Szervezeti és Működési Szabályzata

A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Szervezeti és Működési Szabályzata

2015. augusztus 31. 1

Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 5 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 5 1.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) személyi és időbeli hatálya 6 1.3 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 6 1.4 Az intézményi működés rendjét meghatározó dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok 6 2. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 7 Az intézmény adatai 7 Az intézményi működés alapdokumentumai 9 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 9 3.1 Az intézményvezető és feladatköre 9 3.2 A vezetési feladatok megvalósítása 10 3.3 A vezető helyettesítési rendje 10 3.4 Az intézmény vezetősége 11 4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSAOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 11 4.1 Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai 11 4.2 Az intézményi közösségek jogai 12 4.3 Az alkalmazotti közösség 12 4.4 A szülői közösségek 13 4.5 A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje 15 4.6 A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje 16 4.7 A diák- önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje 17 4.8 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása 17 4.9 Alkalmazotti juttatások (amennyiben a fenntartó biztosítja a megfelelő forrást) 19 4.10 A tagintézménnyel, intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje 18 4.11 Az intézményen kívüli kapcsolattartás 19 5. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 19 5.1 Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei 19 5.2 A nevelőtestület értekezletei 20 5.3 A nevelőtestület döntései, határozatai 20 5.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje 20 5.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 21 5.6 A pedagógiai munka, belső ellenőrzésének rendje 23 6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 24 6.1 A tanév rendje 24 6.2 Az intézmény nyitva tartása 25 6.3 Az intézmény ügyeleti rendszabályai 25 6.4 Az intézmény védő- óvó előírásai 26 6.5 A dohányzás intézményi szabályai 26 6.6 A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 27 6.7 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló balesetek esetén 27

2

6.8 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 28 6.9 A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama 30 6.10 Az étkezés rendje 31 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 32 7.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával 32 7.2 A közalkalmazottak munkarendje 32 7.3 A pedagógusok munkarendje 32 7.3.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése 33 7.3.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok 33 7.3.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok 34 7.3.1.3 Az intézményben, illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása 35 7.4 A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 35 7.5 A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje 36 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 37 8.1 A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja 37 8.2 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai 37 9. A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA 39 9.1 A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei 39 9.2 A tanuló jogai és kötelességei 39 9.3 A tanulók jutalmazásának elvei 39 9.4 A jutalmazás, büntetés formái 40 9.5 Fegyelmi eljárás 41 9.5.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 41 9.5.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 41 9.6 A tanulói hiányzás igazolása 43 9.6.1 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése 43 9.6.2 Tájékoztatás, tanköteles tanuló esetében 43 9.6.3 Szociális juttatások gyermekek számára 44 10. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 44 10.1 Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok 44 10.2 Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok 44 10.3 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabály 45 10.4 A helyiségek biztonságának rendszabályai 45 11. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 45 12. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS A SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLAT RENDJE 46 13. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 47 14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 48 14.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet 48 14.2 A rendszeres egészségügyi felügyelet ellátási rendje 49 14.2.1 Az iskolai védőnő feladatai 49 14.2.2 Gyermek és ifjúságvédelmi felelős tisztségének megszűnése miatti osztályfőnöki feladatkör bővülése 49

3

14.3 A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 50 15. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSÉNEK RENDJE 50 15.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 50 16. A MISKOLCI ÉLTES MÁTYÁS ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS EGYMI ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 51 16.1 Iskolai könyvtárunk alap és kiegészítő feladatai 51 16.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok 52 16.3 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok 52 Mellékletek: 53 1. Az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez gyűjtőköri szabályzat 53 2. Az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 55 3. Az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez katalógusszerkesztési szabályzat 57 4. Az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez tankönyvtári szabályzat 58 5. Az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára 60 6. Az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje..61 Záró rendelkezések 61 Adatkezelési Szabályzat 64

4

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja a) A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. b) A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: Törvények: 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1998. évi XXVI tv. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról2013. évi LXII. tv. fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. módosításáról 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról Kormányrendeletek: 326/2013. (VIII. 30) Korm. rend. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. a köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről7/2010. (II. 11.) OKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet módosításáról

5

16/2013. (II. 28.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatok működéséről

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) személyi és időbeli hatálya a) A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. b) A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata.

3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A hatályos jogszabályokkal összhangban az iskola törvényes működését az alábbi alapdokumentumok határozzák meg: -

Szakmai Alapdokumentum helyi Pedagógiai Program Kollektív Szerződés a Közalkalmazotti Szabályzat az Intézmény éves Munkaterve Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend

4.Az intézményi működés rendjét meghatározó dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82§ a nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága tekintetében rendelkezik az alábbiakról: - Az intézmény a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. - Az intézmény vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. - Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

6

- A házirend egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. Az intézményi működés rendjét meghatározó dokumentumok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti: -

az intézmény fenntartójánál; az intézményvezető irodájában; nyomtatott formában, az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében; az iskola honlapján;

2. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény adatai: a) Az intézmény neve: Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövidített neve: Miskolci Éltes EGYMI Az intézmény OM azonosítója: 038471 Az intézmény KLIK azonosítója: 048065 Székhelye, telefonszáma: 3526 Miskolc, Szeles u. 63-65. (46) 509-217, fax: (46) 509-218 Telephelye: 3526 Miskolc, Kassai utca 15. Tagintézménye: Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Tüskevár Tagóvodája és Tagiskolája Ügyviteli telephelye: 3526 Miskolc, Károly u.10. A tagintézmény telephelyei: 3534 Miskolc, Gagarin u. 50. sz. 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72-76.

b) Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) 1051 Budapest, Nádor utca 32.

7

c) Jogszabályban meghatározott alapfeladata: -

Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók szegregált oktatása;

-

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása, felkészítése az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére;

-

Autizmus spektrumzavarban szenvedő gyermekek nevelése és oktatása;

-

Halmozottan fogyatékos (értelmi fogyatékos és hallás-, mozgás-, látássérült) iskoláskorú gyermekek ellátása;

-

Súlyosan, halmozottan sérült gyermekek számára fejlesztő nevelés-oktatás biztosítása; Kórházi kezelés alatt álló középsúlyosan értelmi fogyatékosok ellátása; A tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások szervezése, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Kt.-ben meghatározott időkeretben;

-

Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése; Napközi otthoni és tanulószobai ellátás; Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok ellátása; Diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása; Bejáró tanulók ellátása; Szervezett intézményi étkeztetés;

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tekintetében: -

Utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése

d.) Az intézmény fenntartó szervének megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az intézmény alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint. Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a. Szakmai Alapdokumentum

8

b. A Pedagógiai Program tartalmazza és meghatározza: -

az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét; az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit; a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját; a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait; a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket; az iskola nevelési programját;

A pedagógiai program nyilvános, azt bárki megtekintheti: - nyomtatott formában, az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében; - az iskola honlapján; c. Az Intézmény Munkaterve -

-

az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével; az intézményvezető készíti el, melynek a nevelőtestület által való elfogadási időpontja: augusztus 31.

d. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat e. Házirend 3.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

3.1. Az intézményvezető és feladatköre A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

9

A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményvezető kiemelt feladatai - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; - a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján; - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; - a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével; - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése;

3.2. A vezetési feladatok megvalósítása a. Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető-helyettes és tagintézmény-vezető megbízását, a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával, az intézményvezető adja, illetve jelöli ki személyét. Intézményvezető-helyettesi és tagintézmény-vezetői megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. Ha a tagintézménynek nincs vezetője, vagy a vezető a feladatokat, akadályoztatása miatt nem tudja ellátni, a tagintézmény-vezetői feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott láthatja el. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. b. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ 1. számú mellékletében találhatók.

3.3 A vezető helyettesítési rendje a. Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes, vagy tagintézmény-vezető helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető, tagintézmény-vezető és az intézményvezető-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítése az EGYMI intézményvezető-helyettes feladata. b. A vezetők helyettesítési rendje: tartós távollétük esetén külön intézkedés ad felhatalmazást.

10

3.4. Az intézmény vezetősége a. Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét – a középvezetők (munkaközösség vezetők) segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. b. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség rendszeresen – minimum havonta egy alkalommal – rendes értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, EGYMI intézményvezető-helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. c. Az intézmény vezetősége: az egyes szervezeti egységeinek vezetői, valamint a szakmai munkaközösség vezetők évenként két alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. d. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. e. Az intézmény hivatalos munkaidejében 08.00-16.00 felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 4.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: a. Alkalmazotti közösség: - iskolai, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: - szülői közösségek, - szülői választmány A tanulók (gyermekek) közösségei: - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat Közalkalmazotti Tanács

11

Pedagógus Szakszervezet b. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.2. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. a. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt, munkáltatót. b. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. c. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. d. A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

4.3. Az alkalmazotti közösség a. Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezet hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

12

b. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c. Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az intézményvezető-helyettes fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. d. Közalkalmazotti Tanács A Mt. XX. fejezete és a Kjt. 14.§ - 19.§- a értelmében az intézményben közalkalmazotti tanács működik. A közalkalmazotti tanács működési rendjét saját működési szabályzata határozza meg. e. Pedagógus Szakszervezet Intézményünkben a szakszervezeti tagok a Pedagógusok Szakszervezetének tagjai. A KLIK és a Pedagógusok Szakszervezete között érvényes Kollektív Szerződésben garantált jogokat alkalmazzuk. 4.4. A szülői közösségek a. A szülői közösség és a szülői választmány a Köznevelési törvény 73.§-a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (Szülői választmány stb.). Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. b. A szülői közösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. c. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői közösség vezetői, vagy a választott SZK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. d. Intézményi tanács 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121. §-a alapján intézményi tanács létrehozása kezdeményezhető az alábbiak alapján: - Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba - a nevelőtestület, - az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, - az iskolai diákönkormányzat, - az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, - az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház,

13

- Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. - Az intézményvezető, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. - Az intézményi tanács dönt - működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. - Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. - Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. - Az intézményi tanács az intézmény vezetésében közreműködő testület. - Tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a diákönkormányzat képviselője, a szülői közösség képviselője, a fenntartó képviselője, a római katolikus egyház képviselője. - Feladatai: - az iskola működésével, nevelő-oktató munkájával kapcsolatos kérdések vizsgálata, elemzése, értékelése, - az információk áramlásának biztosítása. - Döntési joga van: - a nevelőtestületi döntési jogkörök közül leadott kérdésekben, - a tanács elé kerülő előterjesztések, beszámolók elfogadásában, - a tankönyvek megválasztásának jóváhagyásában, - a tagok által kezdeményezett és több csoportot érintő kérdésekben. - Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelő-oktató tevékenységet érintő valamennyi kérdésben. - Az intézményi tanács tevékenységét értekezleten fejti ki, amelynek összehívásáért az intézményvezető felelős. Évente legalább két értekezletet

14

tart. Rendkívüli ülés hívható össze az intézményvezetőnek, vagy a tanács felének javaslatára. - Határozatát az intézményi tanács nyílt szavazással, egyszerű többségi szavazattal hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető szavazata dönt. - A határozatról emlékeztető feljegyzés készül. A munkaközösség-vezetők a munka-közösségük tagjait kötelesek tájékoztatni az iskolatanács üléseiről.

4.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként kettő rendes szülői értekezletet és tart.

a. Szülői értekezletek, Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktatónevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri.

b. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében (ellenőrző) rögzíteni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Szóbeli feleleteknél az érdemjegyet a tanuló füzetébe is be lehet írni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. - A témazáró dolgozatokat piros színű tollal; - Az írásbeli és szóbeli feleleteket kék színű tollal; - Az egyéb jegyeket zöld színű tollal kell bejegyezni az osztálynaplóba.

15

c. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joggal való felruházása A szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg az alábbiakban: - a házirend elfogadása előtt; - a munkaterv elfogadása előtt; - a tanév rendjének elfogadása előtt; - az intézményben folyó hitoktatás meghatározása előtt; - a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásakor; - a tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos kérdésekben. Egyetértési jogot szabályozásánál.

gyakorol

a

dokumentumokról

való

tájékoztatáskérés

4.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje a. Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály közösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 5. évfolyamtól megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB), valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt - a munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve - az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. b. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati-vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. d. Iskolagyűlés (diákközgyűlés)

16

Elsősorban a diákok mindennapjait érintő problémafelvető, megoldáskereső „konzultáció”. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább két alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja. 4.7. A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje a. A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató-helyettes, valamint a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. b. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor; - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor; - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor; - a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor; c. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái: - a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az iskolaszék értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál; - az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviseli a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél; - a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt. 4.8. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása a. Az intézmény tanévenként megadott időben és diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit.

17

helyen

biztosítja

a

b. Az iskolai költségvetés fedezheti a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diák-önkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. 4.9. Alkalmazotti juttatások (amennyiben a fenntartó biztosítja a megfelelő forrást) a. Védőruha a munkavédelmi szabályzatban foglaltak szerint. b. Erzsébet-utalvány annak a munkavállalónak jár, aki ténylegesen munkát végez az adott hónapban – kivéve július, augusztus hónapok. Táppénz, betegszabadság idejére nem adható. 4.10. A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje a.) Együttműködés rendje a vezetésben és a szakmai munkában: -

vezetőségi ülések havonta; vezetőségi ülések rendkívüli esetekben; körözvények havonta; rendszeres telefonos kapcsolat; a telephelyeken helyszíni ellenőrzés, részvétel az aktuális feladatok megoldásában - az intézményvezető munkaidő-beosztása szerint; a munkaközösségek együttműködése az iskolai dokumentumok aktualizálásában szükség szerint; a munkaközösségek együttműködése az adminisztráció egységesítésében, ellenőrzésében alkalomszerűen; hospitálások az intézményegységek között félévente; az egyes intézményegységek speciális terápiájának megismerése, azok igénybe vétele igény szerint; bemutató órákon való részvétel a tagintézmények között; közös tapasztalatcserén és egyéb szabadidős programokon való részvétel igény szerint; folyamatos kapcsolattartás az aktuális eseményekkel kapcsolatban, információk átadása napi szinten;

b.) A vezetők közötti kapcsolattartás rendje A vezetők az intézmény szervezeti struktúrájának megfelelően napi kapcsolatot tartanak egymással, folyamatos tájékoztatatják egymást, és megbeszélik a következő időszak aktuális teendőit. A tagintézmény-vezetők és a munkaközösség vezetők feladata, hogy a vezetői értekezleten kapott információkat eljutassák a munkavállalók felé, a felmerülő problémákról időben és rendszeresen tájékoztassák az intézményvezetőt. 4.11. Az intézményen kívüli kapcsolattartás

18

a. Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján. b. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: - a Tankerülettel; - az intézményt támogató alapítványok kuratóriumával; - szülői közösséggel; - iskolaorvossal, védőnővel; - egyházakkal; - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal; - a városi, területi Nevelési Tanácsadóval; - a Városi Pedagógiai Intézettel; - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézettel; - a Gyermekjóléti Szolgálattal. Az intézmény esetenként kapcsolatot tart fenn az alábbi jogi személyekkel: - a város és megye társintézményeivel; - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értelmi Fogyatékosokat Védő Egyesülettel; - az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola karával; - a város művelődési és sportlétesítményeivel, könyvtáraival; - az iskolát támogató alapítványok kuratóriumával; - egyéb patronáló és támogató intézményekkel, magánszemélyekkel. Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti, vagy állandó megbízás alapján.

5.

AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

5.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei a. A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. b. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

19

5.2 A nevelőtestület értekezletei a. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos, valamint egyéb aktuális napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. b. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - munkaértekezletek szükség szerint. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézményvezető, vagy vezetősége szükségesnek látja. 5.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség

20

problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az intézményvezető tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. c. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, SZMSZ - az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása. 5.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a. A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az intézményvezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. b. Az intézmény szakmai munkaközösségei: -

alsó tagozatos munkaközösség, felső tagozatos munkaközösség napközi otthonos munkaközösség autizmus spektrumzavaral küzdő gyerekeket nevelő-oktató munkaközösség fejlesztő nevelést-oktatást végző munkaközösség óvodai nevelést végző munkaközösség

21

c. A szakmai munkaközösségek feladatai - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. d. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját; - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért; - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést; - szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását; - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé; - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül; - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből; - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb.; - tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről; - állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 5.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, valamint fokozza a munka hatékonyságát.

22

A belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az intézményvezető felelős, ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója a maga területén. Az ellenőrzéshez és mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. Az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit értesítik az ellenőrzésről, hogy azok a munkát előkészíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát és módszerét a félévenként elkészítendő látogatási terv tartalmazza. A látogatási tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásával-nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A nevelő - oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az intézményvezető készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség. Az ellenőrzés módszerei: -

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása; írásos dokumentumok vizsgálata; tanulói munkák vizsgálata; szaktanácsadói, szakértői vélemény;

Belső ellenőrzéskor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: - Segítse elő az iskola feladatkörében a nevelés-oktatás minél hatékonyabb kielégítését. - Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. - Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. - Segítse a szakmai és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. - Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az iskola működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. - Segítse a vezetői utasítások végrehajtását.

23

- Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a pénzügyi fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az ellenőrzést végzők: -

intézményvezető, intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, munkaközösség-vezetők, munkaközösségi tagok egy-egy feladatnál, munkamegosztás alapján.

A különféle felelősöknek területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük a tagintézmény-vezető, az intézményvezető-helyettes és az intézményvezető számára. Az ellenőrzés területei: - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, - tanórákon, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélésék, írásos dokumentumok, tanulói produktumok mérése,

Az ellenőrzés formái: -

tanórai, illetve napközis foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás szóban és írásban, eredményvizsgálatok, felmérések, helyszíni ellenőrzések.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 6.AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. A tanév rendje a. A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 20-tól augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról.

24

b. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény hirdetőtábláján ki kell függeszteni. c. A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereten belül. 6.2. Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 6.00 órától 17.00 óráig tart nyitva (reggel 06.00-07.45-ig, délután 16.00-17.00-ig ügyeletet tart). Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető és az MKMK (Miskolci Közintézményeket Működtető Központ) által egyeztetett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában - zárva kell tartani. Az Autista Egység nyitva tartása: 06.30-16.30-ig. Az óvodai részleg 07.30-15.30-ig tart nyitva. A korábban érkező, később távozó gyerekek számára az iskolai részen biztosítunk ügyeletet a nyitva tartás teljes idejére. A Tüskevár Tagintézmény nyitva tartása: 06.30-17.00-ig. A Gagarin utcai telephely nyitva tartása: 07.00-17.00-ig A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, az MKMK-val való egyeztetést követően. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 8.00-9.00, 15.00-16.00-ig tartja nyitva irodáját. 6.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai a. Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az intézményvezető a felelős. b. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért.

25

c. Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi ügyeletet tartja a szülői igények figyelembe vételével: 7 órától 17.00 óráig pedagógus jelenlétében. d. A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 8.00 és 16.00 között az intézményvezető, vagy valamelyik helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 6.4. Az intézmény védő-óvó előírásai Tűz vagy baleset megelőzése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi szabályzatban foglaltakat. Minden tanév szeptemberében - szaggatott csengetéssel tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni. Rendkívüli esemény - pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést az intézményvezető hozhat. Akadályoztatása estén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézményvezetőnek. Ha az intézmény dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézményvezetőnek, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az intézményvezető, vagy intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az intézményvezető értesíti a fenntartót. 6.5. A dohányzás intézményi szabályai Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

26

6.6. A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz- baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során-koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten- felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt jegyzőkönyvben dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév első hetében azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn. Ilyen tantárgyak pl.: természetismeret, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tanulóbalesetek bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az intézményvezető-helyettes végzi. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. 6.7. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, a szülőt értesítenie kell, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézményvezetőnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

27

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. - A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. - A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Az iskola igény esetén biztosítja a szülői közösség részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 6.8. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül: - a természeti katasztrófa, - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelőssel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - a fenntartót, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézményvezető szükségesnek tartja. Tűz esetén a tüzet észlelő személynek: 1) értesítenie kell a tűzoltókat (105)

28

2) 3) 4) 5)

tűzjelzést kell adni (szaggatott rövid csengetéssel, kolompszóval) a bejövő gázvezetéket le kell zárni a központi főkapcsolóval áramtalanítani kell az épület gyors, szakszerű kiürítéséről gondoskodni kell az előírt menekülési útvonal betartásával 6) az épület kiürítését át kell vizsgálni 7) a gyermekek felügyeletének megszervezése, ennek ellenőrzése 8) az elmaradt tanítási órákat 1 hónapon belül pótolni kell

Bombariadó esetén a bombariadót vevő személynek: 1) 2) 3) 4) 5)

értesítenie kell a rendőrséget (107) riadójelzést kell adni (szaggatott rövid csengetéssel, kolompszóval) a bejövő gázvezetéket el kell zárni a központi főkapcsolóval áramtalanítani kell az épület gyors és szakszerű kiürítéséről az előírt menekülési útvonal betartásával gondoskodni kell 6) az épület kiürítését át kell vizsgálni 7) a gyermekek felügyeletének megszervezése, ennek ellenőrzése 8) az elmaradt tanítási órákat 1 hónapon belül pótolni kell A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető, vagy az intézkedésre jogosult felelős a tűz- és bombariadó tervben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével (a felelős dolgozó kijelölésével) gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről

29

- az elsősegélynyújtás megszervezéséről - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító tűzoltóság, tűzszerészek) fogadásáról

szervek

(rendőrség,

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményvezetőnek, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli események kezdete óta lezajlott történtekről - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) - a közmű (víz-, gáz-, elektromos-, stb.) vezetékek helyéről - az épületben tartózkodó személyek létszámáról - az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezett vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 6.9. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama a. Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik. Kötelező tanítási órák 8.00-től kezdődnek és 13.25-ig (1-6. óra) tartanak. Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A testnevelési órákat a kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni. c. Az óraközi szünetek időtartama: 10-15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Dupla órák az intézményvezető engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. d. Az étkezést lehetőség szerint 12.00 és 14.00 óra között kell lebonyolítani.

30

e. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség- vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. f. A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: Az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra (kb. 20 perc), hogy ebédjét nyugodtan elfogyaszthassa. 6. 10 Az étkezés rendje Reggel 07.00 órakor és délelőtt 11.30-kor ételszállító autó hozza iskolánkba a tízórai és uzsonna alapanyagát, illetve az elkészített ebédet. Az étkeztetés, a szállítás lebonyolítása és a térítési díjak beszedése a Miskolci Közintézmény működtető Központ feladatkörébe tartozik 2013. január 1-től. A gazdasági ügyeket az MKMK kihelyezett képviselője intézi iskolánkban. Az étkezés rendje: Tízórai: Minden osztály a saját tantermében fogyasztja el a tízórait, melyet az intézmény melegítő konyhájáról a hetesek és a gyógypedagógiai asszisztensek viszik fel az osztályba műanyag kosárban. Az MKMK alkalmazottai, két konyhai dolgozó készíti el a gyermekek számára a tízórait és uzsonnát. Az ennivalót csak a tanteremben lehet elfogyasztani az asztalnál ülve. Nem lehet sem a folyosóra, sem az udvarra kivinni. Az étkezés rendjéért a gyógypedagógusok (ügyelet) és a pedagógiai munkát segítő asszisztensek felelősek. Ebéd: Az ebédelést az órarendhez alkalmazkodva az alsó tagozatos tanulók kezdik. A délutános gyógypedagógusok és asszisztensek felelősek az ebédelés rendjéért, ők felügyelik a gyermekeket, szükség szerint segítenek. Menza Egyszerre csak annyi gyerek tartózkodhat az ebédlőben, amennyi nem zavaró a segítségre szoruló tanulók kényelmes megsegítésében. Gyerekek csak felnőtt felügyelettel tartózkodhatnak az ebédlőben. Uzsonna: Ebéd után az elkészített uzsonnát a csoport felviszi a tanterembe, ahol a kijelölt időpontban közösen elfogyasztják. A tízóraihoz hasonlóan ezt sem lehet kivinni a teremből, az asztalnál ülve kell a tanteremben elfogyasztani. Uzsonna a napközit igénylő gyermekeknek jár.

31

b. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 7.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a bejárat előtti térig kísérhetik, és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság szükség szerint fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a portánál, illetve az iskolatitkárnál be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. 7.2. A közalkalmazottak munkarendje a. Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. b. Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 7.3. A pedagógusok munkarendje a. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. b. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője

32

helyettesítéséről biztosíthassa.

intézkedhessen

és

a

tanmenet

szerinti

előrehaladást

d. A pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes is engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. e. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 7.3.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: - a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, - a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 7.3.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a. a tanítási órák megtartása b. a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c. osztályfőnöki feladatok ellátása,

33

d. iskolai sportköri foglalkozások, e. szakkörök vezetése, f. differenciált képességfejlesztő foglalkozások tehetséggondozás, felzárkóztatás stb.)

(habilitációs

órák,

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 7.3.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l. m. n. o. p. q. r. s. t. u. v. w.

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, megőrzéskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

34

x. szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y. az intézményvezető rendelkezése szerinti nevelés-oktatással kapcsolatos egyéb feladatok ellátása 7.3.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 7.3.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike; 7.3.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak; Az intézményen kívül végezhető feladatok: 7.3.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 7.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 7.4.1. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető, tgintézmény-vezető, vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 7.4.2. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 7.4.3. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 7.4.4. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül

35

visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 7.4.5. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidőátalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidőnyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 7.5. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása adminisztratív, gyógypedagógiaipedagógiai asszisztens esetében az intézményvezető, az általános intézményvezetőhelyettes, tagintézmény-vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Beosztás: iskolatitkár Szeles Székhely 08.00-16.00 óráig Tüskevár Tagintézmény 07.30-16.30 óráig Asszisztensek: 06.00-14.00 07-00-15.00 07.30-15.30 08.00-16.00 08.30-16.30 09.00-17.00 Ügyelet: 06.00-07.45-ig illetve 16.00-17.00 óráig

36

Valamennyi munkarend magában foglal 27 perces munkaközi szünetet, melyet akár intézményen kívül is eltölthet a dolgozó. Munkaidejének kezdetétől számított 3. óra letelte előtt nem vehet igénybe pihenő időt az asszisztensként alkalmazott dolgozó. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat. 8.A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 8.1. A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja a. Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. b. Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: - napközi, szakkörök, diáksportkör, tanulmányi- szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, hittan, fejlesztő foglalkozás. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető-helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

8.2 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai a. A napközis foglalkozás: a tanórára való felkészülés a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az intézmény minden évfolyamán, létszámtól függően szerveződik. A működés rendjét, időbeosztását a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki és a napközis házirend rögzíti. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. b. Tanulószoba szervezése elsősorban 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 13.15-15.15-ig. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra. c. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör

37

vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. d. Iskolarádió naponta aktuális híreket sugároz. e. A diáksportkör a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás a sport megszerettetésére alakult meg. Keretében sportcsoportok szervezhetők. A diáksportkör, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. f. A habilitációs órák célja az alapkészségek fejlesztése. A fejlesztő órákat az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. g. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az intézményvezető-helyettes illetve a tagintézmény-vezető irányítja. h. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. i.

A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább három főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az általános intézményvezetőhelyettesnek illetve a tagintézmény vezetőnek, a kirándulás előtt legalább egy hónappal.

j.

A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel - az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az intézményvezetőnek írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás

38

időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. k. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges. l.

Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet.

9.A TANULÓI JOGVISZONY, A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA 9.1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján történik. A felvételről és az átvételről az intézményvezető dönt. 9.2. A tanuló jogai és kötelességei a. Az intézmény megteremti tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. b. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek: A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Helyi vizsgák: az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az intézményvezető jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az intézményvezető is aláírja. 9.3. A tanulók jutalmazásának elvei a. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. b. Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el,

39

- a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 9.4. A jutalmazás, büntetés formái 1. Jutalmazás a. Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: - szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret. Az intézményvezetői és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt.

és

a

b. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális, sportversenyek győztesei, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi, stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján valamint az iskolarádióban is kihirdetjük. c. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház, mozi v. kiállítás látogatáshoz). 2. Büntetés Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az intézményvezetői írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni.

40

9.5. Fegyelmi eljárás 9.5.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés formájában kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 9.5.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet

41

elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó formájában ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét, az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége; - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni; - az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézményvezető tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket; - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei; - az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges; - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza; -

az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése;

- ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti; - az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon;

42

-

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá;

- az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása; -

az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik;

-

a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

9.6. A tanulói hiányzás igazolása a. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. b. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el. Kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 9.6.1. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 9.6.2. Tanköteles tanuló esetében: -

a tizedik igazolatlan óra után: a járási gyámhivatal, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgálat és a szülő értesítése; a harmincadik igazolatlan óra után: szabálysértési hatóság, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgálat értesítése; az ötvenedik igazolatlan óra után: a járási gyámhivatal;

43

-

Minden alkalommal szóban fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

c. 6. 3. Szociális juttatások gyermekek számára -

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás, melyet a szülő igényel a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjétől, egy évre szól. Ez ingyenes étkezésre és tankönyvellátásra jogosítja őket.

BÉRLET -

Értelmileg akadályozott, valamint autizmussal élő tanulóink a Magyar Államkincstártól kártyát igényelhetnek, amely a helyi járatú közlekedési eszközökön ingyenes, távolsági közlekedés esetén 90 %-os kedvezményre jogosítja őket. Tartalomba bele!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

d.AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 10.1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok 



Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért; - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért; - az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért; - a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Vagyonvédelmi okokból eredő egyéb szabályozást a házirend szabályozza.

10.2. Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok a. Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. b. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. c. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. 10.3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok

44

a. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell. b. A szakmai felszerelések, a szemléltető eszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről az igazgatóhelyettes gondoskodik az igazgató engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltető eszközök, anyagok, médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

10.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai a. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, öltözőket zárni kell. Minden helyiséghez pótkulcs tartozik, melyet zárt szekrényben kell tartani. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró takarító, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is, valamint a riasztó "élesítéséről". b. A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus (leltárfelelős) gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. c. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. d. A külső kapuk zárása, nyitása a technikai személyzet feladata. e. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az intézményben a tanórán kívüli szervezett foglalkozási formái: -

napközis foglalkozás, tanulószoba, szakkörök, zene-tánc, művészeti terápia

45

-

logopédiai foglalkozás, tömegsport, sportkör, tanulmányi és sportversenyek, kulturális verseny, tanulmányi kirándulás, könyvtárlátogatás, hitoktatás.

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendbe, terembeosztással együtt. A tanórán kívüli foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tanév elején. A szakköröket a szülői- és tanulói igényfelmérés alapján állítjuk össze az érdeklődésnek megfelelően. Az alábbi szakköröket tervezzük általában: - zene- és tánc- dráma szakkör - természetjáró szakkör - kézműves szakkör - tömegsport foglalkozások - asztalitenisz szakkör - informatika szakkör - judo A Ktv.52 § (6) bek. alapján a sajátos nevelési igényű tanulóknak a kötelező tanórai foglalkozásokon túl egészségügyi habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon kell részt venniük. A törvényben meghatározott óraszámok egy részének átcsoportosításával intézményünkben terápiás foglalkozásokat is szervezünk. A terápiákra való javaslatokat az osztályfőnökök teszik. Intézményünkben az alábbi terápiákat végezzük: -

logopédiai foglalkozás Ayres-terápia gyógypedagógiai lovaglás (Szimbiózis Alapítvánnyal közösen) gyógyúszás művészeti terápiák mozgásfejlesztés állatasszisztált terápia korcsolya

f. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS, A SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATOK RENDJE A mindennapi testedzést: - a kötelező tanórai foglalkozások, - a nem kötelező tanórai foglalkozások,

46

- a tanórán kívüli foglalkozások, - az iskolai sportköri foglalkozások keretében kell megszervezni. Az évfolyamok órarendjébe beállított foglalkozás, testnevelési órán kívül a napközi otthonos foglalkozások napirendjében is csoportonként 2-2 sportfoglalkozást biztosítunk. Ezen kívül a tanulóink egy része részt vesz rendszeres úszásoktatáson, gyógyúszáson, gyógypedagógiai lovagláson is. Ennek pénzügyi fedezetét pályázatok segítségével teremtjük elő. A tanulók részére rendelkezésre állnak további sportolási lehetőségek: - tömegsport foglalkozások - asztalitenisz (szakkör) - természetjáró szakkör - korcsolya - judo Tanulóink rendszeresen részt vesznek a tanév folyamán sportversenyeken. Ezeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az iskolai, települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskola tanulóközösségei egyéb rendezvényeket tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének. g. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az intézmény integrációját követően a tagozatok neves hagyományait is tovább őrizzük, folytatjuk intézményi szinten. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület éves munkatervében határozza meg. a. Az intézmény hagyományos, kulturális és ünnepi rendezvényei: -

évnyitó ünnepség, első osztályosok fogadása, őszi kirándulás, Tüskevár-túra, Mikulás ünnepség, Tüskevár dalos-zenés találkozó, Karácsonyi ünnepség, Éltes Napok, Kulturális Fesztivál, Anyák napja, Miskolc város ünnepe, tavaszi kirándulás,

47

-

Tüskevár – természetvédelmi nap, a Föld napja, gyermeknap, ballagás, évzáró ünnepség.

b. Az iskolaszintű versenyek, szórakoztató rendezvények: házi prózamondó és szavaló verseny, énekverseny, rajzverseny, tanulmányi verseny, komplex tanulmányi vetélkedő, sportbajnokság, farsangi karnevál, Madarak és fák napján természetvédelemmel kapcsolatos vetélkedőt rendezünk, - a kihívás napján a tanulók számára ügyességi és sportvetélkedőt szervezünk, - klubdélutánok, - nyári táborozás. -

Nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait a tanév munkaterve tartalmazza. A tanulóknak lehetőségük van az iskola faliújsága szerkesztésében való részvételre. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, amely az iskolához, lakóhelyhez való tartozás érzését erősíti.

h.EGYÉB RENDELKEZÉSEK 14.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet Dolgozók esetében: az alkalmazottak köre a törvénykezésnek megfelelő időközönként kötelező orvosi munka-alkalmassági vizsgálaton vesz részt, melynek dokumentálása a személyi anyagban található. Tanulók esetében: a. Iskolaorvos és független védőnő látja el a tanulók kötelező egészségügyi vizsgálatát és végzi el a korcsoportonkénti kötelező védőoltásokat. Ennek tárgyi feltételeit az iskola igazgatója köteles biztosítani. A védőnő és az iskolaorvos rendelési idejét ki kell függeszteni, erről a szülőket tájékoztatni kell. b. Tanítványainknál előforduló speciális kórokok miatt (mutizmus, pervazív fejlődési rendellenesség, hypermotilitás, különböző idegrendszeri zavarok)

48

tanévenként, amennyiben lehetőség van rá, megbízási szerződéssel pszichológust alkalmazunk. c. Tanítványaink rendszeres fogorvosi szűrésben részesülnek. 14.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet ellátási rendje a. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az igazgató feladata, a közvetlen segítő munkát az iskolatitkár végzi. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a május végéig történő szűrővizsgálatok eredményét figyelembe véve szakorvosi vizsgálatra, illetve gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja a tanulókat. b. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az intézményegység vezető tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

14.2.1. Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgató-helyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. 14.2.2. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős tisztségének megszűnése miatti osztályfőnöki feladatkör bővülése Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Minden osztályfőnök az osztályába, csoportjába járó gyermekek gyermek és ifjúságvédelmi feladatairól köteles gondoskodni. Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi

49

veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 14.3. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A térítési díjak fizetéséről a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet III. fejezet rendelkezik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak térítési díjat kell fizetni: -

Az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint kell térítési díjat fizetni. ideiglenes diákigazolvány kiállítása.

i. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSÉNEK RENDJE 15.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

j. A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI iskolai könyvtár működési szabályzata Iskolai könyvtárunk a 2014-2015-ös tanévben nem működik funkciójának megfelelően humánerőforrás hiányában. A pedagógusok a tanórák megtartásához alkalomszerűen

50

igénybe tudják venni, a benne lévő könyveket használhatják nagy körültekintéssel és felelősségvállalással. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. 1. Iskolai könyvtárunk alap- és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a. gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b. tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c. az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d. könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e. könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f. tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g. a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

51

2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár feladata az alábbiakban: - előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását - előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt, - közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, - folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, - követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, - követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, - az éves tankönyvrendeléskor beszerzi az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, - a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi. 3. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok A könyvtár szolgáltatásai a következők: - szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), - tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök beszerzése, - információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, - tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról, - könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása, - nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beíratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei

52

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár a kollégák igénye és az aktuálisan adódó szakmai feladatokhoz alkalmazkodva tart nyitva. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok és dolgozók igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató-nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg.

53

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: Iskolai könyvtárként működik, korlátozottan nyilvános. Az EGYMI keretein belül külső személyek is kölcsönözhetnek szakkönyveket és SNI-s tartós tankönyveket. 3.2. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtárunk dokumentumainak segítségével is az SNI tanulók fejlesztését

4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1. Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: - lírai, prózai, drámai antológiák; - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei; - egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei; - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom); - tematikus antológiák; - életrajzok, történelmi regények; - ifjúsági regények; - általános lexikonok; - enciklopédiák; - az SNI tanulók felzárkóztatását segítő könyvek; - az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok; - a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok; - a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek; - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek; - pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana; Mellék-gyűjtőkör: - a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre

54

- audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok - könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv - periodikumok: folyóiratok - térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) - hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: - pedagógiai program - pályázatok - oktatócsomagok

számítógéppel

olvasható

ismerethordozók:

CD-ROM,

e) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének jóváhagyása alapján. 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják, valamint az EGYMI keretein belül a többségi iskolák pedagógusai. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: - név (asszonyoknál születési név), - születési hely és idő,

55

- anyja neve, - állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, - személyi igazolvány vagy útlevél száma. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai - helyben használat, - kölcsönzés, - csoportos használat

2.1. Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - a külön-gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: -

az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.

2.2. Kölcsönzés - A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros-tanár tudtával szabad kivinni. - Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. - A kölcsönzés nyilvántartása jelenleg papír alapon történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal

56

meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. Az iskolából távozó gyermekeknek, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SZMSZ-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 2.3. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai - információszolgáltatás, - szakirodalmi témafigyelés, - interaktív tábla használata.

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat 1.

A könyvtári állomány feltárása

Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: - raktári jelzet, - tárgyszavakat. 1.1.

Az iskolai könyvtár katalógusa

A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján),

57

- tárgyi katalógus

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések a tankönyvi ellátás rendjéről: 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről7/2010. (II. 11.) OKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet módosításáról 16/2013. (II. 28.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Köznevelési Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében az alábbi webcímen: http://www.tankonyv.info.hu/ II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT

58

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 2014/15-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 2015. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tartós” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: - az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos); - a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember); - összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október); - listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november); - listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról; Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább két évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése

59

2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek beszerzésére fordítható.

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az intézményvezető Kinevezése: munkaszerződése szerint

Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása - felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, - kezeli a szakleltárt, az előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, - folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, - felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, interaktív tábla, DVD-lejátszó, erősítő, stb.), - minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, - a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, - statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, - gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, - elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, - kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, - lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, - felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. 6. sz. melléklet Az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje

60

Az iskolai tankönyvellátásról és a tankönyvrendelésről, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 6-8. §-a, továbbá a 23/2004. (VIII.27) OM –rendelet rendelkezik. Ez alapján történik a tartós tankönyvek, ill. a tanulói tankönyvek rendelése. A tankönyvek kiválasztása az osztályfőnökök, illetve a tanárok hatásköre, a szülői munkaközösség véleményének figyelembe vételével. Az iskola igazgatójának fel kell mérnie, hogy - hány tanuló kíván az iskolától tartós tankönyvet kölcsönözni, illetve, - hány tanuló részére szükséges napköziben, tanulószobán tartós tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot tájékoztatni kell és ki kell kérnie véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvellátás rendjéről az intézmény vezetője a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével dönt, minden év december 15-ig elkészíti a tankönyvtámogatás rendjéről szóló szabályozást. A tankönyvrendelés elkészítése előtt az igazgató köteles beszerezni a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményét. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét a 23/2004. (VIII.27) OM-rendelet szabályozza. A tankönyvrendelés határideje minden év február 28-a. A tankönyvellátás helyi rendjét a könyvtári SZMSZ tartalmazza. 17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17.1. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges. 17.2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. 17.3. A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 17.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 17.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik: 

1. sz. melléklet: Szervezeti felépítés



2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat

17.6. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatába az alábbi helyiségekben lehet betekintést nyerni:

61

-

Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI igazgatói irodája, Iskolai könyvtár Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Tüskevár Tagóvodája és Tagiskolájának tanári szobája Az intézmény honlapján: www.eltes-miskolc.hu

Az SZMSZ módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2014. szeptember 26-án elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Miskolc, 2015. január 01.

Görgényi Adrienn intézményvezető

62

18.1. A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szervezeti felépítése 1. számú melléklet

Intézményvezető

Általános igazgató helyettes (Szeles utca) Egységes Ped. Tagintézmény Szak- és Szakmai vezető Szolgálat (Károly utca) Intézményegység vezető (SzelesMunkaközösség-vezető utca) Kórházi Tagozat (Gagarin utca) Munkaközösség vezetők

Gyógypedagógusok

Munkaközösség vezetők

Gyógypedagógus, pedagógusok

Asszisztensek

Munkaközösség-vezető Autista Egység ( Kassai utca)

Munkaközösség vezető

Munkaközösség vezető

Gyógypedagógus, pedagógusok

Munkaközösség vezetők

Gyógypedagógus, pedagógusok

Asszisztensek dajkák

Asszisztensek dajkák

63

Iskolatitkárok

Gyógypedagógus, pedagógusok

Asszisztensek

18.2: Adatkezelési szabályzat Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 3526 Miskolc, Szeles utca 65.

Adatkezelési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú melléklete

2015.

64

Az intézmény neve: Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Címe: 3526 Miskolc, Szeles utca 65. OM azonosítója: 038471

Az intézmény nyilvántartásával, ügyvitelével összefüggő adatvédelemi, adatkezelési, adattovábbítási és nyilvánosságra hozatali követelményeket és eljárásrendet az alábbiakban szabályozom. I.

A SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE

- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről - 229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról II. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA Biztosítsa intézményünkben -

a munkavégzés során az alkotmányos jogok érvényesülését;

-

a hagyományos, vagy az elektronikus formában nyilvántartott adatok kezelésének jogszerű, célhoz kötött felhasználását;

-

az intézmény tanulóinak és dolgozóinak (alkalmazottainak) tájékoztatására vonatkozó előírások megtartását;

-

az intézményben dolgozók (alkalmazottak) és tanulók személyes adatainak védelmét, szabály- és jogszerű kezelését. III.

FOGALMAK, ÉRTELMEZÉSEK

Érintett: - bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított -vagy közvetlenül vagy közvetve -azonosítható természetes személy. Adat: - a természetes vagy előállított objektumok, folyamatok, állapotok, jellemzői, illetve azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése, tágabb értelemben szám, rajz, térképi részletek, vagy bármely más információ a megjelenésre való tekintet nélkül.

65

Személyes adat: - az érintettel kapcsolatba hozható adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Közérdekű adat: - az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Közérdekből nyilvános adat: - a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Közérdekű adat nyilvánosságra hozatala: - közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat közzététele. Nyilvánosságra hozatal: - az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele. Adatállomány: - az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége. Adatközlő: - az a közfeladatot ellátó szerv, amely ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi. -

Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából.

Adatrögzítés: - a nyilvántartásban szereplő adatok számítástechnikai adathordozóra felvitele, az adatok érdemi mérlegelése nélkül. Adatfeldolgozás: - az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

66

Adatfeldolgozó: - az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján − beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – az adatok feldolgozását végzi. Adatkezelő: - az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt, az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Adatkezelés: - az alkalmazott eljárástól függetlenül, az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujjvagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése. Adattovábbítás: - az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele. Üzemeltetés: - az adathordozó eszközök, programok működtetése. Adathordozók: - papíralapú, mágneses alapú, távadat-átviteli adattároló, továbbító eszközök. Adattörlés: - az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatzárolás: - az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából. Adatmegsemmisítés: - az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Helyesbítés: - a nyilvántartott téves adatoknak a tényszerű adatokra történő jogszerű megváltoztatása. Adatfelelős: - az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett. Adatszolgáltatás: - egy személyre, vagy személyek meghatározott körére vonatkozóan a nyilvántartott adatokról vagy azok egy részéről harmadik személy részére adathordozón történő

67

információ nyújtása (teljesítője a személyügyi feladatot ellátó személy). Adatvédelem: - a nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásának megakadályozása. Másolat: - a nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő sokszorozása (a részleges terjedelmű megsokszorozás: kivonat). Hozzájárulás: - az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok − teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Tiltakozás: - az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Betekintés: egyszerre egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megnézése, az adathordozón, a személyügyi feladatot ellátó személy hivatali helyiségében. Hozzáférés: - a nyilvántartott adatok egy részéhez, vagy egészéhez való hozzájutás terjedelme. Harmadik személy: - olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. IV. AZ ADATOK VÉDELMÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK ALAPELVEI Intézményünk csak olyan személyes adathoz juthat hozzá, illetve vehet birtokába, amelyre a törvényi felhatalmazás lehetőséget ad, vagy pedig amihez az érintett alkalmazott illetve, tanuló vagy gondviselője hozzájárult. Az intézményben érvényesülni kell a célhoz kötöttség elvének, mely szerint csak olyan személyes adat gyűjthető össze, tárolható, vehető birtokba, amely az elvégzendő feladatok ellátásához feltétlenül szükséges. Az adatok kezelése, továbbítása szigorúan meghatározott módon és körben történhet, de csak olyan mértékben, amely az adott cél elérése érdekében szükséges. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség kötelezi. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Intézményünkben biztosítani kell az érintett alkalmazottak és tanulók adatainak kezelésével

68

kapcsolatos megismerési és tiltakozási jogát. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és − ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges − naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Az adatfeldolgozó munkatárs az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az intézmény vezetője engedélyével illetve törvényi rendelkezések szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelői rendelkezések szerint köteles tárolni és megőrizni. Adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt. A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok − ha törvény eltérően nem rendelkezik − csak statisztikai célra kezelhetők. A személyes adatok statisztikai célra történő kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg.

V. AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT, KEZELT SZEMÉLYES ADATOK Intézményünk köteles az alkalmazottainak és tanulóinak személyes és különleges adatait a módosított a 2011.évi CXC törvény rendelkezései szerint nyilvántartani, kezelni, a Köznevelés Információs Rendszerébe (KIR) bejelentkezni, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak (OSAP) megfelelő adatokat szolgáltatni. Személyes adat meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatokból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Iskolánk nyilvántartja az alkalmazottak személyes adatait, amelyek a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak. Ezeket az adatokat biztonsági okokból, a törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése szerint, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. V.1 Az intézményi alkalmazottak adatainak nyilvántartását a Kjt. és a Köznevelési törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni: -

név, születési hely és idő, állampolgárság; anyja neve; állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; oktatási azonosítószáma; pedagógusigazolvány száma; munkáltatója neve, címe, OM azonosítója; alkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje; vezetői beosztása;

69

-

munkaviszonyra, alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen iskolai végzettség, szakképzettségre vonatkozó adatok           

     

felsőoktatási intézmény neve; a diploma kelte, száma; végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje; pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje; PhD megszerzésének ideje; munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő; besorolással kapcsolatos adatok; munkaidejének mértéke; tartós távollétének indoka és időtartama; alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés; munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja; szabadság, kiadott szabadság; alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei; az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei; az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei; a többi adat az érintett hozzájárulásával.

- az intézmény vezetőjének fentiekben felsorolt adatait a fenntartó (a munkáltatói jog gyakorlója) kezeli. V.2 Az óraadó tanárok adatait a Köznevelési Törvény előírása szerint kell nyilvántartani és kezelni: -

név, születési hely és idő, állampolgárság; anyja neve; állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; oktatási azonosítószáma; pedagógusigazolvány száma; munkáltatója neve, címe, OM azonosítója; alkalmazotti jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme, ideje; végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatok:     

felsőoktatási intézmény neve; a diploma kelte, száma; végzettség, szakképzettség megszerzésének ideje; pedagógus szakvizsga megszerzésének ideje; PhD megszerzésének ideje.

70

-

oktatási azonosító száma; besorolással kapcsolatos adatok; munkavégzésének helye; munkaidejének mértéke; munkaköre (az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését); részére történő kifizetések és azok jogcímei; részére adott juttatások és azok jogcímei; a többi adat az érintett hozzájárulásával.

V.3 A tanulók adatait a Köznevelési törvény szerint kell nyilvántartani, kezelni az alábbiak szerint: -

-

-

a gyermek, tanuló neve, neme; születési helye és ideje; állampolgársága; lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén, az ország területén való tartózkodás jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; társadalombiztosítási azonosító száma; szülő(k) vagy törvényes képviselő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; nevelési-oktatási intézményének neve, címe, OM azonosítója; nevelésének, oktatásának helye; évfolyamának megnevezése; a gyermek tanulói fejlődésével kapcsolatos adatok; tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - felvételivel kapcsolatos adatok; - magántanulói jogállással kapcsolatos adatok; - tanköteles-e; - jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladat megnevezése; - jogviszony keletkezésének, megszűnésének jogcíme és ideje; - esetleges szüneteltetésének oka, kezdete és befejezésének oka; - tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka; - tanulmányai(nak) várható befejezésének időpontja. a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok; a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok; a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok; beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok; a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok; a tanuló diákigazolványának sorszáma; a tanuló azonosító száma; tankönyvellátással kapcsolatos adatok; évfolyamismétlésre vonatkozó adatok; országos mérés-értékelés adatai; a többi adat az érintett hozzájárulásával.

71

VI. ADATOK KEZELÉSÉVEL, VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK A tanulók személyi adatainak védelme érdekében az adatok kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek: -

az intézmény igazgatója, az igazgató által kijelölt igazgatóhelyettes(ek), a gazdasági vezető, a munkaügyi előadó, az iskolatitkár(ok), az osztályfőnök(ök), az iskolaorvos, a védőnő.

A rendszergazda a számítógépes rendszerben nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, esetileg engedélyezett hozzáférési jogosultsága betekintésre, feldolgozásra terjed ki. Az intézmény vezetőjének a munkavégzéséhez szükséges mértékű, teljes körű adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan. Az intézmény igazgatója által kijelölt vezetők (igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető) jogosultak és kötelesek a tanulói, tanügyi és pénzügyi nyilvántartásokban szereplő adatok folyamatos jogszerűségi, - és szabályszerűségi dokumentált ellenőrzésére (a hatáskörükbe tartozó területeken). Az intézményvezető általános helyettese jogosult az intézmény alkalmazottainak személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni. A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására. Az iskolatitkárnak az intézményre vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. A személyügyi-munkaügyi előadónak a munkaügyi feladatok nélkülözhetetlen adatainak tekintetében részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. A közalkalmazott kizárólag saját nyilvántartott adatait illetően jogosult a nyilvántartásba történő betekintésre, helyesbítésre, adatainak megismerésére, másolat, kivonat kérésére és felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Az intézményi dolgozó személyes és különleges adatainak nyilvánosságra hozatala csak az érintett előzetes írásbeli hozzájárulása esetén történhet.

72

Intézményünkben személyes és különleges adat akkor kezelhető, ha -

ahhoz a dolgozó írásban hozzájárul, ha azt törvényi vagy közérdeken alapuló célból elrendelik, az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

Ha a dolgozó cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor − a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez − szükséges mértékben, a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett dolgozó személyes adatai kezelhetőek. A 16. életévét betöltött kiskorú tanuló hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást írásban kell rögzíteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából az érintett dolgozónak ismernie kell, így különösen: -

a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét, az érintett aláírását, amellyel hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

VI.1 Az adatkezelésben érintett személyek tájékozódási joga Az intézményben dolgozó alkalmazott, vagy a tanuló gondviselőjének kérésére az intézmény vezetője köteles tájékoztatást adni - az illetőt érintő – az intézmény által kezelt, és hagyományos, vagy elektronikus módon feldolgozott adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. A dolgozó tájékoztatása meghatározott esetekben megtagadható, melyet írásban kell közölni az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell a bírósági, hatósági jogorvoslatok lehetőségeiről

73

VI.2 Az adatkezelésben érintett személyek tiltakozási joga Az intézményben dolgozó alkalmazott, vagy tanuló gondviselője tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha -

a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,

-

a tiltakozás jogának gyakorlását a törvény lehetővé teszi. Az intézmény vezetője- az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével- a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatait korábban továbbította.

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat, és kártérítést kérhet. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Adattörlés, adathelyesbítés, módosítás csak intézményvezetői engedéllyel történhet. Ha a dolgozóra vonatkozó személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az intézmény rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő munkatárs helyesbíti. Az adatkezelő munkatárs megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett dolgozó vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen. VI.3 A személyes adatot a dolgozó írásbeli kérelme alapján törölni kell, ha -

kezelése jogellenes; az érintett kéri; az hiányos vagy téves, az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; - azt a bíróság vagy a hatóság elrendelte. A törlési kötelezettség nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek

74

adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni. VI.4 Törlés helyett a személyes adatot zárolni kell, ha az érintett dolgozó ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta. A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről a dolgozót, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. A helyesbítésről, zárolásról, megjelölésről, és a törlésről szóló értesítés mellőzhető, ha az a dolgozó jogos érdekét nem sérti. Ha az iskola adatkezelője az érintett dolgozó, vagy tanuló (illetve annak törvényes képviselője) helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban köteles közölni a kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait, és tájékoztatni az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a hatóságokhoz fordulás lehetőségéről. VI.5 Ha az adatok továbbítása elektronikus úton történik, akkor a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának legalább az alábbi védelmi intézkedéseket kell tennie: -

ellenőrzés, jelszavas védelem, mentés CD-re, adatok kinyomtatása, adatok továbbítása után a hálózatról való törlés.

VI.6 Intézményünk adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: -

az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását,

-

az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. Az adatok adattovábbítási nyilvántartásban való megőrzésére irányuló − és ennek alapján a tájékoztatási − kötelezettség időtartamát az adatkezelést előíró jogszabály korlátozhatja. E korlátozás körében személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb időtartam nem állapítható meg.

VI.7 Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi hatóság által megbízott személyeket illeti meg, akik felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek az adatok nyilvántartási rendszerébe, megismerhetik az adatkezelés intézményi gyakorlatát, beléphetnek az adatkezelő helyiségekbe.

75

VII. SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉGI VISZONYOK SZABÁLYAI VII.1 A gyermekek, tanulók személyes adatai A tanulók személyes adatait csak - pedagógiai, - habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátása, - gyermek- és ifjúságvédelmi, - iskola-egészségügyi, - a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartás, - folyamatban lévő büntetőeljárási, szabálysértési eljárásban a büntethetőség, - felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából lehet kezelni a célnak megfelelő mértékben és kötött módon. VII.2 Gyermekjóléti szolgálat értesítése A pedagógus, az intézményi nevelő-oktató munkát végző és segítő alkalmazott az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására − törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges. VII.3 Titoktartási kötelezettség A pedagógust, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fenn marad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú tanuló esetén a szülő írásban felmentést adhat. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

76

Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és a- meghatalmazás keretei között- kijelölt vezető vagy más alkalmazott jogosult. VII.4 Az intézmény alkalmazottainak személyes adatai Az intézmény alkalmazottainak személyes adatait - a foglalkoztatással kapcsolatosan, - a juttatások kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, - állampolgári jogok és kötelességek teljesítésével, - nemzetbiztonsági okok alapján szabad a közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából a célhoz kötötten felhasználni. Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért és célhoz kötött továbbításáért az intézményben: - a vezető és kijelölt helyettese, - az érintett alkalmazott felettese, - a munkaügyi feladatot ellátó vezető, - a munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott (ügyintéző), - ügykezelő, - az alkalmazott (a saját adatainak közlése tekintetében) tartozik felelősséggel. Az alkalmazott, felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Az dolgozó felelősségi körén belül minden esetben köteles az adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét. A minősítést végző dolgozó felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A munkaügyi feladatot ellátó dolgozó felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy a megfelelő személyi iratra az adatot a keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb 10 munkanapon belül rávezessék az alábbi esetekben: -

az alkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítésekor és kijavításakor,

-

ha az alkalmazott nem az általa szolgáltatott adatainak kijavítását, vagy helyesbítését kéri, kezdeményezi.

77

A munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott felelősségi körén belül köteles: - gondoskodni arról, hogy az általa kezelt − alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő − adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának, - gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely adatforráson alapul, - az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a munkaügyi ügyekkel foglalkozó vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg. VIII. AZ ADATKEZELÉS INTÉZMÉNYI RENDJE VIII.1. Intézményünk adatkezelési tevékenysége magába foglalja a alkalmazottak és a tanulók személyes adatainak felvételét, feldolgozását, jogszerű felhasználását, tárolását, továbbítását, előírásszerű védelmét. Adatkezelő: minden olyan vezető, ügyintéző, ügykezelő (adatrögzítő), aki(k) feladatuk végzése során célhoz kötötten adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezelnek. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál az alkalmazotti tanácsot a szülői szervezetet, (közösséget) és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Önkéntes adatszolgáltatás esetén az alkalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétele nem kötelező, kiskorú tanulónál be kell szerezni a szülő engedélyét. VIII.2. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés Az adatvédelmi törvényben foglaltak megfelelése érdekében minden dolgozó és tanuló részére – a KIR adatbázisból történő kigyűjtéssel – írásbeli igazolást kell kiadni a 11 jegyből álló azonosító számáról. Ha az érintett dolgozó tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIRben róla nyilvántartott adatokról, az intézmény adatfelelőse a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. Ha az intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIRen keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni. Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a

78

-

jogviszony megszűnését – a megszűnés időpontjától számított – öt napon belül be kell jelenti be a KIR-en keresztül. Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, az intézmény statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy o a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg, o tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési  alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést,  valamint – iskolai végzettség hiányában – hány évfolyamot végzett el. ( A tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt is).

VIII.3. Az adatok továbbításának rendje Az alkalmazottak, pedagógusok kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók: -

-

− − − − − − − − − − −

finanszírozáshoz szükséges adatok tekintetében a fenntartónak, a törvényi felhatalmazás alapján, a társadalombiztosítással összefüggő jogviszonnyal összefüggő adatok tekintetésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP), illetve a NAV-nak, SZJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok esetében a NAVnak, a köznevelési törvény alapján meghatározott pedagógusi és alkalmazotti nyilvános adatok tekintetében a KIR számára, a pedagógusigazolvány kiadásához szükséges adatok tekintetében a pedagógusigazolvány kibocsátójának, a közneveléssel összefüggő adatokat az igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, jogszabályi felhatalmazások alapján a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A gyermekek, tanulók kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően hivatalos kérelem, megkeresés alapján továbbíthatók az alábbiak szerint: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére: a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben. egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény részére az egészségi

79

állapotának megállapítása céljából: o a neve, születési helye és ideje, o lakóhelye, tartózkodási helye, o társadalombiztosítási azonosító jele, o szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye tartózkodási helye és telefonszáma, o iskolai egészségügyi dokumentáció, o a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok. − a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezet, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény részére a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából:  a neve, születési helye és ideje,  lakóhelye, tartózkodási helye,  szülője, törvényes képviselője neve,  szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma,  a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok. − a fenntartó részére, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából: − a tankönyvforgalmazók részére a számla kiállításához szükséges adatai; − az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. − a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között: − a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára vonatkozó adatai, − a szülő, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, az iskola részére, az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai; − a szülő, a vizsgabizottság, a gyakorlati képzés szervezője, a tanulószerződés alanyai, vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskola, iskolaváltás esetén az új iskola, a szakmai ellenőrzés végzője részére:  magatartása,  szorgalma,  tudása,  értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen − a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adata. VIII.4. A tanuló fejlődésének nyomon követése Az iskola és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus − jogszabályban meghatározottak szerint − köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában. A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet

80

olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére. Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. Az országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak. Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell. Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából. A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára. Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait − beleértve a mérési azonosítót is − a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A köznevelési feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.

VIII.6. Az adatkezelésben résztvevők köre VIII.6.1. Adatkezelés felügyelete, irányítása VIII.6.1.1. Intézményvezető o elkészíti és kiadja az intézmény adatvédelmi-, adatkezelési szabályzatát; o teljes körű adatkezelési, betekintési, adattovábbítási jogokkal rendelkezik; o titoktartási és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állományának adataira vonatkozóan; o ellenőrzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a törvényi előírásoknak; o biztosítja az adatkezeléshez és védelemhez szükséges személyi, szakmai, tárgyi feltételeket;

81

o kijelöli az adatkezeléssel foglalkozók körét, feladatait; o rendszeresen ellenőrzi a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatok nyilvántartásának, kezelésének, továbbításának szabályosságát, jogszerűségét; o intézményváltás esetén gondoskodik a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos tanulói adatok megfelelő továbbításáról; o gondoskodik az indokolt mértékben és módon meghatározott adatok kezelésének rendjéről, s amennyiben szükséges az érintettek hozzájárulásának beszerzéséről; o számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes rendszerben tárolt összes alkalmazotti, tanulói és tanügyi adatok olvasási, valamint a tantárgyi érdemjegyek téves bejegyzéseinek, javításának írásos hozzáférésére; o esetileg engedélyezi a számítástechnikai rendszer üzemeltetését biztosító rendszergazda írási, olvasási jogosultságát; o meghatározza az intézmény számítástechnikai rendszerében tárolt adatok hozzáférésének jogosultsági körét és a hozzáférés mértékét; o az adatkezelés felügyeletére, ellenőrzésére vonatkozó feladatait és jogait az általános igazgatóhelyettesre egészben írásban átruházhatja. VIII.6.1.2. Igazgatóhelyettes/gazdasági vezető o ellenőrzik, hogy az intézményben az adatkezelés a vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi és kezelési szabályzat előírásai szerint történjen; o haladéktalanul intézkednek az esetleges szabálytalanságok esetén azok megszüntetésére; o figyelemmel kísérik az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokat, és annak változásait. Szükség esetén konkrét javaslatot tesznek az igazgató részére adatkezelési szabályzat módosítása érdekében; o mint az intézményvezető által kijelölt helyettesek, jogosultak az intézmény tanulóinak személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni; o a betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomásukra jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatják fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatják tudomására. o a hatásköri lista meghatározott felosztása szerint felügyelik a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulók adatainak kezelését, továbbítását; o az általános igazgatóhelyettes rendszeresen ellenőrzi a munkaügyi előadó adatkezelésével és védelmével kapcsolatos munkáját; o az igazgatóhelyettesek a számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adathoz olvasási jogosultsággal hozzáférhetnek. VIII.6.2. Az adatkezelési operatív feladatai VIII.6.2.2. Iskolatitkár -

köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi- és kezelési szabályzat előírásai alapján végezni;

82

-

-

-

feladatainak ellátása során titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak azon körére, amelyeket vezetői utasítás alapján nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási célból feldolgoz és továbbít; az intézmény tanulóira vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik; számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes adatokhoz való hozzáférésre; nyilvántartja a tanulók adatait a közoktatási törvény kötelező előírása szerint; a pedagógusok és alkalmazottak adatainak a kiadott utasítás szerinti továbbítása; a számítástechnikai rendszerben tárolt, a munkájához szükséges, tanulói, tanügyi adatokhoz korlátozott (írási) jogosultsággal hozzáférhet. o a munkaügyi feladatokhoz nélkülözhetetlen adatok tekintetében teljes adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van; o köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmiés kezelési szabályzat előírásai alapján végezni; o feladatainak ellátása során titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik az alkalmazottak adatainak azon körére, amelyeket nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási célból feldolgoz és továbbít; o számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes adatokhoz való hozzáférésre; o nyilvántartja a pedagógusok és alkalmazottak adatait a közoktatási törvény kötelező előírása szerint; o kezeli a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagát és vezeti a szükséges nyilvántartásokat; o a számítástechnikai rendszerben tárolt összes alkalmazotti adathoz írási és olvasási jogosultsággal hozzáférhet.

VIII.6.2.3. Pedagógus, osztályfőnök -

-

-

köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni; az érintett osztályon és a nevelőtestületen belül, a tanulók magatartására, szorgalmára a tudásuk értékelésére vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik; az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására – törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges. a tanulókkal kapcsolatos munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti: o a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén

83

-

a tartózkodási jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; o szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen:  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,  a tanulók oktatási azonosító száma

VIII.6.2.4. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tisztségének megszűnése miatti osztályfőnöki feladatkör bővülése -

-

köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni; feladatára vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik; a tanuló osztályfőnökével, nevelőjével együttműködve, konzultálva, az intézmény vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására – törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges; munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti: a tanuló neve, születési helye, ideje, állampolgársága; lakcíme, telefonszáma; szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok; a tanuló diákigazolványának sorszáma; a tanuló azonosító száma (diákigazolványban szerepel). munkavégzése során továbbíthatja az előzőekben részletezett adatokat: az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek (iskolaorvos, fogorvos), a tanuló egészségügyi állapotának megállapítás céljából; a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából (gyermekjóléti szolgálat, illetékes jegyző).

VIII.6.2.5. Rendszergazda -

köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi- és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; felel a számítástechnikai rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért, a zökkenőmentes üzemeltetésért; gondoskodik a rendszer folyamatos karbantartásáról;

84

-

kizárólagosan biztosítja az adatkezelésben résztvevők számára biztosított hozzáférési jogosultságokat; biztosítja, hogy az intézményben minden adatkezelő csak egyéni azonosítás után léphessen be az elektronikus rendszerbe; gondoskodik arról, hogy az adatok bevitelének adatmódosításának tényét időpontját, az adatkezelő azonosító adatait a rendszer automatikusan naplózza; biztosítja, hogy az adatokról hetente biztonsági mentés készüljön; biztosítja, hogy a számítógépes hálózatban az adatok „feltörése” ne legyen lehetséges; igazgató eseti engedélye alapján jogosult a számítógépes rendszer adatainak olvasási és írásos hozzáféréséhez. IX. AZ INTÉZMÉNYI ADATKEZELÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI

IX.1. A személyi adatok forrása Az intézményi dolgozók és tanulók esetében azok az adatok, amelyek az intézmény nyilvántartási, adatszolgáltatási, továbbítási feladataihoz, kötelezettségeihez kapcsolódnak, és amelyekhez kezeléséhez az érintettek is hozzájárultak. IX.2. A személyes adatok felvételének formája Az adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik. Szóbeli tájékoztatás alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. IX.3. A személyes adatok felvételének módja A felvett adatok nem térhetnek el az azok forrásául szolgáló iratban szereplő adatoktól. Ha a forrás-irat valamilyen okból értelmezhetetlen, olvashatatlan, ellentmondásos, vagy hiányos, akkor az adatszolgáltatótól írásbeli módon történt kijavítást, kiegészítést kell kérni az „Adatnyilvántartó/változást Jelentő Lap” kitöltésével. Az Adatnyilvántartó/változást Jelentő Lapon szereplő adat felvétele – mint kiegészítési, módosítási, javítási kérelem – csak akkor végezhető el, ha azt a dolgozó, vagy a tanuló gondviselője dátummal ellátva sajátkezű aláírásával hitelesíti. IX.4. A személyi adatokhoz történő hozzáférés A hagyományos nyilvántartásban szereplő adatok hozzáféréséhez az adatkezelő, felhasználó csak a szükséges mértékben, ideig és a feladatának elvégzéséhez kötött módon férhet hozzá. A számítógépes adatkezelés esetén a rendszer felhasználói egyes adatfajtákhoz olvasási, vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá. A megismert adatokat a hozzáférési jogosultsággal rendelkező dolgozó kimásolhatja, illetve kinyomtathatja, azzal a kötelezettséggel, hogy az ily módon nyert adatokat csak feladataihoz kötötten használhatja fel, s gondoskodik arról, hogy az ne kerüljön

85

illetéktelenek birtokába. Számítógépes adatkezelés esetén a hozzáférési jogosultság a rendszergazda által kiadott személyes kód és jelszó alkalmazásával nyílik meg. IX.5. A személyi adatok felhasználása az intézményi nyilvántartásokban Az intézményben dolgozó alkalmazottak adatai az alkalmazotti nyilvántartásokban találhatók. Az alkalmazotti nyilvántartások előállítása alapjául szolgáló adatok bevitelére a munkaügyi feladatokat ellátó dolgozó jogosult. A kötelezően előállítandó és használandó nyilvántartásokban a tanulók személyi adatait osztályonként, vagy csoportonként kell feldolgozni. Az iskola által kötelezően használt nyilvántartás: - a bizonyítvány, - a törzslap külíve, belíve, - a beírási napló, - az értesítő (ellenőrző), - az osztálynapló - a csoportnapló, - az egyéb foglalkozási napló, - a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, - az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, - az órarend, - a tantárgyfelosztás, - a továbbtanulók nyilvántartása, - az étkeztetési nyilvántartás, - a tanulói jogviszonyt igazoló lapja. Az intézményünkben kezelt adatokat nyomtatott formában vagy elektronikus módon tartjuk nyilván. A továbbításra szolgáló adatközlő lapokat ugyancsak hagyományos nyomtatott formában vagy elektronikus módon vezetjük. Az intézmény minden dolgozójának és tanulójának személyes adatainak összegyűjtéséről, karbantartásáról, biztonságos kezeléséről, ellenőrzéséről az igazgató által kijelölt munkaügyi feladatokat ellátó dolgozó, vagy vezető gondoskodik. X. AZ ADATKEZELÉS ÜGYVITELE, DOKUMENTUMAI X.1. A személyi iratok Az intézményben személyi irat minden, bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a munka- és az alkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

86

X.2. Személyi iratok csoportosítása -

az alkalmazott személyi anyaga, az alkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, az alkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok, tanulói iratok.

X.3. Az intézményi dolgozók személyi anyagának adattartalma Az intézmény alkalmazottait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, és azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. Személyes alapadatok iratai: -

az alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja, az önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, a kinevezés, a besorolás, a minősítés, az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, alkalmazotti igazolás másolat, hatályos fegyelmi ügyek.

X.4 Alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok -

-

-

juttatásokkal kapcsolatos iratok (kitüntetés, külön juttatás), céljutalom, eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi szerződés, tanulmányi igazolás, tanulmányi juttatás, elhelyezés, egyéb jóléti ügyek, alkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok (pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozat, szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás, kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés, fizetés nélküli szabadság, GYES, GYED, saját lakásépítés), hozzátartozó ápolás, házastárssal külföldre utazás, egyéb szabadidő, eltérő munkarend megállapítás.

X.5. Alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más jogviszonyok iratai -

katonai szolgálat felkérések,

87

-

további jogviszony létesítés engedélyezése, ill. elutasítása.

X.6. Alkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok -

szociális támogatás, egyéni kérelmek, munkaképesség csökkenés, munkavégzés alóli mentesség igazolása, közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, ügykezelői vizsga, egyéb képzettség, szakértői okiratok másolatai, betekintési kérelem.

X.7. Illetménnyel és ezzel összefüggő, más jogviszonyokkal kapcsolatos iratok Személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés-letiltás, melyek azonban a központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak. X.8. A személyi anyag része az alkalmazotti alapnyilvántartás, amely első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett alkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: -

az alkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor, az alkalmazotti jogviszony megszűnésekor, ha az alkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak.

X.9 A személyi iratokba történő betekintés A személyi anyagba való betekintésre jogosultak: -

-

saját adataiba az alkalmazott, az alkalmazott igazgatója és az általa megbízott igazgatóhelyettes, a minősítést végző vezető, a törvényességi ellenőrzést végző testület, vagy személy, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi per kapcsán a bíróság, feladatkörükben az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bírósági, nemzetbiztonsági szolgálat, a személyzeti, munkaügyi és illetmény- számfejtési, munkaügyi feladatokat ellátó munkatárs, feladatkörén belül.

88

X.10. A személyi iratok kezelésének feladatai Az alkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban, a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatban minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért, valamint azért, hogy az ezen szabályzat szerint illetéktelen személy birtokába ne juthasson. A személyügyi/munkaügyi feladatokért felelős vezető köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adat a megfelelő személyi iratra, adathordozóra a keletkezésétől, változásától, helyesbítésétől számított 10 munkanapon belül rávezetésre kerüljön, illetve kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az általa kiadott írásbeli rendelkezés szükség szerinti helyesbítését. A személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott az általa kezelt − az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő − személyi iratra adatot, megállapítást csak közokirat, az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés alapján tehet. Köteles kezdeményezni vezetőjénél a megítélése szerint valóságnak már meg nem felelő adat helyesbítését, törlését. Az alkalmazotti nyilvántartás adatlapját csak ezen szabályzat szerint teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott vezetheti, akit az adatnyilvántartás minden szakaszában és a tárolás során terhel az adatvédelmi kötelezettség. X.11. A személyi iratok iktatása, tárolása Az intézmény alkalmazottait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A személyi iratokat külön iktatókönyvben gyűjtőszámon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. A személyzeti iratokból az iktatóba másolati példányt nem kell lerakni. Az irattárazás az alkalmazotti jogviszony fennállásáig a személyzeti ügyintézőnél történik. A számítógépes iktatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyügyi tárgykódon nyilvántartott iratok adataihoz csak a hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársak férhessenek hozzá. Személyi iratot tárolni csak a személyügyi feladatot ellátó vezető, vagy alkalmazott helyiségében, a munkavégzést követően biztonsági zárral ellátott irattárolóban (páncél- vagy lemezszekrényben) elzártan lehet. Az intézmény személyügyi feladatot ellátó helyisége a gazdasági irodák 1. számú szobája. A személyügyi feladatot ellátó dolgozó helyiségét − ha az ott dolgozók közül senki nem

89

tartózkodik bent − zárva kell tartani. Az ilyen helyiségek ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók vehetik fel a portáról és munkaidő végén oda kell visszajuttatni. Az alkalmazotti jogviszony megszűnését követően az irattárba történő helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni a személyi iratokkal kapcsolatban az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő személyügyi feladatot ellátó vezető aláírását. Ezután az alkalmazott személyi iratait – az irattárazási tervnek megfelelően – a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárban elhelyezésre kerülő "régi anyag" elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, kijelölt helyettese és a személyügyi feladatot/munkaügyi feladatot ellátó ügyintéző férhessen hozzá. A személyi anyagot az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az intézmény ügyirat kezelési szabályzatában és irattárazási tervében kell rendelkezni. X.12. Személyi iratok nyilvántartása Az iratokat, tartalmuknak megfelelően, a megjelölt csoportosításban, személyi iratgyűjtőben kell tárolni és őrizni. Az iratgyűjtőben az iratokat az iratcsoport elnevezésével ellátott kemény kartonlappal kell elhatárolni az áttekinthető kezelhetőség érdekében. Az iratgyűjtő előlapját követően tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az iratgyűjtőben elhelyezett iratokat, annak szerkezeti rendjében – az alkalmazotti alapnyilvántartás oldalai kivételével – nyilván kell tartani. A tartalomjegyzéknek tartalmaznia kell az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is, s rövid szöveges megjelölést. A tartalomjegyzék lezárása az iratcsoportonkénti utolsó nyilvántartott iratot követő üres sor egy vonallal történő áthúzását, alatta a lezárás dátumának és a személyügyi ügyintéző aláírásának feltüntetését jelenti. Az iratgyűjtő és a benne elhelyezett iratok kezelése az intézmény személyügyekkel foglalkozó ügyintézőjének feladata. A személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetés-letiltás, családi pótlék stb. iratok, a központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak. Az iratok tárolása, őrzése a gazdasági iroda feladata. A hatályos fegyelmi ügyek nyilvántartását – a későbbi törölhetőség érdekében – ceruzával kell vezetni. X.13. Személyi adatokban történő változások kezelése Minden alkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 10 napon belül írásban bejelenteni és okirattal (vagy annak másolatával) igazolni a személyügyi/munkaügyi feladatot ellátó munkatársnak:

90

-

név, családi állapot, eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete), lakcíme, ideiglenes tartózkodási hely címe, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, állami nyelvvizsga, iskolai végzettség, szakvizsga,

A bejelentett adatváltozást az alkalmazott személyi iratait kezelő személyügyi munkatárs a bejelentéstől számított 10 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. A kinevezési okiratok, illetve a besorolási és kinevezési okiratok módosításának rendelkező részében – a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat meghatározása mellett – zárójelben fel kell tüntetni ezen okiratok fejrészében a munkakör FEOR számát. XI. KÖZÉRDEKŰ ADAT Közérdekű adat: állami, vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Az intézmény közérdekű megtekinthetők.

adatai

nyilvánosak,

kívülállók

számára

hozzáférhetők,

Az intézmény kötelessége a feladatkörébe tartozó közérdekű ügyekben a szülők, tanulók gyors, pontos tájékoztatása az alábbi közérdekűnek minősíthető adatairól: -

alapadatai (Szakmai Alapdokumentum), feladatai, hatásköre, szervezeti felépítése, működésének rendje, ezzel kapcsolatos dokumentumok, nevelési programja, pedagógiai programja, házirendje, feladatok, követelmények, a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató, a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma, köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, az egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,

91

-

a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, a külső szervek által végzett ellenőrzések nyilvános megállapításai, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai.

XI. 1. Az intézmény közérdekű adatainak nyilvánossága - Az intézmény nevelési és pedagógiai programja és annak hatályos változata megtekinthető az intézmény könyvtárában (a könyvtár nyitva tartási ideje alatt), valamint egyeztetett időpontban az igazgatóhelyettesnél. - Az intézmény szakmai dokumentumait az iskola használói megtekinthetik a könyvtárban (a könyvtár nyitva tartási ideje alatt), valamint a szakmai igazgatóhelyettesnél, előre egyeztetett időpontban. Az iskolában szervezett versenyek, vizsgák név szerinti eredményeinek nyilvános kihirdetése csak a tanuló, illetve a szülő előzetes hozzájárulása, illetve ráutaló magatartása következtében történhet. XI. 2. Az intézmény különös közzétételi listája Az intézmény különös közzétételi listában ad tájékoztatást a tevékenységéhez kapcsolódó jogszabályilag meghatározott (személyes adatokat nem sértő) adatokról, információkról az alábbiak szerint: -

a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót, a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát, a térítési díj, az, egyéb díjfizetési kötelezettség jogcímét és mértékét, tanévenként az egy főre megállapított díjak mértékét, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, az intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére

92

-

vonatkozó jogszabályok megtartásával, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot, a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét, az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit, a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat, a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét, az iskolai dolgozatok szabályait, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát, szakkörök igénybevételének lehetőségeit, mindennapos testedzés lehetőségeit.

Az intézmény tájékoztató rendszere az október 1-jei állapotnak megfelelően közzéteszi az előzőekben felsorolt adatokat és dokumentumokat. A közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP- jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A Különös közzétételi listában szereplő adatok megtekinthetők az intézmény igazgatóhelyettesénél (előre egyeztetett időpontban), valamint honlapján digitális formában. Az adatok személyazonosítás nélkül, korlátozás nélkül megtekinthetők, kimásolhatók, kinyomtathatók, internetről letölthetők.

XII. A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR) A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adatot csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett, meghatározott esetben adhatunk ki. Intézményünk, mint köznevelési feladatokat ellátó adatszolgáltató (intézménytörzs) törvényileg előírt módon és tartalommal adatot szolgáltat a KIR honlapján keresztül fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy postai úton a KIR által biztosított adatlapon, mely tartalmazza az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét, az intézmény − külön jogszabályban meghatározott − hivatalos nevét, az intézmény típusát, az intézmény feladat ellátási helyét, az intézmény székhelyét, OM azonosítóját, alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámot, iskolatípusonként az évfolyamok számát, a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, az ágazatokat, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.

93

A nyilvántartásban szereplő adatok közhitelesek. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. Az intézmény jogszabályi előírás szerint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat nyolc napon belül bejelenti, és meghatározott adatszolgáltatással adatokat, és ezzel egyidejűleg közérdekű információkat szolgáltat a Közoktatási Információs Iroda részére. A változásjelentéshez csatolandó az intézmény alapító okirata, megszűnés esetén pedig a megszüntető határozat, és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés igazolása. A bekövetkező változásokról, illetve az esetleges megszűnésről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a köznevelési intézmény nevét, létesítő és módosító alapító okiratának keltét, OM azonosítóját, alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, feladat ellátási helyét, képviseletére jogosult személy nevét, adószámát, valamennyi pénzforgalmi számlaszámát, a nyilvántartásba vétel, létesítés napját, a fenntartó képviseletére jogosult személy nevét, a jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltozással, intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói, fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazó határozatokat, a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a megszűnt intézmény iratainak őrzési helyét. A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, továbbá az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint elektronikus úton is hozzáférhetők. A Közoktatási Információs Iroda intézményünk adatszolgáltatása alapján azonosító számot ad ki annak, aki tanulói jogviszonyban áll, akit pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, illetve akit óraadóként foglalkoztatnak. XII.1 Pedagógus igazolvány Az iskola a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak részére − kérelemre − pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, annak részére, akit pedagógusmunkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban az intézmény, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és szolgáltat adatot. Az intézmény az eljárás során- ha jogszabály másként nem rendelkezik − a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR működtetőjével. A pedagógusigazolvány tartalmazza a jogosult fényképét, a jogosult családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, 14. életévét betöltött jogosult esetében az aláírását, az igazolvány kiállításának napját és az érvényesíthetőség évét, érvényességre vonatkozó adatot, az igazolvány egyedi azonosítóját (igazolványszám, adatchip azonosító), azon intézmény(ek) nevét és székhelyét, amellyel a pedagógus munkaviszonyban áll.

94

XII. 2. Pedagógusok azonosító száma

-

Intézményünk vezeti azoknak a pedagógusoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az elektronikus igénylésről kinyomtatott és a pedagógussal aláíratott ellenőrző adatlapot, az igénylés elküldésének tényét és idejét, az oktatási igazolvány egyedi azonosítóját, az érvényesítő matricák megrendelésének tényét és idejét, a megrendelt érvényesítő matricák megérkezésének tényét és idejét, a pedagógus igazolvány érvényesítésének tényét és idejét, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, a pedagógus igazolvány bevonásának okát, tényét és idejét, az igazolvány egyedi adatchip azonosítóját, a megfizetett hatósági díjakat. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógus-igazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére.

XII. 3. Diákigazolvány Az iskola a tanuló kérelmére elektronikus úton diákigazolvány kiadását kezdeményezi a hatályos jogszabályok szerinti módon és tartalommal. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány tartalmazza  a diákigazolvány számát,  a tanuló nevét, születési helyét és idejét,  lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását,  a tanuló fényképét,  azonosító számát,  az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját,  az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. Az intézmény a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. Az intézmény a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti.

95

XII. 4. Tanulói nyilvántartás A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartásban -

a tanuló teljes nevét (ha pl. két keresztnév van), nemét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja teljes nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, diákigazolványának számát, magántanuló-e, tanköteles-e, tanulói jogviszony kezdetét, megszűnésekor a kijelentkezés adatait, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait, a jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, évfolyamát, tanulmányai várható befejezésének idejét. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

XIII. ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK XIII. 1. Az adatbiztonság követelménye Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme

96

érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok – kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi − közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők. A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja: -

-

a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását; az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását; annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják; annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe; a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek. XIII. 2. A számítógéppel vezetett alkalmazotti alapnyilvántartás fizikai védelmének szabályai -

-

-

-

az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy elegendő biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen, azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, a személyek belépését a hivatalos feladataikkal összhangban megállapított felhatalmazás alapján kell szabályozni, ellenőrizni, számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolását, felhasználását és a hozzáférést ellenőrizni kell, az adathordozókról, azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásban szerepelnie kell: a. a nyilvántartási számnak, b. a használatba vétel időpontjának, c. a kezelésre átvevő aláírásának. meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik, a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát (azonosító kártya, jelszó) szolgálati titokként kell kezelni, gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá,

97

-

-

-

-

a számítástechnikai mágneses adathordozókat, amelyeken személyügyi programok és adatok vannak, felhasználásuk megkezdésekor egyedi azonosító számmal, nyilvántartásba kell venni, azt a mágneses adathordozókon fel kell tüntetni, a személyügyi feladatot ellátó vezető felelős az általa vezetett nyilvántartásban dokumentáltan átvett mágneses adathordozó biztonságos elzárásáért, illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozásáért, a számítástechnikai eszközökhöz (számítógépek) való hozzáférési jogosultság biztosítását azonosító jelszóval kell lehetővé tenni, a jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg, az azonosító jelszóról szolgálati titkos kezeléssel nyilvántartási dokumentációt kell felfektetni, amit az adatbiztonságért felelős vezető lemezszekrényben vagy kazettában köteles tárolni, a személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője, személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatot ellátó számítógépes rendszer nem férhet hozzá.

XIII. 3. Az üzemeltetés biztonsági szabályai - a számítástechnikai rendszert − ideértve a programokat is − dokumentálni kell - a számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak a személy/munkaügyért felelős vezető felhatalmazásával változtatható meg, - a számítógépben kezelt, tárolt alkalmazotti nyilvántartási adatokhoz − saját jelszavuk felhasználásával − kizárólag a személyügyi feladatot ellátó vezető dolgozó, valamint felettese férhet hozzá, - a hozzáférés jelszavait időközönként, de az üzemeltető személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni. Jelszót ismételten nem lehet kiadni, - a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen, - olyan tervet kell kidolgozni, amely a számítástechnikai eszközök előre nem látható üzemzavarának hatását ellensúlyozni képes intézkedéseket tartalmaz, - az alkalmazotti nyilvántartás programját úgy kell kialakítani, hogy automatikus módon nyilvántartsa az üzemeltetést az üzemeltetés időpontját, a kezelést végző személyeket, a kezelt adatokat, valamint az üzemzavarok hatásainak elhárítása érdekében legalább napi 2 mentést kell biztosítania, - az alkalmazotti nyilvántartásban kezelt adatokat legalább kéthetente egyszer mágneses adathordozóra is ki kell vinni, mindig a legutolsó adatállomány megőrzésével, az adatállományok változását naplózni kell, - annak érdekében, hogy az alkalmazott megismerhesse, azt, hogy az alkalmazotti adatnyilvántartásban szereplő adatokból róla kinek, milyen célból és milyen terjedelemben szolgáltattak adatot (adattovábbítás), az adatszolgáltatásra jogosultsággal ezen szabályzatban felhatalmazottak részére történő adatszolgáltatásról − a megjelölt adatokkal − a személyügyi feladatokkal

98

foglalkozó dolgozónak nyilvántartást kell vezetnie, melyet öt évig meg kell őriznie. XIII. 4. A technikai biztonság szabályai -

az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni, az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell, a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni, az adatok és az adatállományok változását naplózni kell, az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell, online adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell, programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását ha a próbát külső szerv vagy személy végzi − el kell kerülni.

XIII. 5. Az információ továbbítása Az intézmény számítógépes rendszeréből az alkalmazotti nyilvántartás adatait oly módon kell továbbítani, hogy az megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat hatálya kiterjed -

-

az intézmény valamennyi dolgozójára, aki személyes, valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (jelentések, tájékoztatók stb.) készít, bármely azonosított, vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra, valamennyi az intézmény székhelyén vezetett nyilvántartásra, adatbázisra, valamennyi egyedileg kezelt adatra, dokumentumra.

Az adatkezelési szabályzat rendelkezéseinek megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező. Adatkezelési szabályzat előírásait a jóváhagyást követő dátummal létesített alkalmazotti jogviszony esetén is köteles a dolgozó tudomásul venni. Az igazgató által kijelölt felelős vezetőnek folyamatosan gondoskodni kell jelen szabályzat karbantartásáról, aktualizálásáról. Az intézményvezető felel jelen szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglaltak zökkenőmentes megvalósításáért és az adatvédelmi követelmények közzétételéért. Az adatkezelési szabályzatot - az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület és a munkavállalók teljes köre 2015. év augusztus 31. napi tantestületi és

99

alkalmazotti értekezletén elfogadta és jóváhagyta. Az adatkezelési szabályzat a jóváhagyás időpontjával lép hatályba. A szabályzat elfogadásakor véleményezési jogát gyakorolta az iskola szülői szervezete, a diákönkormányzata, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. Jelen adatkezelési szabályzat és kapcsolódó dokumentumai minden érdeklődő iskolahasználó számára megtekinthető a könyvtárban (a könyvtár nyitva tartási ideje alatt). Miskolc, 2015. szeptember 01.

Görgényi Adrienn intézményvezető

100