A J. L. SEAGULL Szakképző Iskola
SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013. évi módosított változat
Hatályos: 2013. április 1-től
1
Tartalomjegyzék
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7. 8.
9.
SZMSZ célja, tartalma, jogszabályi háttere, hatálya SZMSZ célja, tartalma Vonatkozó, jogszabályi háttér Az SZMSZ hatálya Az intézmény alapító okirata szerinti adatai Az intézmény alapadatai Az intézmény alapítója Az intézmény fenntartója és működtetője Az intézmény felügyeleti szerve Az intézmény tevékenységei, alap- és szakfeladatai Az intézmény gazdálkodásának jellemzői A feladatellátást szolgáló feltételrendszer Az intézmény gazdálkodási jogállása Az iskola szervezeti felépítése, irányítása Az iskolavezetés Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend A gyermekek, tanulók intézményben tartózkodása alatti időben biztosított vezetői jelenlét A kiadmányozás és képviselet szabályozása A nevelőtestület Mentori munkaköri leírás Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Az intézmény szervezeti felépítése – szervezeti ábra Kereset-kiegészítés, teljesítménypótlék, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előírása Az iskola közösségei Az iskolaközösség A pedagógusok szakmai munkaközösségei A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a szakmai munkaközösségek feladatai A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A szülők közösségei A tanulók közösségei A kapcsolattartás rendje a diákönkormányzattal és a működéshez szükséges feltételek szabályozása Az iskola közösségei közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolavezetés és a nevelőtestület A pedagógusok és a tanulók A pedagógusok és a szülők Az iskola külső kapcsolati rendszere, formája, módja
4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 8 8 9 9 9 10 11 12 12 12 13 13 14 15 16 16 16 16 16 16 17 17 17 17 18 18 18 19 19 19 19 20
2
10.
11.
12. 13. 14. 15. 16.
17. 18.
19.
20.
21.
22.
23. 24.
Az iskola működésének rendje A tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézmény iskolaépületének és helyiségeinek használati rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés területei Az ellenőrzés szempontjai és elvei Az ellenőrzés rendje Az ellenőrzés módszerei Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A tanulóra vonatkozó fegyelmi eljárás részletes szabályozása A felnőttoktatás formái A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvtámogatás módjának meghatározása Az intézmény alapdokumentumai A pedagógiai programról tájékoztatás nyújtása, az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi ellátás rendje A mindennapi testedzés formái Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje Az egészséges életmódra nevelés Gyermek- és ifjúságvédelem Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén Teendők a balesetek megelőzése érdekében Teendők tanulóbaleset bekövetkezése esetén Teendők rendkívüli események esetén Teendők bombariadó esetén Teendők tűz esetén Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár szolgáltatásai A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományának alakítása Állományvédelem, állományellenőrzés A könyvtári állomány ellenőrzése A könyvtár fenntartása, felügyelete, munkaköri leírása Mellékletek Záró rendelkezések
21 21 22 22 23 23 23 23 24 24 24 24 26 27 27 27 28 28 28 28 28 28 29 29 29 29 29 30 30 30 30 30 31 31 31 31 31 32 32 33 33 33 34 34 34
3
A J. L. SEAGULL Szakképző Iskola SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. SZMSZ célja, tartalma, jogszabályi háttere, hatálya A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a J. L. SEAGULL Szakképző Iskola (3100 Salgótarján, Meredek út 9.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés] Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Vonatkozó jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: · a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) · a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) · a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) · az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet ( Ámr.) · a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) · a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) · a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet · az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet · a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: · Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények · az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény · a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény · a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény · a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény · a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény · a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény · a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény · az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény · az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény · a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény · a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény · az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4
· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. r. a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet ( Nkt. Vhr.) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakfeladat-rendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről
Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
2. Az intézmény alapító okirata szerinti adatai Az intézmény Hivatalos neve: Egyedi elnevezése: A felnőttképzési tevékenységet is tükröző elnevezés Rövid neve: Rövidített neve
J. L. SEAGULL Szakképző Iskola Jonathan Livingston Seagull Szakképző Iskola J. L. SEAGULL Szakképző Iskola és Felnőttképzési Központ SEAGULL J. L. S. Szakképző Iskola 5
Az intézmény Székhelye: Feladatellátási helye: Postacíme: Web-címe: E-mail címe: Telefonszáma: Fax száma: C/Telephelye:
3100 Salgótarján Meredek út 9. 3100 Salgótarján Meredek út 9. 3101 Salgótarján, Pf. 28 www.seagull.hu
[email protected] 32/520-190 32/410-127 1077 Budapest Király utca 69. 2 em.1/A
A telephelyen kizárólag a felnőttképzéshez és a felnőttképzési szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása történik. A telephelyen az intézmény nem lát el köznevelési feladatot. OM azonosító száma: Felnőttképzési nyilvántartási száma: Felnőttképzési akkreditációs száma: KSH száma: Adószáma: Adatkezelés nyilvántartási száma
032 309 12-0184-05 Al-0381 18635322 8532 599 12 18635322 -1-2 NAIH-58055/2012.
Képviselője:
Körmendy Éva igazgató
Alapítási éve: Típusa:
1994. többcélú – összetett – köznevelési intézmény: szakközépiskola és szakiskola, valamint akkreditált felnőttképzési intézmény önálló jogi személy a köznevelést tekintve megyei, a felnőttképzést tekintve országos beiskolázású intézmény
Jogállása: Működési területe:
Az intézmény alapítója Neve: J. L. SEAGULL Alapítvány Címe: 3100 Salgótarján, Meredek út 9. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről rendelkező bírósági határozat száma, kelte: Pk. 21/1994. 1994.08.23. Az alapítvány nyilvántartási száma: 26/1994. Státusza: közhasznú szervezet Adószáma: 18631139-1-12 Statisztikai száma: 18631139 9499 569 12 Adatkezelés nyilvántartási száma NAIH-58056/2012. Az intézmény fenntartója és működtetője Neve: Székhelye: Képviselete: Az intézmény felügyeleti szerve: Fenntartói felügyelet: Törvényességi felügyelet:
J. L. SEAGULL Alapítvány kuratóriuma, illetve az általa megbízott Iskolafenntartó Munkabizottság (IFMB) 3100 Salgótarján, Meredek út 9. Nagy Magdolna, az IFMB elnöke (A fenntartói képviseletet gyakorlók felsorolását a hatályos állapotra vonatkozóan jelen alapító okirat 18. számú pontja tartalmazza.) J. L. SEAGULL Alapítvány Kuratóriuma, illetve az által megbízott Iskolafenntartó Munkabizottság (IFMB) a székhely szerint illetékes Kormányhivatal
6
Az intézmény tevékenységei: Szakágazati besorolása Az intézmény alaptevékenységei: 8532 Szakmai középfokú oktatás 85421 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések 8559 M.n.s. egyéb oktatás 85593 Egyéb felnőttoktatás 85594 Iskolarendszeren kívüli OKJ-s végzettséget biztosító képzések 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység
Az intézmény köznevelési alapfeladatai - szakközépiskolai nevelés-oktatás (kizárólag szakképző évfolyamokon) - szakiskolai nevelés-oktatás (kizárólag szakképző évfolyamokon) - felnőttoktatás (kizárólag szakképző évfolyamokon) Az intézmény szakfeladatai a 2012/2013. tanévben, valamint azt megelőzően indított képzések tekintetében ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS szakmai elmélet, szakmai gyakorlat oktatása keretében, a nappali oktatás munkarendje, valamint a felnőttoktatás - esti, levelező, valamint egyéb sajátos (pl. távoktatás) - munkarendje szerint: - SZAKISKOLA működtetése SZAKMAI ELMÉLET és SZAKMAI GYAKORLAT oktatása keretében. Az iskolai szakképzést az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény (a továbbiakban KTV) 26 § (13) alapján kizárólag szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint – végzi, melyben olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára – a hatályos működési engedélyben szereplő szakképzésekben –, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot, vagy teljesítették a tankötelezettséget. - SZAKKÖZÉPISKOLA működtetése SZAKMAI ELMÉLET és SZAKMAI GYAKORLAT oktatása keretében. Az iskolai szakképzést min. középiskolai végzettségű, ill. min. érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulók számára végzi a KTV 29 § (9) alapján, kizárólag szakképzési évfolyamon, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint. - A NAPPALI rendszerű oktatás mellett FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT működtetése mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzések tekintetében, a hatályos működési engedélyben szereplő képzések vonatkozásában. - AKKREDITÁLT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (FSZ) végzése a hatályos működési engedélyben, valamint az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett jogi asszisztens képzés vonatkozásában, az ott megjelölt tanulói jogviszonyban, illetve a programot akkreditáló felsőoktatási intézménnyel – Pécsi Tudományegyetem - kötött együttműködési megállapodás alapján. - SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS végzése az oktatott szakképesítések vonatkozásában. Oktatható szakképesítések az iskolarendszerű képzések esetén 2011. évi Országos Képzési Jegyzék szerint (hatályos: 2011.07.26.) Informatika (7) szakmacsoport - Informatikai alkalmazásfejlesztő internetes alkalmazásfejlesztő elágazás / 54 481 02 0010 54 03 Ügyvitel (16) szakmacsoport - Irodai asszisztens / 33 346 01 1000 - Jogi asszisztens / 55 346 01 0000 7
2012. évi Országos Képzési Jegyzék szerint (hatályos: 2012.09.01.) Szociális szolgáltatások (2) szakmacsoport / III. ágazat - Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző ráépülés /55 762 06 Oktatás (3) szakmacsoport / IV. ágazat - Pedagógiai- és családsegítő / 54 140 02 Informatika (7) szakmacsoport / XIII. ágazat - Szoftverfejlesztő / 54 213 05 - Informatikai rendszergazda / 54 481 04 Ügyvitel (16) szakmacsoport / XXV. ágazat - Irodai asszisztens / 54 346 01
3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői A feladatellátást szolgáló feltételrendszer A feladat ellátását szolgáló vagyon - Az intézmény a fenntartótól elkülönült vagyonnal rendelkezik, mellyel önállóan gazdálkodik. A fenntartó a célra rendelt vagyonával hozzájárul intézménye feladatellátási feltételrendszerének biztosításához. A saját vagyon nagyságáról a mindenkori számviteli beszámoló és közhasznúsági jelentés nyújt hiteles és aktuális információt. A fenntartó a gazdálkodásra vonatkozó beszámolókat és közhasznúsági jelentést az alapítványi SZMSZ-ben foglaltak szerint közzéteszi. - A fenntartó az alapító okiratban meghatározott köznevelési-oktatási feladatok és a felvehető tanulói keretlétszám tekintetében a képzésbe belépő tanulók számára tanulmányaik befejezéséig a szükséges forrásokat – az éves költségvetés szerint, a tanévre szóló gazdálkodási megállapodásban– biztosítja. - Az intézményi költségvetés forrásai: az alapító vagyon, a központi költségvetési forrás a fenntartó számára – a tanuló létszám és ellátott feladat alapján, határozatban megállapított - normatív állami hozzájárulás és normatív, kötött felhasználású támogatás, pályázati források, SZJA 1%, az IFMB döntése és a vonatkozó jogszabályok alapján fizetendő tanulói térítési díj, tandíj, az intézmény egyéb bevételei. A vagyon feletti rendelkezési jog A vagyon feletti rendelkezési jogot az „Iskolafenntartó Munkabizottság” (IFMB) az alapítványi SZMSZ-ben foglaltak szerint gyakorolja. Az oktatásra szolgáló helyiségek - Az iskolaépület a Salgótarján, Meredek út 9. sz. alatt található. (Helyrajzi száma: 4112) - Az iskolaépület 1005 m2 alapterületen 16 tanteremmel, három számítástechnika teremmel, tanirodával, csoportos foglalkozásokra alkalmas termekkel, könyvtárral, tornaszobával, jegyzetbolttal, büfével és egyéb kiszolgáló helyiségekkel működik. Az iskolaépülethez rendezett udvar, iskolakert kapcsolódik. - Az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van. Ennek 17/30-ad része az iskolafenntartó és intézménye saját tulajdona, a 13/30-ad rész tulajdonosa az ILS Nyelviskola & Szolgáltatóház Kft., mely tulajdonrészét – igény esetén – az intézmények közötti határozatlan idejű megállapodás alapján – kedvezményes bérleti díj fejében – a szakképző iskolának oktatásra biztosítja. Az alapfeladatok ellátását biztosító személyi feltételek - A fenntartó az alapfeladatok ellátásához a vonatkozó törvények, jogszabályi előírások szerint biztosítja a személyi feltételeket. - Az adott tanévre vonatkozó pedagógus és alkalmazotti létszámkeretet az adott évben jóváhagyott tanulólétszám és szakmai feladatok alapján a költségvetés és a szakmai programok jóváhagyása során a fenntartó az éves képzési terv elfogadásával egyidejűleg engedélyezi, határozatban rögzíti. - Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés személyi feltételeire vonatkozóan a hatályos Felnőttképzési Törvény, valamint az intézmény éves képzési terve és költségvetése az irányadó. 8
Az alapfeladatok ellátásához szükséges taneszközök rendelkezésre állása - Az intézmény feladatainak ellátását korszerű informatikai, iroda- és oktatástechnikai eszközparkkal biztosítja. Az eszközök számviteli értékállandósága folyamatos pótlással, karbantartással biztosított. - A fenntartó a szükséges eszközök és berendezések biztosításáról a vonatkozó jogszabályok, valamint a működési engedélyben szereplő OKJ-s szakképzések eszközjegyzékére érvényes rendeletek szerint gondoskodik. - Az FSZ-képzések vonatkozásában a tárgyi eszközök meglétét az indításra vonatkozó hatályos jogszabályok szerint a felsőoktatási intézmény az indítási kérelem elbírálása során vizsgálja. - Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés esetén a tárgyi feltételeket a hatályos Felnőttképzési Törvény és végrehajtási rendeletei szerint biztosítja. Az intézmény gazdálkodási jogállása Az intézmény önállóan gazdálkodó szervezet. Az iskola számlaszáma: CIB Bank Rt. 10700220-25077708-51100005 Az iskola adószáma: 18635322-1-12 Az iskola KSH száma: 18635322 8022 599 12 Az iskola TB törzsszáma: 1863532293 - Feladatait a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés alapján látja el. - Az intézmény – az iskola igazgatója által előterjesztett és az Iskolafenntartó Munkabizottság által jóváhagyott – tanévre szóló képzési terv alapján működik, melynek finanszírozására a fenntartó tanévre szóló gazdálkodási megállapodásban rögzíti az iskolai éves költségvetés összegét. Az intézmény ennek alapján készíti el a gazdálkodás helyi szabályozását. - Az intézmény a saját bevételek maximalizálására törekszik. (pályázatok, szponzori támogatások, egyéb bevételek) Saját bevétel elérésére vonatkozó előírást a költségvetés %-os arányban nem tartalmaz. - Az éves intézményi költségvetés ellenőrzését az „Iskolafenntartó Munkabizottság”, a fenntartó felkérésére az alapítvány „Felügyelő Bizottsága”, valamint az állami források felhasználása tekintetében a jogszabályban meghatározott szervek végzik. - Az intézmény évente elkészíti a költségvetésről szóló beszámolóját, melyet az „Iskolafenntartó Munkabizottság”, illetve az iskolafenntartó alapítvány közgyűlése hagy jóvá. - Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenységet az intézmény a vonatkozó jogszabályok és az éves képzési terv megvalósítására tervezett költségvetés alapján végzi.
4. Az iskola szervezeti felépítése, irányítása Az iskola szervezete Az iskolavezetés Az iskolavezetést az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársait az alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: · Gazdasági igazgatóhelyettes · Tanulmányi igazgatóhelyettes Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját a gazdasági igazgatóhelyettes és a tanulmányi igazgatóhelyettes segíti. A gazdasági igazgatóhelyettes és a tanulmányi igazgatóhelyettes megbízását az igazgató adja. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az iskolavezetés tagjainak –a fenntartó döntése alapján – nincs kötelezően teljesítendő óraszáma. A gazdasági és a tanulmányi igazgatóhelyettes megbízása határozatlan időre szól. 9
A vezető beosztású dolgozók az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik munkájukat. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (min. havonta egyszer) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül(het). Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az igazgató felelős: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, - az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - az ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a diákönkormányzatokkal való megfelelő együttműködésért, - a tanulóbaleset megelőzéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, - intézményi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, - az iskolai szintű munkatervek elkészítéséért, - az intézményben szervezett vizsgák törvényes lebonyolításáért. Az igazgató: - intézmény költségvetése alapján biztosítja a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket és a zavartalan munkavégzés feltételeit, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, - képviseli az intézményt, - gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézményben foglalkoztatottak felett, - feladata a nevelőtestületi értekezletek levezetése, - a tanév rendjének meghatározása, - az iskolai szintű munkatervek elkészítése, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, - a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, az egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából, - óralátogatásokat végez. - ellátja a felnőttképzéssel kapcsolatos vezetői feladatokat Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre A tanulmányi igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rábízott feladatokért. A tanulmányi igazgatóhelyettest távolléte vagy egyéb akadályoztatása az igazgató helyettesíti. A gazdasági igazgatóhelyettes szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozói és a technikai dolgozók munkáját a gazdasági igazgatóhelyettes irányítja. A gazdasági igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, a megbízási szerződések megkötésére, ellenőrzésére.
10
A gazdasági igazgatóhelyettes távolléte esetén a helyettesítés a pénzügyi ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. A tanulmányi igazgatóhelyettes A tanulmányi igazgatóhelyettest az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény teljes munkaidős, illetve részmunkaidős pedagógusa kaphat. Az igazgató akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót, kivéve a munkáltatói jogok közül a munkaviszony létesítése, módosítására és a munkaviszony megszüntetése vonatkozó jogokat. Az igazgató feladat- és hatásköréből leadott feladatok az alábbiak: -
folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését érintő jogszabályok változását,
-
részt vesz a tantárgyfelosztás megtervezésében és elkészíti az órarendet,
-
figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és az adatszolgáltatásokat teljesíti,
-
szervezi és lebonyolítja a javító, osztályozó, év végi záróvizsgákat,
-
a tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről,
-
szervezi, összesíti, és ellenőrzés után továbbítja a bérszámfejtőnek az iskolákban jelentkező túlórákat és helyettesítéseket,
-
szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások rendjét,
-
az igazgatóval együtt ellenőrzi az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését,
-
folyamatosan ellenőrzi a baleset és tűzvédelmi szabályok betartását,
-
biztosítja a baleset és tűzvédelmi szabályok aktualizálását,
-
gondoskodik a baleset és tűzvédelmi oktatások megtartásáról és azok dokumentálásáról,
-
figyelemmel kíséri az intézményt érintő pályázati kiírásokat,
-
ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.
A gazdasági igazgatóhelyettes A gazdasági vezetőt az igazgató bízza meg határozatlan időre. Felelőssége -
felelős a számviteli törvényben előírt a számlarend, a számviteli politika, a leltározási szabályzat, a pénzkezelési szabályzat és egyéb a számvitelhez kapcsolódó dokumentumok elkészítéséért, szükség szerinti módosításáért, betartásáért és betartatásáért, a számvitel rendjének betartásáért.
-
felelős a folyamatos és naprakész analitikus és főkönyvi nyilvántartás vezetéséért.
-
felelős az éves költségvetés elkészítéséért, az éves költségvetés maradéktalan végrehajtásáért.
-
felelős a költségvetési hozzájárulás igényléséért és elszámolásáért.
-
felelős az adótörvényben előírt adatok nyilvántartásáért, és az adóhatóságnak előírás szerinti adatok közléséért, az adótörvények betartásáért.
-
felelős az éves számviteli beszámoló elkészítéséért.
-
felelős a pályázatokon nyert pénzeszközökkel kapcsolatos nyilvántartások vezetéséért és a záró beszámoló elkészítéséért.
11
Feladatai: - elkészíti az intézmény éves költségvetését, és azt jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának. - elkészíti a számviteli beszámolót. - elkészíti a költségvetésből folyósításra kerülő pénzeszközök igénylését. - elkészíti a költségvetésből kapott pénzeszközök elszámolását. - a vonatkozó rendelkezések betartásával vezeti az analitikus és főkönyvi könyvelést. - folyamatosan nyilvántartja a pályázatokon nyert pénzeszközöket, elkészíti azok részleges és végső elszámolásait. - folyamatos kapcsolatot tart a könyvvizsgálóval. -
gondoskodik az intézmény dolgozói bérszámfejtésének időben történő elkészítéséről, figyelemmel az aktuális adó és járulék szabályokra. a költségvetés évközi módosítását /szükség szerint/ kidolgozza és jóváhagyásra előterjeszti az iskola igazgatójának. elkészíti az időszakos jelentéseket, beszámolókat, és azokat az előírásoknak megfelelően továbbítja. ellenőrzi a házipénztárból kifizetésre kerülő pénzeszközök jogosságát, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak betartását. gondoskodik arról, hogy az intézmény munkafolyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen /folyamatba épített ellenőrzés/. elkészíti az évközi és éves adóbevallásokat, és az iskola igazgatójának jóváhagyó aláírása után benyújtja az adóhatósághoz. gondoskodik az intézmény valamennyi dolgozója ügyeiről vezetett nyilvántartások naprakész vezetéséről. folyamatosan kapcsolatot tart a pénzintézetekkel. részt vesz a munkavédelmi szemléken. gondoskodik az intézményi vagyon nyilvántartásáról. a számviteli politikában meghatározottak szerint elvégzi a leltározásokat. folyamatosan felügyeli az intézmény tisztaságát és rendjét, kapcsolatot tart a takarítókkal. gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges anyagok beszerzéséről. (irodaszerek, tisztítószerek, takarítószerek, szakmai anyagok).
Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) a tanulmányi igazgatóhelyettes vagy a gazdasági igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. A gyermekek, tanulók intézményben tartózkodása alatti időben biztosított vezetői jelenlét A gyermekek, tanulók intézményben tartózkodása alatti időben az iskolavezetés egy tagja az iskola épületében jelen van. Rendkívüli esetben, ha az iskolavezetés mindhárom tagja távol van, minden esetben az igazgató írásban jelöli ki a helyettesítés rendjét. A kiadmányozás és képviselet szabályozása A kiadmányozást igazgatói jogkörben (saját kezű aláírással és körbélyegzővel ellátott formában) valósítjuk meg, amit csak rendkívül indokolt esetben válthat ki a helyettesítés rendje szerinti másik személy közreműködése. Utóbbi esetben az aláírás során saját nevet és „helyett” megjegyzést kell alkalmazni. Az intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügy meghatározott körében a tanulmányi igazgatóhelyettesre, valamint a gazdasági igazgatóhelyettesre átruházhatja. 12
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a pénzügyi ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, a mentorok és a szakmai vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. A nevelőtestület Az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület dönt: · · · · · · · · · ·
a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, az intézmény éves munkatervének elfogadásáról, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, a tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, jogszabályban meghatározott más ügyekben.
A pedagógusokkal kapcsolatos elvárások · A pedagógus rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejleszti szakmai és pedagógiai műveltségét. · Rendszeres kapcsolatot tart diákjai osztályfőnökével, többi tanárával. · Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt az intézményben szokásos módon rögzíti. · Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. · Az órakezdés előtt 15 perccel köteles az iskolában megjelenni. A munkaidő megosztására és a pedagógusok egyéb feladataira vonatkozóan a pedagógiai program előírásai az irányadóak. · Ellátja a pedagógiai dokumentumok vezetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. · Osztályfőnökként a pedagógiai programban rögzítettek szerint jár el. · A pedagógus az általa készített szemléltető anyagokat - amennyiben azok összhangban vannak a tantervi követelményekkel - használhatja a tanítási órákon. Mentori munkaköri leírás minta A J. L. SEAGULL Szakképző Iskola szakképző évfolyamain a tanulócsoport irányítását, az oktató – nevelő munka koordinálását egy tanévre megbízott mentor végzi. A mentor a feladatát a tagozatvezető, tanulmányi vezető közvetlen irányításával végzi. Munkáját időszakonként irányítja és ellenőrzi még az iskolavezetés bármely tagja szakmai vagy pénzügyi vonatkozásban. A mentor feladatai · Megtervezi a csoport órafelosztását, heti időbeosztását a tanulmányi vezetővel egyetértésben. · Folyamatosan nyomon követi, aktualizálja és havonta ellenőrzi a heti tervezőlapot. · A kurzusban tanítókkal együtt elkészíti a képzés tematikáját, követelményrendszerét, ellenőrzési – értékelési
tervét. · A csoportjában tanító nyelvtanárokkal együtt felméri a nyelvtanulási igényeket és nyomon követi a
szerződéskötést, az órakeret teljesítését, a nyelvvizsgára való bejelentkezést és a nyelvvizsga eredményeket. · Minden hónap végén összesíti, egyezteti az órakeretet. Ha szükséges, módosítást javasol. · Minden tárgyhót követő 6-ig ellenőrzi, hogy a csoportjában oktató tanárok felvezették-e az óraszámösszesítőtáblába a havi megtartott óráikat. Hiányzó adat esetén figyelmeztetni a tanárokat, és újra ellenőrzi a teljesítést. 13
· Javaslatot tesz – a kurzusban tanító szaktanárokkal konzultálva – a tankönyvekre, taneszközökre.
Írásban megrendeli a jegyzetboltban a tankönyvek beszerzését a tanulók írásos megrendelése alapján. Figyelemmel kíséri a tanulók taneszköz-felhasználását, annak dokumentálását. Felelősséggel tartozik a taneszköz-keret felhasználásárért. (Senki nem lépheti túl az engedélyezett keretet.) · Követi a fénymásolási keret felhasználását · Folyamatosan egyeztet a szaktanárokkal a csoport egésze, illetve az egyes tanulók haladásáról figyelembe véve a vizsgakövetelményeket. · Lehetőség szerint részt vesz a csoport tréningjein. · Kezeli a tanulókkal kapcsolatos dokumentációt: érettségi bizonyítványok begyűjtése (ha szükséges), nyelvvizsga bizonyítványok begyűjtése (ha szükséges), képzési szerződések, pénzügyi befizetések figyelemmel kísérése. · Vezeti és felügyeli a naplóvezetést: tanulói törzslapok, haladási napló, az értékelések figyelemmel kísérése. · Nap, mint nap figyelemmel kíséri a tanulók tanórai részvételét, hiányzását. Elvégzi a hiányzások nyilvántartását, igazolását. Ha szükséges, intézkedést tesz. (Egyeztetés a tanulóval, a csoporttal, az iskolavezetéssel.) · Hetente lezárja a diákok hiányzásának igazolásait. A hónap végén összesíti a hiányzásokat, és elvégzi a zárást · Folyamatosan – különböző módszerekkel – kutatja, elemzi a tanulói elvárásokat, a tanulói elégedettséget. Minimum 3 alkalommal (kurzuskezdés, félidő, a kurzus vége) írásos tanulói kérdőívet vesz fel, azt értékeli, elemzi, visszajelez a trénernek, az iskolavezetésnek. Ha szükséges, intézkedést kezdeményez. · Megtervezi, megszervezi a tanulói értékeléseket, szintezéseket. Folyamatosan visszajelez a tanulók számára. Előkészíti, megszervezi, évi 3 alkalommal ( november, február, június ) a szülői levelek elkészülését, kiküldését. · Gondoskodik a kurzusban tanító tanárok, valamint a tanulók elégedettségéről, az oktatás minőségbiztosításáról. A minőség biztosítása érdekében folyamatosan tevékenykedik belátása szerint. · Kiemelt feladata a tanulók megtartása, valamint a vizsgára való felkészítés maximális segítése. Lépéseket kezdeményez ennek biztosítására. · Bejelentkezteti a csoportját a vizsgára, figyelemmel kíséri az előkészületeket. Részt vesz a tanulók vizsgáján. A kurzus során legalább egy alkalommal részt veszt valamennyi szaktanár óráján. Havonta min. egy tanórát meglátogat. A látogatásairól kitölti az „Óralátogatási feljegyzés” c. formanyomtatványt, melyet aláír, aláírat a szaktanárral és átad a témavezetőnek. Tapasztalatai alapján, ha szükséges, intézkedéseket kezdeményez. · Fogadóóráján intézi a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal való egyeztetést. · Megbízása a …. tanévben a …. fős ……… csoport mentori feladatainak ellátására szól, ……….időtartamban Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: Az iskola dolgozóit a jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. A munkáltatói jogokat az iskola igazgatója gyakorolja a kuratórium döntése szerint. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Pedagógiai asszisztens feladata különösen: · az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése · a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról, · a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése, · az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése: pl. Berepülés, Kirepülés · az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyul szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése, · az iskola hazai és nemzetközi kapcsolati kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése, · a hazai és a külföldi tanulmányi utak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés, A pedagógiai asszisztens együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzat munkáját segítővel.
14
Az intézmény szervezeti felépítése – szervezeti ábra
15
5. Kereset-kiegészítés, teljesítménypótlék, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – az intézményi költségvetés terhére – az intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megállapítható: a) tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért. A kifizetés időpontját az igazgató határozza meg. b) átmeneti többletfeladat ellátásáért, eredmény eléréséért az intézmény és az alkalmazott között előzetesen létrejött megállapodás szerinti feltételekkel és időpontban. A szervezeti és működési szabályzat Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítására vonatkozó része 2013. augusztus 31-ével hatályát veszti. A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei Az intézmény a közoktatási feladatok ellátásához teljesítménypótlék meghatározása mellett nem emeli meg a beosztott pedagógus kötelező óraszámát. A szervezeti és működési szabályzat teljesítménypótlék megállapítására vonatkozó része 2013. augusztus 31-ével hatályát veszti. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előírása Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény értelmében: · igazgató · igazgatóhelyettes · gazdasági vezető A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségnek a kötelezett kétévenként, közbeszerzési eljárásban résztvevő évenként köteles eleget tenni. Az intézményvezető vagyonnyilatkozatának őrzéséről a fenntartó, a további kötelezettek vagyonnyilatkozatának őrzéséről az intézményvezető gondoskodik. A vagyonnyilatkozatot aláírva, zárt borítékban veszi át az igazgató. A vagyonnyilatkozatok őrzése az igazgatói irodában történik olyan helyen, amelyhez kizárólag az igazgató fér. A vagyonnyilatkozatok elkészítésének és leadásának ideje: kétévente az adott év márciusában
6. Az iskola közösségei Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. A pedagógusok közösségei A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. 16
Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: · tanévnyitó értekezlet · tanévzáró értekezlet · féléves és év végi osztályozó értekezlet · félévenként minimum 4 alkalommal nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 60 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója, vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: · a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. · a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről, szükség esetén emlékeztetőt kell vezetni. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. A pedagógusok szakmai munkaközösségei Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak az iskolavezetés döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok létrehozásáról tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A szakmai team az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai teamek munkáját a team-vezető irányítja, akit az igazgató bíz meg. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a szakmai munkaközösségek feladatai · Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. · Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. · A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai · Összeállítja a pedagógiai program és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. · Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. · Az igazgató által kijelölt időpontban beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről · Összefoglaló értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. · Állásfoglalása, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról;
17
A -
szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: közvetlen szakmai segítségnyújtásra, a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, a szakmai tapasztalatcserére, a jól bevált pedagógiai módszerek átadására, a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítségnyújtásra. - a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szülők közösségei Az iskolában szülői munkaközösség/szervezet nem működik. Amennyiben a szülők több, mint 50 %-a ezt igényli, a szülői munkaközösséget létre kell hozni. A tanulók közösségei Az azonos szakképzésre járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, a csoportvezető-mentor áll. A mentort ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. A mentorok mentori tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét igény esetén az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. Évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.
7. A kapcsolattartás rendje a diákönkormányzattal és a működéshez szükséges feltételek szabályozása A diákönkormányzat maga határozza meg működési rendjét. Az intézmény biztosítja a működéshez szükséges feltételeket és az intézmény vezetése folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzattal. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal - Az iskola igazgatója minden félév elején és év végén tájékoztatást ad a DÖK tagjainak az iskolai élet aktuális kérdéseiről, az eredményekről, a következő félévi feladatokról. - Az igazgató kikéri a DÖK véleményét a következő kérdésekben: - az iskolai SZMSZ elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - félévente a szabadon választható tárgyak meghirdetése előtt, - hagyományápoló ünnepségek szervezése előtt, - a tanulók jutalmazásával kapcsolatban, - a tanulók elleni fegyelmi eljárás esetén, - egyéb a tanulókat érintő kérdésekben. - Az iskolai DÖK elnöke folyamatosan kapcsolatot tart az iskola igazgatójával a kölcsönös tájékoztatás érdekében. A DÖK tagjai a fogadóórán vagy azon kívül is kereshetik az iskola igazgatóját. - Az osztályfőnökök az iskolai DÖK tagjait alkotó osztály/csoport felelősökkel tartanak kapcsolatot. - Az iskolai DÖK elnökét – amennyiben a nevelőtestületi értekezlet témája a tanulókat közvetlenül érinti – meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletre. - A diákönkormányzat munkájának segítésére az intézmény pedagógus végzettségű személyt biztosít. - A diákönkormányzatot segítő tanár folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzat tagjaival. - A diákönkormányzat munkáját segítő tanár rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. 18
A diákönkormányzat működéséhez szükséges eszközök biztosítása Az intézmény igény esetén a következő eszközöket biztosítja a diákönkormányzat részére folyamatosan: - termet, számítógépet, nyomtatót, irodaszereket, nyomtató, másoló használatát, iskolai szintű rendezvények szervezéséhez az éves költségvetésből támogatást biztosít az intézmény. - A költségvetési támogatásról minden esetben egyedi döntés születik, a tanulók által benyújtott költségvetés figyelembe vételével. A költségvetési támogatás összegéről az igazgató dönt.
8. Az iskola közösségei közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolavezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: · az iskolavezetőség ülései · a különböző értekezletek · megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: · az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. · az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé. A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. A pedagógusok és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: · az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen · és a tanári szobákban, zsibongókban elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül · valamint a csoportvezetők a mentori órákon A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A pedagógusok és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: · az iskolában elhelyezett hirdető táblákon keresztül · az alkalmanként vagy szemeszterenként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: · fogadó órák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók A fogadóórák időpontjai az iskola hirdetőtábláin kerülnek elhelyezésre. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint tanulmányi vezetőjétől a fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél található meg: · az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola igazgatójánál.
19
9. Az iskola külső kapcsolati rendszere, formája, módja Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató és - munkamegosztásuk alapján - közvetlen munkatársai, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős képviselik. A külső kapcsolatok kiterjednek a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartásra is. A kapcsolattartás formái és módjai: ·
értekezletek, eseti megbeszélések,
·
szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,
·
módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,
·
intézményi rendezvények látogatása,
·
hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon,
·
a szakmai gyakorlóhelyek látogatása,
·
egyeztető tárgyaláson való részvétel.
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: · a fenntartóval: J. L. Seagull Alapítvány, 3100 Salgótarján, Meredek út 9. · a helyi önkormányzati képviselőtestülettel: - Nógrád Megyei Kormányhivatal, Oktatási Főosztály 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. - Nógrád Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet 3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9. · Helyi oktatási intézmények vezetőségével: - Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és kollégium 3104 Salgótarján, Csokonai út 21/29. - Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény, 3100 Salgótarján, Acélgyári út 41. - Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola, 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 4. - Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola 3100 Salgótarján, Rákóczi út 60. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében, az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal, gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel · Nógrád Megyei Kormányhivatal Nógrád Megyei Munkaügyi Központja, 3100 Salgótarján, Alkotmány út 11. · Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 3100 Salgótarján, Alkotmány út 10/B · Salgótarján Városi Bíróság, 3100 Salgótarján, Kossuth u.3. · Salgótarjáni Információs és Tanácsadó Iroda, 3100 Salgótarján, Klapka Gy. út 4. · Megyei Gyermekvédelmi Központ, 3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekvédelmi Központtal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 20
Az eredményes oktató-nevelő munka érdekében – szükség szerint kapcsolattartás · az egészségügyi- és szociális központtal, · a tanulók lakóhelye szerint illetékes önkormányzatokkal, · az iskolaorvosi szolgálattal, · a városi rendőrséggel, · a város közművelődési intézményeivel, · a történelmi egyházakkal, · gyermekjóléti szolgálattal, · a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, A megfelelő színvonalú szakmai képzés érdekében – szükség szerint kapcsolattartás: · a városi és megyei munkaügyi központtal, · az iskolaorvosi szolgálattal, · az ÁNTSZ-szel · a fejlesztési támogatást nyújtó gazdálkodó szervezetekkel. Az adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettsége teljesítése érdekében: · a Központi Statisztikai Hivatal Észak-Magyarországi Regionális Igazgatóságával, · a megyei egészségbiztosítási pénztárral, · a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatósággal, · a tanulók lakóhelye szerint illetékes önkormányzatokkal · a Közoktatási Információs Rendszerrel · az Oktatási Hivatallal A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az iskolában párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.
10. Az iskola működésének rendje A tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára, az intézmény alkalmazottaira és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. A tanítási órák rendje a nappali tagozaton: 8.00 - 9.30; 10.00 - 11.30; 11.45 - 13.15; 13.30-15.00; 15.15-16.45 Lehetőség szerint, minden csoport számára biztosítani kell a 11.45 – 15.00 közötti időszakban ebédszünetet. Kivételes esetben, maximum heti 2 alkalommal 17.00-19.00 között is szervezhető tanóra. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában, a Tanulmányi osztályon, valamint az iskola recepcióján az óraközi szünetekben lehetséges. A diákok a szünetekben foglalják el a tanulócsoportok terembeosztás szerinti helyét. A szakmai gyakorlatok az adott helyszín időbeosztáshoz kerülnek illesztésre. Az iskola esti tagozatán a tanórák 8.00 és 19.45 között kerülnek lebonyolításra, 2 x 45 perces órablokkokban, 15, ill. 30 perces óraközi szünetekkel. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: · az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért · az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért · a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért · az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Rendkívüli eseményekhez kapcsolódó szabályozást a tűzriadó terv, a baleset- és munkavédelmi szabályzat, a munkavédelmi ügyrend, valamint a bombariadó terv tartalmazza. 21
A vezetők munkarendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30 órától délután 19.30 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 8.00 óra és délután 17.00 óra között az iskola igazgatójának, vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét a tanulmányi igazgatóhelyettes állapítja meg - az igazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a tanulmányi igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus köteles a tanítási órája illetve a tanítás nélküli munkanap programjának kezdete előtt legkésőbb 10 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való tervezett távolmaradását előzetesen - legkésőbb a távolmaradást megelőző napon reggel 8.00 óráig - jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén - lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a továbbhaladáshoz szükséges információkat a helyettesítőnek kell átadni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezető helyettesének. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, egyéb feladatokra vonatkozó megbízást vagy kijelölést az igazgató adja. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a munkamegosztás szerinti vezető állapítja meg - az igazgató jóváhagyásával. A napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a pedagógusoknál leírtaknak megfelelően értesíteniük kell az illetékes vezetőt. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az iskola épületébe érkező idegenek belépését az iskolai recepció ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos intézők tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató – távollétében a tanulmányi igazgatóhelyettes - engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben.
22
Az intézmény iskolaépületének és helyiségeinek használati rendje Az intézmény minden alkalmazottja és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi előírások betartásáért. Az intézmény különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről a házirend intézkedik. Az intézmény alkalmazottainak kötelessége az intézmény valamennyi helyiségének rendeltetésszerű használata. A számítógéptermet a tanulók csak tanári felügyelettel használhatják. A tanítási óra kezdetén a tantermet a szaktanár nyitja, majd az óra végén a tantermet bezárja. Az adott tanteremben az utolsó tanítási óra után a tantermet be kell zárni. A kulcsot a szaktanár az ügyfélszolgálaton adja le. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe a helyiségek. A helyiségek berendezéseiért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős.
11. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása alapján részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Az ellenőrzés területei: · tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek), · az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, · az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése a mentori, tanári intézkedések folyamán, · a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az ellenőrzés szempontjai és elvei Az ellenőrzés során minden esetben a kitűzött céllal, az elvárt magatartással kell összehasonlítani a tényeket, az ellenőrzés során tapasztaltakat. Fontos elve az ellenőrzési tevékenységünknek, hogy az ne zavarja a munkavégzést, és célja a minőség és hatékonyság javítása legyen. Az ellenőrzés rendje: · A munkafegyelemre vonatkozó ellenőrzés folyamatos, a háromnál többszöri kisebb hiányosság, illetve egyszeri nagyobb hiányosság esetén feljegyzést kell készíteni, amit az ellenőrzött pedagógussal alá kell íratni. Az alkalmazott a feljegyzéshez véleményt fűzhet. · A pedagógiai munka tartalmi ellenőrzésének fő formája az óralátogatás. Új kollégáknál az első évben legalább 5 órát kell látogatni. · A mentorok kötelessége a tudomásukra jutott hiányosságokról tájékoztatni az illetékes igazgatóhelyettest, aki fokozott ellenőrzési tevékenységével járul hozzá a probléma megoldásához. · A belső ellenőrzésen tapasztaltakat a pedagógusok anyagi és erkölcsi elismerésénél figyelembe kell venni.
23
Az ellenőrzés módszerei: · a tanórák, gyakorlati foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások látogatása · a tanulói munkák vizsgálata · az írásos dokumentumok vizsgálata · összetett vizsgálat egy-egy modul, tananyagegység, nevelési területre vonatkozóan · írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni, az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni.
12. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 3.§ 2. bekezdésben nevesített ünnepségek - A fenti ünnepségeket az intézmény szerepelteti az éves munkatervében. Az éves munkaterv tartalmazza az ünnepség pontos időpontját, valamint az ünnepség megszervezéséért felelős tanár nevét. - Az ünnepségek, megemlékezések az iskolarádión keresztül történnek. Az ünnepségeket a munkatervben megnevezett tanár szervezi, a rendezvény műsorát a tanulók készítik el az osztályfőnökök és a szaktanárok irányításával és ellenőrzésével. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományőrző rendezvények tervezése, szervezése, lebonyolítása elsősorban a szabadidő-szervezéssel megbízott pedagógus feladata. A fent felsorolt feladatokban a szabadidő-szervező munkáját a mentorok segítik. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések a tanév rendjében központilag előírtak szerint folyik. Az iskolai hagyományok keretébe tartozó rendezvények: · a tanév megkezdésekor: Berepülés · a tanév lezárásakor: Kirepülés · SEAGULL szakmai napok
13. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az intézményben a tanulók számára a tanórán kívüli rendszeres foglalkozások az adott tanévben induló képzések szakmaterületéhez igazodnak. Pl. marketing- és reklámügyintéző diákstúdiókat hozhatnak létre, pedagógiai asszisztensek kézműves csoportot alkothatnak. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes, a jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, nevelői igények figyelembe vételével történik.A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az iskola nevelői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, egyéb szabadidős programokat szervezhetnek.
14. A tanulóra vonatkozó fegyelmi eljárás részletes szabályozása Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi - különös tekintettel a házirend szabályainak betartására – fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárásnak az intézmény pedagógiai célokat kell szolgálnia. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót írásban kell értesíteni. A fegyelmi eljárást az intézményben egyeztető eljárás előzheti meg. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása és értékelése. Az egyeztető tárgyalás célja az is, hogy a kötelezettségszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő fél között megállapodás jöjjön létre a sérelem orvoslása érdekében. 24
Az egyeztető eljárás intézményi szabályai: -
-
Az egyeztető eljárás lehetőségére a fegyelmi eljárás megindítására vonatkozó értesítésben kell a tanuló figyelmét felhívni. A tanuló az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lebonyolítását. Ha a tanuló kéri az egyeztetési eljárás lebonyolítását: · Az igazgató olyan pedagógust jelöl ki az eljárás lefolytatására, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló is elfogad. · Az egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges feltételeket az intézmény biztosítja. · Ha az egyeztető eljárás során megállapodás jön létre, azt írásba kell foglalni, a sérelem orvoslásához szükséges időtartam, határidő megjelölésével. · Ha az érintett felek a megállapodásban kikötik, az egyeztető eljárás megállapításai nyilvánosságra hozhatók az iskolai hirdető táblán, az osztályközösségben megvitatható. · A fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartama nem lehet több mint három hónap. · Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél nem kéri írásban a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. · Ha az egyeztető eljárás nem járt eredménnyel, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Ha a tanuló nem kéri egyeztetési eljárás lebonyolítását, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Akkor is folytatni kell a fegyelmi eljárást, ha a bejelentés iskolába érkezésétől számított 15 napon belül nem vezetett eredményre.
Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába, - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét kell érvényesíteni. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai A fegyelmi eljárás szabályit a köznevelésről szó törvény 58-59 §-a és a 20/2012.(VIII:31.) 53-61 paragrafusai tartalmazzák. Az intézményi szabályozás a jogszabályi előírásoknak megfelelően az alábbiak szerint történik. - A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót írásban értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi eljárás időpontját és helyét. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a tanuló a tárgyalás előtt nyolc nappal megkapja. - A tanulót nagykorú tanuló esetében is képviselheti a szülője, vagy a törvényes képviselője. - Gyakorlati oktatás során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés folytatóját is értesíteni kell. - A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület tagjai közül választott háromtagú bizottság folytatja. A háromtagú bizottság saját tagjai sorából elnököt választ. - A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a tárgyalás vezetője indokoltnak tartja, vagy a tanuló kéri. - A fegyelmi tárgyalás kezdetekor a tanulóval ismertetni kell a jogait, a terhére rótt kötelességszegést és a bizonyítékokat.
25
-
A fegyelmi eljárás során minden olyan körülményt fel kell tárni, ami a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló mellett vagy ellene szól. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, bizonyítási eljárást kell lefolytatni. - Az eljárás során biztosítani kell, hogy a tanuló, a nagykorú tanuló szülője, a gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szerv képviselője tájékozódhasson, és véleményt nyilváníthasson, bizonyítási indítvánnyal élhessen. - A fegyelmi tárgyalást egy tárgyaláson be kell fejezni. A fegyelmi határozatot szóban ki kell hirdetni, a jogszabályban nevesített esetek kivételével. A határozatot hét napon belül írásban is meg kell küldeni, a jogszabályban rögzített esetek kivételével. - A tanuló- a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatályának meghatározásakor a jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni. - Méltányosságot érdemlő helyzetekben a büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti. - A fegyelmi határozatot a jogszabályban meghatározott tartalommal kell elkészíteni. - Az elsőfokú határozat elleni fellebbezés módját jogszabály rögzíti. - A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni a jogszabályban rögzített esetekben. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell eljárni. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a minimálbér egyhavi összegének ötven százalékát.
15. A felnőttoktatás formái Az intézmény közoktatási-szakképzési feladatait nappali rendszerű iskolai oktatásban, valamint az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásban a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos (pl. távoktatás) munkarendje szerint végzi. Az iskola felnőtt tagozata különböző, az OKJ-ben szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló tanfolyami és egyéb képzési formákat is szervez, a piaci igényekhez, ill. a lehetőségekhez igazodva, a Munkaügyi Központhoz történő nyilvántartásba vételt követően, képzési programok alapján. Az egyes szakképzési programokban részt vevő tanulókkal képzési szerződést kötünk, minden képzésre az e szerződésekben foglaltak az irányadóak. A felnőttoktatás irányítása Az oktatás az intézmény igazgatójának egyszemélyes felelősségével folyik, aki munkaköri feladataként irányítja a felnőttoktatást. A felnőttoktatás nevelőtestülete · A felnőtt tagozaton az oktatást külön szerződés alapján és külön díjazás ellenében az iskola pedagógusai, s -
igény szerint - külső szakemberek végzik. · Az oktatásban közreműködők tevékenységüket munkaszerződés, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő szerződés alapján végzik. · A nevelőtestület évente legalább két alkalommal megbeszélést tart. A szaktanárok feladatai · A szaktanárok munkájukat a szakmai irányító szervek utasításai, javaslatai ill. az egyes képzési formákra rendelkezésre álló szakmai követelmények szerint végzik. · A szaktanárok feladata a tanulók tudásának, felkészültségének ellenőrzése és értékelése is, a Pedagógiai Programban, a képzési programokban, ill. helyi tantervben előírt formában. · A szaktanári munkához kapcsolódó adminisztratív teendők pontos és határidőre történő elvégzése (helyi tantervek készítése, foglalkozások vezetése a naplókban, hiányzók beírása, vizsgák, beszámolók eredményeinek beírása az előírt nyomtatványokra). · Minden szaktanár kötelessége, hogy munkája során fejlessze a tanulók személyiségét, alakítsa erkölcsi felfogásukat.
26
A mentorok feladatai · koordinálja az osztályban folyó oktató-nevelő munkát: · együttműködik a szaktanárokkal; · kapcsolatot tart az igazgatóval és a tagozatvezetővel; · ellenőrzi a tanítási órákon való részvételt; · Ellátja az osztály munkájával kapcsolatos adminisztratív teendőket. · Ellenőrzi az osztálynapló bejegyzéseit, a beszámolók és vizsgák iratait. · Igazgatói megbízás alapján jegyzői teendőket láthat el - külön díjazás ellenében – a szakmai vizsgán. A felnőtt tagozat tanulói A felnőtt tagozatra csak olyan tanuló vehető fel, aki általános iskolai tanulmányait sikeresen befejezte, 16 életévét betöltötte, illetve megfelel az egyes képzési formákra előírt speciális követelményeknek. Az egyes képzési formákra előírt speciális felvételi követelményeket: · jogszabályok, · központilag kiadott szakmai követelmények, · az iskola helyi tanterve határozza meg. A felvételi eljárás Az iskola minden tanév október 30-ig meghirdeti a következő tanévre tervezett képzési formákat. Ezt követően augusztus 15-ig - az erre rendszeresített nyomtatványon nyújthatják be jelentkezésüket az érdeklődők. Az iskola az egyes képzési formákra pótfelvételt is hirdethet. A tanulók felvételéről a tanulmányi vezető dönt. A döntésről augusztus 31-ig írásban értesíti a jelentkezőket. Az iskolarendszeren kívüli képzés keretében indított tanfolyamok beiskolázási rendje az előzőekben leírtaktól eltérő is lehet. Az iskola a piaci igények figyelembe vételével a tanév közben is meghirdethet tanfolyamokat, a részvétel feltételeit, a jelentkezési határidőket iskolai szórólapokon, napilapokban, folyóiratokban, egyéb helyi reklámeszközökben teszi közzé. Az egyes iskolarendszerű képzési formákra felvett tanulók tanulói jogviszonya a beiratkozás napján jön létre. A beiratkozás időpontját az iskola igazgatója állapítja meg. Az egyes képzési formákra csak az a tanuló írható be, aki: · a felvételi követelményeknek megfelel, a szükséges előképzettséggel rendelkezik (ezt a szükséges okmányok bemutatásával igazolja) · a tanévre esedékes tandíjat illetve térítési díjat befizette A felnőttoktatás képzési rendje A felnőttoktatás délelőtt, délután, ill. az esti órákban, valamint szombati napokon is megszervezhető. Délelőtti képzés esetén a képzés rendje a nappali tagozat képzési rendjéhez igazodik. Délutáni képzés esetén a tanítási órák 90 percesek, az óraközi szünetek 10 percesek. A képzés órarend szerint folyik. Az egyes képzési formák órarendjét a Tanulmányi osztály munkatársai készítik el. A köztes vizsgákra, modulzáró vizsgákra csak a vizsgabeosztás szerinti időben kerülhet sor. Ettől eltérni csak a tanulók megfelelő tájékoztatásával és a tagozatvezető előzetes engedélyével, rendkívül indokolt esetben lehet.
16. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvpiac rendjére vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg. A tankönyvellátás célja és feladata · Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 27
· Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola igazgatójának feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. · Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. A tankönyvfelelős megbízása Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Mivel a következő tanévben induló képzések létszámadatai a tanévet megelőző időszakban még nem ismertek, a tankönyvbeszerzés a már futó képzésekben tanulók részére határozható meg. Az induló évfolyamokon tanulók részére a tankönyvek beszerzése a tanév folyamán a felmerülés függvényében folyamatos. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése · Az iskolai tankönyvfelelős a kétéves képzések esetén minden év szeptember 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. · E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket/tanulókat arról, hogy melyek a jogszabályok által meghatározott feltételek a normatív kedvezmény igénybevételéhez. (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. · A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt a tanuló az igénybejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. · A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában szeptember 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. · A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. · A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az igazgató minden év szeptember 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet Az intézmény igazgatója minden év október 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a tanulót.
17. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését, szervezeti és működési szabályzata és a házirend biztosítja. A tartalmi működést a pedagógiai program határozza meg. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével - valamint a felelősök megjelölésével. 28
A pedagógiai programról tájékoztatás nyújtása, az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola pedagógiai programja, az SZMSZ és a házirend nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető a honlapon vagy az igazgatótól elkérhető,valamint egy-egy példány a fenntartónál kerül lehelyezésre. A szülőket/nagykorú tanulókat a pedagógiai programról az igazgató vagy helyettese tájékoztatja. Az igazgató és helyettese távollétében az iskolatitkárság ad tájékoztatást. A házirend egy példányát beiratkozáskor át kell adni a nagykorú tanulónak. A házirend változásáról a tanulók szóban kapnak tájékoztatást, illetve a honlapon megtekinthetik a módosított változatot.
18. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: · az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, · az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, · a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, · az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványokat: · ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, · ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően kell végezni: · az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, · el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: a hitelesítés időpontját a hitelesítő aláírását, az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát.
19. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi ellátás rendje Az iskola valamennyi tanulója nagykorú, a tankötelezettségét már teljesítette, így állandó egészségügyi ellátása a házi orvosi rendszerben biztosított. A tanulók egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója elsősorban a mentorok közreműködésével tartja a kapcsolatot a házi orvosokkal, asszisztensekkel, szükség esetén közvetlenül is konzultál.
29
A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a tantárgyfelosztásban meghatározott számú szabadon választható sportfoglalkozásokon biztosítja. Az iskolában a diákok iskolai diáksportköröket hozhatnak létre, melyen az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Meghívott külső szakember a mentor kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. A gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: · a csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, · az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon) címét, illetve telefonszámát, · az iskola nevelési programja, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, szülők és a pedagógusok részére · folyamatosan kapcsolatot tart a kollégiumi vezetéssel, nevelőtanárokkal.
20. Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén Teendők a balesetek megelőzése érdekében Az intézmény valamennyi dolgozójának ismernie kell a Munkavédelmi és a Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseit. Valamennyi pedagógusnak ismertetnie kell és be kell tartatnia a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásaival összefüggő balesetvédelmi szabályokat. A fokozottan balesetveszélyes tanórákat (pl. informatika) tartó tanár köteles a tanév elején balesetvédelmi oktatást tartani, ennek tartalmát jegyzőkönyvezni és a tudomásul vételt a tanuló aláírásával igazoltatni. Új munkaterületen, új technika bevezetésénél az oktatást meg kell újítani.
30
A mentoroknak a mentori órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. A mentoroknak feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a tanév megkezdésekor az első mentori órán, melynek során ismertetni kell – az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, – a házirend balesetvédelmi előírásait, – a rendkívüli esemény (pl. tűzriadó) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, rendet, – a tanuló kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, Az iskola munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi tevékenységét az igazgató által megbízott felelős pedagógus segíti. Teendők tanulóbaleset bekövetkezése esetén A tanulói balesetet észlelő alkalmazottnak hozzáértéséhez mérten elsősegélyben kell részesítenie a balesetet szenvedett tanulót. Szükség esetén orvost, illetve mentőt kell hívnia. A balesetről a lehető legrövidebb időn belül értesítenie kell az igazgatót, aki értesíti a munkavédelmi felelőst és szükség esetén a szülőt. A kivizsgálással, jegyzőkönyvezéssel kapcsolatos további feladatokat a munkavédelmi felelős látja el. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: · a tanulóbalesetet az előírt elektronikus nyomtatványon kell nyilvántartani, · a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt elektronikus nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, · A jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton meg kell küldeni a tanügyi baleseti nyilvántartó rendszerbe, és egy kinyomtatott példányt át kell adni a tanulónak. A jegyzőkönyv egy példányát az iskolatitkár irattározza, · a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni, · Az iskola igény esetén biztosítja a szülői közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. A tanügyi baleseti nyilvántartó rendszer alkalmazásánál a következők rendelkeznek hozzáférési jogosultsággal: · csak betekintésre: a nevelőtestület tagjai · jegyzőkönyv felvétele, mentése, módosítása: a munkavédelmi felelős, az iskolatitkár · teljes körű hozzáférés: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár
21. Teendők rendkívüli események esetén Teendők bombariadó esetén Bombariadó esetén a telefonkezelő a rendőrségi utasításnak megfelelően jár el. Értesíti az igazgatót, aki intézkedik az épület tűzriadó tervnek megfelelő kiürítéséről. Az osztályokat felügyelő tanárok létszámellenőrzést tartanak, figyelnek a szervezett távozásra, ügyelve arra is, hogy a tanulók vigyék magukkal táskájukat, kabátjukat, így könnyítve a rendőrök felderítő munkáját. Miután a rendőrség az épületet átvizsgálta és megállapította, hogy az biztonságos, a tanítás folytatódik.
31
Teendők tűz esetén Minden dolgozó vagy tanuló, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, azonnal köteles tűzjelzést adni a recepcióra, majd a tűzvédelmi felelősnek vagy valamelyik munkahelyi vezetőnek. Az ügyfélszolgálatos a keletkezett tüzet köteles jelenteni a tűzoltóságnak, majd az épületet áramtalanítani. A helyiségeket az ott tartózkodóknak fegyelmezetten kell elhagyniuk. A levonulást az adott időpontban az osztálytermekben tartózkodó pedagógus köteles irányítani. A helyiségek elhagyási sorrendjét a tűzriadó terv tartalmazza, ennek ismertetése az osztályközösségekkel amentor feladata. Próba-tűzriadót tanévenként legalább egy alkalommal a felelős munkahelyi vezető vagy a tűzvédelmi felelős rendelhet el. A próba-tűzriadóról a tűzvédelmi felelős jegyzőkönyvet készít
22. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője rendszeres kapcsolatot tart fenn a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a megyei könyvtárral. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros a felelős. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: · tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, · a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, · könyvtári dokumentumok kölcsönzése · ingyenes internet használat, számítógéphasználat, nyomtatási, fénymásolási lehetőség biztosítása · tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai dolgozók és tanulók vehetik igénybe. A könyvtárhasználó a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek Az iskola könyvtárhelyiségében az állomány kézi – segédkönyvtári része található, amely raktári jelzetek szerint van elhelyezve. A kölcsönözhető állomány szabad polcos elrendezésű. a könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok · kézi- és segédkönyvtár · kölcsönözhető állomány · audiovizuális dokumentumok · nevelői kézipéldányok, brosúrák · a könyvtárból kihelyezett letétek igazgatói irodában, tanári irodákban
32
Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományának alakítása Gyarapítás: az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelői munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. A gyűjteményszerzés az igazgató, a könyvtáros, a nevelői közösségek és a diákképviselet javaslata alapján vásárlás útján történik- figyelembe véve az iskola könyvtári környezetének állományi adottságát. Vásárolni írásbeli megrendelés alapján lehet, az állomány csere és ajándék útján is gyarapodhat - ezeket iktatni kell. A számlák kiegyenlítése készpénzfizetéssel vagy átutalással történhet. A számlanyilvántartás a gazdasági iroda feladata. A gyarapításra szánt összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. A beszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyv vagy más egyéb dokumentum nem vásárolható. Az iskola könyvtárába, a gyűjtőkörébe nem tartozó anyagok még ajándékként sem kerülhetnek. A könyvtáros köteles minden információhordozót folyamatosan, legkésőbb egy héten belül nyilvántartásba venni, az állomány-nyilvántartást szakszerűen és naprakészen vezetni. A dokumentumok állományba vétele, nyilvántartása cím szerint történik. Az állomány feltárása: az iskolai könyvtár dokumentumait számítógépen tárja fel. Állományvédelem, állományellenőrzés: A könyvtár állományvédelmi feltételeiről a fenntartó az igazgató közreműködésével köteles gondoskodni az érvényes jogszabályok szerint. Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb, ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője; a tényleges könyvtári munka szakszerűségéért, az állomány megfelelő kezeléséért a könyvtáros a felelős. A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásáról, a könyvtári helyiség tisztaságáról. Az állomány megóvása érdekében az igazgató elrendeli és végrehajtja a szükséges tűzvédelmi óvintézkedéseket. Állományapasztás: az információhordozók rongálódása, elavulása alapján történik. A selejtezés a dokumentumok tartalmi értékelése alapján a munkaközösség-vezetők, szaktanárok és a könyvtáros javaslata után valósítható meg. Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan ki kell gyűjteni, és évente egy alkalommal ki kell vonni a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elveszített és térített dokumentumokat is. Soron kívüli állományellenőrzést kell tartani, ha az állományt valamilyen károsodás éri, ha a fenntartó az ellenőrzést valamilyen okból elrendeli, ha személyi változás következik be a könyvtár vezetésében. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb, ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője a felelős. Az állomány ellenőrzése az iskolatitkár és a gazdasági vezető feladata. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell elvégezni: · az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz kétévente, · soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, · állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, · a leltározást legalább két személynek kell végezni, · az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni, · az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni, · az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, · a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét.
33
A könyvtár fenntartása, felügyelete, munkaköri leírása Az iskolai könyvtár működéséért az iskola igazgatója a felelős, aki a könyvtár vezetésével könyvtárost bíz meg. Munkarendjét, feladatainak részletes megfogalmazását a munkaköri leírás tartalmazza. A könyvtáros munkájának, az iskolai könyvtár működésének közvetlen felügyeletét az iskola tanulmányi igazgatóhelyettese gyakorolja. Munkakörébe tartozik: · az iskola könyvtárának vezetésével kapcsolatos feladatok az alábbi területeken: - a könyvtár működési szabályzatának ismerete, szükség esetén a módosítás kezdeményezése - a könyvtár működési szabályainak betartása, ill. betartatása - a könyvtári látogatók szakmai segítése - a könyvtár állományának nyilvántartása, annak folyamatos figyelemmel kísérése, aktualizálása - leltározási feladatok ellátása - a könyvtár szolgáltatási feladatainak ellátása az ide vonatkozó szabályzatok betartásával - eszközkölcsönzési feladatok ellátása az ide vonatkozó szabályzat figyelembevételével A könyvtáros közvetlen felettese a tanulmányi igazgatóhelyettes, akinek intézkedéseit, utasításait a könyvtáros tartozik végrehajtani. A könyvtáros távolléte esetén teljes körű helyettesítő: felnőttképzési munkatárs Az aktuális feladatok átadása a helyettesítő számára a könyvtáros kötelessége. A munkaköri leírás módosításának jogát - a körülményekhez igazodva - a munkáltató fenntartja.
23. Mellékletek Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező melléklete: · Az iskola könyvtár gyűjtőköri szabályzata · Adatkezelési szabályzat Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatokat az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.
24. Záró rendelkezések A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha az intézmény nevelőtestülete vagy a diákönkormányzat kezdeményezi. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A SZMSZ hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 26-án elfogadta.
....................................................... hitelesítő nevelőtestületi tag
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó J. L. SEAGULL Alapítvány K-1.3/01/2013.(III.28.) számú határozatával történő jóváhagyásával 2013. április 1-jén lép hatályba.
………………………………… Körmendy Éva a J. L. SEAGULL Szakképző Iskola igazgatója
……………………………….. Nagy Magdolna az iskolafenntartó képviseletében 34
