Szervezeti és Működési Szabályzata

Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium 7081 Simontornya, Hunyadi út 15.

Szervezeti és Működési Szabályzata

Jóváhagyva a tantestület által: 2013. a fenntartó által: 2013.

Tartalom 1. Általános rendelkezések ................................................................................................................ 5 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja ......................................................... 5 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeni hatálya......................................... 5 2. Az intézmény általános jellemzői ................................................................................................. 5 2.1. Az alapító okiratban foglaltak ................................................................................................ 5 2.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási módja és rendje: ..................................................... 12 2.3. Az intézmény működési alapdokumentumai: ...................................................................... 12 2.3.1. Az alapító okirat 12 2.3.2. A pedagógiai program 12 2.3.3. A tanév munkaterve 13 2.3.4. Jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei 13 3. Az intézmény vezetése ................................................................................................................ 13 3.1. Az intézményvezető és feladatköre ...................................................................................... 13 3.2. A vezetési feladatok megvalósítása...................................................................................... 14 3.3. A vezetők helyettesítési rendje ............................................................................................. 15 3.3.1. Az intézményvezető helyettesítése 15 3.3.2. A tagintézmény-vezetők, intézményvezető-helyettesek helyettesítése 15 3.4. Az intézmény vezetősége ..................................................................................................... 15 3.4.1. Az igazgatótanács 15 3.4.2. A vezetői tanács 16 3.4.3 Az igazgatótanács, a vezetői tanács és a nevelőtestület kapcsolattartása 17 4. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje ................................... 18 4.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: ............................. 18 4.2. Az intézményi közösségek jogai .......................................................................................... 18 4.3. Az alkalmazotti (közalkalmazotti) közösség........................................................................ 19 4.4. A szülői szervezetek, SZMK ................................................................................................ 19 4.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje ....................................... 20 4.5.1. A szülői értekezletek 20 4.5.2. Szülői fogadóórák 20 4.5.3. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje 20 4.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje ................................................. 21 4.6.1. A diákönkormányzat 21 4.6.2. Diákkörök 22 4.7. A diákönkormányzat, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje .................................................................................................. 22 4.7.1. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái 23 4.8. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása ................................... 23 4.9. A szülői munkaközösség választmánya, a kapcsolattartás formája és rendje ...................... 23 4.9.1. Az iskola és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje, formái 23 4.9.2. A szülői szervezetek, részére a jogszabályban előírt jogok felett biztosítható jogok meghatározása 24 4.10. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek ............................................................... 25 4.11. Az intézményen kívüli kapcsolattartás ............................................................................... 25 5. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek .................................................. 26 5.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei ............................................................................ 26 5.2. A nevelőtestület értekezletei ................................................................................................ 27 5.3. A nevelőtestület döntései, határozatai .................................................................................. 27 5.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje ............................ 28 5.5.A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatok ................................................................... 28 2

5.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje ................................ 29 5.7. A munkaidő nyilvántartás .................................................................................................... 30 5.7.1. A munkaidő nyilvántartás tartalma 30 5.7.2. A munkaidő nyilvántartás vezetésének szabályai 30 5.7.3. A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok 31 5.7.4. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség 31 6. Az intézmény működési rendje ................................................................................................... 33 6.1. A tanév rendje ...................................................................................................................... 33 6.2. Az intézmény nyitva tartása ................................................................................................. 34 6.2.1. Simontornya 34 6.2.2. Pálfa és Sárszentlőrinc 34 6.2.3. Tolnanémedi 34 6.2.4. Nagyszékely 34 6.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai ................................................................................... 34 6.4. A tanítási foglalkozási órák, valamint óraközi szünetek rendje, időtartama ........................ 35 6.5. A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje ......................................................... 35 7. Az intézmény munkarendje ......................................................................................................... 36 7.1. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje ................................................................ 36 7.2. A közalkalmazottak munkarendje ........................................................................................ 36 7.2.1 A pedagógusok munkarendje 37 7.2.2. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje 38 7.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje ................................................................................ 38 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje ..................................................... 39 8.1. A tanórán kívüli foglalkozások célja .................................................................................... 39 8.2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai .......................................................................... 39 8.2.1. Egész napos iskola 39 8.2.2. Szakkörök, korrepetálások 39 8.2.3. Tanulmányi kirándulások 40 8.2.4. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok 40 8.3. A fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje .................... 41 9. A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzások igazolása ....................................................................................................................... 41 9.1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei ......................................................................... 41 9.2. A tanulók jogai és kötelességei ............................................................................................ 41 9.3. A tanulók jutalmazásának elvei............................................................................................ 42 9.4. A jutalmazás formái ............................................................................................................. 42 9.5. Fegyelmező intézkedések és büntetések .............................................................................. 43 9.5.1. Fegyelmi büntetések 43 9.6. A gyermek/tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések .............................................................................................................................. 44 10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ......................................... 45 10.1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok ............................................................. 45 10.2. Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok ......................... 45 10.3. Az intézmény berendezéseire, felszerelésére vonatkozó szabályok .................................. 46 10.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai ........................................................................ 46 10.5. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje ................................................................. 46 10.6. Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ............................................................................................................................... 47 11. Az intézményi hagyományok ápolása ....................................................................................... 47

3

11.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ........................................................................ 47 11.1.1. Az intézményi hagyományok forrásai 48 11.1.2. A források alkalmazása 48 11.1.3. Az intézmény sok évre visszanyúló szokásrendszere 48 11.1.4. Intézményi megemlékezések, ünnepek 48 11.2. A hagyományápolás külsőségei ......................................................................................... 51 12. Egyéb rendelkezések ................................................................................................................. 51 12.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ..................................................... 51 12.2. Az intézményi védő-óvó előírások, az eljárások rendje ..................................................... 51 12.2.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje 52 12.2.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban: 53 12.2.3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: 54 12.5. Rendkívüli esemény, bombariadó és katasztrófariadó esetén szükséges teendők ............. 55 12.6. A mindennapos testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje .................................................................................................. 55 12.7. A tankönyvrendelés szabályai ............................................................................................ 56 12.8. Az iskolai könyvtár működési rendje ................................................................................. 57 12.9. A tanulók közösségi szolgálatának megszervezése ........................................................... 59 12. 10. Tájékoztatás a Pedagógiai programról, a Szervezeti és Működési szabályzatról, a Házirendről .................................................................................................................................. 60 13. Záró rendelkezések .................................................................................................................... 60 14. Legitimáció................................................................................................................................ 61

4

1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza a Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények:   

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Alapító okirat (2013. II. 4.)

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeni hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek betartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyása időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az alapító okiratban foglaltak A köznevelési intézmény 1.

Megnevezései

1.1.

Hivatalos neve:

2.

Feladatellátási helyei

2.1.

Székhelye:

2.2.

Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium

7081 Simontornya, Hunyadi János utca 15.

2.1.1. telephelye:

7081 Simontornya, Petőfi Sándor utca 1.

2.1.2. telephelye:


Tagintézmények megnevezése és telephelyei

5

2.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Tolnanémedi Általános Iskolája 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye: 7083 Tolnanémedi, Fő utca 8. 2.2.2. Tagintézmény hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Pálfai Általános Iskolája 2.2.2.1. Ügyviteli telephelye: 7042 Pálfa, Deák Ferenc utca 16. 2.2.2.2. Tagintézmény telephelye:

7042 Pálfa, Kossuth Lajos utca 35.

2.2.3. Tagintézmény hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Nagyszékelyi Általános Iskolája 2.2.3.1. Ügyviteli telephelye: 7085 Nagyszékely, Rákóczi Ferenc utca 12. 2.2.4. Tagintézmény hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Sárszentlőrinci Általános Iskolája 2.2.4.1. Ügyviteli telephelye: 7047 Sárszentlőrinc, Petőfi Sándor utca 49-51. 2.2.5. Tagintézmény hivatalos neve: Vak Bottyán Általános Iskola és Gimnázium Vörösmarty Mihály Általános Iskolája 2.2.5.1. Ügyviteli telephelye: 7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály tér 8. 2.2.5.2. Tagintézmény telephelye:

7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály utca 3.

2.2.5.3. Tagintézmény telephelye:

7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály tér 7.

3.

Alapító és a fenntartó neve és székhelye

3.1.

Alapító szerv neve:

3.2.

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

3.3.

Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4.

Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

3.5.

Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

4.

Típusa:

5.

OM azonosító:

6.

Köznevelési és egyéb alapfeladata

6.1.


Emberi Erőforrások Minisztériuma

közös igazgatású köznevelési intézmény 036371

6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1.

nappali rendszerű iskolai oktatás

6.1.1.2.

felső tagozat

6.1.1.3.

7-8. évfolyamok

6.1.1.4.

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása

6

(mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5.

integrációs felkészítés

6.1.1.6.

képességkibontakoztató felkészítés

6.1.2. gimnáziumi nevelés-oktatás 6.1.2.1.


6.1.2.2.

felnőttoktatás - nappali

6.1.2.3.

évfolyamok: négy, hat

6.1.2.4.



nyelvi előkészítő

6.1.3. iskola maximális létszáma: 244 fő 6.1.4. intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskola 54 fő gimnáziumi nevelés-oktatás 190 fő 6.1.5. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2.

7083 Tolnanémedi, Fő utca 8. 6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1.


6.2.1.2.

alsó tagozat

6.2.1.3.


(mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.2. iskola maximális létszáma: 54 fő 6.3.

7042 Pálfa, Deák Ferenc utca 16. 6.3.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.3.1.1.


6.3.1.2.

felső tagozat

6.3.1.3.




7

6.3.1.5.


6.3.2. iskola maximális létszáma: 110 fő 6.4.

7085 Nagyszékely, Rákóczi Ferenc utca 12. 6.4.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.4.1.1.


6.4.1.2.

alsó tagozat

6.4.1.3.



7047 Sárszentlőrinc, Petőfi Sándor utca 49-51. 6.5.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.5.1.1.


6.5.1.2.

alsó tagozat

6.5.1.3.




6.5.1.5.



7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály tér 8. 6.6.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.6.1.1.


6.6.1.2.

felső tagozat

6.6.1.3.



7081 Simontornya, Petőfi Sándor utca 1. 6.7.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.7.1.1.


6.7.1.2.

alsó tagozat, felső tagozat

6.7.1.3.

5-6. évfolyamok

8

6.7.1.4.




6.7.1.6.



7081 Simontornya, Hunyadi János utca 16. 6.8.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.8.1.1.


6.8.1.2.

alsó tagozat, felső tagozat

6.8.2. sportcsarnok 6.9.

7042 Pálfa, Kossuth Lajos utca 35. 6.9.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.9.1.1.


6.9.1.2.

alsó tagozat

6.9.1.3.




6.9.1.5.


6.9.2. iskola maximális létszáma: 110 fő 6.10. 7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály utca 3. 6.10.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.10.1.1.


6.10.1.2.

alsó tagozat

6.10.1.3.


(mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.10.2. iskola maximális létszáma: 110 fő 6.11. 7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály tér 7. 6.11.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.11.1.1.


6.11.1.2.

felső tagozat

9

6.11.1.3.

iskolai könyvtár

6.11.2. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7.

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

7.1.

7081 Simontornya, Hunyadi János utca 15. 7.1.1. Helyrajzi száma:

1353/1

7.1.2. Hasznos alapterülete: nettó 775 nm 7.1.3. Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

7.1.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.2.

7083 Tolnanémedi, Fő utca 8. 7.2.1. Helyrajzi száma:

25




7042 Pálfa, Deák Ferenc utca 16. 7.3.1. Helyrajzi száma:

285




7085 Nagyszékely, Rákóczi Ferenc utca 12. 7.4.1. Helyrajzi száma:

587/4




7047 Sárszentlőrinc, Petőfi Sándor utca 49-51. 7.5.1. Helyrajzi száma:

124




7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály tér 8. 7.6.1. Helyrajzi száma:

2



7.6.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog

10

7.7.

7081 Simontornya, Petőfi Sándor utca 1. 7.7.1. Helyrajzi száma:

1441, 1442




7081 Simontornya, Hunyadi János utca 16. 7.8.1. Helyrajzi száma:

1686




7042 Pálfa, Kossuth Lajos utca 35. 7.9.1. Helyrajzi száma:

17



7.9.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.10. 7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály utca 3. 7.10.1. Helyrajzi száma:

1172



7.10.4. KLIK jogköre:

vagyonkezelői jog

7.11. 7084 Pincehely, Vörösmarty Mihály tér 7. 7.11.1. Helyrajzi száma:

11

7.11.2. Hasznos alapterülete: nettó 110 nm

8.

7.11.3. Intézmény jogköre:


7.11.4. KLIK jogköre:

vagyonkezelői jog

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

11

2.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási módja és rendje: 

       

Az intézmény részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. A feladatok összehangolásának egyik színtere a rendszeresen összehívott igazgatótanács értekezlete. Az együttműködéssel elérni kívánt célok, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok megjelennek az intézmény éves munkatervében. Az intézményvezető és a vezetők elsősorban a közalkalmazott közvetlen felettese útján adnak utasítást. Ha ettől kivételesen el kell térni, a kapott utasításról a dolgozó köteles tájékoztatni a közvetlen felettesét. Az intézmény vezetőjét az intézményegységek és szervezeti egységek értekezleteire meg kell hívni, illetve azon saját döntésétől függően vesz részt. Az intézmény vezetője havi rendszerességgel, ill. szükség szerint látogatást tesz a tagintézményekben. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás a vezetők feladata. A vezetők munkaszervezését, tevékenységük közvetlen irányítását és ellenőrzését az intézmény magasabb vezetője végzi. Az intézmény szervezeti egységeinek vezetői értekezleteken számolnak be a részleg működéséről. A pedagógusok és egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják.

2.3. Az intézmény működési alapdokumentumai: A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. 2.3.1. Az alapító okirat Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 2.3.2. A pedagógiai program Mely tartalmazza és meghatározza: -

az intézményben folyó nevelő, oktató munka tartalmi, szakmai alapjait a nevelés, oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait

12

-

a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését, segítő tevékenységeket.

2.3.3. A tanév munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. Elkészítése után a nevelőtestület fogadja el. 2.3.4. Jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei (Lásd a Záró rendelkezéseknél!) 3. Az intézmény vezetése 3.1. Az intézményvezető és feladatköre A közoktatási intézmény vezetője a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy a kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályba előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai:            

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján a munkáltató, valamint kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működtetése a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása az igazgatótanács megbeszéléseit az intézményvezető vezeti a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése

13

   

a középtávú pedagógus továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítése, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása az iskolai tankönyvellátás rendjének megszervezése, és a tankönyvrendelés lebonyolítása a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatok az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásainak szabályos kezelése

Kizárólagos jogkörébe tartozik:  a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör,  a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,  a nem pedagógus munkakörbe tartozók feletti munkáltatói jogkör gyakorlása,  a munka-és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítása és ellenőrzése,  vagyonvédelmi intézkedések,  ellenjegyzési jogkör gyakorlása. Közvetlenül irányítja a vezető beosztású dolgozókat, a gyermek – és ifjúságvédelmi felelőst, az iskolatitkár munkáját, a diákönkormányzatot segítő nevelő közvetlenül fordulhat hozzá. 3.2. A vezetési feladatok megvalósítása Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai: intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők, munkaközösség vezetők közreműködésével látja el. A közvetlen munkatársak megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Ilyen megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat (a megbízás határozott időre szól). Az intézményvezető a tagintézmények szakmai képviseletét a tagintézmény-vezetőkre ruházza át. Feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazokra a területekre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ mellékletében találhatóak. Az intézmény megbízott vezetői és a közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény vezetői havi rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A közoktatási intézmény képviselője: a szerint megbízott intézményvezető. A képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházza át a felelős vezető: az intézményvezető szabadsága, betegsége vagy hivatalos távolléte esetén az általa kijelölt intézményvezető-helyettes – a munkáltatói és bérgazdálkodási jogok kivételével – teljes jogkörrel helyettesíti.

14

A közös igazgatású köznevelési intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását – az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. 3.3. A vezetők helyettesítési rendje 3.3.1. Az intézményvezető helyettesítése A magasabb vezető távolléte, betegsége esetén a munkavégzési feladatokat kiemelt vezetői jogkörök gyakorlása (pl: munkáltatói jogkör) kivételével az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte (30 napot meghaladó) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. 3.3.2. A tagintézmény-vezetők, intézményvezető-helyettesek helyettesítése A tagintézmény-vezetőket távollétükben az általuk esetileg megbízott pedagógus helyettesíti öt (5) munkanapot meg nem haladó esetekben. A vezető helyetteseket, tagintézmény vezetőket tartós (5 munkanapot meghaladó) távollétük esetén az intézményvezető által más vezetőhelyettesnek adott megbízás alapján kell helyettesíteni. 3.4. Az intézmény vezetősége 3.4.1. Az igazgatótanács Elnöke: az intézményvezető Tagjai: az intézményvezető-helyettesek a tagintézmény-vezetők (Minden intézményegységből, tagintézményből egy-egy fő képviselő). Állandó meghívottak: a szakszervezet munkahelyi szervének képviselője Az igazgatótanács dönt:  a tagintézmény vezetői pályázatok kiírásáról és a pályázatok feltételeiről,  a tagintézmény vezetők megbízásáról,  a tagintézmény-vezetői megbízás visszavonásáról,  a tagintézmények feladatainak összehangolásáról,  állást foglal az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról, továbbá mindarról, amiben a vezetői tanács vagy az intézmény vezetője állásfoglalást kér,  gyakorolja az átruházott döntési, véleményezési hatásköröket. 15

Véleményezi:  az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket,  az intézmény éves költségvetési tervének javaslatát,  a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésben. Feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítésben: Az igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az alkalmazotti értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézmény magasabb vezetői megbízás tárgyában tartandó értekezletet, amelyet az előkészítő bizottság végez. Összehívása: Az igazgatótanácsot – az általa elfogadott munkaterv szerint – negyedévenként az intézmény vezetője hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezlet összehívására kerül sor, ha azt a tagok 51%-a az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha azt a vezetői tanács vagy az intézmény vezetője szükségesnek ítéli meg. Az ülésre napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívhatók a diákönkormányzatok vezetői, az SZMK-k, valamint az intézményi tanács vezetői. Határozatképessége: Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 2/3-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához az igazgatótanács tagjai 2/3-nak titkos szavazás keretében adott igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. 3.4.2. A vezetői tanács Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét – középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Jellege és összetétele: Operatív ügyekben az intézményvezető döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményvezető által meghatározott ügyekben döntést hozó testületként is működhet. Véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény vezető testületei felé. Élén az intézmény vezetője áll, tagjai a tagintézmény-vezetők, intézményvezető- helyettesek. Feladatköre:

16

     

Dönt saját munkaprogramjáról Javaslatot tesz az intézmény éves munkatervének és az igazgatótanács munkaprogramjának összeállítására, ajánlást tehet a nevelőtestület által vizsgálandó kérdésekre. Gondoskodik az igazgatótanács és a nevelőtestület állásfoglalásának végrehajtásához szükséges intézkedések kidolgozásáról. Állást foglal a Közalkalmazotti Tanács elé terjesztendő belső szabályzatok tervezetéről, a képzési, a továbbképzési, szabadságolási tervről. Vizsgálja a személyi és tárgyi körülmények alakulását. Állást foglal, illetve dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az intézmény vezetője előterjeszt.

Összehívása : A vezetői tanács munkaprogramja szerint tartja üléseit. Az intézményegységeken belül a szervezeti egységek vezetői rendszeresen megbeszélést tartanak. Az ülésre napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal - meghívhatók a DÖK vezetők, a SZMK- vezetők, munkaközösség-vezetők, KT elnöke, PSZ elnöke. A vezetőség rendszeresen (a munkatervben rögzített időközönként) rendes értekezletet tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül hívhat össze. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető helyettesek, tagintézmény vezetők, vezető tanító, az intézmény közalkalmazotti tanácsának vezetője és a szakszervezet titkára. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, diákönkormányzat diákképviselőivel, szülői szervezetekkel. 3.4.3 Az igazgatótanács, a vezetői tanács és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető vezetésével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatótanács ülései,  az intézményvezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az intézményvezető az aktuális feladatokról a vezetőkön keresztül a helyben szokásos módon értesíti a nevelőket: pl: az épületek nevelői szobájában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon ("körözvény"), e-mail-ben stb. Az intézményvezetőség tagjai kötelesek: 17

 az intézményvezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, ill. választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével. 4. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 4.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai: Az intézményközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az intézményközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Alkalmazotti közösség: - nevelőtestület tagjai - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői szervezet: - Szülői Munkaközösség (SZMK) A gyerekek közösségei: - osztályközösségek - délutáni csoportok - diákönkormányzat. Szakszervezet – Pedagógusok Szakszervezete. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható helyen, minden intézményegységben, tagintézményben ki kell függeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyeztetési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

4.2. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg.

18

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, melyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának az elhangzott véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. /hatályos jogszabályok/ A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút /50 % +1/ többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 4.3. Az alkalmazotti (közalkalmazotti) közösség Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből (közalkalmazotti) és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóiból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor azt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézményi alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, és az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata és a Kollektív szerződése rögzíti. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az intézmény nem pedagógusképesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat a fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. 4.4. A szülői szervezetek, SZMK A szülői munkaközösség a 20/2012. EMMI rendelet 119.§ a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezeteket hozhatnak létre. Az osztályok csoportok SZMK-it az egy osztályba, csoportba járó tanulók szülei alkotják, maguk köréből tisztségviselőket választanak.

19

Az iskolai SZMK legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya, melynek munkájában az osztály SZMK elnökei, helyettesei vehetnek részt. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A szülői munkaközösségeket az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot, a tagintézményekben pedig a tagintézmény-vezetővel. A gyermekközösségek szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus, aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 4.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített az általános munkaidőn belül – rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a gyerekek tájékoztató füzetén keresztül. Az intézmény munkatervében rögzítetten – tanévenként 2 rendes szülői értekezletet és 2 rendes fogadóórát - az éves munkatervben meghatározott időpontokban. 4.5.1. A szülői értekezletek A csoportok, osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet a csoportvezető illetve az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az őszi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új közösségek májusi /leendő 1. osztályosok/, szeptemberi szülői értekezletén bemutatják a csoportban, osztályban oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a munkaközösség vezetője, a csoportvezető, az osztályfőnök a gyermekközösségben felmerült problémák megoldására. 4.5.2. Szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. 4.5.3. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje

20

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében (ellenőrző) feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjegyével kell ellátni - szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. A gimnáziumban az osztályfőnök havonta ellenőrzi az érdemjegyeket. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál 5 érdemjegy alapján osztályozható tanuló. Alsó tagozatban a második évfolyam félévéig félévenként szöveges értékelést folytatunk. Az osztályfőnök és a szaktanár szövegesen is értékelheti a tanulók előmenetelét, magatartását, szorgalmát a tájékoztató füzetben. 4.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje A közös csoportban levő gyerekek egy közösséget alkotnak. Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák/foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége küldötteket delegál az intézmény tagozatainak (gimnázium, általános iskola felső tagozat) diákönkormányzatába. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógus, nevelő, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusoknak értekezletet összehívni. 4.6.1. A diákönkormányzat A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére a gimnáziumban és a felső tagozaton diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az osztályközösség tagjaiból 2 képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzatok tagozatonként, illetve tagintézményenként működhetnek. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzatának a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott a szervezeti és működési rendje. Az iskolai diákönkormányzat élén – a működési rendjükben meghatározottak szerint választott diákelnök áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a diákelnök képviseli, jogait gyakorolja. A tagozati, tagintézményi diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze. Az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az

21

intézményvezető bízza meg. A diákönkormányzat az említett pedagógusokon keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákgyűlés /diákparlament/ az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek tagjaiból áll. A diákgyűlésen a választott diákönkormányzati tagok a szószólók, de bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákgyűlés az intézményvezető, a tagintézmény-vezető által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze évente legalább egy alkalommal. E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola intézményvezetője, a tagintézmény- vezető beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek az iskola és a diákönkormányzat vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek, tagintézmény–vezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője, vagy az intézményvezető kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión tájékoztatja. 4.6.2. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére- a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő diákköröket az intézményvezető-helyettesek, ill. a tagintézmény-vezető tartja nyilván. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja, minimum 10 fő kérelme esetén. Az a diákkör, amelyik az intézmény helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény vezetőjéhez vagy a tagintézmény-vezetőhöz. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét, osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét, osztályát. Az intézményvezető, a tagintézmény-vezető a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az intézmény épületeinek Házirend szerinti használatát. 4.7. A diákönkormányzat, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérésére kötelező az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösséget érintő kérdések tárgyalásakor

22

-

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához.

4.7.1. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái  

az iskolatípusok szerinti diákönkormányzatok megbízottjai képviselik tanulótársaikat az iskola vezetősége, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, valamint az intézményi tanács értekezletein, az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél, - a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt.

4.8. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása    

Az intézmény megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt helyiséget biztosít, a DÖK-vezető által kért időpontban, az intézmény más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. A diákönkormányzat használhatja a diákönkormányzati tevékenységéhez az iskolatitkári szobában levő telefont, faxot, valamint a fénymásolót, és az intézmény költségvetése terhére bonyolíthatja levelezését.

4.9. A szülői munkaközösség választmánya, a kapcsolattartás formája és rendje A szülői szervezetek, szülői munkaközösségek az egyes intézményegységek, tagintézmények mellett működnek, kapcsolatot minden intézményegység, a tagintézmény vezetője a saját intézménye mellett működő szülői szervezettel tart, az intézmény vezetője szükség szerint, és a szülői szervezetek megkeresésére tart kapcsolatot az intézményegységi, tagintézményi szülői szervezetek vezetőivel. 4.9.1. Az iskola és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje, formái Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az intézményvezető, ill. a tagintézmény-vezető az SZMK választmányi ülésén, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  családlátogatások,

23

 szülői értekezletek,  fogadó órák,  nyílt napok,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,  nyilvános ünnepélyek,  faliújságra kitett információk. A szülők kérdéseiket, javaslataikat, véleményüket közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. Az osztályok szülői szervezetei az osztályban választott választmányi tagok vagy osztályfőnök segítségével juttathatják el az intézmény vezetőségéhez. Vezetőségi ill. nevelőtestületi értekezletekre az SZMK képviselőjét akkor kell meghívni, ha az iskola tanulóinak nagyobb csoportját érintő kérdéseket tárgyalnak, ill. olyan ügy megvitatására, amelyhez a szülők segítségét kívánja igénybe venni az iskola. Az SZMK-val a szervezetiegység-vezetők tartják a kapcsolatot. 4.9.2. A szülői szervezetek, részére a jogszabályban előírt jogok felett biztosítható jogok meghatározása A társult intézményben a szülői szervezetek az intézményegységek, tagintézmények mellett működnek, tevékenységükkel az adott településen működő intézményegységet, tagintézményt támogatják. Az iskolai SZMK egy-egy településen a település helyi érdekei és a közélet szereplői által támasztott igények szerint segíti az iskola működését. Az intézmények működésével kapcsolatos minden területen véleményt nyilváníthatnak. Az intézmény szülői szervezeteinek választmányai akkor határozatképesek, ha azokon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szülői szervezetek választmányi, illetve az iskolai szülői értekezleteket szorgalmi évenként legalább három alkalommal össze kell hívni, és ezen tájékoztatást kell adni az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezeteket az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: Döntési jogkör:  Megválasztják saját tisztségviselőjüket,  megválasztják a szülők képviselőit a szülői munkaközösség választmányába,  kialakítják saját működési rendjüket,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészítik saját munkatervüket,  képviselik a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Véleményezhetik:  az intézmény Pedagógiai programját,  Házirendjét,  Munkatervét,

24

      

a Szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a gyermekekkel kapcsolatosak, a fakultatív hitoktatás megszervezését, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakítását, a szülőket anyagilag is érintő kérdéseket, a szülői értekezletek napirendjének meghatározását, a fakultatív foglalkozások programját, a rendezvények, kirándulások elfogadását, véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdéssel kapcsolatban.

4.10. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek A Közalkalmazotti Tanács és az intézményvezető munkakapcsolatát a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöke és az intézményvezető feladata. A reprezentatív szakszervezet és az intézményvezető munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Kollektív szerződés módosításának előkészítése az intézményvezető feladata. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek egyetértését az adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja. 4.11. Az intézményen kívüli kapcsolattartás Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető és megbízottak útján. Az intézményt a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli, a vezetők a vezetői feladat megosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. A kapcsolattartás személyes, írásos vagy telefonos megkeresés alapján zajlik, a kapcsolatfelvételt a pedagógus közösség bármely tagja kezdeményezheti a szervezeti egységek vezetőin keresztül. Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn intézményünk:          

Fenntartóval Vármúzeummal a Fried Művelődési Házzal Könyvtárral SIKK-kel Református Gyülekezettel ill. a különböző felekezetek lelkészeivel, képviselőivel Plébániahivatallal az egészségügyi intézményekkel Vöröskereszttel SOS szervezettel

25

       

Alapítványokkal Családsegítővel, Gyermekjóléti Szolgálattal a szak-és szakmai szolgáltató szervekkel rendőrséggel tűzoltósággal katasztrófavédelemmel polgárőrséggel a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

5. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 5.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület a „a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelésioktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója.” A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az összetett intézmény valamennyi pedagógusa egy nevelőtestületként működik és dönt az intézmény egészét érintő kérdésekben, ezek különösen az összetett intézmény: -

az egységes szerkezetű - a települési sajátosságokat figyelembe vevő -, helyi Nevelési programja, Pedagógiai programja és módosításának elfogadása, az SZMSZ és módosításának elfogadása, a Házirend elfogadása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, az intézmény magasabb vezetői posztjára kiírt pályázattal kapcsolatos nevelőtestületi eljárás lefolytatása, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, az intézményi továbbképzési program és beiskolázási terv jóváhagyása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása, az intézményi munkaterv elfogadása, a szülőkkel való kapcsolattartás, az együttműködés elvének és rendjének kialakítása, a tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, a jog

Véleményezési joggal rendelkezik: - a tantárgyfelosztás elfogadása - a jóváhagyott költségvetési keretek belső arányainak kialakításáról, - a pályázatok elkészítéséről, elfogadásáról, 26

-

a munkaköri leírások tartalmáról, az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztása során, vezetői megbízások kiadása előtt a vezetői pályázatok elfogadásáról, a nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az összetett intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

5.2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára vonatkozó átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló intézményi tanács, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló intézményi tanács, illetőleg a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár, vagy a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során:  tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet  félévi és év végi osztályozó értekezlet  őszi és tavaszi nevelési értekezlet.  Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 30 %- a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény vezetője, vagy vezetősége szükségesnek tartja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet 3 nappal előbb, a téma megjelölésével kell kezdeményezni, az ok és cél megjelölésével. Az értekezletet a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az estben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet pl: az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete, stb.) 5.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van, 27

  

a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másképp nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szava dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

5.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje „A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az intézményi tanácsra, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.” Az intézmény nevelőtestülete – feladatkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból. A létrehozott bizottságok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestület felé az éves munkatervben rögzített nevelési értekezletek időpontjában. Az intézmény minőségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységének helyzetéről, aktuális feladatairól, az elvégzett tevékenységről az intézmény minőségfejlesztéssel foglalkozó csoportjának vezetője számol be az igazgatótanács ülésein, és a tantestületi értekezleteken. A tantestületben működő munkaközösségek vezetői és a tantestület által létrehozott ad hoc bizottságok vezetői az igazgatótanácsnak, vagy a tantestület ad hoc bizottságot létrehozó határozatában foglaltak szerinti körnek számolnak be tevékenységükről. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség /osztály, csoport/ nevelési szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus /osztályfőnök, csoportvezető/ hívhat össze szükség esetén – a felsős vezető helyettes tudtával – úgynevezett nevelői kisértekezletet. A nevelői kisértekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra /osztályfőnökre, csoportvezetőre/ hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. 5.5.A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatok A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásban foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat így különösen: 28

            

felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, részt vesz a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programjának megvalósításában, a tehetséges tanulók egyéni foglakozás keretében történő felkészítésében, az iskola kulturális és sportéletének a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásban, a diákmozgalom segítésével, a tanuló-és gyermekvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében.

Részletesen lásd a munkaköri leírásokban. 5.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladatai az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése annak feltárása, hogy milyen területen kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. Feladatai továbbá:  Biztosítja az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű működését,  Segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  A vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézményi nevelő és oktató munkával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők, munkaközösség-vezetők. A vezetők javaslatai alapján az intézményvezető készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézményvezető a felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. A különféle felelősöknek a saját területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük az intézményvezető és a vezető beosztású dolgozók felé. 

Az ellenőrzés formái:

 Előre bejelentett /óraellenőrzés, foglalkozások ellenőrzése/  Az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélküli, alkalomszerű

29

 Beszámoltatás          



Az ellenőrzés területei: pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése időszakos, állandó kiemelt és speciális ellenőrzések tanórákon, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok mérése a pedagógusok munkafegyelme a tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem, tisztasága, dekorációja, az tanár-diák kapcsolat, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a csoportfoglalkozásokon, a tanítási órákon:  a foglalkozásokra, az órákra történő előzetes felkészülés, tervezés,  a foglakozás, a tanítási óra felépítése és szervezése,  a foglakozáson, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a gyermekek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége magatartása a tanítási órán, a foglalkozás az óra eredményessége, a nevelési terv, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a foglakozásokon, a tanórákon kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.

A belső ellenőrzések rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a nevelési év/tanév során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérésére, munkájának segítése érdekében óralátogatás során lehet felmérni a pedagógus oktató-nevelő munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. A belső ellenőrzés tapasztalatai alapján minden évben meg kell állapítani, hogy az esetleges hiányosságok helyrehozatala érdekében milyen intézkedés megtétele szükséges. A részletes szabályozást az intézmény Belső ellenőrzési szabályzata tartalmazza. 5.7. A munkaidő nyilvántartás 5.7.1. A munkaidő nyilvántartás tartalma A munkaidő-nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat is. A munkaidő-nyilvántartás vonatkozásában a munkaidő meghatározásakor tanításnak minősül: - a tanítási órák, - délutáni és tanulószobai foglalkozások 5.7.2. A munkaidő nyilvántartás vezetésének szabályai A munkaidő nyilvántartást személyenként külön-külön kell vezetni.

30

Lásd a mellékelt táblázatot. 5.7.3. A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok a következők: - a tantárgyfelosztás, órarend, - a kötelező órába beszámítható tevékenységek, - az elrendelt többlettanítás, - helyettesítési napló, - az adott tevékenységre vonatkozó foglalkozási napló, - nem kötelező tanórai foglalkozások időkeret terhére szervezett foglalkozások - napló. 5.7.4. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli: - az intézményvezetőt, - a tagintézmény-vezetőt, - az intézményvezető- helyettest, - a nyilvántartást kezelő pedagógust. Az intézményvezető feladatai: A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető látja el, ennek keretében:  Kijelöli a nyilvántartás kezeléséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt (továbbiakban nyilvántartás kezelő).  Meghatározza az adat és információáramlás rendjét.  A nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információszolgáltatási kötelezettségéről nevelő-testületi értekezleten, illetve egyéb formában tájékoztatja a pedagógust.  Kijelöli a nyilvántartás tartási helyét. (Az osztály ill. a csoportnaplóban, az alsó tagozatban, a felső tagozatban az osztálynaplót tartó polcon.) A nyilvántartás kezelő feladatai: Intézményünkben az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezetők a nyilvántartás kezelők. A nyilvántartás kezelő feladatai:  felmérni a nyilvántartás szükségletet, és biztosítani a megfelelő mennyiségű nyilvántartó lapot,  a pedagógusok részére átadni a nyilvántartó lapot,  a nyilvántartások egyeztető jellegű ellenőrzése a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján, 31

  

az ellenőrzés tényének aláírással való igazolása, a havi időkeret teljesítésével kapcsolatos összesítés ellenőrzése, és az ellenőrzés megtörténtének igazolása, amennyiben az egyeztető jellegű ellenőrzés során eltérést tapasztal, a pedagógus bevonásával a nyilvántartásban kétséges adat helyességéről meggyőződjön és a munkaidő nyilvántartást, vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot javítsa, illetve annak szükségességét jelezze.

A pedagógus által ellátandó feladatok: A pedagógus feladata, hogy  a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos előírásokat megismerje, és betartsa  a nyilvántartást a kijelölt tartási helyen tartsa, onnan csak napi bejegyzések beírásának időtartamára vigye el,  a lapra naponta beírja a tanítással lekötött munkaidőt és a tanítással-oktatással le nem kötött részt,  az ellenőrzés lebonyolításához minden nevelő a hónap utolsó munkanapján az intézményből való távozása előtt legkésőbb 16 óráig adja le a nyilvántartás kezelőjének a hiánytalanul kitöltött nyilvántartó lapot,  a nyilvántartás kezelő kérésére együttműködjön a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában.

32

6. Az intézmény működési rendje 6.1. A tanév rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az SZMK, a Közalkalmazotti Tanács, a diákönkormányzat, a szakszervezet véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításáról, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és felügyelet időpontját ki kell függeszteni minden épületben. A tanév szorgalmi időszakra, tagozaton vizsgaidőszakra és tanítási szünetekre /őszi, téli, tavaszi szünet és a nyári vakáció/ tagozódik. A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása /osztályozó-, javítóvizsga, érettségi vizsga/. A vizsgarendet szintén a munkatervben rögzítjük. A tanév helyi rendjében meghatározzuk - az intézmény szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját - a tanítási szünetek időpontját az oktatásért felelős miniszter által meghatározott kereteken belül.

33

6.2. Az intézmény nyitva tartása 6.2.1. Simontornya Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 700 órától 1900 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető, tagintézmény-vezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában – zárva kell tartani. . A simontornyai intézményegységek nyitva tartása: alsó tagozat 715-1900-ig felső tagozat, gimnázium 700-1900-ig sportcsarnok 800-2200-ig 6.2.2. Pálfa és Sárszentlőrinc Általános Iskola Pálfa: Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 730, az alsó tagozatban 715 órától délután 1600 óráig tartanak nyitva, kivéve a bejáró tanulókat, akiket már 700-tól fogadunk. A tagintézmény-vezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épületek és a sportudvar ettől eltérő időpontban, ill. szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Általános Iskola Sárszentlőrinc Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 730 – 1600 óráig tart nyitva. A téli időszak kivételével a hét minden napján az iskola udvara a sportolni vágyók rendelkezésére áll. 6.2.3. Tolnanémedi Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől – péntekig 630 órától 1600 óráig tart nyitva. 6.2.4. Nagyszékely Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől – péntekig 730 órától 1600 óráig tart nyitva. 6.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztást az intézményvezető-helyettesek és a tagintézményvezetők végzik el.

34

Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre beosztott pedagógusok felelnek az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az iskolában reggel 730 órától, alsó tagozatban 715 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelők kötelesek a rájuk bízott épületben, épületrészben, udvaron a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek, az udvar rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni, ügyeletesi beosztásuk teljes idején a tanulók között tartózkodni. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A pedagógiai ügyeletet segítő tanulói ügyelet szabályai a házirendben találhatók. 6.4. A tanítási foglalkozási órák, valamint óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik pedagógus vezetésével kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási/foglalkozási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák 700 órától 1900-ig vannak. Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat rendelhet el. Simontornyán minden iskolatípusban 8 órakor kezdődik a tanítás, és minden szünet 15 perces, kivéve 5. és 6. óra között 5 perces, hogy az áttanítás (alsó - felső – gimnázium) zökkenőmentesen történjen. Pálfán az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján az alsó tagozatban 8.00 óra és 12.35 óra között, a felső tagozatban 7.45 óra és 13.10 óra között kell megszervezni. Sárszentlőrincen az iskolában a tanítás a helyi tanterv alapján délelőtti műszakban folyik. A tanítási idő kezdete 7 óra 55 perc. A tanítási órák idejét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. A tanítási órák 45 percesek, az óraközi szünetek 10, 15, ill. 20 percesek. A tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet a házirend tartalmazza. A tanítási órák/foglalkozások látogatására (hospitálásra) engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben az intézményvezető, a helyettesek és a tagintézményvezetők adhatnak engedélyt. Az óraközi szünetek időtartama 5-15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott ügyeletes pedagógusok és a diákok ügyelik. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. 6.5. A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje E foglalkozások 1440 órakor kezdődnek és legkésőbb 1900 órakor fejeződnek be. Az iskola által szervezetteket pedagógusok vezetik és témáját, valamint a részvevőket a foglalkozási naplókba kötelesek bejegyezni.

35

A menzán külön felügyeletet biztosítunk, hogy az étkezés kulturált formában történhessen, ill. illetéktelenek ne tudják a szolgáltatást igénybe venni. Az alsó tagozaton rajz, angol, informatika és kézilabda szakkör várja az érdeklődő tanulókat. A felső tagozaton technika szakkör, énekkar és sportkör működik. A gimnázium német, angol, színjátszó, matematika, citera szakkört szervezett a nagyobb teljesítményre képes tanulói számára. Pálfán a délutános csoportok munkarendje a délelőtti órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14.00 órától 16.00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak a tagintézmény-vezető beleegyezésével lehet. Az iskolában kiemelt helyet foglal el a kézilabda és a különböző sportfoglalkozások. Sárszentlőrincen a tanítási órák befejezése után a helyi hazamenő tanulók elhagyják az iskola épületét, a menzás tanulók ebédelnek. A bejáró tanulók (a 14 órakor induló busszal hazautazók) felügyelete külön beosztás alapján történik, az ebédlő tanulók felügyelete az ebédeltető pedagógus feladata. Az iskola délutáni munkarendjébe szervesen épülnek be a tanórán kívüli foglalkozások: a néptánc és a sportfoglalkozások. Tolnanémediben a tanulók a kézműves és a néptánc csoport munkájában vehetnek részt az énekkar és a sportkör tevékenysége mellett. 7. Az intézmény munkarendje 7.1. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén azintézményvezető, a tagintézmény-vezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat, ill. az ellátó személyt. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleg foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő intézkedések megtételére. 7.2. A közalkalmazottak munkarendje Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív szerződése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével, valamint A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.

36

A közalkalmazottak munkaköri leírását a vezető helyettesek, a tagintézmény-vezetők és a gazdasági vezető készítik el, az intézményvezető hagyja jóvá. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes területek vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 7.2.1 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint „a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási és 5 perccel ügyeleti beosztása előtt munkahelyén (tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon lehetőleg 7.30 – 7.45 között az intézményvezetőnek, vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen, és a tanmenet szerinti előre haladását biztosíthassa. Az előre tudott távolmaradás esetén a helyettesítendő pedagógus köteles a tananyagot írásban a helyettesítést végző társának átadni. A pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet legalább 1 nappal előbb a tanóra/foglalkozás elhagyására a lemaradást a későbbiekben történő behozásának megjelölésével. A tanórák/foglalkozások elcserélését a vezető helyettesek, tagintézmény-vezetők engedélyezik, adminisztrálják. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetében – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést, az intézményvezető adja a helyettesek és a szakmai munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése.

37

7.2.2. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje A munkaköri leírásukban foglaltak szerinti munkarendben. 7.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirendek) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását. A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, az ügyeletes tanár, vagy az intézményvezető-helyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. (kivéve sportcsarnoki és más épületben órarendileg megtartott óra esetén). Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). A házirend betartása a tanulók számára kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott egyetértésével. A tanulók munkarendjét tartalmazó házirend az SZMSZ melléklete.

38

8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 8.1. A tanórán kívüli foglalkozások célja Az iskola a tanórai foglakozás mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, az intézményi tanács, továbbá iskolán kívüli szervezetek /SIKK, Vöröskereszt, stb./ kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. A törvény rendelkezései alapján a tanulószobai foglalkozás megszervezése, iskolai sportkör működtetése kötelező az iskoláknak. A többi foglalkozási forma attól függ, hogy igényt tartanak-e rá az érintettek. A tanulók a tanórán kívüli foglakozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyertek a foglakozásra, megjelenésük kötelező. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: gyógytestnevelés, differenciált foglalkozás, logopédia, tanulószobai foglalkozások, szakkörök, énekkar, diákkör, sportkör, korrepetálás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, házi bajnokságok, kulturális rendezvények, tanfolyamok. A fenti foglalkozások helyét, időtartamát és a résztvevőket az adott pedagógus vezeti. Elszámolásukat az intézményvezetőhelyettes havonta egy alkalommal végzi. 8.2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai 8.2.1. Egész napos iskola Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. 8.2.2. Szakkörök, korrepetálások Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően. A szakkörök vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre megadott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A foglalkozások megszervezésekor a tanulók napi elfoglaltságaiban érvényesülnie kell az arányos terhelés elvének. Nem lehet a hét egy-két „kitüntetett” napjára terhelni minden

39

foglalkozást. A napi tanrendi elfoglaltságok és a tanórán kívüli foglalkozások között az étkezésre és a pihenésre alkalmas szabadidőt kell biztosítani. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban. Az iskolai énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosíthatja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. A sportkör a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. A sportkör, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. A sportkör vezetősége a bevételével anyagi felelőssége tudatában rendelkezik. A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges és kötelező. Tanulóink az intézményi városkörnyéki, megyei, országos és nemzetközi meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg és felelősek lebonyolításukért. A szervezésben az intézményvezető-helyettesek is közreműködnek. Az iskola könyvtára tanítási napokon a kifüggesztett nyitva tartási időben áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjét a könyvtár vezetője szabályozza. 8.2.3. Tanulmányi kirándulások Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat. Alsó tagozaton az osztályfőnök által tanított valamelyik tantárgy tanmenetében kell rögzíteni. A kirándulások az iskola éves munkatervében foglaltak alapján tanévente 1 tanítási napon, tanítás nélküli munkanapon és tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulás várható költségeiről a szülőket tájékoztatni kell az ellenőrző útján, akik nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A kiránduláshoz 15 tanulónként 1 fő kísérőt szükséges biztosítani. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 8.2.4. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz az intézményvezető engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal az intézményvezetőnek írásban nyújtja be.

40

Múzeum, színház, mozi, tárlat, hangverseny, stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető, a tagintézmény-vezető engedélye szükséges. Az iskola tanulói, közösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőjének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. 8.3. A fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Az intézmény a szülői igények és a településeken működő egyházi felekezetek megkeresése alapján a nyitvatartási időben helyet ad a hit- és vallásoktatásnak. Az oktatás a napi nyitva tartás idejében a tanulási utak védelmének megtartásával a napi szabadidősávban szervezhető, lehetőleg a délelőtti tanítási órákhoz csatlakozóan. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyházak által kijelölt hitoktatók végzik. 9. A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzások igazolása 9.1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszüntetését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és átvételről az iskola intézményvezetője dönt. A felvétel tanulmányi feltételei Az iskola a törvényi szabályozóknak megfelelően meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. Az iskola a felvételi követelmények és a felvételi vizsgák időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az intézményvezető által kijelölt bizottság előtt kell tenni. Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. 9.2. A tanulók jogai és kötelességei Az intézmény megteremti –a köznevelési törvényben meghatározott - tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakövetelmények: Az intézményben lefolytatandó: érettségi vizsga lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az Országos vizsgaszabályzatok határozzák meg.

41

A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. Helyi vizsgák: osztályozó-, javító-, pótló- és különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az intézményvezető-helyettes, tagozatvezető javaslatára az intézményvezető jelöli ki, melynek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és bizonyítványba. A záradékot az intézményvezető, vagy intézményvezető-helyettes, vagy tagintézmény-vezető is aláírja. 9.3. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza. Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki  eredményes sportteljesítményt ér el, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, eredményesen szerepel,  a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatású egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 9.4. A jutalmazás formái Intézményünkben elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztályozó naplóba be kell jegyezni: szaktanári, osztályfőnöki, tagozatvezetői, tagintézmény-vezetői, igazgatói és nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és nevelőtestületi dicséreteket az intézmény tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben, osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok, javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát utolsó tanítási napon, vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő vagy jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

42

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

bemutatókon bemutatókon

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás /hangverseny, színházlátogatáshoz/ táborozási hozzájárulás. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni 9.5. Fegyelmező intézkedések és büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező intézkedésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések, megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. A fegyelmező intézkedések szóban és írásban a következők lehetnek: - szaktanári /szakoktatói/ figyelmeztetés, - szaktanári /szakoktatói/ intés - tanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - osztályfőnöki megrovás; - igazgatóhelyettesi intés - tagintézmény-vezetői intés - igazgatói intés - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló-tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény vezetője határozza meg. 9.5.1. Fegyelmi büntetések

43

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosa megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A köznevelési törvény 53-61. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ennek alapján a fegyelmi büntetés lehet: -megrovás -szigorú megrovás -meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása -áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába -eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától -kizárás az iskolából A felelősségre, vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. 9.6. A gyermek/tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, amelyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, a csoportvezető, ezen túl az intézményvezető dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba (nyilvántartó lapra) az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe, az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök, csoportvezető végzi. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola intézményvezetője haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.

44

Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. Ennek jelölése az utolsó alkalommal bejegyzett késéskor történik. Ha a tanuló tanulmányi-, sportversenyen vesz részt, azt úgy kell tekinteni, mintha a tanuló hivatalos ügy miatt maradt volna távol. Hiányzását az osztályfőnök igazolja. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el. Ő kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárás indítását vonja maga után. Az a tanuló, akinek hiányzása eléri a 250 órát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tehessen. 10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 10.1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok Az iskola épületét címtáblával, a Magyar Köztársaság és az Európai Unió zászlajával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Ünnepeken az épületek lobogózása az épületfelelősök és a gondnokság feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért  a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.  az intézményi SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az intézmény épületeiben dohányozni tilos. Az intézményben minden fajta reklám tevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény vezetője felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Vagyonvédelmi okokból a folyosón tanulói ügyelet működhet. 10.2. Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. Ha az intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

45

Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 10.3. Az intézmény berendezéseire, felszerelésére vonatkozó szabályok Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető és a gazdaságvezető együttes, ill. a tagintézmény-vezető írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag nem felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, amelynek egyik példányét a gazdasági irodába kell leadni, és iktatni kell. A berendezés visszaszolgáltatásakor ennek tényét engedélyre rá kell vezetni. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, a szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendelésének kezdeményezése a szaktanárok, beszerzése a gazdasági vezető feladata az intézményvezető engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár hatásköre. Az eszközök, berendezések hibáját a gondnokságra jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a gondnokságra a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 10.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai Vagyonvédelmi okok miatt a tanítás befejeztével, valamint minden olyan esetben, amikor a tanulók tartósan távol vannak (pl.: testnevelés, technika óra,), az üresen maradt termeket zárni kell. A lezárt termek kulcsát a kijelölt kulcstartókra kell elhelyezni. Ezért a tanórát, foglalkozást tartó nevelő a felelős. A tantermek, tornacsarnok balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a vezető gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárok biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a vezető gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A vezetőség feladata a kár felmérése és a kártérítés, szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. 10.5. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

46

A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) – a KLIK, az intézményvezető, a tagintézmény-vezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. 10.6. Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézményben az intézményi dolgozókon és a gyermekeken/tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. A dolgozók hozzátartozói munkaidőben huzamosabb ideig nem tartózkodhatnak az épületekben. A látogatás rendje: Az idegenek az iskola épületeibe csak az ügyeletes vezető kellő tájékoztatása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetelének célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Külső látogatók az intézményben folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket az óvodában és az iskolában a foglalkoztatások kezdete előtt a csoportszobákig, illetve az osztálytermekig kísérhetik. A foglalkozások, illetve a tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni. A foglalkozások, a tanórák látogatásra külső személyek részére az intézményvezető , illetve a tagintézmény-vezetők adnak engedélyt. Az intézmény helyiségeit, udvarait megállapodás alapján használóknak a foglalkozást követően el kell hagyniuk az épületet. A használatért felelős személyek felelősek a helyiségek rendjéért, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásáért. Az intézmény politikai rendezvényeken nem vesz részt, párt, politikai szervezet rendezvényeinek helyet nem biztosít. 11. Az intézményi hagyományok ápolása 11.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek és megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

47

Az intézmény a helyi hagyományok ápolását a helyi közösségek elvárásainak ismeretében, a fenntartó jóváhagyásával végzi, tiszteletben tartva a helyi közösségek vallási és világnézeti meggyőződését. Az intézményi rendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes – képességeket és rátermettséget figyelembe vevő – terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező. 11.1.1. Az intézményi hagyományok forrásai -

a város, a falu története névadónk, Vak Bottyán az intézmény története szokásrendszerünk.

11.1.2. A források alkalmazása -

-

A helytörténeti kiállítások alapján az iskola tanulói ismerjék meg a település múltját. Az 1-2. osztályosok tanulmányi sétákon ismerkedjenek meg a város, a falu nevezetességeivel. Emlékezzenek meg városunk neves lakóiról: Pillich Ferenc entomológus gyógyszerészről, Illyés Gyula, költőről, Lázár Ervin íróról, Petőfi Sándor költőről, Vak Bottyán generálisról, iskolánk névadójáról és Vörösmarty Mihályról. Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen az iskola zászlaja előtt tisztelegjen a tanulóifjúság. Himnusz és Szózat közös éneklése.

11.1.3. Az intézmény sok évre visszanyúló szokásrendszere - a tanulók teljesítményének elismerése könyvvel, oklevéllel - tanévnyitót az iskolába érkező 1. és 2. osztályosok, a tanévzárót a 3. osztályosok rendezik. - a ballagáson a 7. osztályosok a 8. osztályosoktól, 12. osztályosok a 13. osztályosoktól búcsúznak. - a Vak Bottyán hét rendezői feladatait a 8. évfolyam és a diáktanács látja el. - a városi, falusi ünnepeken intézményünk tanulói felkérésre műsort adnak. - A pedagógus nap alkalmából az iskola vendégül látja a nyugdíjas és aktív pedagógusait a települések étkezdéiben, melynek költségei nem haladják meg az étkezdék vendégebédje árának kétszeresét. - Az intézmény a nyugdíjba vonuló dolgozóitól ajándékkal köszön el 15.000 Ft/fő értékben. 11.1.4. Intézményi megemlékezések, ünnepek

48

Az intézmény az éves munkatervben rögzíti a megemlékezések, ünnepélyek időpontját, a program szervezéséért felelősök nevét, beosztását. Simontornyán - „Csurik” avatása szeptemberben - Zenei világnap október 1. - Vak Bottyán emlékünnepély, Vak Bottyán nap november 11-én - Föld napja - A madarak és fák napja - Gyermeknap - Népdaléneklési verseny - Anyák napja - Növendékhangverseny - Farsangi rendezvény - Iskolai karácsonyi ünnep - Szalagtűző - Az aradi vértanúk emléknapja október 6-án - Pedagógus nap - A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja február 25-én - A holokauszt áldozatainak emléknapja április 16-án - Pillich emlékműsor április első napjaiban - Emlékezés Illyés gyulára november 1-jén - Hősök napja május utolsó vasárnapján - Egressy Béni szobrának megkoszorúzása Ezeken kívül minden támogatást, érdemlő kezdeményezést támogat az intézmény vezetősége. Tolnanémedin: A felsoroltakon kívül még az alábbi hagyományokat ápolják: - Évnyitó kirándulás - farsang - ballagás - Rákóczi- nap Nagyszékelyben: a felsorolt hagyományos ünnepeket tartják meg. Pálfán: Kulturális és történelmi hagyományok:      

Évente megyei szintű Illyés Gyula szavaló- és rajzversenyt szervezünk a költő születésének évfordulóján a felsőrácegresi Iskolamúzeumban. Ápoljuk a költő, író emlékét. Ápoljuk Lázár Ervin emlékét: körzeti szintű Lázár Ervin mesemondó versenyt és futball-kupát tartunk az író születésének évfordulóján. Részt veszünk a sárszentlőrinci Petőfi szavalóversenyen. Kirándulásokat szervezünk az Illyés, a Lázár Ervin és a Petőfi emlékhelyekre. Megemlékezünk 1848. március 15-ről iskolai ünnepség keretében. Az október 23-ai ünnepélyen részt veszünk, a műsort tanulóink adják.

49

Egyéb hagyományok:                

A nagycsoportos óvodások és óvónőik fogadása az első osztályban az óvoda – iskola közötti átmenet megkönnyítése érdekében. Tanévnyitó ünnepély. Az első osztályosokat a nyolcadikosok kísérik le az iskolába, köszöntik őket. Mikulás ünnepség: a Diákönkormányzat szervezésében látogatás kis ajándékkal az óvodában, az iskola minden osztályában. Karácsonyi ünnepség az alsó tagozatosok műsorával, melyre a szülőket, a falu lakóit is meghívjuk. Farsangi bál a Diákönkormányzat és az SZMK szervezésében. Anyák napja osztályszinten. A gyermeknap megszervezése tanítás nélküli munkanap keretében. Felelős: DÖK Ballagás, tanévzáró ünnepély. Tanulmányi kirándulások. Múzeum-és színházlátogatások „Osztályteák” szervezése. Az új kollégák köszöntése, a nyugdíjba vonulók búcsúztatása, a színes diplomák átadása. Évente egy alkalommal (gyermeknap) kiállítást szervezhetünk a gyerekek munkáiból (rajzok, barkácsolások, hímzések, szép füzetek, jó fogalmazások, stb.). Kétévente Ki mit tud?-on mutathatják be a tanulók egyéni képességeiket, tehetségüket a különböző területeken. A madarak és fák napja megtartása (megemlékezés, akadályverseny, kirándulás szülőkkel közösen). Hagyományos nyári tábor: Balatonszabadi-sóstón egy hét vasárnaptól vasárnapig a mindenkori 6. osztályos tanulók részvételével. A kísérő nevelő a hatodikosok osztályfőnöke és egy általa felkért másik pedagógus.

Az programok részletezését, pontos időpontját, felelősét az éves munkaterv határozza meg. Sárszentlőrincen: Sárszentlőrinc, Uzd és közvetlen környéke igen gazdag múltra tekint vissza. Az iskola feladata, hogy a tanulókkal meg kell ismertetni és megőrizni múltunkat, szűkebb hazánk és a szülőföld szeretetére kell nevelni. Kulturális és történelmi hagyományok:  Évenként Petőfi szavalóversenyt és Non-stop foci tartunk Petőfi Sándor Sárszentlőrincre érkezésének évfordulóján.  Ápoljuk Illyés Gyula emlékét: Részt veszünk a pálfai iskola által szervezett Illyés Gyula szavalóversenyen Rácegresen.  Megtátogatjuk a helyi Petőfi emlékhelyeket.  Kirándulást szervezünk Borjádra, Uzdra a Kulcsosházba.  Községi ünnepünkön márc. 15-én iskolánk tanulói adják a műsort. Egyéb hagyományok:

50

       

A tanévnyitó ünnepélyre az 5. osztályosok kísérik az óvodából átkerülő első osztályosokat. Havonta egy alkalommal a diákönkormányzat beszámol munkájáról, tapasztalatairól, elképzeléseiről. /valamennyi tanuló és pedagógus jelenlétében/ Táborozás Sóstón /megszervezéséért a diákönkormányzat vezetője a felelős/. Anyák napi ünnepély az osztályfőnökök szervezésével. Nyilvános farsangi bál. Télapó ünnepély osztálykeretben vagy testvérosztállyal. Gyermeknap megünneplése tanítás nélküli munkanapon. Új munkatársak köszöntés, távozó kollégák és nyugdíjba vonulók búcsúztatása. Márton-napi felvonulás Karácsonyi ünnepség Akadályverseny

11.2. A hagyományápolás külsőségei Az intézmény zászlója: Nemzeti színű lobogó, melynek egyik oldalán a magyar címer látható. Az intézmény tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: sötét alj, fehér blúz fiúk: sötét nadrág, fehér ing gimnáziumban egyen nyaksál, illetve nyakkendő 12. Egyéb rendelkezések 12.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvossal, a védőnővel, a fogorvossal a rendszeres kapcsolattartás az intézményvezető-helyettesek, tagintézmény vezetők feladata. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést szakorvosi írásos vélemény alapján az iskolaorvos adja. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre utalhatja. Az iskolaorvos, a városi védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálat idejéről az osztályfőnököt, a kísérő tanárt az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezető tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. 12.2. Az intézményi védő-óvó előírások, az eljárások rendje Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha

51

észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 12.2.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is egyre inkább megnő. Egyre nagyobb az olyan hátrányos helyzetű gyermekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká váltak, illetve ennek veszélye megnőtt. Ezek a problémák az iskolában is érzékeltetik hatásukat, mert befolyásolják a gyermekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyát. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység a nevelőtestület munkája. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka kapcsolódik a nevelési-oktatási tevékenységhez, átfogja az intézmény életének egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő- óvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Feladatunk a gyerekek életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve az eltérő igényekre. A gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladatai a kisiskolás korú gyermekeknél:  

     

a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és testi épségének óvása a családon belül és a családon kívül, a gyermek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi (háziorvos), védőnői szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendeléseken, a szakorvosi ellátásokon keresztül (szemészet, fülészet, ortopédia,...) a segédeszközök igény szerinti hozzáférhetőségéig, a gyermek intézményes ellátása, az intézmény valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, ...) a gyermek igénye szerint, a család anyagi és szociális helyzetének megfelelően a különféle támogatások felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez. segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéséhez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez, gyors és hatékony intézkedést tenni a gyermeket veszélyeztető helyzetben, folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit, a rendszeres óvodába, iskolába járást szükség esetén eljárást kezdeményezni, segítséget nyújtani a cigány etnikumból érkező gyermekeknek a kulturális, szociális hátrányok csökkentése érdekében, a szabályok, normák elfogadásáért,

A serdülő korú tanulók ellátásával kapcsolatban a feladatok a következő területeket érintik: 

a családi minta, a törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését,

52



milyen kortárscsoportban vesz részt, mennyire ellenőrzött a tevékenységük, szabad mozgásuk,  használ-e a tanuló egészségre káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot,  folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformája, ellátása, pihenése, különös tekintettel a cigány etnikumban élő fiatalok helyzetére,  a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és eredményes beiskolázás érdekében,  bekapcsolni az iskolai tevékenységekbe, felzárkóztatásba, tehetséggondozásba, a sportköri munkába,  életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítani, táborozást szervezni,  folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárhatja,  tanulószobai ellátás biztosítása. A szükséges esetekben együttműködik a pedagógus a gyermekvédelemmel foglalkozó más szervekkel, személyekkel (helyben, vidéken egyaránt). 12.2.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás, a tűzriadó és a bombariadó terv rendelkezéseit. A NAT és az iskolai helyi tanterv alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai-, a csoport- és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a gyermekekkel, a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt  Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt  Rendkívüli esemény után

53

 A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a gyermekeket minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, ill. tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A gyermekek, tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a csoport- illetve az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a gyermekek elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a Munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az intézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a Munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ mellékletében található riadóterv előírásai szerint kell elvégezni. A riadó tervben meg kell határozni:  a rendkívüli esemény jelzésének módjait  a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét  a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendőrség, tűzoltóság - értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése)  az intézmény helyszínrajzát  az építmények alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, a közművezetékek központi elzáróival). 12.2.3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény vezetőjének, helyettesének vagy az intézményegység-vezetőnek E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélyben részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az intézményben történt minden balesetet, sérülést az intézményvezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna 54

elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.  A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az intézmény igény esetén biztosítja az SZMK és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az intézményi nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a Munkabiztonsági szabályzat szabályozza.

12.5. Rendkívüli esemény, bombariadó és katasztrófariadó esetén szükséges teendők Feladatok az intézmény Tűzvédelmi szabályzatában szabályozottak intézményegységenként. A két ellátott település a Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében van. Katasztrófariadó esetén a riasztó rendszer hangos közleményei és a közszolgálati TV és rádió adásaiban elhangzó közlemények szerint kell eljárni. 12.6. A mindennapos testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény a tanulók számára a mindennapi testedzést a köznevelési törvénynek megfelelően heti osztályonkénti testnevelés órán. Ezen kívül vannak délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Az 1-4. évfolyamon tanítási napokon játékos, egészségfejlesztő testmozgást is végeznek a gyermekek. . A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját az intézmény vezetője által megbízott testnevelő tanárok segítik. Az iskolai sportkör és a tömegsport foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. Az iskolai sportkör szakmai programja az iskola munkatervének részét képezi. Túrázások, kirándulások, úszásoktatás szervezésével is hozzájárulunk a tanulók testedzéséhez. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak a háziorvos

55

mentheti fel – a szakorvosi vélemény alapján. A felmentést igazoló dokumentumot a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglakozást írjon elő számukra ill. a testnevelés órán való részvétel alól felmentse őket. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az állapotától függően – nem kell végrehajtania. A szakorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja Fel kell menteni a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha egészségi állapota nem teszi tehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem. A szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – minden év május 15ig kell elvégeztetni. Az orvos által vizsgált tanulókról a testnevelő tanár(ok) nyilvántartást vezet(nek). A felmentett tanuló felügyeletét a testnevelő tanár köteles ellátni.

12.7. A tankönyvrendelés szabályai Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola intézményvezető-helyettesei, illetve a tagintézmény-vezetők a felelősek. Az intézmény éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben résztvevő munkatársakkal az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény vezetője megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók nevét, feladatait  a szükséges határidőket Az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény vezetője a tankönyvjegyzék megjelenése után felméri a szülők igényét a használt vagy új tankönyvek beszerzésével kapcsolatban. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. Az iskola biztosítja, hogy a foglakozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálódásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény vezetője határozza meg.

56

A tankönyvjegyzékből az intézmény pedagógiai programjában foglaltak és a helyi tanterv alapján, a munkaközösség és a szülők véleményének figyelembevételével a tanítók, szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő könyveket. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának szempontjai:  feleljen meg a NAT követelményeinek és a didaktikai szempontoknak  szerepeljen a Minisztérium által kiadott tankönyv- és taneszköz jegyzékben  a kerettantervnek és a helyi tantervnek megfelelő legyen  lehetőleg tankönyvcsaládokat alkalmazzunk (legalább műveltségi területenként)  elérhető áruk legyen  körültekintő, személyre szóló felmérést készítsünk a használt vagy új tankönyvek vásárlásának igényéről  a szülőket tájékoztassuk a szükséges taneszközökről (rajzfelszerelés, tornafelszerelés,...)  a tanulók által jól használhatóak (lehetőleg több éven keresztül) legyenek  tartós használatú tankönyvek, taneszközök beszerzése. 12.8. Az iskolai könyvtár működési rendje Simontornyán a központi iskola épületében több ezres könyvállománnyal, több száz audio-, audiovizuális, CD és DVD állománnyal rendelkező könyvtár működik. Az iskolai könyvtár alapkövetelményei:     

legalább egy olyan helyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy osztály foglalkoztatására könyvtáros tanár (tanító) alkalmazása legalább 3000 könyvtári dokumentum megléte szabadpolcos állomány biztosítása tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére a nyitva tartás biztosítása

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzése érdekében iskolai könyvtár működik. A könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár (tanító) a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása gyűjtőköri szabályzat alapján történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói és a tanulók.

57

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki a könyvtárba beiratkozott. Az iskolai könyvtár a tanítási napokon a munkaterv szerint tart nyitva. Ezen időn belül kölcsönözhetők a könyvtári dokumentumok. A nevelőknek az iskolai könyvtárban tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét könyvtáros tanárral (tanítóval) egyeztetni kell. A könyvtárhasználó (kiskorú esetén szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. a kártérítés mértékét a könyvtáros tanár (tanító) javaslata alapján az iskola intézményvezetője határozza meg. Tolnanémedin: Az iskolában 2 tanteremben szabadpolcos rendszerben (háromezernél kevesebb) szakkönyv és egyéb könyv található. A könyvtárhasználók körébe a tanulók és a pedagógusok tartoznak. A szolgáltatásba iskolai használat és elvitel is beletartozik. A könyvtári állomány beleltározását az azzal megbízott pedagógus végzi. A kölcsönzéssel kapcsolatos teendők az illetékes szaktanárok feladatai. Nagyszékelyben: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzatát lásd a mellékletek között. Pálfán a Községi Könyvtár látja el az iskolai könyvtár feladatait is.

58

12.9. A tanulók közösségi szolgálatának megszervezése 1. Középiskolánkban meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott felelős (pedagógiai asszisztens vagy az iskolatitkár) a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. 2. A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. 3. A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. 4. Az iskolánk lehetőleg a 10-12. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. 5. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül -szükség szerint a mentorral közösen - legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. 6. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. 7. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. 8. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. 9. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

59

12. 10. Tájékoztatás a Pedagógiai programról, a Szervezeti és Működési szabályzatról, a Házirendről Az intézmény működését szabályozó dokumentumok tartalmának ismertetésére az elfogadásuk folyamatában, és a működésbe helyezésük utáni első szülői értekezleteken kell lehetőséget biztosítani. Az iskolai pedagógiai program és a házirend megismertetését a beiratkozáskor és a tanév első szülői értekezletén kell elvégezni. A tájékoztatásadás a szülők igényeihez igazodó legyen. Az intézmény működését szabályozó dokumentumok tartalmára vonatkozóan az intézménnyel partneri viszonyban állók az intézményt képviselő magasabb vezetőtől, vezetőtől, vagy távollétükben az őket teljes jogkörben helyettesítőtől kérhetnek tájékoztatást az intézmény nyitvatartási idejében, szóban vagy írásban. A tájékoztatás módját kérője köteles egyértelműen megjelölni. A jogosult vezető a tájékoztatást a kérésnek megfelelően köteles megadni, mindenkor betartva az adatvédelem és a személyiséghez fűződő jogok védelmének szabályait. Védett adatok kiadását csak erre jogosult szervezet hivatalos megkeresésére lehet teljesíteni, egyéb esetekben megfelelő jogszabályi hivatkozással meg kell tagadni. Az intézményi dokumentumok az egyes intézményegységek, tagintézmények vezetőinél, az iskolai könyvtárban, a nevelői szobákban és az intézményi adminisztratív feladatokat ellátó dolgozóknál vannak elhelyezve 1-1 példányban. A szervezeti egységek vezetői saját egységük programjáról, működési szabályzatáról, házirendjéről adnak tájékoztatást. A beiratkozás rendjét a munkatervben rögzített terv szerint ismertetik. 13. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzat /SZMSZ/ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó  a nevelőtestület  az intézmény vezetője  a szervezeti egységek vezetői  a szülői munkaközösségek, az iskolai vezetőségei  a diákönkormányzatok iskolai vezetőségei. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pld. a belső ellenőrzés szabályozását, az iratkezelés – a pénzkezelés, a bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait önálló szabályzatok tartalmazzák. A mellékletben található szabályzatok, mint intézményvezetői utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók amennyiben jogszabályi előírások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 60

Jelen SZMSZ-t az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesíthető aláírásukkal tanúsítják. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal a személyekkel is, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, és meghatározott módon használják udvarait, helyiségeit. Az SZMSZ előírásai vonatkoznak az intézmény minden alkalmazottjára, a gyermekekre, a tanulókra és azok szüleire, törvényes képviselőire, az intézmény külső használóira is. Az intézményi SZMSZ mellékletei:  Katasztrófa-, tűz- és bombariadó terv  A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletére vonatkozó általános szabályok  Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az intézmény önálló belső szabályzatai, amelyek fenntartói jóváhagyást igényelnek:  Házirend Az intézmény önálló belső szabályzatai, amelyek fenntartói jóváhagyást nem igényelnek, de az intézmény működéséhez hozzátartozó kérdéseket rendeznek:  Dolgozók munkaköri leírása  Belső ellenőrzési szabályzat  Kollektív szerződés  Közalkalmazotti szabályzat (A kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, melyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá.)  Leltározási szabályzat  Ellátmány kezelési szabályzat  Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének szabályzata  Iratkezelési, irattárolási szabályzat  Munkabiztonsági szabályzat  Tűzvédelmi szabályzat  Számítástechnikai és szoftvervédelmi szabályzat  A Diákönkormányzat SZMSZ-e  SZMK SZMSZ –e (tagintézményenként) Az elfogadáskor a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat, az iskolaszék képviselői tanúsítják. Az elfogadáskor a szülői szervezetek (SZMK-k), a Közalkalmazotti Tanács, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakoroltak, melynek tényét képviselőik tanúsítják. 14. Legitimáció

61

Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents