SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

HÉT KASTÉLY KERTJE MŰVÉSZETI ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

Táplánszentkereszt 2014.

Tartalom A Szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja .......................................................... 4 BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................... 5 I. AZ INTÉZMÉNYI ALAPADATOK .............................................................................................................. 6 1. A költségvetési szerv azonosítói ............................................................................................................ 6 2. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok ............................................................................................ 7 3. A költségvetési szerv alaptevékenysége ............................................................................................... 7 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ................................................................................................ 8 III. AZ INTÉZMÉNY MAGASABB VEZETŐI, VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ............................. 9 1. Az intézmény vezetősége ...................................................................................................................... 9 1.1. Az intézmény vezetője .................................................................................................................... 10 1.1.1. Az intézményvezető – a köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős: ......... 10 1.1.2. A költségvetési szerv vezetője felel: ............................................................................................ 10 1.1.3. Az intézményvezető feladata: ..................................................................................................... 11 1.1.4. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ........................................................... 11 1.2. Az intézményvezető helyettes ........................................................................................................ 12 1.2.1. Az intézményvezető felelőssége ................................................................................................. 12 1.2.2. Az intézményvezető-helyettes felelős: ....................................................................................... 12 1.2.3. Az intézményvezető-helyettes feladatai: .................................................................................... 12 1.2.4. Az intézményvezető-helyettes ellenőrzési feladatai: .................................................................. 12 1.2.5. Beszámolási kötelezettsége ........................................................................................................ 13 1.3. A tagóvoda vezető és a bölcsőde vezető ........................................................................................ 13 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ....................................... 13 3. A kiadmányozás szabályai ................................................................................................................... 14 4. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje .......................... 15 IV. TAGINTÉZMÉNNYEL, INTÉZMÉNYEGYSÉGGEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .......................... 15 V. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ................................. 16 1. A vezetőség ......................................................................................................................................... 16 2. Alkalmazotti közösség ......................................................................................................................... 16 3. Szakalkalmazotti testület .................................................................................................................... 17 4. Szakmai munkaközösség ..................................................................................................................... 18 5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok ..................................................................................... 20 6. Közalkalmazotti Tanács és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi szervezete: ........ 20 VI. SZÜLŐI SZERVEZETTEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .............................................................. 20 VII. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA, A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ................ 21 1. Fenntartó............................................................................................................................................. 21 2. Egészségügyi ellátását biztosító szervezet .......................................................................................... 22 3. Általános Iskola ................................................................................................................................... 22 4. Gyermekjóléti Szolgálat....................................................................................................................... 23 5. Pedagógiai Szakmai Szolgáltató .......................................................................................................... 23 6. Pedagógiai Szakszolgálat ..................................................................................................................... 23 7. Kapcsolat a Művelődési Házzal ........................................................................................................... 23 8. Kapcsolat a művészeti óvodákkal ........................................................................................................ 23 9. Kapcsolat a bázisóvodákkal ................................................................................................................. 23 10. Kapcsolat a tehetséghálózat tagjaival ............................................................................................. 24 11. Történelmi egyházak képviselői ...................................................................................................... 24 12. Alkalom szerinti kapcsolatok: .......................................................................................................... 24 VIII. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................................ 24 1. Az intézmény nyitvatartási rendje ...................................................................................................... 24 2. Az intézmény belépés és benntartózkodás rendje ............................................................................. 25 2.1. Gyermekek intézményben tartózkodási rendje .............................................................................. 25 2.2. A vezetők benntartózkodása ........................................................................................................... 25 2.3. Alkalmazottak benntartózkodása.................................................................................................... 26 2.4. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása ..................... 26 2.5. Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai ........................ 26 2

IX. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................................................................................. 27 X. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSEK RENDJE...................................................................... 30 XI. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ......................................................................................... 32 1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................................ 32 2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok ..................................................... 32 2.1. Az intézményvezető, tagintézmény-vezető, bölcsődevezető felelőssége ...................................... 32 2.2. Az intézmény alkalmazottainak felelőssége: ................................................................................... 33 2.3. Az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők feladata...................................................................... 34 2.4. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottainak feladata .............................................................. 34 3. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése .................................................................. 35 4. A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai ............. 35 5. Az alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályai ................................................................. 36 6. Óvó védő előírások a gyermekeknek .................................................................................................. 36 7. Nem dohányzók védelme .................................................................................................................... 36 XII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ........................................... 37 XIII. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB SZABÁLYOZÓK ............. 39 1. Az intézményben folytatható reklámtevékenységek .......................................................................... 39 2. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé ......................................................................................... 39 3. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések .................................... 40 3.1. Az Alapító Okirat elhelyezése .......................................................................................................... 40 3.2. A működési alapdokumentumok elhelyezése ................................................................................. 40 3.3. Tájékoztatás a Pedagógiai programról, Szakmai programról .......................................................... 40 3.4. Tájékoztatás a Házirendről .............................................................................................................. 41 4. Lobogózás szabályai ............................................................................................................................ 41 5. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása ................................................................... 41 6. Hivatali titok megőrzése...................................................................................................................... 41 7. A telefonhasználat eljárásrendje ......................................................................................................... 42 XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................... 42 XV. AZ SZMSZ NYILVÁNOSSÁGA ............................................................................................................ 42 MELLÉKLETEK: 1. számú: Adatkezelési szabályzat 2. számú: A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének szabályzata 3. számú: Munkaköri leírás minták

3

A Szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)  368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)  2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről  2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények feladatairól és működéséről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM-rendelet.  A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM-rendelet.  A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM-rendelet

4

BEVEZETŐ A jogszabályokba foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde intézmény vezetőjének előterjesztése után a Közalkalmazotti Tanács és a Szülők Közössége véleményének kikérésével, egyetértésével a szakalkalmazotti értekezlet az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy megállapítsa a Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 6/2013. számon jóváhagyott SZMSZ. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:  Az óvodával, bölcsődével jogviszonyban lévő gyerekre.  A gyerekek szüleire, törvényes képviselőire.  Az intézménnyel jogviszonyban álló minden alkalmazottra.  Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az intézmény feladatainak megvalósításában. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:  A székhelyóvoda, a tagóvoda és bölcsőde területére.  Az intézmények által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó – intézményen kívüli programokra.  Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira.

5

I.

AZ INTÉZMÉNYI ALAPADATOK

1. A költségvetési szerv azonosítói A költségvetési szerv neve:

Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde

OM azonosító:

036562

Törzskönyvi azonosító szám:

663775

Az intézmény adószáma:

16864395-1-18

A költségvetési szerv típusa: többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény: közös igazgatású köznevelési intézmény Az alapító okirat azonosítója: Táplánszentkereszt és Környéke Óvodai Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa 8/2013./11.12./ sz. határozatával fogadta el. A költségvetési szerv székhelye: A költségvetési szerv telephelye:

Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde, 9761 Táplánszentkereszt, Fő utca 5/c 9743 Söpte, Gábor Áron u. 2. 9761 Táplánszentkereszt, Fő u. 5/a.

Tagintézmény, óvoda:  Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde Söptei Tagintézménye, 9743 Söpte, Gábor Áron u.2 Intézményegység, bölcsőde:  Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde, 9761 Táplánszentkereszt, Fő utca 5/a Az alapítás dátuma: 1990.01.22 A költségvetési szerv működtetője és székhelye: Táplánszentkereszt és Környéke Óvodai Intézményfenntartó Társulás 9761 Táplánszentkereszt, Rákóczi u. 1 A költségvetési szerv alapító szerve: Táplánszentkereszt Község Önkormányzata 9761 Táplánszentkereszt, Rákóczi u. 1 A költségvetési szerv irányító szerve: Táplánszentkereszt és Környéke Óvodai Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa A költségvetési szerv fenntartó szerve, székhelye: Táplánszentkereszt és Környéke Óvodai Intézményfenntartó Társulás 9761 Táplánszentkereszt, Rákóczi u. 1 6

A költségvetési szerv működési köre: Táplánszentkereszt, Tanakajd, Söpte, Vasasszonyfa és Csempeszkopács községek illetékességi területe

2. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv A besorolás az intézmény szakmai és jogi önállóságát nem érinti. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Táplánszentkereszti Polgármesteri Hivatal látja el. Az intézmény költségvetése a Táplánszentkereszt és Környéke Óvodai Intézményfenntartó Társulás költségvetésébe épül be. A költségvetési szerv feladatainak ellátásához biztosított vagyon az Alapító okiratban foglaltak szerint. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végez.

3. A költségvetési szerv alaptevékenysége a)

Államháztartási szakágazati besorolása:

851020 b)

Óvodai nevelés

Alaptevékenységek. államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása

562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az intézmény az autizmus spektrum zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését nem látja el. 412000 Lakó-és nem lakó épület építése 812000 Takarítás 862231 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás 882117 Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás 889101 Bölcsődei ellátás Három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, az életkori és egyéb sajátosságok figyelembevételével.  Alaptevékenységén belül köteles biztosítani a fenntartó önkormányzatok területén élő 3, a tankötelezettséget elérő (6 illetve 7 éves korú) gyermekek nevelését.  Az intézmény biztosítja a gyermekek integrált nevelését, különös figyelemmel a sajátos igényű ellátásban részesülő gyermekek ellátására. 7

 Az intézmény biztosítja a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató integrációs foglalkoztatását.  Az óvodai nevelés alaptevékenység keretein belül biztosítja a szükséges logopédiai feladatok ellátását.  Az intézmény létszámkeretén belül /szükség esetén, egyedi elbírálás, megfelelő szociális vagy gyermekvédelmi indokból/ biztosítja a 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, a Szakértői Bizottság véleménye alapján fogyatékos gyermekek integrált gondozását-nevelését.  Alaptevékenységén belül melegítőkonyhát működtet.

II.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. A többcélú intézményt az intézményvezető irányítja. Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, az intézményben a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások alapján kell meghatározni. A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvényt kell alkalmazni. Az intézményen belül megtalálható az alá-, fölérendeltségi és mellérendeltségi viszony, melyet az alábbi szervezeti diagram tartalmaz.

8

Intézményvezető

Szülők közössége

Intézményvezetőhelyettes

Tagintézményvezető

Szakmai munkaközösség vezető

Tagintézmény óvodapedagógusai

Székhely óvoda óvodapedagógusai

Nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

Közalkalmazotti Tanács

Szakszervezet

Bölcsőde szakmai vezetője

Kisgyermeknevelők

Nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

Konyhai kisegítő

Konyhai kisegítő Óvodatitkár

III.

AZ INTÉZMÉNY MAGASABB VEZETŐI, VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS

1. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai:  az intézményvezető,  az intézményvezető helyettes,  a tagóvoda vezető,  bölcsőde szakmai vezetője. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási és intézkedési joggal 9

rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot.

1.1. Az intézmény vezetője Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, illetve a tagintézmény vezetőre és az intézményegység vezetőjére átruházhatja.

1.1.1. Az intézményvezető – a köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért  az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért  az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért  a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért  a nemzeti ünnepek méltó megszervezéséért  a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért  a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért  a munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért  a gyermekbalesetek megelőzéséért  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért  a humánerőforrás biztosításáért és fejlesztéséért  a KIR3-adatszolgáltatás hitelességéért  a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért  a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért  a szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások és a vezetői ellenőrzés útján

1.1.2. A költségvetési szerv vezetője felel:  a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak, az irányító szerv által meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért  a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság, az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért  a használatába adott vagyon vagyonkezelői jogának rendeltetésszerű gyakorlásáért  a belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért 10

 a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért

1.1.3. Az intézményvezető feladata:             

a nevelőtestületi értekezletek előkészítése a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezettel való együttműködés a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe rendkívüli szünet elrendelése – a fenntartó egyidejű értesítése mellett –, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok) a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása

Az intézményvezető a feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai:  az intézményvezető-helyettes,  a tagóvoda-vezető,  bölcsőde vezetője. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

1.1.4. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök  a tagóvoda-vezető és a bölcsőde vezetője számára a gyermekek felvételi ügyeiben való döntést,  az intézményvezető-helyettes és a tagóvoda-vezető, valamint a bölcsőde vezetője számára a munkarend készítésével kapcsolatos döntések jogát,  a tagóvoda-vezető és a bölcsőde vezetője számára a tagintézményi illetve bölcsődei rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon a tagintézmény/bölcsőde képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 11

 az intézményvezető-helyettes és a tagóvoda-vezető, valamint a bölcsőde vezetője számára az alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát,  a tagóvoda-vezető számára a saját költségvetéshez tartozó utalványozási jogát.  Az átruházott jogokat az intézményvezető írásban azonnali hatállyal visszavonhatja.

1.2. Az intézményvezető helyettes Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi.

1.2.1. Az intézményvezető felelőssége  Az intézményvezető távollétében – korlátozott jogkörben – teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.  A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.  Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.  Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik.

1.2.2. Az intézményvezető-helyettes felelős:  a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, továbbá intézményi szabályzatban rögzített vezetéséért  a helyettesítések megszervezéséért  a helyettesítési napló vezetéséért, összesítéséért, elszámolásáért  a szülői szervezet működésének segítéséért  szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért  a belső továbbképzések megszervezéséért  az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért  HACCP – rendszer működéséért

1.2.3. Az intézményvezető-helyettes feladatai:  az intézményvezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában – szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket, – előkészíti a munkaügyi statisztikákat – szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát – pályakezdő, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti – a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiánylistát, egyeztet óvodapedagógusokkal és a dajkákkal

1.2.4. Az intézményvezető-helyettes ellenőrzési feladatai:    

csoportellenőrzéseket végez az éves munkatervben foglaltak szerint ellenőrzi a mulasztási naplók, csoportnaplók vezetését ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést 12

az

1.2.5. Beszámolási kötelezettsége  az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára,  a belső ellenőrzések tapasztalataira,  az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére terjed ki.

1.3. A tagóvoda vezető és a bölcsőde vezető A tagóvoda-vezetői és a bölcsőde vezetői állás megüresedése esetén pályázat útján kerül betöltésre. A tagóvoda-vezető és a bölcsőde vezetőjének megbízását – az intézmény vezetőségének véleményezési jogköre megtartásával – az intézményvezető adja, a törvényben meghatározott időtartamra, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A tagóvoda-vezetők és a bölcsőde vezetője az intézményvezető irányítása mellett – a jogszabálynak megfelelően – szervezik munkájukat. Részletes feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza.

2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető távollétében általános helyettese teljes felelősséggel az intézményvezető- helyettes. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az intézményvezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak: jogviszonylétesítés-megszüntetés, fegyelmi- és kártérítési felelősségre vonás. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha fenntartó másként rendelkezik. Az intézményvezető és helyettese, valamint a tagóvodavezető és a bölcsőde vezetőjének távolléte, illetve egyidejű távolléte esetén a helyettesítés minden esetben a „Helyettesítési rendben” meghatározott sorrendben történik. Helyettesítési rend Helyettesítés

Székhelyóvoda

Intézményvezető távolléte esetén Tagóvodavezető távolléte esetén Intézményvezető és intézményvezető-helyettes távolléte esetén Bölcsődevezető távolléte esetén

intézményvezető helyettes

Megbízott hiányában

Legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus

vezetők

Söptei Tagóvoda

Bölcsőde

Megbízott óvodapedagógus

Szakmai munka közösség vezető Legmagasabb végzettséggel rendelkező, határozatlan időre kinevezett kisgyermeknevelő Megbízott óvodapedagógus

13

3. A kiadmányozás szabályai Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény nevében aláírásra az intézményvezető jogosult, akadályoztatása esetén – az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan – aláírási jogot gyakorolhat az intézményvezető-helyettes. Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az intézményvezetőt tájékoztatnia kell. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető és az intézményvezető helyettes egyidejű aláírásával és az intézmény körpecsétjével érvényes. Aláírási jogkörrel és az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:  Az intézmény nevében kiadmányozási jogköre az intézményvezetőnek van.  Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat az intézményvezető - helyettes írja alá.  Tagintézményben: tagintézmény-vezető  A bölcsőde szakmai vezetőjének aláírási jogköre a bölcsőde szakmai tevékenységére vonatkozó jelentések, tájékoztatók aláírására a saját hatáskörben tett intézkedésekre, valamint a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre, a bölcsődében keletkezett iratokra terjed ki. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Intézmény Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde

Hosszúbélyegző

Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde Söptei Tagintézménye Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde

14

Körbélyegző

4. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Elektronikus irat létrehozása számítástechnikai eszközökkel történik. Az elektronikus úton keletkezett iratnak számítástechnikai eszközökön történő tárolása fájlokban történik. Az elektronikus iratokat lehetőleg olyan eszközön és formátumban kell létrehozni, melyek a felhasználás helyétől függetlenül ugyan azt az eredményt nyújtják. Kerülni kell a nem járatos fájlformátumok használatát és egyúttal törekedni kell a népszerű formátumok használatára. Az elektronikus úton létrehozott iratok végleges, jóváhagyott változatát ki kell nyomtatni, el kell látni a megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell. Azokat a dokumentum fájlokat, melyek várhatóan nem változnak meg, vagy nem cél a későbbiekben a megváltoztatása, írásvédetté kell tenni! Az e-mailben érkező elektronikus iratot úgy kell tekinteni, mintha az hagyományos úton érkezett volna. Lehetőség szerint ki kell nyomtatni, iktatni kell, az iktatás során fel kell tüntetni az e-mail feladóját, az érkezés időpontját, illetve az iktatószámát, valamint papír alapon is meg kell őrizni. Az elektronikus úton elküldött irat megérkezéséről lehetőség szerint igazolást kell kérni! Az igazolásról kapott dokumentumot papír alapon meg kell őrizni és az irathoz kell csatolni. A személyi anyagok, a gyermekek anyagainak létrehozására szolgáló program nem áll az intézmény rendelkezésére. Az adatok kezelése papír alapon történik.

IV.

TAGINTÉZMÉNNYEL, INTÉZMÉNYEGYSÉGGEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

Az intézményvezető a tagóvoda-vezetővel és a bölcsőde vezetőjével havi rendszerességgel, az éves munkatervben meghatározott időpontban, illetve szükség esetén feladathoz kötötten egyeztetéseket, megbeszéléseket, munkaértekezleteket tart. A kapcsolattartás formái: – szóbeli megbeszélések – telefonbeszélgetés – sürgős anyagok faxon vagy e-mailben történő továbbítása. Kapcsolattartás témái: – adatok kérése, átadása – értekezletekkel kapcsolatos teendők egyeztetése – közös programok szervezése – szakmai, működésbeli, aktuális kérdések.

15

V.

A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:  a vezetőség  az alkalmazotti közösség,  a szakalkalmazotti testület,  a szakmai munkaközösség,  alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok,  a közalkalmazotti tanács,  szakszervezet.

1. A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető saját jogköréből szükségesnek tart. A vezetőség tagjai:  intézményvezető  intézményvezető-helyettes  tagóvoda-vezető  bölcsőde-vezető  szakmai munkaközösség vezetője A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos, és a szükségleteknek megfelelő. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát. Írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint javaslatokat tesznek a fejlesztésekre.

2. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan.

16

A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés-előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. A személyre szóló munkaidő beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának dokumentálását a mindenkori jelenléti ív napi aláírása biztosítja. A munkavállaló kötelezettsége a jelenléti ív naprakész, pontos vezetése. Kapcsolattartás formái: Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, kisegítő dolgozók együttműködését. Alkalmazotti értekezletet kell tartani a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére. Az alkalmazotti értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is.

3. Szakalkalmazotti testület A szakalkalmazotti testület nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A szakalkalmazotti testület az óvodákban közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében, pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelőés oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a bölcsődében dolgozó szakképzett kisgyermeknevelők közössége. Döntési jogköre:  a pedagógiai program elfogadása  az SZMSZ és a házirend elfogadása  a nevelési év munkatervének elfogadása  átfogó értékelések és beszámolók elfogadása  továbbképzési program elfogadása  az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése  a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása  jogszabályban meghatározott más ügyek Véleményét ki kell kérni:  a pedagógusok külön megbízásának elosztása során  a intézményvezető helyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor Javaslattételi jogköre: az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdés Kapcsolattartás formái: A nevelési év során a szakalkalmazotti közösség az alábbi állandó értekezleteket tartja: 17

-

nevelési évet nyitó, illetve záró értekezlet, félévi értekezlet, nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint) szakmai tapasztalatcserék megbeszélések.

Az értekezleten minden szakalkalmazottnak részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést. A szakalkalmazotti értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A szakalkalmazotti testület döntéseit és határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A szakalkalmazotti közösség döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. Ha a szakalkalmazotti testület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az intézmény valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. Rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az intézményi életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából), ha azt a szakalkalmazotti közösség tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetősége szükségesnek látja. Azokban az ügyekben, amelyek csak a tagóvodát, illetve a bölcsődét érintenek, az adott intézmény vezetője vagy/és nevelőtestülete jár el. A döntésről az adott tagintézmény, intézményegység vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézményvezető felé. A döntésről hozott határozatot 8 napon belül írásban megküldi.

4. Szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a nevelési év végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

18

 Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az intézményvezető által kijelölt időpontban beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Az intézményvezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá csoportlátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az intézményen kívül.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség tagjai: meghatározzák, hogy a munkaközösséget milyen területre hozzák létre, milyen időtartamra hozzák létre javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. Egy szakterülethez kapcsolódóan egy szakmai munkaközösség hozható létre A szakmai munkaközösség dönt:  működési rendjéről, munkaprogramjáról  szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről A szakmai munkaközösség véleményezi:  a pedagógiai programot  a továbbképzési programot  a nevelés-oktatás eszközeinek kiválasztását  szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét  a vezetői pályázat szakmai programját. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat:  az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez  a pedagógusok minősítő eljárásának lebonyolításához  a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához  a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához  a pedagógusok szakmai munkájának támogatásához  a nevelőmunka tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez A munkaközösség feladatai a pedagógusok munkájának segítésében:  a munkaközösség profiljában tervező, elemző, értékelő tevékenység  módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, közzététele a testületben  módszertani értekezletetek és gyakorlati napok szervezése 19

 a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása  a munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása  pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása  a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával.

5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a szakalkalmazotti testület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a szakalkalmazotti testület döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a szakalkalmazotti testület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A mindenkori éves munkatervben meghatározottak szerint: őszi-tavaszi nevelőtestületi értekezlet nevelési évnyitó-, félévi-, nevelési évet záró értekezlet szakmai napok közös kirándulások, rendezvények.

6. Közalkalmazotti Tanács és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi szervezete: Az intézmény vezetősége támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését

VI.

SZÜLŐI SZERVEZETTEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

Az óvodákban Szülői Szervezet, a bölcsődében Szülői Fórum működik. Az intézményi szintű Szülői Szervezetbe csoportonként 2 főt delegál a csoportok szülői közössége. Döntési jogkörükbe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkatervének meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a Szülői Szervezet/Szülői Fórum elnöke, tisztségviselői)  a szülői közösségek tevékenységeinek szervezése. A Szülői Szervezet az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik. 20

A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol:  a pedagógiai program elfogadásakor  az SZMSZ elfogadásakor  a házirend elfogadásakor  a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában)  az adatkezelési szabályzat elfogadásakor  a fakultatív hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában  a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában  az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában  a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában  a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan)  a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor  vezetői pályázatnál  az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan Az intézményi szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekeket érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény, tagintézmény, bölcsőde vezetőjétől. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a szakalkalmazotti testület értekezletén. A szülői szervezet elnökével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A Szülői Szervezet és a Szülői Fórum vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, véleményük jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője felelős.

VII.

KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA, A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot, partneri viszonyt alakít ki számos szervezettel. Az intézményt külső kapcsolatokban elsősorban az intézményvezető, a tagóvodát/bölcsődét pedig a vezetőik képviselik.

1. Fenntartó A kapcsolattartás folyamatos, tartalma: – az intézmény optimális működtetése, – a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, – az intézmény érdekeinek képviselete. 21

A kapcsolattartása formái: – szóbeli, írásbeli tájékoztatás, beszámolók, – elektronikus tájékoztatás, – adatszolgáltatás, – egyeztető tárgyalások. Kapcsolattartó személye: intézményvezető, tagóvoda-vezető, bölcsődevezető.

2. Egészségügyi ellátását biztosító szervezet Az intézmény a gyermek, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a szolgáltató szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. Az egészségügyi ellátás: – az óvoda, bölcsőde orvos és – a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az orvos, védőnő elérhetőségét a faliújságra kell kifüggeszteni, valamint a nevelési év első szülői értekezletén ki kell hirdetni. A kapcsolattartás formái: – gyermekorvos által végzett óvodai szűrővizsgálat / gerinc, lúdtalp rendellenességeinek szűrése, általános egészségi állapot vizsgálata/ évente – bölcsődei orvosi vizsgálat: 1 éves kor alatt havonta, 1 éves kor felett negyedévente – védőnő által végzett szűrővizsgálatok / beszéd-, látás-, hallásvizsgálat, magasság - súlymérés / évente, szükség esetén – fogorvosi szűrővizsgálat/évente – iskolaérettségi orvosi vizsgálat – szóbeli tájékoztatás – írásbeli tájékoztatás Kapcsolattartó személye: az intézményvezető, a tagóvoda-vezető, bölcsődevezető

3. Általános Iskola Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését. Alapelv a kapcsolattartásban – a kölcsönös nyitottság, – bizalom, – egymás munkájának ismerete, megbecsülése, – a gyermekek jogainak érvényesülése. A kapcsolattartás révén megvalósul a gyermekek fejlődésének utánkövetése. A kapcsolattartás formái: – az óvodapedagógusok volt óvodásaikat ősszel meglátogatják iskolájukban. Tapasztalatcsere, beszélgetés a pedagógusok között. – a tanköteles gyermekek látogatása az Apáczai Csere János Általános Iskolában – első osztályos, volt óvodásaink részt vesznek rendezvényeinken: ŐSZÜNNEP, ovigaléria megnyitó, majális… – a leendő elsős tanítónők ellátogatnak az iskolába készülő gyermekekhez, ismerkedhetnek velük és megfigyelhetik őket óvodai életük során 22

4. Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekvédelmi feladatokért felelős azonnal felveszi a kapcsolatot, ha: – a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja, – a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani, – esetmegbeszélésre tart igényt, – a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli. A kapcsolattartás formái: – esetmegbeszélés rendszerességgel, illetve szükség szerint. A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az intézményvezető által megbízott gyermekvédelmi felelős feladata. Tevékenységéről havi rendszerességgel konzultáció/beszámolás szükséges az intézményvezetővel.

5. Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Kapcsolat során segítik a pedagógusok nevelő munkáját, valamint az intézmény feladatainak ellátását. Ellátandó feladataik közül azokat vesszük igénybe, amelyekre a nevelési év folyamán szükség van. Együttműködés a Megyei Bázisóvodai tevékenység területén megállapodás alapján.

6. Pedagógiai Szakszolgálat Szeptemberben elvégzik a szakemberek a tanköteles gyermekek szűrővizsgálatát. Az eredmények alapján javaslatot tesznek a szükséges lépésekhez. Az óvodapedagógusok jelzései alapján az intézmény vezetője igénybe veszi a szakértői bizottság segítségét, ha a tanköteles korban lévő gyermek nem éri el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A szakértői bizottság az elvégzett vizsgálatról szakértői véleményt küld. A fejlesztés szükségességéről, módjáról tájékoztatja az intézményt. Figyelemmel kíséri a fejlesztőpedagógusok munkáját, útmutatást, segítséget ad a fejlesztésben, dokumentációk készítésében.

7. Kapcsolat a Művelődési Házzal A felelős és a művelődésszervező a Művelődési Ház által felkínált programokat (gyermek színház, mozi) megbeszélik. Az intézmény gyermekei részt vesznek azokon a rendezvényeken, mely megfelel a gyermek életkori sajátosságainak. A Művelődési Ház dolgozóit vendégül látjuk rendezvényeinken.

8. Kapcsolat a művészeti óvodákkal – – – –

munkaközösség keretén belül egymás munkáját ötletekkel, dokumentációkban való betekintéssel, segédanyagokkal segítik, Vas megye művészeti óvodái szakmai segítését, évenkénti továbbképzését szervezzük, testvéróvodákkal, részt veszünk a megyében szervezett tanévnyitó és egyéb értekezleteken, szakmai munkánkba betekintést nyerhetnek a BÁZIS napokon

9. Kapcsolat a bázisóvodákkal – – –

megyei munkaközösség országos rendezvények, tanácskozások, konferenciák, értekezletek szakmai együttműködés

23

10.Kapcsolat a tehetséghálózat tagjaival – – – –

Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanács MATEHETSZ Tehetségpontok

11.Történelmi egyházak képviselői Az óvodák kötelesek biztosítani a hitoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházak képviselőivel az intézményvezető, illetve a tagóvoda vezető tartják a kapcsolatot.

12.Alkalom szerinti kapcsolatok: Civil szervezetek, művészeti együttesek A kapcsolattartók személye minden évben a nevelési évet nyitó értekezleten kerül megválasztásra.

VIII.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

Az intézményben a nevelési év rendjét az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A nevelési év szeptember 1-től következő év augusztus 31-ig tart.

1. Az intézmény nyitvatartási rendje Intézményegységek megnevezése Székhelyóvoda Söptei Tagóvoda Bölcsőde

Napi nyitvatartási idő 11 óra

Nyitva tartás ideje

10 óra

6.30 – 16.30-ig

11 óra

6.30 – 17.30-ig

6.00 – 17.00-ig

Az óvoda és a bölcsőde hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel működik.  Eltérő az óvodai, bölcsődei munkarend, ha az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is megváltozik és rendelettel történő kihirdetésre kerül.  Nyáron az óvodák, bölcsőde a fenntartó döntése alapján meghatározott időpontban tartanak zárva. Ilyenkor történik az óvodák, bölcsőde szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.  A nyári zárva tartás ideje alatt az intézményvezető által megállapított napokon a hivatalos ügyek intézésére ügyeletet kell tartani. Az ügyeleti beosztást a szabadságok figyelembevételével az intézményvezető készíti el.

24



A nyári leállás és az értekezletek zárva tartásának időpontjára szükség esetén ügyeletet biztosítunk. Az óvodák, bölcsőde nyári zárva tartásáról legkésőbb február l5-ig, a nevelés nélküli munkanapokról előtte 7 nappal a szülőket értesíteni kell.  Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője, illetve a tagóvoda-vezető, bölcsődevezető engedélyezi (az intézményvezető tájékoztatása után). A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni és az óvoda honlapján meg kell jeleníteni. A megvalósulás ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős. Az óvodát, bölcsődét reggel a munkarend szerint érkező dajka, illetve kisgyermeknevelő nyitja és délután zárja. Az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők, dajkák váltott műszakban (heti váltásban) dolgoznak. Az intézmény dolgozói feladataikat az éves munkaterv, munkaköri leírások, munkaidő beosztás szerint végzik.

2. Az intézmény belépés és benntartózkodás rendje 2.1.

Gyermekek intézményben tartózkodási rendje

A gyermek minden esetben szülői kísérettel érkezik az intézményekbe. Érkezést követően a gyermeket a szülők az óvodapedagógusnak/kisgyermeknevelőnek adják át, távozáskor pedig szintén az óvodapedagógustól/kisgyermeknevelőtől kérik ki. A gyermekek az udvaron és az épületben csak az intézményben dolgozók felügyelete mellett tartózkodhatnak. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó, és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, mely:  a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvodapedagógusnak, kisgyermeknevelőnek való átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges,  a gyermek távozásakor: a gyermek óvodapedagógustól, kisgyermeknevelőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz- szükséges.

2.2.

A vezetők benntartózkodása

Az intézmény zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Vezetői beosztás megnevezése Intézményvezető Intézményvezető helyettes Söptei tagóvoda-vezető Bölcsődevezető

Az intézményben való tartózkodás rendje Kötelező óraszám: 10 Kötelező óraszám: 24 Kötelező óraszám: 26 Heti munkaideje: 40 óra. Gyermekek között eltöltendő kötelező órája: 30 óra

Abban az időben, amikor az intézményvezető nem tartózkodik az intézményben helyettesítése a helyettesítési rend alapján történik.

25

Reggel 6.00-8.00, illetve 6.30-8.00 között, délután 16.00-17.00-ig illetve 16.00–17.30-ig terjedő időben a vezető/vezetők helyettesítésének ellátásában közreműködik a munkarend szerint munkát végző óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők közül a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus.

2.3.

Alkalmazottak benntartózkodása

Az alkalmazottak munkaidő beosztását az éves munkaterv tartalmazza. Attól eltérni csak az intézményvezető, intézményvezető-helyettes, illetve a tagóvoda vezetőjének előzetes engedélyével lehet. Az alkalmazottak a nyitvatartási időn túl az intézményben csak az intézményvezető, tagóvodavezetők, bölcsődevezető engedélyével tartózkodhatnak. Az óvodapedagógus, kisgyermeknevelő hiányzása esetén elsősorban a saját csoportban dolgozó váltótárs látja el a helyettesítést.

2.4.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása

Az intézménybe érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt a vezető irodájába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését.  Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek jelenti be.  A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel való egyeztetés szerint történik.  Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető, tagóvoda-vezető engedélyezik.  Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. A külön engedélyt az intézmények vezetőitől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Előzetes vezetői megbeszélés alapján tartózkodatnak az óvodában, bölcsődében: – az alapfokú gyermekintézmények képviselői – az egészségügyi ellátást biztosítók – a fenntartó képviselői – a pedagógiai szakszolgált látogatói – hitoktató – logopédus – szervezett programok résztvevői. Az óvodai, bölcsődei csoportok látogatását más személyek részére szintén az óvodavezető illetve a bölcsődevezető engedélyezi.

2.5.

Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai

 Belépésüket kötelező módon jelezni kell az intézményvezetőnek, a tagóvodavezetőnek, bölcsődevezetőnek.  Benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét.  Az intézmény vezetője engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását 26

– – – – –

jótékonysági programokon gyerekek részére szervezett programokon játszónapokon ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyv terjesztésekor dologi beszerzésekhez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv.)  A benntartózkodás az intézményvezető, a tagóvoda-vezető, bölcsődevezető által kijelölt helyiségben történik A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet Alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása TILOS! A hivatalos ügyek intézése az intézményvezető irodájában, meghatározott ügyekben, esetekben, valamint a tagóvoda-vezetők, bölcsődevezető irodájában történik.

IX.

AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az óvodai, bölcsődei ünnepeket, hagyományokat a gyerekek közösségére vonatkozóan az intézmény Pedagógiai programja, a bölcsőde Szakmai programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a szakalkalmazotti testület az éves munkatervében határozza meg. Az ünnepek, megemlékezések, a hagyományok ápolása, bővítése az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvodai közösség minden tagjának kötelessége. Az ünnepek, megemlékezések mindenkor a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodnak. A hagyományápolás eszközei:  Ünnepségek, rendezvények  Egyéb eszközök (pl. kiadványok) Az intézmény hagyományai érintik:  az intézménybe járó gyerekeket  az alkalmazottakat,  a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény  jelkép használatával,  gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével,  az intézmény belső dekorációjával. A logo megjelenítésének formái  leveleken,  meghívókon,  honlapon.

27

Rendezvényeken, kirándulásokon, közös óvodai ünnepeken a logo használatát szorgalmazzuk. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. A nevelőkkel, szülőkkel kapcsolatos hagyományok  házi bemutatók a munkaközösségek szervezésével,  a továbbképzéseken szerzett ismeretek átadása,  pályakezdő, ill. az újonnan belépő dolgozók köszöntése,  távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása,  közös ünnepélyek szervezése: nőnap, névnap, nyugdíjasok meghívása, karácsony előtti összejövetel,  munkadélután a szülőkkel,  Szülői Szervezet,  Farsangi Bál,  kirándulások, színházlátogatás. A gyermekközösségekkel kapcsolatos hagyományok, ünnepek időrendi sorrendben HÉT KASTÉLY KERTJE MŰVÉSZETI ÓVODA Az ünnepély, megemlékezés neve Mihály napi vásár Szüret

Gyereknap, majális, évzáró, nagyok búcsúztatása

irányadó időpontja Szept.29. Szeptember vége-október eleje Október December 6-án December 1-20 között Február Naptártól függően Március 15. Április Naptártól függően Április 24. Május, június Naptártól függően Április vége Naptártól függően Június első hete

Gyermekek születésnapja

Havonta

Ovigaléria

Évszakonként

Évszakhangverseny

Évszakonként

Őszünnep Mikulás várás Adventi készülődés Farsang Nemzeti ünnepünk Húsvét Szőlő jövésnek ünnepe Pünkösd Anyák napja (egyéni köszöntés)

28

Söptei Tagóvoda

Szüreti élmények, őszi kirándulások

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja Szeptember vége

Őszünnep

Október

Mikulásvárás

December 6.

Adventi készülődés

December 2. hete

Farsang

Gyermeknap, Majális, Évzáró, nagyok búcsúztatása

Február Naptártól függően Március 15. Naptártól függően Április Naptártól függően Április Naptártól függően Június első hete

Gyermekek születésnapja

Havonta

Ovigaléria

Évszakonként

Az ünnepély, megemlékezés neve

Nemzeti ünnep, tavaszköszöntő Húsvét Anyák napja (egyéni köszöntés)

Bölcsőde Az ünnepély, megemlékezés neve Gyerekek születésnapja

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja havonta

Mikulás várás

December 5-én

Adventi készülődés

December 7- 22 között

Farsang

Naptártól függően

Húsvét

Naptártól függően

Anyák napja (egyéni köszöntés) Gyermeknap

Április vége naptártól függően Május vége

Évzáró

Június eleje 29

Az alábbi ünnepeink nyilvánosak:  ŐSZÜNNEP  Adventi készülődés  Farsang  Anyák napi egyéni köszöntés  Majális  Évzáró, nagyok búcsúztatása

X.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSEK RENDJE

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az intézményi munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei: – Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. – Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együttgondolkodás, ösztönzés. – Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését. – Fogja át a pedagógiai munka egészét. – Biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését. – Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását. – Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra. – A szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását. – Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. – Az intézmény vezetősége számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről. – Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. – Hatékonyan működjön a megelőző szerepe. Az ellenőrzés területei:  szakmai-pedagógiai tevékenység,  tanügy-igazgatási feladatok ellátása,  munkáltatói jogkörből adódó feladatok (jogszabályi előírások betartása).

30

Az ellenőrzés fajtái:  tervszerű, előre egyezetett szempontok szerint,  spontán, alkalomszerűen, o a problémák feltárása, megoldása érdekében, o napi felkészültség mérése érdekében. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:  szóbeli beszámoltatás,  írásbeli beszámoltatás,  értekezletekre való felkészülés  dokumentációk ellenőrzése  értekezleteken való aktivitás,  csoportlátogatás Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során  a pedagógusok, kisgyermeknevelők és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkafegyelme,  a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  az óvodapedagógus-gyermek, kisgyermeknevelő-gyermek, dajka- gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása,  a nevelőmunka színvonala, eredményessége,  a tanulási folyamatok a foglalkozások szervezése,  előzetes felkészülés, tervezés,  felépítés és szervezés,  az alkalmazott módszerek,  a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása,  az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése,  a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége,  a gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése. Nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak:  intézményvezető  intézményvezető-helyettes, tagóvoda vezető, bölcsőde szakmai vezetője,  munkaközösség vezető. Az ellenőrzésre jogosultak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az intézményvezetőt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  az intézmény vezetője,  a tagóvoda-vezető,  a bölcsőde vezetője,  a szakmai munkaközösség vezetője,  Szülői Szervezet.

31

Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzést kell készíteni, azt az érintett óvodapedagógussal, illetve dolgozóval ismertetni kell, aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén az intézményvezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti az alkalmazottakkal az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az intézményvezető által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az intézmény következő évi munkatervét.

XI.

AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 129.§ alapján szabályozza az intézményi védő, óvó előírásokat. Általános előírások A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell a következő védőóvó előírásokat.

1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje  Az intézményvezető, tagóvodavezető és a bölcsőde vezetőjének feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése.  Az intézményvezető, tagóvodavezetők és a bölcsőde vezetője biztosítja az egészségügyi munka feltételeit.  A 3-6 éves korú gyermekek évenkénti védőnői szűrővizsgálata a területi védőnő feladata, melyet egyénileg, a szülő jelenlétben végez a gyermekorvosi rendelőben. A gyermekek óvodai egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelési – oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. A védőnő óvodában való tevékenységének, ill. elérhetőségének időpontja a kijelölt faliújságokon található.  A védőnő rendszerességgel, illetve szükség és igény szerint látogatja az óvodát, vezeti az egészségügyi törzskönyveket, tetvességi vizsgálatot végez, figyelemmel kíséri a védőoltások meglétét.  Évente egy alkalommal fogászati, látás, hallás, beszéd szűrése történik.  A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be.  Az iskolai beiratkozás előtt kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos a rendelőben végzi a szülő felügyelete alatt.  Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia.  Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást az intézmény Házirendje tartalmazza.

2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 2.1.

Az intézményvezető, tagintézmény-vezető, bölcsődevezető felelőssége

 hogy az óvodában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető, 32

 hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet,  hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével,  hogy az udvari játékok folyamatos karbantartása, időszakos szabványossági felülvizsgálata megtörténjen,  a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése,  a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell,  évente az intézmény egész területét felmérjék a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából.

2.2.

Az intézmény alkalmazottainak felelőssége:

 Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására.  A foglalkozások során az intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében.  Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését.  Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.  A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.  Javaslatot tegyenek az óvodák, bölcsőde épületeinek és a csoportszobáik még biztonságosabbá tételére.  Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.  Veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják.  Az azonnali veszélyelhárítás a baleset megelőzése érdekében.  Az óvodapedagógus a foglalkozásokra csak olyan sajátkészítésű és kereskedelemben gyártott eszközöket vihet be a gyermekeknek, amely megfelel a jogszabályban jelzett megfelelőségi követelményeknek.  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért. Az intézmény minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás, és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A munkakörönként kialakított általános és specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni.

33

Az óvodapedagógusoknak, kisgyermeknevelőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha:  az udvaron tartózkodnak  ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt)  ha az utcán közlekednek  ha valamilyen rendezvényen vesznek részt  ha a közeli építkezést stb. látogatják meg  és egyéb esetekben. Az intézmény vezetője, a tagóvodavezető, a bölcsőde vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi.

2.3.

Az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők feladata

a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén:  a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,  ha szükséges orvost kell hívni,  ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,  a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,  a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell a vezetőnek és a szülőnek.  Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti a dolgozó, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni.

2.4.

Az intézmény nem pedagógus alkalmazottainak feladata

 a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,  a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják (karbantartó helyiség, tisztító szertár).  a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat csak a munkáltató engedélyével viheti be. Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:  a baleset körülményeinek kivizsgálása,  jegyzőkönyvkészítés,  bejelentési kötelezettség teljesítése. Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:  azonnali jelentési kötelezettség a fenntartó felé  legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába. A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása az érintett óvoda vagy a bölcsőde vezetőjének a feladata. A tagóvodában vagy a bölcsődében bekövetkezett baleseteket haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetőnek. A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét.

34

Az intézményvezető, tagóvodavezető és a bölcsőde vezetőjének különleges felelőssége, hogy  gyermekbalesetet követően intézkedik annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő  az intézmény minden alkalmazottját tájékoztatja. Az intézményi nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény Tűzvédelmi Szabályzata, Munkavédelmi Szabályzata és Kockázatértékelés szabályzata tartalmazza. Az intézmény Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat.

3. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is (pl. kirándulás, színház, múzeum, kiállítás látogatás stb.). A szülők a programokat megelőzően írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak gyermeküknek az óvodán kívül szervezett programokon való részvételéhez. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére. Az óvodapedagógusok feladatai:  A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, az útvonalról, a közlekedési eszközről.  Az intézményvezető, tagóvoda-vezető tájékoztatása előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés) kitöltésével írásban történik.  Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni. Különleges előírások: A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.  Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő.  Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő.  Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

4. A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai  a szülő önkéntes elhatározásán alapuló előzetes, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermekét az adott tanfolyamra olyan személy viszi, aki nem az intézmény alkalmazottja,  tudomásul veszi, hogy a gyermek átadását követően az intézményt nem terheli felelősség, 35

 a vezető és a szolgáltatást nyújtó közötti együttműködés feltételeit meghatározó dokumentum elkészítése vezetői feladat. A tanfolyamokkal kapcsolatban az intézmény semmilyen kötelezettséget nem vállal. Az óvodában, nevelési időben bármilyen külső szolgáltatást csak az intézménnyel jogviszonyban álló alkalmazott tarthat.

5. Az alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályai  Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.  A HACCP előírások betartása és betartatása minden alkalmazott felelőssége.  Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!  Az intézményen belül és az óvoda által szervezett rendezvényeken szeszesital fogyasztása tilos!  A közétkeztetés, a higiénés helyzet egészséges életmódot támogató intézményi munkarend kialakítása és gyakorlati megvalósítása minden alkalmazott feladata. 6. Óvó védő előírások a gyermekeknek Belső tér: – Folyosón való közlekedés egyénileg, csoportosan, szülővel sétálva történjen. – Céltalan futkározás tilos. – Lépcsőn való közlekedés a lépcső jobb oldalán, egymást ne előzve történjen, ugrálást mellőzve. – A csoportszobában a céltalan futkározás, ugrálás kerülendő. – A célirányos futkározás a zenés percek, illetve a mozgásos játékok alatt elfogadott. – A játékeszközök rongálását, sérülését jelezzék a felnőtteknek. – Különböző veszélyt okozó eszközök (éles kés, égő gyertya, elektromos árammal működő eszköz) használata felnőtt jelenlétében történhet. – Tompa kés az étkezés szabályainak megfelelően, ollóhasználat csak az ábrázoló sarokban és csak ülve lehetséges. Külső tér: Udvar: – Sérült játékeszközöket jelezzék a felnőttnek. A javítás idejéig a játékeszköz nem használható! – Kerékpárokat csak a kijelölt tárolókban helyezzék el! – A kerítésre felmászni tilos! – Óvodán kívüli tartózkodás, séta – Járdán – jobb oldalon – párban sétálva haladnak. Előzés, futás kerülendő. – Kerüljék el, hogy a kezüket falon, kerítésen végighúzzák. – A növényekbe ne kapaszkodjanak (szembe csapódás veszélye). – Úton, zebrán való közlekedés (átkelés) a közlekedés szabályainak megfelelően az óvónő vezetésével és irányításával történjen.

7. Nem dohányzók védelme A nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII. törvény alapján a következő közforgalmú intézményekben: közoktatási intézmény, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, valamint egészségügyi szolgáltató zárt légtérben és az intézmény területén nyílt légtérben is tilos a dohányzás.

36

A nemdohányzó intézményt, munkahelyet „szembetűnő", illetve „jól látható", illetve „egyértelmű” módon az oda érkezők számára felirat vagy jelzés alkalmazásával kötelező megjelölni.

XII.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Cél: Az óvodai, bölcsődei dolgozók és gyermekek biztonságának megőrzése veszély esetén. A veszélyhelyzetet és a stresszt a tudatos, egyértelmű, határozott intézkedésekkel a minimálisra csökkenteni. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés stb. Az óvoda, bölcsőde minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az intézményvezető, tagóvoda-vezető illetve a bölcsőde vezetője dönt. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény vezetőjét (tagóvoda-vezetőt, bölcsődevezetőt)  az intézmény fenntartóját  tűz esetén a tűzoltóságot  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget  személyi sérülés esetén a mentőket  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézményvezető (tagóvoda-vezető, bölcsőde vezetője) szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető, tagóvoda-vezető és a bölcsőde vezetője utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa, illetve a kisgyermeknevelő a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! 37

 

A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvodapedagógusnak, kisgyermeknevelőnek meg kell számolnia!

Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény vezetőjének, vagy az intézkedésre jogosult felelősnek tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. Az intézménybe a rendvédelmi és katasztrófaelhárító szervek szakértőin kívül a kiürítés után TILOS mást beengedni! A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és köteles betartani! Az intézményre és dolgozóira vonatkozó kérdésekben csak az intézmény vezetőjének engedélyével tehet nyilatkozatot a médiának minden alkalmazott. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. dokumentum tartalmazza. A tűzriadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője, illetve a tagóvoda-vezetők és a bölcsőde vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűz és munkavédelmi megbízott felel. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet az óvoda alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - intézményvezetői iroda, - nevelői szoba. Tagintézményben, bölcsődében: - vezetői iroda. A szakértői vizsgálat után rendezett formában a vezetők irányításával történik a visszatérés. 38

A rendkívüli esemény megszűnéséről az intézményvezető értesíti:  az alkalmazottakat,  az intézmény fenntartóját,  a szülőket (szükség szerint),  a hírközlő szerveket (szükség szerint).

XIII.

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB SZABÁLYOZÓK 1. Az intézményben folytatható reklámtevékenységek

Reklám-és ügynöki tevékenység, valamint plakát elhelyezése az intézmény területén csak az intézményvezető, tagóvodavezetők, bölcsődevezető engedélyével történhet. Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. Az intézményvezető-helyettes, illetve a tagóvoda-vezetők és a bölcsőde vezetőjének kötelessége a hirdetőtáblák rendszeres napi ellenőrzése. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:  egészséges életmód,  környezetvédelem,  társadalmi tevékenység,  közéleti tevékenység,  kulturális tevékenység. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:  újságok terjesztése,  szórólapok,  plakátok,  szóbeli tájékoztatás. Minden egyéb reklámtevékenység tilos az intézményben.

2. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé A televízió, a rádió és az írott és elektronikus sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül. Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:  Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető, tagóvoda-vezetők, a bölcsőde vezetője vagy az általuk esetenként megbízott személy jogosult.  A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.  A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. 39

 Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

3. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Működési alapdokumentumok  Alapító Okirat  Pedagógiai program, Bölcsődei gondozás-nevelés szakmai programja  Szervezeti és Működési Szabályzat  Házirend  Éves munkaterv

3.1.

Az Alapító Okirat elhelyezése

Az Alapító Okiratunk a következő helyeken van elhelyezve:  a fenntartónál,  az intézmény vezetőjénél, tagóvoda vezetőjénél, bölcsőde vezetőjénél,  az irattárban,  Intézményünk honlapján,  az Államkincstárban.

3.2.

A működési alapdokumentumok elhelyezése

 A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az intézményvezető feladata.  Irattári elhelyezésük kötelező. A nyilvánosságot biztosítandó, az említett működési alapdokumentumok kihelyezése a következő helyekre történjen meg:  fenntartó  Intézményi honlapunk  az intézményvezetői, tagóvoda-vezetői, bölcsődevezetői iroda  KIR A szülők tájékoztatása az intézményvezető, tagóvodavezető, bölcsődevezető részéről a nevelési év első összevont szülői értekezletén szervezett formában is megtörténik. A dokumentumokba betekinthetnek az alkalmazottak, a szülők és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is.

3.3.

Tájékoztatás a Pedagógiai programról, Szakmai programról

A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek az intézmény vezetőjétől, vezető-helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól. A Pedagógiai programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor szóban vagy írásban feltehet az intézmény vezetőjének, aki azokra az ügyintézési határidőn

40

belül érdemi választ ad. Ennek pontos időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.

3.4.

Tájékoztatás a Házirendről

Az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők minden nevelési év első szülői értekezletén tájékoztatást adnak a Házirendről. Az új beiratkozó kiscsoportos gyermekek szüleinek a beiratkozáskor a Házirend fénymásolt példányait - az átvétel szülő által történő aláírásával átadjuk. A Házirend elhelyezésre kerül a nevelői szobában is.

4. Lobogózás szabályai A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. A zászló állandó minőségének megtartásáról az intézményegységek vezetői gondoskodnak.

5. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása Az intézmény biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az intézmény, tagóvodák és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató. A megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket. Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét. A történelmi egyházak képviselőinek kezdeményezésére, minden év szeptemberében kerül sor a szülői igények írásbeli megkérésére. Az igényeket az intézményvezető-helyettes, illetve a tagóvodavezetők összesítik és továbbítják az egyház képviselőjének, aki a vezetővel történt egyeztetés után a kialakított szervezeti rendnek megfelelően kezdi meg tevékenységét az intézményben. Az általuk tartott foglalkozások, napirendbe építve, elkülönülten az óvodai foglalkozásoktól kerülnek megvalósításra.

6. Hivatali titok megőrzése Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Hivatali titoknak minősül:  amit a jogszabály annak minősít  a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok 41

 a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat  továbbá, amit az intézmény vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az intézmény jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít.

7. A telefonhasználat eljárásrendje A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használható. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában, sem az udvaron nem használhatja. Az intézményi mobil és vezetékes telefonok csak a gyermekekkel kapcsolatos vagy óvodai, bölcsődei ügyek intézése céljából vehetők igénybe. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra.

XIV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szervezeti és működési szabályzat elkészítése az intézményvezető felelőssége, a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el, az alkalmazotti közösség, a Közalkalmazotti Tanács és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével, amely az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 6/2013. számon jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a fenntartó, a szakalkalmazotti testület, a szülői közösség és a KT elnöke és a jogszabályi kötelezettség.

XV.

AZ SZMSZ NYILVÁNOSSÁGA  A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény minden alkalmazottjával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodákkal, bölcsődével és meghatározott körben használják helyiségeit.  Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.  A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazza.

42

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Szülői Szervezet, a Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.

Kelt: 2013. december 16. ………………………………………… A szülői szervezet elnöke A Közalkalmazotti Tanács a Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde SZMSZének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt: 2013. december 16. ……………………………………... A Közalkalmazotti Tanács elnöke A Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde szakalkalmazotti értekezlete határozatképes ülésén készült jegyzőkönyvben szereplő 100 %-os igenlő elfogadó határozat alapján 2013. év 12. hó 17. napján a Szervezeti és Működési Szabályzatát 22/2013 határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a szakalkalmazotti értekezlet képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

…………………………………………… ………………………………………….. Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde Söptei Tagintézmény nevelőtestületének nevelőtestületének képviselője képviselője

………………………………………… Bölcsőde képviselője

43

A Szervezeti és Működési Szabályzatot 2013. december 18-án 23/213 határozatszámon jóváhagyta: Kövesdi Gáborné, intézményvezető.

Ph.

……………………………………… intézményvezető

44