Szervezeti és Működési Szabályzata

HELVÉCIA - BALLÓSZÖG ÁLTALÁNOS ISKOLA 6035 Ballószög, Kossuth L. u. 4-6.

Szervezeti és Működési Szabályzata 2013. március

TARTALOM TARTALOM ................................................................................................................................................................ 2 A Helvécia-Ballószög Általános Iskola ........................................................................................................................ 5 Szervezeti és Működési Szabályzata............................................................................................................................. 5

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya ....................................................................................................5 1.1. 1.2. 1.3.

2.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ....................................................................................................... 5 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai ................................................................................. 5 A szabályzat hatálya........................................................................................................................................... 5

Általános rendelkezések ................................................................6

2.1. Az intézmény alapadatai: ................................................................................................................................... 6 2.2...................................................................................................................................................................................... 6 2.3. Az gazdálkodási jogköre:................................................................................................................................... 7 2.4. Alapító Okirat .................................................................................................................................................... 7

3.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ...... 10

3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11.

Az intézmény vezetője:.................................................................................................................................... 10 Az intézmény vezetése..................................................................................................................................... 10 Az intézményegység-vezető az anyagi kötelezettségvállaláson kívül az alábbi területeken:........................... 11 Az igazgató ...................................................................................................................................................... 11 A hatáskörök átruházása .................................................................................................................................. 12 Az intézményegység vezetők........................................................................................................................... 12 A helyettesítés rendje ....................................................................................................................................... 13 Az intézmény képviselete ................................................................................................................................ 13 Az intézményegységek képviselete.................................................................................................................. 13 A kiadmányozási jogkör gyakorlása ................................................................................................................ 14 Az intézmény dolgozói .................................................................................................................................... 14

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL.................................................... 14 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6.

Az intézményközösség..................................................................................................................................... 14 Az intézményi alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége .......................................................................... 14 A nevelők közösségei....................................................................................................................................... 15 A szülői szervezet (közösség) .......................................................................................................................... 16 A gyermekek közösségei ................................................................................................................................. 17 Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása................................................................................................. 18

5. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ..................................................................................... 20 6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE........................................ 20 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE............................................... 22 7.1. 7.2. 7.3. 7.3.1. 7.3.1.1. 7.3.1.2. 7.3.1.3. 7.4. 7.5.

8.

Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával....................... 22 A közalkalmazottak munkarendje.................................................................................................................... 22 A pedagógusok munkarendje........................................................................................................................... 23 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ......................................................................................................... 24 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak................................................................................. 24 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők...................................................... 24 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása ................................ 25 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások....................................................................................... 25 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje............................................................. 27

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK.................................... 28

8.1. Az iskolai intézményegységekben a tanulók számára az alábbi - az intézmény által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:.............................................................................................................................. 28 8.2. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok ........................................................................ 28 8.3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok ....................................................... 29

9. AZ ÍNTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK......................................................................................... 30 9.1.

Az intézményi belső ellenőrzés feladatai: ........................................................................................................ 30

9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6. 9.7. 9.8.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: .......................................................................... 31 A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:.................................................................................................... 31 A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: ..................................................................................................... 31 Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:............................................................................................. 31 Az ellenőrzött dolgozó jogosult: ...................................................................................................................... 31 Az ellenőrzött dolgozó köteles:........................................................................................................................ 31 A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: ...................................................... 32

10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ............................................................. 33 11. AZ INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE .................. 34 12. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI AZ ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGEKBEN .............................................................. 35 13. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA............................................................................................ 37 13.1.

14. 14.1. 14.2.

Az iskolai védőnő feladatai.............................................................................................................................. 37

EGYÉB RENDELKEZÉSEK......................................................... 37 A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ................................................ 38 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ........................................ 38

15. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI-ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)............................................ 39 15.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ............... 39 15.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén a gyermek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: ................................................................................................................................................................ 40 15.3. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján.......... 41

16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ..... 41 17. AZ ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGEK TANKÖNYVELLÁTÁSÁNAK RENDJE ............................................................................................... 44 18. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA45 18.1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei ..................................................................................................... 45 A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. 3.1. Belépés............................................................................................................ 45 18.1.1. . Belépés az iskola első évfolyamába .......................................................................................................... 45 18.1.2. Belépés felsőbb évfolyamokra .................................................................................................................... 46 18.1.3. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről.................................................................. 46 18.1.4. Átlépés másik osztályba ugyanazon évfolyamon belül ............................................................................... 46 18.1.5. Továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés feltételei) ............................................................................. 47 18.1.6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: .................................................................................................... 47 18.1.7. Lehetőségek a feltételek nem teljesítése esetén:.......................................................................................... 47 18.1.8. Kilépés - tanulói jogviszony megszűnése.................................................................................................... 48 18.2. A tanuló jogai és kötelességei .......................................................................................................................... 49 18.3. tanulók jutalmazásának elvei ........................................................................................................................... 49 18.4. A fegyelmezés.................................................................................................................................................. 50 18.4.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai............................................................ 50 18.5. A tanulói hiányzás igazolása............................................................................................................................ 51 18.5.1. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése.................................................................................................... 51 18.5.2. Tanköteles tanuló esetében:......................................................................................................................... 51

19. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK, ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE......................................................................... 52 19.1. 19.2.

Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok ........................................................................................... 52 Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok ....................................................... 52

19.3. 19.4. 19.5.

20. 21.

Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok........................................................... 52 A helyiségek biztonságának rendszabályai ...................................................................................................... 53 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje................................................................................................ 53

A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK54 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................... 57

A Helvécia-Ballószög Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának Főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési Intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásra 1.3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestületek együttes ülése és alkalmazotti közösség együttes ülése fogadja el - a diákönkormányzatok

véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézményegységek részére korábban kiadott SZMSZ.

2. Általános rendelkezések 2.1. Az intézmény alapadatai: Az intézmény neve: Helvécia-Ballószög Általános Iskola Típusa:

általános iskola

Székhelye, címe: Kossuth Lajos Általános Iskola 6035 Ballószög, Kossuth L. u. 4-6 Feladatellátási helyei: Székhelye: 6035 Ballószög, Kossuth Lajos utca 4-6. Tagintézmények megnevezése, címei
Helvécia-Ballószög Általános Iskola Kossuth Lajos Általános Iskolája ügyvitel címe: 6035 Ballószög, Kossuth Lajos utca 4-6.
Helvécia-Ballószög Általános Iskola Wéber Ede Általános Iskolája ügyviteli címe: 6034 Helvécia, Kiskőrösi út 71.
Helvécia-Ballószög Általános Iskola Feketeerdői Általános Iskolája ügyviteli címe: 6034 Helvécia, Korhánközi dűlő 1. OM azonosító: 201076 KIK 25019 Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Bélyegző felirata: Helvécia- Ballószög Általános Iskola 6035 Ballószög, Kossuth L. u. 4-6. 2.2. Az intézményfenntartó szervének megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

2.3. Az gazdálkodási jogköre: Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint. Adószám: 15542975-1-03 2.4. Alapító Okirat ALAPÍTÓ OKIRAT „Helvécia-Ballószög Általános Iskola” intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Helvécia-Ballószög Általános Iskola 1.1. Rövid neve: Helvécia-Ballószög Általános Iskola 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 6035 Ballószög, Kossuth Lajos utca 4-6. 2.2. Tagintézmények megnevezése, címei Helvécia-Ballószög Általános Iskola Kossuth Lajos Általános Iskolája ügyvitel címe: 6035 Ballószög, Kossuth Lajos utca 4-6. Helvécia-Ballószög Általános Iskola Wéber Ede Általános Iskolája ügyviteli címe: 6034 Helvécia, Kiskőrösi út 71. Helvécia-Ballószög Általános Iskola Feketeerdői Általános Iskolája ügyviteli címe: 6034 Helvécia, Korhánközi dűlő 1. 3.

Alapító és fenntartó neve és székhelye:

4. Típusa: - általános iskola 5. OM azonosító: 201076 6.

Alapfeladata (feladat-ellátási hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok: Helvécia-Ballószög Általános Iskola Kossuth Lajos Általános Iskolája

- általános iskolai nevelés-oktatás
alsó tagozat
felső tagozat - többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Helvécia-Ballószög Általános Iskola Wéber Ede Általános Iskolája − általános iskolai nevelés-oktatás
alsó tagozat
felső tagozat többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása

Helvécia-Ballószög Általános Iskola Feketeerdői Általános Iskolája − általános iskolai nevelés-oktatás
alsó tagozat
felső tagozat − többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása

6.2.

nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető gyermek-, tanulólétszám: összesen 629 fő Helvécia-Ballószög Általános Iskola Kossuth Lajos Általános Iskolája Helvécia-Ballószög Általános Iskola Wéber Ede Általános Iskolája Helvécia-Ballószög Általános Iskola Feketeerdői Általános Iskolája

6.3.

Iskolatípusonként az évfolyamok számát 1-8. évfolyam

6.4.

Iskolai könyvtár ellátásának módja: 1. saját szervezeti egységgel 2. együttműködési megállapodással könyvtárral

települési/megyei

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: 7.1. feladatellátási hely szerint pontos cím: 6035 Ballószög, Kossuth Lajos utca 4-6. hrsz. 539 hasznos alapterület: 1099 nm jogkör: vagyonkezelői jog KLIK működtető neve: KLIK

maximális 220 fő 219 fő 190 fő

illetékességű

7.2. feladatellátási hely szerint pontos cím: 6034 Helvécia, Kiskőrösi út 71. hasznos alapterület: 1018,55 nm jogkör: vagyonkezelői jog KLIK működtető neve: KLIK 7.3. feladatellátási hely szerint pontos cím: 6034 Helvécia, Korhánközi dűlő 1. hasznos alapterület: 1563,92 nm jogkör: vagyonkezelői jog KLIK működtető neve: KLIK

hrsz. 040/106

hrsz. 026/156

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Szakágazati száma (TEÁOR): 80.10. Alapfokú oktatás Alaptevékenység szakfeladat: 552323 Iskolai intézményi étkezés (TEÁOR 55.52) 552411 Munkahelyi vendéglátás (TEÁOR 55.51) 801214 Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás (TEÁOR 80.10) 801225 Sajátos nevelési igényű gyermekek nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása (TEÁOR 80.10) 805113 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás (TEÁOR 80.10) 924036 Diáksport (TEÁOR 92.62)

















Általános iskolában általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, Gyógypedagógiai ellátás: sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott enyhe fokú értelmi, érzékszervi és részképesség sérült) gyermekek tanulók integrált nevelése oktatása Szegregált csoport integráltan nem nevelhető enyhe értelmi fogyatékos gyermekek nevelésére-oktatására: Feketeerdői Általános Iskola intézményegység Általános iskolai tanulók tankönyvellátása Tanulók szociális helyzetétől függő ingyenes tankönyvellátás A tanuló iskolai oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel, továbbá minden a nevelő és oktató munkát segítő, a gyermek, tanuló szociális és egészségügyi ellátásával összefüggő feladat Tehetséggondozás Szakköri tevékenység Általános iskolába bejáró tanulók ellátása Logopédiai ellátás Iskolai könyvtári ellátás Különleges (hátrányos) helyzetben lévő tanulók fejlesztése, gyermek és ifjúságvédelem Ingatlan bérbeadás, üzemeltetés Munkahelyi étkeztetés

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az intézmény vezetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.2. Az intézmény vezetése Az igazgató és feladatköre a. A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja b, Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka - irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése Az intézmény vezetését:
az igazgató,
az intézményegység-vezetők, Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. A nevelőtestület az intézményegység-vezető személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt. Intézményegység-vezető csak az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az intézményegység-vezetői megbízás határozott időre szól. Az intézményegység-vezető, és a más vezető beosztású dolgozó munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.

a. Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők [munkaközösség vezetők] segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. b. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen – minimum havonta egy alkalommal-rendes értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai: az igazgató, az intézményegység vezető művészeti oktatás vezető, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. c. Az intézmény vezetősége: az egyes szervezeti egységeinek vezetői, valamint a szakmai munkaközösség vezetők évenként egy alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. 3.3. Az intézményegység-vezető az anyagi kötelezettségvállaláson kívül az alábbi területeken:












diákigazolvány tanügyi dokumentumok iskolalátogatási igazolás távozási lap önrész nélküli pályázatok jóváhagyott továbbképzési terv alapján a továbbképzési jelentkezési lapok és tanulmányi szerződése, tankönyvrendelés a jóváhagyott tankönyvrendelési elvek alapján évi rendes és gyermek után járó szabadság engedélyezési nyomtatvány jutalomkönyvek, oklevelek, dicséret, megrovás hivatalos levelezés értelemszerűen helyettesítési rend aláírásra jogosult.

Az igazgatót távollétében az általa megbízott személy helyettesíti. 3.4. Az igazgató Az intézmény élén a magasabb vezető beosztású igazgató áll, akinek feladata és hatásköre az alábbiakra terjed ki: Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek

biztosítása a rendelkezésre álló források alapján - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése















Felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért. Gondoskodik a feladatok végrehajtásáról, a szervezeti egységek tevékenységének koordinálásáról. Gyakorolja – az illetékes intézményegység-vezetővel történt egyeztetés után– közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos, valamennyi közalkalmazottra kiterjedő kizárólagos munkáltatói jogkört, valamint a közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak tekintetében a teljes munkáltatói jogkört. figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, rendelkezik az eszközállomány és a helyiségek kihasználásának optimális módjáról. Gondoskodik a munka- és tűzvédelmi, valamint a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok összehangolásáról. Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe. Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az intézmény szakszervezeti szerveivel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban. Teljes körűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat; meghatározza a képviselet mértékét és gyakorlatának módját, e megbízás nélkül képviseleti jog csak az igazgatót illeti meg. Érvényesíti az aláírási és kötelezettségvállalási jogosultságát. A tanulók, a szülők kiértesítését megelőzően felülvizsgálja a tanulói felvételekkel kapcsolatos vezetői döntéseket és a létszám és csoportszám alakulását. 3.5. A hatáskörök átruházása

Az intézmény igazgatója – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő hatásköröket ruházza át: A munka- és tűzvédelmi illetőleg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását az intézményegység vezetőkre. 3.6. Az intézményegység vezetők









Irányítják, szervezik intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységet. Irányítják, szervezik az intézményegységükben a technikai dolgozók munkáját. Döntenek az intézményegységük működésével kapcsolatos minden olyan szakmai kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése és amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. A hatáskörükbe tartozó ügyekben eleget tesznek a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek. A jogszabályban meghatározottak szerint végzik tanügyigazgatási, illetőleg más, törvényben előírt kötelezettségeiket. A Pedagógiai Program és az intézmény belső szabályzataiban szereplő valamennyi











területen együttműködnek egymással. Szervezik az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel. Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi szabályzatban előírt ellenőrzéseket. Ellátják és irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését az intézményegység belső működési szabályzatának megfelelően. Az eredményes gazdálkodás érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik, tervezik és a szervezet vezetőjéhez eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. Felelősségük a feladataik ellátásáért, az általuk vezetett intézményegység szakmai munkájáért és korlátozott gazdálkodói jogkörükben tett intézkedésekért áll fenn. Elkészítik az intézményegységükre vonatkozó éves munkatervet és beszámolót. 3.7. A helyettesítés rendje

Az igazgatót távollétében az általa megbízott személy helyettesíti. A helyettesítő felelőssége és intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az intézményegység vezetők távollétük esetén írásban jelölik ki a helyettesítő vezető személyét és tájékoztatják az intézmény igazgatóját. 3.8. Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át:
az intézményegység-vezetőkre a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét
bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján A képviselet főbb elvei, szabályai:
az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák
az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően az igazgató jogosult nyilatkozni
az alkalmazottak csak az illetékes vezető engedélyével nyilatkozhatnak
nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról
a közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozat adó a felelős
a nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül
A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése 3.9. Az intézményegységek képviselete Az intézményegység szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az intézményegység illetékességét az intézményegység vezető látja el. A vezető e jogkört az intézményegység dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: - Akadályoztatása esetén –a kijelölt helyettesére. - Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján az intézményegység más dolgozójára.

3.10.

A kiadmányozási jogkör gyakorlása

Az intézmény nevében aláírásra az igazgató jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általa helyettesítéssel megbízott személy írja alá. Az intézményegység-vezetők aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre a tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki. Az aláírók aláírásuk mellett körbélyegzőt használnak. Az intézményegységek által készített pályázatokat az intézmény igazgatója is aláírja a következő módon: - a pályázatok szakmai felelőseként az intézményegység-vezetők - a pénzügyi kötelezettséget vállalók felelőseként az intézményigazgató 3.11.

Az intézmény dolgozói

Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a munkáltató alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az intézmény szervezeti egységei

Általános iskolai intézményegységek: Helvécia- Ballószög Általános Iskola Kossuth Lajos Általános Iskolája Helvécia- Ballószög Általános Iskola Wéber Ede Általános Iskolája Helvécia- Ballószög Általános Iskola Feketeerdői Általános Iskolája Ezen belül alsó és felső tagozat (1-4, ill. 5-8. évfolyam).

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 4.1. Az intézményközösség Az intézmény közösséget az intézmény dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. Az intézményközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Az intézményi alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a

közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. 4.3. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: - pedagógiai asszisztens - könyvtáros - gyógytornász A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület egészét csak akkor kell összehívni, ha az egész többcélú intézményt érintő szakmai kérdés, döntés kívánja azt meg. Kifejezetten egy-egy intézményegységet érintő kérdésben (pl. osztályozó értekezlet) az intézményegység-vezetője, vagy az igazgató jogosult összehívni az adott intézményegységben (is) dolgozókat. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - félévenkénti nevelőtestületi értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak min. 10 %-a, intézményegységi értekezletet, ha az intézményegység nevelőtestületének min. 50%-a kéri, illetve ha az intézmény igazgatója vagy az intézmény vezetősége, ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. E szabály vonatkozik az intézményegységi nevelőtestületi értekezleteire is. - a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönt. A nevelőtestületi/intézményegységi nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. b.) A nevelők szakmai munkaközösségei Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

Általános Iskolai Munkaközösségekben





Alsó Tagozatos Munkaközösség (intézményegységenként egy) Felső Tagozatos Munkaközösség (intézményegységenként egy)

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: -

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, a nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése. egységes követelményrendszer kialakítása, a gyermekek ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az intézményi belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,

A szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az intézményegység vezető bízza meg. c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 4.4. A szülői szervezet (közösség) Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. A gyermekcsoportok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba/csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Az osztályok/csoportok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - elnök, - elnökhelyettes, A gyermekcsoportok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban/csoportban választott elnök vagy az osztályfőnök/csoportvezető segítségével juttathatják el az intézmény vezetőségéhez. Az intézményi szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetősége. Az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőségének munkájában intézményegységenként 2 fő, visszahívásig megválasztott szülő vesz részt. Az értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az intézményi szülői szervezet (közösség)

alábbi tisztségviselőit: - elnök, - elnökhelyettes Az intézményit szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az intézmény igazgatójával tart kapcsolatot. Az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézmény szülői szervezet (közösség) vezetőségét az intézmény igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az intézmény feladatairól, tevékenységéről. Az intézményi szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit, - megválasztja a szülők képviselőit, - kialakítja saját működési rendjét, - az intézményi munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a gyermekekkel kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben.

4.5. A gyermekek közösségei a.)Az osztályközösség/csoportközösség Az azonos évfolyamra/csoportba járó, közös csoportot alkotó gyermekek osztályközösséget/csoportot alkotnak. A gyermekközösség élén - mint pedagógusvezető - az osztályfőnök/csoportvezető áll. Az osztályfőnököt/csoportvezetőt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg, az intézményegység-vezető véleménye alapján. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - felelősök, - 2 fő képviselő (küldött) az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe, b.)A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolai intézményegységekben működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe. c.)A diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolai intézményegységekben diákönkormányzat működik. Az intézményi diákönkormányzat jogosítványait az intézményi diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az intézményi diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az intézményi diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg. Az intézményi diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. 4.6. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása a.) Az igazgató és az intézményegység-vezetők Az igazgató közvetlen irányítása alatt az intézményegység-vezetők dolgoznak. Felettük a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. b.) Az intézményegység-vezetők és az intézményegység nevelői Az intézményegység-vezető, az intézményegység nevelői felett utasítási jogkörrel rendelkezik az intézményi alapdokumentumok (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program, IMIP), az igazgatói utasítások, a munkaköri leírás, valamint a hatályos jogszabályok szerinti működés érdekében. c.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató - az intézményi diákönkormányzat vezetőségi ülésén 6 havonta, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - az intézmény honlapján keresztül folyamatosan, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. A gyermeket és a gyermek szüleit a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak/csoportvezetőknek folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A gyermekek a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján - az intézmény igazgatótanácsához, az osztályfőnökükhöz, csoportvezetőjükhöz, az intézmény nevelőihez, vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A gyermekek kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választolt képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény igazgatójával, a nevelőkkel, vagy a nevelőtestülettel. d.) A nevelők és a szülők A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról

-

az igazgató: a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén 6 havonta, az intézményi szülői értekezleten tanévenként 1 alkalommal, az intézmény weblapján keresztül, az osztályfőnökök, csoportvezetők: a szülői értekezleten, tájékoztatják.

A szülők számára a gyermekük egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - a szülői értekezletek, - a nevelők fogadó órái, - a nyílt tanítási napok. - a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza. A szülők a gyermekek és a saját - a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított - jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, vagy a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, vagy nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődök az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától, valamint az intézményegységek vezetőitől az intézményi munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az intézmény fenntartójánál, - az intézmény irattárában. - az intézmény könyvtárában, - az intézmény igazgatójánál és intézményegység-vezetőinél, A házirend előírásai nyilvánosak, annak az adott intézményegységre vonatkozó részeit minden érintettnek (gyermeknek, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető • az intézményegységek irattárában; • az intézményegységek könyvtárában; • az intézmény igazgatójánál; • az intézményegység-vezetőjénél; • a diákönkormányzatot segítő nevelőnél. A házirend egy példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

5. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI A nevelő, oktató munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartóival: - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nevelési Tanácsadó, Kecskemét, Fecske utca 7. - A területileg illetékes Szakértői Bizottsággal: BKMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Kecskemét, Juhar u. 23. - Kecskeméten működő közművelődési intézményekkel, községi szintű szervezetekkel és szakembereikkel:


















Megyei Katona József Könyvtár Katona József Színház Erdei Ferenc Általános Művelődési Központ Ifjúsági Otthon Szórakaténusz Játszóház Planetárium Katona József Múzeum Naiv Festők Múzeuma Népi Iparművészeti Múzeum FIT Központ Szórakaténusz Játszóház Ciróka Bábszínház Helyi médiákkal Iskolaorvossal Védőnői szolgálattal Középiskolákkal Az oktatást segítő alapítványokkal

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az intézményrendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény éves munkaterve rögzíti. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a községi gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.

6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE Az intézmény épületei nyitva tartása szorgalmi időben: Az iskolai intézményegységekben Wéber Ede Központi Általános Iskola hétfőtől péntekig reggel 0700 órától délután 1700 óráig Feketeerdői Általános Iskola hétfőtől péntekig reggel 0700 órától délután 1700 óráig

Kossuth Lajos Általános Iskola hétfőtől péntekig reggel 0700 órától délután 1700 óráig Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a tanévre, a munkatervben meghatározott ügyeleti rend szerint az intézmény igazgatójának vagy az intézményegység-vezetőjének, ill. helyettesének az intézményegységben kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben egy évre előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy az intézményegység-vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére az intézményegység-vezető helyettest, távolléte esetén a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az intézményegységekben a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 16 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza, 5-15 perc. Az intézményi intézményegységekben reggel a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben/épületrészben a házirend alapján a gyermekek magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását felügyelni. Az iskolai intézményegységekben egyidejűleg minimum 1-1 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra az óraközi szünetekben. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe a teljes intézményegység ingatlanának területére terjed ki: A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az intézményegység-vezető), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az intézmény épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az intézmény elhagyására csak az igazgató vagy az intézményegység-vezető adhat engedélyt. Az gyermek egyedül nem hagyhatja el az intézmény területét. A gyermeket, csak a szülő/gondviselő írásos kérésére adhatja át a nevelő, ha nem a szülő/gondviselő kívánja adott idő(szak)ban hazavinni gyermekét. A tanórán kívüli foglalkozásokat 12 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményegység-vezető beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelők és a gyermekek hivatalos ügyeinek intézése a titkárságon történik, munkanapokon, az iskolai intézményegységekben 7 30 óra és 16 óra között Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a gyermekek és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente szerdai napokra kell megszervezni. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: - az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az. intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az intézmény igazgatója adhat felmentést. Az intézmény épületében az intézményi dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény épületéből elvinni csak az igazgató vagy az intézményegység-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az intézményi foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők, az intézmény épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE

7.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a büfé előtti térig kísérhetik, és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság 745 és 1200 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek az iskolatitkárnál be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket. Az intézmény hivatalos munkaidejében 745 -1530 felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

7.2. A közalkalmazottak munkarendje a. Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. b. Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

7.3. A pedagógusok munkarendje a. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési- oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

b. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató-helyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. d. A pedagógus az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani.

e. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

7.3.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a. b.

a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 7.3.1.1.

A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

a.

a tanítási órák megtartása

b. c.

a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása,

d. e.

iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése,

f. differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 7.3.1.2.

A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a.

a tanítási órákra való felkészülés,

b.

a tanulók dolgozatainak javítása,

c.

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

d.

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

e.

javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása,

f.

kísérletek összeállítása,

g.

dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

h.

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

i.

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

j.

felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

k.

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

l.

a

pótlékkal

elismert

feladatok

(osztályfőnöki,

munkaközösség-vezetői,

diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m.

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

n.

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

o.

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

p.

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

q.

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, megőrzéskor,

r.

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

s.

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

t.

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

u.

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

v.

részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

w.

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

x.

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 7.3.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 7.3.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike 7.3.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: 7.3.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 7.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 7.4.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az intézményegység-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének

függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 7.4.2A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 7.4.3 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 7.4.4 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 7.4.5 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

7.5. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az iskola intézményegység-vezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy az iskola intézményegység-vezető

szóbeli vagy írásos

utasításával történik. beosztás: iskolatitkár

730 órától 16 óráig

Az osztott munkaidőben dolgozók munkarendje: beosztás:- takarító délelőtt

730 órától 1600 -ig

délután 12 órától 2030 tornatermet takarító: 500 -900 - fűtő-karbantartó fűtési idényben :600 órától 1430 óráig egyébként 630 -15

Valamennyi munkarend magában foglal 30 perces (ebéd)szünetet. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat.

A dohányzás intézményi szabályai Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4.§ (8) szakaszában

meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. Az intézményben mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézmény igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Amennyiben az intézmény az intézményi foglalkozás keretében a gyermekek által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő gyermekeknek díjazás jár. A gyermekeknek kifizetett díj mértéke az intézmény számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő gyermekek között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes gyermekeknek járó összegről az adott intézményi foglalkozást vezető intézményi alkalmazott javaslata alapján, az intézményi diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. Amennyiben a tanuló középfokú C - típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik és ezt bemutatja, a tanulót az intézmény igazgatója az adott idegen nyelvi órák látogatása alól felmenti.

8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 8.1. Az iskolai intézményegységekben a tanulók számára az alábbi - az intézmény által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:











napközi otthon, tanulószoba, szakkörök, énekkar, intézményi sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 8.2. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok

A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az intézményi házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az intézményegység-vezető adhat engedélyt.

28

8.3. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézmény igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az intézmény tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézmény igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az intézmény pedagógusa.
Az osztályfőnökök, csoportvezetők a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik/csoportjaik számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Az intézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai közösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
Az intézmény - az ezt igénylő tanulók számára - étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba, iskolaotthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - az intézmény ebédet (menzát) biztosít.
A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben könyvtár működik. Az intézményi könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.


Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt

29




hitoktató végzi. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik.




A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az intézményegység vezető irányítja.




A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseke. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézményegység vezetőnek, a kirándulás előtt legalább egy hónappal. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat.

•

A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel - az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

9. AZ ÍNTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 9.1. Az intézményi belső ellenőrzés feladatai: -

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve

30

-

megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 9.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:

9.3. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: -

az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 9.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:

-

az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az intézmény belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni: az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 9.5. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: 9.6. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:

-

az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 9.7. Az ellenőrzött dolgozó köteles:

-

az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: - Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az intézmény belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. - Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. - Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik

31

érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 9.8. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: -

-

ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek; ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, a pénzkezelés, szabályszerű működését; ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; összeállítja tanévenként (az intézményi munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményegység-vezetők:

-

folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. technikai dolgozók a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; az intézményegységek működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, Munkaközösség-vezetők:

-

folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül a hatályos

32

jogszabályok alapján bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az intézményi munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az intézmény igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a belső ellenőr látja el.

10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:







biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az intézmény pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
igazgató
intézményegység-vezető
munkaközösség-vezető Az ellenőrzés formái:






beszámoltatás óralátogatás dokumentumelemzés értekezleteken való részvétel tanügyi dokumentumok ellenőrzése

A visszacsatolás formái és fórumai
Az intézményegység-vezetés tájékoztatása
Munkaközösségi, nevelőtestületi értekezletek 

33

A részletes ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza. Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetben - jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:











a pedagógusok munkafegyelme. a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a pedagógus-gyermek kapcsolat, a személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra/foglalkozás felépítése és szervezése, a tanítási órán / foglalkozáson alkalmazott módszerek, a gyermekek munkája/játéktevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, A tanítási órák és a foglalkozások elemzésének intézményi szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény igazgató határozza meg.

11. AZ INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE Az intézményben a nevelő-oktató munka és a gyermekek önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében intézményi könyvtár működik. Az intézményi könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz; szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az intézményi könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerezhet be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönözhet. Az intézményi könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:



Katona József Megyei Könyvtár Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára

Az intézményi könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az intézményi könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat l. sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az intézményi könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az intézmény dolgozói, a gyermekek és azok csoportjai.

34

Az intézményi könyvtár szolgáltatásai:







tájékoztatás az intézményi könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, igény szerint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

A könyvtár szolgáltatásait csak azon intézményi dolgozó és az a gyermek veheti igénybe, aki az intézményi könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy gyermeknek haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az intézményi könyvtár minimum heti 5, maximum heti 10 órában tart nyitva. A nyitva tartás idejét az éves munkatervben kell rögzíteni, a tantárgyfelosztást követően, melyet a könyvtár ajtaján is fel kell tüntetni. A nevelőknek az intézményi könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az intézményi könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Az intézményi könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, nagy értékű szakkönyvek, lexikonok - számítógépes szoftverek, - muzeális értékű dokumentumok, A könyvtárhasználó (kiskorú gyermek esetén a gyermek szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy - tanító javaslata alapján az intézmény igazgatója határozza meg.

12. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI AZ ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGEKBEN Az intézmény a gyermekek számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozásokkal biztosítja: Az első évfolyamon mindennapos testnevelés – második évfolyamon - a heti kötelező testnevelés órák - a heti kötelező néptánc óra - a többi tanítási napon pedig a játékos egészségfejlesztő mozgás

35

A harmadik – negyedik évfolyamon - a heti kötelező testnevelés órák - a heti kötelező néptánc óra - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai - a többi tanítási napon játékos, egészségfejlesztő mozgás Az ötödik évfolyamon mindennapos testnevelés – hatodik, hetedik, nyolcadik évfolyamon - a heti kettő vagy három testnevelés óra - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai - a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri és tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken a tanuló jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelés szakos tanár irányítja. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportköri szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy: - az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, udvar, tornaterem - a téli időszakban: a tornaterem tanár felügyelete mellett a tanítási napokon reggel 8 óra és 16 óra között a tanulók számára nyitva legyen. Az iskolai sportköri és tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a munkatervben kell meghatározni. Az iskolai sportfoglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Az iskolai sportköri foglalkozásokat a testnevelő tanárok vezetik. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik.

36

13. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az intézmény fenntartója által kötött megállapodás szerint történik. Az iskolaorvos helyi munkaterve alapján történik a gyermekek rendszeres ellátása, a gyermekek rendszeres ellátása, előre egyeztetett időpontban. A megállapodásnak biztosítania kell: -

az intézményorvos heti egy alkalommal történő rendelését az intézményben/orvosi rendelőben (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),

- a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente 1 alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal, - szemészet: évente 1 alkalommal, - a gyermekek fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló gyermekek általános orvosi vizsgálatát, - a gyermekeknek a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 1 alkalommal, A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosít. 13.1.

Az iskolai védőnő feladatai

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel.

Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012.

37

(VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel

és

hatóságokkal.

A

tanuló

anyagi

veszélyeztetettsége

esetén

kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében

14.1.

A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó

rendelkezések a, A térítési díjak fizetéséről a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet III. fejezet rendelkezik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak térítési díjat kell fizetni: - Az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint kell térítési díjat fizetni. Térítést kell fizetni az alábbiakért: művészeti képzés, külsős személy által szervezett sportfoglalkozás, hangszerhasználat, ideiglenes diákigazolvány kiállítása

14.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és dokumentumrendszert

alkalmazunk

a

229/2012.

(VIII.28.)

tárolt

Kormányrendelet

előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: o az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

o az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

38

o a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgató) férhetnek hozzá.

15. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI-ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik: - a gyermekek részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, - valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 15.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan












•

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az intézményben munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az intézmény helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a gyermekek biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni. Az osztályfőnököknek/csoportvezetőknek az osztályfőnöki órákon/csoportfoglalkozásokon ismertetniük kell a gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes intézményi foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle intézményi foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek/csoportvezetőknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév/nevelési év megkezdésekor. Ennek során ismertetni kell:

39

-

•

az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó,természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a gyermekek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

intézményben kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.

• A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a gyermekek figyelmét.













A nevelőknek ki kell oktatniuk a gyermekeket minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy intézményen kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A gyermekek számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba/csoportnaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

15.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén a gyermek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: -

a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményegység-vezetőjének, aki ezt írásban jelzi az intézmény igazgatójának. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

40

Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményegység-vezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az erről készült jegyzőkönyvet az intézmény igazgatójának minden hó 4. napjáig meg kell küldeni. 15.3. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján












A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermeknek (kiskorú gyermek esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézményben igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az intézményi diákönkormányzat képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésérc, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az, intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézménybe járó gyermekeknek, valamint az intézmény és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, belvíz,), - a tűz. - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának/óvodásának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: • igazgató • intézményegység-vezető • munkaközösség vezetők

41

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - az intézmény fenntartóját, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja.








A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: -

az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

-

a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. a gyermekeket a tanterem/csoportszoba elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

-

-

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról. - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,

42

- az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és valamennyi gyermek köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a gyermekekkel és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézménybe járó valamennyi gyermekre és dolgozóra kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségében kell elhelyezni: - igazgatói iroda

43

17. AZ ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGEK TANKÖNYVELLÁTÁSÁNAK RENDJE A tankönyvellátás megszervezéséért az intézményegység-vezetője a felelős. Az intézmény éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti a tankönyvrendelést, - részt vesz a tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő intézményi dolgozókkal az intézmény igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az intézmény igazgatója intézményen kívüli vállalkozással is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a tankönyvrendelés elkészítésének módját, - a tankönyvrendelésben résztvevő dolgozók díjazásának módját és mértékét, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján a tankönyvellátás rendjéről - a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével - évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt az intézményegység-vezetője - az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével - felméri, hány gyermek kíván az intézménytől tankönyvet kölcsönözni, illetve hány gyermek részére szükséges a napköziben/ iskolaotthonban, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A felmérés eredményéről az igazgatót tájékoztatja. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Az intézmény részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az intézményben alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az intézmény tulajdonába, az intézményi könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az intézmény igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az intézményi tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az intézményi tankönyvrendelést az intézmény igazgatója által megbízott intézményi dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az intézmény helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a, szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló

44

összeget az intézmény mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az intézmény igazgatója kérheti az intézményi szülői szervezet (közösség) és a diákönkormányzat véleményét. Az intézménytől kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az intézmény részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézményegységek vezetői határozzák meg.

18. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA 18.1.

A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei

A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. 3.1. Belépés Az iskola a fenntartó által meghatározott beiskolázási körzetéből minden jelentkező iskolaérettséget igazoló, valamint tanköteles korú gyermeket felvesz.

18.1.1. . Belépés az iskola első évfolyamába Első osztályba kötelezően felvételt nyer a fenntartó önkormányzatok közigazgatási területéhez tartozó – a május 31-ig a hatodik életévét betöltő – valamennyi iskolaérett tanköteles. (Iskolaérettség igazolása az óvoda javaslata vagy szakvizsgálat alapján történik) A június 1. és december 31. között tankötelessé váló gyermek felvételére a szülő kérése alapján rendkívül indokolt esetben és szakvizsgálat után az igazgató döntése alapján kerülhet sor. Az iskolával a tanuló - a beíratás napjától - tanulói jogviszonyba kerül. A felzárkóztató jellegű első osztályba a gyermek felvételéről az óvoda, a szakértői bizottság és az iskolaorvos véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

A beiratkozás módja: A fenntartó által kijelölt beiratkozási napokon, vagy a pótbeiratkozás napján a szülőnek illetve a gondviselőnek az iskolában az alábbi iratokat kell bemutatnia:


a gyermek születési anyakönyvi kivonata;




a szülő személyi igazolványa;




a gyermek felvételét javasló óvodai szakvélemény;




a nevelési tanácsadó felvételét javasló szakvéleményét, ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda kérte a nevelési tanácsadó vizsgálatát;




a gyermek egészségügyi könyvét az iskolaorvos felvételi javaslatával;

45




testi, érzékszervi, beszéd, továbbá más fogyatékos gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét.




Az iskolába történő felvételről az iskola igazgatója dönt. Döntéséről a szülőt határozatban értesíti.

Az iskola bármely évfolyamán a tankötelezettség mindennapi iskolába járással, vendégtanulóként vagy magántanulóként teljesíthető. Ez utóbbi esetben - ha nem egészségügyi okból és nem orvosi javaslattal történik - a követelmények teljesítéséről a szülőnek kell gondoskodni. A magántanuló írásbeli és szóbeli beszámoltatás keretében köteles számot adni felkészültségéről. Év közben más iskolákból érkezett tanulók szükség esetén különbözeti vizsgát tesznek (pl. kötelező idegen nyelv). Az esetleges hiányosságok pótlásáról, a különbözeti vizsgára való felkészítésről a szülőnek kell gondoskodni. A felzárkóztatási szakasz költségei a szülőt terhelik.

18.1.2. Belépés felsőbb évfolyamokra A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak –az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított– szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból, esetleg tantárgyakból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felelt meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán a teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve a tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:


a tanuló anyakönyvi kivonatát;




a szülő személyi igazolványát;




az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;




az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

18.1.3. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről Az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. Az igazgató döntése előtt kikéri az alsós vagy felsős munkaközösség vezetőjének és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét, ha a körzeten kívüli tanuló:


az első évfolyamra jelentkezik;




a 4-8. évfolyamon a tanév végi osztályzatainak átlaga 3,5 alatt van;




magatartása rossz;




szorgalma hanyag minősítésű.

Ilyen esetekben a vélemények figyelembevételével dönt az iskola igazgatója arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhely szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt az iskola igazgatója írásban értesíti.

18.1.4. Átlépés másik osztályba ugyanazon évfolyamon belül Az elsős osztályfőnök az első hónap megfigyelései alapján tapasztalt: 

beilleszkedési zavarok

46



részképességek fejletlensége

miatt kezdeményezheti a tanuló áthelyezését a felzárkóztató osztályba. A szülő is élhet azzal a jogával, hogy megfelelően indokolt esetben kérje gyermekének áthelyezését a felzárkóztató osztályba, ezt írásban kell benyújtania az iskola igazgatójához. Az áthelyezés előtt az iskola igazgatója kikéri a fejlesztőpedagógus véleményét, indokolt esetben a szakértői bizottság véleményét. A szakvélemények figyelembevételével az iskola igazgatója dönt az áthelyezésről. Döntéséről a szülőt írásban értesíti.

18.1.5. Továbbhaladás (magasabb évfolyamba lépés feltételei) A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése. Egy vagy két - a tanév végén kapott - elégtelen osztályzat esetén a tanköteles tanuló köteles javítóvizsgát tenni, ennek elmulasztása ill. a tanév végén szerzett - három elégtelen osztályzat megléte esetén a tanuló köteles évfolyamot ismételni. A NAT előírásai alapján a 4. 6. 8. évfolyamok végén - a szakaszhatároknak megfelelően - a műveltségi területek követelményeinek alapján, a többi évfolyamon az iskola helyi tantervében meghatározott minimum követelmények alapján dönt a vizsgabizottság a javító vagy osztályozó vizsga eredményességéről. Az évfolyamhatárokon egy-egy tanév végén történik döntés a továbbhaladásról. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha legalább a helyi tantervben meghatározott minimum követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik.

18.1.6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei:


Az 1-3. évfolyamon minden tantárgyból legalább „megfelelt” minősítést kell megszereznie a tanulónak;




A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges" minősítést kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

18.1.7. Lehetőségek a feltételek nem teljesítése esetén:


Ha a tanuló az első évfolyamon az első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, a szülő kérésére, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytathatja (iskolalátogatási bizonyítványt kap);




Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” minősítést a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet;




Ha a tanuló a 4-8. tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” minősítést, az évfolyamot ismételni köteles.

A magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: 1.

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;

47

2.

magántanuló volt;

3.

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

Ötven napot meghaladó igazolt vagy igazolatlan hiányzás esetén a tanuló osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Igazolatlan hiányzás esetén a nevelőtestület egyedi elbírálással megvonhatja az osztályozó vizsga lehetőségét, és az évfolyam megismétlésére kötelezheti a tanulót. A magántanulók és a 250 óránál többet mulasztott tanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a következők: 1.

1. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika

2.

2-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret

3.

5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, természetismeret, társadalmi ismeretek

4.

7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz

A javítóvizsga és az osztályozóvizsgák időpontját az igazgató jelöli ki. A vizsgák időpontjáról és követelményeiről az osztályfőnök értesíti a tanulókat és a szülőket. A korrepetálási lehetőségekről az év végi bizonyítvány kiosztásakor történik a szülők és a tanulók tájékoztatása. A vizsgára-jelentkezés a bizonyítvány benyújtásával történik. A vizsgabizottság kijelölése az igazgatóhelyettes feladata. A vizsgabizottság elnöke az adott munkaközösség vezetője, tagjai a vizsgáztató tanító vagy tanár, lehetőleg egy azonos szakos pedagógus, aki a jegyzőkönyvet vezeti. A jegyzőkönyvet mindhárman aláírják. Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik. Ha a tanuló az osztályozóvizsgán nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja, a szülőt írásban értesíteni kell a mulasztásról. Indokolt távolmaradás esetén újabb időpontot kell kijelölni az osztályozóvizsgára

18.1.8. Kilépés - tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnése történhet a tanuló lakhelyének megváltozása, a szülő írásbeli kérelmére másik iskola választása miatt, ill. a kötelességeit súlyosan megszegő tanuló fegyelmi tárgyalása után (76.§ 3.) 1.

Ha a szülő másik iskolába íratja gyermekét, és az a másik iskola átvette, az átvétel napján

2.

A nyolcadik évfolyam követelményeinek eleget tett a bizonyítvány kiosztásának napján.

3.

A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni.

4.

Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszűntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit a második alkalommal nem teljesítette. A fentiek szerint

48

szüntethető meg azoknak a tanulóknak a jogviszonya is, aki betöltötte a tizennyolcadik életévét. 5.

Megszűnik a tanulói jogviszony, a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

A tanulói jogviszony megszűnésekor – a jogviszony megszűnésének módjától függetlenül – ki kell adni a tanuló bizonyítványát, és a nyilvántartásból törölni kell. A nyolcadik évfolyam eredményes teljesítése esetén az anyakönyvi naplót le kell zárni. Ha a tanuló tanulmányainak befejezése előtt szünteti meg tanulói jogviszonyát az iskolában, az iskolatitkár köteles ellátni a szükséges nyomtatványokkal, igazolásokkal.

18.2.

A tanuló jogai és kötelességei

a. Az intézmény megteremti tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza.

b. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. 18.3.

tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító

49

tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

18.4.

A fegyelmezés

A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

18.4.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: o

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

o

a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét

o

az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

o

a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni

az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket o az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

o

o

az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

o

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza

o

az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

o

ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb

három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon o

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

o

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása

o

az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

o

18.5.

A tanulói hiányzás igazolása

a. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. b. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 18.5.1. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 18.5.2. Tanköteles tanuló esetében: - első igazolatlan óra után: napló adatai révén a szülő értesítése - tízedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal és gyermekjóléti szolgálat értesítése a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése - a harmincadik igazolatlan óra után: szabálysértési hatóság értesítése - az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző, kormányhivatal értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztáskövetkezményeire. 51

19. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK, ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 19.1.

Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok

a, Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért - a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért. b, Vagyonvédelmi okokból eredő egyéb szabályozást a házirend szabályozza.

19.2.

Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok

a. Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően.

b. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik.

19.3.

Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok

a. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell. b. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről az igazgatóhelyettes gondoskodik az igazgató engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. 52

A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 19.4.

A helyiségek biztonságának rendszabályai

a. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, öltözőket zárni kell. Minden helyiséghez pótkulcs tartozik, melyet zárt szekrényben kell tartani. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró takarító, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is, valamint a riasztó "élesítéséről".

b. A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus(leltárfelelős) gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre.

c. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. d.

A külső kapuk zárása, nyitása a technikai személyzet feladata.

19.5.

Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

a. Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt . Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét.

b. Szerződésbe kell foglalni a rongálásokkal járó szabályokat is. Kártérítési kötelezettségben kell megállapodni a bérbe vevő féllel. Amennyiben a bérbe vevő a bérleti díj kifizetését elmulasztaná azonnal meg kell tenni a jogszabályban előírt lépéseket a díj behajtása érdekében.

c. Az intézmény helyiségeit egyes esetekben át lehet engedni közérdekű célokra (felettes szerv, egyházi rendezvény, stb.), de állagmegóvás miatt a szerződéseket ebben az esetben is meg kell kötni.

d. Rendezvényeken, ünnepélyeken gondoskodni kell arról, hogy idegen személyek az iskola épületében öncélúan ne járkálhassanak.

53

20. A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolarádió valamennyi iskolai intézményegységben működhet, ahol ennek feltételei adottak, ill. ezt időközben kiépítik, és a tanulók igénylik a működését. A műsort a diákönkormányzat állítja össze, a műsorvezetőket tagjai közül választja meg. Amennyiben a műsor színvonala, tartalma általános erkölcsi normákat sért, úgy az intézményegység-vezetője azt átmenetileg szüneteltetheti. A rádió az intézmény nyitásától az első becsengetésig sugározhatja műsorát. Az intézmény internetes honlapját az igazgató által megbízott webmester működteti, aki a megkapott anyagokat felhelyezi, továbbá gondoskodik annak behatolás elleni védelméről. A honlap tartalmi elemeit, írásokat, fotókat az intézmény erre kijelölt dolgozói szolgáltatják, s ők jelzik a webmesternek az elavulást is. Munkájukat az éves munkatervben rögzítettek alapján végzik.

Hagyományok ápolása az intézményegységekben: Helvécia- Ballószög Általános Iskola Kossuth Lajos Általános Iskolája A hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése, az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei


Ünnepélyes tanévnyitót tartunk az első osztályosok fogadásával




Megemlékezünk az iskola névadójáról




Egészség megőrző, illetve fogászati vetélkedőt szervezünk




Nemzeti ünnepeinket (március 15. és október 23.) iskolai keretben ünnepeljük




Mikulásünnep a testvérosztályok között




Karácsonyi ünnepséget rendezünk a téli szünet előtti napon




Februárban farsangot szervezünk




„Rajzzal Ballószögért” rajzpályázatot hirdetünk ( 3 évente)




Megemlékezünk a Madarak és fák napjáról, ill. a Föld napjáról




Anyák napi ünnepség az alsó tagozaton




Gyereknap




Ballagás, a nyolcadikosok búcsúztatásával




Ünnepélyes tanévzáró

A felnőtt dolgozók számára


A pályakezdő munkatársak köszöntése




Nyugdíjba vonulók búcsúztatása




Jubileumi jutalomban részesülők köszöntése 54

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkaterven határozza meg. A hagyományápolás külsőségei Az iskola épületét fellobogózzuk. A nemzeti címert elhelyezzük az iskola minden helyiségében, ahol oktató-nevelő munka folyik. Az ünnepélyeken a szolid ünneplőruha (fehér ing, blúz, sötét nadrág, alj) viselete kötelező. Az iskolai ünnepélyeket a Himnusszal kezdjük, és a Szózattal zárjuk.

Helvécia- Ballószög Általános Iskola Wéber Ede Központi Általános Iskolája 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a) A Központi Iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b) Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: - Iskolai névadónk, a falu alapításának évfordulóján Wéber Ede nap - Október 23. A Forradalom és Köztársaság ünnepe - Karácsonyi ünnepély - Március 15. Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények: - Farsangi mulatság - Gyermeknap - Diszkó a DÖK szervezésében - Az SZMK-val közösen rendezett táncos mulatságok - Alapítványi bál –„Csillagparti” júniusban, Erzsébet bál novemberben - Az iskola minden évben diákújságot jelentet meg. 2. A hagyományápolás külsőségei a) Az intézmény címerének (jelvényének) leírása: A Wéber Ede nevéhez kapcsolódó kastély kontúrképe, körülötte az iskola neve és Helvécia neve. Az intézmény zászlója svájci zászló. b) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: Lányok: fehér blúz, sötét szoknya Fiúk: fehér ing, sötét nadrág Az iskola hagyományos sportfelszerelése: Lányok: iskolacímeres fehér póló, tornanadrág, Fiúk: iskolacímeres fehér póló, tornanadrág.

55

Helvécia- Ballószög Általános Iskola Feketeerdői Általános Iskolája Az iskolai egyenruha o az iskola tanulói számára egyen nyakkendőt biztosít o a nyakkendő színe fekete benne az iskola emblémájával Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények


Az iskolában a tanévnyitó az állami ünnepek, karácsony, ballagás és tanévzáró alkalmából ünnepi műsor készül (október 23. március 15.)
Az ünnepi műsorok készítéséért felelős pedagógusok nevét az éves munkaterv tartalmazza.
Az ünnepi műsorokat a sportcsarnokban vagy az iskola udvarán kell megtartani ünnepélyes keretek között
Az ünnepi műsorokon az iskola tanulóinak részvétele kötelező. A tanulók öltözete fehér blúz vagy ing, sötét szoknya vagy nadrág. Az iskola nyakkendőjének viselése kötelező.
Az ünnepi műsorokon az iskola pedagógusainak a részvétele kötelező
Az iskolában október 6-a és az anyák napja megünneplése osztályszinten történik. ennek megszervezéséért az osztályfőnökök a felelősek.
Az iskolában évente egyszer mesemondó és versmondó versenyt szervezünk. A mesemondó verseny szervezéséért az alsós munkaközösség vezető, a versmondó verseny szervezéséért a felsős munkaközösség vezető a felelős. A versenyek időpontját az éves munkaterv tartalmazza.
Az iskolában évente egyszer Farsangi bál kerül megrendezésre. A bálak rendezéséért és szervezéséért az igazgató irányításával a tantestület a felelős. A bál időpontját az éves munkaterv tartalmazza.
Az iskolában évente egyszer a tanulók és az érdeklődők számára Feketeerdős Napok-at szervezünk. A szervezésért és a lebonyolításért az igazgató irányításával a tantestület a felelős. A Feketeerdős Napok időpontját az éves munkaterv tartalmazza.
Az iskolában évente egyszer Helvécia kupa labdarúgó torna valamint kisiskolák kistérségi atlétikaverseny kerül lebonyolításra. A szervezésért és lebonyolításért a testnevelő a felelős. Az időpontokat az éves munkaterv tartalmazza. Kitüntetések a szülők, dolgozók és tanulók körében Az iskolában a tanévzáró ünnepség keretein belül kerül átadásra az „Iskola legjobb tanulója kitüntetés, melyet a Feketeerdői Iskoláért Nyílt Alapítvány alapított. A kitüntetésre javaslatot az iskola tantestülete tesz, és a kitüntetett személyéről az igazgató dönt. - a kitüntetés oklevélből és 5000 Ft pénzjutalomból áll. - a kitüntetést az igazgató adja át ünnepélyes keretek között Iskolarádió Műsortervezetet a DÖK állítja össze. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése o a gyűjtésért és rendszerezésért az iskola igazgatója által kijelölt pedagógus a felelős o a gyűjtemény elhelyezése az iskolában történik o a gyűjteményből az iskola évente egyszer a Feketeerdői Napok keretén belül kiállítást szervez a felelős pedagógusok irányításával.

56

21. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen SzMSz-t, a Helvécia- Ballószög Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot, az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év ……………hó …… napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az intézményi szülői szervezet. Jelen SzMSz az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. Ezzel a jogelőd intézmények SzMSz -ei hatályukat veszítik. A SzMSz. és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Jelen SzMSz-t érvényesen módosítani csak a nevelőtestület elfogadásával, és a diákönkormányzat véleményezése után és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SzMSz. módosítását kezdeményezheti: • a fenntartó, • a nevelőtestület, • az intézmény igazgatója, • a szülői munkaközösség intézményi vezetősége, • a diákönkormányzat intézményi vezetősége Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az intézmény igazgatója az SzMSz. változtatása nélkül is módosíthatja. Az intézmény könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Ezen gyűjtőköri szabályzat az intézmény SzMSz. alapján készült, és annak az 1. sz. mellékletét képezi.

57

1. SZ. MELLÉKLET Az intézmény könyvtarának gyűjtőköri szabályzata I. Az intézményi könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők I.1. Az intézményen belüli tényezők



Az intézmény tanulói összetétele. A Nemzeti Alaptantervben, valamint az intézmény által alkalmazott kerettantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok.






Az intézmény nevelési és oktatási céljai. Az intézmény helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere. Az intézmény tehetséggondozási és felzárkóztatási programja.

I.2. Az intézményen kívüli tényezők Lehetőség a Könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére. A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása. II. Az állománygyarapítás módjai (a beszerzés forrásai)


Vásárlás könyvkereskedőktől, kiadóktól számla alapján.




Ajándék más könyvtáraktól, intézményektől, jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen.

III. A gyűjtés szintje és mélysége 1. Kézikönyvtári állomány Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek.

2. Ismeretközlő irodalom Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. 3. Szépirodalom Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. 4. Pedagógiai gyűjtemény Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai: Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák. Fogalomgyűjtemények, szótárak. Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók. 58

A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési .és oktatási megvalósításához szükséges szakirodalom. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma. A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei. A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom. Az intézménnyel kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.

célok

Oktatási intézmények tájékoztatói. Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok. Az intézmény történetéről, névadójáról szóló dokumentumok. 5. Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag) Válogatva gyűjtendőek a következők: A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák. Könyvtári jogszabályok, irányelvek. Az intézményi könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok. IV. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.

59

2. SZ. MELLÉKLET

Adatkezelési szabályzat 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az intézmény igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: - papír alapú nyilvántartás, - számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják - intézményegység-vezetők, - intézménytitkár, - iskolatitkárok b) a gyermekek adatait felvehetik, nyilvántarthatják - intézményegység-vezetők, - intézménytitkár, - iskolatitkárok - osztályfőnökök, - csoportvezetők, - napközis nevelők, - gyermek- és ifjúság védelmi felelős 6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: - intézményegység-vezetők, - intézménytitkár, - iskolatitkárok b) a gyermekek adatait továbbíthatja: - fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, 60

nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: intézményegység-vezető; - a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, intézményegység-vezető, osztályfőnök/csoportvezető, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; fejlesztőpedagógus. - a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, intézményegység-vezető, osztályfőnök, csoportvezető, intézménytitkár; iskolatitkár.

- a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: intézménytitkár; iskolatitkár - a tanuló intézményi felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez adatot továbbíthat: igazgató, intézményegység-vezető, osztályfőnök; pályaválasztási felelős.

- az egészségügyi, intézmény-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: intézményegység-vezető; - a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, intézményegység-vezető, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 8. a.) A gyermekek személyes adatait osztályonként/csoportonként csoportosítva, értelemszerűen, az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: - összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: intézménytitkár), - törzskönyv (vezetéséért felelős: intézményegység-vezető, osztályfőnökök), - bizonyítvány (vezetéséért felelős: intézményegység-vezető, osztályfőnökök), - beírási napló (vezetéséért felelős: intézménytitkár), - osztálynaplók (vezetéséért felelős: intézményegység-vezető, osztályfőnökök), - napközis/ iskolaotthonos és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: intézményegység-vezető, érintett nevelő), 61

- diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: intézménytitkár), b.) A gyermekeknek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

62

3. SZ. MELLÉKLET

Helvécia - Ballószög Általános Iskola szervezeti felépítés

igazgatótanács

igazgató belső ellenőr

intézményegység -vezető

intézményegység -vezető

intézményegység -vezető

Wéber Ede Központi Általános Iskolája

Feketeerdői Általános Iskolája

Kossuth Lajos Általános Iskolája

1-1 Felső Tagozatos Munkaközösség 1-1 Alsó Tagozatos Munkaközösség

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80