SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Gesztenyés Óvoda 1172 Budapest, VI. utca 14. OM azonosító: 034632 tel.: 258-05-34 tel. fax.: 253-6737 email: [email protected]

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Hatályos:

Készítette: Szabóné Kökény Judit

A nevelőtestület elfogadta :

Kelt: Bp. 2013. 03. 24.

2013. március

1

TARTALOMJEGYZÉK:

1. I. Az SZMSZ célja, jogszabályi alapja A Szervezeti és működési szabályzat célja

Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ jogszabályi alapja Az SZMSZ hatályba lépése AZ SZMSZ személyi hatálya II. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény adatai Foglalkoztatási jogviszonyok Munkáltatói jogok Az intézmény szervezeti felépítése és működési rendszere Az intézmény vezetése Az óvoda jogállása Az óvoda működési rendje Alapító okirat Gesztenyés óvoda pedagógiai program SZMSZ Óvoda minőségirányítási programja Házirend, éves pedagógiai munkaterv Közalkalmazotti szabályzat Dolgozókat érintő dokumentumok Szülőket érintő dokumentumok A gyermekek fogadása nyitva tartás A nyári zárás Nevelésnélküli munkanapok Munkarend A vezetők benntartózkodásának rendje Egyéb a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Hit és vallásgyakorlásban való részvétel módja Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermek felvétele A gyermek átvétele más intézményből A gyermek behozatalának,elvitelének szabályai Távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok Az intézményvezető és feladatköre A vezetők helyettesítési rendje Avezetők és az intézményi tanács szülői szervezet közötti 2

4 4 4 4 5

5 6 6 8 8 11 12 12 12 13 13 13 13 14 14 14 14 15 15 15 16 17 18 18 19 20 20 21 21 21 24

kapcsolattartás formája A nevelők közösségei Gyermekvédelmi munka megszervezése,ellátása Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Más oktatási intézménnyel való kapcsolattartás Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Térítési díj A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő,óvó előírások Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Az intézményi dokumentumok nyilvánossága a szülők tájékoztatása Iratkezelés Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök Záró rendelkezések Legitimizáció Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv

3

25 28 30 31 33 37 41 44 45 46 50 52 53 54 55 55 56 56 56 57 58 60

Bevezető Az óvoda – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – az alapító okiratban foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatában részletezi. A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25.§ (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban vélemény nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt az óvodai szülői szervezetnek, közösségnek. A Gesztenyés Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el.

I. AZ SZMSZ CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA A Szervezeti és Működési Szabályzat célja hogy meghatározza a Gesztenyés Óvoda, 1172 Budapest, VI. u. 14. mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű, zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása valamint az, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az óvodában. Az SZMSZ hatálya Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, valamennyi közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek és szüleik közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SZMSZ jogszabályi alapja A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.),az 1996. évi LXX. törvény, valamint az 1999. évi LXVIII. törvény, 137/1996. (VIII.28) Kormányrendelet: Az óvodai nevelés országos alapprogramja, A munka törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (Mt.) és annak Módosításai 4

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. (Kjt.) és annak módosításai, az 1996. évi XXVIII. törvény, 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet és módosításai 11/1994. évi (VI.8.) MKM. rendelet: A nevelési oktatási intézmények működéséről, és e törvény módosítása, a 16/1998.(IV.8.) MKM rendelet, valamint az oktatási miniszter 8/2000.(V.24.)OM. Rendelete, 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 48/1996.(X.18.) MKM rendelet 54/1996.Kormányrendelet, 30/1996. BM. Rendelet, 3/1997.(I.15)Kormányrendelet 3. §. a vezető jogkör átruházásáról 26/1997.(IX.3.)NM. 3/1998. l. sz. (II.14.)EÜ. M. rendelet 281/1997.(XII.23.) Kormányrendelet 15/1998.(IV.30.)NM. Rendelet 1/1998.(VII.24.)OM. Rendelet 27/1997.(VII.5.) MKM. Rendelet 23/1997.(VI.4.) MKM. Rendelet 7/1999.(XI.10.) TNM. Rendelet 217/1998. Kormányrendelet (államháztartás működéséről) 132/2000. (VII.14.) Kormányrendelet 93/2003. (IV.24. Korm. rend. Pedagógus továbbképzés 44/2007. (12.29.) OKM rendelet Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv. 40. §-a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ 1 példányát az óvodában ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni. Az SZMSZ személyi hatálya az óvodába járó gyermekek közössége a gyermekek szülei, törvényes képviselői, a nevelőtestület, az intézményvezető, vezető helyettes, a nevelőmunkát segítők, egyéb munkakörben dolgozók 5

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény adatai

Létrehozásáról szóló jogszabály: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő – testületének 431 / 2009. (VIII. 27.) Kt. határozata Törzskönyvi azonosító száma: Az alapító okirat kelte: Budapest 2013. január 24. Az alapítás időpontja:

2001. július 1.

Az intézmény, költségvetési szerv neve: Gesztenyés Óvoda Az intézmény székhelye: 1172 Budapest, Rákosliget, VI. utca 14. Az intézmény közfeladata: Óvodai nevelés, ellátás A működési köre: Budapest Főváros XVII. kerülete Az intézmény ellátandó alaptevékenységei: Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/ 1997. (II. 13.) Korm. rendelet - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet - nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Meghatározó alaptevékenység szakágazata: 851020 Óvodai nevelés Az óvodában a nevelés a közoktatási törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott Óvodai Nevelés Országos programját figyelembe véve 6

elkészített és jóváhagyott helyi nevelési program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. Az intézmény szakmai és pedagógiai programja során együttműködik más közoktatási intézményekkel. Az alaptevékenység területei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása óvodai nevelési tevékenység sajátossága: táplálékallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése,ellátása sajátos nevelési igényű: mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562912 Óvodai intézményi étkeztetés Rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok: Ellátandó vállalkozási tevékenység: Nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: Nincs Az intézmény gazdálkodási jogkör szerint besorolása, egyéb gazdálkodási adatok Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv Pénzügyi-gazdálkodási feladatokat ellátó, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest, Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az 50/ 2012. (II. 23. ) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Irányító szerv neve és székhelye: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 1173 Budapest, Pesti út 165. 7

A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: Megbízó: Bp. Főv. XVII. ker. Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testülete A megbízás időtartama: Határozott idejű A megbízás módja: nyilvános pályázat kiírása, a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezésnek megfelelően Az óvoda vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: A pályáztatás : Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni .A pályázati eljárás előkészítésével és lefolyásával kapcsolatos feladatokat a jegyző végzi. A pályázati felhívást legalább az Oktatásért felelős minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell, a megyei lapban egy vagy annál több alkalommal lehet közzétenni. Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselő –testülete adja. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. Foglalkoztatási jogviszonyok Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. Munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZ- ben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja. Az intézményvezető gyakorolja az intézményi foglalkoztatottak esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése. A magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről. A magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel egyeztetve készíti el a munkaköri leírásokat. A munkaköri leírásokat évente aktualizálni kell. Az óvodai csoportok száma:

3

8

Az intézmény felvételi körzethatárai: A Fenntartó határozza meg. Részletesen az óvodai körzethatárok című iratban található. Engedélyezett dolgozói létszám:

14 fő

Az intézmény vezetője valamennyi dolgozó felett (14 fő) munkáltatói jogkörrel rendelkezik.

Intézménybe felvehető maximális létszám: 85 fő

A fenntartó szerv neve és címe: Budapest, Főváros XVII. ker. Rákosmente Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165. A feladat ellátására szolgáló térítésmentes használatba adott vagyon: Az Alapító Okirat 1. sz. melléklete szerint A költségvetési szerv számlaszáma: 11784009-15517007 Az intézmény bélyegzőinek lenyomata:

Az alapfeladat jellemzőit tartalmazó intézményi nevelési program fenntartói jóváhagyása: 613/2008. /12.11./ Kt. határozat. Feladatmutatók megnevezése és köre: feladatmutató Óvodai nevelés, iskolai életmódra való

köre Az óvodába felvett gyermekek 9

feladatmutató

köre

felkészítés. Intézményi közétkeztetés éves élelmezési napok száma nap/év

Az óvodában étkezőgyermekek, az étkeztetést igény bevevők létszáma

Pedagógus szakkönyv vásárlás

Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Pedagógus szakvizsga és továbbképzés

Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Az intézmény OM azonosítója: 034632 Az Alapító Okirat száma: 26/2013.(I. 24.) Kt. képviselő-testület határozata Az intézmény helyrajzi száma: 130129 Az intézmény képviseletére jogosult személy: Intézményvezető Az intézmény típusa: Óvoda Az intézményi feladat ellátását szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság /alapító okirat szerint Köznev .tv. 21.§ (3) / Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az óvoda működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illetik meg. Az intézményvezetőnek az egyes vagyontárgyakkal kapcsolatos bérbeadási, értékesítési jogosultságait az alapító okirat tartalmazza. Vagyon feletti jogkör : Korlátozott, kiterjed: - a Gesztenyés óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő bérbeadására, - a Gesztenyés Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítése. 10

Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. A kötelező szabályozások Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként működtetéséből fakadó a 368/ 2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért.

Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere Az óvoda szervezeti struktúrája FENNTARTÓ l SZAKSZERVEZET l INTÉZMÉNYVEZETŐ --- KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS l l SZSZ l INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES l MINŐSÉGFEJLESZTÉSI VEZ. l l l TÁMOGATÓ ÓVÓNŐK ---------------SZK SZERV. BELSŐ l ÉRT.MUNKA KÖZ. l l l l l ÓVODATITKÁR l l GONDNOK DAJKA

Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az óvodán belül megtalálható az alá – és fölérendeltség, illetve az azonos szinten belül a 11

mellérendeltség. Az óvodán belül alá – és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szinthez tartozó vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás megvalósítása érdekében. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a középvezetői, valamint az egyéb nevelői értekezletek is segítik. Az intézmény vezetése: Intézményvezető: Az intézmény vezetőjét a Budapest, XVII. kerületi Önkormányzat képviselőtestülete pályázat útján nevezi ki, aki egyben a munkáltatója. A vezető az intézmény egyszemélyi felelőse és képviselője. Felelőssége kiterjed az intézmény működésének valamennyi kérdésére. A vezető feladata, hogy biztosítsa a szakszerű, hatékony és gazdaságos működést. Irányadóak a mindenkori érvényes jogszabályok. Intézményvezető helyettes: A vezető távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesít, feladatait az intézményvezető útmutatásai alapján önállóan látja el, mely kiterjed az óvoda egész működésére. Intézkedéseiről tájékoztatja az óvodavezetőt.

Az óvoda jogállása Az óvoda önálló jogi személy. Az óvoda közoktatási intézmény, fenntartásáról az állam, illetve a helyi önkormányzat gondoskodik. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény szakmai tekintetben is önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, melyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az óvoda fenntartási és működési költségeit a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. Az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről a fenntartó gondoskodik.

AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE

Az intézmény – a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/ 2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét. 12

Az óvoda működését és tartalmi munkáját meghatározó helyi szabályok, dokumentumok, melyek az intézmény teljes alkalmazotti körének munkáját segítik, szabályozzák: Alapító okirat, Gesztenyés Óvoda Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Minőségirányítási program, Házirend, Éves pedagógiai munkaterv, Közalkalmazotti szabályzat, Alapító Okirat: Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Gesztenyés Óvoda Pedagógiai Program: Tartalmazza: az óvoda nevelési alapelveit, az óvodai élet megszervezését, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, melyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, fejlődésének segítését. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, szülő, gyermek, pedagógus, együttműködésének formáit, fejlesztésének lehetőségeit, a nevelési program végrehajtásához szükséges a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, Szervezeti és Működési Szabályzat: Az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és a külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Óvoda minőségirányítási programja tartalmazza: az óvoda minőségpolitikáját, az óvoda minőségfejlesztési rendszerét, az óvoda mérési, értékelési rendjét, ezen belül kiemelten a vezetői beosztásban, óvodapedagógusi munkakörben dolgozók és a technikai személyzet teljesítményértékelési szempontjait és a teljes körű intézményi önértékelés periódusait, módszereit.

13

Házirend: A különböző jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény saját működésének belső szabályózója. A gyermek személyiségi jogainak érvényesülése, melynek megtartása biztosítja az óvodai élet zavartalan működését. Ez a jog azonban nem veszélyeztetheti a többi gyermek hasonló jogosítványát. Éves pedagógiai munkaterv: A munkatervet az óvodavezető készíti el, a nevelőtestület véleményezi és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el. Tartalmazza: kiinduló helyzetképet, a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, stratégiai tervet: szakmai programok, rendezvények, kapcsolattartási formák, feladatelosztás, gazdálkodás, fejlesztést és az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését. Közalkalmazotti Szabályzat: A munkáltató és a dolgozók közötti működési elveket és a jogszabálynak megfelelő konkrét helyi gyakorlatot rögzíti.

Dolgozókat érintő dokumentumok: Nevelési program, Minőségirányítási program, Éves munkaterv Házirend (Minden csoportban megtalálhatók.) Alapító Okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, Közalkalmazotti Szabályzat, Ezek a dokumentumok és szabályzók az iroda helyiségében zárt szekrényben kerülnek elhelyezésre. Megtekintéséhez az óvodavezető jóváhagyása szükséges.

Szülőket érintő dokumentumok: Nevelési program, - központi faliújság alatt kerül elhelyezésre, Minőségirányítási program, - központi faliújság alatt kerül elhelyezésre, 14

E két dokumentum csak az intézményen belül tekinthető át. Házirend - minden beiratkozó szülő egy pld-ban megkapja, Személyiséglapok - a szülő kérésére, A sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermek fejlődési eredményeiről folyamatosan (de legalább félévenként) tájékoztatjuk a szülőket.

A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. Az intézmény nyitva tartási ideje 12 óra, reggel 6 és este 18 óra között. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való nyitva tartására az intézmény vezetője adhat engedélyt. (egyéb szervezett programok esetén) A nyitva tartás Teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Javasolt, hogy a gyermek maximum 10 órát tartózkodjon az intézményben. A gyermekekkel reggel 67-ig összevont csoportban, a kijelölt csoportszobában, és délután 17-18-ig összevont csoportban a kijelölt csoportszobában foglalkoznak az ügyeletes óvodapedagógusok. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint nagytakarítás. A nyári zárás időpontjáról a szülők legkésőbb az adott év február 15-ig értesítést kapnak. A nyári zárás előtt 30 nappal, össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról, a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Az óvoda zárva tartása alatt hetente egy alkalommal – külön megállapított beosztás szerint szerdai napokon reggel 8-tól – 12 óráig ügyeletet tartunk. Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben ha ünnepek alatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. A karácsonyi ünnepek munkanapjaival összefüggő ügyeleti feladatokat a kijelölt óvoda látja el (a helyi megállapodás értelmében). A hivatalos ügyek intézése az óvoda irodájában történnek. A nyitva tartáson túl az óvoda épületében, kertjében – hétvégén és munkaszüneti napokon csak az intézményvezető engedélyével lehet tartózkodni. Nevelésnélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési 15

értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel, melyről a szülők a jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak. (7 nappal a nevelésnélküli munkanap előtt) A gyermekek napirendje – a helyi nevelési program alapján – a csoportnaplóban és a csoport faliújságokon kerül rögzítésre. Az óvoda házirendje az óvodai élet szervezeti kerete, a szülő felé a jogokat, kötelességeket, és helyi szokásokat szabályozza. Munkarend Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodában alkalmazottak köre: intézmény vezető, intézményvezető helyettes, óvodapedagógusok óvodatitkár a pedagógiai munkát közvetlenül segítők: dajkák gondnok A közalkalmazottak munkarendjét a Kt. és a helyi sajátosságok határozzák meg. Az alkalmazottak az intézményben a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve túlmunka, valamint az intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak bent az intézményben. A munkarend változhat az év folyamán pl. szabadságolások ideje alatt, hiányzások, egyéni kérések és az egyéb feladatok ellátása során, ezáltal változhat a műszak beosztás. A helyettesítésnél elsősorban a saját csoportjában dolgozó óvodapedagógus nyújt segítséget. Hosszan tartó távolmaradás esetén arányos teher megosztással a többi óvodapedagógus is részt vállal. A helyettesítésnél figyelembe kell venni a helyettesítő önkéntességét és családi körülményeit. Az óvoda vezetőjének figyelembe kell venni: az egyenletes terhelés megvalósítását, a törvényes előírások betartását, a túlmunkáért járó anyagi juttatásról szóló szabályok érvényesítését. Jelentési kötelezettség: Betegség és rendkívüli esemény esetén, mely a dolgozót a munka megkezdésében akadályozza, köteles munkakezdés előtt a munkáltatót értesíteni! A jelentési kötelezettség vonatkozik a hiányzás körülbelüli időtartamára is, hogy a munkáltató megfelelően tudjon gondoskodni a helyettesítésről. Bizonytalan, hosszabb idejű hiányzást, minden héten pénteken ½ 9-ig kell jelenteni. / a következő heti 16

ebédlerendelés és helyettesítés megszervezése miatt/ intézményvezető: Munkaideje: 8-16-ig Óvodapedagógusok: Munkaidejük: délelőtt:

6 - 12.30-ig 6.30 - tól-13-ig 7 – 13.30-ig

délután :

10.30 – 17-ig 11.30 - 18-ig

ügyelet :

6 – 7-ig 17 – 18-ig

óvodatitkár : Feladatait az intézményvezető útmutatása alapján önállóan látja el. Munkaideje: 8 – 16-ig A technikai dolgozók munkabeosztását az óvoda teljes nyitva tartása, valamint a munkakörbe utalt munkák elvégzésének szükségessége szabja meg. Munkájukat heti beosztásban végzik (szükség esetén célszerű átcsoportosítással): délelőtt: délután: konyhás: közepes

6 órától 10 órától 8 órától 8 órától

-

14 óráig 18 óráig 16 óráig 16 óráig (szükség esetén)

A technikai dolgozók munkájukat szükség esetén változó helyen, változó területen végzik. Gondnok: Munkáját szükség szerint, változó helyen, változó területen végzi. Munkaideje: 6 – 14-ig.

A vezetők benntartózkodási rendje: Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az óvodavezetőnek vagy a helyettesének a teljes nyitva tartás ideje alatt az 17

intézményben kell tartózkodnia. Amennyiben az óvodavezető vagy helyettese rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy meg kell bízni a nevelőtestület egyik tagját (rangidős óvodapedagógus) az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást és a megbízás rendjét írásban a dolgozók tudomására kell hozni. A vezetők benntartózkodási rendjét az éves munkatervben, írásban kell meghatározni. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések. Az óvoda a zárva tartási ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére szerdánként 8 órától – 12 óráig tart ügyeletet. Az ügyeleti rendet a fenntartó szempontjai szerint az óvoda vezetője határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó tudomására hozza. (értesítés formájában). Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvodában tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az óvoda dolgozói továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (kivéve: az óvoda által megszervezett könyv-, illetve játékvásár esetén.) Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Lehetőség van a nevelést kiegészítő tevékenységek szervezésére (szülői igények alapján), melyek nem ütköznek az óvoda alapfeladatainak ellátásával. Ezeket a foglalkozásokat a gyermek személyhez kötöttsége miatt elsősorban 4 éves kortól javasolja a nevelőtestület. Hit és vallás gyakorlásában való részvétel módja: Az intézményben lehetőséget biztosítunk fakultatív hit és vallásoktatás gyakorlására. Amennyiben igény van erre, az óvodai élet keretén belül, délután, helyiséget biztosítunk, de ennek megszervezése nem az óvoda feladata. 18

Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz és balesetvédelmi valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában valamint, a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos! Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak. Fontos, hogy napközben a kapu a gyermekek biztonsága érdekében állandóan csukva, (gyermek biztonsági zár is) legyen! A gyermekek intézményen kívüli kísérése : A vezetőnek vagy helyettesének mindig be kell jelenteni, ha a csoport sétálni, kirándulni megy. A buszos kirándulás alkalmával a csoportos óvodapedagógus elkészíti a gyermekek névsorát, a kísérőket is felírja és 1 példányt átad az óvodavezetőnek. Minden hét gyermek után egy óvodapedagógust, és egy dajkát kell biztosítani. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodából elvinni, átvételi elismervény ellenében. Az óvoda egész területén tilos a dohányzás! A gyermekek által használt helyiségek használatának szabályai: Megfelelően kialakított szokás-szabályrendszer, és a kulturált viselkedési szabályok betartása, valamint állandó felnőtt felügyelet biztosításával. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdése c) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működési rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó 19

és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra amely a gyermek érkezésekor a gyermek átöltöztetésére és az óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személy, vagy személyek bejelentik, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodavezető a megfelelő helyre és személyhez irányítja. Ügye elintézése után haladéktalanul el kell, hogy hagyja az óvoda területét. Idegen személy szakmunkát csak az óvodavezető engedélyével végezhet. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait: nemdohányzók védelmének szabályai, tűzvédelmi szabályzat, munkavédelmi szabályzat. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményhez méltó öltözetben, valamint állapotban tartózkodni, illetve megjelenni. Magatartásukkal, viselkedésükkel nem zavarhatják az intézményben folyó pedagógiai munkát, foglalkozást, rendezvényt. Az ételszállítás a bejáraton keresztül történik. A konyhában csak a oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A gyermek felvétele: A Fővárosi egységes beiratkozási időponthoz csatlakozik az intézmény, a helyi előjegyzési időponttól a hirdetőtáblán értesítjük a szülőket. Az óvodai felvétel, átvétel, jelentkezés alapján történik. Az óvodai előjegyzéshez szükséges: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a szülő személyi igazolványa, szülő, gyermek lakcímet igazoló kártyája igazolás a gyermek óvodaérettségéről, Az óvodai felvételről, átvételről, csoportba való beosztásról az óvoda vezetője dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményét figyelembe véve. A gyermek felvételéről, átvételéről, elutasításáról hozott határozattal írásban kell a szülőt értesíteni.

20

A gyermek átvétele más intézményből: Amennyiben az óvoda és csoportlétszám engedi, év közben is lehetséges. Óvodai elhelyezés megszűnik, ha: A gyermeket másik óvoda átvette, átvétel alapján. A szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon. A gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. A gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról (kivétel az óvodaköteles gyermekek) Kétszeri, dokumentálható felszólítás után az óvodai jogviszonya megszüntethető. A gyermek behozatalának, elvitelének szabályai. Az óvoda az óvodapedagógusnak átadott gyermekért vállal felelősséget. A felelősség addig tart, amíg a szülő megérkezik a gyermekért. A szülő írásban jelezze, hogy a gyermeket (név, lakcím, szülő aláírás) ki viheti el az óvodából rajta kívül. Ellenkező esetben a gyermeket nem adjuk ki. Nem adjuk ki a gyermeket abban az esetben sem, ha a szülő vagy megbízottja alkoholos befolyásoltság alatt áll. Elvált szülők esetében a bírói határozat értelmében adható ki a gyermek. Távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok: A távolmaradást igazoltnak tekintjük, ha a szülő - a távollétet előre bejelenti, - hosszabb távollétet írásban jelzi az óvodavezetőnek (kivétel a zárás ideje). Az óvodavezető az írásbeli kérelmet iktatja és az iktatószámot a mulasztási naplóba bejegyzi. - orvosi igazolást hoz,

Az intézményvezető és feladatköre Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/ 2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdés f) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az óvoda élén az intézményvezető áll a Ktv. 54 §-a alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. 21

Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét feladatait a közoktatási törvény, a fenntartó, az óvoda belső szabályzatai határozza meg. Az intézményvezető felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásért, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, az óvoda gazdasági eseményeiért, pedagógiai munkáért, gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek és az óvoda dolgozói rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért

Az intézményvezető feladata a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség, értekezletének előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény, működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállaló érdek-képviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel, az óvodaszékkel való együttműködés, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség 22

figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, ésszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése. munkáltatói jogkörét nem adhatja át senkinek. Az óvodavezető intézkedik az óvodáztatási támogatás ügyében (HHH), ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a.) a gyermeknek egy óvodai nyilvántartási napon legalább 6 órát kell az óvodában tartózkodnia, b.) hiányzás esetén írásban értesíti az óvodavezető a szülőt.

Kockázatkezelés: Az intézmény vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében gazdálkodásában rejlő kockázatokat. Szabálytalanság tartalma: Mind az a cselekmény ami az intézménynél kárt okozhat, (etikai, hatékonysági, bevétel csökkenés, vagyonvesztés) vagy akár indokolatlan kiadási tételt eredményez, vagyon károsodást, vesztést okoz az intézményi célok elérését, valamilyen szinten veszélyezteti. Intézményi cél: Az Alapító Okiratban meghatározott feladatok végrehajtása. Megelőzéssel kapcsolatban az intézményvezető felelőssége, hogy a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok, utasítások rendelkezésre álljanak, a szabálytalanságok betartását folyamatosan figyelemmel kísérje, szabálytalanság esetén hatékony és mértékarányos intézkedés szülessék. A szabálytalanságok kezelésére vonatkozó eljárásrend kialakítása (munkaköri, hatásköri és felelősségi rendnek megfelelően) az intézmény vezetőjének kötelessége. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje: Bizonytalan alaki, tartalmi kellékeinek vizsgálata. Egyeztetések. Jogszabályi, belső szabályzati előírások figyelemmel kísérése. A belső ellenőrzés szabályai (FEUVE) külön szabályzatba található. Az óvodavezető megbízatása az óvoda alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól.

23

Az intézményvezető feladataiból, hatásköréből átruházza: intézményvezető helyettesre - a nevelőmunka ellenőrzésének részterületeit, - az egyeztetési kötelezettséget, az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Az intézményvezető helyettes felelős: a házi továbbképzések megszervezéséért, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, a szülői munkaközösség működésének segítéséért, a helyettesítési beosztás elkészítéséért, Az intézményvezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. A vezetők helyettesítési rendje: Az intézményvezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az intézményvezető helyettes látja el. Az intézményvezető helyettes akadályoztatása esetén a kijelölt személy köteles ellátni a kijelölt feladatokat . A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett. A helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok. A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége havonta, tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítési rendje jelen SZMSZ mellékletében található.

24

A vezetők és az intézményi tanács, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény – nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdés g) pontja alapján –a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az intézményi tanács, valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. Az intézményben az alábbi szervezetek működnek: intézményi tanács , (közalkalmazotti tanács) óvodai szülői szervezet,(közösség) Az óvodában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére intézményi tanács hozható létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt ,valamint az intézményi tanács elnökét.

Közalkalmazotti Tanács: A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács képviselője és az óvodavezető feladata. Véleményezése kiterjed a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására a közalkalmazotti továbbképzésekkel összefüggő tervekre, munkarend kialakítására, éves szabadságolásai tervre, a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervekre. Az intézményvezető feladata,hogy az intézményi tanácsnak félévenként beszámoljon az intézmény működéséről. Az intézményvezetőnek biztosítania kell azokat a dokumentumokat, információkat melyek szükségesek a jogok gyakorlásához,véleménynyilvánításhoz. Az intézményi tanács feladata, hogy az intézményvezető beszámolója alapján megfogalmazza álláspontját az intézmény működésével kapcsolatban. Az intézményi tanács elnökének feladata, hogy megadja a döntéseivel, álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái: - szóbeli személyes megbeszélés - értekezletek - írásbeli tájékoztatók

25

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. Az óvodai csoportok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden korcsoportban külön szülői szervezet működik, élükön az elnökkel és az őt segítő aktívával. A szülői szervezetek meghatározott munkaterv szerint működnek, mely munkaterv része az óvoda éves munkatervének. Az elnökkel az óvodavezető tartja a kapcsolatot, akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes. Az óvodai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége), vagy az óvodai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek legalább 51 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvoda vezetőjének az óvodai szülői szervezet (közösség) választmányát (vezetőségét) nevelési évenként egy alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodapedagógus a korcsoport szülői munkaközössége képviselőjének havi egy alkalommal ad tájékoztatást. Az óvodai szülői szervezet (közösség) döntési jogot gyakorol: - saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról Az óvoda szülői szervezet (közösség) véleményezési jogot gyakorol: - figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét,tanácskozási joggal vehet részt a gyermekeket érintő nevelőtestületi értekezleteken. -a szervezeti és működési szabályzat elfogadásában, -a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, -az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában és a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában, -a munkatervnek a szülőket is érintő részében, -a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást 26

kérhet, -Az intézményvezetői pályázatról, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének átad. Az intézményvezető feladata hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat,hogy a szülői szervezet élhessen a véleménynyilvánítási jogával, javaslattételi jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata,hogy a hatáskörébe utalt jogköreit a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,valamint megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintetteknek. A kapcsolattartás formái: - szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység - közreműködés az előterjesztések, tájékoztatók elkészítésében - munkatervek megküldése egymás részére - értekezletek - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre - írásbeli tájékoztatók a jogkörgyakorlásokhoz - levelek,iratok átadása az érintetteknek - elérhetőségek nyilvántartása Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdek-képviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és a kollektív szerződése rögzíti. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/ 2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

27

A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestületnek tagja az óvoda valamennyi óvodapedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazott. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A sajátos nevelési igényű: testi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos: látás, hallás sérült és beszédfogyatékos gyermek fejlődésének eredményét folyamatosan rögzíti (de legalább félévenként). A gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat rögzíti és a szülők kérésére tájékoztatót készít erről. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a nevelési program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az óvoda éves munkatervének elfogadása, a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet: a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az intézményvezető helyettes megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület átruházza véleményezési jogosultságát: szakmai munkaközösségre: az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztását, illetőleg a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását. A szakmai munkaközösség félévente írásbeli beszámolót készít az átruházott 28

hatáskörben kifejtett tevékenységéről.

Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Az átruházó joga, hogy az átruházandó jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az óvodában működő szervezetre ruházza. Megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, döntési határidőit. Meghatározza a beszámoltatás módját, határidejét. Az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelessége, hogy a szükséges tájékoztatást,információt rendelkezésre bocsássa. Az érintett szervezet joga, hogy az átruházott jogkörrel éljen, a hatáskör gyakorlásához szükséges információt megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján gyakorolja, szem előtt tartva az általa képviseltek érdekét. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: nevelési évet nyitó értekezlet, őszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, nevelési évet záró értekezlet, Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője, szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő 29

írja alá.) A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: -

pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, házirend elfogadása, az intézményi minőségirányítási program elfogadása.

Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása. Az óvoda vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. Erre feladatra a nevelőtestület tagjai közül óvodapedagógust nevez ki. A gyermekvédelmi felelős évente beszámol az óvoda vezetőjének és a nevelőtestületnek. Az alkalmazotti . Az alkalmazotti közösség minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni, rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel, a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembe vételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást, javaslatával elősegíteni, az új és pályakezdő óvónők részére, a gyermekvédelmi munkához segítség nyújtás megszervezése, az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős együttműködik a Gyermekjóléti Központtal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatokat ellátó más intézményekkel, hatóságokkal, az óvodavezető akadályoztatása esetén a Gyermekjóléti Központ esetmegbeszéléseken az óvodavezető helyettes vesz részt, az óvodavezető a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza, fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettségség, a hátrányos 30

helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását, ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felvenni az illetékes szervekkel, intézkedést kér azoktól a szakemberektől (gyermekjóléti szolgálat, védőnő, orvos, jegyző) akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó értekezleten az óvoda vezetője és a gyermekvédelmi felelős tájékoztatja a szülőket az óvodai intézmény gyermekvédelmi feladatairól. Gyermekvédelmi felelős feladatai: Koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját, tervezi, szervezi az óvoda gyermekvédelmi munkáját. Segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. A Családsegítő Központtal, Gyermekjóléti Központtal és a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó intézményekkel kapcsolatot tart. A részletes feladatait a munkaköri leírás és a nevelési program tartalmazza. Minőségfejlesztési támogató csoport: Irányítja és kontrollálja a minőségirányítási program kidolgozását és gyakorlati működtetését. A fejlesztési tervekben vállalt feladatok teljesítésére alakult team munkáját támogatja. .AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI

Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. Nevelőtestület és az alkalmazotti közösség kapcsolattartási formái: Óvodánkban kialakult hagyomány,(a lehetőségek szerint) hogy kiscsoporttól kezdődően a z óvodapedagógusok és a dajkák felmenő rendszerben dolgoznak együtt. A csoport mindennapi életéhez kapcsolódó beszabályozott szokásszabályrendszert, értekezleteken, megbeszéléseken, beszélgetéseken rögzítjük. Alkalmazotti közösség: A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, 31

amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését éríntő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal az óvodavezető hív össze. Az értekezleten az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet az óvodatitkár vezet. Nevelőtestület: A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Minőségfejlesztési támogató csoport: munkamegbeszélések, beszámolók tájékoztatás, informálás, fórum, dokumentációk ellenőrzése,

Az óvodapedagógusok szakmai munkaközösségei: Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az óvodákban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség működik. A szakmai munkaközösség meghatározza működési rendjét és elkészíti munkatervét. Munkatervébe beépíti a gyermek és ifjúságvédelmi, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő, valamint az SNI és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatokat. Az óvodában a hatékony működés érdekében egy munkaközösség 5 főből áll. A szakmai munkaközösséget munkaközösség vezető irányítja. A szakmai munkaközösség vezetők megbízásának elvei az óvodában legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, 32

a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen, az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg. A munkaközösség vezetőjét az óvodavezető egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. A munkaközösség vezetők munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szakmai munkaközösség vezető feladatai:(a választott témának megfelelően) az óvodai szakmai módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, segítségadás a tervező munkában, kísérje figyelemmel a szakirodalmat az új módszereket, figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a bemutató foglalkozáson látottakat értékelje, önként vállaljon feladatokat. Óvodánkban báb munkaközösség működik. A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak közössége: óvodatitkár: az intézményvezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírás határozza, dajka: az óvodában önálló csoportot alkotnak. A dajkák értekezleteit az intézményvezető és az intézményvezető helyettes hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. Gondnok: a gondnok ellátja az udvar és kertrendezési feladatokat, valamint a kisebb javításokat, karbantartásokat. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési 33

intézmények névhasználatáról szóló 20/ 2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzési feladatai: biztosítsa az óvoda pedagógia munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos alapprogram, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előirt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, az óvoda vezetője számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Óvodákban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak: az óvoda vezetője, az óvodavezető helyettes, a szakmai munkaközösség vezetője, minőségfejlesztési támogató csoport vezetője, külső megbízott, Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során: a nevelőmunka színvonala a napi tevékenységekben, az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, szervezett tevékenységekre való felkészülés, tervezés, tudatos felépítés és szervezés, változatos módszerek, az eredményesség vizsgálata, a helyi nevelési program követelményeinek teljesítése, (a szervezett tevékenységek elemzésének szempontjai a szakmai munkaközösségek javaslata alapján), A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége, a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, folyamatossága, a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a pedagógusok munkafegyelme, a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása. Az ellenőrzés fajtái: előzetes, egyszeri, 34

folyamatos, közbeeső, eredményt megállapító ellenőrzés Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodavezető és helyettese az éves munkaterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás és munkaterv alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről már ekkor tudomást szereznek a nevelők. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezését. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető helyettes, a szakmai munkaközösség és szülői munkaközösség. Fenntartó Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját évente legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Nevelési évenként több alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal. A nevelési év végén megtartott alkalmazotti értekezleten, az óvodavezető az ellenőrzés eredményéről beszámol az óvoda dolgozóinak. A nevelési év záró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, meghatározza a további feladatokat. A kiemelkedő munkáért megállapítható kereset kiegészítés feltételei: A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés az óvoda valamennyi alkalmazottja részére megállapítható évenként egy alkalommal, meghatározott időre. 35

Oda ítélésének szempontjai: - átmeneti többletfeladat ellátásáért az intézmény és az alkalmazotti közösség megállapítása szerint, - kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért a Közalkalmazotti Tanács véleményét is figyelembe véve, - az intézmény minőségfejlesztési munkájában való részvételéért, Az óvodavezető ellenőrzési tervét a Minőségirányítási Programban és az éves munkatervben rögzíti. Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője felelős.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/ 2012. ( VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, egészségügyi szolgáltatóval.

Kapcsolat a fenntartóval: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény szakmai működtetése, - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, - az intézmény nevének megállapítására, - a fenntartó által az intézmény továbbképzési programjának jóváhagyására, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A Budapest, Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatala, Polgármesteri Iroda, Oktatási és Művelődési Csoport 36

A kapcsolattartás formái: Az Önkormányzat által meghatározott módon. - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel, - megbeszélések - fenntartó által kiadott rendelkezések átvétele annak végrehajtása céljából, - információszolgáltatás, - levelezés, - hivatalos rendezvények, - kérdőív

Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata: Az együttműködés formái az igény szerinti kölcsönös látogatás.

Más oktatási intézménnyel való kapcsolattartás Az óvoda és az iskola kapcsolata Megfogalmazott célunk az egyéni képességek figyelembevételével, a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával, környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése. A szabad iskolaválasztás lehetőségét tekintve több iskolával tartjuk a kapcsolatot. A kapcsolattartás formái: a nagycsoportos gyermekek iskolalátogatásai, óvó nénik látogatása az iskolában, tanító nénik meghívása nagycsoportba, tanító nénis szülői értekezlet a nagycsoport számára, ahol lehetőséget kapnak a szülők, hogy megismerhessék az iskolákat és az induló osztályok típusait. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

37

Az egyéb a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás: - Kormányhivatallal - más a nevelés területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el.

Nevelési Tanácsadó, logopédus, Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Központ, Gyámhatóság A pedagógiai szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: - pedagógiai értékelés, - szaktanácsadás, - pedagógiai tájékoztatás, - tanügy-igazgatási szolgáltatás, - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének segítése,szervezése, - tehetséggondozás, versenyek szervezése, - gyermektájékoztató, tanácsadó szolgálat. Szakmai szervezet: Fővárosi Pedagógiai Intézet Óvodánk pedagógusai bekapcsolódnak az intézet szakmai programjaiba , alkalmanként, lehetőség szerint előadókat hívunk. Gyurkovics Tibor Általános Iskola,Előkészítő Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó: Tevékenyen veszünk részt programjaikban, szakmai tevékenységeikben. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. Az együttműködés területei: - tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás, - fejlesztő nevelés, - szakértői bizottsági tevékenység, - nevelési tanácsadás, - logopédiai ellátás, 38

- konduktív pedagógiai ellátás, - gyógytestnevelés, - kiemelten tehetséges gyermekek gondozása

Nevelési Tanácsadó: iskolaérettségi előszűrés szeptemberben, iskolaérettségi szűrés januárban, magatartásbeli, fejlődési zavarok esetén, szülővel egyeztetve, szakember segítségét kérjük, kölcsönös tájékoztatás az eredményekről, Logopédus: A Nevelési Tanácsadó által kialakított rend szerint végzi a beszédhibás gyermekek fejlesztését. Az óvodapedagógusok és a logopédus napi kapcsolat során kölcsönösen tájékoztatják egymást a logopédiára szoruló gyermekek fejlődéséről. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermek súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálattal,a,gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal, közvetítői szolgálattal,az ifjúságvédelmi,családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái: - a szervek értesítése, - esetmegbeszélés - a gyermekjóléti szolgálat címének, telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel. Családsegítő Szolgálat: Szülői jelzésre, és kérésre kapcsolatfelvétel a Családsegítő Szolgálat szakembereivel. Problémák megoldása, visszajelzések. Gyermekjóléti Szolgálat: 39

Az intézmény a szokásos kapcsolattartásán kívül azonnal felveszi a kapcsolatot ha: a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja, a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani, esetmegbeszélésre tart igényt, a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli,

Gyámhatóság: Az óvodapedagógus és a gyermekvédelmi felelős súlyos, indokolt esetben veszi fel a kapcsolatot a Gyámhatósággal. A Gyámhatóság kérésére a gyermekről írásos pedagógiai véleményt adunk ki. Egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét az óvodás gyermekek egészségügyi feladatait ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek rendszeres kapcsolata van. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét jelen SZMSZ külön pontja részletesen tárgyalja. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Művelődési Házak: Vigyázó Sándor Művelődési Ház Csekovszky Árpád Művelődési Ház Rákoscsabai Közösségi Ház A kapcsolattartás formái: gyermekműsorokon, gyermekfoglalkozásokon való részvétel, különösen a nagycsoportosok. Gyermekeink fellépnek alkalomszerűen a rákosligeti majálison. A művelődési házak programfüzeteinek terjesztése a szülők körében.

40

Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/ 2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdés j) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény hírnevének megőrzése,illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek,rendezvények, - kulturális versenyek - sport versenyek, - egyéb eszközök (pl. kiadványok, újságok) Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottait (gyerekeket), - felnőtt dolgozókat, - szülőket, - korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg - szélesebb nyilvánosságot. A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény : - jelkép használatával (Gesztenyés logó, zászló) - ünnepi viselettel - intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb 41

hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről. Az ünnepek, az ünnepre való készülődés a közös kirándulások, színházlátogatások, a hétköznapokat színesebbé, örömtelibbé teszik. A közös készülődés, a tevékenységek közösségformáló erővel bírnak. Óvodai ünnepek megünneplésének időpontja: A szülőket a faliújságon legalább 7 nappal előbb értesítjük. Ünnepeink: Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja Évzáró A szülők igénye alapján ünnepeinket nyitottá tettük, így a szülők részt vehetnek rajta. Hagyományaink: - Magyar népmese napja - Állatok napja - Nemzeti ünnepek alkalmával lobogózás - Víz világnapja alkalmából kísérletezések - Föld napja - Gyermek nap - Madarak és fák napja - Kirándulások, - Bábszínház látogatások, - Gesztenyés buli, - Majális - Bábjáték előadások - Báb és játékkészítés Kirándulásaink: Óvodánkban hagyománnyá vált, hogy minden évben, tavasszal egy nagy kirándulást szervezünk. A szervezési feladatokban a szülők is segítenek (hely kiválasztás, programok, busz szervezése). Vidám hangulatú egész napos rendezvény, a gyermekek, szüleik és az óvoda dolgozói számára.

42

Bábszínház látogatások: Folyamatos kapcsolatot tartunk a Vigyázó Sándor Művelődési Házzal, a Rákoscsabai Közösségi Házzal, Csekovszky Árpád Művelődési Házzal. Igénybe vesszük kedvezményes, gyermekeknek szóló színházi előadásaikat. Alkalmanként a Budapesti Bábszínház műsorát is látogatjuk. Gesztenyés buli: Ősszel rendezzük meg, melyre csak a szülőket várjuk. Szórakozásukat zene, tánc dramatikus játék, szolgálja. Az egész este jó hangulatban telik, baráti kapcsolatok alakulnak ki, mind a szülők között, - valamint a szülők és az óvoda dolgozói között, s ez jó alkalom arra, hogy más oldalról is megismerjük egymást. Majális: Óvodánkban néhány éve rendezzük meg májusban. Vidám programokkal tarkított egész napos rendezvény, mely sok érdekes tevékenységet nyújt a kézműves asztaloknál. Játékos ügyességi versenyeken mérhetik össze erejüket a szülők és a gyermekek.

Bábjáték előadások: Óvodánkban havonta egy közös bábelőadást tervezünk, szervezünk. A mesék kiválasztása előre tervezett, a hozzárendelt bábeszközök készítése folyamatos. E feladatot mindig a megbízott felelősök végzik, és szervezik. E felelősök feladata, hogy adott tanév végén a következő év feladatait meghatározzák. (mesék kiválasztása, feldolgozás módja, bábok tervezése, kivitelezése) Év végén a team értékeli munkáját. A feldolgozott mesék gyűjteménye az irodában a polcon található. Báb és játékkészítés: játék és báb készítés a szülőkkel, játék és báb készítés a gyermekekkel, játék és báb készítés óvodapedagógusokkal,

43

Játék és báb készítés a szülőkkel: Évente néhány alkalommal ötletbörze alapján választunk játékokat, melyeket a szülőkkel közösen készítünk el. Az elkészült játéknak felhasználása három területen is felhasználható, csoportokba kerülnek (játékbővítésre), otthoni ajándékötletként, ünnepekhez kötött ajándékként, Játék és báb készítés a gyermekekkel: Kis-középső csoportban szabadidős tevékenységben mint barkácsolás jelenik meg nagycsoportban „ügyes kezek” egyéni foglalkoztatás keretében. Játék és báb készítés az óvodapedagógusokkal: Feladatunk a folyamatos játékkészítés a programokhoz kapcsolódóan. Gyermekek között, gyermekekkel együtt, vagy meglepetésként a testülettel. TÉRITÉSI DÍJ

Az étkezési térítési díj befizetésének rendje: Az étkezési térítési díjakat, egyéni fizetési kedvezményeket a mindenkori önkormányzati rendelet alapján kell fizetni. Az ebédbefizetés pontos ideje (minden hónap elsõ és második keddje 7órától – 17 óráig) a faliújságon történik kihirdetésre. Kedvezményre jogosultság elvei: Három vagy több gyermekes család, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás, Tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényû gyermek, Egyéni kérelem alapján, A kedvezményre jogosultság szülői kérelemre indul, igazolását az intézményvezetõ felé kell benyújtani. ( félévente felülvizsgálatra szorul) Az étkezés lemondásának rendje: Hiányzás esetén az ebéd lemondható minden nap 08.30-ig telefonon, vagy írásban az erre a célra kijelölt füzetben. Az ebédlerendelő füzet az iroda és a konyha ajtó közötti részen, kiskosárban található. A lemondás érvényes a lemondást követő naptól a szülõ által megjelölt napig. A teljes hét lemondása előző héten pénteken 08.30-ig lehetséges. A lemondás a következő ebédbefizetéskor kerül jóváírásra vagy visszatérítésre A szülő gyermeke ingyenes étkeztetése esetén is köteles lerendelni hiányzásnál az étkezést. 44

Év elején a szülők igényei alapján szervezzük a vállalkozás alapján folyó tevékenységeket. A jelentkezés írásban történik, és a szülők ezzel vállalják a külön foglalkozások anyagi vonzatát. A vállalkozó által felajánlott összeget, a gyermekek részére játék és könyv vásárlására fordítjuk.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/ 2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdés ( l ) pontja alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás az óvoda orvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. A gyermekek ellátása Az óvodai egészségügyi ellátás működésének legfőbb célja a gyermekek egészségének megőrzése, az egészségkárosodás, a betegségek kialakulásának megelőzése. Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás, ételminta eltétele, stb.) Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Fontos, hogy a szülők az adataiban történt változásokat haladéktalanul jelezzék a csoport óvodapedagógusának. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, szükség esetén orvosi ellátásáról. Gyógyszeres kezelést nem alkalmazunk, csak ha a gyermek orvosi előírásra rendszeresen gyógyszer szedésére szorul! A szülők gyermekük allergiájáról, betegségükről adatlapon nyilatkoznak. Az intézményt egészséges, gondozott gyermek látogathatja, betegség után orvosi 45

igazolással jöhet újra közösségbe. Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további fertőzések elkerülése végett fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, a tisztaságra. Az óvodába járó gyermekek évenkénti egészségügyi felügyeletét és a beiskolázás előtti szakorvosi vizsgálat megszervezését (szemészet, hallás és általános) gyermekorvos látja el.

Óvodánkban a gyermekek minden nevelési évben játékos formában ismerkedhetnek meg a fogorvos munkájával és a fogmosás technikájával – a szakemberek közreműködésével. Évi egy alkalommal szűrővizsgálaton vesznek részt. A kapott beutalóval a szülő viszi kezelésre gyermekét. Óvodánkban a védőnő három havonta tisztasági ellenőrzést végez, és a fejtetvességet vizsgálja szükség szerint. Az alkalmazotti kör rendszeres üzemorvosi szűrő vizsgálata: Jogszabályoknak megfelelően évente egy alkalommal (illetve szükség szerint) üzemorvosi alkalmassági vizsgálaton vesz részt az óvoda minden dolgozója. Előtte kötelező vizsgálat a RTG szűrés. A továbbiakban orvosi beutalás alapján történnek a vizsgálatok. Az alkalmazás feltétele a sikeres alkalmassági vizsgálat!

Az intézményi védő,óvó előírások Az intézmény a – nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/ 2012. (VIII. 31.)EMMI rendelet: - 4.§ (1) bekezdés m) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza az intézményi védő, óvó előírásokat, - a 168. § (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben kell rögzíteni a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat.

Általános előírások A gyermekekkel , szülőkkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. 46

Védő-óvó előírás: - a gyermek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő- óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az intézmény a nevelési év megkezdésekor a gyermekek szülőjét tájékoztatja az óvodában betartandó védő és óvó előírásokról. Az óvoda gondoskodik a pedagógusok és más óvodai dolgozók tűz-és munkavédelmi szabályzatában meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról.

Elvárható és tilos magatartásformák: Mindenki számára kötelező érvényű a közösen kialakított egységes szokás és szabályrendszer betartása, s alkalmazása a mindennapokban.

Különös hangsúlyt kap a balesetmentes viselkedés, baleset megelőzés! Veszélyforrás észlelése esetén minden dolgozónak jelentési kötelezettsége van. Munkahelyi baleset esetén azt azonnal jelenteni kell a munkáltatónak, akinek kötelessége azonnal intézkedni: elsősegélynyújtás, orvosi ellátás biztosítása, családtagok értesítése, jegyzőkönyv elkészítése, fenntartó értesítése, A TILOS tevékenységi formák hangsúlyozott szerepet kapnak a szabályok között. Gyógyszeres és alkoholos befolyásoltság esetén a dolgozó a munkát nem veheti fel! Minden dolgozó köteles munkakörének megfelelő védő vagy munkaruhát viselni. A ruházat tisztasága és megfelelő ápoltság mindenki számára kötelező. Az óvoda egész területén tilos a dohányzás! Az intézményen belül szeszes italt fogyasztani tilos! Utcai cipőben a csoportszobában szülő vagy vendég nem tartózkodhat. Mobiltelefon használata: Gyermekek között a mobiltelefon használata TILOS! A készülékre befutott hívásokat ellenőrizni, a visszahívásokat lebonyolítani stb. a gyermekcsoporttól távol, a pihenőidőben lehet. 47

Gyermekvédelem: Az alkalmazotti közösség minden tagjának kötelessége a balesetmentes környezet biztosítása és a gyermekek testi épségének megóvása. A gyermekek figyelmének felhívása a fokozottan balesetveszélyes helyzetekre, ezek kiküszöbölése, szabályok betartatása.

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető feladata: Olyan környezet megteremtése, mely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására. Átadásra kerüljenek a balesetmegelőzési ismeretek az alábbi témakörökben: közúti közlekedési balesetek, mérgezés, fulladás,égés,áramütés,esés. Az intézmény területén felújítási, karbantartási munkálatok csak az intézményvezető engedélyével, meghatározott időben, meghatározott helyen, szakemberek által végezhetőek. Az óvoda épületének állagában bekövetkezett balesetveszély esetén a vezető köteles gondoskodni az épület karbantartásáról – ha szükséges értesíti a fenntartót. Az intézményvezető felelős, hogy az óvoda csak jó minőségű játékot vásároljon. A játékhoz tartozó használati utasítást át kell tanulmányozni, a játékeszközt annak megfelelően kell használni. Az alkalmazottak feladatai: - munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el,ügyelve a gyermekek biztonságára,testi épségére - a veszélyforrást jelentő helyiségeket zárják be, veszélyforrást jelentő tárgyakat zárják el, - fokozottan ügyeljenek mindennapi tevékenységük során az elektromos berendezések használatára, kezelésére, - a berendezések tárolása kor figyeljenek arra, hogy a gyermekek ne férjenek hozzá - tegyenek javaslatot az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére

A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 48

- megszervezi, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a gyermekek felügyelete,védelme, - kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja, - intézkedik az esetleges gyermekbalesetet követően a megelőzésről - intézkedik a baleset kivizsgálásáról, - feltárja a kiváltó és a közreható személyi,tárgyi és szervezési okokat, - a balesetről jegyzőkönyvet vetet fel, - a jegyzőkönyvet továbbítja a szülőnek, - súlyos esetben jelenti a fenntartónak. Az alkalmazottak feladata: - intézményvezető értesítése a baleset körülményeiről, - a sérülés mértékének megállapítása, - kisebb sérülés esetén óvodai ellátás, (fertőtlenítés, kötözés) - súlyos sérülés esetén, , szülő értesítése, azonnali orvosi ellátás - jegyzőkönyvet vesz fel, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - intézkedési javaslatot dolgoz ki a megelőzésre. Óvodánkból két fő a Fenntartó által szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamot elvégezte. Pedagógiai eszközök – együttműködés a Gyermekjóléti szolgálattal,Gyámhatósággal Családon belüli bántalmazás esetén az óvodapedagógus köteles jelenteni értesülését az intézményvezetőnek és a gyermekvédelmi megbízottnak. Ha a veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem szüntethetők meg, jelzi a gyermekvédelmi felelős a problémát a Gyermekjóléti Központnak, súlyosabb esetben a Gyámhatóságnak. Anyagi veszélyeztetettség esetén felvilágosítást ad a szülő számára, milyen támogatás vehető igénybe a Polgármesteri Hivatal által. étkezési hozzájárulás, óvodai elhelyezés, rendszeres nevelési segély, szükség esetén szakemberek segítségét vesszük igénybe: orvos, védőnő, pszichológus, logopédus, családgondozó. közeli Anyaotthonból érkezett gyermekek sorsát megkülönböztetett figyelemmel kíséri, segíti. A tünetek alapján, a veszélyeztető okok feltárása érdekében, családlátogatás során megismeri a gyermek családi körülményeit az őket veszélyeztető okokat. Az intézkedés (óvodapedagógus, óvodavezető, gyermekvédelmi megbízott esetmegbeszélése alapján) 49

Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdés n) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket. Az intézményvezető megtesz minden olyan intézkedést,amelyek a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli esemény: - bombariadó - tűzriadó - betörés - természeti katasztrófa (villámcsapás, árvíz,belvíz,földrengés stb.) - egyéb veszélyes helyzet, a nevelőmunkát akadályozó, nehezítő körülmény: (egész napos gázszünet, épület használhatóságát veszélyeztető körülmény, közlekedést nehezítő helyzet pl. hó, járvány) Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat terve szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell a szülők értesítéséről, a gyermekek elvitelének megszervezéséről,esetleges nevelési szünet elrendeléséről.

A rendkívüli eseményt, bombariadót az intézményvezetőnek a szükséges és elengedhetetlen intézkedések után a fenntartó felé haladéktalanul jelentenie kell. Az esemény után az intézményvezető írásos jelentést küld a fenntartónak, mely tartalmazza az esemény leírását, a megtett intézkedéseket, az elhárítás módját időtartamát és az esetleges következményeket. Az intézmény minden dolgozójának 50

alapvető feladata, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséshez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélyes esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. A dolgozók feladatait a Házirend, és a munkaköri leírás is szabályozza. Ismerniük kell az alábbi szabályzatokat: Bombariadó, Tűzvédelmi Szabályzat, Munkavédelmi Szabályzat, Katasztrófavédelmi Szabályzat, Bombariadó: Telefonon vagy szóban bejelentett „rendkívüli esemény vagy bombafenyegetés esetén” a dolgozó azonnal köteles értesíteni az óvodavezetőt. Az óvodavezető elvégzi a szükséges riasztásokat: azonnal értesíti a rendőrséget, 107 számon,vagy 256-38-23 számon, azonnal megkezdi a kiüríttetést, (az óvoda dolgozóival kiürítteti az óvodát, eltávolítja az ott tartózkodó személyeket) fenntartó értesítése, telefonon később írásban (jegyzőkönyv), A kiérkező rendőröket, tűzoltókat a vezető tájékoztatja, utasításaikat végrehajtja. Bombariadót követő magatartás: Határozott, nyugodt felszólító hangnemű utasítás, az élet védelme fontossági sorrend betartásával. Hideg vagy téli időszakban - amennyiben a gyermekeket már nem lehet kellően felöltöztetni – az óvoda környékén lévő, fűtött épületekben kell elhelyezni. (Gregor József Általános Iskola, illetve a Csekovszky Árpád Művelődési Ház) Tűzriadó: Tűz észlelése esetén a dolgozónak azonnal riasztania kell a tűzoltóságot és egyidejűleg értesítenie kell az óvodavezetőt. Tűzoltóság hívószáma: 105, vagy 459-23-17, 256-26-15 Tűzriadó esetén követendő magatartás: Higgadtan, pánikkeltés nélkül, elsődleges feladat az élet-, majd vagyonmentés, a tűzriadó terv szerint. A kimenekítés mellett, lehetőség szerint meg kell akadályozni a tűz terjedését, a rendelkezésre álló eszközökkel. A tűzoltóság kiérkezésekor az óvodavezető tájékoztatja a tűzoltás vezetőt az aktuális helyzetről. A fenntartó értesítése telefonon, illetve írásban (jegyzőkönyv). Betörés esetén: A betörést észlelő dolgozó azonnal köteles értesíteni az óvodavezetőt a betörés tényéről s egyidejűleg értesíti a rendőrséget: 107, 256-3823 51

A nyomozás segítése érdekében el kell hagyni az épületet, a rendőrség kiérkezéséig biztosítania kell a helyszínt.(az épületbe nem engedhet be senkit, a gyermekeket az időjárás függvényében az udvaron gyülekezteti). A kiérkező rendőröket az óvodavezető tájékoztatja, utasításaikat végrehajtja. Az óvodavezető telefonon, majd írásban (jegyzőkönyv) tájékoztatja a Fenntartót. A szakmai munkaközösségek együttműködése,kapcsolattartásának rendje,részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: - a szakmai munkaközösségek együttműködését, - a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, - a szakmai munkaközösségek részvételét a pedagógusok munkájának segítésében. A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai: A munkaközösségek együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében. Részt vesz az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, dönt a továbbképzési programokról. Tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében. A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: - a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, - a szakmai tevékenységbe való bekapcsolódás lehetőségére, - szakmai tapasztalatcserére, - bevált pedagógiai módszerek átadására, - foglalkozások látogatására, - a fejlesztendő területekre történő rámutatására, - szakmai tevékenység évenkénti értékelésére, - tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szakmai munkaközösség adott tanévben ellátandó feladatait az éves munkatervben is meghatározhatja. Szakmai munkaközösség vezető kapcsolattartásának formái: - munkamegbeszélések, - beszámolók, - tájékoztatás, informálás, - dokumentációk ellenőrzése, - részvétel a gyakorlati feladatokban. 52

Az intézményi dokumentumok nyilvánossága a szülők tájékoztatása A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §(1) bekezdés o) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni. Az óvoda figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. §-át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait: A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők a pedagógiai programot megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy a pedagógiai program egy példánya a faliújságon kifüggesztésre kerüljön, egy példánya a nevelők részére átadásra kerüljön, akik a szülői értekezletek alkalmával biztosítják a programba való betekintést. Elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. A pedagógiai programmal kapcsolatban tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást lehetőleg azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi. A tájékoztatást legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. A tájékoztatást írásba kell adni, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82§ (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a házirenddel kapcsolatos tájékoztatás rendjét. A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános. A házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, egy példány a központi faliújságon kerül kifüggesztésre. Elektronikusan megtekinthető az intézmény honlapján. Az óvodapedagógusok a nevelési év elején ismertetik a házirendet szülői értekezleten a szülőkkel. A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell. Ebben az esetben is meg kell határozni, hogy a házirend hogyan 53

kerül nyilvánosságra hozásra.

Az SZMSZ –el összefüggő tájékoztatás szabályai Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a jelen SZMSZ-el összefüggő nyilvánosságra hozatali szabályokat. Az SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ egy példánya központi faliújságon kerül kifüggesztésre. Elektronikusan elérhető az intézmény honlapján. Iratkezelés Az iratkezelés rendjének helyi szabályai - a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése 27. § c) pontja 52. § (1) bekezdése,valamint a 63. § (1) bekezdése alapján – az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: Az intézményben az iratkezelés központilag történik. Az iktatást az óvodában a gazdasági vezető a munkaköri leírásban meghatározott feladatként végzi. A központi iratkezelés az intézményre vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik. Az iratkezelés felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós távolléte esetén az iratkezelés felügyeletét az intézményvezető helyettes gyakorolja. Intézményvezető jogosult: - irattári terv felülvizsgálatára - irattár kialakítására, mely alkalmas a biztonságos megőrzésre - iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatokra - nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről - bizottság kijelölése az iratselejtezésre Az intézményhez érkezett küldeményeket az intézményvezető, intézményvezető helyettes, gazdasági vezető jogosult felbontani. Névre érkező küldemény esetében a címzett. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Kiadmányozási joga annak a személynek van, aki aláírási címpéldánnyal rendelkezik. 54

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § - ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége a következő. A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége lehet az alábbi okokból: - a közszolgálatban álló személy javaslattételre,döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során 3. § (1) b) , - a közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során 3.§ (1) c), költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében, - a közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során 3.§ (1) d), - a közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során 3. § (1) e). Az intézményvezető az előbb felsoroltak alapján kötelezett vagyonnyilatkozat tételre. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az intézményvezető helyettes is.

Fegyelmi eljárás Az intézmény – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés q) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az iskolában a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás, ezen belül az egyeztető eljárás részletes szabályait. Mivel az intézményben csak gyermekek tartózkodnak, jelen SZMSZ nem szabályozza a fegyelmi eljárás kérdéseit. Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái Az intézményben alkalmazandó munkakörök munkaköri leírás mintái a jelen SZMSZ-hez mellékletként kerülnek csatolásra. 55

A munkaköri leírás minták – a nemzeti köznevelési törvény 62. § (1) bekezdés m) pontja alapján tartalmazzák a dolgozók pedagógiai és adminisztratív feladatait is. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje jelen SZMSZ-ben figyelembe véve a nemzeti köznevelésről szóló törvény 43.§ (1) bekezdését nem kerül szabályozásra, mivel az intézmény adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzattal rendelkezik. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök A nemzeti köznevelésről szóló törvény 63.§ (1) bekezdése alapján meg kell határozni a pedagógusok részére biztosított informatikai eszközöket. A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra: - számítógép , több pedagógus által közös használattal, - számítógépes programok, több pedagógus által közös használattal, - elektronikus adathordozók, több pedagógus által közös használattal. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat csak a nevelőtestület elfogadásával, az óvodai szülői közösség egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával érvényes. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 2009. szeptember 04.-én kelt Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó, a nevelőtestület, az intézményvezető, a szülői közösség, jogszabályi kötelezettség. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. 56

LEGITIMIZÁCIÓ Az óvoda szülői szervezete az óvoda SZMSZ-ben meghatározott kérdések szabályozásához egyetértését 2013. 03.28. napján megadta. Kelt: Bp. 2013.03.28. szülők közösségének elnöke s.k. Az óvoda alkalmazotti közössége a Szervezeti és Működési Szabályzatot 2013.03.28. napján tartott határozatképes 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

Horváth Lászlóné sk. nevelőtestület képviselője

Géhner Tiborné sk. Közalkamazotti Tanács képviselője

kelt: Bp. 2013.03.28. Szabóné Kökény Judit sk. mb. intézményvezető Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésének napja a fenntartó felé. Kelt: Bp. 2013. Szabóné Kökény Judit sk mb. intézményvezető

A Gesztenyés Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó önkormányzat …............/20.... számú, 20.... ….......kelt határozatával jóváhagyta. Kelt.:......................................... …..................................................... Fenntartó aláírása

57

JEGYZŐKÖNYV amely létrejött a Gesztenyés Óvoda 1172 Budapest, VI. utca 14. hivatalos helyiségében 2013.03.28-án. Tárgy: Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának ismertetése, véleményezése és elfogadása. Jelen vannak: Szabóné Kökény Judit mb. intézményvezető Horváth Lászlóné intézményvezető helyettes és az alkalmazotti közösség a mellékelt jelenléti ív szerint. Az óvodavezető köszönti a megjelenteket és ismerteti a SZMSZ-ben foglaltakat az alkalmazotti közösséggel, egyben kéri, hogy észrevételeiket, problémáikat azonnal és folyamatosan jelezzék, hogy egy közös team munka által jöhessen létre az SZMSZ. dajka: tűz- és bombariadó esetén, hová mehetünk a gyerekekkel? Felter Ágnes óvodapedagógus: milyen jó dolog, hogy óvodánkban senki sem dohányzik. A hozzászólások után és az SZMSZ ismertetése után, az óvodavezető szavazásra bocsájtja az SZMSZ elfogadását. Az alkalmazotti közösség egyhangúlag elfogadta az új SZMSZ-t és ezt aláírásukkal is hitelesítik. Kmf. Szabóné Kökény Judit sk. mb. intézményvezető

Horváth Lászlóné sk. intézményvezető helyettes

Filcsik Lászlóné sk Bíróné Szuki Berta sk. Hranecz Katalin sk. Szabó Istvánné sk.

Dósa-Felter Ágnes sk. Géhner Tiborné sk. Lánginé Liedloff Krisztina sk. Hegedűs Zoltán Józsefné sk. 58

Horváth Lászlóné sk. Vitárius Zsolt sk.

Tölgyesi Istvánné sk.

Kisné Bertók Mária sk jegyzőkönyvvezető

melléklet: l db jelenléti ív

59

JEGYZŐKÖNY

amely létrejött a Gesztenyés Óvoda hivatalos helyiségében 2013.03.28. a Szülő Közösségének megbeszélésén. Tárgy: Az óvoda SZMSZ-nek ismertetése, véleményezése és elfogadása a Szülők Közössége körében. Jelen vannak:

Szülők Közössége részéről: Becker Andrea Dr. Diófalvi Katalin Jókuthy Beáta Horváth Schindler Tamásné Turiné Baán Eszter Kosztya Ernőné és az érdeklődő szülők Az óvoda részéről: Szabóné Kökény Judit Horváth Lászlóné Kisné Bertók Mária

mb. intézményvezető intézményvezető helyettes jegyzőkönyvvezető

Az óvodavezető köszönti a megjelent szülőket, röviden ismerteti az SZMSZ megírásának törvényi hátterét és kéri, hogy észrevételeiket, javaslataikat azonnal tegyék meg, akár közbeszólással is. Az óvodavezető ismerteti az SZMSZ-t. Vélemények:

A szülők kifejezték elégedettségüket az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatban, és egyhangúlag elfogadták.

Kmf. 60

sk.

sk.

SZK részéről

SZK részéről

Szabóné Kökény Judit sk. mb. intézményvezető

Horváth Lászlóné sk. intézményvezető helyettes

Kisné Bertók Mária sk. Jegyzőkönyvvezető

61

J E L E N L É T I ÍV

62

Melléklet a helyettesítés rendjéről A vezető ,illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell

A helyettesítő megnevezése (munkakör és név)

…………………………………

……………………………….

…………………………………

……………………………….

…………………………………

……………………………….

…………………………………

……………………………….

…………………………………

……………………………….

…………………………………

……………………………….

…………………………………

……………………………….

…………………………………

……………………………….

…………………………………

……………………………….

…………………………………

……………………………….

63