KISS ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGISKOLÁI
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2013.
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK .............................................................................................................................................2 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT..............................................................................................5 1.1. Célja, tartalma.........................................................................................................................................................5 1. 2. Jogszabályi háttér:.................................................................................................................................................5 1.3. A SZMSZ hatálya....................................................................................................................................................6
2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI...................................................................................................7 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .................................................................................................9 3.1. Az intézmény felelős vezetője................................................................................................................................9 3.2. Az iskola igazgatóságát .......................................................................................................................................10 3.3. Az iskola kibővített vezetőségének tagjai:.............................................................................................................10 3.4. Az iskola szervezeti felépítése.............................................................................................................................11
4. A MŰKÖDÉS RENDJE.......................................................................................................................................12 4.1 A tanulók fogadása, az intézmény nyitva tartása...................................................................................................12 4.2 A vezetők benntartózkodási rendjét......................................................................................................................12 4.3 A pedagógusok munkarendje ..............................................................................................................................12 4.4. A létesítmény használati rendje ...........................................................................................................................13 4.5. A tanulók munkarendje /a Házirendben szabályozva/ ..........................................................................................14 4.6. A tanév rendje.......................................................................................................................................................14 4.7. Az iskolában a tanórák előtt és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. ............................................14
5. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE ...................................................................................................................16 5.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:.............................................................16 5.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: ......................................................................16 5.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:..............................................16 5.4. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat........................................................................................17 5.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-...............................................................................................................17 5.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai ..........................................................................17
6. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL...............................................................18 7. A TAGINTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE........................................................19 8. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL .....................................................................................................................................................19 8.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület ......................................................................................................................19 8.2. Az osztályközösségek...........................................................................................................................................20 8.3. A nevelők és a tanulók közötti kapcsolattartás .....................................................................................................20 8.4 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok ..........................................................................................................20
9. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE...........................................................................................................21 10. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ......................21 11. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁR ............................22 12. KÜLSŐ KAPCSOLATOK ................................................................................................................................24 12.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás ...........................................................................25
-2-
12.4. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják...............................................................................................................................................................26 12.5. A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. ....................................................................................................................................................................26
13. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ..........................................................................................................................26 13.1 Az iskola szervezeti hagyományai .......................................................................................................................26 13.2 Az iskolai rendezvények hagyományai ...............................................................................................................27 13.3 A megbecsülés hagyományai .............................................................................................................................27 13.4 Az iskola névadójának emlékére ........................................................................................................................28
14. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE, RÉSZVÉTEL A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN..........................................28 14. 1. A szakmai munkaközösségek feladatköre .........................................................................................................28 14.2. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül:.................................................................29
15. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE..........................................30 15.1. A tanulók rendszeres egészségügyi ..................................................................................................................30 15.2. A megállapodásnak biztosítania kell:.................................................................................................................30 15. 3. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere ..................................................................................30 15. 4. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat:....................................................................30 15.5 Az iskolai védőnő feladatai ..................................................................................................................................31
16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYKOR SZÜKSÉGES TEENDŐK ...........................................................................31 16.1. Az iskola működésében rendkívüli......................................................................................................................31 16.2. Tűzriadó és bombariadó esetén szükséges teendők:.......................................................................................33
17. AZ ISKOLA SZÜLŐI SZERVEZETE ..............................................................................................................34 17.1. Kapcsolattartás rendje ........................................................................................................................................34 17.2. Az osztályok Szülői Szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülői alkotják .................................................34 17.3. Az iskolai és tagiskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve a szülői szervezet választmánya vagy vezetősége. ..................................................................................................................................34 17.4. A Szülői Szervezet jogai .....................................................................................................................................34
18. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB RENDELKEZÉSEK ................................35 18.1. A diákigazolványok kezelése, nyilvántartása, érvényesítése.............................................................................35 18.2. Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek..................................................................................35 18.3. Térítési díj befizetése, visszafizetése.................................................................................................................35
19. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI.......................................................36 19.1. Az alapfokú művészeti oktatás ..........................................................................................................................36 19.2. A napközis csoportok munkarendje ...................................................................................................................36 19. 3. Tanulószoba is működhet iskolánkban .............................................................................................................36 19 4. Tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szerveése ........................................................................................36 19. 5. Az egyéb tanórán kívüli.....................................................................................................................................37
20. DIÁKÖNKORMÁNYZAT ..................................................................................................................................38 20.1. Feltételek ...........................................................................................................................................................38 20.2. A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje.....................................................................................................38 20. 3. Az iskolai diákönkormányzat döntési hatáskörei...............................................................................................38 20. 4. Az iskolai diákönkormányzatnak egyetértési joga van: .....................................................................................38 20. 5. Az iskolai DÖK a döntéshez köteles véleményt kérni .......................................................................................39
-3-
20. 6. Az iskolai DÖK jogai .........................................................................................................................................39 20. 7. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, ...................................................40 20. 8. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás ...........................................................................40
21. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ÉS AZ ISKOLAI SPORTKÖR..................................................41 21. 1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést.....................................................................................41 21.2.
Az iskolai sportegyesületek és sportkör foglalkozásait ....................................................................................41
22. INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁR..............................................................................................................................41 22. 1. Igénybevételének szabályai.............................................................................................................................41 22.2. Az informatikai eszközök kezelése, használata .................................................................................................42 22.3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok ................................................................43 22. 4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri............................................................................................................................43
23. TÁJÉKOZTATÁS AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAIRÓL .......................................................44 23.1 Alapító okirat........................................................................................................................................................44 23.2 A pedagógiai program..........................................................................................................................................44 23.3 Házirend ..............................................................................................................................................................45 23.4 Az éves munkaterv ..............................................................................................................................................45
24. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉNEK RENDJE................................................46 24.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért.....................................................................................................46 24.2. Szülői Szervezet véleményezése .......................................................................................................................46
25. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG ............................................................................46 26. AZ INTÉZMÉNY JOGSZABÁLYSÉRTŐ DÖNTÉSÉNEK ORVOSLÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS RENDJE ...............................................................................................................................................47 27. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE .............................................................................................................................................47 ZÁRÓRENDELKEZÉSEK.......................................................................................................................................48
-4-
1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1.1. Célja, tartalma A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza még a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszereit tartalmazza. 1. 2. Jogszabályi háttér: •
Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:
•
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
•
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (adatgyűjtés-és kezelés)
•
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok tartalmára, elkészítésére, alkalmazására vonatkozó szabályok: 4.§ SzMSz)
•
26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
•
23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről
•
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény
•
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára (költségvetési szervekre vonatkozóan, vezetők feladata)
További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: •
a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló hatályos törvények
•
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
•
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
•
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
•
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
•
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel
•
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény
•
a diákigazolványról szóló 17/2005 ( II.8.) Korm.r.
•
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm.r
-5-
•
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm.r.
•
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet
•
az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet
•
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet
•
az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet
•
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
•
41/2007. (XII. 22.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 9/2002. (IV. 5.) NKÖM rendelet módosításáról
•
349/2007. (XII. 21.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról
•
1/2001. (I. 16.) OM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről
•
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről
•
202/2007. (VII. 31.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról
•
2/2005.(III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
•
105/1999. (VII.6) Kormányrendelet az OKÉV-ről
•
16/2004. (V.18) OM-GYISM rend. Az iskolai sporttevékenységről
•
3/2002. (II.15.) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról
•
42/1999. (X.3.) OM rendelet az Országos Szakértői és Vizsgáztatói Névjegyzék
•
41/1999. (X.13.) OM rendelet A pedagógus szakvizsga képesítési követelményeiről
•
24/1999. (VI.25.) Az oktatási miniszter által alkalmazott szakmai elismerések
•
14/2001. (VII.5.) OM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről
1.3. A SZMSZ hatálya 1.3.1. A SZMSZ és mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. 1.3.2. A SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző SZMSZ-e.
-6-
2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Megnevezése: Kiss Árpád Általános Iskola Székhelye: 2660 Balassagyarmat, Bajcsy-Zsilinszky u. 7. Tagintézményei: • Dózsa György Tagiskola – 2660 Balassagyarmat, Dózsa György u. 17. • Szabó Lőrinc Tagiskola – 2660 Balassagyarmat, Május 1. u. 2. Alapításának dátuma: 1983. január 1. Közvetlen jogelődjének megnevezése, székhelye: • Kiss Árpád Általános Iskola - 2660 Balassagyarmat, Bajcsy-Zsilinszky u. 7. • Dózsa György Általános Iskola - 2660 Balassagyarmat, Dózsa György u. 17. • Szabó Lőrinc Általános Iskola - 2660 Balassagyarmat, Május 1. u. 2. Az intézmény általános jogutódja az alábbi intézményeknek: • Magyar Királyi Állami Polgári Leány- és Fiúiskola (1875-1946.) • Bajcsy-Zsilinszky úti Általános Iskola (1946-1985.) • Katolikus Elemi Iskola (működött 1934-ig) • Nemzeti Iskola (1934-1947.) • Római Katolikus Nemzeti Általános Fiúiskola (1947-1948.) • Állami Általános Iskola (1948-1952.) • II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (1952-1996.) • Ágostai Hitvallási Evangélikus Elemei Népiskola (működött 1948-ig) • Bajcsy úti Általános Iskola, alsó tagozatos tagiskola (1948-1957.) • Petőfi Sándor Általános Iskola (1957-1996.) • Ifjúság úti Általános Iskola (1964-1991.) • Szabó Lőrinc Általános Iskola (1991-1996.) • Május 1. úti Általános Iskola (1996-1998.) • Szabó Lőrinc Általános Iskola (1998-2007.) • Dózsa György úti Általános Iskola (1969-1991.) • Dózsa György Általános Iskola (1991-2007.) Az intézmény típusa: Általános iskola Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: Összesen 1.450 fő • Kiss Árpád Általános Iskola: 450 fő • Dózsa György Tagiskola: 550 fő • Szabó Lőrinc Tagiskola: 450 fő Az intézmény 1-8. általános iskolai évfolyamokkal működik a • Kiss Árpád Általános Iskolában, -7-
• •
Dózsa György Tagiskolában, Szabó Lőrinc Tagiskolában.
Alaptevékenysége: Az intézmény által az alaptevékenység körében ellátott alapfokú nevelési-oktatási feladatok: • Nappali rendszerű általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamokon, ezen belül: • Emelt óraszámú oktatás idegen nyelvből a székhelyen – Kiss Árpád Általános Iskola • Emelt óraszámú oktatás testnevelésből, sportiskolai nevelés-oktatás a Dózsa György tagiskolában • Emelt óraszámú oktatás matematikából a Szabó Lőrinc Tagiskolában • Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált körülmények között oktathatók és testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autisták, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdenek. • Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés szervezése a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet) 171. §-ában foglaltak szerint • Iskolaotthonos nevelés-oktatás, • Az intézmény körzeti pedagógiai szakmai szolgáltatási bázisintézmény • A köznevelési törvény 47. §-a alapján folytatott fejlesztő foglalkoztatás • Gyógytestnevelési feladatok elláttatása Az intézmény rendelkezésére, használatába bocsátott önkormányzati tulajdonú ingatlanok: • 2660 Balassagyarmat, Bajcsy-Zsilinszky u. 7., hrsz. 11.; 7131 m2 területű ingatlan • 2660 Balassagyarmat, Dózsa György u. 17., hrsz. 1377; 12867 m2 területű ingatlan • 2660 Balassagyarmat, Május 1. u. 2., hrsz. 1835/106; 13341 m2 területű ingatlan Az intézmény bélyegzői: Kiss Árpád Általános Iskola 2660 Balassagyarmat, Bajcsy-Zsilinszky u. 7. Kiss Árpád Általános Iskola Dózsa György Tagiskola 2660 Balassagyarmat, Dózsa György u. 17. Kiss Árpád Általános Iskola Szabó Lőrinc Tagiskola 2660 Balassagyarmat, Május 1. u. 2.
-8-
3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1. Az intézmény felelős vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az általános igazgatóhelyettes, az igazgatóhelyettes, a tagiskola-vezetők és a tagiskola-vezető helyettesek segítségével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat. Az igazgató felelős: •
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért
•
a takarékos gazdálkodásért
•
a pedagógiai munkáért
•
az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért
•
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért
•
a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért
•
a tanulóbalesetek megelőzéséért
•
a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
•
a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért
•
az iskola tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés lebonyolításáért
•
a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért
•
az iskolai ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért
•
a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért
•
dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe.
Kizárólagos jogkörébe tartozik: •
a közalkalmazottak feletti részleges munkáltatói jogkör,
•
közvetlenül irányítja az igazgatóhelyetteseket és a tagiskola-vezetőket.
•
A tagiskola-vezetők tagiskolájukban felelősek az igazgató felelősségénél felsoroltakért.
•
A tagiskola-vezetők jogosultak képviselni tagiskolájukat szakmai kérdésekben külső fórumokon.
-9-
3.2. Az iskola igazgatóságát az igazgató, az általános igazgató-helyettes, az igazgatóhelyettes, a tagiskola-vezetők és helyetteseik alkotják. Az igazgatóság rendszeresen megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Adott tevékenységgel megbízott vezetők feladata: •
közvetlenül irányítja a tevékenységben részt vevő kollégák munkáját,
•
képviseli az iskolát az adott területen,
•
felelős a megbízásában meghatározott feladatok ellátásáért,
•
segítik az igazgató vezetői tevékenységét,
Az igazgatóhelyettesek, a tagiskola-vezető és helyetteseik munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásuk a személyi anyagukban található. 3.3. Az iskola kibővített vezetőségének tagjai: •
igazgató
•
általános igazgatóhelyettes
•
igazgatóhelyettes
•
tagiskola-vezetők
•
tagiskola-vezető helyettesek
•
tagozatvezető (felnőttoktatás)
•
munkaközösség-vezetők
•
a diákönkormányzat vezetői
•
közalkalmazotti tanács elnöke,
•
a reprezentatív szakszervezetek vezetői.
Az iskola kibővített vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Megbeszéléseire meghívja a feladatok megoldásához szükséges felelősöket. Az elvégzendő feladatokról félévente tart megbeszélést, melyről írásban emlékeztető készül. A megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.
- 10 -
3.4. Az iskola szervezeti felépítése
- 11 -
4. A MŰKÖDÉS RENDJE 4.1 A tanulók fogadása, az intézmény nyitva tartása Az iskola épülete szorgalmi időben - hétfőtől péntekig reggel 7.15-től 18.00 óráig tart nyitva. Az iskolában a tanítási órák a helyi tanterv alapján 7.55 órakor kezdődnek. A tanítási órák hossza: 45 perc, a csengetési rendet a házirend tartalmazza. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek a fentiektől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Az intézmény védelmét elektronikus riasztórendszer biztosítja. A riasztórendszer a Három testőr Bt-t értesíti. Hivatalos ügyintézésre hétfőtől péntekig 8-tól 16-óráig, szorgalmi időn kívül előre maghatározott és kifüggesztett ügyeleti napokon van lehetőség. A befizetés a kifüggesztett időrend alapján történik. /A befizetés rendje az SZMSZ melléklete/ 4.2 A vezetők benntartózkodási rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Igazgató: a hét minden napján munkájától függően. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.15 óra között az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, valamint a tagiskola-vezetőnek vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető, a délután távozó vezető után a foglalkozást tartó kijelölt pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese, illetve a tagiskola-vezető vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, akkor a helyettesítés sorrendje a következő: •
Központi iskola: kijelölt munkaközösség-vezető
•
Dózsa Tagiskola: kijelölt munkaközösség-vezető
•
Szabó Lőrinc Tagiskola: kijelölt munkaközösség-vezető
4.3 A pedagógusok munkarendje A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a napi 8, illetve a heti 40 óra a kötelező órával-, valamint a nevelő- oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus napi munkarendje az órarend, a helyettesítési és az ügyeleti rend függvényében alakul, úgy, hogy az intézmény zavartalan működése biztosított legyen. A helyettesítés és az ügyelet összeállítását az igazgatóhelyettes vagy a tagiskola-vezető helyettes végzi. A pedagógus köteles 15 perccel a munkakezdése előtt megjelenni. Rendkívüli távolmaradását és annak okát az előző nap, de legalább az adott munkanapon 7.30-ig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, illetve a tagiskola vezetőjének vagy helyettesének.
Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól vagy a tagiskola-vezetőtől kérhet engedélyt legalább kettő nappal előbb a távolmaradásra. Mindennemű hiányzást, óracserét a vezető/vezető-helyettes tudtára kell hozni. A pedagógusok nyolc órás munkaidejébe beszámítható feladatok: Kötelező óraszámmal összefüggő feladatok •
Intézmény keretein belül ellátott nevelő-, oktatómunkával összefüggő feladatok
•
Intézmény keretein kívül ellátott nevelő-, oktatómunkával összefüggő feladatok
Az intézmény keretein belül ellátott nevelő-, oktatómunkával összefüggő feladatok •
Tanórák előtti és tanórák utáni ügyelet
•
Felkészülés a tanórákra, egyéb foglalkozásra, önképzések
•
Tanulói ebédeltetés
•
Szakkörök, fejlesztő és korrepetálási feladatok
•
Tanuló kíséret tanulmányi és sportversenyekre
•
Főiskolai hallgató gyakorlatának segítése
•
Dolgozatok javítása, tanulók teljesítményének értékelése
•
Szülőkkel való kapcsolattartás
•
Szakmai továbbképzés, konferenciák, értekezletek, munkaközösségi foglalkozások
•
Szertárak, eszközök, felszerelések karbantartása, dekorációk készítése
•
Kulturális, sportéleti, szabadidős munkák, tevékenységek
•
Diákönkormányzati munka segítése
•
Ifjúságvédelmi feladatok
•
Intézményi dokumentumok készítése
•
Az intézmény keretein kívül ellátott nevelő-, oktatómunkával összefüggő feladatok
•
Szülőkkel való kapcsolattartás
•
Szakmai továbbképzések, konferenciák
•
Egészségügyi vizsgálatra való tanulókíséret
•
Kulturális, sportéleti, szabadidős munkák, tevékenységek
Otthon végezhető iskolai munkával kapcsolatos feladatok 4.4. A létesítmény használati rendje Az iskola minden tanulója és dolgozója felelős: •
az iskola tulajdonának védelméért, rendeltetésszerű használatáért, álagának megőrzéséért,
•
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
•
az energiafelhasználással való takarékoskodásért,
- 13 -
•
a tűz- és munkavédelmi szabályok betartásáért.
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Bérbeadás rendje: A bérlő és a bérbeadó /igazgató/ között kötött bérbeadási szerződés alapján, annak feltételei szerint. 4.5. A tanulók munkarendje /a Házirendben szabályozva/ A tanulók a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke, igazgatója vagy helyettese, illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató, tagiskolavezető és a helyettesek adhatnak engedélyt. 4.6. A tanév rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően dönt: •
a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól)
•
az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról
•
a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról
•
a vizsgák rendjéről
•
a tanév órán kívüli foglalkozásairól
•
az éves munkaterv jóváhagyásáról
•
a házirend módosításáról
4.7. Az iskolában a tanórák előtt és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az iskola pedagógusainak ügyeleti rendjét a tanév elején, illetve félévkor az órarendjük figyelembevételével állapítjuk meg. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. 4.7.1. Ügyeleti rend Az ügyeleti rendszer biztosítása az alábbiak szerint történik: Az ügyeletes tanárok a folyosón és az iskola udvarán tartózkodva ellenőrzik az osztálytermek, mellékhelyiségek és az udvar rendjét, tisztaságát a tanulók magatartását. A felügyelő tanár jelenlétével segítse elő a diákok kulturált, fegyelmezett, a közösségi együttélés szabályinak megfelelő magatartását. Az ügyeletes tanár feladata, hogy a következő esetekben intézkedjen: • - 14 -
durva, az iskola diákjaihoz méltatlan viselkedés esetén,
•
az épület nem rendeltetésszerű használatakor (falfirkálás, rongálás, stb ),
•
dohányzás vagy egyéb iskolában tiltott szerek használata esetén,
•
az intézményből engedély nélkül történő eltávozáskor,
•
az osztálytermek ellenőrzésekor az egészséges életmód biztosítása érdekében figyelmeztesse a heteseket a tantermek szellőztetésére,
•
ha a tanuló a diákhoz méltatlanul viselkedik társaival vagy bárkivel szemben, úgy a felügyelő tanárnak jogában áll eldönteni, hogy milyen szankciót alkalmaz,
•
enyhébb esetben először szóban figyelmezteti a tanulót, hogy a rendbontást szüntesse meg, súlyosabb esetben a házirendnek megfelelően jár el.
A tornatermi öltözőkben köteles ügyeletet ellátni a testnevelés órát tartó tanár. 4.7.2. A tanulói ügyelet: Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját. A tanulói ügyeletet heti váltással az 5 -8. osztályos tanulók látják el az osztályfőnökök által ellenőrzött beosztás szerint. Az ügyeletes tanulók feladata: •
az ügyeletet ellátó tanárok munkájának segítése a házirend betartása mellett,
•
a fegyelmezett magatartás megkövetelése,
•
a tisztaságra ügyelés,
•
vagyonvédelem.
- 15 -
5. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE 5.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését. Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. Az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről. Segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 5.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: •
igazgató,
•
igazgatóhelyettesek
•
tagiskola-vezetők, tagiskola-vezető helyettesek
•
munkaközösség-vezetők
Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 5.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: •
A pedagógusok munkafegyelme
•
A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása
•
A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága
•
A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja
•
A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása
•
A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon Ezen belül különösen:
•
Előzetes felkészülés, tervezés
•
A tanítási óra felépítése és szervezése
•
A tanítási órán alkalmazott módszerek
•
A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán
•
Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (Tantárgyi eredménymérések)
•
A tanórán kívüli nevelő-munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.
- 16 -
5.4. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató, illetve a tagiskola-vezetők a felelősek. 5.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a kibővített iskolavezetés javaslata és véleménye alapján kerül kiosztásra. Megállapítása a pedagógus teljesítményértékelés alapján a minőségirányítási csoport által kidolgozott teljesítményértékelési rendszer alkalmazásával történik minden év augusztusában tagintézményenként. Az alkalmazottak a kereset-kiegészítést szeptember 1jétől augusztus 31-ig havi rendszerességgel kapják. A kereset-kiegészítés mértékéről az igazgató dönt, melyhez segítséget nyújthat az alábbi szempontsor: •
az iskola vezetőinek tervszerinti ellenőrzésének tapasztalatai,
•
a tanügyi dokumentációk vezetésének tapasztalatai,
•
a pedagógus nevelő munkája,
•
szakmai eredményessége,
•
önképzése
•
a pedagógus önértékelése
•
A szaktanári munka kiemelkedő színvonalának jellemzői:
•
magas színvonalú szakmai felkészültség
•
a tanulók képességének maximális kibontakoztatása a tanórán
•
a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása
•
a tanórai és a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás
•
aktivitása a munkaközössége és az iskola szakmai és pedagógiai munkájában
•
a nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai
•
a pályakezdők szakmai segítése
•
példás munkafegyelem, határidők pontos betartása
•
pályázatok írása
•
sportversenyeket szervezése, lebonyolítása,
•
nagyfokú kreativitás,
•
szeretetteljes nevelői attitűd
5.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az iskola igazgatója. - 17 -
(Függelék: A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontjai) A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: •
az illető pedagógus fizetési besorolása,
•
címpótlékban való részesülése,
•
illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),
•
állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.
Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: •
akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,
•
akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,
•
ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége.
6. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYNYEL A szülők a gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az osztályteremig kísérhetik. Tanítási órák után a gyermekeket a folyosón várhatják meg. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató, ill. tagiskola-vezető fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató, ill. tagiskola-vezető ad engedélyt. A tan-és tornatermeket bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyniuk az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket. Az iskola területén semmilyen körülmények között felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak idegenek. Az iskola helyiségeit, eszközeit csak engedéllyel használhatják. Engedélyt kizárólag az igazgató, a tagiskola-vezetők, ill. a helyettesek adhatnak. - 18 -
7. A TAGINTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az intézmény a tagiskolával folyamatos napi kapcsolatot tart fenn. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és a tagiskola- vezetőknek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: •
az egyes vezetői döntésnél, eljárásoknál a tagintézményt, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti,
•
az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszervezni, hogy a tagintézmény is megfelelő súlyt kapjon.
A tagintézmény vezetője köteles minden fontos eseményt, körülményt időben jelezni az intézmény vezetője felé. A tagiskola-vezető a helyettes útján gondoskodik arról, hogy a pedagógusokat és a tanulókat érintő intézkedések a tagintézményben kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A tagiskola vezetője és helyettese a hét első munkanapján tanácskozik, szükség esetén előzetes egyeztetés szerint tartanak megbeszélést. A kapcsolattartás formái: •
személyes megbeszélés, tájékoztatás
•
telefonos egyeztetés, jelzés
•
írásos tájékoztatás
•
értekezlet
•
a tagintézmény ellenőrzése
8. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 8.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattarása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fő formái: •
A vezetőség és a kibővített vezetőség ülései,
•
az iskola és a tagiskolák vezetőségének ülései,
•
a különböző értekezletek,
•
megbeszélések.
Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül, illetve munkaértekezleteken értesíti a nevelőket. - 19 -
Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: •
az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
•
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és a szülői szervezettel. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: iskolai könyvtáros, rendszergazda, ifjúságvédelmi felelős 8.2. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotótanulók osztályközösséget alkotnak. Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: •
az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,
•
küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
•
döntés az osztály belügyeiben.
Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. 8.3. A nevelők és a tanulók közötti kapcsolattartás A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. Az igazgató, ill. a tagiskola-vezetők az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal), a hirdetőtáblákon keresztül rendszeresen tájékoztatják a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 8.4 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.
- 20 -
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.
9. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató három hetet meghaladó tartós távolléte (a rendes szabadság kivételével) esetén a munkáltatói jogok gyakorlására az 1.1. pontban foglaltakon túl az általános igazgatóhelyettes jogosult. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű, három hetet meghaladó tartós távolléte (a rendes szabadság kivételével) esetén a munkáltatói jogok gyakorlására az 1.1. pontban foglaltakon túl az igazgatóhelyettes jogosult.
10. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az intézményben nem működik iskolaszék, jogosítványait a szülői szervezet gyakorolja. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében osztályonként szülői munkaközösség működik. Tagiskolánként az osztályok képviselői alkotják az iskolai szülői szervezetet. Az iskolák szülői szervezeteinek elnökei - szükség szerint-megbeszélést tartanak. Az osztályok szülői munkaközösségei az osztályfőnökökkel tartanak kapcsolatot. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban megválasztott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskolavezetéshez. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek a szervezeti vagy működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. A központi iskola és a tagiskolák szülői szervezetének kérésére az iskola igazgatója vagy a tagiskolavezetők tájékoztatást adnak az elvégzett munkájukról, illetve a tervezett feladatokról, az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: az igazgató a szülői szervezet választmányi ülésén vagy iskolai szülői értekezleten, a folyosón kihelyezett hirdető táblán keresztül, alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon, alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: •
családlátogatások,
•
szülői értekezletek,
- 21 -
•
fogadóórák,
•
nyílt napok,
•
írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben.
A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, az igazgatóhelyettesektől, a tagiskola-vezetőktől és helyetteseiktől kérhetnek tájékoztatást.
11. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület egyes jogköreinek (döntési, véleménynyilvánítási, javaslattételi) gyakorlását átruházhatja: •
igazgatóra,
• • •
tagiskola-vezetőkre, szakmai munkaközösségekre, szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra.
A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: • • • • •
pedagógiai program elfogadása a házirend elfogadása a szervezeti és működési szabályzat elfogadása a nevelési, oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, az éves munkaterv elfogadása.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
- 22 -
Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. A több tanéven keresztül működő bizottságok, munkacsoportok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó munkacsoportok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. A vezetők elkészítik a munkacsoportok SZMSZ-ét, munkatervét, mely alapján végzik munkájukat. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: •
tanévnyitó értekezlet,
•
tanévzáró értekezlet,
•
egy-két alkalommal nevelési értekezlet,
•
félévi és év végi osztályozó értekezlet tagiskolánként,
•
havonta egy alkalommal munkaértekezlet tagiskolánként.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. Nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztású dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten: •
a központi és tagiskolai munkaértekezletek,
•
egy osztályban tanító nevelők értekezlete,
•
alsó tagozat nevelőinek értekezlete,
•
felső tagozat nevelőinek értekezlete,
•
napközis nevelők értekezlete.
- 23 -
12. KÜLSŐ KAPCSOLATOK
Együttműködő partner Tankerület
Az együttműködés tartalma az intézmény aspektusából
Az együttműködés formái, módja (rendszere)
Fenntartói irányítás, törvényesség Értekezletek biztosítása gazdálkodási, műköEseti megbeszélések dési törvényességi ellenőrzés, szóbeli tájékoztatás, szakmai munka segítése, értékeléírásbeli beszámoló, se egyeztető tárgyaláson való részvétel,
GAMESZ
Gazdasági feladatok ellátása
Értekezletek, eseti megbeszélések
Karbantartási és javítási feladatok Információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, vaSzemélyszállítás, eszköz, hullalamint szakmai tevékenységéhez dékszállítás kapcsolódóan. Munkaügyi és munkajogi tanácsadás Általános iskolák
Szakmai segítségnyújtás
Egymás programjainak látogatása
Szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegű versenyek Óvodák
Sportfoglalkozás helyszín biztosí- Eseti megbeszélések, nyílt napok tása, beiskolázás
Középiskolák
Értekezlet a továbbtanulással kapcsolatosan
Egészségügyi szolgáltató A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete védőnő által, orvosi és fogorvosi vizsgálat
Középfokú beiskolázás, versenyek A kapcsolattartás részletes formáját, módját munkaterv rögzíti.
Nógrád Megyei Pedagó- Szakmai szolgáltatásokkal történő Konferenciák, értekezletek giai Intézet segítés Versenyek Szakmai kérdésekben együttműködés, tanácsadás, véleményezés Gyermekjóléti és család- Az intézmény segítséget kér a segítő szolgálat gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.
értesítés – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja. Esetmegbeszélés, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel tart fenn.
- 24 -
Együttműködő partner
Az együttműködés tartalma az intézmény aspektusából
Az együttműködés formái, módja (rendszere)
Dózsa Diáksport Egyesü- közösségi szervező, kulturális és Rendezvények, programok let, Kiss Árpád VDSE, sport tevékenység, mindennapos Kékdelfin gyerek SE. testnevelés ellátása Rózsavölgyi M. Művészeti Iskola
Szolfézs órák, táncórák
Sportlétesítmények
Sportlétesítmények biztosítása
Tanórák
Videós szakkör sportversenyek
Dózsa, Kiss Árpád, Pető- Minőségi munka támogatása fi, Rákóczi, Szabó L. Tanulók versenyeztetése Alapítvány Táborok támogatása
Kuratóriumi tagokon keresztül
Történelmi egyházak
Hittan oktatás
foglalkozások
Könyvtár
Fiókkönyvtári rendszer
Foglalkozások, könyvtári órák, Internet használat, olvasónapló pályázatok, vetélkedők, szavalóversenyek, író-olvasó találkozók
Nevelési Tanácsadó
Bevizsgálások, szakmai szolg.
Egyéni foglalkozások, vizsgálatok
Rendőrség
„Az iskola rendőre” mozgalom
Drogmegelőzési programok, elbeszélgetések, előadások
Palóc Múzeum
Palóc néphagyományok, népmű- Múzeumi órák, kézműves foglalvészet megismertetése kozások
Ipoly Erdő Zrt.
Környezetvédelmi ismeretek bő- Kirándulások, túrák, környezetvévítése dő programok
Mikszáth Kálmán Műve- Kulturális tevékenységek lődési Központ
Szavalóversenyek, kiállítások, hangversenyek
Polgárőrség
Kis Polgárőr Mozgalom
Ügyelet, járőrözés
Madách Filmszínház
Filmművészettel, médiával való Filmvetítések, gyermekprogramok megismertetés
12.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás A kapcsolattartás kiemelt szempontjai az alábbiak: •
a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,
•
az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.
Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. - 25 -
12.4. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek-illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai: •
Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola tanárai szolfézsoktatásra
•
Egyházak hitoktatásra
•
Nevelési Tanácsadó és Logopédia
•
Gyógytestnevelésre
•
Intézményeknél működő diáksport egyesületek foglalkozásaira
12.5. A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
13. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. A tanév során iskolai ünnepségen adjuk meg a tiszteletet október 6., október 23., január 29., március 15. június 4. (a trianoni békeszerződés) emlékének. A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés minden esztendőben megtörténik. Ezekre az évfordulókra a tanulóközösségek műsort készítenek szaktanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által megbízott pedagógus készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével. Az iskolai ünnepélyek tartalmukban és külsőségeikben a tanulók nevelését szolgálják Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagja részt vesz. Meg lehet hívni az intézménynyel kapcsolatot tartó intézmények, szervezetek képviselőit és a szülőket is. Az iskola épületét az ünnephez méltó dekorációval látjuk el. Az ünnepélyes tanévnyitón az első osztályosok bemutatkozó műsora elősegíti beilleszkedésüket, az iskola közössége jobban megismerheti őket. Ünnepélyes keretek között tartjuk és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. A végzős osztályok záróműsora színfolt az iskola életében. Kialakult hagyományos színvonalát és szerkezetét meg kell őrizni, az – legrégibb hagyományaink egyikeként – az iskolai hagyományok szerves részét képezi. 13.1 Az iskola szervezeti hagyományai •
Előkészítő foglalkozások óvodásoknak
•
Az iskola bemutatása a leendő elsősöknek és szüleiknek
- 26 -
•
Diákönkormányzat működése
•
DÖK-délután, DÖK-nap
•
Nyíltnap
•
Iskolagyűlés (aktualitásoknak megfelelően)
•
Szülői szervezeti értekezletek
•
Szülői értekezletek, fogadóórák
•
Munkaértekezletek
•
Vezetőségi értekezletek
13.2 Az iskolai rendezvények hagyományai •
Farsangi mulatság
•
Anyák napja
•
Szülők-nevelők bálja
•
Gyermeknap
•
Pedagógusnap
•
Mikulás
•
Karácsonyi gála
•
Nyílt tanítási napok
•
Honismereti vetélkedő
•
Zrínyi matematikaverseny
•
Tavaszi gála
•
Iskolai kirándulás
•
Kiállítás megnyitók
•
Nyolcadikosok ballagása
•
Táborok, kirándulások
•
Kiss Árpád, Dózsa ill. Szabó Lőrinc Napok
13.3 A megbecsülés hagyományai 13.3.1. A tanulók iskolai munkájának az értékelése •
Félévi, év végi értékelés,
•
Magatartás, szorgalom értékelése,
•
Iskolai ünnepségeken a tanulmányi és/vagy sportversenyeken elért kiemelkedő eredmény elismerése a közösség előtt,
- 27 -
•
Jó tanuló, jó sportoló díj,
•
Év tanulója díj,
•
A Kiss Árpád Iskola kiváló tanulója cím,
•
A Dózsa György Tagiskola kiváló tanulója,
•
A Szabó Lőrinc Tagiskola kiváló tanulója.
13.3.2. A pedagógusok munkájának értékelése A teljesítményértékelési szabályzat szerint. 13.3.3. A szülői szervezet munkájának elismerése 8. osztály befejeztével az elbúcsúzó szülői munkaközösségi tagoknak ajándékkönyvvel köszönjük meg a több éves munkát a tanévzáró ünnepélyen. 13.4 Az iskola névadójának emlékére Iskolai évkönyvet adunk ki. Iskolatörténeti emlékeket gyűjtünk. Hagyományőrző napokat tartunk.
14. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE, RÉSZVÉTEL A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN 14. 1. A munkaközösség az azonos szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai közössége. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. Az intézményben maximum 10 munkaközösség működik (köznevelési törvény 71.§) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget.(köznevelési törvény 71.§)) A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje •
összevont munkaközösségi ülés;
•
a szakmai munkaközösségi ülésekről jegyzőkönyv készül, amelynek a nevelőtestület egészét érintő pontjairól, témáiról a munkaközösség-vezetők a kibővített iskolavezetési üléseken illetve nevelőtestületi értekezleteken beszámolnak.
Kapcsolattartás rendje a munkaközösségek és az eseti munkacsoportok között A szakmai munkaközösségek és az eseti munkacsoportok javaslataikat, saját döntési körükben hozott döntéseiket annak meghozatalát követően haladéktalanul ismertetik a nevelőtestületi értekezleteken, - 28 -
vagy a nevelőtestületi szobában hirdetményként közhírré teszik. Az információnyújtás felelőse a munkaközösség/eseti munkacsoport vezetője. 14.2. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: •
a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, segítése
•
az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,
•
éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
•
tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az országos szakértői névjegyzékben,
•
egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése.
•
pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása
•
vegyenek részt a pedagógusok települési és társulási szintű továbbképzésében,
•
a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése.
•
véleményezze az érintett munkaközösség a pedagógus-álláshelyek pályázati anyagát,
•
az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos, vagy hasonló szakos pedagógusmentort javasoljanak szakterületünkön, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, és tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek
•
kísérje figyelemmel az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítse a gyakornokok beilleszkedését,
•
a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása.
•
az iskolai rendezvények aktív támogatása.
A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik.
- 29 -
15. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 15.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a Balassagyarmat Város Kórház Rendelőintézetének vezetőjével. 15.2. A megállapodásnak biztosítania kell: A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területen: •
fogászat: évente 2 alkalommal,
•
a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,
•
a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
•
a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálatát évente 4 alkalommal.
A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az orvosi és védőnői feladatokat az éves munkatervük tartalmazza 15. 3. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a gimnázium tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 15. 4. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat: Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését). A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NMrendelet alapján. A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján). A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. - 30 -
A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez. Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre 15.5 Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója határozza meg. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYKOR SZÜKSÉGES TEENDŐK 16.1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz), tűz, robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köte-
- 31 -
les azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 16.1.1. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők •
igazgató, tagiskola-vezetők
•
tagiskola-vezető helyettesek,
•
KT-elnök
•
osztályfőnökök
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell •
a fenntartót,
•
tűz esetén a tűzoltóságot,
•
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
•
személyi sérülés esetén a mentőket,
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. 16.1.2. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket az iskolai csengő tűzriadó, illetve bombariadó - a szokásos ki- és becsengetéstől lényegesen különböző- jelére megkezdődik az épület kiürítése. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanuló csoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia! 16.1.3. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: •
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
•
a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
•
a vízszerzései helyek szabaddá tételéről,
- 32 -
•
az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
•
a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
16.1.4. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: •
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
•
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
•
az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)
•
a közmű (víz, gáz, elektromos stb.)
•
az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
•
az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 16.1.5. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 16.2. Tűzriadó és bombariadó esetén szükséges teendők: A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épület kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény igazgatóhelyettesi szobájában kell elhelyezni.
- 33 -
17. AZ ISKOLA SZÜLŐI SZERVEZETE Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében intézményenként Szülői Szervezet működik. 17.1. Kapcsolattartás rendje A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának megtárgyalásához meg kell hívni. 17.2. Az osztályok Szülői Szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülői alkotják Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választhatják: •
elnök,
•
elnökhelyettes,
•
pénztáros.
Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 17.3. Az iskolai és tagiskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve a szülői szervezet választmánya vagy vezetősége. Az iskolai szülői szervezet választmányának vagy vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet elnökei közvetlenül az iskola igazgatójával tartanak kapcsolatot. Az iskola szülői szervezet választmánya vagy iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát vagy az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 17.4. A Szülői Szervezet jogai A Szülői Szervezet dönt •
Az iskolai SZMSZ által a szülő részére megállapított jogokról.
•
Saját működési rendjéről és munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról.
A Szülői Szervezet egyetértési joga A tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek tankönyvrendelésbe felvételéről az iskolai Szülői Szervezet egyetértésével dönthet az igazgató. A Szülői Szervezet véleményezési joga •
Iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt.
•
Iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt.
•
Iskolai tanév helyi rendjének ( munkatervnek ) nevelőtestületi elfogadásakor.
- 34 -
•
Iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntés előtt.
•
Tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt.
A Szülői Szervezet tájékoztatáshoz való joga Tartós tankönyv, segédkönyv iskolai könyvtárból történő kölcsönzési igényre vonatkozó felmérés eredményéről, valamint a szociálisan rászoruló gyermekek tankönyv támogatási igényeire vonatkozó felmérés eredményéről minden év június 15-ig az igazgatónak tájékoztatni kell a Szülői Szervezetet. A Szülői Szervezet számára további jogok megállapítása Véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
18. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB RENDELKEZÉSEK 18.1. A diákigazolványok kezelése, nyilvántartása, érvényesítése A diákigazolványokkal kapcsolatos mindennemű eljárás az iskolatitkárok feladata. Az iskolatitkárok a hatályos jogszabályok értelmében kötelesek a törvényi előírások betartására a diákigazolványok vonatkozásában. Új és ideiglenes diákigazolvány kiadását és bevonását a (362/2011(XII.30) Kormányrendelet szabályozza. 18.2. Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 18.3. Térítési díj befizetése, visszafizetése Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó előre meghatározott napján személyesen a kijelölt személynél lehet befizetni. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat: •
túlfizetésként, a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges,
•
a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezés lemondását a szülő egy nappal előre, 11 óráig jelezte.
Térítési díj befizetése, visszafizetése az Étkezési térítési díjak nyilvántartása és a befizetések rendje szerint történik. - 35 -
19. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanítási órák után, a délutáni nyitva tartás végéig lehet megszervezni. 19.1. Az alapfokú művészeti oktatás nem zavarhatja az iskola rendjét, ezért a foglalkozásokat az órarendi órák figyelembevételével lehet megszervezni. 19.2. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és a napközis csoportokra előírt időtartamig tart. A csoportonkénti működést az évenkénti tantárgyfelosztás és a napközis munkarend szabályozza A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok: A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a házirend előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét az iskolavezetés állapítja meg a házirend alapján, és azt a napközi otthon rendjében rögzíti. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes, illetve a tagiskola-vezető vagy helyettese adhat engedélyt, Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. 19. 3. Tanulószoba is működhet iskolánkban, melynek a munkarendje igazodik a tanulók órarendjéhez, ezért a tanuló utolsó órarendi óráját követően legfeljebb 15.30 óráig tart. Tanulószobai ellátásban részesül minden tanuló, aki erre igényt tart, illetve akinek a saját érdekében szüksége van erre. 19. 4. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.
- 36 -
A Galériában havi gyakorisággal különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor hivatásos és amatőr művészek, az iskola diákjainak vagy dolgozóinak alkotásaiból. Tevékenységének irányítása az igazgató által megbízott pedagógus feladata. Mozilátogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a középiskolás korosztály számára. Felelőse a közönségszervező, akit az igazgató bíz meg. A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára évi három alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. Minden osztályt egy-egy szaktanár, illetve az osztályfőnök elkísér a hangversenyre. 19. 5. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés az előző tanév végén történik és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 19.5.1. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek a PP szerint. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. 19.5.2. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat, erdei iskolai programokat szervezhetnek. 19.5.3 Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok illetve a munkaközösség vezetők a felelősek. 19.5.4. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
- 37 -
20. DIÁKÖNKORMÁNYZAT A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai és tagiskolai diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzat jogosítványait a diákönkormányzatot segítő nevelők érvényesíthetik. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai és tagiskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérni. Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladatainak ellátása A diákok által felkért személy, akit az igazgató bíz meg a feladatok ellátására. Minden évben meg kell újítani. A megbízni kívánt tanár legalább egy éve tanítson az iskolában. Jó szervezőkészsége, határozott fellépése legyen. A diákokkal, a nevelőtestülettel és az iskolavezetéssel egyaránt jó kapcsolata legyen. Az iskola és a diákok érdekeit egyaránt tudja képviselni. Feladatai: a diákmozgalom irányítása, a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, irányítása 20.1. Feltételek Az iskolai diákönkormányzatok a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőket (a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján) a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. 20.2. A diákönkormányzat kapcsolattartási rendje Az SzMSz-ében rögzítve. 20. 3. Az iskolai diákönkormányzat döntési hatáskörei Diákönkormányzati tájékoztatási rendszerről döntés. A diákönkormányzatot segítő nagykorú személy felkérése, megbízása a diákönkormányzat képviseletével. Saját működésének kérdéseiről, hatáskörei gyakorlásáról, és a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról döntés. Tanítás nélküli egy munkanap programjáról döntés. 20. 4. Az iskolai diákönkormányzatnak egyetértési joga van: Az első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének igazgatói bevezetéséhez. Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök igazgatói vagy nevelőtestületi felhasználásakor. Iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor. Az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásának és elfogadásával kapcsolatosan:
- 38 -
• • • • • • • • • • • •
Diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása. Diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendje. DÖK működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiségek, berendezések, költségvetési támogatás ). Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei. Iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje. Mindennapi testedzés formái. Szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának, felosztásának elvei. Tanulói jogviszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozásakor. Tanulói véleménynyilvánítás rendszere. Tanulók jutalmazásának elvei és formái. Tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái. Ünnepélyek rendje, hagyományápolás.
20. 5. Az iskolai DÖK a döntéshez köteles véleményt kérni a nevelőtestülettől a DÖK döntési hatáskörébe tartozó ügyekben. 20. 6. Az iskolai DÖK jogai Hat napos tanítási hét kezdeményezési joga. 20. 6.1. Kötelező az iskolai DÖK véleményét kikérni: • • • • • • • • • • • • • •
Hit-és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához. Iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. Iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt. Iskolai sportkör működési rendjének megállapításához. Iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. Könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Napközi, tanulószobai felvétel elveinek meghatározásakor. Tanév rendjének ( munkatervnek ) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében. Tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt. Tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához. Tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során az iskolai DÖK-től. Tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez. Tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásához. Tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához.
20.6.2. A DÖK általános javaslattételi és véleményezési joga: Nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. - 39 -
20.6.3. Tájékoztatási jog Tartós tankönyv, segédkönyv iskolai könyvtárból, ennek hiányában iskolától történő kölcsönzési igényre vonatkozó felmérés eredményéről, valamint a szociálisan rászoruló gyermekek tankönyv támogatási igényeire vonatkozó felmérés eredményéről minden év június 15-ig az igazgatónak tájékoztatni kell az iskolai DÖK-öt.
20. 7. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 2 fő/osztály diákképviselőt választ. 20. 8. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. (11/1994.MKM rendelet 32.§ (1) bek. Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (kiskorú esetén a szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy a sértett (ha a sértett kiskorú, a szülő) hozzájárult. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért. A tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül- írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztető eljárást az ügyben pártatlan, független nagykorú személy vezetheti, akit mind a sértett, mind az elkövető elfogad. (Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat mediátora is felkérhető.) A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés alatt a sértett (kiskorú esetén a szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni.
- 40 -
21. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS, TESTEDZÉS 21. 1. A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. 21. 2. Az iskola a tanulók számára a mindennapos testmozgást és testedzést a kötelező tanórai testnevelés órákon és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon kívül az – egész napos renden belül – a szabadidős foglalkozások keretében biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportegyesületek, az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportegyesületek és sportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, téli időszakban: a tornaterem nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. Az iskolában két diák sportegyesület működik az iskolavezetéssel évente aláírt együttműködési szerződés alapján. A Szabó Lőrinc Tagiskolában diáksportkör van.
22. INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁR Iskolai könyvtár működési rendjét a Könyvtár szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 22. 1. Igénybevételének szabályai 22. 1.1. Az iskolában, a tagiskolákban a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 22. 1.2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozás, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 22.1.3. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. 22.1.4. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Madách Imre Városi Könyvtár , Könyvtárellátó, Budapest 22.1.5. - 41 -
Az iskola könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros a felelős.
22.1.6. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása - a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján- a nevelők és a munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. 22.1.7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportja. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: Tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása Könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása Könyvtári dokumentumok kölcsönzése Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl. számítógép-használat ) Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. 22.1.8. Az iskolai könyvtártanítási napokon az órarendhez igazítva tart nyitva. Ezen belül a könyvtári dokumentumok a nyitva tartási időn belül kölcsönözhetők. 22.1.9. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. 22.1.10. Az iskolai könyvtár dokumentumait ( a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő- a könyvtárossal való egyeztetés után - meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: • • •
Kézikönyvek Számítógépes szoftverek Muzeális értékű dokumentumok
22.1.11. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros határozza meg. 22.2. Az informatikai eszközök kezelése, használata A számítástechnikai eszközök telepítése, elhelyezése, az előírásoknak megfelelő üzembe helyezése kizárólag az informatikai munkatársak feladata. Ezáltal érvényesíthető a beszerzéssel kapcsolatos garancia és jótállás. A gépek üzembe helyezése után az informatikai munkatársak gondoskodnak a gépek a gépekhez tartozó telepítő lemezek és dokumentációjuk átadásáról, az átadásról átvételi jegyzőkönyv készül.
- 42 -
Az eszközök kezelése, használata során minden felhasználónak gondosan be kell tartani az alábbiakat: •
Minden olyan előírást, mely az eszközök kezelési útmutatójában szerepel.
•
Ha egy eszközre nincs ilyen, akkor az intézmény által kiadott kezelési útmutatóban leírtakat.
•
A szoftverek, dokumentumok használata, létrehozása során a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályokat.
•
A munka és tűzvédelmi előírásokat, szabályokat.
•
Tilos az eszközök közelében enni, inni, dohányozni.
•
Tilos a szaktantermek, géptermek teljes területén élelmiszert fogyasztani, vagy azokat kicsomagolt állapotban tartani.
•
Tilos az eszközöket és azok részeit áthelyezni, burkolatukat, csatlakozásaikat megbontani.
•
A szoftverek telepítése, csak a 15.§-ban meghatározott módon engedélyezett.
•
A felhasználók kötelesek minden meghibásodást jelenteni
•
A felhasználóknak tilos az eszközök elektromos csatlakozásait megbontani. Elektromos meghibásodás, pl. zárlat gyanúja esetén az eszközt áramtalanítani kell. Ha a meghibásodás a gépterem elektromos hálózatában keletkezik, úgy az egész géptermet áramtalanítani kell a főkapcsolóval.
•
Az eszközök használatát az arra kijelölt személy (tanár, munkahelyi felettes vagy rendszergazda) ismerteti. Az ő feladata az eszközök kezelésének bemutatása, az ahhoz kapcsolódó speciális tudnivalók ismertetése is. Mindenki csak azokat az eszközöket használhatja, melyekre engedélyt kapott, és kezelésükre ki lett oktatva. A használható eszközök körének meghatározása a felhasználói jogosultság kiadásával párhuzamosan történik.
22.3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros munkaköri feladatként a következő feladatokat látja el: követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 22. 4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata az SZMSZ melléklete.
- 43 -
23. TÁJÉKOZTATÁS AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAIRÓL Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • • • •
az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: •
a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),
•
egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).
23.1 Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 23.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: •
Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
•
Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
•
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
•
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
•
a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
•
a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
•
a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
•
a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,.
•
a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
- 44 -
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 23.3 Házirend Minden tanév elején az osztályfőnökök ismertetik a Házirendet az osztályfőnöki órán, és a szülőket tájékoztatják az első szülői értekezleten a Házirend szabályairól. Minden új tanulónak kiosztjuk a házirend rövidített változatát. Az iskolák bejáratánál, előterében a Házirend rövidített változata olvasható. Iskolagyűléseken, DÖK üléseken és a Szülői Szervezet ülésein a szóbeli tájékoztatási lehetőség adott. A Házirendet az iskolai évkönyvben is megjelentetjük. 23.4 Az éves munkaterv Az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: •
az iskola fenntartójánál,
•
az iskola irattárában,
•
az iskola könyvtárában,
•
az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél,
•
az iskola honlapján.
- 45 -
24. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉNEK RENDJE 24.1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója, illetve a tagiskola-vezetők felelősek. Módját az iskolai tankönyvellátás rendje tartalmazza. Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója köt megállapodást. •
A megállapodásnak tartalmaznia kell:
•
a felelős dolgozó(k) feladatait,
•
a szükséges határidőket,
•
a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,
•
a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
24.2. Az iskola igazgatója, a tagiskola-vezetők a tankönyvjegyzék megjelenése után kikérik az szülői szervezet véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
25. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos szabályokat külön szabályzat tartalmazza
- 46 -
26. AZ INTÉZMÉNY JOGSZABÁLYSÉRTŐ DÖNTÉSÉNEK ORVOSLÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS RENDJE 26.1 Az intézmény döntéshozó szerveinek, testületeinek az oktatási törvényben rögzített és jogorvoslattal megtámadható döntéseit a törvényben meghatározott alakszerűségek szerint kell kiállítani. 26.2. Amennyiben a kérelmet elutasítják, a határozatot indokolni kell, és a határozatban tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy mely szervhez és milyen határidőn belül fordulhat jogorvoslati kérelemmel. 26.3. Amennyiben a jogosult szóban terjeszti elő jogorvoslati kérelmét, a kérelemről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt vele alá kell íratni. Ha a szóban előterjesztett kérelemről készült jegyzőkönyv aláírását az ügyfél megtagadja, azt úgy kell tekinteni, mintha kérelmét visszavonta volna. Erről a jogosultat tájékoztatni kell a jegyzőkönyv felvétele során. Az így elkészített és aláírt jegyzőkönyv felvételéről írásba foglalt igazolást, vagy a jegyzőkönyv másolatát kell kiadni. Az írásban benyújtott jogorvoslati kérelemnek átvételéről is írásba foglalt igazolást kell kiadni, vagy annak az ügyfél birtokában maradó másolatán az átvétel tényét rögzíteni kell. 26.4. Valamennyi jogorvoslati kérelmet, a jogorvoslati kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező szervhez címezve, de az intézményvezetőhöz kell benyújtani. Az intézményvezető az iskola más szerve által hozott döntésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket haladéktalanul továbbítja az eredeti döntés meghozójának. 26.5. A jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozatról írásos határozatot kell hozni. 26.6. A másodfokú döntést, a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, az ügyféllel az intézményen keresztül közli.
27. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE Intézményünk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • • • •
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. - 47 -
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Szülői Szervezet, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Jelen szervezeti és működési szabályzat 10 példányban készült, egy-egy példánya megtalálható a következőknél: a tankerület igazgatója, az iskola igazgatója, a tagiskolák vezetői, az iskolai közalkalmazotti tanács elnöke, az iskola irattára, tagiskolák irattára, az iskola és tagiskolák könyvtárai
Mellékletek: •
Belső ellenőrzési terv
•
Teljesítményértékelési szabályzat
•
Befizetés rendje
•
Iskolai tankönyvellátás rendje
- 48 -
•
Könyvtár: gyűjtőköri szabályzat, könyvtári szabályzat
•
Adatkezelési szabályzat
•
Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség rendje
•
Munkaköri leírások
Függelék: A kiemelt kereset-kiegészítés szempontjai A Kiss Árpád Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület a 2013.március 25-i értekezletén fogadta el. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosításával az iskolai Szülői Szervezet és a diákönkormányzat egyetértett. Az iskola új szervezeti és működési szabályzata az elfogadását követő nyolcadik napon lép hatályba. Balassagyarmat, 2013. március 14.
Görög Imréné, igazgató
Aláírások: Szülői Szervezet
- 49 -
DÖK
