Szervezeti és Működési Szabályzata

Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM azonosító: 030523

Szervezeti és Működési Szabályzata

2011. év ………………… hó …. napján Jóváhagyta: ……………………………………..

P. H.

…………………………………… fenntartó

1

A MARCALVÁROSI KÖZOKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG, NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzatok véleményezték, a benne foglaltakkal egyetértettek, és elfogadásra javasolták. …………………………………… Arany János Általános Iskola diákönkormányzat vezetője

…………………………………… Kovács Margit Általános és Szakképző Iskola diákönkormányzat vezetője

Győr, 2011. október


A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai és óvodai szülői szervezetek véleményezték, a benne foglaltakkal egyetértettek és elfogadásra javasolták. …………………………………… Arany János Általános Iskola szülői szervezetének képviseletében

…………………………………… Kovács Margit Általános és Szakképző Iskola szülői szervezetének képviseletében



…………………………………… Sün Balázs Óvodai Egység szülői szervezete képviseletében

……………………………………… Kovács Margit Óvodai Egység szülői szervezete képviseletében



2

A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az intézményegységek nevelőtestületei, illetve szakalkalmazotti közössége elfogadták. ………………………………………. Arany János Általános Iskola nevelőtestülete képviseletében

…………………………………….. Kovács Margit Általános és Szakképző Iskola képviseletében



……………………………… Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár szakalkalmazotti közösségre képviseletében

………………………………… Kovács Margit Óvoda Intézményegység nevelőtestülete képviseletében


Győr. 2011. október

………………………….. Sün Balázs Óvoda Intézményegység képviseletében Győr, 2011. október

A fenti véleményezések hitelességét intézményvezetőként igazolom. Győr, 2011. október

…………………………………… főigazgató

3

A MARCALVÁROSI KÖZOKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG, NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT … ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE … ÉV … HÓ … NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA. Kelt: … ………………………………….. polgármester

4

Tartalomjegyzék A Marcalvárosi Főigazgatóság ................................................................................................................................ 6 1. Az intézmény általános jellemzői ....................................................................................................................... 6 1.1 Intézményi adatok ......................................................................................................................................... 6 1.2. A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság irányítási szerkezete ................................................................ 8 1.3 Az intézményben meglévő folyamatok ......................................................................................................... 9 2. A Marcalvárosi Főigazgatóságot irányító személyek, szervezetek, és kapcsolattartásuk rendje ...................... 10 2.1. A Marcalvárosi Főigazgatóság vezetője ..................................................................................................... 10 2.2. Az Igazgatótanács ...................................................................................................................................... 10 2.3. A főigazgató felelősségi köre és feladatai .................................................................................................. 11 2.4. A gazdasági főigazgató-helyettes ............................................................................................................... 11 2.5. A Marcalvárosi Főigazgatóságon működő gazdasági apparátus ügyfélfogadási rendje............................. 12 2.6. Az óvodai intézményegység-vezető (óvodavezető) ................................................................................... 12 2.7. Az iskolai intézményegység-vezetők (igazgatók) ...................................................................................... 13 2.8. A közművelődési egység vezetője ............................................................................................................. 14 2.9. A konyhavezető .......................................................................................................................................... 14 2.10. A vezetők közti kapcsolattartás, információ átadása ................................................................................ 14 2.11. Vezetői aláírási jogkörök ......................................................................................................................... 14 2.12. A vezetők helyettesítésének rendje .......................................................................................................... 15 3. A Marcalvárosi Főigazgatóság közösségei ....................................................................................................... 15 3.1. A Marcalvárosi Főigazgatóság alkalmazotti közössége ............................................................................. 15 3.2. A Marcalvárosi Főigazgatóság szakalkalmazotti közössége ...................................................................... 15 Az óvodai intézmények működési rendje ............................................................................................................. 16 Arany János Általános Iskola Intézményegység működési rendje ........................................................................ 41 Kovács Margit Általános Iskola Intézményegység működési rendje .................................................................... 91 Kovács Margit Szakképző Iskola Intézményegység működési rendje ................................................................ 133 Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár működési rendje .............................................. 173

5

A Marcalvárosi Főigazgatóság 1. Az intézmény általános jellemzői 1.1 Intézményi adatok OM azonosítója: Elnevezése:

030523 Marcalvárosi

Székhelye:

Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 9024 Győr, Répce u.2.

Közoktatási

Főigazgatóság,

Intézményegységei és telephelyei: Kovács Margit Általános és Szakképző Iskola Győr, Répce u. 2. 9024 Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár Győr, Répce u. 2. 9024 Kovács Margit Óvoda Győr, Répce u. 8/A. 9024 Kovács Margit Óvoda Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvodája /Brunszvik Teréz Deutscher Nationalitätenkindergarten des Kovács Margit Kindergartens/ Győr, Cuha u. 16. 9024 Kovács Margit Óvoda Mónus Illés utcai Tagóvodája Győr, Mónus I. u. 39. 9024 Sün Balázs Óvoda /Kindergarten „Sün Balázs”/ /„Sün Balázs” Kindergarten/ Győr, Örkény István u. 4. 9024 Sün Balázs Óvoda Benedek Elek Tagóvodája Győr, Cuha u. 32. 9024 Sün Balázs Óvoda Mesevár Tagóvodája Győr, Répce u. 34. 9024 Arany János Általános Iskola /Arany János Grundschule/ /Arany János Primary School/ Győr, Örkény I. u. 6. 9024

6

Német

Az intézmény alapítója:

Győr

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzatának

Az alapítás éve: Az intézmény fenntartója: A fenntartó címe: Az alapító okirat száma, kelte:

Közgyűlése 2011 Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr, Városház tér 1. 137/2011. (V.27.) Kgy.

Az intézmény típusa, jogállása: Az intézmény közoktatási intézmény, többcélú intézmény. Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény gazdálkodási jogkör szerint önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény alanya az ÁFA –nak. Az intézmény bankszámlaszáma: 11737007-15466035 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15466035-2-08 Az intézmény statisztikai számjele: 16718232-8520-322-08 Az intézmény OM azonosító száma: 030523 Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény helyiségeit, eszközeit az alaptevékenység sérelme nélkül, az Önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak szerint bérbe adhatja. A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság, valamint az intézményegységek, tagintézmények bélyegzőinek használata a bélyegzőnyilvántartás szerint működik.

7

1.2. A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság irányítási szerkezete FŐIGAZGATÓ

Főigazgatói titkár EESZI

GPSZK

GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓHELYETTES

Könyvelők

Munkaügyi ügyintézők

IGAZGATÓTANÁCS

Konyhavezető

Gondnokok

INTÉZMÉNYEGYSÉGEK

Kovács Margit Kovács Margit Arany János Szakképző Általános Általános Iskola Iskola Iskola

Pénztárosok

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár

Kovács Margit Óvoda

Kovács Margit Óvoda Mónus Illés Kovács Margit Utcai Óvoda Tagóvod Brunszvik Teréz Német

ája Nemzetiségi Tagóvodája

Az intézményegységek saját működési és szervezeti irányítási struktúra alapján működnek. 8

Sün Balázs Óvoda

Sün Balázs Óvoda Benedek Elek Tagóvodája

Kovács Margit Óvoda Mesevár Tagóvodája

1.3 Az intézményben meglévő folyamatok 2. Kiegészítő folyamatok egészségvédelem

gyermek- és ifjúságvédelem

szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

munkavédelem

tűzvédelem

1. Fő folyamatok

3. Feltételi folyamatok

tantárgyi tanulás szervezése irányítása, óvodai nevelés énfolyamatok tanulása, személyiségfejlesztés, tehetséggondozás

szakmai önismeret, továbbképzés

iskolai szocializáció, közösségi nevelés

tanügyigazgatás

alapfokú művészetoktatás

költségvetési gazdálkodás

ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségbiztosítás

kötelező eszközök, felszerelések biztosítása

iskolán kívüli közművelődési alkalmakhoz kapcsolt tanulás

információs és dokumentációs tevékenység egységének fejlesztése

játék-szórakozás, tanulás (szabadidős tevékenység tanulása)

környezetkultúra fejlesztése

továbbképzési, innovációs folyamatok

étkeztetés

munkaügyi, személyzeti tevékenység, szakember-utánpótlás

A fenti folyamatok a főigazgatóság irányítása alá tartozó egyes intézményegységek működésében valósulnak meg.

2. A Marcalvárosi Főigazgatóságot irányító személyek, szervezetek, és kapcsolattartásuk rendje 2.1. A Marcalvárosi Főigazgatóság vezetője Az intézmény élén a főigazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatótanács, a főigazgatói apparátus, az igazgatók (intézményegység-vezetők), a tagintézmény-vezetők, az igazgatóhelyettesek és a konyhavezető közreműködésével látja el. A főigazgató, az igazgatók, az óvodavezetők jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. A főigazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény és végrehajtási rendelete állapítják meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által az intézményvezető hatáskörébe utalt – át nem ruházott – feladatokat. A vezetési szerkezetet az 1.2 pont tartalmazza. A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság közoktatási és közművelődési feladatait az alábbi intézményegységek és tagintézmények együttműködődésével, összehangolt tevékenységével látja el: -

Kovács Margit Általános és Szakképző Iskola Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár Kovács Margit Óvoda Kovács Margit Óvoda Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Tagóvodája Kovács Margit Óvoda Mónus Illés utcai Tagóvodája Sün Balázs Óvoda Sün Balázs Óvoda Benedek Elek Tagóvodája Sün Balázs Óvoda Mesevár Tagóvodája Arany János Általános Iskola

A munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Az intézményegységek szakmai önállósággal működnek. 2.2. Az Igazgatótanács Az 1993. évi LXXIX. törvény 33. §-a értelmében a főigazgatóságok vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az igazgató (intézményegység-vezető) megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt. - A pályáztatási tevékenységet döntési jogkörben az intézmény főigazgatója gyakorolja. - Az intézményegység vezetőjét az intézményegységet érintő pályázatok elbírálásakor egyetértési jog illeti meg. - A főigazgatóság igazgatótanácsának tagjai: - az általános és szakképző iskolák igazgatói - a közművelődési intézményegység vezetője - az óvodai intézményegységek vezetői - a gazdasági főigazgató-helyettes

10/195

Az itt felsoroltak döntési ügyekben szavazati joggal rendelkeznek. Az igazgatótanács állandó meghívottjai a tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek véleményezési jogkörrel. Az igazgatótanács munkáját a témák jellegéből adódóan alkalomszerűen vezetői és szakértői testületek segíthetik. Az igazgatótanács általában havonta, rendkívüli, döntést igénylő ügyekben alkalomszerűen ülésezik. 2.3. A főigazgató felelősségi köre és feladatai A főigazgató felelősségi körei és feladatai kiemelten: Felelős: - az óvodai, az iskolai, a közművelődési egységeknek a hatályos jogszabályok alapján történő szabályszerű működtetéséért - a helyi nevelési rendszerek, közművelődési folyamatok előkészítéséért és végrehajtásáért - az intézményi szintű óvodai, iskolai és közművelődési munkatervek előkészítéséért, összehangolásáért és végrehajtásáért - az éves költségvetési tervek elkészítéséért, és azoknak a pénzügyi rendelkezések szerinti felhasználásáért - a gazdálkodással összefüggő szabályzatok elkészítéséért, betartásáért, betartatásáért - a társadalmi tulajdon megőrzéséért - a munkafegyelem betartásáért Feladatai: - a pedagógiai-művelődési program elkészítése, az óvodák nevelési programjainak elkészíttetése - a főigazgatóság munkájának tervezése, szakszerű irányítása, vezetése, ellenőrzése, koordinálása - a szervezeti és működési szabályzat kidolgozása és betartása - az intézményi szintű minőségirányítási program kidolgozása és működtetése - a munkáltatói és fegyelmi jogkör gyakorlása, a személyzeti és munkaügyi tevékenység irányítása - az intézményi munkaerő-gazdálkodás elkészítése - a belső ellenőrzési terv jóváhagyása és végrehajtása - az óvodai nevelés szakaszát meghatározó jogszabályok betartatása - az iskolai egységek tantárgyfelosztásának koordinálása, jóváhagyása - a személyi feltételek biztosítása - együttműködési és egyéb szerződések megkötése - az intézmény pályázati tevékenységének koordinálása, felügyelete - Az általa rendkívülinek ítélt eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a fenntartót A főigazgató részletes feladatait a munkáltatója által kiadott munkaköri leírás rögzíti. 2.4. A gazdasági főigazgató-helyettes Az igazgatótanács véleményének kikérésével a főigazgató nevezi ki. Biztosítja az intézmény gazdálkodását a nevelési, oktatási, közművelődési feladatok területén a hatályos pénzügyi jogszabályok alapján. Felelős: 11/195

-

az intézmény működéséhez szükséges gazdasági, pénzügyi és munkaügyi tevékenységért a jogszerű, takarékos és hatékony gazdálkodásért a társadalmi tulajdon védelméért illetékességi területén a munkavédelmi feladatok és követelmények folyamatos ellenőrzéséért az intézmény vagyonáért (anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősség) felel a gazdasági, ügyviteli, adminisztratív és technikai dolgozók munkafeltételeinek fokozatos javításáért.

Feladatai: - elkészíti az intézmény költségvetését - irányítja a bérgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások vezetését, gondoskodik az ezzel kapcsolatos rendszeres információ-szolgáltatásról - vezeti és felügyeli a munkaügyi, személyzeti adminisztrációs tevékenységet - az általa kialakított munkaelosztáson keresztül gondoskodik az intézmény épületeinek folyamatos karbantartásáról, tisztaságáról, a berendezési és felszerelési tárgyakról, tűzés balesetvédelmi eszközökről - irányítja és ellenőrzi a főigazgatóság gazdasági, ügyviteli, technikai és adminisztratív dolgozóit, elkészíti, elkészítteti munkarendjüket, szabadságolási tervüket - szabálytalanság esetén javaslatot tesz a főigazgatónak annak megszüntetésére - elkészíti, elkészítteti a gazdálkodással kapcsolatos jelentéseket, beszámolókat, egyéb dokumentumokat - belső ellenőrzést végez - a főigazgató megfelelő tájékoztatása mellett elkészíti és folyamatosan karbantartja a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szabályzatokat. A gazdasági főigazgató-helyettes részletesebb felelősségi-és feladatkörét munkaköri leírása tartalmazza. 2.5. A Marcalvárosi Főigazgatóságon működő gazdasági apparátus ügyfélfogadási rendje Gazdasági főigazgató helyettes: Munkaügy:

naponta 10.00-14.00 óráig hétfőn és csütörtökön 8.00-10.00 óráig és 13.00-15.00 óráig pénteken 8.00-10.00 óráig

Pénztár, pénzügy:

hétfőn és csütörtökön 8.00-14.00 óráig pénteken 8.00-11.00 óráig

2.6. Az óvodai intézményegység-vezető (óvodavezető) Az óvodavezető felelőssége kiterjed az óvodai intézményegység és tagóvoda szabályszerű működtetésére. Felelős: - a helyi óvodai nevelési rendszer kimunkálásáért és működtetéséért - az éves óvodai munkaterv elkészítéséért és végrehajtásáért

12/195

-

a munkafegyelem betartásáért, betartatásáért a szakmai önállóság jegyében az intézményegység színvonalas, eredményes nevelőoktató munkájáért.

Feladatai: - az óvodai nevelési program elkészítése és megvalósítása - az intézményegység munkájának tervezése, szakszerű irányítása, vezetése, ellenőrzése, koordinálása - az intézményegység működési rendjének kidolgozása és betartása - az óvoda minőségfejlesztési programjának kidolgozása és működtetése - javaslattétel a főigazgatónak a munkaerő- gazdálkodási terv elkészítéséhez - az óvoda belső, szakmai ellenőrzésének megtervezése, végrehajtása - az óvodai nevelés szakaszát meghatározó jogszabályok helyi szabályozók betartása - az óvodáztatással összefüggő hatósági feladatok ellátása - az óvodában dolgozó felnőttek és az óvodás gyermekek élet-és nevelési feltételeinek fokozatos javítása - az intézményegységen belül működteti a szakmai munkaközösségeket - az óvodai SZM munkájának segítése, a szülők bevonása az óvoda életének egyes területeibe - az óvodai hagyományok ápolása, az ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése az életkori sajátosságoknak megfelelően - az általa rendkívülinek ítélt eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a főigazgatót. Az óvodavezetők részletesebb felelősségi-és feladatköre a munkaköri leírásban található. 2.7. Az iskolai intézményegység-vezetők (igazgatók) Az igazgató felelőssége kiterjed az iskolai intézményegység szabályszerű működtetésére. Felelős: - a helyi iskolai oktató-nevelő munka rendszerének kimunkálásért, működtetéséért - az iskolai munkaterv elkészítéséért és végrehajtásáért - a munkafegyelem betartásáért, betartatásáért - a szakmai önállóság jegyében az iskola színvonalas, eredményes oktató-nevelő munkájáért. Feladatai: - a pedagógiai program elkészítése és megvalósítása - az intézményegység munkájának tervezése, szakszerű irányítása, vezetése, ellenőrzése, koordinálása - az iskola működési rendjének kidolgozása és betartása, betartatása - az iskola minőségfejlesztési programjának kidolgozása és működtetése - javaslattétel a főigazgatónak a munkaerő- gazdálkodási terv elkészítéséhez - az iskola belső, szakmai ellenőrzésének megtervezése, végrehajtása - az iskolai oktatás szakaszait meghatározó jogszabályok, helyi szabályozók betartása - a tankötelezettségi törvény elsőfokú hatósági feladatai - az iskolai egység dolgozói, a tanulók élet-és munkafeltételeinek fokozatos javítása - az iskolai SZM munkájának segítése, a szülők bevonása az iskola életének egyes területeibe.

13/195

az iskolai hagyományok ápolása, az ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése az általa rendkívülinek ítélt eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a főigazgatót.

-

Az igazgatók részletesebb felelősségi-és feladatköre a munkaköri leírásban található. 2.8. A közművelődési egység vezetője Felelős: - A Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár szakmai tevékenységéért. Feladatai: - Irányítja és összehangolja az intézményegységek munkáját a közművelődési feladatok megvalósulása érdekében. Feladatait munkaköri leírása, a közművelődési intézményegység SzMSz-e részletesen tartalmazza 2.9. A konyhavezető Felelős: - A Kovács Margit Általános és Szakképző Iskola konyhájának – közétkeztetésre vonatkozó hatályos törvények és rendeletek szerint – működtetéséért. Feladatai: - Felelősségi és feladatkörét munkaköri leírása tartalmazza. A főigazgatóság apparátusában dolgozó könyvelők, munkaügyi ügyintézők, pénztárosok, gondnokok, óvodatitkárok, valamint az egyes intézményegységekben működő pedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, közművelődési, technikai és egyéb dolgozók felelősségi- és feladatkörét a munkaköri leírások tartalmazzák. 2.10. A vezetők közti kapcsolattartás, információ átadása -

-

A főigazgató havonta egyszer (indokolt esetben többször) igazgatótanácsi ülést tart. Az igazgatótanácsi ülésekről feljegyzést vezet. A feljegyzéseket megküldi az egyes intézményegységeknek. A hónap utolsó munkanapjáig a főigazgatóság bekéri minden intézményegység következő havi programját, és a jelentős, közérdekű rendezvényeket a főigazgatóság havi programjában közzéteszi. A főigazgatóságra érkező leveleket, iratokat, dokumentumokat a főigazgatói titkárság haladéktalanul továbbítja az érintett intézményegységekbe. Az igazgatótanácsi üléseken kívül a főigazgató az általa egyeztetett időpontban személyes megbeszélést tart az intézményegység-vezetőkkel a tájékoztatást, intézkedést vagy döntést igénylő kérdésekben. Az operatív vezetési ügyekben az igazgatók, az óvodavezetők, a közművelődési egység vezetője – intézményegységük vezetésével – heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. A megbeszélésen részt vevők körét az intézményegység működési rendje tartalmazza.

2.11. Vezetői aláírási jogkörök Minden olyan iratot, okmányt, dokumentumot, amelynek anyagi, költségvetési vonzattal járó tartalma van, az intézmény főigazgatója ír alá.

14/195

Az intézményegységekben működő óvodavezetők, igazgatók, közművelődési egységvezető azon iratok, dokumentumok, okmányok estében bírnak aláírási jogkörrel melyek tartalma anyagi költségvetési vonzattal nem jár, a munkáltatói jogokat nem csorbítja (tanügyi, tanügyigazgatási dokumentumok, szakmai anyagok és levelezés, szakmai véleményezés és állásfoglalás, óvodai, iskolai szervezési iratok, a partnerekkel való kapcsolattartás szakmai dokumentációja, teljesítésigazolások, stb.). 2.12. A vezetők helyettesítésének rendje - A főigazgatót akadályoztatás esetén a Kovács Margit Általános Iskola igazgatója helyettesíti. - Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben a főigazgató-helyettes helyettesítését a főigazgató által megbízott gazdasági ügyintéző látja el. - Az igazgatók, egységvezetők, tagintézményvezetők, igazgatóhelyettesek öt napot meghaladó helyettesítéséről a főigazgató intézkedik. 3. A Marcalvárosi Főigazgatóság közösségei 3.1. A Marcalvárosi Főigazgatóság alkalmazotti közössége A Marcalvárosi Főigazgatóság alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. A közalkalmazottak jogait, kötelességeit, érdekérvényesítési lehetőségeit az MT, Kjt., Közoktatási törvény és az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. A teljes alkalmazotti közösség összehívását a főigazgató rendelheti el. Az alkalmazotti közösség elfogadja az intézmény minőségirányítási programját, véleményezi az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos fenntartói intézkedések tervezetét. Rendkívüli alkalmazotti értekezlet összehívását a főigazgató bármikor elrendelheti. 3.2. A Marcalvárosi Főigazgatóság szakalkalmazotti közössége Tagjai a főigazgatóság pedagógusai, szabadidő-szervezői, művelődésszervezői, könyvtárosai, valamint a közoktatási törvénynek a szakalkalmazotti közösség (nevelőtestület) fogalmát meghatározó előírásai szerinti egyéb alkalmazottak. A szakalkalmazotti értekezlet fogadja el a Pedagógiai Művelődési Programot, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatot. A szakalkalmazotti értekezlet összehívására a főigazgató és az igazgatótanács jogosult. A szakalkalmazotti értekezlet határozatképessége: - a szakalkalmazotti közösség döntési jogkörébe tartozó ügyek, valamint az intézményvezetői megbízással kapcsolatos szakmai véleményezés esetén a közalkalmazotti jogviszonyban álló, szavazásra jogosultak 2/3-ának, - egyéb véleményezési jogkörbe tartozó ügyek esetében a szakalkalmazotti közösség 50 %-ának jelenléte szükséges.

15/195

Az óvodai intézmények működési rendje Tartalomjegyzék A Marcalvárosi Főigazgatóság óvodai intézményei ............................................................................................. 17 4. Óvodai intézmények működési rendje .............................................................................................................. 17 4.1. A gyermekek fogadásának rendje ............................................................................................................... 17 4.2. A Marcalvárosi Főigazgatóság óvodáinak nyitvatartási rendje .................................................................. 17 4.3. A vezetők óvodában tartózkodásának rendje .............................................................................................. 18 5. Az alkalmazottak munkarendje ......................................................................................................................... 18 5.1. Pedagógusok munkarendje ......................................................................................................................... 18 5.2. A munkaidő nyilvántartás vezetésének szabályai ....................................................................................... 19 5.3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, és más alkalmazottak munkarendje ...................................... 20 6. A nevelési év helyi rendje ................................................................................................................................. 20 6.1. A foglalkozások rendje ............................................................................................................................... 20 6.2. Az óvoda házirendje ................................................................................................................................... 21 7. Az óvodavezetés szerkezete .............................................................................................................................. 21 7.1. Az óvoda vezetősége .................................................................................................................................. 21 7.2. A nevelőtestület feladatai, jogköre ............................................................................................................. 21 7.3. Szakmai munkaközösség ........................................................................................................................... 23 7.4. Minőségirányítási csoport feladata ............................................................................................................. 23 7.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése ....................................................................................................... 24 7.6. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ........................................................................... 24 8. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ............................................................................................... 25 8.1. Szülői szervezet .......................................................................................................................................... 25 8.1.1. A szülők tájékoztatási formái 26 8.1.2. Szülői értekezletek 26 8.2. Pedagógiai szakmai szolgáltatások ............................................................................................................ 26 8.3.Gyermekjóléti Szolgálat .............................................................................................................................. 26 8.4. Egészségügyi Szolgáltató ........................................................................................................................... 26 8.5. Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság intézményei .............................................................................. 27 8.6. Bölcsődék ................................................................................................................................................... 27 9. Az óvodai ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása .................................................................... 27 10. Az óvodai felvétel keletkezése, az elhelyezés megszűnése ............................................................................. 27 10.1. Az óvodai elhelyezés keletkezése............................................................................................................. 27 10.2. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól ............................................................................................... 28 10.3. Az óvodai elhelyezés megszűnése ............................................................................................................ 28 10.4. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések .......................... 29 10.5. A gyermek jogai és kötelességei ............................................................................................................... 29 11. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása .......................................................................................... 29 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................................................. 30 12.1. Az óvoda egészségvédelmi szabályai ....................................................................................................... 30 12.2. Intézményben történő dohányzás szabályozása ....................................................................................... 31 12.3. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében...................................................... 31 12.4. A gyermekbaleset esetén kapcsolatos óvodai feladatok ........................................................................... 33 13. Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ............................................................... 33 14. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők .......................................................................... 33 15. Az óvoda létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ...................................................................... 35 15.1. Az óvodában folytatható reklám tevékenység szabályai .......................................................................... 36 15.2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával ......................... 36 16. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága ............................................................................................ 37

16/195

A Marcalvárosi Főigazgatóság óvodai intézményei 4. Óvodai intézmények működési rendje 4.1. A gyermekek fogadásának rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1 napjától a következő év augusztus hó 31 napjáig tart, mely két részből áll: A szorgalmi idő: szeptember 01-től a következő év május 31-ig, június 01 – augusztus 31ig, az intézmény összevont csoportokkal nyári életrend szerint működik. Üzemeltetése a főigazgató által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárva tartás időpontjáról a 11/1994./VI. 8./MKM. rendelet 2.§ 7. alapján a szülők legkésőbb az adott év február 15.-ig értesítést kapnak. A nyári zárva tartás előtt 30 nappal, össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról, a zárást megelőzően tájékoztatni kell. 4.2. A Marcalvárosi Főigazgatóság óvodáinak nyitvatartási rendje SORSZÁM

INTÉZMÉNY NEVE

NYITVATARTÁS

IDŐ

1.

Kovács Margit Óvoda

6,00-17,00

Napi 11 óra

2.

Brunszvik Teréz Német Nemzetiségi Óvoda

6,00-17,00

Napi 11 óra

3.

Mónus Illés utcai Óvoda

6,30-17,00

Napi 10,5 óra

4.

Sün Balázs Óvoda

6,00-17,00

Napi 11 óra

5.

Mesevár Óvoda

6,00-17,00

Napi 11 óra

6.

Benedek Elek Óvoda

5,30-16,30

Napi 11 óra

17/195

4.3. A vezetők óvodában tartózkodásának rendje Az óvoda nyitvatartási idején belül az óvodavezetőjének vagy megbízott helyettesének (későbbiekben helyettes) az óvodában kell tartózkodnia. Akadályoztatás esetén a helyettesítés rendje a következőképpen alakul: -

-

Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az általa kijelölt óvodapedagógus látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető 5 napon túli távolléte esetén a helyettesítésről a főigazgató intézkedik. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Egyéb esetekben a főigazgatót köteles értesíteni.

5. Az alkalmazottak munkarendje 5.1. Pedagógusok munkarendje Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A gyermekek óvoda látogatásának rendjét a Házirend tartalmazza. Az alkalmazottak körét a Közoktatási tv.15.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16.- 17.§-a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a 19.§-a rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő- és oktató munka ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok munkarendjét minden nevelési év elején az óvodavezető határozza meg. A napi munkarendet, az ügyeleti és helyettesítési rendet az óvodavezető naprakész tájékoztatása és annak jóváhagyása mellett, a megbízott helyettes végzi. Az óvodapedagógusnak a munkahelyén legkésőbb 15 perccel a munkakezdés előtt meg kell jelennie, hogy az előírt időpontban csoportjában munkára készen legyen. A pedagógus a munkából való távol maradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon, munkakezdés előtt egy órával köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. A rendkívüli esetben munkaidőben eltávozni szándékozó pedagógus köteles kikérni az óvodavezető engedélyét. Az elengedett időszakot a későbbiekben a vezető által kijelölt időpontban le kell dolgoznia. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor heti tervezetét a vezetőnek, helyettesének vagy csoporttársának eljuttatni, hogy a helyettesítő el tudja látni a szakszerű nevelőmunkát. A pedagógusok számára, a kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást ill. kijelölést az intézmény vezetője adja, a megbízott helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken a pedagógusok megjelenése kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

18/195

5.2. A munkaidő nyilvántartás vezetésének szabályai Az óvodapedagógusok heti teljes munkaideje a munkaidő kötelező órával (32 óra) lekötött részéből, valamint a munkaidő kötelező órával le nem kötött (8 óra) részéből áll. A munkaidő kötelező órával lekötött részét az óvodapedagógusok a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra fordítják. Az óvodai foglalkozások ideje átfogja a teljes óvodai életet, tehát az óvoda nyitva tartásának pillanatától kezdve az óvoda bezárásáig az óvodapedagógusnak jelen kell lennie. A gyermekek felügyeletét kizárólagosan az óvodapedagógus láthatja el. A kötelező órával le nem kötött időt az óvodapedagógusok a munkakörbe tartozó további egyéb feladatok ellátására fordítják. A teljes munkaidő kötelező órákkal le nem kötött részében részben munkaköri feladatként – munkaköri leírásban foglaltak szerint vagy munkáltatói utasítás alapján – ellátja a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat. Így különösen: felkészül az óvodai foglalkozásokra,előkészíti azokat, értékeli a gyermekek teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekek felkészülésének segítésében, az óvoda kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekbalesetek megelőzésében, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A kollektív szerződés és a munkáltató által meghatározott, óvodai foglalkozásokkal, illetve a munkaidő kötelező órákkal le nem kötött részében az óvodapedagógusok feladataikat az óvodán belül vagy az óvodán kívül teljesítik. Ezek a feladatok a következők lehetnek: Az óvodában teljesíthető feladatok     

   

Felkészülés az óvodai foglalkozásokra Felkészülés szülői értekezletre, a szülői értekezlet megtartása. Felkészülés a fogadóórára, a fogadó óra megtartása Az éves munkatervben meghatározott óvodai programok lebonyolítása részvétel belső szakmai értekezleteken, továbbképzéseken, szakmai műhelymunkákon pályázatok készítése önköltséges tanfolyamok szervezése és lebonyolítása gyermek- és ifjúság védelmi feladatok ellátása intézményi dokumentációk elkészítése

Az óvodán kívül teljesíthető feladatok         

19/195

Felkészülés az óvodai foglalkozásokra Felkészülés szülői értekezletre. Felkészülés a fogadóórára pályázatok készítése családlátogatások lebonyolítása óvodai programok szervezésével kapcsolatos feladatok elvégzése gyermekek kísérése különböző programokra (sport és kulturális…) intézményi dokumentációk elkészítése vásárlások lebonyolítása

A kötelező órák illetve a kötelező órán kívüli tevékenységek teljesítésének nyilvántartását a jelenléti íven, illetve a helyettesítési naplóban vezetjük. Ezek összesítésére minden hónap végén kerül sor, ilyenkor kerülnek meghatározásra a teljesített helyettesítések és túlórák, melyeket minden hónap 5.-ig írásban el kell juttatni a főigazgatóság gazdasági osztályára. 5.3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben az alábbi, nem pedagógus közalkalmazottak segítik a munkát a fenntartó által engedélyezett létszámban: - dajkák - karbantartó A nem pedagógus közalkalmazottak munkaidejét - a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban - az intézmény vezetője állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében, kivéve, ha a főigazgató másképp nem intézkedik. 6. A nevelési év helyi rendje A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Szorgalmi időszak: szeptember 1-től a következő év május 31-ig. Az óvoda öt napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel egész éven át folyamatosan üzemel, kivételt képez ez alól a nyári nagytakarítási ill. a téli szünet ideje. Az év helyi rendjét, programját a nevelőtestület az óvodavezetéssel egyetértésben határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. Az érvényben lévő szakmai alapelvek alapján döntenek: - a nevelőmunka lényeges tartalmi változásairól (módszerek, nevelési program, házirend), - óvodai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, - a nevelés nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról, - az éves munkaterv jóváhagyásáról, - szakmai továbbképzések, értekezletek rendjéről. A tanév helyi rendjét, a házirendet és a munkabiztonsági előírásokat a csoportot vezető óvónők ismertetik az első szülői értekezleten. Tanévenként 5 nap nevelésnélküli munkanapot vehet igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, továbbképzés, tanulmányi kirándulás céljára használ fel. Erről a szülőket jogszabályban meghatározottak alapján legalább 7 nappal a nevelési nélküli munkanap előtt tájékoztatják. 6.1. A foglalkozások rendje A nevelőmunka a mindenkori elfogadott helyi nevelési program alapján folyik az óvodapedagógusok vezetésével, úgy szervezve, hogy a gyermek alaptevékenységére, a szabad játékra és a szabadban lévő mozgásra elegendő és a szükségesnek megfelelő idő maradjon. A napirendet és a heti rendet a csoportnaplóban rögzítjük. Nyílt napok és előre betervezett bemutatók tartásának rendjét és idejét a munkaterv rögzíti.

20/195

A foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden más esetben látogatásra csak a vezető adhat engedélyt. A kötelező orvosi vizsgálatok az óvodavezető által előre engedélyezett időpontban és módon történnek. 6.2. Az óvoda házirendje A házirend tartalmazza az óvoda belső rendjének, életének részletes szabályozását, melynek betartása mindenkire nézve kötelező. A házirendet az óvodavezető készíti, a nevelőtestület elfogadásával, a főigazgató jóváhagyásával lép életbe. Betartását az óvodavezetője és helyettese felügyelik. Az intézmény csoportjainak előtereiben jól látható helyen van kifüggesztve. Az újonnan beiratkozott gyermekek szüleinek a beiratkozáskor átadásra kerül. 7. Az óvodavezetés szerkezete 7.1. Az óvoda vezetősége Az óvodavezetés tagjai: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - munkaközösség vezetők - gyermekvédelmi felelős - szakszervezeti bizalmi - közalkalmazotti tanács vezetője Az óvoda vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai a munkaköri leírásuknak megfelelően ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az óvoda vezetősége rendszeresen megbeszéléseket tart. Az óvoda vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. Az óvodavezető megbízása a főigazgató, az óvodavezető helyettes és munkaközösség vezető megbízása az óvodavezető által történik. 7.2. A nevelőtestület feladatai, jogköre A nevelőtestület tagja minden óvodapedagógus és felsőfokú végzettségű nevelő-oktató segítő munkatárs és az óvodavezető. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (Ktv. 56 § 1-3 bekezdés) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a nevelési program és módosításának elfogadása (Ktv. 57 §. (1) bekezdés), - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, - az óvoda éves munkatervének elfogadása, - a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása,

21/195

-

-

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére hozzájárulás a hatodik életévét betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az óvodavezető helyettes, a munkaközösség vezető megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogainak gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a nevelési program és az SZMSZ elfogadása.) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, beszámolás az átruházott feladatokról. A nevelőtestület átruházhatja a szakmai munkaközösségre: - az egye pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, illetőleg a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében biztosított véleményezési jogosultságát. - A szakmai munkaközösség félévente írásbeli beszámolót készít az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet - őszi nevelési értekezlet - tavaszi nevelési értekezlet - tanévzáró értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 70%-a, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője, szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában.

22/195

7.3. Szakmai munkaközösség Az óvoda pedagógusai az azonos feladatok ellátására szakmai munkaközösséget hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit az óvodavezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösség évenként, az igényeknek megfelelően változhat. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség meghatározza működési rendjét és elkészíti munkatervét. A szakmai munkaközösség feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről - segít a tagoknak a tervezések elkészítésében - módszertani értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez - irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést - képviseli a munkaközösséget intézményen belül és kívül - ellenőrzi a tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét - igényelheti szaktanácsadó segítségét, - támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, - végzi a nevelőtestület által ráruházott feladatokat, javaslatokat tehet a nevelési program módosítására A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezető feladatai és jogai: - összekötő az óvoda vezetője és a munkaközösség között, - adott témában együttműködik a szaktanácsadóval, - képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, - állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, - tájékoztatást ad a nevelési értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az óvodavezető felé, - összeállítja a helyi nevelési program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét, - beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, A munkaközösség vezető részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 7.4. Minőségirányítási csoport feladata Az intézményben folyó minőségirányítási munka célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az óvoda minőségfejlesztési feladatainak ellátásához éves feladattervet készít. A feladatterv tartalmazza az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését. A feladattervnek összhangban kell állnia a helyi nevelési programmal. A minőségirányítási vezetőt az óvodavezető kéri fel, és bízza meg.

23/195

A minőségirányítási vezető feladatai: - a minőségi rendszer működtetésének, a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása, - a minőségirányítással kapcsolatos dokumentációk kezelése, - rendszeres intézményi önértékelés szervezése, lebonyolítása, az eredmények értékelése, beszámolás. 7.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követően a helyes gyakorlat kialakítása. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. Az ellenőrzési terv a munkaterv része, az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzés kiterjed:  a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára,  a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Fajtái:  tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés,  spontán, alkalomszerű ellenőrzés a problémák feltárása, megoldása érdekében ill. a napi felkészültség felmérésének érdekében. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: óvodavezető helyettes szakmai munkaközösség szülői munkaközösség. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 7.6. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán rendszeresen két alkalommal az óvodavezető hívja össze. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyvvezető vezet.

24/195

8. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott óvónő segítségével az óvodavezető fogja össze. A kapcsolattartásban a rendszeres időpontokat az óvoda éves munkaterve tartalmazza. 8.1. Szülői szervezet A szülők az óvodában a Közoktatási tv.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet hoznak létre. A szülői szervezet működési rendjéről saját maga dönt. Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezet képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezető helyettes tart kapcsolatot. Az óvodai szülői szervezet választmánya, vagy az óvodai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvoda vezetőjének az óvodai szülői szervezet választmányát nevelési évenként két alkalommal, össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodapedagógus a korcsoport szülői munkaközössége képviselőjének havi egy alkalommal ad tájékoztatást. A szülői szervezet döntési jogköre:  működési rendjének és munkatervének elkészítése  tisztségviselőinek megválasztása  szülőket anyagilag is érintő ügyekben  egyéb átruházott jogok Véleményezési jogköre:  az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben  helyi nevelési program megismerése  minőségirányítási program  intézményi átszervezés, megszüntetés  vezetői megbízás és visszavonás Egyetértési jogköre:  szervezeti és működési szabályzat elfogadása  házirend  szolgáltatások szervezése Javaslattevő jogköre:  a vezető személyének kiválasztásában  tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben

25/195

8.1.1. A szülők tájékoztatási formái A szülő jogos igénye, hogy gyermeke fejlődéséről, az óvodában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást és visszajelzést kapjon. Ezért az óvoda a nevelési év során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezleteket tart. Az újonnan felvett gyermekeknél, valamint gyermekvédelmi feladatok ellátása érdekében az óvodapedagógusok családlátogatáson vesznek részt, melyről a csoportnaplóban feljegyzést készítenek. 8.1.2. Szülői értekezletek A szülők a nevelési év rendjéről, feladatairól a szeptemberi tanévnyitó értekezleten kapnak tájékoztatást gyermekük óvónőjétől. Az újonnan felvett gyermekek szülei részére az első értekezletet az óvodavezető tartja, amelynek időpontjáról az érintett szülőket értesíti. Ismerteti a csoportbeosztásokat, az óvoda házirendjét, a tudnivalókat a zavartalan óvodakezdés érdekében, majd bemutatja a csoportok óvónőit. Az tanév során 4 szülői értekezletet tartunk. Amennyiben az óvónők vagy a Szülői munkaközösség szükségesnek látja, rendkívüli értekezletet hívhatnak össze. 8.2. Pedagógiai szakmai szolgáltatások Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok ütemezésére. A gyermekek fejlesztésének érdekében, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban, módjában és időpontjában. 8.3.Gyermekjóléti Szolgálat Az intézmény szokásos kapcsolattartásán kívül azonnal felveszi a kapcsolatot, ha: - a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja, - a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani, - esetmegbeszélésre tart igényt, - a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli. A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az óvodavezető tájékoztatása mellett a gyermekvédelmi felelős feladata, aki rendszeresen tájékoztatást ad az óvodavezetőnek az elvégzett feladatról. 8.4. Egészségügyi Szolgáltató Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart az óvodaorvossal és a védőnővel.

26/195

8.5. Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság intézményei A főigazgatósághoz tartozó intézmények rendszeres kapcsolatot tartanak egymással. Az együttműködés formáját, módját és időpontját az éves munkaterv alapján végzik. 8.6. Bölcsődék Az óvodához legközelebb lévő bölcsődékkel külön megállapodások rögzítik a bölcsödéből átkerülő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködést. E feladatok megvalósítása a mindenkori éves munkatervben kerül betervezésre. 9. Az óvodai ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása Az óvodai ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása, fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. E tevékenységekkel kapcsolatos teendőket, időpontokat valamint felelősöket az óvodák az éves munkatervükben határozzák meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul, ennek megfelelően az óvodapedagógusok, a gyermekek az ünnepek alkalmával az alkalomhoz illő ruhában jelennek meg. Sport- és egyéb városi rendezvények során az óvoda nevével és logójával ellátott pólót viselnek. Gyermekekkel kapcsolatos ünnepek, megemlékezések, hagyományok: -

közös megemlékezés a gyermekek születésnapjáról ajándékkészítés különböző alkalmakra /kicsik fogadása, anyák napja, karácsony, stb./ ünnepek, /mikulás, karácsony, farsang, húsvét, gyermeknap/ megemlékezések / márc. 15./ rendezvények megtartása / anyák napja, évzárók, gyermeknap, juniális/ népi hagyományok ápolása az ünnepkörökhöz kapcsolódóan. tanulmányi kirándulások városi és óvodai sportrendezvények nyílt napok, játszó ház bábszínház, közművelődési tevékenységek /múzeum-, könyvtárlátogatás.../

10. Az óvodai felvétel keletkezése, az elhelyezés megszűnése 10.1. Az óvodai elhelyezés keletkezése Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg, az adott év március 1. és április 30.a közötti időszakban. Az óvoda a határidő előtt legalább harminc nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a harmadik életévét. (Ktv. 65. §.) A szülő, gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozás minden évben az óvodában történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű

27/195

gyermek felvételét. (Ktv. 121. §. (1) bekezdés 14. pontja fogalmazza meg, hogy kik tartoznak ide.) Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető javaslatára a főigazgató felvételi bizottságot hoz létre, mely dönt a felvételekről, az alábbi szempontok szerint bírálja el a gyermekek felvételét: A gyermekek felvételénél előnyben részesítjük: - A körzetileg az intézményünkhöz tartozó lakhellyel rendelkező gyermeket. - Azt a gyermeket, akinek testvére már az intézményünkbe jár. - Német nemzetiségi, vagy német ajkú családok gyermekei. - Akinek szülője az óvoda körzetében dolgozik. - Győri bejelentett lakcímmel rendelkezik. - A tanév megkezdése után, ha a csoportok a törvény által előírt létszámmal rendelkeznek, nem veszünk át más óvodából gyermeket, csak abban az esetben, ha évközben költözik a körzetünkbe. - Nagycsoportos korú gyermek másik óvodából történő átvételekor az egészségügyi lapján túl szakmai véleményt is kérünk a gyermek iskolaérettségére vonatkozólag. A felvételi körzethatárokat a fenntartó jelöli ki. A felvételi körzethatárok az SZMSZ mellékletét képezik. A Ktv. 24. §.-a értelmében az óvodaköteles 5 éves korú gyermekek felvétele kötelező. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az ötödik életévét betöltött gyermeket a szülő köteles beíratni óvodai nevelés keretében folyó iskola előkészítő foglalkozásra. Az óvoda köteles felvenni a körzetébe tartózó 5 éves gyermeket az óvodai nevelési év első napjától. Az óvoda vezetője köteles értesíteni a fenntartót, ha a gyermeket az adott évben óvodába nem íratták be. 10.2. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól A gyermeket a szülő kérelmére, - ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja, - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy a Ktv. 24. §.-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt. (Ha a gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni az iskolai tanulmányait.) 10.3. Az óvodai elhelyezés megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: - a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, - a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon, - az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után, - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, - a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, - a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti,

28/195

a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. (Kivéve ez alól az a gyermek aki hátrányos helyzetű, illetve akit a 10.4. A gyermekek rendelkezések

távolmaradásának,

mulasztásának

igazolására

vonatkozó

A gyermekek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni. - Ha a szülő gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába vinni, tájékoztatnia kell az óvodapedagógust. - Az egészséges gyermek hiányzását az óvoda vezetője engedélyezheti. - Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg 10 óráig be kell jelenteni az óvodapedagógusnak. - A két hetet meghaladó, huzamosabb távollétet az óvodavezetővel egyeztetni kell. - Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. A szülő előzetes kérése alapján a gyermek - az óvodapedagógus engedélyével három napig terjedően, - az óvodavezető engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. A gyermek óvodából való hiányzását a pedagógus a "Felvételi és mulasztási naplóba" bejegyzi. A mulasztott napok havi összesítését és igazolását a csoport óvónői végzik. A naplóba beírt, de 10 napig igazolatlanul távol lévő gyermeket felszólítás, majd 15 napos várakozási idő letelte utáni újabb felszólítás után törölni kell a névsorból. Tanköteles gyermeket a névsorból törölni nem lehet. A hiányzások hátterének felderítésében a csoport óvónői járnak el a vezető útmutatása alapján. Az intézmény szülő felé történő felszólítását a óvodavezető végzi. 10.5. A gyermek jogai és kötelességei Az óvodás gyermek jogait és kötelességeit a KT.10. §-a valamint a 69 §-a fogalmazza meg, és más magasabb szintű jogszabály szabályozza. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A gyermeki jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat a Házirend állapítja meg.

11. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása Az intézmény vezetője, a gyermekvédelmi felelős, és az óvodapedagógusok közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai  elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését,  a problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni,

29/195

 rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel és a gyermekvédelmi felelőssel,  a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást, javaslatával elősegíteni,  az új és pályakezdő óvónők részére, a gyermekvédelmi munkához segítség nyújtás megszervezése,  együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal,  a Gyermekjóléti Szolgálati eset megbeszéléseken való részvétel,  a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásának rendszeres figyelemmel kísérése,  ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket az óvodai intézmény gyermekvédelmi feladatairól 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény orvos egészségügyi ellátása feladatait a 26/1997.(IX.3.) NM rendeletet szabályozza. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi szűrésen vesznek részt a gyermekek. Ha egy gyermek betegségre gyanús, vagy beteg, a következő módon kell eljárni:  Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába.  Ha a megbetegedés az óvodában történt, a gyermek lázát azonnal meg kell mérni, majd le kell fektetni.  A gyermek szüleit minél előbb, telefonon értesíteni kell.  Hirtelen fellépő súlyos esetben, vagy balesetnél azonnal orvoshoz kell vinni, vagy mentőt kell hívni.  Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. Az óvoda csak teljesen egészséges gyermeket köteles fogadni! Gyermekeknek lázcsillapító kivételével (nagyon magas láz esetén, ha a szülő kéri) gyógyszer nem adható! Betegségből visszatérő gyermeket, csak a gyógyulást hitelesítő, orvosi igazolás ellenében köteles az óvoda fogadni. 12.1. Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani! /fertőtlenítés, takarítás, mosogatás...stb/. Az óvoda alkalmazottainak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkeznie. A vizsgálatok érvényességét az óvodavezető helyettes folyamatosan figyelemmel kíséri. 30/195

Az óvoda konyhájába csak az alkalmazottak léphetnek be. Csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat./nyílt nap; értekezletek, ünnepélyek.../ 12.2. Intézményben történő dohányzás szabályozása A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény rendelkezéseinek értelmében 2006. szeptember 1–jétől az életkoruknál fogva különös védelmet igénylőgyermekek védelme érdekében az óvodában teljes dohányzási tilalom van érvényben, azaz az intézményben nem jelölhető ki dohányzóhely. A dohányzási tilalom tényét az óvodában szembetűnő módon, tiltó táblával, illetve piktogrammal meg kell jelölni. A dohányzási tilalom értelmében az óvoda épületének egyetlen helyiségében, valamint az intézményhez tartozó külső területen (pl.: udvar) sem lehet dohányzóhelyet kijelölni, akár használják a gyermekek, akár nem. A nemdohányzók védelméről szóló törvény betartásáért az óvoda vezetője a felelős. E kötelezettsége keretében a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértő személyt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. Ha ez nem vezet eredményre, munkáltatói szankciókra kerülhet sor, illetve a vezetőnek kezdeményeznie kell az egészségvédelmi bírság kiszabását. 12.3. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus a közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (Aláírásukkal igazolják.) Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védő, óvó előírások figyelembe vételével.) A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

31/195

Különösen fontos ez, ha: - az udvaron tartózkodnak, - ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt), - ha az utcán közlekednek, - ha valamilyen rendezvényen vesznek részt, - ha a közeli játszótért… stb. látogatják meg, - és egyéb esetekben. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Játékvásárlás során az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, a játékszert a szerint alkalmazni. A védő-óvó előírásokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. A pedagógusok és más alkalmazottak feladatait a balesetek megelőzésében és baleset esetén a következő jogszabályok határozzák meg: - 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről - 1997. évi CII. tv. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. módosításáról. Az óvoda által használt kötelező nyomtatványok kiegészülnek: - Jegyzőkönyv a tanuló és gyermekbalesetekről - Nyilvántartás a tanuló és gyermekbalesetekről. Baleset esetén minden alkalommal értesíteni kell a főigazgatót és az óvodavezetőt, aki felülvizsgálja és jelentési kötelezettségét teljesíti a 16./1998. (IV. 8.) MKM rendelet 2.sz. melléklete alapján. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyerekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az ismertetés tényét a csoportnaplóban dokumentálni kell! Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Amennyiben bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívni. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. Minden gyermekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének. Az óvodában történt mindenféle balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna

32/195

elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 12.4. A gyermekbaleset esetén kapcsolatos óvodai feladatok Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni:  a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,  ha szükséges orvost kell hívni,  ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,  a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvodavezetőjének. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni.  A gyermekbalesetet az elő írt nyomtatványon nyilván kell tartani.  A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az elő irt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni.  A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a főigazgatónak és az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az óvoda igény szerint biztosítja a szülői szervezet képviselőjének részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi. 13. Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezési térítési díj a fenntartó által, a közgyűlési határozatban meghatározott összeg. Étkezési támogatás az önkormányzat szociális rendeletében meghatározottak alapján igényelhető. Az étkezési térítési díj befizetése minden hónapban a gazdasági főigazgatóság által meghatározott időpontban történik. Ezek időpontjáról a szülők az óvoda hirdetőtábláján kapnak tájékoztatást. Pótbefizetésre a következő héten 7-12 óráig van lehetőség. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 10 óráig telefonon vagy az óvodában elhelyezett lemondó füzetbe történő bejegyzéssel. A lemondás a következő naptól érvényes és a következő havi befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Ide vonatkozó rendelkezés kiegészül a Házirendben foglaltakkal. 14. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. 33/195

Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a főigazgató értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - az intézmény főigazgatóját - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja.

illetve

A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tűzriadó terv utasításai szerint értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: -

-

Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért az óvodapedagógusnak a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A helyszínt és a veszélyeztetett épületet az óvodapedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia!

A gyermekek elhelyezése a tűzriadó tervben megjelölt helyen történik történik. Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, 34/195

-

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító tűzszerészek stb.) fogadásáról.

szervek

(rendőrség,

tűzoltóság,

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „bombariadó terv” tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény óvodavezetői irodájában kell elhelyezni. 15. Az óvoda létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az óvoda épületét a törvényben meghatározottak alapján címtáblával kell ellátni. Az óvoda minden dolgozója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért. - az óvoda rendjéért, tisztaságáért - az energia felhasználásával való takarékoskodásáért - a tűz, a balesetvédelem valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért A 132/ 2000. /VII.14./ Kormányrendelet alapján az óvodán állandóan kint kell tartani a nemzeti színű lobogót. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Az óvoda dolgozóinak joga az óvoda valamennyi helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata. Nem óvodai jellegű célokra csak a vezető engedélyével vehetők

35/195

igénybe. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatba vétel ideje alatt anyagilag is felelős. A használatba vétel előtt meg kell győződnie a balesetmentesség érdekében a biztonságos feltételekről. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a vezető óvónő engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad. Az óvoda helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása akkor lehetséges, ha az óvoda rendeltetés szerinti működését nem zavarja, a vezetővel kötött érvényes bérleti szerződés birtokában, a megadott feltételek mellett. 15.1. Az óvodában folytatható reklám tevékenység szabályai 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások 7. § (1), (4) bekezdés (1) Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. (4) Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Kivétel ez alól az óvoda által szervezett vásárok alkalmai. Az intézmény helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az óvodában reklám, plakát csak az óvodavezető engedélyével helyezhető el. Tilos minden olyan reklám, plakát elhelyezése, melyek a gyermekek fejlődését veszélyeztetik, egészségüket károsítják. 15.2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó alkalmazott a belépőket az óvodavezetőjéhez kíséri. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

36/195

16. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága A szülő joga, hogy megismerje az intézmény: - helyi nevelési programját, - minőségirányítási programját, - szervezeti és működési szabályzatát, - házirendjét. A dokumentumok az óvodavezető irodájában kerülnek elhelyezésre, – az óvodavezető által hitelesített másodpéldányban – melyet a szülő előzetes időpont egyeztetés után megismerhet. Az óvodába történő beíratáskor az intézmény házirendjét a szülőnek át kell adni. A szülők az óvodavezetőtől, vezető helyettesétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást is a dokumentumokról. Az óvodai beiratkozások előtt a szülők szervezett keretek között (nyílt nap, tanácsadás) is választ kapnak kérdéseikre.

37/195

17. Arany János Általános Iskola Intézményegység működési rendje Tartalomjegyzéke Az intézményegységben meglévő folyamatok .................................................................................................. 41 I. rész Az intézményegység bélyegzőinek felirata és lenyomata: .................................................................................... 42 II. rész Az intézményegységben működő folyamatok ...................................................................................................... 42 A./ Tanulásszervezés, tanulásirányítás .................................................................................................................. 42 1. A tantárgyi tanulás szervezése és irányítása .................................................................................................. 42 2. A munkatanulás szervezése és irányítása ...................................................................................................... 43 3. A játék, szórakozás és önművelés tanulásának szervezése, irányítása, gyakoroltatása ................................. 43 4. Az iskolai rekreációs (üdülés, felfrissülés, pihenés) folyamatok szervezése és irányítása ............................ 44 5. Az Én-folyamatok tanulásának szervezése és irányítása ............................................................................... 44 6. Az iskolai szocializációs folyamatok szervezése és irányítása ..................................................................... 44 B. A partnerkapcsolatok fejlesztése ...................................................................................................................... 45 1. A szülőkkel való együttműködés kialakítása és működtetése ....................................................................... 45 2. Az iskolai gyermekönkormányzat szerepének, működésének kialakítása .................................................... 45 3. A Toldi DSE-vel való együttműködés, ennek területei ................................................................................ 46 4. Az intézményi Közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés ................................................................... 47 5. A helyi társadalommal való együttműködés kialakítása és működtetése ...................................................... 47 6. A lakókörzetben vagy Győr városában működő termelő és szolgáltató szervezetekkel való együttműködés kialakítása és működtetése ................................................................................................................................ 47 7. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel és hatóságokkal. ........................................................................................................ 47 III. rész A fő folyamatokhoz kapcsolódó feltételi folyamatok ........................................................................................... 47 1. Szakmai önismeret ........................................................................................................................................ 47 2. Továbbképzés................................................................................................................................................ 48 3. Önképzés ....................................................................................................................................................... 48 4. B. Tanügyigazgatás ........................................................................................................................................... 48 1. A tankötelezettség végrehajtása .................................................................................................................... 48 2. Tanulófelvétel ............................................................................................................................................... 48 3. Tanuló-elbocsátás.......................................................................................................................................... 48 4. Tanulóvizsgáztatás ........................................................................................................................................ 49 5. Az iskolai oktató-nevelő munka helyi rendjének kialakítása ........................................................................ 50 C. Az információs és dokumentációs tevékenységek egységeinek fejlesztése ..................................................... 50 1. A könyvtár és sajtótár fejlesztése .................................................................................................................. 50 2. A kutatási dokumentációtár kialakítása, fejlesztése ...................................................................................... 50 3. Segédtár szervezése ....................................................................................................................................... 51 4. Taneszköztár fejlesztése ................................................................................................................................ 51 5. A tanuló-nyilvántartás beírási naplóban ........................................................................................................ 51 6. Törzslap-póttörzslap vezetése ....................................................................................................................... 51 7. A bizonyítvány kezelése ............................................................................................................................... 52 8. Bizonyítványmásodlat, pótbizonyítvány ....................................................................................................... 52 9. Egyéb tanügyigazgatási iratok, dokumentáció kezelése................................................................................ 53 10. Statisztikai adatszolgáltatás ......................................................................................................................... 53 11. A tájékoztatási egységek fejlesztése............................................................................................................ 53 IV. rész Kiegészítő folyamatok .......................................................................................................................................... 53 Egészségvédelem .................................................................................................................................................. 53 2. Gyermek- és ifjúságvédelem ............................................................................................................................. 53 3. Balesetvédelem (lásd: részletesen az SzMSz-t kiegészítő szabályzatban) ........................................................ 53 4. Az intézményi környezetkultúra fejlesztése ...................................................................................................... 53 5. Az étkezés ......................................................................................................................................................... 54 V. rész A vezetés - irányítás folyamatai ............................................................................................................................ 55 1. Tervezés ............................................................................................................................................................ 55 2. Problémák felismerése, gyűjtése, csoportosítása, megoldási stratégiák kidolgozása ........................................ 55 3. Tájékozódás, tájékoztatás .................................................................................................................................. 55

38/195

4. Szervezés........................................................................................................................................................... 55 5. Ellenőrzés .......................................................................................................................................................... 55 6. Koordinálás ....................................................................................................................................................... 56 7. Döntés ............................................................................................................................................................... 56 8. Értékelés ............................................................................................................................................................ 56 VI. rész Információs folyamatok ........................................................................................................................................ 56 1. Információigénylés és felhasználás ................................................................................................................... 56 2. Belső fórumok, információk igénylése és felhasználása ................................................................................... 56 3. Információ-szolgáltatás ..................................................................................................................................... 56 VII. rész Szervezeti kérdések, szervezetek és szerepek ....................................................................................................... 57 A. Az intézményegység vezetősége ...................................................................................................................... 57 1. Vezető beosztású dolgozók ........................................................................................................................... 57 2. Vezető beosztású dolgozók feladatköre ........................................................................................................ 57 2.1. Igazgató 57 2.2. Igazgatóhelyettesek, tagozatvezető 58 B. A minőségirányítási csoport vezetője ............................................................................................................... 58 C. Iskolatitkár ........................................................................................................................................................ 59 D. Az intézményegység vezetőtanácsa ................................................................................................................. 59 E. A nevelőtestület jogköre, munkaszervezetei, munkaszerepei ........................................................................... 60 1. A nevelőtestületi értekezlet az iskolai élet legfontosabb fóruma. ............................................................. 60 2. A nevelőtestület szakmai szervei .................................................................................................................. 60 2.1. A munkaközösségek 60 3. A nevelőtestület operatív szervezetei ............................................................................................................ 61 4. A nevelőtestület tagjainak munkaszerepei .................................................................................................... 61 4.1 A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei:61 4.2 A pedagógussal szemben támasztott követelmények: 62 4.3. Az osztályfőnök 62 4.4. A mentor 62 4.5. A team-vezető az iskolai egységben 63 4.6. A szaktárgyat tanító pedagógus 63 4.7. Könyvtáros 63 4.8. A reggeli ügyelet vezetője 63 4.9. A szabadidő-szervező 63 4.10. A munkaközösség-vezető 63 4.12. Tanulásirányító és szabadidő szervező (napközis nevelő) 65 4.13. Diákönkormányzatot segítő nevelő 65 4.14. Szertár, helyiségfelelős 65 4.15. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 65 4.16. Munka- és pályapedagógiai felelős 66 4.17. Dekorációfelelős 66 4.18. Környezetfelelős 66 4.19. A munkavédelmi- és tűzvédelmi felelős 67 4.20. Iskolaújság szerkesztőcsoportjának vezetője 67 F. A szakmai tanácskozások formái ...................................................................................................................... 67 1. Nevelőtestületi értekezlet .............................................................................................................................. 67 2. Tagozati értekezletek .................................................................................................................................... 67 3. Évfolyam-értekezletek .................................................................................................................................. 67 G. Az Arany János Általános Iskola Intézményegység irányítási szerkezete ....................................................... 69 VIII. rész Az intézményegység munkarendje........................................................................................................................ 70 1. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, valamint egyéb, nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje .......................................................................................................................................................... 70 2. Pedagógusok munkarendje................................................................................................................................ 70 3. Az intézményegység tanulóinak munkarendje .................................................................................................. 71 4. A tanév helyi rendje .......................................................................................................................................... 72 5. A tanítási órák, óraközi szünetek ...................................................................................................................... 72 6. Az intézményegységben tartózkodás rendje: .................................................................................................... 73 7. Az épület és helyiségeinek használati rendje .................................................................................................... 73 8. A helyiségek bérbeadási rendje ......................................................................................................................... 74

39/195

9. A szakmai belső ellenőrzés rendje .................................................................................................................... 74 9.1. A tanóra- és foglalkozás látogatások főbb szempontjai, módjai: ............................................................... 74 9.2. Szakmai-, pedagógiai- és adminisztratív ellenőrzések rendje .................................................................... 74 10. A vezetők akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje ................................................................................ 75 11. A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje .................................................................................... 75 12. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések ................................................ 75 13. A fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos eljárás rendje ....................................................................... 76 14. A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája, módja, rendje ...................................................... 76 15. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása, szerepe a pedagógusok munkájának segítésében ............................................................................................................................................................ 76 15.1. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása ............................................................ 76 15.2. A szakmai munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ................................. 77 16. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje ...................................................................................... 77 IX. rész Az intézményegység tanulói ................................................................................................................................. 77 1. Tanulói munkaszervezetek az iskolában ........................................................................................................... 77 1.1. Osztály ....................................................................................................................................................... 77 1.2. Évfolyam .................................................................................................................................................... 77 1.3. Tagozat ....................................................................................................................................................... 77 1.4. Tanórán kívüli foglalkozások ..................................................................................................................... 77 1.5. Szakkörök................................................................................................................................................... 78 1.6. Fakultációk ................................................................................................................................................. 78 1.7. Diákönkormányzat ..................................................................................................................................... 78 1.8. Napközi otthon, tanulószoba ...................................................................................................................... 78 1.9. Reggeli ügyelet .......................................................................................................................................... 79 2. Tanulói munkaszerepek .................................................................................................................................... 79 3. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos teendők ...................................................................................................... 80 3.1. Felvétel az intézményegységbe: az iskolába tanulói felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. .............................................................................................................................. 80 3.2. Felvétel emelt szintű oktatásba .................................................................................................................. 80 3.3. A tanuló jogai és kötelességei .................................................................................................................... 80 4. A tanulók mulasztására és annak igazolására vonatkozó rendelkezések ........................................................... 80 5. Osztályozó - javító - és egyéb vizsgákra vonatkozó rendelkezések .................................................................. 81 6. A gyermekek, tanulók jutalmazásának, elismerésének elvei ............................................................................ 81 7. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések ............................................................................................. 83 7.1. Fegyelmező intézkedések, iskolai büntetések ............................................................................................ 83 7.2. Fegyelmi büntetés ...................................................................................................................................... 84 7.3. Az anyagi felelősség .................................................................................................................................. 85 X. rész A család és az intézményegység együttműködési fórumai ................................................................................... 86 1. Szülői értekezlet ................................................................................................................................................ 86 2. Fogadóóra ......................................................................................................................................................... 86 3. Rendszeres írásbeli tájékoztatás ........................................................................................................................ 86 4. Szülői munkaközösség ...................................................................................................................................... 87 5. SzM elnöki értekezletek .................................................................................................................................... 87 6. Bemutató tanítások, nyílt nap ............................................................................................................................ 87 7. A tankönyvterjesztés rendje .............................................................................................................................. 87 8. Igazgatói tájékoztató ......................................................................................................................................... 88 9. Egyéb alkalmak ................................................................................................................................................. 88 10. Intézményi alapdokumentumokról történő tájékoztató ................................................................................... 88 XI. rész A hagyományok ápolása ....................................................................................................................................... 88 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ....................................................................................................... 88 2. A hagyományápolás .......................................................................................................................................... 90

40/195

17. Arany János Általános Iskola Intézményegység működési rendje Az intézményegységben meglévő folyamatok 2. Kiegészítő folyamatok egészségvédelem



1. Fő folyamatok

munkavédelem

tűzvédelem


tantárgyi tanulás szervezése irányítása,


én-folyamatok tanulása, szakember utánpótlás

tanügyigazgatás közösségi nevelés

iskolai szocializáció tehetséggondozás ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségbiztosítás

információ és dokumentációs tevékenység egységének fejlesztése

iskolán kívüli közművelődési alkalmakhoz kapcsolt tanulás játék-szórakozás, tanulás (szabadidős tevékenység tanulása)



étkeztetés

41/195

I. rész Az intézményegység bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Marcalvárosi Főigazgatóság, Arany János Általános Iskola (Arany János Grundschule) (Arany János Primary School) 9024 Győr, Örkény István u. 6. Körbélyegző:

Marcalvárosi Főigazgatóság, Arany János Általános Iskola (Arany János Grundscule) (Arany János Primary School) 9024 Győr, Örkény István u. 6.

Az intézményegység hivatalos bélyegzőinek használati rendje: A bélyegzőket az alábbi személyek használhatják: - intézményegység vezetői - iskolatitkár Az osztályfőnökök, a tantestület tagjai, a nem pedagógus dolgozók a bélyegzőt csak az iskolatitkári irodában, a titkár vagy az iskolavezetés egy tagjának jelenlétében használhatják. Az intézményegység képviselője: a hatályos jogszabályok szerint megbízott igazgató vagy a főigazgató által kijelölt személy. II. rész Az intézményegységben működő folyamatok A./ Tanulásszervezés, tanulásirányítás 1. A tantárgyi tanulás szervezése és irányítása Folyamatfelelős: igazgatóhelyettes, tagozatvezető Közreműködők: szaktárgyat tanító pedagógusok, szakmai munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök 1.1. Az egyes szaktárgyakon belül számba kell venni az objektivált kultúrát hordozó elemeket, amelyek tudományos, illetve történeti tények. 1.2. Az egyes tanítási órákon, illetve tanítási időtartamban az egyes gyermek tanulási tempójához kell igazítani az objektivált értékek elsajátítását (egyéni és differenciált

42/195

csoportmunka, stb.). Különösen érvényes ez az integrált osztályokban foglalkoztatott, sajátos nevelési igényű gyermekek oktatására. 1.3. Az egyes gyermek, gyermekcsoport érdeklődésének feltárása, a folyamatos érdeklődés szintentartásának kidolgozása, gyakorlati alkalmazása. 1.4. A tantárgyi tanulás információbázisának (könyv, dia, hanglemez, kazetta, számítógép, múzeum, interaktív tábla stb.) kiszélesítése, az információszerzés útjának gyakoroltatása. 1.5. A tantárgyi tanulás problémamegoldó, kreatív mozzanatainak előtérbe állítása a tanítási órákon. 1.6. A teljesítménymotiváció biztosítása az ismétlődő (repetitív) tanulásnál. 1.7. Az adott tantárgy képesség-repertoárjának számbavétele, és az egyénre szabott képességfejlesztés lehetőségeinek feltárása. 1.8. A világkép-alakítás lehetőségeinek feltárása. 1.9. A tanulási célok, követelmények távlatos (egy éves) megismertetése. 1.10.Az objektivitásra törekvő folyamatos teljesítményértékelés kidolgozása tantárgyanként, évfolyamonként. A kidolgozott belső képességmérés alkalmazása. 1.11. Az önálló tanulásszervezésre szoktatás. 1.12. Felkészítés a kultúra tanulására és a továbbtanulásra. 2. A munkatanulás szervezése és irányítása Folyamatfelelős: igazgatóhelyettes munka- és pályapedagógiai felelős Közreműködők: szaktárgyat tanító pedagógus, osztályfőnök, diákönkormányzat vezető, diákcsoport-vezetők, 2.1. A hivatalos pályairányok: - pedagógiai-közművelődési - egészségügyi - technikai - mezőgazdasági - közgazdasági - jogi - hivatali – ügyviteli - szolgáltatási - közlekedési - védelmi megismertetése az egyes évfolyamok életkori sajátosságainak megfelelően. 2.2. A munkaspecifikumok (fizikai-szellemi, alkotó-rutin, egyéni-csoportos) megismertetése. 2.3. A különböző munkanemek megismertetése 2.4. A különböző pályairányoknak és munkaspecifikumoknak megfelelő iskolán belüli és iskola környéki munka végzése, irányítása, gyakoroltatása és szöveges értékelése. 2.5. Az önálló munkaszervezésre szoktatás. 2.6. A munkamegosztás megismertetése a lakókörzet, illetve a város lehetőségeire építve. 2.7. Pályaismertetés, pályairányítás, beiskolázás ütemrendje. 3. A játék, szórakozás és önművelés tanulásának szervezése, irányítása, gyakoroltatása Folyamatfelelős: igazgatóhelyettes, tagozatvezető szabadidő-szervező

43/195

Közreműködők: osztályfőnök, szaktárgyat tanító tanárok, gyermekvédelmi felelős, diáksportvezetők, szabadidő-szervező pedagógusok 3.1. A játékok által történő fejlesztés lehetőségeinek feltárása 3.2. Szabadidős játék szervezése, irányítása és gyakoroltatása. 3.3. Az intézményi könyvtárak adta lehetőségek kihasználásával információszerzés, könyvtár-használat gyakorlása. 3.4. Számítógép révén való informálódás, szórakozás képességének fejlesztése. 3.5. A televíziózás (videózás) szervezése és irányítása. 3.6. A szabadidős zenehallgatás szervezése és irányítása. 3.7. A szabadidős táncprogramok szervezése és irányítása. 3.8. Kézműves tevékenységek szervezése és irányítása. 3.9. Szabadidős sport szervezése és irányítása. 3.10. A sportszakági utánpótlásképzés és DSE-tevékenység keretében a tanulók edzésmunkájának és versenyeztetésének irányítása. 3.11. Közművelődési és sportintézmény látogatásának szervezése és irányítása 4. Az iskolai rekreációs (üdülés, felfrissülés, pihenés) folyamatok szervezése és irányítása Folyamatfelelős: igazgatóhelyettes, tagozatvezető, a szabadidős programok vezetője, Közreműködők: tagozatvezetők, szabadidő-szervező, a szaktárgyat tanító pedagógusok, osztályfőnökök 4.1. A rekreációs folyamatok szervezése és irányítása osztálytanóra keretében (pl. mimetikus játékok, pantomim, báb, néptánc, testnevelés, tárgyi néprajzi tevékenységek, stb.) 4.2. Túrák szervezése, irányítása (emléktúrák, gyalogtúrák, kerékpártúrák, stb.) 4.3. Vándortábor szervezése, irányítása 4.4. Jazzbalett, moderntánc, aerobic stb. szervezése tanórán vagy szabadidőben. 4.5. Futás szervezése tanórán vagy szabadidőben. 4.6. Játék- és versenydélutánok szervezése és irányítása. 4.7. Tanulmányi kirándulások cél szerinti szervezése. 5. Az Én-folyamatok tanulásának szervezése és irányítása Folyamatfelelős: igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető Közreműködők: osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 5.1. A személyes identitás formálása a személyi adatok, külső testi jellemzők, pszichikus és erkölcsi tulajdonságok, a mindennapi élethelyzetek és szerepek elsajátíttatása az eddigi élet legnagyobb eseményeinek felkutatása, valamint a saját család geneológiai elemzése révén. 5.2. A szociális identitás formálása a tervszerű önművelés képességének kimunkálása révén 5.2.1. Szelektív könyv-, sajtó-, rádió-, televízió, internet használatára szoktatás. 5.2.2. Művelődési-művészeti intézményekben történő önálló tanulási-művelődési lehetőségek megtervezése és szisztematikus használatára szoktatás. 6. Az iskolai szocializációs folyamatok szervezése és irányítása 44/195

Folyamatfelelős: igazgatóhelyettes, tagozatvezető, munkaközösség-vezető Közreműködők: osztályfőnökök, ügyeletszervező, szabadidő-szervező, munka- és pályapedagógiai felelős, diákönkormányzatot segítő pedagógus 6.1.Az iskola szervezeti felépítésének és az iskolai szervezet működésének megismertetése az életkori sajátosságoknak megfelelően. 6.2. Közreműködés a tanulói önkormányzat létrehozásában, az önkormányzás képességeinek fejlesztése. 6.3. Az iskolai környezet és környék megismertetése, rendeltetésszerű használatának gyakoroltatása. 6.4. A biztonságos életvitel gyakoroltatása az iskolában és környékén. 6.5. A magatartás- és viselkedéskultúra normáinak megismertetése, az illemtudó viselkedés gyakoroltatása. 6.6. Az ízléses öltözködés igényének, a jólápoltságnak, valamint a higiénés szokásoknak a kialakítása. 6.7. A kulturált étkezés gyakoroltatása és a táplálkozáskultúra befolyásolása. 6.8. A közéleti magatartás kialakítása az iskolában. 6.9. Ünneplési szokások és az ünnepi magatartás kialakítása. 6.10. A családi szocializáció, valamint a kortárs csoportban tetten érhető szocializáció megismerése, nyomon követése. B. A partnerkapcsolatok fejlesztése 1. A szülőkkel való együttműködés kialakítása és működtetése Folyamatfelelős: igazgató, tagozatvezető, pedagógiai munkaközösség Közreműködők: osztályfőnökök, szaktanár, szabadidő-szervező, SzM elnök, 1.1. A gyermek megismerése és fejlesztése érdekében az együttműködés lehetőségeinek feltérképezése és az együttműködés realizálása, családpedagógiai gondolkodásmód meghonosítása a szülők körében. 1.2. A családok lehetőségeinek feltárása az iskolai, valamint a közművelődési intézményekben történő tanulás segítése érdekében. 1.3. A hatályos jogszabályok értelmében, az intézményegység osztályaiban Szülői Munkaközösség működik, amely dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A tanulócsoportok szülői munkaközösségei véleményüket, állásfoglalásukat, javaslatukat a választott SzM-elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az intézményegység vezetéséhez. 2. Az iskolai gyermekönkormányzat szerepének, működésének kialakítása Folyamatfelelős: igazgató, igazgatóhelyettes diákönkormányzatot segítő nevelő Közreműködők: osztályfőnökök, szülők

45/195

2.1. A diáktanács a hatályos jogszabályok értelmében véleményezési jogot gyakorol. Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi. 2.2. Az iskola osztályaiban osztályönkormányzatok működnek, melyeknek választott vezetői a diáktanács tagjai. 2.3. Az iskolai és diákönkormányzati programok egyeztetés alapján kerülnek megrendezésre. 2.4. Az intézményegység segítséget nyújt a diákönkormányzati programok megvalósításához. 2.5. Az intézményegység vezetője és a diákönkormányzatot segítő pedagógus közös kezdeményezéssel - a tanév helyi rendjében meghatározott időpontban - évi egy alkalommal diákközgyűlést hív össze. 3. A Toldi DSE-vel való együttműködés, ennek területei Folyamatfelelős: tagozatvezető, DSE elnök Közreműködők: sportcsoportvezetők, osztályfőnökök, szabadidő szervező 3.1. Az iskolai és a DSE programok egyeztetése. 3.2. A gyermekek életkori sajátosságának megfelelő, mindennapi testmozgás kialakítása, működtetése. 3.3. Segítségnyújtás a DSE programjaihoz. 3.4. A Toldi DSE szervezeti és működési szabályzat szerint működik. 3.5. A mindennapi testedzés formái Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: - a kötelező tanórai foglalkozások, - a nem kötelező tanórai foglalkozások, - a tanórán kívüli foglalkozások, - az iskolai sportköri foglalkozások, - az iskolai sportegyesület foglalkozásai, - a napközis sportfoglalkozások. A mindennapos testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. Az iskola minden tanulója hajlamának és adottságainak, érdeklődésének megfelelően járhat akár a tömegsport, akár a versenysport foglalkozásaira, edzéseire. Ezek a következők:  Cselgáncs  Kézilabda  Kötélugrás  Futsal  Majorette  Szivacskézilabda A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. 3.6. A DSE és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A DSE és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét a napi rendszeresség jellemezze. A DSE foglalkozásait tartó testnevelő tanárok rendszeresen tájékoztatják az iskolavezetést az elért sporteredményekről, az iskolavezetés gondoskodik azok közzétételéről. A sportfoglalkozások tárgyi – technikai feltételeit az iskolavezetés a költségvetés keretein belül biztosítja. A DSE

46/195

önálló gazdálkodó. A DSE vezetői végzett tevékenységükről évente számolnak be az iskolavezetésnek, beszámolójuk az év végi értékelés részét képezik. 4. Az intézményi Közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés Jogosultságai és a kapcsolattartás módját a KT Szabályzata tartalmazza. 5. A helyi társadalommal való együttműködés kialakítása és működtetése Folyamatfelelős: igazgató, Közreműködők: intézményegység-vezetés, 5.1. A lakóterületen működő intézményekkel, szolgáltató egységekkel való együttműködés hagyományainak továbbfejlesztése. 5.2. Az intézményegység által meghirdetett és a lakókörzet által támogatott környezetvédelmi program megvalósítása. 6. A lakókörzetben vagy Győr városában működő termelő és szolgáltató szervezetekkel való együttműködés kialakítása és működtetése Folyamatfelelős: igazgató, Közreműködők: intézményegység-vezetés, 6.1. Az intézményegység nevelési céljainak megfelelően kell feltérképezni az együttműködési készséggel rendelkező vállalkozó, termelő és szolgáltató szervezeteket és a kialakult kapcsolatok fejlesztésére kell törekedni. 6.2. Az együttműködési szerződés megkötése és karbantartása. 7. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel és hatóságokkal. Folyamatfelelős: igazgató, ifjúságvédelmi felelős

Közreműködők: osztályfőnökök, intézményegység-vezetés III. rész A fő folyamatokhoz kapcsolódó feltételi folyamatok

A. Szakmai önismeret, továbbképzés, önképzés Folyamatfelelős: igazgató, nevelői közösség Közreműködők: nevelőtestület 1. Szakmai önismeret 1.1. Szakmai önismeretünk feltárása tesztek, kérdőívek, interjú, elemzések, beszélgetések révén. 1.2. A személyiség- és képességfejlesztő pedagógusideál pályaprofiljának leírása.

47/195

2. Továbbképzés 2.1. Az intézményegység éves beiskolázási tervének és továbbtanulási programjának megfelelően történik a pedagógusok továbbképzése. 2.2. Bemutató foglalkozások és elemzések. 2.3. Foglalkozás- és óralátogatások, azok elemzése. 3. Önképzés 3.1. Önművelési programok. 3.2. Önnevelési programok készítése. 4. B. Tanügyigazgatás 1. A tankötelezettség végrehajtása 1.1. A tankötelezettség a gyermek 6. életévének betöltését követő szeptember hó 1. napjával kezdődik, és annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 18. életévét. 1.2. Az értelmileg fogyatékos, de képezhető gyermekek gyógypedagógiai intézménybe való áthelyezéséről külön jogszabály rendelkezik. 1.3. A tankötelezettség teljesítéséről a szülő köteles gondoskodni. 1.4. A tanköteles korú tanulókat munkára alkalmazni csak külön jogszabályban meghatározott feltételekkel lehet. A hatályos jogszabályok rendelkeznek a tanulók iskolalátogatás alóli felmentéséről, meghatározzák az egyes tantárgyak tanulása alóli mentesítés lehetőségeit, a tanulmányi idő megrövidítésének módját. Taglalják az iskolai kötelező foglalkozásokról való távolmaradást, mulasztást és ezek igazolását. 2. Tanulófelvétel 2.1. Az első évfolyamra való beíratáskor be kell mutatni a szülő személyi igazolványát, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, be kell nyújtani az iskolai alkalmasságra vonatkozó szakvéleményt. 2.2. Ha a tanköteles másik iskolából érkezik intézményegységünkbe, akkor be kell nyújtania az előző iskolából hozott távozási lapot és az iskolai bizonyítványt. Ha a tanulót kijelölt iskolába áthelyezik, a beíratáskor be kell mutatni az áthelyezési határozatot is. 2.3. Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról az osztályfőnök véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. 3. Tanuló-elbocsátás 3.1. Az általános iskolát befejező tanuló középfokú iskolában történő tanulását az iskolának a szülővel együttműködve elő kell segítenie. 3.2. A középfokú iskolába jelentkező tanulóról jellemzés nem készül, csupán versenyeken elért eredményeit, tanfolyamon, magánúton folytatott tanulmányait említjük meg. 3.3. A jelentkezési lapot az osztályfőnök tölti ki.

48/195

3.4. A jelentkezési lapot a pályaválasztási felelős az iskolatitkár segítségével küldi el a hatályos jogszabályok által megjelölt ügyviteli rend szerint a középiskolákba. 3.5. Az iskolából való áthelyezéskor távozási igazolást kell készíteni. Az áthelyezést kezdeményezheti a szülő, illetve az iskola igazgatója. A tanulónak ki kell adni a bizonyítványát, ellenőrzőjét, dolgozatfüzeteit. Egészségügyi törzslapja, felmérőlapjai postázásra kerülnek a választott iskolába. 3.6. Az osztálynapló értékelési részében található feljegyzés rovatba be kell jegyezni a távozás időpontját és a fogadó iskolát. Ugyanezen adatokat a tanulói törzslapra is rá kell vezetni. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációt az osztályfőnök és az iskolatitkár végzi. 3.7. Sajátos nevelési igényű tanuló áthelyezése a helyi közoktatási szakigazgatási szerv külön jogszabályban foglaltak szerint hozott - határozata alapján történik. Az áthelyezést az iskola igazgatója kezdeményezi, a tantestület tagjainak javaslatára. 4. Tanulóvizsgáztatás Az osztályozó és a javítóvizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályozás alapja a hatályos jogszabályok ide vonatkozó paragrafusai. Felmentést adhat az igazgató a szülő kérésére az iskolalátogatás alól. Az osztályfőnöknek véleményezési joga van. A tanuló felügyeletéről a szülő gondoskodik. Erről az igazgató előtt nyilatkozik. Mentesítést adhat az igazgató az egyes tantárgyak értékelése, minősítése alól a szülő kérésére, és kérelemre a készségtárgyak tanulása alól, ha a tanuló a tantervi követelményeket egészségi állapota, fogyatékossága, vagy egyéb, jogszabályban előírt ok miatt nem tudja teljesíteni. Az iskolával jogviszonyban álló tanuló külföldön való tartózkodása, tanulása esetén a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Osztályozóvizsgát a hatályos jogszabályok alapján tehet a tanuló. Az osztályozóvizsga bizottság előtt történik. A bizottság tagjait az igazgató a munkaközösségvezető javaslatára jelöli ki. Az osztályozóvizsga időpontjáról két héttel a vizsga előtt az osztályfőnök tájékoztatja a tanulót. A szülő kérésére a tanuló független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról. A javítóvizsgák szervezésénél a hatályos jogszabályok idevonatkozó rendelkezéseit vesszük figyelembe. Időpontja a törvény által megszabott. A javítóvizsga a szakmai munkaközösség tagjaiból álló bizottság előtt történik. A javítóvizsgára az iskola tantárgyanként és évfolyamonként 3 óra felkészítést tart augusztus 20-a után. A javítóvizsga anyagát a szakmai munkaközösség állítja össze, melyet a vizsga előtt az illetékes igazgatóhelyettesnek bemutat. A vizsgafelelethez a tanuló számára felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli felelet lehetőleg ne legyen több 10 percnél.

49/195

Az osztályzatot a vizsgabizottság állapítja meg. Az adminisztrációs munkát az osztályfőnök végzi. 5. Az iskolai oktató-nevelő munka helyi rendjének kialakítása 5.1. Az iskolai tanév a szakminiszter évente kiadott rendeletében meghatározott napon kezdődik és a következő naptári év tanévkezdő napját megelőző napon fejeződik be. A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és - eltérő rendelkezés hiányában az igazgató által kijelölt napon a tanévzáró ünnepéllyel végződik. A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. A szorgalmi idő két tanulmányi félévre tagolódik. A tanév eredményes lezárásához valamennyi tantárgy óraszámának legalább 90 %-os teljesítése szükséges. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Tanítási napoknak számítanak a tanmenet szerinti tanulmányi séták, a kirándulások, valamint a tanítás nélküli munkanapok. 5.2. A tanítási nap rendje A tanítási órákat hétfőtől péntekig, általában délelőtt kell megtartani. Pedagógiai érdekek megvalósítása esetén az órákat összevontan, tömbösítve is meg lehet szervezni. 5.3. Tanórán kívüli foglalkozások rendjét a hatályos törvény szabályozza, jellemzően a) napközi otthon b) tanulószoba c) egyéb tanórán kívüli foglalkozások - szakkörök - énekkar - iskolai sportfoglalkozás - felzárkóztató foglalkoztatás - tehetségfejlesztő foglalkozás - továbbtanulásra előkészítő foglalkozás - gyógytestnevelés - napközi otthoni szakfoglalkozások. C. Az információs és dokumentációs tevékenységek egységeinek fejlesztése 1. A könyvtár és sajtótár fejlesztése Az intézményegység költségvetési erőforrásból - a lehetőségek szerint - fordít a könyvtár fejlesztésére. Ezt figyelembe véve folyamatosan törekedni kell a tantestület informáltságának emelésére. 2. A kutatási dokumentációtár kialakítása, fejlesztése A pályázatok egy példányát, az érdeklődésre számot tartó előadások egy példányát az intézményegység könyvtárában kell elhelyezni, hogy az érdeklődő kollégák olvashassák.

50/195

3. Segédtár szervezése Folyamatosan be kell szerezni a pedagógiai program megvalósításához szükséges taneszközöket, segédleteket. A médiatár fokozatos fejlesztéséről a költségvetés arányában, folyamatosan gondoskodni kell. 4. Taneszköztár fejlesztése A munkaközösség-vezetők minden naptári év elején a pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke és a taneszközjegyzék alapján igénylik az új eszközöket. Igénylés előtt egyeztetnek a szakleltár-felelősökkel. Az összesítés és aláírás után beszerzésük központilag történik. A szertárfelelős folyamatosan figyelemmel kíséri az év közben megjelenő új eszközök jegyzékét, és igény esetén gondoskodik azok beszerzéséről, a költségvetési előirányzat erejéig. 5. A tanuló-nyilvántartás beírási naplóban Összegezve tartalmazza az iskolába járó tanulók anyakönyvi adatait, osztályba sorolva és névsorba szedve. Ebben vezetjük az iskolából eltávozó és az iskolába beíratott, átíratott tanulók adatait. Adminisztrációjának elvégzése az iskolatitkár feladata. A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. 6. Törzslap-póttörzslap vezetése 6.1. A tanulók személyi adatai, tanév végi osztályzatai, valamint a tanulókkal kapcsolatos határozatok nyilvántartására az osztályfőnök törzslapot vezet. A törzslap kiállítását a felvételt követő 30 napon belül el kell végezni. A törzslapon az OM azonosítót fel kell tüntetni. 6.2. A törzslapba a tanulók személyi adatait a személyi igazolvány adatai, az anyanyelv rovatot a szülő nyilatkozata alapján, a tantárgyak osztályzatait betűvel, a mulasztott napokat csak számmal az osztálynapló adatai alapján, a továbbhaladási és egyéb záradékot az előírt szöveggel kell bevezetni. 6.3. A törzslap személyi és tanév végi adatainak az osztálynapló, valamint a bizonyítványok adataival való egyeztetését az osztályfőnök végzi. Az adatok egyeztetéséért az osztályfőnök, az igazgató a felelős. 6.4. A törzslapban javítani csak egyszeri áthúzással szabad úgy, hogy az eredeti írás olvasható maradjon. A záradékot a javítást végző osztályfőnök írja alá az iskolai körbélyegzővel hitelesítve. 6.5. A törzslap üresen maradt felesleges rovatait a tanév lezárásakor át kell húzni. Az igazgatóhelyettes a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával, az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. 6.6. A megsemmisült vagy elveszett törzslapok helyett a fenntartó szakigazgatási szervéhez történt bejelentés után az igazgató a rendelkezésre álló adatok alapján póttörzslapot készít. Ezt is szabályszerű nyomtatványűrlapon kell kiállítani, a rovatok közül azonban csak azokat kell kitölteni, amelyeknek adatai hitelt érdemlően igazolhatók. 51/195

7. A bizonyítvány kezelése 7.1. A tanulók a tanév végén bizonyítványt kapnak. 7.2. A bizonyítványt az osztályfőnök állítja ki. A bizonyítvány keltezése a tanévzáró ünnepély napja. 7.3. A bizonyítványt a törzslap adataival megegyezően kell kitölteni. A bizonyítványba az intézmény és a tanuló OM-azonosító számát be kell jegyezni. Az iskola nevének bejegyzésére az intézményegység hosszú bélyegzője használható, és mellette fel kell tüntetni az évfolyam számát betűkkel, valamint az osztály betűjelzését. A bizonyítvány üres rovatait ki kell húzni. 7.4. A téves bejegyzéseket a törzslap javítására vonatkozó szabályok betartásával kell javítani. Ha olyan tévedés derül ki, hogy az osztályfőnök a törzslapból más tanuló adatait írta be a bizonyítványba, az első osztály esetében új bizonyítványt kell kiállítani, a többi osztályban a téves bejegyzést tartalmazó lapot át kell húzni, és a jegyzet rovatban történt érvénytelenítés után a helyes szöveget a következő lapra kell írni, valamint lepecsételni. 7.5. A bizonyítványt az osztályfőnök és az igazgató aláírásával, az intézményegység körbélyegzőjével ellátva a tanévzáró ünnepély napján kell kiosztani. 7.6. Az érdemjegyeket a bizonyítványban található (táblázatba foglalt) elnevezések szerint kell beírni. 7.7. A két tanítási nyelvű képzés esetében a bizonyítványt a közoktatási törvény 72. § (1) bekezdése szerint magyarul illetve az oktatott célnyelven kell kiállítani. 8. Bizonyítványmásodlat, pótbizonyítvány 8.1. Az igazgató az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról a törzslap (póttörzslap) alapján másodlatot állít ki a tanuló vagy a szülő kérelmére. 8.2. A másodlatnak a törzslappal mindenben egyeznie kell. A másodlat kiállításának tényét és keltét a törzslap megfelelő rovatába be kell jegyezni. 8.3. Évkönyv vagy hiányos adatokkal rendelkező póttörzslap alapján csak pótbizonyítvány állítható ki, amely a tanuló személyi adatain és az iskola megjelölésén kívül csupán annak tanúsítását tartalmazza, hogy a tanuló az iskola melyik osztályát melyik tanévben végezte el sikerrel. Ha a póttörzslap az osztályzatokat is tartalmazza, annak alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. 8.4. Ha az iskolában sem póttörzslap, sem más, a pótbizonyítvány kiállításához szükséges írásbeli dokumentáció nem áll rendelkezésre, az igazgató ideiglenes bizonyítványt állíthat ki arról, hogy a személy adatait igazoló tanuló az iskola melyik osztályát, melyik tanévben végezte el sikerrel. A kérelemhez a tanulónak csatolnia kell: a./ büntetőjogi felelősséggel tett írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a kérdéses tanévben valóban az iskola valamely osztályának tanulója volt, továbbá b./ volt pedagógusának, vagy két osztálytársának büntetőjogi felelősséggel tett írásbeli nyilatkozatát az a./ pontban foglaltak valódiságáról, a nyilatkozattal kapcsolatban a pedagógusnak azt kell hivatalosan igazolnia, hogy a kérdéses időben a megnevezett iskolában tanított. 8.5. A másodlat, a pót- és ideiglenes bizonyítvány illetékköteles 52/195

9. Egyéb tanügyigazgatási iratok, dokumentáció kezelése lásd: irattározási szabályzat 10. Statisztikai adatszolgáltatás Statisztikai adatokat az intézményegység vezetősége a Főigazgatóságnak, a felügyeleti szervnek, a közoktatás információs rendszere, illetve a Központi Statisztikai Hivatal részére köteles szolgáltatni. A statisztikai adatközlés munkálatait az intézményegységvezetés igazgató által megbízott tagja fogja össze. 11. A tájékoztatási egységek fejlesztése A költségvetés kereteit figyelembe véve folyamatosan fejlesztésre kerül a stúdió, az iskolarádió. IV. rész Kiegészítő folyamatok Egészségvédelem 1.1. Az iskolai tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását iskolaorvos, egészségügyi asszisztens, valamint védőnő biztosítja. 1.1.1. Testi egészségvédelem: figyelni kell az egyes tanulók testi, életkori sajátosságaira, azok egyéni fejlődési ütemére. Az általános testi jellemzőkről eltérés észlelése esetén az iskolai asszisztenst kell értesíteni, aki főállásban, napi rendszerességgel végzi a gyermekek gondozását. A kötelező vizsgálatot, védőoltásokat az iskolaorvos végzi. Az intézményegységben kialakított fogorvosi rendelő rendeltetésszerű üzemelése esetén a tanulók rendszeres fogászati szűrését megoldja. A látás- és hallásvizsgálatokat a védőnő tanévenként a páratlan évfolyamokon végzi. 1.1.2. Lelki egészségnevelés: A gyerekek lelki egészségvédelme legalább olyan fontos, mint a testi. A gyermeki személyiség tiszteletének megtartása, az idegesség, a stresszhatások, esetleges félelem elkerülése, elkerültetése a pedagógus feladata. A cél egészséges, nyugodt, derűs munkalégkör megteremtése. 2. Gyermek- és ifjúságvédelem Alapja a többször módosított 11./1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 3. Balesetvédelem (lásd: részletesen az SzMSz-t kiegészítő szabályzatban) 4. Az intézményi környezetkultúra fejlesztése

53/195

4.1. Az intézményegység dolgozói és a gyermekek, tanulók környezetkultúrájának fejlesztése A szűkebb környezet óvása, védelme, szépítése az intézményegység minden felnőtt dolgozójának és gyermeknek feladata. Különösen fontos a berendezések, virágok, falak, függönyök rendeltetésszerű használata. A tiszta, esztétikus megjelenés, a jólápoltság, a személyi higiénia kialakítása, eszközök és tanszerek esztétikája alapkövetelmény. 4.2. Az intézményi környezet Magában foglalja az épületeken belüli (csoportszobák, tantermek, pavilonok, szertárak, irodák, mellékhelyiségek, étterem, tornaterem, öltözők) illetve az épületeken kívüli (udvar, díszudvar, járda) fogalmát is. 4.3. Az esztétikus környezet kialakítása, fejlesztése a költségvetés függvényében történik. 5. Az étkezés Az általános iskolás tanulók étkeztetése az iskola éttermében folyik. A konyha funkcióját tekintve melegítő konyha. A napközisek nevelőjükkel étkeznek, a menzás diákok az étterem időbeosztása szerint ebédelhetnek az ebédjegy felmutatása után. Az ételeket más intézmény főzőkonyháján állítják elő. Az iskola alsó tagozatos tanulói napi háromszori étkezésben részesülnek: tízórai, ebéd, uzsonna. Az étkezési térítési díjak beszedése, könyvelése, az adagok megrendelése a gondnok feladata. A térítési díj fizetésével kapcsolatos szabályok: Az intézmény minden tanév elején az éves naptári rendben közli az étkezési befizetések időpontjait a szülők, tanulók részére. Az étkezés díját a megjelölt napokon a pénztári nyitva tartás idejében kell befizetni: - alsó tagozatosok: a tanító által előre közölt összeget borítékba zárva osztályonként összegyűjtve; - felső tagozatosok: személyesen a pénztárba. Ettől eltérő befizetési lehetőségre csak rendkívül indokolt esetben (pl. új tanuló érkezése) van lehetőség. Betegség, vagy egyéb váratlan körülmény miatt az étkezés lemondása telefonon, vagy személyesen történhet az étkezést megelőző napon 10 óráig a pénztárban. A lemondott étkezések díjának visszafizetése a lemondás napját követő 2. befizetési alkalommal történik meg. Az iskolai éttermének használatával, az étkezéssel, az étkezési kultúrával kapcsolatos tudnivalókat az „Étterem használati rendjében” rögzítjük. A felső tagozatos tanulóknak menzát (csak ebéd) biztosítunk.

54/195

V. rész A vezetés - irányítás folyamatai 1. Tervezés A vezetési folyamat első láncszeme, amelyhez szükséges a cél (ok) ismerete. A cél(ok) kialakítása (rövid v. hosszú távú) a nevelőtestület (vagy annak kisebb közössége) döntésétől függ. A tervezésnél az intézményegység helyi körülményeit, személyi, tárgyi feltételeit, anyagi bázisát, reális lehetőségeit kell figyelembe venni. 2. Problémák felismerése, gyűjtése, csoportosítása, megoldási stratégiák kidolgozása A nevelőtestület minden tagjának joga és kötelessége az észlelt problémák, hibák, zavarok kiküszöbölése, illetve jelzése. Osztály, évfolyam, tagozat, igazgató, igazgatóhelyettes, tagozatvezető, szaktanár, munkaközösség, nevelőtestület dönt a problémák témájától függően azok megoldásáról. 3. Tájékozódás, tájékoztatás A feladatokkal megbízott kollégáknak tájékozódási és tájékoztatási joga és kötelessége van. (lásd: munkaköri leírások). Az intézményegység pedagógusainak legmagasabb fóruma a nevelőtestület, az iskolai tanulóknak az iskolagyűlés. A nevelőtestület tájékoztatási fórumai: - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet - nevelőtestületi értekezletek - szakalkalmazotti megbeszélések - belső továbbképzés - nevelőtestületi faliújság - munkaközösségi értekezletek - iskolavezetőségi megbeszélések jegyzőkönyvei - tagozat, évfolyam, team megbeszélések - főigazgatóság, intézményegység havi munkarendje - körözvények 4. Szervezés A feladattal megbízott(ak)nak figyelnie kell a résztvevők kellő időben történő informáltságára, a tárgyi feltételek biztosítására. Az időszerűség szintén követelmény. 5. Ellenőrzés A pedagógiai folyamatok operacionalizált részcélokból tevődnek össze. A feladattal megbízott személynek, vagy csoportnak joga és kötelessége a részfolyamatok ellenőrzése, értékelése, szükség esetén korrigálása.

55/195

6. Koordinálás A vezetési - irányítási folyamat egyik eleme a koordinálás, egyeztetés mindazokkal, akik a folyamat részesei, szereplői, vagy intézői. A koordinálás alkalmával kell megbeszélni az egyes részelemeket. 7. Döntés Fontos annak ismerete, hogy a döntés valamely cél elérésére irányuló elhatározás, alternatív lehetőségek közötti választás, amely kockázattal és felelősséggel jár. Általános szabály, hogy a döntési hatáskör megegyezik a felelősségi hatáskörrel. (lásd: jogkörök, munkaköri leírások) 8. Értékelés Az iskolai értékelés, beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, valamint a magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit az intézmény pedagógiai-művelődési programja, valamint az intézményi minőségirányítási program részletesen tartalmazzák. VI. rész Információs folyamatok 1. Információigénylés és felhasználás Főigazgatóság leiratai, információi, MPI hírek, szakmai folyóiratok, sajtó (könyvtár), konferenciák 2. Belső fórumok, információk igénylése és felhasználása Rendkívüli eseteket azonnal be kell jelenteni az igazgatónak, távolléte esetén az ügyeletes igazgatóhelyettesnek (baleset, rosszullét, egyéb). A saját hatáskörben megtartott megbeszélések (pl. munkaközösségi, team stb.) rövid lényegi kivonatát az illetékes igazgatóhelyettesnek, tagozatvezetőnek. Feljegyzés készül: nevelőtestületi értekezletről iskolavezetőségi megbeszélésről munkaközösség-vezetők megbeszéléséről tagozati megbeszélésekről esetenként, a téma jellegétől függően pedagógusi team megbeszélésekről A feljegyzéseket az irattárban az irattári szabályzatnak megfelelően kell lefűzni. 3. Információ-szolgáltatás

56/195

Információt gyermekről, tanulóról, felnőtt dolgozóról külső szerveknek csak hivatalos megkeresésre szolgáltatunk, a hatályos rendelkezések alapján. Felnőtt dolgozó esetén csak a dolgozó tudtával történhet (kivétel rendőrségi eset). VII. rész Szervezeti kérdések, szervezetek és szerepek A. Az intézményegység vezetősége 1. Vezető beosztású dolgozók igazgató (magasabb vezetői beosztású közalkalmazott) igazgatóhelyettesek tagozatvezető 2. Vezető beosztású dolgozók feladatköre 2.1. Igazgató A nevelőtestület vezetője az igazgató, aki személyes felelősséggel végzi szakmai irányító munkáját. Felelőssége kiterjed az intézményegység hatályos jogszabályok alapján történő szabályszerű működésére a szakmai és szervezési irányítás területén. Felelős: - a pedagógiai-művelődési program betartásáért, betartatásáért - helyi nevelési rendszer elkészítéséért és végrehajtásáért, - az éves munkatervek elkészítéséért és végrehajtásáért - az intézményegységet érintő szabályzatok betartásáért, betartatásáért, - a társadalmi tulajdon megőrzéséért, - a munkafegyelem betartatásáért. Fő feladatai az intézményegységen belül - a munka tervezése, szakszerű irányítása, vezetése, ellenőrzése, koordinálása - a működési szabályzat betartása, - az intézményi minőségirányítási program működtetése - a tankötelezettségi törvény elsőfokú hatósági feladatai, - az intézményegység dolgozói, a gyermekek és tanulók élet- és munkafeltételeinek fokozatos javítása, - az SzM munkájának segítése, a szülők bevonása az iskola életének egyes területeibe, - felkarolni, segíteni a pályázatokat, innovatív kezdeményezéseket, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. Működteti a munkaközösség- és egyéb vezetők fórumát, mely éves munkaterv alapján dolgozik. Havonta vezetőtanácsi értekezletet tart. Hetente vezetői értekezletet tart az igazgatóhelyetteseknek, tagozatvezetőnek.

57/195

Az intézményegységben két igazgatóhelyettes sporttevékenységet tagozatvezető irányítja.

dolgozik.

Az

iskolai

2.2. Igazgatóhelyettesek, tagozatvezető Felelősek: - az illetékességükhöz tartozó tartalmi feladatok kimunkálásáért, megvalósításáért, fejlesztéséért és ellenőrzéséért, - a munkavégzés folyamatosságáért, szakszerűségéért, - az általuk irányított közösségek működéséért, - az illetékességükhöz tartozó nevelők, szakvezetők munkafeltételeinek biztosításáért, a munkafegyelem betartásáért Fő feladataik: - az irányításuk alá tartozó pedagógusok, szakvezetők munkájának irányítása, koordinálása, ellenőrzése - a munkatervekben rögzített feladatok végrehajtásának szervezése - a minőségi munkára irányuló alkotó kezdeményezések támogatása - a foglalkozási tervek, tanmenetek, munkatervek jóváhagyása - elkészítik és vezetik az illetékességükhöz tartozó pedagógusok szabadságolási ütemtervét, nyilvántartják hiányzásaikat - szervezik és elszámolják az eseti helyettesítéseket, rendkívüli munkát - összeállítják a pedagógusok bevonásával a tantárgyfelosztást és órarendet. Az egyes

elkülönülő feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

B. A minőségirányítási csoport vezetője Az intézményegység-vezető bízza meg. Felelős: A Comenius 2000 I. modellnek megfelelő partnerközpontú minőségirányítási rendszer fenntartásáért és a minőségirányítási programban megfogalmazott célok és feladatok teljesüléséért. Feladata: - figyelemmel kíséri a minőségirányítási programban foglaltak teljesülését, - összehangolja az intézményegységben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtását, - figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését, - megszervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását, - részt vesz az iskolavezetőségi megbeszéléseken, - tájékoztatja az intézményegység vezetőjét a minőségfejlesztési csoport működéséről, - tájékoztatja az alkalmazottakat a minőségirányítási tevékenységről, - szervezi, összehangolja és irányítja a minőségirányítási csoport munkamegbeszéléseit, - összehangolja a minőségirányítási csoport és a minőségi körök együttműködését, - segíti a minőségi körök munkáját, - a minőségi körök ill. az intézményegység dolgozói részére feladatokat határoz meg, összehangolja azokat, és figyelemmel kíséri a megvalósulásukat, - a minőségirányítási csoporton belül elemzési, értékelési tevékenységet végez, részt vesz az intézkedési tervek elkészítésében, - közreműködik a pedagógus teljesítményértékelés előkészítésében, megszervezésében.

58/195

Minőségirányítási csoport Felelős: A minőségirányítási program végrehajtásáért és a minőségfejlesztéssel összefüggő feladatok elvégzésért. A minőségirányítási csoport feladata: - végzi a minőségirányítási csoport tájékoztatási tevékenységét mind a belső, mind a külső partnerek felé, - részt vesz a minőségfejlesztés munkamegbeszélésein, - a minőségirányítási csoport dokumentumait elkészíti, feljegyzéseit összegyűjti, rendszerezi, - tájékoztató faliújságot készít az aktuális feladatokról, - segíti a minőségi körök munkáját, - tájékoztatja az alkalmazottakat a minőségirányítási tevékenységről, - a minőségirányítás területén elemzési, értékelési tevékenységet végez, részt vesz az intézkedési tervek elkészítésében, - segíti a pedagógus teljesítményértékelés folyamatát, - a minőségirányítási dokumentumokat rendszerezi, hozzáférhetőségét az iskolai könyvtárban biztosítja C. Iskolatitkár Az igazgató közvetlen munkatársa. Végzi az intézményegység ügymenettel kapcsolatos feladatait. Vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit. Előkészíti, irattározza az iskolai ügyvitellel kapcsolatos iratokat. Gépelést végez az igazgató, igazgatóhelyettesek részére. Vezeti a tanuló-nyilvántartást. Kiadja az iskolalátogatási bizonyítványt. Előkészíti az éves nyomtatványok megrendelését. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Munkáját adminisztrátor segítheti. D. Az intézményegység vezetőtanácsa Az intézményegység vezetőtanácsa havonta egyszer ülésezik. A nevelőtestület határozata értelmében tagjai: az intézményegység igazgatója, igazgatóhelyettesei, tagozatvezető, diákönkormányzatot segítő pedagógus, szakmai munkaközösség-vezetők, szabadidő-szervező, minőségfejlesztést irányító pedagógus, ifjúságvédelmi felelős. Jogköre: Az intézményegység vezetőtanácsa konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőtanács tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az ellenőrzés céljait, feladatait, rendjét az éves munkaterv tartalmazza. A vezetőtanács értékeli az előző hónap eseményeit, összeállítja a következő hónap munkarendjét. Döntési jogköre van a következő hónap munkarendjének összeállításában.

59/195

A megbeszélésen elhangzottakról az igazgató feljegyzést készít, amit a nevelőtestületi hirdetőtáblán helyez el az intézményegység épületében, és a programot megküldi a főigazgatóságnak. E. A nevelőtestület jogköre, munkaszervezetei, munkaszerepei 1. A nevelőtestületi értekezlet az iskolai élet legfontosabb fóruma. Döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület az alábbi döntési és véleményezési jogköröket ruházza át a munkaközösségekre, illetve az illetékes tagozati közösségekre: - Az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. - A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés. - A tanulók továbbhaladásának eldöntése. - A pedagógus továbbképzésen való részvétel erkölcsi, anyagi elismerésének véleményezése. - A költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásának véleményezése. - A pedagógus álláshelyek betöltésének pályázati kiírás előtti véleményezése. - Az iskolai tantárgyfelosztás véleményezése. Az átruházott jogkörben gyakorolt tevékenységről a megbízott közösség vezetője évente legalább egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek. A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az intézményegység életével kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestület évente két alkalommal tart nevelőtestületi értekezletet, melynek témáját, időpontját az éves munkaterv elfogadásakor rögzítik. Előadóját, vitavezetőjét a nevelőtestület javaslata alapján az igazgató kéri fel. Évente a helyi nevelési feladatoknak megfelelően a nevelőtestület három-négy alkalommal munkaértekezletet tart (tanév elején, félévkor, tanév végén). A testület döntéseit általában nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A nevelési értekezletről rövid jegyzőkönyv készül. A határozat szó szerint kerül a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyvet a nevelőtestület által megbízott jegyzőkönyvvezető, valamint két nevelő hitelesíti. 2. A nevelőtestület szakmai szervei 2.1. A munkaközösségek A hatályos jogszabályok szerint a nevelési-oktatási intézményegység pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményegységben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Működésük tartalmi elemei: a./ Munkaprogramjukkal segítsék - a pedagógiai-művelődési program, ezen belül a helyi tanterv megalkotását és működtetését - az egységes követelményrendszer kialakítását - eredményes új módszerek, eljárások alkalmazását a tehetséggondozásban és felzárkóztatásban.

60/195

b./ Munkaprogramjukban meghatározottak alapján vizsgálják, értékelik tantárgyuk, illetve egy-egy nevelési terület helyzetét. c./ Javítják, koordinálják az intézményegységben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. d./ Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek az intézményegység szakmai programjainak, a fakultációs irányoknak a megválasztására. e./ Végzik az egyes nevelési területekkel, tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. f./ Élnek javaslattevő jogkörükkel tagjaik, illetve a tanulók gondozásának, munkájának értékelésekor. g./ Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók neveltségi- és ismeretszintjét. h./ Javaslataikkal segítik az iskolai tantárgyfelosztás kialakítását. i./ A pályakezdő nevelőket szakmai támogatásban részesítik. j./ Véleményükkel segíthetik az iskolavezetést a nevelők kinevezésének eldöntésében, a szakmai továbbképzések tervezésében. Működésük formai elemei: a./ A munkaközösségek évente a munkatervben meghatározott rend alapján tájékoztatják munkájukról az intézményegység vezetőségét, a tagozati közösséget illetve a nevelőtestületet. b./ Kapcsolatot tartanak az intézmény más szakmai munkaközösségével. c./ Munkatervüket szeptember hónapban készítik el. d./ Önállóan végzik a szakmai berendezések, felszerelések gondozását. A szakmai munkaközösségek a nevelőtestület tagjainak javaslatára, a nevelőtestület döntésével változtathatók meg. A munkaközösség munkájában való részvétel önkéntes. A munkaközösségek szakmailag önálló műhelyek. 3. A nevelőtestület operatív szervezetei 3.1. Adott évfolyamon, korcsoportban dolgozó pedagógusok megbeszélései. 3.2. Tagozati megbeszélés: kéthavonta vagy feladattól függően tartja megbeszéléseit az alsó (napközi) és felső tagozat, a sport tagozat. 3.3. Team-megbeszélés kéthavonta vagy alkalomszerűen, az osztályfőnök vezetésével, az adott osztályban tanító pedagógusok megbeszélése az osztályról, az egyes gyermek egyéni fejlődési üteméről. 3.4. Egyéb megbeszélések A nevelőtestület bármely tagja kezdeményezhet megbeszélést, ha azt a téma vagy a feladat megkívánja. A megbeszélés összehívásáról az igazgatóhelyettest előzetesen értesíteni kell. 4. A nevelőtestület tagjainak munkaszerepei 4.1 A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei: - Elsődleges szempontnak tartjuk a nevelő-oktató munka hatékonyságának biztosítása érdekében a megbízáshoz szükséges pedagógiai szakértelmet. 61/195

- Figyelembe vesszük továbbá - lehetőségeinken belül - a nevelők egyenletes terhelését. - Figyelünk a funkcióhalmozás elkerülésére, a pótlék- és órakedvezménnyel járó funkciók egyenletes elosztására. 4.2 A pedagógussal szemben támasztott követelmények: a./ Nevelő-oktató munkáját szakmai felelősséggel, tervszerűen végezze. Szakmailag folyamatosan képezze önmagát. Törekedjen a gyermekek, tanulók képességeinek tudatos és maximális fejlesztésére, ennek érdekében biztosítsa a tanórák, óvodai és egyéb foglalkozások hatékonyságát. b./ Etikai követelmények - fejlessze általános műveltségét; - tartsa be a munkafegyelmi előírásokat (lásd munkarend); - vállalja a kimondott szó felelősségét; - az intézményegység dolgozóinak titoktartási kötelezettsége van a gyermekekkel kapcsolatos iskolai és családi ügyekben, illetve a nevelőtestületet érintő kérdésekben; - a gyermekek és az intézményegységben dolgozók munkáját magáncélra sem a tanítási, foglalkozási időben, sem azon kívül igénybe venni nem szabad; - a pedagógus a saját iskolájának tanulóit magántanítványként nem taníthatja; - a pedagógus a gyermekektől, vagy azok hozzátartozóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével - ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el; - kulturált öltözetével és viselkedésével példaként álljon a gyermekek, tanulók előtt. 4.3. Az osztályfőnök Az osztályfőnököt a pedagógiai munkaközösség javaslatának figyelembe vételével az igazgató bízza meg. Az osztályfőnöki munka díjazása jogszabály szerint történik. Feladatai: - a tanulók személyiségének megismerése, fejlesztése - osztálya önkormányzati tevékenységének segítése, fejlesztése - együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel, koordinálja a nevelési feladatokat, látogatja osztálya tanóráit és azon kívüli foglalkozásait - a tanulókról kialakult értékelésről tájékoztatja a szülőket és az iskolavezetőséget - összehangolja az iskola és a család nevelő munkáját - felelős osztálya tanulmányi munkájáért, közösségi magatartásáért, munka- és viselkedéskultúrájáért - vezeti a haladási és osztályozási naplót, a mulasztásokat, a törzslapot és a bizonyítványt - felkészül osztálya osztályozó értekezletére - ellenőrzi a naplót és az ellenőrző könyv bejegyzéseit - figyelemmel kíséri az osztályába tartozó gyermekek szociális helyzetét - összehangolja az iskola és a család nevelő munkáját, alkalmanként családot látogat. 4.4. A mentor

62/195

Az egyes munkaközösségek gondoskodnak új, vagy pályakezdő pedagógusok szakmai beilleszkedéséről, segítéséről. A mentorokat az igazgatóhelyettesek a munkaközösség javaslata alapján kérik fel, gyakornok esetében a helyi gyakornoki szabályzat alapján. 4.5. A team-vezető az iskolai egységben Az egy osztályt tanító pedagógusok teamekben dolgoznak. Az osztály-teamek vezetője az osztályfőnök, aki alkalmanként team-megbeszélést tart. E megbeszélések során az osztály, illetve az egyes tanulók fejlődése, fejlesztése, munkakultúrája, viselkedéskultúrája, környezetkultúrája, az osztályon belüli konfliktusok, problémák kerülnek megvitatásra, rendezésre. 4.6. A szaktárgyat tanító pedagógus A szaktárgyat tanító pedagógus a képességfejlesztő pedagógia jegyében: - a tanulók tempójához igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását, adaptálja a rendelkezésre álló tanítási programot és taneszközöket; - folyamatában ismeri tantárgya követelményrendszerét, tanulmányozza a szaktárgya körébe tartozó szakirodalmat (könyveket és szakfolyóiratokat); - tájékozódik a tantárgypedagógiai kutatásokról és fejlesztésekről; - felzárkóztató és tehetségnevelő munkát végez; - kötelessége, hogy a gyermekekben kialakítsa a tantárgyával kapcsolatos értékőrző (később értékteremtő) attitűdöt; - elvégzi az adminisztratív feladatokat. - A tantárgyi tanulás irányítása mellett az intézményegység valamennyi pedagógusának minden lehetséges helyzetben kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai, és azon kívüli környezet tisztaságának megőrzése, védelme – az adott életkori sajátosságoknak megfelelően. 4.7. Könyvtáros (lásd: munkaköri leírás) 4.8. A reggeli ügyelet vezetője Gondoskodik a szülők igénye alapján reggeli ügyeletre jelentkezett gyermekek szakszerű foglalkoztatásáról. Munkáját 6.00 órától 7.45 óráig végzi. 4.9. A szabadidő-szervező - Segíti a pedagógusok és a gyermekek (tanulók) szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját; - előkészíti, szervezi a nevelési, pedagógiai-művelődési programhoz kötődő foglalkozásokat, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenységet; - előkészíti, szervezi a pedagógiai-művelődési programhoz nem kötődő szabadidős tevékenységet; segíti a tanulóközösség programját, a diákönkormányzat rendezvényeit, a szülői szervezet munkáját; - előkészíti, szervezi az intézményegység hagyományainak keretébe tartozó foglalkozásokat; - szervezi az egészséges életmód, a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenységet; - segíti az intézményegység hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítését és ápolását, a partnerintézményekkel való együttműködést; - közreműködik a pályázatok előkészítésében; - együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, segíti az iskolai pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadást; - feladata a közművelődési intézményekkel való kapcsolattartás, gyermekcsoportok mozgósítása rendezvényekre; - tájékoztatást nyújt a szervezett szabadidős programokról. 4.10. A munkaközösség-vezető 63/195

Az intézményegység szakmai, pedagógiai alapegységének vezetője. A munkaközösség működéséért személyes felelősséggel tartozik. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség választása alapján az igazgató bízza meg, általában 3 évre. Nem megfelelő munkavégzés esetén a munkaközösség tagjai javasolhatják megbízása visszavonását. Az 5 tagú vagy annál nagyobb létszámú munkaközösség vezetőjét külön jogszabályban rögzítettek alapján pótlék és órakedvezmény illeti meg. Feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai-művelődési programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját; - véleményezi a tanmeneteket, foglalkozási terveket, szakmailag felelősséget vállal értük, s ezt aláírásával is kifejezi, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést; - javaslatot tesz a tantárgyfelosztás munkaközösségre vonatkozó részére a tagokkal történt előzetes egyeztetés alapján; - irányítja az adott tantárgy(ak) felméréseinek, témazáróinak összeállítását, értékelését, felkérésre tantárgyi helyzetelemzést készít; - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményegység vezetője számára; - állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; - irányítja, szervezi a munkaközösségen belüli képzést, önképzést; - javaslatot tesz az intézményen kívüli továbbképzésre, bemutató foglalkozásokat szervez; - közreműködik a belső ellenőrzésben; - közreműködik az intézményegység ösztönzési és elismerési eszközeinek alkalmazásában, fegyelmezési követelmények érvényesítésében; javaslatot tesz a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására; - évente 3-5 alkalommal munkaközösségi megbeszélést tart, melyet önállóan hív össze; - erről tájékoztatja az igazgatóhelyettest vagy az igazgatót; - szakmai fórumokon és az intézményegység-vezetés felé képviseli a munkaközösséget, részt vesz a munkaközösség-vezetők megbeszélésein; - képviseli a munkatársak véleményét a pedagógus teljesítményértékelés folyamatában, - ellenőrzi a munkaközösség tagjainak szakmai és adminisztratív munkáját, munkafegyelmét; a felmerült problémákat az egységes követelményrendszer alapján megbeszéli az érintett nevelőkkel, szükség esetén intézkedést kezdeményez; - közreműködik a felzárkóztató és a tehetséggondozó munka megszervezésében; - figyelemmel kíséri a szertárak fejlesztését, a szemléltető eszközállomány gyarapítását. 4.11. A szakcsoportvezető (szakkörvezető) Kötelező órában, rendkívüli munkában vagy nem külön díjazású tevékenység formájában végzi munkaterv szerinti munkáját. Szakcsoportvezetői tevékenységet az intézménnyel munkaviszonyban nem álló felnőtt is végezhet, óraadói megbízás formájában.

64/195

4.12. Tanulásirányító és szabadidő szervező (napközis nevelő) Irányítja: - a tanórára való felkészülést - a szabadidő hasznos eltöltését - a rekreációt - az Én-folyamatokat - a munkatanulást - az iskolai szocializációt - összevont vagy csoporton belüli napközi otthoni szakfoglalkozásokat szervez a tanulók érdeklődésének, igényének megfelelően. A tartalmi munkán kívül feladata: A térítési díjak beszedése előtt az intézmény gazdasági apparátusa által összeállított lista alapján, a tanévenként nyilvánosságra hozott napközis befizetési rend előírásai szerint a beszedéshez kiosztott borítékokat megírja, kiosztja, a befizetés napján összeszedi, és az étkezési befizetést intéző gondnoknak leadja. Figyelemmel kíséri a lemondások és pótrendelések alakulását. 4.13. Diákönkormányzatot segítő nevelő A tanulóifjúságot érintő döntések előtt véleményt mond. Működteti az iskolai diákönkormányzatot. Együttműködik a nevelőtestülettel, a munkacsoportok és szakkörök, iskolai sportfoglalkozások vezetőivel. Koordinálja a diákönkormányzat működését, szervezi és segíti a munkacsoportok munkáját, a kulturális és sportéletet. Az igazgató bízza meg határozatlan időre, a rátermettség és önkéntesség figyelembe vételével. 4.14. Szertár, helyiségfelelős Külön megbízás alapján látják el feladataikat. Gondoskodnak a termekben, szertárakban elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyak, szemléltető eszközök rendben tartásáról és védelméről, javaslatot tesznek azok esetleges javítására, illetőleg bővítésére. A használatra alkalmatlan eszközöket selejtezésre előkészítik. 4.15. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Működésének alapja a szakminiszter ide vonatkozó rendelete. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst az iskola igazgatója a tantestület javaslata alapján bízza meg határozatlan időre. A megbízás szempontjai: - jó pedagógiai, pszichológiai felkészültség - magas fokú empátiás készség - példamutató gondoskodás a tanulókról - több éves osztályfőnöki gyakorlat. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más intézményekkel és hatóságokkal. Feladata különösen: - a gyermekbántalmazás, illetve egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot;

65/195

-

-

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézményegység igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó, illetve tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény, támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében; Az intézmény pedagógiai-művelődési programjának gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az igazgatónál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

A tanév kezdetekor tájékoztatja a gyermekeket és a szülőket arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Nyilvántartást vezet a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett családi körülmények között élő tanulókról. Segíti a rászoruló tanulók szociális támogatásának intézményi működését (tankönyvtámogatás, étkezési támogatás stb.) Az osztályfőnökökkel közösen családlátogatást végez. Segíti az intézményegység pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az intézményegységben a gyermekek és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szülőknek a középiskolai, szakiskolai tanulmányok megkezdéséhez. Az intézményegységben működő pályaválasztási felelős munkáját támogatva segítséget nyújt a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók pályaválasztásában. 4.16. Munka- és pályapedagógiai felelős Jelentős pedagógiai tapasztalattal rendelkező pedagógus, aki a tanulókkal való személyes kontaktusban példamutató. A nevelőtestület javaslata alapján az igazgató bízza meg határozatlan időre. Feladatai: - lehetőséget teremt a gyerekek számára foglalkozási területek, munkaszerepek megismerésére - üzem- és intézménylátogatások szervezésével, meghívott előadókkal segíti a pályaorientációt - pályaválasztási órákat, szülői értekezleteket szervez, s erre felkért előadókat hív az érdeklődésnek megfelelően az intézményegységben, vagy a TISZK-ben - figyelemmel kíséri a beiskolázást - az életkori sajátosságokat figyelembe véve kidolgozza a tanulók különböző jellegű munkatevékenységeit. 4.17. Dekorációfelelős Kiemelkedő esztétikai érzékkel rendelkező pedagógus. Feladata: - a dekorációs munkacsoport működtetése - az intézményegység helyiségei esztétikus dekorálásának segítése, irányítása - kiállítások, galéria szervezése, működtetése. 4.18. Környezetfelelős Önmagára és környezetére igényes pedagógus. 66/195

Feladatai: - a környezetvédelmi munkacsoport működtetése, - a környezet tisztaságának, kulturáltságának ellenőrzése, értékelése osztályonként, helyiségenként, - a környezetvédelmi verseny szervezése, - a mindennapi életre, az esztétikus megjelenésre vonatkozó illemszabályok megismertetése, gyakoroltatása, a viselkedés értékelése. 4.19. A munkavédelmi- és tűzvédelmi felelős Megbízásáról a főigazgatóság gondoskodik. 4.20. Iskolaújság szerkesztőcsoportjának vezetője A pedagógus kiválasztása a nevelőtestület véleménye alapján, az önkéntességet figyelembe véve az igazgató jogköre. Feladata: - a gyermek szerkesztőbizottság és az információs hálózat működtetése, - a gyermekek által begyűjtött híranyag véleményezése, válogatása, - segítséget nyújt a cikkek megírásában, az illusztrációban, - figyelemmel kíséri a versenyfelhívásokat, versenyeredményeket, az iskolai híreket - ellenőrzi az újság gépelési és sokszorosítási folyamatát, - szervezi a terjesztést. F. A szakmai tanácskozások formái 1. Nevelőtestületi értekezlet A nevelőtestületi, illetve munkaértekezleteken a nevelőtestület tagjai kötelező érvénnyel vesznek részt. A nevelőtestületi döntések végrehajtásának megszervezése, elemzése és a szakszerű értékelés előkészítése az igazgató feladata, ő gondoskodik a testület demokratikus gyakorlatának fejlesztéséről, a testületi önállóság érvényesítéséről. 2. Tagozati értekezletek A tagozatok közvetlen gyakorlati irányítói az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető. A tagozatok a nevelőtestülettől átvett jogkörök gyakorlása mellett más operatív feladatokat is ellátnak. Egy-két havonta, illetve a feladatoktól függően, tagozati értekezleteket tartunk. A tagozati értekezletek összehívását kezdeményezhetik: a tagozat tagjai, vezetője, az igazgatóhelyettes és az igazgató. Az értekezletek időpontját és napirendjét az igazgatóhelyettes egyezteti az iskolavezetőséggel. A tagozati döntésekről tájékoztatni kell a nevelőtestületet, illetve az iskolavezetőséget. 3. Évfolyam-értekezletek A csak egy-egy iskolai évfolyamot érintő feladatok megoldására a tagozat vezetője, illetve tagjai évfolyam-összejövetelt kezdeményezhetnek. Az évfolyam-értekezlet önálló hatáskörében dönthet azokról a feladatokról, amelyek az évfolyamot érintik.

67/195

Ilyen feladat lehet: az első osztályosok beírása, az idegen nyelv tanulásának megbeszélése, új osztályközösségek szervezése, a 8. osztályok búcsúztatása, stb.

68/195

G. Az Arany János Általános Iskola Intézményegység irányítási szerkezete FŐIGAZGATÓ

IGAZGATÓTANÁCS

FŐIGAZGATÓSÁG IGAZGATÓ (intézményegység-vezető)

Iskolaszék

Külső kapcsolatok

Diákönkormányzatot segítő nevelő

Szülői Munkaközösség

Nemzetközi kapcsolatok felelőse

Iskolatitkár

Minőségfejlesztési csoport vezetője

Tankönyvfelelős

Könyvtáros

Egészségügyi asszisztens EESZI

IGAZGATÓHELYETTES Napközi otthoni nevelők

Étkeztetést végző felügyelő ped.

Statisztikai adatgyűjtők

Tanulószoba vezetők

Osztályfőnökök

IGAZGATÓHELYETTES

TAGOZATVEZETŐ

Szakkörvezetők, egyéb, nem tanórai fogl. vez.

Tűz és munkavédelmi fel.

Pályaválasztási felelős

Sportszervezés, sport- irányítás külső kapcsolatrendszere

Külső (nem DSE) szakvezetők

Szabadidő-szervező

Iskolai alapítványok kezelője

Rendszergazda

Iskolai sportfoglalkozások vezetői

Testnevelést oktató tanítók

Reggeli ügyelet vezető

Ped. mkv.

Oktatástechnikus

DSE-elnök

Testnevelő tanárok

Portások

DSE szakvezetők

Ifj.védelmi felelős

Osztályfőnökök

Szakmai mkv.

Osztályfőnökök Osztályok

Szaktanárok, tanítók, szaktanítók

GONDNOK (ÉTK. ÜGYINTÉZŐ)

Karbantartók

Konyhai dolgozók

Udvari munkás

Takarítók

Kézbesítő

VIII. rész Az intézményegység munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a hatályos jogszabályok rögzítik. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. 1. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, valamint egyéb, nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje Az intézményegységben a pedagógiai munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendjét az intézményegység-vezető állapítja meg. Az egyéb nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjéről, valamint munkaköri leírásáról a főigazgatóság gondoskodik. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével az igazgatóhelyettesek, tagozatvezető, gondnok tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: hétfő-csütörtök 7.00 órától 15.45 óráig péntek 7.00 órától 12.00 óráig iskolatitkár hétfő-csütörtök 7.00 órától 15.45 óráig péntek 7.00 órától 12.00 óráig szakorvos kedd, csütörtök 9.00 órától 10.00 óráig egészségügyi asszisztens hétfő-péntek 8.30 órától 13.30 óráig oktatástechnikus hétfő-péntek 7.30 órától 15.30 óráig szabadidő-szervező hétfő-péntek 8.00 órától 16.00 óráig rendszergazda hétfő-péntek 7.30 órától 15.30 óráig karbantartó, udvari munkás hétfő-péntek 6.00 órától 14.00 óráig konyhai dolgozók és a hétfő-csütörtök 8.00 órától 16.00 óráig kézbesítő péntek 7.00 órától 15.00 óráig takarítók: váltott munkaidőben dolgoznak - délelőtt hétfő-péntek 6.00 órától 14.00 óráig - délután hétfő-péntek 13.00 órától 21.00 óráig Az ettől eltérő munkaidő-beosztást (ügyeleti szolgálat, stb.) a munkaköri leírások tartalmazzák. gondnok

2. Pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A pedagógus munkakörébe tartozó feladatok leírását a rendkívüli munka és megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés tartalmazza.

b) A közoktatási törvény szerint a pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. c) A pedagógusok általános (tanévi) munkarendjét minden nevelési év, tanév elején az intézményegység-vezető határozza meg a csoportbeosztás, a tantárgyfelosztás és a tanórán kívüli kötött tevékenységek figyelembe vételével. d) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézményegység foglalkozási rendjének, tanórarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézményegység feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményegység-vezetés tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérdések figyelembe vételére. e) Helyettesítés A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási órák és foglalkozások előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg az előző napon, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézményegység vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. f) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a foglalkozás, tanóra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanmenettől történő eltérést (óraszám, tananyag) a tanmenetben fel kell jegyezni. A tanórák (foglalkozások) cseréjét az igazgatóhelyettes, tagozatvezető engedélyezi. g) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell végezni. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízzák meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. h) A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés. 3. Az intézményegység tanulóinak munkarendje Az iskolai rendszabályok és házirend tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és az ügyeleti munkára beosztott tanulók ügyelnek. (A diákügyeleti rend megszervezése a diákönkormányzat feladata). A házirendet - az intézményegység vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek egyetértésével. A tanulók munkarendjét tartalmazó iskolai házirend az SzMSz-t kiegészítő szabályzat.

71/195

4. A tanév helyi rendje a) A tanév kezdetét a szakminisztérium általánosan vagy évente állapítja meg, a vége a következő naptári év augusztus 31. A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon - a közoktatási törvény alapján – és a mindenkori tanév rendjét meghatározó rendelet értelmében alakul. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben:  a nevelő-oktató munka lényeges, tartalmi változásait (pedagógiai-művelődési program módosításáról, az új tanév feladatairól);  a rendezvények és ünnepélyek tartalmát és időpontját;  a vizsgák rendjét;  a tanév tanórán kívüli foglalkozásait;  az éves munkaterv jóváhagyását;  a házirend módosítását;  az előző tanév értékeléséből adódó feladatok meghatározását. c) A rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes képességeket és rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. d) A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézményegység belső teljesítménymérése. Ennek rendjét szintén a munkatervben kell rögzíteni. e) A tanév helyi rendjét, a házirendet és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az új tanév első hetében ismertetik a gyerekekkel, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet ki kell függeszteni az iskolaépület aulájában valamint az egyes osztályokban. Emellett nyilvánosságát a mindenkor hatályos jogszabályok szerint kell biztosítani. 5. A tanítási órák, óraközi szünetek a.) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend és munkarend alapján történik pedagógus, foglalkozásvezető irányításával, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, illetve azokhoz alkalmazkodva szervezhetők. Pontos munkarendjüket a házirend tartalmazza. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítás órák rendjét a közoktatási törvény szabályozza. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c) A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. d) Az óraközi szünetek időtartama: 5, 10 és 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók az osztálytermekben, pavilonokban és az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünetek rendjét beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, dolgozatírás esetén, illetve a tanulókkal történt egyeztetés után.

72/195

e) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti. 6. Az intézményegységben tartózkodás rendje: a) Az intézményegység nyitva tartása: Szorgalmi időben reggel 5.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, általában 20, de legkésőbb 21 óráig. Az intézményegység tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt, eseti kérelmek alapján. b) A közoktatási intézménnyel felnőttként és gyermekként jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztosítási okok miatt - az intézményegység látogatása az alábbi módon történhet: - Szülők: szülői értekezlet, fogadóóra, évfolyamszülői értekezlet, bemutató foglalkozások, nyílt napok idejében, egyéb esetekben szaktanárral, osztályfőnökkel, igazgatóhelyettessel, tagozatvezetővel, igazgatóval egyeztetett időpontban; - Kereskedelmi tevékenység az intézményben csak a főigazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján lehetséges. c) Iskolai tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgató, igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét a házirend határozza meg. d) A vezetők intézményegységben való tartózkodásának rendje Az iskola működésének (átlagos munkanap jellegű működés) teljes időtartamában – 8.00 órától 16.00 óráig – egy vezető helyben történt beosztás szerint köteles az iskolaépületben tartózkodni, a felmerülő szervezési, tartalmi és egyéb problémákat kezelni, illetve megoldani. 7. Az épület és helyiségeinek használati rendje a) Az intézményegység épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületet a hatályos jogszabályok értelmében fel kell lobogózni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért - az épületek rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiafelhasználással való takarékoskodásért - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. b) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. c) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. d) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell.

73/195

8. A helyiségek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) – az igazgató javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével - a főigazgató dönt. 9. A szakmai belső ellenőrzés rendje 9.1. A tanóra- és foglalkozás látogatások főbb szempontjai, módjai: Munkakörüknél fogva óra-, illetve foglalkozáslátogatást végeznek: - igazgató - igazgatóhelyettesek - tagozatvezető - munkaközösség-vezetők Hospitálási céllal óra- és foglalkozás látogatást végeznek: - napközis nevelők - osztályfőnökök - szaktanárok A látogatások célja az iskolai pedagógiai-művelődési programban elfogadott pedagógiai célok érvényesülési szintjéről való tájékozódás, az egyéni pedagógus teljesítményértékelés érvényesítése és tapasztalatcsere. A munkaközösségek belső ellenőrzéseit a munkaközösségek munkatervei tartalmazzák. 9.2. Szakmai-, pedagógiai- és adminisztratív ellenőrzések rendje Az iskolavezetés ellenőrzési terve: a) Tanmenetek, foglalkozási tervek, munkatervek, programok elkészítésének ellenőrzése és tartalmi véleményezése. Időpontja: minden év szeptember hó Végzik: igazgatóhelyettesek, tagozatvezető b) Munkaközösségi munkatervek elkészítésének ellenőrzése, véleményezése Határidő: minden év szeptember hó Felelős: igazgató c) A pontos óra-, foglalkozás-, és munkakezdés, befejezés, ügyeleti rend folyamatos ellenőrzése. Határidő: folyamatos Felelős: iskolavezetés d) Osztály- és munkanaplók, foglalkozási naplók vezetésének havonkénti ellenőrzése Határidő: folyamatos Felelős: igazgatóhelyettesek, tagozatvezető, szakmai munkaközösség-vezetők e) Napközis és szakköri tevékenység, egyéb tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése Határidő: havonta legalább egy alkalommal Felelős: igazgatóhelyettes f) Tantermi, szaktantermi dekorációk ellenőrzése Határidő: minden év november hó, utána folyamatos Felelős: igazgatóhelyettesek, tagozatvezető, humán munkaközösség g) A gyenge tanulmányi eredményű tanulók lemaradásának okelemzése, a feladatok meghatározása. Határidő: minden év december - április 74/195

Felelős: igazgatóhelyettesek h) A tehetséggondozást szolgáló munkaformák figyelemmel kísérése, különös tekintettel a tanulmányi versenyekre és a DSE programjaira. Határidő: negyedévente egy alkalommal Felelős: igazgatóhelyettesek, tagozatvezető i) Munkaközösségi megbeszélések látogatása Határidő: folyamatos Felelős: igazgatóhelyettesek j) Az ifjúságvédelmi munka helyzetének áttekintése. Határidő: évente egy alkalommal Felelős: igazgatóhelyettesek k) Az eseti és egyéb munkamegbízások felülvizsgálata. Határidő: folyamatos Felelős: igazgatóhelyettesek, tagozatvezető 10. A vezetők akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézményegység igazgatóját akadályoztatása esetén a főigazgató által megbízott avezető helyettesíti. Az igazgatóhelyettes feladatait távollétében az igazgató által megbízott másik vezető (igazgatóhelyettes, tagozatvezető) látja el. 11. A szervezeti egységek között a kapcsolattartás rendje -

pedagógusok között (alkalomszerű, folyamatos, munkatervek alapján történő) munkaközösség-vezetők között (team-megbeszéléseken, az intézményegység vezető tanácsának havi rendszeres ülésein) a különböző szintű vezetők között (a vezető tanács ülésein, eseti megbeszéléseken) az igazgató, helyettesei és a tagozatvezető között (heti rendszerességgel vezetői megbeszélésen vagy alkalomszerűen).

12. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Az intézmény alapdokumentumai (pedagógiai-művelődési, minőségirányítási program, SzMSz, házirend, éves munkatervek, Kollektív szerződés, stb.) a jogszabályban előírt tájékoztatási, véleményezési és döntési folyamatokat követően, az elfogadás és jóváhagyás utáni érvénybe lépésüktől hozzáférhetőek: - a főigazgatóságon - az intézményegységben a könyvtárban, az iskolatitkárságon, az igazgatóhelyetteseknél - az intézmény (intézményegység) honlapján A nyilvánosság biztosításának kötelező formáit a mindenkori hatályos jogszabályok írják elő.

75/195

13. A fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos eljárás rendje Az iskola – az egyházak megkeresése és igénye alapján – heti rendszerességgel helyet biztosít. Az ezzel kapcsolatos szervező és koordinációs tevékenység az ezzel a feladattal megbízott igazgatóhelyettes feladata. 14. A külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formája, módja, rendje A terület bemutatására alkalmas az intézményegység által elkészített „Közvetett partnerek listája”, valamint az „Igény és elégedettség mérés rendje a külső partnerek esetében” anyag. 15. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása, szerepe a pedagógusok munkájának segítésében 15.1. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek együttműködése több szinten valósul meg: A tanárok együttműködését segítik azok a nevelők, akik több munkaközösségnek tagjai, és így több munkaközösség tevékenységéről van információjuk. A munkaközösség-vezetők kezdeményezik a közös célok megvalósítása esetén a közös megbeszéléseket, értekezleteket. Az igazgatóhelyettesek a munkaközösségi programok ismeretében a közös területek vonatkozásában kezdeményezik a munkaközösségek közötti kapcsolatfelvételt, a közös megbeszéléseket, értekezletet. A kapcsolattartás a rendezett munkalégkörön alapulva bármely szinten megvalósulhat. Az összehangoltság ellenőrzése a félévi és év végi értékelések idején az igazgatóhelyettesek és az igazgató feladata. A munkaközösségek vezetői a tagok bevonásával az egyes nevelési évek, tanévek munkatervének részeként saját szakmai munkatervükben jelölik meg a feladat- és célrendszer mellett a kapcsolatteremtés, együttműködés módjait, eszközeit. A tanév végi vezetői beszámolót segítő munkaközösség-vezetői összegzések megfogalmazzák, hogyan valósultak meg a munkaközösségek közötti kapcsolattartás, együttműködés adott nevelési évre, tanévre kidolgozott tartalmi és formai módozatai. Ezek lényegét az igazgatói beszámoló tartalmazza. Az „intézményegység vezető tanácsa” a szakmai munkaközösségek munkakapcsolatának egyik konkrét, operatív fóruma. Az intézményegység szakmai munkaközösségeinek vezetői az ott leírtak szerinti tanácskozási, véleményezési, javaslattevő és döntési jogkörrel vesznek részt a tanácskozó testület munkájában. Az elmúlt hónap történéseit, eredményeit, feladatait ismertető szakmai vezetők tájékoztatást adnak az egyes munkaközösségek együttműködésének eredményeiről. A napirendi témák előterjesztése, megvitatása során eseti lehetőségek is adódnak a szakmai közösségek együttműködésének megvalósítására. A pedagógusok teljesítményértékelésének folyamatában a pedagógustársak véleménye kiemelten a munkaközösség-vezetők tevékenységének eredményeként alakul ki. Szakmai tapasztalataikat, az óra- és foglalkozás látogatások tapasztalatait

76/195

rendszeresen kicserélik, a záró, összegző értékelés során a munkatársak véleménye közösen megalkotott állásfoglalásuk alapján születik meg. Minderre alapvetően szükség is van, mivel egy kollégát általában több munkaközösség-vezető is véleményez. 15.2. A szakmai munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A munkaközösségek közösen dolgozzák ki nevelési terveiket, a gondozásukban lévő tárgyak helyi tanterveit, a tanárok tanévi tanmenetét, az alkalmazott tankönyvek listáját. A munkaközösség egymás közötti óralátogatással, tanácsadással és bemutató órák szervezésével összehangolja tagjainak munkáját ismeretfejlesztési, módszertani, nevelési területen. A tapasztalt kollégák a tanév munkarendjében meghatározott módon mentori segítséget adnak a pályakezdő, vagy új belépő kollégáknak a beilleszkedéshez és az iskolai követelmények megismeréséhez. Gyakornoki szabályzat szerint is folyik a fiatal pedagógusok segítésében a munkaközösségek együttműködése. 16. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje E területre vonatkozóan vonatkozásában.

önálló

szabályzat

rendelkezik

az

intézményegység

IX. rész Az intézményegység tanulói 1. Tanulói munkaszervezetek az iskolában 1.1. Osztály Az iskolába felvett tanulók osztályba való besorolásáról, az osztályok létszámhatárairól és szervezési elveiről a közoktatási törvény ide vonatkozó paragrafusa és melléklete, valamint a fenntartó rendelkezik. Az osztályközösség az intézményegység diákönkormányzatának legkisebb egysége. 1.2. Évfolyam Az oktatási törvény alapján az általános iskola adott oktatási évében egy fokozatba besorolt tanulók csoportja ad egy évfolyamot. Az évfolyamokon évfolyamszintű diákönkormányzati fórumok dolgoznak. Az évfolyamok évente kétszer évfolyamgyűléseket tartanak. 1.3. Tagozat Jelenleg három iskolai tagozat (1-4., 5-8., testnevelés és sport) működik az intézményegységben. 1.4. Tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák: napközi, napközis szakfoglalkozások, szakkörök, énekkar, iskolai sportfoglalkozás, tanulószoba, gyógytestnevelés, tanulmányi-, szakmai és sportversenyek, tehetséggondozás, felzárkóztatás, könyvtár, kulturális rendezvények, tanfolyamok, középiskolai előkészítő, stb.

77/195

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek, tagozatvezető rögzítik a tanórán kívüli munkarendben, terembeosztással együtt. A tanulók a választott tanórán kívüli foglalkozást egész tanéven át látogatják (indokolt esetben igazgatóhelyettesi, tagozatvezetői engedéllyel mentesítés adható). 1.5. Szakkörök Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével, a tanulók érdeklődésétől függően a pedagógiai-művelődési program értelmében indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematikák alapján kerülnek sorra. A szakkörökbe a tanulók önkéntes jelentkezés alapján vehetők fel. Szakkörbe felvett tanuló viszont köteles a foglalkozásokon részt venni. Távolmaradását orvossal vagy szülőkkel igazoltatni kell. Szakköri foglalkozásokat a délutáni órákban kell tartani. Ettől eltérő időpontban csak igazgatói engedéllyel szervezhető szakkör. Az alsó tagozaton a napköziben történő tanulás idősávját egyéb foglalkozások megtervezésekor lehetőség szerint védeni kell. Egy-egy szakkör létszáma minimálisan 15 fő lehet. Időtartama heti maximum 2 x 45 perc. A szakköri foglalkozásokról naplót kell vezetni. A naplóban folyamatosan vezetni kell: - a tanulók névsorát - foglalkozások idejét, időtartamát - a szakkörön végzett munkát - a hiányzást és annak igazolását. 1.6. Fakultációk Fakultációs csoportokat a helyi pedagógiai-művelődési program előírásai szerint, egyéb esetben pedig minimálisan 10 fővel lehet indítani. 1.7. Diákönkormányzat Az iskolában osztály- és iskolaszintű diákönkormányzat működik, melynek munkájában a gyerekek részvétele önkéntes. Működésük külön szabályzat szerint folyik. Az iskola a Diákönkormányzat működéséhez költségvetésből támogatást nem biztosít, az saját bevételből gazdálkodik. Az intézmény az alábbiakban támogatja a DÖK tevékenységét: - helyiségek biztosítása a rendezvényekhez - tárolási lehetőség DÖK akciókhoz, pl. hulladékgyűjtési lehetőség - irodaszerek, számítógép, stúdió használat biztosítása. 1.8. Napközi otthon, tanulószoba A tanórán kívüli tanulói foglalkoztatás egyik szervezett formája a napközi otthon. Iskolánkban az 1-4. osztályos tanulókat foglalkoztatjuk ebben a szervezeti formában. A napközi otthoni foglalkozások a délutáni órákban folynak. Az intézményegység a szülő kérésére napközi otthoni szakfoglalkozásokat szervez, helyenként évfolyamközi csoportokban. A csoportok kialakításánál törekedni kell az azonos évfolyamú csoportok kialakítására. A létszámhatárok megállapításánál a tanulócsoport létszámhatárai az irányadók. A napközi otthonban napi háromszori étkezést lehet kérni. Az étkezést úgy is meg lehet szervezni, hogy a tanulók csak az ebédet veszik igénybe. Ebben az esetben tízórai-uzsonnáról a szülő gondoskodik. A napközi otthonban hármas feladatot kell megoldani:

78/195

- gondoskodni kell a tanulók ellátásáról - biztosítani kell az iskolában tanultak elmélyítését, gyakorlását - fejleszteni kell a tanulók a/ viselkedésb/ környezetc/ munkakultúráját. A tanulószoba az 5-8. évfolyam tanulói részére szerveződik, általában munkanapokon 3-3 órában. A tanulószobai időkeretben a házi feladatok megoldásán túl szakkorrepetálási és középiskolára előkészítő tevékenység is folyik igények szerint.  A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.  A napközi otthonba tanévenként előre minden év szeptemberében, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.  A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.  Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót igények szerint felvesz.  Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók:  akiknek mindkét szülője dolgozik,  akik állami gondozottak, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek,  akik nehéz szociális körülmények között élnek.  A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután általában 15.30 óráig tartanak.  Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 15.30 és 17.00 óra között az iskola felügyeletet biztosít (összevont napközi ügyelet).  A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével - a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődik és délután 16.00 óráig tart.  A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.  A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - a tanuló eltávozására az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Abban az esetben, ha a tanulónak rendszeres tanórán kívüli elfoglaltsága van, erre a napköziből és a tanulószobáról eltávozhat.  A napközi otthon és a tanulószoba időkereteit a házirend részletezi. 1.9. Reggeli ügyelet Igazodva a szülők munkakezdéséhez, a rászoruló tanulók részére reggel 5.30 - 7.45-ig ügyeletet tartunk. Ehhez a szülők részéről a korai munkakezdést igazoló munkahelyi igazolást kérünk. 2. Tanulói munkaszerepek 2.1. Diák

79/195

2.2. Munkacsoport tagja 2.3. Szakcsoport (szakkör), egyéb tanórán kívüli foglalkozás tagja 2.4. Sportcsoport tag 2.5. Diákönkormányzati tag vagy vezető 2.6. Versenyző (szaktárgyi és sport) 2.7. Rendezvények, szolgáltatások szervezője 2.8. Hetes 2.9. Rendfelelős 2.10. Rendezvények, szolgáltatások résztvevője 2.11. Osztály vagy más tanulói közösség által rábízott feladatok felelőse. 3. Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos teendők 3.1. Felvétel az intézményegységbe: az iskolába tanulói felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. - A felvételről és átvételről az iskola igazgatója dönt. A hatályos jogszabályok részletesen szabályozzák a tanulói jogviszony létrejöttét. A szülő által kezdeményezett magántanulói státusz kialakításakor ennek indokoltságáról (nem hátrányos-e a tanulónak) az igazgató beszerzi az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat véleményét. - Az iskolai napközi otthonba az igényeknek megfelelően minden tanulót felveszünk. Nagyarányú jelentkezés esetén előnyt élveznek: - állami gondozott, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanulós - veszélyeztetett tanuló - halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanuló - gyermekét egyedül nevelő szülő gyermeke - árva, félárva tanuló 3.2. Felvétel emelt szintű oktatásba Az emelt szintű oktatásba való felvételről a szülők írásbeli kérelmére a nevelőtestület dönt. Ezt a jogát alkalmanként az illetékes évfolyamnak, munkaközösségnek adja át. A felvétellel kapcsolatos szülői ellenvélemény esetén egyeztetéssel kell megoldást keresni. 3.3. A tanuló jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait és kötelességeit a közoktatási törvény szabályozza. A gyermeki, tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi intézményi munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend tartalmazza. 4. A tanulók mulasztására és annak igazolására vonatkozó rendelkezések Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható:  a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra,  a tanuló beteg volt, és azt orvosi igazolással igazolta,  a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 80/195

Az igazolást a tanulók legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán adják le. A szülő nagyon indokolt esetben, egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Amennyiben a tanuló iskolába járási kötelezettségének nem tesz eleget, és igazolatlanul mulaszt: - 10 tanítási órát nem meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a szülők erről hivatalos értesítést kapnak (a Gyermekjóléti Központ egyidejű tájékoztatásával). - 10 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén az intézményegység vezetője, a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése mellett szabálysértési feljelentést köteles tenni. - 30 óra igazolatlan mulasztás esetén a Gyermekjóléti Szolgálat ismételt iskolai tájékoztatást követően közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha az igazolt és/vagy igazolatlan órák száma egy tanévben meghaladja a kétszázötvenet, a tanuló továbbra is köteles a tanítási órákra járni, de a tanítási év végén nem osztályozható, osztályozó vizsgát köteles tenni, ha ezt a nevelőtestület engedélyezi. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét megtagadhatja akkor, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Ugyanez a szabályozás érvényes, ha a tanuló egy adott tantárgyból a tanév során a tanítási órák 30 %-át mulasztja (igazolt és igazolatlan órák összesen). Ötven óra igazolatlan mulasztás esetén az igazgató értesíti a fenntartó önkormányzat jegyzőjét, a mulasztás együtt járhat az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével. Késés: Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, ezt igazolnia kell. A késés igazolására az iskolának a mulasztás igazolására meghatározott eljárást kell alkalmaznia. Késés esetén az órát tartó pedagógus beírja a napló mulasztási részébe a késett percek számát (pl.: K/10). Igazolatlan késések esetén a késett percek összeadódnak, és amennyiben a 45 percet elérik, igazolatlan órának minősülnek. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 5. Osztályozó - javító - és egyéb vizsgákra vonatkozó rendelkezések Lásd: III/B 4. pont 6. A gyermekek, tanulók jutalmazásának, elismerésének elvei 6.1. A jutalmazást, a kiemelkedő teljesítmény elismerését elengedhetetlen nevelési ösztönzési eszköznek kell tekinteni. Mindenkinek - aki feladatot ad - jutalmazási lehetősége is van. Jutalmazhat, illetve jutalomra javaslatot tehet: - tanulóközösség, diákönkormányzat 81/195

- tanító, szaktanár, munkaközösség - az osztályfőnök - a tagozati közösség - az igazgatóhelyettes - főigazgató, igazgató - a nevelőtestület Jutalom adható egyénnek és gyermekcsoportnak: - kiemelkedő, egyszeri vagy tartósan fejlődő teljesítményért - kiemelkedően példás magatartásért - közösségért végzett munkáért. A csoportos jutalmazás formái: - jutalomkirándulás - kulturális hozzájárulás (színház, kirándulás stb.). Az intézményegység nevelőtestülete „ARANY PONT” és „ARANY ÖTÖS” kitüntető jelvényt adományozhat a következő feltételek mellett: - Egy tanéven belül 100 piros pont elérése esetén az 1. évfolyam tanulóinak „ARANYPONT” jelvényt. Egy tanéven belül 100 ötös tantárgyi osztályzat elérése esetén a 2-8. évfolyam tanulóinak „ARANY ÖTÖS” jelvényt. - A tanév során a fenti feltételek teljesülése esetén a kitüntető jelvény adományozása több alkalommal is megismételhető. - Átadása általában ünnepélyes keretek között, az évfolyamgyűléseken történik, egyes esetekben az igazgatóhelyettesi irodában. - A kitüntető jelvények mellé az ezekre jogosult tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az írásbeli elismerés formái: a) Szaktanári, osztályfőnöki dicséret Adható: kiemelkedő vagy tartósan fejlődő szaktárgyi, közösségi munkáért Dokumentálása az ellenőrzőben és az osztálynaplóban. Átadása az osztály előtt. b) Igazgatói dicséret Adható: az iskolák közötti, városi versenyeken elért I-III. helyezésért, megyei versenyeken elért I-X. helyezésért, kiugró teljesítményjavulás esetén, az egész iskola tekintetében példás magatartásért. Dokumentálása az ellenőrzőben és az osztálynaplóban. Átadása: évfolyamközösség vagy iskolaközösség előtt. c)

Nevelőtestületi dicséret Adható: két vagy több tárgyból megyei versenyen elért I-III. helyezésért, országos versenyen elért I-X. helyezésért, rendkívüli tanulmányi, kulturális, sportteljesítményért. 82/195

Dokumentálása ellenőrzőben, osztálynaplóban és bizonyítványban, törzslapon és a szülőknek szóló levélben. Átadása: iskolai ünnepélyen. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. 6.2. Az iskolai egység nevelőtestülete az iskola névadása tiszteletére 1990-ben Arany Emléklapot és Arany Emlékplakettet alapított. Odaítélésükről a nevelőtestület dönt. A diákönkormányzatnak véleményezési joga van. Annak a tanulónak adható, aki: - több éven át kiváló tanulmányi teljesítményt nyújtott, aki a kötelező tananyagon túl is mély ismeretekkel rendelkezik egy vagy több tantárgyból - tartósan kiemelkedő sportteljesítményt nyújtott - a közösségért tartósan példamutató munkát végzett - a művészetek területén több éven át kimagasló teljesítményt nyújt 6.3. Egyéb elismerések - A nevelőtestület Arany oklevelet alapított az iskola versenyeinek, vetélkedőinek győztesei tiszteletére. - A tanulók tárgyi jutalmazása könyvvel. - Kézilabdázó figura márvány talpon – a kézilabda tagozaton végzős tanulóknak. - Emléktárgy (DÖK adományozza). - A diákönkormányzat javaslatára az iskola hozzájárulhat a tanulók nyári táborozási költségeihez a diákjóléti alap terhére. - Egy-egy osztálynak, napközis csoportnak, szakkörnek kiemelkedő tanulmányi munkájáért, a közösség érdekében végzett tevékenységéért jutalom adható. Formái: túra, kirándulás, torta, oklevél stb. 7. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések alkalmazásánál figyelembe vesszük a tanuló eddigi magatartását, valamint azt, hogy tettében milyen arányú volt a szándékosság, illetve gondatlanság. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit, valamint a házirend szabályait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, a kötelességszegés súlyától függően fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesül. 7.1. Fegyelmező intézkedések, iskolai büntetések a) Szóbeli figyelmeztetést kap: az a tanuló, aki a házirendet több alkalommal megszegi, nevelőivel, társaival szemben udvariatlan, vállalt kötelezettségeit, megbízatásait nem, vagy hiányosan teljesíti. Alkalmazására az iskola valamennyi pedagógusa jogosult. Az osztályfőnök tartja nyilván. A szóbeli figyelmeztetés okát az osztályközösséggel ismertetni kell, kivéve ha az közérdeket vagy jogos magánérdeket sértene. A szóbeli figyelmeztetés eredményessége érdekében igénybe kell venni a család segítségét. b) Írásbeli figyelmeztetést kap: az a tanuló, akinél a szóbeli figyelmeztetés eredménytelen.

83/195

Többszöri szóbeli figyelmeztetésben részesült tanulót írásbeli figyelmeztetésben kell részesíteni. Írásbeli figyelmeztetésben részesíthetik a tanulót: - az intézményegység tanárai, tanítói, a gyermek osztályfőnöke - az intézményegység igazgatóhelyettesei, tagozatvezetője - az intézményegység igazgatója - az intézményegység tantestülete. Írásbeli figyelmeztetésben részesült tanuló a tárgyhónapban magatartásból ötöst nem kaphat. Az írásbeli figyelmeztetés okát az osztályközösséggel ismertetni kell, kivéve ha az közérdeket vagy magánérdeket sértene. Az írásbeli figyelmeztetést az ellenőrzőbe, annak időpontját a napló megfelelő részébe be kell írni. Az írásbeli figyelmeztetést a szülővel láttamoztatni kell. Az írásbeli figyelmeztetés eredményessége érdekében igénybe kell venni a család és az osztályközösség segítségét. c) Osztályfőnöki írásbeli intés: a kötelességszegés súlyától függően írásbeli figyelmeztetés után az osztályfőnök osztályfőnöki intésben részesíti a tanulót. Az intést az ellenőrzőbe és a naplóba az osztályfőnök jegyzi be. Az osztályfőnöki írásbeli intést a szülővel láttamoztatni kell. Ellenőrzése az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnöki írásbeli intést az osztályközösséggel közölni kell, kivéve ha az a közérdeket vagy jogos magánérdeket sértene. Az intés eredményessége érdekében igénybe kell venni az osztályközösség, a család és a diákönkormányzat segítségét. d) Igazgatói írásbeli intés Osztályfőnöki írásbeli intés után igazgatói írásbeli intésben kell részesíteni azt a tanulót, aki kötelességét ismételten megszegi. Az intést az ellenőrzőbe az igazgató írja be. Az osztályfőnök a napló megfelelő részébe jegyzi. Az igazgatói írásbeli intés szülői láttamozásának ellenőrzése az osztályfőnök feladata. Az intés okát az osztályközösséggel közölni kell, kivéve, ha az közérdeket, vagy jogos magánérdeket sértene. Az intés eredményessége érdekében igénybe kell venni a család, az osztályközösség és az osztály szülői munkaközösségének segítségét. Intésben részesült tanuló a tárgyhóban négyes magatartást nem kaphat. Ha a szülő az intézkedésekkel nem ért egyet, jogorvoslati kérelemmel élhet a hatályos jogszabályok és a szolgálati út betartásával. 7.2. Fegyelmi büntetés Súlyos kötelességszegés esetén a tanulót az igazgató fegyelmi eljárás alapján, indokolt írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíti. Fegyelmi büntetésként nem alkalmazható: - Tanköteles kizárása az általános iskolából. - A tanuló eltiltása a tanév folytatásától. - Meghatározott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától. Fegyelmi eljárás megindítása előtt az igazgató, helyettesei, az osztályfőnök és az érintett tanító, tanár meggyőződik a fegyelmi büntetés szükségességéről. Írásbeli határozattal a következő fegyelmi büntetések adhatók:

84/195

a) megrovás b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása d) áthelyezés az évfolyam másik osztályába, tanulócsoportjába, vagy másik iskolába. a) Megrovás (osztályfőnöki vagy igazgatói) A megrovás eredményessége érdekében igénybe kell venni a család és az ifjúságvédelmi felelős segítségét. A jogerős fegyelmi határozatot az iskola tanulóinak a tudomására kell hozni. A jogerős fegyelmi határozat záradékát az osztálynaplóba be kell vezetni. Megrovásban részesült tanuló a tárgyhóban hármas magatartást nem kaphat. b) Szigorú megrovás (osztályfőnöki vagy igazgatói) A szigorú megrovás eredményessége érdekében igénybe kell venni: az ifjúságvédelmi felelős, az SZM-ben működő ifjúságvédelmi munkabizottság segítségét a tanuló családi hátterének megismerése érdekében. Ha szükséges, veszélyeztetett tanulóként kell nyilvántartani. A jogerős fegyelmi határozatot ismertetni kell az iskola tanulóival. A jogerős fegyelmi határozat záradékát az osztálynaplóba be kell vezetni. Szigorú megrovásban részesült tanuló félévkor vagy év végén csak kettes magatartást kaphat. c) Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása: - Az étkeztetésben részesülő tanuló az e területen történt visszaélés esetén az étkezés anyagi támogatásából kizárható, vagy kedvezménye csökkenthető (ha azt nem alanyi jogon kapta). - A házirendet több ízben megsértő tanulók kizárhatók az iskolai és a diákönkormányzat, a DSE rendezvényein való részvételből (pl. kirándulás, disco, farsangi bál, teadélután, stb.). d) Áthelyezés az évfolyam másik osztályába, tanulócsoportjába, vagy másik iskolába (utóbbi esetben a két igazgató közös megállapodása alapján). Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök környezettanulmányt készít. Ha a tanuló családi háttere nem megfelelő, nevelése a családban nem biztosított, az ifjúságvédelmi felelős a gyámhatóság intézkedését kéri. A tanuló fegyelmi ügyében elsősorban a nevelőtestület, másodsorban az önkormányzat illetékes szerve dönt. Végrehajtani csak jogerős határozatot szabad. Ha az iskolavezetőség vagy a nevelőtestület tudomást szerez arról, hogy tanulója a tanítási szünetben követett el fegyelmi vétséget, az iskola a tanítás megkezdése után határoz a fegyelmi ügyben. A büntetés mindenkor alkalmazkodjék a tanuló életkori sajátosságaihoz. Az iskolai büntetésnevelési eszköz nem lehet megtorló vagy megalázó a tanulóra, mert többletmunkával büntetni, illetőleg testi fenyítést alkalmazni nem szabad. 7.3. Az anyagi felelősség

85/195

Ha az intézményt, az intézményegységet kár érte, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgáltatni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét megállapítani. A kártérítésre a polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt az intézményegység tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható tanulót és szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a tanuló kártérítési felelőssége a törvény alapján megállapítható, a tanulót, illetve a szülőt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege az okozott kár 25 %-áig terjedhet, ez azonban nem haladhatja meg a szülő havi jövedelmének 50 %-át. A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg. X. rész A család és az intézményegység együttműködési fórumai 1. Szülői értekezlet Az osztályok szülői közössége számára az intézményegységben az osztályfőnök a tanév során több alkalommal szülői értekezletet tart, ahol az osztály ill. tanulócsoport problémáinak, eredményeinek, fejlődésének megbeszélésére kerül sor. Időpontjai az iskola munkatervében kerülnek megtervezésre. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerülő problémák megoldására. Az iskola pedagógiai-művelődési programjáról és a kiegészítő szolgáltatásokról minden évben, január-február hónapban tájékoztatás történik a leendő első osztályosok érdeklődő szülői számára, akik részére a beíratást követően a tanévet megelőző naptári év május-június hónapjában már a leendő tanítók szerveznek előkészítő szülői értekezletet. 2. Fogadóóra Általában kéthavonta, az intézményegység vezetése által szervezett időpontban az iskola valamennyi pedagógusa fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 3. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi iskolai pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében, ellenőrzőjében feltüntetni.

86/195

A pedagógusnak ezeket a bejegyzéseket dátummal és kézjeggyel el kell látnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete, ellenőrzője hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A szülők elektronikus naplóban is rendszeres tájékoztatást kaphatnak gyermekük osztályzatairól. Pedagógusaink az osztályzat megszületését követő egy héten belül jelenítik meg azt az e-naplóban. 4. Szülői munkaközösség A közoktatási törvény alapján az intézményegység minden osztályában a szülők által választott szülői szervezet, munkaközösség működik. Jogkörét a közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg, feladata a jogérvényesítés mellett a szülők mozgósítása a gyermekcsoportok szabadidejének hasznos eltöltésének segítésére. A jogszabályi előírásokon túl a szülői szervezetet ezen szervezeti és működési szabályzat egyéb véleményezési, egyetértési jogkörökkel nem ruházza fel. 5. SzM elnöki értekezletek Az intézményegység szülői választmányát, az osztályok SzM-elnökeiből szerveződő testületet az iskola igazgatója alkalomszerűen hívja össze. A megbeszélésen az igazgató tájékoztatást ad az intézmény, az iskola munkájáról és feladatairól. Az értekezlet feladata a szülői munkaközösségek véleményeinek, állásfoglalásainak, javaslatainak megvitatása, a SzM munkájának koordinálása, a törvény által biztosított kérdésekben a döntés meghozatala. 6. Bemutató tanítások, nyílt nap Évente egy alkalommal az intézményegység minden tanulócsoportot érintő nyílt napot szervez a szülőknek, a lakókörzetnek, melynek célja a nevelő-oktató munka megismertetése. A nyílt napok, bemutató foglalkozások időpontját az éves munkaterv, vagy havi munkarend rögzíti. Az intézményegységben a leendő első osztály tanulóinak szülői részére – a beíratást megelőzően – több alkalommal is szervezhetők bemutató órák. 7. A tankönyvterjesztés rendje 7.1 Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményegység igazgatója a felelős. Az intézményegység-vezető minden tanév elején a következő tanévre vonatkozóan az iskola dolgozói közül felkéri a tankönyvfelelőst, ami rögzítésre kerül az intézményegység éves munkatervében. 7.2. A tankönyvfelelős(ök) az adott tanévben: - elkészíti az adott tankönyvrendelést, elvégzi az iskolai tankönyvterjesztést, - a kiadóktól beszerzi a megrendelt tankönyvcsaládhoz tartozó segédleteket a pedagógusok számára (tanmenet, kézikönyv, felmérési anyag, stb.), - minden év november 15-ig felméri, hogy a tanulók közül hányan kívánnak kölcsönözni az iskolai könyvtárból tankönyvet, ezt összeveti a könyvtár

87/195

tankönyvállományával. A tartós tankönyvek megrendelésénél a felmérés eredményét figyelembe veszi, - felméri az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulókat, bekéri a szülőktől az előírt - igazolásokat, biztosítja a rászoruló gyermekek részére az ingyenes tankönyveket. 7.3. Az igazgató intézményegységen belüli vagy nem az intézményegységben dolgozó vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására, ami tartalmazza: - a tankönyvrendelés elkészítésének módját, - a szükséges határidőket - az árusítás módját, helyét, idejét - az intézménynek juttatott összeg mértékét. 7.4. Az intézményegység igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szülői munkaközösség véleményét arról, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, ami felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja. 7.5. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve, illetve a szülői munkaközösség véleménye alapján a szakmai munkaközösségek, ennek hiányában a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvtámogatás kedvezményeit, szabályait a szervezeti és működési szabályzatot kiegészítő intézményi szabályozók közül a tankönyvforgalmazás és tankönyvtámogatás rendjéről kiadott helyi szabályzatok tartalmazzák. 8. Igazgatói tájékoztató Egy tanítási éven belül több alkalommal a szülők tájékoztatást kapnak az iskolai év kiemelt feladatairól, a féléves részértékelésről, a tanév végi értékelésről. 9. Egyéb alkalmak Ünnepélyek, megemlékezések, bemutatók, versenyek, ezekre a lakókörzet és a szülők meghívása. 10. Intézményi alapdokumentumokról történő tájékoztató 10.1. Előre meghatározott alkalmak: - tanév eleji, 1-8. évfolyamon szervezett összevont szülői értekezleten iskolarádióban (vezetői tájékoztató) - az intézmény éves munkatervében előre kijelölt szülői értekezleteken és fogadóórákon. 10.2. Előre meg nem határozott alkalmak: - egyéni vagy csoportos megkeresésre előre egyeztetett időpontban az iskolavezetés, illetve a tantestület tagjai által. XI. rész A hagyományok ápolása 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

88/195

1.1. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézményegység jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 1.2. Az intézményegység hagyományos és kulturális ünnepi rendezvényei: - ünnepélyes tanévnyitó - Gyermekek Világnapja - megemlékezés az aradi vértanúkról - ünnepi megemlékezés 1956. október 23-ról - Mikulás - Marcalvárosi Mikulás Kupa óvodásoknak - karácsonyi ünnepélyek - farsangi bálok - megemlékezés a Nőnapról - ünnepi műsor március 15-e alkalmából - Tavaszi Kulturális Fesztivál - Arany Napok - Arany Galéria kiállításai - Anyák Napja - hangversenyek - Diákönkormányzat Napja - Nemzetközi Marcalvárosi Balázs Kupa - Toldi DSE nap - gyermeknap - 8. osztályos tanulók ballagása - tanévzáró ünnepély - jeles napok (néphagyományok ápolása) 1.3. Iskolai versenyek - felmenő rendszerű szaktárgyi versenyek - levelező formában lebonyolított egyéni versenyek - Marcalvárosi tanulmányi verseny - más intézmények által meghirdetett versenyek, vetélkedők 1.4. Alapítványok 1) Az intézményegység pedagógusai a tehetséges tanulók támogatására alapítványt hoztak létre. Neve: „Pedagógusok a tehetséges gyermekekért” Formája: nyitott Létrehozásának ideje: 1991. június 7. Tevékenységét az alapító okiratában foglaltak szerint folytatja. 2) Az általános iskolai egység szülői és pedagógusai a nevelés és oktatás, képességfejlesztés hatékonyságának és színvonalának emelésére közhasznú alapítványt létesítettek. Neve: Marcalvárosi Arany Alapítvány

89/195

Formája: nyitott Létrehozásának ideje: 2003. január 20. Tevékenysége alapító okirat szerint működik. 3) Kötélugró sportcsoportot támogató szülők alapítványa Neve: „Arany Szöcskék” Formája: nyitott Létrehozásának ideje: 1995. szeptember 19. Tevékenységét az alapító okiratban foglaltak szerint folytatja. 4) A népitánc-csoportot támogató szülők alapítványa Neve: „Aranymálinkó” Formája: nyitott Létrehozásának ideje: 1997. március 28. Tevékenységét az alapító okiratban foglaltak szerint folytatja. 1.5. Az intézményegység kerek évfordulókhoz kötötten évkönyvet, hangzó és/vagy papíralapú kiadványt jelentet meg, lehetőségeihez mérten iskolaújságot ad ki és iskolarádiót működtet. 2. A hagyományápolás 2.1. A hagyományápolás külsőségei 2.1.1. Az intézményegység emblémája:

2.1.2. Az iskolai tanulók jelvénye:

2.2. Az intézményegység tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: sötét szoknya, fehér blúz fiúk: sötét nadrág, fehér ing 2.3. Az intézményegység hagyományos sportfelszerelése: lányok: tornacipő, fehér zokni, kék nadrág, fehér póló vagy kék tornadressz fiúk: tornacipő, fehér zokni, kék nadrág, fehér póló A szabadban tartott testnevelési órákon melegítőöltözet.

90/195

Kovács Margit Általános Iskola Intézményegység működési rendje Tartalomjegyzék 1. Az általános iskolai intézményegység adatai .................................................................................................... 93 2. Kiegészítő folyamatok ...................................................................................................................................... 94 3. Az általános iskolai intézményegység szervezeti felépítése .............................................................................. 95 4. A Szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései .......................................................................... 96 5. A vezetői feladatkörök megosztása ................................................................................................................... 96 5.1 A vezetők helyettesítésének rendje ............................................................................................................. 96 5.2 Vezetői feladatkörök ................................................................................................................................... 96 5.2.1 A Marcalvárosi Főigazgatóság vezetője- főigazgató 96 5.2.2 Igazgatótanács 97 5.2.3. Intézményegység-vezető 97 5.2.4. Igazgatóhelyettes 97 5.2.5 Munkaközösség-vezetők 98 6. A vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, információ átadása ...................................... 98 6.1 Az azonos épületben működő intézményegység-vezetők kapcsolattartása ................................................. 98 6.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái ................................................................................. 99 6.2.1. Szakalkalmazotti értekezlet 99 6.2.2 Nevelőtestületi értekezlet 100 6.2.3 A nevelők szakmai munkaközösségeinek kapcsolattartása 101 6.2.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök 102 6.2.5 Pedagógusok megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokkal 102 6.2.6. A közalkalmazottak elérhetősége 104 6.3 A tanulók közösségei és kapcsolattartásuk formái ................................................................................... 105 6.3.1 Az osztályközösség 105 6.3.2. Az iskolai diákönkormányzat 105 6.3.3. Házirend 105 6.3.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 106 6.4 A szülők közössége, az iskolához kapcsolódó szülői szervezet és kapcsolattartásuk rendje .................... 106 6.4.1. A nevelők és a szülők kapcsolattartása 107 6.5. Kapcsolattartás a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottakkal ............................. 108 6.6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja .......................................................................................... 108 6.6.1. A külső kapcsolattartás rendje 109 7. A működés rendje ........................................................................................................................................... 109 7.1. Nyitva tartás, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje ...................................................... 109 7.1.1. Nyitva tartás, működési rend 109 7.1.2. A vezetők iskolai jelenlétének rendje 110 7.2. A közalkalmazottak munkarendje ............................................................................................................ 110 7.2.1. A pedagógusok munkarendje 111 7.2.2. Etikai követelmények a pedagógussal szemben 111 7.2.3. Távolléttel kapcsolatos szabályok 112 7.2.4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje 113 8. A pedagógiai munka tervezésének, szervezésének és belső ellenőrzésének rendje ........................................ 113 8.1. A pedagógiai munka tervezése, szervezése .............................................................................................. 113 8.1.1. Szervezeti és működési szabályzat, házirend 113 8.1.2. Pedagógiai-művelődési program 114 8.1.3. Minőségirányítási program 114 8.1.4. Éves munkaterv 114 8.1.5. Az integrációból adódó szervezési feladatok 115 8.1.6. Az alapfokú művészetoktatás szervezési feladatai 115 8.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................................... 116 9. Az intézmény területére lépés, az ott tartózkodás szabályai ........................................................................... 117 9.1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetésének szabályai...................................................... 117 9.2. A létesítmények használati rendje ............................................................................................................ 117 10. Hagyományápolás ......................................................................................................................................... 118 11. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ................................................ 118 12. A fegyelmi eljárás szabályai ......................................................................................................................... 119 12.1. A fegyelmi eljárás szabályai .................................................................................................................. 119

91/195

12.2. Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések ........................................................................................ 121 12.2.1 A fegyelmi határozat meghozatalának elvei, követelményei 122 13. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás .............................................................................................. 122 14. Intézményi óvó-védő előírások, a rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................ 122 14.1 Balesetvédelem ....................................................................................................................................... 123 14.2 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ....................................................................................... 124 14.2.1.Bombariadó esetén szükséges teendők 126 15. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei ................... 126 16. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ......................................................................................... 127 17. Az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................................................................................. 128 18. Adatkezelési szabályzat ................................................................................................................................ 129 19. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei .................................................................... 130 20. Az iskolai sportkör működésének rendje ...................................................................................................... 130 21. A könyvtár működésének szabályai .............................................................................................................. 132

92/195

Az általános iskola Szervezeti és működési szabályzata a Marcalvárosi Főigazgatóság Szervezeti és működési szabályzatára épül, tartalmában kiegészíti azt. 1. Az általános iskolai intézményegység adatai OM azonosítója: Elnevezése:

030523 Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kovács Margit Általános Iskolai Intézményegység Székhelye: 9024 Győr, Répce u. 2. Jogelőd neve és székhelye: Kovács Margit Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 9024 Győr, Répce u. 2. Felvehető tanulók száma: 772

Az általános iskolának 8 évfolyama van. Az iskola alapfokú művészetoktatást folytathat. Az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon történik. Az iskola körbélyegzője: A Magyar Köztársaság címere a Marcalvárosi Főigazgatóság 9024 Győr, Répce u. 2. Kovács Margit Általános Iskolai Intézményegység körfelirattal. A bélyegzőt használók köre:   

általános iskolai intézményegység-vezető iskolatitkár konyhavezető

Az intézmény alapfeladatainak ellátására a fenntartó használatba adta 2672/21 helyrajzi számon nyilvántartott Győr, Répce u. 2. szám alatti ingatlant és épületet.

93/195

2. Az intézményben meglévő folyamatok 2. Kiegészítő folyamatok egészségvédelem



1. Fő folyamatok

munkavédelem

tűzvédelem





tanügyigazgatás



ellenőrzés, mérés, értékelés minőségbiztosítás







étkeztetés

munkaügyi, személyzeti tevékenység, szakember utánpótlás

Az általános iskola szakfeladatait az Alapító okirat tartalmazza.

94/195

3. Az általános iskolai intézményegység szervezeti felépítése

IGAZGATÓTANÁCS

FŐIGAZGATÓ titkár

közművelődési egységvezető (ig.)

kézműves int. egység -vez. ig.

konyhavezető konyhai dolgozók gondnokság

gyerm. és ifjúságvédelem

iskolaorvos, eü. dolgozók

könyvelő, pénzügyi dolg. könyvtáros

művelődésszervező

rendszergazda

általános iskolai intézményegység-vezető (igazgató)

iskolatitkár

könyvtár vezető

GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓHELYETTES

ISK vez.

alapfokú művészeto ktatás igazgatóh.

minőségirányítási vez.

Szülői mk.

oktatástechnikus alsó tagozatos igazgatóhelyettes

felső tagozatos igazgatóhelyettes

idegen nyelvi mk.

magyar mk.

matematika mk. matematika mk. osztályfőnöki mk.

alsó tag. mk.

humán mk. napközis mk.

vizuális mk.

gyógypedagógus fejlesztő ped.

természettud.mk.

gyógytestnevelő

DÖK mérés-értékelés cs.

95/195

munkaügyi előadó portás, takarító, karbantartó

4. A Szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza intézményünk szervezeti felépítését, működésünk belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatainkra vonatkozó rendelkezéseket. Tisztázza a jogköröket és a rendkívüli helyzetek kezelését. Biztosítja az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség betartását. Az általános iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályzók:  Alapító okirat  Pedagógiai-művelődési program  Éves munkaterv  Szervezeti és működési szabályzat  Házirend  Munkaügyi, munkajogi belső szabályzatok  Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek működését meghatározó szabályok: A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata A szülői munkaközösség működésének szabályai A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Az általános iskola Szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – iskolai szervezetet és működést hozzon létre, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai-művelődési programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. A Szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartása nemcsak az intézmény dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai az iskola szolgáltatásait igénybe vevőkre (tanulókra és szüleikre) is vonatkoznak. 5. A vezetői feladatkörök megosztása Az általános iskola a Marcalvárosi Főigazgatóság intézményegysége. Az intézmény élén a főigazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatótanács, a tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. A főigazgató, az intézményegység-vezetők (igazgatók) jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 5.1 A vezetők helyettesítésének rendje A főigazgatót akadályoztatás esetén a Marcalvárosi Főigazgatóság Szervezeti és működési szabályzata szerint helyettesítik. Az intézményegység-vezető öt napot meghaladó helyettesítéséről a főigazgató intézkedik. 5.2 Vezetői feladatkörök 5.2.1 A Marcalvárosi Főigazgatóság vezetője- főigazgató A főigazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg.

96/195

Ellátja a jogszabályok által a magasabb vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság intézményi feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekkel látja el. A munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Az intézményegységek szakmai önállósággal működnek. 5.2.2 Igazgatótanács A főigazgatóság vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Dönt az intézményegység-vezető megbízásáról és a megbízás visszavonásáról. A Marcalvárosi Főigazgatóság igazgatótanácsának tagjai az intézményegységek vezetői: Az általános iskolák igazgatói A szakképző iskola igazgatója A közművelődés intézményegység vezetője Az óvodai intézményegységek vezetői Az itt felsoroltak szavazati joggal rendelkeznek. Az igazgatótanács állandó meghívottjai a tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek. A főigazgató feladatait és felelősségét munkáltatója által kiadott munkaköri leírás szerint látja el. A gazdasági főigazgató-helyettes, az igazgatók, egységvezetők feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.2.3. Intézményegység-vezető Az általános iskolai intézményegységet intézményegység-vezető (igazgató) vezeti. Tagja a Marcalvárosi Főigazgatóság igazgatótanácsának. Munkáját igazgatóhelyettesek (alsó és felső tagozatos, alapfokú művészetoktatás) segítik. Az intézményegység-vezető személyes felelősséggel tartozik az iskola valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért. Feladatai: az iskola pedagógiai munkájának szakszerű vezetése tanítás, illetve foglalkozás jogszabályban meghatározott időkeretben az alapító okiratban szereplő tevékenységek jogszabályi követelményeknek megfelelő ellátásának biztosítása az iskola képviselete a pedagógusetika normáinak betartása és betartatása Az intézményegység-vezetők részletesebb feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.2.4. Igazgatóhelyettes Az intézményegység-vezető munkáját 3 igazgatóhelyettes segíti. A helyetteseket az intézményegység-vezető a nevelőtestület véleményének kikérésével bízza meg legalább 1, legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. Az igazgatóhelyettesek részletesebb feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza.

97/195

5.2.5 Munkaközösség-vezetők Az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében szakmai munkaközösségek vesznek részt. A szakmai munkaközösség tagjai az azonos vagy rokon szaktárgyat tanító vagy hasonló feladatot ellátó pedagógusok. Szakmai munkaközösség legalább 5 fővel alakítható. Feladatai: - a helyi tanterv és a szaktárgyi programok összehangolása, - az ellenőrzések, mérések és az iskolai értékelés összehangolása, - tanulmányi versenyek, programok szervezése - tehetséggondozás, felzárkóztatás, tanórán kívüli programok szervezése, - szakmai segítség nyújtása a tankönyv- és taneszköz kiválasztáshoz, - belső továbbképzések, konzultációk szervezése, - új pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazására való szakmai felkészülés megtervezése - intézményi és intézményen kívüli programok szervezése - részvétel a továbbképzési program összeállításában. A szakmai munkaközösségeket munkaközösség-vezetők irányítják, akit a munkaközösség javaslatára az intézményegység-vezető bíz meg legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. A munkaközösség-vezetők tartalmazza.

részletesebb

feladatait,

felelősségét

munkaköri

leírásuk

6. A vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, információ átadása A főigazgató havonta egyszer (indokolt esetben többször) igazgatótanácsi ülést tart. Operatív vezetési ügyekben az intézményegység-vezető – intézményegysége vezetésének – heti rendszerességgel megbeszélést tart. 6.1 Az azonos épületben működő intézményegység-vezetők kapcsolattartása Azonos telephelyen (Répce u. 2.) működik a Marcalvárosi Főigazgatóság három intézményegysége. Ezek: Kovács Margit Általános Iskolai Intézményegység Kovács Margit Szakképző Iskolai Intézményegység Kovács Margit Közművelődési Intézményegység Az intézményegységek vezetői a struktúrában elfoglalt helyük alapján az intézményi folyamatok irányítói, a folyamatos üzemelés felelősei. Vezetői koordinációs testületük heti rendszerességgel megbeszélést tart. Részt vevői:  általános iskolai intézményegység-vezető  szakképző iskolai intézményegység-vezető  közművelődési intézményegység-vezető  igazgatóhelyettesek (alapfokú művészetoktatási, alsó tagozatos, felső tagozatos)  meghívottak

98/195

A vezetői koordinációs testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik az intézményegységek szakmai munkájának, belső életének és külső kapcsolatrendszerének közös kérdéseiben. 6.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái A Marcalvárosi Főigazgatóság szervezeti egységeinek kapcsolattartási formáit szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Főigazgatóság alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. A teljes alkalmazotti közösség összehívását a főigazgató rendelheti el. A Marcalvárosi Főigazgatóság szakalkalmazotti közösségének tagjai a főigazgatóság pedagógusai, szabadidőszervezői, művelődésszervezői, könyvtárosai. A szakalkalmazotti értekezlet összehívására a főigazgató és az igazgatótanács jogosult. Továbbiakban az általános iskola szervezeti egységeit és azok kapcsolattartásának formáit, az információk átadásának módjait tartalmazza a szabályzat. A szakalkalmazottak különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményegység-vezető segítségével a megbízott vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  a három intézményegység vezetőinek és helyetteseinek ülése  értekezletek  megbeszélések Az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóbeli tájékoztatókon értesítik a nevelőket. Az intézményegység-vezető, illetve helyetteseik kötelesek az irányításuk alá tartozókat az ülések döntéseiről, határozatairól tájékoztatni, valamint kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közvetíteni az illetékes magasabb vezető felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik. 6.2.1. Szakalkalmazotti értekezlet A vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból álló közösség. A szakalkalmazotti értekezlet üléseit az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegység-vezetők közösen hívják össze a napirendi pontok megjelölésével és a napirendi pontokhoz kapcsolódó esetleges írásos anyagoknak az ülés előtt legalább 5 nappal az értekezlet tagjainak való megküldésével. Összehívása: szükség esetén, de legalább három havonta A szakalkalmazottak részvétele kötelező. Ha a plénum új napirendi pont felvételét nem javasolja, az aktuális napirend megtárgyalása vitával folytatódik, határozat hozatalával végződik. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmad része jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kétharmados minősített többséggel dönt.

99/195

A szakalkalmazotti értekezlet dönt:  A szabályzatok, a munka- és feladatterv elfogadásáról és módosításáról, a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és a közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek meghatározásáról.  Az intézményegységek munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. Szakalkalmazotti értekezletet kell tartani:  a pedagógiai program és módosításának elfogadására,  a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására,  a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására,  az éves - féléves munka értékelésére,  a tanév pedagógiai munkájának értékelésére,  a házirend elfogadására,  az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására,  valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzíti. 6.2.2 Nevelőtestületi értekezlet Nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület kisebb csoportjai rendszeresen megtartják szakmai megbeszélésüket. A nevelői értekezletek összehívásáról az igazgató vagy igazgatóhelyettesek gondoskodnak. A főigazgató tagja mindegyik nevelői értekezletnek. Jellege munkaértekezlet, határoz és dönt azokban a kérdésekben, amelyek a folyamatos működéshez szükségesek, és nem érintenek az intézményegység egészére vonatkozó, az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyeket. A szakalkalmazotti értekezleten vesz részt az összes szakalkalmazott. Napirendtől függően a nevelői értekezleteken részt vehet meghívás alapján a szülői szervezet képviselője és a diákönkormányzat képviselője. Az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok szakmai fóruma az alsós nevelői értekezlet. Vezetője az igazgatóhelyettes. Az 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok szakmai fóruma a felsős nevelő értekezlet. Vezetője a felsős igazgatóhelyettes. Az alapfokú művészetoktatást végző pedagógusok szakmai fóruma a művészetoktatási nevelői értekezlet. Vezetője: a művészetoktatási igazgatóhelyettes. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet (teljes szakalkalmazotti kör) 100/195

 tanévzáró értekezlet (teljes szakalkalmazotti kör)  félévi és év végi osztályozó értekezletek (1-4., 5-8. évfolyamokon, művészetoktatásban)  2 alkalommal nevelési értekezlet (témától függően kisebb csoportokban is lehet)

alapfokú

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az intézményegység vezetője vagy az Igazgatótanács vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. 6.2.3 A nevelők szakmai munkaközösségeinek kapcsolattartása Az intézmény pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - magyar alsó tagozatban (1-4. évfolyamon tanítók) - humán (magyar, történelem és ének-zene szakos tanárok) - matematika alsó tagozatban (1-4. évfolyamon matematikát tanítók) - matematika (matematika szakos tanárok) - napközi (napközis nevelők) - alsó tagozatos (tanítók) - idegen nyelv (angol, német szakos tanárok) - vizuális (vizuális kultúrát tanítók) - természettudományi (biológia, földrajz, kémia, fizika, technika, informatika szakos tanárok) - osztályfőnöki (osztályfőnökök) A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető tervezi és szervezi az intézményegység-vezető irányításával. A speciális helyzetből adódóan közös munkaközösségek szerveződhetnek az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegységek között. A munkaközösség-vezető  az iskola pedagógiai-művelődési programja és az éves munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves programját,  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyak oktatásáért,  módszertani, szakmai értekezletet tart, bemutató órákat szervez,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok munkáját, munkafegyelmét, szükség esetén intézkedést kezdeményez az igazgató vagy helyettesei felé, 101/195

 képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé,  összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség munkájáról félévente,  állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt konzultál a munkaközösség tagjaival. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői rendszeresen tájékoztatják a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, azok megvalósításáról az intézményegység-vezetőt és a szakalkalmazotti kört. 6.2.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 6.2.5 Pedagógusok megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokkal A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő - oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegységvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása alapján. A megbízásokat a tantárgyfelosztás, az iskolai munkaterv rögzíti. Ellátandó megbízások, feladatok:  osztályfőnök, napközis csoportvezető  munkaközösség-vezető  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  diákönkormányzatot segítő tanár  szakkör  pályaválasztási felelős  tankönyvfelelős  munkavédelmi felelős  tűz- és balesetvédelmi felelős  minőségirányítási felelős  mérés-értékelési csoport  egészségnevelés  környezetvédelem  nemzetközi kapcsolatok

102/195

 ISK vezető  intézményi honlap frissítése  ügyelet A megbízott pedagógus köteles írásban vagy szóban beszámolni az intézményegységvezetőnek évente legalább 1 alkalommal. Pedagógiai szempontokat figyelembe véve a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatoknál az egyenletes elosztásra kell törekedni. 6.2.5.1 Az osztályfőnök feladata Az osztályfőnököt az intézményegység-vezető bízza meg. Feladata, hogy:  egyéniségével, tudásával, tapasztalatával segítse a tanulóközösség kialakulását,  koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogassa óráikat,  ismerje meg tanítványai személyiségét erkölcsi, pedagógiai elvárásai szerint nevelje osztályának tanulóit,  aktív pedagógiai kapcsolatot tartson fent az osztály szülői munkaközösségével,  kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,  a tanulók véleményét figyelembe véve minősítse a tanulók magatartását, szorgalmát,  a szülői értekezleten kívül is szoros kapcsolatot tartson a szülőkkel,  az osztályfőnöki munkával járó adminisztratív feladatokat pontosan, naprakészen végezze,  készítse fel tanulóit a pályaválasztásra,  tanulóit rendszeresen tájékoztassa az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítson, közreműködjön a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az osztályfőnök további feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 6.2.5.2 Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladata A diákok által felkért személy, akit az intézményegység-vezető bíz meg a feladatok ellátására. Minden évben meg kell újítani. A megbízni kívánt tanár legalább egy éve tanítson az iskolában. Jó szervezőkészsége, határozott fellépése legyen. A diákokkal, a nevelőtestülettel és az iskolavezetéssel egyaránt jó kapcsolata legyen. Az iskola és a diákok érdekeit egyaránt tudja képviselni. Feladatai:  a diákmozgalom irányítása,  a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, irányítása. 6.2.5.3 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata Az intézményegység-vezető megbízása alapján az alábbi teendőket kell folyamatosan ellátnia:  Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

103/195

 Év elején teljes körű felmérést készít az osztályfőnökök közreműködésével a tanulók körében. Megállapítja, van-e veszélyeztetett ill. hátrányos helyzetű tanuló, erről nyilvántartást vezet és ez alapján a szükséges lépéseket megteszi.  Tájékoztatja az iskolaorvost, osztályfőnököt is a felmérés eredményeiről. Ezt a tantestülettel is ismerteti.  Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.  A Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának a kért információt időben eljuttatja.  Szükség esetén az osztályfőnökkel környezettanulmányt készít.  Az iskolában jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.  A fegyelmi tárgyaláson részt vesz, véleményt nyilvánít, a tanuló védelmére felhozható indokokat a fegyelmi bizottság elé tárja.  A tanévzáró értekezleten beszámol az éves munkájáról. 6.2.5.4 Az ügyeletes pedagógus kötelességei Az iskola diákönkormányzata és nevelőtestülete által közösen készült házirend előírja, hogy az oktatási intézményekben biztosítani kell a tanulók egészségének védelmét, ehhez szükséges az intézmény tanárainak és diákjainak közös felügyeleti tevékenysége. Az ügyeleti rendszer biztosítása az alábbiak szerint történik: 1. Az ügyeletes tanárok a folyosókon, illetve a kijelölt helyen tartózkodva tartanak kapcsolatot az ügyeletes osztály diákjaival, ellenőrzik az osztálytermek, folyosók és mellékhelyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók magatartását. Az ügyeletben lévő tanár naponta legalább egyszer ellenőrzést végez a mosdókban. 2. A felügyelő tanár jelenlétével segítse elő a diákok kulturált, fegyelmezett, a közösségi együttélés szabályinak megfelelő magatartását. Az ügyeletes tanár feladata, hogy az ügyeletes diákokkal együttműködve a következő esetekben intézkedjen:    

az épület nem rendeltetésszerű használatakor (falfirkálás, rongálás stb.), dohányzás vagy egyéb iskolában tiltott szerek használata esetén, az intézményből engedély nélkül történő eltávozáskor. Ha a tanuló diákhoz méltatlanul viselkedik társaival vagy bárkivel szemben, úgy a felügyelő tanárnak jogában áll eldönteni, hogy milyen szankciót alkalmaz: enyhébb esetben először szóban figyelmezteti a tanulót, hogy a rendbontást szüntesse meg, súlyosabb esetben a házirendnek megfelelően jár el. 6.2.6. A közalkalmazottak elérhetősége

Az újonnan belépő közalkalmazott munkába állásának első napján köteles elérhetőségeit a titkárságon leadni, illetve az elérhetőségeiben történt változásokat 3 munkanapon belül bejelenteni.

104/195

6.3 A tanulók közösségei és kapcsolattartásuk formái 6.3.1 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményegység-vezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 6.3.2. Az iskolai diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákszervezeteket működtet, amely működését a nevelőtestület segíti. A diákszervezetek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákszervezetek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot működtetnek. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményegység-vezető bíz meg. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. Az intézményi diákönkormányzat és az ÁMK diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. 6.3.3. Házirend A házirend a tanulóknak és szüleiknek szóló szabályzat, amely közérthetően tartalmazza a működés, valamint az iskola által elvárt viselkedési normák rendjét. Tartalmazza:  a tanulók viselkedésének, magatartásának és szorgalmuk minősítésének szabályait,  a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket,  a tanulók vélemény-nyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,  jutalmazásuk elveit és formáit,  a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásuk elveit, 105/195



a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket.

A házirenddel kapcsolatban az iskolának ki kell kérnie a tanulók és a szülők javaslatait és véleményét. 6.3.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az intézményegység-vezető, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. 6.4 A szülők közössége, az iskolához kapcsolódó szülői szervezet és kapcsolattartásuk rendje Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet szülői munkaközösséget hoznak létre és működtetnek. A szülői munkaközösség intézményszintű képviselőjével az iskola intézményegység-vezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményegység-vezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a szakalkalmazotti értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői munkaközösség a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az intézményegység-vezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői munkaközösség képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek szakalkalmazotti vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményegységvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény szülői szervezete (közössége) részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

106/195

6.4.1. A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményegység-vezető:  a szülői munkaközösség ülésén  az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal,  a bejáratnál elhelyezett hirdető táblán keresztül,  az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök:  az osztályszülői értekezleten,  fogadóórákon,  egyéni fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadóórái,  a nyílt tanítási órák,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, Valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetbe (ellenőrzőbe) is bejegyezni, és dátummal, kézjeggyel ellátni. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányzás tényét az osztálynaplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés érdekében az érdemjegyek száma lehetőség szerint legalább havi 1 legyen! A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjáról a szülők az ellenőrzőn keresztül kapnak tájékoztatást. Szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja évente kétszer, szeptemberben és februárban. Tájékoztatja a szülőket a tanév feladatairól, az osztály problémáiról. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerült problémák megoldására. Szülői fogadóórákat az iskola valamennyi pedagógusa évente 2 alkalommal tart (általános fogadóóra). Egyéni fogadóórára heti rendszerességgel jelöl meg egy adott nap adott óráját. Amennyiben a szülő a fogadóórán kívüli időpontban is szeretne konzultálni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai-művelődési programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola intézményegység-vezetőjétől valamint igazgatóhelyettesétől nevezettek fogadóóráin kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:  a főigazgatóság honlapján,  az iskola honlapján,  az iskola fenntartójánál,

107/195

  

az iskola titkárságán, az iskola könyvtárában, az iskola intézményegység-vezetőjénél

Az iskola szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének és intézményi minőségirányítási programjának előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Az iskola szervezeti és működési szabályzata, házirendje és intézményi minőségirányítási programja megtekinthető  a főigazgatóság honlapján,  az iskola honlapján,  az iskola titkárságán,  az iskola könyvtárában,  az iskola intézményegység-vezetőjénél A házirendet a szülők a tanévnyitó szülői értekezleten ismerik meg. 6.5. Kapcsolattartás a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottakkal Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő nem pedagógus közalkalmazottak:  iskolatitkár  könyvtárosok  művelődésszervezők  oktatás-technikus  konyhai személyzet  kisegítő személyzet (takarítók, karbantartók…)  egészségügyi asszisztens A főigazgatósággal közös épület zavartalan működése érdekében az intézményegységek vezetői javaslatot tehetnek a főigazgatóság dolgozói esetében a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, szabadságuk kiadására a főigazgató felé. 6.6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. Az iskola vezetősége, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres, személyes kapcsolatot tartanak a társintézményekkel (módszertani napok, továbbképzések, ünnepélyek látogatása). Az általános iskola a következő jelentős kapcsolatokkal rendelkezik: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Német Kisebbségi Önkormányzat Megyei Pedagógiai Intézet (MPI) Győr város közoktatási intézményei Győr város kulturális intézményei Gyermekjóléti Szolgálattal Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály

108/195

Nevelési Tanácsadó Családsegítő Szolgálat Egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, fogászat…) történelmi egyházak Arrabona Polgárőrség patronáló cégek sportegyesületek 6.6.1. A külső kapcsolattartás rendje  Az iskolát a külső kapcsolatokban a főigazgató illetve igazgató (egységvezető) képviseli. A vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.  A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgatóhelyettesek feladata. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival  Az iskolaorvossal és a védőnővel való közvetlen kapcsolattartás az igazgatóhelyettesek feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokban a főigazgató vagy az igazgató képviseli az iskolát.  Az országos hatáskörű és illetékességű, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, továbbá a pedagógia-szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel a főigazgató vagy az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők és a pedagógusok között is.  Az ÁMK könyvtár kapcsolatait a más iskolai könyvtárakkal és a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtárvezető gondozza, vezetői szinten a közművelődési intézményegység-vezető.  Az intézmény külső sportkapcsolatait az ISK vezető és a testnevelő tanárok szervezik.  A művészeti szakközépiskolákkal és az alapfokú művészetoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel a szakképző iskola egységvezetője és az alapfokú művészetoktatási igazgatóhelyettes szervezi az intézmény kapcsolattartását.  Az ifjúságvédelmi feladat valamennyi pedagógus kötelessége, munkájukat az ifjúságvédelmi felelős segíti. 7. A működés rendje 7.1. Nyitva tartás, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 7.1.1. Nyitva tartás, működési rend Nyitva tartás szorgalmi időben hétfőtől péntekig: 6.00 – 21.00 óráig. Az intézmény működésének rendje:  Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon, rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a főigazgató vagy az intézményegység-vezető ad engedélyt.  A reggeli ügyelet legkorábban 6 órakor kezdődik és 7.30 óráig tart.  A tanítás kezdete 7.55 óra. A tanítási órák 45 percesek. A 6. óra utáni tanórák időtartama 40 perc. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg.

109/195

 Az alapfokú művészetoktatásban a tanítás 13 órától kezdődik. A tanítási óra ideje 45 perc.  A nevelő-oktató munka a pedagógusok vezetésével, heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők.  Az intézményi tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 11 és 14.30 óra között kell lebonyolítani.  Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményegység-vezető tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től kezdődik és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javító vizsgákat. 7.1.2. A vezetők iskolai jelenlétének rendje A vezetők benntartózkodása:  Az intézmény nyitvatartási idején belül hétfőtől csütörtökig reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között, pénteken 7.30 óra és 14.30 óra között az intézmény intézményegységvezetői és igazgatóhelyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia.  A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.  A 16.00-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartók és a portás tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.  A tanuló tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményegység-vezető vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.  A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak a pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola intézményegység-vezetője adhat felmentést.  Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az intézményegység-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.  Az iskola épületében dohányozni - kizárólag nem tanulói jogviszonyban álló felnőtteknek – csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhely kijelölése az intézményegység-vezető feladata.  Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézményegység-vezetője felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 7.2. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket, a munkavégzés szabályait, a pedagógusok jogait és kötelességeit törvény szabályozza. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív szerződés, ill. a Közalkalmazotti szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel.

110/195

7.2.1. A pedagógusok munkarendje A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. A pedagógusok kötelességei: 



  



A nevelési oktatási intézményben dolgozó pedagógusok munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, ill. a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményegység-vezető és az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerint órája előtt 15 perccel a munkahelyén, ill. a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja az igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokra történő megbízásának elvei: megfelelő pedagógiai szakértelem, egyenletes terhelés, funkcióhalmozás elkerülése, a pótlékkal és órakedvezménnyel járó funkciók egyenletes elosztása. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 7.2.2. Etikai követelmények a pedagógussal szemben

      

Fejlessze általános műveltségét! Tartsa be a munkafegyelmi előírásokat! Titoktartási kötelezettség a tanulókkal kapcsolatos iskolai és családi ügyekben, a nevelőtestületet érintő kérdésekben. A tanulók munkáját magáncélra sem a tanítási időben, sem azon kívül igénybe venni nem szabad. A pedagógus a saját iskolájának tanulóit magántanítványként nem taníthatja. A pedagógus a tanulóktól vagy azok hozzátartozóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével – ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el. Kulturált öltözetével és viselkedésével példaként álljon a tanulók előtt!

111/195

7.2.3. Távolléttel kapcsolatos szabályok 

Rendkívüli távolmaradás (betegség-táppénz) A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 730-ig személyesen, családtagja révén vagy telefonon köteles bejelenteni az igazgatóhelyetteseknek, vagy akadályoztatásuk esetén, az iskola titkárságán. A távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az igazgatóhelyetteseknek jelezni. A hiányzását igazoló dokumentumokat az első munkában töltött napon leadja az adminisztratív ügyintézőnek.



Előrelátható távolmaradás A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzását az intézményegység-vezetőnek vagy az igazgatóhelyetteseknek jelzi. A távolmaradási kérelmet a pedagógusnak szóban vagy (hosszabb idejű távolmaradás esetén pl. fizetés nélküli szabadság) írásban kell kérelmeznie. A távolmaradó pedagógus előrelátható távolléte esetén legalább 3 nappal személyesen köteles bejelentést tenni az intézmény-vezetőnek vagy az igazgatóhelyetteseknek. A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzás esetén köteles legalább 1 nappal a hiányzás előtt a helyettesítendő foglalkozások anyagát leadni, eljuttatni a helyettesítést kiíró és/vagy helyettesítést végző pedagógusnak vagy a munkaközösség-vezetőnek. A távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az igazgatóhelyetteseknek jelezni.



Gyermekek után járó pótszabadság (anyanap) A pedagógus kérésére a gyermekek után járó pótszabadság (anyanap) kiadását az igazgatóhelyettes biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját, az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak és/vagy az igazgatóhelyetteseknek / munkaközösség-vezetőnek/ eljuttatni.



Hivatalos távollét A tanulókat versenyre kísérő, továbbtanuló, továbbképzésen résztvevő pedagógus hiányzása hivatalos távollétnek tekinthető, amennyiben az iskola vezetése ezt előzetesen engedélyezte. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját, az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak és/vagy az igazgatóhelyetteseknek ( munkaközösség-vezetőnek) eljuttatni.



Késések bejelentése Váratlan események bekövetkeztekor, amennyiben a pedagógus a 7.2.1 pontban rögzített időpontban előreláthatólag nem érkezik meg az iskolába, lehetőség szerint az igazgatóhelyetteseknek legkésőbb az adott tanóra megkezdése előtt 15 perccel köteles telefonon vagy más módon értesítést küldeni.

112/195



Helyettesítő („H”) órák Az un. „H” órák (helyettesítő órák) rendjét a pedagógusok jelentkezése alapján az igazgatóhelyettesek véglegesítik. Nem megfelelő számú jelentkezés esetén a pedagógus kötelezhető a „H” óra vállalására. A „ H” órás” pedagógus kötelessége meggyőződni arról, ki van-e írva helyettesítésre.



Szabadság-pótszabadság A szabadságok kiadása főigazgatói feladat, a törvényben meghatározottak alapján történik.



Egyéb szabályok Mobiltelefon–használat: A pedagógusok a tanítási órákon, a foglalkozásokon, és a délutáni udvari tartózkodás ideje alatt mobiltelefont nem használhatnak. Kivételt képez természetesen a rendkívüli helyzet, pl. rosszullét, tűzeset, stb. A telefont kikapcsolt vagy lehalkított üzemmódban maguknál tarthatják. Fénymásolás: Fénymásolásra az intézményegység-vezető vagy az igazgatóhelyettesek adnak engedélyt. A másolt mennyiséget fel kell jegyezni. 7.2.4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje

A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban – a főigazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. 8. A pedagógiai munka tervezésének, szervezésének és belső ellenőrzésének rendje 8.1. A pedagógiai munka tervezése, szervezése 8.1.1. Szervezeti és működési szabályzat, házirend Az iskola működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az iskola házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. A házirend előírja a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelésioktatási intézmény nem felel. Az iskola szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét az intézményegység-vezető készíti el, a szakalkalmazotti értekezlet az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat és a házirend nyilvános. Az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen az

113/195

általános iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. Az iskolai osztályra megállapított minimális és maximális létszámtól akkor lehet eltérni, ha a tanítási év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. 8.1.2. Pedagógiai-művelődési program A nevelő és oktató munka az iskolánkban pedagógiai-művelődési program szerint folyik. A pedagógiai-művelődési programot a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai-művelődési program nyilvános. Az iskola pedagógiai-művelődési programjának része a helyi tanterv. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. A Marcalvárosi Főigazgatóság általános iskolai egységeiben tanulók számára biztosított az automatikus továbbhaladás a Kovács Margit Szakképző Iskolai Intézményegységbe. Ennek tartalmi és szervezeti követelményeit is tartalmazza a pedagógiai-művelődési program. 8.1.3. Minőségirányítási program Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási program meghatározza az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási program tartalmazza az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási program rögzíti a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 8.1.4. Éves munkaterv A tanév rendjét a szakminisztérium minden évben rendeletben határozza meg, amelytől csak akkor lehet eltérni, ha a rendelet azt kifejezetten megengedi. A munkaterv elkészítésénél a tanítást munkanapokon, 5 napos tanítási héttel kell megszervezni, a szombat és vasárnap pihenőnap. Ettől eltérni és 6 napos tanítási hetet bevezetni kizárólag akkor lehet, ha az intézményvezetés, a szülői szervezet és a diákönkormányzat együtt kezdeményezi és azzal a fenntartó egyetért. Abban az esetben, ha 6 napos a tanítási hét, csökken a pihenőnapok száma, amelyet egy vagy több későbbi időpontban, még az adott félévben ki kell adni. Lehetséges úgy kiadni ezeket a pihenőnapokat, hogy a téli és a tavaszi szüneteket hosszabbítja meg az iskola, de az is lehetséges, hogy külön szünetet rendel el. A pontos időpontokat a munkaterv részévé kell tenni. Az őszi, téli és tavaszi szünetek időpontját a rendelet meghatározza, amelytől eltérni nem lehet. Ugyancsak nem lehet eltérni a tanév kezdő és befejező napjától. Az iskolai megemlékezések időpontja szintén a munkaterv része. Az iskolák által szabadon meghatározhatóak közé tartozik a rendelet által biztosított 5 tanítás nélküli munkanap pontos időpontja, figyelemmel arra, hogy ebből az egyik nap programját a diákönkormányzat határozza meg. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsgák, illetve

114/195

vizsgaidőszakok időpontját némi megkötéssel szintén az intézmények határozhatják meg. A tanulókat kevésbé érintő események is szerepelnek a munkatervben, ilyenek a nevelőtestület értekezletei, amelyek lehetnek a tanítási napon délután, illetve akár a téli és tavaszi szünet napjain. A munkatervet a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet véleményének kikérése után. A diákönkormányzat véleményét szintén be kell szerezni, de csak a tanulókat érintő programok, időpontok tekintetében. A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát jogszabály határozza meg. 8.1.5. Az integrációból adódó szervezési feladatok A beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. A sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét jogszabály határozza meg. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek:  a tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,  iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,  a szakértői bizottság által meghatározott fejlesztő feladatok. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. 8.1.6. Az alapfokú művészetoktatás szervezési feladatai Az alapfokú művészetoktatás feladata, hogy kiegészítse az általános és középfokú iskolában folyó művészeti nevelést, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. Az alapfokú művészetoktatást folytató iskolákban a tanítási időbeosztást – a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – az iskola állapítja meg.

115/195

8.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés kiterjed a kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az intézményi minőségirányítási program tartalmazza az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzítjük a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az intézményegység-vezető készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról a főigazgató, intézményegység-vezető (igazgató) dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  a főigazgató  az igazgató, (intézményegység-vezető)  az igazgatóhelyettesek,  a munkaközösség-vezetők, A főigazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményegység-vezetők, igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. Évente legalább egyszer átfogó beszámolót készítenek a szakalkalmazotti értekezletre. A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól a vezetők a heti megbeszélésen szóban adnak tájékoztatást. A vezetőség legalább évente egyszer tájékoztató jellegű beszámolót kér a felelősi feladatokkal megbízottaktól. Az ellenőrzés módszerei:  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,  írásos dokumentumok vizsgálata,  tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit az ellenőrzést végzők értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi vagy szakalkalmazotti értekezleten összegezni és értékelni kell.

116/195

9. Az intézmény területére lépés, az ott tartózkodás szabályai 9.1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetésének szabályai    

 

 

Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az intézmény bejáratáig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanitt várhatják meg. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. (A portás a beérkezőkről nyilvántartást vezet.) A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban a főigazgató vagy az intézményegység-vezető fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az intézményegység-vezető ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. Az intézményben a helyi tanterv alapján történő hit- és vallásoktatás nem folyik. Az iskola – az egyházak megkeresése és igénye alapján – heti rendszerességgel helyet biztosít a hitoktatásnak. Az ezzel kapcsolatos szervező és koordinációs tevékenység a megbízott igazgatóhelyettes feladata. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybe vevők a foglalkozást megelőző 20 percen belül léphetnek be. A foglalkozást követően el kell hagyniuk az épületet. A használat rendjét a főigazgatósággal kötött bérbeadási szerződés tartalmazza Az intézményegység-vezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget. 9.2. A létesítmények használati rendje

Az épületben tartózkodás szabályai mindenkire nézve kötelezőek.         

Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kár felmérése az igazgatóhelyettesek és a gondnok feladata, a kártérítés részleteinek a szülővel való tisztázása az igazgatóhelyettesek. feladata. Az osztálytermeket a takarítás után a portás zárja be. Az osztálytermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, nyitvatartási időben az ő felügyelete mellett használhatják a tanulók. A számítástechnika teremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A gépek rendeltetésszerű használatáért a foglalkozást tartó nevelő felelős. Tanuló az épületet tanulási idő alatt csak engedéllyel hagyhatja el. A külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodásnak megfelelően tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevők vagyonvédelmi kötelezettséggel és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

117/195

Az aula használatának rendjét a közművelődési intézményegység szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 10. Hagyományápolás Az iskola épületét címtáblával, nemzeti zászlóval kell ellátni.      

Az iskola zászlójának (magyar és német nemzetiségi zászló) őrzési helye az intézmény kiemelt helye. Az ünnepségeken zászlót vivő tanulókat az osztályfőnökök jelölik ki. A Kovács Margit Emlékfal a jobbszárny első emeletén (a fordulóban) található Intézményi jubileumi évkönyv, hangzó és/vagy papíralapú kiadvány az ötéves évfordulókra jelenik meg. Az intézmény névadójára a megemlékezések, programok november hónapban kerülnek megszervezésre. A nemzeti ünnepeket megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az intézményi munkaterv tartalmazza. Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvényeket az ÁMK munkaterve tartalmazza.

A hagyományápolás külsőségei:  Az intézmény emblémája  Kötelező ünnepi viselet: lányok: sötét szoknya, fehér blúz fúk: sötét hosszú nadrág, fehér ing  Hagyományos sportfelszerelés: lányok: fehér zokni, sport nadrág, fehér póló vagy tornadressz, tornacipő fiúk: fehér zokni, sport nadrág, fehér póló, tornacipő A szabadban tartott testnevelési órákon melegítőöltözet. 11. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A helyi önkormányzati feladatellátás keretében a fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény igazgatója dönt a magasabb jogszabályokban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. Térítési díj ellenében vehető igénybe:  az alapfokú művészetoktatási intézményben a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy vizsga, egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése, az intézmény létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata a fenti szolgáltatások körében.  A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Felső tagozatos és tanulóknak menzás (csak ebéd) étkezést biztosítunk.  Külföldi állampolgárságú tanuló térítési díjat fizet, ha a szülő nem rendelkezik három hónapot meghaladó tartózkodási engedéllyel és kereső tevékenységgel.

118/195

Tandíjért igénybe vehető szolgáltatás:  az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát, illetve a tanuló heti foglalkozásai összes időtartamának 300 percet meghaladó része, a huszonkettedik életév elérésétől pedig minden tanórai foglalkozás. Térítési díj- és tandíjmérséklés, illetve mentesség kérelemre, a fenntartó rendelete alapján adható egy tanévre. A kérelmekről a főtárgy vagy a szaktárgy tanára, továbbá a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján az Igazgatótanács határoz. 

 

 

Az étkezési térítési díjakat a gazdasági főigazgató-helyettes által jóváhagyott befizetési napokon, havonta kell befizetni. A gazdasági hivatal minden tanév elején az éves naptári rendben közli az étkezési befizetések időpontjait a szülők, tanulók részére. Az étkezés díját a megjelölt napokon a pénztári nyitva tartás idejében kell befizetni. Alsó tagozatosok: a tanító által előre közölt tanítási napoknak megfelelő összeget borítékba zárva osztályonként összegyűjtve. Felsőbb évfolyamokon: személyesen a pénztárba. Betegség vagy egyéb váratlan körülmény miatt az étkezés lemondása telefonon vagy személyesen történhet, az étkezést megelőző napon 9 óráig a pénztárban vagy a portán elhelyezett füzetbe történő bejegyzéssel. A lemondott étkezések díjának visszafizetése a lemondás napját követő 2. befizetési alkalommal történik meg. Az alapfokú művészetoktatásban részesülők térítési díjának, tandíjának beszedéséről és a gazdasági irodának való átadásáról az alapfokú művészetoktatási igazgatóhelyettes gondoskodik. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül az intézmény intézkedik. Az intézmény az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen, a portán elhelyezett füzetbe való bejegyzéssel történhet naponta 9 óráig. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. A tandíj befizetése minden hó 1-5. napjáig esedékes. Elmaradása esetén az alapfokú művészetoktatási igazgatóhelyettes írásban felhívja a szülőt, figyelmeztetve a következményekre. Ha hó végéig sem történik meg a tandíj befizetése, a tanuló törölhető az alapfokú művészetoktatásban részesülők jegyzékéből (beírási napló).

12. A fegyelmi eljárás szabályai A tanulókat súlyos kötelességszegés esetén fegyelmi felelősség terheli. A fegyelmi eljárás megindításának és lefolytatásának feltételeit a Közoktatási törvény és végrehajtási rendelete körültekintően szabályozza. A szabályozás garanciális elemeket tartalmaz a gyermek személyiségi jogainak védelmére, és meghatározza a kiszabható büntetések körét. A fegyelmi eljárás eredménye csak a törvényben felsorolt szankciók valamelyike lehet, fegyelmi vétség nem vonhat maga után szociális vagy tanulmányi szankciókat, a tanköteles gyermekek fegyelmi büntetéseinek köre szűkebb a nem tanköteles gyermekekénél 12.1. A fegyelmi eljárás szabályai 

A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a 119/195

fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja.  A fegyelmi eljárást lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.  A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat.  Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. A bizonyítás  A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.  A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozat  A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja.  A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható.  A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek.  Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.  A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.  A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

120/195

Az eljárást megindító kérelem  

Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

Összeférhetetlenség   

A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt.

Vegyes rendelkezések  

A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri 12.2. Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések

     

megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; kizárás az iskolából.

A tanköteles tanulók esetén elsőrendű érdek, hogy teljesítsék tankötelezettségüket, ezért tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az „áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába” fegyelmi büntetés tanköteles tanulóval szemben csak akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről egy másik iskola igazgatójával megállapodott. A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

121/195

12.2.1 A fegyelmi határozat meghozatalának elvei, követelményei 



 

  

Törvényesség követelménye. A közoktatási intézményben fegyelmi büntetést kizárólag a jogszabályokban előírt szigorú eljárási rend betartásával, a jogszabályokban, illetve jogszabály felhatalmazása alapján a házirendben megállapított kötelesség súlyos és vétkes megszegéséért lehet kiszabni. Személyes felelősség elve. A kötelezettségszegés tényét személyre szólóan kell bizonyítani, mert fegyelmi büntetést egy bizonyos diák valamely bizonyított kötelességszegéséért lehet adni. A „kollektív felelősségre vonás” nem jogszerű. Ha a diákok a jogsértést csoportosan követik el, akkor az eljárás során a csoport tagjainak felelősségét személyenként kell bizonyítani. Az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg a fegyelmi felelősségét jogerősen meg nem állapították. Bizonyítottság követelménye. Ez a követelmény az ártatlanság vélelméből következő kívánalom. Ez az elv valójában két kívánalmat foglal magában: egyrészt azt, hogy mindig a vádló kötelessége bizonyítani állítása valódiságát, másrészt a bizonyítás során vitathatatlanná kell tenni azt, hogy a kötelességszegést az ezzel vádolt diák követte el, és azt más nem követhette el. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Törekedni kell a fokozatosság elvének betartására.

13. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola főigazgatója vagy fenntartója megállapodást köt az iskolaorvossal és az ifjúsági védőnővel. A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente 1 alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal,  szemészet: évente 1 alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,  a tanulóknak az ifjúsági védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 4 alkalommal,  közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátását A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 14. Intézményi óvó-védő előírások, a rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: 122/195

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 14.1 Balesetvédelem Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:       

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét. a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés, gyűjtőmunka megkezdése előtt, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve a tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők balesetmegelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola intézményegység-vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen (munkavédelmi bizottság bevonásával legalább évente két alkalommal) ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A gyermekek és az iskolás tanulók felügyeletét ellátó nevelőknek az őket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni e a következő intézkedéseket:

123/195

  

a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést, az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia, a vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülendő a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesettel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon kell nyilvántartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak, (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), a jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézménynek igény esetén biztosítania kell a szülői és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkavédelmi (balesetvédelmi) szabályzata tartalmazza. 14.2 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodai ellátottaknak, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa /pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb./  a tűz  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely neveltjének, tanulójának, vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni a főigazgatóval, intézményegységvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  főigazgató  intézményegység-vezető  igazgatóhelyettes  a helyettesítési rendben megjelölt személy.

124/195

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézkedő szükségesnek tartja.

illetve

A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell a külön szabályzatban rögzített módon, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak, tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak, tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:    

Az épületből minden gyermek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőknek a termen kívül (pl. mosdóban, szertárban, öltözőben, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra vagy foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a tanterem, foglalkozási terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodni kell az alábbi feladatokról:     

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitása, a közművezetékek /gáz, elektromos áram/ elzárása, a vízszerzési helyek szabaddá tétele, az elsősegélynyújtás megszervezése, a rendvédelmi ill. katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadása.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola főigazgatójának, intézményegység-vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény jellemzőiről, eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,

125/195



az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi illetve katasztrófavédelmi szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon pótolni kell. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az SZMSZ tartalmazza. A tű riadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény főigazgatója a felelős. Az épület kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola intézményegység-vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  főigazgató iroda  igazgatói iroda  nevelői szoba  gazdasági iroda  könyvtár. 14.2.1.Bombariadó esetén szükséges teendők Bombariadó alkalmával az intézmény kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről a főigazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 15. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei Napközi otthon:  A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthon.  Felügyeletre szorulónak kell tekinteni azt, akinek mindkét szülője munkába jár.  Ugyancsak felügyeletre szorulónak kell tekinteni azt a tanulót, akinek szülője beteg vagy hat éven aluli gyermek, illetve beteg hozzátartozó ellátásáról gondoskodik.  A fentiek szerint felügyeletre nem szoruló tanulók napközi otthonba történő felvételére a szülő kérelme alapján a lehetőségek függvényében kerülhet sor. Az intézmény arra törekszik, hogy minden szülői kérésnek eleget tegyen, s a napközibe minden tanulót felvegyen.

126/195

Tanulószoba:  

Minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz az intézmény. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.

16. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Szervezeti formák:  napközi,  tanulószoba,  szakkör,  iskolai sportkör  tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diáknap,  tanulmányi kirándulás,  környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozás,  kulturális, illetőleg sportrendezvény,  művészeti alkotótábor,  könyvtár  gyógytestnevelés  felzárkóztatás, tehetséggondozás  énekkar Érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. A szakkörökbe a tanulók önkéntes jelentkezés alapján vehetők fel. A felvett tanuló viszont köteles a foglalkozásokon részt venni. Távolmaradását igazolni kell. Napközi otthon Napközi otthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. Szervezése az 1-4. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés. A napközi otthoni foglalkozásokat a tanulási idő után évfolyamközi csoportokban is meg lehet szervezni. A téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok összevonhatók. A napköziben történő tanulás idősávját egyéb foglakozások megtervezésekor lehetőség szerint védeni kell. Tanulószoba Tanulószoba az 5-8. évfolyam tanulói részére szerveződik heti 10 órában. A tanulószobai időkeretben a házi feladat megoldásán túl szakkorrepetálási és középiskolára előkészítő tevékenység is folyik igény szerint. Tanév elején lehet jelentkezni. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben az eltávozásra az intézményegység-vezető vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Ha a tanulónak rendszeres tanórán kívüli elfoglaltsága van, erre a napköziből és a tanulószobáról eltávozhat. Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A testnevelő tanárok felmérik, hogy a következő tanítási évben milyen sportköri foglalkozásra van igény, és március 31-ig tesznek javaslatot az iskolai

127/195

sportkör szakmai programjára. Az iskolai sportköri csoportok az edzéstervben meghatározottak szerint használhatják az intézmény sportlétesítményeit és udvarát. Tanulmányi kirándulásnak minősül a zenei versenyeken, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok, táncművészeti előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. A sportkör, a művészeti és az alkotótábor vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör és a sportkör működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak.    

A mindennapi testedzés biztosítása Az intézmény a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával és az Egészségfejlesztési Mintaprogram megszervezésével biztosítja. Az intézmény biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban az udvar, téli időszakban a tornaterem – testnevelő tanár felügyelete mellett – a tanulók rendelkezésére álljon naponta délutánonként az ISK munkatervében leírtak szerint. Az iskolai sportkör szakmai programja az intézmény munkatervének részét képezi. Az intézmény Igazgatótanácsa és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az iskola és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen.

A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá az énekkar – eredményes szereplését az egész intézmény-közösség megismerje. 17. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola intézményegység-vezetője a felelős. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal a főigazgató megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola főigazgatója a magasabb jogszabályok rendelkezései alapján iskolán kívüli tankönyvforgalmazóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai

128/195

munkaközösségek szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével:  Minden év november 15-ig az iskola – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani.  Minden év november 15-ig az iskola – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére.  A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről november 30-ig az intézményegység-vezető tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület december 15-ig dönt, és erről az intézményegység-vezető írásban értesíti a szülőket. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A főigazgató kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést a főigazgató által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az intézményegység-vezető beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. 18. Adatkezelési szabályzat Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola intézményegység-vezetője felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény főigazgatója egy személyben

129/195

felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár),  törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  beírási napló (vezetéséért felelős: igazgató helyettes, iskolatitkár),  osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők),  diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár). A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. Az általános iskolai intézményegységre érvényes adatkezelési szabályzat a Marcalvárosi Főigazgatóság Szervezeti és működési szabályzatában található. 19. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után a főigazgató dönt. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:  akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,  akit az egyik szülő egyedül nevel,  akinél a család egy főre jutó havi jövedelme alacsony,  akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő,  aki állami gondozott. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módja: A támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 20. Az iskolai sportkör működésének rendje Az iskolasport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának vagy akár teljes körének lehetővé tenni a rendszeres testmozgást, a módszeres testgyakorlást. Így az iskolasport fontos feladata a másutt rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása, számukra vonzó, kellemes programok biztosítása. Ennek megvalósítása két szinten történik az intézményen belül:  a kötelező tanórai foglalkozásokkal, valamint  a mindennapi testedzés biztosításának kötelezettségével. Iskolánkban a sportkör célja:  tagjainak rendszeres mozgási lehetőség, játék, versenyzés biztosítása 130/195

 

az intézmény, társadalmi szervezetek, alapítványok támogatásával biztosítani a tagok rendszeres testgyakorlásának feltételeit, a tárgyi háttér folyamatos javítását; rendszeres kapcsolattartás a körzet és a megye diáksport – szervezeteivel.

A sportkör feladata a tanórán kívüli sport tevékenységekre, versenyekre való felkészítés, az utánpótlás biztosítása. A sportkör tagságának felvétele és kizárása:  A sportköri tagsági jog az iskolába való belépéssel (tanulói jogviszonnyal) keletkezik és kilépéssel, illetve más iskolába történő átvétellel szűnik meg.  Különösen indokolt esetben, a vezetőség javaslatára kizárás mellett is dönthet. Sportköri tagok jogai:    

részt vehet a sportkör sportcsoportjainak munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat; a sportkör képviseletében részt vehet a diák sportversenyeken; javaslatot tehet az iskola sportkört érintő kérdésekben;

Sportköri tag kötelességei:  rendszeres sporttevékenységet folytasson;  tartsa be a sportkör működési szabályzatát  óvja meg az intézmény testnevelési és sporteszközeit, felszereléseit;  legjobb tudásának megfelelően képviselje és segítse sportkörét. A sportkör legfőbb döntéshozó szerve a sportköri gyűlés melyet évente egyszer össze kell hívni az előző időszak munkájának értékelése és a következő időszak feladatainak, meghatározására, valamint a balesetvédelmi oktatás megtartására. A gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:  a működési szabályzat előkészítése és módosítása;  az előző időszak munkájának eredményeinek értékelése;  a következő időszak munkatervének kialakítása; A munkatervben meg kell határozni:  a legfontosabb fejlesztéseket;  versenyzési tervet;  a sportcsoportok működési területeit és feladatait;  a rendezvényeket és az egyes tevékenységek közvetlen felelőseit. Az iskolai sportkör tevékenységét az ISK vezető irányítja. Feladatai:  az iskolai sportkörtevékenységének irányítása;  a tanévre szóló iskolai sportköri munkaterv és eseménynaptár tervezetének az intézmény munkarendjét figyelembe vevő elkészítése és előterjesztése;  a sport fejlesztési tervének kidolgozása a munkaterv és az eseménynaptár alapján;  a foglalkozások idejének meghatározása;  a sportkör tagjainak szervezése;  kapcsolattartás az iskolavezetéssel, más sportkörökkel és egyesületekkel;  az iskolai sporttal kapcsolatos információk továbbítása. 131/195

A sportkörben – a helyi lehetőségek figyelembevételével – a tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és a gyűlés határozata alapján általános vagy sportági állandó vagy időszakos sportcsoportok működhetnek. 21. A könyvtár működésének szabályai Lsd. a Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár Szervezeti és működési szabályzatában.

132/195

Kovács Margit Szakképző Iskola Intézményegység működési rendje Tartalomjegyzék 1. A szakképző iskolai intézményegység adatai ................................................................................................. 135 2. Az intézményben meglévő folyamatok ........................................................................................................... 135 3. A szakképző iskolai intézményegység szervezeti felépítése ........................................................................... 136 4. A Szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései ........................................................................ 137 5. A vezetői feladatkörök megosztása ................................................................................................................. 137 5.1 A vezetők helyettesítésének rendje .......................................................................................................... 137 5.2 Vezetői feladatkörök ................................................................................................................................ 138 5.2.1 A Marcalvárosi Főigazgatóság vezetője 138 5.2.2 Igazgatótanács 138 5.2.3. Intézményegység-vezető 138 5.2.4. Igazgatóhelyettes 139 5.2.5. Munkaközösség-vezetők 139 6. A vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ........................................................ 139 6.1 Az azonos épületben működő intézményegység-vezetők kapcsolattartása ............................................... 139 6.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái .............................................................................. 140 6.2.1. Szakalkalmazotti értekezlet 140 6.2.2 Nevelőtestületi értekezlet 141 6.2.3 A nevelők szakmai munkaközösségeinek kapcsolattartása 142 6.2.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök 143 6.2.5 Pedagógusok (tanárok, szakoktatók) megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokkal 143 6.2.6. A közalkalmazottak elérhetősége 145 6.3 A tanulók közösségei és kapcsolattartásuk formái .................................................................................... 146 6.3.1 Az osztályközösség 146 6.3.2. Az iskolai diákönkormányzat 146 6.3.3. Házirend 146 6.3.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 147 6.4. A szülők közössége, az iskolához kapcsolódó szülői szervezet és kapcsolattartásuk rendje ................... 147 6.4.1. A nevelők és a szülők kapcsolattartása 148 6.5. Kapcsolattartás a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottakkal ............................. 149 6.6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja .......................................................................................... 149 6.6.1. A külső kapcsolattartás rendje 150 7. A működés rendje ........................................................................................................................................... 150 7.1. Nyitva tartás, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje ....................................................... 150 7.1.1. Nyitva tartás, működési rend 150 7.1.2. A vezetők iskolai jelenlétének rendje 151 7.2. A közalkalmazottak munkarendje ............................................................................................................ 152 7.2.1. A pedagógusok munkarendje 152 7.2.2. Etikai követelmények a pedagógussal szemben 152 7.2.3. Távolléttel kapcsolatos szabályok 153 7.2.3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje 154 8. A pedagógiai munka tervezésének, szervezésének és belső ellenőrzésének rendje ........................................ 154 8.1. A pedagógiai munka tervezése, szervezése .............................................................................................. 154 8.1.1. Szervezeti és működési szabályzat, házirend 154 8.1.2. Pedagógiai-művelődési program 155 8.1.3. Minőségirányítási program 155 8.1.4. Éves munkaterv 155 8.1.5. Az integrációból adódó szervezési feladatok 156 9. Az intézmény területére lépés, az ott tartózkodás szabályai ........................................................................... 157 9.1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetésének szabályai...................................................... 157 9.2 A létesítmények használati rendje ............................................................................................................. 158 10. Hagyományápolás ........................................................................................................................................ 158 11. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ............................................... 159 12. A fegyelmi eljárás ......................................................................................................................................... 160 12.1 A fegyelmi eljárás szabályai ................................................................................................................... 160 12.2 Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések ......................................................................................... 162 12.2.1. A fegyelmi határozat meghozatalának elvei, követelményei 162

133/195

13. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás .............................................................................................. 163 14. Intézményi óvó-védő előírások, a rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................ 163 14.1 Balesetvédelem ...................................................................................................................................... 164 14.2 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ....................................................................................... 165 14.2.1. Bombariadó esetén szükséges teendők 167 15. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ......................................................................................... 167 16. Az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................................................................................. 168 17. Adatkezelési szabályzat ................................................................................................................................ 169 18. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei .................................................................... 170 19. Az iskolai sportkör működésének rendje ...................................................................................................... 170 20. A könyvtár működésének szabályai .............................................................................................................. 172

134/195

A szakképző iskola Szervezeti és működési szabályzata a Marcalvárosi Főigazgatóság Szervezeti és működési szabályzatára épül, tartalmában kiegészíti azt. 1. A szakképző iskolai intézményegység adatai OM azonosítója: Elnevezése:

Székhelye:

030523 Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kovács Margit Szakképző Iskolai Intézményegység 9024 Győr, Répce u. 2.

2. Az intézményben meglévő folyamatok 2. Kiegészítő folyamatok egészségvédelem



munkavédelem

tűzvédelem

1. Fő folyamatok





tanügyigazgatás



ellenőrzés, mérés, értékelés minőségbiztosítás







étkeztetés

munkaügyi, személyzeti tevékenység, szakember utánpótlás

A szakképző iskola szakfeladatait az Alapító okirat tartalmazza.

135/195

3. A szakképző iskolai intézményegység szervezeti felépítése IGAZGATÓTANÁCS

FŐIGAZGATÓ

titkár

közművelődési egységvezető (igazgató)

kézműves int. egységvezető (igazgató)

gyakorlati oktatás vezető gyerm. és ifjúságvédelem Szülői mk. ISK vez.

humán mk. matematika mk. idegen nyelvi mk.

DÖK

természettud.mk.

minőségirán yítási vez.

vizuális mk.

mérés-értékelés cs.

osztályfőnöki mk.

136/195

rendszergazda

GAZDASÁGI FŐIG.HELYETTES

általános iskolai intézményegység-vezető (igazgató)

4. A Szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza intézményünk szervezeti felépítését, működésünk belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatainkra vonatkozó rendelkezéseket. Tisztázza a jogköröket és a rendkívüli helyzetek kezelését. Biztosítja az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség betartását. A szakképző iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályzók:  Alapító okirat  Pedagógiai-művelődési program  Éves munkaterv  Szervezeti és működési szabályzat  Házirend  Munkaügyi, munkajogi belső szabályzatok  Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek működését meghatározó szabályok: A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata A szülői munkaközösség működésének szabályai A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata A szakképző iskola Szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – iskolai szervezetet és működést hozzon létre, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai-művelődési programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. A Szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartása nemcsak az intézmény dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai az iskola szolgáltatásait igénybe vevőkre (tanulókra és szüleikre) is vonatkoznak. 5. A vezetői feladatkörök megosztása A szakképző iskola a Marcalvárosi Főigazgatóság intézményegysége. Az intézmény élén a főigazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatótanács, a tagintézmény-vezetők, igazgatóhelyettesek, közreműködésével látja el. A főigazgató, az intézményegység-vezetők (igazgatók) jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 5.1 A vezetők helyettesítésének rendje A főigazgatót akadályoztatás esetén a Kovács Margit Általános Iskola vagy az Arany János Általános Iskola igazgatója helyettesíti. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben a főigazgató helyettesítését a gazdasági főigazgató-helyettes látja el. Az igazgatók, egységvezetők, tagintézmény-vezetők öt napot meghaladó helyettesítéséről a főigazgató intézkedik. A gazdasági főigazgató-helyettest a munkaügyi előadó helyettesíti. (munkaköri leírás szerint)

137/195

5.2 Vezetői feladatkörök 5.2.1 A Marcalvárosi Főigazgatóság vezetője A főigazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja a jogszabályok által a magasabb vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság intézményi feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekkel látja el. A munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Az intézményegységek szakmai önállósággal működnek. 5.2.2 Igazgatótanács A Főigazgatóság vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását az Igazgatótanács segíti. Az Igazgatótanács részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Dönt az intézményegység-vezető megbízásáról és a megbízás visszavonásáról. A Marcalvárosi Főigazgatóság igazgatótanácsának tagjai az intézményegységek vezetői: Az általános iskolák igazgatói A szakképző iskola igazgatója A közművelődés intézményegység vezetője Az óvodai intézményegységek vezetői Az itt felsoroltak szavazati joggal rendelkeznek. Az igazgatótanács állandó meghívottjai a tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek. Az igazgatótanács munkáját vezetői és szakértői testület segítheti. A főigazgató feladatait és felelősségét munkáltatója által kiadott munkaköri leírás szerint látja el. A gazdasági főigazgató-helyettes, az igazgatók, egységvezetők feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.2.3. Intézményegység-vezető A szakképző iskolai intézményegységet intézményegység-vezető (igazgató) vezeti. Tagja a Marcalvárosi Főigazgatóság Igazgatótanácsának. Munkáját a gyakorlati oktatásvezető segíti. Az intézményegység-vezető személyes felelősséggel tartozik az iskola valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért. Feladatai: az iskola pedagógiai munkájának szakszerű vezetése tanítás, illetve foglalkozás jogszabályban meghatározott időkeretben az alapító okiratban szereplő tevékenységek jogszabályi követelményeknek megfelelő ellátásának biztosítása az iskola képviselete a pedagógusetika normáinak betartása és betartatása Az intézményegység-vezetők részletesebb feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza.

138/195

5.2.4. Igazgatóhelyettes Az intézményegység-vezető munkáját a gyakorlati oktatásvezető segíti. A gyakorlati oktatásvezetőt, az intézményegység-vezető a nevelőtestület véleményének kikérésével bízza meg legalább 1, legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. A gyakorlati oktatásvezető részletesebb feladatait, felelősségét munkaköri leírása tartalmazza. 5.2.5. Munkaközösség-vezetők Az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében szakmai munkaközösségek vesznek részt. A szakmai munkaközösség tagjai az azonos vagy rokon szaktárgyat tanító vagy hasonló feladatot ellátó pedagógusok. Szakmai munkaközösség legalább 5 fővel alakítható. Feladatai: a helyi tanterv és a szaktárgyi programok összehangolása, az ellenőrzések, mérések és az iskolai értékelés összehangolása, tanulmányi versenyek, programok szervezése tehetséggondozás, felzárkóztatás, tanórán kívüli programok szervezése, szakmai segítség nyújtása a tankönyv- és taneszköz kiválasztáshoz, belső továbbképzések, konzultációk szervezése, új pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazására való szakmai felkészülés megtervezése intézményi és intézményen kívüli programok szervezése (bemutató, kiállítás szervezés stb.) részvétel a továbbképzési program összeállításában. A szakmai munkaközösségeket munkaközösség-vezetők irányítják, akit a munkaközösség javaslatára az intézményegység-vezető bíz meg legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható. A munkaközösség-vezetők részletesebb feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza. 6. A vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A főigazgató havonta egyszer (indokolt esetben többször) Igazgatótanács ülést tart. Operatív vezetési ügyekben az igazgatók, az egységvezetők – intézményegységük vezetésének – heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. 6.1 Az azonos épületben működő intézményegység-vezetők kapcsolattartása Azonos telephelyen (Répce u. 2.) működik a Marcalvárosi Főigazgatóság három intézményegysége. Ezek: Kovács Margit Általános Iskolai Intézményegység Kovács Margit Szakképző Iskolai Intézményegység Kovács Margit Közművelődési Intézményegység Az intézményegységek vezetői a struktúrában elfoglalt helyük alapján az intézményi folyamatok irányítói, a folyamatos üzemelés felelősei. Vezetői koordinációs testületük heti rendszerességgel megbeszélést tart. Részt vevői:  általános iskolai intézményegység-vezető  szakképző iskolai intézményegység-vezető  közművelődési intézményegység-vezető 139/195

 

igazgatóhelyettesek (alapfokú művészetoktatási, alsó tagozatos, felső tagozatos) meghívottak

A vezetői koordinációs testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik az intézményegységek szakmai munkájának, belső életének és külső kapcsolatrendszerének közös kérdéseiben. 6.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái A Marcalvárosi Főigazgatóság szervezeti egységeinek kapcsolattartási formáit szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Főigazgatóság alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. A teljes alkalmazotti közösség összehívását a főigazgató rendelheti el. A Marcalvárosi Főigazgatóság szakalkalmazotti közösségének tagjai a főigazgatóság pedagógusai, gyakorlati oktatói, szabadidőszervezői, művelődésszervezői, könyvtárosai. A szakalkalmazotti értekezlet összehívására a főigazgató és az Igazgatótanács jogosult. Továbbiakban a szakképző iskola szervezeti egységeit és azok kapcsolattartásának formáit tartalmazza a szabályzat. A szakalkalmazottak különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményegység-vezető segítségével a megbízott vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  a három intézményegység vezetőinek és helyetteseinek ülése  értekezletek  megbeszélések Az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóbeli tájékoztatókon értesítik a nevelőket. Az intézményegység-vezető, illetve helyetteseik (gyakorlati oktatásvezető) kötelesek az irányításuk alá tartozókat az ülések döntéseiről, határozatairól tájékoztatni, valamint kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közvetíteni az illetékes magasabb vezető felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik. 6.2.1. Szakalkalmazotti értekezlet A vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból álló közösség. A szakalkalmazotti értekezlet üléseit az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegység-vezetők közösen hívják össze a napirendi pontok megjelölésével és a napirendi pontokhoz kapcsolódó esetleges írásos anyagoknak az ülés előtt legalább 5 nappal az értekezlet tagjainak való megküldésével. Összehívása: szükség esetén, de legalább három havonta. A szakalkalmazottak részvétele kötelező. Ha a plénum új napirendi pont felvételét nem javasolja, az aktuális napirend megtárgyalása vitával folytatódik, határozat hozatalával végződik. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmad része jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kétharmados minősített többséggel dönt.

140/195

A szakalkalmazotti értekezlet dönt:  A szabályzatok, a munka- és feladatterv elfogadásáról és módosításáról, a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és a közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek meghatározásáról.  Az intézményegységek munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. Szakalkalmazotti értekezletet kell tartani:  a pedagógiai program és módosításának elfogadására,  a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására,  a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására,  az éves - féléves munka értékelésére,  a tanév pedagógiai munkájának értékelésére,  a házirend elfogadására,  az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására,  valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzíti. 6.2.2 Nevelőtestületi értekezlet Nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, gyakorlati oktató munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület kisebb csoportjai rendszeresen megtartják szakmai megbeszélésüket. A nevelői értekezletek összehívásáról az igazgató vagy igazgatóhelyettesek gondoskodnak. A főigazgató tagja mindegyik nevelői értekezletnek. Jellege munkaértekezlet, határoz és dönt azokban a kérdésekben, amelyek a folyamatos működéshez szükségesek, és nem érintenek az intézményegység egészére vonatkozó, az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyeket. A szakalkalmazotti értekezleten vesz részt az összes szakalkalmazott. Napirendtől függően a nevelői értekezleteken részt vehet meghívás alapján a szülői szervezet képviselője és a diákönkormányzat képviselője. Az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok szakmai fóruma az alsós nevelői értekezlet. Vezetője az igazgatóhelyettes. Az 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok szakmai fóruma a felsős nevelő értekezlet. Vezetője a felsős igazgatóhelyettes. Az alapfokú művészetoktatást végző pedagógusok szakmai fóruma a művészetoktatási nevelői értekezlet. Vezetője: a művészetoktatási igazgatóhelyettes. A 9-13. évfolyamon tanító pedagógusok, gyakorlati oktatók szakmai fóruma a szakképzős nevelői értekezlet. Vezetője: a szakképző egység igazgatója A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével 141/195

kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet (teljes szakalkalmazotti kör)  tanévzáró értekezlet (teljes szakalkalmazotti kör)  félévi és év végi osztályozó értekezletek (9-13. évfolyamokon)  2 alkalommal nevelési értekezlet (témától függően kisebb csoportokban is lehet) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 százaléka kéri, illetve ha az intézményegység vezetője vagy az Igazgatótanács vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. 6.2.3 A nevelők szakmai munkaközösségeinek kapcsolattartása Az intézmény pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: humán (magyar, történelem szakos tanárok) matematika (matematika szakos tanárok) idegen nyelv (angol, német szakos tanárok) vizuális (vizuális kultúrát tanítók) természettudományi (biológia, földrajz, kémia, fizika szakos tanárok) osztályfőnöki (osztályfőnökök) szakmai gyakorlat (szakoktatók) A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető tervezi és szervezi az intézményegység-vezető irányításával. A speciális helyzetből adódóan közös munkaközösségek szerveződhetnek az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegységek között. A munkaközösség-vezető  az iskola pedagógiai-művelődési programja és az éves munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves programját,  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyak oktatásáért,  módszertani, szakmai értekezletet tart, bemutató órákat szervez,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok munkáját, munkafegyelmét, szükség esetén intézkedést kezdeményez az igazgató vagy helyettesei felé, 142/195

 képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé,  összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség munkájáról félévente,  állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt konzultál a munkaközösség tagjaival. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői rendszeresen tájékoztatják a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól a szakalkalmazotti kört, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről az Igazgatótanácsot. 6.2.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 6.2.5 Pedagógusok (tanárok, szakoktatók) megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokkal A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő - oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegységvezető adja a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása alapján. A megbízásokat a tantárgyfelosztás, az iskolai munkaterv rögzíti. Ellátandó megbízások, feladatok:  osztályfőnök,  műhelyvezetők,  munkaközösség-vezető  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  diákönkormányzatot segítő tanár  szakkör  pályaválasztási felelős  tankönyvfelelős  munkavédelmi felelős  tűz- és balesetvédelmi felelős  minőségirányítási felelős  mérés-értékelési csoport  egészségnevelés

143/195

    

környezetvédelem nemzetközi kapcsolatok ISK vezető intézményi honlap frissítése ügyelet

A megbízott pedagógus köteles írásban vagy szóban beszámolni a szakalkalmazotti körnek és az Igazgatótanácsnak évente legalább 1 alkalommal. Pedagógiai szempontokat figyelembe véve a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatoknál az egyenletes elosztására kell törekedni. 6.2.5.1 Az osztályfőnök feladata Az osztályfőnököt az intézményegység-vezető bízza meg. Feladata, hogy:  egyéniségével, tudásával, tapasztalatával segítse a tanulóközösség kialakulását,  koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogassa óráikat,  ismerje meg tanítványai személyiségét erkölcsi, pedagógiai elvárásai szerint nevelje osztályának tanulóit,  aktív pedagógiai kapcsolatot tartson fent az osztály szülői munkaközösségével,  kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,  a tanulók véleményét figyelembe véve minősítse a tanulók magatartását, szorgalmát,  a szülői értekezleten kívül is szoros kapcsolatot tartson a szülőkkel,  az osztályfőnöki munkával járó adminisztratív feladatokat pontosan, naprakészen végezze,  készítse fel tanulóit a pályaválasztásra,  tanulóit rendszeresen tájékoztassa az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítson, közreműködjön a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  érettségire készülő osztálynál részt vegyen az érettségi előkészítésében, lebonyolításában.  Szakmai vizsgára készülő osztálynál részt vegyen a szakmai vizsga előkészítésében, lebonyolításában. Az osztályfőnök további feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 6.2.5.2 Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus feladata A diákok által felkért személy, akit az igazgató bíz meg a feladatok ellátására. Minden évben meg kell újítani. A megbízni kívánt tanár/szakoktató legalább egy éve tanítson az iskolában. Jó szervezőkészsége, határozott fellépése legyen. A diákokkal, a nevelőtestülettel és az iskolavezetéssel egyaránt jó kapcsolata legyen. Az iskola és a diákok érdekeit egyaránt tudja képviselni. Feladatai:  a diákmozgalom irányítása,  a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, irányítása.

144/195

6.2.5.3 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata Az intézményvezető megbízása alapján az alábbi teendőket kell folyamatosan ellátnia:  Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.  Év elején teljes körű felmérést készít az osztályfőnökök közreműködésével a tanulók körében. Megállapítja, van-e veszélyeztetett ill. hátrányos helyzetű tanuló, erről nyilvántartást vezet és ez alapján a szükséges lépéseket megteszi.  Tájékoztatja az iskolaorvost, osztályfőnököt is a felmérés eredményeiről. Ezt a tantestülettel is ismerteti.  Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.  A Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának a kért információt időben eljuttatja.  Szükség esetén az osztályfőnökkel környezettanulmányt készít.  Az iskolában jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát.  A fegyelmi tárgyaláson részt vesz, véleményt nyilvánít, a tanuló védelmére felhozható indokokat a fegyelmi bizottság elé tárja.  A tanévzáró értekezleten beszámol az éves munkájáról. 6.2.5.4. Az ügyeletes pedagógus kötelességei Az iskola diákönkormányzata és nevelőtestülete által közösen készült házirend előírja, hogy az oktatási intézményekben biztosítani kell a tanulók egészségének védelmét, ehhez szükséges az intézmény tanárainak és diákjainak közös felügyeleti tevékenysége. Az ügyeleti rendszer biztosítása az alábbiak szerint történik: 3. Az ügyeletes tanárok a az ügyeleti beosztás alapján ellenőrzik az osztálytermek, a folyosók az ebédlő, valamint a mellékhelyiségek rendjét, tisztaságát, a tanulók magatartását 4. A felügyelő tanár jelenlétével segítse elő a diákok kulturált, fegyelmezett, a közösségi együttélés szabályinak megfelelő magatartását. Az ügyeletes tanár feladata, hogy a következő esetekben intézkedjen:    

az épület nem rendeltetésszerű használatakor (falfirkálás, rongálás stb.), dohányzás vagy egyéb iskolában tiltott szerek használata esetén, az intézményből engedély nélkül történő eltávozáskor. Ha a tanuló diákhoz méltatlanul viselkedik társaival vagy bárkivel szemben, úgy a felügyelő tanárnak jogában áll eldönteni, hogy milyen szankciót alkalmaz: enyhébb esetben először szóban figyelmezteti a tanulót, hogy a rendbontást szüntesse meg, súlyosabb esetben a házirendnek megfelelően jár el. 6.2.6. A közalkalmazottak elérhetősége

145/195

Az újonnan belépő közalkalmazott munkába állásának első napján köteles elérhetőségeit a titkárságon leadni, illetve az elérhetőségeiben történt változásokat 3 munkanapon belül bejelenteni. 6.3 A tanulók közösségei és kapcsolattartásuk formái 6.3.1 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 6.3.2. Az iskolai diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákszervezeteket működtet, amely működését a nevelőtestület segíti. A diákszervezetek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákszervezetek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot működtetnek. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményegység-vezető bíz meg. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. Az intézményi diákönkormányzat, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés1 éves időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ. 6.3.3. Házirend A házirend a tanulóknak és szüleiknek szóló szabályzat, amely közérthetően tartalmazza a működés, valamint az iskola által elvárt viselkedési normák rendjét. Tartalmazza:  a tanulók viselkedésének, magatartásának és szorgalmuk minősítésének szabályait,

146/195

    

a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, a tanulók vélemény-nyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, jutalmazásuk elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásuk elveit, a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket.

A házirenddel kapcsolatban az iskolának ki kell kérnie a tanulók és a szülők javaslatait és véleményét. 6.3.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az intézményegység-vezető, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. 6.4. A szülők közössége, az iskolához kapcsolódó szülői szervezet és kapcsolattartásuk rendje Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet szülői munkaközösséget hoznak létre és működtetnek. A szülői munkaközösség intézményszintű képviselőjével az iskola intézményegység-vezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményegység-vezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői munkaközösség képviselőjét a szakalkalmazotti értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői munkaközösség a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az intézményegység-vezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői munkaközösség képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek szakalkalmazotti vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az intézményegységvezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja.

147/195

Az intézmény szülői szervezete (közössége) részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 6.4.1. A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményegység-vezető:  a szülői munkaközösség ülésén  az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal,  a bejáratnál elhelyezett hirdető táblán keresztül,  az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök:  az osztályszülői értekezleten,  fogadóórákon,  egyéni fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadóórái,  a nyílt tanítási órák,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, Valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetbe (ellenőrzőbe) is bejegyezni, és dátummal, kézjeggyel ellátni. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányzás tényét az osztálynaplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés érdekében az érdemjegyek száma lehetőség szerint legalább havi 1 legyen! A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjáról a szülők az ellenőrzőn keresztül kapnak tájékoztatást. Szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja évente kétszer, szeptemberben és februárban. Tájékoztatja a szülőket a tanév feladatairól, az osztály problémáiról. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerült problémák megoldására. Rendkívüli szülői értekezletről a Főigazgatót előre értesíteni kell. Szülői fogadóórákat az iskola valamennyi pedagógusa évente 2 alkalommal tart (általános fogadóóra). Egyéni fogadóórára heti rendszerességgel jelöl meg egy adott nap adott óráját. Amennyiben a szülő a fogadóórán kívüli időpontban is szeretne konzultálni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai-művelődési programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola intézményegység-vezetőjétől valamint igazgatóhelyettesétől nevezettek fogadóóráin kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél

148/195

található meg:  a főigazgatóság honlapján,  az iskola honlapján,  az iskola fenntartójánál,  az iskola titkárságán,  az iskola könyvtárában,  az iskola igazgatójánál Az iskola szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének és intézményi minőségirányítási programjának előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. Az iskola szervezeti és működési szabályzata, házirendje és intézményi minőségirányítási programja megtekinthető  a főigazgatóság honlapján,  az iskola honlapján,  az iskola titkárságán,  az iskola könyvtárában,  az iskola igazgatójánál, A házirendet a szülők a tanévnyitó szülői értekezleten ismerik meg. 6.5. Kapcsolattartás a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottakkal A nevelő-oktató munkát segítő nem pedagógus közalkalmazottak:  iskolatitkár  gazdasági hivatal dolgozói  könyvtárosok  művelődésszervezők  oktatás-technikus  egészségügyi aszisztens  konyhai személyzet  kisegítő személyzet (takarítók, karbantartók…) A főigazgatósággal közös épület zavartalan működése érdekében az intézményegységek vezetői javaslatot tehetnek a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és nevezett közalkalmazottak szabadságának kiadására a főigazgatóság felé. 6.6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. Az iskola vezetősége, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres, személyes kapcsolatot tartanak a társintézményekkel (módszertani napok, továbbképzések, ünnepélyek látogatása). Az általános iskola a következő jelentős kapcsolatokkal rendelkezik: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Német Kisebbségi Önkormányzat

149/195

Megyei Pedagógiai Intézet (MPI) Győr város közoktatási intézményei Győr város kulturális intézményei Gyermekjóléti Szolgálattal Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztály Nevelési Tanácsadó Családsegítő Szolgálat Egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, fogászat…) történelmi egyházak Arrabona Polgárőrség NSZFI OKÉV Kézműves Kamara Iparkamara patronáló cégek sportegyesületek 6.6.1. A külső kapcsolattartás rendje  Az iskolát a külső kapcsolatokban a főigazgató illetve igazgató (egységvezető) képviseli. A vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.  A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az igazgató útján kezdeményezhet.  Az iskolaorvossal, védőnővel való közvetlen kapcsolattartás az igazgató feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokban a főigazgató vagy az igazgató képviseli az iskolát.  Az országos hatáskörű és illetékességű, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, továbbá a pedagógia-szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel a főigazgató vagy az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van a munkaközösség-vezetők és a pedagógusok között is.  Az ÁMK könyvtár kapcsolatait a más iskolai könyvtárakkal és a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtárvezető gondozza, vezetői szinten a közművelődési intézményegység-vezető.  Az intézmény külső sportkapcsolatait az ISK vezető és a testnevelő tanárok szervezik.  A művészeti szakközépiskolákkal és az alapfokú művészetoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel a szakképző iskola egységvezetője és az alapfokú művészetoktatási igazgatóhelyettes szervezi az intézmény kapcsolattartását.  Az ifjúságvédelmi feladat valamennyi pedagógus kötelessége, munkájukat az ifjúságvédelmi felelős segíti. 7. A működés rendje 7.1. Nyitva tartás, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 7.1.1. Nyitva tartás, működési rend

150/195

Nyitva tartás szorgalmi időben hétfőtől péntekig: 6.00 – 21.00 óráig. Az intézmény működésének rendje:  Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon, rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a főigazgató vagy az intézményegység-vezető ad engedélyt.  A reggeli ügyelet legkorábban 6 órakor kezdődik és 7.30 óráig tart.  A tanítás kezdete a Kovács Margit Általános és Szakképző iskolában 7.55, szakmai gyakorlati órák 8.00-kor kezdődnek. A tanítási órák 45, a szakmai gyakorlati órák 60, a 7. órától pedig 40 percesek A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg.  Az alapfokú művészetoktatásban a tanítás 13 órától kezdődik. A tanítási óra ideje 45 perc.  A nevelő-oktató munka a pedagógusok vezetésével, heti órarend alapján a kijelölt tantermekben, gyakorlati műhelyekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők.  Az intézményi tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 11 és 14.30 óra között kell lebonyolítani.  Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményegység-vezető tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től kezdődik, és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javító vizsgákat. 7.1.2. A vezetők iskolai jelenlétének rendje A vezetők benntartózkodása:  Az intézmény nyitvatartási idején belül hétfőtől csütörtökig reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között, pénteken 7.30 óra és 14.30 óra között az intézmény intézményegységvezetői és igazgatóhelyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia.  A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.  A 16.00-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartók, és a portás tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.  A tanuló tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményegység-vezető vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.  A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak a pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola intézményegység-vezetője adhat felmentést.  Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak a főigazgató vagy az intézményegység-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.  Az iskola épületében dohányozni - kizárólag nem tanulói jogviszonyban álló felnőtteknek – csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhely kijelölése a főigazgató feladata.  Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézmény főigazgatója vagy intézményegység-vezetője felmentést adhat, amennyiben az

151/195

adott reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 7.2. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket, a munkavégzés szabályait, a pedagógusok jogait és kötelességeit törvény szabályozza. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív szerződés, ill. a Közalkalmazotti szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel. 7.2.1. A pedagógusok munkarendje A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével. A pedagógusok kötelességei: 



  



A nevelési oktatási intézményben dolgozó pedagógusok munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, ill. a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményegység-vezető és az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerint órája előtt 15 perccel a munkahelyén, ill. a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra (foglalkozás) elcserélését az igazgató, igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység-vezető adja az igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokra történő megbízásának elvei: megfelelő pedagógiai szakértelem, egyenletes terhelés, funkcióhalmozás elkerülése, a pótlékkal és órakedvezménnyel járó funkciók egyenletes elosztása. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 7.2.2. Etikai követelmények a pedagógussal szemben

  

Fejlessze általános műveltségét! Tartsa be a munkafegyelmi előírásokat! Titoktartási kötelezettség a tanulókkal kapcsolatos iskolai és családi ügyekben, a nevelőtestületet érintő kérdésekben.

152/195

   

A tanulók munkáját magáncélra sem a tanítási időben, sem azon kívül igénybe venni nem szabad. A pedagógus a saját iskolájának tanulóit magántanítványként nem taníthatja. A pedagógus a tanulóktól vagy azok hozzátartozóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével – ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el. Kulturált öltözetével és viselkedésével példaként álljon a tanulók előtt! 7.2.3. Távolléttel kapcsolatos szabályok



Rendkívüli távolmaradás (betegség-táppénz) A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 730-ig személyesen, családtagja révén vagy telefonon köteles bejelenteni az igazgatóhelyetteseknek, vagy akadályoztatásuk esetén, az iskola titkárságán. A távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az igazgatóhelyetteseknek jelezni. A hiányzását igazoló dokumentumokat az első munkában töltött napon leadja az adminisztratív ügyintézőnek.



Előrelátható távolmaradás A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzását az intézményegység-vezetőnek vagy az igazgatóhelyetteseknek jelzi. A távolmaradási kérelmet a pedagógusnak szóban vagy (hosszabb idejű távolmaradás esetén pl. fizetés nélküli szabadság) írásban kell kérelmeznie. A távolmaradó pedagógus előrelátható távolléte esetén legalább 3 nappal személyesen köteles bejelentést tenni az intézmény-vezetőnek vagy az igazgatóhelyetteseknek. A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzás esetén köteles legalább 1 nappal a hiányzás előtt a helyettesítendő foglalkozások anyagát leadni, eljuttatni a helyettesítést kiíró és/vagy helyettesítést végző pedagógusnak vagy a munkaközösség-vezetőnek. A távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának időpontját az igazgatóhelyetteseknek jelezni.



Gyermekek után járó pótszabadság (anyanap) A pedagógus kérésére a gyermekek után járó pótszabadság (anyanap) kiadását az igazgatóhelyettes biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját, az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak és/vagy az igazgatóhelyetteseknek / munkaközösség-vezetőnek/ eljuttatni.



Hivatalos távollét A tanulókat versenyre, szakmai útra kísérő, továbbtanuló, továbbképzésen résztvevő pedagógus hiányzása hivatalos távollétnek tekinthető, amennyiben az iskola vezetése ezt előzetesen engedélyezte. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját, az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak és/vagy az igazgatóhelyetteseknek (munkaközösség-vezetőnek) eljuttatni. 153/195



Késések bejelentése Váratlan események bekövetkeztekor, amennyiben a pedagógus a 7.2.1 pontban rögzített időpontban előreláthatólag nem érkezik meg az iskolába, lehetőség szerint az igazgatóhelyetteseknek legkésőbb az adott tanóra megkezdése előtt 15 perccel köteles telefonon vagy más módon értesítést küldeni.



Helyettesítő („H”) órák Az un. „H” órák (helyettesítő órák) rendjét a pedagógusok jelentkezése alapján az igazgatóhelyettesek véglegesítik. Nem megfelelő számú jelentkezés esetén a pedagógus kötelezhető a „H” óra vállalására. A „ H” órás” pedagógus kötelessége meggyőződni arról, ki van-e írva helyettesítésre.



Szabadság-pótszabadság A szabadságok kiadása főigazgatói feladat, a törvényben meghatározottak alapján történik.



Egyéb szabályok Mobiltelefon–használat: A pedagógusok a tanítási órákon, a foglalkozásokon, és a délutáni udvari tartózkodás ideje alatt mobiltelefont nem használhatnak. Kivételt képez természetesen a rendkívüli helyzet, pl. rosszullét, tűzeset, stb. A telefont kikapcsolt vagy lehalkított üzemmódban maguknál tarthatják. Fénymásolás: Fénymásolásra az intézményegység-vezető vagy az igazgatóhelyettesek adnak engedélyt. A másolt mennyiséget fel kell jegyezni. 7.2.3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje

A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban – a főigazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. 8. A pedagógiai munka tervezésének, szervezésének és belső ellenőrzésének rendje 8.1. A pedagógiai munka tervezése, szervezése 8.1.1. Szervezeti és működési szabályzat, házirend Az iskola működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az iskola házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.

154/195

A házirend előírja a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelésioktatási intézmény nem felel. Az iskola szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét az intézményegység-vezető készíti el, a szakalkalmazotti értekezlet az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat és a házirend nyilvános. Az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen az általános iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. Az iskolai osztályra megállapított minimális és maximális létszámtól akkor lehet eltérni, ha a tanítási év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. 8.1.2. Pedagógiai-művelődési program A nevelő és oktató munka az iskolánkban pedagógiai-művelődési program szerint folyik. A pedagógiai-művelődési programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai-művelődési program nyilvános. Az iskola pedagógiai-művelődési programjának része a helyi tanterv. A pedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását. A Marcalvárosi Főigazgatóság általános iskolai egységeiben tanulók számára biztosított az automatikus továbbhaladás a Kovács Margit Szakképző Iskolai intézményegységbe. Ennek tartalmi és szervezeti követelményeit is tartalmazza a pedagógiai-művelődési program. 8.1.3. Minőségirányítási program Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási program meghatározza az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási program tartalmazza az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási program rögzíti a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 8.1.4. Éves munkaterv A tanév rendjét a szakminisztérium minden évben rendeletben határozza meg, amelytől csak akkor lehet eltérni, ha a rendelet azt kifejezetten megengedi. A munkaterv elkészítésénél a tanítást munkanapokon, 5 napos tanítási héttel kell megszervezni, a szombat és vasárnap pihenőnap. Ettől eltérni és 6 napos tanítási hetet bevezetni kizárólag akkor lehet, ha az intézményvezetés, a szülői szervezet és a diákönkormányzat együtt kezdeményezi, és azzal a fenntartó egyetért. Abban az esetben, ha 6 napos a tanítási hét, csökken a pihenőnapok száma, amelyet egy vagy több későbbi időpontban, még az adott félévben ki kell adni. Lehetséges úgy kiadni ezeket a

155/195

pihenőnapokat, hogy a téli és a tavaszi szüneteket hosszabbítja meg az iskola, de az is lehetséges, hogy külön szünetet rendel el. A pontos időpontokat a munkaterv részévé kell tenni. Az őszi, téli és tavaszi szünetek időpontját a rendelet meghatározza, amelytől eltérni nem lehet. Ugyancsak nem lehet eltérni a tanév kezdő és befejező napjától. Az iskolai megemlékezések időpontja szintén a munkaterv része. Az iskolák által szabadon meghatározhatóak közé tartozik a rendelet által biztosított 5 tanítás nélküli munkanap pontos időpontja, figyelemmel arra, hogy ebből az egyik nap programját a diákönkormányzat határozza meg. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsgák, illetve vizsgaidőszakok időpontját némi megkötéssel szintén az intézmények határozhatják meg. A tanulókat kevésbé érintő események is szerepelnek a munkatervben, ilyenek a nevelőtestület értekezletei, amelyek lehetnek a tanítási napon délután, illetve akár a téli és tavaszi szünet napjain. A munkatervet a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet véleményének kikérése után. A diákönkormányzat véleményét szintén be kell szerezni, de csak a tanulókat érintő programok, időpontok tekintetében. A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát jogszabály határozza meg. 8.1.5. Az integrációból adódó szervezési feladatok A beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként, bizonyos feltételek mellett (szakmai gyakorlat, rajz-festés-mintázás órákon a részvétel kötelező) tanulmányok folytathatók. A sajátos nevelési igényű tanulóknak tanóra keretén belül, integrált foglalkozás biztosítása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés kiterjed a kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az intézményi minőségirányítási program tartalmazza az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzítjük a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét a főigazgató az Igazgatótanács bevonásával készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról a főigazgató, intézményegység-vezető (igazgató) dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  a főigazgató  az igazgató, (intézményegység-vezető)  az igazgatóhelyettesek,  gyakorlati oktatásvezető  a munkaközösség-vezetők,

156/195

A főigazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményegység-vezetők, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. A gyakorlati oktatásvezető az ellenőrzési feladatokat a gyakorlati oktatóknál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatót. Évente legalább egyszer átfogó beszámolót készítenek a szakalkalmazotti értekezletre. A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól a vezetők a heti megbeszélésen szóban adnak tájékoztatást. A vezetőség legalább évente egyszer tájékoztató jellegű beszámolót kér a felelősi feladatokkal megbízottaktól. Az ellenőrzés módszerei:  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,  írásos dokumentumok vizsgálata,  tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit, az ellenőrzést végzők értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi vagy szakalkalmazotti értekezleten összegezni és értékelni kell. 9. Az intézmény területére lépés, az ott tartózkodás szabályai 9.1. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetésének szabályai    

 

Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az intézmény bejáratáig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanitt várhatják meg. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. (A portás a beérkezőkről nyilvántartást vezet.) A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban a főigazgató vagy az intézményegység-vezető fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az intézményegység-vezető ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. Az intézményben a helyi tanterv alapján történő hit- és vallásoktatás nem folyik. A Kt. II. fejezet 10.§ (3) bekezdés d pontja értelmében az iskola – az egyházak megkeresése és igénye alapján – heti rendszerességgel helyet biztosít a hitoktatásnak. Az ezzel

157/195

 

kapcsolatos szervező és koordinációs tevékenység a megbízott igazgatóhelyettes feladata. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybe vevők a foglalkozást megelőző 20 percen belül léphetnek be. A foglalkozást követően el kell hagyniuk az épületet. A használat rendjét a főigazgatósággal kötött bérbeadási szerződés tartalmazza Az intézményegység-vezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget. 9.2 A létesítmények használati rendje

Az épületben tartózkodás szabályai mindenkire nézve kötelezőek.         

Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök, szakmai gyakorlati oktató köteles a szülőt értesíteni. A kár felmérése az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető és a gondnok feladata, a kártérítés részleteinek a szülővel való tisztázása az igazgató, igazgatóhelyettesek feladata. Az osztálytermeket és a tanműhelyeket takarítás után a portás zárja be. Az osztálytermek, műhelyek, szaktantermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, nyitvatartási időben az ő felügyelete mellett használhatják a tanulók. A számítástechnika teremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A gépek rendeltetésszerű használatáért a foglalkozást tartó nevelő felelős. Tanuló az épületet tanulási idő alatt csak engedéllyel hagyhatja el. A külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodásnak megfelelően tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevők vagyonvédelmi kötelezettséggel és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

Az aula használatának rendjét a házirend tartalmazza. 10. Hagyományápolás Az iskola épületét címtáblával, nemzeti zászlóval kell ellátni.    

Az iskola zászlójának (magyar és német nemzetiségi zászló) őrzési helye az intézmény kiemelt helye. Az ünnepségeken, zászlót vivő tanulókat az osztályfőnökök jelölik ki. A Kovács Margit Emlékfal a jobbszárny első emeletén (a fordulóban) található Intézményi jubileumi évkönyv, hangzó és/vagy papíralapú kiadvány az ötéves évfordulókra jelenik meg. Az intézmény névadójára a megemlékezések, programok november hónapban kerülnek megszervezésre.

158/195

 

A nemzeti ünnepeket megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az intézményi munkaterv tartalmazza. Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvényeket az ÁMK munkaterve tartalmazza.

A hagyományápolás külsőségei:  Az intézmény emblémája  Kötelező ünnepi viselet /alkalomhoz illő/: lányok: sötét szoknya, fehér blúz fúk: sötét hosszú nadrág, fehér ing  Hagyományos sportfelszerelés: lányok: fehér zokni, sötét nadrág, fehér póló vagy tornadressz, tornacipő fiúk: fehér zokni, sötét nadrág, fehér póló, tornacipő A szabadban tartott testnevelési órákon melegítőöltözet. 11. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A helyi önkormányzati feladatellátás keretében a fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény igazgatója dönt a magasabb jogszabályokban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. Térítési díj ellenében vehető igénybe:  az alapfokú művészetoktatási intézményben a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy vizsga, egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése, az intézmény létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata a fenti szolgáltatások körében.  A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Felső tagozatos és tanulóknak menzás (csak ebéd) étkezést biztosítunk.  Külföldi állampolgárságú tanuló térítési díjat fizet, ha a szülő nem rendelkezik három hónapot meghaladó tartózkodási engedéllyel és kereső tevékenységgel. Tandíjért igénybe vehető szolgáltatás:  az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát, illetve a tanuló heti foglalkozásai összes időtartamának 300 percet meghaladó része, a huszonkettedik életév elérésétől pedig minden tanórai foglalkozás.  másodszakma megszerzése Térítési díj- és tandíjmérséklés, illetve mentesség kérelemre, a fenntartó rendelete alapján adható egy tanévre. A kérelmekről a főtárgy vagy a szaktárgy tanára, továbbá a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján az Igazgatótanács határoz. 

Az étkezési térítési díjakat a gazdasági főigazgató-helyettes által jóváhagyott befizetési napokon, havonta kell befizetni. A gazdasági hivatal minden tanév elején az éves naptári rendben közli az étkezési befizetések időpontjait a szülők, tanulók részére. Az étkezés díját a megjelölt napokon a pénztári nyitva tartás idejében kell befizetni. Alsó tagozatosok: a tanító által előre közölt tanítási napoknak megfelelő összeget borítékba

159/195

 

 

zárva osztályonként összegyűjtve. Felsőbb évfolyamokon: személyesen a pénztárba. Betegség vagy egyéb váratlan körülmény miatt az étkezés lemondása telefonon vagy személyesen történhet, az étkezést megelőző napon 9 óráig a pénztárban vagy a portán elhelyezett füzetbe történő bejegyzéssel. A lemondott étkezések díjának visszafizetése a lemondás napját követő 2. befizetési alkalommal történik meg. Az alapfokú művészetoktatásban részesülők térítési díjának, tandíjának beszedéséről és a gazdasági irodának való átadásáról az alapfokú művészetoktatási igazgatóhelyettes gondoskodik. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül az intézmény intézkedik. Az intézmény az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen, a portán elhelyezett füzetbe való bejegyzéssel történhet naponta 9 óráig. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. A tandíj befizetése minden hó 1-5. napjáig esedékes. Elmaradása esetén a szakképző egység igazgatója, az alapfokú művészetoktatási igazgatóhelyettese írásban felhívja a szülőt, figyelmeztetve a következményekre. Ha hó végéig sem történik meg a tandíj befizetése, a tanuló törölhető a szakképzés tanuló-nyilvántartásából, és az alapfokú művészetoktatásban részesülők jegyzékéből (beírási napló).

12. A fegyelmi eljárás A tanulókat súlyos kötelességszegés esetén fegyelmi felelősség terheli. A fegyelmi eljárás megindításának és lefolytatásának feltételeit a Közoktatási törvény és végrehajtási rendelete körültekintően szabályozza. A szabályozás garanciális elemeket tartalmaz a gyermek személyiségi jogainak védelmére, és meghatározza a kiszabható büntetések körét. A fegyelmi eljárás eredménye csak a törvényben felsorolt szankciók valamelyike lehet, fegyelmi vétség nem vonhat maga után szociális vagy tanulmányi szankciókat, a tanköteles gyermekek fegyelmi büntetéseinek köre szűkebb a nem tanköteles gyermekekénél 12.1 A fegyelmi eljárás szabályai 





A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. A fegyelmi eljárást lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 160/195



Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. A bizonyítás  A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.  A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozat  A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja.  A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható.  A fegyelmi határozatot, a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek.  Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.  A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.  A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását, és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az eljárást megindító kérelem 



Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, nagykorú tanuló esetén saját jogon, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

Összeférhetetlenség 

A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.

161/195

 

A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt.

Vegyes rendelkezések  

A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri 12.2 Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetések

     

megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; kizárás az iskolából.

A tanköteles tanulók esetén elsőrendű érdek, hogy teljesítsék tankötelezettségüket, ezért tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a „kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az „áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába” fegyelmi büntetés tanköteles tanulóval szemben csak akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről egy másik iskola igazgatójával megállapodott. A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. 12.2.1. A fegyelmi határozat meghozatalának elvei, követelményei 



 

Törvényesség követelménye. A közoktatási intézményben fegyelmi büntetést kizárólag a jogszabályokban előírt szigorú eljárási rend betartásával, a jogszabályokban, illetve jogszabály felhatalmazása alapján a házirendben megállapított kötelesség súlyos és vétkes megszegéséért lehet kiszabni. Személyes felelősség elve. A kötelezettségszegés tényét személyre szólóan kell bizonyítani, mert fegyelmi büntetést egy bizonyos diák valamely bizonyított kötelességszegéséért lehet adni. A „kollektív felelősségre vonás” nem jogszerű. Ha a diákok a jogsértést csoportosan követik el, akkor az eljárás során a csoport tagjainak felelősségét személyenként kell bizonyítani. Az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni mindaddig, amíg a fegyelmi felelősségét jogerősen meg nem állapították. Bizonyítottság követelménye. Ez a követelmény az ártatlanság vélelméből következő kívánalom. Ez az elv valójában két kívánalmat foglal magában: egyrészt azt, hogy 162/195

  

mindig a vádló kötelessége bizonyítani állítása valódiságát, másrészt a bizonyítás során vitathatatlanná kell tenni azt, hogy a kötelességszegést az ezzel vádolt diák követte el, és azt más nem követhette el. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Törekedni kell a fokozatosság elvének betartására.

13. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola főigazgatója vagy fenntartója megállapodást köt az iskolaorvossal és az ifjúsági védőnővel. A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente 1 alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal,  szemészet: évente 1 alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,  a tanulóknak az ifjúsági védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 4 alkalommal,  közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátását  üvegműves tanulók ólomszint mérését, alkalomszerűen A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 14. Intézményi óvó-védő előírások, a rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat, különös tekintettel a műhelyfoglalkozásokra. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

163/195

14.1 Balesetvédelem Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:       

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét. a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés, gyűjtőmunka megkezdése előtt, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve a tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Szakközépiskolai, szakiskolai tanulókat tanévnyitó után munkavédelmi, balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni, melyet a naplóban elhelyezett jelenléti ívvel kell igazolni. Szakmai gyakorlati foglalkozások elején balesetvédelmi oktatást kell tartani, új technológia bevezetése esetén munkavédelmi oktatás kötelező, melyet a gyakorlati oktatók tartanak. (munkavédelmi szabályzat) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola intézményegység-vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen (munkavédelmi bizottság bevonásával legalább évente két alkalommal) ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A gyermekek és az iskolás tanulók felügyeletét ellátó nevelőknek az őket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. 164/195

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést, az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia, a vizsgálat során tisztáznia kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülendő a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesettel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon kell nyilvántartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak, (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), a jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az intézménynek igény esetén biztosítania kell a szülői és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkavédelmi (balesetvédelmi) szabályzata tartalmazza. 14.2 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodai ellátottaknak, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa /pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb./  a tűz  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely neveltjének, tanulójának, vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni a főigazgatóval, intézményegységvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  főigazgató  intézményegység-vezető  igazgatóhelyettes  a helyettesítési rendben megjelölt személy. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézkedő szükségesnek tartja.

165/195

illetve

A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell a külön szabályzatban rögzített módon, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak, tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak, tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:    

Az épületből minden gyermek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőknek a termen kívül (pl. mosdóban, szertárban, öltözőben, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra vagy foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a tanterem, foglalkozási terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodni kell az alábbi feladatokról:     

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitása, a közművezetékek /gáz, elektromos áram/ elzárása, a vízszerzési helyek szabaddá tétele, az elsősegélynyújtás megszervezése, a rendvédelmi ill. katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadása.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola főigazgatójának, intézményegység-vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény jellemzőiről, eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi illetve katasztrófavédelmi szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

166/195

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon pótolni kell. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az SZMSZ tartalmazza. A tű riadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény főigazgatója a felelős. Az épület kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola intézményegység-vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:  főigazgató iroda  igazgatói iroda  nevelői szoba  gazdasági iroda  könyvtár. 14.2.1. Bombariadó esetén szükséges teendők Bombariadó alkalmával az intézmény kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről a főigazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 15. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Szervezeti formák:  szakkör,  iskolai sportkör  tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diáknap,  tanulmányi kirándulás,  környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozás,  kulturális, illetőleg sportrendezvény,  művészeti alkotótábor,  könyvtár  gyógytestnevelés  felzárkóztatás, tehetséggondozás  énekkar Érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. A szakkörökbe a tanulók önkéntes jelentkezés alapján vehetők fel. A felvett tanuló viszont köteles a foglalkozásokon részt venni. Távolmaradását igazolni kell. Az iskolai sportkör

167/195

A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A testnevelő tanárok felmérik, hogy a következő tanítási évben milyen sportköri foglalkozásra van igény, és március 31-ig tesznek javaslatot az iskolai sportkör szakmai programjára. Az iskolai sportköri csoportok az edzéstervben meghatározottak szerint használhatják az intézmény sportlétesítményeit és udvarát. Tanulmányi kirándulásnak minősül, a zenei versenyeken, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok, táncművészeti előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. A sportkör, a művészeti és az alkotótábor vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör és a sportkör működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak. A mindennapi testedzés biztosítása    

Az intézmény a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával és az Egészségfejlesztési Mintaprogram megszervezésével biztosítja. Az intézmény biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban az udvar, téli időszakban a tornaterem – testnevelő tanár felügyelete mellett – a tanulók rendelkezésére álljon naponta délutánonként az ISK munkatervében leírtak szerint. Az iskolai sportkör szakmai programja az intézmény munkatervének részét képezi. Az intézmény Igazgatótanácsa és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az iskola és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen.

A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá az énekkar – eredményes szereplését az egész intézmény-közösség megismerje. 16. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola intézményegység-vezetője a felelős. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal a főigazgató megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,

168/195

 

a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

Az iskola főigazgatója a magasabb jogszabályok rendelkezései alapján, iskolán kívüli tankönyvforgalmazóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével:  Minden év november 15-ig az iskola – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani.  Minden év november 15-ig az iskola – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére.  A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről november 30-ig az intézményegység-vezető tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület december 15-ig dönt, és erről az intézményvezető írásban értesíti a szülőket. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A főigazgató kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést a főigazgató által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az intézményegység-vezető beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. 17. Adatkezelési szabályzat

169/195

Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola intézményegység-vezetője felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény főigazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár),  törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  beírási napló (vezetéséért felelős: igazgató helyettes, iskolatitkár),  osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  műhelynaplók (vezetéséért felelős: gyakorlati oktatásvezető, műhelyvezetők)  diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár). A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős. A szakképző iskolai intézményegységre érvényes adatkezelési szabályzat a Marcalvárosi Főigazgatóság Szervezeti és működési szabályzatában található. 18. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után a főigazgató dönt. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló:  akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,  akit az egyik szülő egyedül nevel,  akinél a család egy főre jutó havi jövedelme alacsony,  akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő,  aki állami gondozott. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módja: A támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 19. Az iskolai sportkör működésének rendje Az iskolasport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának vagy akár teljes körének lehetővé tenni a rendszeres testmozgást, a módszeres testgyakorlást. Így az iskolasport fontos feladata a másutt rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása, számukra vonzó, kellemes programok biztosítása.

170/195

Ennek megvalósítása két szinten történik az intézményen belül:  a kötelező tanórai foglalkozásokkal, valamint  a mindennapi testedzés biztosításának kötelezettségével. Iskolánkban a sportkör célja:  tagjainak rendszeres mozgási lehetőség, játék, versenyzés biztosítása  az intézmény, társadalmi szervezetek, alapítványok támogatásával biztosítani a tagok rendszeres testgyakorlásának feltételeit, a tárgyi háttér folyamatos javítását;  rendszeres kapcsolattartás a körzet és a megye diáksport – szervezeteivel. A sportkör feladata a tanórán kívüli sport tevékenységekre, versenyekre való felkészítés, az utánpótlás biztosítása. A sportkör tagságának felvétele és kizárása:  A sportköri tagsági jog az iskolába való belépéssel (tanulói jogviszonnyal) keletkezik és kilépéssel, illetve más iskolába történő átvétellel szűnik meg.  Különösen indokolt esetben, a vezetőség javaslatára kizárás mellett is dönthet. Sportköri tagok jogai:    

részt vehet a sportkör sportcsoportjainak munkájában, rendszeres sporttevékenységet folytathat; a sportkör képviseletében részt vehet a diák sportversenyeken; javaslatot tehet az iskola sportkört érintő kérdésekben;

Sportköri tag kötelességei:  rendszeres sporttevékenységet folytasson;  tartsa be a sportkör működési szabályzatát  óvja meg az intézmény testnevelési és sporteszközeit, felszereléseit;  legjobb tudásának megfelelően képviselje és segítse sportkörét. A sportkör legfőbb döntéshozó szerve a sportköri gyűlés melyet évente egyszer össze kell hívni az előző időszak munkájának értékelése és a következő időszak feladatainak, meghatározására, valamint a balesetvédelmi oktatás megtartására. A gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:  a működési szabályzat előkészítése és módosítása;  az előző időszak munkájának eredményeinek értékelése;  a következő időszak munkatervének kialakítása; A munkatervben meg kell határozni:  a legfontosabb fejlesztéseket;  versenyzési tervet;  a sportcsoportok működési területeit és feladatait;  a rendezvényeket és az egyes tevékenységek közvetlen felelőseit. Az iskolai sportkör tevékenységét az ISK vezető irányítja. Feladatai:  az iskolai sportkörtevékenységének irányítása;

171/195

     

a tanévre szóló iskolai sportköri munkaterv és eseménynaptár tervezetének az intézmény munkarendjét figyelembe vevő elkészítése és előterjesztése; a sport fejlesztési tervének kidolgozása a munkaterv és az eseménynaptár alapján; a foglalkozások idejének meghatározása; a sportkör tagjainak szervezése; kapcsolattartás az iskolavezetéssel, más sportkörökkel és egyesületekkel; az iskolai sporttal kapcsolatos információk továbbítása.

A sportkörben – a helyi lehetőségek figyelembevételével – a tagság igénye, az intézmény tanulóinak életkori összetétele és a gyűlés határozata alapján általános vagy sportági állandó vagy időszakos sportcsoportok működhetnek. 20. A könyvtár működésének szabályai Lsd. a Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár Szervezeti és működési szabályzatában.

172/195

Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár működési rendje Tartalomjegyzék Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár működési rendje .............................................. 173 Tartalomjegyzék.................................................................................................................................................. 173 1. A közművelődési intézményegység adatai ...................................................................................................... 174 2. A közművelődési intézményegység szervezeti felépítése ............................................................................... 175 3. A közművelődési egység feladatai .................................................................................................................. 176 3.1. Alaptevékenység ...................................................................................................................................... 176 3.2. Kiegészítő tevékenység ............................................................................................................................ 176 4. Intézményegység-vezető ................................................................................................................................. 177 5. A vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ......................................................... 177 5.1 Az azonos épületben működő intézményegység-vezetők kapcsolattartása .............................................. 177 5.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái .............................................................................. 178 5.2.1 Szakalkalmazotti értekezlet 178 6. Az iskolai diákönkormányzat .......................................................................................................................... 178 7. Az intézményvezetők, valamint a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje ........................ 179 8. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja ................................................................................................ 179 9. Hagyományápolással kapcsolatos feladatok .................................................................................................. 180 10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ........................................................................................ 180 11. A közalkalmazottak munkarendje ................................................................................................................ 181 12. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje ........................................ 181 13. Elérhetőségek megadása (telefonszám, e-mail cím, lakcím) ........................................................................ 181 14. Távolléttel kapcsolatos szabályok ................................................................................................................ 181 14.1. Rendkívüli távolmaradás (betegség-táppénz) ......................................................................................... 181 14.2. Előrelátható távolmaradás ...................................................................................................................... 182 14.3. Anyanap kérése ...................................................................................................................................... 182 14.4. Hivatalos távollét ................................................................................................................................... 182 14.5. Szabadság-pótszabadság ........................................................................................................................ 182 15. A főigazgatóság működés rendje .................................................................................................................. 182 15.1 Nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje .............................................. 182 15.2 A vezetők benntartózkodása: .................................................................................................................. 183 15.3 A létesítmények használati rendje ........................................................................................................... 183 15.4 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával ............. 183 1. számú melléklet Működési szabályzat ........................................................................................................................................... 185 2. számú melléklet Gyűjtőköri szabályzat ......................................................................................................................................... 190 3. számú melléklet Használati szabályzat .......................................................................................................................................... 193

173/195

A Közművelődési Intézményegység Szervezeti és működési szabályzata a Marcalvárosi Főigazgatóság Szervezeti és működési szabályzatára épül, tartalmában kiegészíti azt. 1. A közművelődési intézményegység adatai Elnevezése:

Székhelye:

Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Kovács Margit Közművelődési Intézményegység és Könyvtár 9024 Győr, Répce u. 2.

174/195

. A közművelődési intézményegység szervezeti felépítése FŐIGAZGATÓ IGAZGATÓTANÁCS

GAZD-i FŐIG.-HELYETTES titkár

közműve lődési egységve zető (ig.)

könyvtár vezető

művelődésszervező

oktatástechnikus

kézműves int. egység vez. igazgató

könyvtáros

rendszergazda általános iskolai intézményegység-vezető (igazgató)

alsó tagozatos igazgatóhelyettes

felső tagozatos igazgatóhelyettes

alapfokú művészetoktatás igazgatóh.

175/195

3. A közművelődési egység feladatai 3.1. Alaptevékenység   

       

A közvetlen lakókörnyezet művészi hagyományainak gondozása, a helyi művelődési szokások ápolása, gazdagítása (néptánc, népzene, kórus, stb. felelevenítése). Közreműködik a felnőtt lakosság, a gyermek és ifjúságvédelmi korosztály számára a kulturális értékek közvetítésében, azok elsajátításában és létrehozásában, művelődési igények felkeltésében és megvalósításában. A nyilvános könyvtár működése és szerepe meghatározó tényező az oktatónevelő munka során. A kölcsönzési és információs szolgáltatásokon kívül jelentős feladatot vállal a könyvtári órák és egyéb közművelődési programok biztosításával. /A könyvtár, működési, használati és gyűjtőköri szabályzata a közművelődési SZMSZ mellékletét képezi./ A nemzetiségi, kisebbségi kultúra ápolása, hagyományőrző és hagyományteremtő kezdeményezések gondozása. Közreműködés a tudományos és szakmai ismeretek terjesztésében, tanfolyamok szervezése meghatározott ismeretek átadása, készségek, képességek fejlesztése érdekében, A városi rendezvények megszervezésében kulcsfontosságú szerepvállalás; a műsorok, versenyek, kiállítások lebonyolítása, ill. koordinálása, külső segítők részvételével. Kiállítások berendezése, nyitva tartása. A helyi társadalom önszerveződő csoportjainak, egyesületeinek rendszeres találkozásaira, nagy létszámú rendezvényeinek évi egyszeri alkalommal a hely térítésmentes biztosítása. A város más önkormányzati intézményeinek társadalmi és csoportünnepek megtartására (pl. iskolai ünnepek, jótékonysági rendezvények, városi ünnepségek) a hely biztosítása. Kézműves foglalkozások működtetése gyermek és felnőtt érdeklődők számára. Pályázatok segítségével megvalósítható programok megszervezése, levezetése.

3.2. Kiegészítő tevékenység Az alaptevékenység magasabb színvonalon történő teljesítése érdekében, a költségvetési hiány kiegészítésére, nem haszonszerzés céljából végezhető kiegészítő tevékenységek köre: A szórakozás, kultúra és sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenységek:    

feladata az iskolarendszeren kívüli tanulási, oktatási lehetőségek megteremtése, különösen építve öntevékeny, önképző kezdeményezésekre, ízlésformáló csoportfoglalkozásokra élőszínházi, zenei, tánc és egyéb színpadi előadások, sorozatok, bérletek szervezése, közművelődési, művészeti és szabadidős táborok szervezése, egyéb sport tevékenység (tanfolyamok, versenyek).

176/195

A költségvetési szervek által végzett egyéb kiegészítő tevékenységek:  saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása,  hirdetési tevékenység, reklám-propaganda,  A lehetőségek és az igények egyeztetésével a termeit egyéb rendezvényekre bérbe adja 4. Intézményegység-vezető A közművelődési intézményegységet intézményegység-vezető (igazgató) vezeti. Tagja a Marcalvárosi Főigazgatóság Igazgatótanácsának. Az intézményegység-vezető személyes felelősséggel tartozik az intézményegység valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért. Feladatai:  az intézmény közművelődési munkájának szakszerű vezetése  az alapító okiratban szereplő tevékenységek jogszabályi követelményeknek megfelelő ellátásának biztosítása  az intézmény képviselete  programjával modellt nyújt és ösztönzi a helyes szabadidős tevékenységek iránti szükségletek kialakítását. Minden korosztály számára lehetőséget nyújt az aktív pihenésre, szórakozásra.

Az intézményegység-vezetők részletesebb feladatait, felelősségét munkaköri leírásuk tartalmazza. 5. A vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A főigazgató havonta egyszer (indokolt esetben többször) Igazgatótanács ülést tart. Operatív vezetési ügyekben az igazgatók, az egységvezetők – intézményegységük vezetésének – heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. 5.1 Az azonos épületben működő intézményegység-vezetők kapcsolattartása Azonos telephelyen (Répce u. 2.) működik a Marcalvárosi Főigazgatóság három intézményegysége. Ezek: Kovács Margit Általános Iskolai Intézményegység Kovács Margit Szakképző Iskolai Intézményegység Kovács Margit Közművelődési Intézményegység Az intézményegységek vezetői a struktúrában elfoglalt helyük alapján az intézményi folyamatok irányítói, a folyamatos üzemelés felelősei. Vezetői koordinációs testületük heti rendszerességgel megbeszélést tart. Részt vevői:  általános iskolai intézményegység-vezető  szakképző iskolai intézményegység-vezető  közművelődési intézményegység-vezető  igazgatóhelyettesek (alapfokú művészetoktatási, alsó tagozatos, felső tagozatos) 177/195



meghívottak

A vezetői koordinációs testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik az intézményegységek szakmai munkájának, belső életének és külső kapcsolatrendszerének közös kérdéseiben. 5.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái A Marcalvárosi Főigazgatóság szervezeti egységeinek kapcsolattartási formáit szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Főigazgatóság alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. A teljes alkalmazotti közösség összehívását a főigazgató rendelheti el. A Marcalvárosi Főigazgatóság szakalkalmazotti közösségének tagjai a főigazgatóság pedagógusai, szabadidőszervezői, művelődésszervezői, könyvtárosai. A szakalkalmazotti értekezlet összehívására a főigazgató és az Igazgatótanács jogosult. 5.2.1 Szakalkalmazotti értekezlet A vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból álló közösség. A szakalkalmazotti értekezlet üléseit az általános iskolai és a szakképző iskolai intézményegység-vezetők közösen hívják össze a napirendi pontok megjelölésével és a napirendi pontokhoz kapcsolódó esetleges írásos anyagoknak az ülés előtt legalább 5 nappal az értekezlet tagjainak való megküldésével. Összehívása: szükség esetén, de legalább három havonta A szakalkalmazottak részvétele kötelező. Ha a plénum új napirendi pont felvételét nem javasolja, az aktuális napirend megtárgyalása vitával folytatódik, határozat hozatalával végződik. 6. Az iskolai diákönkormányzat  

  

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben 178/195

meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés1 éves időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ. 7. Az intézményvezetők, valamint a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje A szülői szervezet intézményszintű képviselőjével az intézmény igazgatói, tagintézményvezetői tartanak kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgatók, tagintézményvezetők kérik meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az igazgatóhoz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja.

Az intézmény szülői szervezete részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 8. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere: Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézményekkel (módszertani napok, továbbképzések, ünnepélyek látogatása). Az intézmény a következő jelentős kapcsolatokkal rendelkezik: - a fenntartóval, területi képviselők - Német Kisebbségi Önkormányzat - Győri Ipartestület - Kézműves Kamara - a többi közoktatási intézménnyel - kulturális intézményekkel

179/195

-

Gyermekjóléti Szolgálattal Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával Nevelési Tanácsadóval Családsegítő Szolgálattal Történelmi Egyházakkal Arrabona Polgárőrséggel Patronáló cégekkel Sportegyesületekkel

 Az iskolát a külső kapcsolatokban a főigazgató illetve igazgató (egységvezető) képviseli. A vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.  A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgatóhelyettesek feladata. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az igazgató útján kezdeményezhet.  Az iskolaorvossal, egészségügyi asszisztenssel való közvetlen kapcsolattartás az igazgatóhelyettesek feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokban az igazgató képviseli az iskolát.  Az országos hatáskörű és illetékességű, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, továbbá a pedagógia-szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, és a pedagógusok között is.  Az ÁMK könyvtár kapcsolatait a más iskolai könyvtárakkal és a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtárvezető gondozza, vezetői szinten a közművelődési intézményegység vezető.  Az intézmény külső sportkapcsolatait az ISK vezető és a testnevelő tanárok szervezik.  A művészeti szakközépiskolákkal és más alapfokú művészetoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel a művészetoktatási igazgatóhelyettes szervezi az intézmény kapcsolattartását. 9. Hagyományápolással kapcsolatos feladatok 

   

Az iskola zászlójának (magyar- és német nemzetiségi zászló) őrzési helye az intézmény kiemelt helye. Az ünnepségeken zászlót vivő tanulókat az osztályfőnökök jelölik ki. Minden rendezvényre (kiállítás megnyitó, sportpálya avatás és egyéb más rendezvény) a főigazgatói emlékkönyvet vinni kell. A Kovács Margit Emlékfal a jobbszárny első emeletén (a fordulóban) található Az intézmény névadójára a megemlékezések, programok november hónapban kerülnek megszervezésre. A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az intézményi munkaterv tartalmazza. Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvényeket az ÁMK munkaterve tartalmazza.

10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 

Szervezeti formák: - szakkör,

180/195

iskolai sportkör (közoktatási törvény szerint kötelező) tanulmányi, szakmai (intézményi, iskolák közötti, területi, országos) kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diáknap, - tanulmányi kirándulás, - környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozás, - kulturális, illetőleg sportrendezvény, - művészeti alkotótábor. Érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. -

11. A közalkalmazottak munkarendje A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés, ill. a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. 12. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelő-oktató munkát: - könyvtárosok - művelődésszervezők - oktatás-technikus - kisegítő személyzet - konyhai személyzet A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével igazgatók (igazgató-helyettesek) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 13. Elérhetőségek megadása (telefonszám, e-mail cím, lakcím) Az újonnan belépő szakalkalmazott munkába állásának első napján köteles elérhetőségeit a titkárságon leadni. Minden dolgozó köteles az elérhetőségeiben történt változásokat 3 munkanapon belül bejelenteni. 14. Távolléttel kapcsolatos szabályok 14.1. Rendkívüli távolmaradás (betegség-táppénz) A szakalkalmazott a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 730-ig személyesen, családtagja révén vagy telefonon köteles bejelenteni az igazgatónak, vagy akadályoztatásuk esetén, az iskola titkárságán. A távolmaradás utolsó napján a szakalkalmazott köteles a munkába állásának időpontját az igazgatónak jelezni.

181/195

A hiányzását igazoló dokumentumokat az első munkában töltött napon leadja az adminisztratív ügyintézőnek. 14.2. Előrelátható távolmaradás A távolmaradó szakalkalmazott, vagy közművelődési távolmaradását szóban vagy írásban az igazgatónak jelzik

dolgozó

előrelátható

14.3. Anyanap kérése A szakalkalmazott, vagy közművelődési dolgozó kérésére az anyanap kiadását az igazgató biztosítja. December, május, június hónapban csak rendkívüli, indokolt esetben az igazgató engedélyezi úgy, hogy a folyamatos munkavégzést ne akadályozza az anyanap kivétele. 14.4. Hivatalos távollét A tanulókat versenyre kísérő, továbbtanuló, továbbképzésen résztvevő szakalkalmazott, vagy közművelődési dolgozó hiányzása hivatalos távollétnek tekinthető, amennyiben az iskola vezetése ezt előzetesen engedélyezte. 14.5. Szabadság-pótszabadság A szabadságok kiadása főigazgatói feladat, a törvényben meghatározottak alapján történik. 15. A főigazgatóság működés rendje 15.1 Nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Nyitva tartás szorgalmi időben hétfőtől péntekig az alábbiak szerint Kovács Margit Általános és Szakképző Iskola

6.00 - 21.00

Arany János Általános Iskola

6.00 – 20.00

Sün Balázs Óvoda Kovács Margit Óvoda Benedek Elek Óvoda

5.30 – 16.30

Mesevár Óvoda

5.30 – 16.30

Brunszvik Teréz Óvoda

6.00 – 17.00

Mónus Illés Úti Óvoda

6.30 – 17.00

 Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon, rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a főigazgató ad engedélyt.  Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők.  Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től kezdődik és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javító vizsgákat.

182/195

15.2 A vezetők benntartózkodása:  Az intézmény nyitvatartási idején belül reggel 7.30 óra és du. az igazgató egységvezetői és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia.  A távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartók és a portás tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.  Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.  Az iskola épületében dohányozni kizárólag nem tanulói jogviszonyban álló felnőtteknek – csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhely kijelölése az igazgató feladata.  Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az intézmény főigazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 15.3 A létesítmények használati rendje Az épületben tartózkodás szabályai mindenkire nézve kötelezőek.         

Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kár felmérése az igazgatóhelyettesek és a gondnok feladata, a kártérítés részleteinek a szülővel való tisztázása az igazgatóhelyettesek. feladata. Az osztálytermeket a takarítás után a portás zárja be. Az osztálytermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, nyitvatartási időben az ő felügyelete mellett használhatják a tanulók. A számítástechnika teremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A gépek rendeltetésszerű használatáért a foglalkozást tartó nevelő felelős. Tanuló az épületet tanulási idő alatt csak engedéllyel hagyhatja el. A külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodásnak megfelelően tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevők vagyonvédelmi kötelezettséggel és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

Az aula használatának rendjét a házirend tartalmazza. 15.4 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával   

Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt a gazdasági hivatal és az igazgatói titkárság hétfőtől-csütörtökig 8.00-16.00 óra pénteken 8.00-13.30 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. (A portás a beérkezőkről nyilvántartást vezet) 183/195



 

A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybe vevők a foglalkozást megelőző 20 percen belül léphetnek be, a foglakozást követően el kell hagyniuk az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. Az intézményigazgató által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget.

184/195

1. számú melléklet Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság Kovács Margit Közművelődési Intézményegység könyvtára Működési szabályzat A könyvtár működési szabályzata a közoktatásra vonatkozó szabályokat és a könyvtárakra vonatkozó előírásokat egyaránt figyelembe veszi. Ezek a következők: 1997.évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 2003. évi LXV. Törvénymódosítása; 11/1998. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint ennek módosításáról szóló, 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet; 64/1999 (IV. 28.) Korm. rendelet a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről, 6/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a könyvtárhasználókat megillető egyes kedvezményekről, 3/1975. (VIII. 17.) KM – PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány rendezéséről és állományból való törléséről szóló szabályzat; 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; valamint a költségvetési törvény. A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár - feladatát és gyűjtőkörét, - kezelésének és működésének rendjét, - fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját, - állományvédelmi eljárásait, és - használatának rendjét. 1. A könyvtárra vonatkozó adatok 1.1 A könyvtár neve, székhelye Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság Kovács Margit Közművelődési Intézményegység könyvtára 9024 Győr, Répce u. 2. Tel.: 20/ 262-4393 Tel., fax: 96/ 428-033 Fax: 96/ 411-056 1.2 A könyvtár létesítésének időpontja 1981. szeptember 1. 1.3 A könyvtár bélyegzője Kör alakú, körben felirat az intézményegység neve, középen a címer, alatta a 8. sorszám, a sorszám alatt, intézményegység-név fölött az intézményegység székhelyének címe. 1.4 A könyvtár fenntartása és felügyelete 185/195

A könyvtár fenntartója a Marcalvárosi Közoktatási Központ Kovács Margit Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A könyvtár az in tézményi költségvetésben meghatározott keretből látja el állománygyarapítási feladatait, nem önálló gazdálkodási egység. A fenntartó biztosítja a könyvtári tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, személyi feltételeket. A könyvtár az intézmény szervezeti keretein belül a közművelődési egységhez tartozik. Szakmai irányítása a könyvtárvezető feladata. A könyvtárosok részletes feladatkörét a munkaköri leírások tartalmazzák. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az intézmény igazgatója és a közművelődési egységvezető vállal felelősséget, akik a könyvtár működését ellenőrzik. Felügyeleti szerv Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Kulturális Főosztálya. A könyvtár kettős funkciójú. Mint „C” típusú közművelődési könyvtárnak módszertani központja a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, iskolai könyvtárként pedig Győr-MosonSopron Megyei Pedagógiai Intézet Szakkönyvtára. 2. A könyvtár feladata A könyvtár a fenntartó intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában. Nyilvános könyvtárként a környező lakótelep lakóinak, illetve bármely könyvtári szolgáltatást igénylőnek információs és művelődési helyszínként működik. Irányítási, pedagógiai, közművelődési és financiális szempontból a működtető intézmény szerves része. Mint a könyvtári rendszer tagja, a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. A könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A könyvtár folyamatosan fejleszti állományát a helyi pedagógiai programoknak és a NAT előírásainak megfelelően, valamint az olvasók és potenciális felhasználók igényeit is figyelembe véve, a gyűjtőköri szabályzat alapján. Időszaki kiadványokat járat (napilapok, hetilapok, folyóiratok), ezeket a látogatók számára elérhetően helyezi el. Gyűjteményét állományba veszi, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja. A feleslegessé vált és a megrongálódott dokumentumokat állományából kivonja. Tájékoztatást nyújt a dokumentumokról és a szolgáltatásokról. Tájékoztatást nyújt a könyvtári rendszer mást könyvtárainak dokumentumairól és szolgáltatásairól. Könyvtári dokumentumokat kölcsönöz, beleértve a tartós tankönyveket is. Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését. Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

186/195

Biztosítja az egyéni és csoportos helyben használatot. Könyv- és könyvtárhasználati órák, könyvtárhasználatra épülő szaktárgyi órák megtartása révén elősegíti a tanulók olvasóvá nevelését, az önálló ismeretszerzés módszereinek megtanítását, korszerű könyvtári információs technikák elsajátítását. Segítséget nyújt iskolai és közművelődési rendezvények megszervezéséhez, lebonyolításához. Igény szerint bibliográfiákat állít össze. Közhasznú információkat gyűjt és szolgáltat. Lehetőséget ad a különböző dokumentumok másolására, sokszorosítására, új oktatási anyagok összeállítására, új dokumentumok előállítására Tevékenységét összehangolja más oktatási és közművelődési intézményekkel, akikkel munkakapcsolatot tart fenn. Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, tájékoztatást ad azokról, pályázik. Biztosítja a könyvtár látogatói számára a nyilvános közösségi internet-hozzáférés lehetőségét, tartalomszolgáltatást nyújt Rendezvényeket szervez és helyet biztosít könyvbemutatóknak, oktatási és önművelést segítő rendezvényeknek, irodalmi és ismeretterjesztő rendezvényeknek, vetélkedőknek. 3. Gyűjtőkör A könyvtár kettős funkciójú, a Marcalvárosi Közoktatási Központ Kovács Margit Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény általános és középiskolájának, valamint alapfokú művészetoktatási iskolájának tanulói és pedagógusai számára iskolai könyvtár, emellett általános gyűjtőkörű nyilvános közművelődési könyvtár is. Gyűjtőkörét meghatározzák az intézmény pedagógiai programjai, a Nemzeti Alaptanterv, felhasználóinak könyvtárhasználati igényei, érdeklődési köre. Gyűjteményünk -elvileg- minden ismeretágra kiterjed, figyelembe veszi a potenciális olvasótábor igényeit, a bővítés határait a mindenkori költségvetési kondíciók, a könyvtár anyagi lehetőségei szabják meg. A részletes gyűjtőköri szabályzatot az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. Gyűjteményszervezés 4.1 Állománygyarapítás, feltárás A könyvtár állományát vásárlás, ajándék és csere útján gyarapítja. Az állomány gyarapítására szánt összeget az intézmény költségvetésében kell előirányozni. Vásárlás: jegyzékből megrendeléssel, előfizetéssel, készpénzes vásárlás könyvesboltból vagy magánszemélytől Ajándék: egyedi elbírálás alapján, a gyűjtőkörnek megfelelően kerül állományba. Csere: fölöspéldány, illetve az intézmény saját kiadványa. A könyvtár köteles az állományt megfelelő raktári rendszerben tárolni, korszerűsíteni, megőrzéséről időtálló módon gondoskodni. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összeg felhasználásáért a könyvtárvezető felel. Tudta nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat. A könyvtárba érkező, gyűjtőkörbe tartozó, tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül állományba kell venni. Az egyedi (címleltár) és az összesített állománynyilvántartást (csoportos leltár) szakszerűen és naprakészen kell vezetni.

187/195

A nevelői kézipéldányokról (tankönyvek, tantervek, tantervi útmutatók) brosúra nyilvántartást kell vezetni. A kurrens periodikumokról ideiglenes állomány-nyilvántartást (cardex) kell vezetni. A dokumentumokat az állományba vétellel egyidőben ellátjuk könyvtári leltárbélyegzővel, leltári számmal és raktári jelzettel, az érvényben levő könyvtári szabványok szerint. Tankönyveknél a leltári szám elé írt „tk” megkülönböztető jelzést használunk. Hangkazetta: MC, videokazetta VHS, floppylemez F jelzést kap a leltári számmal együtt, valamint használjuk a CD, CD-ROM és DVD jelölést is a megfelelő adathordozókon. 4.2 A könyvtár alapvető nyilvántartásai: Szirén integrált könyvtárkezelői program – tartós megőrzésre dokumentumok és olvasói nyilvántartás Egyedi leltárkönyv, Tankönyvek, kézikönyvek az általános iskolai oktatáshoz leltárkönyv

szánt

nyomtatott

Tankönyvek, kézikönyvek a szakképzéshez leltárkönyv Nem hagyományos dokumentumok leltárkönyve Olvasói nyilvántartás cédulán, jótállási nyilatkozattal Munkanapló Cédula katalógusok: raktári, cím szerinti és szerzői betűrendes, sorozati és szakkatalógus 1997. dec. 31-ig 4.3 Az állomány elhelyezése A könyvtár az épület bal szárnyának földszintjén, jól megközelíthető helyen található. Az állomány nagy része szabadpolcon helyezkedik el, a duplumok tárolása zárható folyosói szekrényekben történik. 4.4 Az állomány védelme A könyvtárosok a könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelősek. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítaniuk kell. A könyvtár az érvényes jogszabályokban előírtaknak megfelelő állományellenőrzést hajt végre. A rongálódott könyveket folyamatosan javítja, illetve kivonja a forgalomból. Az elveszett dokumentumok értékének megtéríttetése napi áron történik.

időközönként

5. Szolgáltatások A könyvtár használóinak lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A csak helyben használható dokumentumok kivételével állományát kölcsönzi. A helyben használható dokumentumok zárástól a következő nyitásig kölcsönözhetőek, illetve tanórai használatra az épületen belül a könyvtárhelyiségen kívül is igénybe vehetők.

188/195

A könyvtár eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segít az olvasóknak az irodalom-, illetve információkutatásban; esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez. Közreműködik és kezdeményező szerepet vállal a könyvtárbemutató, könyvtárismertető, és a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében és megtartásában. A tanulói aktivitásra építve öntevékeny könyvtári közösségeket szervez és működtet. Saját szolgáltatásainak kiterjesztésével párhuzamosan közvetíti más könyvtárak és információs központok szolgáltatásait, továbbítja a helyben ki nem elégíthető igényeket. Könyvtárközi kölcsönzés keretében a saját gyűjteményében nem található dokumentumokat más könyvtárakból átkéri, illetve a hozzá érkező kéréseket kielégíti. Számítógépes informatikai szolgáltatásokat biztosít. Reprográfiai szolgáltatásokat nyújt. Maradéktalanul ellátja a szolgáltatásokkal összefüggő nyilvántartási feladatokat. Gondoskodik az állomány védelméről, rendjéről és gondozottságáról. Az intézményi honlapon belül a saját oldalán tájékoztatást ad szolgáltatásairól, használati rendjéről. Számítógépes katalógusa elérhető a SZIRÉN integrált könyvtárkezelő programon keresztül az interneten. A könyvtár használatának feltételeiről és a szolgáltatások igénybe vételének rendjéről a könyvtár Használati szabályzata rendelkezik, mely jelen szabályzat 2. számú melléklete. 6. Gazdálkodás A könyvtár nem önálló gazdálkodású szervezet, az intézmény költségvetési keretében biztosított összegből gazdálkodik. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az intézmény gazdasági szakembereinek feladata. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárvezető feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtár vezetője felelős. Ezért a könyvtári keretből történő vásárlás csak a tudomásával történhet. A könyvtár tulajdonának védelméért a könyvtár valamennyi dolgozója felelős. 7. Zárórendelkezések 1.Az itt és a mellékletekben nem szabályozott kérdésekben az érvényes jogszabályokat és a fenntartó intézmény szabályzatait kell alkalmazni. 2.A Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság Kovács Margit Közművelődési Intézményegység könyvtárának Működési szabályzata az intézményegység Szervezeti és működési szabályzatának melléklete. 3.A szabályzat az elfogadás napján lép érvénybe, és ezzel az előző szabályzat érvényét veszti.

189/195

2. számú melléklet Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság Kovács Margit Közművelődési Intézményegység Könyvtára Gyűjtőköri szabályzat 1 A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai - az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról , - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - Nemzeti Alaptanterv - az intézmény pedagógiai-művelődési programja 2 A gyűjtőkört meghatározó tényezők - az intézmény szerkezete és profilja (8 évfolyamos általános iskola – rajztagozat, német nemzetiségi nyelvoktatással, kézműves szakképzés, művészeti szakközépiskola, alapfokú művészetoktatás, közművelődési funkció) - a könyvtár potenciális használóinak köre és létszáma - az iskola nevelési és oktatási célja, tantárgyi követelményrendszere, tehetséggondozási és felzárkóztatási programja, melyeket a pedagógiai – művelődési program tartalmaz - más könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele - a könyvtárnak a város könyvtári rendszerében betöltött szerepét Gyűjteményünk -elvileg- minden ismeretágra kiterjed, figyelembe veszi a potenciális olvasótábor igényeit, a bővítés határait a mindenkori költségvetési kondíciók, a könyvtár anyagi lehetőségei szabják meg. 3 A használók köre - az intézmény dolgozói , - az intézmény tanulói, és volt tanulói - a környékbeli oktatási intézmények dolgozói és tanulói, - a lakótelepen élő, különböző foglalkozású felnőttek - illetve bárki, aki igényt tart könyvtári szolgáltatásainkra 4 Az állománygyarapítás módjai Vétel:

- jegyzékből megrendeléssel, előfizetéssel - készpénzes vásárlás könyvesboltoktól, magánszemélyektől Ajándék: egyedi elbírálás alapján kerül az ajándék dokumentum az állományba Csere : fölöspéldány, illetve az intézmény saját kiadványa 5 A könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusok szerint 5.1 Írásos nyomtatott dokumentumok: könyv, periodika, kisnyomtatvány. 5.2 Kéziratok 5.3 Audiovizuális dokumentumok : hangkazetta, videofilm, CD, DVD.

190/195

5.4 Számítógépes dokumentumok: floppy, CD-ROM, 6 Főgyűjtőkör - melyben anyagiak függvényében viszonylagos teljességre törekszünk- általános lexikonok és általános enciklopédiák - pedagógiai szakirodalom - pszichológiai szakirodalom - néprajztudomány - művészettörténet - iparművészet - tantárgyak, szaktárgyak (szaktudományok) elméleti és történeti összefoglalói - tartós tankönyvek - az intézmény érvényben levő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai - az iskolatörténettel, az iskola életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok - a tanított szakmai tárgyak ismeretközlő irodalma - házi olvasmányok, ajánlott irodalom - a világ- és a magyar irodalom klasszikusainak gyűjteményes munkái - a mai világ- és magyar irodalom kritikailag értékes és pedagógiailag hasznos művei 7. Mellékgyűjtőkör - válogatva gyűjtjük, anyagi kondícióink függvényében - egészséges életmód, mentálhigiéne - szótárak, nyelvkönyvek, idegen nyelvű könyvek - informatika - vallás, mitológia - útirajzok, térképek - környezetvédelem, természetvédelem - természettudományok - népszerű irodalom - hivatali segédkönyvtár dokumentumai 8. Példányszámok Főgyűjtőkör: Kézikönyvtári anyag : 1-3 pld Kötelező olvasmány: 5-10 pld Tartós tankönyv : igény szerint Egyéb: : egyeztetve a tagozatok vezetőivel Mellékgyűjtőkör: Max. 2 pld. 9. A könyvtár tartósan megőrzi a fő- és a mellékgyűjtőkörébe tartozó, egyedi leltározású dokumentumokat, időleges megőrzésre kerülnek a tankönyvek, tanári segédkönyvek. 10. Kivonás, törlés az állományból

191/195

Az állományalakítás szerves része a tervszerű és rendszeres selejtezés. Az elrongálódott, az elavult tartalmú és a fölöslegessé vált dokumentumokat folyamatosan ki kell gyűjteni az állományból. A selejtezés a 3/1975.(VIII.17.)KM-PM számú együttes rendelet előírásainak figyelembe vételével történik. 11. Zárórendelkezések Az állomány szabályszerű gyarapításáért a könyvtárvezető felelős. A könyvtár fő gyűjtőkörének megváltozását a könyvtár funkcióinak, illetve a fenntartó intézmény feladatainak változása indokolhatja. A könyvtár gyűjtőkörét 5 évente felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani. 12. Záradék A Gyűjtőköri szabályzat a könyvtár Működési szabályzatával egyidejűleg kerül elfogadásra. Győr, 2011. október 18..

192/195

3. számú melléklet Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság Kovács Margit Közművelődési Intézményegység könyvtára Használati szabályzat A könyvtár fenntartója a Marcalvárosi Közoktatási Központ Kovács Margit Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.- 9024 Győr, Répce u. 2. 1. A könyvtár iskolai és közművelődési könyvtár, ennek értelmében minden érdeklődő számára nyitott. 1.1 Beiratkozáskor az olvasó személyi igazolványával, vagy más, hitelt érdemlő okirattal igazolja személyazonosságát, egyúttal belépési nyilatkozatot ír alá, amelyben kötelezettséget vállal a könyvtárhasználat szabályainak betartására. Önálló jövedelemmel nem rendelkező, illetve kiskorú személy nyilatkozatát a szülő, vagy gondviselő írja alá. A belépési nyilatkozat aláírásával az aláíró felelősséget vállal a dokumentum elvesztéséből, a visszahozatal elmulasztásából, vagy a késedelmes visszahozatalból eredő költség megtérítésére. 1.2 A beiratkozás egy naptári évre érvényes. 1.3 A könyvtár szolgáltatásait az olvasók díjtalanul vehetik igénybe. 2. A könyvtár szolgáltatásai: 2.1 Kölcsönzés 2.2 A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata. 2.3 Tájékoztatás, irodalomjegyzék összeállítása. 2.4 Könyvtárközi kölcsönzés. 2.5 Előjegyzés a könyvtár dokumentumaira. 2.6 Könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása. 2.7 Könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások. 2.8 Internet használat. 2.9 Könyvtári szakkörök. 3.10 Egyéb szolgáltatások A 3.1, 3.4, 3.5, 3.8, 3.9 szolgáltatások igénybe vételének feltétele a beiratkozás, valamint hogy az olvasónak ne legyen tartozása a könyvtár felé. A könyvtárközi kölcsönzés költségei az olvasót terhelik. Regisztrációs adatfelvétel minden szolgáltatás igénybevételéhez szükséges. 4. A dokumentumok közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek - folyóiratok - nem hagyományos dokumentumok Az olvasótermi, kézikönyvtári könyveket és folyóiratokat a beiratkozott olvasók zárástól nyitásig kikölcsönözhetik. Késedelem esetén dokumentumonként napi 25 Ft késedelmi díjat számol fel a könyvtár. A késedelmes olvasót terhelik a követelés érvényesítése érdekében felmerült költségek is (postai díj, telefonköltség). A felhasználó a késedelemből eredő kötelezettségei maradéktalan teljesítéséig a könyvtár kölcsönzési és internet-használati szolgáltatásait nem veheti igénybe. 193/195

Az intézmény dolgozói és tanulói – amennyiben beiratkozott olvasók - tanítási órára bármely helyben használható dokumentumot kikölcsönözhetnek. 5. Egy alkalommal hat dokumentum négy hétre kölcsönözhető. Hosszabbítás két alkalommal lehetséges személyesen, telefonon vagy internetes csatornákon keresztül. A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros(ok) tudtával szabad kivinni. Dokumentum elvesztése vagy megrongálása esetén az olvasónak a dokumentum aktuális forgalmi árát meg kell térítenie. Ritka, értékes, illetve nehezen beszerezhető könyvek esetében a könyvtár igényt tarthat a mű egy másik, kifogástalan állapotban levő példányára, esetleg beköttetett másolatára.

Késedelmes kölcsönzés esetén a könyvtár késedelmi díjat számít fel. A késedelmi díj mértéke 5 Ft naponta könyvenként. A késedelmes olvasót terhelik a követelés érvényesítése érdekében felmerült költségek is (postai díj, telefonköltség). A felhasználó a késedelemből eredő kötelezettségei maradéktalan teljesítéséig a könyvtár kölcsönzési és internet-használati szolgáltatásait nem veheti igénybe. 6. A könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartására. A könyvtárban tartandó órákra és csoportos foglalkozásokra előre meghatározott ütemterv szerint kerül sor, melyet a könyvtárostanár a nevelőkkel együttműködve állít össze. 7. Az olvasók kötelesek a könyvtárhasználat során a könyvtárakban általában elvárható viselkedést tanúsítani. A többi olvasó művelődését, munkáját indokolatlanul zavaró, továbbá a szándékos károkozáson, vagy a könyvtári tulajdon eltulajdonításán tetten ért személyt – minden lényeges körülmény megvizsgálása mellett – a könyvtár korlátozhatja használati jogait illetően, szükség szerint kártérítési igénnyel léphet fel vele szemben. 8. A könyvtár nyilvános kölcsönzési rendje: Hétfő : 10 – 15 Kedd : 12 -18 Szerda : 10 – 16 Csütörtök : 12 – 18 Péntek: 10 – 15 Tanítási idő alatt a helyben használat, az oktatási munkához szükséges dokumentumok intézményen belüli kölcsönzése és tanulási célzatú internet-használat 7.55-től, a tanítási órák kezdetétől hétfőn 16 óráig, más napokon a nyilvános kölcsönzés befejezéséig biztosított. Kivétel ez alól, mikor egyéb hivatalos tevékenység miatt (közalkalmazotti értekezlet, munkatársi értekezlet, továbbképzés, stb.) az intézményvezetés mást rendel el. Erről a felhasználókat lehetőleg minimum 24 órával a változás előtt az intézmény honlapján, a kirakati tárlóban, a könyvtárajtón és a hirdetőtáblákon tájékoztatjuk. A könyvtár használati szabályzatát a könyvtárban és az intézmény internetes honlapján (kmamk.uw.hu) közzéteszi. A beiratkozás/regisztráció során a felhasználó nyilatkozik

194/195

arról, hogy a használati szabályzat rendelkezéseit elfogadja, ez által a felek között szerződéses kapcsolat jön létre. Győr, 2011. október 18.

195/195

Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents