Iktatószám: Ügyviteli hely: Ügyviteli cím:
61.I-1/2014. Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 6.
A NYÍREGYHÁZI KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2014
2
TARTALOMJEGYZÉK
1.
Általános rendelkezések 1.1.
A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja
1.2.
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása,
1.3. 2.
3.
6 6
megtekintése
6
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
6
Az intézmény feladatellátási rendje
7
2.1.
Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok
7
2.2.
Az intézmény bélyegzői és használatuk
9
Az intézmény szervezeti felépítése
10
3.1.
Az intézmény vezetője
10
3.2.
Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend
12
3.3.
Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök
12
3.4.
Magasabb vezetők az intézményben
13
3.5.
Az intézményvezető-helyettesek feladatai
14
3.5.1. Az első számú, általános intézményvezető-helyettes feladatai
14
3.5.2. A második számú, oktatási intézményvezető-helyettes feladatai 3.6. 4.
Az intézmény vezetősége
Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 4.1.
4.2.
16 17
A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai
17
4.1.1. Az alapító okirat
17
4.1.2. Az SzMSz
17
4.1.3. A pedagógiai program
17
4.1.4. A házirend
19
4.1.5. Az éves munkaterv
19
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje
5.
15
Az intézmény működésének rendje
19 20
5.1.
Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása
20
5.2.
A pedagógusok munkaideje
20
3
5.2.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok
20
5.2.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok
21
5.3.
A tanítási órák rendje
21
5.4.
A tanórán kívüli foglalkozások
22
5.4.1. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 5.5.
23
Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset (egyéb rendkívüli esemény, bombariadó) esetén betartandó védő, óvó előírások
24
5.5.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan
24
5.5.2. Az iskola dolgozóinak, tanulóinak feladatai bombariadó és egyéb rendkívüli esemény esetén 5.5.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 5.6.
6.
25
A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai
5.7.
25
25
A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai
27
5.8.
A belépés és benntartózkodás rendje
28
5.9.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
29
5.9.1. Igazgató
29
5.9.2. Igazgatóhelyettesek a munkaköri leírásuknak megfelelően
29
5.9.3. Munkaközösség-vezetők
29
5.9.4. Osztályfőnökök
29
Az intézmény közösségei 6.1.
29
A nevelőtestület
30
6.1.1. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök
30
6.1.2. A nevelőtestület az alábbi feladatait ruházza át a szakmai munkaközösségekre
30
6.1.3. Nevelőtestületi értekezlet összehívása
31
6.1.4. A nevelőtestület működésének rendje
31
6.1.5. A nevelőtestület döntéshozatalának rendje
31
6.1.6. A nevelők szakmai munkaközösségei
32
6.1.7. A szakmai munkaközösségek feladatai
32
4
6.1.8. A nevelőtestület feladat-átruházása alapján végzett tevékenységek 6.2.
33
6.1.9. A szakmai munkaközösség-vezetők feladatai
34
Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés
35
6.2.1. Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés feltételei pedagógusok esetében
35
6.2.2. Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés feltételei egyéb dolgozók esetében A tanulók közösségei
36
6.3.1. Az osztályközösségek
36
6.3.2. Az osztályfőnök feladatai
37
6.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
38
6.3.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai
38
6.3.5. Diákkörök
39
6.3.6. A diákkörök szervezésének általános elvei
39
6.3.7. Diákönkormányzat
40
A szülők közösségei
42
6.4.1. A szülő jogai
42
A kapcsolattartás formái
43
6.3.
6.4. 7.
Az iskolavezetés és a nevelőtestület
43
7.1.1. A kapcsolattartás fórumai
43
7.1.2. Az iskolavezetőség tagjainak kötelességei
43
7.2.
A nevelők és a tanulók
44
7.3.
A nevelők és a szülők
44
7.4.
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
45
7.5.
Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal
7.1.
és a gyermekjóléti szolgálattal 8.
9.
36
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása
46 46
8.1.
Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat
47
8.2.
Az iskolai védőnő feladatai
48
Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 9.1.
48
Ünnepélyek, megemlékezések
49
9.1.1. Az iskola éves Munkatervében szereplő ünnepélyek
49
5
9.2.
A tanulók életével összefüggő hagyományok ápolása
50
9.3.
Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok
50
10. Záró rendelkezések
51
10.1. Az SzMSz módosításának kezdeményezői
51
11. A Szervezeti és Működési Szabályzat legitimációja
52
Melléklet
53
1.sz. melléklet: Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat
54
2.sz. melléklet: Munkaköri leírások
78
3.sz. melléklet: A Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium könyvtárának szervezeti és működési szabályzata
106
6
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 229 /2012. (VIII.28.) Korm. rendelet az Nkt. végrehajtásáról A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet a köznevelés szabályozására vonatkozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról A 2012. évi CXXV. tv. a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveiről 277/1997.(XII. 22.) Korm. r.: A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről Nyíregyháza Megyei Jogú Város 72/2013. (III.28.) számú Közgyűlési határozata (Üzemeltetési és működtetési megállapodás)
7
1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület 2014. szeptember 10-i határozatával fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola könyvtárában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat 2014. szeptember 10-től lép hatályba, és határozatlan időre szól.
2. AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁSI RENDJE 2.1. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 22/2013. (VII.5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az emberi erőforrások minisztere 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítása mellékletében, a Magyar Közlöny 2013. évi 49. számú Hivatalos Értesítőjében 2013. október 4. napján megjelent szakmai alapdokumentum Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Tankerület megnevezése: OM azonosító:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye KLIK Nyíregyházi Tankerülete 033653
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1.
Megnevezései 1.1. Hivatalos neve:
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium
8
2.
Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye:
3.
4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 6.
Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
3.2. Alapítói jogkör gyakorlója:
emberi erőforrások minisztere
3.3. Alapító székhelye:
1054 Budapest, Akadémia utca 3.
3.4. Fenntartó neve:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
3.5. Fenntartó székhelye:
1051 Budapest, Nádor utca 32.
4.
Típusa:
gimnázium
5.
OM azonosító:
033653
6.
Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 6. 6.1.1.
gimnáziumi nevelés-oktatás 6.1.1.1.
nappali rendszerű iskolai oktatás
6.1.1.2.
évfolyamok: négy
6.1.1.3.
sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdök)
7.
6.1.2.
iskola maximális létszáma:
592 fő
6.1.3.
iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel
A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 6. 7.1.1.
Helyrajzi száma:
6228
7.1.2.
Hasznos alapterülete:
nettó 2050 nm
7.1.3.
Intézmény jogköre:
ingyenes használati jog
7.1.4.
KLIK jogköre:
ingyenes használati jog
7.1.5.
Működtető neve:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
7.1.6. 8.
Működtető székhelye:
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
9
Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartóváltás miatt iskolánk már nem rendelkezik saját gazdálkodással, így saját számlaszámmal sem. Intézményünk működtetését Nyíregyháza város vette át, ezen belül is a KÖZIM. Számlatulajdonos: Középfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központ 4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 29-37. Bankszámlaszám: 11744003-15802255-00000000 Adószám: 15802255-2-15
2.2. Az intézmény bélyegzői és használatuk 1. Hosszú (fej) bélyegző Felirata:
Lenyomata:
NYÍREGYHÁZI KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 6. Tel.: 42/500-059
2. Körbélyegző Felirata:
NYÍREGYHÁZI KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM Nyíregyháza, Széchenyi u. 6.
Lenyomata:
10
3. Az érettségi vizsgabizottság körbélyegzője Felirata:
Lenyomata:
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium mellett működő Érettségi vizsga vizsgabizottsága
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnökök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az érettségi, illetve év végi érdemjegyeknek a törzskönyvbe, a bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. Az iskola bélyegzőit zárt, biztonságos helyen kell őrizni. 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1. Az intézmény vezetője Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabály nem utal más hatáskörbe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért. Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját. Képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Vezeti a nevelőtestületet. Irányítja és ellenőrzi a nevelő- és oktatómunkát. Előkészíti, megszervezi és ellenőrzi a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket.
11
Biztosítja az intézmény zavartalan működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Megteremti a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit. Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját. Felel a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért. Segíti a gyermekek, megszervezését.
tanulók
rendszeres
egészségügyi
vizsgálatának
Együttműködik a szülői munkaközösséggel, a közalkalmazotti tanáccsal és a diákönkormányzattal. Megszervezi a nemzeti és iskolai ünnepekről való méltó megemlékezést. A szakmai munkaközösség-vezetők javaslata alapján elkészíti a tantárgyfelosztást, összeállítja az éves munkaprogramot. Összefogja az tevékenységét.
intézményvezető-helyettesek
és
a
munkaközösség-vezetők
Az éves ellenőrzési terv szerint felelős a belső ellenőrzések lebonyolításáért. Összeállítja a leltározási és selejtezési bizottságokat, valamint ellenőrzi munkájukat. Megszervezi és vezeti az iskolai szintű munkaértekezleteket. Látogatja a tanítási órákat. Törekszik a tantestületi tagok jó együttműködésének elősegítésére. Felelős a beiskolázásért. Irányítja az érettségi vizsgák és az osztályozóvizsgák előkészítését és lebonyolítását. Kapcsolatot tart a kollégiumokkal. Felelős az iskola gazdálkodásáért az alábbiak szerint:
12
-
az éves költségvetés elkészítéséért, az elfogadott költségvetés végrehajtásáért, az előirányzatok kialakításáért; a rész-gazdálkodási feladatok végrehajtásáért; a költségvetési előirányzatok terhére kötelezettségvállalásokért és utalványozásért; kialakítja, működteti és fejleszti az intézmény belső kontrollrendszerét; a gazdasági szervezet vezetőjével együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetési teljesítést; vagyonnal való gazdálkodásért; az éves felújítási, karbantartási terv elkészítéséért; a működés szabályozottságáért.
Törekszik az iskolai hagyományteremtésre.
hagyományok
színvonalas
ápolására
és
a
Feladatának tekinti az iskola külső kapcsolatainak erősítését. Feladatait közvetlen munkatársai: az intézményvezető-helyettesek és a gazdasági ügyintéző közreműködésével látja el. 3.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezetőt távollétében helyettesíti (ebben a sorrendben) az első számú általános helyettes, a második számú, oktatási helyettes. Az intézményvezetőhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettesek felhatalmazását. 3.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:
az általános intézményvezető-helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a tanulóbalesetek kivizsgálásának, jegyzőkönyvezésének ellenőrzését, a KIR Személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszer kezelését és ellenőrzését,
az oktatási intézményvezető-helyettes számára a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási
13
kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát. Az intézményi rendezvények szervezését illető tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai:
az intézményvezető-helyettesek, a gazdasági ügyintéző, az iskolatitkár.
Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik, az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyeket munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény vezetőjével egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezetőhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. 3.4. Magasabb vezetők az intézményben - első számú, általános intézményvezető-helyettes (1 fő) - második számú, oktatási intézményvezető-helyettes (1 fő) A magasabb vezetői, vezetői beosztás csak megbízással, az eredeti munkakör mellett látható el. A magasabb vezetői, vezetői megbízás maximálisan öt évre adható. Az intézményvezető-helyettes megbízása az intézményvezető jogköre a tantestület véleményének kikérésével. Az intézményvezetőt távollétében az első számú, általános intézményvezető-helyettes – a munkáltatói jogkör, a tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével – teljes joggal helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén az oktatási intézményvezető-helyettes helyettesít.
14
3.5. Az intézményvezető-helyettesek feladatai 3.5.1. Az első számú, általános intézményvezető-helyettes feladatai: - Az intézmény szakmai munkájának szervezése és segítése, a nevelési és oktatási célkitűzések megvalósítása. - Segíti a munkaközösségek munkáját, látogatja a tanítási órákat. - Éves belső ellenőrzési terv szerint ellenőrzéseket végez. - Előkészíti a tanévzáró-, illetve tanévnyitó értekezleteket. - Elkészíti az iskolai szintű statisztikai jelentéseket. - Elkészíti és felülvizsgálja a „Különös közzétételi listá”-t. - Ellenőrzi a tanárok túlóráját, helyettesítését. - Elkészíti a tantestületi továbbképzési tervet. - Ellenőrzi az osztálynaplók és egyéb iskolai dokumentumok adminisztrációját. - Előkészíti az iskolai dokumentumok felülvizsgálatát. - A balesetvédelmi, munkavédelmi és figyelemmel kíséri a baleseti jelentéseket.
tűzvédelmi
feladatokat
koordinálja,
- Előkészíti és szervezi a tanulmányi versenyeket a munkaközösség-vezetők és a szaktanárok bevonásával. - Segíti a szertári eszközállomány tervszerű beszerzését. - Segíti a nyolcadikos tanulók beiskolázást - Felelős az érettségi vizsgák adminisztrációjáért. - Kezeli az érettségi szoftvert. - Összesíti az érettségi vizsgára jelentkezést. - Segíti és ellenőrzi a jegyzők munkáját. - Ellenőrzi a tanulói nyilvántartással, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos jelentésadási kötelezettséggel járó feladatok végrehajtását.
15
- Vezeti a pedagógus-nyilvántartást kezelő rendszert. - Órarendkészítő. - Figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat és a pályázati kiírásokat. 3.5.2. A második számú, oktatási intézményvezető-helyettes feladatai: - Az intézmény szakmai munkájának szervezése és segítése, a nevelési és oktatási célkitűzések megvalósítása. - Segíti a munkaközösségek munkáját, látogatja a tanítási órákat. - Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját. - Éves belső ellenőrzési terv szerint ellenőrzéseket végez. - Szervezi a különböző iskolai és iskolán kívüli rendezvényeket, ellenőrzi ezek előkészítését. - Szervezi és figyelemmel kíséri a diákkörök tevékenységét és a tanulók tanórán kívüli tevékenységét. - Előkészíti a tanévzáró, illetve tanévnyitó értekezleteket. - Folyamatosan vezeti a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokat. - Megrendeli a nyomtatványokat, a bizonyítványokat, figyelemmel kíséri a tankönyvrendelést. - Ellenőrzi az osztálynaplók és egyéb iskolai dokumentumok adminisztrációját. - Előkészíti az iskolai dokumentumok felülvizsgálatát. - Segítséget nyújt az intézményvezetőnek a tantárgyfelosztás elkészítésében, valamint a közép- és emelt szintű érettségire felkészítő csoportok tervezésében. - Előkészíti és szervezi a tanulmányi versenyeket a munkaközösség-vezetők és a szaktanárok bevonásával. - Segíti a felsőfokú intézményekbe történő beiskolázást. - Felelős az érettségi vizsgák adminisztrációjáért: -
megszervezi a felügyeletet, a vizsgabeosztást,
16
-
segíti és ellenőrzi a jegyzők munkáját, továbbítja, illetve irattározza az érettségi dokumentumokat.
- Megszervezi a javító-, osztályozó- és különbözeti vizsgákat. - Figyelemmel kíséri az óracserék, helyettesítések lebonyolítását. - Szervezi a kapcsolatot a partner felsőoktatási intézményekkel, és koordinálja a hallgatóik tanítási gyakorlatát. Mindkét intézményvezető-helyettes köteles ismerni és ellátni a nevelési és oktatási feladatokat, mivel a konkrét teendők a munkavégzés folyamatában csak részben különíthetők el. Az általános intézményvezető-helyettes és az oktatási intézményvezető-helyettes részletes feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza.
3.6. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető és az intézményvezetőhelyettesek. Feladatuk az intézmény munkájának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése és értékelése. Az intézmény vezetősége hetente munkaértekezletet tart. Ezen alkalmanként meghívottként részt vesz a gazdasági ügyintéző. Az intézmény vezetőinek munkáját középvezetők segítik, akiknek meghatározott feladataik, jogaik és kötelezettségeik vannak. A középvezetők az intézmény kibővített vezetőségének tagjai. A kibővített vezetőség tagjai:
intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, szakmai munkaközösségek vezetői, közalkalmazotti tanács elnöke.
A kibővített vezetőség mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, havonta ülésezik. Ha az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek együttesen vannak távol, akkor feladatukat ideiglenes jelleggel az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és a közalkalmazotti tanács vezetője látja el.
17
4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:
a szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend az éves munkaterv
Az intézmény tervezhető működésének részei az alábbi dokumentumok:
a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).
4.1.1. A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A szakmai alapdokumentumot a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.
4.1.2. Az SzMSz A SzMSz biztosítja az intézmény alapfeladatainak elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az SzMSz hatálya kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára, tanulójára. Az SzMSz-t a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Az SzMSz azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SzMSz-t nyilvánosságra kell hozni. 4.1.3. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.
18
Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a Köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat;
az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket;
az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevételét biztosító kötelezettségét;
az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének formáját;
a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat;
a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait;
a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét;
az intézményi döntési folyamatban a tanulók részvételi jogát, azok gyakorlásának rendjét;
a középszintű érettségi vizsga témaköreit;
a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az iskola könyvtárában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatást adnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.
19
4.1.4. A házirend A házirend a tanulók, illetve a szüleik számára készített belső szabályozó dokumentum. 4.1.5. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével az intézmény pedagógiai programját alapul véve tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya a tantestület számára az informatikai hálózatban elérhető. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján is el kell helyezni. 4.2. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) segítségével létrejött elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben meglévő fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói névsor.
Az elektronikus úton előállított, fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk.
20
5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7,00 órától este 20,00 óráig tartanak nyitva. A fenti időponttól való eltérést az igazgató engedélyezheti eseti kérelmek alapján. 5.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, a tanulók számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig a nyitvatartási időn belül az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének reggel 7,50 órától legalább 15,30 óráig, pénteken 7,50-től 14,10-ig, továbbá az iskolában lévő foglalkozások ideje alatt végig az iskolában kell tartózkodnia. Egyéb esetekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleg szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 5.2. A pedagógusok munkaideje A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 5.2.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, az osztályfőnöki feladatok ellátása, az iskolai sportköri foglalkozások, az énekkar, szakkörök vezetése, a differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) könyvtárosi feladatok. a) b) c) d) e) f)
21
5.2.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok a következők: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. a) b) c) d)
5.3. A tanítási órák rendje Az iskolában a tanítási órákat az alábbiak szerint kell megszervezni:
a tanítási órák hossza 45 perc az első tanítási óra 8 óra 00 perckor kezdődik az óraközi szünetek hossza 10 perc, a hatodik óra utáni szünet 5 perces
Az iskolában reggel 7,50 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a Házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök, távolléte esetén az osztályfőnök helyettese, az intézményvezető vagy
22
helyettesei, illetve az órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az intézményvezető vagy helyettesei adhatnak engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat a tantervi órák befejezését követően a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető engedélyével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8,00 óra és 16,00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön, az intézményvezető által meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért; az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért; a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért; az iskolai SzMSz-ben és a tanulói Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola vezetője adhat felmentést. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését és távozását a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az iskola engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
Az iskola helyiségeit - elsősorban tanítási időn túl - külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola épületét használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben.
5.4. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
23
tanulószoba, sportfoglalkozások, tehetségfejlesztő, tanulmányi versenyre felkészítő foglalkozások, énekkar, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások.
5.4.1. A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes, az év elején történik és egy tanévre szól.
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésében a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli munkanapok számát az iskola éves munkatervében lehet meghatározni.
Az intézményvezető által megbízott nevelő cserelátogatásokat szervez a külföldi testvériskolákba.
Az iskola nevelői, szülői az intézményvezető előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.
Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít.
A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. A könyvtár működésének szabályait az SzMSz 1.számú melléklete tartalmazza.
Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek, amelyen a részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a
24
foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 5.5. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset (egyéb rendkívüli esemény, bombariadó) esetén betartandó védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 5.5.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell: -
-
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a Házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, a hamis riasztás (közveszéllyel fenyegetés) büntetőjogi következményeit, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét.
A nevelőknek oktatást kell tartaniuk a tanulók számára minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a
25
baleseti veszélyforrásokkal, a kötelező viselkedés szabályaival, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartással kapcsolatban. Az intézményvezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. 5.5.2. Az iskola dolgozóinak, tanulóinak feladatai bombariadó és egyéb rendkívüli esemény esetén Aki az iskola biztonságát érintő fenyegetésről tudomást szerez, haladéktalanul értesítse az intézményvezetőt vagy az intézményvezető-helyetteseket! Minden dolgozó és tanuló köteles az intézkedő hatóság utasításai szerint cselekedni. Ha az épület(ek) kiürítését elrendelték, azt a tűzriadó-tervben foglaltak szerint kell végrehajtani. A hamis riasztás miatt elmaradt tanórákat pótolni kell, szükség szerint rendkívüli tanítási nap elrendelésével. 5.5.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia; a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. Az iskolai nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SzMSz mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 5.6. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.
26
A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.
A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.
A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
27
5.7. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:
Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről.
A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét.
Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége.
A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni.
Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket.
Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, amelyben biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.
Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges.
A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza.
Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértettel és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.
28
Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti.
Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.
Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.
Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, elkerülendő a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása.
Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
5.8. A belépés és benntartózkodás rendje
A tanulók az első tanítási óra előtt 10 perccel korábban jelenjenek meg, napközben 5 perccel hamarabb legyenek a kijelölt foglalkozási helyükön!
Amennyiben az osztálynak vagy a tanulócsoportnak nincs első órája, a tanulóknak tíz perccel az órarendben előírt első foglalkozás előtt kell az iskolába megérkezniük.
A tanuló az iskola területét 12,25-ig nem hagyhatja el. A szülő az ellenőrző könyv útján kérhet eseti vagy állandó kilépési engedélyt, amelyet a tanuló osztályfőnöke vagy az osztályfőnök helyettese, annak távolléte esetén az órát tartó szaktanár vagy az intézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettesek adhatnak meg. A tanuló távozását a portaszolgálat csak írásos kilépő esetén engedélyezi. A kilépési engedélyt a tanuló köteles a portásnak bemutatni. Írásbeli engedély nélküli kilépés esetén az esetet a portás azonnal köteles az intézményvezetőnek (intézményvezető-helyettesnek) jelenteni.
Az iskola épületébe idegen személy csak az intézmény portársainak engedélyével léphet be. A belépés megtiltása csak olyan esetben lehetséges, amikor a portás meggyőződött annak indokoltságáról. Vitás esetben kérheti az intézményvezetés segítségét.
29
5.9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 5.9.1. Igazgató
ellenőrzi a közvetlen felügyelete alá tartozó igazgatóhelyettesek munkáját, az általuk hozott intézkedéseket;
látogatási terv alapján ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, a pedagógusok tanórai munkáját (kiemelten a pályakezdőkét);
ellenőrzi a nevelőtestületi határozatok végrehajtását;
ellenőrzést végez a feladatmegosztás során hatáskörébe utalt munkaközösségben és szertárakban.
5.9.2. Igazgatóhelyettesek a munkaköri leírásuknak megfelelően
ellenőrzik a feladatmegosztás során hatáskörükbe utalt munkaközösségek tevékenységét, a közösségekbe tartozó nevelők óráit; ellenőrzik a megjelölt szertárakat; ellenőrzik a feltüntetett megbízatások teljesítését, a munkaközösségi határozatok végrehajtását.
5.9.3. Munkaközösség-vezetők
havonta két órát kötelesek a munkaközösségük óráinak látogatására fordítani és ezekről havonta beszámolni az iskolavezetésnek
5.9.4. Osztályfőnökök
szükség szerint látogatják saját osztályuk tanóráit tapasztalatszerzésből.
6. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt módon és közösségek révén érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Jogaikat, kötelességeiket, juttatásaikat, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeiket a magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, Kjt. és az ehhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti.
30
6.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik (CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70.§). 6.1.1. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a Diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 6.1.2. A nevelőtestület az alábbi feladatait ruházza át a szakmai munkaközösségekre: A munkaközösség a személyi feltételeket, illetve a pedagógiai követelményeket figyelembe véve elkészíti az előzetes tantárgyfelosztást, s azt átadja az intézményvezetőnek. Az egyes tantárgyak pedagógus-szükséglete alapján javaslatot tesznek az álláshelyek meghirdetésére. A rendelkezésre álló pénzeszközök alapján javaslatot tesznek a szertári állomány bővítésére, illetve tantárgyi szemléltetőeszközök beszerzésére. Kidolgozzák az egységes tantárgyi követelményrendszert. Az átruházott jogkörök egy tanévre szólnak. Az átruházást minden tanévben a tanévzáró, illetve a tanévnyitó értekezleten meg kell ismételni. Ugyanekkor a munkaközösség-vezetők beszámolnak a nevelőtestületnek az átruházott jogkör gyakorlásáról és annak eredményeiről.
31
6.1.3. Nevelőtestületi értekezlet összehívása Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az intézményvezető, a nevelőtestületi tagok egyharmadának, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a kezdeményezésére. 6.1.4. A nevelőtestület működésének rendje: Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet félévi értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet két alkalommal nevelési értekezlet havonta tantestületi munkaértekezlet
Rendkívüli értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
a nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 %-a jelen van; a nevelőtestület a döntéseit – ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. 6.1.5. A nevelőtestület döntéshozatalának rendje A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik (CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70.§):
a pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
32
a továbbképzési program elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, valamint külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben – a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása és a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. 6.1.6. A nevelők szakmai munkaközösségei A nevelési – oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési–oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési – oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában (CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 71.§). Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek (Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet.):
osztályfőnöki, magyar-művészetek, történelem-földrajz, biológia-kémia-egészségnevelés, francia, német, olasz, spanyol nyelvi, angol nyelvi, matematika-fizika-informatika.
6.1.7. A szakmai munkaközösségek feladatai: A szakmai munkaközösségek feladatait az intézmény Pedagógiai programja és éves Munkaterve irányozza elő. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben
33
segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő- és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 6.1.8. A nevelőtestület feladat-átruházása alapján végzett tevékenységek: a szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja éves munkatervét; az átruházott jogkörök egy tanévre szólnak, a jogkörök gyakorlásáról a nevelőtestületnek be kell számolniuk; végzik a tantárgyukkal kapcsolatos pályázatok, versenyek kiírását, szervezését, lebonyolítását, elbírálását és az eredmények kihirdetését; szakterületüket illetően véleményezik a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesznek továbbfejlesztésére; javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát; fejlesztik az oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; véleményezik az iskola nevelési és pedagógiai programját, továbbképzési programját, valamint az iskola vizsgaszabályzatát; véleményezik az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztását; véleményezik a felvételi követelmények meghatározását; véleményezik a meghatározását;
tanulmányok
alatti
vizsga
részeinek
és
feladatainak
folyamatosan felmérik és értékelik - tagjaikon keresztül - a tanulók ismeretszintjét, kialakítják az egységes követelményrendszert; pedagógiai kísérleteket végeznek, bemutatóórákat tartanak; szervezik a tanárok továbbképzését; javaslatot tesznek felhasználására;
a
költségvetésben
rendelkezésre
álló
előirányzatok
a szakmai munkaközösségek gondoskodnak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről, támogatják a kezdő pedagógusok munkáját;
34
tantárgyfelosztási tervezetet készítenek és azt megbeszélik az intézményvezetővel, egyeztetik a munkaközösség pedagógus-szükségletét, javaslatot tesznek az álláshelyek meghirdetésére; javaslatot tesznek közép- vagy emelt szintű érettségire felkészítő csoportok indítására. 6.1.9. A szakmai munkaközösség-vezetők feladatai: A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre (CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 71.§). A megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség-vezető: javaslatot tesz az intézményvezetőnek a munkaközösség tagjainak következő tanévi tantárgyfelosztására;
segíti a tanulói választások alapján a következő tanévre a közép- és emelt szintű csoportok kialakítását;
összeállítja az intézmény Pedagógiai programja és Munkaterve alapján a munkaközösség éves ütemtervét;
látogatja és értékeli a szakmai tanítási órákat;
elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit;
módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, bemutatóórákat szervez;
segíti a közösség szakmai fejlődését, a szakirodalom tanulmányozását, a továbbképzéseket;
figyelemmel kíséri a tantárgyak tanításának eredményességét, a tanulók minősítését, értékelését, a dolgozatok íratását;
segítséget ad a pályakezdőknek;
segíti a hiányzó tanárok szaktárgyi helyettesítését;
javaslatot tesz az intézményvezetőnek a munkaközösségi tagok anyagi és erkölcsi elismerésére;
javaslatot tesz a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokra;
35
képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül;
részt vesz a munkaközösség tagjainak teljesítményértékelésében;
összefoglaló elemzést, értékelést munkaközösség munkájáról.
készít
a
nevelőtestület
számára
a
6.2. Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítést az intézményvezető állapítja meg az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslata alapján. 6.2.1. Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés feltételei pedagógusok esetében: az intézményben legalább négy tanévet tényleges, folyamatos munkavégzéssel töltött el; az intézményi teljesítményértékelési rendszer alapján legalább 80 %-ot ért el; szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el: diákjai sikeresen szerepelnek tanulmányi- és sportversenyeken, nyelvvizsgákon, eredményesen készíti fel tanulóit egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, aktívan vesz részt a munkaközösségi munkában, bemutató órákat tart, segíti a pályakezdő fiatalokat; emelt szintű csoportot/csoportokat vezet; szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában (pedagógiai program elkészítése, helyi tantervek kidolgozása, új módszerek megismertetése, eredményes pályázati tevékenység);
36
tanórán kívüli feladatait (pl. munkaközösség-vezetés, szertárosság) kifogástalanul ellátja; osztályfőnökként eredményes nevelési tevékenységet folytat, segíti a szülők és az iskola közötti együttműködést; részt vállal a tanulók évközi szervezésében és lebonyolításában;
szabadidős,
illetve
sporttevékenységének
eredményesen foglalkozik hátrányos helyzetű fiatalokkal, valamint tehetséges tanulókkal; tevékenységével eredményesen fejleszti az intézmény külső (hazai és nemzetközi) kapcsolatait; az iskola arculatának, elismertségének alakításában kezdeményező szerepet vállal. 6.2.2. Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés feltételei egyéb dolgozók esetében: A kereset-kiegészítést megelőzően legalább kettő év munkaviszonnyal kell rendelkeznie. Tartósan kiemelkedő színvonalon végzi a munkáját. Munkakörének jellegéből adódóan jelentős mértékű túlmunkát végez, és ennek díjazása nem lehetséges. Az intézményvezető a következő tanévben kifizetendő kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés odaítéléséről az iskolavezetés javaslatai alapján dönt. 6.3. A tanulók közösségei 6.3.1. Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály titkárát és az osztály diákbizottságának tagjait. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslatát figyelembe véve – az intézmény vezetője bízza meg. Az osztályfőnököt feladatainak ellátásáért pótlék illeti meg.
37
6.3.2. Az osztályfőnök feladatai: koordinálja az osztályban folyó oktató-nevelő munkát; pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztályban tanító tanárokkal; lehetőségekhez mérten látogatja osztálya tanítási óráit; együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását; az iskolai munkatervben meghatározott időpontban szülői értekezletet, fogadóestet tart; tájékoztatja a szülőket a tanulók tanulmányi eredményéről és magatartásáról; indokolt esetben családlátogatást végez vagy behívja a szülőket az iskolába elbeszélgetés céljából; figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét; félévkor és év végén a tanulók magatartás és szorgalom minősítéséről dönt (figyelembe véve az osztályban tanító pedagógusok és az osztály diákbizottságának javaslatát); ellátja az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatszolgáltatást); szervezi és lebonyolítja a tanulmányi kirándulásokat, illetve szabadidős programokat; igazolja a tanulók hiányzását; tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a szülőt és a kollégiumot értesíti a mulasztás tényéről, és felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztás következményére; indokolt esetben tanévenként három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, amit a szülő igazolhat; jutalmazhat és büntethet - a jutalmazási és fegyelmező eljárások elvei alapján; nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít; részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.
38
6.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 6.3.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekés ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. - A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetén írásban tájékoztatja arról (az ellenőrzőn keresztül), milyen időpontban és hol kereshető fel, az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával és milyen időpontban fordulhatnak hozzá. - Tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és az osztályfőnökök részére arról, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát tartalmazó listát. - Közreműködik az osztályfőnökökkel a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel és hatóságokkal. - Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal.
39
- Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat. - Rendszeres munkakapcsolatban áll az iskola pszichológusával. - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. - Figyelemmel kíséri a támogatásra szoruló tanulóknak kiírt pályázatokat. - Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, segíti az iskola egészségnevelési programjának megvalósulását. - Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. - Részt vesz a feladatkörével kapcsolatos rendezvényeken, továbbképzéseken, értekezleteken. - Segíti a tanulók szociális helyzetével összefüggő statisztikai adatszolgáltatást. - Összefoglaló elemzést, értékelést készít a nevelőtestület számára a munkájáról. - Figyelemmel kíséri az iskolai szintű, munkakörével összefüggő pályázati kiírásokat, segíti azok elkészítését. 6.3.5. Diákkörök A tanulók igényeinek megfelelően – a költségvetési lehetőségek figyelembe vételével – működnek. A tantárgyfelosztásban is szerepelnek. Formái:
önképzőkör énekkar DSE
Céljai:
magasabb szintű ismeretek szerzése; tehetség kibontakoztatása, gondozása; a szabadidő hasznos eltöltése közösségek formálása.
6.3.6. Diákkörök szervezésének általános elvei A diákkör létrehozását egyének, közösségek egyaránt kezdeményezhetik, a Házirendben szabályozott módon. Nem diákönkormányzati szervként működnek. Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, a közéleti felelősségre nevelés érdekében – a Házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek
40
létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti (CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 73.§). 6.3.7. Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, - a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni: -
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a Házirend elfogadása előtt, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalához, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.
41
A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az iskola vezetésével való egyeztetés után – szabadon használhatja. A DÖK szervezeti felépítése A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus végzettségű nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével, az intézményvezető bízza meg, legfeljebb ötéves időtartamra. Osztály-diákbizottságok: 2-3 fő amelyek az osztályfőnökökkel együttműködve az odavissza információ áramlás legfőbb bázisai. A DÖK munkáját a diákok részéről egy fő DÖK elnök és egy fő DÖK elnökhelyettes segíti, akiket az iskola tanulói választanak meg titkos szavazással. A DÖK elnök és helyettese hagyományaink szerint példás magatartású és tanulmányi eredményű 10. vagy 11. évfolyamos tanulónk lehet.
A DÖK működése Legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleményének meghallgatásával, annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a diákok érdekeinek képviseletét tartja. A tanulókat jogaik és kötelességeik gyakorlásában és képviseletében a DÖK segíti. Az osztály-diákbizottságok havonta üléseznek, de szükség esetén bármikor összehívható. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni a diákközgyűlést, amelyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető felelős. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján egy fő diákképviselőt választ.
42
6.4. A szülők közösségei Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre (CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 73.§). Az osztályok szülői munkaközösségeit (SZMK) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZMK–elnökének vagy az osztályfőnöknek a segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK vezetősége. Az iskolai SZMK vezetőségének munkájában az osztályok szülői munkaközösségeinek tisztségviselői vehetnek részt. A szülői szervezet, közösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:
elnök tagok (2 fő)
Az iskolai SZMK vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK vezetőségét az intézmény vezetőjének tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Az iskola SZMK–elnöke közvetlenül az intézmény vezetőjével és az intézményvezető által megbízott pedagógussal (SZMK tanárelnök) tart kapcsolatot. 6.4.1. A szülő joga, hogy
megismerje a nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai programját, Házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;
43
gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;
kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen;
írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon;
a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon;
személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában;
az oktatási jogok biztosához forduljon (CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 72.§).
7. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 7.1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. 7.1.1. A kapcsolattartás fórumai:
az iskolavezetés ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések stb.
Ezen fórumok időpontját az iskolai Munkaterv határozza meg. A vezetőség az aktuális tennivalókról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 7.1.2. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni a pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól;
44
az irányításuk alá tartozó pedagógusok véleményét, kérdéseit, javaslatait közvetíteni az iskolavezetéshez. A nevelők véleményüket, kérdéseiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik úján közölhetik az igazgatóval, az iskola vezetőségével. 7.2. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai Munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető az iskolai Diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal); az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 7.3. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető a szülői munkaközösség vezetőségi ülésén vagy iskolai szülői értekezleten, az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: -
családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben.
A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai Munkaterv évenként tartalmazza.
45
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. 7.4. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetősége állandó munkakapcsolatban áll:
a fenntartóval (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával, a Középfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központtal.
Az intézmény az eredményes nevelő- és oktatómunka érdekében munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel:
a Debreceni Egyetemmel, a Nyíregyházi Főiskolával, az iskola tanulóit befogadó kollégiumokkal, a nyíregyházi középiskolákkal, a megye és a város általános iskoláival, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézettel, a Kölcsey Társasággal, a Móricz Zsigmond Színházzal, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárral, a Jósa András Múzeummal, a TIT Jurányi Lajos Egyesületével, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a Vöröskereszt Megyei Szervezetével, a Gyermekjóléti Központtal, az ANTSZ Családvédelmi Osztálya, Védőnői Szolgálattal, az Iskolafejlesztési Alapítvánnyal, az iskolát támogató „Kölcsey szellemében a haladásért", „ A Kölcsey Gimnáziumért”, és a „ Nyíregyháza Város Kézilabda Sportjáért” alapítványok kuratóriumaival, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával, a „Nyíregyháza Város Kézilabda Sportjáért" alapítvány kuratóriumával, a külföldi testvériskolákkal: - Kölcsey Ferenc Főgimnázium – Szatmárnémeti, - Märkisches Gymnasium – Iserlohn, - Luisenschule – Mülheim,
46
- Caterina Percoto Gimnázium – Udine, - Sainte Elisabeth Gimnazium – Saint Pandelon. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 7.5. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal A 2011.évi CXC törvény 18 § (1) bekezdés alapján a gimnázium külső kapcsolatot köteles fenntartani a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal (cím: 4400 Nyíregyháza, Krúdy köz 4-10.), mely intézmény alapító okirata szerint a nyíregyházi 3-18 éves korú gyermekek szakszolgálati ellátásával foglalkozik. A kapcsolattartók: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök. A pedagógiai szakszolgálat iskolánkra vonatkozó feladatai a következők:
a sajátos nevelési igény megállapítása a beilleszkedési, tanulási nehézség magatartási rendellenesség vizsgálata felmentés a tantárgyból az értékelés alól.
Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat az alábbiakat vállalja:
a magatartási problémákkal küzdő tanulók vizsgálata és pszichológiai terápiája, a tanulási nehézséggel küzdő tanulók vizsgálata és fejlesztő pedagógiai foglalkoztatása, a beszédhibás, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók vizsgálata és logopédiai terápiája, a vizsgálatok eredményéről szakvélemény készítése, kontrollvizsgálatok elvégzése, azokról szakvélemény készítése, a szakszolgálat szakemberei által biztosított konzultációs lehetőség a problémákkal küzdő tanulók pedagógusai részére.
8. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi.
47
Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a gimnázium tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi, a munkáltatója Nyíregyháza Megye Jogú Város Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény vezetője, a közvetlen segítő munkát az oktatási intézményvezető-helyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola vezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 8.1. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat:
az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését);
a vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet alapján;
a pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján);
a testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentettilletve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be;
a sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi;
végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását;
a sürgősségi eseti ellátást végez;
gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vesznek; a szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre;
48
az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.
8.2. Az iskolai védőnő feladatai
A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).
A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézményvezető-helyettessel.
Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.
Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.
Munkaidejét munkáltatója, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Egészségügyi Alapellátási Igazgatósága határozza meg. Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi.
Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
9. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola névadója:
Kölcsey Ferenc
Az iskola címere:
A Kölcsey család címerpajzsát díszítő ábra stilizált változata ovális mezőbe helyezve, körülötte KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM NYÍREGYHÁZA felirat
49
Az iskola zászlója:
A zászló fehér alapon arany díszítéssel készült. Egyik oldalán a Kölcsey Ferenc Gimnázium címere látható, másik oldalán arany betűkkel a gimnázium neve, valamint az alapítás dátuma olvasható.
9.1. Ünnepélyek, megemlékezések Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségükben a tanulók nevelését és az iskola hagyományainak ápolását szolgálják. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának ünnepi öltözékben történő megjelenése kötelező. 9.1.1. Az iskola éves munkatervében szereplő ünnepélyek:
augusztus 31. október 6. október október 23. január 22.
február 25. március 15. április 16. május június 4.
június
-
-
tanévnyitó ünnepély az aradi vértanúk napja szalagavató nemzeti ünnep a magyar kultúra napja alkalmából az iskolai Kölcsey-mellszobor megkoszorúzása és részvétel a Szatmárcsekén megtartandó országos központi ünnepségen, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat ünnepi műsorán a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja nemzeti ünnep Holocaust emléknap ballagás Nemzeti Összetartozás Napjával kapcsolatos megemlékezés tanévzáró ünnepély
50
9.2. A tanulók életével összefüggő hagyományok ápolása A Kölcsey hagyomány ápolása: osztálytermek dekorációja:
Kölcsey-portré a Kölcsey Ferenc Gimnázium címere „A haza minden előtt.” jelmondat;
állandó Kölcsey-kiállítás a földszinti folyosón; Aranykoszorús Kölcsey-jelvény kitüntetés a kimagasló tanulmányi és közösségi munkáért 12. osztályos tanulóknak átadása: a ballagási ünnepélyen; tehetségkutató szavalóverseny a 9. osztályokban – minden év novemberében; „Jó tanuló - jó sportoló” vándorserleg a DSE évente ítéli oda, s átadására a tanévzáró ünnepélyen kerül sor; „Kölcsey Kupa” a városi kézilabdaverseny vándorserlege, amelyet a győztes középiskola kap; egykori volt iskolaigazgatónk, Gellér Erzsébet síremlékének gondozása; Kulcsár Anita Emlékdíj a kézilabda sportban kiemelkedő tanulónak átadása: a ballagási ünnepségen vagy a tanévzárón.
9.3. Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok
Az intézményben kiemelkedő oktató-nevelő munkát végző pedagógusnak a „A Kölcsey Ferenc Gimnázium Kölcsey Ferenc-díjas pedagógusa” elismerést ad át az intézményvezető Átadása: minden évben pedagógusnapon
51
10. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 10.1. Az SzMSz módosításának kezdeményezői:
a fenntartó, a nevelőtestület, az intézményvezető, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége.
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák. E mellékleteket (utasításokat) az iskola vezetője az SzMSz változtatása nélkül is módosíthatja.
52
11. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT LEGITIMÁCIÓJA A Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület, a Közalkalmazotti Tanács, a Szülői Munkaközösség, az Intézményi Tanács és a Diákönkormányzat a 2014. szeptember 10-én tartott értekezletén megvitatta, véleményezte és egyhangúlag elfogadta.
………………………………………... Markovics Orsolya nevelőtestületi jegyző
……………………………………… Hadobás István a Közalkalmazotti Tanács elnöke
………………………………………... Petz Nándorné az SZMK elnöke
……………………………………… Halkóné Dr. Rudolf Éva az Intézményi Tanács elnöke
………………………………………... Szegfű Tibor a Diákönkormányzat elnöke
A Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyom.
………………………………… Márk Attila Olivér igazgató
53
MELLÉKLETEK
54
1. sz. melléklet
Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat
A köznevelési intézmény jelen szabályzatban határozza meg az intézményi adatkezelés és adatvédelem helyi szabályait. A szabályzat meghatározásakor figyelembe vételre kerültek: -
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény.
1. A szabályzat célja és hatálya 1.1. A szabályzat célja, hogy: - meghatározza az Intézményben a gyermekekkel, tanulókkal, illetve a foglalkoztatottakkal kapcsolatban vezetett nyilvántartások működésének törvényes rendjét, valamint biztosítsa az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, - rendelkezzen a gyermekekkel, tanulókkal, valamint a foglalkoztatottakkal összefüggő adatok titokvédelméről, - meghatározza az adatvédelemi és a titokvédelemi kötelezettségek teljesítésének helyi követelményeit, szabályait. 1.2. A szabályzat hatálya kiterjed: - a közoktatási intézményben folytatott valamennyi, a tanulókat, illetve gyermekeket érintő személyes és egyéb adat kezelésére, - a közoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket érintő személyes és egyéb adat kezelésére, - a személyes adatokat feladatköre miatt ismerő személyre, függetlenül attól, hogy az Intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy állte. 2. Az adatvédelem alapfogalmai és elvei 2.1. A személyes adat és különleges adat fogalmi meghatározása 2.1.1. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat
55
- különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Az érintett alatt bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személyt kell érteni. 2.1.2. Különleges adat: a) faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségügyi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi előéletre vonatkozó személyes adat.
2.2. Adatkezelés Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például azok: -
-
gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása (ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik), nyilvánosságra hozatala (ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik), összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása (az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele), törlése (az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreálltásuk többé nem lehetséges), megsemmisítése (az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése), valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása.
56
- Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személyes azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujjvagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. 2.3. Adatkezelő Adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely: - az adatok kezelésének célját meghatározza, - az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza - az adatkezelést végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Az intézmény: - a tanulók, gyermekek adataival, - a foglalkoztatottak adataival, kapcsolatban adatkezelői minőséget tölt be. 2.4. A köznevelési intézmény adatkezelése A köznevelési intézmény a nemzeti köznevelésről szóló 41. § (1) bekezdése alapján köteles: - a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat vezetni, - a köznevelés információs rendszerébe (KIR) bejelentkezni, - az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatok szolgáltatni. A köznevelési intézmény adatkezelése alapvetően két területre tagozódik: a) gyermekekkel, tanulókkal összefüggő adatkezelés, valamint b) a foglalkoztatottakkal összefüggő adatkezelés.
3. Általános adatkezelési szabályok 3.1. Az adatok nyilvánosságra hozatala Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. A közérdekű adatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az Intézménynek a Közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzata határozza meg.
57
3.2. Az adatfeldolgozás Az Intézménynek, mint a gyermekek és tanulók adatait feldolgozónak, valamint az intézmény alkalmazottjainak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit jogszabályok, valamint jelen szabályzat rendelkezései határozzák meg. 3.3. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, - jog gyakorlása és - kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely: - az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, illetve - a cél elérésére alkalmas. A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait, valamint az alkalmazottak adatkezelésének célját a törvények határozzák meg. 3.4. Az adatfelvételre vonatkozó szabályok Az érintettel az adat(ok) felvétele előtt közölni kell a következőket: -
az adatszolgáltatás jellegét, azaz azt, hogy az adatszolgáltatás: kötelező (és ha kötelező, akkor mely jogszabály alapján kötelező) vagy önkéntes, illetve az adatkezelés célját és jogalapját, ki az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult, az adatkezelés időtartamát, az adatok megismerésére jogosultakat, az adatkezeléssel kapcsolatos jogait és jogorvoslati lehetőségeit.
Kötelező adatkezelés A kötelező adatkezelés a tájékoztatás történhet a kötelező adatszolgáltatást előíró jogszabályi helyre való hivatkozással, ha az tartalmazza az előbb felsorolt valamennyi információt.
Önkéntes adatszolgáltatással összefüggő adatkezelés Önkéntes adatszolgáltatás esetén:
58
- a tanulót, - kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. Az önkéntes adatszolgáltatás esetén az érintettnek olyan hozzájárulást kel adnia, melyből egyértelműen megállapítható, az érintett akaratának önkéntes és határozott hozzájárulási szándéka, valamint beleegyezése a rá vonatkozó személyes adatok teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez. 3.5. Az adatkezeléssel szembeni követelmények A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: - felvételük és kezelésük megfeleljen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek, valamint a nemzeti köznevelésről szóló, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, - a kezelt adatok legyenek pontosak, teljesek és - ha szükséges - időszerűek, - az adatok tárolási módja alkalmas legyen arra, hogy az érintett személyt csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. 3.6. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása A személyes adatok akkor továbbíthatóak, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatóak össze, ha: - az érintett hozzájárult, vagy - törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Az adatkezelés és adattovábbítás szabályait a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a közalkalmazotti törvény határozza meg. 3.7. Az adatbiztonság Az intézmény, mint adatkezelő köteles: - gondoskodni az adatok biztonságáról, - megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatvédelmi törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
59
Az adatokat védeni kell különösen: -
a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.
3.8. Az adatok statisztikai célú felhasználása A szabályzatban meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatóak, és statisztikai felhasználás céljára, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatóak.
3.9. A KIR részére történő adatszolgáltatás módja A köznevelési intézmény nevében az intézmény képviseletére jogosult személy, mint adatszolgáltató: - elsősorban a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással köteles az adatszolgáltatásokat megküldeni, - amennyiben az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatlapokat postai úton kell megküldeni.
4. A tanulók, gyermekek adatkezelésével kapcsolatos szabályok 4.1. A köznevelési intézmény által kezelt adatok A tanulók, gyermekek személyes adata a közoktatási intézményben, a köznevelési törvényben meghatározott adatkörben kezelhető. E kötelező adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét a hivatkozott törvény határozza meg. A köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok: a) gyermek, tanuló adatai: -
neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;
60
b) szülő adatai: - szülő neve, - lakóhelye, - tartózkodási helye, - telefonszáma; c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; d) a gyermek óvodai jogviszonyával, tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - a felvételivel kapcsolatos adatok, - a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, - a jogviszony szüneteltetésével, megszüntetésével kapcsolatos adatok, - a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, - a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, - mérési azonosító, e) a tanuló jogviszonyával kapcsolatos adatok: - a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - felnőttoktatás esetén az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, - a tanuló fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - az évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, - a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, - az országos mérés-értékelés adatai. (A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.) 4.2. A KIR-ben nyilvántartott gyermek és tanuló adatok A közoktatási információs rendszer nyilvántart egyes gyermek és tanuló adatokat. A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza a tanuló: - nevét, - nemét,
61
születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét), állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, - diákigazolványának számát, - jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy - magántanuló-e, -
- tanköteles-e, - a jogviszonyának szüneteltetése mikor kezdődött és fejeződött be, -
jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, a nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, a jogviszonyát megalapozó köznevelési feladatot, a nevelésének, oktatásának helyét, felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, tanulmányai várható befejezésének idejét, évfolyamát.
4.3. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása A gyermekek, tanulók adatai közül – a köznevelési törvényben meghatározott célból – továbbíthatók:
Továbbítással érintett szervezet, személy
Adatkör, illetve adattovábbítási cél
1. A köznevelési intézmény által nyilvántartott adatok vonatkozásában 1. a tartózkodásának megállapítása céljából a) gyermek, tanuló adatai: fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére
- neve, - születési helye és ideje, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szülő adatai: - szülő neve,
62
- lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma; c) a tanuló jogviszonyával kapcsolatos adatok: - jogviszonyának kezdete, - jogviszony szüneteltetésének ideje, - jogviszony megszüntetése, a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, - mulasztásának száma. 2. a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben az érintett iskola
iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatok
az érintett felsőoktatási intézmény
a felsőoktatási intézménybe felvétellel kapcsolatos adatok
egészségügyi, iskola egészségügyi feladatot ellátó intézmény
a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény
történő
az egészségügyi állapot megállapítása céljából a) gyermek, tanuló adatai: - neve, - születési helye és ideje, - társadalombiztosítási azonosító jele, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szülő adatai: - szülő neve, - lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma, c) az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, d) a tanuló- és gyermekbalesetekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése céljából a) gyermek, tanuló adatai: - neve, - születési helye és ideje, - társadalombiztosítási azonosító jele, - lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, b) szülő adatai: - szülő neve,
63
fenntartó
- lakóhelye, tartózkodási helye, - telefonszáma, c) a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, d) a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok A tanuló igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylés céljából
tankönyvforgalmazó
a számla kiállításához szükséges adatok
bizonyítvány nyilvántartó szervezet
az állami vizsga alapján kiadott bizonyítványok adatai a bizonyítványok nyilvántartása céljából
sajátos nevelési igényre, a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a beilleszkedési zavarra, tanulási a nevelési-oktatási intézménynek, illetve nehézségre, magatartási rendellenességre vissza vonatkozó adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának
az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok
az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a a magatartás, vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az szorgalom és tudás új iskolának, a szakmai ellenőrzés kapcsolatos adatok végzőjének a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködő személy
értékelésével
a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat
2. A KIR-ben nyilvántartott tanuló nyilvántartás adatai vonatkozásában a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére
KIR tanuló nyilvántartásának személyes adata a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítás céljából
A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A köznevelési törvényben meghatározottakon
64
túlmenően a köznevelési intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 5. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos szabályok 5.1. A foglalkoztatottak adatkezelésével kapcsolatos adatkezelési szabályok A köznevelési intézményekben a foglalkoztatottak adatkezelése kiterjed: - a közalkalmazotti alapnyilvántartásra, valamint - az óraadó tanárok nyilvántartására. Minden köznevelési intézmény nyilvántartja: - a pedagógus oktatási azonosító számát, - a pedagógusigazolványának számát, - a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 5.1.1.Közalkalmazotti alapnyilvántartás A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény VIII. fejezete rendeli el a közalkalmazottak személyes adatainak kezelését a közalkalmazotti nyilvántartás rendszerében. E kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét a hivatkozott törvény határozza meg. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül - a munkáltató megnevezése, - a közalkalmazott neve, továbbá - a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A munkáltató közalkalmazotti alap-nyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
65
5.1.2.Óraadók nyilvántartása A köznevelési intézmény az óraadó tanárok tekintetében nyilvántartja: -
a nevét, a születési helyét, idejét, a nemét, a lakóhelyét, tartózkodási helyét, végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, oktatási azonosító száma.
Az adatkezelés szabályai Az Intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.
5.2. A KIR-ben nyilvántartott alkalmazotti nyilvántartás adatok A közoktatási információs rendszer nyilvántart egyes alkalmazotti adatokat. A KIR tartalmazza az alkalmazotti nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: -
-
nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, munkaköre megnevezését, munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, munkavégzésének helyét, jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, vezetői beosztását, besorolását, jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, munkaidejének mértékét, tartós távollétének időtartamát.
Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.
66
5.3. Az adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása
Továbbítással érintett szervezet, személy Adatkör, illetve adattovábbítási cél 1. A közalkalmazotti nyilvántartás rendszerében és az óraadók nyilvántartásában nyilvántartott adatok vonatkozásában - közalkalmazott felettese, - minősítést végző vezető,
A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából a közalkalmazotti nyilvántartásból
- feladatkörének keretei között a A vonatkozó jogszabályban meghatározott törvényességi ellenőrzést végző vagy feladataik ellátása céljából törvényességi törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ellenőrzés, illetve törvényességi felügyelet miatt - a közalkalmazotti nyilvántartásból
- bíróság
- nyomozó hatóság, - ügyészség, - bíróság
A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a közalkalmazotti nyilvántartásból közalkalmazott büntetőeljárásban nyilvántartásból
ellen indult a közalkalmazotti
a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa
személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési ügyekben
az adóhatóság
A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából az adóügyekben a közalkalmazotti nyilvántartásból
a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási szerv
A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási szerv - a közalkalmazotti nyilvántartásból
üzemi baleseteket kivizsgáló szerv
A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - üzemi baleset - a közalkalmazotti nyilvántartásból
67
munkavédelmi szerv
A vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából a munkavédelmi ügyekben a közalkalmazotti nyilvántartásból
fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási az adatok célhoz kötöttség megtartásával tevékenységet végző közigazgatási továbbíthatóak szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultnak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére
A pedagógusigazolvány szükséges valamennyi adat.
kiállításához
2. A KIR rendszerében nyilvántartott alkalmazott nyilvántartás adatok vonatkozásában a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére
a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére
A nyilvántartásból adat az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható A nyilvántartásból az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából
6. Az adatkezeléssel érintettek Adatkezeléssel kapcsolat jogai és a jogok érvényesítése Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok megilletik: - a kiskorú tanuló és gyermek esetében a gyermeket és szülőt, - nagykorú tanuló esetében a tanulót, - a foglalkoztatottat. Az érintettek adatkezeléssel összefüggő jogai különösen a következők: - tájékoztatáskérési jog, - adathelyesbítés és - adattörlés vagy adatzárolás kérési jog.
68
6.1. A tájékoztatáskérés A tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő), illetve a foglalkoztatott kérésére az Intézmény tájékoztatást ad: - az általa kezelt adatokról, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, - az adatkezelés céljáról, - az adatkezelés jogalapjáról, - az adatkezelés időtartamáról, - az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, - arról, hogy az adatokat kik és milyen célból kapják vagy kapták meg. A tájékoztatás kérhető: - szóban vagy - írásban. Az intézmény köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt – legfeljebb azonban 30 napon belül – írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás az intézményi jogviszonyhoz, foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó, a köznevelési, valamint a közalkalmazotti törvény alapján kötelezően nyilvántartott adatok tekintetében nem tagadható meg.
6.2. Adathelyesbítés Az érintett tanuló (illetve kiskorú gyermek esetében a szülő), valamint az intézmény foglalkoztatottja kérheti a nyilvántartott adatainak helyesbítését. A helyesbítést az Intézmény köteles elvégezni akkor, ha a valóságnak nem megfelelő adatot tartott nyilván.
6.3. Az adat törlése, zárolása 6.3.1. Az adat törlése Az érintett, illetve képviselője kérheti a személyes adatai törlését. Törölni kell a személyes adatot, ha: a kezelése jogellenes, - az érintett a nem kötelezően nyilvántartott, kezelt adatainak törlését kéri,
69
- a hiányos vagy téves - és az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki, - az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, - azt bíróság vagy arra jogosult szerv elrendelte. 6.3.2. Az adatok zárolása Az intézmény, mint adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha: - az érintett ezt kéri, vagy - feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekét. A zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely miatt az adat nem került törlésre.
6.4. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha: a) a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelés kötelező adatkezelés, b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat.
70
7. Az adatkezelés helyi rendje 7.1. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendjét az intézmény a jelen szabályzat rendelkezéseinek kiegészítéseként, az egységes iratkezelés érdekében, az iratkezelési szabályzatában határozza meg. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az iratkezelési szabályzat adatkezelési szabályaira vonatkozóan a nevelésioktatási intézményben a szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.
7.2. Az adatokat kezelők személyi felelőssége Az intézményben a gyermekek, tanulók, valamint a foglalkoztatottak személyes adatainak kezelésével kapcsolatban felelősség terheli: - az intézményvezetőt, - az intézményvezető megbízásából adatkezelést végző személyt, - a feladatellátása során adatot kezelő személyt. 7.2.1. Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető felelős: - a személyes adatok védelméért, - a személyes adatok adatkezelése jogszerűségéért, valamint - az intézményi, valamint a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve a követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. Felelősségi körében köteles gondoskodni: - az adatvédelmi szabályzat folyamatos karbantartásáról, - az adatvédelem ellenőrzési módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről, - az intézményi jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével, valamint a titokvédelemmel kapcsolatos követelmények szerven belüli közzétételéről, - az egyes adatkezelések ellenőrzésének szükség szerint, de legalább évente egyszer történő elvégzéséről. Az intézményvezető a feladatait megbízott adatkezelő személyre ruházhatja. (A feladatellátási
71
kötelezettségnek szerepelnie kell az érintett személy munkaköri leírásában is.) 7.2.2. Az adatkezelő felelőssége Az adatkezelő felelős: - az intézményvezető által átruházott feladatok jogszerű ellátásáért, - a személyes adatok közvetlen védelméért, - az egyéb adatkezelési feladatok szabályszerű végrehajtásáráért. 7.2.3. A feladatellátása során adatot kezelő személy felelőssége A feladatellátása során adatot kezelő személy köteles a tudomására jutott adatokat, információkat bizalmasan kezelni, a titokvédelmi szabályokat betartani.
7.3. Adatkezelésekkel kapcsolatos nyilvántartás 7.3.1. Az adatkezelési nyilvántartás Az adatkezelésről nyilvántartást kell vezetni. Az adatkezelési nyilvántartást az intézményvezető által kijelölt személy(ek) végzi(k). Az Intézményben nyilvántartást kell vezetni minden adatkezelésről. Az adatkezelési nyilvántartás egy-egy példányát köteles megőrizni: - az intézményvezető, valamint az általa kijelölt személy, illetve - az adatkezelést végző személyek. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb tényeket, körülményeket, mint pl.: - az adatkezelés megnevezését, - az adatkezelés célját, rendeltetését, - az adatkezelés konkrét alapját, jogalapját, - az adatkezelést végző személyt, - az adatkezeléssel érintett tanulók, gyermekek körét és számát, - az adatkezelés során nyilvántartott adatok körét, - az adatkezelés során kezelt adatok forrását: - közvetlen adatkéréssel az érintettől, illetve - már meglévő nyilvántartásból, - az adatkezelés során az adatfeldolgozás módját: - manuális, - számítógépes, - vegyes
72
- az adatokon végzett rendszeres adatkezelési műveletek meghatározását (tárolás, módosítás stb.) - az adattovábbítás iránya és tartalmát, - a kiemelt adatbiztonsági intézkedéseket, - az adatok megőrzésének, illetve törlésének idejét. Az adatkezelési nyilvántartás adattartamának helyességéről az intézményvezetőnek évente legalább egy alkalommal, ellenőrzés során kell meggyőződnie.
7.3.2. Jegyzőkönyv az adatkezelések összekapcsolásáról Amennyiben az intézményben adatkezelések összekapcsolása történik, az adatkezelésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az adatkezelés sajátosságait.
7.3.3. Jegyzőkönyv az adatszolgáltatásokról Az intézményhez érkezett megkeresések alapján teljesített adatszolgáltatásokról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az adatszolgáltatás, továbbítás legfontosabb adatait.
8. A titokvédelmi szabályok 8.1. Titoktartási kötelezettség A titoktartási kötelezettség azt jelenti, hogy a titoktartásra kötelezett személy hivatásánál fogva harmadik személyeknek nem árulhat el meghatározott információkat.
8.2. A titoktartási kötelezettséggel érintett személyek Titoktartási kötelezettség terheli: - a pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, - aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában (a továbbiakban 8. pont alkalmazásában együtt: pedagógus), - részt vesznek a nevelőtestületi értekezleten, és ott a tanulókkal, gyermekekkel kapcsolatos információkhoz jutnak.
73
A titoktartásra kötelezett személyek kötelezettsége független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.
8.3. A titoktartási kötelezettség tartalma A titoktartási kötelezettség kiterjed a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. Kivételek a titoktartási kötelezettség alól A titoktartási kötelezettség alól kivételt képez: - a szülők részére, illetve - a nevelőtestületi értekezleten nyújtott információ, valamint - a gyermekvédelmi szolgálat értesítése. A szülők tájékoztatására vonatkozó szabályok: - A titoktartási kötelezettség általában nem terjed ki a gyermek, tanuló szülőjének adott információkra, így a gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető. - Nem közölhető a szülővel sem a gyermek, illetve kiskorú tanulóra vonatkozó olyan adat, melynek közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. - Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. - A nagykorú tanuló szülőjével, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a következő információt kell közölni: - a tanulói, kollégiumi jogviszony megszűnésével, - a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos információkat, illetve - a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntéseket. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályok: - A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésére
74
A gyermekszolgálat értesítése: A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott a köznevelési intézmény vezetője útján – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglaltakra tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. (Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.) A titoktartási kötelezettséggel nem érintett adatok: A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak a köznevelési törvényben meghatározott adatnyilvántartásra és továbbítására.
8.4. Felmentés a titoktartási kötelezettség alól A titoktartási kötelezettség alól: - kiskorú esetén a szülő, - nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat.
9. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint Az adatvédelmi szabályok - az adatok vezetési, tárolási módszere miatt eltérőek. Sajátos szabályok vonatkoznak: - a hagyományos módszerrel végzett adatkezelésre, ahol az adatok papír alapúak, valamint - a számítógépes rendszerekkel végzett adatkezelésre. 9.1. A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok A szabályzatban meghatározott adatok nyilvántartása csak akkor történik hagyományos módon papír alapon, ha a számítógépes feldolgozás nem lehetséges. Az adatok védelme érdekében gondoskodni kell a számítógépes rendszerek adatvédelméről is. A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani: a) Gondoskodni kell a papír alapú adathordozók biztonságos tárolásáról.
75
A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. b) Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. A tárolók kulcsával csak azok a közalkalmazottak rendelkezhetnek, akik valamilyen személyzeti feladat ellátására feljogosítottak. Az intézményvezető a kiadott kulcsokról nyilvántartást vezet. Amennyiben a kulcs elveszik, azt haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetőnek, aki gondoskodik a zár lecseréléséről. c) Amikor az adatkezelés folyik az adatkezelő helyiségbe csak olyan személy léphet be, aki adatkezelésre jogosult. d) A nem rutinszerű, nem szokványos adatkezelésről, az adatkezelést megelőzően értesíteni kell az intézményvezetőt vagy megbízottját. e)
Az adatkezelésekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy ki, milyen jogcímen, milyen iratot kezelt. Az intézményvezető, illetve a személyzeti szerv vezetője ellenőrzi a nyilvántartás vezetése naprakészségét, valamint az adatkezelők körét, és adatkezelésük jogszerűségét.
9.2. A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok Az alkalmazott számítógépes nyilvántartó rendszerek megnevezését melléklet tartalmazza. A szabályozás célja: biztosítani a számítógépes információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét. Az adatbiztonság szabályozása keretében gondoskodni kell: - a fizikai biztonság, - az üzemeltetési biztonság, - a technikai biztonság, valamint az - információ továbbítás biztonságának biztosításáról. A fizikai biztonság érdekében ellátandó feladatok: - Az adathordozó eszközök elhelyezésére csak olyan helyiség jelölhető ki, amely elegendő biztonságot nyújt az illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen.
76
- Azokba a helyiségekbe, ahol adatkezelés folyik, csak olyan személyek léphetnek be, akik adatkezeléssel megbízottak, illetve akiknek betekintési joguk van. A betekintési jogukat igazolniuk kell. - A számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolása a hagyományos adathordozóknál rögzített módon történik. - Az adathordozókról és azok mozgásáról, tartalmáról és felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni. - Az adathordozó eszközöket üzemeltető személyek nevét az intézményvezető e szabályzat 3. sz. melléklete szerint határozza meg. - A számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásai dokumentációját az intézményvezető őrzi. Az üzemeltetési biztonság szabályairól: - A számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorát – a feladataik meghatározásával – el kell készíteni. A listát az intézményvezető állítja össze és őrzi meg. - Az adatokhoz való hozzáférés szabályait az intézmény informatikai szabályzata tartalmazza. - Külső személy (pl.: karbantartó) számára a számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférést lehetőleg úgy kell biztosítani, hogy a kezelt adatokat ne ismerhesse meg. - A számítógépes rendszer bevezetését e szabályzat mellékletében dokumentálni kell (4. sz. melléklet). A rendszer vagy annak bármely eleme csak az intézményvezető felhatalmazásával változtatható meg. Ennek ellenőrzéséért a személyzeti szerv vezetője tartozik felelősséggel. - A számítógépes rendszer üzemeltetéséről nyilvántartást kell vezetni, melyet az intézményvezető folyamatosan ellenőrizni köteles. - A rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó dokumentumokat biztonságosan kell kezelni, hogy azok el ne vesszenek, ne cserélődhessenek el, ne sérüljenek meg. A kezelés konkrét módjára az intézményvezető szóban adhat utasítást. A technikai biztonság szabályai: - Az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítógépes biztonsági hozzáférési rendszerek alkalmazásával kell megakadályozni. - Az adatállományok kezelése úgy kerül megszervezésre, hogy részleges vagy teljes megsemmisülés esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az adatállományok tartalmát képező adattételek számát az adatrögzítőnek folyamatosan ellenőriznie kell. Az adatállományok kezelése során a munkaközi mentés eszközével is élni kell.
77
- Az adatállományokról legalább két biztonsági mentést kell készíteni, hogy az egyik megsemmisülése, sérülése esetén az eredeti adatok továbbra is rendelkezésre álljanak. - Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat - el kell választani az aktív résztől, majd a passzivált adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. - A számítógépes üzemeltetés biztonsága számítógépes jelszóval védett programokkal történik. - Az adatállományokban történt változásokat naplózni kell. - Az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell. - On-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell. - Programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását – ha a próbát külső szerv vagy személy végzi – el kell kerülni. - Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen. Az információ továbbítás szabályai: - az információ továbbítás a számítógépes információs rendszerből az e szabályzatban meghatározott jogszabály alapján, az ott meghatározott szervnek és személynek, az ott leírt tartalommal lehetséges, - az információ továbbításról nyilvántartást kell vezetni, amely teljes körűen tartalmazza az adatszolgáltatást. 10. Egyéb és záró rendelkezések A pedagógus igazolvánnyal, valamint a diákigazolvánnyal összefüggő adatkezelési szabályokat külön belső szabályzat tartalmazza. E szabályzat hatályba lépésével hatályát veszti minden, saját hatáskörben kiadott, a személyes adatokra vonatkozó adatvédelmi szabályozás.
A szabályzat 2014. szeptember 10. napján lép hatályba.
78
2. sz. melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK
Munkaköri leírás (első számú intézményvezető-helyettes részére) I. Alapadatok A közalkalmazott neve A szervezeti egység neve OM azonosító Szervezeti egység A munkavégzés helye Pedagógus-munkakör A pedagógus beosztása A munkaidő Heti tanóráinak száma A munkakör betöltésének kezdete Intézményvezető-helyettesi beosztása Oktatási azonosító
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 033653 153012 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u.6. középiskolai tanár intézményvezető-helyettes heti 40 óra 4
II. A munkakör betöltésének követelményei Iskolai végzettség, szakképzettség egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség és pedagógus szakvizsga A munkakör betöltéséhez büntetlen előélet és cselekvőképesség szükséges egyéb követelmények A munkakör betöltéséhez kapcsolatteremtő-, konfliktuskezelő-, szervező- és szükséges személyi tárgyalóképesség, tulajdonságok, egyéb képességek felhasználói szintű számítógépes ismeretek legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett Gyakorlati idő, tapasztalat szakmai gyakorlat hétévenként legalább egy alkalommal a pedagógusTovábbképzési kötelezettség továbbképzésről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet szerint az 55. életév betöltéséig III.A munkakör betöltőjének Iskolai végzettsége, szakképzettsége Szakmai gyakorlat éveinek száma
79
IV. A munkavégzés során irányadó rendelkezések A jogviszonyra vonatkozó - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. szabályok alkalmazása évi XXXIII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni A munkavégzés során irányadó a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok jogszabályok előmeneteli rendszeréről, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről V. Függelmi viszonyok A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója A magasabb vezetői beosztás adása és visszavonása tekintetében A munkáltatói jogok gyakorlója egyéb esetekben Utasítást adhat A pedagógus nevelő-oktató munkáját ellenőrizheti A közvetlen beosztottjai
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerület igazgatója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerület igazgatója igazgató igazgató igazgató, az adott munkaközösség vezetője a munkaközösség-vezetők és a nevelőtestület tagjai az SZMSZ-nek megfelelő hierarchia szerint VI. Helyettesítések
Helyettesíteni köteles
A helyettesítője
- az igazgató távolléte esetén az igazgatót: feladata a jelen munkaköri leírásban meghatározott feladatok mellett - a munkáltatói jogkör és a tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki, - a munkaközösség tagjait az igazgató utasítása szerint a második számú igazgatóhelyettes és/vagy az igazgató VII.
Pedagógusként kötelessége Pedagógusként a jogai
Kötelességek és jogok
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63.§ (1) bekezdése szerint
80
VIII. Az igazgatóhelyettes munkaköri feladatai Munkaidejével összefüggésben
-
-
-
-
Alapfeladataival kapcsolatosan kötelessége
-
-
-
-
Az igazgató egyéni megbízása alapján kötelezően elvégzendő pedagógiai többletmunka Igazgatóhelyettesi beosztásából adódó rendszeres feladatai
-
-
a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges időt a gimnáziumban tölti, a tanítási óráival kapcsolatos változtatásokhoz az igazgatótól írásban kér engedélyt, legkésőbb egy munkanappal a változtatások előtt, köteles a tanítási óra, a foglalkozási beosztása előtt legalább tíz perccel hamarabb megjelenni az iskolában, a munkából való távolmaradását és annak okát legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az igazgatónak, pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken felelősséggel és önállóan végezni a munkáját az eddigi jogszabályokon túlmenően az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, az adott tanévre szóló Munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai szerint, a tanítási óráin minőségi munkát végezni, a tanítási óráin a tanmenet szerint haladni, a munkáját hivatástudattal végezni a nevelőoktató munka hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztatni a tanuló magatartásával, tanulmányi eredményeivel, az iskola döntéseivel kapcsolatban, értékelni a tanulók munkáját a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan, a pedagógus etika normáit betartani felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanulmányi versenyekre való felkészítés, a testvériskolai kapcsolatok ápolása munkáját a jelen munkaköri leírása, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi, a nevelő-oktató munka ellenőrzése, értékelése az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint: óralátogatás, az SZMSZ-ben és a Házirendben előírtak betartásának ellenőrzése a tanári intézkedések
81
-
-
Munkatársaival kapcsolatosan
-
A kapcsolattartás módja
-
során, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése, a tanulók igazolt és igazolatlan mulasztásainak ellenőrzése, a tanévnyitó – és tanévzáró értekezlet előkészítése, előkészíti az iskolai dokumentumok felülvizsgálatát, elkészíti az érettségi vizsga, a kompetenciafelmérés és az osztályozóvizsgák beosztását, megszervezi a szükséges felügyeletet, koordinálja az iskolai szintű tanulmányi versenyeket, megszervezi a tanárok helyettesítését, ellenőrzi a tanári felügyeleti rendszer működését, ellenőrzi az osztálynaplók és egyéb iskolai dokumentumok adminisztrációját, követi a tanulók munkájának értékelését, segíti és irányítja az érettségi vizsga jegyzőinek a munkáját, megrendeli a tanügyi nyomtatványokat, koordinálja a partnerintézmények hallgatói számára a tanítási gyakorlatokat köteles együttműködni a nevelőtestület tagjaival és a munkatársaival köteles a munkatársainak a szükséges segítséget és útmutatást megadni közvetlen egyeztetések, vezetői értekezletek, munkaközösségi és nevelőtestületi megbeszélések
IX. Az igazgatóhelyettes által gyakorolt jogkörök Döntési jogköre
-
Az igazgató által leadott feladatés hatáskörök
-
a Házirendnek megfelelően a tanulók jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről, a tanulók tanulmányi munkájának értékeléséről a Pedagógiai Programban foglaltak szerint, a nevelés-oktatás módszereinek megválasztásáról a Pedagógiai Program alapján, a munkaközösség véleménye alapján a szükséges taneszközök megválasztásáról az intézményi rendezvények megszervezésének és előkészítésének felügyelete, a tanulók tantárgyválasztásával kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása, a pedagógusok személyi anyagának ellenőrzése, a diákönkormányzattal való együttműködés
82
Utasítási jogköre
-
Aláírási joga
-
Jogköreinek átruházása
-
a nevelőtestület tagjai felé a szakmai kérdésekben az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az e munkaköri leírásban meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében a nevelőtestület más tagjára átruházhatja
X. Az igazgatóhelyettes felelőssége Felelősségei különösen
-
a feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítése, az adott munkaközösség tantárgyfelosztásának elkészítése, a közép – és emelt szintű csoportok megszervezése, az intézmény éves munkatervének elkészítése, a gimnázium vizsgaszabályzatainak elkészítése, a Pedagógiai Program és az annak részét képező Helyi tanterv elkészítése, felülvizsgálata a vezetőség havi munkaértekezletein való aktív és konstruktív részvétel
XI. Utasítás a munkaköri leírásban nem foglalt feladatok elvégzésére A munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátásán túl az igazgatóhelyettesnek utasítás adható a munkakörébe nem tartozó feladatok ellátására is. Ennek értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása szerint köteles más feladatokat is ellátni. Ezek azonban a beosztására, a képzettségére, a korára, az egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire nézve nem járhatnak rá nézve aránytalan sérelemmel. XII.
Jelen munkaköri leírás és a kinevezés viszonya
Jelen munkaköri leírás a kinevezésben meghatározott, a pedagógus kinevezése óta ellátott munkakörébe tartozó feladatok felsorolását és a munkavégzéssel kapcsolatos tényeket tartalmazza. Ezért ez nem jelenti a munkakörébe tartozó eddig ellátott feladatok megváltoztatását, csak azok egységes és részletező formába történő foglalását. A munkaköri leírás kézhezvételével egyidejűleg az ebben a munkaköri leírásban megfogalmazottak szerint jár el mind az igazgatóhelyettes, mind a munkáltató. XIII. Záró rendelkezések Fegyelmi felelősség
A munkaköri leírásban foglaltak ismerete és alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező, az abban foglaltak végrehajtásának elmulasztása esetén az igazgatóhelyettes fegyelmi felelősségre vonható.
83
Hatálya
Egyéb rendelkezések
A munkaköri leírás az aláírás napját követő napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. A jelen munkaköri leírás aláírásával az esetleges korábbi munkaköri leírások hatályukat vesztik. A munkaköri leírásban nem szabályozott egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium hatályban lévő szabályzatai és a Pedagógiai Program rendelkezései az irányadóak.
Nyíregyháza, 20….
……………………………………………………… munkáltató Alulírott kijelentem és az aláírásommal igazolom, hogy a munkaköri leírás tartalmát megismertem, megértettem, a személyemre vonatkozóan a benne foglaltakat kötelezően elismerem, a munkaköri leírás egy példányát átvettem. Nyíregyháza, 20….
……………………………………………………… közalkalmazott
84
Munkaköri leírás (második számú intézményvezető-helyettes részére)
I. Alapadatok A közalkalmazott neve A szervezeti egység neve OM azonosító Szervezeti egység A munkavégzés helye Pedagógus-munkakör A pedagógus beosztása A munkaidő Heti tanóráinak száma A munkakör betöltésének kezdete Intézményvezető-helyettesi beosztása Oktatási azonosító II.
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 033653 153012 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u.6. középiskolai tanár intézményvezető-helyettes heti 40 óra 4
A munkakör betöltésének követelményei
Iskolai végzettség, szakképzettség egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség és pedagógus szakvizsga A munkakör betöltéséhez büntetlen előélet és cselekvőképesség szükséges egyéb követelmények A munkakör betöltéséhez kapcsolatteremtő-, konfliktuskezelő-, szervező- és szükséges személyi tárgyalóképesség; tulajdonságok, egyéb képességek felhasználói szintű számítógépes ismeretek legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett Gyakorlati idő, tapasztalat szakmai gyakorlat hétévenként legalább egy alkalommal a pedagógusTovábbképzési kötelezettség továbbképzésről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet szerint az 55. életév betöltéséig III. Iskolai végzettsége, szakképzettsége Szakmai gyakorlat éveinek száma
A munkakör betöltőjének
85
IV.
A munkavégzés során irányadó rendelkezések
A jogviszonyra vonatkozó - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. szabályok alkalmazása évi XXXIII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni A munkavégzés során irányadó a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok jogszabályok előmeneteli rendszeréről, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről Függelmi viszonyok
V. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója A magasabb vezetői beosztás adása és visszavonása tekintetében A munkáltatói jogok gyakorlója egyéb esetekben Utasítást adhat A pedagógus nevelő-oktató munkáját ellenőrizheti A közvetlen beosztottjai
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerület igazgatója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerület igazgatója igazgató igazgató igazgató, az adott munkaközösség vezetője a munkaközösség-vezetők és a nevelőtestület tagjai az SZMSZ-nek megfelelő hierarchia szerint VI.
Helyettesíteni köteles
A helyettesítője
- az igazgató és az első számú igazgatóhelyettes távolléte esetén az igazgatót: feladata a jelen munkaköri leírásban meghatározott feladatok mellett a munkáltatói jogkör és a tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki, - a munkaközösség tagjait az igazgató utasítása szerint azelső számú igazgatóhelyettes és/vagy az igazgató VII.
Pedagógusként kötelessége Pedagógusként a jogai
Helyettesítések
Kötelességek és jogok
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63.§ (1) bekezdése szerint
86
VIII. Az igazgatóhelyettes munkaköri feladatai Munkaidejével összefüggésben
-
-
-
-
Alapfeladataival kapcsolatosan kötelessége
-
-
-
-
Az igazgató egyéni megbízása alapján kötelezően elvégzendő pedagógiai többletmunka
Igazgatóhelyettesi beosztásából adódó rendszeres feladatai
-
-
-
a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges időt a gimnáziumban tölti, a tanítási óráival kapcsolatos változtatásokhoz az igazgatótól írásban kér engedélyt, legkésőbb egy munkanappal a változtatások előtt, köteles a tanítási óra, a foglalkozási beosztása előtt legalább tíz perccel hamarabb megjelenni az iskolában, a munkából való távolmaradását és annak okát legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az igazgatónak, pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken felelősséggel és önállóan végezni a munkáját az eddigi jogszabályokon túlmenően az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, az adott tanévre szóló Munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai szerint, a tanítási óráin minőségi munkát végezni, a tanítási óráin a tanmenet szerint haladni, a munkáját hivatástudattal végezni a nevelőoktató munka hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztatni a tanuló magatartásával, tanulmányi eredményeivel, az iskola döntéseivel kapcsolatban, értékelni a tanulók munkáját a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan, a pedagógus etika normáit betartani felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanulmányi versenyekre való felkészítés, a testvériskolai kapcsolatok ápolása, a közösségi szolgálat koordinálása, a partner szervezetekkel való kapcsolattartás és a szerződések előkészítése munkáját a jelen munkaköri leírása, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi, a nevelő-oktató munka ellenőrzése, értékelése
87
Munkatársaival kapcsolatosan
-
A kapcsolattartás módja
IX.
-
az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint: óralátogatás, az SZMSZ-ben és a Házirendben előírtak betartásának ellenőrzése a tanári intézkedések során, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése, előkészíti az iskolai dokumentumok felülvizsgálatát, a tanévzáró értekezlet előkészítése, a statisztika elkészítése, a különös közzétételi lista elkészítése, a tanárok túlmunkájának, helyettesítésének ellenőrzése, előkészíti a tantárgyfelosztást, ellenőrzi az érettségi szoftverben végzett tevékenységeket, elvégzi az ebből adódó adminisztrációt köteles együttműködni a nevelőtestület tagjaival és a munkatársaival köteles a munkatársainak a szükséges segítséget és útmutatást megadni közvetlen egyeztetések, vezetői értekezletek, munkaközösségi és nevelőtestületi megbeszélések
Az igazgatóhelyettes által gyakorolt jogkörök
Döntési jogköre
-
Az igazgató által leadott feladatés hatáskörök
-
Utasítási jogköre
-
Aláírási joga
-
Jogköreinek átruházása
-
a Házirendnek megfelelően a tanulók jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről, a tanulók tanulmányi munkájának értékeléséről a Pedagógiai Programban foglaltak szerint, a nevelés-oktatás módszereinek megválasztásáról a Pedagógiai Program alapján, a munkaközösség véleménye alapján a szükséges taneszközök megválasztásáról a tanulóbalesetek kivizsgálása, jegyzőkönyvezésének ellenőrzése, a KIR Személyi nyilvántartó és adatmódosító rendszer kezelése és ellenőrzése a nevelőtestület tagjai felé a szakmai kérdésekben az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az e munkaköri leírásban meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében a nevelőtestület más tagjára átruházhatja
88
X. Felelősségei különösen
Az igazgatóhelyettes felelőssége -
XI.
a feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítése, az adott munkaközösség tantárgyfelosztásának elkészítése, a közép – és emelt szintű csoportok megszervezése, a gimnázium vizsgaszabályzatainak elkészítése, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend elkészítése, felülvizsgálata a vezetőség havi munkaértekezletein való aktív és konstruktív részvétel, a közösségi szolgálat teljesítésének és adminisztrációjának ellenőrzése
Utasítás a munkaköri leírásban nem foglalt feladatok elvégzésére
A munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátásán túl az igazgatóhelyettesnek utasítás adható a munkakörébe nem tartozó feladatok ellátására is. Ennek értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása szerint köteles más feladatokat is ellátni. Ezek azonban a beosztására, a képzettségére, a korára, az egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire nézve nem járhatnak rá nézve aránytalan sérelemmel. XII.
Jelen munkaköri leírás és a kinevezés viszonya
Jelen munkaköri leírás a kinevezésben meghatározott, a pedagógus kinevezése óta ellátott munkakörébe tartozó feladatok felsorolását és a munkavégzéssel kapcsolatos tényeket tartalmazza. Ezért ez nem jelenti a munkakörébe tartozó eddig ellátott feladatok megváltoztatását, csak azok egységes és részletező formába történő foglalását. A munkaköri leírás kézhezvételével egyidejűleg az ebben a munkaköri leírásban megfogalmazottak szerint jár el mind az igazgatóhelyettes, mind a munkáltató. XIII. Záró rendelkezések Fegyelmi felelősség
Hatálya
A munkaköri leírásban foglaltak ismerete és alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező, az abban foglaltak végrehajtásának elmulasztása esetén az igazgatóhelyettes fegyelmi felelősségre vonható. A munkaköri leírás az aláírás napját követő napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. A jelen munkaköri leírás aláírásával az esetleges korábbi munkaköri leírások hatályukat vesztik.
89
Egyéb rendelkezések
A munkaköri leírásban nem szabályozott egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium hatályban lévő szabályzatai és a Pedagógiai Program rendelkezései az irányadóak.
Nyíregyháza, 2014. február 3.
……………………………………………………… munkáltató Alulírott kijelentem és az aláírásommal igazolom, hogy a munkaköri leírás tartalmát megismertem, megértettem, a személyemre vonatkozóan a benne foglaltakat kötelezően elismerem, a munkaköri leírás egy példányát átvettem. Nyíregyháza, 2014. február 12..
……………………………………………………… közalkalmazott
90
Munkaköri leírás (munkaközösség-vezető részére)
I. A közalkalmazott neve A szervezeti egység neve A munkavégzés helye Pedagógus-munkakör A munkaidő Kötött Nevelésselmunkaidő oktatással lekötött munkaidő A munkakör betöltésének kezdete Oktatási azonosító
Alapadatok
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u.6. középiskolai tanár heti 40 óra heti 32 óra heti 22-26 óra
A munkakör betöltésének követelményei
II.
Iskolai végzettség, szakképzettség egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség A munkakör betöltéséhez büntetlen előélet és cselekvőképesség szükséges egyéb követelmények A munkakör betöltéséhez kapcsolatteremtő-, konfliktuskezelő-, szervező- és szükséges személyi tárgyalóképesség, tulajdonságok, egyéb képességek felhasználói szintű számítógépes ismeretek hétévenként legalább egy alkalommal a pedagógusTovábbképzési kötelezettség továbbképzésről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet szerint az 55. életév betöltéséig III.
A munkakör betöltőjének
Iskolai végzettsége, szakképzettsége Szakmai gyakorlat éveinek száma IV.
A munkavégzés során irányadó rendelkezések
A jogviszonyra vonatkozó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. szabályok alkalmazása évi XXXIII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
91
A munkavégzés során irányadó a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok jogszabályok előmeneteli rendszeréről, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről Függelmi viszonyok
V. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója A munkáltatói jogok gyakorlója egyéb esetekben Utasítást adhat
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerület igazgatója igazgató
igazgató, igazgatóhelyettesek A pedagógus nevelő-oktató igazgató igazgatóhelyettesek munkáját ellenőrizheti Helyettesítések
VI. A pedagógus helyettesíteni köteles A pedagógus helyettesítője Munkaközösség-vezetőként helyettesíteni köteles Munkaközösség-vezetői feladatainak gyakorlásakor tartósabb távolléte miatt a helyettesítője
a munkaközösség tagjait az igazgatóhelyettesek utasítása szerint az igazgatóhelyettesek által kijelölt tanár az igazgató által kijelölt munkaközösség-vezetőt annak tartós távolléte esetén az igazgató által kijelölt munkaközösség-vezető és/vagy igazgatóhelyettes és/vagy igazgató
VII.
Kötelességek és jogok
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63.§ (1) bekezdése szerint
A pedagógus kötelessége A pedagógus jogai
VIII. A pedagógus munkaköri feladatai Munkaidejével összefüggésben
-
-
a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges időt a gimnáziumban tölti, a tanítási óráival kapcsolatos változtatásokhoz az igazgatótól írásban kér engedélyt, legkésőbb egy munkanappal a változtatások előtt, köteles a tanítási óra, a foglalkozási beosztása
92
-
-
-
Alapfeladataival kapcsolatosan kötelessége
-
-
-
-
Az igazgató egyéni megbízása alapján kötelezően elvégzendő pedagógiai többletmunka
-
Munkatársaival kapcsolatosan
-
előtt legalább tíz perccel, a felügyeleti beosztása előtt legalább fél órával hamarabb megjelenni az iskolában, a munkából való távolmaradását és annak okát legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az igazgatónak, annak távollétében az igazgatóhelyetteseknek, a tanári felügyeletet (óraközi szünetekben, versenyeken, vizsgákon) és a helyettesítést az igazgatóhelyettesek által elkészített rend szerint köteles ellátni pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken felelősséggel és önállóan végezni a munkáját az eddigi jogszabályokon túlmenően az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, az adott tanévre szóló Munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai szerint, a tanítási óráin minőségi munkát végezni, a tanítási óráin a tanmenet szerint haladni, a munkáját hivatástudattal végezni a nevelőoktató munka hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztatni a tanuló magatartásával, tanulmányi eredményeivel, az iskola döntéseivel kapcsolatban, értékelni a tanulók munkáját a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan, a pedagógus etika normáit betartani, a számára előírt adminisztrációs és szervezési feladatokat határidőre elvégezni; a tanulóbaleseteket megelőzni felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanulmányi versenyekre való felkészítés, szertárosi feladat, stúdió irányítása, osztályfőnöki munka, a leltárazásban való részvétel, a testvériskolai kapcsolatok ápolása, részvétel az iskolai évkönyv és az iskolaújság szerkesztésében köteles együttműködni a nevelőtestület tagjaival és a munkatársaival
93
IX. Döntési jogköre
A pedagógus által gyakorolt jogkörök -
Aláírási joga
-
Jogköreinek átruházása
-
X. Feladatai
A …munkaközösség-vezetőjeként -
-
-
Felelősségei különösen
a Házirendnek megfelelően a tanulók jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről, osztályfőnökként a tanulói mulasztások igazolásának elfogadásáról, a tanulók tanulmányi munkájának értékeléséről a Pedagógiai Programban foglaltak szerint, a nevelés-oktatás módszereinek megválasztásáról a Pedagógiai Program alapján, a munkaközösség véleménye alapján a szükséges taneszközök megválasztásáról az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az e munkaköri leírásban meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében a nevelőtestület más tagjára átruházhatja
-
a munkaközösség tagjainak ellenőrzése óralátogatások során, a munkaközösség jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, köteles a munkaközösség tagjainak a szükséges szakmai – pedagógiai és módszertani segítséget és útmutatást megadni, a pályakezdő pedagógusok munkáját segíteni, a tantárgyra vonatkozó egységes követelményrendszer kidolgozása, a megfelelő tantárgyi versenyek koordinálása, az iskolai pályázati munka segítése a feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítése, az adott munkaközösség tantárgyfelosztásának elkészítése, a közép – és emelt szintű csoportok megszervezése, a munkaközösség éves munkatervének elkészítése, a gimnázium vizsgaszabályzatainak elkészítése, a Pedagógiai Program és az annak részét képező Helyi tanterv elkészítése, a vezetőség havi munkaértekezletein való aktív és konstruktív részvétel
94
XI.
Utasítás a munkaköri leírásban nem foglalt feladatok elvégzésére
A munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátásán túl a pedagógusnak utasítás adható a munkakörébe nem tartozó feladatok ellátására is. Ennek értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása szerint köteles más feladatokat is ellátni. Ezek azonban a beosztására, a képzettségére, a korára, az egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire nézve nem járhatnak rá nézve aránytalan sérelemmel. XII.
Jelen munkaköri leírás és a kinevezés viszonya
Jelen munkaköri leírás a kinevezésben meghatározott, a pedagógus kinevezése óta ellátott munkakörébe tartozó feladatok felsorolását és a munkavégzéssel kapcsolatos tényeket tartalmazza. Ezért ez nem jelenti a munkakörébe tartozó eddig ellátott feladatok megváltoztatását, csak azok egységes és részletező formába történő foglalását. A munkaköri leírás kézhezvételével egyidejűleg az ebben a munkaköri leírásban megfogalmazottak szerint jár el mind a pedagógus, mind a munkáltató. XIII. Záró rendelkezések Fegyelmi felelősség
Hatálya
Egyéb rendelkezések
A munkaköri leírásban foglaltak ismerete és alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező, az abban foglaltak végrehajtásának elmulasztása esetén a pedagógus fegyelmi felelősségre vonható. A munkaköri leírás az aláírás napját követő napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. A jelen munkaköri leírás aláírásával az esetleges korábbi munkaköri leírások hatályukat vesztik. A munkaköri leírásban nem szabályozott egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium hatályban lévő szabályzatai és a Pedagógiai Program rendelkezései az irányadóak.
Nyíregyháza, 20…. ……………………………………………………… munkáltató Alulírott kijelentem és az aláírásommal igazolom, hogy a munkaköri leírás tartalmát megismertem, megértettem, a személyemre vonatkozóan a benne foglaltakat kötelezően elismerem, a munkaköri leírás egy példányát átvettem. Nyíregyháza, 20…… ……………………………………………………… közalkalmazott
95
Munkaköri leírás (osztályfőnök részére)
I. A közalkalmazott neve A szervezeti egység neve A munkavégzés helye Pedagógus-munkakör A munkaidő Kötött Nevelésselmunkaidő oktatással lekötött munkaidő A munkakör betöltésének kezdete Oktatási azonosító
Alapadatok
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u.6. középiskolai tanár heti 40 óra heti 32 óra heti 22-26 óra
A munkakör betöltésének követelményei
II.
Iskolai végzettség, szakképzettség egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség A munkakör betöltéséhez büntetlen előélet és cselekvőképesség szükséges egyéb követelmények A munkakör betöltéséhez kapcsolatteremtő-, konfliktuskezelő-, szervező- és szükséges személyi tárgyalóképesség, tulajdonságok, egyéb képességek felhasználói szintű számítógépes ismeretek hétévenként legalább egy alkalommal a pedagógusTovábbképzési kötelezettség továbbképzésről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet szerint az 55. életév betöltéséig III.
A munkakör betöltőjének
Iskolai végzettsége, szakképzettsége Szakmai gyakorlat éveinek száma IV.
A munkavégzés során irányadó rendelkezések
A jogviszonyra vonatkozó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. szabályok alkalmazása évi XXXIII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
96
A munkavégzés során irányadó a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok jogszabályok előmeneteli rendszeréről, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről Függelmi viszonyok
V. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója A munkáltatói jogok gyakorlója egyéb esetekben Utasítást adhat
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerület igazgatója igazgató
igazgató, igazgatóhelyettesek A pedagógus nevelő-oktató igazgató igazgatóhelyettesek munkáját ellenőrizheti Helyettesítések
VI.
A pedagógus helyettesíteni a munkaközösség tagjait az igazgatóhelyettesek utasítása szerint köteles az igazgatóhelyettesek által kijelölt tanár A pedagógus helyettesítője VII.
Kötelességek és jogok
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63.§ (1) bekezdése szerint
A pedagógus kötelessége A pedagógus jogai
VIII. A pedagógus munkaköri feladatai Munkaidejével összefüggésben
-
-
-
a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges időt a gimnáziumban tölti, a tanítási óráival kapcsolatos változtatásokhoz az igazgatótól írásban kér engedélyt, legkésőbb egy munkanappal a változtatások előtt, köteles a tanítási óra, a foglalkozási beosztása előtt legalább tíz perccel, a felügyeleti beosztása előtt legalább fél órával hamarabb megjelenni az iskolában, a munkából való távolmaradását és annak okát legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az igazgatónak, annak
97
-
-
Alapfeladataival kapcsolatosan kötelessége
-
-
-
-
Az igazgató egyéni megbízása alapján kötelezően elvégzendő pedagógiai többletmunka
-
Munkatársaival kapcsolatosan
IX. Döntési jogköre
-
távollétében az igazgatóhelyetteseknek, a tanári felügyeletet (óraközi szünetekben, versenyeken, vizsgákon) és a helyettesítést az igazgatóhelyettesek által elkészített rend szerint köteles ellátni pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken felelősséggel és önállóan végezni a munkáját az eddigi jogszabályokon túlmenően az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, az adott tanévre szóló Munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai szerint, a tanítási óráin minőségi munkát végezni, a tanítási óráin a tanmenet szerint haladni, a munkáját hivatástudattal végezni a nevelőoktató munka hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztatni a tanuló magatartásával, tanulmányi eredményeivel, az iskola döntéseivel kapcsolatban, értékelni a tanulók munkáját a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan, a pedagógus etika normáit betartani, a számára előírt adminisztrációs és szervezési feladatokat határidőre elvégezni; a tanulóbaleseteket megelőzni felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanulmányi versenyekre való felkészítés, szertárosi feladat, stúdió irányítása, osztályfőnöki munka, a leltárazásban való részvétel, a testvériskolai kapcsolatok ápolása, részvétel az iskolai évkönyv és az iskolaújság szerkesztésében köteles együttműködni a nevelőtestület tagjaival és a munkatársaival
A pedagógus által gyakorolt jogkörök -
a Házirendnek megfelelően a tanulók jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről, osztályfőnökként a tanulói mulasztások igazolásának elfogadásáról,
98
-
Aláírási joga
-
Jogköreinek átruházása
-
X. Feladatai
a tanulók tanulmányi munkájának értékeléséről a Pedagógiai Programban foglaltak szerint, a nevelés-oktatás módszereinek megválasztásáról a Pedagógiai Program alapján, a munkaközösség véleménye alapján a szükséges taneszközök megválasztásáról az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az e munkaköri leírásban meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében a nevelőtestület más tagjára átruházhatja Osztályfőnökként
koordinálja az osztályban folyó oktató-nevelő munkát; pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztályban tanító tanárokkal; lehetőségekhez mérten látogatja osztálya tanítási óráit; együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását; az iskolai munkatervben meghatározott időpontban szülői értekezletet, fogadóestet tart; tájékoztatja a szülőket a tanulók tanulmányi eredményéről és magatartásáról; indokolt esetben családlátogatást végez vagy behívja a szülőket az iskolába elbeszélgetés céljából; figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét; félévkor és év végén a tanulók magatartás és szorgalom minősítéséről dönt (figyelembe véve az osztályban tanító pedagógusok és az osztály diákbizottságának javaslatát); ellátja az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, az október 1-jei, a félévi és az év végi statisztikai adatszolgáltatást); szervezi és lebonyolítja a tanulmányi kirándulásokat, illetve szabadidős programokat; igazolja a tanulók hiányzását; indokolt esetben tanévenként három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, amit a szülő igazolhat; nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít;
99
Felelősségei különösen
XI.
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában - tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a szülőt és a kollégiumot értesíteni a mulasztásról, és felhívni a figyelmet az igazolatlan mulasztás következményére, - tanulói jutalmazása és büntetése - a jutalmazási és fegyelmező eljárások elvei alapján, - a Házirend betartatása, - a tanulók tanulmányi előmenetelének, magaviseletének, szorgalmának követése
Utasítás a munkaköri leírásban nem foglalt feladatok elvégzésére
A munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátásán túl a pedagógusnak utasítás adható a munkakörébe nem tartozó feladatok ellátására is. Ennek értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása szerint köteles más feladatokat is ellátni. Ezek azonban a beosztására, a képzettségére, a korára, az egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire nézve nem járhatnak rá nézve aránytalan sérelemmel. XII.
Jelen munkaköri leírás és a kinevezés viszonya
Jelen munkaköri leírás a kinevezésben meghatározott, a pedagógus kinevezése óta ellátott munkakörébe tartozó feladatok felsorolását és a munkavégzéssel kapcsolatos tényeket tartalmazza. Ezért ez nem jelenti a munkakörébe tartozó eddig ellátott feladatok megváltoztatását, csak azok egységes és részletező formába történő foglalását. A munkaköri leírás kézhezvételével egyidejűleg az ebben a munkaköri leírásban megfogalmazottak szerint jár el mind a pedagógus, mind a munkáltató. XIII. Záró rendelkezések Fegyelmi felelősség
A munkaköri leírásban foglaltak ismerete és alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező, az abban foglaltak végrehajtásának elmulasztása esetén a pedagógus fegyelmi felelősségre vonható.
Hatálya
A munkaköri leírás az aláírás napját követő napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. A jelen munkaköri leírás aláírásával az esetleges korábbi munkaköri leírások hatályukat vesztik. A munkaköri leírásban nem szabályozott egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium hatályban lévő szabályzatai és a Pedagógiai Program rendelkezései az irányadóak.
Egyéb rendelkezések
100
Nyíregyháza, 20….
……………………………………………………… munkáltató Alulírott kijelentem és az aláírásommal igazolom, hogy a munkaköri leírás tartalmát megismertem, megértettem, a személyemre vonatkozóan a benne foglaltakat kötelezően elismerem, a munkaköri leírás egy példányát átvettem.
Nyíregyháza, 20…….
……………………………………………………… közalkalmazott
101
Munkaköri leírás (pedagógus részére)
I. A közalkalmazott neve A szervezeti egység neve A munkavégzés helye Pedagógus-munkakör A munkaidő Kötött Nevelésselmunkaidő oktatással lekötött munkaidő A munkakör betöltésének kezdete Oktatási azonosító II.
Alapadatok
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u.6. középiskolai tanár heti 40 óra heti 32 óra heti 22-26 óra
A munkakör betöltésének követelményei
Iskolai végzettség, szakképzettség egyetemi szintű vagy mesterfokozatú,a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség A munkakör betöltéséhez büntetlen előélet és cselekvőképesség szükséges egyéb követelmények A munkakör betöltéséhez kapcsolatteremtő-, konfliktuskezelő-, szervező- és szükséges személyi tárgyalóképesség, tulajdonságok, egyéb képességek felhasználói szintű számítógépes ismeretek hétévenként legalább egy alkalommal a pedagógusTovábbképzési kötelezettség továbbképzésről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet szerint az 55. életév betöltéséig III.
A munkakör betöltőjének
Iskolai végzettsége, szakképzettsége Gyakorlati ideje Szakmai gyakorlat éveinek száma IV.
A munkavégzés során irányadó rendelkezések
A jogviszonyra vonatkozó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. szabályok alkalmazása évi XXXIII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
102
A munkavégzés során irányadó a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok jogszabályok előmeneteli rendszeréről, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógustovábbképzésről Függelmi viszonyok
V. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója A munkáltatói jogok gyakorlója egyéb esetekben Utasítást adhat
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerület igazgatója igazgató
igazgató, igazgatóhelyettesek, az adott munkaközösség vezetője A pedagógus nevelő-oktató igazgató igazgatóhelyettesek, munkáját ellenőrizheti az adott munkaközösség vezetője Helyettesítések
VI.
A pedagógus helyettesíteni a munkaközösség tagjait az igazgatóhelyettesek utasítása szerint köteles az igazgatóhelyettesek által kijelölt tanár A pedagógus helyettesítője VII.
Kötelességek és jogok
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62.§ (1) bekezdése szerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63.§ (1) bekezdése szerint
A pedagógus kötelessége A pedagógus jogai
VIII. A pedagógus munkaköri feladatai Munkaidejével összefüggésben
-
-
-
a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges időt a gimnáziumban tölti, a tanítási óráival kapcsolatos változtatásokhoz az igazgatótól írásban kér engedélyt, legkésőbb egy munkanappal a változtatások előtt, köteles a tanítási óra, a foglalkozási beosztása előtt legalább tíz perccel,a felügyeleti beosztása előtt legalább fél órával hamarabb megjelenni az iskolában, a munkából való távolmaradását és annak okát
103
-
-
Alapfeladataival kapcsolatosan kötelessége
-
-
-
-
Az igazgató egyéni megbízása alapján kötelezően elvégzendő pedagógiai többletmunka
-
Munkatársaival kapcsolatosan
-
legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az igazgatónak, annak távollétében az igazgatóhelyetteseknek, a tanári felügyeletet (óraközi szünetekben, versenyeken, vizsgákon) és a helyettesítést az igazgatóhelyettesek által elkészített rend szerint köteles ellátni pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken felelősséggel és önállóan végezni a munkáját az eddigi jogszabályokon túlmenően az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, az adott tanévre szóló Munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai szerint, a tanítási óráin minőségi munkát végezni, a tanítási óráin a tanmenet szerint haladni, a munkáját hivatástudattal végezni a nevelőoktató munka hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztatni a tanuló magatartásával, tanulmányi eredményeivel, az iskola döntéseivel kapcsolatban, értékelni a tanulók munkáját a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan, a pedagógus etika normáit betartani, a számára előírt adminisztrációs és szervezési feladatokat határidőre elvégezni; a tanulóbaleseteket megelőzni felzárkóztatás, tehetséggondozás, tanulmányi versenyekre való felkészítés, szertárosi feladat, stúdió irányítása, osztályfőnöki munka, a leltárazásban való részvétel, a testvériskolai kapcsolatok ápolása, részvétel az iskolai évkönyv és az iskolaújság szerkesztésében köteles együttműködni a nevelőtestület tagjaival és a munkatársaival
104
IX.
A pedagógus által gyakorolt jogkörök
Döntési jogköre
-
Aláírási joga
-
Jogköreinek átruházása
-
X.
a Házirendnek megfelelően a tanulók jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről, osztályfőnökként a tanulói mulasztások igazolásának elfogadásáról, a tanulók tanulmányi munkájának értékeléséről a Pedagógiai Programban foglaltak szerint, a nevelés-oktatás módszereinek megválasztásáról a Pedagógiai Program alapján, a munkaközösség véleménye alapján a szükséges taneszközök megválasztásáról az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az e munkaköri leírásban meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében a nevelőtestület más tagjára átruházhatja
Utasítás a munkaköri leírásban nem foglalt feladatok elvégzésére
A munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátásán túl a pedagógusnak utasítás adható a munkakörébe nem tartozó feladatok ellátására is. Ennek értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása szerint köteles más feladatokat is ellátni. Ezek azonban a beosztására, a képzettségére, a korára, az egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire nézve nem járhatnak rá nézve aránytalan sérelemmel. XI.
Jelen munkaköri leírás és a kinevezés viszonya
Jelen munkaköri leírás a kinevezésben meghatározott, a pedagógus kinevezése óta ellátott munkakörébe tartozó feladatok felsorolását és a munkavégzéssel kapcsolatos tényeket tartalmazza. Ezért ez nem jelenti a munkakörébe tartozó eddig ellátott feladatok megváltoztatását, csak azok egységes és részletező formába történő foglalását. A munkaköri leírás kézhezvételével egyidejűleg az ebben a munkaköri leírásban megfogalmazottak szerint jár el mind a pedagógus, mind a munkáltató. XII. Fegyelmi felelősség
Hatálya
Záró rendelkezések
A munkaköri leírásban foglaltak ismerete és alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező, az abban foglaltak végrehajtásának elmulasztása esetén a pedagógus fegyelmi felelősségre vonható. A munkaköri leírás az aláírás napját követő napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. A jelen munkaköri leírás aláírásával az esetleges korábbi munkaköri leírások hatályukat vesztik.
105
Egyéb rendelkezések
A munkaköri leírásban nem szabályozott egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium hatályban lévő szabályzatai és a Pedagógiai Program rendelkezései az irányadóak.
Nyíregyháza, 20………..
……………………………………………………… munkáltató Alulírott kijelentem és az aláírásommal igazolom, hogy a munkaköri leírás tartalmát megismertem, megértettem, a személyemre vonatkozóan a benne foglaltakat kötelezően elismerem, a munkaköri leírás egy példányát átvettem. Nyíregyháza, 20……..
……………………………………………………… közalkalmazott
106
3. sz. melléklet
A NYÍREGYHÁZI KÖLCSEY FERENC GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. A könyvtárra vonatkozó adatok
1.1 Azonosító adatok A könyvtár elnevezése: Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium Könyvtára Székhelye, címe: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 6. Telefonszám: (42) 500-059 Fax: (42) 500-058 E-mail:
[email protected] A könyvtár létesítésének időpontja: 1928. Jogelődök felsorolása időrendben: 1928-1948: Kálvineum Tanítóképző Intézet, 1948-1958: Állami Tanítóképző Intézet, 1958-tól:
Kölcsey Ferenc Leánygimnázium, majd Kölcsey Ferenc Gimnázium.
A könyvtár bélyegzője:
1.2 A könyvtár fenntartása A könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállal felelősséget.
107
Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója ellenőrzi, és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtár állományába csak a gyűjtőkörnek megfelelő dokumentumok kerülhetnek be, ezért csak a könyvtáros beleegyezésével lehet a könyvtár részére dokumentumot vásárolni, ajándékot elfogadni.
1.3 Szakmai szolgáltatások, szakmai kapcsolatok A Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium szakmai kapcsolatot tart a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Továbbképzési Intézetével, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárral, valamint a báziskönyvtári múltjából adódóan az összes megyebeli iskolai könyvtárral.
2. Az iskolai könyvtár fogalma
Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival segítse az intézményben folyó oktató-nevelő munkát. Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. A korszerű iskolai könyvtár szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére épülő sokoldalú szolgáltatásaival és a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek felhasználásával az adott intézmény információs bázisaként, forrásközpontjaként működik.
3. A könyvtár feladatai
3.1 Az iskolai könyvtár alapfeladatai: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról, - tanórai foglalkozások tartása, - az egyéni és a csoportos helyben használat biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.
108
3.2 Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: - tanórán kívüli foglalkozások tartása, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, - a muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, - közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 4. A könyvtár gyűjtőköre
Lásd külön mellékletben!
5. Gyűjteményszervezés
5.1 Gyarapítás A könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapszik.
5.1.1 A beszerzés forrásai 5.1.1.1 Vétel A vásárlás történhet: -
jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (Könyvtárellátó Közhasznú Társaságtól, kiadóktól, folyóirat-terjesztőktől), a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel (könyvesboltoktól, antikváriumoktól stb.).
5.1.1.2 Ajándék Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. A gyűjtőkörnek megfeleltetett dokumentumok kiválogatása csak az ajándékozó (hagyatékkezelő) engedélyével történhet meg. A gyűjtőkörbe nem illő dokumentumok még ajándékként sem kerülhetnek be az állományba, de elcserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók.
109
5.1.1.3 Csere A csere, mint állománygyarapítási forma szintén független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár (alacsony példányszámban) fölös példányait kicserélheti más könyvtár azonos értékű kiadványaival.
5.1.2 A dokumentumok állományba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges és végleges, módja szerint egyedi vagy összesített. 5.1.2.1 Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végleges nyilvántartás formája címleltárkönyv. A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. Az egyedi nyilvántartásba vett dokumentumokról összesített nyilvántartás is készül. Ennek formája a csoportos leltárkönyv, amely gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás, a tervszerű gyűjteményszervező munka nélkülözhetetlen eszköze. 5.1.2.2 Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre szerez be). Ide tartoznak: brosúrák, műsorfüzetek, tankönyvek (beleértve a tartós tankönyveket is), módszertani segédanyagok, gyorsan avuló rendeletgyűjtemények, pályaválasztási- és felvételi dokumentumok, - kötéstől függő házi olvasmányok, egyéb dokumentumok. Az időleges nyilvántartás formája a brosúraleltár, amelybe nem egyedileg, hanem tételesen kerülnek bevezetésre az egy időpontban beszerzett (kapott) dokumentumok. -
Az időszaki kiadványok is időleges nyilvántartásban szerepelnek. A nyilvántartás formája a cardex lap. A folyóiratokat öt évig, a napi- és hetilapokat pedig három évig őrzi a könyvtár. Kivételt képeznek a megyei kiadású folyóiratok, valamint a hivatalos
110
közlönyök (pl.: Oktatási Közlöny), ez utóbbiak tartós megőrzéséről az iskola vezetése gondoskodik.
5.2 Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. A könyvtár állományából folyamatosan ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében selejtessé vált dokumentumokat (ez utóbbiak törlését célszerű évente egyszer végrehajtani). Hasonló rendszerességgel törölni kell a kölcsönzés során az olvasónál elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott dokumentumokat is. A kárt okozó olvasóval szemben az állományvédelmi rendeletben meghatározott kártérítési módot kell alkalmazni. A muzeális értékű dokumentumok semmilyen oknál fogva nem törölhetők az állományból. Az állományapasztás lebonyolításával kapcsolatban jelenleg is a 3/1975. KM-PM rendelet előírásai érvényesek. Az állományapasztás tárgyát képező dokumentumokról törlési jegyzék készül, melyet a könyvtáros készít el, a kivezetésre vonatkozó engedélyt viszont az iskola igazgatója adja meg. Az állományapasztáskor kivont dokumentumok felajánlhatók: más könyvtáraknak (cserealapként vagy könyvtári áron), antikváriumoknak (megvételre), az intézmény dolgozóinak, tanulóinak (térítés nélkül). A megvételre felajánlott dokumentumok értékesítéséből származó pénzösszeget közvetlenül állománygyarapításra kell felhasználni. -
5.3 A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül - anyagilag és erkölcsileg korlátozottan felelős, mivel a könyvek nagy százalékban szabadpolcon találhatóak. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell.
5.3.1 Az állomány ellenőrzése A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással.
111
Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek. A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. Az időszakos állományellenőrzésekre a 3/1975. KMPM rendelet előírása szerinti időközönként kell sort keríteni. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20 %-ára kell kiterjeszteni. Részleges állományellenőrzésre kerül sor vis maior esetén. Ekkor csak a károsodott állományrészt kell ellenőrizni. Soron kívüli állományellenőrzést rendelhet el a fenntartó személyi változás esetén. Teljes körű leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést szorgalmi időn kívül elvégezni. Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni. Az állományellenőrzést legalább két személynek kell végeznie. A könyvtáros számára a mindenkori gazdasági ügyintéző köteles állandó munkatársat biztosítani, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az ellenőrzés befejezéseként záró jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt három napon belül át kell adni a fenntartónak. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a hiányzó, illetve többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. A megengedhető hiányok mértékéről a 3/1975. KM-PM rendelet előírásai adnak útbaigazítást. A hiányként felmerülő dokumentumok törlésére az igazgató adhat engedélyt. Ha a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedhető mértéket, a könyvtáros korlátozottan felelősségre vonható.
5.3.2 Az állomány fizikai védelme A könyvtárban be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A könyvtárban dohányozni és nyílt lángot használni tilos, az erre vonatkozó tilalmi tábla kihelyezése már konkrétan a könyvtárban nem szükséges, mivel az iskola egész területe füstmentes övezetnek számít. A könyvtárból való távozás előtt a helyiséget áramtalanítani kell. A könyvtár bejáratánál kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet stb.).
112
A dokumentumok és a berendezési tárgyak, eszközök védelme érdekében a könyvtárban étkezni és italt fogyasztani nem szabad! A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésük féregtelenítéssel vagy fertőtlenítéssel történhet.
5.3.3 Az állományvédelem nyilvántartásai 5.3.3.1 Az állományellenőrzés nyilvántartásai: — A leltározási ütemterv, melynek tartalmaznia kell: - az ellenőrzés lebonyolításának módját, - a leltározás kezdő időpontját, tartamát, - a zárójegyzőkönyv előterjesztésének határidejét, - a leltározás mértékét, - részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését, - az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét. — A zárójegyzőkönyv, melynek rögzítenie kell: - az állományellenőrzés időpontját, - a leltározás jellegét, - az előző állományellenőrzés időpontját, - az állomány nagyságát, értékét dokumentumtípusonként, - a leltározás számszerű végeredményét. 5.3.3.2 Kölcsönzési nyilvántartás: A könyvtáros tudtán kívül senki nem vihet ki dokumentumot a könyvtárból! A tanulók által kikölcsönzött dokumentumok az iskolai könyvtárak számára rendszeresített „Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása” című kölcsönzési füzetekben kerülnek nyilvántartásra. Ezek pontos vezetéséről a könyvtáros gondoskodik. A tanárok és az iskola egyéb dolgozóinak kölcsönzése számítógépes nyilvántartás alapján történnek. A tanároknak és a tanulóknak is lehetőségük van a dokumentumokat egyetlen tanítási órára kikölcsönözni. Ennek dokumentálása az erre a célra rendszeresített „Órai kölcsönzések” című füzetben történik. A könyvtár működésének zökkenőmentessége, a szolgáltatások színvonalának megőrzése érdekében a kölcsönzési határidőket be kell tartani és tartatni.
113
A kölcsönzés során az olvasónál elveszett, erősen megrongálódott vagy megsemmisült dokumentumokat vagy az azonos művel, vagy a könyvtáros által meghatározott más művel kell pótoltatni.
6. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása
A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumoknak biztosítani kell a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése a használói igényekhez alkalmazkodik. A könyvtári állomány döntő többsége (a különgyűjtemények kivételével) szabadpolcon nyer elhelyezést. A dokumentumok raktári rendje: a szépirodalom szoros betűrendben, az ismeretközlő irodalom szakjelzetek szerinti szakrendben. Nagyobb elkülönülő állományegységek a könyvtárban: könyvállomány; kézikönyvtár, ismeretközlő irodalom, szépirodalom, ezen belül elkülönülnek a kötelező olvasmányok, időszaki kiadványok; időleges nyilvántartású dokumentumok, ezen belül elkülönülnek a tartós tankönyvek; audiovizuális (és számítógéppel olvasható) dokumentumok; különgyűjtemények (iskolatörténeti, helytörténeti, muzeális stb.). 7. A könyvtári állomány feltárása
Lásd külön mellékletben!
8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai
Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjteménye használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. Lásd külön mellékletben!
114
9. A könyvtárostanár munkaköri feladatai
Az iskolai könyvtárat könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai képesítéssel rendelkező könyvtárostanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Anyagilag és erkölcsileg korlátozottan felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak.
A könyvtáros munkaköri leírása Lásd külön mellékletben!
10. Záró rendelkezés
Az iskolai könyvtár Szervezeti és működési szabályzata az iskola Szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtaknak megfelelően módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.
Nyíregyháza, 2014. szeptember 1.
................................................... igazgató
115
1. sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, illetve ennek megtervezése a könyvtárostanár és a tantestület együttműködését feltételezi. A könyvtár alapfunkciója a továbbtanulásra való felkészítés, az iskolai oktatónevelőmunka segítése, a tanulók és a pedagógusok önképzésének, valamint a szabadidő kulturált eltöltésének elősegítése. Az ebből adódó feladatainak megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe. A könyvtár mellékfunkciója a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítése, melyet csak részlegesen tud vállalni. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik.
Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők
Az iskola
szerkezete és profilja, pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési és oktatási célja, jóváhagyott helyi tanterve és tantárgyi követelményrendszere, tehetséggondozási és felzárkóztatási programja.
Az iskolán kívüli források: az iskola székhelyén található a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár igénybevételének lehetősége, könyvtárközi kölcsönzés, számítógépes hálózaton elérhető információs források, adatbázisok. A gyűjtés szintje és mélysége A könyvtár erős válogatással gyarapítja állományát. Az egyes állományrészek sajátosságait az alábbiakban részletezzük.
116
A könyvtár főgyűjtőköre az állományrészek szerint 1. Kézikönyvtári állomány - általános és szaklexikonok (középszintűek teljességgel); - általános és szakenciklopédiák (középszintűek teljességgel); - szótárak (az iskolában tanított idegen nyelvek nagyszótárai), fogalomgyűjtemények; - kézikönyvek, összefoglalók (középszintűek teljességgel, tudományos szintézisek erős válogatással); - adattárak (kronológiák, statisztikai évkönyvek, jogszabálygyűjtemények válogatással); - atlaszok, térképek (válogatással); - tankönyvek, feladatgyűjtemények; - a tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, heti- és napilapok; - a tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CDmultimédia, DVD). 2. Ismeretközlő irodalom Teljességgel gyűjtendők a tantervi követelményrendszernek tankönyvek, a tananyaghoz kapcsolódó alap- és középszintű irodalom.
megfeleltetett
A könyvtár biztosítja az iskolában oktatott tantárgyakhoz szükséges dokumentumokat. A munkáltatóeszközként használatos dokumentumok optimális mértéke egy tanulócsoportnyi példányszám (kétnyelvű kéziszótárak, helyesírási szótárak, feladatgyűjtemények, függvénytáblázatok, stb.). 3. Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni a tantervi követelményrendszernek megfeleltetett és meghatározott: -
lírai, prózai és drámai antológiákat; házi- és ajánlott olvasmányokat (házi olvasmányok öt tanulónként egy példányban, az ajánlott olvasmányokat tíz tanulónként egy példányban); teljes életműveket; a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat; klasszikus és kortárs szerzők műveit, gyűjteményes köteteit – válogatva; népköltészeti irodalmat- válogatva; nemzeti antológiákat – válogatva.
4. Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait: -
a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyveket; a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani könyveket; pszichológiai műveket (válogatással);
117
-
a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványokat; az intézmény történetével, életével kapcsolatos anyagokat teljességgel; a településre vonatkozó helytörténeti, helyismereti kiadványokat teljességgel; a megyére vonatkozó helyismereti kiadványokat válogatással.
5. Könyvtári szakirodalom - a feldolgozó munkához szabványok); - könyvtártani összefoglalók; - könyvtári folyóiratok.
használatos
segédletek
(raktározási
táblázat,
6. Hivatali segédkönyvtár Válogatva gyűjti könyvtárunk az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket, hivatalos közlönyöket. 7. Kéziratok - az iskola pedagógiai dokumentációi; - az iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációja; - kísérleti dokumentációk; - az iskolai újság és rádió dokumentációi. Teljességgel kizárt a könyvtár gyűjtőköréből: -
irodalmi, esztétikai értéket nem képviselő szórakoztató irodalom; a tanított tantárgyakkal kapcsolatban álló, de túlzottan részletkérdéseket tárgyaló felsőszintű szakirodalom; könyvritkaságok.
118
A könyvtár főgyűjtőköre a dokumentumtípusok szerint
1. Írásos nyomtatott dokumentumok - könyvek és könyvjellegű kiadványok, - időszaki kiadványok, - egyéb írásos dokumentumok (térképek, atlaszok, kisnyomtatványok). 2. Audiovizuális ismerethordozók CD-ROM-ok, DVD-k.
Nyíregyháza, 2014. szeptember 1.
Összeállították:
Jóváhagyta:
…….................................................. könyvtárostanárok
…………………………... igazgató
119
2. sz. melléklet A katalógusok szerkesztési szabályzata
Az iskolai könyvtár katalógusai: 1. Raktári katalógus /raktári kartoték/ 2. Alapkatalógusok 2.1 Betűrendes leíró katalógus 2.2 Csoportképzéses szakkatalógus A könyvtár állományában megtalálható dokumentumtípusokról /könyv, audiovizuális és elektronikus dokumentumok/ külön-külön épülnek a fenti katalógusok.
1. Cédulaszükséglet A könyvtárellátótól vásárolt könyvekhez a megrendeléssel egy időben a katalógusokhoz szükséges katalóguscédulákat is meg kell rendelni. A katalóguscédulák száma attól függ, hogy a könyvtár katalógusaiban milyen adatok szerint kíván visszakeresési lehetőséget biztosítani. A cédulaszükséglet a bibliográfiai leírás alapján állapítható meg. Az egyéb forrásból beszerzett dokumentumokhoz a könyvtárosnak kell elkészítenie a megfelelő számú katalóguscédulát.
Az egyes katalógusok cédulaszükséglete 1. Raktári katalógus Minden mű minden példányáról külön raktári lap kerül bele. A könyvtárellátótól vásárolt kiadványokban két könyvkártya található, ezek közül az egyik felhasználható raktári lapnak. 2. Alapkatalógusok 2. 1 Betűrendes leíró katalógus Minden mű minden kiadásáról kerül bele cédula. A több példányban beszerzett azonos kiadású művekről egy-egy cédula szükséges a besorolási adatoknak megfeleltetve.
120
2. 2 Csoportképzéses szakkatalógus Minden mű minden kiadását tartalmazza, hasonlóan a betűrendes leíró katalógushoz. A csoportképzéses szakkatalógusba minden főtáblázati számhoz viszonyítással képzett összetett jelzeteknél minden új főtáblázati számhoz kerül cédula.
2. A katalógusok szerkesztése Mielőtt a katalóguscédulákat besoroljuk a katalógusba, ki kell jelölnünk a besorolási adatokat. A raktári lapon aláhúzással jelöljük, hogy a többi katalógusba milyen rendszavakhoz, ETOjelzetekhez kerül cédula. Az egyes katalógusokba kerülő cédulákon mindig csak azt az egy adatot (rendszót vagy ETO-jelzetet) húzzuk alá, amely szerint a cédulát elhelyezzük a katalógusban.
2.1 A raktári katalógus szerkesztése A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány felállításának rendjét. Ennek megfelelően külön csoportot képeznek a kézikönyvtár, a kölcsönözhető állomány, a segédkönyvtár, az állományból való kiemelések, valamint az állandó letétek raktári lapjai. Az egyes csoportokon belül a cédulák a raktári jelzet szerinti sorrendben (szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom szakrendben) követik egymást. 2.2.1 A betűrendes leíró katalógus szerkesztése Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatok figyelembevételével javasolt a katalógus építése: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületi név, vagy ha a műnek nincs egyéni szerzője, illetve sok szerzője van, akkor a mű címe), - cím szerinti melléktétel (a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó, gyűjtemény esetében minden mű címe, többkötetes könyv esetén a közös cím és a megkülönböztető kötetcím, a sorozat címe), - közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó), - tárgyi melléktétel (azon személyek, intézmények, földrajzi helynevek, melyekről a mű szól). A katalógusfiókokba az áttekinthetőség érdekében 15-20 cédulánként osztólapokat kell elhelyezni. -
2.2.2 A csoportképzéses szakkatalógus szerkesztése A katalógus gerincét az osztólapok alkotják. A csoportalkotáskor lényeges szempont, hogy egy-egy osztólap mögött 15-20 cédulánál több ne legyen. Az osztólapok az ETOszámok sorrendjében követik egymást. Az osztólapok mögött a cédulák a főtétel első besorolási adata szerinti betűrendben követik egymást. Középfüles osztólapot kapnak
121
az osztályok, jobbfüles osztólapot az alosztályok, balfüles osztólapot pedig a további bontások.
A csoportképzéses szakkatalógus elengedhetetlen része a fogalmak betűrendes mutatója. A betűrendes mutatóba elsősorban az osztólapokon szereplő fogalmakról (szinonimákról) készítünk cédulákat, de olyan fogalmakat is felvehetünk, melyek az osztólapokon nem szerepelnek. A cédulákat természetesen a fogalmak szerinti betűrendbe rendezzük, és szükség szerint készítjük a betűrendet jelölő osztólapokat is.
3. A katalógusok gondozása A katalógusok építése nem jelenti csupán az új cédulák besorolását. A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők, melyekre figyelni kell: -
a katalógusok építése közben észlelt hibákat azonnal ki kell javítani, a katalógusok bővülésével új osztólapokat kell készíteni, a törölt művek céduláját haladéktalanul ki kell emelni.
Az állomány számítógépes feldolgozása a jövőben elvégzendő feladat. A feldolgozás a tervek szerint helyi fejlesztésű adatbázis-kezelő program alkalmazásával történik. Amint megoldott lesz az állomány pontos gépi nyilvántartása, akkor már nem lesz szükség a cédulakatalógusoknak az elektronikus katalógussal párhuzamos építése.
122
3. sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvtár használói köre A könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják, akik a könyvtári szabályokat magukra nézve kötelező érvénnyel elfogadják. A könyvtár használata és igénybevétele valamennyi olvasó számára díjtalan. A tanulóés munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. A könyvtáros az állományvédelem érdekében használhatja a beiratkozottak személyes adatait.
2. A könyvtárhasználat módjai
2.1 Helybenhasználat A helybenhasználat tárgyi (olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítania. A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adnia: - az információhordozók közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári állományrész, - folyóiratok, - különgyűjtemények (iskolatörténeti, helytörténeti, muzeális állomány), - az iskola működésére vonatkozó dokumentumok. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. Ezekről a kölcsönzésekről a könyvtár füzetes nyilvántartást vezet.
123
2.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. Az egyidejűleg kikölcsönözhető dokumentumok száma a könyvtárhasználók körében nincs korlátozva. A kölcsönzési idő a diákok számára egy tanév. A pedagógusok számára kikölcsönözhető dokumentumok számát és típusát sem korlátozzuk, de a kézikönyvtári állományt ők is csak az iskola területén használhatják. A tanulók egy-két tanórás időtartamra is kölcsönözhetnek dokumentumokat (tankönyveket, szótárakat, atlaszokat stb.). Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönzőnek aláírásával kell hitelesíteni, bár ennek jogi jelentősége nincs. A könyvtáros tudtán kívül senki nem vihet ki dokumentumot a könyvtárból! A tanulók által kikölcsönzött dokumentumok az iskolai könyvtárak számára rendszeresített „Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása” című kölcsönzési füzetekben kerülnek nyilvántartásra. Ezek pontos vezetéséről a könyvtáros gondoskodik. A tanárok és az iskola egyéb dolgozóinak kölcsönzései számítógépes nyilvántartás alapján történnek. A tanároknak és a tanulóknak is lehetőségük van a dokumentumokat egyetlen tanítási órára kikölcsönözni. Ennek dokumentálása az erre a célra rendszeresített „Órai kölcsönzések” című füzetben történik. A könyvtár működésének zökkenőmentessége, a szolgáltatások színvonalának megőrzése érdekében a kölcsönzési határidőket be kell tartani és tartatni. A kölcsönzés során az olvasónál elveszett, erősen megrongálódott vagy megsemmisült dokumentumot vagy az azonos művel, vagy a könyvtáros által meghatározott más művel kell pótoltatni. 2.3 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, foglalkozásokat tartanak. A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások megtartásához.
3. Nyitva tartás Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév rendjéhez. A könyvtár nyitvatartási ideje a könyvtár bejáratán kifüggesztett aktuális nyitvatartási rend.
124
A nyitva tartás napi időszakait az olvasói igényeknek kell megfeleltetni. A nyitvatartási idő mértékét a mindenkori jogszabályoknak, rendeleteknek kell megfeleltetni. 4. A könyvtár egyéb szolgáltatásai Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: -
információszolgáltatás, témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése, másolatszolgáltatás, számítógép-használat Internet hozzáférhetőséggel (a számítógépek használatával kapcsolatos házi szabályzatot a rendszergazda készíti el).
3. Az olvasóktól megkívánt viselkedés - Az olvasó köteles óvni a könyvek, egyéb dokumentumok, információhordozók épségét, tisztaságát. - Ugyanez a kötelezettség érvényes a könyvtár rendjének, épségének, tisztaságának védelmére, óvására is. - A dokumentumok és a berendezési tárgyak, eszközök védelme érdekében a könyvtárban étkezni és italt fogyasztani nem szabad! - Telefonálni, hangoskodni, másokat zavarva viselkedni a könyvtárban nem szabad! A csend és a nyugalom segít a jó könyv kiválasztásában, a nyugodt tanulásban, a szabadidő értelmes, értékes eltöltésében. A könyvtári rend érdekében a könyveket, a folyóiratokat a helyükre kell visszatenni! Ha az olvasó bizonytalan a dokumentum helyét illetően, akkor kérje a könyvtárostanár segítségét.
125
4.sz. melléklet
Munkaköri leírás (könyvtárostanár részére)
XIII. Alapadatok A közalkalmazott neve A szervezeti egység neve
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium
A munkavégzés helye
4400 Nyíregyháza, Széchenyi u.6.
A közalkalmazott munkaköre
középiskolai tanár
A közalkalmazott beosztása
könyvtárostanár
A könyvtárostanár az igazgató által megbízott pedagógus helyettesítője heti 40 óra
A munkaidő A munkakör kezdete
betöltésének
Oktatási azonosító
XIV. A munkakör betöltésének követelményei Iskolai szakképzettség
végzettség, könyvtárpedagógia-tanár vagy informatikus könyvtáros vagy egyetemi szintű vagy mesterfokozatú tanári végzettség és szakképzettség és iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú könyvtárosi szakképesítés
A munkakör szükséges követelmények
betöltéséhez büntetlen előélet és cselekvőképesség egyéb
A munkakör szükséges tulajdonságok, képességek
betöltéséhez kapcsolatteremtő-, konfliktuskezelő-, szervező- és személyi tárgyalóképesség; egyéb felhasználói szintű számítógépes ismeretek
126
hétévenként legalább egy alkalommal a pedagógus-továbbképzésről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet szerint az 55. életév betöltéséig
Továbbképzési kötelezettség
XV.
A munkakör betöltőjének
Iskolai végzettsége, szakképzettsége Gyakorlati ideje
XVI. A munkavégzés során irányadó rendelkezések A jogviszonyra vonatkozó a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szabályok alkalmazása szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni A nevelő-oktató munka során a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti alkalmazandó jogszabályok köznevelésről szóló törvény módosításáról és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről
XVII. Függelmi viszonyok A munkáltatói gyakorlója Utasítást adhat
jogkör igazgató igazgató, igazgatóhelyettesek
A pedagógus nevelő-oktató igazgató munkáját ellenőrizheti igazgatóhelyettesek, az adott munkaközösség vezetője
127
XVIII.
Kötelességek és jogok
A pedagógus kötelessége
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62.§ (1) bekezdése szerint
A pedagógus jogai
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 63.§ (1) bekezdése szerint
XIX. A könyvtárostanár munkaköri feladatai Munkaidejével összefüggésben
-
-
-
-
-
-
-
-
a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez szükséges heti 22 órát a gimnáziumban tölti, a munkaidejével kapcsolatos változtatásokhoz az igazgatótól írásban kér engedélyt, legkésőbb egy munkanappal a változtatások előtt, köteles a könyvtári óra, a foglalkozási beosztása előtt legalább tíz perccel, a felügyeleti beosztása előtt legalább fél órával hamarabb megjelenni az iskolában, a munkából való távolmaradását és annak okát legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az igazgatónak, annak távollétében az igazgatóhelyetteseknek, a tanári felügyeletet (óraközi szünetekben, versenyeken, vizsgákon) az igazgatóhelyettesek által elkészített rend szerint köteles ellátni, pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, a gimnáziumban a neveléssel-oktatással eltöltött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat, a munkaidő többi része – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, az
128
-
Alapfeladataival kapcsolatosan kötelessége
-
-
Az igazgató egyéni megbízása alapján kötelezően elvégzendő pedagógiai többletmunka
-
Munkatársaival kapcsolatosan XX. Döntési jogköre
-
iskolán kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál felelősséggel és önállóan végezni a munkáját az eddigi jogszabályokon túlmenően az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, az adott tanévre szóló Munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai szerint, a könyvtári óráin minőségi munkát végezni, a könyvtári óráin az adott tantárgy tanmenete szerint haladni, a munkáját hivatástudattal végezni a nevelőoktató munka hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében, értékelni a tanulók munkáját a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel, a követelményekhez igazodóan, a pedagógus etika normáit betartani, a számára előírt adminisztrációs és szervezési feladatokat határidőre elvégezni; a tanulóbaleseteket megelőzni tehetséggondozás, tanulmányi versenyekre való felkészítés, szertárosi feladat, stúdió irányítása, osztályfőnöki munka, a leltárazásban való részvétel, a testvériskolai kapcsolatok ápolása, részvétel az iskolai évkönyv és az iskolaújság szerkesztésében az iskolai tankönyvellátás és a tankönyvrendelés biztosítása köteles együttműködni a nevelőtestület tagjaival és a munkatársaival
A pedagógus által gyakorolt jogkörök -
a Házirendnek megfelelően a tanulók jutalmazásáról és fegyelmi büntetéséről, osztályfőnökként a tanulói mulasztások igazolásának elfogadásáról, a tanulók tanulmányi munkájának
129
-
Aláírási joga
-
Jogköreinek átruházása
-
értékeléséről a Pedagógiai Programban foglaltak szerint, a nevelés-oktatás módszereinek megválasztásáról a Pedagógiai Program alapján, a munkaközösség véleménye alapján a szükséges taneszközök megválasztásáról az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az e munkaköri leírásban meghatározott jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében a nevelőtestület más tagjára átruházhatja
XXI. Utasítás a munkaköri leírásban nem foglalt feladatok elvégzésére A munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátásán túl a pedagógusnak utasítás adható a munkakörébe nem tartozó feladatok ellátására is. Ennek értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása szerint köteles más feladatokat is ellátni. Ezek azonban a beosztására, a képzettségére, a korára, az egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire nézve nem járhatnak rá nézve aránytalan sérelemmel.
XXII. Jelen munkaköri leírás és a kinevezés viszonya Jelen munkaköri leírás a kinevezésben meghatározott, a pedagógus kinevezése óta ellátott munkakörébe tartozó feladatok felsorolását és a munkavégzéssel kapcsolatos tényeket tartalmazza. Ezért ez nem jelenti a munkakörébe tartozó eddig ellátott feladatok megváltoztatását, csak azok egységes és részletező formába történő foglalását. A munkaköri leírás kézhezvételével egyidejűleg az ebben a munkaköri leírásban megfogalmazottak szerint jár el mind a pedagógus, mind a munkáltató. XXIII.
Záró rendelkezések
Fegyelmi felelősség
A munkaköri leírásban foglaltak ismerete és alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező, az abban foglaltak végrehajtásának elmulasztása esetén a pedagógus fegyelmi felelősségre vonható.
Hatálya
A munkaköri leírás az aláírás napját követő napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. A jelen munkaköri leírás aláírásával az esetleges korábbi munkaköri leírások hatályukat vesztik.
Egyéb rendelkezések
A munkaköri leírásban nem szabályozott egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, a
130
Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium hatályban lévő szabályzatai és a Pedagógiai Program rendelkezései az irányadóak.
Nyíregyháza, 20. … ……………………………………………………… munkáltató
Alulírott kijelentem és az aláírásommal igazolom, hogy a munkaköri leírás tartalmát megismertem, megértettem, a személyemre vonatkozóan a benne foglaltakat kötelezően elismerem, a munkaköri leírás egy példányát átvettem. Nyíregyháza, 20.. … ……………………………………………………… közalkalmazott
131
5. sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat Jogi szabályozás: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény - Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet - 2013. évi CCXXXII. Törvény, a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról - 501/2013. (XII. 29.) Korm. Rendelet, a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről - 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Tartós tankönyv fogalma: — Tartós tankönyvek azok a dokumentumok, amelyek több tanéven keresztül használható tankönyvek (kemény borítós), segédletek: kézikönyvek, szótárak, kötelező és ajánlott olvasmányok, atlaszok, szöveggyűjtemények. Az egy tanévre szóló tankönyvek, munkatankönyvek, feladatlapok nem minősülnek tartós tankönyvnek, időleges nyilvántartásba kerülnek. — A dokumentumállomány azon része, amely az állami tankönyvtámogatás összegének 25%-ából vásárolható, s több tanuló egy, de általában több éven keresztül használja. Az összeg felhasználásáról a tantestületet tájékoztatni kell (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 7.§. (4). bekezdés). Ingyenes tankönyv, ingyenesség biztosítása: Az ingyenes ellátás egyik feltétele a tankönyvek tartóssá tétele: - az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, - tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján. Tankönyvtár: - Az iskolai könyvtárban a tankönyveket elkülönítve kell kezelni és gyűjteni. - A tanulók számára ingyenesen kiadott tankönyvek különgyűjteménye. - Az iskola könyvtára nem egyenlő a tankönyvtárral. A tankönyvtár az ingyenes tankönyvellátás alapjául szolgáló és egyre bővülő tankönyvbázis. Az iskolában használatos tankönyvekből, segédletekből legalább 3-4 példánynak
132
kell lennie a tankönyvtárban. Nyilvántartása és kölcsönzése a könyvtár-szakmai követelményeknek megfelelően történik. Az iskolai könyvtár alapfeladata ennek a gyűjteménynek a gondozása, hozzáférhetővé tétele. Nem alapfeladata azonban a rászoruló tanulók ingyenes tankönyvekkel való teljes körű ellátása. Az iskola új szolgáltatási kötelezettsége az ingyenes tankönyvellátás, a tankönyvtár azonban nem képezi az iskolai könyvtár állományának részét. A 16/1998. (IV.) MKM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a könyvtár (könyvtáros) alapfeladatai közé tartozik a tankönyvtámogatás 25%-ának jogszerű felhasználása, a nevezett összegért beszerzett dokumentumok könyvtári kezelése, feldolgozása, szolgáltatása, kölcsönzése. Nem kötelezően előírt könyvtári feladat azonban a tankönyvellátás egyéb munkálataiban való közreműködés. Kiegészítő feladatként pedig abban az esetben vállalható e tevékenység, ha az új szolgáltatáshoz rendelkezésre állnak a tárgyi, a személyi feltételek. „Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, akkor a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni a tanulói jogviszony fennállása alatt.” (23/2004. (VIII.27) OM rendelet, 5. számú mellékletének második oldala)
I. A tanuló jogai és kötelességei
1. Megőrzés, rendeltetésszerű használat.
A diákoknak az átvett tankönyvet rendeltetésszerűen kell használniuk, tudatosan nem rongálhatják azt. A tanév végén visszajuttatják azt az iskolai könyvtárba. Tudomásul veszik az iskolánk SZMSZ-ében rögzített kártérítési kötelezettséget.
2. Az elhasználódás mértéke (tényleges használatra vonatkozóan) és a kártérítés
A könyvtárhasználó (kiskorú esetén a szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot nem hozza vissza az előírt határidőre, egy másik példánnyal köteles azt pótolni, vagy a könyvtáros által meghatározott művet kell leadnia, ha a szóbanforgó könyv már nem beszerezhető. A fenti kártérítésről nincs szó a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén.
133
Az iskola tulajdonát képező tankönyvekkel kapcsolatos kártérítés rendje: A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első tanév végére legfeljebb 25 %-os, - a második tanév végére legfeljebb 50%-os, - a harmadik év végére legfeljebb 75%-os, - a negyedik év végére 100%-os lehet. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtárostanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, akkor a tanulónak az adott tankönyvet egy ugyanolyan, új példánnyal kell pótolnia. Mivel intézményünk nem költségvetési szerv, így pénzbeli kárpótlásra nem kötelezhető a tanuló. Dokumentum elvesztése esetén is az elvesztett dokumentummal megegyező példány pótolására kötelezhető a (kiskorú esetén) szülő, illetve a tanuló.
3. A tankönyv kikölcsönzésének, a tanulóhoz való eljuttatásának menete A tankönyvek átvételének rendje A tanulók a tankönyveket a tanév első hetében vehetik át a tankönyvfelelőstől a következő rend szerint: — az első napon a 10. évfolyam, — a második napon a 9. évfolyam, — a harmadik napon a 11. évfolyam, — a negyedik napon a 12. évfolyam. Ugyanekkor kerülnek kiosztásra az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók részére az ingyenes tankönyvek. A tanulók a tankönyveket az után kaphatják meg, miután befizették a tankönyvek árát a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek átutalással vagy csekken. A tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatási mértékét az aktuális költségvetési törvény szabályozza. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével.
134
A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni,
-
hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítania tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a tankönyvekhez való hozzáférés útján, hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.
E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola igazgatója a felmérés alapján megállapítja, hány tanuló - esetében kell biztosítani tankönyveket, - esetében kell biztosítani normatív kedvezményt. A 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani az igényt az ingyenes tankönyvellátásra. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az 5. melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra. Az ingyenes tankönyvellátásra való kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, a szülői szervezetet, közösséget, az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
135
Az iskola igazgatója minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót. Az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás, a pedagóguskézikönyvrendelés és pedagóguskézikönyv-ellátás rendje Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti: - tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, - tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30., - pótrendelés határideje szeptember 5. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a Könyvtárellátó teljesít Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek kivételével -, továbbá a pedagóguskézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, a továbbiakban
136
az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. A tankönyvfelelős és a könyvtárostanár közti adatcsere vonatkozik: — a megrendelendő könyvek adataira, — a támogatott tanulók részére rendelt könyvekre (név, osztály, tankönyvlebontásban), — a tankönyvtár állományában lévő tankönyvekre. 4. A tankönyvek visszaadásának rendje A könyvtári szabályzat szerint a kölcsönzés ideje: - a több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb négy év, - egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1-től június 15-ig, - tankönyvet csak egész évre kehet kölcsönözni, kivétel, ha a tanuló jogviszonya megszűnik az intézménnyel, - a tanuló köteles az adott tanév július 1-ig leadni tankönyveit, ez időpont után írásbeli felszólítás küldhető, a tanuló a könyvek értékének kifizetésére kötelezhető. II. A könyvtár feladata a tartós használatba adott könyvekkel kapcsolatban 1. Használók köre, kölcsönzés módja: A tanulók számára ingyenesen kiadott tankönyvek különgyűjteményt alkotnak. Ez a tankönyvtár. Ezek a könyvek összesített, ideiglenes könyvtári állományba kerülnek. Nyilvántartásuk módjáról, megőrzési idejükről a könyvtári SZMSZ rendelkezik. Jogszabály nem teszi kötelezővé az ingyenes tankönyvek könyvtári állományba vételét, a könyvek az iskola tulajdonába kerülhetnek. Az ingyenes tankönyvek nyilvántartására akkor van szükség, ha az igazgató döntése szerint az iskola tulajdonába kerülnek, és az intézmény tankönyvtárat működtet. Ez nem kerül a könyvtár nyilvántartásába. A könyvtár állományába, leltárba csak a tanulói támogatás 25%-ának kell kerülnie. Állandó leltárba kell venni a kézikönyveket, szótárakat, atlaszokat, szakkönyveket, keménykötésű házi és ajánlott olvasmányokat, CD-ket, videókat. Brosúra (időleges) nyilvántartásba (a 3/1975-ös KM-PM rendelet alapján) kell venni a puha kötésű, kis terjedelmű tankönyveket, nyelvkönyveket, tanári segédleteket. A tankönyvek időleges nyilvántartásba vétele: - minden tankönyvet nyilvántartásba kell venni (bélyegző, leltári szám); - a tankönyvosztás során a tanuló neve mellé a tankönyvek számai kerülnek, így pontosan lehet követni, kinél melyik tankönyv található.
137
A tanuló és a könyvtáros kötelezettségei: - a tanuló köteles egész évben megóvni könyveit, amiről egy nyilatkozatot is aláír; - aláírással igazolni kell az átvétel tényét és a visszaadás, illetve a kártérítési felelősség tudomásul vételét; - a könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket; - tanév végén, a tankönyvbeszedéskor a tanuló köteles minden tankönyvét a könyvtár számára visszaadni, ha azonban az osztályfőnök által kijelölt könyvek több évnyi használatát jelezte a könyvtárosnak, akkor a tankönyvek a tanulóknál maradhatnak; - az elhasználódott, lecserélt tankönyveket papírként kell elszállíttatni, az ezért kapott összeget a könyvtár fejlesztésére kell fordítani. Szintén a könyvtári különgyűjtemény részei a tanárok részére munkaeszközként kiadott tankönyvek. Ezeket a munkaközösség-vezetők veszi át minden tanév elején. 2. A tartós tankönyvkeretből (25%) vásárolható dokumentumok köre: - tartós tankönyvek (több évre vásárolt) – egyedi nyilvántartásba kerülnek, kölcsönözhetőek, elhasználódás esetén selejtezendőek; a kölcsönzés időtartama több tanév is lehet, amelynek nyilvántartását a könyvtáros kezeli; - az iskolában előírt ajánlott és kötelező olvasmányok; - elektronikus adathordozón rögzített tananyag. A megvásárolt könyv, tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A gyűjteményre a könyvtári SZMSZ-ben rögzített használati és kölcsönzési szabályok, kártérítési kötelezettségek, valamint 3/1975. KM rendelet szabályai vonatkoznak. A tankönyvtár állományára vonatkozó adatokat az éves statisztikában szerepeltetni kell.
3. A tartós tankönyvek kezelése Elhelyezés: Iskolánkban a tartós tankönyvek külön teremben való elhelyezésére nincs mód. A tanév végén visszakerülő dokumentumok a könyvtárba, illetve a mellette lévő raktárba (szekrény a folyosón) kerülnek az újabb tanévkezdésig. Helyhiány miatt a szakszerű elhelyezés nem biztosított.
138
Nyilvántartás: A tartós tankönyvek a 2012-2013-as tanévtől külön gyűjteményként csoportos leltárba kerülnek, a „Tartós tankönyvek nyilvántartása” című leltárkönyvbe. A korábbi években gyakorlat volt, hogy a tartós tankönyvek egyedi nyilvántartásba kerültek. Ezek a könyvek a „Használt könyvek” című leltárkönyvben vannak nyilvántartva. Szintén a tartós tankönyvek közé tartoznak a „Tanári segédkönyvek” című leltárkönyvben nyilvántartott, a tanárok részére munkaeszközként kiadott tankönyvek. A tankönyvkeretből vásárolt dokumentumok (az iskolában előírt ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag) is egyéni nyilvántartásba kerülnek. Kivonás az állományból: A tartós tankönyvek selejtezése azok tartalmának elévülése, elhasználódásuk, illetve megrongálódásuk esetén lehetséges.
természetes
Állományból való kivonásuk a könyvtári SZMSZ-ben rögzített szabályok alapján történik.
139
A könyvtárból kölcsönzött tankönyvek etikettje (minta) ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY (osztály: …)
Alulírott elismerem, hogy a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium Könyvtárából a …- … tanévre az alábbi tartós tankönyveket vettem át: Tudomásul veszem, hogy a kölcsönzött tankönyv a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium tulajdona. A tankönyvet rendeltetésszerűen használom, tudatosan nem rongálom. A tanév végén visszajuttatom az iskolai könyvtárba. Tudomásul veszem iskolánk Szervezeti és működési szabályzatában rögzített kártérítési kötelezettséget. A tanuló neve:
Az átvett tankönyv címe:
Nyíregyháza, 20…. szeptember …
A tanuló aláírása:
140
5. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: címe: OM-azonosítója: I. Normatív kedvezmény iránti igény A tanuló: neve:
osztálya: lakcíme:
Tanulói azonosító száma:
diákigazolványszáma:
A szülő (gondviselő): neve:
lakcíme: azonosító iratának típusa:
száma:
Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a nemzeti köznevelés tankönyvellátásának rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Kérjük, aláhúzással jelölje a fentiek közül azt, amelyik feltételnek megfelel a tanuló. Amennyiben az a)-e) pontok bármelyike vonatkozásában a kedvezményre jogosultság igazolása még nem történt meg, de annak fennállását az illetékes hatóság várhatóan a tanév első napjáig, de legkésőbb október 1. napjáig igazolja, akkor aláhúzással jelölje meg, hogy melyik jogcím alapján áll majd fenn a kedvezmény a tanuló esetében.
141
a)
b)
c)
d)
e)
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, az Igénylőlapon az I. Normatív kedvezmény iránti igény alatti a)-e) pontjai közül az általam megjelölt kedvezményre való jogosultságom ez év június 10-én fennállt, annak változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a kedvezményre jogosultság igazolása az iskola felé a tanév október 1. napjáig részemről nem történik meg, úgy a kapott tankönyvek ellenértékét legkésőbb október 20-ig befizetem. Hozzájárulásomat adom, a kedvezményre jogosultság igazolása, a kedvezmény folyósítása céljából, a kedvezmény igénybevételéhez szükséges mértékben, a jelen nyilatkozattal igényelt kedvezmény biztosításának, illetve ellenőrzésének időszakára, de legfeljebb az igénylés benyújtásától számított 5. naptári év végéig a tanulói, illetve szülői személyes adatok iskola általi kezeléséhez. Dátum: .................................... .................................................................. szülő vagy nagykorú tanuló aláírása II. Igénylés további kedvezményekre Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a nemzeti köznevelés tankönyvellátásának rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére jelentkezem: Dátum: .................................... .................................................................. szülő vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen - nem. (Amennyiben a szülő vagy nagykorú tanuló nem jelölte meg, hogy a jogosultság fennállásának igazolása a felmérésnél későbbi időpontban tud megtörténni.) Kelt: ....................................................... ........................................................... iskola igazgatójának aláírása
