A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT
A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelésioktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve az ezt módosító 30/2004 (X. 28.) OM rendelet és más jogszabályok alapján a Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképzõ Iskola szervezetének felépítését, valamint mûködésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. (2) A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára. Az intézmény jogállása 2. § (1) Az intézmény az 1999. évben Szeghalom Város Önkormányzata által alapított önálló jogi személy. Fenntartója Szeghalom Város Önkormányzata. (2) Az intézmény hivatalos megnevezése, címe: Név: Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola Cím (székhely): 5520 Szeghalom, Dózsa u. 2. (3) Az intézmény egyéb jellemzői: – Típus: többcélú – Engedélyezett osztályok száma: 24 nappali + 4 levelező – Engedélyezett pedagógus létszám: 55 fő – Közalkalmazottak összlétszáma: 78 fő – Tagintézmények: Szigeti Endre Szakképző Iskola Városi Kollégium. (4) Az intézmény önálló gazdálkodó, önkormányzati költségvetési szervezet. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a fenntartó biztosítja. (5) Az intézmény alapfeladata: -
Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó oktatási feladatok ellátása
-
Általános műveltséget megalapozó felnőttoktatás
-
Nappali rendszerű szakképzés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás
-
Iskolarendszeren kívüli oktatás
-
Napköziotthoni és tanulószobai ellátás
-
Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő nem fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi elhelyezése
-
Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi elhelyezése (6) Az intézmény szakmai működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervre épül. a) A pedagógiai program tartalmazza (megújítva: 2004. június): – a nevelés és az oktatás célját és feladatait, – a helyi tantervet és óratervet, – az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, – a minősítés szempontjait és módját, b) Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, – valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogadja el. (7) Az intézmény jogosultságai: -
érettségi és OKJ bizonyítványok kiállítása,
-
középiskolai végzettség tanúsítása. A felnőttoktatás formái és rendje
(1) Az intézményben levelező tagozat működik, heti kettő délutáni elfoglaltsággal – összesen 10 órában. (2) A hallgatók félévkor és év végén vizsgát tesznek a tanult tantárgyakból. (3) A jelenlegi tagozat gimnáziumi tanterv alapján működik. (4) A tagozat munkáját tagozatvezető koordinálja, akit az igazgató bíz meg. (5) A levelező hallgatók részére külön házirend készül. (6) Az érettségi vizsgájuk megegyezik a nappali tagozatos tanulókéval. A szervezeti egységek 3. § (1) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei 1. számú egység: Péter András Gimnázium vezetője: a gimnázium igazgatóhelyettese 2. számú egység: Szigeti Endre Szakképző Iskola vezetője: a szakképző iskola igazgatóhelyettese 3. számú egység: Kollégium vezetője: kollégiumvezető (2) Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. Az intézmény vezetője 4. § (1) Az intézményvezető kiemelt feladatai: − a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;
− a nevelőtestület vezetése; − a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; − kapcsolattartás az önkormányzattal; − a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; − a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve a Szülők Tanácsával való együttműködés; − a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; − a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; − a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. (2) Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: − gyakorolja a munkáltatói jogokat, − dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, − egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében − felelős: •a pedagógiai munkáért, •a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, •a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, •a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, •a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. − rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, − képviseli az intézményt. (3) Az intézmény vezetője személyében felelős: – a szakszerű és törvényes működésért, – az észszerű és takarékos gazdálkodásért, – a pedagógiai munkáért, – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, – a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, – a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, – a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézmény vezetése 5. § (1) Az intézményvezető feladatait a pedagógiai és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. (2) A pedagógiai vezető-helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy lehet. A pedagógiai vezető-helyettes főbb feladatai: – irányítja a pedagógusok munkáját, – munkaközösségek koordinálása, – szakkörök megszervezése, – túlórák, helyettesítések elszámolása. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása
határozza meg. (3) A gazdasági vezető szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet. A gazdasági vezető főbb feladatai: – irányítja az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását, – biztosítja a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit, – szervezi az adminisztratív és fizikai állomány munkáját, – megszervezi a munkavédelmi feladatokat. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. (4) A vezető-helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 6. § (1) Az intézmény vezetősége konzultatív testületvéleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. (2) Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető-helyettesek, a kollégiumvezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a diákság pedagógusvezetője. (3) A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. (4) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel, minden hétfőn tartanak vezetői megbeszélést. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. (5) Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az igazgató által megbízott helyettes látja el. Alkalmazotti jogok 7. § (1) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. (2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. (3) A kapcsolattartás formái értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni. (4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (5) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 8. § (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. (2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. (3) Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munka-közösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösség irányítása, problémák esetén az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívása. (4) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelv órák, számítástechnika, testnevelés stb.). Diákközösségek 9. § (1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (2) Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport – házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. (3) Ha a diákkör, az iskola területén működik – előzetes kérelem alapján –, azt az intézmény igazgatója engedélyezi. (4) Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (3) bekezdésben foglalt adatokkal. 10. § (1) Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év október hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. (2) Az évi rendes diákközgyûlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetõje kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyûlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetõje vagy az iskola igazgatója, kollégium igazgatója, vezetõje kezdeményezheti. (3) A diákközgyűlés – az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. (4) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. (5) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola, kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. (6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
A diákönkormányzat 11. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú tanár segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. (2) A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: − saját működéséről, − a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, − hatáskörei gyakorlásáról, − egy tanítás nélküli munkanap programjáról, – az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, – a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. (4) A diákönkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el. (5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerû mûködését. 12. § (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. (2) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: – jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; – a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; – az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; (3) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat jogai 13. § (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az igazgatói pályázathoz, e) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, h) iskolai, diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni, i) diákönkormányzat jogainak megsértése esetén, tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. (2) A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat a tanulók nagyobb közösségének minõsül.
A Szülők Tanácsa 14. § (1) A közoktatási törvény alapján a szülők, jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére, szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. (2) Az intézményben mûködik a Szülõk Tanácsa, melyet képviseleti úton választottak meg. A szülői közösség 15. § (1) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. (2) A Szülők Tanácsa elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. (3) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülõi szervezet véleményét is. (4) A tankönyvrendeléshez és elosztáshoz tervet kell készíteni, amit egyeztetni kell a szülői közösséggel.
A szülők szóbeli tájékoztatása 16. § (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek. (2) A szülői értekezletek rendje: októberben és februárban tartanak. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Minden tanár hetente egy fogadóórát jelöl ki. A szülők írásbeli tájékoztatása 19. § (1) Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról. (2) Az osztályfőnök az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket. (3) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi, hogy a tanulók beírják-e az osztályzatokat az ellenőrzőbe. (4) Minden fontos információt be kell íratni az ellenőrző könyvbe. Az intézmény külső kapcsolatai 20. § (1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. (2) A kapcsolattartás formái és módjai: – közös értekezletek tartása, – szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,
– módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, – közös ünnepélyek rendezése, – intézményi rendezvények látogatása, (3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: – a fenntartóval, – a többi közoktatási intézménnyel, – a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, – a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, – nevelési tanácsadó szolgálattal, – a családsegítő központtal, – az intézményt támogató alapítványokkal (6 alapítvány), – egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel, – az alábbi patronáló cégekkel, – sportegyesületekkel. (4) A szakképzés érdekében kapcsolatot tart a Felina Hungária Kft-vel és az Ikarus-Főnix Kft-vel. A nevelőtestület és működési rendje 21. § (1) A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. A nevelőtestület feladatai és jogai 22. § (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. (2) A nevelőtestület döntési jogköre: – a pedagógiai program elfogadása, – az SZMSZ és a házirend elfogadása, – a tanév munkatervének jóváhagyása, – átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, – a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, – a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, – az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, – a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, – a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, – saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: – a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, – az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, – az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. (4) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,
c) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, d) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület értekezletei 23. § (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. (3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: − tanévnyitó értekezlet, − félévi nevelői értekezlet, − év végi osztályozó értekezlet, − tanévzáró értekezlet. (4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései 24. § (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (2) A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben: − az igazgatójelölt személyéről és programjáról, − az év tanárának megválasztásáról. (3) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. (4) A nevelõtestületi értekezletrõl tartalmi jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvet az intézményvezetõ, a jegyzõkönyvvezetõ és a nevelõtestület jelenlevõ tagjai közül két hitelesítõ írja alá. A nevelőtestület munkaközösségei 25. § (1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. (2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: -
angol nyelv
-
magyar
-
német nyelv
-
matematika
-
osztályfőnöki
-
szakmai
-
természettudományi
-
testnevelés
- történelem. (3) A szakmai munkaközösség tagjai közül tanévenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. (4) A szakmai munkaközösségek feladatai: – fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. – javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, – szervezi a pedagógusok továbbképzését, – támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, – összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, – felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, – összeállítja a vizsgák (felvételi-, érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, – kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. – végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. 26. § (1) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. (2) A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: – irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez – elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, – ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, – összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, – beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, – javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. A nevelőtestület feladatainak átruházása 27. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített év végi értekezletek időpontjában. Az átruházásról minden tanév elején munkatervben rögzítve dönt a tantestület. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai 28. § (1) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: – a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, – a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, – továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel,
– jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, – a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, – a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése, A tanév rendje 29. § (1) A tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-ig tart, a szorgalmi időt az oktatási miniszter tanévenként határozza meg. A tanév helyi rendjét, értekezleteit a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. (2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: – a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, – az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, – a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, – a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét, – a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, – a bemutató órák és foglalkozások rendjét, – a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. (3) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 6.30 órától 18.00 óráig, levelezős napokon 19.00 óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. (4) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 30. § (1) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. – Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, – a tanítási órák időtartama 45 perc, levelezőn 40 perc, – az első tanítási óra reggel 7.10 órakor kezdődik (ez a nulladik óra). (2) A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek 31. § (1) Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legrövidebb időtartama 10 perc, a leghosszabb 20 perc. 32. § (1) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az intézmény munkarendje 33. § (1) Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben
tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. (2) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg, és a munkaköri leírás tartalmazza. (3) A vezető-helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 34. § (1) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, a felkészülési időből, valamint a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. (2) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. 35. § (1) A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékelteként kiadott “házirend” határozza meg. (2) A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Tanórán kívüli foglalkozások 36. § (1) Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását – a tanulók közössége, – a szülői szervezetek, – a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. (2) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. (3) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. (4) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Szakköri és önképzőköri foglalkozások 37. § (1) A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. (2) A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. (3) A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. Az indítandó szakköröket és önképzőköröket a tantestület a tanév elején határozza meg.
Énekkar 38. § (1) Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése. (2) Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár, működésének minden költségét az iskola viseli. Sportkörök 39. § (1) A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve, sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. (2) Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. (3) Az intézményben a következő szakágak működnek: kézilabda, kosárlabda, atlétika. (4) Sportfoglalkozások tartása önköltséges áron, vállalkozás formájában is biztosítható, azzal a feltétellel, hogy nem veszélyezteti az iskolai sportfoglalkozások megtartását. Az intézményben engedélyezett vállalkozás alapján működő tevékenységek: tenisz. A könyvtár 40. § (1) Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. (2) Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. (3) Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. (4) Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: a) A könyvtárat használhatja: -
az iskola minden dolgozója,
-
minden diák,
- minden öregdiák. b) A kölcsönzés ideje: folyamatos. Felzárkóztató foglalkozások 41. § (1) Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. (2) A 9. évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. A 10. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik.
Versenyek és bajnokságok 42. § (1) Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és
sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. (2) Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését az ifjúsági felelős irányítja. Tanulmányi kirándulások 43. § (1) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. (2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőnek, engedélyezéséről az igazgató dönt. (3) A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: – a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, – költségkímélő megoldást kell választani, – a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, – osztálykirándulásra egy tanítási nap használható fel. (4) A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Erről az osztályfőnök javaslatára az igazgató mérlegelési jogkörben dönt. (5) A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani. (6) Külföldi kirándulásra 5 tanítási nap biztosítható.
Egyéb programok, rendezvények szervezése 44. § (1) Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. (2) Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.
A tanulók jogállása 45. § (1) A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. (2) Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat, az érettségi vizsgát a kerettantervre épülő központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az állami vizsgák
megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az érettségi vizsgaszabályzat határozza meg. A tanuló távolmaradásának igazolása A tanulók elismerése A tanulók fegyelmezése Fegyelmi büntetések Szociális támogatások A fentieket a házirend részletesen tartalmazza.
A tanulók kártérítési felelõssége 46. § (1) Ha a tanuló az intézménynek felróható magatartása révén kárt okoz, a kárt meg kell térítenie. (2) A kártérítés mértéke: a) gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 20 %-át, – b) szándékos károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér öthavi összegét nem haladhatja meg. Az intézményre vonatkozó szabályok 47. § (1) Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. (2) Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: – a közösségi tulajdont védeni, – a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, – az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, – az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, – a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, – a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Az intézmény vállalkozási tevékenysége 48. § (1) A közoktatási intézmény bevétel szerzés céljából, kihasználatlan kapacitását bérbeadás útján hasznosítja. (2) Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a gazdasági vezető javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. (3) Az intézmény bérleti szerződéseit évente felül kell vizsgálni. A helyiségek és berendezésük használati rendje
49. § (1) Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényezniük a használat céljának és időpontjának megjelölésével. (2) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A számítógép termekben a tanítás után ellenőrizni kell a számítógépeket az ülésrend alapján. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában. A szaktermek használati rendje 50. § (1) A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. (2) A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: – a szaktanterem típusa, neve, – a terem felelősének neve és beosztása, – a helyiségben tartózkodás rendje, – a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, – a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. (3) További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmazza. Karbantartás és kártérítés 51. § (1) A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gazdasági vezető felel. (2) A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles a gazdasági vezető tudomására hozni, aki intézkedik a javításról vagy pótlásról. (3) Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. A hagyományápolás 52. § (1) Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. (2) Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: -
október 23.
-
szalagavató
-
március 15.
- ballagás. (3) Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: -
Anyák napja
- Valentin nap. (4) Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények: -
Péter András Napok
-
Szigeti Sportnap
- “Diákká fogadom”. (5) Tanulmányi versenyek és vetélkedők: -
Sinka István Szavalóverseny
-
Kovács János Országos Földrajzverseny
-
Angol nyelvi verseny
- Magyar verseny. (6) Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: 6 András-bál. (7) Hagyományos nyári táborok: 7-8. osztályosok részére. (9) Az intézmény hagyományos csereutazásai és egyéb túrái: Osztrák és angol diákcsere-kapcsolat. 53. § (1) Az iskolaújság évente kétszer jelenik meg. Szerkesztésében az intézmény tanulói és pedagógusai vesznek részt. (2) Az iskolarádió műsorát felelős pedagógus vezetésével és a diáktanács közreműködésével a tanulók igényeinek figyelembevételével a tanulók állítják össze. Az egészségügyi ellátás rendje 54. § (1) Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: – a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, – a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, – a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, – színlátás és látásélesség vizsgálat, – tüdőszűrés megszervezése, – fogászati kezelés. (2) A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. (3) Az osztályfőnök feladata, hogy az osztály tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek.
A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje 55. § (1) A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. (2) A tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat. (3) A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. (4) A gyógytestnevelésre utasított tanulóknak külön foglalkozásokat tartunk. (5) A testnevelők munkaközössége elkészíti a sportkör működési szabályzatát.
Rendkívüli események Rendkívüli események – tûz, bombariadó – esetén a teendõket a tûzvédelmi szabályzat tartalmazza. Ezt minden tanév elején ismertetni kell a tanulókkal (osztályfõnöki óra, iskolagyûlés). Záró rendelkezések 56. § (1) Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba. (2) Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei a következők: Pedagógiai program Az intézmény minőségirányítási programja Az intézmény házirendje Az intézmény nyelvvizsga szabályzata Könyvtári szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Számviteli szabályzat Bizonylati szabályzat Pénzkezelési szabályzat Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Közalkalmazotti szabályzat A diákönkormányzat működési rendje A vezető-helyettesek munkaköri leírása Közbeszerzési szabályzat Esélyegyenlőségi szabályzat Függelék
Záradék I. : Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2004. év december hó 13. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelõtestület képviselõi az alábbiakban hitelesítõ aláírásukkal tanúsítják.
_____________________________
_____________________________
Kardos József
Ujfalusi László
Záradék II.:
A Szervezeti és Mûködési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat elnöke aláírásával tanúsítja.
_____________________________ Nagy Gábor 12/C osztályos tanuló Záradék III.: A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Szülők Tanácsa a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta, melynek tényét a Szülők Tanácsának elnöke aláírásával tanúsítja.
_____________________________ Gálné Gyõrffy Ildikó Záradék IV.: A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény alapítója és fenntartója nevében jóváhagyom. Kelt: ................................., 200... év ........................ hó .....nap.