SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szép Ernő Középiskolai Kollégium és Diákszálló 4200 Hajdúszoboszló, Gönczy Pál u. 15.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013. március 25. Jóváhagyta:

……………………………… Sárkányné Kertész Éva igazgató

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA ................................................... 5 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: .................................................................................................. 5 2. A Szervezeti Működési Szabályzat jogszabályi alapjai:................................................................................. 5 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: .............................................................................................. 5 II. A KOLLÉGIUM ADATAI, FELADATA ...................................................................................................... 6 1.

A kollégium adatai .................................................................................................................................... 6

2. A kollégium rövid története............................................................................................................................ 8 3. A kollégium működési rendje ........................................................................................................................ 8 3.1 A kollégium működési rendjét meghatározó okmányok, alapdokumentumok ........................................ 8 3.2 A működés feltételei: ............................................................................................................................. 10 3.3 Működés rendje ..................................................................................................................................... 10 3.4 A kollégiumi helyiségek bérbeadása, szállóvendégek fogadása ............................................................ 12 3.5 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .............................. 12 3.6 Munkaköri leírás-minták ...................................................................................................................... 13 III. A KOLLÉGIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ....................................................................................... 20 1.Vezetőség ...................................................................................................................................................... 20 2. A kollégium közalkalmazottai:..................................................................................................................... 21 3. Általános előírások ....................................................................................................................................... 21 4. Jogi védelem ................................................................................................................................................. 22 5. A pedagógusok feladatai, kötelessége: ......................................................................................................... 22 6.A pedagógusok jogai ..................................................................................................................................... 23 7. A nevelőtestület jogköre ............................................................................................................................... 24 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzése ........................................................................................................ 26 8.1 Az intézményben vezetői feladatokat ellátók teljesítményének értékelése ........................................... 27 8.2 Pedagógusok teljesítményértékelése...................................................................................................... 28 8.3 A tanulók mérése és értékelése .............................................................................................................. 29 8.4 A teljes körű intézményi önértékelés ..................................................................................................... 30 8.5 Az intézmény mindennapi működésébe beépített, minden munkafolyamatra kiterjedő ellenőrzési rendszere:..................................................................................................................................................... 30 8.6 A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje ............................................................................... 31 9. A kollégium vezetői és kötelezettségeik ...................................................................................................... 31 9. 1. A vezetők közötti feladatmegosztás .................................................................................................... 32 9.1.1. Az igazgató ...................................................................................................................................... 32 9.1.2. Az igazgatóhelyettes ........................................................................................................................ 34 9.1.3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .................................................... 35 IV. A KOLLÉGIUM KAPCSOLATAI ............................................................................................................. 36 1. Kapcsolat a fenntartóval ............................................................................................................................... 36 2. Kapcsolat az iskolákkal ................................................................................................................................ 37 3. Kapcsolat más intézményekkel, szervezetekkel .......................................................................................... 37 4. Kapcsolat a szülők és a kollégium között ..................................................................................................... 37 V. TANULÓKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ......................................................................... 39 1. A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, a felvétel rendje ............................................ 39 2. Kollégiumi térítési díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok ........................................................ 40 3. Elhelyezés a kollégiumban ........................................................................................................................... 41 4. A kollégiumi tagság megszűnése ................................................................................................................. 41

2

5. A diákönkormányzat működésével kapcsolatos szabályozás ....................................................................... 42 5.1. A Kollégiumi Diáktanács és a kollégium vezetése közötti kapcsolattartás fórumai: ............................ 42 5. 2. A Kollégiumi Diáktanács egyetértési jogot gyakorol .......................................................................... 43 5.3 A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol ............................................................................. 43 5.4. A kollégisták véleménynyilvánításának formája, rendje ...................................................................... 44 5.5. A diákönkormányzat működésének támogatása ................................................................................... 44 5.6. A diákönkormányzat, a diákképviselők és az intézményvezetés kapcsolattartásának formája, rendje 45 5.7 A kollégiumi tanulók vélemény-nyilvántartási formái, színterei ........................................................... 45 6. Fegyelmi eljárás rendje ................................................................................................................................ 46 7. Az intézményhasználók kártérítési felelőssége, eljárási rendje .................................................................... 49 VI. A KOLLÉGISTÁK ÉLETRENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK................................................ 50 1. A kollégisták fogadásának rendje ................................................................................................................. 50 2. Kimenő, hazautazás ..................................................................................................................................... 50 3. Étkezés ........................................................................................................................................................ 50 4. A kollégista távolmaradásának, mulasztásának igazolása ............................................................................ 51 5. A hiányzás következményei ......................................................................................................................... 51 6. A tanulók kollégiumon kívüli tevékenysége ............................................................................................... 51 7. A kollégium használatának rendje ............................................................................................................... 52 8. Balesetek megelőzése érdekében hozott intézkedések ................................................................................ 53 9. Nem magyar állampolgárok kollégiumi elhelyezésének szabályai .............................................................. 54 VII. A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA....................................................................................................... 55 1. A kollégiumi nevelőmunka tervezése.......................................................................................................... 55 2. A kollégiumi foglalkozások rendszere ......................................................................................................... 55 2.1 A kollégiumi tevékenység szerkezete .................................................................................................... 55 2.2 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: .................................................................... 55 2.3 A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: .................................................................. 56 2.4 Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:......................................................................................... 56 3. A kollégiumi foglalkozások óraszáma ......................................................................................................... 56 3.1. Felkészítő foglalkozás .......................................................................................................................... 57 3.2 Alapprogrami foglalkozás ..................................................................................................................... 57 3.3 Csoportfoglalkozás ................................................................................................................................ 57 3.4 Szakkör .................................................................................................................................................. 58 3.5 Szabadidős foglalkozás .......................................................................................................................... 58 3.6 Egyéni törődést biztosító foglalkozás .................................................................................................... 59 4. Hagyományőrző tevékenység ....................................................................................................................... 59 VIII. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FORMÁI, RENDJE ............................................... 60 IX. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK ............................................................. 61 X. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ......................... 68 XI. A KOLLÉGIUM TANULÓINAK ÉS DOLGOZÓINAK VÉDELME .................................................... 68 1. Az egészségvédelem..................................................................................................................................... 68 2. Munkavédelem ............................................................................................................................................. 69 3. A közösségi tulajdon védelme ...................................................................................................................... 70 XII. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI ........................................................................................... 71 XIII.AZ INTÉZMÉNY MÜKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA, AZ AZOKRÓL NYÚJTOTT TÁJÉKOZTATÁS MÓDJA, LEHETŐSÉGEI ............................................. 71

3

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................................... 72 1. Az SZMSZ hatálya, nyilvánossága, felülvizsgálati rendje ........................................................................... 72 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ........................................................................................................................... 73 1. sz. melléklet Könyvtár SZMSZ ...................................................................................................................... 74 2. sz. melléklet Gyüjtőköri szabályzat ............................................................................................................... 87 3. sz. melléklet A kollégiumi könyvtár használati rendje ................................................................................ 91

4

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:

A hatályos törvények, rendeletek alapján meghatározza a Szép Ernő Középiskolai Kollégium szervezeti rendjét, felépítését, működésének mechanizmusát, az egyes szervezeti egységek kapcsolódását, egymáshoz való viszonyát, a vezetők és a dolgozók jogait, kötelezettségeit. A kollégiumi diákközösségek szervezeti rendjét, a tanulók jogait és kötelességeit. 2. A Szervezeti Működési Szabályzat jogszabályi alapjai: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (20/2012 r.) a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

szóló46/2001. (XII.

22.) OM rend, 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: A kollégium számára jogszabályokban, helyi rendeletekben meghatározott feladat- és hatásköri, működéssel kapcsolatos előírásokat e Szervezeti- és Működési Szabályzatban rögzíttek alapján, azok figyelembevételével kell alkalmazni.

Az SZMSZ hatálya kiterjed: a kollégium vezetőire 5

az intézmény közalkalmazottjaira, illetve a részfoglalkozású alkalmazottakra a diákokra valamennyi, a szolgáltatást igénybevevő partnerre.

II. A KOLLÉGIUM ADATAI, FELADATA 1. A kollégium adatai Neve: Szép Ernő Középiskolai Kollégium és Diákszálló Címe: 4200 Hajdúszoboszló Gönczy P. u. 15. Alapító okiratának azonosítója: 164/2012. Alapító okiratának kelte: 2012. november 15. Az intézmény alapításának időpontja: 1977. november 7. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Működési köre: Megyei beiskolázási körű Elérhetőségek, telefon: 06-52-557-941, -942, -943 Fax: 06-52-557-941 E-mail: [email protected] Weblap: www.szepe-hszob.sulinet.hu

Alapfeladata: Kollégiumi férőhely és ellátás biztosítása közoktatásban tanulók számára A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz, b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (externátusi ellátás).

6

A kollégiumi ellátás tízéves kortól – a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók, valamint a nemzetiségi nevelésben, nevelés-oktatásban részt vevő gyermekek és tanulók esetében az óvodai nevelés kezdetétől – vehető igénybe. A kollégium lehetőséget nyújt a vidéki középiskolások önmegvalósításához, tehetségünk kibontakoztatásához, elősegíti művelődésüket, a szabadidő hasznos eltöltését, biztosítja a tanulás feltételeit, kulturális szolgáltatásokat nyújt, szociális biztonságot ad, lehetővé teszi az aktív közösségi életet, személyiséget fejleszt, egy kulturálisan fejlettebb szinten álló, igényes életmódot alakít ki. A kollégium a nyári szünetben férőhely kapacitását üdülő csoportok fogadásával használja ki.

Fenntartó szerv neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Szervezeti egység kód: 082070 Működtető szerv neve: Hajdúszoboszlói Intézményműködtető Központ 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 58-64. Az intézmény gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Gazdálkodását a Hajdúszoboszlói Intézményműködtető Központ irányítja. Az intézményben saját konyha működik. A konyha szervezeti egységének feladata a tanulók, dolgozók és az étkezést igénybe vevő külsős személyek számára az étkeztetés biztosítása, a konyhai szolgáltatásunkat igénybe vevő más iskolák számára az étkezés biztosítása. Az élelmezési nyersanyagnormát a fenntartó állapítja meg. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik.

Alapadatok: Dolgozói létszám: 32 fő Pedagógus álláshelyek száma: 8 db Férőhelyek száma: 216 fő Kollégiumi csoportok száma: 6 db Lakószobák száma: 54 db Egyéb helyiségek száma: 81 db

7

2. A kollégium rövid története A kollégium megalakulását ugyan 1952-től számítjuk, de létesítésének gondolata egyidős az új gimnáziuméval. A városi képviselőtestület 1947. július 6-i közgyűlésén dr. Geönczy József polgármester helyettes előterjesztésében egyenlő nyomatékkal szerepel a népi kollégium létesítése a gimnázium, a népfőiskola és a kultúrház mellett. A képviselőtestület 1947 decemberében hozott határozatot 30 személyes népi kollégium elhelyezéséről a polgári iskolában. 1952 elején a városi tanács végrehajtó bizottsága étkezéses tanulószoba létesítéséről

döntött,

ebből

a kezdeményezésből

alakult

1953-ban a

Hajdúszoboszlói Állami Középiskolai Diákotthon, első igazgatója Horváth Ferenc polgári iskolai tanár lett. 1977-ig a kollégium több épületben működött, a Rákóczi és Vörös hadsereg utcán, illetve a gimnáziummá alakult polgári iskola épületében. A diákotthon 1962-ben kollégiumi címet kapott. 1977. november 7-én avatták fel a jelenlegi épületet, amely már kollégiumi célra épült. 1991-ben vette fel a kollégium a századfordulón Szoboszlón élő Szép Ernő nevét. 2003 szeptemberétől integrálódott a Széchenyi István Kollégiummal a jobb kapacitáskihasználtság érdekében.

3. A kollégium működési rendje 3.1 A kollégium működési rendjét meghatározó okmányok, alapdokumentumok · Alapító okirat · Szervezeti és működési szabályzat · Minőségirányítási program · Pedagógiai program · Házirend · Közalkalmazotti szabályzat · Éves munkaterv

3.1.1 Az alapító okirat A köznevelési törvény rendelkezik a közoktatási intézmények létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Megismerhetik az intézménnyel jogviszonyban lévők. Tájékoztatást adhat: igazgató Tájékoztatás lekérése: írásban Elhelyezése: igazgató, könyvtár 8

3.1.2 A szervezeti és működési szabályzat Az intézmény – jogszabályi előírásoknak megfelelő- alapító okiratában megfogalmazott működési folyamatait e Szervezeti és Működési Szabályzat részletezi. Megtekintése: nyilvános Elhelyezés: igazgató, könyvtár 3.1.3 A minőségirányítási program Az intézmény teljes működését felügyelő stratégiai dokumentum. Meghatározza az intézmény minőségpolitikáját és a minőségügyi munka szervezeti rendjét. Megtekintése: nyilvános Elhelyezése: igazgató, könyvtár 3.1.4 Pedagógiai Program Az intézmény pedagógiai programja képezi a kollégiumban folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Megtekintése: nyilvános Elhelyezése: igazgató, könyvtár 3.1.5 Házirend Az intézményben érvényes jogi normák gyűjteménye. Megtekintése: nyilvános Elhelyezése: igazgató, könyvtár 3.1.6 Közalkalmazotti Szabályzat A munkáltató és a munkavállalókat képviselő Közalkalmazotti Tanács között létrejött kétoldalú megállapodás, melyben a munkavállalók érdekében hozott rendelkezések szerepelnek. Megfogalmazza a Közalkalmazotti Tanács választását, működését, jogait. Megtekintése: minden jogviszonyban álló dolgozó Elhelyezése: igazgató, KT elnöke, könyvtár 3.1.7 Éves munkaterv Az intézmény működéséről szóló hivatalos dokumentum, mely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységet, munkafolyamatokat szabályozza, cselekvési terv formájában. Az igazgató készíti el, a nevelőtestület közreműködésével 9

Megtekintése: kollégium dolgozói Elhelyezése: igazgató, nevelőtanárok, könyvtár 3.1.8 Különös közzétételi lista A törvényi előírásoknak megfelelően a kollégium honlapján elérhetővé kell tenni a kollégium legfontosabb adatait, dokumentumait. www.szepe-hszob.sulinet.hu

3.2 A működés feltételei: A kollégium a hajdúszoboszlói, Gönczy Pál u. 15. sz. alatti épületben működik koedukált jelleggel. Földszintjén irodák, valamint a konyha, ebédlő, kondicionáló termek, klub, porta, műhely, raktárak, stúdió, elkülönítő, illetve vendégszobák helyezkednek el.

Helyiségek: emeletenként 2-2, összesen hat szinten 54 db, egyenként négyágyas szoba, közös kiszolgáló helyiségek, emeletenként 2 tanulóterem. A kollégisták elhelyezése, csoportbeosztása során legfontosabb rendezőelv: az egy intézményben tanulók egy csoportba kerüljenek. A csoportok kor szerint vegyes összetételűek. Dolgozók: Az alapfeladatot a kollégium igazgatójának irányításával 1 fő igazgatóhelyettes, 6 fő nevelőtanár, 1 fő iskolatitkár látja el. A gazdasági, technikai, konyhai tevékenységet a Hajdúszoboszlói Intézményműködtető Központ igazgatójának irányítása alatt 24 fő látja el: élelmezésvezető, konyhai dolgozók, karbantartók, takarítók.

3.3 Működés rendje Diákok benntartózkodása: A kollégium vasárnap délután 16 órától éjjel-nappali műszakban péntek délután 16 óráig tart nyitva. Amennyiben a tanulók igénylik – szociális helyzet, anyagi gondok, iskolai programokon, kirándulásokon való részvétel, rendkívüli időjárási helyzet-, hétvégén és szünetekben is biztosítani kell számukra a kollégiumi elhelyezést. 10

A kollégium 24 órás felügyeletet biztosít a diákok részére. A kollégium helyiségeinek használati rendje: A tanulószobákat: 6.00-23.00 óráig tanulásra és a szabadidő eltöltésére, mások zavarása nélkül. A kollégium könyvtárát minden nap 14.00-19.00 óráig kölcsönzésre, tanulásra. A klubhelyiséget kollégiumi csoportrendezvények és DT-gyűlések megtartására, szervezett formában tv-nézésre, videózásra naponta 14.00-21.15 óráig. Az ebédlőt az alábbi időbeosztás szerint: 6.00-8.00 reggeli 12.00-15.30 ebéd 19.00-19.45 vacsora A házi konyha csak szakköri foglalkozások keretében használható. A kondicionáló termeket a diákok 11.00-21.00 között használhatják. A diákok 13.00-15.45 óráig és 19.00-21.00 óráig kimenővel rendelkeznek.

Pedagógusok benntartózkodása: A tanulókat a tanítás előtti szabad-, illetve ünnepnapokon és vasárnap délután az ügyeletes nevelőtanár fogadja. Az ügyeletes nevelőtanár szolgálata hétfőn reggel 8.00 óráig tart. A nevelőtanárok 8.00 h-tól beosztásuk szerint végzik ügyeletesi teendőiket. 22.00-08.00 között nemenként és megkezdett 100 főként 1-1 ügyeletes nevelőtanár látja el a felügyeletet. Vezetők benntartózkodása: A kollégium vezetői / igazgató, igazgatóhelyettes, váltott munkarenddel minden munkanapon 8.00 órától este 19.00 óráig tartózkodnak bent.

Munkarendjüket munkaidő beosztás

tartalmazza. Alkalmazottak benntartózkodása: 06.00-22.00 között beosztás szerint Idegenek, a kollégiummal jogviszonyban nem álló természetes és jogi személyek engedély nélkül a kollégiumban nem tartózkodhatnak. Engedélyt az igazgató vagy helyettese adhat ki.

11

A tanulókhoz érkező szülők, barátok, iskolatársak benntartózkodására a Házirend utasításai a meghatározóak. Bent tartózkodásra engedélyt az igazgató és a nevelőtanár adhat. A felkészülési idő alatt 16.00-19.00, a diákok lehetőség szerint ne fogadjanak látogatókat. a tanulás zavartalansága érdekében. Jogviszonyban állónak kell tekinteni az épületben felújítási vagy karbantartási munkát végző vállalat vagy vállalkozó szakmunkását, alkalmazottját.

3.4 A kollégiumi helyiségek bérbeadása, szállóvendégek fogadása A kollégiumi férőhely kapacitás kihasználása érdekében a működtető, a szorgalmi időszak és a diákok zavarása nélkül, bérbe adhatja helyiségeit A kollégium helyiségeit előzetes egyeztetés és megrendelés alapján (személyesen, levélben, faxon, interneten) lehet igénybe venni. A bérbeadás és az ezzel kapcsolatos tárgyalások a HIK igazgató és a gazdaságvezető jogköre. Ha a megrendelés szorgalmi időszakra esik, akkor erről tájékoztatni kell a kollégiumi igazgatót és a nevelőtanárokat. A nevelőtanárok a diákokkal együtt, biztosítják az adott szobák fogadóképességét, kiürítve azokat. A kollégium termeit, klubhelyiségeit és az éttermet rendezvények lebonyolítására is igénybe lehet venni, melyek bérleti díját a HIK igazgatója határozza meg 3.5 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott

elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított,

hitelesített

és

tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. 12

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

3.6 Munkaköri leírás-minták A kollégiumban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja 3.6.1 Igazgatóhelyettes munkaköri leírás mintája A munkakör megnevezése: igazgatóhelyettes Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladatai: Együttműködik: a pedagógiai munkatervezésében, a pedagógiai program elkészítésében, módosításaiban, a pedagógus továbbképzés szervezésében a nevelőtanárok munkaköri leírásának elkészítésében a nevelőtanári munkaközösség vezetőjével Az igazgatót távollétében és akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott helyettesítési és képviseleti rend szerint teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. Az igazgató irányításával, - vele egyetértésben, - tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli a kollégium pedagógiai és tanügyi-igazgatási munkáját. Felelős: A kollégiumban kötelezően előirt, - pedagógiai munkával összefüggő, a / adminisztráció pontos vezetéséért: - törzskönyv, - nevelőtanárok napló vezetése, - nyilvántartások, - félévi és év végi statisztikák elkészítéséért, - nevelőtanárok munkaidő beosztásáért, - túlórák kigyűjtéséért, ellenőrzéséért b / alapdokumentumok előírásai betartásának ellenőrzéséért: - intézményi pedagógiai program, - Szervezeti és Működési Szabályzat, - Házirend. Szervező, tervező munkája: 13

szervezi és tervezi a kollégiumi hagyományápolás és ünnepkörökhöz kapcsolódó rendezvényeket, irányítja a felelős nevelőtanárok munkáját. szervezi és tervezi a nevelőtanárok hétvégi ügyeleteit, szervezi a nevelőtanárok heti munkaértekezletét. Ellenőrzi: - a nevelőtanári csoportok munkaértekezleteit, - a nevelőtanárok munkáját, - a nevelőtanári naplók vezetését, - a nevelőtanári statisztikai jelentéseit, - az éjszakai ügyeleti naplót, Látogatja: az igazgatóval egyeztetve a nevelőtanári munkaértekezleteket csoportfoglalkozásokat. részt vesz az intézményi értékelési rendszer működtetésében

és

Elkészíti: a nevelőtanárok munkaidő-beosztását, az intézményi félévi és év végi statisztikáit, a pedagógusok kéthavi munkaidő összesítését az ügyeleti rendszer beosztását a helyettesítési tervet Véleményt mond: a nevelőtanárok munkájáról, minden kollégiumi nevelő és szervező tevékenységről, Részt vesz: a kollégiumi pedagógiai program elkészítésében, módosításában a Házirend kialakításában, módosításában az éves munkaterv elkészítésében a minőségirányítási program realizálásában Figyelemmel kíséri: az Oktatási Közlönyt a Pedagógiai Szemlét a Köznevelést a Tanári létkérdések című kiadványt a törvényi változásokat a pályázati lehetőségeket melyek, kidolgozásába bekapcsolódik Javaslatot tesz: munkatervi feladatokra, nevelőtanárok értékelésére, diákkörök, szakkörök szervezésére a dolgozók jutalmazására Mint az igazgató közvetlen munkatársa segíti a kollégium céljainak megvalósítását, s azt munkatársaitól is megköveteli. Munkája végzésében támaszkodik az igazgató segítségére, támogatására. 14

Az igazgatóhelyettes a munkaköri leírásában meghatározottakon túl elvégzi azokat az időközi feladatokat, melyekkel az igazgatója megbízza. Tevékenyégéről, döntéseiről csak az igazgatónak tartozik felelősséggel. Részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a nevelőtanári munkaközösség munkájában, észrevételeit, javaslatait elmondja, a nevelőtestület döntéseit végrehajtja. Az intézmény érdekeit védő, bizalmas információkat titokként kezeli. Vezetője utasítását végrehajtja. Közvetlen felettesként átadott munkáltatói jogkört gyakorol: a nevelőtanárok és az ifjúságvédelmi-felelős, szabadidő-szervező, könyvtáros fölött Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok 3.6.2 Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: nevelőtanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladatai: a vezetése alá tartozó nevelőtanári csoport szakmai tevékenységének szervezése, irányítása a nevelőtanár feladata, hogy megfelelő pedagógiai felkészültséggel, felelősséggel, önállósággal, céltudatosan segítse elő a kollégiumi közösségi életben rejlő nevelő hatások kibontakoztatását a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése érdekében felelős az általa irányított csoport működéséért, segíti azok szervező, irányító, ellenőrző munkáját, öntevékenységük kibontakoztatását, érdekvédelmi feladataik végrehajtását felelős a tanulók erkölcsi fejlődéséért, tanulmányi munkájáért, a kultúra, az egészséges életmód és a környezettudatos életvitel iránti igény kialakításáért munkáját a kollégium életét meghatározó törvényeknek és szabályzóknak megfelelően végzi a kollégium munkaterve alapján saját munkatervet készít nevelő munkájára a tudatosság, megtervezettség és a következetesség a jellemző folyamatosan tájékozódik tanulói iskolai teljesítményéről, ellenőrzi tanulmányi eredményüket, segíti képességeik kibontakozását, személyiségük fejlődését ellenőrző tevékenységében hangsúlyt kap a tanulók motiválása, dicsérete őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolat kialakítására törekszik konfliktus esetén alkalmazza a konfliktuskezelő eljárásokat rendszeres kapcsolatot tart a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival, s ezen tevékenységét a naplóban dokumentálja a tanulók szüleit a munkaértekezletek után levélben értesíti a tanuló előmeneteléről, a kollégium munkatervének megfelelően a szülők részére fogadóórát tart a tanuló dicséreteiről, büntetéseiről a szülőket tájékoztatja rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, a kollégisták ápoltságát, megköveteli tőlük a rendet és a tisztaságot nagy gondot fordít a takarékosságra, a tulajdon megóvására 15

részt vesz a kollégiumi közgyűlésen, igazlátó napokon, értekezleteken, valamint azokon a rendezvényeken, ahol tanulói megjelennek köteles bekapcsolódni a kollégium szabadidős tevékenységének szervezésébe motiválni kell a tanulóit, hogy a kulturális és sportrendezvényeken, előadásokon minél nagyobb létszámban részt vegyenek szaktárgyából rendszeresen korrepetál ügyel a szilencium rendjére, ellenőrzi, hogy tanulói felkészültek-e a másnapi óráikra az iskolai pedagógusokkal kapcsolatot tartva ellenőrzi diákjai iskolába járási fegyelmét megszervezi és megtartja diákjai számára az alapprogrami és a csoportos foglalkozásokat tanulóival külön-külön is foglalkozik az egyéni foglalkozások keretén belül diákjai fejlődéséről törzslapot vezet ha szükségesnek látja külső szakembert is bevonhat a nevelési problémák megoldására vezeti a tanulócsoportja haladási és nevelőtanári naplóját, beírja a törzskönyvbe tanulóit, vezeti a kötelező statisztikákat. Évenként két alkalommal tanulóiról statisztikát és szöveges értékelést készít. kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, tanácsaival, javaslataival segíti nevelőtanári csoportja diákvezetőségét munkaidejét tanulói körében tölti részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a nevelőtanári munkaközösség munkájában, észrevételeit, javaslatait elmondja, a nevelőtestület döntéseit végrehajtja az intézmény érdekeit védő és a diákokat érintő, bizalmas információkat titokként kezeli részt vesz továbbképzéseken, konferenciákon, tudását, szakmai módszereit folyamatosan fejleszti vezetői utasítását végrehajtja megbízatásait lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint látja el az intézmény munkarendje szerint ügyeleti feladatokat lát el: reggeli, délelőtti, ebéd és esti ügyelet Az ügyeletes nevelőtanár feladatai: Reggel 6:00 – 8:00         

5:00-kor a bejárati ajtó kinyitása a gyakorlatos tanulók részére A reggeliztetés zavartalanságának biztosítása, az ebédlő rendjének, tisztaságának ellenőrzése A tanulók csak a saját fejadaguknak megfelelő mennyiségű élelmiszert hozhatnak ki. Ellenőriznie kell, hogy minden tanuló elinduljon az iskolába. Írja össze külön a beteg, külön a kollégiumban maradó gyerekeket. 7:30 – 8:00 között osztályozza le a szobák tisztaságát és rendjét, zárja be a szobákat. Szükség szerint kapcsolja le a világítást, a számítógépeket, TV-t, zárja be az ablakokat, gondoskodjon a takarékosságról. Az ügyeleti naplót naprakészen vezesse, a rendkívüli eseményeket jegyezze be. Gondoskodjon a rendről és a fegyelemről.

Délelőtt 8:00 – 12:00 

Ellenőrizze a kollégiumban maradó tanulók viselkedését. 16

      

A délelőtt folyamán a kollégista tanulók használhatják a számítógépeket. A nevelőtanár ellenőrizze az azon folyó munkát, és gondoskodjon róla, hogy nem kollégista tanulók engedély nélkül a tanulóteremben ne tartózkodjanak. Ügyeljen a takarékosságra. A felmerülő műszaki problémákat jelezze a karbantartóknak. Ha kifogásolni valót talál az épület helyiségeinek tisztaságában, azt jelezze a takarítóknak. Ellenőrizze a beteg gyerekek egészségi állapotát, ha hazautaznak, jelentse a pénztárban. Ellenőrizze a csengetési rend végrehajtását. Az ügyelet ideje alatt a portán TV-t nézni tilos!

Ebédügyelet 12:00 – 14:30     

Ügyeljen az ebédeltetés zavartalanságára. Figyelmeztesse a nem megfelelően viselkedő tanulókat, illetve szólítsa fel őket a tisztaság megőrzésére. Ellenőrizze a menzabérletek, kollégiumi bérletek meglétét, jegyezze fel, ha hiányosságot tapasztal. Ha a portás rendetlenséget, fegyelmezetlenséget tapasztal, arról tájékoztatja a nevelőtanárt, aki intézkedik a probléma megoldása érdekében.. Az ügyelet ideje alatt a portán TV-t nézni tilos!

Esti ügyelet 19:00 – 22:00 + éjszaka             

Gondoskodjon az étkezés rendjéről, zavartalanságáról. Ellenőrizze, hogy a tanulók az étkezőből eszközöket, élelmiszert ne hozzanak ki (csak kivételes esetekben engedélyezze azt) Rendszeresen ellenőrizze a szinteken a tanulók magatartását, szükség szerint intézkedjen. Ügyeljen a takarékosságra. Ellenőrizze a kollégium udvarán, illetve a kapuk előtt tartózkodó tanulókat. (A kollégium területén dohányozni tilos!) Ha bármilyen rendellenességet tapasztal, jegyezze be az ügyeleti naplóba. 21:00-kor gondoskodjon arról, hogy a gyerekek bejöjjenek a kollégiumba és a portás bezárja a kapukat. 21:30-kor tartson személyesen létszámellenőrzést, a hiányzó tanulók nevét jegyezze be az ügyeleti naplóba. 22:00-kor gondoskodjon a villanyoltásról. 22:00 – 23:00 között ellenőrizze, hogy minden tanuló a saját szintjén, ill. szobájában tartózkodjon, a szinteken a fegyelmi helyzet megfelelő legyen. 23:00-kor kapcsolja le a tanulókban a villanyokat, ellenőrizze a TV-k, számítógépek kikapcsolását, zárja be a tanulószobákat. 23:00 után az I/A illetve az I/B ügyeleti szobákban tartózkodjon, a két szint ajtaját zárja be. Az éjszaka során fellépő rendkívüli helyzetekben intézkedjen, a tapasztaltakat jegyezze be az ügyeleti naplóba, hívjon orvost, mentőt, rendőrséget, illetve ha rendkívüli - a kollégium egészét/ hírnevét érintő - esemény történik, értesítse a kollégium igazgatóját. 17

Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok 3.6.3 Iskolatitkár munkaköri leírás mintája A munkakör megnevezése: iskolatitkár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: -

köteles betartani az iratok kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban, valamint az Ügyrendben meghatározottakat,

-

segíti a kollégiumi vezetés munkáját

-

közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket,

-

gépeli a hivatali iratokat,

-

részt vesz a pályázatok előkészítésében, megírásában

-

vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a személyiségi jogok védelmével,

-

elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat,

-

az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket,

-

Jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vezet:  vezetői értekezletekről  tantestületi értekezletekről  tanulók fegyelmi tárgyalásáról  minden olyan esetben, amikor erre az igazgató vagy helyettese utasítást ad

-

körözvények, igazgatói utasítások eljuttatását, láttamozását számon tartja,

-

a pedagógusok részére megrendeli a pedagógus igazolványokat, s azok kezelését a

jogszabályokban meghatározottak szerint kezeli, -

munkaviszony megszűnés esetén előkészíti az iratokat,

-

végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását,

-

gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett, és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek,

-

vezeti a postakönyvet,

-

a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást végzi, 18

-

a béremeléseket előkészíti, egyezteti, az átsorolásokat legépeli - pl. a MÁK felé -; ezeket nyilvántartja, egyezteti, illetve végzi az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat,

-

feladata továbbá a bérgazdálkodással kapcsolatban, hogy: minden hónapban elkészítse a túlóra-jelentést, megfelelő jelentést készítsen a hiányzásokról, szabadságokról, kapcsolatot tartson a munkavállalókkal (ügyintézés, reklamálás esetén.), intézze az évi SZJA-elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatokat, folyamatosan vezesse a személyi bérnyilvántartó lapokat.

-

a TB felé jelentéseket készít,

-

tanulókkal és az oktatással és egyéb ügyekkel kapcsolatos nyomtatványokat rendeli, kezeli,

-

vezeti a szabadság-nyilvántartást, adatszolgáltatást,

-

tisztító, egyéb anyagokat rendel, kezeli a kézi raktárt,

-

a telefonüzeneteket és emaileket - szóban vagy írásban -átadja,

-

részt vesz az év végi iskolai leltározásnál ( a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint)

-

érvényesíti, nyilvántartja, bevonja az igazolványokat,

-

részt vesz a kollégiumi rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.

-

fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az igazgató megbízza

Munkaköre ellátása során a következő számítógépes programok használatára jogosult: Microsoft Office Outlook Express levelező program KIR központi programok A program használatához felhasználói nevet és jelszót kell megadnia, melyet a kollégiumi pénztárban lezárt borítékban kell tárolni. A programok használata, és munkája során tudomására jutott információkat köteles megőrizni. A program használatára, távollétében a helyettesítésével hivatalosan megbízott személy jogosult. A biztonsági mentéseket a kollégiumi szerver automatikusan elvégzi.

19

III. A KOLLÉGIUM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE HIK igazgató

KLIK Tankerületi igazgató

Igazgató Technikai dolgozók Élelmezésvezető Minőségügyi vezető

Igazgatóhelyette s

Tanulók

Iskolatitkár

Munkaközösségvezető Pedagógusok

Szülők

Az intézmény belső szervezeti egységeinek felépítése 1.Vezetőség tagjai:

meghívottak:

igazgató igazgatóhelyettes közalkalmazotti-tanács elnöke diákönkormányzatot patronáló tanár

20

2. A kollégium közalkalmazottai: a./ Nevelőtestület: A nevelők egyéni munkaköri leírás alapján, legjobb tudásuk szerint kötelesek ellátni nevelői csoport-közösség szervezői feladataikat. Felelősek a diákok magatartásáért, a jó tanulmányi tevékenységek megszervezéséért, a jó mentális és egészséges életkörülmények biztosításáért, a neveltek biztonságáért. A nevelők munkarendjét munkaköri leírásukon túl a kollégium pedagógiai programja, az éves munkaterv, illetve az igazgató, igazgatóhelyettes eltérő munkarendre vonatkozó utasításai határozzák meg. b./ A pedagógiai munkát segítő iskolatitkár: az igazgató utasítására, munkaköri leírás alapján végzi munkáját c./ Technikai dolgozók: konyhai dolgozók, karbantartók, takarítók, egyéni munkaköri leírás szerint, HIK utasításra végzik tevékenységüket. 3. Általános előírások a./ A kollégium valamennyi dolgozója köteles a közalkalmazottaktól elvárható magatartással és megfelelő munkával segíteni az intézmény nevelő–oktató tevékenységét, védeni a tanulók érdekeit. b./ A nevelőtanárok és más dolgozók a tanulóktól, vagy azok hozzátartozóitól a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével /pl. virág / ajándékot, továbbá kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhatnak el. c./ A nevelőtanár a kollégium tanulóit magántanítványként díjazás ellenében nem taníthatja. d./ Tilos a tanulók és a hozzátartozók között mindennemű pénzgyűjtés! e./ A nevelőtanárok és más dolgozók, a tanulók, továbbá ügynökök, üzletszerzők a kollégium területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.

21

f./ Kivételt képeznek ez alól azok a külső kisvállalkozók, akiknek részére az igazgató a nevelőtestülettel egyetértésben engedélyt ad. 4. Jogi védelem a./ A kollégium dolgozója - közalkalmazotti feladatainak ellátásakor - hivatalos személy. Ilyen minőségben személyét a BT. fokozott büntetőjogi védelemben részesíti. b./ A kollégium dolgozóját - ha nem tekinthető hivatalos személynek - a többi állampolgárral azonos büntetőjogi védelem illeti meg. Ha a kollégium dolgozója ellen szolgálati tevékenysége alatt, vagy miatta bűncselekményt követtek el, erről a rendőrségi vagy ügyészi feljelentéssel egyidejűleg a fenntartónak is jelentést kell tenni. 5. A pedagógusok feladatai, kötelessége: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók oktatása, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, a tudás elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére,

együttműködésre,

környezettudatosságra,

egészséges

életmódra,

hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és 22

betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. 6.A pedagógusok jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a Köznevelési Törvény 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,

23

e)

hozzájusson

a

munkájához

szükséges

ismeretekhez,

intézményi

és

fenntartói

információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k) az oktatási jogok biztosához forduljon.

7. A nevelőtestület jogköre a./ A nevelőtestület tagja a kollégium valamennyi pedagógusa b./ A nevelőtestület feladata a kollégium pedagógiai programjának elfogadása és végrehajtása. c./ A nevelőtestület munkaterv szerint nevelőtestületi értekezletet tart. Az értekezlet összehívója és levezetője az igazgató (távollétében az igazgatóhelyettes) d./ Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az igazgató, illetve a nevelőtestület egyharmadának javaslatára. e./ A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályokban meghatározott eseteket, illetve azokat a kérdéseket, melyeket minősített többséggel annak nyilvánít. f./ A nevelőtestületi értekezletekre - tanácskozási joggal - meg kell hívni a diáktanács tárgy szerint illetékes képviselőjét. g./ Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató által megbízott pedagógus, illetve a kollégiumi titkár vezeti. A jegyzőkönyv tartalmazza: 24

az értekezlet tárgyát, idejét, helyét, a nevelőtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, a hiányzó pedagógusok nevét, távollétük indokát, vitatott témák és javaslatok lényegét, a hozott határozatokat, szavazás esetén a szavaztok megoszlását. A jegyzőkönyvet a megválasztott hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti. h./ A nevelőtestület tagjainak személyes ügyeire vonatkozó, a pedagógusok és a tanulók magatartását, munkáját értékelő megbeszélések, értekezletek vitaanyag szolgálati titok: azt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. i./ A nevelőtestület jogkörébe utalt ügyek előkészítésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, a bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról. j./ A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, a Pedagógiai program elfogadása a jóváhagyását megtagadó döntés ellen felülvizsgálati kérelem benyújtása, a munkaterv elfogadása, a kollégiumi munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, szakkörök, klubok, közhasznú és közismereti tevékenységek meghatározása, a kollégium nevelőtevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek, előkészítése, indítása, értékelése, a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntés, a házirend elfogadása, a döntés a nevelőtestület egyes jogainak átruházásról, a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása, k./ A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik: a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdésekben, a munkaközösség vezető megbízásakor az igazgatóhelyettes megbízásakor, 25

a nevelőtanárok továbbképzéseken való részvételének tervezésekor, a csoportbeosztás, munkaidő-beosztás és a pedagógusok megbízásai kialakításában és megállapításaiban, a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásában, a kollégium költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásában, a kollégium, fejlesztési, beruházási és felújítási terveinek megállapításában, külön jogszabályokban megállapított ügyekben. l./ A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. m./ Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési vagy javaslattevő jogát a kollégium valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, a nevelőtestületi értekezletet összdolgozói értekezlet keretében kell megtartani.

8. A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezető a pedagógusok.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben 26

megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem.

8.1 Az intézményben vezetői feladatokat ellátók teljesítményének értékelése  Vonatkozik az intézmény vezető-beosztású dolgozóira: igazgató, igazgató-helyettes, munkaközösség-vezető  Az intézményvezető értékelése:  áll egy önértékelésből és egy nevelőtestületi szinten történő értékelésből  az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján  az ellenőrzést kezdeményezheti a KT, a nevelőtestület és az intézmény vezetősége. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti az önértékelést és a nevelőtestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alkalmával erre csak egyszer van rá lehetőség  az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében a MIP szerint komplett önértékelést végez, melyet a nevelőtestülettel ismertet  Belső vezetők értékelése:  Az intézményvezető végzi vagy kéri fel rá valamelyik vezetőtársát  Az ellenőrzés eredménye nem nyilvános  Az intézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg  A vezetők nevelőtestület által történő értékelése az erre a célra készített mérőlap alapján történik, melyet minden nevelőtestületi tag kitölt, az adatokat az intézményvezető által megbízott személy kizárólag az intézményvezető számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a nevelőtestületet  Az ellenőrzés által érintett területek: Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Forrásteremtés és elosztás A szervezeti struktúra és kultúra fejlesztése 27

Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése Minőségirányítás és minőségfejlesztés  A mérésekre szolgáló értékelő lapokat a melléklet tartalmazza

8.2 Pedagógusok teljesítményértékelése  Az ellenőrzést az intézményvezető és/vagy az általa megbízott vezető beosztású dolgozó végezheti  Az intézményvezető külső szakértőt is felkérhet az ellenőrzés elvégzésére  A vezetés négyéves program alapján, éves alprogramokra bontva végzi az ellenőrzést. Az éves ellenőrzési ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az ütemtervet az éves munkatervhez kell csatolni és azzal együtt a nevelőtestületnek el kell fogadnia  Az értékelést végzőnek tájékoztatnia kell az értékelt pedagógust az ellenőrzés megkezdésének, tartamának idejéről, a vizsgált területekről, az ellenőrzés során alkalmazott módszerekről  Ha a módszerek között szerepel a kollegák megkérdezése, akkor biztosítani kell az anonimitást  Az értékelés rész és összegző eredményéről is tájékoztatni kell az érintett pedagógust, el kell ismerni az elért eredményeket, ki kell jelölni számára a fejlesztendő területeket  Az értékelés alapját képezi a teljesítményalapú bérezésnek  A szakmai tartalmú értékelő lapot mindkét fél (ellenőrzött-ellenőrző) aláírásával látja el  Az intézmény vezetője gondoskodik a javaslatok realizásáról, melynek első lépése az érdekelttel való beszélgetés, második lépés a fejlesztendő területek kijelölése  A dokumentumokból az értékelt egy példányt kell, hogy kapjon  A vezetőnek gondoskodnia kell a kitűzött célok megvalósulásának követéséről  Az értékelés területei, szempontjai:  Nevelőtanári szerep értékelése Felkészültsége a nevelőtanári szerepre Foglakozások vezetése A foglalkozás helyi pedagógiai program szerinti tartalmi megfelelése Követelményrendszere Értékelési kultúrája A tanulói számára megtervezett kollégiumi tevékenységrendszere A csoportjában az egyéni fejlesztés jelenléte, hatékonysága 28

Pedagógiai tartalmú kapcsolatai a kollégáival, szülőkkel, partnerekkel Pedagógusi jellemzői  Szervezeti szerep értékelése Munkatársi jellemzői Szervezeti felelőssége 

Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének étékelése



Az intézményi folyamatokban hasznosuló civil tudásának értékelése

8.3 A tanulók mérése és értékelése Mérések: Vonatkozási terület 9. osztályos tanulók bemeneti mérése (tanulmányi, neveltségi) 12. osztályos tanulók kimeneti mérése (tanulmányi, neveltségi A tanulók szociális hátterének mérése Módszer Kérdőíves felmérés, feladatlapok. Eljárásrend Intézményi vonatkozásban: Az intézményvezető által szerevezett munkacsoport elvégzi az elemzést. A munkacsoport javaslatot tesz az intézményvezetőnek a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára. Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül. Az

intézményvezető

gondoskodik

a

megtett

intézkedések

végrehajtásának

ellenőrzéséről, a visszacsatolásról. Szempontok Az elemzés szempontjai: Az intézményi eredmények trendvizsgálata. Értékelések: tanulmányi munka értékelése:  Naponta a felkészítő foglalkozáson: a nevelőtanár köteles kikérdezni tanulóit  Kéthavonta munkaértekezletek alkalmával, szóban és írásban  Félév és év végén, szóban és írásban szobarend, önkiszolgáló munka értékelése naponta szabadidős, sport tevékenység értékelése kéthavonta munkaértekezletek alkalmával az ellenőrzést és értékelést a nevelőtanár végzi a munkaértekezletek során született értékelésről a szülőket írásban is értesíteni kell 29

8.4 A teljes körű intézményi önértékelés Vonatkozási terület Az intézmény működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége. Módszer Az intézmény teljes körű működését, eredményeit, fejlődését kimutató, az intézmény sajátosságait figyelembe vevő szempontsor használata. Eljárásrend A teljes körű intézményi önértékelésre ötévente kerül sor, az intézményvezetői ciklushoz igazítva, annak ötödik évében. A teljes körű intézményi önértékelés főbb lépései: az önértékelés területeinek azonosítása, az értékelés „szintjének” (intézményhez viszonyított, fenntartói, regionális, országos, nemzetközi) meghatározása, viszonyítási pontok meghatározása, az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az önértékelést megvalósító modell kiválasztása, adaptálása, az értékelést végzők körének meghatározása, indikátorrendszer kidolgozása, az információk feldolgozása, az eredmények visszacsatolása, a fenntartó tájékoztatása az eredményekről. Szempontok Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed.

8.5 Az intézmény mindennapi működésébe beépített, minden munkafolyamatra kiterjedő ellenőrzési rendszere: Eljárásrend: A munkatervben meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtása Az ellenőrzés hangsúlyos területei: az egyes részterületek munkafolyamatainak ellenőrzése a minőségi munkavégzés megkövetelése az intézményi érdekek maradéktalan érvényesülésének vizsgálata 30

takarékos, költséghatékony működés ellenőrzése a dolgozók munkavégzésének ellenőrzése A hibák, hiányosságok feltárása után intézkedési terv készítése, melynek megvalósítását folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzésért felelősek: igazgató, helyettes, részterületek vezetői. Összegzés: A belső ellenőrzési tevékenységnek szinkronban kell lenni a kollégiumi minőségfejlesztési programban meghatározottakkal. A dokumentált ellenőrzések összegző megállapításait a kollégiumi tanév végi beszámoló tartalmazza a fejlesztési lehetőségek és szükségességek megjelölésével. Az ellenőrzések, értékelések célja az egyéni teljesítmények folyamatos javítása, ezért az értékelés csak folyamatos ellenőrzés alapján történhet. Az értékelés alapja a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése. Az értékelés teljes dokumentációját az IMIP tartalmazza. Az önértékelés figyelembe vételével a vezető a meghatározott időszakokban értékeli a pedagógus teljesítményét, feltárva a hiányosságokat, megjelölve a javítás módját és határidejét. Új célok kitűzésekor a kollégium, vonatkozó dokumentumaiból kell kiindulni. Az értékelés a jutalmazás alapja. 8.6 A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenőrzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülő panaszokat, esetleg jogorvoslati kérelmeket jogszerűen kezeljük, illetve ezáltal is növeljük a folyamat valamennyi résztvevőjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenőrzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetőjéhez fordulhat. A panasz a folyamat megindítását követően bármikor megtehető. A panaszokra - kivizsgálást követően - az érkeztetéstől számított 30 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni. Teljesítményértékelés esetén, ha az értékelő és az értékelt között véleménykülönbségek vannak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel

indokolja

véleményét.

A

teljesítményértékelés

vélten

vagy valósan

hibás

ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatójánál.

9. A kollégium vezetői és kötelezettségeik

31

A kollégium vezetője az igazgató, aki megbízását az oktatásért felelős minisztertől kapja 5 évre. Az igazgatói posztra a fenntartó ír ki pályázatot, a törvényi előírásoknak megfelelően. A kollégium munkaszervezeteinek élén az igazgató által megbízott vezetők állnak, feladatukat a Szervezeti és Működési Szabályzat mellett munkaköri leírás határozza meg. A kapcsolattartás fóruma a vezetői megbeszélés, mely hetenként egy alkalommal, illetve szükség szerint történik. Az igazgató és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás fóruma a heti munkaértekezlet, melyen a heti rendezvények, pedagógia feladatok egyeztetése történik. Vezető beosztásúak: igazgató pedagógiai igazgató-helyettes Az intézmény, vezető beosztású vezetői felelősek a rájuk bízott munkaterület szabályos és törvényszerű működéséért, az ellenőrzési és irányítási feladatok elvégzéséért. A vezetésük alatt álló területért teljes felelősséggel tartoznak Gondoskodni kell arról, hogy 08.00 és 19.00 között az intézményben vezető beosztású személy tartózkodjon, hogy adott esetben felelősségteljes döntést tudjon hozni.

9. 1. A vezetők közötti feladatmegosztás 9.1.1. Az igazgató a./ A kollégiumot az igazgató vezeti és képviseli. Képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott eseteiben a kollégium más dolgozójára átruházhatja. b./ Az igazgató közvetlen felettese, esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, a tankerületi igazgató c./ Az igazgató dönt a kollégium működésével, a pedagógus és pedagógiai munkát segítő dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal a kollégium valamely közösségének vagy más szervének a hatáskörébe. A dolgozó munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkörét - külön jogszabályban megállapított esetekben az elírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. c./ Az igazgató feladatkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a belső ellenőrzési terv kidolgozása és végrehajtása, a nevelőmunka tervezése, szervezése, irányítása, a nevelőtestület jogkörébe utalt döntések előkészítése, 32

a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, személyi és szervezeti feltételek biztosítása, a diákönkormányzat segítése, működési feltételeinek biztosítása, tevékenységének felügyelete, a kollégium pedagógiai programjában megjelölt célok és feladatok terv szerinti megvalósítása érdekében - a nevelőtestület a diákönkormányzat jogainak, feladatainak figyelembe vételével elkészíti a kollégium munkatervét. előzetesen elkészített belső ellenőrzési program alapján megszervezi az ellenőrzés folyamatát, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását. A nevelőmunka ellenőrzésére az igazgató és az igazgatóhelyettes jogosult. az ellenőrzés során tapasztaltakat az ellenőrzést végzők nevelőtestületi értekezleten értékelik.

Az

ellenőrzést

végzők

észrevételeiket

megbeszélik

az

érintett

nevelőtanárokkal, útmutatást adnak a további munkához. gondoskodik a vezetők, valamint a nevelőtanárok tervszerű és folyamatos továbbképzéséről, segíti a korszerű pedagógiai törekvéseket. törekednie kell a kollégium dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére, a nevelőtestületen belül munkamegosztásra, a munkatársi kapcsolatok alakítására. figyelemmel kell kísérnie a kollégiumi közösségek életét, segítve öntevékenységüket, önkormányzati és érdekvédelmi feladataik megvalósítását, közreműködik a diákönkormányzati tevékenység fejlesztésében. felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. gondoskodik a tanulók és dolgozók egészségének és testi épségének védelméről, a munka- és tűzvédelmi rendelkezések megtartásához szükséges feltételekről. segíti a tanulók testkultúrájának fejlesztését, a kollégium lehetőségeihez mérten gondoskodik a testedzés és sportolás feltételeiről. első fokon dönt a tanulók azon ügyeiben, amelyeket a Működési Szabályzat és egyéb jogszabályok hatáskörébe utalnak. munkáltatói jogkörében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Köznevelési Törvény, a Munka Törvénykönyve, a Kjt.; és azok végrehajtási utasításai, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat hatáskörébe utalnak. az igazgató azt a nevelőtanárt, vagy más kollégiumi dolgozót, aki munkáját elismerésre méltóan végzi, a KT egyetértésével elismerésben részesíti, kitüntetésre előterjesztheti. A nevelőtanárok munkáját az alábbi elvek szerint jutalmazza: 33

 a nevelőmunka minősége,  a kollégiumi hagyományok ápolásában elért eredmények,  pedagógiai innovativitás, korszerű módszerek alkalmazása,  továbbképzésekben való eredményes részvétel. Feladata továbbá: Az igazgató a hozzá benyújtott, hatáskörét meghaladó kérelmeket és észrevételeket a fenntartóhoz továbbítja. Ezekhez csatolva a vonatkozó ügyiratokat, valamint véleményét. Eljárásáról egyidejűleg tájékoztatja az ügyfelet. Az igazgató az első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezésre vonatkozó ügyiratokkal együtt nyolc napon belül felterjeszti a döntésre illetékes szakigazgatási szervnek. A döntésről írásban értesíti a fellebbezőt. Az igazgató megosztja a feladatát az igazgatóhelyettessel. Közösen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják. A kollégiumi élet minden ügyéről, eseményéről kölcsönösen kötelesek tájékoztatni egymást. Az igazgató vezetőtársai munkarendjét úgy szabályozza, hogy 8 - 19 óra között intézkedési jogkörrel felruházott felelős jelenléte az intézményben állandóan biztosítva legyen. Kivételes, el nem hárítható körülmények fennállásának idejére gondoskodik intézkedési jogkörrel felruházott " ügyeletes nevelő" kijelöléséről Teljesíti adatszolgáltatási, adminisztrációs kötelezettségeit

9.1.2. Az igazgatóhelyettes a./ Az igazgatóhelyettes a kollégium igazgatójának vezető jogállású közvetlen munkatársa. Az igazgatót tartós távolléte akadályoztatása esetén teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte (30 napot meghaladó távollét) esetén a helyettesítés rendjéről és hatásköréről a fenntartó dönt. b./ Feladatait munkaköri leírásában rögzített munkaterületeken tervszerűen és felelőséggel végzi az intézmény alapdokumentumai (PP, SZMSZ, IMIP, munkaterv) alapján, tevékenységét egyezteti az igazgatóval. c./ Bekapcsolódik, a Belső ellenőrzési tervnek megfelelően az ellenőrzési, mérési, értékelési tevékenységbe

34

d./ Ellenőrzési tapasztalatait megbeszéli az érintett dolgozókkal, a munkát tanácsaival, feladatok meghatározásával segíti. Az ellenőrzés tapasztalatairól tájékoztatja a nevelőtestületet és az igazgatót. e./ Felel a házi-, és napirend betarttatásáért. Rendszeresen ellenőrzi a hálószobák és egyéb helyiségek tisztaságát, rendjét, fegyelmét. Ellenőrzi a nevelőtestület tagjainak munkavégzését /pontosság, munka és ütemterv betartása, ügyeleti tevékenység, csoport és szakköri foglalkozások, munkafegyelem/. f./ Kialakítja a helyettesítési és ügyeleti rendet, biztosítja annak zavartalan működését. g./ Ellenőrzi a pedagógusok adminisztrációs tevékenységét. h./ Az elvégzett munkáról rendszeresen beszámol az kollégium igazgatójának i./ Elkészíti a pedagógusok munkaidő nyilvántartásának összegzését, a félévi és az év végi statisztikát

9.1.3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Fórumai: a./ vezetőségi ülések: igazgató igazgatóhelyettes b./ kibővített vezetőségi ülések: igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezető diáktanácsot patronáló nevelő Diáktanács képviselője Közalkalmazotti Tanács képviselője A helyettesítés rendje: Az intézményben folyó munkát a vezető és a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályoztathatja. A kollégiumban a helyettesítés rendje a következőképpen alakul: az igazgatót helyettesíti: igazgatóhelyettes, távollétében a munkaközösség-vezető 35

az igazgatóhelyettes helyettesítője: a szakmai munkaközösség vezető távollétében az igazgatóhelyettes által megbízott nevelőtanár

IV. A KOLLÉGIUM KAPCSOLATAI 1. Kapcsolat a fenntartóval a./ A kollégium a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületének szakmai irányítása és ellenőrzése alatt működik. b./ A kollégium működésével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat Hajdúszoboszlói Intézményműködtető Központ látja el. c./ Az igazgató a kollégium működtetésére vonatkozó szakmai utasításokat csak a fenntartó hatóság igazgatójától és illetékes képviselőjétől fogadhat el. d./ A felsőbb szervekkel való kapcsolattartás szolgálati úton történik, kivéve, ha jogszabály, vagy a felettes szerv másképpen intézkedik. e./ Az igazgató az alább részletezett rendkívüli eseményekről 24 órán belül jelentést tesz a KLIK tankerületi vezetőjének: a nevelőmunkát tartósan akadályozó vagy váratlanul fellépő eseményekről / pl.: járványos betegség, az intézmény épületének súlyos, működést zavaró megrongálódása, stb./ az intézményi tulajdonban bekövetkezett nagyobb kárról vagy hiányról, a kollégium dolgozóinak, vagy tanulóinak súlyosabb balesetéről, fegyelmi, vagy büntetőjogi felelősségre vonást igénylő cselekedeteiről, a kollégiumot, vagy annak dolgozóit, tanulóit érintő minden olyan eseményről, amellyel kapcsolatban a rendészeti szervek eljárására kerül sor. 36

2. Kapcsolat az iskolákkal a./ A kollégium a nevelés minden területén - különösen a tanulók felkészülése, önálló életkezdésre való felkészítése a közösségi nevelésben - az iskola legfőbb segítője. Alapvető jelentőségű tehát a kollégium és a vele kapcsolatos iskolák folyamatos, szoros együttműködése. b./ A kollégium igazgatója kezdeményezi az iskolák és a kollégium pedagógiai programjának egyeztetését. c./ Az igazgató és a nevelőtestület figyelemmel kíséri az iskolák szakmai tevékenységét, profilmódosításait, illetve nevelő-oktatómunka tendenciáit, pedagógiai programjait, segíti azok munkáját. d./ Szükséges esetben az iskolák vezetőit, tanárait az igazgató meghívja a kollégiumba / fegyelmi ügyek, közös rendezvények stb./ e./ A kollégium vezetői elősegítik az intézmények diák-önkormányzati együttműködését.

3. Kapcsolat más intézményekkel, szervezetekkel a./ A kollégium igazgatója, nevelőtestülete, diákönkormányzata más kollégiumokkal való tartós és szoros kapcsolat kialakítására törekszik. b./ A kollégium külön gondot fordít a különböző művelődési intézményekkel /színház, múzeumok, művelődési házak/, pedagógiai munka hatékonyságát segítő szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartásra. Ezek közül különösen: Pedagógiai Szakszolgálat, Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, általános iskolák, Kollégiumi Szövetség.

4. Kapcsolat a szülők és a kollégium között

37

a./ A kollégium minden eszközzel törekszik a szülőkkel való eredményes együttműködésre. Feladata a szülök minél részletesebb tájékoztatása gyermekük kollégiumi életéről, munkájáról, tanulmányáról. b./ A szülők személyes tájékoztatását szolgálják a szülői értekezletek, melyeket évente legalább kétszer kell megszervezni. c./ A szülői értekezleten ismertetni kell a Működési Szabályzatban foglaltakat, a házi- és napirendet, a kollégiumi térítési díjjal kapcsolatos tudnivalókat. d./ A szülők az igazgató fogadó óráin, valamint bármikor, előzetes bejelentés kötelezettsége mellett betekinthetnek a kollégium itt felsorolt dokumentumaiba, illetve elérhetik azokat a Szép Ernő Középiskolai Kollégium honlapján. e./ A

szülők

személyes

tájékoztatást

kaphatnak

a

csoport

nevelőtanáraitól,

igazgatóhelyettestől, valamint az igazgatótól. f./ A beszélgetések alkalmával elhangzott magántermészetű értesülések bizalmasak, szolgálati titokként kezelendők! g./ A csoport nevelőtanárai a tanulók kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról kéthavonta a szülőket a tanév során köteles írásban értesíteni, különös tekintettel a tanuló haladására, jutalmazására, fegyelmi ügyeire is. Szükség esetén személyes találkozót kezdeményezhet a szülőkkel. h./ A szülők kollégiumban tartózkodásának módját a Házirend határozza meg.

Szülői közösség A kollégium szülői közössége szülői munkaközösséget hozott létre. A szülői munkaközösség vezetője meghívást kap azokra a vezetői értekezletekre, melyek témája érinti működését. Átruházott hatáskörben, azokban a kollégiumi ügyekben rendelkezik döntési jogkörrel, melyeket a nevelőtestület alkalmi, vagy állandó jelleggel a kollégiumi széknek átad. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskola vezetése kikéri véleményét a pedagógiai program elfogadása, valamint közoktatási megállapodás megkötése előtt. Részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, 38

kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. A szülői munkaközösség működési feltételeit a kollégium vezetősége a kollégium épületében biztosítja: helyiség, számítógép internetes kapcsolattal, nyomtatási, fénymásolási lehetőség, telefonhasználat.

V. TANULÓKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

1. A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, a felvétel rendje a./ A kollégiumba a felvételt a tanulók egyéni kérelemmel, vagy az iskola útján kérhetik. b./ Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a hátrányos vagy a többgyermekes családok gyermekei, az árva, félárva és veszélyeztetett helyzetű tanulók. c./ A felvétel egy tanévre szól, ebből adódóan a kollégiumi elhelyezést évente meg kell újítani. A kérelem elbírálása a nevelőtestület és a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után - az igazgató hatásköre és feladata. d./ Tanév közben a tanuló az iskola útján vagy közvetlenül jelentkezhet a kollégiumba. A kéréseket szabad férőhely esetén ki kell elégíteni. e./ A gyámhatóság által kezdeményezett felvételt a kollégium soron kívül teljesíti. f./ A kollégiumba történő első felvételről, illetve az elutasításról a szülőket az igazgató írásban értesíti. g./ A felvétel elutasítása esetén az igazgató a döntést indoklással határozatba foglalja. E határozatnak a fellebbezési joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmazni kell.

h./ A határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületének igazgatójának címezve a

39

kollégium igazgatójához kell benyújtani. A fellebbezés továbbítására és másodfokú határozat közlésére az államigazgatási eljárás általános szabályai érvényesek. i./ A kollégiumi tagság megújítását a nevelőtestület és a diákönkormányzat az alábbi szempontok alapján mérlegeli: tanulmányi munkaképesség szerinti eredménye, a közösségi tevékenység színvonala, előző tanévben tanúsított magatartás, szociális helyzet, férőhely kapacitás. 2. Kollégiumi térítési díjfizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok a./ A kollégiumi ellátás ingyenes. b./ A vonatkozó rendelkezések értelmében a tanulók étkezési ellátásukért havonta térítési díjat fizetnek. A térítési díj befizetése a tárgy hó első felében-készpénzben történik, általában minden hónap 5-10. között. c./ A térítési díj mértékét a mindenkor érvényben lévő rendeletekben, jogszabályokban rögzített normáknak megfelelően kell meghatározni. d./ Térítési díjat a hó minden tanítási napjára fizetni kell, kivéve, ha a tanuló távolmaradását egy munkanappal korábban jelzi. e./ A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén a díjat a pótbefizetési napon kell rendezni. f./ A tanulók egész napos ellátást kapnak, külön-külön az egyes étkezéseket nem lehet lemondani, csak az egész napos ellátást g./ Az f.) pontban szereplők alól kivételt a vendéglátó szakon gyakorlatot teljesítő tanulók esetén lehet tenni, amennyiben a gyakorlati helyükön kötelező étkezők

40

3. Elhelyezés a kollégiumban a./ Az elhelyezést nyert tanulók csoportba történő beosztásáról - a diákönkormányzat véleményezésével és a nevelőtestület egyetértésével - az igazgató dönt. A közösség élén a nevelőtanár áll. b./ A kollégium lakója tagja lehet minden olyan egyesületnek, körnek, vagy klubnak, amelynek tevékenysége erkölcsi és testi, illetve szellemi

fejlődését elősegíti, ha ez

tanulmányi kötelezettségeit nem veszélyezteti, a tanuló a közösségi elvárásoknak eleget tesz, és arra engedélyt kér és kap. Az engedélyt csak a szülő írásos hozzájárulása esetén adja meg a csoportvezető nevelőtanár. c./ A kollégiumba felvett tanulókat 6 épület-szinten helyezzük el. A csoportok munkáját közvetlenül a nevelőtanárok irányítják. A lehetőségekhez mérten a tanuló 4 éven keresztül ugyanazon a szinten, azonos feltételek mellett ugyanazon nevelőtanár irányítása mellett részesül kollégiumi ellátásban. d./ A csoportok életkor szerint vegyes összetételűek, de törekedni kell arra, hogy az azonos településről érkezők, illetve az egy iskolába, osztályba járók egy csoportba kerüljenek. e./ A tanulócsoport létszáma maximum 27 fő lehet. 4. A kollégiumi tagság megszűnése Megszűnik a kollégiumi tagság a tanév utolsó napján, illetve a tanulói jogviszony megszűnésekor; a kollégiumból fegyelmi határozattal kizártak esetében a határozat jogerőre emelkedése napján; azok esetében; akik erről lemondanak, a bejelentésben megjelölt napon, kiskorú tanulóknál szülői beleegyezéssel.

41

A kollégiumi tagság megszüntetését, legalább egy héttel korábban, a szülő írásban köteles bejelenteni a kollégium igazgatója részére. A tanuló addig nem költözhet ki, amíg a szülők a kollégiumi tagság megszüntetésével járó kötelezettségeiknek eleget nem tettek. Kollégiumi díj rendezése, könyvtári, leltári tartozások rendezése A tanuló köteles az iskola felé is jelezni kollégiumi tagságának megszüntetését Ha a tanuló a kollégiumból a szorgalmi időszakban kiköltözik, a részére estlegesen folyósított alapítványi támogatást fel kell függeszteni

5. A diákönkormányzat működésével kapcsolatos szabályozás A kollégium közösségi életét a tanulók diákönkormányzata koordinálja. A kollégium közösségi életének legfőbb irányító szerve a kollégiumi diákközgyűlés. A kollégiumi diákközgyűlés rendszeres összehívására: február hónapban kerül sor. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diáktanács (DT) mellett a nevelőtestület és a kollégium igazgatója is kezdeményezheti.

5.1. A Kollégiumi Diáktanács és a kollégium vezetése közötti kapcsolattartás fórumai: minden olyan alkalom, amikor valamelyik fél azt kezdeményezi, az igazgató fogadó órája- havonta 1 alkalommal, a tanév rendjében meghatározva a diáktanács ülései, közgyűlés- évente egyszer a tanév rendjében meghatározva a diákönkormányzatot segítő tanár képviselete a vezetőségi üléseken; közös diáktanács és nevelőtestületi értekezlet- félévente egy alkalommal, az éves munkatervben tervezve A diákönkormányzat és a kollégium vezetése közötti kapcsolattartás formái, fórumai kiterjednek a sportkörre, szakkörökre és a stúdióra is, így az érintettek köre bővülhet a sportköri vezetőtanárral, a szakkörvezetőkkel, stúdióvezetővel.

42

5. 2. A Kollégiumi Diáktanács egyetértési jogot gyakorol a kollégium munkarendjében a tanulókat érintő rendelkezések ügyében, a kollégiumi közösségek, diákképviselők, a kollégiumi vezetők közötti kapcsolattartás formáiról és rendjéről, a kollégiumi hagyományok ápolásával összefüggő feladatokról, a szociális intézkedésekről, illetőleg a sporttevékenységre vonatkozó, a tanulókat érintő kérdésekről, a diáktanács és szervei részére történő helyiség biztosításáról, illetve megvonásáról, 5.3 A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol Az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, módosításakor, a felvételről való döntés, az elhelyezés iránti kérelmek elbírálási elveinek kidolgozásakor és elfogadását megelőzően, a tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formáiról, a tanulók jutalmazásának elveiről, a fegyelmező intézkedésekről, a létesítmények és helyiségek használati rendjéről, a tanulók jogairól és kötelességeiről, a kollégiumi fegyelmi eljárás szabályairól, a tanulók kitüntetéséről és jutalmazásáról, a társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezéséről ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásáról, illetve felosztásáról, a diák-önkormányzati szervek választott tisztségviselőinek, illetőleg a tanulóknak a kitüntetéséről, jutalmazásáról, házirend kialakításáról szóló döntések meghozatalában, a kollégium munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézmény külső kapcsolatrendszerének kialakításában, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésben, jutalmazásban, ünnepségek és programok szervezésében, a hagyományok építésében, az e célra fordítható pénzeszközök felhasználásában.

43

A diák-önkormányzati szerv javaslattevő jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. 5.4. A kollégisták véleménynyilvánításának formája, rendje a./ A tanulók nagyobb közössége a kollégiumi csoportközösség, amely keretében a diákképviselők illetve valamennyi tanuló vélemény-nyilvánítása biztosított. A kérdések, felvetések szóban és írásban történhetnek meg a tanulócsoport hivatalos fórumain, szervezett foglalkozásain. b./ Az észrevételek, panaszok, javaslatok felvetésére lehetőség van a diák-önkormányzati képviselőknek még a következő fórumokon: Igazlátó napon / tanévenként minimum 2 alkalommal / Kollégiumi közgyűléseken (február) Diáktanács ülésein Vezetői értekezletek (meghívottként a napirendhez kapcsolódva, illetve önálló felvetésként)

5.5. A diákönkormányzat működésének támogatása a./ A Kollégiumi Diáktanács működését az államilag garantált, illetve a fenntartó által biztosított normatíván túl a szükséges feltételek rendelkezésre bocsátásával biztosítja. b./ A kollégiumi választott diák-önkormányzati vezetősége, a diák-önkormányzati rendezvényeket költségtérítés nélkül bonyolíthat le a kollégiumban. c./ Biztosítja a kollégium a DT adminisztrációjához, kapcsolattartásához szükséges feltételeket. (helyiség, telefonálási, internet hozzáférési lehetőség…stb)

44

5.6. A diákönkormányzat, a diákképviselők és az intézményvezetés kapcsolattartásának formája, rendje a./ A DT választott képviselői rendszeresen (általában havonta egyszer illetve indokolt esetben) részt vesznek a kollégium igazgatója által koordinált program-előkészítő megbeszélésen. b./ A DÖK patronáló tanára rendszeresen meghívást kap a kollégiumvezetés értekezleteire, a DT titkára (távollétében helyettese) pedig a kibővített vezetőségi ülések állandó meghívottja. c./ A DT titkára (távollétében helyettese) bármely időpontban kérheti az igazgatói meghallgatást. d./ A diákságot érintő ügyekben – a véleményezési, egyetértési jog gyakorlásakor – a Diáktanács jegyzőkönyvi kivonatával igazolt DT döntést, állásfoglalást kell átadni a kollégium vezetőinek. e./ A Diáktanács gyűléseiről jegyzőkönyvet köteles vezetni. f./ Döntéseiről, munkájáról köteles tájékoztatni a kollégium tanulóit. A kollégium hirdetőfalat köteles biztosítani részükre.

5.7 A kollégiumi tanulók vélemény-nyilvántartási formái, színterei igazlátó napon évente két alkalommal közgyűlésen évente 1 alkalommal (február) DT ülésen (kéthetenként) csoportfoglalkozásokon a nevelőtanárnak a nevelőtanári egyéni beszélgetéseken a diákönkormányzat fórumainak igénybevételével a stúdió nyilvánosságának igénybevételével írásban a kollégium igazgatójához fordulhat, szülője (képviselője) közvetítésével véleményt nyilváníthat, és kaphat érdemi választ 45

6. Fegyelmi eljárás rendje A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályozása. A kollégium biztosítja

az

egyeztető

eljárás

működtetéséhez

szükséges

feltételeket

(terem, infrastruktúra). Az egyeztető eljárás elindításának megszervezése a DÖK patronáló tanár feladata. Ebben a minőségében a továbbiakban: „felelős pedagógus”. Eljárásrend a kollégiumban: Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor : 1. Az eljárás megindítója (igazgató) értesíti a felelős pedagógust a tényállásról. 2.A

felelős

pedagógus

a

sértettet

(kiskorú

esetén

a

szüleit

is)

írásban

haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására, melynek lényege a megegyezés. Írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a sértett kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). 3.Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem ékezik vissza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. 4. Amennyiben a sértett támogatja az egyeztető eljárást, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást elindítja, úgy, hogy az erről szóló levélben egyúttal tájékoztatja a kötelességszegőt az egyeztető

eljárás

lehetőségéről. Egyúttal tőle is írásos nyilatkozatot kér 5 napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja). 5. Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem ékezik vissza, az igazgató a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja. 6. Amennyiben a kötelességszegő is nyilatkozatával támogatja az egyeztető eljárást, az igazgató erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki írásban értesíti a DÖK-öt és a szülői munkaközösséget (szülői szervezetet) az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyét és idejét, mely legfeljebb 5 napon belüli lehet. 7. A felelős tanár írásban értesíti a sértettet és a kötelességszegőt is az eljárás megindításának helyéről, idejéről. 8. Az egyeztetést lefolytató szülői szervezet és a DÖK a saját működési rendjük szerint képviseltetik magukat az eljárásban. A kiskorú tanuló szülőjének jelenlétét biztosítani kell. A szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül jelenléte nélkül is lefolytatható az eljárás. A sértett és a kötelességszegő is eljárhat képviselő útján. 9. Az eljárás célja a megegyezés, tehát a két fél bármilyen külső segítséget is igénybe vehet (pl. mediátor). 46

10. A konkrét eljárás indításakor az eljárás levezetőjének személyét meghatározzák, majd az egyezkedés lefolytatásának módjáról, a döntéshozatal rendjéről az eljárást működtető két szervezet - szülői szervezet és a DÖK – dönt. 11. Az eljárás nyilvánosságáról a levezető személy dönt. 12. Az eljárás levezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az ott született döntésekről folyamatos jegyzőkönyv készüljön. 13. A döntést a fegyelmi eljárás elindításához képest 15 napon belül meg kell hozni. Ha nem jön létre megegyezés, akkor az eljárás levezetője az erről szóló jegyzőkönyvet eljuttatja a fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki lefolytatja a fegyelmi eljárást. Ha megegyezés jön létre a sérelem orvoslására, akkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni arra az időre, amely alatt a megegyezés teljesül. Ez az időtartam legfeljebb három hónap lehet. 14. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett kéri a fegyelmi lefolytatását - mert nem teljesül a megállapodásuk - akkor a fegyelmit le kell folytatni, ha nem kéri a fegyelmi lefolytatását, akkor azt határozattal meg kell szüntetni. A fegyelmi büntetést, a fegyelmi eljárás szabályait az SZMSZ tartalmazza. Ennek alkalmazásakor sor kerülhet a tanuló kollégiumból történő kizárására. a. / A fegyelmi büntetés a következő lehet: megrovás szigorú megrovás áthelyezés másik kollégiumba A tanuló, ha olyan súlyos vétséget követ el, hogy jelenléte az adott közösségben káros és veszélyes, fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozattal a kollégiumból kizárható. b./ A tanuló fegyelmi ügyében a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot  az igazgató hozza: megrovás szigorú megrovás áthelyezés másik közösségbe  a nevelőtestület hozza: áthelyezés másik kollégiumba kizárás a kollégiumból fegyelmi büntetés esetén  az oktatásért felelős minisztérium hozza:

47

kizárás az ország összes kollégiumából c./ Fegyelmi büntetés esetén az oktatásért felelős minisztérium hatáskörébe tartozó fegyelmi határozatra a nevelőtestület tesz javaslatot. d./ A fegyelmi határozat fellebbezését a fenntartó Önkormányzat jegyzője bírálja el. Az oktatásért felelős miniszter által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása a miniszter hatáskörébe tartozik. A fegyelmi bizottság 5 főből áll. e./ A fegyelmi bizottság összetételére a nevelőtestület tesz javaslatot f./ Három tagját /elnök és elnökhelyettes a nevelőtestületből valamint a diákönkormányzat képviselője/ a rendkívüli kollégiumi közgyűlés választja. Tagja a mindenkori nevelőtanár és diákönkormányzatot segítő nevelőtanár. g./ A fegyelmi bizottság határozati javaslatot készít, melyet szótöbbséggel, nyílt szavazással fogad el. h./ A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni a kollégiumi tanuló törvényes képviselőjét, osztályfőnökét, gyakorlatvezető tanárát és az iskola igazgatóját, illetve annak képviselőjét. i./ A fegyelmi büntetések végrehajtása felfüggeszthető. A felfüggesztés 3 hónaptól 1 évig terjedhet. j./ A DT. választott képviselője ellen fegyelmi eljárást a Diáktanács egyetértésével lehet indítani. A fegyelmi bizottság választott diákképviselője ellen a közgyűlés egyetértésével indítható fegyelmi eljárás. k./ Iskolában elkövetett fegyelmi vétségért - amennyiben az nincs összefüggésben a kollégiummal - nem lehet kollégiumi fegyelmi eljárást indítani. l./ A tanuló másik kollégiumba történő áthelyezése esetében előzetesen egyeztetni kell az átvevő kollégium igazgatójával. m./ Az áthelyezett tanuló a határozat jogerőre emelkedését követő munkanapon köteles férőhelyét a másik intézményben elfoglalni.

48

n./ Ha a tanuló ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként is tisztázható. o./ Csak jogerős fegyelmi határozat végrehajtására kerülhet sor. 7. Az intézményhasználók kártérítési felelőssége, eljárási rendje a./ Ha a kollégiumot kár éri, a károkozás körülményeit, az okozott kár mértékét, a károkozó személyét meg kell állapítani. b./ Ha a vizsgálat során felmerült annak gyanúja, hogy a kárt a kollégium tanulója okozta, a vizsgálatról a gyanúsítható tanulót és annak szülőjét / törvényes képviselőjét / haladéktalanul értesíteni kell. c./ Ha a tanuló kártérítési felelőssége az érvényes jogszabályok alapján megállapítható, a tanulót, illetve a szülőt / gondviselőt / a kár megfizetésére fel kell szólítani. d./ Szándékos károkozás esetén a tanuló a kár teljes összegét köteles megtéríteni. e./ A tanulónak a kárt nem kell megtérítenie, amennyiben azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. f./ A tanuló kollégiumi ellátását nem szabad visszatartani, ha az általa okozott kárt nem térítette meg. g./ Az 1-7. pontban foglaltakat kell alkalmazni a kollégium és a vele együttműködő társszervek által szervezett külső rendezvények /táborozás, kirándulás, stb./ során keletkezett károk esetében is. Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

49

VI. A KOLLÉGISTÁK ÉLETRENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. A kollégisták fogadásának rendje A többnapos tanítási / téli, tavaszi, nyári / szünetekben a tanulók hazautaznak, a kollégium számukra nem üzemel. A kollégiumot az utolsó tanítási napon 16 óráig kell elhagyni és a tanítást megelőző napon 16 órától lehet visszatérni. Ettől különleges indokolt esetben el lehet térni. 2. Kimenő, hazautazás a./ A tanulók minden tanítási napon tanítás után 15,45-ig, illetve 19-tól 21 óráig szabadon rendelkeznek idejükkel. Egyéb kötelezettségeiket a házirend tartalmazza. b./ A tanulók minden hétvégén hazautaznak, hazautazást megvonni csak közegészségügyi okból, a tanuló és környezete védelmében lehet. c./ Hétközben hazautazási engedély adható: rendkívüli esetben, szülő kérésére tanítási szünet esetén. 3. Étkezés a./ A kollégium tanulói és dolgozói részére az étkezést saját üzemeltetésű konyha biztosítja. b./ A tanulók részére a befizetett térítési díj ellenében - munkanapokon – napi háromszori étkezést biztosít - téli, tavaszi, nyári szünet kivételével. c./ A kollégiumi dolgozók megfelelő térítési díj ellenében vehetik igénybe az étkezést, ill. munkakörükből adódóan - kötelezettek az étkezésre. d./ Az étkezési létszámban bekövetkezett változást /a tanuló távolmaradása miatt/ név szerint a csoportvezető nevelőtanár köteles jelenteni az élelmezésvezetőnek.

50

e./ A tanulók és dolgozók térítését jogszabály rögzíti. 4. A kollégista távolmaradásának, mulasztásának igazolása a./ A kollégiumi tanuló napirendtől eltérő eltávozásához, szilenciumi mentességhez nevelőtanárától – annak távollétében az ügyeletes tanártól – kérhet engedélyt. b./ Mulasztását orvosi, illetve egy alkalommal max. 3 nap időtartamra a szülő, illetve iskolája osztályfőnöke is igazolhatja. c./ Igazolatlan mulasztás, illetve az igazolás elmulasztása esetén az igazgató dönt arról, kezdeményez-e fegyelmi eljárást. 5. A hiányzás következményei Az adott középiskolával egyeztetve, az igazolatlan mulasztások esetén 3 nap után figyelmeztetés, 10 nap után fegyelmi eljárás indítása indokolt. 6. A tanulók kollégiumon kívüli tevékenysége a./ A kollégium tanulói, valamennyi intézmény, szervezet, egyesület munkájában a szülő engedélye alapján a nevelőtanár hozzájárulásával vehet részt. b./ Az engedély meghatározott időre, vagy egy - egy alkalomra, illetve igazolás alapján félévre vonatkozhat. c./ Az igazgató a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után engedélyezheti a kollégiumi nevelő hatásokat erősítő olyan kiegészítő tevékenység egyéni csoportos végzését, amelyek a tanulók iskolai és kollégiumi kötelezettségeinek teljesítését nem gátolják, túlterhelést nem okoznak. d./ A nevelőtanárnak rendszeresen tájékozódni kell a tanuló kollégiumon kívüli tevékenységéről, szükség esetén tapasztalatairól értesítse a tanuló osztályfőnökét, szüleit és a kollégiumi tantestületet.

51

7. A kollégium használatának rendje 7.1. A kollégium helyiségeinek használati rendje 7.1.1. A kollégium dolgozóinak helyiség használati rendje A kollégium dolgozói saját munkahelyüket, valamint a közös helyiségeket kötelező munkaidejükben használhatják. A munkaidőn kívül eső időben –munkaszüneti nap, hivatalos munkaidejükön kívüli idő- az ügyeletes vezető engedélyével. Az ügyeletes nevelők részére pihenőszobákat biztosítunk. A kollégium vendégszobái a dolgozók családtagjai számára önköltségi áron bérelhetők, amennyiben nem zavarja a kollégium munkarendjét. A helyiségekből leltározott tárgyakat csak az ügyeletes vezető engedélyével szabad átvinni más helyiségbe. A használat befejeztével az átvivő gondoskodik a visszavitelről, erről értesíti az ügyeletes vezetőt. 7.1.2. A kollégium tanulóinak helyiség használati rendje A kollégium tanulói használhatják saját szobáikat nyitvatartási időben, vagy nevelői engedéllyel a könyvtárat, a klubhelyiséget, a számítástechnika termet, tantermeket, tv szobát, kondicionáló termeket. A házikonyhát csak szakköri foglalkozás keretében használhatják. Nevelői jelenlét szükséges a könyvtár, számítástechnika terem használatához. A helyiségekből leltározott tárgyakat csak az ügyeletes nevelő engedélyével szabad átvinni más helyiségbe. A használat befejeztével az átvivő gondoskodik a visszavitelről, erről értesíti az ügyeletes nevelőt.

7.1.3. Berendezések és felszerelések használata A helyiségekben levő berendezési tárgyakat, felszereléseket és eszközöket a tanulók nevelői felügyelet mellett használhatják. Az eszközök szakszerű használatát a tanulókkal ismertetni kell az első foglalkozás alkalmával. (A tanév eső napján, a munkavédelmi és balesetvédelmi oktatáson ezekre az eszközökre is ki kell térni.) A tanulók-dolgozók- kollégiumba hozott saját eszközeit a kollégiumi titkárnak kell bejelenteni és bemutatni, aki a legfontosabb adatokat nyilvántartásban rögzíti (név, eszköz, bevitel dátuma, elvitel időpontja, ezt az eszköz tulajdonosa aláírásával igazolja). A kollégiumba behozott tárgyakért a kollégium anyagi felelősséget nem vállal. A dolgozók és a tanulók értékes tárgyaikat a kollégiumi titkár irodájában adhatják le, aki páncélszekrényben őrzi azokat. A leadott tárgyról elismervényt kell adni (név, tárgy, átvétel dátuma, elvitel időpontja). 7.1.4. A kollégium látogatóinak fogadása

52

A kollégiumban folyamatos felnőtt portaszolgálat működik. A látogatókat a portás fogadja, a látogatás céljának megfelelően felvilágosítást ad, a hivatalos látogatót az igazgatóhoz, illetve az ügyeletes vezetőhöz kíséri. A tanulókhoz érkező látogatók az aulában várakoznak, a tanulókkal a klubszobában találkozhatnak. A tanulók szülei az ügyeletes nevelő engedélyével mehetnek a kollégiumi szobákba. A látogatások időpontja: munkanapokon 14.00-19.00-ig, A látogatók kötelesek betartani a kollégium szabályzatait. Megsértésük esetén az ügyeletes nevelő utasítja a látogatót a kollégium elhagyására. 7.1.5. Kártérítési felelősség Ha a tanuló a kollégiumnak jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százaléka, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összege. A kollégium tanulónak kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a kollégium felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 8. Balesetek megelőzése érdekében hozott intézkedések A kollégium munkavédelmi és tűzvédelmi felelőse tervezi és szervezi meg a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzése érdekében az igazgató jóváhagyásával. A kollégium minden dolgozójának és tanulójának kötelessége jelezni balesetveszély keletkezését, vagy annak lehetőségét az épületben a munkavédelmi és tűzvédelmi felelősnek, az ügyeletes vezetőnek a balesetek megelőzése érdelében. A tanév végén az igazgató, a karbantartó és a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős bejárást tart a kollégium területén, minden helyiségét érintve. Jegyzőkönyvezik a baleset- és tűzvédelmi szempontból veszélyes helyzeteket és eszközöket. A jegyzőkönyv alapján a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős intézkedési tervet készít, melyet az igazgató hagy jóvá. Az intézkedési terv tartalmazza a feladatot, a szükséges eszközöket és költségeket, a végrehajtásért felelős személyt és a határidőket. A határidő augusztus 28. időpontnál későbbi nem lehet. A tanév megkezdése előtt az igazgató, a karbantartó és a munkavédelmi és 53

tűzvédelmi felelős a jegyzőkönyv és az intézkedési terv alapján ismét bejárást tart a kollégium teljes területén. A bejárásról jegyzőkönyv készül, szükség esetén azonnali intézkedési tervvel. A tanév első hetében, a kollégiumban tűzriadó terv végrehajtását, az épület kiürítését gyakorolni kell. A tűzriadó tervről a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, melyet a kollégium vezetői hitelesítenek. A tanév megkezdésének első napján a csoportok vezetői balesetvédelmi-tűzvédelmi oktatást tartanak csoportjaiknak. A tanulók a jelenléti ív aláírásával igazolják az oktatáson történt részvételüket. Az oktatás írásos anyagát a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős készíti el, az igazgató hagyja jóvá. Tanév közben az intézményen kívül szervezett programok előtt is balesetvédelmi oktatást kell tartani a tanulóknak, felhívni figyelmüket a balesetveszélyre (sportkör, kirándulás, szakkör stb.) a balesetvédelmi oktatást dokumentálni kell – csoportnapló, szakköri napló, külön jegyzőkönyv, valamint a tanulók által aláírt jelenléti ív. Az iskolában történt baleseteket a jogszabályi előírásoknak megfelelően jegyzőkönyvezni, kivizsgálni kell és jelenteni a felettes szerveknek. 9. Nem magyar állampolgárok kollégiumi elhelyezésének szabályai A nem magyar állampolgárságú tanulók kollégiumi felvételéről a kollégium igazgatója dönt. Nem magyar állampolgárok után a kollégium nem igényelhet állami normatívát Kivételt képez ez alól, ha a tanuló szülője is Magyarországon tartózkodik, és kereső tevékenységet folytat, s az erről szóló igazolást bemutatja a kollégium vezetőjének Egyéb esetekben a nem magyar állampolgárságú tanuló kötelezhető díj megfizetésére, amelynek mértéke, azonban nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó átlagát A díjat a kollégium vezetője a működtetővel történő egyeztetés után mérsékelheti vagy elengedheti.

54

VII. A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA 1. A kollégiumi nevelőmunka tervezése a./ A kollégium nevelőmunkáját pedagógiai program és éves munkaterv alapján tervezi meg a nevelőtestület, illetve a munkaközösség. A pedagógiai programot az igazgató készíti el, figyelembe véve a diákönkormányzat és a nevelőtestület javaslatait. Végleges kialakításáról a nevelőtestület határoz és a fenntartó elfogadásával válik legitim dokumentummá. b./ A tanév munkaidő beosztását az igazgató - a nevelőtestület véleményét figyelembe véve az éves munkaterv egyeztető alakuló értekezleten ismertetni, számításba véve a nevelőtanárok kompetenciáit, a jogszabályok biztosította munkaidő kedvezményeket, a munkafeladatok arányos elosztását úgy biztosítja, hogy a csoportvezető nevelőtanár lehetőleg a tanulók egész tanulmányi ideje alatt vezethesse csoportját. c./ A részletes munkaidő beosztás magában foglalja az ügyeleti beosztás rendjét, a felelősi megbízások felsorolását.

2. A kollégiumi foglalkozások rendszere 2.1 A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium - igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket - annak céljától, jellegétől függően - csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra. 2.2 A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: Tehetség

kibontakoztatást,

felzárkóztatást

segítő

foglalkozások

a

differenciált

képességfejlesztés - a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása - szervezetten, a kollégiumnak az iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik; az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket, diákköröket szervez. 55

2.3 A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: A személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek-, káros szenvedélyek - dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás, stb. - kialakulása). 2.4 Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi,

képzőművészeti,

zenei

és

vizuális

képességeinek

fejlesztése,

a

kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése;a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti - a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő - diákkörök fejlődését.

3. A kollégiumi foglalkozások óraszáma

I. Felkészítő foglalkozások: heti 14 óra 1. Iskolai felkészítést biztosító felkészítő foglalkozások 2. Tehetséggondozó/felzárkóztató foglalkozások 3. Ismeretek bővítését, a pályaválasztást elősegítő szakkörök, diákkörök 4. Tematikus csoportfoglalkozások (alapprogrami foglalkozások) 5. Általános csoportfoglalkozások

56

II. Speciális ismeretket adó foglalkozások: heti 10 óra 1. Tanulókkal való egyéni törődés 2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások, önszerveződő diákkörök

3.1. Felkészítő foglalkozás A kollégium tanulóinak tanulmányi eredményüktől függően, 16.00 – 19.00 között felkészítő foglalkozásokon kell részt venniük. A foglalkozás célja a tanítási órákra történő felkészülés. A felkészítő foglalkozások alól felmentést kaphat az a tanuló, akinek érettségit adó képzés esetén a tanulmányi eredménye 4,0 fölött, szakképzés esetén 3,5 fölött van. A végzős tanulókat a nevelőtanár mentheti fel – tanulmányi fegyelmük figyelembevételével – a foglalkozás látogatása alól. A felkészülés nyugalmat és szakmai hátterét a nevelőtanárok biztosítják. A tanulók felkészültségét a nevelőtanárok napi szinten ellenőrzik.

3.2 Alapprogrami foglalkozás A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja előírja, hogy a kollégium diákjainak meghatározott tematika szerinti foglalkozásokon kell részt venniük. A foglalkozások évfolyamonként, a törvény által előírt óraszámban zajlanak, minden év október elsejétől, éves munkatervben meghatározott időpontban. A foglalkozásokat a kollégiumi csoportvezető nevelőtanár tartja a saját csoportja részére illetve a könyvtári foglalkozások esetében mindezt a könyvtáros nevelőtanár végzi. A foglalkozásokon kötelező a részvétel, alóla felmentés nem adható, a hiányzást igazolni kell. A foglalkozások célja, olyan tudás átadása és megszerzése, mely előnyhöz juttatja a kollégista tanulókat a továbbtanulásnál illetve a munkaerő piacon való elhelyezkedés során. Az alapprogrami foglalkozások keret programtervét a Pedagógiai Program melléklete tartalmazza

3.3 Csoportfoglalkozás A kollégistáknak heti egy alkalommal csoportfoglalkozáson kell részt venniük. A foglalkozás idejét az éves munkaterv szabályozza. A foglalkozásokon a részvétel kötelező. A foglakozás megszervezése, előkészítése a nevelőtanár feladata. A csoportvezető nevelőtanár éves munkatervében határozza meg a foglalkozások tematikáját. A foglalkozások célja a 57

csapatépítés, a közösségi szellem kialakítása, a közös normarendszer megfogalmazása. E foglalkozások keretében emlékeznek meg a diákok a nemzeti, állami és vallási ünnepekről, szokásokról, ápolva és fejlesztve a nemzettudatot és a hagyományokat.

3.4 Szakkör A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja értelmében tanulóinknak szabadon választható, kötelező szakköri foglakozáson kell részt venniük heti rendszerességgel. A szakköri

igényeket

minden

tanév

májusában

fel

kell

mérni.

Szeptemberben

a

nevelőtestületnek össze kell állítania a szakköri kínálatot, melyre a tanulók érdeklődésüknek megfelelően jelentkeznek. Egy szakkörre legfeljebb 15 tanuló jelentkezhet. A szakkör akkor indítható el, ha arra legalább 5 fő jelentkezett. A szakkörök október elsejétől – május 31-ig működnek. A szakkörök idejét az éves munkaterv tartalmazza.

3.5 Szabadidős foglalkozás A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés alapfeladatnak számít. A tanulók szabadidős programját a kollégium szabadidő szervezője a csoportvezető nevelőtanárok bevonásával szervezi. A programok sokszínűek: színházlátogatás: célunk, hogy minden kollégista tanuló évente egy alkalommal megtekintsen egy színdarabot múzeumlátogatás a csoportok által rendezett tematikus hetek (a programot a tanulók és a nevelőtanárok alakítják ki: pl. egészséghét, retróhét, Márton-napok, görög napok, farsangi hét) versenyek, előadások egészséges életmódra nevelő előadások: drog prevenció, felvilágosító előadás, pszichológiai előadás kirándulások: külföldi és hazai cserekapcsolatok szervezése sportrendezvények: házibajnokságok szervezése, a mindennapi sportolás biztosítása: kondicionálótermek, tornaterem használata, a kollégium kerékpáros kirándulást is tud szervezni

58

támogatjuk a diákcsoportok önszervező tevékenységét, melyek a szabadidő hasznos eltöltését tűzik ki célul

3.6 Egyéni törődést biztosító foglalkozás A pedagógus e foglalkozások során megismeri diákja személyiségét, családi hátterét, kijelölve a fejlesztési területeket. 4. Hagyományőrző tevékenység A

hagyományok

teszik

az

értékeket

maradandóvá,

így ápolásuk

kötelességünk.

Kollégiumunkban a hagyományápolás a nevelési tevékenység fontos része. Minden tanévben a következő rendezvények megszervezésére kerül sor: Gólyatábor: a kollégium beiratkozó 9. osztályos tanulói részére szervezzük augusztus utolsó hetében, így segítve elő beilleszkedésüket a kollégiumi közösségbe Elsősavató: az elsős tanulók egy műsor keretében mutatkoznak be a kollégiumi közösség előtt, a diákönkormányzat pedig kollégistákká avatja őket A névadó Szép Ernő szobrának megkoszorúzása Mikulás ünnepség Karácsonyi ünnepség Farsang Nőnap Fiúnap Diákönkormányzati nap Végzős diákok búcsúhete Tanévzáró rendezvény A rendezvények megszervezésében a diákönkormányzat is aktívan közreműködik. A nevelőtestületnek távlati célja, hogy a hagyományos rendezvényeket a kor szellemének és a diákok elvárásainak megfelelően megújítsa, a feledésbe merülő rendezvényeket felelevenítse, illetve újabb hagyományokat teremtsen. 2010 februárjában került sor első alkalommal az Alapítványi Bál megrendezésére, mely remélhetőleg szintén a hagyományápolás fontos rendezvényévé válik. Tervezzük a volt kollégisták találkozójának megszervezését is, mely a legfőbb rendezvényünk lehet a hagyományőrzés, az értékek feltárása terén. 59

VIII. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FORMÁI, RENDJE 1. Az iskola egészségügyi hálózat tagjaként kollégistáinkat a városi gyermek ill. felnőtt orvosi rendelőben látják el. 2. A kollégisták egészségügyi szűrése rendszeres. Abban az esetben, ha a betegség tartósnak bizonyulna, a kollégista hazautazhat a gyógyulásig. 3. Gyermek- és tanulóbaleset megelőzése, illetve a baleset esetén teendő intézkedések rendje Az intézmény tanulói belépéskor, illetve minden tanév 5. napjáig baleseti megelőző tájékoztatót kapnak. Az életkori sajátosságokból kiindulva, előfordulhat véletlenszerű baleset. Megtörténtét azonnal jelezni kell az igazgatónak, illetve helyettesének. A baleset súlyosságától függően kell haladéktalan lépéseket tenni:  szállítható állapotban orvoshoz vinni vagy az ügyeletet hívni;  a szülőket haladéktalanul értesíteni;  súlyosabb esetben mentőt kell hívni. 4. A kollégium a diákok egészséges testi-, lelki fejlődése érdekében egészségnevelési programot készít, mely melléklete a Szervezeti és Működési Szabályzatnak.

60

IX. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok A Gyermekvédelmi törvény a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerének szerves elemeként értelmezi a közoktatási intézményeket, azaz alapfeladati közé emeli az ezzel járó feladatokat. A közoktatási intézmények működésére vonatkozó Közoktatási törvény és követő rendelete (11/1994. MKM) is szabályozta a kollégium sajátos, a partneriskolával összehangolt gyermekvédelmi feladatait. Az ágazat két meghatározó jogszabálya a következő módon és tartalommal rendelkezik: A kollégiumi nevelő alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a lakóhely szerinti jegyző közreműködésével a gyermekjóléti szolgálat segíti. A

nevelési-oktatási

intézmények

közreműködnek

a

gyermekek,

tanulók

veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket,

tanulókat

veszélyeztető

okokat

pedagógiai

eszközökkel

nem

tudja

megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A kollégium vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről a 11/1994. MKM rendelet 6. § (3) rendelkezésének megfelelően: ez a kollégiumunkban 0,5 állás biztosítását jelenti.

61

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Célszerű ezt a tájékoztatást a nevelési év/tanév végéig „hirdetni”. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a kollégium csoportvezető pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: -

A csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, arról hogy a szülői értekezletek,

fogadóórák során a szülőket gondviselőket, milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a kollégiumon kívül Hajdúszoboszlón és lakóhelyükön milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. -

A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján

megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson, esetmegbeszélésen is részt vesz, megismerve a tanuló családi környezetét. -

Gyermekbántalmazás védelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem

szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a lakóhely szerint illetékes jegyzőt, illetve gyermekjóléti szolgálatot. -

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a kollégium kezdeményezi, hogy az iskola

igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. -

A kollégiumban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi

feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona, stb.) címét, illetve telefonszámát. -

A kollégium nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladati

keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének

62

kezdeményezése a kollégium igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők:

Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan előre nem látható esemény, amely az intézmény működési rendjének szokásos menetét akadályozza, a dolgozók, és tanulók biztonságát veszélyezteti.

Az intézményben általánosan rendkívüli eseménynek minősülnek:

államellenes tevékenységre utaló körülmények, a város közbiztonságát, közrendjét veszélyeztető események, minden olyan tűzeset, robbanás, egyéb esemény - keletkezési okra való tekintet nélkül amely halálesettel, vagy több ember súlyos, életveszélyes sérülésével, illetve jelentős kárral jár, természeti katasztrófa (villám, földrengés, víz) elemi csapás, egyéb esemény, amely az intézményi tanulók, dolgozók életét, egészségét, illetve anyagi javakat veszélyeztet, azok a vagyon elleni bűncselekmények (lopás, betörés), melyeknél az elkövetési érték, vagy az okozott kár jelentős, járványos és egyéb (étel-, gáz-, stb.) megbetegedések tömeges bekövetkezése, víz-, csatorna-, gáz-, elektromos áram szolgáltatásban keletkezett olyan üzemzavar, melynek következtében a szolgáltatás 1000 órát meghaladóan szünetel, vagy e szolgáltatásokat veszélyeztető bármely más esemény; egyéb olyan események, melyeket - várható vagy valós következményeire tekintettel - az intézményvezető rendkívülinek minősít: pl.: áramütés, kirándulások rendkívüli eseményei, stb.

63

A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatok: az intézményt védő-, óvó előírások ismertetése, betartatása,

az elektronikus riasztó rendszer működőképességének rendszeres felülvizsgálata, a kollégiumi éjszakai nevelő rendkívüli események észlelésénél az előírások betartásával jogosult intézkedni, bombariadó

(az

intézményt

robbanóanyaggal

történő

fenyegetés)

esetén

haladéktalanul intézkedni kell az épület kiürítéséről a kiürítési tervnek megfelelően. Minden rendkívüli eseményt, amely az intézmény biztonságát veszélyezteti - bárki is észleli azt, vagy értesül róla - az intézmény igazgatójának vagy az igazgató helyettesének vezetőjének azonnal jelentenie kell!

Az intézkedésre jogosultnak azonnal értesíteni kell a felügyeleti szervet, tűzoltókat, a rendőrséget, egyéb katasztrófa elhárító szervezeteket.

Rendőrség telefonszáma:

107

Tűzoltóság telefonszáma:

105

Mentők telefonszáma:

104

A bejelentésnek tartalmaznia kell: a jelentést tevő személy nevét, az intézmény nevét, az esemény rövid leírását, helyét, idejét, a személyi sérülés, haláleset számszerűségét, körülményeit, a megtett és folyamatban lévő intézkedéseket, bejelentéseket, a keletkezett károk rövid jellemzését, becsült vagy megállapított kárösszeget, a feltételezett vagy megállapított okokat, az eseménynek az intézmény működésére gyakorolt hatását.

64

Bombariadó elrendelése:

Az üzenetet fogadónak azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét – távolléte esetén az igazgatót helyettesítő igazgatóhelyettesét, aki telefonon értesíti a rendőrséget és megteszi a szükséges intézkedést az épület kiürítésére. 5 percig tartó folyamatos csengőjelzés esetén az épületet haladéktalanul ki kell üríteni, az intézmény kiürítési tervének megfelelően. Az épületet el kell hagyni a kijelölt menekülési útvonalon, és várakozni kell a kijelölt biztonságos helyen. A tanulók a tanárok irányításával vonulnak ki az épületből. A kiürítés során ügyelni kell, hogy minden tanuló távozzon az épületből. A foglalkozást tartó tanár feladata, hogy meggyőződjön az esetleg tantermeken kívüli helyiségekben (mosdó) tartózkodók távozásáról. A vezető feladatai bombariadó esetén:

gondoskodik a rendőrség értesítéséről, az épület elektromos áram mentesítéséről, a gázvezeték elzárásáról, a kijáratok szabadon hagyásáról, az elsősegélynyújtó hely kijelöléséről, tájékoztatja a tűzszerészeket, tájékoztatja a fenntartót. A megérkezett tűzszerészeket tájékoztatni kell:

a lezajlott eseményekről, az épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, a vezetékek helyéről, az épület kiürítéséről, az épületben tartózkodó személyekről.

65

A dolgozó, tanuló feladata: rendben fegyelmezetten a gyülekezési helyre vonulni, az intézkedésre jogosultak utasításait végrehajtani. d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje.

Az

intézmény,

elsősorban

területi

érintettsége

esetén,

de

alkotmányos

kötelezettségének teljesítése érdekében is bevonható, illetve közreműködő lehet a védekezésben, valamint a katasztrófa, az általa okozott kár következményeinek felszámolásában. Az intézmény vezetője:  meghatározza a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását;  gondoskodik a tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatának, annak részeként Tűzriadó Tervének kiadásáról, az intézmény épületei kiürítésének évenkénti gyakoroltatásáról;  elrendelés esetén kidolgoztatja az intézmény veszélyeztetettségének megfelelő veszély-elhárítási terveket, és azt egyezteti a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervével;  együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szervezeteivel, az intézmény működési helye szerint illetékes polgármesterrel, továbbá a minisztérium ágazati védekezési munkabizottságával;  elősegíti az intézmény tanárainak, dolgozóinak, tanulóinak polgári védelmi felkészítését,

66

 közreműködik az intézmény dolgozóinak a település polgári védelmi besorolása szerinti egyéni védőeszközökkel ellátottságát, illetve óvóhelyi védelmét szolgáló fenntartói, hatósági intézkedés megvalósításában, szükség szerint

a

hatósági

elrendelésen

alapuló

kitelepítés,

kimenekítés

végrehajtásában,  elősegíti a rendelkezésre álló épületek, anyagok és eszközök felhasználását a katasztrófa elleni védekezés szükségletének megfelelően. Az intézményben foglalkoztatott pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése, amely nem tehető vizsgakötelessé, a külön jogszabályban meghatározott kötelező továbbképzés keretében történik. A felkészítés óraszámát úgy kell meghatározni, hogy az a továbbképzésen részt vevő pedagógusra ne rójon aránytalan terhet. A tanulók, és a pedagógusok katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítése elsősorban a természeti csapások, a tűz, az ipari balesetek elleni védekezéshez, a tömeges sérülést okozó balesetek következményeinek felszámolásához szükséges ismeretek átadásával történik. A tanulók és a pedagógusok felkészítése tematikájának összeállításához, és a felkészítéshez igénybe vehető a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóságok szakembereinek segítsége.

Az intézményben az alkalmazottak és a tanulók kollektív védelmére, a polgári védelmi tervek készítését meghaladóan, a meglévő életvédelmi létesítmények karbantartásával, más célú hasznosításuk esetén funkciójuk gyors visszaállításának lehetőségével, illetve azon intézményeknél, ahol a körülmények nem tesznek mást lehetővé,

szükségóvóhelyek

kialakítása

feltételeinek

megteremtésével

kell

felkészülni.

67

X. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI a./ A kollégiumban mindenszerű reklámtevékenység, amely direkt módon alapoz a tizenévesek fogyasztási szokásaira, alkoholt, dohányzást reklámoz – tilos!! b./ Bármilyen reklámozási tevékenység csak az igazgató engedélyével történhet az intézményben

(nyomtatványok,

szórólapok,

auditív

információhordozók,

marketingtermékek átadása, stb.) c./ Engedély nélkül történt reklámtevékenység esetén a közreműködő alkalmazott, kollégista fegyelmi felelősségre vonható.

XI. A KOLLÉGIUM TANULÓINAK ÉS DOLGOZÓINAK VÉDELME 1. Az egészségvédelem a./ A dolgozók számára - létszámának és a vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodni kell tisztálkodási és öltözőhelyiségekről. b./ Fertőző betegség, vagy járvány esetén az orvos intézkedése szerint az igazgató köteles teljes, vagy részleges óvintézkedéseket / kimenő eltiltása, elkülönítés, fertőtlenítés/ életbe léptetni. A hatáskörét meghaladó esetben a fenntartóhoz kell fordulni. c./ A kollégisták egészségügyi ellátását a Városi Egészségügyi Intézmény orvosai végzik. (18 év alatt a gyermekorvosi, 18 év felett a körzeti rendelőkben) A tanulónak joga van hazautazni és az egészségügyi ellátást lakhelyén igénybe venni. d./ A beteg tanulók kötelesek az orvosi rendelésen megjelenni és az orvos utasításai szerint eljárni. e./ A nevelőtanár ügyeletének ideje alatt felelős a sürgős orvosi ellátást igénylő tanulónak azt biztosítani. 68

f./ A kollégiumban a fiúk és a lányok számára betegszobák üzemelnek. A kollégiumban maradt, iskolalátogatástól az orvos által eltiltott tanulók kötelesek a betegszobán tartózkodni. g./ A betegszobák felügyeletét délelőtt az ügyeletes tanár, délután a tanuló nevelőtanára látja el. h./ A kollégiumnak az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésekkel rendelkeznie kell. A felszerelést az éjszakai ügyeletesi szobában illetve a portán kell elhelyezni. i./ Az egészségügyi adatokkal kapcsolatos titoktartás minden dolgozóra kötelező. j./ A tanulóknak részt kell venniük az orvosi, egészségügyi felvilágosító előadásokon és végre kell hajtaniuk mindazokat a teendőket, melyek egészségügyi ellátásukat segítik, gyógykezelésüket biztosítják.

k./ A kollégium egész területén tilos a dohányzás. l./ A kollégium épületében tilos az állattartás. m./ Beteg tanuló betegsége idején csak az orvos javaslatára távozhat állandó lakhelyére, eltávozási

kérelmét

-

az

orvos

írásos

javaslatával

-

igazgatóval,

vagy az

igazgatóhelyettesével kell engedélyeztetni. 2. Munkavédelem a./ A kollégium munkavédelmi feltételeinek biztosításáért, a feltételek tervszerű, megteremtéséért, a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, továbbá a tanulók, valamint a dolgozók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért az igazgató egy személyben felelős. b./ A kollégiumban szükséges elsősegélynyújtó felszereléseket a portán és az éjszakai ügyeleti szobában kell elhelyezni, annak szükségszerű felfrissítése az igazgatóhelyettes megítélése alapján történik. 69

c./ A tanulókkal évente legalább két alkalommal - tanév kezdetekor és tanév végén ismertetni kell a közlekedési és általános munkavédelmi szabályokat, az egyes kollégiumon belül érvényes és a mindennapi életben előforduló - munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok, kitérve az aktuális veszélyforrásokra is. Az oktatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A foglalkozásról hiányzóknak külön meg kell tartani az oktatást.

3. A közösségi tulajdon védelme a./ A közösségi és személyi tulajdon védelme, az épületek, berendezések és felszerelési tárgyak megőrzése, gyarapítása, szépítése, a kollégium otthonosabbá tétele, az ésszerű takarékossági szempontok figyelembe vételével minden tanulónak és dolgozónak egyaránt kötelessége. b./ Idegen személyek az intézmény területén csak engedéllyel, a szükséges ellenőrzés mellett, a napi - és házirendben szabályozott módon tartózkodhatnak. A kollégium bejáratánál rendszeres ügyeletet kell tartani. c./ A tűzbiztonság érdekében a tűzrendészeti előírásokat a kollégium dolgozóival és a tanulókkal tanévenként legalább egy alkalommal ismertetni kell. d./ A tűzoltóság, mentők és a rendőrség hívószámait jól látható helyen fel kell tüntetni. A tűzvédelmi előírások betartásának rendszeres ellenőrzéséről az igazgató által megbízott tűzvédelmi felelős köteles gondoskodni. e./ A közösségi és személyi tulajdon szándékos, vagy gondatlan rongálói ellen a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni. f./ Szándékos károkozás esetén - ha azt a kár nagysága indokolja - fegyelmi intézkedéseken kívül a jogszabályban előírt módon hatósági eljárást kell kezdeményezni.

70

XII. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI A kollégium nem rendelkezik tornateremmel, sportudvara kicsi, kevés a szabadtéri mozgástér is. Az intézményben van két felszerelt kondicionáló terem, melyet a téli hónapokban, ill. a rossz időben ki lehet használni a mindennapos testmozgás biztosítására. A csoportvezető nevelőtanárok a tanév elején felmérik, mely napokon hiányzik a tanulók órarendjéből, ill. az életrendjükből az intenzív testmozgás és szorgalmazzák, hogy ezeken a napokon vegyék igénybe a tanulók, a nevelők és a szabadidő-szervező által felváltva koordinált sportolási lehetőségeket. Igény szerint hetente 2 alkalommal- november és február hónapokban – sor kerül az uszoda szervezett, esti látogatására. Ehhez a szülők anyagi áldozat vállalása szükséges, hiszen a kollégium ezt nem tudja finanszírozni. Télen a tornaterem használata a szomszédos szakközépiskola engedélyével rendszeres. Ekkor van mód szervezett mozgásra, házibajnokságokra, sokrétű mozgásgyakorlatokra, edzésekre.

XIII.AZ INTÉZMÉNY MÜKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA, AZ AZOKRÓL NYÚJTOTT TÁJÉKOZTATÁS MÓDJA, LEHETŐSÉGEI A kollégium pedagógia programjáról, minőségirányítási programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, házirendjéről minden első évfolyamra beiratkozó tanulót és szüleit az intézmény igazgatója, ill. helyettese tájékoztatja. Az alapdokumentumok változásakor, lényeges módosításakor hasonló az eljárás. Az első tanévben, vagy a felsőbb évesek esetén belépéskor minden kollégista megkapja a kollégium házirendjének teljes terjedelmű változatát nyomtatott formában. A kollégium hivatalos helyiségeiben, a könyvtárban folyamatos, minden érdeklődő számára nyilvános a hozzáférés. Valamennyi dokumentum egy elektronikus példányát elhelyezzük a kollégium honlapján is, amely a www.szepe-hszob.sulinet.hu címen érhető el.

71

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Az SZMSZ hatálya, nyilvánossága, felülvizsgálati rendje Hatálya kiterjed a kollégium egész területére. a./ A kollégista tanulókra. b./ Vezető munkakörben dolgozókra. c./ Pedagógus állományú dolgozókra. d./ Nem pedagógus állományú dolgozókra.

A Szép Ernő Középiskolai Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata minden intézményhasználó számára nyilvános.

Elhelyezése: a./ igazgatói iroda b./ igazgatóhelyettesi iroda c./ könyvtár d./ weblap A Szép Ernő Középiskolai Kollégium igazgatója és nevelőtanárai minden tanév első napjaiban adnak tájékoztatást a szülők számára az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatáról, házirendjéről, minőségirányítási programjáról, pedagógiai programjáról. A szülők kérésére a tájékoztatást megismétlik a félévi szülői értekezletek során is.

72

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 122. § (9) bekezdése által biztosított jog alapján a kollégiumi szék 2013.03.25-én tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte a kollégium SZMSZ-ét. Kelt: Hajdúszoboszló, 2013.03.25. .............................................. Kollégiumi szék nevében Mint a Szép Ernő Középiskolai Kollégium munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bekezdése által biztosított jog alapján a kollégium munkaközösségei véleményezték az SZMSZ-t. Kelt: Hajdúszoboszló, 2013.03.25. .............................................. Balogh-Barna Boglárka munkaközösség vezető Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70. § (2) által biztosított jog alapján a kollégium nevelőtestülete 2013.03.25-én tartott nevelőtestületi értekezleten megtárgyalta és elfogadta a kollégium SZMSZ-ét. Kelt: Hajdúszoboszló, 2013.03.25. .............................................. a nevelőtestület nevében pedagógus

.............................................. a nevelőtestület nevében pedagógus

Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 69. § (1) által biztosított jog alapján 2013.03.25. napján jóváhagyásra került a kollégium SZMSZ-e. Kelt: Hajdúszoboszló, 2013.03.25. .............................................. Sárkányné Kertész Éva igazgató Aláírásommal tanúsítom, hogy az SZMSZ tartalma alapján az intézmény a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség nem hárít. Kelt: Hajdúszoboszló, 2013.03.25. .............................................. Sárkányné Kertész Éva Igazgató 73

1. sz. melléklet A SZÉP ERNŐ KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A kollégium könyvtárának működési szabályzatát a következő jogszabályok, szabványok, irányelvek alapján alakítottuk ki: A kollégium könyvtár tevékenységével és működésével kapcsolatos szabályozás legfontosabb alapelveit a jogszabályok határozzák meg, míg ezek keretei között az iskolák és a kollégiumok kaptak további szabályozási lehetőséget. 1997. évi CXL. törvény 11 § - a /1/ bekezdésének c./ pontja alapján a tanulói jogok közé tartozik többek között az is, hogy igénybe vegyék az iskolában és a kollégiumban működő könyvtárat. A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. /VIII.17./ KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről /leltározásáról/ és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról / MK. 1975/17. sz./. A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelvei a 3/1975. /VIII.17./ KM-PM együttes rendelettel megállapított – könyvtári állomány ellenőrzéséről /leltározásáról/ és az állományból történő törlésről kiadott – szabályzattal kapcsolatos kérdésekről /MK. 1978. 9. sz./. A 16/1998. sz. MKM. rendelet, amely a könyvtári szabályzat megformálásra vonatkozik. A KOLLÉGIUMI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ALAPDOKUMENTUMAI Az 1993. LXXIX. Törvény a közoktatásról 11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oltatási intézmények működéséről 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről Az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény /és későbbi módosításai/ A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (és későbbi módosításai) A művelődési és közoktatási miniszter 25/1998. /VI. 9./ MKM rendelete a pedagógiai, szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. /V.13./ MKM rendelet módosításáról 6/1994. /IV. 13./ MKM rendelet a szakértői tevékenységről AZ MKM tájékoztatója a funkcionális taneszköz jegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéshez (Művelődési Közlöny, 1998. január 23.) Nemzeti alaptanterv A kollégium pedagógiai programja

74

A KOLLÉGIUMI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE A KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ADATOK:

Neve: Szép Ernő Középiskolai Kollégium Könyvtára Címe: Szép Ernő Középiskolai Kollégium 4200 Hajdúszoboszló, Gönczy Pál u. 15. Telefon: 52/557-941 A könyvtár bélyegzője: 40 x 20 mm átmérőjű, ovális alakú, peremén a felirat: Szép Ernő Középiskolai Kollégium Könyvtára A könyvtár alapterülete: 60m2 Elhelyezése: az épület földszintjén A kollégiumi könyvtár fenntartása: A kollégiumi könyvtár nem önálló jogi személy, nem önállóan gazdálkodó szervezet. Az állomány gyarapítására fordítható összeg a kollégium költségvetésében van meghatározva. Ez az összeg évközben folyamatosan felhasználható. Vásárlásnál a tanulói igényekre figyelemmel kell lenni. A kollégiumi könyvtár használóinak köre: A könyvtár állományát és szolgáltatásait a kollégium tanárai, dolgozói és tanulói veszik igénybe. A használatért térítési díj nem szedhető. A könyvtár szolgáltatásainak igénybe vételével az adott tanévre automatikusan a könyvtár tagjává válik az adott személy. Az adatok változását a következő kölcsönzéskor jelenthetik be. A kölcsönzést külön erre a célra vezetett nyilvántartó lapon (füzet) kell vezetni. A könyvtárat a kifüggesztett nyitva tartási időn belül lehet használni. A könyvtár használói vállalják, hogy a tűz - és balesetvédelmi előírásokat, a dokumentumok és technikai berendezések szakszerű használatát betartják, az okozott kárért teljes anyagi felelősséget vállalnak. A könyvtár szolgáltatásai – a fénymásolás és nyomtatás kivételével – ingyenesek. Ha a fénymásolás és nyomtatás kollégiumi feladathoz kapcsolódik, abban az esetben ingyenes. A MŰKÖDÉSI ÉS ÜGYVITELI REND TARTALMAZZA: I. A kollégiumvezetésnek a könyvtár irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos teendőit II. A könyvtáros munkarendjét és feladatait III. A könyvtáros feladatait az állománygyarapítás, a nyilvántartás, az állományvédelem, a raktározás, a kölcsönzés ellátásában

A KOLLÉGIUMI KÖNYVTÁR FELADATA: „A kollégiumi könyvtár feladata, hogy segítse a középfokú oktatási és nevelési intézményben folyó oktató-nevelő és tanulmányi munkát, valamint előmozdítsa a tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra nevelését.” (1976. évi 15. sz. törvényerejű 75

rendelet a könyvtárakról, a végrehajtására kiadott 17/1976. VI./7. MT rendelettel egységes szerkezetben) a nevelőket és a tanulókat ellássa könyvekkel, folyóiratokkal és egyéb információs anyagokkal szervezze a nevelőkkel együttműködve a tanulók tantervi követelményeket megalapozó olvasását a nevelőket és a tanulókat sokoldalúan informálja a tanítás - tanulás során felmerülő kérdésekben a kollégiumi munka keretében készítsen fel a könyvek, könyvtárak használatára Alapfeladatok: A kollégium nevelési-oktatási munkájához szükséges dokumentumok biztosítása A tanulók könyv - és könyvtárhasználatra, önálló ismeretszerzésre nevelésének elősegítése Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsájtása Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról, szolgáltatásokról Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása A könyvtári állomány folyamatos kölcsönzése Napi, heti - és havilapok gyűjtése, a tanulók rendelkezésére bocsájtása Kiegészítő feladatok: Tanórán kívüli foglalkozások tartása Dokumentumok másolása Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása I. A KOLLÉGIUMVEZETÉSNEK A KÖNYVTÁR IRÁNYÍTÁSÁVAL, ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TEENDŐI A kollégiumvezetőség irányító munkája során a kollégium munkatervében határozza meg a könyv-és könyvtárhasználat egész testületre szóló nevelési feladatait, továbbá készíti el a kollégiumi könyvtár fejlesztésének tervét. Vonatkozik ez a tárgyi feltételek folyamatos javítására is. A feladatokat a tanév elején ismertesse a könyvtárossal. A következő években kiemelten kell kezelni a kollégiumi munkaterv és a pedagógiai program bevezetésével kapcsolatos könyvtári feladatokat: növelni kell a lehetőséget a könyvtárban megszerezhető könyv-és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítására biztosítani kell a megfelelő összeget a szak, ismeretterjesztő - és szépirodalom beszerzésére

76

A kollégium igazgatójának, helyettesének a könyvtáros munkáját rendszeresen ellenőriznie kell. 1. Folyamatosan ellenőrizni kell: hogyan szervezi a könyvtáros a munkáját (a munkák csoportosítása, időbeosztás stb.) a könyvtárhasználat hatékonyságát a tanulók és tanárok körében a könyvtár szolgáltatásait (pl. kölcsönzés, helyben olvasás, témafigyelés, új könyvekről adott tájékoztatások stb.) és azok kihasználtságát 2. A kollégium igazgatójának félévenként összefoglaló beszámolót kell kérnie a kollégiumi könyvtárostól munkájáról, tapasztalatairól, az olvasóvá nevelésben elért eredményeiről, ezzel kapcsolatos problémáiról. Ezt a félévi és év végi értekezleteken elhangzó beszámolójába be kell építenie. Értékelni kell a kollégiumi munkatervben megfogalmazott könyv-és könyvtárhasználati feladatok teljesítését. 3. Ellenőrző munkájában figyelemmel kell lennie a kollégium nevelőinek (nevelőtestület) és a könyvtáros együttműködésére, ennek eredményességére, hiányosságaira. 4. A kollégium igazgatójának és gazdaságvezetőjének az állományi revíziók lefolyását személyesen kell ellenőriznie (3/1975. VIII. 17. KM-PM együttes rendelet). 5. A kollégiumokban működő könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni II. A KÖNYVTÁROS MUNKARENDJE ÉS FELADATAI Iskolai, kollégiumi könyvtáros tanárnak (tanítónak) alkalmazható az is, aki rendelkezik a pedagógus munkakör betöltésére jogosító felsőfokú tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá az iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképzettséggel. A könyvtárosnak a könyvtár használatára módszeresen kell nevelnie. A könyvtárban tartott foglalkozásokról (könyv - és könyvtárhasználat, csoportfoglalkozások) foglalkozási naplót kell vezetni (a foglalkozások ideje, témája, csoport). A könyvtárban tartandó foglalkozások nem zavarhatják a kölcsönzés rendjét. III. A KÖNYVTÁROS TANÁROK FELADATAI az állomány folyamatos gyarapítása, állományellenőrzés leltárba vétel (címleltár, brosúra nyilvántartás, csoportos leltár) az állomány szakszerű raktározása a kölcsönzés, kölcsönzési nyilvántartás vezetése katalógus készítése (raktári, szerzői betűrendes) részt vesz a pedagógiai célkitűzések tervezésében, megvalósításában segíti a könyv - és könyvtárhasználatra nevelést: könyvtárismertető órákat tart, segíti a nevelők ez irányú tevékenységét Minden kollégiumi könyvtáros feladata a folyamatos önképzés és részvétel a szervezett továbbképzési formák munkájában.

77

GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi a kollégium nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. A; ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS „Az állománygyarapítás joga és felelőssége a könyvtáros közreműködésével a kollégium igazgatójáé. A könyvbeszerzésre fordítható pénzösszeg úgy álljon a kollégium, ill. a könyvtáros rendelkezésére, hogy az év folyamán fokozatosan használhassa fel.” Az állománygyarapításra fordítható összeget az igazgató a könyvtáros bevonásával állapítsa meg a könyvállomány minősége, mennyisége, a tantestület kívánságainak, a tanulóifjúság létszámának figyelembe vételével. A beszerzési keret megállapításánál tekintettel kell lenni az egyes állománycsoportok különleges fejlesztésére (pl. kézikönyvtár kialakítására, ismeretterjesztő művek több példányos beszerzésére és a könyvek árának emelkedésére.). A gyarapítás a; A beszerzés forrásai A kollégiumi könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. A vásárlás történhet: jegyzéken történő megrendeléssel, csak átutalással, az intézményvezető és a gazdaságvezető jóváhagyásával. Az ajándék és a csere, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. Az intézmény számára szerzeményezett dokumentumokat (számla, kísérőjegyzék és a dokumentum alapján) könyvtári nyilvántartásba kell venni. b; A gyarapítás nyilvántartásai rendelési nyilvántartás dezideráta (beszerzésre javasolt dokumentumok előzetes adatainak (szerző, cím, kiadási adatok, ár, stb.) feljegyzése c. Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, jegyzékek) megőrzése a működtető feladata. Az eredeti példány másolatát azonban a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetnie a könyvtárosnak.

78

NYILVÁNTARTÁS Állománybavétel 1. A könyvtárba beérkező könyveket 6 napon belül állományba kell venni. 2. A kollégium tulajdonát képező könyveket csak a kollégiumi könyvtár leltárkönyvébe szabad leltározni. 3. Minden kollégiumi könyvtárban címleltárt, brosúra nyilvántartást és a folyóiratok nyilvántartását kell vezetni. 4. A címleltárt hitelesíteni kell. 5. A könyvtárba beérkező könyveket a mellékelt számla alapján a könyvtárosnak át kell vennie. Az esetleges hiányokat, cseréket, helytelen számlázást azonnal reklamálni kell. 6. A tételes átvétel után a könyveket le kell bélyegezni. A könyvtár tulajdonbélyegzőként nem használhatja a kollégium ügyviteli célokat is szolgáló és az ügyiratokon alkalmazott hivatali bélyegzőjét. Legcélszerűbb, ha a könyvtár a tulajdon - és a leltárbélyegzés céljára egy közös bélyegzőt készíttet. Ez 40 x 20 mm átmérőjű, ovális alakú, peremén a felirat: a kollégium neve, székhelye és a „Könyvtára” szó. A bélyegző hossztengelyében elhelyezett vízszintes vonalra kerül a könyv leltári száma. A bélyegzés a nyomtatvány egyes fajtáinál a következőképpen történik: könyvekben: a címlap hátoldalára (verzójára) a 17. oldalra az utolsó számozott oldalra, amely még a könyv tartalmával kapcsolatos a kötethez tartozó valamennyi számozatlan vagy külön számozással ellátott tábla, melléklet lebélyegzése a folyóiratokon: a bélyegzőt az egyes számok külső címlapján helyezzük el 7. A címleltárkönyv Számozása folyamatos, összesítésekkel megszakítani nem szabad (erre csoportos leltárkönyv szolgálhat) „A mű címadatai” című rovatba a szerző nevét és címét írjuk, ha szükséges, rövidítünk. A cím alá, a bal alsó sarokba a kiadás évét, a jobb sarokba pedig a kötés módját írjuk. Minden mű minden példányát külön sorba leltározzuk. Csak az olyan több kötetes könyvek köteteit lehet külön sorba leltározni, amelyeket külön külön is célszerű a használók rendelkezésére bocsájtani (pl. lexikonok, antológiák stb.). Ilyenkor a mű árát kötetenként megosztjuk. Ha a több kötetes könyvet nem lehet kötetenként külön is használni (pl. regények, idegen nyelv szótárak), egy sorba írjuk, s a kötetszám rovatban feltüntetjük a darabszámot. 8. Brosúra nyilvántartás (az időleges megőrzésre beszerzett dokumentumokról) Hogy a könyvtár állományát ne terheljék feleslegesen a kis értékű, nagy példányszámú vagy rövid idő alatt avuló tartalmú művek - amelyek beszerzése azonban egy-egy időszakban különösen indokolt -, célszerű az ilyeneket brosúraként nyilvántartásba venni. Ideírjuk be az értékmegjelölés nélküli, kisebb értékű ajándékokat is. Brosúra nyilvántartóként címleltárkönyvet kell használni. Ebbe a könyveket nem tételesen írjuk, hanem művenként. 79

A brosúrákat is lebélyegezzük a könyvekhez hasonlóan. Minden mű, amelyet a brosúra nyilvántartásban egy sorba írtunk, ugyanazt a számot kapja. A brosúrákat is a könyvbeszerzési keretből fizetjük, de fogyóeszközként tartjuk nyilván. Ha tartalmi avulás, elrongálódás miatt ki kell vonnunk, nem szükséges a kivont példányokat törlési jegyzékbe foglalnunk. Ha egy számlán könyvek is, brosúrák is szerepelnek, a számla mellé tűzött jegyzéken fel kell tüntetni, mely tételek hány példányát, milyen értékben vettük brosúra nyilvántartásba. A brosúra nyilvántartó könyvet is hitelesíteni kell. 9. A folyóiratok előzetes nyilvántartása A folyóiratokat az igazgató és a könyvtáros a tantestület véleményének figyelembe vételével közösen rendeli meg egy naptári évre. Megrendeléskor azonnal el kell dönteni, melyik folyóiratnak, napilapnak, közlönynek hol lesz megérkezés után a helye. (Pl. a közlönyöket az igazgató és a könyvelő őrzi, a pedagógiai szakfolyóiratok és a többi a könyvtárba kerülnek.) El kell dönteni azt is, hogy mely folyóiratokat fogják megőrizni, melyeket köttetik (tékázzák), melyeket hány év után selejtezik. A folyóiratokat megérkezésük után azonnal hiánytalanul át kell adni a könyvtárosnak. A könyvtáros lebélyegzi, bevezeti a nyilvántartó füzetbe, és késedelem nélkül átadja mindazoknak, akiket illet. Az olvasói polcokon a folyóiratoknak mindig a legfrissebb számainak kell állnia. A folyóiratok évfolyamszámait érkezési sorrendben kell könnyen elérhető helyen tartani. B; ÁLLOMÁNYAPASZTÁS A kollégiumi könyvtárakban is az általános iskolákban alkalmazott állománykivonást és törlést kell végezni a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelet 3. fejezete „Kivezetés (törlés) az állomány nyilvántartásból” alapján. Az állományapasztás a megfelelő összetételű könyvállomány kialakításának fontos része. Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás természetes elhasználódás hiány a. Tervszerű állományapasztás A kollégiumi könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. Elavult dokumentum kivonása A dokumentum értékelése alapján történhet, amennyiben azt tartalmi elavulás jellemzi.

80

Fölösleges dokumentumok kivonása  megváltozik a tanterv  változnak az ajánlott és házi olvasmányok  módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskolák profilja, szerkezete  a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket  csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt b. Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében is sort kell keríteni. c. Hiány Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból:   

Elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény) A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés) Állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli)

A törlés folyamata A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlésénél a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelete a mérvadó. A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtáros tanár javaslata alapján az igazgató engedélyével történik. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtáros tanár hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre. Az időszaki kiadványok kivonásánál (nem kötelezően) az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: hetilapok 1-2 évente; szaktudományi folyóiratok és pedagógiai szaklapok 5 évente. A kivonás nyilvántartásai Jegyzőkönyv A végleges nyilvántartásba vett dokumentum kivezetése a leltárkönyvből az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát és a dokumentumok azonosító adatait a jegyzőkönyv mellékletei tartalmazzák. Melléklet Törlési jegyzék az egyedi nyilvántartású dokumentumokról, azok tételes felsorolásával készül. 1. Az állományból való kivonás alkalmával a könyveket jegyzékbe foglaljuk. A különböző címeken törölt könyveket külön jegyzékbe vesszük fel. A jegyzék címében a törlési címet közölni kell. Ha egy alkalommal több címen is törlünk könyvet, a különböző jegyzékek ugyanazt a számot kapják, megkülönböztetésként A, B stb. jelzést használunk. Az egy alkalommal törölt könyvek jegyzékének anyagát a csoportos leltárkönyv törlési részébe egy sorba vezetjük be. (Pl. 1978. 1/A. sz. törlési jegyzék a kollégiumi könyvtárban elrongálódott könyvekről; 1978. 1/B. sz. törlési jegyzék: ez lista az állományból kiselejtezett, kivont könyvekről; 1978. 1/C. sz. törlési jegyzék a kollégiumi könyvtár állományából tartalmi elavulás miatt kivonandó könyvekről) 2. A törlési jegyzékre a könyveket a leltári számok növekvő rendjében vesszük fel. 81

A fejléc a következő: sorszám, szerző, cím, leltári szám, db, ár, raktári jelzet A darabszámot és a Ft értéket összesítjük. 3. Az elrongálódott könyvek selejtezését a kollégium igazgatója engedélyezi. 4. Az engedélyezett törlési jegyzék alapján a könyveket a címleltárkönyvből kivezetjük. A leltári számot piros tintával átlósan áthúzzuk, a „Megjegyzés” rovatba pedig beírjuk a „Törölve” szót és a törlési jegyzék számát. AZ ÁLLOMÁNY ELLENŐRZÉSE (LELTÁROZÁSA) 1. Az állományellenőrzést folyamatosan kell végezni. Megszakítani csak elháríthatatlan ok miatt lehet (pl. a könyvtáros betegsége). Ha a munkából valamelyik leltározási munkatárs kiesik, helyette mást kell kijelölni. 2. Az állományellenőrzést – akár időszaki, akár rendkívüli – az igazgatónak mindig írásban kell elrendelnie. Az időszakos ellenőrzést a kollégiumi könyvtárakban célszerű júniusban végezni. A könyvtárossal és a megbízott segítőjével a feltételeket meg kell beszélni, s rögzíteni kell. (Pl. hány napra tervezik, mi lesz a módja a revíziónak, napi hány órában folytatják.) A kollégiumi könyvtár állományának ellenőrzését rendelet szabályozza. A könyvtár revízióját a kollégium igazgatója rendeli el. A leltározás végrehajtásáért, annak személyi és tárgyi feltételei biztosításáért a gazdaságvezető, mint a kollégium leltározási bizottságának vezetője a felelős. Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek. 3. Az időszaki állományellenőrzés előtt az összes könyvet be kell gyűjteni. Az állományellenőrzés ideje alatt a könyvtárban a kölcsönzés szünetel: könyvet sem bevinni, sem kihozni nem lehet. 4. A könyvtár utórendezése későbbi időpontban is történhet. (Ha p. az állományrevízió június 1-18-ig tart, az utórendezést szeptember elején is el lehet végezni.) A leltározás lebonyolítása Az állományellenőrzést mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén a leltározási bizottság vezetője köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az állományellenőrzés során kötelező a dokumentumok és az egyedi nyilvántartások összevetése. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet engedélyezésre át kell adni az igazgatónak.

82

A záró jegyzőkönyv mellékletei: a leltározás kezdeményezése a jóváhagyott leltározási ütemterv a hiányzó dokumentumok jegyzéke 5. A jegyzőkönyvben a felmerülő hiányok tételes felsorolását, értékét, valamint a könyvtár működésére vonatkozó megjegyzéseket, az elvégzendő feladatokat is rögzíteni kell. A jegyzőkönyv záradéka az igazgató megjegyzése (dicséret, elmarasztalás stb.), valamint az, hogy a felmerülő hiányok tisztázására milyen határidőt jelöl meg. A jegyzőkönyvnek a hiányokat és a tisztázásukra adott határidőt könyvtárátadáskor is tartalmaznia kell. Az új könyvtárosnak kötelessége számon tartani elődje hiányait, s a megkerült könyveket félretenni. A pontatlan kölcsönzés miatt az olvasóknál maradt könyveket az átadó könyvtárosnak kell begyűjtenie C; ÁLLOMÁNYVÉDELEM 1. A kollégium igazgatójának kötelessége biztosítani minden olyan körülményt, amely lehetővé teszi a könyvtári állomány megóvását. Az állományvédelem a könyvtár fogyóeszközeire (brosúrák, videokazetták, folyóiratok, CD-k, DVD-k) is kiterjed. 2. A könyvtár helyiségeiben csak annyi könyvet lehet szabad polcon elhelyezni, amennyit a könyvtáros kölcsönzéskor megfelelően át tud tekinteni. A többi könyvet és dokumentumot zárt raktárban vagy a könyvtáron kívül elhelyezett, jól zárható szekrényben kell tartani a raktári jelzetek szerinti sorrendben. 3. A pedagógiai szakkönyveket azonban célszerű elkülöníteni a könyvtári állomány egyéb részeitől. Az állomány fizikai védelme A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás! A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés). Az állományvédelem nyilvántartásai: a; Az állományellenőrzési nyilvántartások leltározási ütemterv záró jegyzőkönyv és mellékletei b; Kölcsönzési nyilvántartások Könyvtárunkban a füzetes kölcsönzést használjuk. c; A kollégiumi könyvtár használati rendje A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati rendje (2. sz. melléklet) rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez. d. A könyvtárostanár munkaköri leírása A könyvtárostanár munkaköri leírása a kollégium személyi és tárgyi feltételeivel összhangban készül (3. sz. melléklet).

83

Fogyóeszközök A fogyóeszközként állományba vett könyvtári dokumentumokat szokásos leltár ellenőrzési időszakonként a kollégium gazdaságvezetője leltározza fel a könyvtárossal együtt. Az elrongálódott dokumentumokat is ilyenkor kell az állományból kivonni. Folyóiratok 1. A kollégiumba járó minden, tartalmi szempontból fontos folyóirat megőrzéséről gondoskodni kell. 2. Az általános érdeklődésre számot tartó folyóiratokat a könyvtárban kell az olvasók elé tárni „Folyóiratok nyilvántartása” c. pont szerint. 3. A folyóiratokat általában helyben kell olvastatni, de pár napra ki is lehet kölcsönözni. 4. A köttetett folyóiratokat könyvként kell beleltározni. A kötet leltári értéke az az összeg, amelyet a belekötött folyóiratszámok ára kitesz. Egyéb állományvédelmi rendelkezések 1. A könyvtárban minden tűzrendészeti óvintézkedést meg kell tenni. olyan fűtést kell alkalmazni, amely a legkevésbé tűzveszélyes a könyvtár helyiségében poroltó készüléket kell elhelyezni a könyvtárban szigorúan tilos a dohányzás a könyvtár áramforrásainak teljesen biztonságosnak kell lenniük 2. Gondoskodni kell arról, hogy a könyvtár jól szellőztethető legyen. 3. A könyvtár állományát korszerű, gondos takarítással óvni kell a portól. 5. A könyvtár kulcsai a könyvtáros tanárnál és a kollégium irodájában helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben (betegség, hosszabb távollét) adhatók át az iskola igazgatója által megbízott személynek. 6. A könyvtárost hosszabb távolléte esetén csak olyan személy helyettesítheti, aki tud a könyvtári állományban tájékozódni, ismeri a kölcsönzés mechanizmusát, a könyvtárossal megosztott anyagi felelősséget vállal, és személye ellen a könyvtárosnak nincs kifogása. A könyvtári állomány raktározása A könyveket a könyvtár polcain, a szekrényekben a Könyvári Raktározási Táblázatok szerint megállapított raktári jelzetek sorrendjében kell elhelyezni. Külön kell választani a szépirodalmi könyveket az ismeretterjesztő és a szakirodalomtól, valamint külön csoportot kell alkotniuk a kézikönyveknek. A szépirodalom betűrendben kerül elhelyezésre, közülük kiemelhetők együttes elhelyezésre: a verseskötetek, esetleg életrajzi és történelmi regények, népköltészeti alkotások, (mondák, balladák stb.) A másik nagy állománycsoportból, a szak -és ismeretterjesztő irodalomból külön kezeljük tehát: a pedagógiai külön gyűjteményt (az 1. 2. 3. főosztályt) a kézikönyveket (a főosztályok sorrendjében tesszük polcra) ezeket követi az 5. 6. 7. 8. 9. főosztályba tartozó művek A 8. főosztály elejére tesszük az idegen nyelvű könyveket és a magyar nyelvtudományt.

84

Raktári nyilvántartás Míg a címleltár arra ad választ, hogy a könyvtár mikor, milyen értékben, mely műveket vett állományba, a raktári nyilvántartás azt mutatja meg, hogy melyik szakból milyen művek vannak meg a könyvtárban, s egy-egy műből hány db áll rendelkezésre. A raktári katalógust a következőképpen kell szerkeszteni: Minden mű kiadásáról külön címfelvételezett kartont kell készíteni. Minden kartonra ráírjuk a könyv leltár számát. Ha ugyanannak a műnek ugyanabból a kiadásából több példány is van a könyvtárban, az összes leltári számot egy lapra lehet írni. A raktári lapokat először két csoportba rendezzük: szépirodalom és szakirodalom. A raktári katalógust a szépirodalmi könyvek lapjai vezetik be, ezután következnek a szakkönyvek lapjai a cédula bal felső sarkába a címfelvétel kezdetével egy vonalba felírt raktári jelzet szerint. Az állományból törölt könyve lapjait a címleltárból való kivezetés után a raktári katalógusból kiemeljük, illetve a megfelelő leltári számot lehúzzuk. A raktári katalógus alapján kell kiépíteni a szerzői betűrendes és a szakkatalógust is. Kölcsönzés A kollégium könyvtárából egyetlen dokumentumot sem lehet kiadni a könyvtáros tudta és nyilvántartása nélkül. Az olvasóknak egyéni használatra adott könyvekből egyéni nyilvántartást kell vezetni. A kölcsönzési nyilvántartás Az egyéni nyilvántartás formája: Kölcsönző füzet: A kollégiumi könyvtárakban az Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása (iskolai) c. kölcsönző füzetet használjuk. Minden csoport részére külön füzetet vezetünk. Célszerű a tanulók nevét csoportonként ábécé sorrendben előre bevezetni. A könyv kiadásakor a kölcsönzés rovatait pontosan töltsük ki (nem elég a leltári szám). A kölcsönzési határidő Kölcsönzéskor közölni kell az olvasókkal a kölcsönzött könyvek lejáratának dátumát. Tanulóknál könyvtári könyv 3 hétnél tovább csak indokolt esetben maradhat. A könyvtár rövidebb határidőre is adhat ki könyvet, ha a kis példányszám és a nagy kereslet azt elkerülhetetlenné teszi. Ha a kivitt könyvtári dokumentum kölcsönzési határideje lejárt, a könyvet az olvasóktól vissza kell kérni. Ha az olvasók többszöri szóbeli felszólításra sem adják vissza a kivitt könyvet, a kollégium igazgatójának írásbeli felszólítást kell küldenie. A felszólítás egy példányát a kollégium irattárában iktatni kell. Elveszett könyv értékét meg kell téríteni, a könyv napi árfolyamát figyelembe véve alapul. Ha a kollégium valamelyik nevelője, vagy tanulója az iskolát végleg elhagyja, az igazgató vagy gazdaságvezető köteles erről a tényről a könyvtárost időben értesíteni, hogy az olvasónál kint lévő könyvtári dokumentumokat visszakérhesse. A különböző dokumentumok kölcsönözhetősége A könyvek közül a kézikönyvet csak abban az esetben lehet kölcsönadni, ha több példányban is rendelkezésre állnak, egyébként nem kölcsönözhetők. A folyóiratok friss számait is legfeljebb 1-2 napra adhatjuk kölcsön. A régebbi számokat a keresletnek megfelelően kölcsönözzük. 85

ZÁRÓRENDELKEZÉS A szabályzat az SZMSZ része. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a kollégiumi könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére, és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, továbbá a kollégiumi körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. A kollégiumi könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

A KOLLÉGIUMI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI: 1. sz. melléklet: Gyűjtőköri Szabályzat 2. sz. melléklet: A kollégiumi könyvtár használati rendje 3. sz. melléklet: A könyvtáros munkaköri leírása

Készítette:

Szilágyi Jolán Könyvtáros tanár

86

2. sz. melléklet A SZÉP ERNŐ KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

A könyvtár elsődleges feladata a kollégium pedagógiai programjának függvényében fogalmazható meg: eszerint a tanulmányi munka folyamatosan elvárható segítését, a művelődési egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a felsőfokon továbbtanulni szándékozó, tehetséges diákok tevékenységének előmozdítását kell legfontosabbnak tekintenünk. Természetesen éppoly fontos, hogy biztosítani tudjuk a pedagógusok szakmai munkájához, fejlődéséhez és továbbképzéséhez szükséges könyvtári hátteret is. Másodlagos feladatunk a szabadidő tartalmas kitöltésének elősegítése: diákjaink számára a szabadpolcos kollégiumi könyvtár a családi, otthoni könyvek mindennapi jelenlétének hiányát is pótolni igyekszik. Gyűjtőköri alapelvek Gyűjtőkörünk meghatározásakor nem vehetjük figyelembe az egyes oktató intézmények sajátos szükségleteit. Mindenekelőtt biztosítanunk kell, hogy rendelkezésre álljanak: a különböző intézmények megegyező oktatási tartalmaihoz, közös nevelési céljaihoz szükséges, az érettségi vizsga követelményeinek megfelelő, a sikeres egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára való felkészüléshez elegendő, az alapműveltség kialakítását elősegítő dokumentumok. Mindezen ismerethordozók képezik a főgyűjtőkör meghatározó részét, minthogy a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítik. Figyelembe kell venni: az átlagosan megköveteltnél magasabb szintű tanulói felkészülés szükségleteit a szakirányú igények s az általuk szükségelt dokumentumok behatárolható részét az idegen nyelvek oktatásának magasabb kívánalmait a művészetekkel, a kultúrával kapcsolatos ismerethordozók iránt mutatkozó, az általános műveltség alapszintje fölötti érdeklődést A mellékgyűjtőkör tartalmi összetételét elsősorban e szükségletek együttese határozza meg, másodsorban pedig – kollégiumi könyvtárról lévén szó – diákjainknak a szabadidő igényes, kulturált, szórakoztató eltöltése iránti természetes igénye.

87

1. A könyvtár típusa, nagysága, feladatköre és munkaszervezete A Szép Ernő Középiskolai Kollégiumban működő könyvtár nem nyilvános könyvtár, a kollégiumban lakó tanulók (gimnazisták, közgazdasági szakközépiskolások, szakképző iskolások), pedagógusok és más dolgozók használhatják. A könyvtár a kollégium területén működik, két helyiségből áll, melynek alapterülete 60 m2. A könyvtár állománya: közel 6.500 kötet Elhelyezése: nyitott polcos rendszerben, szaktárgyi csoportosításban történik. Gyűjti és rendelkezésre bocsájtja mindazokat a könyveket és egyéb dokumentumokat, amelyek segítik: a tananyag kiegészítését, elmélyítését az információszerzést az önművelést, önképzést a szabadidő hasznos eltöltését a pedagógusok szakmai továbbképzését, önképzését 2. Állománygyarapítás A gyűjtemény alakítását, az állománygyarapítást, annak fejlesztését a könyvtár típusából adódó követelményeknek megfelelően végezzük. Legfontosabb szempontok: megfelelő kötelező és ajánlott irodalom nyelvtanulást segítő könyvek, hanganyagok általános művek: a tudomány és a kultúra általános kérdéseivel foglalkozó lexikonok, kézikönyvek, ismeretterjesztő művek filozófia, pszichológia - alapvető tájékozódást nyújtó könyvek mind a diákok, mind a pedagógusok számára megfelelő tantárgyi kiegészítő példatárak, feladatgyűjtemények (matematika, fizika, történelem, magyar irodalom, nyelvtan) a szépirodalomból a magyar és a világirodalom klasszikusainak művei, kortárs írók, költők művei életrajz, földrajz, történelem - szaklexikonok, kézikönyvek, új szemléletű szakkönyvek A kollégiumi könyvtár funkciórendszere A jellegből adódó alapfunkciók: Biztosítja a kollégium pedagógusai részére a szakmai továbbképzéshez és önműveléshez szükséges műveket Biztosítja a tanulók ismeretszerzéséhez, szórakozásához, személyiségfejlesztésükhöz és a nevelő-, oktató-, képzőmunkához szükséges alapvető szakirodalmat Biztosítja a kollégium vezetői részére a kollégium szervezéséhez, gazdálkodásához, az ügyintézéshez szükséges irodalmat 88

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók részére biztosítja a házi olvasmányokat Gyűjtemény leírása A szakirodalmi állománycsoportba tartozó műveket a funkcióból kiindulva a kollégium könyvtára alapszinten gyűjti. Az olvasói kézikönyvtárban a pedagógia és határtudományai, valamint a szaktárgyi ismeretágak alapvető irodalmát gyűjti: általános- és szaklexikonokat enciklopédiákat bibliográfiákat kronológiákat atlaszokat albumokat szótárakat A könyvtáros segédkönyvei között tartja számon a tájékoztatáshoz és a könyvtárban folyó módszertani munkához szükséges irodalmat. A pedagógia és határtudományai köréből azokat az alapvető műveket gyűjti, amelyek a reális nevelési szituációkban, az adott körülmények között használhatók. A szaktárgyi anyag a kollégium könyvtárállományának gerincét alkotja, gyűjti minden szaktárgy körébe tartozó alapvető szakkönyveket, alapszintű ismeretterjesztő könyveket, főleg 14-18 éves korúaknak. A szépirodalom köréből elsősorban a házi olvasmányokat és azokat a műveket gyűjti, amelyek tételesen szerepelnek a tantervben, továbbá az egyes szaktárgyak ismeretanyagához csatlakozó szépirodalmat. 3. A könyvtári gyűjtemény tagozódása, dokumentumtípusok Kölcsönzői állomány: a könyvtár legnagyobb állományrésze; idetartoznak a szépirodalmi művek, az ismeretterjesztő művek és a szakirodalom nagy része Kézikönyvtár: idetartoznak a nem kölcsönözhető lexikonok, kézikönyvek Audiovizuális gyűjtemény: tartalmazza a videokazettákat, CD-ket, DVD-ket (ezek köre még igen szűk, további fejlesztés szükséges) Folyóiratok: helyben olvasásuk lehetséges 4. A gyűjtemény kialakításánál figyelembe veendő tényezők A gyűjtemény kialakításánál objektív tényező a költségvetési keret, amely befolyásolja a beszerzendő dokumentumok körét, típusát, darabszámát. Az alábbi tényezők figyelembevétele azonban elengedhetetlen:

89

az iskolai kötelező, ill. ajánlott irodalom folyamatos beszerzése, pótlása, nyelvi CDlemezek beszerzése (német, angol) az iskolai kötelező irodalomhoz kapcsolódó, valamint ismeretterjesztő filmek beszerzése a feladatgyűjtemények, felvételi tájékoztatók minden évben való megújítása 5. A beszerzés módja Vétel: könyvtárunk kapcsolatot tart a Könyvtárellátó Vállalattal (nyomtatványok) és a város más könyvesboltjaival Ajándék Csere (fölös dokumentumok esetén) Példányszámok Általánosan az alapszintű és szaktárgyi könyvekből egy-egy példányt kell beszerezni. Az ismeretterjesztő könyvekből általánosan kettő-három példányt kell beszerezni. Szépirodalomból, házi olvasmányokból öt-hat példányt kell beszerezni. 6. Záradék A Gyűjtőköri Szabályzat a Szép Ernő Középiskolai Kollégium Könyvtára SZMSZ-ének része. A szabályzat a jóváhagyás napján lép életbe.

90

3. sz. melléklet A KOLLÉGIUMI KÖNYVTÁR HASZNÁLATI RENDJE

A könyvtárhasználók köre A könyvtárat ingyenesen használhatják: A kollégium tanulói A kollégium pedagógusai A nevelőmunkát segítő dolgozók (egészségügyi, technikai) A könyvtárhasználat feltétele: A tanulók kollégiumi beiratkozása, a dolgozói munkaviszony egyben a kollégiumi könyvtár használatára is jogosít. A könyvtár használóinak joga van: A kölcsönzéshez A könyvtár helyben használatához A könyvtár egyéb szolgáltatásainak igénybe vételéhez (pl.: tájékoztató tevékenység, könyvtári foglalkozásokon való részvétel) Kölcsönzés: A könyvtári könyveket és egyéb dokumentumokat a könyvtárostól a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabad kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 3 hét (kivéve a kötelező irodalmat). Szükség esetén hosszabbítást lehet kérni. A kikölcsönözhető kötetek száma: tanulóknak: 1-5 kötet pedagógusoknak: szükség szerint Az elveszett vagy megrongált könyvet a használónak be kell szerezni, vagy az értékét a napi forgalmi áron meg kell téríteni. Indokolt esetben a könyvtár gyűjtőkörébe illő hasonló értékű könyvvel pótolhatja. A kölcsönzés nyilvántartása: A tanulók nyilvántartása: kölcsönző füzetekben, csoportonként külön nyilván tartva. Felnőtt olvasók nyilvántartása: kölcsönző füzetben (címe: Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása). A könyvtárak számára kötelezően előírt állomány ellenőrzése, leltározása alkalmával minden kölcsönző köteles a kölcsönzött könyveket a megadott határidőre leadni. Meghatározott kölcsönzési idő: Hétfő:

1600 - 1900

Kedd:

1600 - 1900

Szerda:

1600 - 1900

Csütörtök:

1600 - 1900 91

A könyvtáros munkaideje: A könyvtáros heti 9 órában látja el a könyvtári teendőket. A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: Kézikönyvtári állományrész Külön gyűjtemények (folyóiratok, audiovizuális anyagok, muzeális dokumentumok) A csak helyben használható dokumentumokat a pedagógusok egy-egy foglalkozásra, indokolt esetben a könyvtár nyitása és zárása közötti időre kikölcsönözhetik. A használók kötelesek a könyvtár rendjét megtartani, vigyázni a könyvek épségére, a könyvtár tisztaságára. A könyvtárban kulturáltan, csendesen kell viselkedni, egymás munkáját vagy kikapcsolódását tiszteletben tartani, nem zavarni. A kollégiumból távozó (kiköltöző) tanulónak, ill. dolgozónak a könyvtárossal igazoltatni kell, hogy nincs tartozása. A könyvtári helyiség csak az azért anyagilag is felelős könyvtáros jelenlétében használható, egyébként érte felelősséget vállalni nem tud. A könyvtár szolgáltatásai Alapszolgáltatások: helyben használat kölcsönzés / könyvtárközi kölcsönzés is) tájékoztató szolgálat csoportos használat számítógépes információs szolgáltatások, internet használat audiovizuális eszközök használata nyomtatás fénymásolás Kiegészítő szolgáltatások: témafigyelés ajánló bibliográfiák készítése könyvtárismereti könyvtári foglalkozás a munkatervben foglaltak szerint rendezvények szervezése lehetőség szerint (pl.: könyvkiállítás, vetélkedők) A nyitvatartási időben az olvasótermi helyben használat mindenki rendelkezésére áll. A számítógépeket, az internetet az előírásnak megfelelően (pl.: tanulmányi cél, DTtevékenység) szabad használni.

92