SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Zenevár Óvoda 1181. Budapest Reviczky Gyula u. 52-56.

Ikt.:

/

/2009.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Módosítva: 2009.szeptember 18.

Takács Katalin Óvodavezető

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető rendelkezések II. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó szabályozás III. Az SZMSZ hatálya IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje VIII. A működés rendje és a nyitva tartás IX. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával. X. Igénybe vehető egyéb szolgáltatások XI. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok XII. Az intézményi védő-óvó előírások XIII. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén XIV. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolatai XV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok XVI. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága XVII. Aláírási és pecséthasználati jogkör XVIII. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit a SZMSZ…..számú melléklete tartalmazza Záró rendelkezések Jegyzőkönyv Mellékletek 1. sz. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei 2. sz. Adatkezelési szabályzat 3. sz. FEUVE 2

I. Bevezető rendelkezések

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Zenevár Óvoda nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Zenevár Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak

megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit,

létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén Az alkalmazottakkal szemben az óvoda vezetője, illetőleg illetékes helyettese hozhat intézkedést; a szülőt vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az óvoda épületét. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok. Különösen:

3

•

Budapest Főváros XVIII. Ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának – mint fenntartó – 575/1994. (IV. 28.) számú testületi határozatával jóváhagyott Alapító Okirat;

•

jogszabályok:

•

az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról;

•

az 1992. évi XII. törvény a Munka törvénykönyvéről;

•

az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról;

•

a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben;

•

a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

•

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13) Korm. rendelet .

•

A 137/1996.(VIII.28.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

•

32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve

•

14/1994. (VI:24.) MKM - rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról

•

2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról

•

3/2002.(II.15.)OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztésről

•

A 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról

•

1999. évi LXXIX. Tv. a szabálysértésről

•

Az oktatási miniszter 8/2000. (V. 24.) OM rendelete, a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM - rendelet módosításáról

•

119/2003. (VIII. 14.) Korm rendelete az általános gyermek és ifjúsági baleset biztosításról

•

A közalkalmazottakról szóló 1992.XXXIII. évi törvény vonatkozó rendeletei

•

95/2004. (IV.27) Korm rendelete a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992.(X.8.) Korm. Rendelet módosításáról

•

277/1997.(XII. 22.) kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről a pedagógus szakvizsgáról

•

1999. évi XLII. Tv. a nemdohányzók védelméről

4

•

1996. évi LXXV. Tv. a munkaügyi ellenőrzésről

•

1992. évi LXIII. Tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

•

1992. évi XXXVIII. Tv az államháztartásról

•

9/1989. (IV.30.) MM- rendelet a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról

•

308/2004. (XI.13.) kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályiról

•

132/2000. (VII.17.) kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről

•

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 16/1998. (IV. 08.) MKM rendelet

•

A 98/2000 (VI. 22) Kormány Rendelet az 1992. évi XXXIII. tv. és a 138/1992.(X. 08.) rendelet módosításáról valamint a 24/2000. (VIII. 29.) OM rendelet, a Kormány 156/2001. (IX. 12.) Kormány rendelete

•

37/2001.(X.12.) OM rendelet a katasztrófavédelemről

•

26/1997. (IX.3.).NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

•

217/1998. évi kormányrendelet Az államháztartás működési rendjéről (10 § és 17 §)

•

8/2000.(V.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet módosításáról

•

a Budapest XVIII. Kerület 294/2005 (IV.28.) számú határozatával kiadott intézményi alapító okirata

•

1995. évi LXVI. Tv. a közokiratokról, a közlevéltárról és magán jogügyi anyag védelméről

•

1993. évi XLVI. Tv. a statisztikáról

•

1997.XXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

•

2/2005. évi (III.05.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelveiről

•

26/1997. (IX.3.) NM rendelet az EÜ. Ellátásáról

•

2005. évi XC. Tv. az elektronikus információ szabadságáról

•

2008. évi CV. tv.

327/2008. (XII.30.) Korm. Rend. A költségvetési szervek

jogállásáról és gazdálkodásáról

5

II. 1. Az alapító okiratban foglaltak részletezése-és egyéb az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó szabályozás A közintézmény általános jellemzői: 1.1. A közintézmény neve: Zenevár Óvoda A közintézmény típus szerinti besorolása: tevékenység jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény 1.2. A közintézmény OM azonosítója: 034669 1.3. A közintézmény székhelye: 1181. Budapest, Reviczky Gyula utca 52-56. 1.4. A közintézmény alapítója: Budapest Főváros XVIII. kerületi Tanács Az alapító címe: 1181 Budapest, Városház u. 16. Az alapítás éve: 1973. 1.5. Az alapító jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerv neve: Budapest XVIII.kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete Székhelye: 1184. Budapest, Üllői út 400. 1.6. Az alapító okirat száma: 1079/2009. (IX.17.) számú határozatával módosított 575/1994.(IV.28.) sz. határozata 1.7. Az alapító okirat kelte: 2009. szeptember 17. 1.8. Az óvoda bélyegzőinek felirata és lenyomata:

Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

ZENEVÁR ÓVODA

ZENEVÁR ÓVODA.

1181 Budapest,

1181 Reviczky Gy. u. 52-56

Reviczky Gyula u. 52-56.

OM azonosító: 034669

1.9. A közintézmény megszűntetése:

6

A közintézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító/fenntartó jogosult megszűntetni, a megszűnésről határozattal dönt. 1.10. A közintézmény, költségvetési szerv vezetőjének kinevezési/megbízási rendje: A közintézmény vezetőjét a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete pályázat útján, határozott időre bízza meg, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. 1.11. A közintézmény jogállása: önállóan működő, teljes jogkörrel rendelkező jogi személy. 1.12. A közintézmény képviseletére jogosultak: A közintézmény általános képviseletét az óvodavezető látja el Az óvodavezető távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli. 1.13. A közintézmény típusa: óvoda csoportjainak száma: 6 maximális gyermeklétszám: 162 fő A közintézmény, költségvetési szerv működési köre: A körzetéhez tartozó gyermekek tekintetében cigány kulturális nevelést magyar nyelven folytató óvoda 1998. szeptember 1. napjától. 1.14. Szakágazati besorolása: 851020 alapfokú oktatás 2. A közintézmény, költségvetési szerv által ellátandó szakfeladatok, a feladatok elvégzésének forrása, jogszabályok, teljesítménymutatók 2.1. A költségvetési szerv tevékenysége: 2009. december 31-ig Szakágazat száma és megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Szakfeladat száma és megnevezése: 80110 Óvodai nevelés Óvodai nevelés, amely a 3-7 éves korú, legfeljebb 8 éves gyermekek iskolába járásához szükséges fejlettségi szintig tartó sokoldalú fejlesztése, személyiségük kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságaik eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével. a) alaptevékenysége: 80111 – 5 óvodai nevelés Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését 2008. szeptember 1-től. b) alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: 55231 – 2 óvodai intézményi közétkeztetés

7

80112 – 6 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 55241 – 1 munkahelyi vendéglátás Körzetéhez tartozó gyermekek tekintetében cigány kulturális nevelést folytató óvoda, magyar nyelven 1998 szeptember 1-től. Az intézmény ellátja a SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy-és fejlesztő pedagógusaival együttműködve az enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus vagy nem organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek együttnevelését 2009. szeptember 1-től. c) a költségvetési szerv közfeladatot lát el – a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény alapján – óvodai nevelés Vállalkozói tevékenységet nem folytat. 2.1.2. A költségvetési szerv alaptevékenysége (szakágazat – szakfeladat száma és megnevezése) 2010. január 01-től.

a) Szakágazat száma és megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Szakfeladat szám és megnevezés: 851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

562912

Óvodai intézményi étkeztetés

851013

Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás

Kiegészítő tevékenysége: 562917

Munkahelyi étkeztetés

b) Körzetéhez tartozó gyermekek tekintetében cigány kulturális nevelést folytató óvoda, magyar nyelven 1998 szeptember 1-től. Az intézmény ellátja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését 2008. szeptember 1-től. Az intézmény ellátja a SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy-és fejlesztő pedagógusaival együttműködve az enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus vagy nem organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek együttnevelését 2009. szeptember 1-től.

c) a költségvetési szerv közfeladatot lát el – a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény alapján – óvodai nevelés Vállalkozói tevékenységet nem folytat.

8

d)Az alaptevékenységet meghatározó jogszabály: Feladatait a 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról, az 1993. évi LXXIX közoktatási törvény és a végrehajtásra kiadott 11/1994. (VI.8.) számú MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, az intézmény jóváhagyott a Zenevár kislakói Óvodai Nevelési Programja alapján látja el. A közoktatási intézmény kiegészítő tevékenysége: Szakfeladat száma: 55231-2 óvodai intézményi közétkeztetés Az alapfeladat forrása: Normatív állami költségvetési hozzájárulás, fenntartói támogatás. Helyi szociális rendelet Forrása: Térítési díj bevétel, normatív állami költségvetési hozzájárulás, fenntartói támogatás. Feladatmutató: Az intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma Teljesítmény mutató: évi élelmezési napok száma A vonatkozó jogszabály: 1993. évi XXIXL Tv. A közoktatásról 1990. évi LXV Tv. A helyi Önkormányzatokról A mindenkori költségvetési törvény. Intézményi vagyon működtetése Szakfeladatszám:75176-8 A vonatkozó jogszabály: 1990. évi LXV Tv. A helyi Önkormányzatokról Az önkormányzat helyi vagyonrendelete Forrása: leltár szerint nyilvántartott javak és tárgyi eszközök Feladatmutatók: leltár szerint nyilvántartott immateriális javak és tárgyi eszközök. Teljesítménymutató: leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. 3. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési jogosultság, kiegészítő tevékenység, vállalkozói tevékenység 3.1. A közoktatási intézmény feladatellátást szolgáló vagyona: A rendelkezésre bocsátott, a Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának tulajdonát képező, az intézmény székhelyén levő 5856 m² alapterületű ingatlan, a rajta található óvodai épületekkel. Az óvodai leltár szerint nyilvántartott ingóságok.

9

ingatlanvagyon helyrajzi száma:152076/2: területe:5.856 m2 Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. Továbbá a vagyontárgyakkal az alapfeladatához kapcsolódó kiegészítő tevékenységet is végezhet. Az óvoda rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. Vállalkozói tevékenységet nem folytat.

3.2. A közintézmény vagyon feletti rendelkezés joga: A közintézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja, továbbá a vagyontárgyakkal az alapfeladatához kapcsolódó kiegészítő tevékenységet is végezhet. Az óvoda a rendelkezésre álló vagyont nem idegenítheti el, és biztosítékként nem használhatja fel. 3.3. A közintézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4. A közintézmény, mint költségvetési szerv működéséből adódó szabályozások 4.1. A költségvetési szerv funkciója, gazdálkodási jogkörök: Az óvoda önállóan működő, teljes jogkörrel rendelkező, költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a XVIII. Kerületi Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos szabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint kell elvégezni. 4.2. Elemi költségvetés: A kiadásokra a fedezetet a saját bevételek mellett a mindenkori kerületi költségvetési rendeletben elfogadott költségvetési támogatás biztosít. A fenntartó köteles gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A fenntartási és működési költségeket a fenntartó költségvetésében irányozza elő az adott évre. A költségvetés tartalmazza az önállóan működő intézmény adatait: Személyi juttatások

10

Járulékok Dologi kiadások Felújítások Egyéb felhalmozás Önkormányzati támogatás 4.3. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek A költségvetés tervezése az önkormányzat által közölt előirányzattal és feltételekkel történik: - személyi juttatások és járulékok tervezése a költségvetésben engedélyezett létszámnak és illetményekkel lehetséges - dologi kiadások tervezése az önkormányzati koncepció alapján megadott előirányzatok összegének kiadási sorokra való részletezésére az intézményvezető tesz javaslatot, - bevételi előirányzatok tervezését a GESZ végzi az intézmény költségvetési évre vonatkozó szerződéseinek figyelembe vételével, - felújítási előirányzatok tervezése a Vagyon 18 ZRT műszak igényfelmérése alapján kerül meghatározásra. 4.4. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltétel és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és együttműködési megállapodás dokumentumai: A költségvetési szervhez rendelt önállóan működő szervezetnek nincs gazdálkodó szerve, ezért a GESZ együttműködési megállapodás alapján látja el az intézmény gazdasági feladatait. A megállapodás a Zenevár Óvoda, mint önállóan működő intézmény és a GESZ, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény között készült, a költségvetés végrehajtásának munkamegosztására, illetve a felelősségvállalásra. Az intézményvezető jogosítványait, amelyek alapján az intézmény képviselőjeként járhat el az együttműködési megállapodás határozza meg, (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés beszerzése, teljesítés igazolása, érvényesítés és utalványozás). A fenntartó által jóváhagyott intézményi dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, a pénzkezelés a GESZ pénzügyi szakembereivel történő egyeztetés, a kötelezettségvállalások intézése, nyilvántartása, az óvoda műszaki feladatainak megrendelése, az óvodavezető iránymutatásával, a kapcsolódó szabályzatok pontos

11

betartásával, az óvodatitkár feladata. Mindezekről ¼ évente beszámol az óvodavezetőnek. Az intézmény számára jóváhagyott bér felhasználás a kifizetések engedélyeztetése az óvodavezető jóváhagyásával történik. A nyilvántartások vezetését az óvodavezető, a vezető helyettes és az óvodatitkár végzi. Foglalkoztatási jogviszony: foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. 4.5. A bankszámlaforgalom bonyolítása: A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Gazdasági Ellátó Szolgálat közreműködésével látja el (GESZ), 1181 Budapest, Városház u. 16. Pénzeszközeit az önkormányzat által meghatározott hitelintézetnél vezeti. A GESZ és az intézmény számlavezetője: UNICREDIT HUNGARY ZRT. 1052. Budapest, Szervita tér 8. Az intézmény számlaszáma: 10918001-00000005-32150477 Az intézmény adószáma: 16923948-1-43 GESZ számlaszáma: 10900028-00000005-32150006 Az intézmény áfa és rehabilitációs adó adóbevallásait a GESZ végzi.

5. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltétel és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai, együttműködési megállapodás. A megállapodás készült a Zenevár Óvoda részben önállóan gazdálkodó intézmény és a GESZ mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény között. A költségvetés végrehajtásának munkamegosztására, illetve a felelősségvállalásra. A megállapodási szerződés az SZMSZ melléklete. 2.1.2. A közintézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége: Tevékenysége jellege alapján közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény Kati nézd meg jó lett e és ez a zöld rész kell e valahova! Pusza: Viki és Brigi

12

III. Az SZMSZ hatálya A Szervezeti Működési Szabályzat célja: Az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és a pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézmény demokratikus működésének garantálása. A Szervezeti Működési Szabályzat hatálya: Területi hatálya kiterjed: Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: ▪

az óvoda épülete, udvara

▪

az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre

▪

az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra

Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed: •

Az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira.

•

Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg, hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata.

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed •

Az óvodába járó gyermekek közösségére

•

A gyermekek szülei, törvényes képviselőire

•

A nevelőtestületre,

•

Az intézményvezetőre, vezetés tagjaira.

•

A nevelőmunkát segítőkre,

•

Az óvodának szolgáltatást nyújtókra

•

Az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre

•

Egyéb munkakörben dolgozókra

13

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartási az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsoaltba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. A rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve helyettese - munkáltatói jogkörből eljárva- hozhat intézkedést. a szülőt, illetve más nem óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ennek elmaradása esetén a vezető vagy helyettese az óvoda épületének elhagyására szólítja fel. Módosításra akkor kerülhet sor, ha a jogszabályokban változás következik be, vagy ha a Szülői Munkaközösség illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. 1. Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009. szeptember 21. napján fogadta el. A Szülői Munkaközösség a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal kapcsolatban véleményt formált, illetve egyetértését fejezte ki az óvoda működésével kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, továbbá a gyermeküket érintő személyes adatok kezelésével kapcsolatban. Írásos nyilatkozatukat a záradék tartalmazza. Az óvoda Közalkalmazotti tanácsa a Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestületi értekezlet előtt megismerte és arról véleményt formálhatott, melyről az írásbeli nyilatkozatot a záradék tartalmazza. 3. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartója 2009…………. napján történt jóváhagyásával lépett hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzatok érvénytelenné váltak. 4.A fenntartó által jóváhagyott SZMSZ 1 példánya az óvoda többi dokumentumával / Házirend, MIP, Helyi Nevelési Program / az óvodavezető irodájában, a földszinti irodában / a mindenki által elérhető közös helyiségben lesz megtalálható. A szülőket erről a jóváhagyást követő első szülői értekezlet keretén belül tájékoztatjuk.

14

IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§-a alapján az eljárási rendet a Házirend tartalmazza, amelyet az óvodavezető készít el. 3. A Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot (KT) kell választani, melynek szabályzatát a közalkalmazotti tanács elnöke készíti el. 4. A munkáltató és a képviselettel rendelkező szakszervezet Kollektív Szerződést köt. 5. A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai:

-

-

Megnevezés Kollektív Szerződés közalkalmazotti szabályzat munkavédelmi szabályzat munkaidő-beosztás, módosítás jogellenes munkáltatói intézkedés (nem egyedi vita esetén) szociális juttatások

- jóléti pénzeszközök

- információkérés joga általában - egyedi ügyekben

Közalkalmazotti tanács véleményez kötő fél véleményező véleményező jogkörét érintő jogellenesség esetén bíróság előtti megtámadás KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga van KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga van minden esetben megilleti nem illeti meg

Szakszervezet kötő fél véleményez kötő fél

vétó

kötő fél

kötő fél minden esetben megilleti szakszervezeti tagok képviseletét ellátja

15

V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti Az óvoda vezetési szerkezete A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, feladatmegosztás hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket Szervezeti rendszerábra:

ÓVODAVEZETŐ

Óvodavezetőhelyettes

Minőségirányítási team vezető

Belső értékelő Szakmai mk. vezető

NEVELŐTESTÜLET Szakmai munkaközösség Minőségfejlesztési team Érdekvédelem: KT

NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK Pedagógiai asszisztens,dajkák, technikai dolgozók

Óvodatitkár

Szervezeti egységek: • óvodavezetés • nevelő testület, • szakmai munkaközösség KT • nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztens) • technikai segítők (óvodatitkár, fűtő-kertész)

16

Az óvodai közösséget • az óvodai alkalmazottak, • a szülők • és gyermekek alkotják. 1. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője, és helyettese látják el. 1.1. Az óvodavezetés szerkezete Az óvodavezetés tagjai: Az óvodavezető, az óvodavezető-helyettes. Az óvodavezetés minden hónap utolsó szerdáján ülést tart. A kibővített óvodavezetés: •

a fentiek és

•

a szakmai munkaközösség vezetője,

•

a gyermekvédelmi felelős,

•

a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a szülői munkaközösség elnöke.

A kibővített óvodavezetés a megbeszéléseket a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartja.

A kibővített óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető azt szükségesnek látja. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.

17

1.2 Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: ƒ

az intézmény szakszerű és törvényes működtetése,

ƒ

a takarékos gazdálkodás,

ƒ

az intézmény képviselete,(esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat)

ƒ

a nevelőtestület vezetése,

ƒ

a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése,

ƒ

a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése;

ƒ

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;

ƒ

a pedagógus középtávú továbbképzési program,

ƒ

a pedagógusok továbbképzésének megszervezése,

ƒ

a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;

ƒ

a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása,

ƒ

a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés;

ƒ

a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;

ƒ

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;

ƒ

a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása;

ƒ

a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése,

ƒ

kötelezettségvállalás,

ƒ

a munkáltatói jogkör gyakorlása,

ƒ

a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint karbantartó munkájának közvetlen irányítása.

Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: ƒ

gyakorolja a munkáltatói jogokat,

18

ƒ

dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe,

ƒ

egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében

Felelős: •

a pedagógiai munkáért,

•

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

•

a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

•

a gyermekbaleset megelőzéséért,

•

a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

•

A rendkívüli szünetet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható.

Az intézmény vezetője személyében felelős: ƒ

a szakszerű és törvényes működésért,

ƒ

az észszerű és takarékos gazdálkodásért,

ƒ

a pedagógiai munkáért,

ƒ

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

ƒ

a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

ƒ

a gyermekbalesetek megelőzéséért,

ƒ

a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,

1.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás 1.3.1. Az intézményvezetőt egy helyettes segíti az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. 1.3.2. A vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja. A megbízás határozatlan időre szól.

19

1.3.3.Az óvodavezető-helyettes ƒ

vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi.

ƒ

Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést,

ƒ

A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában,

ƒ

közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.

Felelős: o pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezéséért, o a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, o a szülői közösség működésének segítéséért, 1.4. A helyettesítés rendje: 1.4.1. Az óvodavezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese, teljes felelősséggel az óvodavezetőhelyettes. 1.4.2. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. 1.4.3. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. Tartós távollétnek minősül az öt napot meghaladó időtartam. 1.4.4. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik. A megbízás nevelési évre szól, délelőttös és délutános műszakrendben dolgozó két óvónő részére. 1.5. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje 1.5.1. Az óvoda vezetőjének munkaideje heti 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel vezetői feladatainak teljesítésére.

20

1.5.2. Az óvodavezető-helyettes munkaidő-beosztását lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az óvoda fő működési idejében az óvodavezetőt is beszámítva valamelyik vezető az óvodában tartózkodjon, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani. 1.5.3. A reggel 06-7.00.,illetve délután 17-17.30.-ig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 1. 6. A gazdasági feladatok ellátása. 1.6.1. Az óvoda önállóan múködő, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a XVIII. kerületi Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el.

1.6.2. Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása az alábbiak szerint történik: A gazdasági szervezettel közösen ellátandó feladat az elemi költségvetés készítése a felügyeleti szerv iránymutatása és költségvetési rendelete alapján. A feladatok végrehajtásához szükséges kiadásokra az óvoda vezetője vállal kötelezettséget. Az óvoda készpénze és banki forgalma a gazdálkodó szervezeten keresztül bonyolódik. Ennek igénylése és analitikus nyilvántartása az óvoda feladata. Az óvoda zavartalan működéséhez ellátmányban részesül, beszerzési előleget vehet fel. Kezelése és őrzése a szabályzatokban foglaltak szerint történik. Az elszámolás az „ Elszámolási íven” a kitűzött határidő szerint történik. A teljesítés igazolása az óvoda hatáskörébe tartozik, míg a pénzügyi feladatokat a gazdálkodó szervezet látja el. Az előirányzat-módosítást az óvoda vezetője kezdeményezi a gazdálkodó szervezet felé. Az óvoda könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége a gazdálkodó szervezet által teljesül.

1.6.3. A Költségvetési belső ellenőrzés

21

A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint A függetlenített belső ellenőrzés szabályzata a GESZ belső ellenőrzési szabályzata tartalmazza. A belső ellenőrzés részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza. 1.6.4. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézmény vezetője jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket, tartalmazó iratokat helyette a vezető-helyettes írja alá.

22

VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1.

Az intézményi közösség •

Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja.

•

Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak, a gyermekek és szüleik alkotják.

2. Az óvoda szervezeti egységei 2.1. A pedagógiai feladatokat biztosítók: - óvodavezetés - nevelőtestület, - szakmai munkaközösség vezető - nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák, pedagógiai asszisztens) 2.2. A működést biztosítók biztosítják: - óvodatitkár, -fűtő - kertész, 3.A szülők közösségei 3.1. A szülői közösség A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti

és

működési

rendjéről,

munkatervének

elfogadásáról,

esetleg

ügyrendjéről tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásáról.

3.1.1. Az óvodában a szülőknek a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. A csoportok szülői munkaközösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják.

23

3.1.2. A csoportok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: ¾ elnök, ¾ elnökhelyettes, 3.1.3. Az óvodai csoportok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az SZMK elnök, vagy az óvodapedagógus segítségével juttatják el az óvoda vezetőségéhez. 3.1.4. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének

elfogadásáról,

esetleges

ügyrendjéről,

tisztségviselőinek

megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásáról, és az őket anyagilag érintő ügyekről. 3.1.5. A szülői munkaközösség választmányát az óvodavezető nevelési évenként legalább egy alkalommal hívja össze és tájékoztatja az óvoda tevékenységéről, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 3.1.6. Az SZMK-nak véleményezési jogköre van: •

a munkaterv, ezen belül az óvoda által befolyásolható nevelési év rendjének kialakításában,

•

az SZMSZ szülőket érintő rendelkezéseiről

•

a házirend megállapításában,

•

az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,

•

a szülők tájékoztatása formáinak meghatározásában,

•

a fakultatív foglalkozások óvodai programjának kialakításában,

•

a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.

•

A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában.

•

Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilváníthat, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének, átad.

•

Az óvodai nevelési program, az SZMSZ, a Házirend kialakításában.

•

Az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor.

24

•

A minőségirányítási programban a törvény által meghatározott esetekben.

3.1.7. Az óvodai SZMK választmánya: A választott szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai SZMK választmánya. Az óvodai SZMK választmányának munkájában az óvodai csoport szülői munkaközösségek elnökei és elnökhelyettesei vehetnek részt. Az óvodai SZMK választmánya (vezetősége) a szülők javaslatai alapján megválasztja az óvodai SZMK alábbi tisztségviselőit: ¾ elnök, ¾ elnökhelyettes, ¾ két tag. Az óvodai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint az 50%-a jelen van. Az SZMK választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 3.2. A vezetők és a szülői munkaközösség kapcsolattartási rendje 3.2.1. Minden olyan kérdésben, amelyben véleményezési jogot gyakorolhat, a szülői munkaközösség véleményét ki kell kérni. 3.2.2. Az óvodai SZMK elnökével az óvodavezető, csoportszintű ügyekben az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. 3.2.3. Az óvoda a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli, szülői kérésre írásbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 3.3. Az óvoda pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára.

25

3.3.1. Közvetlen tájékozódás: Az fentieken túl, minden szülőnek joga és lehetősége, hogy rendszeresen, és közvetlenül tartson kapcsolatot gyermeke nevelőivel, illetve az intézmény vezetésével Az időpontot szükség esetén a gyermek pedagógusával, telefonon vagy írásban előre kell egyeztetni. 4. Az alkalmazotti közösség, az összalkalmazotti értekezlet a) Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. b) Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével),

feladatának

megváltozásával,

nevének

megállapításával,

költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. c) Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. d) Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 5. A nevelők közösségei 5.1. A nevelőtestület 5.1.1. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 5.1.2. A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: • nevelési program és módosításának elfogadása; •

a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;

•

a minőségirányítási program elfogadása

•

az óvoda éves munkatervének elkészítése;

•

az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; 26

•

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;

•

a házirend elfogadása;

•

a foglalkozási, illetve a nevelési program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;

•

arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át;

•

jogszabályban meghatározott más ügyek.

5.1.3. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: •

az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során;

•

csoportbeosztás,

•

az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt;

•

az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében;

•

óvodavezető választás esetén,

•

az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában;

•

jogszabályban meghatározott más ügyekben.

5.1.4. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 5.1.5. Egy nevelési év során a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezletet tart. Értekezletek: •

Évnyitó,

•

Évzáró értekezlet.

•

két alkalommal nevelési értekezlet.

5.1.6. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. 5.1.7. Az óvodavezető szükség esetén – a napirend 3 nappal előbb történő közlésével rendkívüli

nevelőtestületi

értekezlet

összehívásáról

is

intézkedhet,

vagy

a

nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet a foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni.

27

5.1.8. A nevelőtestületi értekezletet – annak témájától függően – a vezető, s a felkészülő pedagógus készíti elő. 5.1.9. A szakmai munkaközösség vezetője gondoskodik a napirendi pont írásos anyagának elkészítéséről. 5.1.10. A nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni az véleményezési jogot gyakorló SZMK képviselőjét. 5.1.11. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, helyettese, vagy a szakmai munkaközösség vezetője látja el. 5.1.12. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: •

a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van;

•

a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza;

•

a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet;

•

titkos szavazáskor szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt.

5.1.13. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet három napon belül az óvodatitkár gépel le. A jegyzőkönyvet aláírja az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a jelenlévő óvodapedagógusok közül két hitelesítő. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet. 5.1.14. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ám ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. 5.2 Szakmai munkaközösségek 5.2.1. Az óvodapedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. 5.2.2. A szakmai munkaközösség tagjai közül saját tevékenységének irányítására, koordinálására évenként munkaközösség-vezetőt választ, akit az óvoda vezetője bíz meg. 5.2.3. A szakmai munkaközösség feladatai: •

szakmai, módszertani kérdésekben segíti az intézmény munkáját 28

•

részt vesz az intézmény nevelő munkájának belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) a nevelési program egységes értelmezésében.

•

szervezi a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújt a nevelők önképzéséhez

•

javaslatot tesz a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására

•

segíti

a

pályakezdő

pedagógusok(gyakornokok)

munkáját,

a

gyakorlati

követelmények teljesítését •

segítséget nyújt a munkaterv, valamint elemzések, értékelések elkészítéséhez,

•

végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatot tehet a HNP módosítására, a jutalmazási szempontokra.

•

A belső intézményi dokumentumok

5.2.4. A szakmai munkaközösség vezető feladatai és jogköre: •

Képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalása, javaslata kialakításához beszerzi a munkaközösség tagjainak véleményét.

•

Irányítja a munkaközösség tevékenységét,

•

felelős a szakmai munkáért,

•

értekezletet hív össze,

•

bemutató foglalkozásokat szervez,

•

ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját,

•

hiányosságok észlelése esetén az óvodavezetőnél intézkedést kezdeményez

•

a foglalkozási program és a munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves munkatervét,

•

beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,

•

javaslatot

tesz

a

szakmai

továbbképzésekre,

a

munkaközösségi

tagok

jutalmazására, kitüntetésére. 5.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok -

Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület döntése alapján.

-

Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az óvodavezető bízza meg.

6. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület

29

• A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. • A kapcsolattartás fórumai: -

óvodavezetőség ülései,

-

a különböző értekezletek,

-

megbeszélések, pedagógiai eszmecserék.

Ezen fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg. • Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról a hirdetőtáblán és szóban értesíti a nevelőket. • Az óvodavezetőségének tagjai kötelesek: -

az

óvodavezetőség

ülései

után

tájékoztatni

az

irányításuk

alá

tartozó

pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól -

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetősége felé

• A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az óvoda vezetőségével. 6.2. A nevelők és a szülők • Az óvoda egészének életéről, az aktuális feladatokról Az óvodavezető: A Szülői Képviselők ülésein és a szülői értekezleteken, valamint a hirdető táblán tájékoztatja a szülőket. Az óvodai csoportok pedagógusai: -

az óvodai csoport szülői értekezletén,

-

fogadóórán, alkalmi beszélgetésen,

-

valamint a csoportszoba melletti hirdetőtáblán tájékoztatják a szülőket.

A tanévben minden csoport legalább 2 szülői értekezletet tart (év elején, év végén), amelyen az óvónők csoportszinten tájékoztatják a szülőket mindennapi életükről, tevékenységükről.

30

Itt

a

szülők

kérdéseikre

érdemi

választ

kapnak

a

gyermekükkel

foglalkozó

óvodapedagógusoktól. VII. A belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézmény működésének folyamatát. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát, harmadrészt szempontokat szolgáltat a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítéléséhez, valamint a minőségbiztosítási rendszer kiépítéséhez, működtetéséhez és a minősítéshez. 1. Szervezése 1.1. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője felelős. 1.2. Az ellenőrzési tervet az óvoda vezetője készíti el a vezető helyettes és a szakmai munkaközösség vezető javaslatai alapján. 1.3. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. 1.4. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni.(Fő feladatokban szerepel az éves munkatervben, részleteiben havonként a vezetői munka ütemezésében.) 1.5. A tervezett, bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Erről az óvoda vezetője dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: -

óvodavezető-helyettes,

-

a szakmai munkaközösség vezetője,

-

szülők közössége is.

1.6. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során.(írásban)

31

1.7. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetve az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 2. Általános követelmények Az ellenőrzés -

segítse elő az óvoda feladatkörében a nevelés minél teljesebb megvalósítását,

-

a nevelési terv követelményeinek megfelelően kérje számon a pedagógustól az eredményeket,

-

segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a közös tulajdon védelmét,

-

legyen a fegyelmezett munka eszköze,

-

támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, hibákat, hiányosságokat is,

-

segítse a vezetői utasítások végrehajtását,

-

járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.

3. Az ellenőrzést elsősorban az óvodavezető végzi. Egyes nevelési terület ellenőrzésébe bevonható: -

óvodavezető-helyettes,

-

a szakmai munkaközösség vezető,

-

gyermekvédelmi felelős,

-

minőségfejlesztési csoport vezető

4. Az ellenőrzés területei -

pedagógiai,

32

-

szervezési,

-

időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések;

5. Az ellenőrzés formái -

foglalkozások látogatása,

-

beszámoltatás,

-

eredményvizsgálatok, felmérések,

-

a pedagógiai munkával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzése.

33

VIII. A működés rendje és a nyitva tartás A működés rendje 1. Általános szabályok 1.1. Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: -

az óvodai szülői munkaközösség közösség véleményét.

1.2. A nevelési év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. 1.3. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: -

az óvodai foglalkozás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

-

a szünetek időtartamát,

-

a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,

-

a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

1.4. Az óvodai foglalkozás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. 2. A gyermekek fogadása, a foglalkozás rendje, az ügyeleti rend 2.1. Az óvoda nyitvatartási rendje 2.1.1. Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. 2.1.2. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, esetenként karácsony és újév között szünetel.

34

2.1.3. Az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, nagytakarítása a nyári hónapokban történik 2.1.4. Óvodazárást megelőző 30 napon belül összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó szülői igényeket, s a szülőket a fogadó óvodáról értesítjük.

2.2. A nevelési munkanap rendje: (hétfőtől péntekig) 2.2.1. Nyitvatartási idő: szülői igény alapján minden évben a fenntartó határozza meg. -

napi 11.5. óra, 6.00.- 17,30-ig Hétfő-Pétek

2.2.2. Az óvodát reggel a munkarend szerint ügyeletre beosztott óvodapedagógus és a dajkák, valamint a fűtő-kertész nyitják. 2.2.3. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. 2.2.4. Napközben az óvoda kapuját 9.00-ig nyitva van ezt követően 11.30.-ig és 13-tól 14,30ig zárva tartjuk., 2.2.5. Napközbeni csengetésre, a szülői érkezésre, távozásra elsősorban a dajkák

és az

adminisztrátor kötelesek figyelni. 2.3. Ügyeleti rend Ügyeletet tartunk: 2.3.1. -

Szülői igény szerint a nevelés nélküli munkanapokon.

-

Nevelési évenként 5 nevelés nélküli munkanapot tartunk, amelyen szülői igény szerint.

-

A mindenkori tanév törvényes rendje szerint az iskolai őszi, téli és tavaszi szünet idején a csoportokat összevonjuk.

-

Összevont csoporttal működünk június 1. és augusztus 31. között is.

-

35

2.3.2. -

A fenntartói előírás szerinti nyári záráskor, ügyintézés céljából.

3. A vezetők nevelési oktatási óvodában való benntartózkodásának rendje 3.1. Az óvoda működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. 3.2. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7 és 17 óra között az óvodavezetőnek, vagy helyettesének – lehetőség szerint – az óvodában kell tartózkodnia. 3.3. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása.

36

IX. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával. A/ A látogatás rendje a) A gyermeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az adminisztrátor irodájában jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. b) A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka, adminisztrátor a belépőket a földszinti irodába kíséri. c) Az adminisztrátor a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. d) A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történő egyeztetés szerint történik. e) Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. f) Nem hivatalos ügyben érkezőt a dajka az előtérnél tovább nem engedi, távozásuk után ajtót zár. g) Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezhet. Ez esetben az óvoda zárása mindég legalább két személlyel történik (egyikőjük kulccsal rendelkezik) Ilyenkor ők felelnek a biztonságos zárás előírásainak betartásáért. h) Kulccsal rendelkező dajkák- hiányzásuk esetén - kötelesek intézkedni a kulcs társuknak történő átadásáról. B/ Az SZMSZ alkalmazása szempontjából idegen: a.) Minden természetes személy, aki nem áll -

közalkalmazotti, vagy

-

egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban az óvodával.

37

b.) Az idegenek közül speciális idegennek minősül az óvoda nevelésében álló gyermek szülője, törvényes képviselője – a továbbiakban szülő - aki e mivoltának kellő igazolása után tartózkodhat az intézmény erre kijelölt területén.

C/ Szankciók: a.) Ha a szülő e szabályt megszegi az óvoda bármely alkalmazottja - figyelmezetés után – jogosult a szülőt az óvoda helyiségeiből kiutasítani és ellene a szükséges hatósági eljárást kezdeményezni. b.) Az egyéb engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén alkalmazni kell a rendkívüli eseménykor követendő szabályokat, illetve szükség esetén kérni kell a rendőrség közreműködését. Az illetéktelenül bent tartózkodóval szemben intézkedésre – figyelmeztetés után - az óvoda bármely közalkalmazottja jogosult és köteles!

38

X. Igénybe vehető egyéb szolgáltatások 1. Térítésmentes szolgáltatások Hit és vallásoktatás -

A hit- és vallásoktatáson való részvétel a gyermekek számára önkéntes.

-

Az óvoda együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal.

-

Az illető egyház igénye szerint a megfelelő létszámú foglalkozáshoz helyiséget biztosít az intézmény nevelési rendjéhez igazodva.

-

A gyermekek hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.

Logopédiai, gyógy testnevelési, fejlesztő pedagógusi, pszichológusi segítséget kaphatnak a gyerekek, ha ezt az előzetes szűrés indokolja, és a szülők írásos nyilatkozattal engedélyezik.

2. Térítéses szolgáltatások Az óvoda, a pedagógiai célkitűzéseivel összhangban és a szülők véleményének kikérésével a nevelési hatások fokozása érdekében szervez további szolgáltatásokat. 2.1. Kirándulások, egyéb programok, helyszíni foglalkozások. 2.2. Az óvodán kívüli programok igénybe vétele a szülőknek írásos engedélyével lehetséges. 2.3. A kiránduláshoz 10 fő gyermekhez 1 fő kísérő nevelőt kell biztosítani. 2.4.. Egyéb programok szervezése szülői igény szerint térítési díj vállalásával történhet.

39

XI. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok Az intézmény épületét címtáblával és a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. A nemzeti és az Európai Unió lobogójának kihelyezése, eligazítása a karbantartó feladata. 1. Az intézmény létesítményeiről és vagyonáról az alapító okirat rendelkezik. 2. A létesítmények és a vagyon megóvásával kapcsolatos feladatok: Az intézmény minden dolgozója felelős: -

a közösségi- és magántulajdon védelméért:

-

az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért:

-

az energia-felhasználással való takarékosságért:

-

az intézmény dolgozóinak mindent meg kell tenni a gyermekbalesetek megelőzése érdekében. Úgy kell kialakítani a gyermekek környezetét, hogy abban az esetleges balesetforrások a lehető legrövidebb idő alatt kiküszöbölhetők legyenek.

4. Az óvodában folytatható reklámtevékenység 4.1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az óvodában a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. 4.1.1. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: - a gyermekeknek szól, és - a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - kulturális tevékenység. - sporttevékenység, feltéve, hogy a nevelési program szellemének megfelel.

40

4.1.2. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az óvodavezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: -

a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;

-

a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;

-

a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.

Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az óvoda őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az óvodavezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 4.2.3. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az óvodavezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: -

a nevelőtestület,

-

a szülői közösség, valamint bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

Az intézményvezető köteles: -

a pedagógusoktól,

-

a szülőktől, érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt

megvizsgálni. 4.2.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai -

újságok terjesztése,

-

szórólapok,

-

plakátok,

-

szóbeli tájékoztatás, stb.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az óvodavezető által kiadott engedély határozza meg.

41

XII. Az intézményi védő-óvó előírások 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1.1. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a fenntartó megállapodást köt az egészségügyi intézmény vezetőjével. 1.2. A megállapodásnak biztosítania kell: -

a gyermekek egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

-

fogászat évente egy alkalommal,

-

belgyógyászati vizsgálat évente két alkalommal,

-

nagycsoportban szemészeti vizsgálat évente egy alkalommal,

-

hallásvizsgálat nagycsoportban évente egy alkalommal.

-

A gyermekek fizikai állapotának mérését évente két alkalommal,

-

Iskolai felvétel előtt álló gyermekek általános orvosi vizsgálatát,

-

A gyermekeknek a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.

1.3. A szűrővizsgálatok idejére az óvodapedagógusok felügyeletet tartanak. 1.4 Az óvodavezető feladata biztosítani az egészségügyi munka feltételeit. 1.5. Betegséggyanús, lázas, hasmenéses gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. 1.6. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni, mentőt kell hívni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Ez annak a pedagógusnak a feladata, akinek műszakbeosztásában a gyermek megbetegedett. 1.7. Logopédiai, gyógy testnevelői, fejlesztő pedagógusi, és pszichológusi segítséget az óvodában kaphatnak a gyerekek .A szülők írásos engedélye alapján. 1.8. Az óvoda dolgozóinak rendszeres egészségügyi ellenőrzése az év során l alkalommal kötelező.

42

2 Intézményi védő, óvó előírások A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. -

Az intézmény vezetőinek feladata olyan munkafeltételek megteremtése, amelyek a baleseteket, vészhelyzeteket kizárják.

-

Minden balesetveszélyes eseményt (pl. lógó elektromos vezeték vagy kapcsoló, ablaktörés, sérülést okozható pad, szék, tárgy, kiálló szög stb.) a dolgozó köteles azonnal jelenteni az óvodavezetésnek.

-

Az

intézmény

technikai

dolgozói

a

munkájuk

során

észlelt

bárminemű

rendellenességet kötelesek jelenteni az óvodavezetésnek, és amennyiben lehetséges, a balesetveszélyt azonnal megszüntetni (pl. betört ablakból kiszedni az üvegszilánkokat, kiszakadt kapcsolót szigetelő szalaggal leragasztani, kiömlött folyadékot feltörölni stb.). -

Az óvoda valamennyi dolgozója baleset esetén elsősegélyt kell nyújtson, a balesetet okozó veszélyforrást tőle telhető módon azonnal megszüntetni.

-

Az óvodavezetést azonnal értesíteni kell, amennyiben szükséges, orvost, mentőt kell hívni

-

A gyermek szüleit értesíteni kell, ha lehet, ő kísérje el, vagy menjen gyermeke után az orvoshoz.

-

A pedagógus kíséri el a gyermeket orvoshoz, haza, vagy a mentővel.

-

Az óvoda vezetőjének minden balesetet ki kell vizsgálnia, ami az óvodában történt. Tisztáznia kell a kiváltó okokat, az elkerülés lehetséges módjait, a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A legkisebb sérülést is be kell írni a sérülési naplóba, amely az óvodatitkári szobában található.

2.2. Gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 2..2.1. Minden óvodapedagógus feladata, hogy: -

a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,

-

azok elsajátításáról meggyőződjék, továbbá

-

ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Ezért:

43

-

Minden nevelési év kezdetén, kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat. Ennek megtörténtét a pedagógusok a csoportnaplóban zöld tollal rögzítik.

-

Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat, az óvodapedagógus köteles a használati utasítás szerint alkalmazni a játékokat.

-

Ha gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus köteles elsősegélyben részesíteni. .

Az óvoda vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: -

az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;

-

az óvoda területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;

A pedagógusok feladata, hogy: -

haladéktalanul jelezzék az óvodavezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzéséért az óvodavezető felelős,

-

gondoskodjanak a gyermekek biztonságáról.

Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: -

a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,

-

a veszélyforrást jelentő munkahelyüket, eszközeiket mindig zárják, stb.

2..2.1. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az óvodavezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: -

intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően,

44

de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének, egy példány megőrzéséről gondoskodik; -

ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.

3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: -

súlyos baleset esetén azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartójának,

-

gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

4. Lehetővé teszik az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: 1. Az óvodavezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az óvodavezető utasítására: -

közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,

-

e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,

-

jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,

3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: -

a balesetet azonnal jelenti az óvodavezetőnek, illetve az óvodavezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,

-

közreműködik a baleset kivizsgálásában.

4. Közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre, az óvodavezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: -

az óvodavezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

2..2.2. Elsősegély-doboz helye: minden csoportszobában az első szekrényben. A földszinti és az emeleti konyhában.

45

XIII. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén 1. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az óvodavezetőt. Az óvodavezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: -

az érintett hatóságokat,

-

a fenntartót,

-

a szülőket;

b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják. 2. Rendkívüli eseménynek számít különösen: (A bombariadó kívüli) az intézmény rendes működését átmenetileg, vagy tartósan akadályozó vagy megzavaró esemény, amelyet előidézhet előre nem látható természeti esemény (vis major) vagy előre nem tervezhető emberi tevékenység, függetlenül attól, hogy konkrét veszélyhelyzetet idéz-e elő. Ha a rendkívüli esemény veszélyhelyzetet is előidéző vészhelyzetről beszélünk. Vészhelyzet esetén a bombariadóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni 3. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amelyet a tűzriadó tervnek megfelelően kell végrehajtani. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az óvodavezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 4. Bombariadó esetén követendő eljárás: 4.1. Az óvodát fenyegető bejelentés vagy ismeretlen eredetű tárgy felfedezése után riasztó jelzést kell leadni. 46

4.2.A riasztás jelzésének módja: folyamatos kolompolás. 4.3. Az óvodát fenyegető bejelentés vagy ismeretlen eredetű tárgy felfedezése után azonnal és mérlegelés nélkül értesíteni kell az intézkedésre jogosultak egyikét. Azonnal

intézkedésre

jogosultak

köre:

az

óvodavezető,

óvodavezető-helyettes,

akadályoztatásuk esetén a helyettesítési rendnek megfelelő személy. 4.4. A kiürítés időtartama: 5 perc 4.5. A kiürítés módja: a tűzriadó tervben foglaltak szerint. 4.6. A kivonulás rendje: Az épület teljes és azonnali kiürítését haladéktalanul megkezdik a dolgozók elsőként a gyermekekkel vonulnak ki: •

Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, vagy az intézkedéssel megbízott személy dönt.

•

Az óvodavezető a Vörösmarty Mihály Ének-zenei és nyelvi tagozatos Általános Iskola és Gimnáziummal kidolgozott együttműködési terv alapján az iskola tornatermében helyezi el a gyermekeket.

4.7. A kivonulással egy időben az intézkedésre kijelölt személy értesíti a rendőrséget és a fenntartót. 4.8. Az intézkedésre jogosult személy utolsónak hagyja el az épületet miután meggyőződött annak kiürítéséről. 4.9. A rendőrség helyszínre érkezéséig a kertész-karbantartó ügyel arra, hogy az épületbe senki ne lépjen be.

47

XIV. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolatai Az óvodát külső kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Ezt a feladatát megoszthatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően az óvodavezetés tagjaival és más személyeknek is eseti megbízást adhat. Az óvoda rendszeres munkakapcsolatban áll a fenntartóval. Kapcsolatban áll különösen: -

az OKSIB-gal

-

a Gyermekjóléti Szolgálatával

-

a Nevelési Tanácsadóval

-

Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjteménnyel

-

Fővárosi Pedagógiai Intézettel

-

A VIKI- vel

-

a kerület iskoláival, óvodáival, stb.

-

egészségügyi szolgáltatóval.

-

GESZ- szel

1.) A fenntartóval való kapcsolat: A fenntartónak telefon, fax, levél, e-mail, szóbeli és írásos tájékoztatást nyújtunk. Kötelezően megküldjük a különböző statisztikai, tanügy-igazgatási jelentéseinket, valamint a nevelő testület által elfogadott munkatervet, és a beszámolót. A kapcsolattartás formái és módja:

48

-

közös értekezletek tartása,

-

szakmai előadásokon és megbeszéléseken részvétel,

-

módszertani bemutatók tartása,

-

közös ünnepélyek rendezése

-

társintézmények rendezvényeinek látogatása,

-

napi szakmai tájékozódás telefonon vagy személyesen.

Az Oktatási Minisztérium, a KSH és a Fővárosi Önkormányzat stb. által kért adatok közvetlenül az adatkérőhöz kerülnek továbbításra. 2.) Az óvoda egyéb külső kapcsolata -

kerületi Rendőrkapitányság,

-

Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, (a Roma munkaközösség vezetőjével napi kapcsolattartás, ünnepségekre, nyílt napokra a kisebbségi vezetők, képviselők meghívása)

-

az óvodához legközelebb álló bölcsőde,

-

az óvodához legközelebb álló általános iskolák

-

egyházak (katolikus, református),

-

kerületi általános iskolák.

-

SOFI-EGYMI

-

A Nevelési Tanácsadón keresztül, vagy egyénileg a Tanulási Képességvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal.

49

XV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. A gyermekek műsorral ünnepelnek az óvodai ünnepélyek alkalmával: -

szüret, vásár

-

karácsony,

-

tavaszi hangverseny,

-

anyák napja, évzáró

Ezen ünnepek nyilvánosak és azonos időpontra is szervezhetőek. Az óvodai nyilvános ünnepélyeken a gyermekek és az óvoda dolgozói ünnepi öltözékben jelennek meg./ fehér ing, blúz- sötét nadrág, szoknya / 2. A gyermeki élet hagyományos ünnepei: -

Mikulás,

-

farsang,

-

húsvét,

-

gyermeknap

A hagyományos megünnepléseket éves munkaterv tartalmazza. 3. Csoporton belül közös megemlékezéseket tartunk a gyermekek név/születésnapja alkalmával. 4. A népi hagyományok ápolása körében történik: -

a jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, 50

-

a népi kézműves technikákkal való ismerkedés,

-

a néptánc alapjaival való megismerkedés.

5. Tanulmányi kirándulások, séták, színházlátogatás, sportnapok szervezése szintén munkatervnek megfelelően történhet.. 6. Az óvoda közalkalmazottai részére szervezett rendezvények: karácsony, pedagógusnap. 7. A szülők részére szervezett rendezvények -

Nyílt nap, évenként 1 alkalom, és a leendő óvodásoknak és szüleiknek is 1 alkalom

-

Szülői értekezletek

-

Fogadóóra folyamatosan.

-

Szülői fórum évente 1 alkalommal

-

Táncház

-

Mikulásváró koncert

-

Tavaszi hangverseny

51

XVI. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága A Ktv. a gyermek és a szülő jogaként fogalmazza meg, hogy a szükséges információkhoz hozzájuthasson, tájékoztatást kapjon a gyermek nevelését érintő kérdésekről, valamint megismerhesse az óvoda Helyi Nevelési Programját, Házirendjét, a Minőségirányítási Programját és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Az óvoda hirdetőtábláján közöljük a dokumentumok elhelyezését. 1) Az óvodavezetőnél, az óvodavezető helyettesnél, a szakmai munkaközösség vezetőjénél található: -

a Helyi Nevelési Program,

-

az SZMSZ,

-

a Házirend hitelesített másolata.

-

A Minőségirányítási Program

Ezeket a szülők helyben tanulmányozhatják. 2) A Házirend egy példányát minden szülőnek átadjuk. 3) Évente egy alkalommal az óvodavezető szervezett formában ismerteti a dokumentumok tartalmát. 4) A szülők szóbeli tájékoztatást is kérhetnek az óvodavezetőtől, vagy helyettesétől a dokumentumok tartalmát illetően. 5) Az óvodai Törzskönyv megtalálható a vezetői iratszekrény külön dossziéjában, mely tartalmazza továbbá: -

az alapító okiratot,

-

a hivatalos szervek ellenőrzési jegyzőkönyveit,

-

a vezetői pályázat anyagait,

-

az iratkezelési szabályzatot.

6) A közzétételi lista, az óvoda faliújságján található, amit az óvoda vezetője minden nevelési év október 15-ig aktualizál. Tartalmazza:

52

- az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, - dajkák számát, szakképzettségét - az óvodai nevelési év rendjét, - az óvodai csoportok számát, - az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

3. Óvodáztatási támogatás rendje

3.1. A szülők tájékoztatása A beiratkozás alkalmával a szülők tájékoztatása az óvodatámogatás igénybevételének lehetőségéről, valamint az ezzel kapcsolatos szülői teendőkről. 3.2. Adatszolgáltatás a jegyző felé A szülő az óvodáztatási kérelmét a jegyzőhöz benyújtja. Az óvoda az idevonatkozó rendelet szerint adatszolgáltatást nyújt jegyző felé. 3.3. Óvodáztatási támogatás nyilvántartása Az óvodáztatási támogatásban részesülőkről a gyermekvédelmi felelős nyilvántartást vezet.

4.Intézményvezetői pályázat nyilvánossága

Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázatot, az arról készült véleményt, a szavazás eredményét az intézmény faliújságján megjelentetjük.

53

XVII. Aláírási és pecséthasználati jogkör 1). A bélyegzők használatára jogosultak: óvodavezető, vezető-helyettes, óvodatitkár mindkét bélyegzőt. Óvodavezető: az óvoda teljes képviselőjeként munkáltatói minőségben és minden esetben, amikor aláírási kötelezettsége van. Vezető helyettes: olyan dokumentumokon, amelyeket abban az esetben készít, amikor vezetői feladatokat lát el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Határozott időre vezetői megbízással rendelkezik, azokban az ügyekben, amire megbízása szól. Óvodatitkár: szállító levelet, munkavégzést, igazoló munkalapon. 2) Az óvoda cégszerű aláírásakor az aláírók: -

óvodavezető

-

óvodavezető-helyettes,

3.) Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívüli pecsétet el kell zárni. 4 ) A bélyegzők a lemezszekrényben kerülnek elhelyezésére, elvesztése esetén a jogszabály szerint kell intézkedni.

54

XVIII. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit a SZMSZ…1...számú melléklete tartalmazza.

55

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartó jóváhagyásával a kihirdetés napján válik érvényessé, határozatlan időre szól. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni -

az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint

-

azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helységeit.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörben intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket a jóváhagyást követő első szülői értekezleten tájékoztatni kell. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület által történt elfogadással és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv. 40. §-a határozza meg. A felülvizsgálata a törvények változásának megfelelő évenkénti karbantartásával 2. Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – így a belső ellenőrzés szabályozását, az ügyvitel és az iratkezelés rendje, az intézményi gazdálkodás szabályai stb. önálló szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen szervezeti és működési szabályzatot az óvoda vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2009. szeptember 21. napján elfogadta. Ezzel a korábbi módosított SZMSZ hatályát veszti.

56

Nyilvánosságra hozatalának és elhelyezésének módja: Az óvodavezető által hitelesített SZMSZ 1 példánya az óvoda központi Hirdetőtábláján, és a vezető irodájában megtalálható. Az óvodavezetőtől és a megbízott óvodapedagógustól a dokumentum tartalmáról tájékoztatás kérhető előzetes megállapodás , és időpont egyeztetés esetén. Tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is.

A szabályzat mellékletei: •

Szabályzat a kiemelt munka elismerésére

•

Adatkezelési szabályzat

•

Ellenőrzési nyomvonal

•

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

•

A kockázatok kezelésének szabályzata

Budapest, 2009. szeptember 18.

Készítette:

Takács Katalin óvodavezető

Ph

57

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2009. szeptember 21-én a XVIII. kerületi Reviczky Gyula u.52-56. szám alatti Zenevár Óvodában. Jelen vannak: az intézmény nevelőtestülete T á r g y: Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának elfogadása Az óvodavezető üdvözli a megjelenteket. Ismerteti a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását és kéri a kiegészítéseket, javaslatokat. Mivel kiegészítés nem volt, felkéri a megjelenteket, hogy szavazzanak: Megjelent: Igen szavazat: Tartózkodás:EllenszavazatAz óvoda nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását 2008 év december hó 15 napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

K.m.f. ................................... óvodavezető Jegyzőkönyv-hitelesítők: ......................................... .........................................

58

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Készítette: Takács Katalin

óvodavezető

Dátum: 2009. 09. 21. Ph. Az óvoda SZMSZ-ben foglaltakkal kapcsolatosan véleményezési jogával élve a dokumentumról véleményt alkotott: 1. Az óvoda Közalkalmazotti Tanácsa: Dátum:……………………………..

………………………………… Közalkalmazotti Tanács Vezetője

2. Az óvodában működő Szülői Munkaközösség Dátum: ………………………………… Szülői munkaközösség elnöke A magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez az egyetértési jogát korlátozás nélkül gyakorolta és megadta: Az óvoda SZMSZ-ében foglaltakkal kapcsolatosan jogszabályban meghatározott egyetértési jogával élt: Az óvoda Szülői Munkaközösség Dátum:…………………………. …………………………………. Szülői munkaközösség elnöke A Cigány kisebbségi önkormányzat Dátum:…………………………..

…………………………. Aláírás

59

Az óvoda nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatot 2009. 09. 21én tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

………………………………….. nevelőtestület képviselője

Dátum: …………………………...

................................................... nevelőtestület képviselője

………………………… Óvodavezető

Ph

Fenntartói jóváhagyás Az óvoda SZMSZ-ét jóváhagyta

Dátum:

…………………………………………… dr. Mester László polgármester

60

NYILATKOZAT

A közalkalmazotti tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során biztosított véleményezési jogunkat korlátozás nélkül gyakorolhattuk.

Budapest, ……………………………

………………………………. Közalkalmazotti T. elnöke

61

NYILATKOZAT

A szülői munkaközösség képviseletében nyilatkozom arról, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt magasabb jogszabályban biztosított egyetértési és véleményezési jogunkat korlátozás nélkül gyakorolhattuk, és a szülői közösséget érintő pontokhoz egyetértésünket adtuk.

Budapest,

……………………………………..…………………… Szmk képviselője

62

63