SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A SZILÁGYI ERZSÉBET ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2008.

2

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZİI.............................................. 4 1. § A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya ...........................4 2. § Az intézmény jellemzıi, feladatai, jogállása és gazdálkodási módja .........................................5 3.§ Az intézmény alapdokumentumai ...............................................................................................12

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE................ 14 4.§ A szervezeti egységek ....................................................................................................................14 5.§ Az intézmény vezetıje...................................................................................................................15 6.§ Az intézmény vezetısége...............................................................................................................17

III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK ........................................................................... 20 7.§ Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje ..........................................................20 8.§ A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje .....................................................................24 9. § A diákönkormányzat és mőködése .............................................................................................25 10. § A szülıi közösség és a kapcsolattartás rendje ..........................................................................27 11. § Az intézmény külsı kapcsolatainak rendszere ........................................................................30

IV. A NEVELİTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ......... 33 12. § A nevelıtestület mőködési rendje .............................................................................................33 13. § A nevelıtestület szakmai munkaközösségei és egyéb hatáskörök ..........................................36

V. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE................................................... 40 14.§ A tanév helyi rendje ....................................................................................................................40 15. § A tanítási napok rendje..............................................................................................................42 16. § Az intézmény alkalmazottainak és tanulóinak munkarendje ................................................44

VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ............................................ 49 17. § Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................49 18. § Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................55

VIII. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI ................................................................ 57 19. § A belsı ellenırzés rendszere......................................................................................................57

3

X. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE .......... 63 20.§ Az épület egészére vonatkozó rendszabályok ...........................................................................63 21.§ A helyiségek és berendezésük használati rendje.......................................................................64 22. § Intézményi óvó, védı elıírások .................................................................................................67

XI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE....................................................................................................... 75 23.§ A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai .................................................................75

XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK.................................................................. 77 24.§ A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása .......................................................77 25. § A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................79 26.§ A tankönyvellátás rendje ............................................................................................................81 27. § Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályozása.......................................................84 28. § Záró rendelkezések ....................................................................................................................84 MELLÉKLETEK .........................................................................................Erreur ! Signet non défini.

4

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZİI 1. § A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya

1.) A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja, vonatkozó jogszabályok

Az intézmény jogszerő mőködésének biztosítása, a zavartalan mőködés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülık, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erısítése, az intézményi mőködés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola nevelıtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdése és a többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. § alapján – az iskola közösségeinek egyetértésével – az alábbi szervezeti és mőködési szabályzatot fogadta el.

A Szervezeti és Mőködési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény mőködésének belsı rendjét, a külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

2.) A Szervezeti és Mőködési szabályzat készítése során felhasznált jogszabályok Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok: • •

a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet

•

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) kormányrendelet

5 •

a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló, többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM

•

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.)

rendelet (továbbiakban: R)

kormányrendelet •

2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve

•

a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási

és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

intézményekben 138/1992. (X.8.) Korm.rendelet (továbbiakban: Korm.r.) •

a tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)

•

a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet

•

a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM

•

a tanév rendjérıl szóló mindenkori miniszteri rendelet

rendelet

A mőködés során alkalmazott jogszabályok: •

a Magyar Köztársaság költségvetésérıl szóló mindenkor hatályos törvények

•

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

•

a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

•

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény

•

a diákigazolványról szóló 30/1999. (II.15.) Korm.rendelet

•

az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet

•

a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl szóló 33/1998.

•

a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.12.) OM rendelet

(VI.24.) NM rendelet

3.) A szabályzat hatálya

Az SZMSZ és a mellékletét képezı egyéb szabályzatok (vezetıi utasítások) betartása kötelezı érvényő az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerzıdéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az intézményvezetı elıterjesztése után a nevelıtestület fogadja el, - a diákönkormányzat és a szülıi szervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan idıre szól. Ezzel egyidejőleg hatályon kívül kerül az elızı SZMSZ.

2. § Az intézmény jellemzıi, feladatai, jogállása és gazdálkodási módja /Alapító okirat száma: AO.ÁI-8.05./

1.) Az intézmény jellemzıi Az intézmény hivatalos neve: Szilágyi Erzsébet Általános Iskola

6

Székhelye: Dunaújváros, Bercsényi Miklós u. 10. Törzsszáma: 361251 OM azonosítója: 030034 Alapításának éve: 1958. Mőködési területe: Dunaújváros város közigazgatási területe. Az Önkormányzat által meghatározott mőködési körzet keretei között kötelezı felvételt biztosító általános iskola. Szabad kapacitása terhére bejáró tanulókat is fogad. 2. ) Az intézmény alapító szerve: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának jogelıdje: Sztálinváros Tanácsa Sztálinváros 3.)

Az

intézmény

fenntartó

szerve:

Dunaújváros

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzata Dunaújváros, Városháza tér 1-2. 4.) Az intézmény felügyeleti szerve: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyőlése 5.) Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 6.) Az intézmény típusa: 8 évfolyamos általános iskola 7.) Az intézmény évfolyamainak száma: 8 évfolyam 8.) Az intézmény maximális tanulólétszáma: 450 fı 9.) Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása és megnevezése: TEÁOR száma, megnevezése: 8520 Alapfokú oktatás Szakágazat száma, megnevezése: 852010 Alapfokú oktatás 10.) Az intézmény alaptevékenységei: Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységét a közoktatási törvény elıírásai, az intézményi pedagógiai program és helyi tanterv, valamint Dunaújváros Megyei Jogú Város

Önkormányzata

nevelési

oktatási

intézményeinek

feladatellátási,

intézménymőködtetési és fejlesztési terve alapján végzi. Az önkormányzat a NAT, valamint a kerettantervek alapján elkészített helyi tantervek és a módosított pedagógiai

programok

megvalósításához

elfogadott

órakeretet,

illetve

órakedvezményeket biztosítja. 10.1.) Az intézmény alapfeladatként ellátott tevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük – PM szakágazati rend) Általános iskolai oktatás

80120

7

Általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás -

hátrányos helyzető tanulók tanulmányinak segítése

-

fejlesztı, felzárkóztató oktatás

Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) -

1-4. évfolyamos napközis foglalkoztatás

-

1-4. évfolyamon iskolaotthonos oktatás

-

5-8. évfolyamos tanulószobai foglalkoztatás

80121-4

80511-3

Iskolai intézményi étkeztetés

55232-3

Diáksport

92403-6

Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása 80122-5 -

a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók integrált nevelése, oktatása; b.) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók integrált nevelése, oktatása; -

a nevelési tanácsadó intézet által készített szakvéleménnyel rendelkezı beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulók nevelése, oktatása.

10.2.) Az intézmény kiegészítı tevékenysége (szakfeladatok és megnevezésük – PM szakágazati rend) Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása

70101-5

Anya-, gyermek- és csecsemıvédelem

85191-2

Otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás 55136-0 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek

75195-2

Oktatási célok és egyéb feladatok

80591-5

Egyéb nem bolti kiskereskedelem

52691-5

8

10.3.) Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységének sajátosságai: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyőlése 244/2005. (VI.30.) KH. számú határozata alapján egy osztálynyi informatika emelt szintő képzés városi beiskolázással, felmenı rendszerben. (Korábban: Dunaújváros Közgyőlése 32/1996. (II.6.) KH. határozata alapján.) 10.4.) Az intézmény által ellátandó vállalkozási tevékenység és mértéke: Az intézmény alap-, és kiegészítı feladata mellett vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 11.) A feladat ellátását szolgáló vagyon: A 147/1992. (XI.6.) Kormányrendeletben az önkormányzatok tulajdonában lévı ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérıl szabályozottak alapján az intézmény használatában lévı, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon az alább részletezettek szerint: Ingatlan: A 1/2 hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévı 21338 m2 nagyságú – természetben Dunaújváros, Bercsényi Miklós u. 10. szám alatti ingatlanvagyon; Hrsz. 1/2

Település

Terület (m2) Dunaújváros 21338

Beépített Tulajdonos terület(m2) 1687 Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

Ingóságok: Az intézmény számviteli nyilvántartásában szereplı adatok szerint. 12.) Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: A mindenkor hatályos gazdálkodási rendeletben megfogalmazottak szerint. 13.) Az elıirányzatok feletti rendelkezés jogosultsága: Teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv. 14.) Az intézmény gazdálkodásával összefüggı jogosítványok: A mindenkor hatályos gazdálkodási rendelet, valamint a polgármester és a jegyzı által kiadott mindenkori gazdálkodást érintı szabályzatok alapján önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény költségvetését a fenntartó szerv állapítja meg. Az intézmény a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról.

9

Az

intézmény

költségvetésének

végrehajtására

szolgáló

számlaszámmal

kapcsolatos adatok: • • •

a számlavezetı pénzintézet neve: CIB KÖZÉP-EURÓPAI NEMZETKÖZI BANK RT. a számlavezetı pénzintézet címe: 2400 DUNAÚJVÁROS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 2. a bankszámla száma: 10700134-26010607-51100005

15.) Az intézmény vezetıjének megbízása: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyőlésének döntése alapján határozott idıre (5 évre), nyilvános pályázati eljárás útján történik. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyzı látja el. 16.) Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény igazgatója, illetve az intézményi Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározottak szerint megbízott intézményi dolgozó. 17.) A közgyőlés jóváhagyása: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyőlésének 324/2008. (VI.19.) KH számú határozata alapján.

Megjegyzés: Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása 80122-5 Az intézmény alapfeladatként megjelölt tevékenységét a 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló hatályos rendelet szerint látja el.

Otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás 55136-0 Jelenleg az intézmény nem látja el kiegészítı tevékenységként az 55136-0 számon levı feladatot.

Felhasználási feltételek, követelményrendszer: Az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kiegészítı, kisegítı tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok: -

a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény

-

az államháztartás mőködési rendjérıl szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet

-

az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló – módosított – 249/2000. (XII. 24.) Kormány rendelet

-

Dunaújváros Közgyőlésének az önkormányzat gazdálkodásának rendjérıl szóló többször módosított 1/1993. (I. 27.) KR számú rendelete alapján az SZMSZ elıírásait is figyelembe véve az ügyrend szerint határozza meg iskolánk a gazdasági szervezet feladatait.

A költségvetési végrehajtás különleges elıírásai: 1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása 2. kötelezettségvállalás 3. érvényesítés 4. utalványozás 5. ellenjegyzés 6. 2. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók feladatai ÁFA alanyiság ténye: Az alapfeladatként ellátandó tevékenységekbıl az 55232-3 Iskolai intézményi étkeztetés, valamint a kiegészítı tevékenységekbıl a 70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása ÁFA körös. A gazdálkodási folyamat- és kapcsolatrendszere: Az ügyrend célja, hogy az intézményen belül tevékenységi körönként meghatározza a vezetık és a beosztottak gazdálkodással összefüggı feladatait, hatáskörét, továbbá a mőködés rendjét, az egyes folyamatok lebonyolításának módját. Kötelezı elıírásokat tartalmaz a következı feladatok ellátásához: -

az éves költségvetés tervezése,

-

az elıirányzat felhasználása, módosítása,

-

intézményüzemeltetési, fenntartási, mőködési feltételek biztosítása,

-

a vagyon használata, hasznosítása,

-

munkaerı-gazdálkodás,

-

pénzkezelés,

11

-

a számviteli nyilvántartások vezetése,

-

a beszámolók elkészítése,

-

a kötelezı adatszolgáltatás.

A gazdálkodással összefüggı egyes tevékenységek részletes elıírásait külön szabályok rögzítik, melyek a következık: -

Számviteli politika

-

Leltárkészítés és leltározási szabályzat

-

Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata

-

Pénzkezelési szabályzat

-

Számlarend

-

Bizonylati szabályzat

Az intézmény bélyegzıinek használata Az intézmény bélyegzıinek felirata: -

Szilágyi Erzsébet Általános Iskola – Dunaújváros – a Magyar Köztársaság címere

-

Szilágyi Erzsébet Általános Iskola – 2400 Dunaújváros – Bercsényi u. 10.

A bélyegzık lenyomata az 1. számú mellékletben található.

A bélyegzık használatára jogosultak: -

igazgató

-

igazgatóhelyettes

-

gazdasági igazgatóhelyettes

-

iskolatitkár

-

könyvtáros

Az intézményen belüli kiadmányozási jog gyakorlója: -

az iskola mindenkori igazgatója

Az intézmény kötelezettségvállalója: -

az igazgató /vagy megbízottja – 1. helyő aláíró igazgatóhelyettes/

Ellenjegyzıje: -

a gazdasági igazgatóhelyettes /vagy megbízottja – mérlegképes könyvelı/

Kifizetések esetében utalványozó: -

az igazgató / vagy megbízottja/

12

Ellenırzı: -

a gazdasági igazgatóhelyettes

Az átutalási megbízásokat aláírhatja: -

az igazgató

-

az igazgatóhelyettes

-

a gazdasági igazgatóhelyettes

3.§ Az intézmény alapdokumentumai -

Az intézmény jogszerő mőködését az Alapító Okirat biztosítja.

-

Az intézmény tartalmi mőködését a Pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervekhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait.

-

A Pedagógiai program tartalmazza a nevelés és az oktatás célját és feladatait, a környezeti-és egészségnevelési programot, a helyi tantervet és óratervet, az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, a minısítés szempontjait és módját.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára elérhetı, megtekinthetı. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél található meg: •

az iskola fenntartójánál,

•

az iskola irattárában,

•

az iskolai könyvtárban,

•

az iskola igazgatójánál és helyetteseinél.

-

A Házirend (Házszabály) az iskola mindennapi életét, a tanulók jogait és kötelességeit szabályozza. A kifüggesztve

található,

ezen

Házirend kívül

nyilvános, az

minden folyosón

osztályfınököknél,

az

igazgatóhelyetteseknél és az igazgatónál is megtekinthetı. -

Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az idıpontok és a határidık kitőzésével, valamint a felelısök megjelölésével. A munkatervet a

13

nevelıtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, ezután megtekinthetı a munkaközösség-vezetıknél, az igazgatóhelyetteseknél és az igazgatónál. A tanév fontosabb feladatainak táblázata, amely a munkaterv része, a tanári szobában kifüggesztve is megtalálható. -

Az intézmény költségvetése.

14

II. AZ INTÉZMÉNY FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE

SZERVEZETI

4.§ A szervezeti egységek 1.) Az intézményszervezeti egységei és vezetıi szintjei A szervezeti egységek és a vezetıi szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi elıírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelıen magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos mőködtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelıs vezetı áll: 1. számú egység: alsó és felsı tagozat, napközis csoportok, tanulószoba vezetıje: általános igazgatóhelyettes 2. számú egység: technikai dolgozók (takarítók, karbantartó, könyvelı) vezetıje: gazdasági igazgatóhelyettes Az ifjúságvédelmi felelıs, az iskolatitkár, a pedagógiai asszisztens és az oktatástechnikus az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik.

Intézményünk munkaközösségeinek élén az alábbi beosztású felelıs középvezetık állnak: -

alsós humán munkaközösség-vezetı

-

alsós reál munkaközösség-vezetı

-

integrációs feladatokért felelıs munkaközösség-vezetı

-

humán munkaközösség-vezetı

-

természettudományi munkaközösség-vezetı

-

reál munkaközösség-vezetı

-

mérésfelelıs

2.) A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje

15

Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttmőködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenımentes legyen. Az eltérı tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézmény szervezeti vázrajzát, valamint a kapcsolattartás rendjét az SZMSZ 2. és 3. számú melléklete tartalmazza.

5.§ Az intézmény vezetıje 1.) A vezetı személye

Az intézmény vezetıje csak a közoktatási törvény által elıírt feltételeknek megfelelı személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetıi megbízás legfontosabb követelménye: az intézménytípusnak megfelelı felsıfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejő alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetıt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése elıtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülıi szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét.

2.) Az intézményvezetı felelıssége, jogköre

Feladatát és jogkörét a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. tv., valamint ennek végrehajtására kiadott - a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. /VI. 8./ MKM. rendelet szabályozza. (Módosítás: 16/1998. (IV. 8.) MKM. r.) Az igazgató jogállását a magasabb vezetı beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ellátja a jogszabályok által a vezetı hatáskörébe utalt - és át nem ruházott feladatokat, többek között f e l e l ı s -

az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért,

-

a pedagógiai munkáért,

16

-

az

intézmény

ellenırzési,

mérési,

értékelési

és

minıségirányítási

programjának mőködéséért, -

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

-

a tanuló- és gyermekbalesetek megelızéséért,

-

a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

-

az ésszerő és takarékos gazdálkodásért,

-

a munkavédelmi törvény betartásáért,

g y a k o r o l j a -

a munkáltatói jogokat

d ö n t -

az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy Kollektív Szerzıdés /Közalkalmazotti Szabályzat/ nem utal más hatáskörébe,

-

a tanulói jogviszony létesítésérıl.

Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

K i z á r ó l a g o s a n

jogkörébe tartozik:

-

a pedagógusok feletti teljes munkáltatói, valamint

-

a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a gazdasági vezetıvel közösen.

Az intézet igazgatójának feladatkörébe tartozik k ü l ö n ö s e n : -

a nevelıtestület vezetése,

-

a nevelı-oktató munka irányítása és ellenırzése,

-

a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése,

-

a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

-

a szülıi szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttmőködés,

-

a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,

17

-

a tanuló- és gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

6.§ Az intézmény vezetısége

1.) A vezetıhelyettesek ( igazgatóhelyettesek ) személye

Az intézményvezetı feladatait a pedagógiai és a gazdasági vezetıhelyettesek közremőködésével látja el. A vezetıhelyettesi megbízást – a nevelıtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezetı adja a határozatlan idıre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezetıhelyettes a törvényben meghatározott felsıfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezı személy. Az általános igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját, a nevelési igazgatóhelyettes a nevelési feladatokat koordinálja. A gazdasági igazgatóhelyttes (gazdasági vezetı) szakirányú felsıfokú képesítéssel rendelkezı személy lehet. A gazdasági vezetıhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezık munkáját.

2.) A vezetıhelyettesek jogköre és felelıssége

A vezetıhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezetı közvetlen irányítása mellett egymással együttmőködve és egymással mellérendeltségi viszonyban végzik. A vezetıhelyettesek feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörükre. A vezetıhelyettesek feldatkörökre,

felelıssége

ezen

kiterjed

túlmenıen

a

munkaköri

személyes

leírásukban

felelısséggel

található

tartoznak

az

intézményvezetınek. A vezetıhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész mőködésére és a pedagógiai munkájára, a belsı ellenırzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintı megoldandó problémák jelzésére.

18

3.) A középvezetık jogköre és felelıssége

Az

intézmény

vezetısége

az

igazgatón

és

a

vezetıhelyetteseken

kívül

középvezetıkbıl áll. -

a szakmai munkaközösségek vezetıi (feladatait és felelısségét munkaköri leírás rögzíti)

-

a diákság pedagógusvezetıje (feladatait és felelısségét munkaköri leírás rögzíti)

-

a közalkalmazottak választott képviselıje.

A középvezetık az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenırzik és értékelik. A középvezetı ellenırzéseirıl, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetıjének, kiemelkedı jelentıségő ügyben az intézményvezetınek. A vezetıség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelıtestületnek. Az intézmény vezetısége, konzultatív testület: véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogkörébıl ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetıség tagjai: az intézményvezetı, a vezetıhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetıi, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselıje, a diákság pedagógusvezetıje. A vezetık és a középvezetık a vezetıi értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek mőködésérıl: a kiemelkedı teljesítményekrıl, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

4.) A vezetık kapcsolattartási rendje

Az intézmény vezetıje és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelı rendszerességgel tartanak vezetıi megbeszéléseket. A vezetıség a munkatervben rögzített vezetıi értekezleteket tart. Rendkívüli vezetıi értekezletet az intézményvezetı az általános munkaidın belül bármikor összehívhat.

5.) A helyettesítés rendje

19

Az igazgatót akadályoztatása esetén - azonnali döntést nem igényelı kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - az általános ( 1. helyen aláíró ) igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejő akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a gazdasági igazgatóhelyettes feladata, valamint a szakmai kérdésekben pedig az érintett szakmai munkaközösség vezetıje. A vezetık helyettesítésében közremőködnek a tanítás elıtti felügyelet ideje alatt a reggeli ügyeletes nevelık.

20

III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 7.§ Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 1.) Közalkalmazottak

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok elıírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a Közalkalmazottiak Jogállásáról szóló Törvény és ezekhez kapcsolódó rendeletek szabályozzák, valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelı munkát végzı pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelı munkát közvetlenül vagy közvetetten segítı más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelıtestületét. A nevelıtestület (tantestület) határozza meg alapvetıen az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik.

2.) Az alkalmazotti közösségek jogai

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselıit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét a rendezvényeken. Az alkalmazotti értekezletre meg kell hívni mindazokat, akik a nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg. Az óraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt, és a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

21

Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés elıkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevıvel, véleményezıvel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkezı személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelısséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testületi abszolút többség ( 50% + 1 fı ) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatásról szóló törvény 19. §-a rögzíti.

3.) A közalkalmazottak tartósan magas színvonalú munkájának értékelési szempontjai •

Az részesülhet keresetkiegészítésben, aki a munkakörével összefüggı alapfeladatait (ld. SZMSZ, Pedagógiai Program, munkaköri leírások) kifogástalanul ellátja, és ezen felül kiemelkedı minıségő, illetve mennyiségő munkavégzés jellemzi tevékenységét.

•

Kiemelkedı munkavégzésért járó keresetkiegészítést csak iskolánk fıállású, határozatlan idıre kinevezett közalkalmazottja kaphat.

Értékelési szempontok: változatos tanulásszervezési módszerek alkalmazása a tanórán, hatékony óravezetés


tanítási, foglalkozási idın kívül szervezett kulturális, manuális és sport programok, kirándulások szervezése, lebonyolítása,




az osztálytermek épségének, tisztaságának megóvásában, dekorálásában

példamutató, a házirend elıírásait betartó, ügyeleti munkáját kimagaslóan jól végzı, az osztály neveltségi szintjében erıteljes fejlıdést mutató (nehezen kezelhetı közösséget felvállaló) a diákönkormányzat tevékenységében rendszeresen és aktívan

22

résztvevı tanulócsoportok vezetıi a fentiek érdekében tett erıfeszítések mértékének megfelelıen részesülnek a pótlékból, •

A

DÖK

programjainak

megtervezésében,

megszervezésében

és

lebonyolításában a kötelezı feladatokon túl, rendszeres, aktív közremőködés. •

Iskolai, városi, területi szaktárgyi versenyek szervezése, igényes lebonyolítása.

•

A tanulók felkészítése versenyekre, eredményes szereplés.

•

Az

iskola

menedzselésében

rendszeresen,

aktívan

és

eredményesen

tevékenykedı munkatársak: kapcsolattartás az óvodákkal, nyílt órák tartása, ajándékkészítés, óvodai szülıi értekezleteken való közremőködés, programok szervezése, lebonyolítása, az ismertetı megszerkesztése, kapcsolattartás a médiákkal. •

Az iskola arculatának alakításában, az iskola szervezeti életét alakító

munkában, az iskolai dokumentumok elkészítésében és naprakész módosításában való rendszeres közremőködés. •

Adminisztrációs fegyelem, a napi munkához kapcsolódó dokumentáció pontos

vezetése (pl. napló, bizonyítvány, anyakönyv stb.). •

Sikeres pályázat(ok), mely(ek)rıl a pályázó(k) pontosan elszámolt(ak), s

amely(ek)et az iskola javára hatékonyan felhasznált(ak). •

Az iskolai ünnepségek, mősoros estek és egyéb rendezvények szervezése,

színvonalas lebonyolítása, a szereplık felkészítése tanórán kívül. •

A közteherviselésben való önkéntes, a kötelezı mértéket meghaladó

feladatvállalás: reggeli ügyelet, helyettesítés, folyosóügyelet stb. •

Egyéb, az iskola jó hírét, szakmai színvonalát növelı, az iskolai életet színesítı

eseti feladatok vállalása és színvonalas teljesítése. •

Folyamatos szakirányú önképzés.

•

A minıségfejlesztési munkában való aktív részvétel.

A kiemelt keresetkiegészítés elosztásának módszerei: -

Az iskolavezetés a minıségirányítási csoportok, valamint a szakmai munkaközösségek bevonásával, a pedagógusok javaslatait figyelembe véve mérési-értékelési rendszert állított össze a kollégák tevékenységének értékeléséhez.

23

-

A minıségbiztosítási csoport folyamatos adatgyőjtést, dokumentálást végez a tanév folyamán a kidolgozott szempontok szerint, melyek az intézményi minıségirányítási programban vannak rögzítve.

-

A pedagógusok félévkor és a tanév végén önértékelı lapot töltenek ki addig elvégzett munkájukról.

-

A kibıvített iskolavezetıség tagjai feladat- és hatáskörükben javaslatot készítenek a személyre szóló elosztáshoz, melynek megbeszélésekor a KT képviselıje is részt vesz.

- A keresetkiegészítés személyekre szóló elosztása az intézményvezetı joga és feladata. A döntéskor figyelembe veszi: - az alapelveket és az értékelési rendszer szempontjait, - a kibıvített iskolavezetıség tagjainak javaslatait.

4.) Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendszere

Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetık és a választott közösségi képviselık segítségével – az intézményvezetı fogja össze. A kapcsolattartásnak különbözı formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelıbben szolgálja az együttmőködést. A kapcsolattartás formái: különbözı értekezletek, megbeszélések, intézményi győlések, stb. A közös nevelıtestületi értekezletet az igazgató, a helyettesek vagy felkért elıadók tartják. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét idıpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. Az értekezlet idıpontjáról egy héttel korábban értesülnek a tantestület tagjai. A belsı kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különbözı döntési fórumokra, nevelıtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselıt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség győlését az intézményvezetı akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály elıírja, vagy az intézmény egészét érintı kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti értekezlet idıpontjáról a gazdaságvezetı értesíti a

24

technikai dolgozókat. Az alkalmazotti közösség értekezleteirıl jegyzıkönyvet kell vezetni.

8.§ A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje

1.) Az osztályközösségek és tanulócsoportok

Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, melynek tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetıként az osztályfınök áll. Az osztályfınököt a felelıs igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfınök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban- az órakeret adta lehetıségeken belül - vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák, technika órák, stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege vagy a tanrend szervezése indokolja.

2.) A diákközgyőlés

Az iskola tanulóközösségének a diákközgyőlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyőlés nyilvános, azon megfelelı módon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait. Tanévenként legalább egy alkalommal az iskola Házirendjében meghatározott módon diákközgyőlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A

25

diákközgyőlésen áttekintik az elızı közgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl. Az iskolagyőlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli iskolagyőlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetıje vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

9. § A diákönkormányzat és mőködése

1.) A diákönkormányzat szervezete

A tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre, melynek tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat – a tanulóközösségek által elfogadott, és a nevelıtestület által jóváhagyott – szervezeti és mőködési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az

osztályközösségek

a

diákönkormányzat

legkisebb

egységei,

minden

osztályközösség két küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletérıl döntenek. Az

intézmény

teljes

tanulóközösségének

érdekképviseletét

a

választott

Diákönkormányzat (DÖK) látja el. Az DÖK tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetıségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát.

Jogkörei: A Diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: -

az intézmény SZMSZ elfogadásakor és módosításakor,

-

a Házirend elfogadásakor és módosításakor,

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor.

A Diákönkormányzat döntési jogot gyakorol:

26

-

saját mőködésérıl és hatáskörérıl,

-

a mőködéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

-

egy tanítási nap programjáról,

-

tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és mőködtetésérıl,

-

vezetıinek, munkatársainak megbízásáról.

2.) A Diákönkormányzat mőködési feltételei:

Az intézmény tanévenként megadott idıben és helyen biztosítja a Diákönkormányzat zavartalan mőködésének feltételeit. A Diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

3.) A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás

A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat az DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot képviselı pedagógus folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetıjét. Az iskolai diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetıségi, a nevelıtestületi, valamint a szülıi szervezeti értekezletek vonatkozó napirendi

pontjánál.

Az

osztály

diákbizottsági

képviselıje

járhat

el

az

osztályközösség problémáinak megoldásában.

4.) A tanulók tájékoztatása

A tanulókat tájékoztatni kell az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról.

Fórumai: -

az igazgató: az iskolai diákönkormányzat vezetıségi ülésén és az iskolagyőlésen

27

-

a DÖK patronáló tanár: rendszeresen a diákönkormányzat vezetıségi ülésein, valamint a diákönkormányzat faliújságán keresztül

-

az osztályfınökök az osztályfınöki órákon

5.) A megkülönböztetés tilalma

Intézményünkben a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek, vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai

vagy

más

véleménye,

származása,

vagyoni

helyzete,

kora,

cselekvıképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési- oktatási intézmény fenntartója alapján. A tanuló hátrányos megkülönböztetésének minısül minden olyan – közvetlen, vagy közvetett – különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlı bánásmód megszüntetése vagy akadályoztatása, továbbá a tanuló zaklatása.

10. § A szülıi közösség és a kapcsolattartás rendje 1.) A szülıi szervezet

A közoktatási törvény alapján a szülık meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülıi szervezetet hozhatnak létre. A szülıi szervezet dönt saját

szervezeti

és

mőködési

rendjérıl,

munkatervének

elfogadásáról,

tisztségviselıinek megválasztásáról és képviseletérıl. Az osztályok szülıi szervezetének tagjai kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat, választott képviselıik, vagy az osztályfınök segítségével juttatják el az iskola vezetıségéhez. Amennyiben az intézményben nem mőködik iskolaszék, minden olyan alkalommal, amikor a hatályos jogszabályok szerint az iskolaszéket egyetértési jog illetné meg, a szülı szervezet véleményét ki kell kérni.

A szülıi szervezet egyetértési jogot gyakorol az alábbi témákban:

28

Az SZMSZ elfogadásakor a szülıi szervezettel egyeztetni kell: -

a mőködés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendjét,

-

a belépés és a benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,

-

a vezetık és az iskolai szülıi szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját,

-

a külsı kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartást,

-

a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket,

-

a térítési díj, befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

-

a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,

-

az intézményi védı, óvó elıírásokat,

-

a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendıket,

-

a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit,

-

a fegyelmezı intézkedések formáit és alkalmazásának elveit.

A házirend elfogadásakora szülı szervezetnek szintén egyetértési joga van.

A szülıi szervezet véleményt nyilváníthat a pedagógiai program elfogadása elıtt.

Javaslattevı jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel az intézmény irányítását, a vezetı személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintı kérdésekben. 2.) A szülık szóbeli tájékoztatási rendje

Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelıen – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülık csoportos tájékoztatásának módja a szülıi értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

29

A szülıi értekezletek rendje:

-

a leendı elsıs szülıknek bemutatkozó szülıi értekezletet tartunk a beiratkozás elıtt

-

osztályonként tanévenként kétszer, szeptemberben és februárban tartunk szülıi értekezletet,

-

rendkívüli esetben a megszokott alkalmakon túl is összehívhatók a szülık,

-

az osztályok esetleges összevonásáról a törvény szerint idıben kell értesíteni az érintett tanulók szüleit.

A szülıi fogadóórák rendje:

Az intézmény pedagógusai tanévenként a munkatervben rögzített idıpontú fogadóórákat tartanak, amelyeken egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülık számára. A tanulmányaiban jelentısen visszaesı ( bukásra álló ) tanuló szülıjét az osztályfınök májusban írásban hívja be a fogadóórára, ahol a szaktanárok tájékoztatják a szülıt a minimum követelményekrıl. Ha a gondviselı a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetni az érintett szaktanárral.

Családlátogatás:

A családlátogatás új osztályközösségek alakulásakor (elsı, ötödik osztályban, osztályösszevonás esetén), a hátrányos és veszélyeztetett tanulók esetében különösen ajánlott az osztályfınököknek és az ifjúságvédelmi felelısnek, hogy jobban megismerjék tanulóik környezeti hátterét.

Nyílt napok rendje:

Az osztályok pedagógusai a szülık számára nyílt napot szervezhetnek a tanév folyamán, melyen tetszés szerint részt vehet bármelyik szülı. A nyílt nap délelıtt 812 óra között zajlik. A szülık kötelesek pontosan órakezdésre érkezni és a tanóra végén távozni. Szabadon kiválaszthatják, melyik pedagógus óráját szeretnék

30

meglátogatni, mely tanórán szeretnék gyermekük tevékenységét megfigyelni. A tanóra alatt a munka zavarása tilos, a szünetben konzultálhatnak az órát tartó pedagógussal.

3.) A szülık írásbeli tájékoztatási rendje

Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenırzı) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi elımenetelérıl. Tájékoztatjuk a szülıket az intézményi élet kiemelkedı eseményeirıl és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelı érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni. Az osztályfınök kéthavonta ellenırzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek

azonosságát,

és

pótolja

az

ellenırzı

füzetbıl

hiányzó

érdemjegyeket. Ha a tanuló ellenırzıje hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni.

A szülık és más érdeklıdık az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mőködési szabályzatáról és házirendjérıl az iskola igazgatójától, valamint helyetteseitıl kérhetnek tájékoztatást.

11. § Az intézmény külsı kapcsolatainak rendszere

1.) A külsı kapcsolatok célja, formája és módja

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel.

31

A vezetık, valamint az oktató-nevelı munka különbözı szakterületeinek képviselıi rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

A kapcsolattartás formái és módjai: -

közös értekezletek tartása,

-

szakmai elıadásokon és megbeszéléseken való részvétel,

-

módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,

-

közös ünnepélyek rendezése,

-

intézményi rendezvények látogatása,

-

hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

2.) Rendszeres külsı kapcsolatok

Intézményünk

a

feladatok

eredményes

ellátása

érdekében

rendszeres

munkakapcsolatot tart számos szervezettel: -

a fenntartóval,

-

a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel,

-

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

-

a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel,

-

a gyermek – és ifjúságvédelmi hatóságokkal,

-

a nevelési tanácsadó szolgálattal,

-

a családsegítı központtal.

-

a történelmi egyházakkal.

A kapcsolattartás rendje a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola, mint befogadó intézmény és az EGYMI között: A Gıbel János György Fejér Megyei Gyógypedagógiai Központ és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Nevelési Tanácsadó szakvéleményének megismertetése az osztályfınökökkel és a gyermekkel foglalkozó pedagógusokkal. Felelıs: igazgató. A Gıbel János György Fejér Megyei Gyógypedagógiai Központ és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, valamint a Nevelési Tanácsadó szakvéleményét az adatlappal együtt az intézmény vezetıje megküldi az EGYMI vezetıjének.

32

Az utazó gyógypedagógus, fejlesztıpedagógus elızetes információgyőjtésekor a hospitálás, a tanórai részvétel, a gyermek megfigyelésének megszervezése. Felelıs: igazgató, integrációs feladatokért felelıs munkaközösség-vezetı. Team-megbeszélések megszervezése. Felelıs: igazgató. Az intézményen belüli kapcsolattartást az integrációs feladatokért felelıs munkaközösség-vezetı végzi az érintett gyermeket tanító pedagógusok körében. Az együttmőködési megállapodás kialakítása és megkötése. Felelıs: igazgató. Az utazó gyógypedagógus, fejlesztıpedagógus konkrét munkarendjének kialakítása. Felelıs: igazgató, igazgató-helyettes. A közoktatási törvényben megfogalmazott többletszolgáltatások biztosítása: speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek. Felelıs: igazgató-helyettes. Speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítı technikai eszközök. Felelıs: igazgató, integrációs feladatokért felelıs munkaközösség-vezetı, oktatástechnikus. A gyermek integrációjában részt vevı pedagógusok közvetlen kapcsolatot tartanak az utazó gyógypedagógussal, fejlesztıpedagógussal – egyéni fejlesztési tervek elkészítésekor szakmai tanácsadást kérnek. Felelıs: igazgató A sportegyesületekkel történı együttmőködés szabályai: -

tanulóink a városban mőködı sportegyesület szakosztályainak tagjai lehetnek,

-

SE által, valamint a szövetségek által rendezett sportversenyeken és bajnokságokon részt vehetnek,

-

ha az iskolai és az egyesületi verseny egy idıpontra esik, akkor az iskolai versenyen való részvétel a kötelezı. Kivétel, ha a tanuló korosztályos válogatott versenyen indul,

-

a sportegyesületek kikérıit legalább két nappal a verseny elıtt kéri az iskola,

-

az ISK mőködésének szabályai és a vezetıség jogállása az ISK alapító okiratában foglaltak szerint mőködik (ld. melléklet).

A pályaválasztás elısegítése: -

lehetıséget adunk nyolcadikos diákjaink számára, hogy részt vegyenek a középiskolák által szervezett bemutatkozó nyílt napokon,

-

a rászoruló hetedik osztályos tanulóink részére pályaorientációs lehetıséget biztosítunk.

Rendszeres kapcsolatot tartunk a „Szilágyi” Alapítvány kuratóriumi tagságával.

33

IV. A NEVELİTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 12. § A nevelıtestület mőködési rendje

1.) Az intézmény nevelıtestülete

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. az 56. §. (1) bekezdésében a nevelıtestületet a nevelési és oktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szervnek minısíti. Tagjait a Tv. 56. §. (2) bekezdése határozza meg: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltı alkalmazottja, gazdasági vezetıje, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú iskolai végzettségő alkalmazottja.

2.) A nevelıtestület feladatai és jogai

A nevelıtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelıen a nevelıtestület véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintı ügyben. A nevelıtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat mőködésével kapcsolatban.

Az át nem ruházható nevelıtestületi jogok és hatáskörök A KT 57.§ 1. bekezdése szerint a nevelıtestület nem ruházhatja át a következıket: -

a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása,

-

az SZMSZ és módosításának elfogadása,

-

a házirend elfogadása,

-

az intézmény éves munkatervének elkészítése,

34

-

az

intézmény munkáját átfogó

elemzések, értékelések,

beszámolók

elfogadása, -

az intézményvezetıi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása.

Nem javasolható még az átruházása az alábbi hatásköröknek sem: -

a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása,

-

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

-

a tanulók osztályozó vizsgára való bocsátása,

-

a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés.

A nevelıtestület hatáskörébıl a szakmai munkaközösségekre, ill. munkaközösségvezetıkre átruházott feladatok és jogosultságok: -

a próbaidıs pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése,

-

a foglalkozási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása,

-

helyi szakmai, módszertani programok összeállítása,

-

a munkaközösségek tagjainak jutalmazása, kitüntetésre javaslattétel.

A nevelıtestületi feladatok átruházása

a) Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - alkalmilag – bizottságot hozhat létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, a szülıi szervezetre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai

munkaközösség

vezetıi

beszámolási

kötelezettséggel

tartoznak

nevelıtestületnek.

b) A nevelıtestület által létrehozható bizottságok A fegyelmi bizottság feladata: -

a Házirendet súlyosan megszegı tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata,

a

35

-

az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala.

A fegyelmi bizottság tagjai: -

az intézmény vezetıje, vagy helyettese

-

az érintett tanuló osztályfınöke

-

egy, a fegyelmi ügyben függetlenpedagógus

-

egy, a tanuló által felkért pedagógus

-

a diákönkormányzat képviselıje

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs

-

az érintett tanulót tanító pedagógusok.

3.) Nevelıtestületi értekezletek

A nevelıtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról szakmai vita, és a szakmai munkaközösségek véleményének megtárgyalását követıen titkos szavazással határoz. A nevelıtestület véleményét írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is. A nevelıtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart.

A nevelıtestület rendes értekezletei: -

osztályozó értekezletek o félév végén a magatartás, a szorgalom megállapítása miatt tartjuk /változatlan formában/ o a tanév végén a magatartás és a szorgalom megállapítása mellett dönteni kell a továbbhaladásról, az osztályozhatatlanságról, ill. a több tárgyból szerzett elégtelen esetén a javítóvizsgára való bocsátásról.

-

tanévnyitó, félévi, tanévzáró

-

ıszi és tavaszi nevelési értekezlet.

A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról és elfogadásáról. A nevelıtestületi értekezleteket az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és idıponttal az iskola igazgatója hívja össze.

36

Az igazgató szükség esetén a tanítási idın kívülre rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet vagy a nevelıtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli

nevelıtestületi

értekezlet

összehívását

a

nevelıtestület

is

kezdeményezheti tagjai 1/3-ának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási idın kívül, kezdeményezéstıl számított 8 napon belül össze kell hívni. A nevelıtestületi értekezleteken emlékeztetı feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelıtestület döntései és határozatai az intézet iktatott iratanyagába kerülnek.

4.) A nevelıtestület döntései és határozatai

A nevelıtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelıtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlısége esetén az intézményvezetı szavazata dönt. A

nevelıtestületi értekezlet

lényegkiemelı,

emlékeztetı

jegyzıkönyvét

az

iskolatitkár vezeti. A jegyzıkönyvet az intézményvezetı, a jegyzıkönyvvezetı és a nevelıtestület jelenlevı tagjai közül két hitelesítı írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában.

13. § A nevelıtestület szakmai munkaközösségei és egyéb hatáskörök

1.) A szakmai munkaközösségek

A közoktatási törvény 58. §-a szerint: "A nevelési-oktatási intézmény pedagógiai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelı és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez.

A

pedagógusok

munkaközösség is létrehozható."

kezdeményezésére

intézmények

közötti

37

2.) A szakmai munkaközösségek tevékenysége

Az intézményben létrehozott szakmai munkaközösségek jogállása és feladatai: -

az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hoznak létre,

-

egy pedagógus szaktárgyainak megfelelıen több munkaközösségnek is tagja lehet,

-

a szakmai munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget nyújt

az

intézmény

megvalósításához,

nevelési-oktatási

ellenırzéséhez,

feladatainak

tagjainak

tervezéséhez,

továbbképzéséhez,

a

tanulmányok alatti vizsgák, teljesítménymérések, záróvizsgák anyagának összeállításához, -

a munkaközösségek munkaterve része az iskolai munkatervnek.

3.) A szakmai munkaközösség-vezetı jogállása és feladatai

A munkaközösség határozott idıre munkaközösség-vezetıt választ – majd dönt a program megvalósításának módjáról, folyamatáról – és dönt mőködési rendjérıl. A szakmai munkaközösség vezetıje képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetısége felé és az iskolán kívül. Feladatai: -

Fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.

-

Ismeri a közoktatás fejlesztési programját, a Közoktatási törvényt, az alapfokú nevelés-oktatásra vonatkozó jogszabályokat.

-

Szakterületüknek megfelelıen részt vesz az iskola pedagógiai programjánaka munkaközösséggel együtt- a helyi tantervnek a kidolgozásában.

-

Alkotó módon közremőködik az iskolai mőködési szabályzat létrehozásában, módosításában.

-

Tantárgycsoportjában pályázatokat, tanulmányi versenyeket szervez.

-

Az intézmény fejlıdése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhet.

-

Javaslatot ad a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására.

38

-

Önképzése példamutató, segíti munkaközösségük tagjainak a továbbképzését is.

-

Fokozott figyelemmel segíti a munkaközösségben dolgozó pályakezdı nevelık munkáját.

-

Rendszeresen órát látogat a munkaközösség tagjainál, tapasztalataikat megbeszélik.

-

Figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó szaktárgyak technikai felszereltségét, javaslatot tesz a fejlesztésre.

-

Állásfoglalása, javaslatai elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

-

Tájékoztatja

munkatársait

a

vezetıi

értekezleteken

elhangzottakkal

kapcsolatban. -

Beszámol a nevelıtestületnek a munkaközösség tevékenységérıl.

A munkaközösség-vezetı dönt: -

a továbbképzés programjáról

-

pályázaton való részvételrıl

véleményez: -

tevékenysége területén minden olyan szakmai kérdést, amelyben a nevelıtestületnek véleményezési joga van;

javaslatot tesz: -

a kiegészítı programokra, taneszközökre, módszerekre.

Felelıs a következıkért: -

a munkaközösség tevékenységéért, szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatás színvonaláért,

-

a munkaközösség egész évi munkájának tanév végi értékeléséért, a következı tanév munkatervét elkészítéséért, ami alapul szolgál az iskolai munkaterv elkészítéséhez,

-

az egységes követelményrendszer kialakításáért, ennek alapján a tanulók tudás- és képességszintjének felméréséért és értékeléséért,

-

a

munkaközösségi

tagok

tanmeneteinek

jóváhagyási

javaslatáért,

a

követelmények megvalósításának ellenırzéséért, -

a munkaközösségi tagok szakmai munkájának ellenırzéséért és értékeléséért, munkafegyelméért, intézkedéseket kezdeményez az igazgatónál, javaslatot tesz a jutalmazásra,

39

-

az iskolai munkatervben rögzített eredménymérések irányításáért, összegzi és elemzi a tapasztalatokat, levonja a szükséges következtetéseket, javaslatot tesz a hiányosságok felszámolására,

-

a munkaközösség tagjainak érdekképviseletéért az iskolavezetés és a szaktanácsadók elıtt.

4.) Az osztályfınök az osztályközösség vezetıje

Az osztályfınököt az általános igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg.

Az osztályfınök feladatai és hatásköre: -

az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat,

-

együttmőködik a diákönkormányzati képviselıkkel,

-

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét,

az osztály

magaviseletét, különös gondot fordít a hátrányos tanulók segítésére, -

minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti,

-

szülıi értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenırzıkönyv útján

rendszeresen

tájékoztatja

a

szülıket

a

tanulók

tanulmányi

elımenetelérıl, -

kapcsolatot tart fenn az osztály szülıi munkaközösségével, a tanulók életét, tanulmányait segítı személyekkel,

-

ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

40

V. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE 14.§ A tanév helyi rendje

1.) A tanév rendjének meghatározása

A tanév általános rendjérıl a közoktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben az érintett munkaközösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény szabályait ( házirend ) és a balesetvédelmi elıírásokat az osztályfınökök az elsı tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten pedig a szülıkkel.

2.) Az iskola munkarendje

Az iskola szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig reggel 6 órától délután 19 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

3.) Az intézményi felügyelet rendszabályai

Az iskolában a tanítási idı alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelezı tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idı elıtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el.

Az intézmény félévente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. A pedagógusok azon a napon tartsanak ügyeletet, amikor a legtöbb órájukat adott

41

folyosón lévı tanteremben tartják. Az ügyeleti rend beosztásáért a általános igazgatóhelyettes a felelıs. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelıs az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az alábbi ügyeleti rend tartalmazza:

A reggeli felügyelet szabályai: -

a reggeli ügyelet legkorábban 6.30 órakor kezdıdik és 7.30-ig tart a földszinti 10.sz. teremben,

-

az ügyeletet vállalhatja egy állandó pedagógus, vagy a tantestület tagjai heti váltásban osztják fel maguk között a szorgalmi idıszakot,

-

a reggeli ügyeletes pedagógus feladata foglalkoztatni és felügyelni azokat a tanulókat, akik valamilyen oknál fogva 7 óra elıtt érkeznek az iskolába (pl. bejárók, szüleik korán mennek dolgozni),

-

a reggeli ügyeleten tartózkodó tanulók 7.30-kor a teremben tisztaságot hagyva távoznak ahhoz a tanteremhez, ahol elsı órájuk lesz.

A tanítási idıszak alatti ügyelet szabályai: -

a tanítási idıszak alatti ügyelet 7.30 órától – 12.50 óráig tart,

-

naponta folyosónként egy folyosói és egy udvari ügyeletes tanár felügyel,

-

a folyosói ügyeletes köteles az óraközi szünetekben a tanulókat a tantermekbıl a folyosóra, a nagyszünetben az udvarra küldeni, biztosítani a folyosón, a mosdókban a rendet,

-

az udvari ügyeletes a 3. szünetben köteles felügyelni az udvaron tartózkodó tanulókra, ha az idıjárás nem alkalmas az udvari levegızésre, a 20 perces szünetben az udvari ügyeletes is köteles a folyosón felügyelni, segítve a másik ügyeletes tanár munkáját,

-

ha a két ügyeletes közül valamelyik hiányzik, a másik köteles aznap minden szünetben a felügyeletet biztosítani.

A napközi foglalkozás alatti ügyelet rendje: -

napközi foglalkozás alatti ügyelet órarendtıl függıen 11.45 órától 16.15 óráig tart,

42

-

a napközi ideje alatt, a napközis nevelı köteles felügyelni a tanulókra, elkészíttetni velük a házi feladatot, az udvari és a teremben eltöltött pihenı idı alatt ügyelni a diákok helyes viselkedésére.

A tanulószobai foglalkozás alatti ügyelet rendje: -

a tanulószobai foglalkozás alatti ügyelet – órarendtıl függıen – 12 vagy 13 órától 16.00 óráig tart,

-

a tanulószobás nevelı köteles felügyelni, hogy a tanulók elkészítsék házi feladatukat, az írásbeli feladatokat ellenırzi, a szóbeli tananyagot lehetıség szerint mindenkitıl kikérdezi, közben ügyel a tanulók magatartására.

Az ügyeleti rend megtalálható a tanári folyosón kifüggesztve, valamint az igazgatóhelyettesnél és az igazgatónál.

15. § A tanítási napok rendje

1.) A tanítási nap rendje:

-

Reggeli gyülekezı az iskola elıtt, ahonnan a földszinti és „C” szárnyi ügyeletesek 7.30-kor indítják a tanulókat, az emeleti ügyeletesek a szinteken várják ıket.

-

A tanítás kezdete 8 óra, befejezése az órarendtıl függıen, az iskolaotthonos osztályokban heti váltásos órarend alapján folyik az egész napos foglalkoztatás.

-

A tanulók 10 perccel a tanítás megkezdése elıtt kötelesek megjelenni az iskolában és a Házirendben meghatározott módon gyülekezni az osztályterem elıtt.

-

Amennyiben a tanuló becsengetés után önhibájából a pedagógus után érkezik a terembe, késınek tekintendı, ezt a naplóban a hiányzási rovatban K betővel kell jelezni – melléírva a késés idıtartamát - , 5 késés után osztályfınöki figyelmeztetıvel büntetni.

-

A tanítási órák idıtartama 45 perc, rendkívüli esetben az igazgató engedélyt adhat rövidített órák tartására, melyek minimum 30 percesek lehetnek.

43

-

Az óraközi szünetek általában 10 percesek, kivétel a tízórai szünet, amely 15, illetve a nagyszünet, amely 20 perces (udvaros).

-

A tízórai szünetben tízóraiznak a tanulók tanári felügyelettel abban a teremben, ahol az órájuk volt (kivételek a napközisek, akik az ebédlıben tízóraiznak), jelzıcsengetéskor indulhatnak az osztályok a következı órára.

-

A nagyszünetben a tanulók az udvaron tartózkodnak, 15 perc után jelzı csengetésre indulnak fel az osztálytermekhez.

-

A termekben, folyosókon a tanulók csak nevelıi felügyelettel vagy engedéllyel tartózkodhatnak.

-

A napi rendet, fegyelmet tanári ügyelet tartja fenn.

-

A folyosói ügyeletes reggel 7.30-tól 8 óráig, illetve az óraközi szünetekben ügyel, feladata biztosítani a szaktanár segítségével, hogy kicsengetés után minden tanuló elhagyja a termet, és a szünetet a folyosón (udvaron) töltse.

-

Az udvari ügyeletes a nagyszünetben az udvaron ügyel a tanulókra, illetve ha a folyosói ügyeletes hiányzik, annak feladatait is ellátja az adott napon az óraközi szünetekben.

-

Az iskolát érintı fontos közlemények, hírek a tanári, ill. tanulói faliújságokon olvashatók, valamint az iskolarádióban hallhatók.

-

A tanítási idı végén a tanulók a Házirendben meghatározottak szerint csoportosan

távoznak

osztályfınöke/szaktanára,

az

iskolából,

a

távollétében

tanítási idı az

alatt csak az

igazgatóhelyettes

írásos

engedélyével hagyhatja el az iskolát. -

A tanulók utolsó tanórájuk után (az iskolaotthonosok a délelıttös mőszak végén) ebédelhetnek az iskola ebédlıjében.

-

Az ebédlıben csak ott étkezı tanuló tartózkodhat, aki kabátját és táskáját a helyiségben található fogasokon helyezze el.

-

Az épületbe belépı szülıket, illetıleg látogatókat az irodákhoz kell kísérni, melyrıl a portaszolgálat gondoskodik.

Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. -

Az ügyeleti idın kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzık tartózkodnak az épületben.

-

A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg.

44

2.) Az intézménybe való belépés rendje a jogviszonyban nem állók részére -

A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30-15.30 óra között.

-

Az épületbe belépı személyeket, akik az iskolával nem állnak jogviszonyban (pl. szülık, látogatók, hivatalos személyek), ahhoz az irodához kell kísérni, ahol ügyüket szeretnék elintézni.

-

A kíséretrıl a portaügyelet gondoskodik.

-

Az iskolával jogviszonyban nem álló személy csak hivatalos ügye elintézésének idejéig tartózkodhat az épületben.

-

Az épület karbantartásával kapcsolatos munkálatok idején az itt dolgozó személyek vagyonvédelmi kötelezettséggel és kártérítési felelısséggel tartoznak az iskola berendezési tárgyait illetıen.

-

A munkálatokat végzık ellenırzése a gazdaságvezetı feladata.

-

A gyermeküket váró szülık kizárólag a földszinti aulában kialakított várórészben, illetve az épületen kívül tartózkodhatnak.

16. § Az intézmény alkalmazottainak és tanulóinak munkarendje 1.) A vezetık intézményben való tartózkodása

-

Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7.30 óra és délután 16 óra között az igazgató és helyettese közül egy vezetınek az iskolában kell tartózkodnia, ezért heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezetı feladatait.

-

Az ügyeletes vezetı akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetıi helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

-

A reggeli nyitva tartás kezdetétıl a vezetı beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény mőködési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére, a 16 órakor távozó vezetı után

45

a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelısséggel a rendezvény rendjéért.

2.) A közalkalmazottak munkarendje

Az intézmény zavartalan mőködése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos

jogszabályok

betartásával

az

intézményvezetı

állapítja

meg.

A

közoktatásban alkalmazottak körét a Közoktatási Törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. §. és a 17. §-a rögzíti. A közalkalmazottak

munkaköri

leírásait

az

intézményvezetı

készíti

el

a

vezetıhelyettesekkel együtt. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezetıhelyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidı és pihenı idı figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

3.) Beosztás szerinti dolgozói felelısség

Az

intézmény

zavartalan

mőködése

érdekében

a

közalkalmazottak

az

intézményvezetı által elkészített munkaköri leírásban meghatározottak alapján – beosztásának megfelelıen – felelısséggel köteles végezni munkáját. 4.) Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei

Az iskola dolgozói kinevezésük mellett egyéb feladatokkal is megbízhatók, kijelölhetık. A megbízásnál, kijelölésnél a következı elveket vesszük figyelembe: -

a megbízás, kinevezés az intézményvezetı kizárólagos jogköre,

-

figyelembe kell venni a közalkalmazotti közösség egyenletes terhelését,

46

-

az adott feladatra való kijelölésnél a közalkalmazotti közösség gyakorolja az egyetértési jogát,

-

a megbízásoknál figyelembe kell venni a dolgozó képesítését,

-

a megbízásokat, kijelöléseket mindig konkrét idıtartamra, írásban kell kötni.

A megbízási szerzıdés tartalma: -

megbízó költségvetési szervének adatai

-

megbízott adatai

-

feladat megnevezése

-

díjazás

-

a feladat idıtartama

-

a társadalombiztosítási jogviszony tisztázása.

5.) A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelezı órákból, valamint a nevelı-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának

megfelelı

foglalkozással

összefüggı

feladatok

ellátásához

szükséges idıbıl áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetıhelyettes állapítja meg az intézményvezetı jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezetıhelyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése elıtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását elızetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetıség szerint – szakszerően kell helyettesíteni. A szakszerő helyettesítés érdekében a tanmeneteket hozzáférhetı helyen, a tanáriban lévı pedagógus íróasztalok nyitható részében kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésıbb az adott munkanapon az elsı tanítási óra megkezdése elıtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezetıhelyettesének.

47

Az intézményen belüli helyettesítés rendjének szabályai -

a hiányzó pedagógust lehetıség szerint szakos kollégának kell helyettesíteni,

-

amennyiben nincs szakos helyettes, akkor annak az osztálynak az osztályfınöke látja el az órát, amelyikbıl hiányzik az adott órán a szaktanár,

-

ha valamilyen oknál fogva (pl. kirándulás, délelıtti program) az adott osztály nincs jelen a tanítási napon/órákon, akkor az osztályt kísérı pedagógusok helyett kötelezı helyettesítés keretében azok a szaktanárok mennek órára, akiknek a hiányzó osztállyal lenne órájuk.

A helyettesítés kiírásának szabálya a fentiekbıl következıen: -

az igazgatóhelyettes a tanítási napon 9 óráig kiírja a helyettesítési naplóba a másnap hiányzó szaktanárok nevét és óráit, a kollégák önként vállalhatják a helyettesítést, amit 11 óráig jelezhetnek a füzetben. Ha nincs vállalkozó az adott tanóra helyettesítésére, az igazgatóhelyettes jelöli ki a helyettesítı személyt.

-

szakos helyettesítésként számolandó el az az óra, amelyen a pedagógus továbbhaladt az anyagban a tanmenet szerint, ezt a helyettesítési naplóban SZH (szakszerő helyettesítés) vagy TSZ (tanmenet szerint) jelöléssel lássa el a helyettesítést végzı tanár saját neve mellett,

-

ügyeleti díjjal számolandó el az az óra, amelyen a tanár csak felügyeletet biztosított, és nem haladt tovább a tananyagban, ezt a helyettesítési naplóban Ü (ügyelet) jelöléssel kell ellátni. 6.) A nem pedagógus munkakörőek munkarendje

Az oktató-nevelı munkát segítı alkalmazottak munkarendjét, a távollévık helyettesítési rendjét a gazdasági vezetıhelyettes állapítja meg az intézményvezetı jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenımentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük elıtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a gazdasági vezetıt.

7.) A tanulók munkarendje

A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg.

48

A házirend szabályait a nevelıtestület – az intézményvezetı elıterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelezı.

8.) Az intézet helyiségeinek, létesítményeinek használatba adása külsı személy részére

-

Az igénybevétel történhet térítésmentesen, ill. térítéssel.

-

Térítéssel történı használatba adás esetén bérleti szerzıdést kell kötni, amelyet az intézet igazgatóján kívül a gazdasági vezetı is aláír.

-

Oktatási és közérdekő célra az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmény/ek/nek lehet átadni a helyiségeket térítésmentesen.

-

A bérleti díjat a gazdasági vezetı állapítja meg.

-

Nyári idıszakban a helyiségek és létesítmények bérbeadását az ügyeletes vezetı engedélyezi.

-

Az iskola helyiségeit igénybe vevı külsı személyt vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelısséggel tartozik.

-

Köteles betartani az iskolai munkavédelmi és tőzvédelmi szabályzatban foglaltakat.

Az iskolaudvari sportpályákat a társiskolával közösen az aktuális órarend szerint használjuk. Tornatermünket és a sportudvart tanórán kívüli foglalkozásokra a velünk együttmőködési megállapodás szerinti kapcsolatban álló szervezetek számára térítésmentesen rendelkezésükre bocsátjuk.

49

VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 17. § Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

1.) A tanórán kívüli foglalkozások rendje

Az iskola a tanórai foglalkozások mellet a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklıdésüknek megfelelıen szeptember 30-ig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelezı. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idıtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

2.) A napközis és tanulószobai foglalkozások

Az iskola a szülıi igényelnek megfelelıen biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülıi aláírással írásban kell jelezni. -

A napközi otthonba való felvételét kérheti iskolánk bármely tanulója, a felvételnek akadálya nincs (a szervezés elsısorban 1-6. évfolyamon történik a tapasztalatok alapján),

-

Az ifjúságvédelmi felelıs és az osztályfınök gondoskodik róla, hogy a rászorulók igénybe vegyék a napközit.

-

A foglalkozások rendje a tanulók órarendjéhez kapcsolódik, legkésıbb 16 óráig tart.

-

A reggeli ügyelet biztosított.

-

A tanítás nélküli munkanapokon – szükség esetén – gondoskodni kell a napközis tanulók felügyeletérıl, ekkor a csoportok összevonhatók.

-

A nyári szünetben napközis tábor üzemel.

-

A tanulószoba szervezése 5-8. osztályos tanulók részére történik, szorgalmi idıszakban mőködik az erre a célra kijelölt tantermekben.

50

-

A rászoruló tanulók felvételét biztosítani kell a szülık meggyızésén keresztül.

-

Az 1-3. osztályos tanulók részére iskolaotthonos osztályokat szervezünk, a szülık igénye, kérése alapján.

3.) Szakkörök

A különbözı szakköröket a magasabb szintő képzés igényével a tanulók érdeklıdésétıl függıen indítja az iskola. A szakköröket vezetı pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások elıre meghatározott tematika alapján történnek. Errıl, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetıje felelıs a szakkör mőködéséért. A szakköri aktivitás tükrözıdhet a tanuló szorgalom osztályzatában. A szakkörök mőködésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja.

4.) Sportkörök

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelı tanárok. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az ISK mőködési szabályzata az SZMSZ mellékleteként olvasható. Iskolánk lehetıséget nyújt tanulóinak a különbözı sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.

5.) A könyvtár mőködési rendje

Az iskola könyvtára tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételérıl a könyvtár használati rendje intézkedik.

51

Az iskolai könyvtár nem nyilvános, ezért csak az iskola tanulói és saját közalkalmazott dolgozói, valamint az iskolában tanítási gyakorlatot folytató fıiskolai (egyetemi) hallgatók használhatják. A beiratkozás és a könyvtári szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár a tanév szorgalmi idıszakában, tanítási napokon látogatható – a nyitvatartási idıben. A tanévre érvényes nyitvatartási idıt a könyvtáros tájékoztató feliratokon hozza nyilvánosságra. A könyvtár használata során a kulturált viselkedés általánosan szokásos normáit kell követni. Ezen túlmenıen be kell tartani az alábbi viselkedési szabályokat: •

A tanuló a könyvtárba lépéskor táskáját, kabátját az erre kialakított helyen helyezze el. Csak a szükséges taneszközökkel léphet be.

•

A könyvtárba élelmet bevinni és ott étkezni tilos.

•

A hangos beszédet kerülni kell, hogy az olvasó-jegyzetelı, illetve kutatást végzı személyek tevékenységüket zavartalanul végezhessék.

Kártérítési felelısség, biztonsági elıírások

A kölcsönzı tanuló (a letétet kezelı és kölcsönzı tanár is) anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. Az olvasó által elveszített,megrongált dokumentumokat az alábbi módon lehet pótolni: •

a dokumentum azonos kiadásainak beszerzésével;

•

a dokumentum másolási értékének megtérítésével;

•

a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével;

•

a könyvtár győjtıkörébe tartozó hasonló témájú dokumentum beszerzésével.

A tanulók által elvesztett könyvekrıl év végén jegyzıkönyvet kell írni.

Az elvesztett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan, azonos példánnyal pótolni. Ennek

hiányában a dokumentum

mindenkori beszerzési értékét kell megtéríteni és az iskola számlájára befizetni.

52

Az ilyen módon kifizetett pénzösszeg kizárólag újabb könyvtári dokumentum beszerzésére használható fel.

Helybenhasználat A könyvtáros tanárnak segítséget kell adnia: •

Információhordozók közötti eligazodásban,

•

Az információk kezelésében,

•

A szellemi munka technikájának alkalmazásában,

•

A technikai eszközök használatában.

A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: •

olvasótermi, kézikönyvtári állomnyrész,

•

különgyőjtemények

(AV

anyagok,

iskolatörténettel

kapcsolatos

dokumentumok). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti idıre kikölcsönözhetik.

A könyvtárban a tanulók számára telepített számítógépek a könyvtár nyitvatartási ideje alatt használhatók. Több várakozó tanuló esetén a számítógépek használata során elsıbbséget azok a tanulók élveznek, akik tanulmányaikhoz győjtenek információkat. Levelezéshez, böngészéshez a számítógépek használati idıtartama maximum 30 perc.

A számítógéphasználat: •

interneten való információkeresésre (házi feladat, győjtımunka, hobbi)

•

E-mail levelezésre

•

Szövegszerkesztésre

•

Elektronikus könyvtárakban való olvasásra

•

Oktató CD-ROM-okkal való tanulásra

53

A könyvtár nem játékterem, ezért a játékok használata korlátozott, csak a gondolkodást vagy a memóriát fejlesztı, az ismereteket gyakoroltató játék megengedett, ügyességi játékok használata tilos.

Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot kivinni csak a könyvtáros tudtával, a személyi kölcsönzési nyilvántartásban történt rögzítés után szabad. Az átvételt a kölcsönvevı az aláírásával hitelesíti. A kölcsönzésben lévı dokumentumok elıjegyezhetık. A nem teljesíthetı olvasói igények indokolt esetben külsı forrásból elégíthetık ki. A tanulóknál a tankönyveken kívül a kölcsönzött dokumentumok száma egyidejőleg 3 darab lehet. A kölcsönzés idıtartama: 3 hét. Ennél több dokumentum és/vagy ennél hosszabb idıre történı, illetve helyben használható információhordozók

kölcsönzését

a

könyvtáros

tanár

indokolt

esetben

engedélyezheti. A kölcsönzési idı lejártakor, illetıleg (tankönyvek esetében) az adott tanév utolsó napjáig a kikölcsönzött dokumentumokat a kölcsönzı köteles a könyvtárba visszaszolgáltatni. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólítás ellenére sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfınökéhez fordulhat, illetve a szülıket az ellenırzıben elhelyezett levélben értesítheti gyermekük mulasztásáról.

Letéti állományt (az iskola épületében könyvtáron kívüli elhelyezésre és használatra) kizárólag tanár vehet át, de azt nem kölcsönözheti másoknak. A letétet vagyonvédelmi szempontból biztonságos helyen kell elhelyeznie, és anyagi felelısséggel kezelnie.

Csoportos könyvtárhasználat A könyvtár tanítási órákon történı csoportos helyben használata (kölcsönzés, könyv- és könyvtárhasználatra épülı tanórák) a könyvtár nyitvatartási idejében, ütemterv szerint történik.

54

A NAT szerinti könyvtári informatikai ismeretek elsajátítását az informatika óra keretében a könyvtáros tanár tartja meg a könyvtárban Ezekre az órákra a szokásos tanórai rend érvényes. A könyvtár helyisége órarendszerő tanítás és/vagy értekezletek számára nem vehetı igénybe, mert akadályozzák a könyvtár mőködését.

A könyvtár egyéb szolgáltatásai •

információszolgáltatás Az

iskolai

könyvtár

tájékoztató

szolgálata

keretében

információszolgáltatást nyújt a tanítás-tanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához. Az információszolgáltatás alapja: o a győjtemény dokumentumai, o a könyvtár adatbázisa, o más könyvtárak adatbázisa. A könyvtáros tanár esetenként szakirodalmi témafigyelést vállalhat a szaktanári, tanulói

pályamunkák,

nevelıtestületi

értekezletek,

szakmai

konferenciák

elıkészítéséhez.

A könyvtáros tanár a tantárgyi programok elkészítésénél és a könyvtárra épülı szaktárgyi órák elıkészítése során segítséget ad a szaktanároknak. A tantárgyi jegyzékek késıbbi gondozását a győjteményváltozás tükrében elvégzi.

Tantárgyakhoz,

szakköri témákhoz készülhetnek ajánló bibliográfiák

szaktanároknak/tanulóknak a könyvtári állomány alapján. A forrásanyagok értékelése, kiválasztása mindig a pedagógiai program oktatási-nevelési céljainak függvényében történjék.

6.) Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az elsı négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett idıpontban az osztályfınök javaslatára kötelezı jelleggel történnek. Az ötödik

55

évfolyamtól a korrepetálás egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra a szaktanárok javaslatára történik.

18. § Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások

1.) Versenyek és bajnokságok

A

diákok

tanulmányi,

szakmai,

kulturális

és

sportversenyeken,

valamint

bajnokságokon való részvétele kiemelkedı teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a területi és az országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelısek a lebonyolításért. A szervezést a vezetıhelyettes irányítja.

A tanulmányi, kulturális versenyek, sportvetélkedık, a Szilágyi-napok programja része a tanév helyi rendjének, illetıleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelıseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól.

2.) Tanulmányi és közösségfejlesztı kirándulások

Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitőzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. Tanulmányi kirándulás szervezésére osztályonként tanévente egy tanítási nap vehetı igénybe. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfınöki tanmenetében kell tervezni. Szülıi értekezleten kell az osztály szülıi közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélı megoldásokat. A kirándulás várható költségeirıl a szülıket az ellenırzı útján kell tájékoztatni.

56

A kiránduláshoz annyi kísérıt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két fıt. Gondoskodni kell az elsısegélynyújtáshoz szükséges felszerelésrıl is.

3.) Kulturális intézmények látogatása

Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási idın kívül bármikor szervezhetık az osztályközösségek vagy kisebb csoportok számára. Tanítási idıben történı látogatásra az igazgató engedélye szükséges.

57

VIII. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA BELSİ ELLENİRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI 19. § A belsı ellenırzés rendszere

1.) Az ellenırzés fı feladatai:

-

Segítse elı az oktatás minél hatékonyabb megvalósulását.

-

Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerőbb,

leggazdaságosabb ellátását, továbbá belsı rendet, a tulajdon védelmét. -

Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok szabálytalanságok megelızéséhez és

kijavításához. -

Segítse a vezetıi utasítások végrehajtását.

-

Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellı idıben jelezzen az

intézmény mőködése során felmerülı helytelen intézkedésekre. -

Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze.

2.) Az ellenırzés tervezete

Az

ellenırzési-értékelési

rendszer tervezetét a

vezetıség

állítja

össze

a

munkaközösség-vezetık segítségével, tantestületi egyeztetéssel. Az ellenırzési vizsgálatok óralátogatások keretében szervezendık, amelyen jelen lehetnek: -

igazgató

-

igazgatóhelyettes

-

az aktuális terület munkaközösség-vezetıje

A tervezet összeállítása: egy tanévben minden osztály és pedagógus sorra kerüljön, különös tekintettel koncentrálva a munkatervben év elején meghatározott problémás

58

területekre (pl. sok bukás egy tantárgyból, magatartási gondok stb.), amelyek fejlesztését célul tőztük ki. Ellenırzési ütemterv tartalma: -

az ellenırzés idıpontja

-

az órát (foglalkozást) tartó pedagógus neve

-

vizsgálandó osztály (csoport)

-

az ellenırzést végzı személy neve, beosztása

Az ellenırzésrıl elıre kell tájékoztatni a kollégákat. Az igazgató különbözı problémák felmerülésekor rendkívüli ellenırzést is elrendelhet. Az ellenırzés eredményének tanulókra vonatkozó részérıl az osztályfınökök tájékoztatják a diákokat, szüleiket. Az iskola helyi tanterveiben lévı tantárgyi követelményrendszerrıl felvilágosítást adhatunk a szülıknek, amennyiben ellenırizni kívánják gyermekük haladását.

Az ellenırzés-értékelés felelısei: -

szaktanár (érdemjegyek megállapítása)

-

osztályfınök

-

munkaközösség-vezetı

-

a munkaközösség tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján

-

diákönkormányzat vezetıje

-

igazgatóhelyettes

-

igazgató

3.) Az ellenırzés módszerei

a) okmányokon alapuló: szakmai és gazdasági események rögzítését szolgáló bizonylatok vizsgálata b) folyamatos adatszolgáltatáson alapuló c) helyszíni, mely magában foglalja a megfigyelés, kikérdezés és a dokumentális revízió eszközeit d) beszámoltatás, mely történhet szóban vagy írásban

4.) Az igazgatói ellenırzés teendıi

59

Kétféle módon valósul meg: -

konkrét ellenırzési jelleggel

-

ill. beépül a vezetıi munka folyamatába.

Kiterjed: -

az intézmény korszerő, szakszerő, törvényes mőködésére, takarékos gazdálkodására,

-

az alkalmazottak foglalkozására, munkakörülményeire,

-

a nevelı- oktatói munka színvonalára,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra,

-

az

iskolában

folyó

munka

egészséges,

biztonságos

feltételeinek

megszervezéseire, -

a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésére,

-

az intézmény vagyontárgyainak használatára,

-

a gazdasági, ügyviteli feladatok ellátására

-

tervezési, beszámoltatási feladatok teljesítésére.

5.) Ellenırzési jelentések tartalma:

Célja: Elemezze a feltárt helyzetet, az ellenırzött tevékenységet, és intézkedésre alkalmas módon értékeljen. A jelentésnek elsısorban tartalmaznia kell: -

a tényeket,

-

a feltárt hiányosságok eredıit, következményeit,

-

a hibákat elıidézı okokat,

-

indokolt esetben a személyi felelısséget,

-

összefoglaló következtetéseket, javaslatokat.

6.) Az értékelés eljárási rendje:

Az ellenırzési jelentés tartalmát ismertetni kell az ellenırzött egység vezetıjével és/vagy az érintett dolgozóval. Az érintetteknek a jelentés záradékában rögzíteni kell véleményüket, és aláírásukkal tanúsítani kell, hogy a jelentést megismerték.

60

7.) Az értékelést követı intézkedések formái:

-

A vizsgált egységgel, vagy személlyel történt megbeszélés, értekezlet, melyen meghatározzák a további feladatokat.

-

Figyelemmel kell kísérni az intézkedések megtételét.

-

Utóvizsgálat lefolytatása az intézkedések lefolytatásáról.

8.) Az ellenırzések dokumentálása, iratkezelés:

Az ellenırzéseket elıször írásban rögzíteni kell. Elıírt formája az ellenırzési napló. Tartalmaznia kell: -

a vizsgálat tárgyát, idıpontját,

-

a vizsgálatba bevont személyeket, dokumentumokat,

-

a fıbb megállapításokat,

-

a vizsgálat anyagának irattári számát,

-

az ellenırzést végzı aláírását.

9.) Iskolánk értékelésének alapelvei:

-

a helyi értékelés rendszere a Közoktatási törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, valamint az erre épülı Helyi tanterv követelményein alapszik.

-

az értékelés visszajelzést biztosít a tanár, a tanuló és a szülı számára.

-

a pedagógus (szaktanár, osztályfınök) joga a tanulók elırehaladásának megítélése, az osztályozás,

-

az értékelés ne lezárt, megbélyegzı, hanem elıremutató legyen.

Az értékelés feladata: -

következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára,

-

a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése,

-

a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményükhöz,

-

a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minısítése érdemjeggyel.

Az értékelés súlypontjai:

61

-

a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, összefüggések, fogalmak, törvények ismerete, értelmezése,

-

az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság

ellenırzése,

-

az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenırzése,

-

a továbbhaladás feltétele a NAT, illetve a kerettantervek minimum követelményeinek teljesítése,

Az értékelés módja: -

humanisztikus (tanuló-tanári beszélgetés)

-

írásbeli

-

érdemjegyek, osztályzatok

10.)

- szöveges

Az értékelés rendszere

Tanulással kapcsolatos értékelés Humanisztikus

Írásbeli Szöveges

Számjegyes

Dicséret

Dicséret

érdemjegyek

Elmarasztalás

Elmarasztalás

osztályzatok

(figyelmeztetı)

magatartás szorgalom jeles (5) példás

példás

jó (4)

jó

Jó

közepes (3)

változó

Változó

elégséges (2)

rossz

Hanyag

elégtelen (1)

-

érdemjegyek - havonta egy, de félévente minimum négy alapján értékelünk

-

a tanuló kaphatja írásbeli vagy szóbeli feleletért,

-

témazáró dolgozatért.

-

osztályzat

- az érdemjegyek alapján félévkor az ellenırzıbe számjeggyel,

tanév végén a bizonyítványba, szövegesen kell beírni -

a szöveges értékelés lehet szóbeli és írásbeli, általában dicséret, vagy elmarasztalás

62

Tanórán kívüli tevékenység Humanisztikus

Írásbeli

Dicséret

Dicséret

Elmarasztalás

Elmarasztalás

(figyelmeztetı)

Figyelmeztetı Intı Megrovás

11.)

A továbbhaladási pontok, a magasabb évfolyamba lépés

feltételei

Az elsı három évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges értékelést adunk (kiváló, megfelelı, felzárkóztatásra szorul). Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minısítést kap, az iskolának a szülı bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Év végi felmérés - bár százalékos értékelés, sikere megakadályozhatja a bukást Vizsga - hosszabb idıszak teljesítményérıl ad eredményt Tanulóink 4. 6. 8. évfolyamon léphetnek át más iskolarendszerbe A magasabb évfolyamba lépés feltételeirıl a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl, 20-21. §-a rendelkezik.

63

X. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 20.§ Az épület egészére vonatkozó rendszabályok

1.) Az épület rendje

Az épület fıbejárat mellett a Magyar Köztársaság címerével ellátott címtáblát, a magyar lobogót, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: -

a közösségi tulajdont védeni

-

a berendezéseket rendeltetésszerően használni

-

az iskola rendjét és tisztaságát megırizni

-

az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni

-

a tőz- és balesetvédelmi elıírások szerint eljárni

-

a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani

-

bombariadó esetén az épület kiürítését segíteni

2.) Biztonsági rendszabályok

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott fıkapuján és az iskolaudvarra vezetı bejárati ajtón kívül a többi ajtót zárva kell tartani. A harmadik óra utáni szünetben a fıépület végén található bejárati ajtót nyitva kell tartani, hogy a tanulók az udvarra kimehessenek. Becsengetés után be kell zárni.

Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idı alatt is az üresen hagyott tantermeket, különös tekintettel az informatika szaktanteremre, technika szaktanteremre, természettudományi elıadóra, tornateremre, szertárakra és egyéb helyiségekre.

64

A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az osztálytermeket a takarító, a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja.

A tantermek zárását tanítási idı után, a területen dolgozó takarítók ellenırzik, akiknek feladata a riasztó beüzemelése is.

3.) A látogatás rendje

Tanítási idı alatt a tantermekben, valamint az iskola tantermek elıtti folyosóin csak az iskola dolgozói, a tanulók, illetve azok tartózkodhatnak, akik az intézmény igazgatójától erre külön engedélyt kaptak.

A gyermekeiket kísérı, illetve váró szülık az iskola fıbejáratánál kialakított szülıi váró részen tartózkodhatnak. Munkaidıben a hivatalos ügyeit intézıket a portaügyeletes felnıttnek kell kísérnie az ügyintézıhöz.

21.§ A helyiségek és berendezésük használati rendje

1. Az alkalmazottak helyiséghasználata

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási idıben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelı-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási idın túlmenıen igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetıtıl írásban kell kérvényeznie a használat céljának és idıpontjának megjelölésével.

2. A tanulók helyiséghasználata

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási idıben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a

65

tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett idıben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A tanítási órák közti szünetekben az osztály hetesei tartózkodhatnak bent a tanteremben.

3.

Udvarhasználati szabályok

Az udvar használata közös a szomszédos középiskolával. Eltérı csengetési rendünk van. A sportudvart a tanórai rend szerint, délután a sportköri rend szerint használják. A napközis udvart az iskolaotthonosok és a napközisek tanári felügyelettel veszik igénybe. A nagyszünetben mindkét udvaron 2-2 nevelı az ügyeleti rend szerint felügyel a tanulókra. Az udvar rendszeres karbantartását a szomszédos intézménnyel közösen végezzük. Munkavédelmi bejárások során az udvar állapotát rendszeresen évente ellenırizzük.

4.

A szaktermek használati rendje

A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a tornateremben, a könyvtárban, a számítástechnika teremben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelıse állítja össze és az intézményvezetı hagyja jóvá. A számítástechnika tanterem használatához igazgatói engedély szükséges. 5. Szertárak, raktárak használata

Iskolánkban a következı szertárak találhatók: -

alsó tagozatos szertár

-

rajz szertár

-

fizika, kémia szertár

-

testnevelés szertár

Intézményünkben a következı raktárak találhatók: -

audio-vizuális eszközök raktára

-

médiatár

-

tisztítószeres raktár

66

A szertárakat, valamint a raktárakat mindig zárva kell tartani, az ott tárolt szemléltetı eszközöket, kísérleti eszközöket, anyagokat, sportszereket, mőszaki berendezéseket, tisztítószereket, információhordozókat gondosan ırizni kell.

A szertárakba és a raktárakba csak a felelısök tudtával lehet belépni. Az ott tárolt anyagokat és eszközöket a szertár- és raktárfelelısök engedélyével lehet kihozni. Tanév elején a napi használathoz szükséges eszközöket a szertárfelelısök átvételi elismervény fejében kiadják a kollégáknak, majd tanév végén az eszközök visszavétele után megtörténik a selejtezés és a leltár. A kémia szertárban az elıírásoknak megfelelıen kell tárolni a vegyi anyagokat, felhasználásukról feljegyzést kell vezetni.

6. Kezelési ismertetık közzététele a berendezésekhez

A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett.

Intézményünk

oktatástechnikusa,

valamint

gazdaságvezetıje

–

az

egyes

berendezések átadásakor – a berendezés használójának átadja a gyári használati utasítás magyar nyelvő fénymásolatát. Az ismertetı átadását és annak utasításainak betartását a felhasználó szakemberek aláírásukkal igazolják.

7. Rendszeres karbantartás és dokumentálása

A karbantartó ellenırzi a tantermek, szaktantermek, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságát. A tantermekben, szaktantermekben és más helyiségekben elhelyezett technikai eszközök balesetmentes használhatóságát az oktatástechnikus

ellenırzi.

A

tantermekben,

szaktantermekben,

valamint

oktatástechnikai eszközökben észlelt hibákat a használó pedagógusnak jelentenie kell az igazgatónak vagy a gazdaságvezetınek. Az észlelt hibákat a tanári folyosón található karbantartói füzetbe kell dátummal ellátva felírni a szakembereknek. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartónak, az oktatástechnikusnak a hiba megjelölésével a karbantartói füzetben. A kijavított hibás eszköz újbóli használatára

67

a gazdaságvezetı ad engedélyt. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

8. Kártérítés

Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban elıidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfınök köteles a szülıt értesíteni. A kártérítés mértékét az igazgató határozza meg. A gazdaságvezetı a kár mértékének felmérése után javaslatot tesz a kártérítés összegére az igazgatónak. A kártérítés módjáról a Közoktatási Törvény 77. §-a rendelkezik.

22. § Intézményi óvó, védı elıírások

1.) Balesetek elkerülése

A kiegészítés a mővelıdési miniszter 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelete írja elı, mely a következı területekre terjed ki. Elvárható, hogy mindenki életkorának megfelelıen az emberi együttélés általános szabályai szerint viselkedjen és kerülje a balesetveszélyes helyzetek elıidézését. Fizikai kísérleteknél veszélyesek lehetnek a különbözı melegítı, vagy hevítı eszközök. Használatuk során betartandó szabályok a következık: -

ha választási lehetıségünk van, helyezzük elıtérbe az elektromos melegítı

berendezéseket a gázzal szemben, -

merülı forralót csak akkor, és csak annyi ideig szabad bekapcsolva hagyni,

míg folyadékba merül, -

semmilyen hıforrást, melegítı berendezést nem szabad égve vagy

bekapcsolva hagyni, ha a helyiséget - bármilyen rövid idıre is – elhagyjuk, -

folyékony

üzemanyaggal

mőködı

melegítıbe

(pl.

borszeszégıbe)

főtıanyagot üzemközben, vagy nyílt láng közelében utántölteni tilos! -

bekapcsolt elektromos készüléket felügyelet nélkül hagyni tilos!

68

-

elektromos tüzet vízzel oltani életveszélyes és tilos, gázoltókészüléket kell

használni, vagy oltás elıtt a hálózatot feszültségmenetesíteni kell! -

gáz, vízcsap nyitása, villamos berendezések feszültség alá helyezése elıtt

meg kell gyızıdni arról, hogy ezekkel senki veszélybe nem kerül, -

a gyakorlat vagy kísérlet befejezése után a fıkapcsolókat illetve a fıcsapot el

kell zárni, ki kell kapcsolni, -

a munka közben elszenvedett balesetet azonnal jelenteni kell a szaktanárnak,

ha a sérült állapota olyan, hogy jelentést tenni képtelen, a balesetet az köteles jelenteni, aki elıször észrevette, -

a tanulók kötelesek munkahelyüket és eszközeiket tisztán tartani, azokat a

gyakorlat befejezte után rendben hátrahagyni, a sérült, hibásodott eszközöket elkülöníteni, a gyakorlat vezetıjének átadni, -

nagy baleseti veszélyt rejt magában, ha a munkaeszközöket, kézi

szerszámokat nem szakszerően és rendeltetésszerően használjuk, ha hibás vagy hiányos szerszámokkal dolgozunk, dolgoztatunk Hordozható készülék bekapcsolásakor elıször a készülékbe dugaszoljuk a csatlakozózsinórt, csak azután dugaszoljuk a fali csatlakozóba. A kikapcsolást a fali csatlakozónál kezdjük. -

nedves kézzel ne nyúljunk kapcsolóhoz,

-

csak hibátlan készülékkel dolgozzunk

-

a készüléket ne állítsuk rá a csatlakozó zsinórra,

-

ha a készülék bármilyen gyengén is ráz, azonnal vizsgáltassuk meg

szakemberrel. Villamos berendezések szerelési és javítási munkáit csak megfelelıen képzett személyek végezhetik, tanulók nem. Baleset esetén elsı teendı az áram kikapcsolása! Ha a feszültségmentesítés valamilyen ok miatt nem lehetséges, akkor száraz bottal, kötéllel, ruhával kell az áramütöttet a feszültség alatti berendezéstıl elhúzni! -

Ha sav vagy lúg kerül bırfelületre azt azonnal bı vízzel kell lemosni és végül közömbösíteni kell. Soha ne tartsunk vegyszert olyan edényben, mely rendszerint élelmiszer tárolására használatos (pl. hősítı italos üvegben.)

-

Minden vegyszert tartalmazó edényre írjuk rá, hogy mi van benne. Tőz- és robbanásveszélyes anyagoknak csak kis mennyiségével dolgozzunk, és közben nyílt lángot használni tilos!

69

2.) Felnıttek, tanulók teendıi baleset megelızése és baleset esetén

a./ Tanulók teendıi: -

óvja saját és társai épségét, egészségét,

- sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védı ismereteket, -

haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más

alkalmazottnak a saját magát, társát vagy egyéb tevékenységet végzı személyt veszélyeztetı állapotot, tevékenységet, illetve, ha balesetet vagy sérülést észlel, A tanulók által csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek: - villamos háztartási gépek - 220 V feszültséggel mőködı villamos gépek - számítógépek

b./ Felnıttek teendıi: Az osztályfınöknek az osztályfınöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, az egyes foglalkozásokkal

együtt

járó

veszélyforrásokat,

a

tilos

és

az

elvárható

magatartásformákat. Az osztályfınököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal a következı esetekben: A tanév megkezdésekor az elsı osztályfınöki órán ismertetni kell: -

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

-

a házirend balesetvédelmi elıírásait,

-

a rendkívüli esemény (baleset, tőzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendıket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,

-

a tanulók kötelességeit a balesetek megelızésével kapcsolatban.

Továbbá: -

tanulmányi kirándulások, túrák elıtt,

-

közhasznú munkavégzés megkezdése elıtt,

-

rendkívüli események után,

-

a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét.

70

-

A nevelıknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásra.

-

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idıpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelınek visszakérdezéssel meg kell gyızıdnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.

-

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezetı nevelık baleset-megelızési feladatait részletesen az önálló munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

-

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenırzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idıpontját, a szemlék rendjét és az ellenırzésbe bevont dolgozókat az éves munkaterv tartalmazza. Ezekrıl a bejárásokról jegyzıkönyv készül.

-

Ha tanuló vagy dolgozó balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, tegye meg a szükséges intézkedéseket. (Elhárítás, ellátás, jelentés).

-

A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

-

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülés az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. a vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

Munkavédelmi megbízott feladata:

A fentieket minden tanév elején a tanulókkal és dolgozókkal az elıírásoknak megfelelıen ismertesse, dokumentálja. A tanulóbalesetet az elıírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

71

A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekrıl az elıírt nyomtatványon jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyvet elektronikusan töltjük ki és küldjük el, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (szülınek). A jegyzıkönyv egy példányát az iskola ırzi meg. Biztosítani lehet az DÖK képviselıjének jelenlétét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az elsısegélynyújtás rendje:

a) Sérülés esetén a sérült közelében lévı dolgozó-tanuló köteles a tıle elvárható szinten elsısegélyt nyújtani. Súlyosabb sérülés esetén elsısegélynyújtásra kiképzett dolgozót, vagy orvost kell segítségül hívni. b) Áramütéses, mérgezéses vagy feltehetıen belsı sérüléssel járó balesetet követıen a sérültet - annak esetleges tiltakozását figyelmen kívül hagyva - mindenképpen meg kell vizsgáltatni orvossal. c) Üzemi és tanulói baleset esetén az esetleges mentést, illetve az elsısegélynyújtást úgy kell végezni, hogy a helyszín - a baleset kivizsgálásáig - lehetıleg változatlanul maradjon.

3.) Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık

Az iskola mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: -

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),

-

a tőz,

-

a robbantással történı fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelıs vezetıvel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık:

72

1. igazgató, 2. ügyeletes vezetı

A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell: -

az intézmény fenntartóját,

-

tőz esetén a tőzoltóságot,

-

robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget,

-

személyi sérülés esetén a mentıket,

-

egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelıs vezetı utasítására az épületben tartózkodó személyeket stúdión keresztül, ha ez nem lehetséges csengıszóval, és ha ez sem, akkor meghatározott kolomp jellel riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbıl való kivezetéséért és a kijelölt területen történı gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelıs. A veszélyeztetett épült kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következıkre: -

Az épületbıl minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó

nevelınek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! -

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület

elhagyásában segíteni kell! -

A kiürítés során a liftet (mozgólépcsıt) nem lehet használni!

-

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelı

hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon gyızıdni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben! -

A tanulókat a tanterem elhagyása elıtt és a kijelölt várakozási helyre történı

megérkezéskor a nevelınek meg kell számolnia!

73

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg – felelıs dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -

a kiürítési tervben szereplı kijáratok kinyitásáról,

-

a közmővezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

-

a vízszerzési helyek szabaddá tételérıl,

-

az elsısegélynyújtás megszervezésérıl,

-

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendırség, tőzoltóság, tőzszerészek, stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkezı rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetıjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: -

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrıl,

-

a veszélyeztetett épület jellemzıirıl, helyszínrajzáról,

-

az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrıl),

-

a közmő (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyérıl,

-

az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,

-

az épület kiürítésérıl.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követıen a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetıjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetıjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelıtestület által meghatározott szombati idıpontban be kell pótolni.

A tőz esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását a „Tőzriadó terv” tartalmazza. A robbantással történı fenyegetés esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását a bombariadó terv tartalmazza.

74

Az épületek kiürítését a tőzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplı kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelıs. A tőzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelezı érvényőek.

4.) Teendık bombariadó esetén

Gondoskodni kell az illetékes szervek értesítésérıl:

a./ Dunaújvárosi Rendırkapitányság b./ Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási és Kulturális Iroda

Gondoskodni kell az intézmény gyors, szakszerő kiürítésérıl:

-

Az osztálytermet a tanár hagyja el utolsónak.

-

Köteles a rendet, nyugalmat megtartani és az épület mielıbbi kiürítését biztosítani.

-

Az udvarra ért tanulók fegyelmezett magatartását biztosítja.

-

A gazdasági iroda dolgozói mentik a fontos pénzügyi bizonylatokat, iratokat, stb.

-

Az igazgatóhelyettesi iroda dolgozói mentik az anyakönyveket, szigorú számadásos nyomtatványokat, naplókat.

-

Minden dolgozó köteles tanulmányozni (rajz és leírás alapján) a falra szerelt tőzoltó készülékek mőködtetésének lehetıségét, hogy tőz esetén az használni tudja.

Amennyiben a bombariadó napján 3 tanítási órát megtartottak az intézményben, úgy a tanítási napot számozottnak kell tekinteni. Ellenkezı esetben szombati napon kell pótolni az elmaradt tanítási órákat.

75

XI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 23.§ A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai

1.) A hagyományápolás célja

-

az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az

iskola jó hírnevének megırzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége, -

a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre,

megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó idıpontokat, valamint a szervezési felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervben határozza meg, -

iskolánkban a kisebbségi nyelvhasználat hagyományápolásának igénye eddig

nem merült fel.

2.) A hagyományápolás külsıségei:

-

az iskola zászlója világoskék színő,

-

közös rendezvényeinken a fiúk világoskék kendıt, a lányok ugyanolyan sálat

„SZ E” emblémával viselnek, -

gyermekeink ünnepi viselete a hagyományos sötét alj vagy nadrág és a fehér

blúz vagy ing, -

az iskola jelvénye a mellékletben található,

-

az iskola hagyományos sportfelszerelése: kék-fehér színő.

3.) Hagyományteremtés, jeles ünnepek

76

Iskolánkban

sokéves

hagyományok

alakultak

ki

az

ünnepekrıl

való

megemlékezések, és a diákélet terén, de támogatjuk az új kezdeményezéseket is, amelyekbıl szeretnénk hagyományt teremteni. Közös ünnepeink: -

évnyitó

-

október 6. - az aradi vértanúk tiszteletére gyertyagyújtás, virág elhelyezése

-

október 23. – megemlékezés az iskolarádión keresztül

-

karácsony - közös mősor, fadíszítés

-

farsang - jelmezverseny,

-

március 15.

-

ballagás

-

tanévzáró

Egyéb ünnepek, rendezvények: -

elsısök avatása

-

télapó

-

anyák napja

-

İszi mulatság

-

Szilágyi-napok

-

városi versenyek (szellemi és sport)

-

Papírgyőjtés - bevétel a diákönkormányzatnak

-

Családi Nap

-

Sulirádió - minden nap a tízórai szünetben (aktuális hírek,)

- játékos vetélkedık

77

XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 24.§ A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

1.) Az egészségügyi prevenció rendje

Az

iskolaorvosi

ellátás

külön

jogszabályban

rögzített,

megelızı

orvosi

intézkedéseket és szőrıvizsgálatokat tartalmazza. A közeli orvosi rendelıben az iskolaorvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenıen

a

védını

fogadja

a

gyerekeket

egészségügyi

problémájukkal

kapcsolatban. Az intézményvezetı és az iskolaorvos közötti megállapodás alapján az iskolaegészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: -

a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szőrése,

-

a gyermekek kötelezı védıoltásban való részesítése,

-

színlátás és látásélesség vizsgálata,

-

pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése,

-

tüdıszőrés megszervezése,

-

fogászati kezelés,

-

tanulók védınıi, gyermekorvosi szőrıvizsgálata,

-

tanulók fizikai állapotának mérése,

-

felvilágosító elıadások tartása.

A kötelezı orvosi vizsgálatokat, védıoltások idıpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehetı legkisebb mértékben zavarja. Az osztályfınököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek – az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról.

2.) A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje

78

Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlıdése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe beépítve három – négy testnevelés órán vesznek részt, a többi napon a testnevelı tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos, az orvos által meghatározott mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függıen – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelı tanár vezeti. A foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik.

3.) Az egészséges életmódra nevelés

A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlıdése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. A védınık vagy más külsı szervezetek szakemberei az osztályfınök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító elıadásokat tarthatnak. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztetı

élvezeti

szerek

káros

hatásairól

(dohányzás,

droghasználat,

alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelı módon tájékozódhassanak. Az iskola az elsı-negyedik évfolyamon a mindennapos testmozgást kétféle módon biztosítja: - testnevelés óra keretén belül, - játékos, egészségfejlesztı testmozgás a szabadidıs tevékenységek ideje alatt, ill. tanórák részeként. Ideje naponként legalább harminc perc, melyet 15 perces bontásban is meg lehet tartani. Minden nap, ha az idıjárás engedi, a tanulók délelıtt egy 20 perces óraközi szünetben az udvaron szervezett játékos tevékenységben vesznek részt. Délutáni sportköri foglalkozáson a tanulók harmadiktól nyolcadik évfolyamig vesznek részt, mely korosztály szerinti öt napra szóló bontásban áll a gyermekek rendelkezésére. Az iskola vezetése támogatja, segíti és engedélyezi az iskolában folyó versenyszerő sportokat, a tanulók versenyeztetését iskolán belül és kívül is.

79

Iskolánkban a kézilabda sport minden korosztályban kiemelt támogatást élvez.

25. § A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

1.) Törvény a gyermekek védelmérıl

A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény olyan szociálpolitikai célt tőzött ki maga elé, amely egy tágabb gyermekvédelmi tevékenységi kört és minden rászoruló gyermek egyenlı esélyét követelı ellátó rendszer kereteit határozza meg. Ennek a rendszernek egyik láncszeme a gyermekés ifjúságvédelmi felelıs.

2.) Az ifjúságvédelmi felelıs feladatai

-

felmérni és egyeztetni az osztályfınökökkel a veszélyeztetett és hátrányos

helyzető gyermekeket, -

ha olyan veszélyeztetı tényezıvel találkozik, amely az iskola keretei között

nem megoldható, értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, a)

gyors intézkedést igénylı esetben telefonon,

b)

kevésbé súlyos esetben bejelentését írásban is megteheti,

-

a gyermekjóléti szolgálat és a gyermekvédelmi felelıs együttmőködik a

segítségmódok kiválasztásában, -

részt vesz esetmegbeszéléseken,

-

az

iskola

keretein belül adódó

problémáknál családot látogat az

osztályfınökkel, majd állandó kapcsolatot tart a szülıi házzal (ha a családnak van családgondozója, vele beszéli meg a problémákat), -

igazolatlan mulasztás esetén kapcsolatot keres a gyermek szüleivel,

-

kapcsolatot tart az iskolában feladatokat ellátó nıvérrel (feléje is jelzi a

veszélyeztetett helyzető tanulókat), -

közremőködik a tankönyvsegély elosztásában, az osztályfınökök segítségével

felméri az igényeket,

80

-

fogadóórát tart (szükség esetén elızetes egyeztetés után ezen idıponton kívül

is fogadja a szülıket), -

félévenként beszámolót készít a tantestületi értekezletre,

-

munkájához kapcsolódó továbbképzéseken vesz részt,

-

iskolalátogatási igazolásokat ad ki,

-

kapcsolatot tart és együttmőködik a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó

feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. -

kezdeményezi

a

gyermekjóléti

szolgálat

értesítését,

amennyiben

gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetı veszélyeztetı tényezı merülne fel, -

a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezni köteles, hogy az

iskola igazgatója eljárást indítson az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalában rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a természetbeni ellátás formájában történı nyújtása érdekében, -

segítse az iskola nevelési programján belül egészségnevelési és kábítószer-

ellenes program kidolgozását, kísérje figyelemmel ennek végrehajtását, tájékoztassa a tanulókat, szülıket és a pedagógusokat.

1.) A tankönyvtámogatás rendje

Az éves központi költségvetésrıl szóló törvényben kell meghatározni az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét, amit az éves központi költségvetésrıl szóló törvényben meghatározottak szerint a fenntartók útján kell eljuttatni az iskolákhoz. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történı kölcsönzés, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetıleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján - a nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı a) tartósan beteg vagy fogyatékos, b) három vagy többgyermekes családban élı,

81

c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények).

A normatív kedvezményre való jogosultságot a a) tartósan beteg, három- vagy többgyermekes családban élı gyermek esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról - a családtámogatási kifizetıhely által - kiállított igazolással, illetve szakorvosi igazolással, b) fogyatékosság esetén a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével, c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az errıl szóló határozattal kell igazolni. Az igényjogosultságot az iskola által meghatározott idıben kell bejelenteni.

2.) A tartós tankönyvek meghatározása

Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelezı olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A tartós tankönyvek körérıl a tantestület dönt. Az iskolának közzé kell tennie azoknak a tartós tankönyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

26.§ A tankönyvellátás rendje

Az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet, a 2001. XXXVII. törvény, valamint a 23/2004. (VIII.

27.)

OM

rendelet

rendelkezik

a

tankönyvvé

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl.

1.) Tankönyvrendelés

nyilvántartás,

a

82

Az iskolai tankönyvellátás rendjérıl a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente a nevelıtestület dönt.

A nevelıtestület döntése elıtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. Az iskola minden tanév november 31-éig felméri azt is, hogy hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, illetve hány tanuló igényel tankönyvtámogatást. A felmérés eredményérıl az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülıi szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

A tankönyvfelelıs igazgatóhelyettes a számára postán megküldött tankönyvjegyzéket átadja a munkaközösség-vezetıknek, akik a szaktanárokkal egyeztetve a választható könyvek közül kiválogatják a legmegfelelıbbeket, majd rendelési jegyzéket állítanak össze. A jegyzék alapján az iskola igazgatója minden év február hó 15-ig elkészíti, majd február 28-ig továbbítja (vagy továbbítatja) a kiadóknak az iskolai tankönyv- és segédkönyv rendelést, valamint interneten megküldi az Oktatási Minisztérium számára a megrendelt kiadványok adatait. A tankönyvrendelés alapján a nevelıtestület meghatározza, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv, segédkönyv vásárlására fordítsák.

A rendeléshez szükséges jegyzékek elkészítésénél figyelembe kell venni az érvényben lévı elıírásokat, ajánlásokat, különleges engedélyeket. Tekintetbe kell venni a felmenırendszerő - egymásra épülı - tankönyvek rendelését az egymást követı évfolyamokon. Különös tekintettel kell lenni a beszerzési árakra, a használat gyakoriságára,

a

feldolgozandó

anyagrészek

arányára,

arra,

hogy

milyen

tankönyvállománnyal rendelkezik a tanuló, a könyvtári könyvállományra, a szülık anyagi teherbíró képességére, stb.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése elıtt az iskola igazgatója beszerzi a szülıi szervezet véleményét.

83

A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolai szülıi szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.

Az igazgató a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejőleg kidolgozza az iskolán belüli

tankönyvterjesztéssel

kapcsolatos

feladatok

ellátásának

rendjét.

A

tankönyvrendelést minden évben a megadott határidıig leadja a rendelés feladatával megbízott tankönyvfelelısnek, aki lehet pedagógus vagy külsı vállalkozó évente megállapodás szerint. A tankönyvfelelıs a kiadókkal történt szerzıdésben foglalt határidık betartásával elvégzi a megrendeléseket.

2.) Forgalmazás

A tankönyvek forgalmazását intézeten belül vezetıi szinten az igazgatóhelyettes irányítja. A vezetı - szükség esetén a forgalmazásban részt vevık bevonásával gondoskodik

az

osztályfınökök

és

a

szaktanárok

tájékoztatásáról.

A

tankönyvterjesztést irányító vezetı szorosan együttmőködik a tankönyvtámogatás összegének szétosztásával, felhasználásával megbízott vezetıvel, bevonva az osztályfınököket és az ifjúságvédelmi felelıst is. A forgalmazással megbízott személy gondoskodik a megérkezı könyvek átvételérıl, szétválogatásáról és kiosztásukról. A könyvek ellenértékét a szülıktıl átveszi és továbbítja a kiadók felé, egyidejőleg elvégzi a visszáruzást. A tankönyvek raktározását az iskola térítésmentesen megoldja, a forgalmazót terheli minden további felmerülı költség: visszáru elszállítása, postai díjak, telefondíj, csomagolóeszközök stb.

3.) Kiegészítések

A kiadókkal a könyvterjesztéssel kapcsolatos megállapodásokat, szerzıdéseket minden esetben az iskola igazgatója jogosult megkötni, amely jogot esetenként a forgalmazónak átengedheti. A tankönyvtámogatás módjáról az év végéig az iskola tájékoztatja a szülıket.

84

27. § Az szabályozása

intézményben

folyó

reklámtevékenység

Iskolánkban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Az utóbbiakkal kapcsolatos plakátok ill. szórólapok az iskolavezetéssel való elızetes egyeztetés után helyezhetı el a faliújságra.

28. § Záró rendelkezések Jelen SZMSZ mellékletei az SZMSZ szerves részét képezik, s e szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók. A módosítást igazgatói utasítás formájában az intézmény vezetıje saját hatáskörben elvégezheti. A mellékletek hatályosításának felelısét az igazgató jogosult meghatározni.

Jelen SZMSZ-t az intézmény vezetıjének elıterjesztését követıen a nevelıtestület 2008. október 15. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola tantestületének képviselıi az alábbiakban hitelesítı aláírásukkal tanúsítják.

……………………..

………………………

………………………

Dunaújváros, 2008. október 15.

……….…………….. Garai Zsuzsanna igazgató

85

SZMSZ MÓDOSÍTÁSAI 2. § Az intézmény jellemzıi, feladatai, jogállása és gazdálkodási módja címő fejezet módosítása /Alapító okirat száma: AO.ÁI-8.05./ helyébe kerül: Alapító okirat száma: AO.ÁI-8.06. (A fent nevezett Alapító Okirat a 12/B pontban foglaltak kivételével – 2009. június 1-jén lép hatályba. Az Alapító Okirat 12/B pontja 2010. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejőleg az Alapító Okirat 12/A pontja hatályát veszti.) Hatályos Alapító Okirat mellékelve.

4. oldal: A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja, vonatkozó jogszabályok

A 2. bekezdés módosítása: A Szervezeti és Mőködési Szabályzat meghatározza az intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. 1993. évi LXXIX. törvény (40. § (1) Beszúrás 3. bekezdésként: A szervezeti és mőködési szabályzatnak tartalmaznia kell a szakmai munkaközösségek együttmőködésének, kapcsolattartásának rendjét.

33. oldal: A nevelıtestület feladatai és jogai

Az át nem ruházható nevelıtestületi jogok és hatáskörök Beszúrás: az intézményi minıségirányítási program elfogadása,

34. oldal: A nevelıtestületi feladatok átruházása (Beszúrás és kiegészítés) a) Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott idıre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, - a szakmai munkaközösségre, - a szülıi szervezetre vagy - a diákönkormányzatra.

86

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles – a nevelıtestület által meghatározott idıközönként és módon – azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár.

36. oldal: A szakmai munkaközösség cím alatt – betoldás: "A nevelési-oktatási intézmény pedagógiai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelı és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenırzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidı hasznos eltöltésével összefüggı feladatok, a sajátos nevelési igényő és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. 37. oldal: A szakmai munkaközösségek tevékenysége cím alatt – betoldás: a szakmai munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget nyújt az intézmény

nevelési-oktatási

feladatainak

tervezéséhez,

megvalósításához,

ellenırzéséhez, tagjainak továbbképzéséhez, a tanulmányok alatti vizsgák, teljesítménymérések, záróvizsgák anyagának összeállításához,

gondoskodik a

pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítésérıl, éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belsı ellenırzésében és értékelésében, a munkaközösségek vezetıi és az egy osztályban tanító, de különbözı munkaközösséghez

tartozó

pedagógusok

folyamatosan

kapcsolatot

tartanak

egymással, az intézményben mőködı munkaközösségek együttmőködési rendje: munkaterveiket egyeztetik és az aktuális feladatoknak megfelelıen közös megbeszéléseket tartanak, 5.) A szakmai munkaközösségek tevékenysége

Az intézményben létrehozott szakmai munkaközösségek jogállása és feladatai: -

az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hoznak létre,

-

egy pedagógus szaktárgyainak megfelelıen több munkaközösségnek is tagja lehet,

-

a szakmai munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget nyújt

az

intézmény

nevelési-oktatási

feladatainak

tervezéséhez,

87

megvalósításához,

ellenırzéséhez,

tagjainak

továbbképzéséhez,

a

tanulmányok alatti vizsgák, teljesítménymérések, záróvizsgák anyagának összeállításához, gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítésérıl, (Az aláhúzott szövegrész került át a munkaközösség-vezetı feladatai közül a munkaközösség tevékenységéhez)

-

fejleszti a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíti a módszertani eljárásokat,

-

a felmérésekhez egységes feladatsorokat és egységes értékelési rendszert dolgoz ki,.

-

tantárgycsoportjában pályázatokat, tanulmányi versenyeket szervez,

-

az intézmény fejlıdése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhet,

-

figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó szaktárgyak technikai felszereltségét, javaslatot tesz a fejlesztésre,

-

éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belsı ellenırzésében és értékelésében,

-

a munkaközösségek vezetıi és az egy osztályban tanító, de különbözı munkaközösséghez tartozó pedagógusok folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással,

-

az

intézményben

mőködı

munkaközösségek

együttmőködési

rendje:

munkaterveiket egyeztetik és az aktuális feladatoknak megfelelıen közös megbeszéléseket tartanak, -

a munkaközösségek munkaterve része az iskolai munkatervnek.

37. oldal: (Néhány feladat átkerült a munkaközösség hatáskörébe) A szakmai munkaközösség-vezetı jogállása és feladatai

A munkaközösség határozott idıre munkaközösség-vezetıt választ – majd dönt a program megvalósításának módjáról, folyamatáról – és dönt mőködési rendjérıl. A szakmai munkaközösség vezetıje képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetısége felé és az iskolán kívül.

88

Feladatai:

-

Ismeri a közoktatás fejlesztési programját, a Közoktatási törvényt, az alapfokú nevelés-oktatásra vonatkozó jogszabályokat.

-

Szakterületüknek megfelelıen részt vesz az iskola pedagógiai programjánaka munkaközösséggel együtt- a helyi tantervnek a kidolgozásában.

-

Alkotó módon közremőködik az iskolai mőködési szabályzat létrehozásában, módosításában.

-

Javaslatot ad a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására.

-

Önképzése példamutató, segíti munkaközösségük tagjainak a továbbképzését is.

-

Fokozott figyelemmel segíti a munkaközösségben dolgozó pályakezdı nevelık munkáját.

-

Rendszeresen órát látogat a munkaközösség tagjainál, tapasztalataikat megbeszélik.

-

Állásfoglalása, javaslatai elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

-

Tájékoztatja

munkatársait

a

vezetıi

értekezleteken

elhangzottakkal

kapcsolatban. -

Beszámol a nevelıtestületnek a munkaközösség tevékenységérıl.

37. oldal: Az osztályfınök feladatai és hatásköre: betoldás:

-

a tanév elején tájékozódik a tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésérıl, kitölti a gyermekvédelmi helyzetértékelı lapokat. Amennyiben olyan problémával találkozik, amelyet saját hatáskörében nem tud kezelni, továbbítja az ifjúságvédelmi felelısnek,

3.) 80. oldal: Az ifjúságvédelmi felelıs feladatai - kiegészítés

- az osztályfınökök által továbbított gyermekvédelmi helyzetértékelı lapokat összegyőjti,

s

a

felmerült

problémák

megoldásához

osztályfınököknek, a szülıi háznak és a gyerekeknek.

segítséget

nyújt

az

89

a gyermek veszélyeztetettsége esetén azonnal köteles jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatnál, - köteles hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztetı ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által elıidézett súlyos veszélyeztetı magatartása esetén. Ez történhet: - gyors intézkedést igénylı esetben telefonon, - kevésbé súlyos esetben bejelentését írásban is megteheti.

A Szervezeti és Mőködési Szabályzat módosításának elfogadása és jóváhagyása Jelen SZMSZ módosítását az intézmény vezetıjének elıterjesztése után a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola nevelıtestülete 2009. szeptember 10. napján elfogadta, melyrıl jegyzıkönyv készült. A jegyzıkönyv megtalálható a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola iktatott dokumentumai között. A jegyzıkönyv tartalmazza a jelenlévı közalkalmazottak névsorát. A jegyzıkönyv rögzíti a nyílt szavazás eredményét. ______________________________ a nevelıtestület képviselıje Jelen SZMSZ módosítását az intézmény vezetıjének elıterjesztése után a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola Diákönkormányzata 2009. szeptember 9-én egyhangúlag elfogadta. A véleményezés és a nyílt szavazás eredménye megtalálható a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola iktatott dokumentumai között. _____________________________ a diákönkormányzatot segítı pedagógus Jelen SZMSZ módosítását az intézmény vezetıjének elıterjesztése után a Szilágyi Erzsébet Általános Iskola Szülıi Szervezete 2009. szeptember 10-én egyhangúlag elfogadta. A véleményezés és a nyílt szavazás eredménye megtalálható Szilágyi Erzsébet Általános Iskola iktatott dokumentumai között. ________________________________ Magyar György Szülıi szervezet vezetıje

Dunaújváros, 2009. szeptember 11.

Garai Zsuzsanna igazgató