SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A SOMOGYSZOBI ÓVODA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

OM:201930

I. A Somogyszobi Óvoda szervezeti felépítése (ábra)

Óvodavezető

Óvodavezető helyettes

Óvónők

Élelmezésvezető

Dajkák Takarító, gondozó

Vezető szakács

Konyhai dolgozók

Tartalom I. Szervezeti felépítés I/1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja 1.2. A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények, és rendeletek 1.3. A költségvetési szervre vonatkozó adatok ( Alapító okirat alapján) 1.4. A kiadmányozás szabályai I.5. A képviselet szabályai I/6. Az óvoda szervezeti felépítése, irányítása, a vezetők közötti munkamegosztás II. Az óvodára vonatkozó előírások, adatok / Működési szabályok II/1. A működés rendje, nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje II/2. A nevelési év rendje II/3. A nevelő – oktató munka rendje, időtartama II/4. A közalkalmazottak munkarendje II/5. Az óvodapedagógusok munkarendje II/6. Technikai dolgozók munkarendje II/7. A létesítmények és a helyiségek használati rendje II/8. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel III. Ünnepek megemlékezések rendje III/1. A gyermek távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezések III/2. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések IV. Intézményi óvó-védő előírások IV/1. Az óvoda egészségvédelmi szabályai IV/2. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje IV/3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan IV/4. A gyermekek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend V. A pedagógiai működés rendje V/1. Nevelőtestület működése, valamint szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok V/2. A helyettesítés rendje V/3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje V/4. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak V/5. Az ellenőrzés módszerei V/6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje VI. Belső kapcsolatok VI/1. A vezetők és a SZMK közötti kapcsolattartás formái VI/2. Az óvodai SZMK részére biztosított jogok VI/3. Szülői értekezletek, fogadó óra VI/4. Egyéb találkozások VI/5. Szülők részvétele az óvodai életben VII. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja VII/1. Az óvoda külső kapcsolatrendszere VIII. Rendkívüli esemény, természeti katasztrófa, bombariadó esetén szükséges teendők IX. Három év alatti gyermek felvétele az óvodába X. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról XI. Záró rendelkezések

XII. Mellékletek XII/1. Munkaköri leírás minták XII/2. Iratkezelési szabályzat XII/3. Adatkezelési szabályzat

I/1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését, és kötelességet jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, valamint a szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat, és a mellékleteit képző egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a pedagógiai programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen. 1.2 A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra is. Az SZMSZ-t az óvodavezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a Szülői Munkaközösség egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó egyetértésével lép érvénybe, és határozatlan időre szól. I/3. A költségvetési szervre vonatkozó adatok /Az érvényben lévő 395-10/2015. számú alapító okirat alapján 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1.A költségvetési szerv megnevezése: Somogyszobi Óvoda 1.2.A költségvetési szerv székhelye: 7563 Somogyszob, Kossuth Lajos utca 4. 2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1.A költségvetési szerv alapításának dátuma: 1999.06.30. 2.2.A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszűntetésére jogosult szerv 2.2.1. megnevezése: Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2.2.2. székhelye: 7563 Somogyszob, Petőfi Sándor u.1. 3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1.A költségvetési szerv irányító szervének /felügyeleti szervének 3.1.1. megnevezése: Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3.1.2. székhelye: 7563 Somogyszob, Petőfi Sándor u.1. 4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1.A költségvetési szerv közfeladata: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti óvodai ellátás. 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

1

szakágazat száma

szakágazat megnevezése

851020

Óvodai nevelés

4.3.A költségvetési szerv alaptevékenysége: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 8. § (1) bekezdése szerint az óvoda, a gyermek három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is, valamint a Nkt. 47. §-a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján feladat-ellátási megállapodással átvállalja Bolhás és Kaszó települési önkormányzatoknak, a Mötv. 13. § (1) bekezdés (6) pontjában meghatározott óvodai ellátását, mint helyben biztosítandó közfeladatot. 4.4.A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám

kormányzati funkció megnevezése

1

013360

Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

2

086020

Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

3

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

4

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

5

091140

Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai

6

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

7

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

4.5.A költségvetési szervilletékessége, működési területe: Köznevelési szolgáltató tevékenység ellátása Somogyszob, Kaszó és Bolhás községek közigazgatási területén lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező óvodás korú gyermekek számára. 5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1.A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A Mötv., a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény a továbbiakban: Kjt.) és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtása tárgyában kiadott 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alapján. Az intézmény vezetője az óvodavezető, akit pályázat alapján Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete határozott időre bíz meg, aki az intézmény dolgozói felett munkáltatói joggal rendelkezik. 5.2.A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:

foglalkoztatási jogviszony

jogviszonyt szabályozó jogszabály

1

Közalkalmazotti jogviszony

Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtása tárgyában kiadott 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

2

Munkaviszony

Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

3

Megbízási jogviszony

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény

6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1.A köznevelési intézmény 6.1.1. típusa: Köznevelési intézmény, amely óvodai feladatot lát el. 6.1.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 4. § szerinti óvodai nevelés, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Az intézmény az óvodai nevelést biztosítja a gyermek hároméves korától a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig tartó időszakban, továbbá az óvodai nevelés keretében biztosítja a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára pedagógiai feltételek (személyi és tárgyi) biztosítása mellett: a) a látássérült gyengénlátó gyermekek, b) a hallássérült nagyothalló gyermekek, c) az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek, d) a beszédfogyatékos gyermekek, e) az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek, f) a fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral ) küzdő gyermekek számára. Az intézmény a jogszabályoknak megfelelően kiemelt figyelmet fordít az óvodába járó hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére integrált kereteken belül. A nevelési tevékenységen túl az intézmény gondoskodik az óvodás gyermekek, az iskolai tanulók, továbbá a munkahelyi és vendég étkeztetés szervezett megvalósítására.” 6.1.3. gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény – külön megállapodásban rögzített – pénzügyi - gazdálkodási feladatainak ellátására köteles költségvetési szerv neve, székhelye:

-

Neve: Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal

-

Székhelye: 7563 Somogyszob, Petőfi Sándor u. 1.

6.2. A feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény 6.2.1. székhelyén: - Maximális gyermeklétszám: 50 fő ( 2 csoport ) 6.3. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe

ingatlan helyrajzi száma

1 Somogyszob, Kossuth Lajos utca 4.

470

vagyon feletti rendelkezés joga

az ingatlan funkciója, célja

Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

óvoda

I/4. A kiadmányozás szabályai 1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által - aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban - megjelölt vezető helyettes alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: -

az intézmény adatai ( név, cím, irányítószám, telefonszám, e-mail cím )

-

az irat iktatószáma

-

az ügyintéző neve

4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: -

az irat tárgya

-

az esetleges hivatkozási szám

-

a mellékletek száma

5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k.”toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles” záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti. I/5. A képviselet szabályai 1. A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 2. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 3. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok meglétét. 4.

A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában - amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzathelyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak.

5. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 5.1 jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében -

tanulói jogviszonnyal

-

az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával,

-

munkáltatói jogkörrel összefüggésben

5.2 az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján 5.2.1

5.2.2

hivatalos ügyekben -

települési önkormányzatokkal való ügyintézés során

-

állami szervek, hatóságok és bíróság előtt

-

az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt

intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során -

a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel

így

a

-

más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal, gazdasági és civil szervezetekkel

-

az intézmény belső és külső partnereivel

-

az intézmény székhelye szerinti egyházakkal

-

munkavállalói érdekképviseleti szervekkel

nemzetiségi

5.3 sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra, 5.4 az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. 6. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat –tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. 7. Ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény vezetője és valamelyik vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. I/6. Az óvoda szervezeti felépítése, irányítása, vezetők közötti munkamegosztás Az óvoda dolgozóit – a Nkt. alapján meghatározott munkakörben – a fenntartó által jóváhagyott létszámban, az óvodavezető alkalmazza. Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Az óvodavezetőt a fenntartó nevezi ki, az alapító okiratban rögzített módon. Az óvoda dolgozói: Alkalmazotti közösség -

óvónők dajkák élelmezés vezető konyhai dolgozók

Nevelőtestület -

óvónők a nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak

Az óvodavezető Az óvoda élén a fenntartó által kinevezett óvodavezető áll. Felelős: -

az óvoda zavartalan, szakszerű és törvényes működéséért az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, a takarékos gazdálkodásért

-

a pedagógiai munkáért az óvoda ellenőrzési, és minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a gyermekbalesetek megelőzéséért a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezéséért (gyermek, alkalmazott) a továbbképzési program megvalósításáért a nevelőtestületi értekezletek, és alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítéséért, vezetéséért a döntések végrehajtásáért, ellenőrzéséért a nevelőmunka irányításáért, ellenőrzéséért a rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért beszámolási, információ-szolgáltatási feladatokért az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben való döntésért, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörébe.

Feladatai: -

a nevelőtestület vezetése az ésszerű, takarékos munkaerő-gazdálkodás, és helyettesítés rendjének kialakítása a nevelőmunka irányítása, megszervezése, ellenőrzése az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének kiépítése munkáltatói jogok gyakorlása továbbképzési terv készítése szabadságolási terv készítése, szabadság nyilvántartás az intézmény kapcsolatainak kiépítése, az intézmény képviselete külső szervek előtt a nevelőmunka ellenőrzési rendjének kialakítása kapcsolatot tart a társult önkormányzatok képviselőtestületeivel

Az óvodavezető helyettesítése megbízás alapján történik. Távollét esetén: -

a megbízott helyettes

Intézkedési jogkörük a gyermekek biztonságos megóvásával és az óvoda működésével összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető helyettes feladatai: Az óvodavezető elsőszámú helyettese. Az óvodavezető akadályoztatása esetén teljes felelősséggel gondoskodik az intézmény vezetéséről. Helyettesítési jogosítványa során munka-és közalkalmazotti jogviszonyt nem létesíthet, és nem szűntethet meg. Fegyelmi eljárást nem folytathat le, és fegyelmi büntetést nem szabhat ki. Kivéve, ha – az óvodavezető tartós távolléte esetén – ezen jogosítványok gyakorlására is felhatalmazza a helyi önkormányzati képviselő testület. Az óvodavezető a

helyettesével elkészített rend szerint tartózkodik az óvodában. Ha mindketten egy időben vannak távol az óvodától, akkor egy pedagógust kell megbízniuk a helyettesítéssel. Élelmezés vezető feladatai: -

biztosítja az óvoda szakmai tevékenységének pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, ellátási, fenntartási, feladatainak folyamatos vitelét az önkormányzattal közösen. irányítja a konyhai technikai dolgozók munkáját felelős az intézmény vagyon biztonságáért, ellátja a rendészi feladatokat vezeti a gazdasági nyilvántartást

Teljes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza.

II. Az óvodára vonatkozó előírások, adatok/ Működési szabályok II/1. A működés rendje, nyitva tartás, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az óvoda munkanapokon, hétfőtől – péntekig tartó időszakban reggel 06:30 órától 17:00 óráig tart nyitva. Nyitva tartás időtartama 10,30 óra. Eltérő óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvodai szünet elrendeléséhez a fenntartó engedélye szükséges. Az indokolt felújításokat és egyéb karbantartási munkálatokat lehetőleg a nyári szünet alatt kell elvégezni. A nyári takarítási szünet ügyeleti rendjét az óvodavezető határozza meg. A gyermekek fogadása óvónő jelenlétében reggel 06:30-tól délután 17:00 óráig történik. Az előfizetéses ebédek kiadása: 11:30-tól 13:30-ig tart. Az óvoda épületében, és kertjében – bérbeadás kivételével – szombaton, és vasárnap nem lehet tartózkodni. Az intézmény munkarendje: II/2. A nevelési év rendje: A nevelési év szeptember 01-től augusztus 31-ig tart. Az óvoda a fenntartó által jóváhagyott időpontban nyáron zárva tart. Erről a szülők minden év február 15-ig értesítést kapnak. A nevelési év rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti éves munkatervében. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten az alábbiakról dönt: -

a nevelő – oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai) óvoda szintű rendezvények és ünnepélyek időpontjáról, tartalmáról, felelősökről a nevelés nélküli munkanapok időpontjáról, és programjáról az éves munkaterv jóváhagyásáról (pedagógiai program, SZMSZ)

Az intézmény belső szabályzatait a szülők számára elérhetővé kell tenni. A tanév rendjét és a házirendet a szülőkkel az első értekezleten ismertetni kell. II/3. A nevelő – oktató munka rendje, időtartama:

Az óvoda 5 napos munkarenddel működik. A nevelő – oktató munka a foglalkozási rend szerint történik, a fenntartó által megállapított nyitva tartás ideje alatt a törvények figyelembe vételével. A foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben, az éves munkatervben meghatározottak szerint, a nevelőtestület javaslata alapján, az óvodavezető engedélyével. Az óvoda nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az óvoda nyitva tartása alatt intézkedésre jogosult személynek kell ott tartózkodnia: -

óvoda vezető, illetve a helyettese élelmezés vezető

A nevelés nélküli munkanapokról a szülőket 7 nappal előbb értesíteni kell. Erre nevelési évenként a törvény 5 napot biztosít. II/4. A közalkalmazottak munkarendje: A közoktatásban alkalmazottak körét a Kjt. 20. § - a, az alkalmazási feltételeket, és a munkavégzés szabályait a Kjt. III. fejezete rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kjt., a Nkt. és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályozza. II/5. Az óvodapedagógusok munkarendje: Az óvodapedagógusok jogait és kötelességét a Nkt. 62. – 63. § - a rögzíti. -

a pedagógiai program alapján az ismeretek, a tanagyag és a módszerek megválasztásának joga a helyi Pedagógiai Program és SZMSZ elkészítésében részt vegyen, gyakorolja a nevelőtestületet megillető jogokat szervezett továbbképzéseken való részvétel személyiségi jogainak tiszteletben tartása, nevelő – oktató tevékenységének értékelése, elismerése könyvtárak, múzeumok kedvezményes látogatása

Az óvodapedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, és az oktató –nevelő munkával, vagy a gyermekekkel összefüggő, a szakfeladatának ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus heti óraszáma : 40 óra A pedagógiai munkát segítő (dajka) heti munkaideje 40 óra. Pontos munkakörét az óvodavezető határozza meg. II/6. Technikai dolgozók munkarendje: A napi munkavégzés során, a napi 8 óra (heti 40 óra) teljes munkaidőn belül az étkezést biztosítani kell, amelynek legalább 20 percnek kell lennie, és a tényleges munkavégzést ezen időtartam alatt meg kell szakítani. Ezen időtartam alatt munkavégzés nem történik. A helyi sajátosságok figyelembe vételével (vannak otthoni étkezők is), ezen időtartam az intézmény egészére vonatkozóan 30 percben kerül meghatározásra. A Mt. szerint a munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része,

ezért ennek időtartamával a munkaidő meghosszabbodik, és ezen időszakra a Mt. alapján díjazás nem jár. A technikai dolgozók munkaidő nyilvántartást vezetnek a munkahelyen töltött időszak kezdetének, végének és az esetleges munkaidő közben – engedéllyel – történő eltávozás időpontjának pontos megjelölésével. A technikai dolgozók munkaidő beosztását a közvetlen felettes határozza meg, az 1. oldalon található hierarchia szerint. A beosztást legalább évente felül kell vizsgálni, szükség esetén módosítani. A vezető külön engedélyével esetenkénti időszakok és egyéb rendezvényprogramokon – munkaidő átszervezéssel – ledolgozhatóak, amennyiben az elvégzett munkáért a dolgozó külön juttatásban nem részesül. Amennyiben külön munkaidő beosztás a dolgozó munkaidejét külön nem szabályozza úgy a dolgozó munkaidő beosztása a következő: -

konyha esetében 06:30 – 15:00 óráig tart 30 perc ebédszünettel / munkaidő 8óra/nap előfizetéses ebéd 11:30 – 13:30-ig tart.

A takarítók egyéni időbeosztás szerint dolgoznak, amit a mindenkori takarítási rend tartalmaz. II/7. A létesítmények, és helyiségek használati rendje: Az óvoda létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az óvoda minden dolgozója felelős: -

a közösségi tulajdon védelméért az óvoda rendjéért, tisztaságának megőrzéséért az energia felhasználással való takarékoskodásért a tűz-és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért

A gyermek az intézmény létesítményeiben, helyiségeiben csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat. Az óvoda egyes helyiségeinek, létesítményeinek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az óvodavezető engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az irodahelyiséget, raktárakat zárni kell. Az épület riasztórendszerrel ellátott. A rendszer kódját az intézmény dolgozói ismerhetik, kívülállóknak azt nem adhatják ki. Hétvégén és egyéb ünnepnapokon a dolgozók csak hivatalos ügyben tartózkodhatnak az épületben. Az óvoda nyitása és zárása a biztonsági előírások betartásával történjék. Riasztás esetén a fenntartó által meghatározott előírások érvényesek. Az óvodához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerint tartózkodhatnak az épületben. Az intézmény helyiségében használatára vonatkozó előírások érvényesek: hittan oktatás szervezőire és bármilyen címen engedélyezett foglalkozásra. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi, és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. II/8. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeit és körülményeit.

A gyermeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvoda gazdasági ügyintézőjének jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. Az ügyintéző a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőhöz, illetve akadályoztatása esetén a vezető helyetteshez kíséri. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az ételmaradék elszállítása a konyhához tartozó bejáraton keresztül a megállapodás szerinti időpontban történik. A konyhában csak az oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az óvodapedagógusokkal történt egyeztetés alapján az óvodavezető állapítja meg. III. Ünnepek, megemlékezések rendje Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírnevének megőrzése, öregbítése az óvoda közösség minden tagjának joga, és kötelessége. A hagyomány ápolással kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az óvoda életét színesítik a népszokásokhoz kapcsolódó jeles napok, amelyek környékünkön élnek, és közel állnak a gyermekekhez. A csoporthagyományok bevezetését az óvoda vezetővel, és a szülőkkel egyeztetve a csoportok óvónői döntik el. -

szüret

-

mikulás

-

karácsony

-

farsang húsvét anyák napja évzáró/ballagás születésnapok gyermeknapi kirándulások

Megemlékezések: -

március 15

Az óvoda hétköznapi és ünnepi megjelenés-előírásai: A gyermekek az óvodában az évszaknak megfelelő ruhaviseletben tartózkodnak. Váltócipőt viselnek. A csoportokban a közösségért végzett tevékenység tisztségviselőinek – naposoknak napos kötény a megkülönböztető jel.

III/1. A gyermek távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A házirendben meghatározottak szerint történik. III/2. A térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések: A gyermekek napi háromszori étkezésének megszervezése, és biztosítása (szülői igénynek megfelelően ) az óvoda feladata. Az étkezések: -

tízórai

-

ebéd

-

uzsonna

Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónapban az előzetesen kijelölt napon és helyen, a fenntartó által meghatározottak alapján és meghatározott módon történik. A térítési és étkezési térítési díjakkal kapcsolatos észrevételeket az óvoda vezetőjével, vagy az általa megbízott személlyel lehet egyeztetni.

IV. Intézményi óvó-védő előírások IV/1. Az óvoda egészségvédelmi szabályai: Az ÁNTSZ és a HACCP által meghatározott szabályokat az óvoda működtetésének során szigorúan be kell tartani. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül az óvodából el kell vinnie. Addig az óvónő gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, esetleg orvosi ellátásáról. Gyógyszeres kezelés alatt álló, lábadozó gyermek a teljes felgyógyulásig közösségbe nem hozható. Az óvónő a gyermeknek gyógyszert nem adhat be, a gyógyszeres kezelést nem fejezheti be. Kivételt képeznek a krónikus betegségek (asztma, allergia). A gyermek betegsége után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. Fertőző betegségekről az óvodát azonnal értesíteni kell. A további fertőzések elkerülése végett fokozottan kell fertőtleníteni. A baleset megelőzésére és a balesetre vonatkozó rendszabályokat az óvoda Munka és Balesetvédelmi szabályzata tartalmazza. A baleseti és munkavédelmi oktatást minden év szeptember 15-ig meg kell tartani. Az óvodában dolgozóknak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük. Évente érvényesíteni ezeket. A dohányzásra vonatkozó szabályokat minden dolgozónak, és szülőnek kötelessége betartani. Ennek értelmében, az óvoda egész területén tilos a dohányzás. IV/2. Rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje: 1. Az óvodába járó gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését a körzeti illetékes orvos látja el. 2. A körzeti védőnő a gyermekeket rendszeresen megvizsgálja.

3. A szakorvosi- védőnői vizsgálatok, szűrések tapasztalatairól az óvodavezetésnek tájékoztatást adnak. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az óvoda lehetőségeinek függvényében megvalósíthatja. IV/3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: -

-

-

-

az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy az óvodás gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fenn áll, a szükséges intézkedéseket megtegye. minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzatot, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. minden évben az óvodásokkal és szüleikkel ismertetni kell a gyerekek biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. az óvodapedagógusok az óvodai ellátás időtartamában, valamint a vezetőjük által meghatározott egyéb időben kötelesek a rájuk bízott óvodás gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat betartatni. az óvónőknek a csoportjukba tartozó óvodás gyermekekkel ismertetni kell az egészségük, és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes óvodai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos, és az elvárható magatartásformákat. Az óvodapedagógusoknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben.: az óvodai év /szeptember 1/ megkezdésekor az első foglalkozáson, melynek során ismertetni kell: az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályokat a házirend balesetvédelmi előírásait a rendkívüli esemény /baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb./ bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét az óvodás gyermek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban óvodai kirándulások, túrák előtt rendkívüli események után a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia az óvodások figyelmét az óvodapedagógusoknak ismertetniük kell minden gyermekkel a gyakorlati, technikai jellegű feladat (pl. kézműves tevékenység), illetve foglalkozás vagy óvodán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, melyek a következők:

Az óvoda veszélyforrásai: 1. környezetben fellelhető veszélyes helyek 2. épületen belüli 3. foglalkozásokkal járó veszélyforrások Környezetben fellelhető veszélyforrások: a. az óvoda udvarán található, a terepből kiemelkedő tárgyak, pl. szabadtéri játékok, vízelvezetők, villámhárító földelése stb.

Épületen belüli: a. ajtók b. bejárati lépcsők c. elektromos berendezések: kapcsolószekrény, villanykapcsolók, dugaszoló aljzatok, a foglalkozások során használt eszközök Foglalkozásokkal járó veszélyforrások: a. kézműves jellegű foglalkozások b. kirándulások c. egyedi, alkalmankénti foglalatosságok -

az óvodás gyermekek számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a csoportnaplóba is be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek elsajátították-e a szükséges ismereteket. -

fokozottan balesetveszélyes foglalkozásokat vezető óvodapedagógusok baleset megelőzés feladatai a következők:

Az óvodai foglalkozásokat tartó óvodapedagógusok minden év indításakor kötelesek balesetvédelmi oktatást tartani az óvodások részére. Témája: -

-

tilos gyűrűt, nyakláncot, fém- vagy műanyag kitűzőket viselni a foglalkozás időtartama alatt. tilos a baleset veszélyessége miatt az óvodás gyermeknek rágógumizni. minden óvodás gyermeknek kötelessége a saját és a társai testi épségére vigyázni. hibás, sérült tornaszert, egyéb eszközt nem használhatnak, ha ilyennel találkozik, köteles jelenteni a foglalkozást vezető óvodapedagógusnak. a foglalkozást vezetőnek a foglalkozások előtt kötelessége meggyőződni arról, hogy a foglalkozás helye nem jelent-e baleseti forrást, továbbá a használandó szerek, eszközök épeke. az óvoda vezető az egészséges, és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. amennyiben az óvoda területén gyomirtó permetezést, növényvédelmi permetezést végeznek, az óvodásokat csak akkor szabad az érintett területre vinni, amikor a szer munkaegészségügyi várakozási ideje letelt.

IV/4. A gyermekek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend A gyermekek felügyeletét ellátó óvodapedagógusnak a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - az elsősegélynyújtásra kiképzett személy értesítése. Távolléte esetén a sérült gyereket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, illetőleg orvoshoz kell vinnie.

A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. - minden gyermeki balesetet, sérülést , rosszullétet azonnal jelezni kell az óvodavezetőnek. - Gyermekbaleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét a KIR rendszeren keresztül. A balesetet előírt nyomtatványon tartja nyilván, és haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermek baleseteket. - A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. - A gyermekbaleset kivizsgálásába, ha a szülői szervezet igényli, be kell vonni a szülők képviselőjét. - A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézményvezető feladata: - az intézmény egész területén a baleset veszélyforrásainak megszűntetése, kiküszöbölése - a balesetveszélyes eszközök megjavíttatása - a meglévő eszközök rendeltetésszerű használatának, a tisztítószerek megfelelő tárolásának ellenőrzése, - a dolgozók részére évi egy alkalommal, a belépő új dolgozónak a belépésekor munkavédelmi oktatást tart, amelyet munkavédelmi naplóban dokumentál. - Elsősegélydoboz helye: minden csoportszobában az ott dolgozók által ismert helyen. Óvodavezető feladata - Az intézmény csak megfelelőségi jellel ellátott udvari játékokat vásárolhat. - Biztonsági szabályok betartásának ellenőrzése - Szükséges esetben intézkedések megtétele a balesetveszély megszűntetése érdekében. A dajkai munkakörben dolgozók feladata - Munkaeszközeik rendeltetésszerű használata, a tisztító és higiéniai szerek szabályos tárolása, - csak jó állapotban lévő eszközt használhatnak, meghibásodás esetén kötelező a munkavégzés megszűntetése, az óvodavezető tájékoztatása (vasaló, porszívó), - bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelező az óvodavezető tájékoztatása.

V.A pedagógiai működés rendje V/1. A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok: A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt. 70. §-a, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 117. §-a határozza meg. A nevelőtestület döntését, javaslatát, és véleményét általában a munkaközösség előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes, és rendkívüli értekezletet tart. A

nevelőtestület rendes értekezletei a tanévnyitó, tanévzáró és nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. V/2. A helyettesítés rendje: Az óvoda vezetőjét- akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével –az óvodavezető helyettes végzi. Az óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább 2 hetes folyamatos távollét. Gazdálkodási, és pénzügyi kérdésekben az óvodavezető helyettesítését az élelmezés vezető látja el. Az óvodavezető, és helyettese egy idejű akadályoztatása esetén, az óvoda vezető által megbízott óvodapedagógus jogosult. V/3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: A nevelő munka belső ellenőrzése kiterjed a nevelőmunka egész területére, a foglalkozások és a foglalkozáson kívüli időre is. A nevelő munka belső ellenőrzésének megszervezését és hatékony működéséért az óvodavezető felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét, és ütemezését a nevelési évre elkészített ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a munkaközösség, és a szülői munkaközösség. V/4. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak -

óvodavezető óvodavezető-helyettes munkaközösség vezető munkaközösségi tagok külön megbízás szerint

Az óvodavezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az óvodában dolgozó élelmezés vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az óvodai élelmezés vezető ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A szakmai munkaközösség részt vesz a pedagógiai munkaellenőrzéséhez szükséges szakmai területek, és módszerek kidolgozásában, javaslata alapján készíti el az óvodavezető a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A szakmai munkaközösség vezető bekapcsolódik a kiemelt nevelési terület vizsgálatába. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a nevelési év során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérésére, munkájának segítése érdekében a csoportlátogatás során lehet felmérni a pedagógus nevelőmunkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. V/5. Az ellenőrzés módszerei: -

foglalkozások – foglalkozáson kívüli nevelőmunka látogatása írásos dokumentumok vizsgálata

-

a gyermek egyéni munkáinak vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban

Az ellenőrzés tapasztalatait az óvodapedagógusokkal egyénileg – szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egy idejű meghatározásával – a nevelőtestületi értekezleten, csoportmegbeszélésen összegezni, és értékelni kell. V/6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámoltatás rendje: A nevelőtestület a Nkt.-ben meghatározott jogköréből, valamint az EMMI rendelet alapján – a szakmai munkaközösségre ruházza: az óvodapedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

VI. Belső kapcsolatok VI/1. A vezetők és a SZMK közötti kapcsolattartás formái A szülői munkaközösség óvodaszintű képviselőjével az óvodavezető illetve a helyettese tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői mk. -nek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézmény vezető illetve a helyettese kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői mk. képviselőjét a nevelőtestület véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. A nevelőtestületi értekezletre történő meghívásról a SZMK esetén a nevelőtestület dönt. A szülői mk. megkeresésére az óvodavezető a szükséges információt, tájékoztatást köteles megadni, illetve a működéshez szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni. Az óvodavezető a szülői mk. vezetőjét rendszeresen tájékoztatja az óvodában folyó nevelő – oktató munkáról, a gyermekeket érintő kérdésekről. A csoportok szülői munkaközösségi tagjaival a csoportokat irányító óvodapedagógusok tartanak kapcsolatot. VI/2. Az óvoda szülői munkaközösség részére biztosított jogok: Az óvodai szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol. A Nkt. vonatkozó bekezdéséhez biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülői munkaközösség részére jogokat biztosít. Véleményezési joga van: -

a működési szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben a házirendben megfogalmazottakkal a szülőket anyagilag érintő ügyekben a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában

A szülői munkaközösség közreműködik a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzésében, amely óvodai döntés fizetési kötelezettséget von maga után / egyéb alapfeladatokon kívüli szolgáltatás./ VI/3. Szülői értekezletek, fogadóóra

A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az óvoda nevelői célkitűzéseiről, megnyerésük azok támogatására, továbbá az óvoda és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a szülők pedagógiai kultúrájának fejlesztése. A szülői értekezlet formáját, témáját, idejét a tanév rendjében kell rögzíteni. Erről az óvodavezető a szülői munkaközösség munkáját segítő pedagógusok a szülői munkaközösség tagjaival együttműködve gondoskodik. A tanév folyamán évi 2 alkalommal kerül sor összevont, illetve csoport szülői értekezletre, valamint az igény szerint rendkívüli értekezlet összehívására is sor kerülhet. Az óvodában dolgozó óvodapedagógusok a szülővel történt előre egyeztetett időpontban – nyitvatartási időn belül - bármikor, de legalább havonta egy alkalommal fogadóórát tartanak, kivételt képez, ha az adott hónapban az óvodai csoport szülői értekezletet tart. A fogadóóra időpontját a szülők számára jól látható helyen ki kell függeszteni az óvoda épületében. VI/4. Egyéb találkozások: -

nyílt napok nyilvános ünnepélyek szülői csoportlátogatások az óvónővel való előzetes egyeztetés alapján egy-egy nevelési kérdésben való egységes vélemény kialakítása céljából.

VI/5. Szülök részvétele az óvodai életben: A mindennapi életszervezésben való esetenkénti játszó délelőtt, délután évszakonként, egyéb programokba való bekapcsolódás – séta, kirándulás, munkahelyek látogatása, közös ünnep.

VII. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az óvodavezető, illetve a helyettese a feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervekkel. Az óvoda rendszeresen kapcsolatot tart az óvoda körzetéhez tartozó iskolával, közművelődési intézménnyel. Az iskolával való kapcsolat az átmenet és a nevelés folyamatosságát célozza elősegíteni, mely a kölcsönös látogatásokon túl, konzultációs beszélgetésre, tanácskozásra, esetenként konkrét pedagógiai témák megbeszélésére is kiterjed. A közművelődési intézményekkel / Nagyatádi Kulturális Központ / a kapcsolat a programok egyeztetésén túl a rendszeres látogatásban realizálódik. VII/1. Az óvoda külső kapcsolatrendszere: a. a Gyermekjóléti Szolgálattal . Amennyiben az óvodapedagógus a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársától. b. a védőnővel - egészségügyi szűrővizsgálatok /fejtetű-vizsgálat/. Évente fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt óvodásaink. c. a Somogyszobi Általános Iskolával való kapcsolat az átmenet, és a nevelés folyamatosságát célozza elősegíteni, mely a kölcsönös látogatásokon túl, konzultációs beszélgetésre, tanácskozásra, esetenként konkrét pedagógiai témák megbeszélésére is kiterjed.

d. a közművelődési intézményekkel ( Nagyatádi Kulturális Központ), a kapcsolat a programok egyeztetésén túl a rendszeres látogatásban realizálódik /színházlátogatás, kiállítás, stb./. e. Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal: nevelési tanácsadás, logopédiai fejlesztés, pszichológiai, iskolaérettségi, részképesség fejlettségi vizsgálatok, szakvélemények kiállítása stb.. f. Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégiummal (SNI - ellátás) g. Somogyszob Községi Önkormányzattal h. Somogyszob Községi Roma Önkormányzattal i. civil szervezetekkel az éves munkatervek, és felkérések alapján j. egyházakkal – hitoktatás esetén.

VIII. Rendkívüli esemény, természeti katasztrófa, bombariadó esetén Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A rendkívüli eseményről az intézményvezető értesíti a fenntartót. Az intézményvezető vagy az óvodavezető helyettes akadályoztatása (távolléte) esetén az éves munkatervben rögzített helyettesítési rend szerint ügyeletes vezetőnek kell eljárni, az óvodai csoportot érintő esetben, a csoportot vezető óvodapedagógust intézkedési kötelezettség terheli. Rendkívüli esemény ( bombariadó, tűz, természeti katasztrófa) esetén az épület kiürítése a tűzriadó terv szerinti útvonalon történik a rendőrség egyidejű értesítésével. a gyermekek a dolgozók vezetésével hagyják el az épületet. Az épületben senki sem maradhat, és a rendőrség érkezéséig oda senki nem léphet be. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az intézményvezető vagy akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt, a rendőrség egyidejű értesítése mellett. Évente legalább egy alkalommal (közös) tűz-és bombariadó próbát kell tartani, amit a csoportnaplóban dokumentálni kell. A bombariadóról és az egyéb rendkívüli eseményről, illetve a hozott intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a fenntartót. A gyermekek biztonságos, ideiglenes elhelyezéséről, a fenntartó egyidejű értesítése mellett, az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettes illetve akadályoztatásuk esetén az intézkedéssel megbízott személy gondoskodik. Amennyiben az intézmény csoportszobáiban a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket. A rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója gondoskodik a szülők kérésére a gyermekek felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről.

IX. Három év alatti gyermek felvétele az óvodába Az óvodai beíratás ideje minden év április 20-a és május 20-a között. a pontos idejét a helyileg szokásos módon és időben közzétesszük a jogszabályok alapján. A Somogyszob Községi Önkormányzat Somogyszobi Óvodájába felvehető az a felvételi körzetben lakó gyermek is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, az érintett településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

X. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról Az intézmény alapdokumentumait az intézmény valamennyi alkalmazottja, valamint a gyermekek szülei megtekinthetik nyomtatott formában az óvoda vezető irodájában nevelési időben, valamint Somogyszob Község hivatalos honlapján. Információ az alapdokumentumokról az óvodavezetőtől és az óvoda pedagógusaitól kérhető.

XI. Záró rendelkezések: A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, és jóváhagyása Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztés után a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta. Somogyszob, 2015. október 28.

……………………………………………….. óvodavezető

P.H.

A szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a szülői munkaközösség – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorol, melynek tényét a szülői munkaközösség vezetője tanúsítja. Somogyszob, 2015……………………………………………….

………………………………………………. Szmk-vezető

A szervezeti és működési szabályzatot Somogyszob Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a jogszabályban meghatározottak szerint elfogadta, amit Somogyszob Község Polgármestere aláírásával igazol. Somogyszob, 2015. ……………………………………………….

……………………………………………………. Somogyszob Község Polgármestere

P.H.

XII.MELLÉKLETEK

XII/1.MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK

1. Óvodavezető 2. Óvodavezető helyettes 3. Óvodapedagógus 4. dajka 5. Élelmezés vezető 6. Vezető szakácsnő 7. Szakácsnő 8. Konyhai kisegítő

ÓVODAVEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Munkavállaló neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Lakcíme: Munkavégzés helye: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Munkakör megnevezése: Vezetői megbízása:

Somogyszob Község Polgármestere óvodapedagógus magasabb vezetői megbízás (óvodavezető)

A közalkalmazott köteles a) munkahelyén, illetőleg az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkával tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást vagy helytelen megítélését ne idézze elő, d) munkáját személyesen ellátni, e) felelős a munkakörével és a vezetői megbízásával összefüggésben felmerülő feladatok elvégzéséért, a kapott utasítások és határidők figyelembevételével köteles ellátni az intézmény tevékenységében felmerülő állandó és időszakos feladatokat, f) kártérítési felelősség megállapítása esetén a reá vonatkozó szabályok szerint felel. Az intézmény irányításával, vezetésével kapcsolatos általános feladatok: 1. az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, külső szervek és szervezetek, valamint a képviselő-testület előtt az intézményt teljes jogkörrel képviseli, 2. felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, az Alapító Okiratban meghatározott feladatok ellátásáért, 3. biztosítja a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, a gyermekbalesetek megelőzését, 4. szakszerűen és hatékonyan vezeti a nevelőtestületet, 5. tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a nevelőmunkát, 6. felel az ellenőrzés, mérés, értékelés szakszerű működéséért, 7. biztosítja a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát, 8. felel a gyermekek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért ellátásáért 9. az óvodai élet minden területére kiterjedő ellenőrzési feladatainak eleget tesz, Személyzeti, munkáltatói feladatok: 1. a fenntartó által megállapított szempontok alapján végzi a létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, annak alapján a betöltetlen álláshelyekre jogszabályok alapján pályázatot hirdet és lebonyolítja a pályázati eljárást,

2. külön jogszabályban előírt feltételek szerint kinevezi az óvoda dolgozóit, gyakorolja az intézmény dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jogokat, 3. a nevelőtestület véleményezési jogkörének az SZMSZ előírásainak megfelelően megbízza a munkáját segítő vezetőket és felelősöket: vezetők: óvodavezető - helyettes megbízások: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős gyógytestnevelő egyéb dolgozók:dajka, élelmezésvezető 4. ellenőrzi a dogozók munkaviszonyával, közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos iratokat, a változások szerint módosítja és őrzi azokat, 5. elkészíti a dogozók munkaköri leírását, szükség szerint aktualizálja, 6. előkészíti az Intézményi Minőségirányítási Programban meghatározott minősítéseket, 7. elkészíti a dolgozók munkabeosztását, az összehangolt munkarendet kifüggeszti, 8. szabadság-nyilvántartást vezet, 9. támogatja a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését, elősegíti az újító és korszerű törekvések kibontakozását, 10. szükség esetén dönt a fegyelmi eljárás megindításáról, rendkívüli, esetenkénti feladatokat, megbízások ad ki. Pedagógiai feladatok: 1. az óvoda pedagógiai, szakmai irányítójaként megszervezi és figyelemmel kíséri a nevelőmunkát, 2. előkészíti és a nevelőtestület elé terjeszti a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó alábbi dokumentumokat: 1. Pedagógiai Program 2. SZMSZ 3. Éves Munkaterv 4. Házirend 5. Végzett munka elemzéséről, értékeléséről szóló jelentések 3. a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével megszervezi az óvodai csoportokat, 4. a munkaközösség vezetők javaslatai alapján jóváhagyja a nevelők tervező munkáját, csoport terveket, 5. összehangolja és jóváhagyja a csoportok napirendjét, 6. a foglalkozások rendszeres látogatásával, a nevelői munka a folyamatos megfigyelésével ellenőrzi a nevelőmunka színvonalának és eredményességének alakulását, 7. a nevelési program egyes elemeinek megvalósulását tervszerű és rendszeres belső és külső vizsgálatokkal is kontrollálja, ezen elemzések és tapasztalatok, valamint a vezetők és felelősök beszámolói alapján félévkor és tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott alkalmakkor külön is értékeli a nevelő-testület munkáját, az értékelést velük elfogadtatja, 8. gondoskodik a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséről, 9. biztosítja a nevelőtestületi döntések megfelelő előkészítését, 10. tervezi és szervezi az óvodai hagyományokhoz kötött ünnepek méltó megünneplését, 11. biztosítja az intézmény elérhetőségét, felelős vezetőinek nevét, az alapdokumentumainak megismerhetőségét a helyben szokásos módon, 12. tájékozódik, majd javaslatot tesz az - óvoda napi nyitvatartásához,

- nyári és téli szüneteltetéséhez, - nevelés nélküli munkanapok számának és tartamának megszervezéséhez, 13. segítséget nyújt a szülőknek a gyermekek elhelyezéséhez, 14. szorgalmazza a nevelési szempontból fokozott törődést igénylő (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek megfelelő foglalkoztatását szolgáló eljárásokat, 15. dönt az óvoda körzetén kívül lakó gyermekek felvételéről, átvételéről (csak kizárólag a településen lakó gyermekek esetében). Tanügy-igazgatási feladatok: 1. elkészíti az óvoda statisztikáját, 2. gondoskodik arról, hogy az óvodába érkező ügyiratokat naprakészen iktassák, a feladatokat megfelelő határidőn belül elintézzék, 3. biztosítja az irattár folyamatos vezetését, megszervezi az ügyiratok selejtezését, 4. megszervezi a gyermekek óvodai felvételét a fenntartó által kiírt időpontban, 5. felvételi és előjegyzési naplót vezet, 6. naprakészen vezeti az óvoda törzskönyvét, 7. ellenőrzi - az óvodába felvett gyermekek nyilvántartását, - a felvételi és mulasztási napló pontos vezetését, - az óvodai csoportnaplók naprakész vezetését, - tanköteles gyermekek hiányzásai esetén felszólítást küld az illetékes jegyzőnek, - az elköltöző tanköteles korú gyermeket nyomon követi és jelzi az új lakóhelynél, segítséget nyújt a gyermekek beiskolázásának megszervezésében, - a gyermekek beiskolázásához szakvéleményt ad, - szükség esetén szakvéleményt kér a pedagógiai szakszolgálattól. A gazdálkodással és az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyonnal összefüggő feladatok: - biztosítja az intézménygazdálkodásának szakszerűségét és törvényességét, - javaslatot tesz az intézmény költségvetésének előkészítésénél, - a fenntartó által elfogadott költségvetés alapján megteremti az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételeit, - gyakorolja az aláírási és utalványozási jogosultságokat, - a fenntartó felé fennálló tervezési, beszámolási és információszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, - gondosan őrzi és takarékos gazdálkodással gyarapítja az intézményi vagyont, - az intézmény felszerelését és eszközeit folyamatosan fejleszti, új eszközöket szerez be, - az intézmény felújításával, karbantartásával kapcsolatban javaslatot ad a fenntartónak - ellenőrzi a  vagyonnyilvántartást,  a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatást. - Felelős a  leltározásért,

 selejtezésért,  a nagyértékű gépek, eszközök tárolásáért - A fenntartóval közreműködik a címzett és célzott támogatásokra való pályázati eljárásban Kapcsolattartás: Közvetlen munkakapcsolatot tart fenn a telephelyvezetőkkel. Az intézményt érintő lényeges ügyről, eseményről egymást kölcsönösen tájékoztatják, intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét megóvják, közösen elkészített rend szerint tartózkodnak az egyes telephelyeken. Az óvodavezető szoros kapcsolatot tart az óvodán belül a szakmai munkaközösséggel. Óvodán kívül: - az óvodai szülői szervezettel, - óvoda érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával, - az általános iskolákkal, - az óvodát támogató helyi szervezetekkel, - a gyermekorvossal, - részt vesz a képviselő-testület ülésein, az illetékes szakmai bizottság nyilvános ülésein, községi ünnepségeken, - folyamatos kapcsolatot tart a jegyzővel, a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal illetékes köztisztviselőjével, - jelzi a fenntartónak az intézményben bekövetkezett rendkívüli eseteket, valamint szünet elrendelését, - szorgalmazza a szaktanácsadók bekapcsolódását az óvodán belül folyó fejlesztő innovációs munkába, - rendszeres kapcsolatban áll és együttműködik a pedagógiai szakmai szolgáltatást, ellenőrzést ellátó Intézetekkel, Helyettesítési rend: Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint történik. A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok ellátásának kötelezettsége 2013. január 1. napján lép hatályba, határozatlan időre szól, és akkor veszti érvényét, ha: 1. munkaköri feladat megváltozik, 2. a munkavégzés helye megváltozik, 3. a közalkalmazotti jogviszony megszűnik. A munkaköri leírás módosítását mind a munkáltató, mind a közalkalmazott kezdeményezheti. A módosítás az írásba foglalás és az aláírás napján lép hatályba, a korábbi munkaköri leírás ezzel hatályát veszti. Somogyszob,…………………….. ………………….. polgármester

Záradék: A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, tudomásul vettem, annak egy példányát átvettem. Tudomásul veszem, hogy a jelen munkaköri leírásban foglaltak megszegése esetén, amennyiben ebből eredendő kár következik be, kártérítési felelősséggel tartozom. Somogyszob,…………………….

…………………………….. óvodavezető (közalkalmazott)

ÓVODAVEZETŐ HELYETTES MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Heti munkaideje 40 óra -

ebből kötelező óraszáma 24 óra

FŐBB FELELŐSSÉGEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK



Tervezi, szervezi, irányítja a csoportjában folyó pedagógiai munkát (nevelési módszerek, szemléltető eszközök készítése).



Pedagógiai programnak az éves munkatervnek megfelelően önállóan és felelősséggel fejleszti az egyes gyermekeket és a csoportot.



Nevelőmunkájában érvényesíti a tehetséggondozást, felzárkóztatást, a másság elfogadtatását.



Biztonságos körülményeket teremt a gyermekek értelmi-testi-lelki fejlődéséhez.



Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok, fejlettségmérő lapok, egyéni fejlesztések, diagnózis és fejlesztési terv).



Megszervezi a helyettesítéseket



Szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket.



Előkészíti a munkatársi értekezleteket.



Ellátja a nevelési értekezletek szervezési feladatait.



Az óvodavezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában. KÜLÖNLEGES FELELŐSSÉGE



Az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel látja el a vezetői teendőket.



Folyamatosan figyelemmel kíséri a megjelenő jogszabályokat, valamint a pályázati kiírásokat



Aktívan részt vesz az éves tervben meghatározott munkában.

TERVEZÉS



Elkészíti a nyári szabadságtervet és munkarendet.



Megtervezi az óvoda nyári életét.



Nyilvántartást vezet a kiadott szabadságokról.



A költségvetés előtervezésénél egyeztet a csoportok óvodapedagógusaival.

BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE 

A gyermekek, a szülők, a dolgozók személyiségjogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben, a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el.

VAGYONI ÉRDEKELTSÉG



Leltári felelősséggel tartozik csoportjának berendezési tárgyaiért és eszközeiért.



Az óvoda kulcsaiért teljes felelősség terheli.

ELLENŐRZÉS



Részt vesz a csoportellenőrzéseken az ellenőrzési tervben foglaltak alapján.



Ellenőrzi a mulasztási naplókat.



Ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját.

KAPCSOLATOK



A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelői értekezleteken, legjobb tudása szerint törekszik a pedagógiai célok megvalósítására



Segíti a kezdő óvodapedagógust, újonnan belépő kollégát.



Az SZMK értekezletén részt vesz, jegyzőkönyvet vezet

MUNKAKÖRÜLMÉNYEK



Napi felkészüléséhez a nevelői szoba, a szakmai könyvtár és a szertár rendelkezésére áll.



Vezetői feladatok ellátásához, az iroda, telefon, számítógép, nyomtató rendelkezésére áll.

JÁRANDÓSÁG



Vezető helyettesi pótlék.



Magas szintű pedagógiai munkáért a bérmaradvány terhére jutalomban részesülhet.

Somogyszob,………………… …………………………………………. óvodavezető

A munkaköri leírás egy példányát átvettem.

Dátum:

Aláírás:

ÓVODAPEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Besorolási kategória: Heti munkaideje: 40 óra Kötelező óraszáma:32 óra Az óvodapedagógus közvetlen felettese az óvodavezető Az óvodapedagógus feladatai: 

Feladata a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően.  Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi Pedagógiai Program alapján végzi önállóan és felelősséggel.  A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet a vonatkozó jogszabályok határoznak meg.  Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében.  Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása.  Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit.  Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében! Alaptevékenysége: 





Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője. Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés). Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.



     

  

  

 

Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a személyiséglapon feljegyzést készít. A csoportszobában és a közös helyiségekben teremtsen esztétikus környezetet, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével! A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos, külső helyszínekről, kíséretről. A minőségfejlesztésben aktívan vegyen részt. Megfelelő felkészültséggel, felkérésre, vállaljon és végezzen a munkaközösségben feladatokat. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermeke fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. Gondoskodik a kulturált étkezés, a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról. A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok). Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alapítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni. Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem





 

kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.

Somogyszob,………………

…………………………………….. Óvodavezető A munkaköri leírás egy példányát átvettem.

Dátum:

Aláírás:

DAJKA MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Besorolási kategória: Heti munkaideje: 40 óra Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket,a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.

A dajka általános feladatai a gyermekcsoportokban: -

A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segítik a gyermekek gondozásában, öltöztetésében,a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében.

-

Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja, az edényeket étkezések után leszedi és a mosogatóba viszi.

-

A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket a gyermekek jelének figyelembevételével.

-

A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.

-

A játék és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik az óvónő útmutatásait követve.

-

Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.

-

Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.

-

Az óvodában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.

-

Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.

-

Tevékenyen részt vesz a minőségfejlesztés megvalósításában.

-

Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival.

-

Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.

-

Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.

-

Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.

-

A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.

-

A rábízott növények napi gondozásában részt vesz.

-

A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.

A dajka egyéb feladatai: -

Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja.

-

Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban.

-

A portalanítást elvégzi.

-

A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi.

-

A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja.

-

A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja a megbeszélt munkamegosztás szerint.

-

Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja.

-

Gondozza az óvoda udvarát, a homokozók környékét felsöpri, nyáron locsolja a poros udvarrészeket.

-

A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást.

Egyéb rendelkezések: -

Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

-

A munkabeosztás alapján –az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását.

-

A munkatársi értekezleten részt vesz.

-

A csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol.

-

Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét az óvoda vezetőjével.

-

Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.

-

A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.

-

Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője időnként megbízza.

-

Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

Somogyszob,…………………………….. …………………………………………… óvodavezető

A munkaköri leírás egy példányát átvettem.

Dátum:

Aláírás:

VEZETŐ SZAKÁCSNŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Munkakör megnevezése: vezető szakácsnő Besorolási kategória: Bérbesorolás: Közvetlen felettese:élelmezés vezető

A. főbb felelősségek és tevékenységek:

 átveszi a napi főzéshez szükséges anyagokat a raktárból az anyagkiszabási jegyzékben szereplő mennyiségben, és az átvételt aláírásával tanúsítja  az átvett anyagokat csak az előírásnak megfelelő célra használhatja fel  feladata az átvett nyersanyagok előkészítése és lefőzése az étlap szerint  felelős az étkezők részére az ebéd kiosztásáért  bármilyen okból megmaradó készleteit az étkezés befejezésekor az ellátottak számára "repetaként" fel kell kínálnia azonnali fogyasztásra, az esetleges maradék ételt meg kell semmisítenie ill. a moslékba öntenie  az ÁNTSZ- előírásoknak megfelelően minden ételféleségből ételmintát tesz félre, amit a lejártáig a hűtőszekrényben kell tárolnia  felelős a konyha mindenkori tisztaságáért, a higiéniai szabályok betartásáért és betartatásáért  köteles az előírások szerinti orvosi vizsgálatokat elvégeztetni az igazolásokat munkaideje teljes időtartama alatt magánál tartani  az intézményből nyersanyagot, tisztítószert, intézményi eszközt, anyagot szigorúan tilos kivinnie  a tavaszi, téli, nyári szünetek idején részt vesz az intézmény nagytakarításában  a raktár két kulccsal nyitható, melyből az egyik a vezető szakácsnőnél, a másik az óvodai gazdasági ügyintézőnél van, nyersanyagot csak ezen két személy együttesen hozhat ki  raktárkulcs csak igazgatói engedéllyel adható át más személynek  felel az ételek mennyiségéért és minőségéért  felel a raktárban tárolt élelmiszerek szavatosságáért, készletekért, készletek mennyiségéért Továbbá minden olyan feladatot köteles elvégezni - amennyiben az nem törvénysértő amivel az igazgató megbízza !

B. Különleges felelőssége:

Személyekért:

 feladata és felelőssége a konyhai dolgozók irányítása  közvetlenül felelős azért, hogy a főzés ideje alatt a beosztott dolgozók szakszerűen végezzék feladataikat Technikai döntések:

 felelős a gáz és villanykészülékek szabályszerű használatáért  azonnal jelzi a konyhai eszközök, berendezések meghibásodását a gazdasági ügyintéző felé Bizalmas információk kezelése:

a gyerekek, a szülők, a dolgozók személyiségjogait érintő információkat megőrzi egyéb esetben a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el

C. ellenőrzés:

 az óvodai gazdasági ügyintéző által kiadott általános irányelvek szerint dolgozik  a munka-, baleset-, tűz-, és egészségvédelmi óvórendszabályokat a konyhai dolgozókkal be kell tartatnia, ennek betartását folyamatosan ellenőrzi  naponta ellenőrzi a lejelentett étkezési létszámot és a valós étkezők számát D. kapcsolatok:

 napi kapcsolatban van az óvodai gazdasági ügyintézővel és a társintézmény-vezetővel E. munkakörülmények:

 öltözőszekrény biztosított F. járandóság:

 bérbesorolás szerinti fizetés, 13. havi illetmény

Somogyszob,…………………………………..

………………………………………… Óvodavezető

A munkaköri leírás egy példányát átvettem átvettem:

Dátum:

Aláírás:

SZAKÁCSNŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkakör megnevezése: szakácsnő Besorolási kategória: Bérbesorolás: Közvetlen felettese: vezető szakácsnő A. főbb felelősségek és tevékenységek:          

az átvett anyagokat csak az előírásnak megfelelő célra használhatja fel feladata az átvett nyersanyagok előkészítése és lefőzése az étlap szerint felelős az étkezők részére az ebéd kiosztásáért bármilyen okból megmaradó készleteit az étkezés befejezésekor az ellátottak számára "repetaként" fel kell kínálnia azonnali fogyasztásra, az esetleges maradék ételt meg kell semmisítenie ill. a moslékba öntenie felelős a konyha mindenkori tisztaságáért, a higiéniai szabályok betartásáért köteles az előírások szerinti orvosi vizsgálatokat elvégeztetni az igazolásokat munkaideje teljes időtartama alatt magánál tartani az intézményből nyersanyagot, tisztítószert, intézményi eszközt, anyagot szigorúan tilos kivinnie a tavaszi, téli, nyári szünetek idején részt vesz az intézmény nagytakarításában felel az ételek mennyiségéért és minőségéért felel a rábízott főzési, mosogatási és más konyhai feladat maradéktalan elvégzéséért

Továbbá minden olyan feladatot köteles elvégezni - amennyiben az nem törvénysértő amivel az igazgató megbízza ! B. Különleges felelőssége: Személyekért:  közvetlenül felelős azért, hogy a főzés ideje alatt szakszerűen lássa el a rábízott feladatot Technikai döntések:  azonnal jelzi a konyhai eszközök, berendezések meghibásodását a vezető szakácsnő felé

Bizalmas információk kezelése: a gyerekek, a szülők, a dolgozók személyiségjogait érintő információkat megőrzi egyéb esetben a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el C. ellenőrzés:  a vezető szakácsnő és az óvodai gazdasági ügyintéző által kiadott általános irányelvek szerint dolgozik  a munka-, baleset-, tűz-, és egészségvédelmi óvórendszabályokat be kell tartania D. kapcsolatok:  napi kapcsolatban van az óvodai gazdasági ügyintézővel E. munkakörülmények:  öltözőszekrény biztosított F. járandóság:  bérbesorolás szerinti fizetés, 13. havi illetmény Somogyszob,……………………………….

…………………………………………… Óvodavezető

A munkaköri leírás egy példányát átvettem:

Dátum:

Aláírás:

SOMOGYSZOBI ÓVODA IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

ÉRVÉNYES: 2013. ÁPRILIS 01-TŐL

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Értelmezések 3. Az iratkezelés felügyelete 4. Iktatókönyv 5. Küldemények átvétele, felbontása, érkeztetése, iktatása és továbbítása 5.1. Küldemények átvétele 5.1.1. Átvételi jogosultság 5.1.2. A küldemény ellenőrzése átvételkor 5.1.3. Az átvétel igazolása 5.1.4. Sérült küldemény kezelése 5.1.5. Határidős küldemény 5.1.6. Téves címzés 5.1.7. Tévesen átvett küldemény 5.1.8. Elektronikus küldemény 5.2. Küldemények szétosztása 5.2.1. Iratkölcsönzés 6. Adatvédelem 7. Selejtezés 8. Irattári terv 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 10. Megismerési nyilatkozat

1. Bevezetés

A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló szabályának 7 §- a rendelkezik az intézmények ügyintézéséről, iratkezeléséről és tanügyi nyilvántartások kezeléséről. A 4. számú melléklet tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, a tanügyi nyilvántartásokat és a nevelési-oktatási intézmény irattári tervét, valamint az ügyintézés és az iratkezelés módját. A 335/2005. (XII. 29.) kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről rendelkezik.

2. Értelmezések



Érkeztetés: Az érkezett küldemény, azonosítóval történő ellátása és adatainak

nyilvántartásba vétele.  Feladatkör:

Azoknak a feladatoknak az összessége, amelyet a szerv vagy személy végez az

ügyintézési folyamat során.  Hatáskör: Az ügyintézés feladatkörének pontos körülhatárolása, azoknak az ügyeknek az összessége, amelyekben a szerv jogosult intézkedni.  Iktatás: Az irat iktatószámmal történő nyilvántartásba vétele az érkeztetést vagy a keltezést követően.  Iktatókönyv: Olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik.  Iktatószám: Olyan egyedi azonosító, amellyel a szerv látja el az iktatandó iratot.  Irat: Minden olyan szöveg, számsor, amely a szerv működésével, tevékenységével kapcsolatban keletkezett.  Iratkezelés:

Az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését, megőrzését, selejtezését

együttesen magába foglaló tevékenység.  Iratkezelési szabályzat: Írásbeli ügyintézésre vonatkozó szabályok összessége.  Küldemény: láttak el.

Az irat, kivéve a reklám és sajtótermék, amelyet kézbesítés céljából címzéssel

 Másolat: Valamely eredeti iratról, keletkezése után készített példány, amely lehet egyszerű és hitelesített záradékkal ellátott is.  Melléklet: Valamely irat szerves része, tartozéka, attól elválaszthatatlan része.  Selejtezés: Az iratoknak az irattári tervben szereplő őrzési idő lejártát követően történő megsemmisítésének előkészítése.  Ügyintézés:

Valamely szerv vagy személy tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek

ellátása, eközben felmerülő munkamozzanatok sora.  Ügyintéző: Az ügyek érdemi intézését végző személy, előadó, aki az ügyet döntésre előkészíti.  Ügykezelő: Az iratkezelési feladatokat végző személy.  Ügykör: A szerv vagy személy hatásköre. 

Ügyvitel: Az ügyintézés összessége a szolgáltatások teljesítését foglalja magába.

3. Az iratkezelés felügyelete

Az iratkezelés felügyeletével a gazdasági vezető van megbízva, aki felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak. Meg kell határoznia azt a személyt, aki bizonyos ügykörben, feladatkörben az ügyvitelt, iratkezelést ellátja. Az intézményeknél ezt a jogkört a munkaköri leírás tartalmazza.

4. Iktatókönyv

Kézi iktatás céljára minden évben újonnan nyitott, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet kell használni. Iktatókönyvben javítani csak áthúzással lehet, hogy az eredeti bejegyzés is olvasható maradjon. A javítást kézjeggyel kell ellátni.

Az iktatószám minden évben az 1. sorszámmal kezdődik és perjelzéssel az évszámot is meg kell jelölni. Az iktatókönyvön belül az iktatószámokat folyamatos, zárt, emelkedő sorszámos rendszerben kell kiadni és nyilvántartani. Az iktató, vagy érkeztető bélyegző lenyomata az érkezett felirat és a dátum megjelölése.

Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az utolsó irat iktatása után le kell zárni. Az iratkezelés rendszerét csak a naptári év kezdetén lehet megváltoztatni.

5. Küldemények átvétele, felbontása, érkeztetése, iktatása és továbbítása

A beérkezett, illetve a szervezeti egységnél keletkezett iratokat iktatással kell nyilvántartani. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát és az irattári tételszámot. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. Az iratokat minden esetben úgy kell iktatni, hogy azt előadója, tárgya, irat száma vagy más azonosítója szerint visszakereshető legyen. Valamennyi beérkezett küldeményt, kivéve azokat, amelyek névre szóló, illetve magánküldemények, a feladattal megbízott személy bonthatja fel, és látja el érkeztető bélyegzővel, vonatkozik ez az intézményektől érkező és külső postai küldeményekre is.

Külön szabályozás szerint kell kezelni a számlákat, melyeket a számlakönyvbe való bejegyzéssel kerülnek iktatásra. A számlákat a posta átvevő látja el dátummal ellátott bélyegzővel, valamint ő vezeti be a számlakönyvbe.

Faxon, e-mail-en érkezett irat esetén gondoskodni kell egy időtálló másolat készítéséről. Másolatban érkezett irat esetén, a másolatot eredeti iratként kell kezelni. Mindkét esetben az iratkezeléséről az általános rendelkezések az irányadók.

A nem papír alapú (CD, magnószalag, floppylemez) elektronikus adathordozón érkezett vagy küldött iratokat csak papíralapú kísérőlappal lehet küldeni vagy átvenni. Kezelése a papír alapúakkal megegyező, de az iktatókönyvbe be kell jegyezni az irat jellegét és tárolási helyét.

A küldeményen fel kell tüntetni:



a címzés adatait,



az irat tárgyát,



fájlnevét, típusát.

Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt, vagy egyéb értéket tartalmaz, a küldemény értékét fel kell tüntetni az iraton és átvételi elismervény ellenében át kell adni a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak. Az átvételi elismervényt az irathoz kell csatolni.

A küldemény borítékját az irathoz kell csatolni amennyiben: 

az ügyirat, vagy számla benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik



a beküldő nevét, címét csak a borítékról lehet megállapítani



a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett.

Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból kiderüljön: 

a beérkezés ideje,



az iktatószám,



az iktatás időpontja,



adathordozó típusa,



a küldő adatai,



a címzett adatai,



az ügyintéző neve,



az irat tárgya,



kezelési feljegyzések,



az irat holléte.

Nem kell iktatni: 

tájékoztatót,



reklámcélú küldeményt,



közlönyöket, folyóiratokat, sajtóterméket,



visszaérkezett tértivevényt,



nyugtát, számlát, számlakivonatot.

Soron kívül kell iktatni és továbbítani a sürgős jelzéssel ellátott vagy határidős iratokat. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.

Nem kell az irattárba helyezni azokat az iratokat, amelyről az ügyintéző külön nyilvántartást vezet, illetve személyiségi jogokat sértene, vagy munkabérrel kapcsolatos adatokat tartalmaz. Ebben az esetben is el kell látni iktatószámmal és az iktatókönyvben, fel kell jegyezni az ügyintéző nevét, ahol az irat fellelhető.

5.1. Küldemények átvétele

Az iratkezelési szabályzat határozza meg a beérkezett irat, levél, távirat, fax, csomag átvételére való jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos teendőket. Az átvétellel kapcsolatos teendők a küldemény érkezésének módja szerinti bontásban is meghatározható.

5.1.1. Átvételi jogosultság

A küldemény átvételére jogosult: 

a címzett vagy a feladatkörrel írásban megbízott személy.

5.1.2. A küldemény ellenőrzése átvételkor

A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni: 

a címzés alapján az átvételi jogosultságot



az iratot tartalmazó boríték sértetlenségét

Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz.

5.1.3. Az átvétel igazolása

Az átvevő az okmányon az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy kézbesítő útján nyújtja be az átvételt iktató, vagy postakönyvben igazolni kell.

5.1.4. Sérült küldemény kezelése

Sérült küldemény átvétele esetén, az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratról azonnal értesíteni kell a küldemény feladóját. Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a "sérülten érkezett", illetőleg a "felbontva érkezett" megjegyzést, az érkezés keltét, és aláírásával igazolja azt. A megállapíthatóan hiányzó iratról vagy mellékletről a feladót értesíteni kell.

5.1.5. Határidős küldemény

A gyors elintézést igénylő, azonnali vagy sürgős jelzésű küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez,

illetve

azt

szignálásra

jogosultnak

5.1.6. Téves címzés

soron

kívül

be

kell

mutatni.

Téves címzés, vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzettnek, ha ez nem lehetséges vissza kell postázni a feladónak. Ha ez nem állapítható meg, iktatni, irattárazni és meghatározott idő után selejtezni kell.

5.1.7. Tévesen átvett küldemény

A felbontó a felbontás tényét a dátum megjelölésével köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról.

5.1.8. Elektronikus küldemény

Kezelése megegyezik a normál küldeményekkel, azzal a különbséggel, hogy a beérkezett küldeményt kinyomtatás után át kell adni iktatásra, az ezzel megbízott személynek, kimenő küldemény esetén a megérkezés tényét igazoló dokumentumot is mellé kell csatolni.

5.2. Küldemények szétosztása

Az iratokat úgy kell átadni az ügyintézőnek és ügykezelőnek, hogy a posta átvevőjének és átadójának a személye és az átadás, átvétel időpontja postakönyvben megállapítható legyen.

5.2.1. Iratkölcsönzés

Az irattárból kiadott iratról másolatot kell készíteni és a kiadó, átvevő aláírásával annak tényét és idejét igazolni kell. Az irat visszahelyezéséig ennek a feljegyzésnek az eredeti irat helyén fellelhetőnek kell lenni.

6. Adatvédelem

Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet, a kéretlen elektronikus

üzenetek

elleni

védekezést

is.

Biztosítani

kell

az

illetéktelen

hozzáférés

megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. Az ezzel kapcsolatos védekezés, minden esetben az ügykezelő és ügyintéző feladata és felelőssége, a munkaköri leírásban szereplő ügykörével megegyezően.

7. Selejtezés

Az iratok selejtezését csak az azok tartalmi jelentőségét ismerő személy irányításával lehet végezni az őrzési idő leteltével. A selejtezés időpontját a nyilvántartásba fel kell jegyezni. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a nevelésioktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni.

Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik a feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét - az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást - a nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak. 8. Irattári terv

Tárgykör megnevezése

Megőrzési idő

IGAZGATÁSI ÜGYEK Alapítással, módosítással kapcsolatos ügyek

Nem selejtezhető

Megszűnéssel kapcsolatos ügyek

Nem selejtezhető

Szabályzatok

Nem selejtezhető

Kártérítési, kötbér, szabálysértési ügyek

10 év

APEH vizsgálati ügyek

Nem selejtezhető

Belső ellenőrzési ügyek

10 év

Vagyonvédelmi ügyek

15 év

Munka- és tűzvédelmi ügyek

15 év

Számítástechnikai ügyek

15 év

Postai, távközlési ügyek

10 év

Bélyegzőbeszerzés, nyilvántartás ügyek

Nem selejtezhető

Iktatókönyv, tárgymutató

Nem selejtezhető

Iratátadási, selejtezési jegyzőkönyvek

Nem selejtezhető

PÁLYÁZATI ÜGYEK Pályázatok pénzügyi elszámolása

Nem selejtezhető

PÉNZÜGY Számlavezető pénzintézet, aláírás bejelentés

Nem selejtezhető

Bankszámlakivonatok

20 év

Pénztár és bank bizonylatok, jelentések

20 év

Bevételek beszedésével kapcsolatos ügyek

20 év

Intézmények évenkénti költségvetése

20 év

Beruházás, beszerzési ügyek

10 év

Reprezentációs ügyek

5 év

Adóbevallások

20 év

Tárgykör megnevezése

Megőrzési idő

SZÁMVITELI ÜGYEK Számlarend

20 év

Számviteli bizonylatok

20 év

Főkönyvi kivonatok

20 év

Számviteli mérleg, beszámolás

Nem selejtezhető

Leltárak

15 év

Statisztikai adatszolgáltatások

15 év

MUNKAÜGYEK Munkaügyek-, megbízási szerződések

Nem selejtezhető

Bér megállapítási ügyek

20 év

Munkarendi ügyek

10 év

Betegség, szabadság ügyek

10 év

Nyugdíjazási ügyek

20 év

Egyéb személyi, munkaügyi ügyek

10 év

EGYÉB ÜGYEK Beérkezett levelek, telefaxok

20 év

Kimenő levelek, telefaxok

20 év

Egyéb az előbbiekbe nem sorolható ügyek

5 év

9. Záró rendelkezések

Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.

Somogyszob, 2013.04.01.

………………………………………………….. költségvetési szerv vezetője

10. Megismerési nyilatkozat

A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

Név

Beosztás

Kelt

Aláírás

SOMOGYSZOBI ÓVODA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

1. Általános rendelkezések Az adatkezelési szabályzat célja az alkalmazottak valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.

2. A szabályzat alapját képező jogszabályok:  a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv.,  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.,  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.,  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 3. A szabályzat hatálya: 4.

A szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, minden közalkalmazottjára, továbbá az óvoda gyermekeire.

5.

E szabályzat szerint kell ellátni a  a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés). valamint  a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekekről szóló adatkezelés).

6.

E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

1.2. Közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés

1.2.1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért 1.2.1.1. Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelős:  az óvoda vezetője,  a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében. 1.2.1.2 Az intézmény vezetője felelős közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, ill. e követelmények ellenőrzéséért.

1.2.1.3. Az intézményvezető felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért.

1.2.1.4. Az óvodavezető felelős azért, hogy a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák.

1.3. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai

1.3.1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben nyilvántartott adatokat kell nyilvántartani, ezért az alkalmazottak adatai nyilvántartásának vezetése nyomtatványon történik. 1.3.2. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 1.3.3. A közoktatásról szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utaltan az óvodavezető végzi.

1.4. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai

1.4.1. Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az óvodavezető végzi. 1.4.2.A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat, Somogyszob Község Önkormányzata látja el.

1.5. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása

1.5.1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás esetleges számítógépes vezetésekor papír alapú adatlapot nem kell vezetni. Kivétel a közalkalmazott:  adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát,  áthelyezéskor,  közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén,  a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed 1.5.1. Az 5.1. alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni. 1.5.2. A közalkalmazott személyi anyagát, az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével, kiadni nem lehet. 1.5.3. A közalkalmazott alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatási törvényben felsorolt adatok továbbíthatók a közoktatási törvényben, ill. Kjt.-ben meghatározottaknak. 1.5.4. Az adattovábbítás a ktv. és a Kjt-ben felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet, illetve e -mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon közvetve zárt borítékban vagy személyesen.

1.5.5. Az adattovábbítás az óvodavezető aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a gazdasági vezető irányítja.

1.6. A közalkalmazott jogai és kötelességei: 1.6.1. A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti az adatai helyesbítését, javítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiban történt betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 1.6.2. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és javítását, a nyilvántartást az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 1.6.3. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

1.7. Személyi irat 1.7.1. Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását, kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 1.7.2. A közalkalmazotti álláshelyre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 1.7.3. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolhatók:  a személyi anyag iratai,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,

 a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás),  a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 1.7.4. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatvédelemről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

1.8. A személyi irat kezelése 1.8.1. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, a körjegyzőségen a személyzeti ügyintéző, valamint az óvodában az óvodavezető feladata. 1.8.2. A személyi iratokba a Kjt. 83/d §-ában felsoroltak jogosultak betekinteni. Más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr). 1.8.3. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 11/1994.(VI.18.) MKM rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 1.8.4. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását, kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amelynek azt megküldte. 1.8.5. A személyi anyag tartalma:  a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai,  a pályázat vagy szakmai önéletrajz,  erkölcsi bizonyítvány,  az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,  a továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata,

        

iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, kinevezés és annak módosítása, vezetői megbízás és annak visszavonása, címadományozás, a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, teljesítményértékelés, közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, a közalkalmazotti igazolás másolata.

1.8.6. Az 1.8.5. pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. Tárolási helye: Somogyszobi Óvoda, az óvodavezetői iroda. 1.8.7. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást vezető összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a személyi anyagban személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 1.8.8. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően, csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat kezelésének időpontját is. 1.8.9. A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot kell tartalmaznia, amelyben jelölni kell a személyi anyagba betekintés időpontját, jogosultságának személyét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 1.8.10. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt.-ben felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatról szóló törvény idevonatkozó §-át.

1.8.11. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezés előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. 1.8.12. A személyi anyagot – kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől ötven évig meg kell őrizni.

2. A gyermekek adatainak kezelése és továbbítása

2.1. Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért

2.1.1. Az intézmény vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e szabályzat előírásainak, megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért.

2.1.2. Az óvodavezető felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségért.

2.1.3. Az óvodapedagógusok, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az óvodavezető a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatukért tartoznak felelősséggel.

2.2. A nyilvántartható és kezelhető gyermekekről szóló adatok

2.2.1. A gyermekek személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, óvoda-egészségügyi céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

2.2.2. Azokat az adatokat kell és lehet nyilvántartani, amelyeket a ktv. 2.sz melléklete felsorol.

2.2.3. A gyermekekről szóló adatokat a ktv. 2 sz. mellékletében felsorolt helyekre továbbíthatók. 2.3.

Az adatkezelés és a továbbítás rendje

2.3.1. a gyermekekről szóló adatkezelésre és továbbításra jogosultak:  óvodavezető,  csoportokban dolgozó óvodapedagógusok,  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

2.3.2. Az óvodavezető feladata a gyermekek nyilvántartásra szolgáló beírási napló vezetése. A beírási naplót és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személyeknek biztosítja. 2.3.3. Az óvodapedagógusok vezetik a csoportnaplót, felvételi és mulasztási naplót, valamint az egyéni fejlesztési naplót. A csoportnaplók, felvételi és mulasztási naplók, beírási naplók őrzésére az óvodavezetői iroda szekrénye szolgál.

2.3.4. Az óvodavezető kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. 2.3.5. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekre vonatkozó adatokat, és előkészíti a családvédelemmel foglalkozó intézmények, a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek a gyermekek veszélyeztetettségének feltárására, megszüntetésére írt adattovábbításra vonatkozó adatokat. 2.3.6. Az óvoda vezetője adhatja ki a következő adattovábbításról szóló iratokat: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat. 2.3.7. Az óvodavezető adja ki a kötelező adattovábbításról szóló iratokat: pedagógiai szakszolgálat, családvédelemmel, gyerekés ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, továbbá a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett óvoda számára. 2.3.8. Az óvodavezető adja ki az óvoda – egészségügyi feladatot ellátó intézménynek szükséges adatokat. 2.3.9. Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető határoz.

2.3.10. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzés időt. 2.3.11. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása

már nem tartozik a ktv.-ben és e szabályzat 2.2.1. pontjában írt célok körébe.

2.4.

Titoktartási kötelezettség

2.4.1. Az óvoda minden pedagógusát, dajkát, továbbá, akik esetenként közreműködnek a tanuló felügyeletének ellátásában hivatásánál fogva, harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 2.4.2. A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a tanulók érdekét. 2.4.3. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotára) vonatkozik, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közráhatásra vezethető vissza. 2.4.4. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közötti, a gyermek fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 2.4.5. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az óvoda vezetője kezdeményezheti írásban.

2.4.6. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak a ktv. 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 2.4.7. A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetőek.

3. Záró rendelkezések 3.1. A jóváhagyott adatkezelési szabályzat egy példányát az irattárban, az óvodavezető irodájában és a nevelői szobában hozzáférhető szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről, s a közalkalmazotti alapnyilvántartásról az óvoda vezetője ad tájékoztatást.

3.2. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 2. számú mellékletét képező adatkezelési szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása után a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé.

A Szabályzathoz a Közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörei című melléklet és az értelmező rendelkezéseket tartalmazó Függelék kapcsolódik.

Somogyszob, 2015.08.28.

Anderné Fedor Henriette óvodavezető

F Ü G G E L É K

Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége.

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi.

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása, vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hangvagy képfelvétel készítése, valamint a személyazonosításra alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.

Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.

Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.

Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges.

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallási vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.

Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt-közvetlenül vagy közvetve- név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörei Kjt. 5. sz. melléklete szerint

I. Adatkör A közalkalmazott  -

neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve TAJ-száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II. Adatkör A közalkalmazott  legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) : oklevelet, bizonyítványt kiállító intézmény megnevezése, az oklevél, bizonyítvány száma, kelte  szakképzettségei * megnevezése * a szakképzettséget, szakképesítést tanúsító oklevelet, bizonyítványt kiállító intézmény neve * az oklevél, bizonyítvány száma, kelte a. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett * bizonyítványt kiállító vizsgaközpont megnevezése, megnevezése

szakképesítés

* a bizonyítvány száma, kelte b. tudományos fokozata c. idegennyelv-ismerete III. Adatkör A közalkalmazott korábbi munkaviszonyaiban töltött időtartamai A Kjt. 87/A §-a alapján

1. 2. 3. 4. 5.

a munkahely megnevezése a munkaviszony kezdete a munkaviszony megszűnése az eltöltött időtartam a megszűnés módja

A Somogyszobi Óvoda Szervezeti és működési szabályzata

IV. Adatkör A közalkalmazott

a. közalkalmazotti jogviszonyának kezdete b. a besoroláshoz c. a jubileumi jutalomhoz d. felmentési időhöz e. a végkielégítéshez f. állampolgársága g. a jogviszony létesítéséhez szükséges erkölcsi bizonyítvány száma, kelte h. a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok V. Adatkör  a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele  e szervnél a jogviszony kezdete  a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR-száma  címadományozás, jutalmazás, a kitüntetés adatai  a minősítések időpontja és tartalma  hatályos fegyelmi büntetése VI. Adatkör

- személyi juttatások VII. Adatkör

- a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama

0

A Somogyszobi Óvoda Szervezeti és működési szabályzata

VII. Adatkör

- a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint - a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai X. Adatkör

- a közalkalmazott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [erről a Kjt. 41. § (1)-(2) bekezdés szól].

Alapnyilvántartó Kjt. 83/B. § (1) A munkáltató a közalkalmazottról az e törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közalkalmazotti alapnyilvántartás). Az 5. számú mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. (2) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 83/C. § (1) A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. (2) A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. 83/D. § A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba - az érintetten kívül - a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: a) a közalkalmazott felettese, b) a minősítést végző vezető, 1

A Somogyszobi Óvoda Szervezeti és működési szabályzata

c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, d) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, e) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, f) a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, g) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, h) az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

2