SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A csornai Arany János Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2012.

1

Készült: a többször módosított -

1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról,

-

138/1992. (X.8) Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben,

-

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

-

2011. éviCXC tv. a nemzeti köznevelésről

-

2011. évi tv. A szakképzésről,

-

229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet A Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

-

20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

A módosított 4/2010. (I.19) OKM rendelet A pedagógiai szakszolgálatokról

-

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai nevelésének és a SNI tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2

Általános rendelkezések

A SZMSZ célja és feladata 1. A SZMSZ állapítja meg a pedagógusok, az intézmény és a Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásait igénybevevők jogainak és kötelességeinek gyakorlásával, valamint az intézmény munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A SZMSZ-ben foglalt előírások célja: biztosítani az intézmény törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás valamint a pedagógiai szakszolgálat működésének megvalósítását. 3. A jogszerűség alapja: A többször módosított -

1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról,

-

138/1992. (X.8) Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben,

-

A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

-

2011. éviCXC tv. a nemzeti köznevelésről

-

2011. évi tv. A szakképzésről,

-

229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet A Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

-

20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

A módosított 4/2010. (I.19) OKM rendelet A pedagógiai szakszolgálatokról

-

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai nevelésének és a SNI tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

Az SZMSZ hatálya 1. A SZMSZ előírásait be kell tartania az óvodába, iskolában járó gyermekeknek, tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak, más alkalmazottainak és az intézmény helyiségeit igénybevevőknek. 2. A SZMSZ előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, melyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3

A SZMSZ nyilvánossága A SZMSZ előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint

1.

az iskola alkalmazottainak, stb.) meg kell ismernie. A SZMSZ egy-egy példánya megtekinthető

2.



az iskola irattárában



az iskola nevelői szobájában



az iskola igazgatójánál



a pszichológiai vizsgálóban



az iskolai szülői szervezet vezetőjénél

3. Az újonnan elfogadott vagy módosított SZMSZ előírásairól az intézmény dolgozóit valamint a szülői szervezet képviselőit tájékoztatni kell: 4.

A

SZMSZ-ről

minden

érintett

tájékoztatást

kérhet

az

iskola

igazgatójától,

igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnöktől a fogadó órán vagy – ettől eltérően– előre egyeztetett időpontban.

Az intézmény adatai 1. A költségvetési szerv:

a)

OM azonosító: 038499

b)

Az intézmény neve: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó Rövidített neve: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó

c)

Székhelye: 9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64. Telephelye: 9300 Csorna, Arany János u. 19.

d)

Illetékességi területe: Győr-Moson-Sopron Megye

e)

Alapító és irányító szerv neve, székhelye: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.

4

Középirányító szerv neve, székhelye: Győr-Moson-Sopron Megyei

f)

Intézményfenntartó Központ 9021 Győr, Árpád út 32. A középirányító szerv vezetője a Korm rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. Fenntartó szerv neve, székhelye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó

g)

Központ Győr, Árpád út 32.

2.

A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

3.

A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv igazgatóját pályáztatás útján kell kiválasztani. A vezető kinevezését, valamint felmentését a középirányító szerv készíti elő és terjeszti fel az illetékes ágazati miniszternek. Az intézményvezetőt az illetékes ágazati miniszter nevezi ki és menti fel, felette az egyéb munkáltatói jogokat a középirányító szerv vezetője gyakorolja. A pályáztatásra és foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) kormányrendelet, illetve a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII.7.) kormányrendelet előírásai az irányadóak.

Alaptevékenységei: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésével, iskolai oktatásával, nevelésével és szakképzésével foglalkozik, kibővülve a pedagógiai szakszolgálati és nevelési tanácsadással, melynek keretén belül több terápiás eljárást vezettünk be. Az intézmény Csornán 2 épületben működik, ellátja a térség rászoruló tanulóit. 5

A Pedagógiai Szakszolgálat és az általános iskolai oktatás az intézmény székhelyén, az Erzsébet királyné u. 64.-ben történik. A szakképzés az intézmény telephelyén, az Arany J. u. 19.-ben folyik. A gyakorlati oktatás a textiltermék –összeállító, és parkgondozó tanulók gyakorlati oktatásának kivételével külső gyakorlati helyeken kerül megszervezésre. Az intézmény tanuló közösségeit -

az óvodába járó gyermekek csoportja,

–

az általános iskola tanulói,

-

a szakképzésben résztvevő diákok tanulói,

-

terápiás csoportokban résztvevő gyerekek alkotják.

Az intézmény tevékenységeinek részletezése, szakfeladat számok: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása a megismerő funkció vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI gyermekek testi fogyatékos, mozgásfogyatékos, beszéd, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai nevelése Előkészítő osztály a megismerő funkció vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI gyermekek testifogyatékos, mozgásfogyatékos, beszéd, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek felkészítése az előkészítő osztályban, az iskolai nevelés-oktatásra (szakfeladat szám: 851012) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évfolyam) a megismerő funkció vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI tanulók testi fogyatékos, mozgásfogyatékos, beszéd, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (szakfeladat szám: 852012, 852022) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai, valamint a szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elmélet és gyakorlati oktatása (9-12. évfolyam)

6

a megismerő funkció vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI testi fogyatékos, mozgásfogyatékos, beszéd, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos tanulók számára (szakfeladat szám: 853132, 853212, 853222) tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása készségfejlesztő speciális szakiskola a sajátos nevelési igényű- testi fogyatékos, mozgásfogyatékos, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos tanulók számára (szakfeladat szám: 853132, 853212, 853222) Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése (szakfeladat szám: 855912) Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése (szakfeladat szám: 855915) Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (szakfeladat szám: 856011)

-

Logopédiai ellátást

Gyógytestnevelést, gyógytornát

SNI gyógypedagógiai ellátást, tanácsadást a megismerő funkció vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető SNI „B” gyermekek részére

-

Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése

-

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek vizsgálatát

-

Nevelési tanácsadást.

-

Iskolapszichológusi hálózat működtetése

-

Pályaválasztási tanácsadás

Korai fejlesztés, gondozás (szakfeladat szám: 856012) Fejlesztő felkészítés (szakfeladat szám: 856013) Fejlesztő iskolai oktatás súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek részére Pedagógiai szakmai szolgáltatások (szakfeladat szám: 856020)

Szaktanácsadás,

amelynek

feladata,

oktatási,

pedagógiai

módszerek

megismerése és terjesztése

Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése és szervezése

A tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéshez

7

szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével

Otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás

Intézményi étkeztetés (szakfeladat szám: 562912, 562913, 562917) Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása (szakfeladat szám: 931204)

Az intézményi bélyegzők használata: Körbélyegző: intézményvezető, helyettesei, gazdasági vezető, gazdasági ügyintéző és iskolatitkár. Esetenkénti használatra jogosultak: Az intézményvezető által engedélyezett esetekben, az intézmény közalkalmazottjai. Hosszú bélyegző: intézményvezető, helyettesei, gazdasági vezető, gazdasági ügyintéző és iskolatitkár.

8

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó (9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.) Az intézmény szervezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése

Óvoda

Pedagógiai Szakszolgálat

Iskola

Általános Iskola

Speciális Szakiskola

Logopédiai Korai fejl. Gyógytestn. Gyógyped.ellátás ell.

Tan. ak.

Ért. ak.

Beszédfogy.

Tan. ak.

Ért. ak.

tanácsadás SNI B

Nevelési Tanácsadó

Pszichológiai vizsg, terápia;

gyermekek számára Logopédiai terápia; részképességzavaros Nyelv-és beszédf.;

Elők. Felj. isk.okt osztály 1-4. oszt. 1-4. oszt. 5-8. oszt 5-8. oszt.

1-4.oszt.

9-12. évf Textiltermék-össz.. Sütőipari munkás; Dísznövény termesztő; Parkgondozó; Takarító, takarítógép kezelő;

9.-12. évf Szőnyegszövő; Konyhai kisegítő; Parkápoló; Dísznövény termesztő;

gyermekek fejlesztése Alapozó terápia; Drámapedagógia; Pszichodráma; Mentálhigiénés fogl Képzőműv. terápia Mozgásnevelés; BTM-es gyermekek vizsgálata; Iskolapszichológia, Pályaválasztási tanácsadás,

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Az intézményvezetés felépítése, feladata és hatáskörei

INTÉZMÉNYVEZETŐ Felelősséggel tartozik az intézmény működéséért

INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES

GAZDASÁGI VEZETŐ

INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES

Közvetlenül irányítja az Erzsébet

Felelős az egész intézmény

Közvetlenül irányítja az Arany János

királyné úti épületben a gazdasági

vagyongazdálkodásáért.

úti épületben a gazdasági vezető

vezető kivételével a pedagógusok,

kivételével a pedagógusok, a pedagógiai

a pedagógiai munkát segítők

munkát segítők tevékenységét,

tevékenységét, és a technikai

és a technikai dolgozók munkáját

dolgozók munkáját. MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK Az intézmény vezetéséhez tartozók feladataikat a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza!

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

A csornai Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó vezetése és hatáskörei

Intézményvezető

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó Intézményvezető - helyettese - Pedagógiai Szakszolgálat

Gazdasági vezető Speciális Szakiskola Intézményvezető-helyettese - Speciális szakiskolai pedagógusok - Asszisztensek - Karbantartó

- Nevelési tanácsadás - Óvodai nevelés - óvodában dolgozó pedagógus - Általános iskolai oktatás - Iskolai pedagógusok - iskolai tanulószoba, napközi - gyermek és ifjúságvédelem - pedagógiai asszisztensek - gyermekfelügyelő - tanulói étkeztetés - portások - iskolatitkár

- gazdasági ügyintéző

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó

Vezetők intézménybe való tartózkodási rendje A tanév szorgalmi idejében az intézményvezető és a vezető-helyettesek közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodni mindaddig az időpontig, amíg tanulók az épületben tartózkodnak. Tanítás nélküli munkanapokon, tanítási szünetekben a szabadságok figyelembevételével történik a vezetői ügyelet.

Az intézmény vezetője Az Arany János EGYMI élén az intézményvezető áll, vezetői tevékenységét az intézményvezető-helyettesek és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nkt, valamint, a Kjt. szabályozza. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: -

a pedagógusok feletti teljes munkáltatói, valamint

-

a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá

-

külön megállapított ügyekben a kiadmányozás.

Az intézményvezető-helyettesek: 

Az Óvoda, Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó általános helyettese vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett látja el. -

Közvetlenül irányítja, felügyeli a gazdasági vezető kivételével a pedagógusok, a pedagógiai munkát segítők tevékenységét, és a technikai dolgozók munkáját.

12

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 

A Speciális Szakiskola vezető helyettese tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett látja el. Közvetlenül irányítja és felügyeli a gazdasági vezető kivételével az ott órát

-

tanító pedagógusok tevékenységét és a technikai dolgozók munkáját. Koordinálja a gyakorlati oktatást szervező intézmény és a gyakorlóhelyek

-

közötti szakmai tevékenységet. Az intézményvezető-helyettesek részletes feladatait a munkaköri leírásaik tartalmazzák.

Gazdasági vezető: Ellátja

a

tervezéssel,

bankszámlavezetéssel,

gazdálkodással,

pénzgazdálkodással,

a

számvitellel, az adatszolgáltatással, a beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági folyamatokba beépített belső ellenőrzést. Kísérje figyelemmel a leltározási eljárás szabályait, az észlelt hiányosságok feltárására és felszámolására tegyen javaslatot. Szervezi az iskola működtetésében fellépő kisebb javítási, karbantartási munkáit. A gazdasági vezető irányítja a gazdasági ügyintéző munkáját. Felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért. Felelős a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért. Gondoskodik: -

A kifizetések időben történő teljesítéséről (minden hónap 3 – 5-ig.)

-

Az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről

-

arról, hogy az iskola gazdálkodása, a jóváhagyott költségvetés keretein belül történjék

-

A beszámolók, tájékoztatók határidőre történő elkészítéséről

-

Ellenjegyzi a kifizetéseket

-

Számfejtett bérek helyességének ellenőrzése a közalkalmazottak esetenkénti jelzése alapján

Munkáját részletes munkaköri leírása szabályozza. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a gazdasági vezető részére további eseti feladatokat is megállapíthat.

13

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Munkaközösség vezetők: 

Meghatározott működési rendjük szerint koordinálják a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó nevelési, oktatási feladatok ellátását, az intézményi cél és feladatrendszer megvalósítását.



Az intézményvezető által átruházott ellenőrzési jogkört gyakorolják a beosztott pedagógusok fölött.

A helyettesítés rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább 2 hetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az intézményvezető helyettesítését a gazdasági vezető látja el. A területért felelős intézményvezető helyettesek tartós távolléte esetén a másik területért felelős intézményvezető-helyettes veszi át a munkát. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az intézmény vezetője, vagy akadályoztatása esetén a helyettese által kijelölt gyógypedagógus helyettesíti.

Az intézményvezetés beszámoltatási rendje 

Munkaközösség

Vezetők

évente

2

alkalommal

nevelőtestületi

értekezleten

beszámolnak tevékenységükről 

A vezető-helyettesek hetente 1 alkalommal beszámolnak az intézményvezetőnek tevékenységükről



Az intézményvezető a Fenntartó felé, kérése alapján értékeli az intézményben folyó munkát.



A gazdasági vezető évente 2 alkalommal beszámolót készít a Fenntartó felé.

14


Az intézmény munka és működési rendje A tanév helyi rendje 

A tanév általános rendjéről az Oktatási Miniszter évenként rendelkezik.



A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület fogadja el és rögzíti az éves munkatervben.

A Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó működési rendje A Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó nyitvatartási rendje: A Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó intézménye folyamatosan tevékenykedik az ide vonatkozó MKM rendelet előírásainak megfelelően. Feladatainak ellátását a tanév rendjéhez igazítja. Munkanapokon 8-19 óráig tart nyitva. A Szakszolgálat igénybevételét július első munkanapjától a tanév első tanítási napjáig legalább heti egy fogadónap szervezésével biztosítani kell A fogadónap időpontját közzé kell tenni. A Pedagógiai Szakszolgálat intézménye együttműködik a nevelési, oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség feltárása, a gyermekek a tanulók fejlődésének elősegítése céljából. -

A szakszolgálat és nevelési tanácsadó ellátásaiban résztvevő kliensek a szakfeladatokat ellátó pszichológusok és gyógypedagógusok által megadott időpontban jelennek meg.

-

A fejlesztésekre érkezők nevét és az érkezés időpontját a portás az általa vezetett könyvbe rögzíti.

-

A porta melletti aulában várakoznak a foglalkozás kezdetéig.

-

A Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó ellátásaira érkező gyermekek az intézmény területén szülő illetve felnőtt felügyelete nélkül csak meghatározott esetben tartózkodhatnak.

A kiscsoportos vagy egyéni foglalkozáson résztvevő gyermekeket szüleik a foglalkozásvezető által meghatározott helyen hagyják. A foglalkozás befejezése után a megadott időpontra kötelesek gyermekükért jönni.

15

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Az Óvoda, Általános Iskola és a Speciális Szakiskola működési rendje 

Az intézmény nyitvatartási rendje: Szorgalmi időben: hétfőtől-péntekig reggel 7 órától 21óráig



Az intézmény zárva tart: szabadnapokon, ünnepnapokon, valamint munkaszüneti napokon. Tanítási szünetekben az intézmény vezetése ügyeletet tart az Erzsébet királyné u. 64 szám alatt, mely ügyeleti rendről plakáton tájékoztat mindkét tanügyi épület főbejáratával szemben lévő ablakfelületen, és az intézményegységek kapuján.



A tanulóknak 7 óra 45 percre kell megjelenniük az iskolában. Mindkét épületben az aulában gyülekeznek. A vidékről bejáró tanulók a menetrend szerinti járatok késése esetén a beérkezéstől számított 10 percen belül kötelesek megjelenni az iskolában.



Az Erzsébet királyné úti székhelyen a gyülekezés minden tanítási napon a porta melletti aulában 7 órától 7.30 óráig beosztott felnőtt felügyelete mellett történik.



Minden tanítási napon reggel fél 8-tól az aznapi ügyeletes nevelők is ugyanott felügyeletet látnak el.



Minden tanítási napon 7 óra 45 perckor az 1. órát tanító pedagógusok az asszisztensek és gyermekfelügyelő segítségével az osztályba kísérik a tanulókat.



Az Arany János úti telephelyen minden tanítási napon gyülekezés 7 órától 7 óra 45-ig a főbejárat előtti aulában. 7 óra 30 perctől az aznap beosztott ügyeletet ellátó pedagógus a tanulók felügyeletében részt vesz. 7 óra 45 perctől az 1. órát tanító pedagógus a terembe kíséri a tanulókat.



A tantermekbe csak felügyelettel lehet felmenni!



A tanulók az óraközi szüneteket a 3. óra utáni szünet kivételével a teremben vagy a folyósón töltik.



A tízóraikat a 2. órát követő szünetben fogyasztják el.



Az Erzsébet királyné úti székhelyen a tízórai szünetben a munkaköri leírásokban meghatározottak szerint az asszisztensek és gyermekfelügyelő kísérik az ebédlőbe a tízóraizó gyerekeket. A nem napközis gyermekek felügyeletét ebben az időpontban szintenként lehetőség szerint 1 pedagógus és 1 asszisztens látja el. Az Erzsébet királyné úti székhelyen a harmadik szünetben a gyermekek az ügyeletes nevelők, asszisztensek, és gyermekfelügyelő kíséretével az időjárástól függően az udvaron tartózkodnak. Az Arany János úti telephelyen a tanulók az otthonról hozott tízóraikat a nagyszünet időszakában a tanteremben fogyasztják el. A többi szünetben a tanulók tartózkodjanak a folyosón, jó idő

16

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó esetén az udvaron. Tízórais szünetben a nem menzás tanulók a tanteremben tartózkodnak és ott étkeznek a szaktanárok felügyelete mellett. A 3. óra utáni 15 perces szünetben a tanulók az udvaron tartózkodnak. A szünetek rendjét a pedagógusok saját hatáskörükben meghatározhatják. 

Ebédelés két csoportban történik I. csoport:

12.20-tól

II. csoport:

13.10-től

gyermekfelügyelő, asszisztensek és napközis nevelők felügyeletével. 

Az utolsó tanítási órát követően a hazainduló tanulókat az órát tartó tanár a portánál bocsátja el, indokolt esetben a szülő az osztályteremben átveheti gyermekét. Az esetleges önkényes tanulói távozás esetén a hiányzást észlelő köteles az intézmény vezetőjének vagy helyettesének jelenteni.



Tanítási órák után az iskolába maradó tanulókat a csoportvezető pedagógusok veszik át. (napközi, sportkör, szabadidős foglalkozások stb.)



Hazautazások kíséretének rendje: A foglalkozások végeztével 13.20-tól – 16 óráig, folyamatosan, 3 csoportban, a gyógypedagógiai asszisztensek és gyermekfelügyelő kíséretével, a munkaköri leírásukban meghatározottak szerint.



A maradó gyermekeket a napközis nevelő felügyeli a szülő érkezéséig.



A sportszakkörre váró gyermekek a portán várakoznak a foglalkozásvezető pedagógus megérkezéséig.



Az intézmény nyitvatartási idejében a Pedagógiai Szakszolgálat foglalkozásaira, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a pedagógusok fogadóórájára és az intézmény vezetéséhez érkező szülőket és vendégeket az intézmény portaszolgálatot ellátó dolgozója fogadja.



A gyermekek egészségének megőrzése érdekében a higiénés szabályok és szokásrend elsajátítását nevelői és védőnői közreműködéssel biztosítjuk. (Étkezés előtti kézmosás, szellőztetés, szabad levegő, WC használat, stb.) Egészségügyi szempontból kiszűrt tanulók elkülönítése, és az ellátásukról történő további intézkedés.



Balesetvédelmi tájékoztatást a tanulók a tanév kezdetekor osztályfőnökeiktől kapnak. A szaktárgyi órák baleset és tűzvédelmi szabályainak betartásáért az órát tartó tanár felel. (Lásd: Tűz és balesetvédelmi szabályzat)



Óraközi szünetekben, egyéb szabadidőben a felnőttek által biztosított tanulói felügyelet működik, heti ügyeleti beosztás szerint.

17


Késve érkező tanulók a portán kötelesek jelenteni nevüket és osztályukat.



Az iskola liftjeinek, felszerelésének, berendezéseinek, eszközeinek megóvása, gondozása valamennyi tanulónak nem csak érdeke, hanem kötelessége is. Az a tanuló, aki a felszerelésekben kárt okoz, vagy károkozást észlel, azonnal jelentse az ügyeletes nevelőnek! Szándékos rongálás esetén jegyzőkönyv készül. A kár nagyságától függően kártérítési eljárást kezdeményezünk.



A tanulók felsőruházatukat, utcai cipőiket a ruhatári szekrényben a számukra kijelölt helyen elhelyezhetik. Más tulajdonát elvinni nem szabad. Amennyiben az eltulajdonítást a tanuló észleli, azonnal jelzi az osztályfőnöknek, vagy a vele lévő felnőttnek.

Az intézmény tevékenységi területei 1. A Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai, nevelési céljai A) Pedagógiai Szakszolgálat Alapfeladatai: -

Korai fejlesztés (0 – 5 év korig)

-

Logopédiai ellátás (A Fenntartó által köttetett a mindenkor érvényben lévő Együttműködési Megállapodás alapján, Csorna városában, és a Rábaköz településein)

-

Gyógytestnevelés, gyógytorna

-

SNI gyógypedagógiai ellátást, tanácsadást a megismerő funkció vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető SNI B gyerekek részére

Korai fejlesztés és gondozás: A korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. A korai fejlesztés, gondozás a tanév rendjéhez igazodik, mely év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés és gondozás feladatait – a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építve valósítjuk meg.

18


Célcsoport:

a 0- 5 éves korú különböző sérülésekkel élő sajátos nevelést, fejlesztést igénylő gyermekek.

Célja:

az eltérő sérülésben szenvedő gyermekek olyan prevenciós és rehabilitációs fejlesztő és feladatterápiája, amely minél több kisgyermek integrációját teszi lehetővé a helyi óvodákban, iskolákban

Feladata:

- Intenzív nagymozgás fejlesztés - Koognitív fejlesztés - Percepció fejlesztés - Érzékelés észlelés fejlesztése - Sindelar – program - Beszédfejlesztés sérülésekre adaptálva. Ayres-terápia

Eszközei:

Nagymozgást fejlesztő eszközök Ayres-terápiás eszközök, vizuális percepciót fejlesztő eszközök, Sindelar-teszt, tanulást segítő és fejlesztő eszközök.

Logopédiai ellátás: Az ellátottak köre: A logopédiai ellátást igénylők köre azon gyermekekből, ill. gyermekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a védőnők, a pedagógusok, ill. a szülők logopédiai vizsgálatra javasolnak; valamint a tanév eleji területi -logopédus általi- szűrővizsgálat megállapítása alapján a logopédus terápiára irányít - 18 éves korig. A logopédiai terápia célja: Biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének töretlen fejlődését, célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. Leghatékonyabb formája a megelőzés: a szülők, nevelők felvilágosítása, a veszélyeztetettek korai kiszűrése; előzetes fejlesztéssel az esetleges halmozódó beszédhibák megjelenésének kivédése. A vizsgálat a terápia egész folyamatát érinti. 19

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A terápia a szakemberek széles körű, összehangolt team-munkáját igényli. A széles körű program, eszköz alkalmazása, a célirányos fejlesztés, a személyiséget figyelembe vevő intenzív foglalkozás alkalmazása elengedhetetlen a beszédhiba javításában. A terápia hatékonyságát, az egyén zavartalan beilleszkedését a társadalomba (főként súlyos beszéd- és nyelvi zavarok esetében) az utógondozás szolgálja. A logopédiai tevékenység: A terápia megválasztása a kóroki tényezők, a beszédhibás életkora, a logopédiai kórforma súlyossága, kiterjedése, az esetleges halmozott beszédsérülés, a terápia kezdetének időpontja, a környezet, az integráció lehetőségének érvényesítése alakítja. A logopédiai tevékenység színtere: mobil színtér, ami optimálisan alkalmazkodik az ellátásra szoruló egyén szükségleteihez. A beszédjavítást végző szakemberek kompetenciái: A logopédus a beszéd-, hang-, nyelv- és kommunikációs zavarban szenvedő gyermekek

hátrányainak

megelőzésére,

vizsgálatára

és

felismerésére,

más

beszédkórképektől való elkülönítésére, az ezekből következő feladatok megállapítására, megtervezésére, a sérülésspecifikus prevenciós, terápiás (habilitációs, rehabilitációs), fejlesztési, nevelési, oktatási tevékenység ellátására képesített szakember. Kötelező óraszáma a gyermekek/tanulók kezelésének és vizsgálatának feladatait tartalmazza. A logopédus feladata: 

az ellátási körzetébe tartozó gyermekek/tanulók beszéd- és nyelvi fejlettségének és állapotának szűrése;



a beavatkozást igénylő gyermekek/tanulók logopédiai vizsgálata;



szükség esetén a gyermek/tanuló további vizsgálatainak megszervezése;



egyes esetekben logopédiai vizsgálati vélemény készítése;



a kapott és saját vizsgálati eredmények alapján a gyermek logopédiai ellátásának megtervezése, szükség esetén a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése;



a gyermekek/tanulók rendszeres fejlesztése;



a beavatkozási hipotézis helyességének és hatékonyságnak ciklizált vizsgálata;



a gyermek egész személyiségének pozitív befolyásolása;



a fejlesztő beavatkozás dokumentálása;



kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek pedagógusaival, a gyermeket fogadó/kezelő más szakemberekkel. 20


Munkaformák: -

Egyéni terápia

-

Csoportterápia

-

Egyéniesített csoportterápia

Terápiák eszközei: -

Az adott terápia hatékonyságát növelő terápiás eszközök

Terápiás programok -

A beszédészlelés és beszédmegértés zavara

-

Megkésett beszédfejlődés

-

Pöszeség

-

Orrhangzós beszéd, ajak- szájpadhasadék

-

Beszédritmus zavara (dadogás, hadarás)

-

Diszfónia

-

Dyslexia - dysgráfia – dyscalculia esetén prevenció; reedukáció

-

A gyermekkori afázia

Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés célja és feladata 

A gyógytestnevelés hozzájárul a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz gyógyításához, rehabilitációjához.



A lehetőségekhez mérten segítse elő a gyermekek egészséges testi fejlődését, fokozza edzettségüket, teljesítőképességüket és a betegségekkel szembeni ellenálló-képességüket.



Keltse fel igényüket az egészségi állapotuknak megfelelő testmozgás és sportolás iránt, járuljon hozzá a testmozgás, a sport megkedveltetéséhez, s alakítsa ezzel kapcsolatos szokásaikat.



Fejlessze a gyermekek általános mozgásműveltségét, és készítse fel elváltozásuk fokozódásának megakadályozására, állapotuk javítására.



Járuljon hozzá a pozitív személyiségvonások kialakításához.

21

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A gyógytestnevelés részterületei 

A tartó- és mozgatórendszer elváltozásainak gyógytestnevelése, (gerinc- mellkasi-, alsó-felső végtag deformitásai)



Belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelése. (szívbetegség, juvenilis hipertónia, tüdőasztma, kóros kövérség, csökkentlátás, vegetatív disztóniások)

A gyógytestnevelés módszerei és eszközei A gyógytestnevelés alapvető eszközei a testmozgások és a testgyakorlatok.(gimnasztika, futás, játékos feladatok, mobilizáló gyakorlatok, izomerősítő eljárások, légzési gyakorlatok stb.) Speciális módszerek: - a mozgásformák sajátos módosításai, -

a terhelés intenzitásának és terjedelmének adekvált megválasztása és adagolása.

A gyógytestnevelésen való részvétel feltétele: szakorvos diagnózisa, besorolási javaslata. A gyógytestnevelés színterei: gyógytestnevelési óra

B) Nevelési tanácsadó

-

Pszichológiai vizsgálatok,

-

Nevelési tanácsadás,

-

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek vizsgálata.

Színtere:

Győr-Moson-Sopron Megye egész területe

Célcsoportja:

3 évtől 18 éves korig

Célja és feladata: A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével ill. iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos problémáinak feltárása, feladatok meghatározása. Ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása, a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az 22

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéb adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Felülvizsgálat:a nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek és tanuló fejlődését- a fejlesztő foglalkozás fennállása alatt- az első vizsgálatot követő 2. évben, ezt követően 3 évenként felülvizsgálja. Módszerei: Szűrés, prevenció, anamnézis készítése, beszélgetés, tesztek felvétele Eszközei: Pszichológiai tesztek

Nyelv- és beszédfejlesztés Az ellátottak köre A közoktatás területén az alapvégzettségnek megfelelő színtereken a beszéd- és nyelvi fejlődésükben akadályozott gyermekek különböző csoportjai. Valamennyi olyan gyermek, akiknél az anyanyelvi képesség gyengébb színvonala, az olvasás, írás, helyesírás nehézsége és zavara a kortárscsoportban történő továbbhaladást akadályozza. A fejlesztés célja -

a beszélt és írott nyelv elsajátításának és használatának elősegítése

-

problémák megelőzése, enyhítése, illetve megszüntetése

A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus feladata, kompetenciája (a logopédiai hálózattal együttműködve) A kiejtés eltérésének esetén, a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben -

beszédszervi mozgást fejlesztő gyakorlatok végzése

-

a beszédhangok differenciálása 23

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó -

a már kialakult hangok játékos automatizálása, begyakorlása

-

általános képességfejlesztés

A nyelvelsajátítási nehézségek és zavarok esetén -

a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben szókincsfejlesztés, játékos begyakorlás

-

szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi fejlesztése

-

beszédgyenge, nem beszédhibás gyermekek anyanyelvi fejlesztése

A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógiai diagnosztikai kompetenciája -

a logopédus/okkal egyeztetett módon szűrővizsgálatok végzése

-

javaslat további (logopédus, szakorvos, pszichológus közreműködésével történő) szakirányú vizsgálat elvégzéséhez

-

egyéni ill. speciális fejlesztésre szoruló gyermekek korai felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása

-

a szülő irányítása a szakellátás megfelelő intézményeibe

-

a gyermek aktuális nyelvi fejlettségéről és egyéb esetleges problémáiról speciális fejlesztőpedagógiai vélemény készítése, nevének aláírásánál a szakképzettség feltüntetése

Terápia eszközei: A nyelv- beszédfejlesztés hatékonyságát elősegítő fejlesztő játékok, terápiás programok, szoftverek, informatikai eszközök, könyvek, munkafüzetek.

Alapozó terápia A terápia fő célja: a mozgáskoordináció fejlesztése, a harmónikus mozgás kialakítása, a rosszul szerveződött agyi struktúrák „ újrahuzalozásával„ a tudatosan felépített terápiával az önkorrekció lehetősége nyíljon meg. Az ellátottak köre az alábbi felsorolásban szereplő részképesség hiányok illetve egy lassúbb fejlődési tempó miatti kortól elmaradott fejlettségi szint miatti fejlesztésre szoruló gyermekek: 24


Nagymozgásokban való ügyetlenség.



Rugalmasságban, egyensúlyban való ügyetlenség.



Finommotorika gyengesége.



Mozgásos játékokban való ügyetlenség.



Térben való bizonytalanság.



Oldaliságban való tájékozódási képtelenség.



Testismeret gyengesége.



Fejletlen grafomotorika, íráskészség elmarad a korától.



Időbeli tájékozódás súlyos zavara.



Szerialitás gyengesége.



Beszédbeli problémák.



Dyslexia gyanúja.



Pszichés problémák.



Családi háttér rendezetlensége miatti problémák.



Túlzott érzelmi függőség illetve elutasítás.

A terápia a humán nagymozgásokon alapul és a tökéletes mozgáskoordináció elérését célozza meg. Miután a mozgáskoordinációs képességek a mozgás-végrehajtás minőségében, a gazdaságos, csiszolt mozgásban és a cselekvés/tanulás eredményességében jutnak kifejezésre, a mozgáskoordináció fejlesztésével a gyereket megtanítjuk uralni saját mozgását, és testének mozgástervezését. Eszközei:  Logikai készségfejlesztő,  Érzékelést, észlelést fejlesztő,  Mozgásfejlesztő terápiás eszközök.

Drámapedagógia Az ellátottak köre Az ellátottak köre azokból a gyerekekből, illetve gyerekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a pedagógusok, a védőnők erre a fejlesztésre javasolnak. 25


Célok és feladatok Tánc – Tudatosítsuk a tánc szellemi, fizikai és esztétikai értékeinek lehetőségeit. – Tudjunk különbséget tenni a játékos, a szórakoztató és a művészi tánc között. – Gyűjtsük össze az eddig megismert mozgásos játékokat, táncokat. – Határozzuk meg az emberi élet azon eseményeit, amelyek alkalmával elengedhetetlen a tánc jelenléte. – Meg kell értetni, hogy az egyéni és csoportos tánc, aminek alapja a mozdulat, érzelmeket fejez ki, szorosabbá teheti kapcsolatunkat társainkkal, környezetünkkel. – Kellemes, nyugodt csoportlégkör kialakítása, nyitott, oldott hangulat megteremtése. – Fedezzék fel saját testük lehetőségeit (súly, hajlékonyság). – Fejlődjék a koncentrációs képesség. – Tapasztalják meg, hogy a tánc nem magányos művészet, hanem lehet páros vagy csoportos tevékenység, amely során az együttlét öröme fokozható. –Érezzék az izmok egyenkénti és összehangolt mozgását. –Mondókák tanulásával a tiszta, érthető, hangsúlyos beszéd elősegítése Dráma – Fejleszteni a gyerekek pszichikus tulajdonságait. – Serkenteni a tananyag felidézésével a reproduktív emlékezetet, az új helyzetekben való újszerű feladatok megoldásával a produktív emlékezetet és képzeletet. – Ösztönözni a gyerekeket a problémalátó, problémafejtő, kombinatív, rendszerező gondolkodásra és tevékenységre. – Gyarapítani, a jártasságok, készségek, képességek fejlesztésével az önképző személyiség tudását. – Fokozni az akaraterőt, a feladatok megoldására ösztönző és kiterjedő motivációval. – Eredményes megoldásokkal kell bővíteni a pozitív érzelmi megnyilvánulásokat. – Tudatosítani, hogy a játék és a munka együttese nemcsak nehéz feladatot, hanem kellemes szellemi izgalmat és felszabadult – társas együttléti – örömöt is jelenthet. – Fejleszteni a kreatív, alkotó munkaképességet.

26

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó – Törekedni a beszédkészség (szókincs) fejlesztésére és a kulturált, érthető, kifejező szövegmondás gyakorlatára, megvalósítására. – Alakítani és gazdagítani az egyéniségét, jellemét = személyiségformálás. – A tanulók érzékeljék a tér és idő viszonylatát. – Fejlődjön a megfigyelőképességük. – Tudjanak helyes légzéssel hangot képezni, szöveget mondani, és mindezekkel együtt kifejezően mozogni. – Erősödjön a koncentrációs képesség. – Alakuljon ki a harmonikus csoportmunka, az egyéni és páros gyakorlatok alkalmazásával. Bábjáték – Törekedni kell arra, hogy a bábjáték, az irodalom/beszédkészség – szép kiejtés és a zene mindig egységes egészet alkosson. – Megmutatni a reális tervezés elsődlegességét és a megvalósítás lehetőségét. – Rávilágítani a beleélő képesség fontosságára. –Kiemelt szerepet kapjon az ötletesség – belső képek – az esztétikai igény fejlesztésével, fokozásával. – A világra nyitott, harmonikus közösségi emberré válás. – A társakkal szemben/mellett gyakorolt helyesen megválasztott magatartásformák alkalmazása a jó és a rossz harcában, az élet és halál kérdésében.

Munkaformák -

egyéni terápia

-

csoportos terápia

-

egyéniesített csoportterápia

A terápia eszközei Mindazon eszközök, amelyek elősegítik a tánc, dráma és báb terápia hatékonyságát. Szakkönyvek, népi mondókák, bábok, bábkészítéshez szükséges eszközök, CD lejátszó, DVD lejátszó, televízió, ritmushangszerek, népi gyermekjátékok, rajzeszközök.

27

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Pszichodráma Ellátottak köre:  Magatartászavarok (túlmozgásos, agresszív gyerekek)  Visszahúzódó, félszeg, szótlan gyermekek ösztönzésére  Pszichoszomatikus zavarok kezelésére (allergia, enurézis, fejfájás)  Halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek fejlődésére  Kreatív gyermekeknek  Súlyos személyiségproblémát felmutató gyermekek kezelésére  Egocenrtikus gyermekeknek  Autisztikus gyermekeknek  Speciális nevelési igényű gyermekeknek  Befelé forduló, magányos, álmodozó gyerekek részére  Családi és társas konfliktusok dramatikus feldolgozására A terápia célja: Olyan érzéseket, képzeteket, fantáziát, magatartást idéz fel, vagy éleszt újra, amelynek játékos kifejezése lehetővé teszi a személyiség megismerését, fejlesztését vagy módosítását.

Feladata:  Tájékozódást ad térben és időben  Diszkréten fejezhetőek ki az érzelmek (szorongás, félelem, szenvedés, öröm)  Mozgósítják a belső erőket  Önbecsülést teremt  A többiek jobb megbecsülését  Egymásra figyelést  Segíti a szocializációt  A konfliktus kezelési technikák megismerése  Szabályok betartása  Kognitív képességek fejlesztése

28

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Módszere:  pszichodramatikus játék Eszköze:  különböző ruhák, kendők, anyagok, maszkok, rajzeszközök,  varázslóruha-táska-(sok-sok apró tárgy)

Mentálhigiénés foglalkozás Az ellátottak köre A nevelési tanácsadó pszichológusai által javasolt gyerekek, fiatalok. A foglalkozás célja A gyermek lelki egészségével kapcsolatban felmerülő problémák megoldásának elősegítése. Feladatok A gyermek lelki egészségének megőrzése, helyreállítása. Személyiségének, képességeinek fejlesztése, pl.: kreativitás, önbizalom, önismeret, stb. Kommunikációs ill. konfliktuskezelő készségek fejlesztése. Szorongás, stressz csökkentése. Módszerek Csoportos foglalkozás, tréning. A tréning alapvetően készségfejlesztésen alapuló, csoportos módszer. A csoportban a résztvevők személyes tapasztalatokat szereznek, tapasztalati tanulás útján új ismeretekhez jutnak önmagukról, másokról, különböző helyzetekhez való viszonyulásukról. Ennek eszközei különféle játékok, szituációs és szerepgyakorlatok. Eszközök Szerepjátékok kellékei, bábok, textíliák (pl. lepedők, fonalak, sálak). Feladatlapok, színes papírok, olló, ragasztó, színes ceruzák, filcek, üres lapok, kártyák, stb.

29

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Képzőművészeti pedagógiai terápia Az ellátottak köre A nevelési tanácsadó pszichológusai által javasolt gyerekek, fiatalok. Elsősorban a nehezen tanuló és/ vagy magatartás-problémával, részképesség problémával küzdő óvodás és általános iskolás gyermekek számára ajánlott. A foglalkozás célja, feladata A képzőművészeti pedagógiai terápia célja a személyiség és képességfejlesztés, melyet a vizuális-művészeti nevelés eszközeinek felhasználásával ér el. A terápia épít arra, hogy az alkotói folyamat a gyermek szinte minden képességét megmozgatja, ezért alkalmazása a tanulási képesség fejlesztésében is sikeres lehet. Módszerek A foglalkozások egyénileg és csoportokban történnek, tevékenységtartalmát az alkotó folyamat és a célzott fejlesztés adja. Eszközök A vizuális alkotás folyamata:

Árnyjáték

Bábjáték

Drámajáték

Mozgásos játékok

Tánc

zene

Mozgásnevelés Célcsoport: A tanulásban, illetve értelmileg akadályozott, mozgásszervi károsodást mutató sérült gyermekek 0 – 16, illetve 18 éves korig. A mozgásszervi károsodás megmutatkozhat: a. A tartó és mozgató szervrendszer struktúrájának sérülésében vagy hiányában 30

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó b. A fizikai teljesítő képesség, valamint c. Az

életkori

normákhoz

viszonyított

testi

képességek

és

tevékenységek

megváltoztatásában. Célok és feladatok: A mozgásszervi károsodás rehabilitációja (helyreállítása) korrekciója, kompenzációja, valamint a további károsodások kialakulásának megelőzése. -

„Alkalmazott testnevelés,” vagyis a testi képességek fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság,

edzettség,

hajlékonyság,

izületi

kimozgathatóság,

állóképesség,

koordinációs képesség). -

Egészségnevelés illetve az egészség megőrzésére, megszilárdítására való törekvés.

-

A tanulók mozgásműveltségének, és mozgásigényének kialakítása.

-

Mindennapos tevékenységre nevelés, melynek során a gyermek megtanul a sérüléseivel élni, önmagát ellátni, tevékenykedni. (Az önellátási, illetve az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek elsajátítása a mozgásállapottól és a feladatmegoldó képességtől függően.)

-

A mozgáskárosodással oki összefüggésben álló beszédzavarok korrekciója a beszédmozgás komponenseinek mozgásnevelés útján történő befolyásolása.

-

Törekszünk az érzékelés – észlelés fejlesztése mellett a pszichomotoros gyakorlás elvének a megvalósítására is.

Módszerek: -

Minden esetben sérülés specifikus módon és formában, a tanuló biológiai károsodása és funkcionális állapotának figyelembevételével kell megválasztani a fejlődés és fejleszthetőség elvét szem előtt tartva.

-

A fokozatosság és az optimális terhelhetőség elvére építünk.

-

A gyermek mozgásmotivációjának, illetve mozgásigényének növelése érdekében a játékba ágyazott mozgásnevelésre törekszünk. (A játék eszköz és módszer is egyszerre.)

-

Előtérbe helyezzük a tanulók szomatikus és funkcionális állapotára adaptált játékos sportot.

-

A korrigált mozgásminták ismételt begyakorlásával azok interiorizálására törekszünk.

31

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Eszköz: -

A mozgásnevelés érdekében felhasználunk minden olyan eszközt (speciális mozgásfejlesztő eszköz, technikai, illetve alkalmi segédeszköz…), amely az adott tanulónál a közvetlen vagy távlati cél elérésében a legmegfelelőbb.

-

Játék és sport, mint eszköz alkalmazása.

-

A zene a ritmusos, harmonikus, dinamikus és összerendezett mozgásra nevelés egyik legnépszerűbb eszköze.

Színterei: -

Mozgásnevelés óra,

-

Testnevelés és egyéb tanórák, munkafoglalkozások,

-

Sportkör,

-

Speciális képességfejlesztő foglalkozások

Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Célcsoport: A Nevelési Tanácsadó pszichológusai, vagy logopédusai által készített szakvélemény alapján rászoruló 3-8 éves korú gyermekek. Részképesség zavaros gyermek az, aki életkori fejlettségi szintjétől lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutat, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jött létre, sajátos kognitív tünet együttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. a nagymozgások és finommozgások ügyetlenségének fejlesztésére. -

súlyos beszédfejlődési zavaros gyermekek ellátása: megkésett/akadályozott beszédfejlődésük esetén

-

iskoláskorú diszlexiában szenvedő tanulók esetében

-

diszgráfiás gyermekek számára az írás alaki oldalának javítására

-

alacsony átlagos, és alacsony határesetű intelligenciahányados esetében, képességükben lemaradt gyerekeknél (IQ: 70-85)

-

túlmozgásos/figyelemzavaros, / hyperaktív/ gyermekeknél

Célja, feladata: A részképesség zavarok: az érzékelés, észlelés, a mozgás, a beszéd, az emlékezet, 32

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó figyelem, gondolkodás eltérő működésének fejlesztése a szenzitív periódusban gyógypedagógiai módszerekkel, terápiával, eszközökkel. -

bizonytalan, összerendezetlen mozgás, testkép fejlesztése

-

téri- időbeli tájékozódásának, lateralitásának javítása

-

szerialitás fejlesztése

-

figyelemkoncentráció fejlesztése

-

figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedő gyermekeket segítése

-

vesztibuláris ingerek erősítése.

-

szenzoros integráció

-

a testséma fejlesztése

-

nagy- és finommozgás koordinációjának pontosítása

-

gyermek izomzatának erősítése, testtartásának javítása

-

a gyakorlatok végrehajtása során ritmus és emlékezet fejlesztése

-

statikus és dinamikus egyensúly és rugalmasság fejlesztése

-

taktilis (tapintási) ingerek erősítése, javítása

-

szabálytudat, a kudarc tűrés és a közösséghez tartozás érzésének erősítés

Módszerek: 1. Beszédfejlesztés: - szókincsbővítés, - hanganalízis-szintézis, - mondatgyakorlatok alkalmazása. 2. Beszédmozgás tudatosítása: - ajakmozgások megfigyelése, - zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése. 3. Iránygyakorlatok: - mozgásirányok megfigyelése, - írásgyakorlatok mozgással, - olvasás iránya, sorváltás, - téri relációk verbalizálása, - tájékozódás a vonalrendszerben. 4. „SINDELAR” módszer 5. Ayres-terápia 33

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 6. Szenzoros integrációs terápia Eszköz: Meixner Ildikó által összeállított LEXI- sorozat darabjai. Mozgásfejlesztést, érzékelést, észlelést

fejlesztő

eszközök,

Ayres-terápiás

eszközök,

Puzzle-

kirakók,

figyelem

koncentrációt erősítő játékok Színtere: Egyéni és csoportos terápiás foglalkozások 7. Iskola, óvodapszichológiai ellátás A nevelési tanácsadás keretében nyújtott iskolapszichológiai, óvodapszichológiai szolgáltatás feladata feltárni, megelőzni, megszüntetni azokat a problémákat, amelyek megnehezíthetik, a gyermeknek, tanulónak a társaival, a pedagógusokkal való kapcsolatteremtését, közösségbe történő beilleszkedését. A tanulónál eredménytelenséget, teljesítménycsökkenést okozhatnak, az

iskolában

konfliktushelyzetek

kialakulását

eredményezhetik,

iskolai

erőszak

kialakulásához vezethetnek. 8. Pályaválasztási tanácsadás Célja: a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás segítse elő a tanuló pályaválasztását, figyelembe véve az egyéni tulajdonságokat és a foglalkoztatási lehetőségeket. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó a javaslatait a tanuló meghallgatása, szükség szerinti vizsgálata, illetve az érintett pedagógusok véleménye alapján alakítja ki. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás során figyelembe kell venni a tanuló személyes adottságait és érdeklődését.

34

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 2. Óvodai nevelés alapfeladatai, nevelési céljai Színtere:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Célcsoportja: Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Szakértői Bizottság által intézményünkbe javasolt óvodás korú gyermekek. Alapvető célja és feladata a speciális óvodai nevelést igénylő gyermekek sokoldalú, harmonikus

fejlődésének

biztosítása,

a

gyermeki

személyiség

kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságokon túl az egyes gyermek egyéni fejlettségének, diagnózisának figyelembe vételével. Az óvodai nevelés általános céljai:

-

szülőkkel szorosan együttműködve a gyermekek egészséges életmódjának kialakítása

-

mindenoldalú, tervszerű, harmonikus, szakszerű fejlesztés

-

elősegíteni egyéni korrekcióval a fennálló fejlődési rendellenességek javítását, csökkentését; és megelőzni a következményes ártalmak kialakulását

-

a gyermekeket egészséges napirendre szoktatni

-

helyes higiénés szokások kialakítása

-

iskolára való előkészítés

-

hozzájárulni a harmonikus személyiség kialakulásához

Az óvodai nevelés fő feladatai:

-

a gyermekek megfigyelése, megismerése, a szükséges korrekció elvégzése

-

szűkebb – tágabb környezet megismertetése

-

helyes magatartás kialakítása – alkalmazkodás

-

beszédfejlesztés (beszédindítás, beszédmegértés, beszédkésztetés, szókincsbővítés…)

-

játéktevékenységek továbbfejlesztése

-

elemi munkavégzés képességének kialakítása (egyszerű önkiszolgálás, szóbeli utasítások végrehajtása…)

-

közösségi magatartás kialakítása

35


a testi fejlettség szintjének megfelelő tevékenységek gyakorlása, fejlesztése

Alapelveink:

-

Nevelésünkben a rendszeresség, a következetesség és a fokozatosság (kis lépésekben haladás) elve érvényesül.

-

A speciális óvodai nevelés, a sérülés specifikus fejlesztés, a korrekció- az adott gyermek képességei, tulajdonságai alapján- a meglévő ép funkciókra épít.

-

Az alkalmazott módszer- és eszközrendszert az egyes gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

-

Óvodai nevelésünk iskola- előkészítő funkciója mellett a csecsemő- vagy főként a kora kisgyermekkori fejlődés hiányosságait van hivatva pótolni.

3. Alapfokú oktatás alapfeladatai, nevelési és oktatási céljai Színtere:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Célcsoportja:

Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Szakértői Bizottság által intézményünkbe helyezett tanköteles korú tanulók.

Célja és feladata a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényű (tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók) különleges gondozási szükségletéből adódó iskolai nevelést, oktatást, a fejlesztő felkészítést. Az iskola nevelési-képzési sajátosságait a helyi igények és lehetőségek függvényében alakítottuk ki. Alapelvünk: -

A nyitott, projektorientált oktatás, amely alkalmazkodik az adott gyermek mindenkori szükségleteihez,

-

Ahol megvalósul az esélyegyenlőség, a komplexitás, személyközpontúság.

-

Mindenkor legyen tekintettel a tanuló életkorára, állapotára, juttassa el a tanulót képességei maximumára, az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. 36

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Alakítsa az önálló életvitelre, eredményes szocializációra, pályaválasztásra való

-

felkészítést. Az iskola tanulói életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő

-

gyógypedagógiai ellátást kapjanak tanórán, tanórán kívül egészségügyi, pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon a gyermekvédelem a kulturális hátrányok enyhítése területén. Nevelésünk célja olyan személyiség kialakítása kell hogy legyen, mely lehetővé teszi tanulóink beilleszkedését a társadalomba, és amellyel a társadalom őket sérüléseikkel, fogyatékosságaikkal együtt elfogadja. Első szakasz nevelési célja (tanulásban akadályozottak 1. – 4. osztályig) Alapfokú nevelés 

Bevezető szakasz 1-2. évfolyam



Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam

Célja: -

A gyermekek harmonikus beilleszkedése.

-

Az alapvető erkölcsi normák, egyetemes emberi értékek átszármaztatása.

-

A játékon keresztül a test és a lélek harmonikus fejlesztése, különös tekintettel az egészséges életmód és a mindennapi testmozgás kialakítására.

-

Az érzelmi élet gazdagítása közösségi élményeken keresztül.

-

A szociális hátrányok enyhítésének segítése.

-

Egyéni haladási ütemek, a sérültség fokának megfelelő egyéni fejlesztés biztosítása.

-

A differenciálás lehetősége.

-

A gyermeki sajátosságok és az oktatás tartalma közötti összhang.

-

A tananyagátadásnál és a fejlesztésnél a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztés lehetősége.

-

Sikerélményhez juttatás.

-

Felkészítés a további tanulásra.

A tanítást elősegítő eszközök A tantárgyak tanításához igénybe vehető az iskola 1500 kötetes könyvállománya, amely rendkívül

gazdag

mesekönyvekben,

gyermeklexikonokban,

kiadványokban. 37

és

ismeretterjesztő

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A DVD, és CD állomány segítséget nyújthat a szemléletes ismeretátadáshoz. Rendelkezésre álló audovizuális eszközök: TV, DVD lejátszó, video-lejátszó, CD lejátszó, magnó, diavetítő, írásvetítő. Az iskolában található több bábparaván, ill. sokféle fejlesztőjáték. Az egyes tantárgyak tanításához igénybe vehető a Sötétfény-szoba. Az intézmény jól felszerelt tankonyhája az életvitel tantárgy tanításában nyújt segítséget. A tornaterem ideális lehetőség tanórák és szabadidős programok megtartásához. A Szabadidőteremben délutáni szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt a gyermekek. A Kiállító teremben rajzaikat és egyéb kézműves alkotásaikat mutatjuk be.

Második szakasz (tanulásban akadályozottak 5 – 8. osztályig) 

Alapozó szakasz 5-6. évfolyam



Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam

-

Az eltérő érzelmi, értelmi testi fejlettségű motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekek együtt nevelése, előkészítése a társadalomba való beillesztésre.

-

Önismeretre nevelés.

-

Egészségmegőrző környezetet óvó attitűd kialakítása.

-

Differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek fejlesztése az önálló tanulás alapozásával a „tanulás tanulása”.

-

Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges tudás gyarapítása.

Első szakasz nevelési célja (értelmileg akadályozottak 1. – 4. csoportig) 

Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam




Nevelési célja:

-

Megsegítő, átfogó, egymást kiegészítő, fejlesztő, támogató, valamint gondozó eljárások biztosítása.

-

Alapvetően humánus pedagógiai, nevelési és terápiás formák alkalmazása.

38


A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva egyéni fejlesztési tervek készítése.

-

Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás, alapvető készségek kialakítása: étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság.

Második szakasz nevelési célja (értelmileg akadályozottak 5. – 8. csoportig) 

Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam



Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam

-

Olyan speciális készségek erősítése, amelyek felnőtt korban jól kihasználhatók és az élet teljességének megélését segítik elő.

-

Munkára nevelés munkával

-

Túlzó gondoskodás helyett az önállóság támogatása.

-

Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása.

-

Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata.

-

Képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben.

-

Önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció.

Első szakasz nevelési célja (beszédfogyatékosok 1. – 4. évfolyam) Alapfokú nevelés 

Bevezető szakasz 1-2. évfolyam




A beszédfogyatékosok osztályában azok a gyermekek tanulnak, akiknek az olvasás, írás, matematika tárgyakban beszéd-, nyelvi-, kommunikációs zavaruk miatt sok nehézségük, kudarcuk adódhat.

Célunk:

A nehézségek, kudarcok megelőzése, csökkentése speciális gyógypedagógiai/logopédiai módszerek segítségével. Az alkalmazott oktatási, habilitációs/rehabilitációs eljárások teszik lehetővé a sikeres tanulást, a sajátos nevelési igényt okozó problémák csökkenését, a későbbi integrációt. Meixner Ildikó 1958-ban kezdett olvasástanítási módszerének kidolgozásához a

39

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó dyslexiás gyerekek logopédiai kezelése során. Több tankönyv szerzője, társszerzője volt. (Olvasni tanulok, Olvasókönyv, Írni tanulok) 1993-ban jelent meg a Játékház című ötkötetes olvasókönyvcsaládja, amelyet a normál 1. osztályokban, logopédiai első osztályokban, az enyhe fokban értelmi sérültek iskoláinak 1.-2. osztályaiban és az ambulanter logopédiai ellátásban egyaránt sikerrel alkalmazott dyslexia-prevenciós módszere alapján írt. A pszichológiailag is megalapozott olvasástanítási módszerrel párhuzamosan alakult ki az a prevención, reedukáción alapuló pedagógiai szemléletmód, amely nem korlátozódik az olvasás-írás

megtanítására,

hanem

az

oktatási

folyamat

egészében

alkalmazható

paradigmának tekinthető.

Napközi, tanulószobai ellátás, szervezett iskolai étkeztetés A napközi, tanulószobai ellátásban szervezett iskolai étkeztetésben a szülők írásbeli jelzése alapján minden általános iskolai és speciális szakiskolai tanuló részt vehet. Színtere: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó tanórán kívüli foglalkozása. Célcsoportja: Intézményünk 6 –14 (18) éves tanulói. Szülői igénybejelentés szerint. Célja: A tanulók szociális, kognitív képességeinek, az egész személyiségének fejlesztése. Az iskolai tanórai munka segítése gyakorlással, alkalmazással. A gyermek hátrányos helyzetéből fakadó hátrányok csökkentése (érzelmi törődés, odafigyelés…) A tanulók aktív és igényes szabadidő eltöltési formákra tanítása, szabadidős szokások alakítása. Megtanítani a gyermekeket képességeikhez mérten való önálló tanulásra, hiszen a gyerekek folyamatos hazamenetele, az idő rövid terjedelme nem ad lehetőséget a teljes körű felkészülésre, csak a tanulás elkezdésére.

40

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Módszerei: -

Együttműködés az osztályos tanítóval, a csoportban dolgozó gyógypedagógiai asszisztensekkel, egymás munkájának segítése, a differenciált képességek figyelembe vétele egyéni fejlesztés.

-

A napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt nyugodt, derűs légkör, megfelelő hely, idő biztosítása.

-

Motiváció, kíváncsiság felkeltése → játékos tanulás.

-

Sikerélmény, dicséret, pozitív megerősítés.

-

Cselekedtetve tanulás, minél több érzékszerv bevonásával.

-

Szabadidős lehetőségek kínálása (pihenés, tanulás aránya).

-

Gyakorlás – alkalmazás – megvalósítás csoportos vagy egyéni foglalkozási formában.

Eszközök: Mozgásos játékok, fejlesztő játékok, képességfejlesztő feladatlapok, a gyerekek által készített tárgyak, kirakók, memóriakártyák.

Tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység A nevelő-oktató munka mellett iskolánkban kiemelt feladat a szabadidős programok, mindenekelőtt az általános kultúrával kapcsolatos programok szervezése, az iskola falain belül és kívül egyaránt. A délutáni napközis foglalkozással párhuzamosan szervezzük e tevékenységet, ahol az iskolai könyvállomány mellett játékok, hangszerek, audovizuális eszközök, és megfelelő tér biztosítja a gyermekek komplex fejlődését, szabadidejük hasznos eltöltését.

4. Középfokú oktatás-nevelés Pályaorientációs képzés alapfeladatai, nevelési és oktatási céljai A nevelés célja és feladata:

41

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A tanulásban akadályozott és speciális gyógypedagógiai megsegítésre szoruló tanulók pályaválasztásának és szakmai képzésének megsegítése, társadalmi beilleszkedésük támogatása, önálló életvitelre nevelés. A serdülőkorban a gyermek biológiai és pszichológiai, valamint szociális szempontból egy dinamikus és kritikus szakaszba érkezik, amely a felnőtté válás szakaszában viszonylag rövid időt ölel fel, de a társadalmi beilleszkedés szempontjából talán a legmeghatározóbb. A speciális szakiskola oktató-nevelő munkáját tekintve két főbb szakaszt határozunk meg. A megszilárdító szakasz (9-10. osztály): feladatai elsősorban a pályaorientáció és a pályaválasztás köré csoportosulnak. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz (11-12. osztályok) a szakmai felkészítéssel és a munkába állással kapcsolatos nevelési feladatokat helyeztük előtérbe. Nevelési feladatok: Az általános iskolában megkezdett nevelő munkára építünk. -

értelmi nevelés

-

erkölcsi nevelés

-

esztétikai nevelés

-

egészséges életmódra nevelés

-

környezeti nevelés

-

manuális készségek, képességek fejlesztése

Nevelői munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a pedagógus és a szülő kapcsolatára, az együttműködésre, mivel a serdülő személyiség fejlődése során a biológiai, pszichológiai, és a szociális környezet hatása a legdeterminánsabb. Célcsoport: A tanulásban akadályozott 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező sajátos nevelési igényű fiatalok felkészítése a szakma tanulására az előkészítő 9. – 10. évfolyamon. A beiskolázott tanulók elsősorban Csorna városából és Rábaköz térségéből kerülnek ki. A tanulók önállóságának fejlesztése, érdeklődésének felkeltése a szakmák iránt. Egyéni képességeik, lehetőségeik alapos fejlesztése. 9. évfolyamon a megismerés, mint önismeret és szakma ismeret a meghatározó, mely előkészítő jellegű és szakmacsoportos blokkokban történik. Biztosítva ezáltal a későbbi átjárhatóságot a rokon szakmák között, egyben megalapozva az életen át tartó tanulás igényét.

42

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 10. évfolyamon sajátítják el a konkrét szakmák alapozó ismereteit a műszaki szakterület és agrár szakterület körében. A szakmai alapozó ismeretek oktatása keretében már a későbbi szakterület általános szakmai ismereteinek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése folyik, a tanuló képességeinek, személyiségállapotának függvényében. A szakképzéssel, a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk átadása. Az értelmileg akadályozott tanulók a készségfejlesztő speciális szakiskola 9. csoportjától a rájuk jellemző, nevelhetőségi szempontból nagyon eltérő egyéni adottságok miatt, differenciált gyógypedagógiai segítségnyújtást igényelnek. Fejlesztésük során váljanak alkalmassá egyéni szükségleteik, az életkezdéshez szükséges személyiségjegyek

megszerzésére.

Képességeikhez

mérten,

egyéni

adottságaiknak

megfelelően legyenek képesek a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok ellátására, a lakókörnyezetük életébe történő integrálódásra. Ennek érdekében, figyelembe véve egyéni aktuális állapotukat és az adott munkavégzésre való alkalmasságukat, be kell vonni őket az iskolában folyó orientációs és alapozó szakmai képzésbe.

(szőnyegszövő;

konyhai

munkás-konyhai

kisegítő;

parkápoló;

dísznövénytermesztő) Színtere: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó tanórai és tanórán kívüli foglalkozásai. Célcsoportja: A speciális nevelési igényű tanulók az általános iskola 8. csoportját befejező értelmileg akadályozott tanulók elsősorban Csorna városból és a Rábaköz településeiről. Célja: Speciális nevelési szükségletek kielégítése megfelelő gyógypedagógiai eszközökkel. A sajátos nevelési igényű tanulók felnőtté válásának, közösségbe való beilleszkedésének segítése, önállóságra nevelés, az önálló életkezdéshez való készségek, képességek kialakítása, munkára nevelés. Olyan személyiségjegyek kialakítása, melyek az iskola befejezése után az életközegben való szocializációhoz, elemi szintű munkatevékenységek végzéséhez alapot biztosítanak. 43


Módszerei: Terápiás módszerek munkaterápia, manipulációs tevékenységek. Oktatási módszerek: -

Beszélgetés, megbeszélés

-

Differenciált szervezés, egyéni bánásmód, megsegítés

-

Sokoldalú szemléltetés (ismeretek térbeli alapjainak feltárása)

-

Folyamatos ismétlés.

Nevelési módszerek bíztatás, pozitív megerősítés, dicséret, ellenőrzés. Eszközei: Tanulást segítő eszközök, fejlesztő játékok, szituációs játékok. A szakképzés alapfeladatai, nevelési, oktatási céljai Célcsoport: A többségi középfokú szakképző iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára a 9. – 10. előkészítő évfolyamot végzettek és (vagy) az alapoktatást eredményesen befejezett 16. életévüket betöltött tanulók szakmaszerzése. E befejező szakasz a szakmai felkészítésen át az önálló életkezdést hangsúlyozó nevelési, képzési szintér. A szakmai vizsga eredményes teljesítése érdekében differenciált segítséget kell nyújtani a szakmai ismeretek elsajátításához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészítéshez. A szakmai képzés elméleti előkészítése az iskola tárgyi és személyi feltételrendszerére alapozottan, míg a gyakorlati képzést részben iskolai tanműhelyben, részben a munka világához közel célszerű megvalósítani. Törekedni kell a szakma megszerzése utáni első munkahelyhez jutás lehetőségének megteremtésére azáltal, hogy a gyakorlati képzés helyszíne a lehető legközelebb legyen a tanuló lakóhelyéhez. Intézményünkben oktatott OKJ-s szakmák: OKJ-s képzések tanulásban akadályozottak részére: 44

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó  Textiltermék-összeállító,  Sütőipari munkás,  Dísznövénytermesztő,  Parkgondozó,  Takarító, takarítógép-kezelő. Készségfejlesztő Speciális Szakiskola értelmükben akadályozottak részére:  Szőnyegszövő szakma alapjainak megismerése,  Konyhai kisegítő szakma alapjainak megismerése,  Parkápoló szakma alapjainak megismerése,  Dísznövénytermesztő szakma alapjainak megismerése,  Árufeltöltő szakma alapjainak megismerése.

Az intézmény közösségei és működési jogkörei

1. Az intézményi közösségek: Alkalmazotti közösség: 



Nevelőtestület

Gyógypedagógusok

Szaktanárok

Szakoktatók

Pedagógiai munkát segítők

nem pedagógus munkakörben dolgozók

gazdasági vezető

gazdasági ügyintéző

iskolatitkár

portások

A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak foglalkoztatási jogviszonya:

45

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak jogviszonyára a Kjt., illetőleg az e törvény közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak. Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadóak. Egyéb foglalkoztatottjainak jogviszonyára a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) rendelkezései az irányadóak. A költségvetési szerv dolgozói felett a munkáltatói jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja. 

Az intézménnyel vállalkozói és megbízási szerződés alapján az intézményben dolgozók feladataikat a szerződésben foglaltak szerint végzik.

Szakoktatók,

Pszichológusok,

Logopédus,

Karbantartó,

Rendszergazda.

A tanulók közössége: 

A tanulásban akadályozott és az értelmében akadályozott gyermekek

A Házirend tartalmazza részletesen a tanulók közösségeivel, jogaival, kötelességeivel kapcsolatos témákat, szabályokat.

Az iskola munkáját segítő belső és külső szervezetek Szakszervezetek: 

PDSZ

A szakszervezetek a törvények ide vonatkozó szabályai szerint működnek.

46

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Közalkalmazotti Tanács A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács, illetve Közalkalmazotti Képviselő gyakorolja a Kjt. és az Mt. előírásai alapján.

Szülők Munkaközössége A SZM munkáját a saját SZMSZ-e szerint az intézménnyel egyeztetve végzi.

Az intézmény nem oktatással összefüggő szolgáltatásai Gyermek és munkahelyi étkeztetés 

Intézményünkben az étkeztetés a „csornai Margit Kórház”-al kötött megállapodás alapján történik.



A megállapodásban szabályozott, hogy az intézmény mely területeit milyen feltételekkel, milyen célra használják, valamint azok tisztántartásáért ki a felelős.



A vagyonvédelem szempontjából a melegítőkonyha helyisége zárva van, ahol csak a „csornai Margit Kórház” alkalmazottai jogosultak munkavégzésre.



Elsősorban az intézmény étkezési szolgáltatásait minden az iskolával kapcsolatban álló tanuló és dolgozó igénybe veheti.



Vendégebéd rendelésére is van lehetőség.

Takarítási szolgáltatás 

Az intézmény mindkét épületében a takarítási tevékenység vállalkozóval kötött megállapodás alapján történik.



A vállalkozó alkalmazásában álló dolgozóknak megállapodásunk alapján csak a vállalkozó adhat utasítást. 47


Az intézmény külső, belső kapcsolatainak rendje, formái és módja Az iskola rendszeres kapcsolatot tart 

A MIK-al.



Az iskola körzetéhez tartozó önkormányzatokkal



Családsegítő intézményekkel, azon belül Gyermekjóléti szolgálatokkal



Gyámhivatallal



A megye gyógypedagógiai intézményeivel



A Rábaköz általános iskoláival, intézményeivel



A Városi Művelődési Központtal



Martincsevics Károly Városi Könyvtárral



A Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal (Győr, Cirkeli u. 31)



A gyógypedagógus, pedagógus és egyéb szociális felsőoktatási képzést folytató felsőoktatási intézményekkel



A gyógypedagógiai asszisztensképző intézményekkel



A Megyei Pedagógiai Intézettel



Tanulóink szakmai gyakorlati képzését biztosító termelőüzemekkel, cégekkel, önkormányzatokkal



A gyermekorvosi, fogászati szakrendeléssel és a védőnői szolgálattal.



Oktatási Hivatallal



NSZFI-vel



Az intézmény működését szolgáló vállalkozások vezetőivel való kapcsolattartás az intézményvezető és intézményvezető helyettesek hatásköre. - Tűz és munkavédelemi megbízottal - Takarításért felelős vállalkozóval - Étkeztetést biztosító vállalkozás helyi képviselőjével.

48

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kommunikációs és információs rend 

A dolgozók hiányzásaikat elsősorban a területért felelős intézményvezető-helyettesnek jelentik, távolléte esetén köteles az intézményvezetőnek jelenteni.



Gazdasági ügyekben a gazdasági ügyintéző irodájában a félfogadást az SZMSZ szabályozza.



Az aktuális munkatervi feladatok megbeszélését Munkaközösség Vezetői értekezleten részletezzük.



A dolgozókat érintő munkaidőn túli elfoglaltságról a Kjt. ide vonatkozó szabályai szerint járunk el.



Az intézmény valamennyi dolgozója az intézmény életével kapcsolatos információt köteles hivatali titokként kezelni.



A gyermekekről orvosi diagnózist, családjaikkal kapcsolatos adatokat csak az intézményvezető engedélyével lehet kiszolgáltatni az arra illetékeseknek.



Az intézményben folyó munkáról, tevékenységekről adatokat szolgáltatni csak az intézményvezető hozzájárulásával lehet.



Az intézmény valamennyi dolgozója az írott és elektronikus médiában az intézmény működésével kapcsolatban az intézményvezető engedélyével nyilatkozhat.



A Fenntartó és az intézmény között az intézményvezető tartja a kapcsolatot.



Az intézményvezető távolléte esetén, előzetes egyeztetés után a területileg illetékes intézményvezető-helyettesek szolgáltatnak adatot.



Az intézmény belső életével kapcsolatos információk továbbadása intézményen kívülre súlyos etikai vétségnek minősülnek, melyek jogkövetkezményeket vonhatnak maguk után. A jogkövetkezményeket a Kjt. ide vonatkozó paragrafusai szabályozzák.



Az iskola minden dolgozója a tanítási óra alatt a tanteremben a mobiltelefonját nem használhatja, azt köteles lenémítva tartani!

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje 

A belső ellenőrzés feladata, az intézmény működési körülményeinek megállapítása.



Az ellenőrzés során feltárt mulasztások okait feltárja, megszűntesse.



Továbbá feladata a javaslattevés és a hiányosságok megszűntetése. 49


A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra és a tanulók kíséretére is.



A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az intézményvezető a felelős.



A vezetők által készített ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések az intézményvezetés jogkörébe tartoznak.





A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: -

intézményvezető

-

intézményvezető-helyettesek

-

Munkaközösség Vezetők az intézményvezető által átruházott jogok alapján.

Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti.

A tanulók és a szülők tájékoztatása a) A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról 

az iskola intézményvezetője



a bejáratnál és a folyosókon lévő hirdetőtáblán valamint eseti hirdetésekben hangosbemondón keresztül folyamatosan tájékoztatja.



az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatnak szóban, írásban.



a napközis nevelők a napközis foglalkozásokon folyamatosan tájékoztatnak szóban, írásban.

b) A tanulók és óvodás gyermekek szüleit fejlődésükről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzetben, ellenőrző könyvben írásban tájékoztatják. Intézményünkben az osztályfőnökök, óvodai csoportvezető és szaktanárok havonta egy alkalommal fogadóórát tartanak, melynek időpontja a porta melletti hirdetőtáblán kerül kifüggesztésre. c) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, nevelőivel. d) A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

50




az iskola intézményvezetője -

a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésein

-

a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja.

az osztályfőnökök, óvodai csoportvezető és a napközis nevelők -

az osztályok szülői értekezletén tájékoztatják

e) A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: 



szóban -

a szülői értekezleteken,

-

fogadó órákon,

-

alkalmanként előre megbeszélt időpontban

írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon.

f) A szülői értekezlet és a fogadóórák időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. g) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

Tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szabályok A gyermekek, tanulók felvételének, átvételének feltételei és eljárási rendje Az intézménybe csak a Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ által kibocsátott, szakértői véleménnyel iratkozhatnak be a gyermekek. -

A Szakképző intézményi részlegbe jelentkezőknél az NEFMI által szabályozott tanév rendje alapján történhet a beiratkozás.

-

A Speciális Szakiskola 9. – 10. évfolyamáról a szakmára való jelentkezés belső jelentkezési lapon történik.

-

Egyéb esetekben, tanév közben a kibocsátó intézmény által megküldött okmányok bemutatása esetén iratkozhat be.

51


A tanulói jogviszony bármilyen alapon történő megszűnését a Kt. ide vonatkozó pontjai szerint szabályozzuk.

A tanulók mulasztásának igazolása 

A tanulók hiányzásukat szülői igazolással (tanévenként 3 nap) vagy – 3 napot meghaladó mulasztás esetén – orvosi igazolással bizonyítják. Ezt az igazolást az osztályfőnöknek mutatják be, az osztályfőnök által meghatározott időben, de legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A szülők a mulasztást a hiányzás első napján jelentsék be az osztályfőnöknek.



Családi vagy hivatalos ügyben távolmaradási engedélyt az ellenőrző könyvbe beírt szülői kérés alapján az osztályfőnöktől, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az intézményvezetőtől kell kérni.



Ha a tanuló nem az iskola által szervezett versenyen vesz részt, akkor a gyermekek távolléte nem minősül mulasztásnak.



Az iskola épületének indokolt elhagyását, tanítási idő alatt, az órát tartó, vagy felügyeletet ellátó pedagógus engedélyezheti. (szülői kérés, betegség, hivatalos kikérő).



Ha a távolmaradásról a tanuló nem hoz igazolást, a mulasztás igazolatlan. Első igazolatlan mulasztásról az iskola igazgatója értesíti a tanuló szüleit, és felhívja figyelmüket a rendszeres iskolába járás kötelezettségére. A 3. írásbeli felszólítás után az osztályfőnök jelenti a gyermekvédelmi felelősnek. Ha a tanuló mulasztása egy tanítási évben meghaladja a 250 tanórát vagy egyes tantárgyakból a tantárgy óraszámának 30 %-át, akkor osztályzatot a magasabb jogszabályoknak megfelelően csak a nevelőtestület által engedélyezett osztályozó vizsgán kaphat.

Mulasztásokat követő eljárások o Az osztályfőnök írásban értesíti: o a szülőt a tanuló első igazolatlan mulasztásakor és további 5 óránként. o az illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot, ha a tanuló eléri a 10 igazolatlan órát o 10 igazolatlan hiányzás után az illetékes jegyző teszi meg a törvényi lépéseket.

52


Tanuló mindennapi iskolába járása alól való mentesítése 

Az intézmény tanulóját a rendszeres iskolába járás alól a Kt. szabályozásának megfelelően a tanuló képviselőjének kérésére a területileg illetékes Családsegítő Szolgálat javaslata alapján az intézmény vezetője mentesítheti.



A magántanuló tanévente 2 alkalommal köteles osztályozó vizsgát tenni, melyről írásbeli értesítést kap, kivéve a foglalkoztató csoportos tanulók, ahol csak év végi osztályozó vizsga van.



Esetenként a tanulók súlyos, ágyhoz kötött fogyatékossága esetén (igazgatói utasításra) a vizsgabizottság lakhelyén vizsgáztathatja.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi, sport és kulturális munkájában elért jó eredményeket értékeljük és jutalmazzuk. A tanuló munkájának elismerése: -

Tanulmányi jegyek – 2004. szeptember 1.-től első osztálytól 4. osztály félévig fokozatos bevezetéssel szöveges értékelés. (Lásd: Pedagógiai Program)

-

Tanulmányi jegyek 4. osztály év végétől Speciális Szakiskola befejezéséig – 1 – 5-ig terjedő érdemjeggyel történik.

-

Magatartás jegyek, Szorgalom jegyek elbírálása- a Pedagógiai Program alapján.

A jutalmazás elvei o Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill. jutalmazza. o Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki 

tanulmányai során kitűnő bizonyítványt szerzett,



kiemelkedő versenyeredményeivel tűnt ki a tanév során,



kimagasló sportteljesítményt ér el, 53

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 

eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat,



a közösségi életben tartósan részt vesz.

Jutalmazás formái: -

Szaktanári dicséret: tantárgyi szintű, kimagasló teljesítményekért.

-

Osztályfőnöki

dicséret:

osztályközösségben

végzett

kiemelkedő

tevékenységért. -

Igazgatói dicséret: megyei és országos versenyeken való eredményes részvételért, valamint huzamosabb időn át nyújtott kiemelkedő iskolában végzett munkáért.

-

Tanév végén a legkiválóbb tanulóinkat tárgyjutalomban és oklevélben részesítjük.

Tárgyjutalmak fedezetéhez a Szülői Munkaközösség valamint a „Fogjunk Össze” Alapítvány is hozzájárulhat.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, a házirend előírásait sérti, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés és fegyelmi büntetés nevelési eszköz alkalmazásakor mérlegelni kell a tanuló életkori sajátosságait, diagnózisát és a terhére rótt kötelezettség szegés súlyát. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó. Testi fenyítést alkalmazni TILOS! Fegyelmező intézkedések: -

Szaktanári figyelmeztetés – tanórán elkövetett vétségért.

-

Osztályfőnöki figyelmeztetés – 2 szaktanári figyelmeztetés, illetve súlyosabb osztályközösségi szinten elkövetett vétségért.

-

Igazgatói

figyelmeztetés

–

folyamatos

szaktanári

és

osztályfőnöki

figyelmeztetések ellenére bekövetkezett további vétségekért. -

A Házirend és a szabályok ellen súlyosan vétők esetében a fokozatok átléphetők.

54

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Fegyelmi büntetés: A fegyelmi eljárást a Közoktatási Törvény ide vonatkozó rendelkezései szerint folytatjuk le. Fegyelmi büntetésben részesül a tanuló, ha kötelességeit vétkesen és súlyosan szegi meg, vagy enyhébb fegyelmi vétségei sorozatosan megismétlődnek. 

Súlyos kötelességszegésnek minősül: 

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása



az egészségre ártalmas szerek, (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása



a szándékos károkozás



az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése

Fegyelmi büntetés kiszabása fegyelmi eljárás során lehetséges. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a Nemzeti Köznevelési Törvény és a 11/2012. EMMI rendelet 3.tartalmazza. A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza. 

A fegyelmi büntetés lehet: o Megrovás o Szigorú megrovás o Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, illetve iskolába (ha van fogadó intézmény)

A fegyelmi intézkedéseket, és büntetéseket az adott tanévben a magatartás értékelésénél figyelembe kell venni. A fegyelmi intézkedéseket és büntetéseket a szaktanár és az osztályfőnök köteles a naplóban, a tájékoztató füzetben is rögzíteni valamint hivatalos levél formájában. A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyosságától függően el lehet térni.

55

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:  Napközi otthon (1-4. osztály). A Közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az elsőnegyedik évfolyamon napközi otthon működik.  Tanulószoba (5-8. osztály, Speciális Szakiskola) A Közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az ötödik-nyolcadik és a Speciális Szakiskola évfolyamain tanulószoba működik.  Diákétkeztetés. A napközi otthoni és tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori

étkezésben

(tízórai,

ebéd,

uzsonna)

részesülhetnek.

Napközibe,

tanulószobába nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola külön ebédet (menzát) biztosít. Az étkezési szolgáltatást nyújtó cég által megállapított térítési díjat az iskola gazdasági irodájában, előzetesen jelzett időpontban kell befizetni. Előre tudott távollét esetén az étkezési igényt a hiányzást megelőző nap de. 9 óráig lehet lejelenteni az intézményben. Ha a lejelentés nem történt meg a gyermeket megillető adag éthordóban elvihető. A lefőzött adag költsége a családot terheli.  Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója lehet. Foglalkozásai, a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését valamint az eltérő tantervű iskolák sportrendezvényeire való felkészítést.  Vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a szaktárgyi, sport, művészeti rendezvények vetélkedők, melyeket iskolánkban évente rendszeresen szervezünk. Tanulóinkat az iskolán kívüli megyei és országos rendezvényeken való részvételre is felkészítjük.  Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelő és oktató munka elősegítése céljából az osztályok számára évente kirándulást szervezhetnek (általános iskola 1 napos, speciális szakiskola 2 napos lehet). A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a tanulók legalább egyik szülőjének írásos beleegyezésével szedett osztálypénzből fedezzük.

56

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó  Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak órarendbe építetten hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A felsorolt tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői csatlakozóórában, illetve 14-16 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre írásban értesíteni kell. A tanórán kívüli rendezvényekhez csak akkor szedhető részvételi díj, ha egyik szülő korábban ehhez írásban hozzájárul. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 

Az ünnepek és ünnepélyek rendjét a tanév rendje szabályozza.



Az adott évre vonatkozó feladatokat az éves munkatervben határozzuk meg a tanév elején. A rendezvények forgatókönyvében meghatározott feladatkörökre és felelősökre vezetői kijelölés vagy a munkaközösségek vállalásai szerint kerül sor. Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadja el



Az intézmény eddig hagyománnyá vált saját és megyei rendezvényei valamint versenyei az alábbiak: -

Rajz kiállítás sajátos nevelést igénylő gyermekek és fiatalok számára

-

Matematika-verseny eltérő tantervű iskolák számára.

-

„Arany-napok” szervezése

-

Családi Nap

-

Játszóház

-

Aerobic foglalkozás

Gyermekvédelem és balesetvédelem szabályai, feladatai 

Az intézményben Gyermek- és

Ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Munkáját a

Gyermekvédelmi Törvény ide vonatkozó szabályai, az osztályfőnök írásbeli jelzései a szülők

és

tanulók

fogadóidőben

történő

megkeresése

alapján

végzi.

A

gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat a Pedagógiai Program tartalmazza. 

Tanulói baleset esetén a balesetet észlelő személynek azonnal teljes felelősséggel kötelező intézkedni, és írásbeli jelzését a vezetés felé azonnal megtenni.

57

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Rendszeres egészségügyi ellátás 

Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szakorvosi rendelőben.



Tanévenként az iskolaorvos és a védőnő által meghatározott időpontban elvégzi a szűrővizsgálatokat, valamint a védőoltásokat.



Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja.



Szakmai osztályokban lépő tanulók pályaalkalmassági orvosi vizsgálata

Az intézményt és személyeit védő, óvó előírások 

A tűzvédelem és munkavédelem szabályait a Tűzvédelmi és Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza.



Évente 1 alkalommal az intézmény valamennyi dolgozója és tanulói tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatásban részesül.



Bombariadó esetén a tűzvédelmi szabályzatban megfogalmazott kiürítési terv alapján kell eljárni.

Egyéb rendelkezések A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelésről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet „a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről” rendelkezik. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzése az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségnek és a pedagógusoknak. A tankönyvrendelés leadásának intézményi határidejét a mindenkori tankönyvfelelős határozza meg. Gazdálkodás Az intézmény önállóan gazdálkodó egység.

58

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Az intézményi költségvetési terv összeállítása a Fenntartó Önkormányzattal egyeztetve az intézményvezetés feladata (intézményvezető, gazdasági vezető, helyettesek). A költségvetési terv alapja az előző évi teljesítés, ill. a fenntartó által meghatározott költségvetési keret. Az intézményi költségvetési tervet a Megyei Önkormányzat képviselőtestülete fogadja el. A költségvetési terv szükséges módosítását az intézményvezető javaslata alapján a Megyei Önkormányzat képviselőtestülete hagyja jóvá. Az intézményi költségvetési keret felhasználása a tárgyév során a fenntartó által előre meghatározott ütemterv (havi limit elosztási terv) alapján történik. A havi limit keretének szükségszerű változtatását (emelését) indokolt esetben az intézményvezető jogosult kezdeményezni a fenntartónál. A költségvetési terv időarányos végrehajtásáról az intézmény félévkor és év végén költségvetési beszámolót készít a Megyei Önkormányzat képviselőtestülete számára. A költségvetési beszámolók határidőre való elkészítéséért az intézményvezető a felelős. Az intézmény gazdálkodását a fenntartó pénzügyi osztályának megbízottja felügyeli. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Reklámtevékenység folytatása tilos az iskolában, kivéve ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi közéleti és kulturális tevékenységgel függ össze. Utazó reklámügynökök, áruterjesztők, üzletkötők csak az intézményvezető előzetes engedélyadása után tartózkodhatnak az iskolában reklámozás, árubemutató ill. vásártartás céljából. Az intézményben csak vezetői engedéllyel (intézményvezető, vagy helyettesei) helyezhető el reklámszöveg a meghatározott helyen. A reklámtevékenységgel kapcsolatos teendőket az intézményvezető helyettesek látják el. A létesítmények helyiségeinek használati rendje 

Az intézmény létesítményeit helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.



Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: -

a közösségi tulajdon védelméért,

-

állagának megőrzéséért,

-

az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

-

az energiafelhasználással való takarékoskodásért, 59


a tűz és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.



Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az intézményben.



A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. (A továbbiakról a Házirend rendelkezik.)



Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével lehet.



A tornaterem és egyéb helyiségek bérbeadásáról az intézmény vezetője rendelkezik.



A bérbeadás Bérleti Szerződés keretében szabályozott

Az intézmény vagyonvédelmének szabályozása 

Az intézmény gazdasági vezetője Leltározási és Selejtezési Szabályzat alapján évente leltárt készít, amelynek része a terem leltár.



A teremben elhelyezett berendezésekért, tanulást segítő eszközökért a leltáríveken való egyezőségekért a szaktanteremben tanító pedagógus a felelős.



Az intézményben használt kulcsokról és azok használatának jogosultságáról kulcskezelési nyilvántartást vezet az intézmény.



Az intézményben riasztórendszer működik. A rendszer használóinak köre szabályozott.

A térítési díjak befizetésére vonatkozó rendelkezések 

Az étkezési, térítési díjat tárgyhót megelőző hó 10 -20. napja közötti időszakban az intézmény területén lehet befizetni.



A lemondást naponta 9 óráig a gyógypedagógiai asszisztens gyűjti és jelenti a Szolgáltatónak, mely a következő étkezési naptól érvényes.



A

térítési

díjak

megállapításakor

adható

szociális

kedvezményeket

a

helyi

önkormányzatok állapítják meg. 

A többször módosított 1993. évi LXXVI. tv. alapján az intézményben járó minden szakképzésben résztvevő tanulónak havi 1000,- Ft étkezési hozzájárulást fizetünk. - A kifizetés utólag történik. Kifizetésre csak akkor kerül sor, ha a tanulónak igazolatlan hiányzása tárgy hónapban nem volt!

60

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Hivatali ügyek intézése szorgalmi időben 

Az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek hivatali munkaidejükben 8 – 16 óráig előzetes időpont egyeztetés esetén fogadnak.



Az osztályfőnökök és szaktanárok havi 1 alkalommal az általuk a porta melletti faliújságon megtalálható időpontban fogadóórát tartanak.



Gazdasági vezető: kedd kivételével naponta 13 – 14 óra között,



Gazdasági ügyintéző: a hét minden napján 1230-1400 között,



Iskolatitkár: hétfő: 1030-1230, kedd-csütörtök: 1130-1330 óra között.

Az SZMSZ elfogadásának és módosításának szabályai 1. Az SZMSZ tervezetét a nevelők, a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola intézményvezetője készíti el. 2. Az SZMSZ tervezetét megvitatja a Nevelőközösség, és véleményét eljuttatja az intézmény vezetőjéhez. 3. Az SZMSZ tervezetéről az intézmény vezetője beszerzi az iskolai Szülői Munkaközösség véleményét. 4. Az intézmény vezetője a nevelők, a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti az SZMSZ végleges tervezetét. 5. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, és az a GyőrMoson-Sopron Megyei Közgyűlés jóváhagyásával lép hatályba. 6. Az érvényben levő SZMSZ módosítását – bármely nevelő, szülő javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola intézményvezetője, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség. 7. Az SZMSZ módosítását az első-ötödik pontban leírt módon kell végrehajtani.

61

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents