SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2

Tartalomjegyzék Bevezetés I. rész

5 Általános rendelkezések

5

1. Az intézmény 2. Az alapító okirat 4. Az intézmény alaptevékenysége 5. Az intézmény kiegészítő tevékenysége 5. Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata 6. Az intézmény gazdálkodási módja 7. Az intézmény működés alapdokumentumai

5 6 6 7 7 8 8

II. rész

9

Vezetési szerkezet

1. Az iskola vezetése 2. Vezetőhelyettesek 3. A helyettesítés rendje III. rész

Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje

1. Az iskolai közösségek 2. Az intézményi közösségek jogai 3. Az alkalmazotti közösség 4. Az iskola és a szülők közötti kapcsolattartás rendje 5. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 6. A közalkalmazotti tanács és a szakszervezetek 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája IV. rész

9 11 11 13 13 13 14 14 15 18 19

Az iskola nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek, a pedagógiai munka értékelése, ellenőrzése 20

1. Az iskola nevelőtestülete 2. A nevelőtestület értekezletei 3. A nevelőtestület átruházza a szakmai munkaközösségekre 4. A szakmai munkaközösségek 5. A pedagógiai munka értékelése, ellenőrzése

20 20 21 21 22

3

V. rész

A működés rendje, az iskola munkarendje

24

VI. rész

Tanórán kívüli foglalkozások

28

1. Tanórán kívüli foglalkozások szervezése 2. Szervezeti formák 3. A korrepetálások szervezésének főbb elvei 4. A szakkörök 5. Diákkörök 6. Az iskolai sportkör 7. A szakkörök, sportkörök és más diákkörök vezetése 8. Tanórán kívüli foglalkozások a tanév rendjében 9. Tanulók részvétele iskolán kívüli egyesületekben 10. A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 11. Az iskolai diákkönyvtár 12. Múzeum, színház, mozi, tárlat látogatások, sportrendezvények

28 28 28 29 29 30 30 30 30

VII. rész

A létesítmények és a helyiségek használata

32

VIII. rész

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 33

IX. rész

Felnőttoktatás

34

X. rész

Egyéb rendelkezések

34

1. Orvosi vizsgálatok, iskolaorvosi rendelés 2. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 3. A tankönyvrendelés szabályai 4. Munkavédelem szabályozása 5. Bombariadó terv 6. Belső ellenőrzés XI. rész Záró rendelkezések

34 34 35 36 36 36 39

31 31 31

Mellékletek : 1. sz. melléklet - Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete 40 2. sz. melléklet: A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok 41 3.sz.melléklet Az iskolai könyvtár 43

4

4. sz. melléklet: Bombariadó terv 44 5. sz. melléklet: A gazdálkodási előírások tervezése és azok tartalma 45 6. sz. melléklet. Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere /külön szabályzat/ Jogszabályok

54

5

BEVEZETÉS A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban KOT), valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók, pedagógusok és gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működési demokratikus rendjének garantálása érdekében a Széchenyi István Szakképző Iskola nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. paragrafusának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján elfogadta az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatot. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Széchenyi István Szakképző Iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola valamennyi közalkalmazottjának, tanulójának, továbbá azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával és részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik az intézmény szolgáltatásait. I.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az intézmény neve: Széchenyi István Szakképző Iskola székhelye: Mezőkövesd, gróf Zichy János u . 18. telefon/fax: 49/505-280, E-mail: suli 325 @ miskolc.sulinet.hu Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu típusa: szakközépiskola és szakiskola alapításának éve: 1983 alapító szerve. Mezőkövesd Város Tanácsa fenntartó és felügyeleti szerve: Mezőkövesd Város Önkormányzata jogállása:, önálló jogi személyként működő költségvetési szerv. gazdálkodása: önálló gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési intézmény vezetőjének kinevezési rendje: az iskola igazgatóját a Képviselő-testület nevezi ki és bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján az intézménybe felvehető maximális tanuló létszám: 1006 fő 2. Az alapító okirat száma: Mezőkövesd Város határozata kelte: 2004. január 28.

Önkormányzatának

2/2/2004.(I.28)

ÖK

6

3. Az intézmény alaptevékenysége Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában megállapított iskolai nevelés és oktatás ellátása, melynek keretében az iskolában felnőttoktatás is folyhat. a. Szakközépiskola Informatika, közlekedés, kereskedelem-marketing gépészet szakterületen szakközépiskolai nevelés és oktatás - négy, illetve öt általános műveltséget megalapozó évfolyammal - , szakmai előkészítő ismeretek átadásával a kereskedelmi marketing szakos idegen nyelvi előkészítő osztállyal A tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A szakképzési évfolyamon az OKJ-ben és a megyei fejlesztési tervben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. b. Szakiskola A kis- és nagyüzemi ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi (kiskereskedelmi) képesítések területén szakiskolai nevelés és oktatás. A szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A kilenc-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A tankötelezettség megszűnése után a szakképzési évfolyamon az OKJ-ben és a megyei fejlesztési tervben meghatározottak szerinti szakmákban - és képzési időben - felkészít szakmai vizsgára. c. Felnőttképzés Felnőttek szakközépiskolai (nappali és levelező) oktatása A felnőtt oktatás keretében szakközépiskolai nevelés és oktatás, nappali és levelező munkarend szerint, általános műveltséget megalapozó képzés, felkészítés az érettségi vizsgára és felsőfokú továbbtanulásra. d. A tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervezünk felzárkóztatás, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából, valamint egyéni - egy-három tanuló részére - felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk a KT-ben és a fenntartó által meghatározott időkeretben.

7

e. Gondoskodás a roma (cigány) kisebbségi oktatás biztosításáról, a képességkibontakoztató felkészítésről és az integrációs nevelés, oktatás feltételeinek megteremtéséről 4. Az intézmény kiegészítő tevékenysége Művészeti, sport, nyelvi és egyéb tanfolyamok szervezése. Az iskola rendelkezésére álló helyiségeket, eszközöket egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra – vagy alkalomszerűen – bérletbe adhatja, ha az nem akadályozza az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, sporttevékenységet. Részt vehet az iskolarendszeren kívüli oktatásban, továbbá az iskolai tanműhelyekben az alaptevékenységgel összefüggő vagy azt kiegészítő – ruhaipari, fémipari, gépjármű és mezőgazdasági gépszerelő, gépjármű vizsgáztatási – tevékenységet végezhet. 5. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Széchenyi István Szakképző Iskola Mezőkövesd Széchenyi István Szakképző Iskola Szakközépiskolája Mezőkövesd Széchenyi István Szakképző Iskola Szakiskolája Mezőkövesd A bélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, - a gazdasági vezető, - az iskolatitkár.

8

6. Az intézmény gazdálkodási módja Az intézmény a fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartónak kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközről. 7. Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a./ Az alapító okirat - tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. b./ A pedagógiai program, melynek tartalmát a KOT 48. paragrafusa határozza meg. c./ A házirend, melynek tartalmát a KOT 4/A. paragrafusa határozza meg. d./ A tanév munkaterve - az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. - az iskola vezetőségének javaslatára, a nevelőtestület által való elfogadási időpontja: tanévet megelőzően augusztus 25 - 31. között. e./ Jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei f./ A kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodások, amelyeket a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. g./ Egyéb intézményi dokumentumok: - Minőségirányítási program - Munkavédelmi Szabályzat - Tűzvédelmi Szabályzat - Számlarend - Pénzkezelési szabályzat - Eszközök és források értékelési szabályzata - Számviteli politika - Önköltségszámítási szabályzat - Ügyrend - Bizonylati szabályzat - Leltározási szabályzat - Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata - Továbbképzési szabályzat - Iktatási szabályzat - Tanműhely működési szabályzata

9

-

Zárttechnológiás vizsgáztatás ügyrendje Környezetvédelmi felülvizsgálat vállalási szabályzata Belső ellenőrzési kézikönyv Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere Iratkezelési szabályzat

II.VEZETÉSI SZERKEZET 1.Az iskola vezetése 1. Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. Az iskola élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Munkáját három igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető és a gazdasági vezető segíti. Az igazgató közvetlen munkatársa az eddigieken kívül az iskolatitkár. Az iskola igazgatója - a KOT 54. paragrafusa alapján - a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a kollektív szerződés, vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a KOT, valamint a fenntartó határozza meg. Feladatköre: - az intézmény képviselete, - a szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása, - a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, - a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, - a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a költségvetés alapján, - a folyamatos belső ellenőrzés, - kiadmányozás, - a PSZ-szel, - a Közalkalmazotti Tanáccsal, - a diákmozgalommal, - a szülők képviselőivel, - a fenntartóval a jogszabályokban rögzítettek szerint,

10

-.a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Hatáskörében átruházza: az általános igazgatóhelyettesre - a tanügyi feladatok szervezését, irányítását (tantárgyfelosztás, órarend, tanulói jogviszony, statisztikák, tanügyi adminisztráció), - az érettségi vizsgák szervezését, - a nevelő- és oktatómunka ellenőrzését, koordinálását a humán és az idegen nyelvi munkaközösségben, - az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, - a levelező tagozaton folyó nevelő-oktató munka ellenőrzését. a nevelési igazgatóhelyettesre: - a nevelő- és oktatómunka ellenőrzését, koordinálását a ruhaipari-kereskedelmi és az osztályfőnöki munkaközösségben, - a szakmai képzés színvonalának ellenőrzését területén, - a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezését, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, - a gazdálkodó szervezetekkel fenntartott kapcsolatok folyamatos ápolását, - a pályaválasztási tevékenység koordinálását, irányítását. a műszaki igazgatóhelyettesre: - a nevelő- és oktatómunka ellenőrzését, koordinálását a szerelő-asztalos munkaközösségben, - szakmai gyakorlat irányítását - a szakmai képzés színvonalának ellenőrzését területén, - szakmai vizsgák szervezését - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, - a gazdálkodó szervezetekkel fenntartott kapcsolatok folyamatos ápolását, - a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését. a gyakorlati oktatásvezetőre - a nevelő- és oktatómunka ellenőrzését, koordinálását az informatika-villamos szakmai munkaközösségben,

11

- az érettségi utáni szakképzés feladatainak koordinálását, irányítását. Szakmai vizsgák szervezését. a gazdasági vezetőre -a gazdasági, adminisztratív csoport és a gondnok munkájának irányítását. Ezen túlmenően az iskola minden vezető beosztású dolgozója - jelentési és beszámolási kötelezettség mellett - felelős a maga területén az előírások, jogszabályok maradéktalan betartásáért. 2. Vezetőhelyettesek: Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető, gazdasági vezető A vezetőhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. A vezetőhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, kölcsönösen együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az igazgató az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető részére további állandó és eseti feladatokat is megállapíthat. 3. A helyettesítés rendje 4.1. Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató legalább három hétig tartó távolléte esetén a helyettesítés kiterjed a teljes intézményvezetői jogkörre. 4.2. Együttes akadályoztatásuk esetén a műszaki, majd a nevelési igazgatóhelyettes, ezt követően a gyakorlati oktatásvezető ill. gazdasági vezető látja el - a fentieknek megfelelően - helyettesítői feladatokat. 4.3. Igazgatóhelyettesek helyettesítésére az igazgató ad megbízást. 4.4. A vezetői ügyelet ellátásában 16 óra után közreműködnek a levelező tagozaton tanító tanárok és a gyakorlati foglalkozást tartó szakoktatók is.

12

4.5. A gazdasági vezető feladatait akadályoztatása esetén maximum 10 munkanap időtartamig a könyvelő látja el. Hosszabb idejű szakszerű helyettesítéséről az igazgató gondoskodik. 4.6. A munkaügyi és személyzeti ügyekben a helyettesítést az iskolatitkár végzi. 5. A vezetést segítő demokratikus fórumok: - a tantestületi közösség - a munkaközösségek - az iskolavezetőség, - az igazgatóság, - szülői szervezet - a diákközgyűlés. Az iskolavezetőség az igazgató döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. Az iskolavezetőség állandó tagjai: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, - a gazdasági vezető, - a gyakorlati oktatásvezető, - a diákönkormányzatot segítő tanár, - a közalkalmazotti tanács vezetője, - a PSZ alapszervezetének főbizalmija, - a munkaközösségek vezetői. Az iskola vezetőségét két havonta legalább egyszer össze kell hívni. Összehívásukról az általános igazgatóhelyettes gondoskodik. Az ülésekre tárgyalt napirend függvényében - meg kell hívni: - a diákönkormányzat elnökét, - a szülői munkaközösségek képviselőjét. Az értekezletről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az igazgatóság (igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető és a gazdasági vezető) heti egy alkalommal megbeszélést tart. 6. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 6. 1. Az iskolában folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében az iskola egészét érintő ügyekben a pedagógusok rendszeresen, de havonta legalább egy alkalommal megbeszélést tartanak. Időpontja a tanév munkatervében kerül meghatározásra

13

6. 2. Az iskola valamennyi alkalmazottját érintő döntések meghozatala, az iskola működésével kapcsolatos gondok, problémák megvitatása céljából szükség szerint, de évente legalább egyszer alkalmazotti értekezletet kell tartani.

14

III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

VALAMINT

A

1. Az iskolai közösségek Alkalmazotti közösség, - nevelőtestület, - szakmai munkaközösségek, - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége. Szülői munkaközösség Tanulói közösségek: - osztályközösségek, csoportok, - diákönkormányzat. Közalkalmazotti Tanács Pedagógus Szakszervezet iskolai szervezete 2. Az intézményi közösségek jogai a./ Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. b./ Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. (hatályos jogszabályok) A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetében a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50%+1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

15

3. Az alkalmazotti közösség a./ Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b./ A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c./ Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat a gazdasági vezető fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. 4. Az iskola és a szülők közötti kapcsolattartás rendje /KOT 59. § (1)/ 4.1. Az iskolai szülői munkaközösség részére az igazgató évente legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az iskola munkájáról. A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartást jól szolgálják az iskolai rendezvények is. 4.2. Az általános igazgatóhelyettes és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az általános igazgatóhelyettes az üléseken tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. 4.3. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. 4.4. Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülői munkaközösség tagjaival és szükség esetén családlátogatáson vesznek részt. Minden osztályban legalább félévenként egy alkalommal szülői értekezletet kell tartani. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a munkaközösség elnöke és az osztályfőnök a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

16

4.5. A nevelőtestület tagjai a tanév folyamán a szeptember elején közzétett rend szerint fogadóórát tartanak. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 4.6. Az iskola nevelői rendszeresen írásbeli tájékoztatást adnak a tanulók tanulmányi előmeneteléről és neveltségükről a szülők részére, melynek elsődleges eszköze az ellenőrző könyv. A szaktanár és a szakoktató köteles rendszeresen ellenőrizni az érdemjegyek beírását az ellenőrző könyvbe. Az osztályfőnök negyedévenként egyezteti a napló és az ellenőrző jegyeit, a hiányt pótolja. Az osztályfőnök a bukásra álló tanulók szüleit a félév zárása előtt egy hónappal írásban értesíti. 4.7. Az SZMK dönt - saját szervezeti és működési rendjéről, - képviseletéről, - éves munkaprogramjáról. Az iskola a szülői munkaközösség részére a következő kérdésekben biztosít véleményezési jogosultságot: - a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, - a tanulók közösségét érintő bármely kérdésben, - bármely, a szülőket anyagilag érintő ügyben, - a házirend meghatározásában. A szülői munkaközösség képviselői útján részt vesz az iskola feladatainak ellátásában. 5. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (KOT 62-64. §) 5.1. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt.

17

Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok munkaértekezletének összehívására. 5.2. A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén - működési rendjükben meghatározottak szerint választott Iskolai Diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli, (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A Ktv. vonatkozó bekezdéseiben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. 5.3. A tanulók véleménynyilvánítása és tájékoztatása a./ A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való kifüggesztéssel történik, a közgyűlés rendezése előtt legalább 15 nappal.

18

A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ. b./ Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. c./ Az iskolai diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója szeptembertől kezdődően kéthavonta megbeszélést tart a hónap második szerdájának délutánján. A megbeszélésen részt vesz az általános igazgatóhelyettes és a diákmozgalmat segítő tanár is. Ezen felül a diákönkormányzat képviselője megkeresheti az igazgatót minden olyan esetben, ha a találkozást legalább egy nappal korábban kérte. Az osztályközösségek - megbízottjuk révén - megkereshetik az igazgatót problémáikkal, javaslataikkal. d./ Az iskola igazgatója legalább tizenöt munkanappal korábban köteles megküldeni írásban az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni.

19

5.4. A diákok tájékoztatása a./ A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi, iskolaszéki döntést, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése az iskolai titkárság feladata. A tanulói vélemények nyilvánosságra hozatala céljából tanulói hirdetőtáblát kell működtetni. A hirdetőtáblára felkerülő hirdetményekről az iskolai diákönkormányzat dönt. Az iskola tájékoztató eszköze az iskolai rádió, melynek működtetése az iskolai diákönkormányzat feladata. b./ A tanulók az őket érintő kérdésekben az iskolatitkárhoz fordulhatnak. Az iskola igazgatója havonta egy alkalommal fogadóórát tart a diákok részére. A fogadóórára három nappal korábban be kell jelentkezni a titkárságon. Minden tanuló részére tíz perc áll rendelkezésre, hogy észrevételeit, javaslatait, kérdéseit az igazgató, illetőleg az igazgató-helyettes részére elmondja. A titkárságon elhelyezett gyűjtőládába bármelyik tanuló, bármelyik tanítási napon elhelyezheti kérdéseit. 5.5. Az iskolai diákönkormányzat működésének tárgyi feltételei a./ Az iskolai diákönkormányzat működéséhez használhatja az első emeleten kijelölt szobát, annak valamennyi berendezését és felszerelését. Felhasználhatják a titkárságon található távbeszélőt és telefaxot is. Ennek használata során azonban gondoskodni kell a takarékos használatról, így a telefonbeszélgetések maximális időtartama 6 perc lehet. Az iskolai diákönkormányzat az iskolai költségvetés terhére bonyolíthatja le levelezéseit évi háromezer forintig. b./ Az iskolai diákönkormányzat céljainak megvalósításához az iskolai költségvetésben keretet biztosít az iskola, melynek összege évi ötezer forintnál kevesebb nem lehet. Az összeg feletti rendelkezés joga a diákönkormányzatot illeti meg a működési szabályzatban meghatározottak szerint. A diákönkormányzat a pénz felhasználásáról a gazdasági vezető által meghatározott módon köteles elszámolni. 6. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek a./ A Közalkalmazotti Tanács és Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti.

az igazgató munkakapcsolatát A folyamatos kapcsolattartás,

a a

20

tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a KTelnöke és a kijelölt igazgatóhelyettes feladata. b./ A Pedagógus Szakszervezet iskolai szervezete és az igazgató munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Kollektív Szerződés módosításának előkészítése a kijelölt igazgatóhelyettes feladata. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek egyetértését és adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja. 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája a./ Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató, távollétében az általános igazgatóhelyettes képviseli. A gyakorlati képző helyekkel való kapcsolattartásra vonatkozóan állandó megbízása van a műszaki igazgatóhelyetteseknek. Eseti megbízást kaphat az igazgatótól más munkatárs is, a külső kapcsolattartás jellegétől függően. b./ Az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn - a fenntartóval, - az illetékes minisztériumokkal, - szülői közösséggel, - a Széchenyi István Szakképzési Alapítvány kuratóriumával, - a gyakorlati képzésben résztvevő munkáltatókkal és a területi Gazdasági Kamarával, - az iskola tartós kapcsolatra törekszik a városban működő egyházi felekezetek vezetőivel a hitoktatás területén, - a térségben lévő gazdálkodó egységekkel, - a felsőoktatási intézményekkel, - a körzetéhez tartozó általános iskolákkal, - a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolával és a Bayer Róbert Középiskolai Kollégiummal, - a város közművelődési intézményeivel, kulturális és sportegyesületeivel. c./ Az iskolai gyermekvédelem hatékonyságának növelése, a hátrányos helyzet és a veszélyezettség csökkentése érdekében együttműködünk - a veszélyeztetett tanuló lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve kisebb településeken a gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel, - a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalokkal, - a mezőkövesdi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával,

21

- közös feladatainkat a mezőkövesdi Szociális és Gondozási Központ Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatával külön együttműködési megállapodásban rögzítjük.

22

IV. AZ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK. A PEDAGÓGIAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE, ELLENŐRZÉSE 1. Az iskola nevelőtestülete (KOT 56. §) A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály írja elő, vagy ha valamilyen ügyben azt a nevelőtestület több mint 50%-a kéri. 2. A nevelőtestület értekezletei (KOT. 57. §) A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a jogait a nevelőtestületi értekezleteken és megbeszéléseken gyakorolja, melyeket az igazgató hív össze. A tanév állandó értekezletei: - tanévzáró - tanévnyitó értekezlet, - félévi értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezletek, - nevelési értekezletek. Rendkívüli értekezlet összehívását kezdeményezheti: - a nevelőtestület 25%-a, - a közalkalmazotti tanács, az igazgató v. az iskola vezetősége. A rendkívüli értekezletet a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. Értekezletet lehet szervezni az egy adott osztályközösségben tanító nevelők részére, amit az osztályfőnök, vagy valamelyik munkaközösség-vezető javaslatára az igazgató hív össze. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, illetőleg a véleményezési jogkört gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vagy az adminisztrátor vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.

23

3. A nevelőtestület átruházza a szakmai munkaközösségekre (KOT 57. § (4.)): - az iskolai munkaterven belül az egyes tantárgyakra vonatkozó feladatok összeállításával kapcsolatos döntési jogkörét; - a tantárgyfelosztás előtti véleményezés, továbbá a pedagógusok külön megbízásának és az iskola felvételi követelményeinek meghatározásának jogát; -a foglalkoztatási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztására a javaslattétel jogát; -a véleményezési jogot az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájáról; -a javaslattételi jogot a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez; -a helyi szakmai, módszertani programok összeállításának jogát; -a munkaközösségek tagjainak fizetésemelésére, jutalmazására, kitüntetésére javaslattételi jogot; -a

költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésével kapcsolatos véleményezési jogosultságok;

-a felvételi követelmények meghatározásával kapcsolatos véleményezési jogosultságot. A szakmai munkaközösségek félévenként írásbeli beszámolót készítenek az átruházott hatáskörben végzett tevékenységükről. 4. A szakmai munkaközösségek (KOT 58. §) a./ A KOT a szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösségvezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösség folyamatos kapcsolatot tart fenn az illetékes vezetővel. b./ A munkaközösségek feladata: -az intézményben folyó nevelő-oktató szakmai munka koordinálása, színvonalának, minőségének javítása; -a tartalmi és módszertani elvárások tökéletesítése;

24

-egységes követelményrendszer kialakítása a tanulók ismeretszintjének értékelésében; -tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása; -pedagógiai versenyek szervezése és lebonyolítása; -pedagógiai kísérletek elvégzése az intézmény fejlődése érdekében; -a munkatársi közösség fejlesztése; -javaslattétel tankönyvekre és a felvételi vizsgafeladatokra; -a nevelőtestület által átruházott feladatok végzése; -javaslattétel a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésre; -a pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása. c./ A munkaközösség vezetője: -összeállítja a munkaközösség éves programját, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért; -irányítja a közösség szakmai munkáját, segíti a szakirodalom felhasználását; -elbírálja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit; -felügyeli a követelményrendszernek való megfelelést; -szakmai és módszertani értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását; -ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményezhet az intézményvezető részéről; -képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül; -összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, az intézményvezető részére - igény szerint írásban is - a munkaközösség tevékenységéről; -javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására stb.; -részt vesz az iskolavezetőség értekezletén, amelyről tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait; -állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánításai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 5. A pedagógiai munka értékelése, ellenőrzése a./ Az ellenőrzés célja - tájékozódás, segítségnyújtás, - feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - az eredményesség vizsgálata, problémák feltárása.

25

b./ A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendjét az általános igazgatóhelyettes szervezi meg. Az igazgatóhelyettes elrendelhet az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzéseket is. c./ A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, - a szakmai munkaközösség-vezetők, - gyakorlati oktatásvezető. Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek nevelő-oktató munkáját. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. d./ Az ellenőrzés módszerei - Tanórai és tanórán kívüli óralátogatások. - A tanulók munkáinak vizsgálata (írásbeli, gyakorlati, stb.). - Összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport nevelési területére vonatkozóan, melyre az igazgató az iskolavezetőség egyetértésével külső szakértőket is felkérhet. - Beszámoltatás szóban vagy írásban. e./ Az értékelés szempontjai: - a nevelő-oktató munka színvonala, az eredményes tanításra való törekvés, - a korszerű és eredményes mérési módszerek alkalmazása, - a tanulmányi versenyekre való eredményes felkészítés, - az osztályfőnöki irányító, szervező tevékenység, - pontos, precíz munka, - a diákmozgalomért, az iskolai közösségért végzett munka. f./ Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, illetve szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. A pedagógus kérelmére történő - minősítő megbeszélésén a minősített és az igazgató vesz részt. A pedagógusnak joga van írásbeli megjegyzést és észrevételt tenni a minősítésre, de azt alá kell írnia. Az általánosítható tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

26

V. A MŰKÖDÉS RENDJE, AZ ISKOLA MUNKARENDJE 1. a./ A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése az augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben a szülői közösség, a Közalkalmazotti Tanács, a diákönkormányzat, valamint a Pedagógus Szakszervezet véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. A tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. b./ A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. c./ A tanév szorgalmi időszakra, bizonyos évfolyamokon vizsgaidőszakra, és tanítási szünetekre (téli, tavaszi szünetekre, és nyári vakációra), termelési gyakorlatra tagolódik. A tanév helyi rendjében jelentős esemény a vizsgáztatás (felvételi-, osztályozó-, javító-, alap-, érettségi, különbözeti vizsgák). A vizsgarendet szintén a munkatervben rögzítjük. d./ A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját; - a tantestületi értekezlet témáit és időpontjait; - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját; - a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereteken belül. 2. a./ Az iskola szorgalmi időszakban hétfőtől péntekig 6 órától 20 óráig tart nyitva. - Az elméleti épületben a nappali tagozaton délelőtti, a levelező tagozaton délutáni műszakban folyik a tanítás. A tanműhelyben délelőtt-délutáni váltásban történik a gyakorlati képzés. - Iskolai rendezvények esetén a nyitva tartás rendjétől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

27

b./ c./

d./

- A reggeli ügyelet 7 órától 7 óra 30 percig tart. Az osztálytermek nyitása 7.10-kor történik. Előtte a tanulók a földszinti zsibongóban és az étteremben tartózkodhatnak. - A tanítási órák délelőtt 7.30 órakor kezdődnek, időtartamuk 45 perc -Levelező tagozaton - kedden és csütörtökön - az első óra 14.15-kor kezdődik. - Az óraközi szünetek időtartama: 10-15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva a saját és társaik testi épségére! - A gyakorlati órák 60 percesek. A 7 órás gyakorlati foglalkozás során 20 perc szünetet kell tartani. A gyakorlati oktatás naponta 6 és 22 óra között szervezhető. - A tanulók a tanműhelyben csak szakoktató felügyelete mellett tartózkodhatnak. - Az iskolai tanműhely működését, rendjét a "Tanműhelyi Ügyrend" tartalmazza. - A szünetekben, a tanműhelyben, a tantermekben, a tornateremben, a folyosókon és az udvaron, továbbá az ebédlőben nevelői ügyeletet kell biztosítani. - A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában 7.30 és 15.30 között. - Az iskolai tanulók részére az étkezést 12.30 és 14.15 között kell lebonyolítani. - Az épületbe belépő szülőket, illetőleg látogatókat a titkárságra kell kísérni, melyről a tanulói ügyelet keretében kell gondoskodni. - Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. - A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató évenként határozza meg.

3. a./ 7.15-től 16 óráig az igazgató és az igazgatóhelyettesek közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Az egyes vezetők benntartózkodásának rendjét félévente kell megállapítani. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

28

b./

Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait a vezetőhelyettesek és a gazdasági vezető készítik el, az intézményvezető hagyja jóvá. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (vezetőhelyettesek, gazdasági vezető) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

c./

A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti (KOT 19. §). A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási és 5 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. - A pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet legalább 3 nappal előbb a tanóra (foglalkozás)elhalasztására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. - A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezetőhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani.

29

-A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezetőhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. d./ Az iskola tanulóinak munkarendje - Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását. - A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). - A házirend betartása a tanulók számára kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott egyetértésével. (A közoktatási törvény 40. §).

30

VI. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK (KOT 53. §) 1.Tanórán kívüli foglalkozások szervezése Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez - a KOT 53. §-a alapján. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: Vöröskereszt, stb.) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. 2. Szervezeti formák - korrepetálás, felzárkóztatás, konzultáció, - szakkör, - iskolai sportkör, - diákkörök, - számítógép-kezelői alaptanfolyam, más szakmai tanfolyamok, - tanulmányi, szakmai, kulturális sportverseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, - diáknap, - könyvtár, Szakkör, diákkör, szakmai tanfolyam, sportszakosztály a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők, ha legalább 15 érdeklődő jelentkezik. A tanuló az osztályfőnök engedélyével tetszőleges számú kör, ill. tanfolyam tagja lehet egyszerre. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 3. A korrepetálások szervezésének főbb elvei: a./ Felzárkóztató jellegű foglalkozások szervezhetők a 9. évfolyamosok részére a szeptemberben megírt felmérő dolgozatok eredményei alapján a félév végéig. b./ A II. félévben valamennyi évfolyamra kiterjedően az I. félévi statisztikai adatok alapján történik a korrepetálások szervezése, a tanulói és a szülői igények figyelembe vételével.

31

c./ A negyedikes szakközépiskolások részére az érettségi tantárgyakból indokolt esetben már az első félévben is engedélyezhető korrepetálás. d./ Az érettségire és a szakmunkásvizsgára készülők számára a vizsgákat megelőző időszakban konzultációs foglalkozásokat szervezünk. e./ A javítóvizsgára, osztályozó vizsgára utasított és a tanterv-különbözeti vizsgára készülők számára augusztus végén szervezzük a konzultációkat. 4. A szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő (természettudományos, technikai) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybevehető, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és május végéig tartanak. A foglalkozás időtartama legfeljebb heti 2 óra (2x45 perc), az iskola a szükséges feltételeket biztosítja. A működés feltételeit az iskolai költségvetésben biztosítani kell. 5. Diákkörök A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Szervezését az IDB vagy bármely tanulói közösség kezdeményezheti. Diákkörök önköltséges alapon is szervezhetők. A működési engedély megadásának előfeltételei: - a diákkör megnevezése és céljának megjelölése; - éves programjának elkészítése; - a tárgyi-anyagi feltételek biztosítása; - a vezető bemutatkozása, amennyiben nem iskolai dolgozó.

32

6. Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportkör külön szabályzat szerint működik. Szakosztályait a tanulók javaslatát figyelembe véve az éves munkaterv rögzíti. 7. A szakkörök, sportkörök és más diákkörök vezetése Az iskolán belüli tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az IDB és a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatásával az igazgató jelöli ki. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a kör működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az általános igazgatóhelyettes hagy jóvá. 8.Tanórán kívüli foglalkozások a tanév rendjében a./ A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. Az iskolai versenyek lebonyolításának felelősei általában az illetékes munkaközösségek vezetői. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. A tanulók és a felkészítő pedagógusok díjazását a Kollektív Szerződés szabályozza. b./ Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók - eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. 9. Tanulók részvétele iskolán kívüli egyesületekben A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. a./ A tanulók valamely más intézmény, szerv, egyesület, stb. munkájában az osztályfőnök tudtával és az igazgató engedélyével vehetnek részt.

33

b./ Az igazgató azt a tanulót, akinek az iskolán kívüli tevékenysége meghaladja a teherbíró képességét, káros a fejlődésére, szorgalmára, magatartására, meghatározott időre eltilthatja tevékenysége folytatásáról. Az eltiltásról a szülőt értesíteni kell. 10. A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkör működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem - testnevelő tanár felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon, naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. A tanulók edzettségének biztosítása érdekében az iskolai sportkör házi bajnokságokat szervez. A házi bajnokságon részt vehet minden tanuló. Az iskolában működő diák sportegyesülettel való kapcsolattartást együttműködési megállapodás rögzíti, melyet minden tanév elején felül kell vizsgálni, és az igényekhez képest megfelelően módosítani szükséges. 11. Az iskolai diákkönyvtár Az SZMSZ mellékletében meghatározottak alapján tevékenykedik. A könyvtárállomány fejlesztése elsősorban a nevelő-oktató munkát kell, hogy szolgálja. A beszerzésnél előnyben kell részesíteni a háziolvasmányok jegyzékét, a kézikönyvtár korszerű fejlesztését és az osztályfőnöki, valamint egyéb munkaközösségek szakirodalomra vonatkozó kérését. 12. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények Tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatására az igazgató engedélye szükséges.

34

VII . A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATA Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért, - a takarékos energia- és oktatási anyag felhasználásáért, - a tűz- és balesetvédelmi, továbbá a munkavédelmi szabályok betartásáért. Az iskola dolgozóinak joga, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. A szaktantermek (tornaterem, labor, számítástechnika, nyelvi terem, oktató kabinet, tanműhely, stb.) használatához a helyiség felelősének engedélye szükséges. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az iskola épületét címertáblával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az üresen álló helyiségeket zárni kell. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit az iskola vezetőinek engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az épületből kivinni. A külső igénybevevők külön megállapodás szerint tartózkodhatnak az épületben. A helyiségek igénybevétele előtt szerződésben kell meghatározni az igénybevétel idejét, rendjét és módját, az igénybevevők jogait és kötelezettségeit. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, továbbá kártérítési felelősséggel tartoznak. A helyiségek bérleti díjait évente igazgatói utasításban kell szabályozni, amelyre javaslatot a gazdasági vezető tesz. Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították. Ettől eltérő használathoz az iskola igazgatójának előzetes engedélyére van szükség. A tornaterem használatát tanítási időn kívül az iskola tanulói és hozzátartozói részére esetenként a testnevelő tanár engedélyezi. A szaktantermekben, mérőteremben, számítógépteremben, továbbá műhelyben a felszereléseket, műszereket csak szaktanár irányításával lehet használni. Az előbbi felszerelésekért a terem megbízott szaktanára, illetve - közös használat esetén - a teremben órát tartó tanárok együttesen (tantermi óráik arányában) tartoznak anyagi felelősséggel. A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik. Az iskolai könyvtár nyitva tartását a tanévi munkaterv tartalmazza. Az iskolaorvosi rendelőbe a tanulók csak az iskolaorvos vagy a védőnő hívására léphetnek be, ott felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak.

35

VIII. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK

A

1. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 2. A nemzeti és iskolai ünnepek megtartása - ha az önkormányzat másként nem intézkedik - iskolai szinten történik, melyet a nevelési igazgatóhelyettes a diákönkormányzat bevonásával készít elő. Iskolai ünnepséget tartunk a tanévnyitó és a ballagás alkalmával, valamint nemzeti ünnepeink alkalmával, ha nem a városi ünnepségen veszünk részt. - A nemzeti ünnepek előtt három munkanappal az iskola épületét a Magyar Köztársaság lobogójával fel kell díszíteni. Az osztálytermekben ugyancsak el lehet helyezni a Magyar Köztársaság kicsinyített lobogóját, valamint a nemzeti ünnep emlékeit. - A nemzeti és az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. - - Osztálykeretekben emlékezünk meg az aradi vértanúk, a kommunista és egyéb diktatúrák, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Nemzetközi Nőnapról. - - A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. 3. - Az iskola névadójának születésnapja alkalmából házi versenyt rendez, melynek megszervezését a diákönkormányzat közreműködésével végzi. - Az iskolai diákbizottság kérésére minden tanévben lehetőséget biztosítunk diák-önkormányzati nap szervezéséhez, farsangi bál rendezéséhez. - Évközi évfolyamonkénti rendezvényeink: - elsősök bemutatkozása - végzősök szalagavatója, - végzősök ballagása. Az ünnepségek szervezésében részt vesz a szülői munkaközösség. 4. Végzős osztályaink tablót készíthetnek, amelynek elhelyezését az iskola épületében legalább öt évig az iskola vállalja. Osztálytalálkozók szervezéséhez a szükséges segítséget megadjuk (névsor, helyiség, stb.)

36

IX. FELNŐTTOKTATÁS Az iskola felnőttoktatás keretében nappali és levelező tagozatot szervez. Levelező tagozaton a foglalkozásokon való részvételt hetente 2 alkalommal biztosítja. A foglalkozások időpontját tizennégy és húsz óra között kell megállapítani. A hallgatók tudásukról negyedévenként szervezett beszámolókon adnak számot. X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. Orvosi vizsgálatok, iskolaorvosi rendelés Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen és tüdőszűrésen vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetben. Tanévenként meghatározott időpontban, heti egy alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. A gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kapja a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelési órákon való teljes részvétel alól. Az iskolaorvos vagy a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. 2. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a./ Minden pedagógus köteles részt vállalni a teendőkből, a koordinálást az ifjúságvédelmi felelős végzi, aki éves munkatervet készít. A munkatervben kell rögzíteni a szükséges felmérések időpontját, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók nyilvántartásának és szülőkkel való kapcsolattartás módját. b./ Külön feladat az állami gondozottakról való gondoskodás és a velük való törődés.

37

3. A tankönyvrendelés szabályai Az iskola tankönyvellátás szabályozza.

rendjét a 23/2004

(VIII.27.) OM.rendelet

a./ A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy a felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek jegyzéke a szakmai munkaközösségek, illetve a pedagógusok rendelkezésére álljon. b./ A szülői szervezet állást foglal abban a kérdésben, melyik az a legmagasabb beszerzési ár, mely felett a tankönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. c./ Az osztályfőnökök feladatai a tankönyvvásárlással kapcsolatban: - a tanulók és szülők számára összegzi a megvásárolni szükséges tankönyvek listáját, - tanév utolsó szülői értekezletén tájékoztatja a szülőket a következő tanévben használandó tankönyvek számáról, várható áráról, a fizetés módjáról, a tankönyvtámogatás lehetőségeiről, esetleges mértékéről, - kapcsolatot tart a tankönyveket árusító megbízottal, - tájékoztatja a tanulókat a tankönyvek várható érkezéséről, áráról, a pénz beszedésének határidejéről. A tankönyvek árát az osztály gazdasági felelősével összeszedeti, majd befizetik az a tankönyvek terjesztőjének, - a kifizetett tankönyveket a tanulókkal átveteti. 4. A munkavédelem szabályozása a/. Az iskola dolgozóira és az iskolai tanműhelyekben gyakorlati oktatáson résztvevő tanulókra vonatkozó munkavédelmi előírásokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. b/. A tanulói balesetekkel összefüggő egyes feladatok - Minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat munka- és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, az oktatást dokumentálni kell. /oktatási anyag+aláírás - a napló melléklete!/ - A testnevelési órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon a foglalkozásvezető köteles felhívni a figyelmet a balesetveszélyre. - Óraközi szünetekben nevelői folyosói ügyeletet tartunk. Az iskola munkavédelmi megbízottja és gondnoka a tanévkezdést megelőzően munka- és tűzvédelmi szemlét tart, és azt ott tapasztalt hiányosságokról készült jegyzőkönyvet intézkedés végett átadja az igazgatónak.

38

- A munka- és tűzvédelmi szemlét félévkor meg kell ismételni! - Az iskola minden dolgozója köteles intézkedni vagy intézkedést kérni a tapasztalt baleseti veszélyforrások elhárítására! - Be kell tartani a 11/1994. (VI.8.) MkM rendelet tanulók által használható eszközökre vonatkozó előírásait. Eljárás a bekövetkezett baleset esetén: - A balesetet azonnal jelenti a tanuló a nevelőnek, a nevelő az igazgatónak! - A balesetet súlyosságától függő módon ki kell vizsgálni és jelenteni kell a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2.sz. melléklete szerint. 5. Bombariadó esetén szükséges teendőket a 4. sz. melléklet tartalmazza 6. Belső ellenőrzés Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2003. évi módosítása megváltoztatta az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó eddigi szabályokat. A törvény határozottan elkülöníti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenységet (FEUVE), és a belső ellenőrzési tevékenységet. 6.1 A belső ellenőrzés működtetése Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladata: − vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos

vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; − vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek

működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; − vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a

vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; − a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és

ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni az intézményvezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

39

− ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében; − nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett

intézkedéseket. A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerés teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókról megbízhatósági ellenőrzés keretében igazolásokat kell kibocsátani. A belső ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek. Az éves ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: − az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, különös tekintettel a kockázatelemzésre, − a tervezett ellenőrzések tárgyát, − az ellenőrzések célját, − az ellenőrzendő időszakot, − a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását, − az ellenőrzések típusát és módszereit, − az ellenőrzések ütemezését, − az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. 6.2. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Az intézmény vezetője a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét.

A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős. Az intézmény vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a

40

rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető köteles: −elkészíteni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, amely a szervezet tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása.

− a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. − szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Az intézményvezető évente értékeli a FEUVE rendszer működését és az éves költségvetési beszámolóval együttesen megküldi a felügyeleti szerv részére. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét a 6. számú melléklet tartalmazza.

41

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap, illetve - ha felterjesztésről a képviselőtestület dönt - a felterjesztést követő 30 nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. Az SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2004-ben elfogadott SZMSZ-e. Mellékletek: 1. sz. melléklet: Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete 2. sz. melléklet: A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok 3.sz.melléklet Az iskolai könyvtár 4. sz. melléklet: Bombariadó terv 5. sz. melléklet: A költségvetés tervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos különleges előírások, feltételek 6. sz. melléklet: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszere /külön szabályzatban/ Mezőkövesd, 2005.június 6.

Csirmaz István mb. igazgató

40

Mellékletek 1. sz. melléklet: Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete IGAZGATÓ

Általános ig. h.

Humán tant. munkaköz

Nevelési ig. h.

Osztályfőnöki munkaköz. Keresk.és ruhaip szakm. munkaköz.

Idegen nyelvi tant. munkaköz.

Műszaki ig. h.

ISKOLAVEZETÓSÉG

Gyakorlati okt. vez. Gépész, asztalos szakm. munkaköz. Műszaki vezető

Informatikai, villamos szakm. munkaköz.

Gazdasági ügyintézők.

Számítástechnikai rendszergazda

Gondnok

Szerelő műhely

Takarítók Informatikai tantermek

Ruhaip. tanműhely. Felnőtt oktatás

Fémipari alapképző tanműhely. Kereskedelmi tan. kabinet

Számítógépes hálózat

Gyakorlati munkahelyek Oktatástechn.

Gazdasági vez.

Reál tant. munkaköz.

Krbantartók Portás

Iskolatitkár

Adminisztrátor

41

2sz. melléklet A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok a./ A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv. 56-57. §-ai, valamint a Vhr. 29. §-a határozza meg. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleteken kívül: tanévnyitó-tanévzáró és nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: - A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.

42

- A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. - A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét. - A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az általános igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén a második igazgatóhelyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. - Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell és azokat nyilvántartásba kell venni. - A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyveit az iskolatitkár, távolléte esetén az adminisztrátor vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. b./ A szakmai munkaközösség javaslattételi és véleményezési jogköre gyakorlásával kapcsolódik be az iskola vezetésébe. - A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. - A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli.

43

3. sz. melléklet Az iskolai könyvtár 1. A könyvtárhasználók: a Széchenyi István Szakképző Iskola tanulói, pedagógusai és dolgozói. 2. A beiratkozás módja: beiratkozni csak az előző pontban felsoroltaknak lehet. A beiratkozáshoz szükséges a személyi igazolvány. A felvett adatok: - név, - lakcím, - osztály, - osztályfőnök neve, - születési idő, hely. Az adatokat csak a könyvtáros használhatja fel a nyilvántartásba vételhez. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárosnak be kell jelenteni, az iratokban rögzíteni kell. Tanulóviszony megszüntetése előtt a könyvtáros nyilatkozata szükséges arról, hogy a tanulónak nincs tartozása. Ha valaki mégis leszámol úgy, hogy tartozása van a könyvtár részére az adatok felhasználhatók és a szankciók bevezethetők a szabálytalankodóval szemben. 3.

A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei:

A könyvtárat minden arra jogosult használhatja. A könyvtárba belépve a táskát és kabátot le kell tenni az arra kijelölt helyre. A könyvtárban tartózkodni csak a könyvtárossal vagy annak engedélyével lehet. Csak így lehetséges a felelősségvállalás a könyvtári anyagért. 4.

A könyvtárhasználat szabályai:

- A könyvtárat mindenki használhatja, aki arra jogosult. - A kölcsönzés csak a kölcsönözhető állományból lehetséges. Az olvasótermi könyveket kivinni nem lehet, csak a könyvtárban használható. - A tartós használatú könyveket év elején kivételezni a könyvtári nyilvántartásba vétel után lehet.

44

- A kölcsönzési idő három hét, egyszeri meghosszabbítás lehetséges. - A kölcsönzés módja: minden könyv a katalógusban megkereshető, ezek: címszói, szerzői, sorozati, tudományköri. Miután az olvasó kiválasztotta a megfelelő könyvet, a könyvtáros bejegyzi az adott nyilvántartóba a könyv számát. Beírja az olvasójegyre a kölcsönzés végső határidejét és figyelmezteti az olvasót a könyv rendeltetésszerű használatára. A dátumot, a kölcsönzés idejét rávezeti a könyvben lévő nyilvántartóba, amit a kölcsönzési idő alatt megőriz. Ha az olvasó nem hozza vissza időben a könyveket, fel kell szólítani mulasztásai rendezésére. Nem szabad a könyvtárban: - étkezni, - hangoskodni, - a csendet és rendet zavarni, - a katalógustól kiemelni a cédulákat, - engedély nélkül tartózkodni. A könyvtár időszakonként könyvtári órákat tart, melynek célja a könyvtár megismertetése és a szakszerű használat elősegítése, az olvasás népszerűsítése. A könyvtár helyet biztosíthat rendezvényeknek, tanórán kívüli tevékenységnek, klubfoglalkozásoknak. A Szószóró szerkesztőségi táborhelye: az iskolai könyvtár. Az alapvető szabályok betartása a fenti időszakban is kötelező. Nyitva tartás: A kölcsönzés a nyitva tartás egész ideje alatt lehetséges. Amennyiben a nyitvatartási időn kívül sürgősen szükség van a könyvre, a könyvtárosok megkeresésével az igény kielégíthető. A nyitva tartást úgy kell beosztani, hogy hetenként legyen legalább egy alkalom, délutáni kölcsönzésre is. A könyvtár nyitvatartási rendjét minden tanévben szeptember 15-ig a hirdetőtáblán és a könyvtár bejáratán ki kell függeszteni.

45

4. sz. melléklet Bombariadó terv Bombariadó esetén az alábbiakat kell azonnal végrehajtani: 1. A házi jelzőkészülékkel (kongatás) és ha lehetséges hangosbemondóval is riasztani kell az épületben tartózkodókat. Végrehajtja: ügyeletes tanuló, ügyeletes tanár, illetve bárki, aki az épületben tartózkodik és a bombariadóról tudomást szerzett. 2. A riasztást követően az iskolatitkár, illetve aki riasztott, értesíti telefonon a rendőrséget a 107-es telefonszámon, és jelenti a bombariadóval kapcsolatban tudomására jutottakat. 3. A bombariadó jelentését követően értesíteni kell az igazgatót: Mezőkövesd, Rozmaring u. 53. 4. a tanítási idő alatt a riasztás után a tanulók azonnal elhagyják a tantermeket és az órát tartó tanár vezetésével rendben kivonulnak. A padlástérből, emeletekről a kijelölt útvonalakon a lépcsőn, a földszintről a főbejáraton, illetve az udvarra másik három kijáraton hagyják el az iskolát. 5. Az iskola dolgozói öntevékenyen a rendőrség kérésének megfelelően segítik a rendőrök munkáját.

46

5. sz. melléklet A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek 1.A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok 1.1. Az előzetes költségvetési javaslat tervezése Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát az önkormányzat által meghatározott határidőre és tartalommal készíti el. Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az ÁHT., valamint a Korm. rendeletet, továbbá az Önkormányzat költségvetési koncepcióját. Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát a gazdasági vezető készíti el, és gondoskodik az önálló szervezeti egységek tervezési feladatainak koordinálásáról. A tervezés során valamennyi önálló szervezeti egység javaslatát, igényét figyelembe kell venni. A szervezeti egységek igényeinek tartalmaznia kell a következőket: − létszám és bérigényeket, illetve az egyéb változásokat, − a feladatok változásait, azok költségvetésre gyakorolt hatását, − a speciális beszerzési igényeket, elvégzendő karbantartási és felújítási munkákat. A szervezeti egységek igényeinek számszerűsítése után gondoskodni kell a kiadási előirányzatok közé történő beépítéséről. A kiadási előirányzatok mellett körültekintően számba kell venni mindazokat a bevételeket, amelyek a szervezetünk feladataival, ezen belül vállalkozási tevékenységével kapcsolatosak és − jogszabályon alapulnak, − szerződésen, megállapodáson alapulnak, − tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, − eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak, − az eszközök hasznosításával függnek össze. Az intézmény költségvetési javaslatát úgy kell összeállítani, hogy az külön tartalmazza − az alap-előirányzatot és − az előirányzati többletet.

47

Alap-előirányzat tartalma Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket: − a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, − a tervévet megelőző évben a helyi önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű előirányzatok összegét, − a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, az intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzat változtatásokat, − a bevételi előirányzat változását, − a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását. Nem tekinthető szerkezeti változásnak szervezetünknél az az előirányzatváltoztatás, amelyet − a helyi önkormányzat egyszeri jellegűnek minősített az általános és céltartaléka terhére, − egyszeri jelleggel engedélyezett a helyi önkormányzat az előző évi pénzmaradványa terhére. Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. A költségvetési évet megelőző év eredeti előirányzatának szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege a költségvetés alapelőirányzata. Előirányzati kiadási és bevételi többlet tartalma: A költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésre fordítható előirányzati többlet, amely lehet − egyszeri jellegű vagy − a következő év költségvetésébe beépülő.

48

Az alapelőirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell levezetni:

Előző évi eredeti előirányzat

+

Szerkezeti változások

±

Bázis előirányzat

+

Szintrehozás

±

Alap-előirányzat

+

Előirányzat többlet + Tárgyévi javasolt előirányzat + A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható kihatását. A költségvetési javaslat önkormányzat (felügyeleti szerv) részére történő továbbításáért az intézményvezető felelős. A költségvetési javaslat felügyeleti szervvel történő egyeztetésén az intézmény vezetője és a gazdasági szervezet vezetője vesz részt. 1.2. A végleges költségvetés tervezése A végleges költségvetés összeállításakor az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott költségvetési rendeletben az intézményre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. Ezen túl a gazdasági szervezet a részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó alapokmányt a Pénzügyminisztérium által adott évre kiadott tájékoztatójában meghatározott „C) Önkormányzati intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatvány-garnitúra felhasználásával készíti el. A költségvetés tervezése során biztosítani kell, hogy a bevételi és kiadási előirányzatok fő összege egymással megegyezzen. Az elkészített költségvetést az önkormányzat polgármesteri hivatala által megadott határidőre továbbítani kell a polgármesteri hivatal részére. A végleges költségvetés összeállításáért és a polgármesteri hivatal részére történő megküldéséért az intézményvezető felelős.

49

2. Előirányzat módosítás Az intézmény részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel. Az önkormányzat által eredeti előirányzatként jóváhagyott előirányzatok között előirányzat-átcsoportosításokat illetve előirányzat-módosításokat a polgármesteri hivatal jegyzőjénél kell kezdeményezni. Előirányzat-átcsoportosítás, illetve előirányzat-módosítás csak az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján az abban foglaltak szerint hajtható végre. Ennek előkészítéséért a gazdasági vezető felelős. Az előirányzat-módosítások nyilvántartásáért a gazdasági vezető felelős. 3.

A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok

3.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása 3.1.1. Kötelezettségvállalás Költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni a költségvetési szerv vezetője jogosult. 3.1.2. Érvényesítés Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat minden esetben a gazdasági vezető végzi el. Távolléte esetén a gazdasági ügyintéző (középfokú végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű dolgozó) helyettesíti. Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul. 3.1.3. Szakmai teljesítésigazolás A kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. Szervezetünknél a szakmai teljesítésigazolásra az oktatási szakterületenként illetékes igazgatóhelyettes illetve munkaközösség-vezető, valamint tanműhelyvezető ill. a rendszergazda jogosult; az intézményellátás területén a gazdasági vezető illetve az érintett ügyintéző jogosult. A szakmai teljesítésigazolás a számlán elhelyezett „A szakmai teljesítést igazolom” bélyegző lenyomattal és az igazolásra jogosult aláírásával történik.

50

3.1.4. Utalványozás 1.) Az utalványozás rendjére vonatkozó szabályok azonosak a 3.1.1. pontban

leírtakkal. 3.1.5. Ellenjegyzés Az ellenjegyzési jogkört - kifizetés jogcímétől függetlenül a gazdasági vezető gyakorolja. Az egy kötelezettségvállalás alapján, részletekben teljesített kifizetéseket - a részösszegek nagyságától függetlenül - együttesen kell a fentebb jelzett összeghatár figyelembe vételénél számításba venni. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §-ának b.) pontja) vagy maga javára látná el. 3.2. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók (kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő) feladatai 3.2.1. Kötelezettségvállalás Kötelezettségvállalás az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás, szolgáltatás) bekövetkezett, viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. A kötelezettségvállalásnak a költségvetési szerv alapító okiratában foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel, előirányzat felhasználási terven kell alapulnia. Kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult (a 3.1.5. pontban megjelölt) személy ellenjegyzése után történhet. Nem szükséges előzetes, írásbeli kötelezettségvállalás az 50.000 forintot el nem érő kifizetések esetén.

51

A Korm. rendelet dokumentuma:

2.§

67.

pontja

alapján

a

kötelezettségvállalás

− a kinevezési okirat, − a szerződés, − a megállapodás, − a visszaigazolt megrendelés, − a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma. A Korm. rendelet 2. § 68. pontja szerint az előzetes kötelezettségvállalás: a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat kiírása, amennyiben az nem kerül visszavonásra. A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. A nyilvántartásnak legalább a következőket kell tartalmazni: − a kötelezettségvállalás időpontját, − a kötelezettségvállalást jelentő okmány megnevezését, keltét (számát), − évenként a kiemelt előirányzatok terhére vállalt kötelezettség összegét. Az 50.000 forintot el nem érő kötelezettségvállalásokat is fel kell vezetni az analitikus nyilvántartásba. A nyilvántartás vezetéséért a gazdasági vezető felelős. 3.2.2. Érvényesítés Az érvényesítés a számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Az érvényesítési feladattal megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy

52

− a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történte meg, − jogszabály szerint jogos-e a követelés, − a számla megfelel az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző), − a számla számszakilag helyes-e, − a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, − az elvégzett munka, a szolgáltatás átvétele megtörtént-e. Az érvényesítést az utalványrendeleten kell rögzíteni. 3.2.3

Utalványozás

Az utalványozás az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, ami − a kiadások teljesítésének, − a bevételek beszedésének vagy elszámolásának A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni: − a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a

− − −

− − −

−

megnevezését, az „utalvány” szót, a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát, a kifizetés időpontját, módját és összegét, a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését, a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását, a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel sorszámát.

Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes. Nem kell külön utalványozni a termék értékesítésből, szolgáltatásból számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján - befolyó bevétel beszedését.

53

3.2.4. Ellenjegyzés Az ellenjegyzés a kötelezettségvállaláshoz és az utalványozáshoz kapcsolódik. A kötelezettségvállalás ellenjegyzési feladataival megbízott személynek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy − a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy a várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, − előirányzat felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, − a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a fentiekben leírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatni kell a kötelezettségvállalót, illetve a költségvetési szerv vezetőjét. Ha a költségvetési szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban ellenjegyzésre utasítja az ellenjegyzőt, köteles e tényről a Korm. rendelet 134. § (12) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Az utalványozás ellenjegyzése során az előzőekben leírtakon túl meg kell győződni arról, hogy − a szakmai teljesítés igazolása és − az érvényesítés megtörtént-e. Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja. A további eljárási szabályokra a Korm. rendelet 134. § (12) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

54 JOGSZABÁLYOK – Az 1993. évi LXXIX. tv. és módosításai a Közoktatásról (KOT) – Az 1993. évi LXXVI. tv. és módosításai a Szakképzésről (SZT) – A 217/1998. (XII.30) Korm. rendelet és módosításai Az államháztartás működési rendjéről – Az 1992. évi XXXIII. tv. és módosításai a Közalkalmazottak jogállásáról (Kjt) – A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet és módosításai a Kjt. végrehajtására (Vhr) – A 37/2003. (XII. 27.) OM. r. és módosításai az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) – A 45/1999. (XII. 13.) OM. r. és módosításai a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről – A 4/2002. (II.26.) OM. r. az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól – A 26/2001. (VII.27.) OM. r. a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről – A 11/1994. (VI. 8.) MKM. r. és módosításai a nevelési-oktatási intézmények működéséről – A 277/1997. (XII. 22.) Korm. r. és módosításai a pedagógus-továbbképzésről – A 2003. évi LXXXVI. tv. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról – A 13/2004. (IV. 27.) OM. r. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. végrehajtásáról – Az 1/2001. (I. 16.) OM. e. r. és módosításai a Szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről – A 45/1999. (XII. 13.) OM. sz. rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának a feltételeiről – 130/1995. Korm. r. a NAT kiadásáról – 24/1997. MKM. r. Az alapműveltségi vizsga szabályzata – 100/1997. évi Korm. r. és módosításai Az érettségi vizsga szabályzata – 28/2000. OM rendelet a kerettantervek bevezetéséről és alkalmazásáról