SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁZHALOMBATTA 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 2.

OM azonosító: 037768

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2005. április

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ I.

2. oldal

A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi háttere, hatálya.

5. oldal

II.

Az intézmény általános jellemzői, alapadatai

7.oldal

III.

Az intézmény szervezete, irányítása

10. oldal

1. Az intézmény felelős vezetője

10. oldal

2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai

11. oldal

3. Az intézmény vezetősége

12. oldal

4. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje

13. oldal

5. A vezetők közötti feladatmegosztás

13. oldal

IV.

V.

Az intézményi közösségek, valamint azok kapcsolattartási formái egymással és az intézmény vezetésével

20. oldal

1. Az iskolaközösség

20. oldal

2. Az alkalmazotti közösség

20. oldal

3. A nevelőtestület

20. oldal

4. A szakmai munkaközösségek

23. oldal

5. Közalkalmazotti Tanács

23. oldal

6. Szakszervezeti jogosultságok

25. oldal

7. Az iskolai közösségek, a kapcsolattartás formája és rendje

25. oldal

Az iskola működésének rendje

29.oldal

1. A tanulók fogadásának, az iskola nyitva tartásának rendje 29. oldal 2. Közalkalmazottak munkarendje

30. oldal

3. Az intézmény tanulóinak munkarendje

33. oldal

4. A tanév helyi rendje

33. oldal

5. A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama

34. oldal

2

6. Az intézményben tartózkodás rendje

35. oldal

7. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

35. oldal

8. Az iskola helyiségeinek bérbeadása

36. oldal

9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

36. oldal

10. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

38. oldal

11. A diákigazolványok kiadásával, bevonásával,

38. oldal

nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos rendelkezések 12. A reklámtevékenység iskolai szabályai

39. oldal

13. A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga

40. oldal

14. Az iskolai könyvtár működési rendje

40. oldal

VI.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

VII.

A belépés és bent tartózkodás rendje az iskolával

42. oldal

jogviszonyban nem állók részére

45. oldal

VIII.

Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

46. oldal

IX.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

47. oldal

X.

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

48. oldal

XI.

Intézményi védő, óvó előírások

48. oldal

XII.

Rendkívüli esemény ( bombariadó, tűz, vihar stb. ) esetén szükséges teendők

XIII.

XIV.

49. oldal

Tájékoztatás az iskola működését meghatározó Alapdokumentumokról

51. oldal

Záró rendelkezések, legitimáció

52. Oldal

Mellékletek: 1. számú melléklet: Alapító Okirat 2. számú melléklet: Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 3. számú melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 4. számú melléklet: Az Eötvös – Plakett adományozásának feltételei

3

BEVEZETŐ

A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza egy adott intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Legfontosabb feladat, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – szervezetet működtessen, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban

kitűzött

célok

elérését,

valamint

az

ott

meghatározott

feladatok

végrehajtását. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában is illeszkednie kell a pedagógiai célokat szolgáló tartalmi szabályzókhoz ill. az iskola más belső szabályzataihoz is.

Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályzók: 

alapító okirat ( 1. számú melléklet )



pedagógiai program



iskolai minőségirányítási program



házirend



belső szabályzatok (igazgatói utasítások).

Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok:  közalkalmazotti szabályzat  kollektív szerződés 

esélyegyenlőségi terv.

4

Egyéb önálló szabályzatok: 

az alkalmazottak munkaköri leírásai,



a belső ellenőrzési szabályzat,



az iratkezelési szabályzat,



az adatkezelési szabályzat,



munkavédelmi(munkabiztonsági) szabályzat,



tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv,



az informatikai adat-, és szoftvervédelmi szabályzat,



a tankönyvellátás rendjére vonatkozó eljárásrend,



a kockázatelemzés és viselés szabályzat

Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos szabályzói a Gazdasági Ellátó Intézmény ügyrendjéhez alkalmazkodnak, mivel iskolánk részben önálló gazdálkodást folytat.

I. RÉSZ A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE, HATÁLYA

1. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: 

A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,



A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, ( a későbbiekben Kotv.)

5



A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet



Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30) Korm.



„Államháztartásról „ szóló 1992. XXXVIII. törvény

 2000. évi C. törvény a számvitelről.

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya: a. Az SZMSZ és egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Jogorvoslati lehetőséget a Kotv. 83.§ kínál. b. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Kötelező felülvizsgálatára

2008 december 31-ig kerül sor. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény 1998 év november hó 13 napján elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat.

6

II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, ALAPADATAI:

1. Az iskola megnevezése: Eötvös Loránd Általános Iskola Százhalombatta 2. Székhelye:

2440 Százhalombatta Liszt Ferenc stny. 2 . sz.

3. Az intézmény jogállása:  Önálló közoktatási intézmény, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv  Gazdálkodását a százhalombattai Gazdaság Ellátó Intézmény (GEI) látja el (2440 Százhalombatta, Szent István tér 5.) 4. OM azonosító:

037768

5. Adóhatósági azonosítószám:

16935183-2-13

6. Statisztikai számjel:

1731213000

7. A számlát vezető hitelintézet neve, címe: Erste Bank Rt. Százhalombattai fiókja 8. Bankszámlaszám:

11906405-06534176-10000001

9. Az intézmény telefon és fax száma:

06/23/355-644

10. E-mail:

[email protected]

11. Az iskola Internet honlapja:

www.eotvos.battanet.hu

12. Az intézmény alaptevékenységei: 801214 Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskola i oktatás 805113 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás 751768 Intézményei vagyon működtetése

7

13. Az intézmény feladatellátásához biztosított vagyon: 2297/hrsz-ú korlátozottan forgalomképes ingatlan és a feladatellátáshoz biztosított ingó vagyon. Az ingatlan nagysága: 7 775 m2 Felül – építményei:

3 637 m2

14. A feladatellátáshoz szükséges

költségvetés:

a 147/2004.(III.24.)

ÖK. sz.

határozatban meghatározott finanszírozási elveknek megfelelően az intézmény részére jóváhagyott költségvetés és az intézmény saját bevételei biztosítják. 15. Az alapító megnevezése:

Városi Tanács VB. Százhalombatta.

16. Az alapítás időpontja:

1973. szeptember 1.

17. Az érvényben lévő alapító okirat száma: 332/2004. ( IX.29. ) Ök.sz. 18. Az iskola működési területe:

Százhalombatta Város közigazgatási területe

19. Az intézmény fenntartója:

Százhalombatta Város Önkormányzata

20. A felügyeleti szerv:

Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselő – testülete

21. A költségvetés tervezését és végrehajtását az intézmény és a Gazdasági Ellátó Intézmény közötti megállapodás szabályozza.

8

22. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata és használatra jogosultak megnevezése: hosszú bélyegző:

a bélyegző használója:

Igazgató Igazgató helyettesek Iskolatitkár Gazdasági ügyintéző a bélyegző használója:

kör bélyegző 1 :

igazgató

kör bélyegző 2 :

a bélyegző használója:

iskolatitkár

kör bélyegző 3 :

a bélyegző használója:

felsős igazgatóhelyettes

Kör bélyegző 4 :

a bélyegző használója:

alsós igazgatóhelyettes

kör bélyegző 5 :

a bélyegző használója:

gazdasági ügyintéző

9

III. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 2. számú melléklet

1. Az intézmény felelős vezetője a) A közoktatási intézmény igazgatója a felelős – a közoktatási törvény 54. §-a alapján – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében

jogkörét

jogszabályban

előírt

egyeztetési

kötelezettség

megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá: 

a pedagógiai munkáért,



az intézmény működésének ellenőrzéséért,



intézmény mérési, értékelési rendszerének működéséért,



az iskola minőségirányítási programjának működéséért,



a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,



a

nevelő-oktató

munka

egészséges

és

biztonságos

feltételeinek megteremtéséért, 

a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért,



a

gyermekek,

tanulók

rendszeres

vizsgálatának megszervezéséért. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt.

10

egészségügyi

2. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: 

az igazgatóhelyettesek,



a gazdasági ügyintéző,



az iskolatitkár.

Az

igazgatóhelyettesek

megbízását

a

tantestület

véleményezési

jogkör

megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. A gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. Egyéb munkatársak: 

minőségbiztosítási team vezetője,



gyermek – és ifjúságvédelmi felelős,



biztonságtechnikai vezető,

b) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az

intézményvezető

közvetlen

munkatársai

felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

11

az

igazgatónak

tartoznak

3. Az intézmény vezetősége: Az intézmény vezetőségének tagjai: 

az igazgató,



az igazgatóhelyettesek,



a gazdasági ügyintéző,



a diákönkormányzat tanár vezetője,



az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselője: a közalkalmazotti tanács elnöke,



a munkaközösség-vezetők minden olyan esetben, amikor területük – a vezetőségi ülésen – napirendre kerül.

a) Az

intézmény

vezetősége,

mint

testület

konzultatív,

véleményező

és

javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában kéthetente egyszer) megbeszélést tart, melyről – szükség szerint - írásban emlékeztető feljegyzést készít.

Az iskolavezetés tagjai közül: 

az igazgató,



az igazgatóhelyettesek,



a munkaközösség vezetők,

ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézményi ellenőrzés céljait, feladatait, rendjét a belső ellenőrzési szabályzat tartalmazza. Az

iskola

vezetősége

képviselőivel,

így

a

együttműködik szülői

az

intézmény

munkaközösségek

diákönkormányzat képviselőivel.

12

más

közösségeinek

választmányával,

a

4. Vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény vezetőinek munkarendjét úgy kell kialakítani, hogy a tanítás kezdetétől – illetve 7.30-tól – a foglalkozások végéig (16.00-ig) az iskolavezetés valamelyik tagja az intézményben tartózkodjon. A pontos munkabeosztásukat az éves munkatervben, mellékletben van meghatározva.

5. A vezetők közötti feladatmegosztás 5.1. Az igazgató feladatai: - az igazgató felelős az intézet szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Dönt az intézet működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe, - az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja, - az igazgató közvetlen munkatársaival – a munkaköri leírásban rögzítve – megosztja a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, ellenőrzését és e tevékenységek irányítását, - az igazgató közvetlen munkatársaival együtt gondoskodik a jó munkahelyi légkör

kialakításáról,

a

nevelő-oktató

munka

zavartalan

végzésének

feltételeiről, a tárgyi- és személyi feltételek biztosításáról, - az igazgató gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről, - irányítja, ellenőrzi és minősíti a helyetteseinek munkáját, figyelembe véve, hogy közösen

felelősek

intézkedéseik

összehangolásáért,

minden

lényeges

kérdésben egymás kölcsönös tájékoztatásáért, - az igazgató a rendelkezésére álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja,

13

- a részben önálló gazdálkodásból adódó feladatokat alapvetően a gazdasági ügyintézőre

ruházza,

de

ezek

kitűzésében

és

megvalósításában

az

igazgatóhelyetteseket és a munkaközösségek vezetőit is bevonja, - gyakorolja a munkáltató és fegyelmi jogkört, ellátja a személyzeti feladatokat, -

közvetlenül irányítja, feladatokkal ellátja és ellenőrzi az intézet biztonság technikai vezetőjét, akit külső szakemberként foglalkoztat,

-

Gondoskodik A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény intézményre vonatkozó előírásainak betartásáról

- a Szülők Közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal együttműködik, - gondoskodik a nemzeti- és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a dolgozók feletti teljes munkáltatói jogkör, valamint - a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör gyakorlása. 5.2. Az igazgató helyettesítése: Az

igazgatót

akadályoztatása

esetén

az

alsós

igazgatóhelyettes

teljes

felelősséggel helyettesíti. A helyettesítés – az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – általános jellegű. Az igazgató és az alsós igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása idején az igazgató helyettesítését a felsős igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes folyamatos távollét. 5.3. Az igazgatóhelyettesek A vezetői beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el.

14

Felsős igazgatóhelyettes: Szervezi, irányítja az 5-8. évfolyamon: -

éves munkaterv szerinti működést,

-

a tehetséggondozással kapcsolatos iskolai munkát,

-

a tanórán kívüli foglalkozások vitelét,

-

a tanulók továbbtanulásával és pályaválasztásával kapcsolatos feladatok ellátást,

-

a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,

-

a tankönyv- és taneszköz ellátással kapcsolatos iskolai feladatok ellátását,



figyelembe veszi a szaktanácsadók észrevételeit, javaslatait.



a tanév megkezdése előtt elkészíti a tantárgyfelosztást az alsó tagozatos igazgatóhelyettessel közösen és ennek alapján elkészítik az órarendet,



meghatározza a kötelező óraszám terhére vagy túlmunkában végzett korrepetálások, tömegsport órák, szakkörök beállítását,



javaslatot tehet a nevelő-oktató munka javítására és az egységes nevelési és oktatási eljárások meghatározására, az oktatási szünetek idején

a

pedagógiai munkák megszervezésére, az iskolai munkaterv pontjaira. 

gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozók munkaköri leírásaiban foglaltak végre legyenek hajtva,



ütemezés szerint ellenőrzi és értékeli a tanítási órákon az 5-8. évfolyamon tanító tanárok nevelő-oktató munkáját, azok színvonalát,



az irányítása alá tartozó munkaközösségek munkáját ellenőrzi, részükre a szükséges útmutatást megadja,



gondoskodik arról, hogy az iskola tanárai szakmai, pedagógiai ismereteiket rendszeresen fejlesszék, a továbbképzéseken részt vegyenek,



köteles

a

megjelenő

jogszabályok

megismertetni kollegáival,

15

áttanulmányozása

után

ezeket



feladata a szakterületén a pedagógiai munka közvetlen irányítása és ellenőrzése,



közvetlen irányítása alá tartozó területen gondoskodik a társadalmi tulajdon védelméről,



a Gazdasági Ellátó Intézmény (továbbiakban: GEI) vezetőjétől kapott szempontok alapján határidőre elkészíti a közvetlen irányítása alá tartozó terület igénybejelentését az éves költségvetéskor. Összegyűjti a tanítók, tanárok, munkaközösség-vezetők ezzel kapcsolatos igényeit,



irányítja az alsós igazgatóhelyettessel és az

iskolai diáktanáccsal

együttműködve

kulturális

a

különböző

tanulmányi

és

versenyek

megszervezését és bonyolítását, a különböző pályázatokat, vetélkedőket, 

gondoskodik az érvényes rendeletekben foglaltak végrehajtásáról,



gondoskodik arról, hogy a korszerű módszerek a tanítási órákon alkalmazásra kerüljenek,



részt vesz a munkaerő és bérgazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítésében,



javaslatot tesz a tanárok jutalmazására, kitüntetésére, óraadók beállítására és egyéb megbízatásokra,



elkészíti a tanárok éves szabadságolási tervét,



jóváhagyja a tanárok és osztályfőnökök tanmeneteit,



köteles a rászignált ügyiratokat 7 napon belül – egyes kivételes estetektől eltekintve – elintézni,



a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket rendeltetésszerűen és a takarékosság szem előtt tartásával közvetlenül használja fel.



ellenőrzi az 5-8. évfolyamos tanulók igazolt és igazolatlan távolmaradását,



a tanulmányi és egyéb versenyeken résztvevő tanulók részére indokolt esetben (országos illetve nemzetközi kulturális, sportrendezvényekre való kikérés) távolmaradást engedélyezhet, ha ez a tanuló tanulmányi fejlődését nem gátolja. Az igazgató felé javaslatot tehet e tanulók 3 napon túli távolmaradásának engedélyezésére,

16



ha indokoltnak tartja, javaslatot tehet az egyes tantervekben lévő témák felcserélésére, illetve összevonására,



felügyeli és koordinálja a tankönyvrendelést ill. a Tankönyvellátás rendjéről szóló szabályzatunk betartását.



az 5-8. évfolyamon tanító tanárok ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet, a Kjt. előírásai alapján fegyelmi büntetésre javaslatot tehet, ha a fegyelmi büntetés kiszabását indokoltnak látja, és ezt az igazgató elé terjesztheti,



koordinálja a felsős munkaközösségek tevékenységét.

Kapcsolatot tart: -

a továbbtanulási pályaválasztási pedagógiai szakszolgálattal,

-

középfokú oktatási intézményekkel

-

a közművelődési intézményekkel.

Az alsós igazgatóhelyettes Szervezi, irányítja: -

az 1-4. évfolyam működését, ide értve az alsós napközis csoportokat és az alsós tanórán kívüli tevékenységeket,

-

az első osztályosok beíratásának előkészítését, lebonyolítását,

-

az emelt szintű osztályok indításának szervezését,

-

a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával és a

hátrányos

helyzetű

gyerekek

felzárkóztatásával

kapcsolatos

tevékenységeket. 

Az irányítása alá tartozó területen az osztálytanítók és napközis nevelők közvetlen vezetője,



a

tanév

megkezdése

előtt

elkészíti

a

tantárgyfelosztást

a

felsős

igazgatóhelyettessel közösen, és ennek alapján elkészítik az órarendet, 

meghatározza a kötelező óraszám terhére vagy túlmunkában végzett korrepetálások, tömegsport órák, szakkörök beállítását,

17



javaslatot tehet a nevelő-oktató munka javítására és az egységes nevelési és oktatási eljárások meghatározására, az oktatási szünetek idején a pedagógiai munkák megszervezésére, az iskolai munkaterv pontjaira,



gondoskodik arról, hogy az irányítása alá tartozó alkalmazottak munkaköri leírásaiban foglaltak végre legyenek hajtva,



ütemezés szerint ellenőrzi és értékeli a tanítási órákon az irányítása alá tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, azok színvonalát,



a munkaközösségek munkáját ellenőrzi, részükre a szükséges útmutatást megadja,



gondoskodik arról, hogy a tanítók és a napközis nevelők szakmai, pedagógiai ismereteiket rendszeresen fejlesszék, a továbbképzéseken részt vegyenek,



köteles

a

megjelenő

jogszabályok

áttanulmányozása

után

ezeket

megismertetni kollégáival, 

feladata a szakterületen a pedagógiai munka közvetlen irányítása és ellenőrzése,



gondoskodik arról, hogy az indokolt szakmai tanulmányi kirándulások a tanmenetbe be legyenek építve,



közvetlen irányítása alá tartozó területen gondoskodik a társadalmi tulajdon védelméről,



a Gazdasági Ellátó Intézmény vezetőjétől kapott szempontok alapján határidőre

elkészíti

igénybejelentését

az

a

közvetlen

éves

irányítása

költségvetéshez.

alá

tartozó

Összegyűjti

a

terület tanítók,

munkaközösség-vezetők ezzel kapcsolatos igényeit, 

irányítja

a

felsős

igazgatóhelyettessel

és

iskolai

diáktanáccsal

együttműködve 1-4.évfolyamon a különböző tanulmányi és kulturális versenyek megszervezését és lebonyolítását, a különböző pályázatokat, vetélkedőket, 

gondoskodik az érvényes rendeletekben foglaltak végrehajtásáról,

18



köteles a rászignált ügyiratokat 7 napon belül – egyes, kivételes esetektől eltekintve – elintézni,



részt vesz a munkaerő és bérgazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítésében,



javaslatot tesz a tanítók és napközis nevelők beállítására, jutalmazására, kitüntetésére, óraadók beállítására és egyéb megbízatásokra,



elkészíti az alsós nevelők részére az éves szabadságolási tervet,



jóváhagyja a tanítók és napközis nevelők, osztályfőnökök tanmeneteit,



átvizsgálja és jóváhagyásra terjeszti elő a felügyelt munkaközösségek munkatervét,



a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket rendeltetésszerűen és a takarékosság szem előtt tartásával közvetlenül használja fel .



ellenőrzi az 1-4. évfolyamos tanulók oktatásból való távolmaradását,



az egyes tanulók részére indokolt esetben (országos illetve nemzetközi kulturális, sportrendezvényekre való kikérés) távolmaradást engedélyezhet, ha ez a tanuló tanulmányi fejlődését nem gátolja. Az igazgató felé javaslatot tehet e tanulóknak 3 napon túli távolmaradásának engedélyezésére,



ha indokoltnak tartja, javaslatot tehet az egyes tantervekben lévő témák felcserélésére, illetve összevonására,



a tanítók és napközis nevelők ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet, a Kjt. előírásai alapján fegyelmi büntetésre javaslatot tehet, ha a fegyelmi büntetés kiszabását indokoltnak látja, és ezt az igazgató elé terjesztheti,



koordinálja az irányítása alá eső munkaközösségek tevékenységét.

Kapcsolatot tart: -

a város valamennyi óvodájának vezetőivel

-

a Nevelési Tanácsadóval,

-

a Pest megyei Tanulási Szakértői és Áthelyező Bizottsággal.

A 5.2.pontban írtak szerint ellátja az igazgató helyettesítését.

19

IV. RÉSZ AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT AZOK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSSEL 1. Az iskola közösségeit a következők alkotják iskolánkban: 

nevelők



pedagógiai munkát segítő alkalmazottak köre



szülők



tanulói közösségek.

2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületét alkotó pedagógusokból és az iskolánál közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint a Közalkalmazotti Szabályzat és Kollektív Szerződés rögzíti.

3. Nevelőtestület A nevelőtestület- az Oktatási törvény 56.§ alapján az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója.

20

Nevelőtestületi értekezletek: A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti el. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az írásos előterjesztést a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal korábban átadja a munkaközösségek részére, valamint gondoskodik az előterjesztés anyagának kifüggesztéséről. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgatóhelyettesek felváltva látják el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha

a

nevelőtestület

egyszerű

szótöbbséggel

hozható

döntésénél

szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell és nyilván kell tartani. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az arra feltárt személy vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. Tanévnyitó tantestületi értekezlet: az új tanév feladatai, tantárgyfelosztás, stb. I. félévi értekezlet: az I. félév oktató-nevelő munkájának értékelése, további feladatok kitűzése. II. félévi értekezlet: a tanév oktató-nevelő munkájának értékelése. 21

Rendkívüli tantestületi értekezlet: akkor kell összehívni, ha azt a tantestület 1/3-a javasolja, vagy a felsőbb szervek utasítása alapján. Az értekezlet elnöke: az igazgató A tantestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. Osztályozó tantestületi értekezletek: Az I. félévi osztályzatok lezárása. A II. félévi osztályzatok lezárása. Az értekezlet elnökei: az igazgatóhelyettesek. A tantestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. Tantestületi nevelési értekezletek: Előre meghatározott, vagy szabadon választott aktuális nevelési témák megvitatása.

Az

értekezlet

elnöke

az

igazgató.

Az

értekezletről

jegyzőkönyvet kell készíteni. Munkaértekezletek tartása: Kiemelt fontosságú tennivalók, megmozdulások előtt célszerű tartani. Az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek hívják össze, melyen a tantestület érintett tagjai vesznek részt. A pedagógus közösségek értekezletei: Az egyes szakmai és tantárgyi munkaközösségek, a fegyelmi bizottság, stb, megbeszélései. A hozott határozatok, információk továbbítása a vezetés felé az egyes közösségek vezetőinek feladata.

22

4. A szakmai munkaközösségek A 11/1994. (VI.8.) MKM r. 30 § szerint működnek. - A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. - A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. - A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli. Munkaközösség vezetők megbízásának megújítására évenként kerül sor. Munkaközösségeink: 

tanítói



napközis



természettudományi



társadalomtudományi és nyelvi



testnevelés és sport

5. Közalkalmazotti Tanács A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket az 1992. évi XXXIII. Tv. Továbbá a Kollektív Szerződés és a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. A Közalkalmazotti Tanácsot egyetértési jogkör illeti meg az alábbi esetekben: 

Munkajogi

védelem tárgyában,

a

munkáltató

által

kezdeményezett,

munkahelyre történő beosztás esetén, 

A közalkalmazotti tanács – választás és működés – költségeinél,



A közalkalmazotti tanács elnöke díjazásának kérdésében. 23

más

Együttdöntési jog illeti meg 

a jóléti célú pénzeszközök felhasználása, juttatása esetében: munkabér-előleg,

kulturális

támogatás,

lakásépítés

támogatás,

munkahelyi

étkeztetés, segély, sporttámogatás, üdültetés, stb. A

közalkalmazotti

tanácsot

véleményezési

jogkör

illeti

meg.

A

munkáltató

a

közalkalmazotti tanáccsal döntése előtt véleményeztesse az alábbiakat: 

a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét,



a munkáltató belső szabályzatának tervezetét,



a közalkalmazottaknak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés,



a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,



a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket,



a munkáltató munkarendjének kialakítását,



az éves szabadságolási tervet.

Fenti esetekben a munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. A közalkalmazotti tanács az egyetértési és véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekben a munkáltató nyilvántartásába betekinthet. A véleményezés elmulasztása esetén a munkáltatói intézkedés érvénytelen. (Ez vonatkozik az egyetértési jogkör pontjaira is). A közalkalmazotti tanács javaslattételi jogosultsága: 

a nevelési és oktatási tervek,



a tantervi programok,



a tananyag és a nevelés-oktatás módszereinek fejlesztése tekintetében.

24

6. Szakszervezeti jogosultságok Az intézményen belül a közalkalmazottak érdekeinek képviseletét elsősorban a szakszervezet biztosítja. Intézményen belül az a szakszervezet tekinthető reprezentatívnak: 

amelynek jelöltjei a közalkalmazotti tanácsi választáson a leadott érvényes szavazatok legalább 55 %-át megszerzik.

7. Az iskolai közösségek, a kapcsolattartás formája és rendje 7.1. Nevelőtestület: A tantestület az intézet pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézet legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az intézet tantestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az intézet működésével kapcsolatos ügyekben, továbbá a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A tantestület döntési jogkörébe tartozik: 

a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása,



a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,



az intézmény éves munkatervének elkészítése,



az intézmény munkáját átfogó elemzéseknek, értékeléseknek, beszámolóknak elfogadása,



a tantestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,



a házirend elfogadása,



a tanulók magatartás és szorgalom jegyének jóváhagyása,



a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,



a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, 25



az intézmény alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység (vállalkozás) indítása, igénybevétele feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása,



jogszabályban meghatározott más ügyek.( Kotv)

A tantestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézet működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a tantestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A tantestület a feladatkörébe tartozó ügyek elkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a szülők közösségére, az alábbiak szerint: a. A szakmai munkaközösségre ruházza: 

a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleményezési jogkört



a

pedagógusok

kapcsolatos,

a

külön

közoktatási

megbízásainak tv.

57.§

(2)

elosztásával bekezdésében

biztosított véleményezi jogkört 

tankönyvek és taneszközök kiválasztása

A szakmai munkaközösség a nevelőtestület előtt tanévente egyszer számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét a következők szerint gyakorolja: 

az 1-4. évfolyamos tanuló ügyében az alsós nevelők közössége,



az 5-8.évfolyamos tanuló ügyében a felsős nevelők közössége hozza meg a döntést.

26

b. A szülők közössége részére – az 1993. évi LXXIX. tv. 59.§-ának (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján – a jelen SZMSZ a következő jogokat biztosítja: Az iskolai szülők közössége véleményező jogkört gyakorol: 

a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában,



a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben,



a házirend megállapításában,



a szakköri foglalkozások iskolai programjának kialakításában.

7.2. A tantestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolata A tantestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők szervezik. 

A tantestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki.



A munkaközösség-vezető a tantestületi értekezleten szóban ismerteti a munkaközösség álláspontját.

Írásban továbbítja az igazgatóhoz a tantestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez. 7.3. Állandó megbízások a nevelőtestületben 

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős



Szakkörök vezetői



Énekkar vezetője



Diákönkormányzat tanár felelőse



Rendszergazda



Tanulószoba felelős

Megjegyzés: a munkavédelmi felelős és a tűzrendészeti felelős külső foglalkoztatású, megbízásos jogviszonnyal.

27

7.4. Kapcsolat a szülők közösségével 

Az iskolában megalakított szülők közössége az általa elfogadott szabályok szerint működik.



Azokban az ügyekben, amelyekben a szülők közösségének a jogszabály és az SZMK véleményezési jogosultságot biztosít, a szülők közössége véleményét az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülők közössége képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni.



Az osztályok szerinti szülők közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.



A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái: nyílt napok, szülői értekezlet, fogadóórák, családlátogatások.

7.5. A tantestület és a tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat kapcsolata. 

A tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt egy héttel a diákönkormányzatot segítő tanár révén kéri a tantestület véleményét.



A diákönkormányzatot segítő tanár a véleményezés tárgyát képező írásos anyagot, illetőleg a szabályzat-tervezetet az igazgatónak adja át, aki gondoskodik annak nevelőtestület elé terjesztéséről.



A tantestület véleményét, illetőleg a jóváhagyással kapcsolatos döntését az igazgató írásban közli a diákönkormányzat (tanulóközösség) képviselőjével.



A diákönkormányzat (tanulóközösség) a döntést hozó értekezletére az igazgatót meghívhatja, illetve az igazgató azon részt vehet.



Az igazgató a diákönkormányzatot a tervezet előkészítésébe bevonhatja, a diákönkormányzattól azokra előzetesen javaslatot kérhet.



A diákönkormányzat véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestület értekezletén. A tantestület értekezletére a diákönkormányzat tanuló képviselője is meghívható.



Az igazgató a működési szabályzat, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi

28

értekezlet előtt – lehetőleg egy héttel korábban – írásban adja át a diákönkormányzat képviselőjének. Az iskola mindkét tagozatának tanulóit egyaránt érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az iskola igazgatójához, a tanulók egyes csoportját érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának fóruma az iskolagyűlés, amelyet a tanév elején vagy végén valamennyi tanuló részvételével a diákönkormányzat segítő tanára vezet le. Az iskolagyűlés előkészítésébe a diákönkormányzatot be kell vonni. A diákönkormányzat működésének alapvető feltételeit az igazgató engedélyével a szervezet megkapja. Igénylést félévente – szeptemberben és márciusban, írásos formában terjeszthet elő testületi döntéssel a diákönkormányzat. Az igények reális voltáért és a célszerű felhasználásért a patronáló tanár a felelős.

V. RÉSZ AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

1. A tanulók fogadásának, az iskola nyitva tartásának rendje 

Az iskola a szorgalmi idő alatt hétfőtől péntekig reggel 6.00-tól este 20.00 óráig tart nyitva. Az iskola épületének további használatát az igazgató engedélyezheti, a házirendben meghatározott módon.



A reggeli ügyelet – a szülők igénye szerint – legkorábban 6.30-kor kezdődik és 7.30-ig tart, amelyet a nappali ügyelet követ.



A tanítás kezdete: 7.50 óra

29



A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 15 perccel korábban meg kell jelenni az iskolában.



A tanítási óra 45 perces.



A tanítási órákat zavarni nem lehet. A közleményeket a tanítás kezdete előtt vagy a szünetekben kell tudatni a tanulókkal.



Ha pedagógiailag indokolt, az órák tömbösítve is megtarthatók. A tömbösített időfelhasználásra

vonatkozó

pedagógus

igényeket

a

tagozatot

irányító

igazgatóhelyettesnek 3 nappal előre be kell jelenteni. 

Az iskola ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul.



Az iskolai könyvtár nyitvatartási idejét és használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza.



A hivatalos ügyek intézése 8.00 és 16.00 óra között történik a házirendben szabályozottak szerint. Az épületbe belépő szülőket, illetve látogatókat a portás az irodához kísérni.



A nyári szünetben az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint az előre meghatározott ügyeleti napokon 9.00 és 13.00 óra között ügyeletet tart az irodában.

2. Közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. §. és a 17.§. rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, feladat- és hatáskörét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait – összhangban az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve), valamint az 1992. évi XXXIII. törvény (A közalkalmazottak jogállásáról) rendelkezéseivel illetve a közalkalmazotti szabályzat tartalmával – személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza.

30

2.1. Nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az adott munkaterületet felügyelő igazgatóhelyettesek és a gazdasági ügyintéző készítik el hatáskörüknek megfelelően. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, módosítására és a közalkalmazottak munkáltatói hatáskörben meghatározott szabadság részének kiadására. 2.2. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok munkarendjét és benntartózkodását az alábbi dokumentumok szabják meg: - az órarend, -

a tantárgyfelosztás,

-

az iskola éves munkaterve,

-

az ügyeleti terv,

-

a munkaköri leírások.

A közoktatási törvény 16. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő – oktató munkával vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A

konkrét

napi

munkabeosztások

összeállításánál

az

intézmény

feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az iskolavezetés tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére.

31

A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási, foglalkozási, 5 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyen (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyszínén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 730 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének,

hogy

közvetlen

munkahelyi

vezetője

helyettesítéséről

intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot

és

taneszközt

az

igazgatóhelyettesekhez

eljuttatni,

hogy

akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást (ez alól a rendkívüli okból történt hiányzás pl. hirtelen megbetegedés, családi tragédia, stb. jelenthet kivételt). Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az illetékes igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő – oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségvezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus egyéb általános feladatait a közalkalmazotti szabályzat határozza meg, ill. az egyéni munkaköri leírások részletezik.

32

3. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (A tanulási ügyeleti rend megszervezése a DÖK vezetőjének, a nevelői ügyelet megszervezése az igazgatóhelyettesek feladata.)

4. A tanév helyi rendje A tanév rendjét minden tanévben az Oktatási Közlöny által nyilvánosságra hozott miniszteri rendelet szabályozza. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten az alábbiakról dönt: 

a nevelő – oktató munka lényeges tartalmi változásairól, (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól)



az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról,



a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,



az átfogó mérés-értékelések rendjéről,



a tanév tanórán kívüli foglalkozásainak kínálatáról,



az éves munkaterv jóváhagyásáról,



a házirend módosításáról,

Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, az egyéni képességeket és a rátermettséget figyelembevevő

33

terhelést adjon. Az intézményi szintű – éves munkatervben tervezett - ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező. A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

5. A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások

csak

a kötelező tanítási (foglalkozási) órák

megtartása után

szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7. 50-kor kezdődik. A kötelező tanítási órákat legkésőbb 16 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az óraközi szünetek időtartama 15 illetve 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetekben a tanulók az udvaron illetve a tantermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. Az óraközi szünet rendjét felügyelő tanárok és diákok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, illetve a nap első két órájában, vagy utolsó két órájában a diákok egyetértésével.

34

A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – munkaterv rögzíti.

6. Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása Szorgalmi időben reggel 600 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 2000 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben is nyitva van. Ekkor a hivatalos ügyek intézése külön ügyeleti rend szerint történik. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt – eseti kérelmek alapján.

7. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet cégtáblával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása, a zászlók állagának figyelemmel követése, tisztíttatása a gazdasági ügyintéző feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: 

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



az energia felhasználással való takarékoskodásért,



a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.

35

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével lehet átvételi elismervény ellenében. Vagyonvédelmi okok miatt, az üresen hagyott termeket, a tanulók ruházatának biztosított öltözőt zárni kell.

8. Az iskola helyiségeinek bérbeadása Az Intézmény Alapító Okiratában rögzítettek alapján, vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az iskola helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) – a gazdasági ügyintéző javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével – az igazgató dönt.

9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Szervezeti formák: -

napközi otthon

-

tanulószoba

-

szakkörök

-

énekkar

-

iskolai sportkör (ISK)

-

tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, névadó napok.

Érdeklődési kör, önképző kör a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. 9.1. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok a Házirend 2. számú mellékletében találhatók. 9.2. Szakkörök Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak kezdetén, általában szeptember 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezés egy tanévre szól.

36

A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülők közössége véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakkörök működése abban az estben tartható fenn, ha min. 15 fő rendszeres résztvevője van a foglalkozásoknak. 9.3. Énekkar Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, legfeljebb

45

perces

foglalkozásokkal,

az

aktuális

tantárgyfelosztásnak

megfelelően működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt. Az énekkar szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi. 9.4. Iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskola sportfoglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A szakkör, az énekkar, a sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, az énekkar és a sportkör működésért. A szakkörvezetőknek éves munkaprogramot kell kidolgozniuk, amelyet az igazgató hagy jóvá. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesítheti a tanítási órákon való részvétel alól.

37

Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá az énekkar – eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje.

10. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók számára nyújtható támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, a gyermekvédelmi felelős nevelő, az osztályfőnökök véleményének kikérése, után az iskola igazgatója dönt. 2. A szociális támogatások, kedvezmények odaítélésénél, amennyiben erre az iskola javaslatot tehet, előnyt élvez az a tanuló: -

akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,

-

akit az egyik szülő egyedül nevel,

-

akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem érti el a mindenkori legalacsonyabb munkabért,

-

akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő,

-

aki állami gondozott.

A tankönyv vásárláskor biztosított állami és önkormányzat támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület a fenti rendezőelvek alapján dönt.

11. A diákigazolványok kiadásával, bevonásával, nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos rendelkezések A diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos nyomtatványok átvétele, tárolása feladatainak ellátására intézményünkben az iskolatitkár került megbízásra. Így csak az iskolatitkár, ill. tartós távolléte esetén az őt helyettesítő alkalmazott intézkedhet diákigazolványok

megrendelésével,

érvényesítésével,

kiadmányozásával és bevonásával.

38

nyilvántartásával,

A megbízott az új diákigazolványok igényléséhez szükséges adatlapokat megrendeli, azokat kiadásig irattárában, zárt helyen tárolja. Az adatlapokat kitölteti, a díjakat begyűjti. A térítési díjak befizetése szigorú elszámolási rendszerben történik. A kitöltött megrendelőlapokat a fényképekkel s az összesítő lappal együtt egy héten belül továbbítja a kezelőnek. A kész diákigazolványokat és az érvényesítésre szolgáló matricákat a kezelő nyilvántartásba veszi. Külön nyilvántartás készül az ideiglenes és a végleges diákigazolványokról. Nyilvántartás az ideiglenes diákigazolványokról a kezelő által készített nyomtatványon történik, mely tartalmazza: -

az ideiglenes diákigazolvány számát

-

a diák nevét

-

az igazolvány érvényességi idejét

-

a kiadó és az átvevő aláírását kiadáskor és bevonáskor.

A végleges diákigazolványok nyilvántartásának módja Az érvényesítő matricák átadását, átvételét nyilvántartó lapon, a diák neve mellett, a matrica átvételét igazoló aláírás. Az iskolatitkár bevonja a lejárt érvényességű ideiglenes diákigazolványokat és a megrongálódott diákigazolványokat. Az iskolatitkár a bevont igazolványokat a jogszabályban előírt módon megsemmisíti, arról jegyzőkönyvet vesz fel.

12. A reklámtevékenység iskolai szabályai Az iskola területén szigorúan tilos mindennemű reklámtevékenység, amely direkt vagy indirekt módon alapoz a tizenévesek fogyasztási szokásaira, alkoholt, dohányzást reklámoz!! 39

Kivételt képeznek az alábbi tematikájú, közerkölcsöt nem sértő, láthatóan nem profitorientált, tanulóknak szóló reklámok, melyek témája: 

egészséges életmód,



kulturális tevékenység.



környezetvédelem, környezeti nevelés,



társadalmi, közéleti tevékenység.

Bármilyen reklámozási tevékenység csak az igazgató vagy az általa megbízott helyettese engedélyével történhet az intézményben (nyomtatványok, szórólapok, auditív információhordozók, marketingtermékek átadása stb.) Engedély nélkül történt reklámtevékenység esetén a közreműködő alkalmazott, tanuló fegyelmi felelősségre vonható.

13. A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga A tanulók által előállított produktumok, melyek a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésével összefüggésben készültek, mindenkor az iskola tulajdonát képezik. Kivételt képeznek a tanulók által legalább 70%-os arányban hozott anyagból készült munkadarabok, melyek a tanulók tulajdonát képezik, függetlenül a ráfordított energia és iskolai befektetés mértékétől.

14. Az iskolai könyvtár működési rendje Működését részletesen szabályozza az iskolai házirend, a gyűjtőköri szabályzat és a könyvtári SZMSZ. Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres

40

gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A könyvtár gyűjtőkörét a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat tartalmazza ( 3. számú melléklet ). Az iskolai könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár tagja lehet az intézmény valamennyi dolgozója (pedagógus ill. nem pedagógus alkalmazottja), valamint minden tanuló. A beiratkozás módja Külön beiratkozni nem kell, a könyvtáros minden tanév elején nyilvántartásba veszi az első osztályos tanulókat, a többieket pedig a megfelelő évfolyamba átsorolja. Beiratkozási díj nincs. Az

intézményből

kilépő

dolgozóknak,

tanulóknak

a

regisztrált

könyvtári

tartozásaikat rendezniük kell. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei, a könyvtárhasználat szabályai: Az iskolai könyvtár a pedagógus, és valamennyi közalkalmazott, valamint a tanulók számára lehetővé teszi állománya egyéni és csoportos használatát. A csak helyben használható (kézikönyvtár, valamint a külön gyűjtemények) egységek kivételével állománya kölcsönözhető. A kölcsönzés időtartama 2 hét, ennek lejártával

a

kölcsönzés

meghosszabbítható.

Egyszerre

1

dokumentum

kölcsönözhető. Felnőtt tagok esetében időbeli s mennyiségi korlátozás nincs. A könyvtár minden tagját anyagi felelősség terheli a kölcsönzött könyvekkel kapcsolatban. Az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje: A heti kölcsönzési idő 16 óra, amely igazodik a délelőtti tanítási rendhez.

41

Kártérítés: Az elveszett, megrongált könyv egy másik példányát kell az olvasótól kérni. Ha ezt nem tudja teljesíteni, a könyvtárnak joga van az általa meghatározott technikával készült másolatot vagy a másolat előállítási költségének megtérítését kérni. Ha az elveszett mű a könyvtár gyűjteményében nem okoz pótolhatatlan hiányt, illetve ha nem tételezhető fel az olvasó rosszhiszeműsége, a fenntartó előzetes hozzájárulásával a dokumentum egy hasonlóval is pótolható.

VI. RÉSZ PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

1. A belső ellenőrzés céljai, elvei, feladatai A nevelő-oktató munka színvonalának, tartalmának és rendjének rendszeres

-

figyelemmel kísérése, értékelése. A szükséges szakmai és pedagógiai segítség megadása, a jó munka végzéséhez szükséges munkafegyelem biztosítása. -

Segítse a nevelő-oktató munka hatékonyságát, az oktatási törvényből az intézményre háruló feladatok folyamatos és maradéktalan végrehajtását.

-

Segítse a társadalmi tulajdon védelmét, a pénzügyi és gazdasági tevékenység előírás szerinti végzését.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt.

42

2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak - az igazgató - az igazgatóhelyettesek - a munkaközösség-vezetők. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.

3. Az ellenőrzés elvei 

Az ellenőrzés legyen rendszeres és állandó. Az ellenőrzést végző személyek tapasztalataikat beszéljék meg egymással és arról az igazgatót tájékoztassák.



Az ellenőrzési tervben rögzítettek szerint tervszerűen, ill. indokolt esetben bejelentés nélkül történhet.



Az ellenőrzés legyen segítő szándékú, igaz, nyílt és őszinte. A hibák feltárásával a nevelés-oktatás előbbre vitelét kell, hogy szolgálja.



Az

ellenőrzés

az

intézet

belső

rendjét,

nyugalmát,

a

folyamatos

munkavégzését – az elkerülhetetlen mértéken felül – ne zavarja. 

Az ellenőrzés legyen humánus, előbbre vivő, ne keltsen felesleges feszültséget.

43



A pedagógiai ellenőrzésnél vizsgálni kell a nevelési-oktatási tervekben meghatározott

követelmények

teljesítését,

az

oktató

munka

eredményességét, hatékonyságát, az alkalmazott módszereket, stb.



A szakmai és tantárgyi munkaközösségek az adott szakma, illetve tantárgy oktatásának eredményességét ellenőrzik, és javaslatot tesznek azok továbbfejlesztésére.

4. Az ellenőrzés területei 

tanítási órák,



az iskolai tanügyi dokumentáció kezelése,



a

szakmai

és

tantárgyi

munkaközösségek

tevékenysége,

eszközfelhasználása, a lehetőségekhez képest a fejlesztésük, 

a tanórán kívüli diákkörök, szakkörök, művészeti csoportok, korrepetálások, sportfoglalkozások működése, anyagi feltételei,



az igazgató által megjelölt más, speciális ellenőrzési feladatok.

5. A pedagógiai ellenőrzés dokumentálása, értékelés, visszacsatolás 

az ellenőrzést végző személyek lehetőleg időben értesítsék az ellenőrzésre kerülő pedagógust,



az ellenőrzött pedagógus mindenben segítse az ellenőrzést végző munkáját,



az ellenőrzési munka terjedjen ki a feltárt hiányosságok kijavításának módjára, adjon útmutatást arra vonatkozóan,



a tapasztalatokat közösen beszéljék meg, igyekezzenek közös nevezőre jutni. Ha a véleményeket nem sikerül egyeztetni, kívánságra mind a két fél rögzítse írásban véleményét,



azokon a területeken, ahol jelentős hiányosságokat észleltek, ott több személy részvételével az ellenőrzést gyakrabban meg kell ismételni,



a pedagógusok értékelésekor (elmarasztalás, dicséret, jutalom, kitüntetés, vagy minősítés alkalmával ) ki kell kérni az ellenőrzést folytató személyek véleményét,

44



az ellenőrzés tényét dokumentálni kell. (Az osztálynaplókban és a szakköri naplókban).

Az ellenőrzést végzők készítsenek feljegyzést az ellenőrzésről, és ott minden esetben rögzítsék az értékelés lényegét. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

VII. RÉSZ A BELÉPÉS ÉS BENT TARTÓZKODÁS RENDJE AZ ISKOLÁVAL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az iskola látogatását: 

iskolai rendezvények (tanévnyitó, tanévzáró, karácsonyi ünnepség, stb.) alkalmával a szülők és hozzátartozók,



szülői értekezleten, fogadó órákon a tanulók szülei,



értesítés, írásos meghívó alapján az érintett felnőttek,



minden, a fentiekhez nem tartozó alkalommal a portás segítségével, kíséretében jöhetnek be felnőttek, akitől célirányos segítséget kapnak.

45

VIII. RÉSZ KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az iskola kapcsolatrendszerén belül működnek. -

Közalkalmazotti Tanács (Működéséről a Közalkalmazotti Szabályzat rendelkezik).

-

Pedagógusok Szakszervezete - Az iskola dolgozóinak érdekében a szakszervezeti főbizalmi jár el, és a szakszervezetet érintő kérdésekben tartja a kapcsolatot az intézményvezetővel.

-

Diákönkormányzat – SZMSZ alapján, a diákok érdekében jár el, érdekeiket képviseli.

-

Szülők Szervezete – éves munkaterv alapján tevékenykedik az iskola tanulói érdekében.

-

Eötvös „Effektus” Alapítvány.

Az intézmény külső kapcsolatai közül továbbra is elsődleges helyet foglal el a fenntartó Városi Önkormányzat képviselő testületéhez és annak bizottságaihoz fűződő viszony. Az információcserén túl szakmai

együttműködésre törekszünk

a város közoktatási

intézményeivel is. Azon kívül, hogy képviseltetjük magunkat egymás rendezvényein, versenyein,

szakmai tapasztalatcseréket

is tervezünk. Tanulóink

továbbtanulása

érdekében a régió középiskoláival szorosabb kapcsolatot igyekszünk kiépíteni. Pedagógiai programunk feladatai érdekében a város közművelődési, egészségügyi, szociális intézményeivel is keressük

a kapcsolatot.

Nyitottak vagyunk

a civil

szerveződések, tanulóink érdekeit képviselő alapítványok irányában is. Nemzetközi kapcsolatainkat alapvetően a beszédcentrikus nyelvoktatás céljának szolgálatába kívánjuk állítani, ( csereutak, anyanyelvi tanárok foglalkoztatása), és jelentős részben pályázati úton nyert támogatásokból ápolni.

46

IX. RÉSZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és szervezési felelősét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az iskolai hagyományok 

tanévnyitó ünnepség



az elsősök fogadása, avatása



névadónapok



karácsonyi ünnepség



Magyar Kultúra Napjának megünneplése



házi tanulmányi versenyek



téli sítábor,



osztálykirándulások,



nyári táborok,



bolhapiac



farsangi karnevál rendezése



kétévenként kulturális seregszemle ( Palánta Pódium )



fordított nap



egészségnevelési és környezetvédelmi rendezvények



ballagási ünnepély ( a tanév utolsó tanítási napján )



tanévzáró ünnepség

A nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait minden évben a tanév helyi rendje állapítja meg.

47

X. RÉSZ RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az iskola-egészségügyi ellátás a 26/1997. (IX.3.) NM rendeletben foglaltak alapján történik. A rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátását az iskolaorvos iskolai védőnője látja el. Távollétében a pedagógiai asszisztensek segítenek abban, hogy szükség esetén megfelelő orvosi ellátásban részesüljenek a rászoruló tanulók. Intézményünkben kialakított orvosi szobában az említett rendeletben előírt minimális alapfelszerelések biztosítottak.

XI. RÉSZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az intézmény részéről a védő, óvó intézkedések két területre terjednek ki, a személyvédelemre és a vagyonvédelemre. Mindkét területen első intézkedésként megalkottuk a szabályzatainkat: -

munkavédelmi

-

tűzvédelmi

A személyvédelem területén kiemelt szerepet kap a balesetvédelmi oktatások megtartása mind a tanulók, mind a munkavállalók körében.

 Az évente két alkalommal végzett munkavédelmi bejárás alkalmával kiszűrésre kerülnek az esetlegesen balesetet okozó berendezések, eszközök, körülmények.

 Minden esztendőben, a nyári szünidőben felülvizsgálatra és kijavításra kerülnek az elektromos berendezések, kapcsolók, dugaljak, stb.

 A balesetveszélyes munkakörökben foglalkoztatott dolgozóink részére ( kémiát oktatók, takarítók, karbantartó) a szükséges védőfelszereléseket biztosítjuk.

48

A vagyonvédelem biztosítására az egész épületre kiterjedő riasztó rendszert építettünk ki, füstérzékelővel.

 Korlátoztuk az épületbe kulccsal bejutók számát, ugyanezen személyek rendelkeznek

a

riasztórendszer

ki-be

kapcsolásához

szükséges

egyéni

kódszámmal.

 A tűzoltó készülékek az arra kijelölt helyen el vannak helyezve, felülvizsgálatuk rendszeres.

XII. RÉSZ RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, (bombariadó, tűz, vihar, stb) esetén szükséges teendők 1. Bombariadó esetén szükséges teendők Bombafenyegetés esetén végrehajtandó általános feladatok, az azok végrehajtásában érintett felelős és intézkedésre jogosult személyek és feladataik meghatározása: 1. Bejelentés vételével járó feladatok: 2. Milyen úton érkezett a bejelentés (levélben, telefonon, vagy személyes közlés). 3. A fenyegetővel higgadtan, időhúzás céljából kell tárgyalni. Igyekezzünk a bejelentésből minél több információhoz jutni. ( Adatlap bombafenyegetésről című adatlap kitöltésére ) 2. Intézkedésre, elhárításra hivatottak értesítése: 4. Intézkedésre, döntésre jogosult az igazgató és igazgatóhelyettesek. Távollétük esetén ugyanezt meg kell tennie a gazdasági ügyintézőnek vagy az iskolatitkárnak.

49

5. Elhárításra hivatott szervezetet (Rendőrség) lehetőleg a fenyegetés vételével párhuzamosan kell értesíteni. 3. Bejelentés értékelése: 6. Mennyire tekinthető komolynak a bejelentés. 7. Mennyi idő áll rendelkezésre a jelzett esemény bekövetkezéséig. 8. Indokolt-e a létesítmény kiürítése. 9. Végrehajtandó feladat(ok) meghatározása. 4. Riasztás végrehajtása: 

A jelzés, értesítése legyen rövid, határozott, egyértelmű, ne keltsen pánikot.

5. Kiürítési, előzetes felderítési feladatok: 

A kiürítést

gyorsan, pánikmentesen kell végrehajtani, (kivonulás rendje a

Tűzriadó Terv alapján) 

Személyes tárgyakat, ruházatot lehetőleg mindenki vegye magához.



Közművek főkapcsolóit le kell zárni.



Esetleges detonációs hullám erejének csökkentésére ablakokat célszerű kinyitni.



Az intézmény elhagyása során a „gyanús idegen” tárgy/ak jellegét meg kell jegyezni (megmozgatni, megvizsgálni nem szabad).



Az épületben, vagy környékén tartózkodó, gyanúsan viselkedő magánál gyanús tárgyat hordó személyt(eket) figyelemmel kell kísérni.



Mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.



Meg kell határozni az egyes terület (helyiség) kiürítését irányító, ellenőrző (a területet utolsónak elhagyó) személyeket.



Kutatási, felderítési feladatokat szakképzetlen személy nem hajthat vére, az a helyszínre hívott szakemberek feladata.

50

6. Együttműködési feladatok: Az elhárításra hivatott szervezetek tagjaival való együttműködés feladatai: 

Információszolgáltatás



Segítségnyújtás



Közreműködés



Adatlap (bombafenyegetésről) kitöltése

XIII. RÉSZ TÁJÉKOZTATÁS AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOKRÓL (pedagógiai program, minőségirányítási program, SZMSZ, Házirend).

Az iskola törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:

Az

-

alapító okirat

-

pedagógiai program

-

minőségirányítási program

-

SZMSZ és melléklete ( könyvtári gyűjtőköri szabályzat)

-

a házirend

-

az éves munkaterv

-

továbbképzési program és beiskolázási terv

-

kollektív szerződés

-

közalkalmazotti szabályzat,

-

az iskola működését meghatározó egyéb szabályzatok.

intézmény

pedagógiai

programjáról

(nevelési

programjáról)

az

intézmény

házirendjéről, szervezeti és működési szabályzatáról, minőségirányítási programjáról a szülők és az érdeklődők tájékoztatást kérhetnek, a dokumentumokba betekinthetnek.

51



az iskolakönyvtárban annak nyitva tartása alatt



osztálytanítóktól és osztályfőnököktől szülői értekezleten, fogadó órán,



igazgatóhelyettesektől fogadó órán,

előre egyeztetett

időpontban

a

szorgalmi időben, 

igazgatótól fogadó órán, egyeztetett időpontban a szorgalmi időben.

A házirend egy-egy példányát beiratkozáskor, ill. annak lényeges változásakor nyomtatottan megkapják a szülők.

XIV. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ 1.

A

jelen

SZMSZ

módosítása

csak

a

nevelőtestület,

a

jelzett

közösségek

véleményeztetésével, egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasítások egészítik ki. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók. 3. Az SZMSZ mellékletek: mellékletek:

1. Alapító Okirat 2. az iskola szervezeti struktúrája 3. az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

Százhalombatta, 2005. április 15.

Mittákné Bögre Ágnes igazgató

52

4. Legitimációs záradékok: 4.1.

A diákönkormányzat a 2005. április 6. napján tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett. Százhalombatta, 2005. április 15. ……………………………………

2.2.

…………………………………..

Az iskola SZMSZ-t a Szülői választmány 2005. április 7. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolja. Százhalombatta, 2005. április 15. …………………………………..

2.3.

………………………………….

Az SZMSZ módosítását, kiegészítését a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Százhalombatta, 2005. április 15. ……………………………………

………………………………….. ………………………………….

2.4.

A Százhalombatta Város Önkormányzata, mint az intézmény fenntartója az SZMSZ-t …………………………………….. napján jóváhagyta. Százhalombatta, 2005. április 15.

……………………………………

……………………………………..

…………………………………….

53