. –ban rögzítettek szeriunt. Az óvodapedagógusok számára érvényes képesítési követelmények: Nkt.3.sz. melléklet 3. sora: az óvodai nevelésben az óvodapedagógus munkakör óvodapedagógiai szakképesítéssel, diplomával látható el. 2015.január 1- től hatályba lépett 2014.évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról (2014. Magyar Közlöny) 26.§ Az Nkt. 99.§- (13 ) – (14) bekezdése alapján azon államvizsgázott óvodapedagógusok is alkalmazhatók óvodapedagógusként legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártának végéig, akiknek csak a nyelvvizsgájuk hiányzik a diploma megszerzéséhez. Nkt.98.§ (3) Az óvodapedagógus – munkakör betölthető konduktor pedagógusi, szakképzettséggel is. 99.§(6)/b) Óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatható és újonnan alkalmazható az is, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi – képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1 napjáig az adott pedagógus munkakörben legalább 7 év szakmai gyakorlatort szerzett.
47
Nem alkalmazható óvodapedagógusi munkakörben az az óvodapedagógusi álláshely betöltésére jelentkező pályázó: aki az óvodapedagógusi végzettséghez, szakképzettséghez szükséges államvizsgáját nem tette le. Aki az óvodapedagógusi végzettség, szakképzettség megszerzéséhez szükséges felsőfokú tanulmányainak utolsó éves hallgatója. Pedagógus joga és kötelessége: Az óvodapedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyi jogait tiszteletben tartsák, nevelői tevékenységét értékeljék és elismerjék. Joga, hogy az óvoda pedagógiai programja alapján a nevlési módszert megválassza. A nevelőtestület tagjaként, részt vegyen a pedagógiai program tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestületet megillető jogokat. Szakmai ismereteit, tudását továbbképzéseken bővítse, megújítsa. Joga, hogy részt vegyen helyi, regionális vagy országos szakmai testületek munkájában. Alapvető feladata a rábízott gyermek nevelése, irányítása, fejlődésük értékelése. Kötelessége figyelembe venni a gyermekek egyéni képeségeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét, sajátos nevelési igényét, megkülönböztetett bánásmódot. Feladata a gyermekek testi épségének megóvása, az ehhez szükséges többoldalú ismeretek átadása. Balesetveszély esetén tegye meg a szükséges intézkedéseket. köteles gondoskodni a gyermekek erkölcsi védelméről, személyiségük fejlődéséről. Vegyen részt a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. (ifjúságvédelem) Kötelasssége a zsülőket rendszeresen tájékoztatni, kérdéseikre érdemi választ adni, illetve figyelmeztetni, ha a gyermek jogainak védelmében intézkedést tart szükségesnek. kötelessége a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátítani a közösségi együttműködés szabályait és törekednie kell azok betartatására. Köteles a gyermekek, szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani. Köteles a gyermeket az etikus magatartásformákal megismertetbni. Köteles 7 évente továbbképzéseken részt venni. Pedagógus igazolványt kapnak, amely feljogosítja az állami mkönyvtárak kulturális intézmények ingyenes látogatására. Az igazolvány közirat. A pedagógus alapvető feladatát a munkaköri leírás részletesen tartalmazza.
Munkaközösség- vezető: a testület választja, kikérve az óvodavezető véleményét. A feladattal az óvodavezető bízza meg.
48
A megbízás elvei: jó szervező –és kezdeményezőképesség, példamutató magatartás, munkaterületen naprakész ismeretek
- kiemelkedő szakmai tevékenység - pontos adminisztrációs munka
9.5. Nevelői munkát közvetlenül segítők köre: Megnevezésük: • pedagógiai asszisztens, • dajkák • logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, SNI-s gyerekekhez, • egyéb munkakörben alkalmazottak: óvodatitkár - gazdasági ügyintéző, rendszergazda, udvaros, karbantartó, Kinevezés és alkalmzási feltételek:
Pedagógiai asszisztens: érettségizett, pedagógiai asszisztens Okj-s vizsgát tett, maximum szint : óvodapedagógus, Nkt. 2.számú melléklet Alkalmazása: Nkt. 85.§ (4) bekezdés óvodavezető jogkörébe tartozik Munkaköri tevékenységei: A dajka feladatainál annyival több, hogy adminisztratív teendőkkel is megbízható, hiszen erre a képzés felkészíti őket. A rábízott gyermek felügyelet, tevékeny részvétele az öltöztetési, étkezési szokásainak kialakításában a csoportos étkezések megszervezése, felügyelete, egyénileg nyújtott segítség a gyermek foglalkozásain, szabadidő szervezésében történő közreműködés stb. Dajka: dajkaképzőt végzett, maximum óvodapedagógus, Munkaköri tevékenysége: az óvonő munkájának segítése, a gyermekek ellátásában, gondozásában. részletesen, szeméylre szabottan a munkaköri leírásában található. Óvodatitkár - gazdasági ügyintéző: érettségizett, 5 év gyakorlat adminisztrációs munkában, közgazdasági végzettségű, Főbb feladatai: A részletes feladatokat a munkaköri leírás foglalja magában, amely feladatkört, hatáskört, felelősséget tartalmazza. A munkaköri leírást az intézményvezető a kinevezési okirattal együtt adja ki. 49
Helyettesítés rendjük: munkaköri leírásban rögzítettek szerint, A foglalkoztatási feltételek kibővülnek azzal a szabállyal, hogy a köznevelési intézménnyel munkajogi, közalkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban álló személy ne álljon tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás (Btk. 52 -54.§ és 100.§ (1) bekezdés b) pontja hatálya alatt, melyet az érintett személynek hatósági igazolvánnyal kell igazolnia, a büntetlen előélethez hasonlóan (Nkt. 66.§ (1) bekezdés b) pontja, 66./A§. Logopédusok, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok végzettsége előírásnak megfelelő.
50
X. A Tündérkert Óvoda szervezeti felépítése, szervezeti diagramban
Fenntartó Intézményvezető
Szülői szervezet Könyvelő iroda
Nevelőtestület Óvodatitkár – Gazdasági ügyintéző Szakmai munkaközösség Pedagógiai munkát segítők Technikai munkatárs
Pedagógiai asszisztens
Rendszergazda
Óvodai dajka Gyermekeknek a nevelési programban rögzített foglalkozásokat tartók Sportedzők Fejlesztő pedagógus, Gyógypedagógus, Logopédus
51
XI. A pedagógiai munka ellenőrzése 11.1. Belső ellenőrzés szabályai Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat, legalább háromévente át kell tekinteni, aktualizálni kell. • • • • • •
intézményvezető, óvodatitkár - gazdasági ügyintéző a óvodapedagógusok dajkák pedagógiai asszisztens technikai munkatársak
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, egy példányt át kell adni a munkavállalónak, és egy példányt a munkaügyi dokumentumban irattározni kell. Az óvodavezetőhelyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az óvodavezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az óvodavezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A nevelési év során végrehajtandó ellenőrzési területeket, ellenőrzési feladatokkat előre meg kell tervezni, meg kell határozni.
Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: • óvodai foglalkozások szakmai, módszertani, tartalmi ellenőrzése (óvodavezető, munkaközösség-vezetők), • óvodai foglalkozások látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, • a csoportnaplók, jelenléti és hiányzási naplók, gyermekfejlődést nyomonkövető dokumentációk, egyéni fejlesztési tervek folyamatos ellenőrzése,
52
• A differ felmérés, és egyéb, a gyermekek testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésével kapcsolatos felmérések, tesztek figyelemmel kísérése • az igazolt és igazolatlan gyermek hiányzások ellenőrzése, a tankötelezettség betartásának ellenőrzése • az SzMSz-ben, Pedagógiai Programban, Házirendben előírtak betartásának ellenőrzése az nevelői intézkedések folyamán.
11.2. Fenntaretói ellenőrzés: Az intézményen belül történt ellenőrzést a fenntartói ellenőrzés követi. A fenntartó kötelezettségei és jogai : Nkt.83.§- , 84.§- , 85.§ -ban van rögzítve. Nkt.83.§ (2) e) pontjában meghatározotak szerint, a fenntartó ellenőrizheti: -
a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét,hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet a gyermek balesetek megelőzáése érdekében tett intézkedéseket,
11.3. Az Országos Tanfelügyelet ellenőrzése megalakulásával megvalósul az országos szintű szakmai ellenőrzés, melynek tematikáját az Ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. Az intézménynek fel kell készülnie a két évenként ismétlődő, átfogó szakmai ellenőrzésre. Ehhez nyújt segítséget az Ellenőrzési kézikönyv, és a nevelési év során, intézményben végzett egyenletes szakmai munka.
az
11. 4. Az ellenőrzés célterületei: 11.4.1. A pedagógus munkájának ellenőrzésére, értékelésére. Vizsgálandó terület: -
Pedagógiai módszertani felkészültség
-
A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése. A hátrányos helyzetű,sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek többi gyermekkel, együtt történő sikeres neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültség. 53
-
A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, eséylteremtés, nyitottság a különböző társadalmi- kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység.
-
Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósulásukhoz kapcsolódó önreflexiók.
-
A tanulás támogatása.
-
Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése elemezése.
-
Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
-
Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődsért.
11. 4. 2. A vezető munkájának ellenőrzése és értékelése: -
A nevelési, -tanulási,- fejlesztési folyamatstratégiai vezetése és operatív irányítása A változások stratégiai vezetése és operatív íirányítása Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény stratégiai vezetése és irányítása
-
Szempontok: az intézményvezető jeleléte az elvárások közvetítése, tájékoztatási kötelezettsége, információáramlás, munkahelyi motiváció innovatív légkör teremtése, egyenletes terhelés biztosítása, a szakmai együttműködés támogatása, folyamatos ellenőrző- értékelő tevékenység, részvétel a pedagógusok értékelésében egyéni fejlődést támogató kultúra etikus pedagógus magatartás betartatása célokat támogató kapcsolatrendszer működtetése
-
Dokumentáció ellenőrzés.: dokumentumok elemzése Vezetői program Pedagógiai program egymást követő 2 nevelési év munkaterve és az éves beszámolók SZMSZ Intézményi önértékelés, munkaügyi dokumentáció gyermekek dokumentációja
54
11. 4. 3. Intézmény pedagógiai – szakmai ellenőrzése és értékelése: -
Pedagógiai folyamatok Személyiség –és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
11.4.4. Az intézmény pedagógiai – szakmai ellenőrzésének módszerei -
Dokumentumelemzés Alapító Okirat Pedagógiai program SZMSZ Egymást követő 2 nevelési év munkaterve és az éves beszámolók, munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt. Továbbképzési program – beiskolázási terv Házirend intézményi önértékelés foglalkozás megtekintése, a csoportban folyó szakmai munka személyes megtapasztalása ,Elégedettségmérés Ellenőrzések eredményei fejlesztési tervek Interjúk a szülőkkel., pedagógusokkal A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése, folyamatos megfigyeléssel.
XII. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • • • •
a működési engedély a szervezeti és működési szabályzat és mellékletei a helyi pedagógiai program és mellékletei a házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:
55
-
a nevelési év éves munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).
Minden óvoda számára kötelező intézményi szabályzatok, nyomtatványok és dokumentációk 1. Alapító okirat 2. Törzskönyvi bejegyzés-igazolás vagy működési engedély és nyilvántartásba vételi határozat 3. Munkaterv 4. Házirend 5. Szervezeti és működési szabályzat 6. Pedagógiai program 7. Továbbképzési program 8. Beiskolázási terv 9. Oktatási igazolványok kezelési rendjének intézményi szabályzata 10. Munkavédelmi szabályzat 11. Kockázatértékelési szabályzat 12. Tűzvédelmi szabályzat 13. Pénzkezelési szabályzat 14. Önköltség-számítási szabályzat 15. Leltárkészítési és leltározási szabályzat 16. Eszközök és források értékelésének szabályzata 17. Számlarend 18. Intézmény elemi költségvetése 19. Elemi költségvetési beszámoló 20. Felvételi előjegyzési napló 21. Felvételi és mulasztási napló 22. Óvodai csoportnapló 23. Óvodai törzskönyv 24. Tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény 25. Országos Statisztikai Adatgyűjtés állománya (OSAP) 26. Intézményi közzétételi lista 27. Jegyzőkönyvek 28. Személyi anyagok nyilvántartása 29. Munkaköri leírások 30. Az intézmény adott nevelési évben végzett pedagógiai munkájának eredményességéről szóló beszámolók 31. Fenntartói, törvényességi és hatósági ellenőrzések dokumentumai 32. Ötéves időtartamra szóló országos pedagógiai intézményellenőrzés alapján készített intézkedési terv 33. Az intézmény irattári terve valamint iratkezelési ill. adatkezelési szabályzata által meghatározott egyéb irattári anyagok 34. A pedagógusok teljesítmény-elszámolásával kapcsolatos dokumentumok
56
35. Intézményi mérések dokumentálása 36. Az óvodás gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, és mozgásfejlődése eredményének szükség szerinti, de legalább félévenként történő rögzítése
12. 1. Az alapító okirat, nyilvántartásba vételi okirat, működési engedély Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.
12.2. A pedagógiai program A Tüjndérkert Óvoda helyi, alternatív pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A Tündérkert Óvoda Alternatív Pedagógiai Programja : 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési intézmények működéséről és névhasználatáról 6.§ (1) bekezdés jogszabályi előírásai szerint készül. Az intézmény pedagógiai programjának részeként az óvodában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza. Alternatív Pedagógiai Programunk tartalmazza: Az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit. Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését. a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet a szülő, gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, idegen nyelvre való ráhangolás, képesség, készségfejlesztésének programját, a sport, a mozgáskultúra fejlesztésének programját, az iskolára való felkészülés kidolgozott programját, az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, a gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
57
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az óvoda pedagógiai programja megtekinthető a vezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az óvoda vezetője munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 12.3. Az éves munkaterv 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló jogszabály 3.§ (1) bekezdésében határozza meg a munkaterv kötelező tartalmi elemeit, melynek betartásával készül a mindenkori éves vezetői és a csoportok munkatervei. Az éves munkaterv az óvoda hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az iskolaszék, az óvodai szülői A munkaterv tartalmazza: az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználási módját, Figyelembe vesszük, hogy az óvodai nevelés nélküli munkanapok egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatják meg. Az szülőket nyilatkozatban interjuvoljuk meg, hogy az óvodai nevelés nélküli munkanapon tervezzük –e az ügyeletet, a folyamatos nyitvatartást igénylik-e. a szünetekről szóló állásfoglalást, nemzeti ünnepek, óvodai hagyományok, meghonosodott programok időpontját az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját, az óvoda bemutatkozását szolgáló pedagógiai célzatú programokat, nyílt napokat, a óvodások fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.
Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a nevelési év nyitó értekezletén kerül sor.
58
A nevelési év helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet véleményét.1 A munkaterv mindenki számára elérhető a vezetői szobában, és a kiadott munkapéldányok a nevelőtestület rendelkezésére állnak. A nevelésiév helyi rendjét a szülői értekezleten ismertettük, írásban átadtuk.
12.4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézményvezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • • • •
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, vonatkozó adatbejelentések, az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és gyermek lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az ióvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.
XIII. A közalkalmazotti jogviszonyba besorolt, munkavállalók munkarendje 13.1. Az intézményvezető munkarendjének szabályozása Az intézmény vezető munka ideje és rendje a munkaköri leírásában van rögzítve. Munkáját, minden esetben az óvoda szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látja el.
59
Nkt. 5. számú melléklet alapján, az óvodavezető, nevelő – oktató munkával lekötött munkaideje: 50 fő alatti gyermeklétszám esetén 12 óra. 62.§ (14) A nevelési – oktatási intézmény vezetője a teljes munkaidő 5. melléklete szerint, munkaidejének nevelő – oktató munkával le nem kötött részében, heti 28 órában látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. A vezetőpedagógus neveléssel – oktatással lekötött munkaideje gyakorló óvodában a teljes munkaidejének 60 %-a.
13.2. Az óvodapedagógusok munkaidejének időtartalma, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja a hétfő, utolsó napja a hét utolsó munkanapja, a péntek. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombat és vasárnapokon, ünnepnapokon munkavégzés, csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a munkaidő 8 óra, mely a munkaszerződésben és a munkaköri leírásban is rögzítve van. A pedagógusok napi munkaidejét – az éves munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával –az intézményvezetővel egyeztetve állapítják meg. Az értekezleteket, általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órás bent tartózkodási munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait egyénenként megbeszélve, az adott csoport programja szerint határozza meg, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Óvodai szinten, van “nyitós és zárós” beosztás, amikor a legkorábban érkezőket, és a legkésőbb hazamenőket felügyeli a beosztás szerint kijelölt óvodapedagógus a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 12.§-a alapján: “ a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekkel, minden csoportban, óvodapedagógus foglalkozik.” Van csoport, melyben az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak, és lehetséges olyan óvodai csoport, ahol az óvodapedagógus délelőttös és a délutános éves munkabeosztása érvényesülhet. Szükség esetén, válság helyzetben (pl. betegség, járvány stb.), elő lehet írni a napi munkaidőbeosztás tervének változását, egy pedagógus, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is.
60
13.2.1. Az óvodapedagógusok munkaidejének kitöltése
A pedagógusok teljes munkaideje a neveléssel – oktatással lekötött órákból, valamint a nevelő – oktatós munkával le nem kötött munkaidőből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részből áll: a) neveléssel – oktatással le kötött munkaidő b) neveléssel – oktatással le nem kötött munkaidő Az Nkt. 138/1992.(X.8.) Kormány rendeletet 2013. szeptember 1-jétől felváltó rendelet alapján: Nkt.62.§ - ban leírtak a mérvadók. Általános szabályt fogalmaz meg a Nkt.62.§ (5) – (6) bekezdése, amely minden pedagógusra vonatkozik, így az óvodapedagógusokra is. A ) Neveléssel – oktatással lekötött munkaidő: Nkt. 62.§ (5) A nevelési –oktatási intézményekben pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80 %-át, azaz a kötött munkaidőt az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a munkaidejének beosztását, felosztását maga jogosult meghatározni. Az óvodapedagógusok neveléssel – oktatással lekötött munkaideje, heti 40 órás munkaidőből 32 órát tesz ki. A gyerekek között eltöltendő munkaidejük 32 óra. Nkt. 62.§ (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Nkt. 62.§ (8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. Azaz értekezletek, ünnepségek, nevelési folyamatok előkészítésével, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek végzésére használható a fennmaradó heti 4 óra. Nkt. 62.§ (5) és (8) bekezdéseiben meghatározott szabályozás szerint, a teljes álláshelyen alkalmazott óvodapedagógusok : heti munkaideje 40 óra neveléssel – oktatással lekötött munkaidejük heti 32 óra + 4 óra/hét
61
A heti 40 órás munkaidő fennmaradó részéből, azaz heti 8 órából maximum 4 órát a 62.§ (8) bekezdésében meghatározott feladatokra kell fordítaniuk. A törvény így biztosítja, hogy a 32 órás időkereten túl, a maximálisan heti 4 óra időkeretet a munkáltató döntésétől függően az óvodapedagógusok neveléssel – oktatással lekötött munkaidejének növelésére fordíthassák. Így a 32 órát meghaladóan 36 óra is lehet a neveléssel –oktatással lekötött munkaidő. Az előírás azt is jelenti, hogy a 32 órán túl 36 óra időtartamig eseti helyettesítés rendelhető el, amiért túlóradíjat nem kell fizetni. B) Neveléssel – oktatással le nem kötött munkaidő Nkt. 62.§ (6) A teljes munkaidő 55 – 65 % -ban óvodai csoport és egyéb foglalkozások megtartására rendelhető el. A munkaidő fennmaradó részében, a neveléssel – oktatással le nem kötött munkaidőben a pedagógus a nevelés – oktatást előkészítő, neveléssel – oktatással összefüggő, egyéb feladatokat, adminisztrációt, tervezést, felkészülést végzi.
13.2.2. Gyakornokok munkaidő beosztásának szabálya: Nkt. 62.§ (11) A gyakornoknak a nevléssel – oktatással lekötött munkaideje az óvodapedagógusok estében a teljes munkaidő 65 % - a, azaz heti 26 óra lehet. 4 óra elrendelhető helyettesítésre, feladatellátásra.
13.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos helyi előírások A pedagógus munkakezdése előtt olyan időpontban köteles megjelenni, hogy beosztása szerinti időben munkakezdését már semmilyen más tevékenység, ok ne akadályozza. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus, köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor, a munkatervét és egyéb munkával kapcsolatos dokumetumait eljutattni. A táppénzes papírokat legkésőbb, a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az irodában.2 A pedagógus számára a kötelező óraszámon felül nevelő –oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetnkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az intézmény vezető adja, a kollégákkal megbeszélve.
62
Az intézmény szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus jelenléte kötelező, alakalomhoz illő öltözékben. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára a munkaidő nyilvántartását elrendeli. A munkaidő nyilvántartást a pedagógus munkát segítők számára jelenléti íven, a pedagógiai munkát végzőknek a szakmai felbontást is tükröző, munkaidő nyilvántartást kell vezetni. A dolgozói jelenléti íven a heti 40 órai munkaidőt kell dokumentálni, úgy, hogy világosan látszódjék, hogy ebből mennyit tölt rendszeresen a munkahelyén és a munkahelyén kívül a munkájával. A szakmai felbontást tükröző nyilvántartásban, a neveléssel – oktatással lekötött munkaidőtt és neveléssel – oktatással le nem kötött munkaidőt kell dokumentálni.
13.4.Az óvodapedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje
A Munka Törvénykönyvének 134.§ (1) – (3) Bekezdése előírja, hogy a munkáltatónak kell nyilvántartania a rendes és a rendkívüli munkaidő és szabadság tartalmát. A nyilvántartásból napra készen megállapíthatónak kell lennie, a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek. A nyilvántartás – (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő – beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Kormányrendelet 16.§ (7) pontosítja a Mt. által meghatározott szabályokat az alábbiak szerint: “Az intézmény vezető a munkatervben meghatározottak alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő nyilvántartást vezet és a munkavégzést igazolja.” 13.4.1. Havi munkaidő elrendelés: A munkaidő nyilvántartás és munkavégzés igazolás törvényben meghatározott előkészítése, a havi munkaidő elrendelés. Az intézmény vezetője, minden hónap első napjára: havi munkaidő elrendelést készít, a munkavállalókra lebontott formában. 13.4.2. Munkaidő meghatározása, és nyilvántartása: Óvodánkban a munkaidő nyilvántartás, az intézményvezető feladata, melynek alapja a jogszabályokban előírt munkaidő meghatározása: a munkaszerződésben, 63
a munkaköri leírásban, és a havi munkaidő nyilvántartásban jelenik meg. A) Munkaidő nyilvántartása, óvodapedagógus gyakornokoknak
Név:
Idő: Munkaidő nyilvántartás
Neveléssel – oktatással lekötött munkaidő
Neveléssel – oktatással le nem kötött munkaidő
Munkaórák összesen
Óvodapedagógus gyakornok részére napok száma
érkezik
távozik
lekötött elrendelhető 10 óra szabadfelhasználású, munkaidő munkaidő a felkészülésre 26 óra/hét 4 óra/hét
Napi munkaidő összesen
használható
1. 2. 3…….. 31. Összesen Dátum:
munkavállaló aláírása:
intézményvezető aláírása:
Munkahelyen és munkahelyen kívül töltött munkaidő a gyakornokoknak: a) neveléssel – oktatással lekötött munkaidő 26 óra /hét a csoportban, + 4 óra/hét, szükség esetén óvodavezetői elrendeléssel, csoportban tölthető pl. helyettesítés esetén, vagy a sport foglalkozások lebonyolítására rendelve, heti 2 -2 órás elosztással. b) neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő, 10 óra /hét szabad felhasználással
A neveléssel – oktatással le nem kötött munkaidő felhasználása Felkészülés a foglalkozásokra: a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a gyermek személyiség- felmérésének előkészítése, lebonyolítása, értékelése a gyermekek teljesítményének értékelése a gyermekek egyéni fejlestési tervének kidolgozása Az SNI-is gyermekek fejlesztésének megtervezése, 64
a tehetséges gyermekek tehetségszegmensének feltérképezése, tervezése, kidolgozása, a felmérés, megfigyelés eredményéinek kiértékelése, iskolaelőkészítő program előkészítése, írása az adott életkorra, gyermekmegfigyelések rögzítése, feljegyzések készítése, anyaggyűjtés, anyagbeszerzés, szervezési feladatok, nevelőtestületi munkában való részvétel, szakanyagok tanulmányozása, rendszerezése az angol nyelvű anyag kidolgozása, fejlesztése, a sportfoglsalkozások előkészítése, megtervezése, ünnepségek előkészítése, szervezése, kirándulások előkészítése, szervezése, lebonyolítása, tanulmányi séták célrendszerének, megfigyelési szempontoknak az összeállítása, előzetes megtekintése a helyszínnek, helyszínfeltérképezés, gyermek –és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülőkkel való kapcsolattartás, fogadóórák, nyílt napra való felkészülés esetmegbeszélések, intézményi dokumentumok készítése, megismerése, dokumentáció napra kész vezetése B) Munkaidő nyilvántartása, óvodapedagógusoknak
Név:
Idő: Munkaidő nyilvántartás
Neveléssel – oktatással lekötött munkaidő
Neveléssel – oktatással le nem kötött munkaidő
Munkaórák összesen
óvodapedagógus részére
napok száma
érkezik
távozik
lekötött elrendelhető 4 óra szabadfelhasználású, munkaidő munkaidő a felkészülésre 32 óra/hét 4 óra/hét
Napi munkaidő összesen
használható
1. 2. 3…….. 31. Összesen Dátum:
munkavállaló aláírása:
65
intézményvezető aláírása:
C) Szakmai munka időbeosztásának kimutatása, óvodavezető számára
Név:
Idő: Munkaidő nyilvántartás
Neveléssel – oktatással lekötött munkaidő
Neveléssel – oktatással le nem Munkaórák kötött munkaidő összesen
intézményvezető részére
napok száma
érkezik
távozik
lekötött vezetői munkaidő munkával 12 óra/hét töltött munkaidő
8 óra/ hét intézményen kívül töltött munkaóra
Napi munkaidő összesen
20 óra/hét
1. 2. 3…….. 31. Összesen Dátum:
munkavállaló aláírása:
intézményvezető aláírása:
13.5. Pedagógus munkát segítők munkarendje Az intézményben a pedagógus munkát segítők: pedagógiai asszisztens dajka, óvodatitkár - gazdasági ügyintéző, technikai munkatárs A nem pedagógus közalkalmazottak munkaidejét – a MT és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban, az előzetes dolgozói, vezetői megbeszélés után az óvodavezető határoza meg. A dajkák munkaideje: heti 40 óra A óvodatitkár - gazdasági ügyintéző: heti 40 óra Karbantartó: heti 4 óra Az intézményben a pedagógus munkát segítő munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg.
66
Munkaköri leírásukat az óvodavezető és az óvodatitkár - gazdasági ügyintéző közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetője tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, szóbeli vagy írásos utasításával történik. A szabadságok kiadására vonatkozó rendeletek figyelembevételével az óvoda vezetője a minden évben elkészíti a Szabadságolási Ütemtervet, melynek alapján rendelkezik a szabadságok kiadásáról. A szabadságolási Ütemtervtől csak vezetői engedéllyel lehet eltérni.
13.6. A pedagógus munkát segítők munkaidejének nyilvántartási rendje A Munka Törvénykönyvének 134.§ (1) – (3) Bekezdése előírja, hogy a munkáltatónak kell nyilvántartania a rendes és a rendkívüli munkaidő és szabadság tartalmát. A nyilvántartásból napra készen megállapíthatónak kell lennie, a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek. A nyilvántartás – (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő – beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Munkaidő meghatározása, nyilvántartása: Óvodánkban a pedagógus munkát segítő munkatársak munkaidő nyilvántartását az óvodatitkárgazdasági ügyintéző végzi, melynek alapja a munkaidő meghatározása: a munkaszerződésben, a munkaköri leírásban van rögzítve.
A munkaügyi nyilvántartás az alábbi nyomtatványon történik. Név: Nap
Idő: Pedagógus munkát segítők munkaidő nyilvántartása Érkezési idő
Távozási idő
Ledolgozott órák száma
Aláírás
Minden munkavállaló munkaidő nyilvántartásának fedőlapján áttekinthető összesítés található. ………………………………………………………………..munkavállaló neve, ……………………………………………beosztása
67
OM 202848 Tündérkert Óvoda Feirygarden Nursery School 6726 Szeged, Gizella utca 46 -38. Adószáma: 18509432 -1 – 06
Munkaidő nyilvántartás ………………………………….összesítő lapja Sorsz.
Elszámolás alapja
Napok száma
1.
Munkanapok száma
2.
Ledolgozott munkanapok száma
3.
Igazolt távollét munkanapok száma
4.
Betegség miatt kiesett munkanapok száma
5. 6.
Fizetés nélküli szabadságon töltött munkanapok száma Szabadságon töltött munkanapok száma
7.
Fizetett ünnepnapok száma
Bérszámfejtés alapja órában
Dátum: ………………………………………..
……………………………………….
óvodavezető
munkavállaló aláírása
68
XIV. Munkaköri leírások, feladat és hatáskör meghatározás A teljes munkaköri leírások, a mellékletben megtalálhatók. Óvódánkban, a munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.
14.1. Óvodapedagógus munkaköri leírása Feladat és hatáskör
A munkakör megnevezése: óvodapedagógus Közvetlen felettese: az óvoda vezetője Iskolai végzettsége: pedagógiai főiskola, óvodapedagógus szak, angol középfokú nyelvvizsga
1. Betartandó munkaügyi követelmények Köteles munkaidejét munkaidő- beosztása szerint mindenkor betartani. Munkakezdés előtt 15 perccel jelenjen meg munkahelyén. Legyen ideje átöltözni, a feladataira úgy felkészülni, hogy a munkáját munkakezdéskor el tudja kezdeni. • • •
Munkáját a Helyi Alternatív Pedagógiai Program előírásai szerint végezze, a vezetőóvónő utasításai alapján. Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása. Megírja az éves munkatervet, negyedéves, évszakoknak megfelelő tematikus kidolgozással, heti lebontában, Az óvoda munkatervében rögzített reszortot felelősséggel teljesíti. A napirend betartásával igyekszik a nyugodt légkört biztosítani a reá bízott gyermekek számára 69
Biztosítsa a gyermek délutáni testedzését, tevékenységét. A gyermeket csak a szülőnek, és a szülő által személyesen bemutatott, írásban is megerősített személynek lehet kiadni. Köteles megtartani a pedagógus etika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együtműködés követelményeit. Az óvoda működésével, a nevelő testülettel és munkájával a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. A munkavédelmi előírásokat köteles betartani, ha eltérést észlel környezetében, mely balesetveszélyes lehet, azonnal szól felettesének. Óvja, az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. Az általa használt tárgyakért felelősséggel tartozik. Az esztétikus, gyermekközpontú csoport szoba kialakításáért, játékok funkció szerinti elhelyezéséért és szekrényeinek rendjéért felelős. A munkaidő befejeztével renben adja át a szobát. Az udvaron az udvar rendjét betartja és betartatja. Az érvényben lévő munkaidőbeosztás szerint dolgozik, melyet a vezető óvnő, vagy az általa kijelölt, meghatalmazott személy állítja össze. Ha munkáját nem tudja megkezdeni, azt jelentse a vezető óvónőnek vagy helyettesének. Munkaidő alatt csak a vezető óvónő, vagy helyettese engedélyével távozhat az óvodából. Kötelező óraszámán kívül az esetenkénti teendőket a vezető óvónő utasításai szerint végzi. Szabadságát az előre meghatározott szabadságolási terv szerint köteles kivenni.
2. Az óvodapedagógus alapvető feladata, kötelessége A pedagógus köznevelési alapfeladata: a rábízott gyermekek nevelése.Nkt.4.§ (1) a) b) r) s) Tudomásul kell vennie, hogy a köznevelés, nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, melyet a nevelést előtérbe helyező értékalapú szemléletközpontúság kell hogy jellemezzen. Nkt. 62.§ (1) Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, nevelése, a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén, egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. a) nevelő – oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembevéve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.Nkt.62.§ (1) a) 70
b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglakozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását elősegítse. Nkt. 62.§ (1) b) c) Különösen figyeljen és tegyen meg, szakmailag minden tőle telhetőt, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, kiemelt bánásmódot igénylő gyermekek ellátásánál. A sajátos nevelési igényű gyermekekért, Nkt.4.§ 25.
beilleszkedési, tanulási, magatrtási nehézséggel küzdő gyermekért Nkt.4.§ 3 Kiemelten tehetséges gyermekekért. Nkt. 4.§ 14. d) Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges gyermekeket. Nkt. 62.§ (1) c) e) Előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlesztését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítást és törekedjen azok betartatására Nkt. 62.§ (1) d) f) Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket.Nkt.62.§ (1) e) g) A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a gyermek teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, testi lelki állapotáról, az óvoda döntéseiről, a gyermek fejlesztésének lehetőségeiről. h) A gyermek testi – lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka-balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülőés szükség esetén más szakemberek –bevonásával. Nkt.62.§(1) g) i) A munkatervében, óvodai dokumentációjában a pedagógiai és fejlesztő törekvések nyomon követhetőek legyenek, használja fel a Tündérkert eszközeinek, szemléltető anyagainak, játékkészletének tárházát, a Sótornaszoba, a játszókert, a Móricz Tornacsarnok rendszeres használatát a rendelkezésre álló sport eszközöket és egyéb felszereléseket tervezze be munkájába és használja programja megvalósításában. j) Különösen nagy hangsúlyt fektessen az anyanyelvi nevelésre, és a spontán nyelvelsajátítás lehetőségeinek biztosítására, - az angol nyelv iránti érdeklődés felkeltésére. 71
k) Jelenjen meg, munkájában napi szinten, a gyermekek tevékenységen alapuló tanulásában, az egész óvodai napot átívelő mindennapi kommunikációban a spontán angol nyelvű beszéd, közlési forma. l) Az angol nyelvi anyag párhuzamosan fut a magyar nyelvű tematikával, ezért különösen nagy a felelőssége az óvónőnek, az adott tematika betartásában, követésében, megvalósításában és a dokumentációkban (csoport naplóban, nevelési éves tervben, havi tervben) való megjelentetésében, rögzítésében. -
-
Nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, Nevelő tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz.
A gyermek részére, az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.
-
3. A balesetmegelőzés érdekében, konkrét teendője Folyamatosan biztosítja a felnőtt jelenlétét a gyermek minden tevékenysége közben. A gyermekeket a csoportszobában, lépcsőn menve, az ebédlőben, a tornacsarnok termében öltözőjében, a fürdőszobai helyiségekben sótornaszobában, a játszókertben nem hagyhatja felügyelet nélkül. A csoportszobákban és az udvaron úgy kell elhelyezkednie, hogy egyszerre figyelemmel kísérhesse az összes gyermek tevékenységét. A játszóudvaron úgy kell a többi kollégával elhelyezkedni, hogy a játékkert teljes területét ellenőrzésük alatt tartsák, belássák a mászókák, csúzdák, homokozók, teljes felületét. A trambulinban egyszerre, csak egy gyermek lehet bennt, és felnőtt felügyelettel lehet csak használni. 72
Az óvodán kívüli helyszíneket köteles bejárni, a körülményekről tájékozódni, a lehetséges balesetforrás kiküszöbölésére felkészülni, s ennek figyelembevételével a gyermekeket felkészíteni. Az óvodán kívüli programok esetén, gondoskodni kell megfelelő számú kisérőről, szükség esetén a vezető óvónő segítségét kérje a kísérők kijelölésében. A kisérők felelnek a rájukbízott gyermekekért, akiket indulás előtt névszerint vállalnak. A tömegközlekedési eszközökön való viselkedési szabályokat, az úton való csoportban történő közlekedés szabályait, a fel- le szállás biztonságos megszervezését, az ezzel kapcsolatos nevelési feladatok, teendők tudatos átgondolt megtervezését el kell készíteni és meg kell tudni valósítani. Balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkoznia. A csoportszobában a játékok, eszközök, bútorok egyéb eszközök, berendezések körültekintő elhelyezésével, a rend biztosításával, előzzük meg, a gyermek sérülését. A kézimunka foglalkozásokon különösen ügyeljen, az eszközhasználat balesetmentes használatára, és a ennek a gyerekekben való tudatosításra. A sportfoglalkozások szervezésénél, lebonyolításánál tudatosan készüljön a munkatevékenység megszervezésére, a baleseti helyzetek elkerülésére.
4. Egyéb feladatai, kötelességei
-
Közreműködjön a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények, feltárásában, megszüntetésében.
-
A gyermek életkorának, fejletségének figyelembevételével elsajátítsa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. -
A szülőket gyermekük nevelésével, fejlődésével kapcsolatos, továbbá a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
A szülő, gyermek javaslataira érdemi választ adjon. 73
-
A gyermek és szülők emberi méltóságát tiszteletben tartsa. A gyermek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.
-
Közreműködjön a gyermek felkészítésében, a kötelező foglalkozásokon és a kötelező foglalkozáskon kívüli foglalkozások során írányítsa a gyermek személyiségfejlődését.
Ellátandó konkrét feladatok A pedagógus feladata: -
a jogait úgy gyakorloja, hogy figyelembe veszi a gyermeki esélyegyenlőség, és egyenlő bánásmód követelményét: a foglalkozás anyagát , a nevelés módszereit az adott csoport igényének fejlettségi szintjének megfelelően határozza meg. alkalmazza a differenciált nevelést hátrányos megkülönböztetés nélkül, objektíven érétkelje a gyermekek teljesítményét, támogatást és biztatást adjon a kudarcokkal küzdő gyermek számára,
Kötelezettségeit úgy teljesítse, hogy: - a gyermek veszélyzetettségére utaló jeleket észlelni tudja - ellása a gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat- segítse a gyermek felkészítését az iskolába lépésre, - a gyermek személyisége a megfelelő irányban fejlődjön,
- mindent elkövessen azért, hogy a nem megfelelő családi háttérrel rendelkező gyermek személyiségfejlődése kielégítő legyen, ehhez javasolhatja szakintézmények igénybevételét. A pedagógusnak tudatosan fel kell használnia azt a tényt, hogy a gyermek adottságait, hajlamait a környezet kultúrája, szokásai, normái, és a gyermekkel szemben támasztott elvárások befolyásolják, vagyis ezektől a körülményektől és hatásoktól függ, hogy a fiatal személyisége milyenné formálódik. Ferjlődési szempontból fontos a jó családi légkör, támogatói szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása.
74
A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy lehetőségeihez mérten erősítse a fenntieket: -
A pedagógusnak szükség esetén javasolnia kell a gyermek személyiségfejlődése elősegítése céljából a szakintézmények bevonását.
megfelelő
-
a szabadidős tevékenységeket a személyiségfejlődés eszközeként tekintse, annak megfelelően irányítsa, szervezze meg, célirányosan használja fel. (Közös sportolás, kirándulás, játék, művészeti előadásokon való aktív részvétel – mind a nevelés, szocializáció szinterei.
A gyermek értékelésével, minősítésével kapcsolatos feladatai a pedagógus feladata, hogy : •
a gyermek fejlődéséről a szülőt rendszeresen tájékoztassa, indokolt esetben keresse meg a szülőt a gyermek nem megfelelő előrehaladása miatt,
•
az értékelést kellő objektivitással adja, nyújtva lehetőséget arra, hogy a szülő érdeklődhessen a gyermek fejlődéséről,
•
amennyiben a gyermek a felzárkóztatásra, fejlesztésre szorul, kezdeményezze a szülővel való párbeszédet, illetve adjon javaslatot a gyermek haladásának előmozdítása érdekében.
A gyermek felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok pedagógus legfontosabb feladata, hogy: • • • •
adott gyermek esetében minél korábban felismerje a felzárkózásra szorulás tényét, azonosítsa a gyermek lenaradásának okait, a lemaradásbó fakadó hiányosságokat, hogyan lehet pótolni és melyik az a terület, ami leginkább fejleszthető A tapasztalatok szerint külön figyelmet kell szentelni az enyhén fogyatékos, a jó módban, de elhanyagoló környezetben nevelkedő gyermekre. •
bármily komoly is a lemaradás, elérje azt, hogy a gyermek nyitott legyen az élményekre, kialakuljon a gyermek szellemi autonómiája – függetlenedjen a külső adottságoktól, a stressztől, tragédiáktól, stb. tartalmassá tudja tenni a gyermek életét akkor is, ha az egy akadályozott élet.
Tájékoztatási kötelezettség A pedagógus feladata, hogy a gyermekkel és a szülővel való kapcsolattartás során: kezdeményezze a gyermek felzáskóztatásban való részvételét, tájékoztassa a szülőt arról, hogy a felzárkóztatásnak milyen eredményét tapasztalja. 75
A pedagógusnak tájékoztatnia kell a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyekkel az óvoda segítséget tud nyújtani a gyermek eredményes fejlődéséhez.
Tehetséggondozással kapcsolatos feladatok Az óvodapedagógus ismerje meg óvodásait, • megfigyeléssel, beszélgetéssel, játéktevékenységgel és minden rendelkezésre álló eszközzel, didaktikus eljárásmóddal, tevékenységbe ágyazott tanulás programok széles skáláját biztosítva, térképezze fel a rábízott gyermekek személyiség jegyeit, képességeit, készségeit. •
Derítse fel, hogy a rábízott gyermek személyiségjegyei, képességei, készségei, adottságai és kompetenciái közül, melyek a legkiemelkedőbb, a kortársaihoz képest eltérő, átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Nkt.4.§ 14)
•
A gyermeki fejlődését segítő dokumentációban az egyéni fejlődés nyomonkövetésénél kerüljenek bejegyzésre azok a rész képességek, kimagasló tehetséget sugalló tünetek, jelek, amelyekből kindulva fellehet építeni, meg lehet tervezni a gyermek egyéniségéhez legjobban alkalmazkodó, tehetségfelzárkóztató, kibontakoztató programot.
•
Ez a program jelenjen meg a gyermek foglalkoztatásában, munkáltatásában, tevékenytetésében, a mindenapok rendszerében. Az óvodapedagógus kötelessége a Tündérkert Óvoda, alternativ óvodapedagógiai programjának tehetséggondozásra vonatkozó, - sport, zene, angol nyelv tanulás, iskolaelőkészítő, - komplex programját magába foglaló programterv megvalósítását.
Az óvodára háruló feladatokból az óvónő köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint Helyettesítés
Szülői értekezlet tartása Családlátogatás Előadás, beszámoló, korreferátum, gyakorlati bemutató tartása Jegyzőkönyv elkészítésért felelős Az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek megszervezése a heti 40 órás munkaidőn felül is 76
Pályázatírásban, óvodai dokumentumok, módszertani segédanyagok írásában, szemléltető anyagok készítésében való részvétel Gyakornokok minősítésre való felkészítése Továbbtanuló kollégák, és főiskolai hallgatók segítése Hallgatók gyakorlatának vezetése Leltározás, selejtezés előkészítése Felkérés alapján vállalhat munkavédelmi és tűzvédelmi megbízatást Ifjúságvédelmi feladatokat vállalhat, mint ifjúságvédelmi felelős
Óvodavezető munkaköri leírása Feladat és hatáskör
Feladata: A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – Felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, elkészíti és véleményezteti, a nevelő testület elé, fenntartó és felügyelet hatóságok elé viszi, előkészítve az óvoda számára előírt kötelező intézményi szabályzatokat, gondoskodik a nyomtatványok, és dokumentációk jogszabály által előírt formai és tartalmi előírásainak betartásáról, a jogszabályváltozásokat figyelemmel kíséri, és a dokumentációban, a szabályzatok módosításában követi azok változásait, és módosítja, kiegészíti az előírásnak megfelelően azokat, a nevelőtestület, a munkaközösségekkel, hatóságokkal, szakértőkkel együttműködve, felelős a Fenntartó a Tündérkert a Gyermekekért Közhasznú Alapítvány Alapító Okiratában rögzített cél és feladatrendszer megvalósításáért felelős a Tündérkert Óvoda Alapító Okiratában és szakmai dokumentumaiban leírt szakmai program megvalósítatatásáért. Az óvodavezető kötelessége a Tündérkert Óvoda, Helyi Alternativ Pedagógiai Programjának - sport, zene, játékos angol nyelvhez szoktatás, iskolaelőkészítő, komplex programját magába foglaló programterv megvalósításáért. 77
Felelős a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A munkaidő nyilvántartás jogszabály által előrt nyilvántartásáért és vezetéséért felelős. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, a kivételes bánásmódú gyermekek ellátásának, - különösen az SNI-s gyermekek fejlesztésének, korrekciójának – megszervezéséért. A gyermekek mérésének, értékelésének megvalósulásáért, az 5. életévüket betöltött gyermekek DIFER mérésének és értékelésének megszervezéséért, a szülők tájékoztatásának megvalósulásáért, az iskolaérettség kérdéses esetben történő elbírálásáért, szakértők felkéréséért. Az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Feladata, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezése és lebonyolítása. Biztosítja a szakmai munkaközösségek működését. A nevelőtestület szakmai fejlődése érdekében belső továbbképzéseket szervez, segíti a dolgozók továbbképzését, tapasztalatcseréket szervez. Figyelemmel kíséri valamennyi dolgozó önképzését. Értekezleteket szervez a nevelőmunka jobbítása érdekében. Vizsgálati és egyéb tapasztalatairól feljegyzést, jegyzőkönyvet készít. Segíti és működteti az óvoda kapcsolatrendszerét. Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését.
Nevesített óvodavezetői teendők: A tankötelezettség kezdetéről az óvodavezetője dönt, amennyiben a gyermek óvodába járt, OSAP határideje ( október 1-i statisztika leadása a KIR –be), intézményi közzétételi lista elkészítése és publikálása a KIR felé, valamennyi óvodás gyermek számára oktatási azonosító igénylésed, gyermek és alkalmazott adatainak változásáról jelentés a KIR-en keresztül, tájékoztató az óvodai nyári üzemmódról a szülő felé 20/2012. EMMI rendelet 3.§ továbbképzési és beiskolázási terv elkészítése.
78
Köteles megtartani a pedagógus etika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együtműködés követelményeit. Az óvoda működésével, a nevelő testülettel és munkájával a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. A munkavédelmi előírásokat köteles betartani, ha eltérést észlel környezetében, mely balesetveszélyes lehet, azonnal szól felettesének. Óvja, az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. Az általa használt tárgyakért felelősséggel tartozik.
Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása Feladata, hatásköre
Munkakör betöltéséhez szükséges elvárások
Alapkövetelmény
Egészségügyi alkalmasság, büntetlen előélet
Iskolai végzettség, szakképesítés
pedagógiai asszisztensi végzettség, óvodapedagógusi diploma, óvódapedagógiai főiskolai végzettség nyelvvizsga nélkül,
Elvárt ismeretek
Az óvoda nevelési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete Szeretetteljes és példaadó viselkedés
Szükséges képességek
Személyes tulajdonságok: Pontosság, megbízhatóság, higiénia, segítőkészség
türelem,
Főbb felelősségek és tevékenységek A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről az óvodapedagógusok iránymutatása szerint: 79
a gyermekek felügyeletének biztosításánál, a párhuzamosan végezhető tevékenységek megszervezésében és lebonyolításában, a lassabban haladó, egyéni segítséget igénylő gyermekek megsegítésében, a másság elfogadtatásában (személyes példaadás), a gyerekek biztonságos körülményeinek megteremtésében, a balesetek elkerülésének kivédésében, a tevékenységszervezés feltételeinek zökkenőmentes feltételeinek biztosításában, az óvodai ünnepségek, hagyományok megszervezésében, lebonyolításában, figyelemmel kíséri a csoportra, gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását felelősségteljesen segíti.
Feladatkör részletesen Az óvodapedagógus irányítása alapján segíti a csoportban folyó nevelőmunkát: Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális megsegítéséről. A tevékenységek megszervezésében az óvónő irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, szükség szerint a gyermekeknek egyéni segítséget nyújt. Segíti a gyerekek befogadásának zökkenőmentessé tételét. Aktívan részt vesz a gyermekek gondozási teendőinek ellátásában, így: -
az étkeztetésnél, az öltözködésnél, a tisztálkodásban, a levegőztetés előkészítésében és lebonyolításában.
Sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, a programokon való kulturált részvételt. A délután folyamán – a pedagógus útmutatása szerint – segít a szervezett tevékenységek előkészítésében, levezetésében. Esetenként önállóan megtervezi és levezeti a játékot. Csendes pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karbantartja, előkészíti a következő napokra. Segít a gyermekek hazabocsátásánál. 80
Óvónői útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus út-mutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja. Szükség szerint közreműködik a gyermekek orvosi vizsgálatánál, vizsgálatra vagy hazakíséri a gyermeket, ha erre utasítást kap. Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt. Ismeri az intézmény alapdokumentumait. Munkáját minden esetben az említett dokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi.
Általános magatartási követelmények A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad. Munkatársaival együttműködik. A munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő és az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsít:
-
a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe véve, munkaidején kívül sem tanúsítva olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére,
-
véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,
-
köteles a munkája során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására.
Különleges felelőssége Tevékenységét az intézményvezető-helyettes közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Munkaköri leírását az intézményvezető készíti el.
81
A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakításában. A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a megfelelő pedagógushoz irányítja. A hivatali titoktartás e munkakörben is kötelező. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére.
Felelősségre vonható munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért vagy hiányos elvégzéséért; a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért; a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért; a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, megrongálásáért; a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért.
Ellenőrzési tevékenység -
Munkáját a törvényesség és az intézmény alapdokumentumai (pedagógiai program, SZMSZ, KSZ, házirend stb.) által megfogalmazott célkitűzések, a működési rend, a vezetői utasítások, és a nevelőtestületi határozatok betartása alapján végzi.
-
A fenti dokumentumokban előírtakat a gyermekekkel is betartatja.
-
Ha bármely területen hiányosságot tapasztal, erről értesíti az illetékes vezetőt.
Ellenőrzésére jogosultak -
Az intézményvezető, a helyettese és az óvodapedagógusok
- A pedagógiai munka fejlesztése, az eredményes munka érdekében megfigyeléseket végezhetnek a nevelőtestület tagjai az intézményi munkatervben jelöltek szerint. 82
Kapcsolatok -
Napi munkájában rendszeresen együttműködik a csoportban dolgozó pedagógusokkal és az óvodavezetéssel. Az intézmény gyermekei és dolgozói érdekében kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik: a társintézményekkel, a szülőkkel ápolja a hagyományosan kialakult kapcsolataikat.
-
Részt vesz az alkalmazotti és esetenként (meghívottként) a nevelőtestületi értekezleteken.
Munkakörülmények -
Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és a közalkalmazotti szabályzat alapján végzi.
- Munkájához telefon, számítógép, fénymásoló berendezés áll rendelkezésére. Technikai döntések -
Betartja a tűz-, munka- és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal.
-
Kialakítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, az anyagi lehetőségek szerint.
Jogkör, hatáskör Gyakorolja az alkalmazotti közösség tagjának és jogszabályok által, valamint az óvoda SZMSZ-ében biztosított jogokat.
Beszámolási kötelezettsége Év végén az egész éves teljesítményét írásban értékeli.
83
Munkaköri leírás óvodapedagógus - nursery teacher részére Feladat és hatáskör
1.Betartandó munkaügyi követelmények Nursery teacher beosztásban lévő kollégának azonos munkaügyi követelményeket kell betartania, mint az óvodapedagógusoknak, azzal a különbséggel, hogy számára évente 10 nap alkotói szabadság jár szabad felhasználással, az angol nyelvi dokumentáció elkészítésére, fejlesztésére, anyag gyűjtésre, nevelési tervek, munkatervek, mérési módszerek kidolgozására. Köteles munkaidejét munkaidő- beosztása szerint mindenkor betartani. Munkakezdés előtt 15 perccel jelenjen meg munkahelyén. Legyen ideje átöltözni, a feladataira úgy felkészülni, hogy a munkáját munkakezdéskor el tudja kezdeni. Munkáját a Helyi Alternatív Pedagógiai Program előírásai szerint végezze, a vezetőóvónő utasításai alapján. Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása. Megírja az éves munkatervet, negyedéves, évszakoknak megfelelő tematikus kidolgozással, heti lebontában, Az óvoda munkatervében rögzített reszortot felelősséggel teljesíti. A napirend betartásával igyekszik a nyugodt légkört biztosítani a reá bízott gyermekek számára. Biztosítsa a gyermek délutáni testedzését, tevékenységét.
A gyermeket csak a szülőnek, és a szülő által személyesen bemutatott, és írásban is megerősített, elvitel előtt a szülő által jelzett személynek lehet kiadni. Köteles megtartani a pedagógus etika alapszabályait, valamint a munkafegyelem és közösségi együtműködés követelményeit.
84
Az óvoda működésével, a nevelő testülettel és munkájával a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. A munkavédelmi előírásokat köteles betartani, ha eltérést észlel környezetében, mely balesetveszélyes lehet, azonnal szól felettesének. Óvja, az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. Az általa használt tárgyakért felelősséggel tartozik. Az esztétikus, gyermekközpontú csoport szoba kialakításáért, játékok funkció szerinti elhelyezéséért és szekrényeinek rendjéért felelős. A munkaidő befejeztével renben adja át a szobát. Az udvaron az udvar rendjét betartja és betartatja. Az érvényben lévő munkaidőbeosztás szerint dolgozik, melyet a vezető óvnő, vagy az általa kijelölt, meghatalmazott személy állítja össze. Ha munkáját nem tudja megkezdeni, azt jelentse a vezető óvónőnek vagy helyettesének. Munkaidő alatt csak a vezető óvónő, vagy helyettese engedélyével távozhat az óvodából. Kötelező óraszámán kívül az esetenkénti teendőket a vezető óvónő utasításai szerint végzi. Szabadságát az előre meghatározott szabadságolási terv szerint köteles kivenni.
2. Nursery teacher feladatai, hatásköre Spontán, angol nyelvelsajátítás feltételének biztosítosítása: 1 – 7 éveskorú gyermekek számára, különösen a 2,5 – 7 éveseknek az óvodapedagógusok munkáját segítve, segéd – és módszertani anyagok gyűjtése, kidolgozása, írása, munkatervek öszeállítása életkor figyelembevételével, magyar nyelvű munkatervek tematikáját követve, azzal párhuzamosan haladva, a feldolgozandó anyagok, mesék, versek, énekek tartalmát szemelőtt tartva, az évszakok nyomonkövetésével, egész éves nevelési – oktató anyag kidolgozása. Munkájával, a kisgyermekkori nyelvtanulás módszertanának kidolgozásával, foglalkozások, bemutatók tartásával, hangzó és papíralapú, elektromos úton készített anyagok készítésével segítse az óvodapedagógusok munkáját. 85
Csoportokban és csoportjában nursery teacher és óvodapedagógusi munkát végezzen angol és magyar nyelven is. A módszertani anyagok készítésénél tartsa szem előtt, hogy minden angol kifejezés, mondat, vers, ének, mese stb. angolul is, és magyarul is el kell hogy hangozzék a gyermekek között. Ügyelni kell, és törekedni kell az egész napos angol nyelvi kommunikációra, melynek be kell épülnie a gyermekek egész napos tevékenységébe.
A Helyi Alternatív Pedagógiai Program Idegen nyelv tanulása: angol nyelvi nevelés fejezetében leírt célok megvalósítása: a gyermekek angol nyelv iránti érdeklődésének felkeltése, az angol nyelvi nevelés megkezdése, a családi napközinkből érkezetteknek a folytatása, a gyermekek angol nyelvre való ráhangolása, nyelvi készségek fejlesztése a napi tevékenység során folyamatos angol – magyar párhuzamos nyelvi kommunikáció megvalósítása, dalokon, meséken, verseken, szokások megismerésén keresztül, betekintést kapnak az angol nyelvterület kultúrájába. Sikerélmény nyújtása, mely motiválja a későbbi nyelvtanulást, és az idegen nyelven történő kommunikációt. Megismertetni és megszerettetni a választott nyelvet. Örömteli nyelvtanulást, sikerélményt biztosítani a kicsiknek. Fenntartani és megtartani a nyelv iránti érdeklődésüket, kíváncsiságukat Többféle tanulási stílus alkalmazásával és a gyerekek saját kreativitásainak felhasználásával élvezetessé tenni a foglalkozásokat. Kommunikációs készségük fejlesztése, játékos szituációkon keresztül. Nyújtson sikerélményt, mely a tanulás során motiváló erőként hat, A hangsúlyt és beszédritmust, a mimikát, a gesztusokat, mely fontos tényezők a gyermekkori érdeklődés felkeltésében. A tanulási folyamatok szisztematikus felépítését, a szituációorientált tanulást, a sokoldalú érzékelés segítségével való fogalomalkotást, a közvetlen környezetben való tapasztalatszerzést, a képek, a szerepjátékok, a bábozás, a didaktikus játékok a ritmus, a zene szerepét. Segítse módszertani anyagával a hallás utáni tanulást, megértést, a különböző kommunikációs helyzetekben, játékos formában történő, utánzáson alapuló, figyelemfelkeltő módszerek kialakítását. A szülők bevonásával, velük együttműködve valósuljon meg a kisgyermekkori tanulás, melynek eredménye legyen az angol nyelvhez való kötődés, érzelmi és tudás alapú ráhangolódás. A gyermekek személyiségnaplójában segítse kidolgozni a mérés, értékelés angol nyelvi felmérés kidolgozását, mellyel objektív értékelés lehetséges ezen a területen is. 86
Angol nyelvi nevelés: tevékenységbe ágyazott idegen nyelv tanulás területén feladata és hatásköre: módszertani követelményeinek kidolgozása, alkalmazása, ezen anyagok átadása, elsajátíttatása munkatársaival, és a program kollégákkal történő betartatása, ellenőrzése is a hatáskörébe tartozik. A foglalkozások időtartama 15-35 perc, életkor és témafeldolgozás függvényében. Az alkalmazott módszer igyekszik maximálisan kihasználni a gyermekek kreativitását. Megismerik a környezetükben lévő tárgyak, játékok, személyek, jelenségek, a mikrokörnyezet dolgainak elnevezéseit magyarul és angolul, állandóan hallják és használják az adott szókincset, tudásuk fokozatosan mélyül. Így nem csak passzívan fogadják be a látottakat és hallottakat, hanem haza is vihetik az aznapi foglalkozás anyagát, alkotásaikban és tudásukban. Az angol nyelvi foglalkozás anyaga a mindennapi életben használt szavakra, cselekvésekre (köszönési formák, testrészek, színek, számok, állatok nevei, családtagok megnevezése, egyszerűbb érzések kifejezése, ételek, italok nevei, azok kérése, időjárás, öltözködés) és egyszerű mondatokra épül, valamint a gyerekek megismerkednek az angol szokásokkal, és ünnepekkel is. A szókincs alapos és teljes megértését segíti, hogy egy adott témát többféle módon is bemutatunk, mind a dalok változatossága, mind az általuk elvégzett feladatok sokszínűségével. Ezzel nemcsak sikerélményt biztosítunk a gyerekeknek, hanem motiváljuk is őket a kommunikációra. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermeknek legyen sikerélménye, örüljön annak, amit csinál, élvezze azt, amit csinál, azaz tökéletesen ráhangolódjon az adott feladatra. Mindenképpen motiválnunk kell őket, hiszen e nélkül nem működik az ideális gyermekpedagógus kapcsolat. Az, hogy közösen, csoportosan oldják meg a feladatokat, olyan összetartást, fegyelmet és alkalmazkodóképességet alakíthat ki már kisgyermekkorban, ami a későbbi életük, valamint személyes jellemfejlődésük pozitív előrehaladását tekintve nélkülözhetetlen. Ezt segítik a csoportokban végezhető játékos szituációs feladatok, körjátékok, a közös énektanulás, valamint a pedagógus által adott pozitív visszacsatolás.
3. Az óvodapedagógus - nursery teacher alapvető feladata, kötelessége A pedagógus köznevelési alapfeladata: a rábízott gyermekek nevelése.Nkt.4.§ (1) a) b) r) s) Tudomásul kell vennie, hogy a köznevelés, nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, melyet a nevelést előtérbe helyező értékalapú szemléletközpontúság kell hogy jellemezzen.
87
Nkt. 62.§ (1) Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, nevelése, a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek esetén, egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. m) nevelő – oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembevéve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.Nkt.62.§ (1) a) n) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglakozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását elősegítse. Nkt. 62.§ (1) b) o) Különösen figyeljen és tegyen meg, szakmailag minden tőle telhetőt, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, kiemelt bánásmódot igénylő gyermekek ellátásánál. -
A sajátos nevelési igényű gyermekekért, Nkt.4.§ 25.
-
beilleszkedési, tanulási, magatrtási nehézséggel küzdő gyermekért Nkt.4.§ 3.
-
Kiemelten tehetséges gyermekekért. Nkt. 4.§ 14.
p) Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges gyermekeket. Nkt. 62.§ (1) c) q) Előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlesztését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítást és törekedjen azok betartatására Nkt. 62.§ (1) d) r) Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket.Nkt.62.§ (1) e) s) A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a gyermek teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, testi lelki állapotáról, az óvoda döntéseiről, a gyermek fejlesztésének lehetőségeiről. t) A gyermek testi – lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka-balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülőés szükség esetén más szakemberek –bevonásával. Nkt.62.§(1) g)
88
u) A munkatervében, óvodai dokumentációjában a pedagógiai és fejlesztő törekvések nyomon követhetőek legyenek, használja fel a Tündérkert eszközeinek, szemléltető anyagainak, játékkészletének tárházát, a Sótornaszoba, a játszókert, a Móricz Tornacsarnok rendszeres használatát a rendelkezésre álló sport eszközöket és egyéb felszereléseket tervezze be munkájába és használja programja megvalósításában. v) Különösen nagy hangsúlyt fektessen az anyanyelvi nevelésre, és a spontán nyelvelsajátítás lehetőségeinek biztosítására, - az angol nyelv iránti érdeklődés felkeltésére. w) Jelenjen meg, munkájában napi szinten, a gyermekek tevékenységen alapuló tanulásában, az egész óvodai napot átívelő mindennapi kommunikációban a spontán angol nyelvű beszéd, közlési forma. x) Az angol nyelvi anyag párhuzamosan fut a magyar nyelvű tematikával, ezért különösen nagy a felelőssége az óvónőnek, az adott tematika betartásában, követésében, megvalósításában és a dokumentációkban (csoport naplóban, nevelési éves tervben, havi tervben) való megjelentetésében, rögzítésében. -
-
Nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, Nevelő tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz. A gyermek részére, az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.
4. A balesetmegelőzés érdekében, konkrét teendője Folyamatosan biztosítja a felnőtt jelenlétét a gyermek minden tevékenysége közben. A gyermekeket a csoportszobában, lépcsőn menve, az ebédlőben, a tornacsarnok termében öltözőjében, a fürdőszobai helyiségekben sótornaszobában, a játszókertben nem hagyhatja felügyelet nélkül. 89
A csoportszobákban és az udvaron úgy kell elhelyezkednie, hogy egyszerre figyelemmel kísérhesse az összes gyermek tevékenységét. A játszóudvaron úgy kell a többi kollégával elhelyezkedni, hogy a játékkert teljes területét ellenőrzésük alatt tartsák, belássák a mászókák, csúzdák, homokozók, teljes felületét. A trambulinban egyszerre, csak egy gyermek lehet bennt, és felnőtt felügyelettel lehet csak használni. Az óvodán kívüli helyszíneket köteles bejárni, a körülményekről tájékozódni, a lehetséges balesetforrás kiküszöbölésére felkészülni, s ennek figyelembevételével a gyermekeket felkészíteni. Az óvodán kívüli programok esetén, gondoskodni kell megfelelő számú kisérőről, szükség esetén a vezető óvónő segítségét kérje a kísérők kijelölésében. A kisérők felelnek a rájukbízott gyermekekért, akiket indulás előtt névszerint vállalnak. A tömegközlekedési eszközökön való viselkedési szabályokat, az úton való csoportban történő közlekedés szabályait, a fel- le szállás biztonságos megszervezését, az ezzel kapcsolatos nevelési feladatok, teendők tudatos átgondolt megtervezését el kell készíteni és meg kell tudni valósítani. Balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkoznia. A csoportszobában a játékok, eszközök, bútorok egyéb eszközök, berendezések körültekintő elhelyezésével, a rend biztosításával, előzzük meg, a gyermek sérülését. A kézimunka foglalkozásokon különösen ügyeljen, az eszközhasználat balesetmentes használatára, és a ennek a gyerekekben való tudatosításra. A sportfoglalkozások szervezésénél, lebonyolításánál tudatosan készüljön a munkatevékenység megszervezésére, a baleseti helyzetek elkerülésére.
5. Egyéb feladatai, kötelességei -
Közreműködjön a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények, feltárásában, megszüntetésében. 90
-
A gyermek életkorának, fejletségének figyelembevételével elsajátítsa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. -
A szülőket gyermekük nevelésével, fejlődésével kapcsolatos, továbbá a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
A szülő, gyermek javaslataira érdemi választ adjon. A gyermek és szülők emberi méltóságát tiszteletben tartsa. A gyermek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.
-
Közreműködjön a gyermek felkészítésében, a kötelező foglalkozásokon és a kötelező foglalkozáskon kívüli foglalkozások során írányítsa a gyermek személyiségfejlődését.
6. Ellátandó konkrét feladatok A pedagógus feladata: -
a jogait úgy gyakorloja, hogy figyelembe veszi a gyermeki esélyegyenlőség, és egyenlő bánásmód követelményét: a foglalkozás anyagát , a nevelés módszereit az adott csoport igényének fejlettségi szintjének megfelelően határozza meg. alkalmazza a differenciált nevelést hátrányos megkülönböztetés nélkül, objektíven érétkelje a gyermekek teljesítményét, támogatást és biztatást adjon a kudarcokkal küzdő gyermek számára,
Kötelezettségeit úgy teljesítse, hogy: - a gyermek veszélyzetettségére utaló jeleket észlelni tudja - ellása a gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat- segítse a gyermek felkészítését az iskolába lépésre, - a gyermek személyisége a megfelelő irányban fejlődjön, - mindent elkövessen azért, hogy a nem megfelelő családi háttérrel rendelkező gyermek személyiségfejlődése kielégítő legyen, ehhez javasolhatja szakintézmények igénybevételét.
91
A pedagógusnak tudatosan fel kell használnia azt a tényt, hogy a gyermek adottságait, hajlamait a környezet kultúrája, szokásai, normái, és a gyermekkel szemben támasztott elvárások befolyásolják, vagyis ezektől a körülményektől és hatásoktól függ, hogy a fiatal személyisége milyenné formálódik. Ferjlődési szempontból fontos a jó családi légkör, támogatói szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy lehetőségeihez mérten erősítse a fenntieket: A pedagógusnak szükség esetén javasolnia kell a gyermek személyiségfejlődése elősegítése céljából a szakintézmények bevonását.
megfelelő
A szabadidős tevékenységeket a személyiségfejlődés eszközeként tekintse, annak megfelelően irányítsa, szervezze meg, célirányosan használja fel. (Közös sportolás, kirándulás, játék, művészeti előadásokon való aktív részvétel – mind a nevelés, szocializáció szinterei.
7. A gyermek értékelésével, minősítésével kapcsolatos feladatai a pedagógus feladata, hogy : a gyermek fejlődéséről a szülőt rendszeresen tájékoztassa, indokolt esetben keresse meg a szülőt a gyermek nem megfelelő előrehaladása miatt, az értékelést kellő objektivitással adja, nyújtva lehetőséget arra, hogy a szülő érdeklődhessen a gyermek fejlődéséről, amennyiben a gyermek a felzárkóztatásra, fejlesztésre szorul, kezdeményezze a szülővel való párbeszédet, illetve adjon javaslatot a gyermek haladásának előmozdítása érdekében.
8. A gyermek felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok pedagógus legfontosabb feladata, hogy: adott gyermek esetében minél korábban felismerje a felzárkózásra szorulás tényét, azonosítsa a gyermek lemaradásának okait, a lemaradásból fakadó hiányosságokat, hogyan lehet pótolni és melyik az a terület, ami leginkább fejleszthető. A tapasztalatok szerint külön figyelmet kell szentelni az enyhén fogyatékos, a jó módban, de elhanyagoló környezetben nevelkedő gyermekre. bármily komoly is a lemaradás, érje el azt, hogy 92
-
a gyermek nyitott legyen az élményekre, kialakuljon a gyermek szellemi autonómiája – függetlenedjen a külső adottságoktól, a stressztől, tragédiáktól, stb. tartalmassá tudja tenni a gyermek életét akkor is, ha az egy akadályozott élet.
8. Tájékoztatási kötelezettség A pedagógus feladata, hogy a gyermekkel és a szülővel való kapcsolattartás során: kezdeményezze a gyermek felzárkóztatásban való részvételét, tájékoztassa a szülőt arról, hogy a felzárkóztatásnak milyen eredményét tapasztalja. A pedagógusnak tájékoztatnia kell a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyekkel az óvoda segítséget tud nyújtani a gyermek eredményes fejlődéséhez.
9. Tehetséggondozással kapcsolatos feladatok Az óvodapedagógus ismerje meg óvodásait, megfigyeléssel, beszélgetéssel, játéktevékenységgel és minden rendelkezésre álló eszközzel, didaktikus eljárásmóddal, tevékenységbe ágyazott tanulás programok széles skáláját biztosítva, térképezze fel a rábízott gyermekek személyiség jegyeit, képességeit, készségeit. Derítse fel, hogy a rábízott gyermek személyiségjegyei, képességei, készségei, adottságai és kompetenciái közül, melyek a legkiemelkedőbb, a kortársaihoz képest eltérő, átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Nkt.4.§ 14) A gyermeki fejlődését segítő dokumentációban az egyéni fejlődés nyomonkövetésénél kerüljenek bejegyzésre azok a rész képességek, kimagasló tehetséget sugalló tünetek, jelek, amelyekből kindulva fellehet építeni, meg lehet tervezni a gyermek egyéniségéhez legjobban alkalmazkodó, tehetségfelzárkóztató, kibontakoztató programot. Ez a program jelenjen meg a gyermek foglalkoztatásában, munkáltatásában, tevékenytetésében, a mindenapok rendszerében. Az óvodapedagógus – nursery teacher kötelessége a Tündérkert Óvoda, alternativ óvodapedagógiai programjának tehetséggondozásra vonatkozó, - sport, zene, angol nyelv tanulás, iskolaelőkészítő, - komplex programját magába foglaló programterv megvalósítását.
93
Az óvodára háruló feladatokból az óvodapedagógus nursery teacher köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint
Helyettesítés
Szülői értekezlet tartása Családlátogatás Előadás, beszámoló, korreferátum, gyakorlati bemutató tartása Jegyzőkönyvvezetés Az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek megszervezése a heti 40 órás munkaidőn felül is Pályázatírásban, óvodai dokumentumok, módszertani segédanyagok írásában, szemléltető anyagok készítésében való részvétel Továbbtanuló kollégák, és főiskolai hallgatók segítségnyújtás
segítése, szakdolgozat írásban
Hallgatók gyakorlatának vezetése Leltározás, selejtezés előkészítése Felkérés alapján vállalhat munkavédelmi és tűzvédelmi megbízatást Ifjúságvédelmi feladatokat vállalhat, mint ifjúságvédelmi felelős
Személyi elvárások Családsegítő tevékenységére, óvodapedagógusi munkájára, személyiségére legyen jellemző: • • • • • •
gyermekszerető, jól képzett, angolul jól beszéljen, megbízható, felelősségteljes, empatikus, 94
• • • • • • • • • • •
toleráns, segítőkész, türelmes, odafigyelő, közvetlen, munkájukat szerető, munkájukban kreatív, jókedvű, mosolygós, határozott, minden rá bízott gyermekben lássa a jót. A fejleszthetőség útjait egyéni bánásmód során tárja fel a gyermekkel, szülőkkel és a kollegákkal együttműködve.
Szükséges képességek • • • • • • • • • • • • • • • •
kiválóan beszéljen angolul, manuális képesség matematikai képesség térbeli tájékozódás figyelem koncentráció problémamegoldás kreativitás stressz tolerancia alkalmazkodóképesség pontosság, precizitás szervezőkészség önállóság együttműködő képesség empátia felelősségvállalás kommunikációs készség
Óvodatitkár – gazdasági ügyintéző munkaköri leírása, Feladata, hatásköre A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: • • • • •
Az ügyek személyes, illetve telefonos bonyolítása és intézése során együttműködő Udvarias a szülőkkel, munkatársakkal, vendégekkel Rendszerető, pontos, az iratok kezelésében naprakész, a határidőket betartja. Tisztában van az iratkezelés szabályaival. Az általa vezetett nyilvántartások világosak, jól követhetőek. 95
A munkakör célja Az intézmény működésével kapcsolatos ügyek intézése, adminisztrációk ellátása.
A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek, felelősségek 1.Iratkezelés, ügyintézés Folyamata: érkeztetés, szortírozás, iktatás, továbbítás, feldolgozás, ügyintézés, válaszadás, biztonságos megőrzés, selejtezés. Az alábbi szabályokat kell betartani: Az irat útja bármikor pontosan követhető, ellenőrizhető legyen. Az iratkezelés során segíti az intézmény feladatainak eredményes, gyors és szakszerű ellátását, megoldását. Biztosítja, hogy az iratok épségben és használható állapotban maradjanak meg. Az intézményben készült valamennyi iraton szerepeltetnie kell -
az intézmény nevét, székhelyét, címét, telefon számát e-mail címét, az irat iktatószámát, az ügyintéző nevét, a dátumot, az aláíró nevét, a beosztását, aláírását, az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát, a címzett megnevezését, címét, beosztását.
Amennyiben az ügyintézés szóban, telefonon történik, az eredeti iratra rá kell vezetni az intézkedés lényegét, dátumát és az intézkedésben részt vevők nevét. Az irat átvételét igazolja, amennyiben a személyesen postázott iratok átvételekor az átadó ezt külön kéri. A kézbesítőokmányon (postakönyv, illetve kézbesítőkönyv) elismeri aláírásával és a dátum megjelölésével az átvételt. A névre szóló levelet nem bonthatja fel más, csak a címzett, vagy az általa megbízott munkatárs. Az intézményvezető hosszabb távollétében az ő nevére érkezett levelet csak telefonon történő egyeztetés után bonthatja fel. Az átvett iratokat az iratkezelési rendszernek megfelelően szortírozza, aszerint, hogy a dokumentum bontható, nem bontható, iktatandó, vagy nem kell iktatni, egyéb nyilvántartásba kell-e venni. Amennyiben az irat e-mailen érkezik, gondoskodik arról, hogy készüljön másolat a papíralapú tartós tárolásérdekében.
96
Valamennyi hivatalos levelet az óvodavezető felé kell továbbítani, kivéve, ha az névre szóló. Az iktatást a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon elvégzi. Soron kívül kell iktatni a sürgős, a határidős, az expressz küldeményeket és táviratokat. Az intézménybe beérkezett, illetve az intézményben keletkezett iratokat, dokumentumokat úgy vezeti be az iktatókönyvbe, hogy az tartalmazza az iktatószámot, a beérkezés időpontját, az ügyintéző nevét, az irat tárgyát, a mellékleteinek számát, az elintézés módját, a kezelési feljegyzéseket, valamint az irat hollétének, tárolásának a helyét, hogy bármikor elővehető legyen. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, lapokat összeragasztani, olvashatatlanul írni, az írást olvashatatlanná tenni tilos. Javítani csak áthúzással lehet, úgy hogy az eredeti szöveg olvasható legyen. A javítást dátummal és kézjeggyel kell igazolni. Amennyiben az összetartozó iratok az ügy lezárása után véglegesen egy helyen maradnak, úgy ezt az iktatókönyvben jelzi. A jelölés a kezelési feljegyzések rovatban az irat új számának jelölésével történik. Érdemes a válaszlevél iktatásával azonos időben csatolni az előzményeket, illetve azok iktatószámát és fellelhetőségi helyét egy külön rovatban feljegyezni. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján lezárja. Meghívókat, sajtótermékeket, propaganda céljából készült kiadványokat nem kell iktatni. Amennyiben egy naptári évben az iktatott dokumentumok száma meghaladja a háromszázat, évente név- és tárgymutatót kell készíteni. Az intézményi dokumentumok (szabályzatok, munkatervek, bemutatóra vázlatok, pedagógiai szakvélemények) levelezések legépelése. Az intézmény saját dokumentációinak, projektterveinek elkészítése. Az óvodai csoportokban keletkezett dokumentációk elkészítésének segítése.
Nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok Tanügy-igazgatási feladatok és nyilvántartások Az óvodába felvett gyerekek névsorának adatainak rögzítése. Az éves statisztikák elkészítéséhez adatok kigyűjtése, különböző szempontok szerinti rendszerezése. A beiskolázással kapcsolatos adminisztráció (óvodai szakvélemény, iskolák értesítése) elvégzése Az óvodai törzskönyv vezetése. A gyerekek befizetésének, jelenlétének, hiányzásának és lemondásának egyeztetése, nyilvántartása. A közlönyök, rendeletek, határozatok, a Magyar Államkincstár (MÁK) kiadványainak tanulmányozása, értelmezése és figyelemmel kísérése.
97
Munkáltatói feladatok és nyilvántartások A munkatársak alkalmazásával és kilépésével, besorolásával, juttatásaival kapcsolatos nyilvántartások elkészítése, vezetése. A dolgozók egészségügyi alkalmassága lejártának figyelemmel kisérése, eü könyvek érvényesítése. Az alkalmazottak adatváltozásairól feljegyzéseket készít, melyet a KIR rendszerben regisztrál. A jelenléti ív előkészítése, hó végi lezárása. A munkaidő nyilvántartás összesítése havonta. A túlórák, helyettesítések, hiányzások adminisztrálása. A szabadságok (éves rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság) A társadalombiztosítási (tb) ügyek intézése, betegállomány, gyes-, gyed-, gyet határozatok elkészítése, adminisztrálása és nyilvántartása. Az adóügyekkel kapcsolatos intézményi teendők ellátása, a különböző nyilatkozatok elkészítése
Gazdasági feladatok és nyilvántartások Az óvoda költségvetésével kapcsolatos átutalásos és áfás számlák összegyűjtése, továbbítása a könyvelői iroda felé. Megrendelők, szerződések, jelentkezési lapok lefűzése megőrzése. Az átutalás naprakész nyilvántartása. Az étkezési térítési díjak kiszámolása,. A pénz beszedése. A szigorú elszámolású nyomtatvány és a befizetési nyugták megírása a szülők részére, ezek kiadása. Elszámolás anyagi felelőséggel. Az óvoda működéséhez szükséges kisebb eszközök vásárlása, megrendelése (tisztítószer, irodaszer) és a megvásárolt eszközök bevételezése. A kis értékű, illetve nagy értékű eszközökről leltár vezetése. A csoportszobák és egyéb helyiségek leltárainak elkészítése. Az éves és az alkalomszerű leltározás előkészítése, megszervezése, lebonyolításának adminisztrálása. Selejtezés előkészítése, lebonyolítása. Folyóiratok, szakkönyvek, nyomtatványok megrendelése Tisztítószerek megvásárlása, nyilvántartása és kiadása. 98
Kisebb javítási munkálatok megrendelése. Számítógépen nyilvántartja az alkalmazottak legfontosabb adatait, besorolásukról kulcsszámos nyilvántartást vezet. A személyi juttatások teljesítéséről havi kimutatást vezet. Egyéb Munkaidő alatt, magánügyben csak a munka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használjon telefont. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már a munkavégzésre készen álljon. Az ebédidő naponta fél óra, mely időtartam benne van a napi munkaidőben. Munkája során az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. Ha idegen érkezik az épületbe, udvariasan feltartóztatja, megkérdezi, hogy kit keres, majd megkéri, hogy várakozzon az előtérben. Ezután szól a keresett személynek. Az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak a vezető engedélyével lehet. A gyermekek és dolgozók adatait a törvényi előírásnak megfelelően kezeli. A tudomására jutott információkat, adatokat bizalmasan kezeli. Javaslattal élhet a számítástechnikai- és irodai eszközök modernizálására.
A munkavállaló jogai és kötelességei (a közoktatási törvény alapján): • •
Tudásának és képességének megfelelő, korrekt munkavégzés. A munkafegyelem betartása, a jó munkahelyi légkör alakítása.
Felelőssége: A rábízott pénz, ill. iratok kezeléséért anyagi és erkölcsi felelősség terheli. Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: • • • •
Óvodavezető, csoportvezető óvónők, dajkák A vezető távolléte esetén felírja az üzeneteket. Közvetlen kapcsolatot tart az alapítókkal és a fenntartóval Tájékoztatási kötelezettsége van a nevelőtestület tagjai és a technikai dolgozók felé.
Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom!
99
DAJKA munkaköri leírás Feladatok és tevékenységek
A három éves gyermek életében hatalmas változást jelent, amikor a bölcsődei közösségből vagy az otthoni szoros családi kapcsolatból kiszakadva elkezdi az óvodai életet. A gyermekek különböző érzelmekkel fogadják az óvodát. A szülők számára is fontos, hogy megbízható helyen tudják kicsinyüket. Munkahelyükön csak akkor tudnak nyugodtan dolgozni, tudásuk legjavát adni, ha tudják, hogy az óvodában dolgozók mindent megtesznek azért, hogy gyermekük jól érezze magát, és mielőbb megtalálja helyét az óvodai közösségben. Ennek sikeréhez az óvodapedagógus mellet a dajka is nagymértékben hozzájárulhat
A dajka konkrét feladatai A dajka óvodában, 3 - 6, 7 éves gyermekek között végzi változatos feladatát. Segíti az óvodapedagógus gondozó- nevelőtevékenységét. Munkaidejének kezdetétől függően egyedül vagy az óvodapedagógussal együtt reggel fogadja a megérkező gyermekeket. Főleg az óvodában való beszoktatás ideje alatt, nagy szeretettel és türelemmel segíti a gyermek elválását a szülőtől. Vigasztaló szavaival, gyengédségével teszi könnyebbé a kezdeti lelki megterhelést a gyermekek számára. Gyülekezés alatt, séták, kirándulások, levegőzések előtt segítséget nyújt a gyermekek tisztálkodásánál, öltözködésénél. Szükség esetén sétákra, kirándulásokra, bábszínház látogatásokra, stb. elkíséri a csoportot. Foglalkozások előtt az óvodapedagógussal egyeztetve előkészíti a szükséges eszközöket (festék, só, liszt, gyurma, olló, kartonlap, testnevelési eszközök, stb.), ha kell a terem átrendezésében is aktívan részt vállal. Foglalkozások végén gondoskodik az eredeti állapot visszaállításáról.
Munkáját úgy szervezi, hogy az igazodjon a gyermekek helyes napirendjéhez, tehát takarítási teendőit akkor végzi, amikor a gyermekek gondozásában nem kell részt vennie. Ilyenkor takarítja ki az illemhelyiségeket, folyosót, konyhát, csoportszobát, stb., készíti elő az étkezéshez szükséges tárgyakat, fertőtleníti tisztítja a gyermekek eszközeit, játékait. Étkezések után elmosogat, összegyűjti az ételmaradékot, felmossa a konyhát, ebédlőt.
100
Munkaköri leírásában szerepel az udvar, játszókert tisztántartása, azt is ebben az időszakban végzi, felsöpör, locsol, növényt ültet- ápol, télen havat lapátol. A délutáni pihenés előtt alaposan kiszellőzteti a csoportszobát, megágyaz, rendszeresen ügyel a hó végén, az ágyneműk hazavitelére kimosatás céljából, amely a gyermek otthonában történik. A rábízott beteg gyermeket megfelelően ápolja, fertőzőbetegség esetén fokozott egészségügyi előírások szerint jár el. Kisebb balesetek esetén a megfelelő elsősegély nyújtási szabályok szerint ellátja a sérültet. A dajka viselkedése, személyi gondozottsága, ápoltsága, beszédmintája nagy hatással van az óvódás korú gyermek fejlődésére.
Munkaeszközök, szerszámok anyagok Ezen a pályán a legfontosabb munkaeszközök a gyermekek gondozásához, ápolásához, étkezéséhez és környezetének tisztántartásához kapcsolódnak. A napi munka során takarító eszközökkel, mosogató eszközökkel és kertgondozó eszközökkel dolgozik. Emellett használ még különböző tisztító berendezéseket, megfelelő balesetvédelmi előírásokkal. Felhasználásra kerülnek még egyéb segédanyagok, mint tisztító, fertőtlenítő , mosó- és mosogatószerek. Ezeket az előírásnak megfelelően kell használni és tárolni. A gyermekek gondozásánál különböző gyermekápoló szereket (kötszer, hintőpor, krémek, stb.) alkalmaz. Tálaláskor, étkeztetéskor gyakran emel nagyobb fazekakat, lábosokat. Melegítőkonyha esetében gáztűzhelyt, és mikrohullámú sütőt is kell használnia.
Munkahely, kapcsolatok A dajka egy vagy több csoportos óvodában végzi munkáját. 2013/2014 nevelési évben 2 csoportban, 2014/2015. évben 3 óvodai csoportban végzik munkájukat. A munkakörülmények nyugodt, kiegyensúlyozott munkát tesznek lehetővé, kellemes környezetben. A munkavégzés általában zárt helyen, időnként a szabadban történik. A tevékenység változatos, közepesen nehéz fizikai munka. Közvetlen balesetveszély nincs. A jó együttműködési készségek ebben a munkakörben dolgozóknál elengedhetetlenek. Munkája során a dajkának jó kapcsolatot kell kialakítania a gyermekekkel és a szülőkkel. Szorosan együtt kell működnie az óvodapedagógussal, az óvoda/otthon vezetőjével, munkatársaival. Az egyéb kisegítő személyzettel is megfelelő kapcsolatot kell kiépítenie (pl. udvaros, ételszállítók). A munkafeladatokat az óvodavezetőjével és az óvodapedagógussal egyezteti, és azokat önállóan végzi el.
101
Követelmények A dajka munkája változatos. Sok mozgással járó tevékenység, amely a karokra, kézre és lábra lehet megterhelő. A gondozói tevékenység során nem egyszer fel kell emelniük a kisgyerekeket, sokszor kell görnyedve, térdelve, guggolva végeznie a munkát, ezért ép mozgásrendszerre van szükség. Érzelmi megterhelést is jelent ez a munka, nagy türelmet és érzelmi stabilitást igényel. Egészségre ártalmas tényező ebben a szakmában nincs, de munkája során tisztítóeszközöket, fertőtlenítőszereket is használ, ez allergizáló hatással is járhat. Átlagos látás, térlátás és kifogástalan színfelismerés szükséges. A gyermekekkel való kapcsolat kialakításához ép hallás és beszédkészség szükséges. A külsőmegjelenésben észrevehető elváltozás hátrányt jelent.
Az alábbi egészségügyi problémák esetén, a munkáltatónak kétségei vannak az alkalmazást illetően, ezen betegségek és tüneteik, a gyermekek védelme érdekében, kizárják a munkavállalásra jelentkezőt az állás betöltésére. átlagon aluli fejlettség, a statikai rendszer, a végtagok jelentősebb alaki és működési rendellenességei, amelyek a munkavégzést akadályozzák, a szív és a keringési rendszer bármilyen állandó betegsége vagy rend-ellenessége (a magas vérnyomás és az ájuláshajlam is), a szív vele született pitvar-kamrai ingerképzési és ingervezetési rendellenessége, minden szívbillentyűhiba, szív- és a keringési rendellenességek súlyos légzészavarral járó formái a szív- és az ideg szakorvos elbírálása szerint, szívműtét utáni állapot a szívbeteggondozó javaslata szerint, lezajlott reumás láz után 5 évvel a szívbeteggondozó javaslata szerint, lezajlott TBC-s tüdő- és mellhártyafolyamatok, idült hörghurut, tüdőasztma hörgőtágulat, epilepszia, a szagérzés hiánya, halláscsökkenés, bármely gennyes folyamat, idült bőrbántalmak, baktériumürítés, színtévesztés, látásélesség: 0.8-0.2, 0.7-0.3, 0.6-0.4, 0.5-0.5-nél rosszabb nemi indentitás bizonytalansága, menthálhigiéniésen nem egészséges személyiség.
102
Érdeklődés, egyéb tulajdonságok Ahhoz, hogy a dajka szeresse munkájátját, elengedhetetlen, hogy szeresse az óvodáskorú gyermekeket, tudjon mások igényéhez alkalmazkodni, legyen segítő szándékú. Ha valaki türelmetlen, idegesíti a gyermekzaj, idegenkedik a gondozással járó nehézségektől, nem jók az emberi kapcsolatai, ne válassza ezt a szakmát. A lelkiismeretesség, alaposság, elővigyázatosság a segítőkészség elengedhetetlen ebben a munkakörben. A gyermek nagyon érzékeny lény, nagy odafigyelést, egyéni bánásmódot igényel. A szakemberek szerint a dajka szakmához az alábbi érdeklődési terület közül a következő érdeklődési irányok a legfontosabbak: Szabadban végzett munka, Növényekkel, állatokkal foglalkozni, Emberek között dolgozni, Testi erő kell hozzá, Kézi erővel szerszámokkal végzett munka, Technikai feladatokat ellátni, Irodában dolgozni, Embereken segíteni Vásárolni, Tiszta környezetben dolgozni Automata, elektromos gépekkel dolgozni, Vegyszerekkel bánni
Ha meg szeretnénk fogalmazni, hogy a munkavállaló milyen tulajdonságokkal és képességekkel rendelkezzen ahhoz, hogy a feladatát a későbbiek során megfelelően elláthassa, a következőket mondhatjuk el: Az óvodai napirendhez igazodva önállóan képes tervezni és szervezni napi tevékenységét. Természetesen, ha az óvoda és a gyermekek érdeke úgy kívánja, az előre nem tervezett feladatokhoz is rugalmasan tud alkalmazkodni. Az óvodai gyermek csoportok életében a dajkának aktívan is részt kell vennie, gyakran előkészíti elő a foglalkozásokhoz szükséges eszközöket, ezért színlátásának tökéletesnek kell lennie. A gyermekekkel való foglalkozás nagy türelmet, kiegyensúlyozottságot kíván. A társadalom, elvárásként fogalmazta meg, hogy az óvodai nevelômunkát szakképzett dajkák segítsék. Képzésük során pedagógiai és nevelési, pszichológiai, egészségtani, munkahelyi alapismeretekre és kötelezô szakmai gyakorlatra tehettek szert. A megszerzett ismeretek feljogosítják ôket arra, hogy tudatosabban, eredményesebben végezzék a munkájukat. 103
Intézményünkben elsősorban, nem diplomázott, vagy óvodapedagógusokat alkalmazunk a minőségi munka érdekében.
állás
nélkül
lévő
XV. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközössége
A nevelőtestület a Nkt. 70. § (1) alapján a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
15.1. A nevelőtestület értekezletei • • • •
nevelési év nyitó- , ill. nevelési év záró értekezlei, tájékoztató és munkaértekezletek (általában két heti gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az óvodai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az Óvoda vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az Óvoda vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az óvoda valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a nevelő testület
104
minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az Óvoda vezető adhat felmentést.
15.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösség segítséget adnak az óvoda pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben, további feladata gyakornokok munkájának segítése. A munkaközösség – az óvoda vezető megbízására – részt vesz az óvoda pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az Óvoda-vezető jogköre. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a nevelési év végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.
15.2.1. A szakmai munkaközösség feladatai
A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösség feladatai: Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Az információáramlás biztosítása érdekében a munkaközösség-vezető rendszeresen konzultál az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőt legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejleszti az oktatás-nevelés tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat.
105
Segíti a pályázati lehetőségek feltérképezését. Segíti a szervezést a pedagógusok továbbképzésében. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.
15.3. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az Óvoda-vezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és esetmegbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az óvodán kívül. Összefoglaló értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az Óvoda-vezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösségvezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.
106
XVI. Az intézményi közösségek kapcsolattartás formái és rendje 16. Az óvodaközösség, az óvodába járó gyermekek, azok szüleinek, az alapítvány elnökének kuratórium tagjainak, valamint az óvodában foglalkoztatott munkavállalók összessége. A munkavállalói közösség, az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az Óvoda vezető az alábbi közösségekkel tart kapcsolatot: • • • •
szakmai munkaközösség, nevelő testület szülői munkaközösség, alapítvány kuratóriumi tagsága
16.1 A szülői szervezet közössége Az óvodában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:
• saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), • a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, Az SzM munkáját az óvoda tevékenységével az SzM patronáló óvodapedagógus koordinálja. A patronáló óvodapedagógust az Óvoda-vezető bízza meg egy nevelési év időtartamra. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője a felelős.
XVII. Szülők, érdeklődők tájékoztatási formái 17. Szülői értekezletek Az óvodai csoportok szülői értekezletét a csoportvezető óvodapedagógusok tartják. Az óvoda nevelési évenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő, az aktuális feladatok (beiskolázá) céljából az Óvoda vezető, a csoportveztő óvodapedagógusok, vagy a 107
szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az Óvoda vezetője hívhat össze.
17.1. Óvodapedagógusok fogadó órái Az óvoda valamennyi pedagógusa nevelési évenként – a kijelölt időpontban – tart fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke óvodapedagógusával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.
17.2. Az óvodai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: • • • • •
alapító okirat, pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, szervezeti és működési szabályzat, házirend.
A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az óvodavezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az óvoda honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az Óvoda vezető ad tájékoztatást. A házirendet minden óvodánkba beíratott gyermek szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. Az intézmény figyelemmel kíséri a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. A gyermek és ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
.
108
XVIII. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői
Az intézmény, a Tündérkert a Gyermekekért Közhasznú Alapítvány által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait, az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Széllné Fógel Erika alapító és tulajdonos gyakorolja. Az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az alapítók használatra, rendelkezésre bocsátották az intézmény számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek a nevelési intézmény tulajdonába kerülnek, felette tulajdonosként, az alapítók rendelkeznek. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény vezetője, a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak.
18. 1. Az intézmény alaptevékenységének feltételei és forrásai: A feladatellátás (végrehajtás) szervezeti, személyi, pénzügyi, gazdasági feltételeit a fenntartó, felügyeleti szerv biztosítja, rendeli hozzá a közszolgáltatások végzésének mértékéig. Az intézmény alapfeladatait szolgáló feltételekről az Alapítók, finanszírozásáról a Tündérkert a Gyermekekért Közhasznú Alapítvány (6726 szeged, Gizella utca 48.) gondoskodik. A Kuratórium és az Alapító biztosítja és bocsátja rendelkezésre a feladatvégzéshez szükséges anyagi és tárgyi feltételeket, vagyon és pénzeszközt. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. Állami költségvetési támogatást minden év október 1-i statisztika alapján biztosítja a fenntartó. A saját bevételeket, azaz a szülői befizetéseket A befizetési és visszafizetési szabályzatban és a Nkt. 31.§ (2) c pontjának felhatalmazása alapján szabályozza. Pénzkezelési Intézete: UNICREDIT Bank Bankszámla száma: 10918001 – 00000075 – 09010000 109
Az intézmény adószáma: 18509432-1-06
18.2. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete Az intézmény önálló, működő jogi személy. A szaskmailag önállóan működő közoktatási intézményt a fenntartó önálló gazdálkodási joggal ruházta fel. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított, a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközről. A Tündérkert Óvoda önállóan gazdálkodó szerv, a Tündérkert a Gyermekekért Közhasznú Alapítvány, mint fenntartó finanszírozása által.
18.3. Intézményi költségvetés tervezése, végrehajtása Az éves költségvetést a fenntartó kuratóriuma, az intézményvezető és a gazdasági munkatárs, a könyvelő együttesen dolgozza ki, a fenntartó hagyja jóvá. Együtt hozzák meg a szükséges döntéseket, a meglévő és lehetséges célok és faladatok szemelőtt tartásával. Az intézmény fenntartó által készített intézményi költségvetés előirányzatai felett, önállóan rendelkezik. A felhasználásával az alapvető szükségletek kielégítése a cél. A bérgazdálkodásnál a szakos ellátást biztosítani kell. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat a Pénzügyi Szabályzat tartalmazza.
Költségvetési előirányzat módosítási kezdeményezése: A jóváhagyott költségvetési előitrányzat módosítására vonatkozó kezdeményezést az intézmény vezető a fenntartónak nyújtja be. A költségvetés tervezésére, a jóváhagyott költségvetési előírányzatok felhasználására, a költségvetés végrehajtására, a beszámolására vonatkozóan a Pénzügyi Szabályzat és annak rendelkezései az irányadók. Létszám- és személyi juttatás- előirányzat: Az intézményvezető a létszám és személyi juttatások előirányzatával a létszám- és illetmény előirányzat keretei között gazdálkodik. A létszám és illetménygazdálkodásra a vonatkozó központi (Áht., Ámr, az ágazati külön törvények és végrehajtási) jogszabályokban, az éves költségvetésben, valamint a külön szabályzatokban foglaltak az irányadók.
110
18. 4.Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 18.4.1. A gazdasági szervezet feladatköre A köznevelési intézmény „gazdasági szervezet” elnevezéssel saját gazdálkodásának lebonyolítása érdekében szervezeti egységet működtet, amelynek feladata az intézmény költségvetésének megtervezése, a költségvetés végrehajtása, valamint a következő bekezdésben részletezett feladatok ellátása. Döntésthozó tagjai: az intézmény vezetője, az alapítók, a kuratórium tagjai, tanácsadó az intézmény könyvelője. Az intézményben gazdasági munkát végzők engedélyezett létszáma 1 fő és egy könyvelő. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait az intézményvezető látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján az óvodatitkár - gazdasági ügyintéző adminisztrációs feladatok elvégzésére, a térítési díjak beszedésére, a házipénztár kezelésére, a működéshez az intézményvezető megbízása alpján meghatározott anyagbeszerzésre jogosult. Az intézmény vezetője kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkezik; ellenjegyzésre a kuratórium elnöke és a működési engedélyben megnevezett alapító jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll. A működési engedélyben rögzített személyek együttes állásfoglalása alapján a gazdálkodással kapcsolatos szerződések, azok teljesítésének igazolása, a költségvetés végrehajtásának ügyeiben, az intézmény képviselőjeként járhatnak el.
18.4.2. Az intézmény bélyegzőjének lenyomata: Hosszú fej bélyegző:
Körbélyegző:
Bélyegző használatára jogosultak: az intézmény vezetője, az intézmény vezetője által meghatalmazott .
111
A nevelési intézmény hivatalos bélyegzői, a kerek és hosszú bélyegző a vezetői irodában, elzárt helyen tartandó. A pecsét, az intézményvezető aláírásával hiteles. Cégszerű aláíró: a kuratórium által kinevezett intézményvezető
XIX. Az intézményi hagyományok ápolása Az óvoda eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint óvodánk jó hírnevének megőrzése, öregbítése az óvodai közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az Éves munkatervben határozza meg. Az ünnepek célja az értelmi, érzelmi, közösségi nevelés. Szerepet kapnak a hazafias nevelésben, a fegyelemre nevelésben. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően, az óvodások és az óvodai munkatársak is ünnepi öltözetben jelenjenek meg, illetve alkalomhoz illő ruházatban. Az állami és nemzeti ünnepek alkalmával az óvoda épületét fel kell diszíteni. Az óvodáskorú gyermekeknek életkoruknak megfelelően kell az ünnepek jelentőségéről megemlékezést tartani. Minden ünnepre kézműves foglalkozások keretén belül készülünk, készítjük el az aktuális ünnephez való kelléket, ajándékokat.
Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: a gyerekek születésnapjának közös megünneplése csoportonként, ajándékkészítés Mikulásra, Karácsonyra, anyák napjára tanulmányi kirándulások, szülői munkadélutánok, csopor- családi kirándulások A gyermeki élet hagyományos ünnepei: Szüreti mulattság, Magyar mesék napja szeptember 30. Halloveen és a tök ünnepe Mikulás, Téli ünnepkör Fenyőünnepély - Karácsonyi ünnep Farsang, Húsvét Nőnap 112
Anyák napja Költészet napja – mesemondó verseny Gyermeknap Pünkösdölés Ballagás Természeti jeles napokhoz kapcsolódó megemlékezések: Állatok világnapja október 4. Víz világnapja március 22. Föld Napja április 22. Madarak fák napja május 10. Környezetvédelmi világnap június 5. Állami ünnep, megemlékezéssel: Október 23. Március 15. Május 1. Egyéb rendezvények: kirándulások, sport napok, kiállítás szervezése Az intézmény hagyományos, gyermekekkel kapcsolatos ünnepi rendezvényeit az Óvoda Pedagógiai Program részletesen tartalmazza. Az óvoda rendezvényéről a szülőket és az óvoda dolgozóit értesítjük. Az értesítés módja: meghívó a szülőknek, munkaértekezlet a munkatársaknak, tervek készítése, feladatok megbeszélése. Az előkészítésben, rendezésben való részvétel minden pedagógus kötelessége, amiben a dajkák segítségét is igénybe veszik. Nevelőkkel kapcsolatos rendezvények: Szakmai nap (hospitálás lehetőségének szervezése) Továbbképzéseken szerzett ismeretek átadása, megvitatása. Szülőkkel közösen szervezett programok Pályakezdők és továbbtanulók felkarolása, segítése a távozók búcsúztatása
113
XX. Felsőoktatási feladataink rendje Az óvodánkban a SZTE Pedagógusképzőkar Óvodapedagógusképző hallgatói vesznek részt meghatározott időszakokban szakmai gyakorlaton, egész évben és nyáron. A gyakorlatok fajtái: -
egyéni hospitálások, csoportos gyakorlatok, bemutató foglalkozások szakdolgozatíráshoz konzultációt biztosítunk, és szakmnai segítséget nyújtunk,
A hallgatók gyakorlati képzésével összefüggő feladatokat, a képzés rendjét az óvoképző kar határozza meg számunkra. A gyakorlaton részt vevő hallgatók, az óvoda helyiségeinek, berendezéseinek használatára az óvoda dolgozóival megegyező módon jogosultak, ugyanakkor érvényesek rájuk is a nevelőmunkákat meghatározó dokumentumokban foglaltak. Házirendünk betartása számukra is kötelező.
XXI. Szervezeti és Működési Szabályzat Mellékletei
1. Folyamatba épített Előzetes – és Utólagos Vezetői ellenőrzés 2. Adatkezelési Szabályzat 3. Munkaügyi kapcsolatok jogi szabályozása 4. A szabadság kiadásának szabályzata 5. Gyakornoki Szabályzat 6. Továbbképzési Szabályzat, Beiskolázási Terv 7. Iratkezelési és Ügyintézési Szabályzat 8. Esélyegyenlőségi Terv 9. Szülői Szervezet Szabályzata 10. Munkaköri leírás 11. Házirend
114
XII. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Nkt. 25.§(4) alapján az óvoda nevelőtestülete fogadja el. A szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása, az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet A törvényi szabályozás változása esetén a Szabályzat módosítása szükséges.
115
Záradék A Tündérkert Óvoda nevelőtestülete a fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot 2014. 09.29.én tartott határozatképes Nevelőtestületi értekezleten 100% -os igen szavazattal elfogadta.
……………………………….. Horváth Gizella Ildikó óvodavezető
A Szülői munkaközösség a jogszabályban meghatározott kérdések szabályozásához egyetértését adta.
Szeged,2014.november 11 dátum
Szülői munkaközösség vezetője
Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat fenntartóhoz történő felterjesztésének napja:
……………………………..
…………………………………….
dátum
Horváth Gizella Ildikó
A fenntieket tudomásul vettem a dokumentumot átvettem:
116
