Szervezeti és Működési Szabályzata

Pécsi Szakképzési Centrum Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolája

Szervezeti és Működési Szabályzata

Gáspár Andrea igazgató

2015.

I. Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja: a.) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. b.) A SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendelkezések: - 2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről - 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról - 138/1992. évi kormányrendelet - 2011. évi CXC. tv. a Nemzeti Köznevelésről – 20/2012 EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról - 368/2011 Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 2. A SZMSZ elfogadása: A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2015. év augusztus hó 31. napján fogadta el. Az elfogadáshoz a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat. 3. A SZMSZ személyi és időbeli hatálya: a) A SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára nézve kötelező. b) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba határozatlan időre szóló érvénnyel, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. 4. A SZMSZ jóváhagyása Jelen SZMSZ-t a fenntartó jóvá hagyta (lásd: a záró rendelkezések után).

2

II. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve: Pécsi Szakképzési Centrum Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolája Székhelye: Sásd, Kossuth Lajos u. 2. Az intézmény típusa: egységes iskola Fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium Felügyeleti szerve: Működési területe elsősorban: Baranya, Somogy, Tolna megye

Az intézmény alapító-okiratában megjelölt tevékenységek: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13 évfolyam) 853122 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók (kizárólag az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13 évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók (kizárólag az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók (kizárólag az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

Az intézményben folytatható képzési formák: vendéglátóipari szakközépiskolai képzés (9-12. évfolyam) általános műveltséget megszilárdító szakasz (9-10. évfolyam) általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz (11-12. évfolyam) vendéglátó szakmai képzés szakmai képzés(9-11, illetve KSZ/11 – KSZ/12. évfolyam) 34 811 04 szakács 34 811 03 pincér 34 811 01 cukrász

Az intézmény önálló jogi személy. Saját szervezeti és működési szabályzattal igen, gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik.

3

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Pécsi SZC Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolája Sásd Kossuth L. u. 2. 7370 Körbélyegző:

Pécsi Szakképzési Centrum Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskolája

Az iskola bélyegzőinek használatára jogosultak: Igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár.

4

III. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 1. Az iskola szervezete 1.1 Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: - igazgatóhelyettes Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályoknak, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes segíti, aki munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesi megbízás legfeljebb az igazgatói megbízás időtartamával megegyező határozott időre szól. Az igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén a kinevezett igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes távolléte vagy akadályoztatása esetén a jelen SZMSZ mellékletét képező igazgatói utasításban kijelölt személy helyettesíti az igazgatót. Az igazgatóság tagjai folyamatosan egyeztetik az aktuális feladatokat, szükség esetén megbeszélést tartanak, amelyeket az igazgató vezet. 1.2 Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) Az iskola vezetőségének (igazgatói tanácsnak) tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettes - műszaki vezető - a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus - a közalkalmazotti tanács képviselője - ha van, a reprezentatív szakszervezet képviselője - a diákönkormányzat választott képviselője Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) alkalmanként megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 1.3 Az iskola dolgozói Az iskolai dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 1.4 A tankonyha-tanétterem-tancukrászda intézményegységgel való kapcsolattartás Az intézményhez külön épületben tankonyha-tanétterem-tancukrászda intézményegység tartozik, ahol az összevont gyakorlati oktatás, a szakmacsoportos alapozó oktatás zajlik. Az

5

intézményegységgel való kapcsolattartás folyamatos. Az intézményegységben folyó munkát a műszaki vezető, az élelmezés-vezető és az igazgató felügyeli. 1.5 Az iskola szervezeti egységei - szakközépiskolai tagozat - szakiskolai tagozat 2. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata

igazgató igazgatóhelyettes

iskolatitkár

technikai dolgozók

diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus

osztályfőnökök

szaktanárok

gyakorlati oktatók

élelmezésvezető gondnok

6

IV. Az iskola közösségei 1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők, a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén érvényesíthetik. 2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. 3. A nevelőtestület 3.1. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. Kiemelt feladata a tankönyvrendelés elkészítése, a szükséges vélemények összegyűjtése alapján. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet - első félévben nevelési értekezlet - félévi osztályozó értekezlet - év végi osztályozó értekezlet - tanévzáró értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 50 %-a kéri, illetve az iskola igazgatója vagy vezetősége (igazgatói tanácsa) ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban meghatározottak szerint a nevelőtestület akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály illetve a SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az iskolatitkár vezeti, amelyet az iskola irattárába helyez el. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egyegy értekezleten. 3.2 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az

7

igazgató bízza meg. Amennyiben az elvégzendő feladatért díjazás jár, az alkalmi munkacsoport tagjait a szakképzési centrum főigazgatója bízza meg. 4. Szülők közösségei 4.1. Iskolai szülői szervezetek Az iskolában iskolai szintű szülői szervezet nem működik. Ha a későbbiekben a szülők több mint ötven százaléka ezt igényli, az iskolai szülői szervezetet létre kell hozni. 4.2.Osztályok szülői szervezetei Az osztályok szülői közösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 4.3.Az iskolaszék Iskolaszék alakulhat a későbbi években, ha ezt a diákönkormányzat választott diákvezetője vagy az iskolába járó tanulók legalább 20 %-a, vagy a nevelőtestület tagjainak, vagy az intézménybe járó tanulók szüleinek legalább 20 %-a kezdeményezi. Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek (diákönkormányzat, szülők, nevelőtestület) közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik megalakulását és részt vesznek munkájában. 5. A tanulók közösségei 5.1. A tanulók osztályközösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - osztálytitkár, egyben képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségében - osztálytitkár helyettes 5.2.Tanulói diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 5.3.Az iskolai diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek, és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, annak választott tisztségviselői illetve az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

8

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján - a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért a diákönkormányzatot segítő pedagógus a felelős.

V. Az iskolai közösségek kapcsolattartása 1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései - az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az alkalmazotti értekezleten, nevelőtestületi értekezleten az óraadó tanár tanácskozási joggal vesz részt, a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az iskolavezetőség (az igazgató tanács) tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal). 2. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a.) az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal), a folyosón elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül, b.) az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel.

9

3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a.) az igazgató: iskolai szülői értekezleten (évente két alkalommal) b.) az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleteken tájékoztatják. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek, - fogadóórák A szülői értekezlet és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, ill. intézményeknél található meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola tanári szobájában - az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyettesnél - az iskola honlapján

VI. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 1. Iskolai munkakapcsolat intézményekkel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  a fenntartóval (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ)  a polgármesteri hivatallal (Sásd, Rákóczi u. 41.)  a megyei pedagógiai intézettel  Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara  helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel  a tanulók külső gyakorlati oktatását biztosító gyakorlati képzőhelyek A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Kapcsolattartás a tanulók egészsége érdekében A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a védőnővel, gyermekorvossal és a helyi fogorvossal (Egészségház, Sásd, Rákóczi u. 39., Gyermekorvosi rendelő Sásd, Pozsony u. 2., Fogorvosi rendelő, Sásd, Szent Imre u. 23.) és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A vizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít

10

3. Kapcsolat gyermekjóléti szolgálattal A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi védőnői, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy helyettese a felelős. 4. Kapcsolattartás az Intézményi Tanáccsal Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használjuk az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat a gyors, többirányú, közvetlen kapcsolattartás érdekében. Folyamatos online információcserére törekszünk pedagógiai partnereinkkel.

VII. Az iskolai tanulók jogállása Jogok és kötelezettségek 1. A tanulói jogviszony A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely beiratkozás útján keletkezik. A 2004/2005-ös tanévtől a beiratkozást és a felvételt felvételi vizsga nem előzi meg. Egészségügyi és szakmai alkalmasság esetén a mindenkori beiratkozási útmutató tájékoztatása szerint történik a beiratkozás.

11

2. A tanulók jogai és kötelességei A tanulók jogait és kötelezettségeit a tanulói házirend tartalmazza. 3. Politikai pártsemlegesség A köznevelési törvény 24. § (3) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

VIII. Az SNI tanulókkal kapcsolatos együttnevelésből adódó speciális feladatok, törvényi előírások Kapcsolattartás-együttműködés 1. Nevelési Tanácsadó: - a tanulók pszichés-magatartási és/vagy tanulási problémái esetén a szülővel való előzetes megbeszéléssel és beleegyezésével a szakintézmény felkeresése vizsgálati kérelemben - a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók felülvizsgálatának kezdeményezése - a nevelési tanácsadó éves kötelező ellenőrzésére való felkészülés, dokumentációk előkészítése - adott eset kapcsán a szakintézmény szakemberének felkeresése, konzultáció kezdeményezése 2. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság: - a sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatával kapcsolatos vizsgálatok kezdeményezése 3. SNI tanulók ellátásában közreműködő szakszolgálatok és szakmai szolgáltató intézmények: - utazó gyógypedagógusok - pszichológus, pszichiáter „Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények szak-és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.” 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2. sz. melléklet 1.5.(g) Munkaközösségek 1. szakmai munkaközösség: szakmai munkaközösség alakítása a sérüléspecifikus, egyénre szabott fejlesztés valamint a tantestület belső módszertani képzése érdekében

12

2. szülői munkaközösség: szükség szerint – az SNI tanulók számának növekedése eseténszülői munkaközösség létrehozásának kezdeményezése „ Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására” 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2. sz. melléklet 1.5. Felvételi rendje 1. Iskolánk az alábbi sajátos nevelési igényű tanulókat fogadja: - tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) - látássérült (vakok, gyengénlátók) - hallássérült (siketek, nagyothallók) - beszédfogyatékosok - megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, hyperkinetikus zavar) - megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, hyperkinetikus zavar) 2. A felvételkor a szülő/gondviselő által bemutatandó dokumentumok: - a tanuló érvényes szakértői véleménye - iskolakijelölő határozat Felmentések 1. A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő és/ vagy a sajátos nevelési igényű tanulók szakvéleményben tett tantárgy-tantárgyrész alóli mentesítése és egyéb törvényi javaslatok esetén: - a szülő írásbeli kérelmének csatolása a szakvéleményhez - az igazgató ennek alapján határozatot hoz az adott tanévre (a felülvizsgálat évének figyelembevételével a mentesítés meghosszabbítható) - az osztályfőnök az érintett pedagógusokkal ismerteti a szakvéleményben leírtakat a tanuló sikeres iskolai előmenetele érdekében „ A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint- a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján- a gyakorlati képzés kivételével- az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.” 1993. évi LXXIX tv. a közokatásról 30.§ (9) 2. A szakmai vizsgán a sajátos nevelési igényű tanulók mentesítését nem, azonban egyéb, a szakvéleményben javasolt megsegítő intézkedéseket lehet érvényesíteni.

13

„ A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel (szóbeli helyett írásbeli, illetve írásbeli vagy interaktív tevékenység helyett szóbeli) továbbá az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb időtartammal is teljesíthető. A vizsgabizottság a döntésről határozatot hoz, amelyet az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott törzslapba be kell jegyezni .” 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet 5.§ (4) „ A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, modulzáró vizsgán, a szintvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz( írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.” 1993. évi LXXIX tv. 30.§ (9)

Nyilvántartás 1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű tanulókat a felvételi naplóba és a beírási naplóba az iskola nyilvántartásba veszi. A sajátos nevelési igényű tanulót a törzslapon is jelzi. „Ha az óvoda, az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve sajátos nevelési igényű gyermek,tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a felvételi naplóban illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.” „Ha az iskola testi, érzékszervi értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelését-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélmény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.” 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. sz. melléklet 4.(d), 6. (c) 2. Az intézmény minden tanév június 30-áig megküldi az érintett szakintézmények azon tanulók a kontroll illetve felülvizsgálati kérelmét, akik a következő tanévben kontrollkötelesek (szakvélemény érvényessége lejár). „Az óvoda, az iskola a d)pontban meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes nevelési tanácsadó, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény számával együtt- akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.” 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4.sz. melléklet 4.(e) Tanórán kívüli foglalkozások

14

Az iskola lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók részére személyiségfejlesztő csoportos foglalkozáson való részvételre, mely a drámapedagógia eszközeivel igyekszik hozzájárulni „másságuk” elfogadásához, egészséges önértékelésük kialakításához. „A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé” 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2. sz. melléklet1.3. (b) Tankönyv ellátás rendje A sajátos nevelési igényű tanulók számára (fogyatékosságuknak megfelelően) speciális tankönyvek beszerzését kiemelten fontosnak tartjuk. „A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, speciális tankönyvek, tanulási segédletek” 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2. sz, melléklet 1.4.

IX. Az iskolai működési rendje 1. Az iskola nyitva tartása szorgalmi időben Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6.30 órától délután 16.00 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb szabad- illetve munkaszüneti napokon – az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli kérelem alapján. 2. A vezetők iskolai jelenléte Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének , esetleg a helyettesítéssel megbízott nevelőnek az iskolában kell tartózkodnia. 3. A tanítási órák és szünetek rendje Az iskolában tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7.15 óra és 14.40 óra között kell megszervezni. Az órák és óraközi szünetek időtartamát a házirendben található csengetési rend tartalmazza. Délutáni tanfolyamok esetén a tanórák és szünetek rendjét a tanfolyam programja határozza meg. 4. Tanári ügyelet rendje Az iskolában reggel 7.50 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az

15

épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrzi. Az iskolában egyidejűleg két fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki:  földszinti folyosó és tantermek  emeleti folyosó és tantermek  megfelelő időjárás esetén az udvaron ügyelnek 5. A tanuló távozása tanítási idő alatt A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli (ellenőrző könyvbe beírt) kérésére 2 vagy több óra esetén (de legfeljebb egy tanítási nap) az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy a helyettese), illetve 1 óra esetén a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben vagy több napig tartó távollét esetén (szülői kérés hiányában) – az iskola elhagyására csak az igazgató, távollétében a helyettese adhat engedélyt. Távozási engedélyt csak akkor kaphat a tanuló, ha tanulmányi előmenetele ezt lehetővé teszi. 6. Tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanórán kívüli foglalkozásokat 16.00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 7. Ügyintézés Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.45 óra és 15.00 óra között. 8. Ügyeleti rend tanítási szünetekben Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 9. Az iskola épületeinek, helyiségeinek használata Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelemi szabályok betartásáért  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

10. Az iskola épületeiben tartózkodókra vonatkozó szabályok

16

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén) Az iskolával jogviszonyban nem állók kötelesek az iskolatitkárságot felkeresni, és ügyüket haladéktalanul elintézni, majd az iskola területét elhagyni. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 11. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működhetnek.  szakkörök  énekkar  diáksportkör  felzárkóztató foglalkozások  tehetségfejlesztő foglalkozások  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok a.) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével- önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. b.) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. c.) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d.) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban (hónapban) osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnökök a tanulókkal együtt döntik el. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

17

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt. A versenyekre eljutásért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a megbízott nevelők, illetve a szaktanárok a felelősek.

X. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók  igazgató,  igazgatóhelyettes,  műszaki vezető (a tankonyhai, tanéttermi, tancukrászdai és kihelyezett gyakorlatok esetében) Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  A pedagógusok munkafegyelme  A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása.  A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.  A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.  A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.  A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen:  Előzetes felkészülés, tervezés.  A tanítási óra felépítése és szervezése.  A tanítási órán alkalmazott módszerek.  A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán.  Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. (Tantárgyi eredménymérések).  A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szaktanárok javaslata alapján az iskola vezetősége vagy az igazgatói tanács határozza meg.

18

 A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. 4. Minőségi munkavégzés értékelési szempontjai:  Tanítványait megtanítja az internetes források ellenőrzött használatára.  Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét.  Az oktatási és nevelési módszereket az előre meghatározott céloknak megfelelően határozza meg, és változatos módszereket használ a célok eléréséhez.  Tervezeteiből kitűnik, hogy felkészülése során több stratégiai megoldás közül választja ki az optimálisnak ítélt megoldást.  A különböző célok elérésére (pl. a tapasztalatok szerzésére, és rendszerbe foglalására, a problémamegoldó gondolkodás és az együttműködési képesség fejlesztésére stb.) tudatosan használja a tanulási stratégiák különböző módozatait. A tanulási folyamat felépítése, lépéseinek egymásra épülése a cél elérését segítő, világos rendszert alkotnak  A felkészülés során a tevékenység folyamatára helyezi a hangsúlyt. Tudatosan épít az ismeretszerzés egymást követő lépéseire (megismerés, tapasztalatszerzés, rögzítés, gyakorlati alkalmazás és értékelés)  Olyan módszereket, szervezési módokat/munkaformákat tervez a téma feldolgozására, pedagógiai céljai elérésére, amelyek optimális lehetőséget biztosítanak a gyermekek motiváltságának biztosítására és aktivitásának fenntartására.  Pedagógiai terveit a megvalósítás után rendszeresen elemzi.  A tanulói munkák értékeléséből kapott eredményeket elemzi, ennek alapján – ha szükséges – új tanítási módszert alkalmaz.  A Pedagógiai Programban és a NAT -ban megtalálható tantervi célokat figyelembe veszi az óratervezés során.  A nevelés céljainak megfelelően szakszerűen és adaptívan használja a hagyományos és a digitális eszközöket.  Tudatosan tervez olyan szervezési módokat, munkaformákat, módszereket, (pl. páros-, csoportos tevékenységek, projekt, stb.), amelyek lehetővé teszik a gyermekek számára a helyes viselkedési normák, mintaként szolgáló cselekvések, kommunikáció megismerését, a segítő együttműködést, közös feladatmegoldást és a csoportközösség erősítését  Óratervében megtervezi a lemaradó és a tehetséges tanulókkal való foglalkozást.  Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tanórák, foglalkozások tempóját, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein, elképzelésein.  A tanórák, foglalkozások alkalmával tudatosan figyel a tanulócsoport és az egyes tanulók motiváltságára.  Feltárja az adott tanulót leginkább sújtó hátrányt jelentő okokat, törekszik ezek kiküszöbölésére. - Pedagógiai programunk végrehajtása során arra törekszik, hogy egyaránt lehetőséget kapjanak a lemaradó tanulók is a fejlődésre.  Kihasználja a különböző megismerési technikákban rejlő lehetőségeket az önálló felfedezés képességének alakítására. Alkalmazza az egyéni tapasztalatszerzést és feldolgozást segítő módszereket, a problémamegoldás és gondolkodás fejlesztésének különböző stratégiáit.

19

 A nyugodt, bizalomteli légkört teremt a tanórák, foglalkozások során. A tanulói tevékenységek, teljesítmények értékelését minden esetben a fejlődésbe vetett hit, a segítő, támogató attitűd jellemzi. Tudatosan figyel a tanulói kezdeményezések bátorítására. A hibák, hiányosságok megfogalmazásakor ügyel arra, hogy tárgyszerű legyen, és mindenkinek lehetőséget adjon a javításra.  A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával.  Tanév elején közösem meghatározzák a csoportszabályokat, melyeket a tanév során betart és betartat.  A tanulókban igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét. Ennek érdekében felhasználja az IKT-eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket.  Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára  Folyamatosan dokumentálja az egyéni fejlesztés folyamatát.  Szakköröket, osztálykirándulást, tanulmányi kirándulást szervez  Kommunikációjával a tanulók számára állandó értékrendet adó, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, elfogadó légkört teremt. Személyisége nyitott, derűs, nyugalmat áraszt.  Személyes példájával kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására nevel.  Tájékozott a tanulók szociokulturális hátterét illetően, amelyet pedagógia munkája során befolyásoló tényezőként értelmez. Törekszik az eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságok és az ebben rejlő értékek megismertetésére.  Érdeklődésével, kérdéseivel ösztönzi a tanulók egymás közötti kommunikációját. Kérdéseivel állásfoglalásra, véleményalkotásra is ösztönzi őket. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a tanulókkal.  Nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, vallások; a másság iránt, megbecsüli ezeket. Egyformán kezeli a más nemzetiségű gyermekeket, SNI-s tanulókat!  Iskolai és iskolán kívüli közösségfejlesztő együttműködést, szociális képességeket fejlesztő módszereket, tevékenységeket, programokat támogat és szervez.  Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő példát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén.  Tanulócsoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus-megelőzés módszereit: a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését.  A tanulócsoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a tanulókat a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. A csoport és az egyének profiljának ismeretében felismeri a lehetséges konfliktusforrásokat. A felmerülő problémákat fejlesztési célként értelmezi.  Tanmenetét a szaktárgy tantárgyi követelményeivel összhangban állítja össze.  Tantárgyi követelményrendszerét a tanulócsoport ismeretében évente felülvizsgálja, szükség esetén felülbírálja megtartva a központi tantervi követelményekhez való alkalmazkodást.  A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket ( kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít.

20

 Önállóan képes a tanulók tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat elemezni. Következtetései az egyéni és a csoportos fejlesztés alapjául szolgálnak. A fejlesztésre vonatkozó tervét a tanulók egyéni ütemű képességfejlődésének megfelelően alakítja. Szükség esetén saját gyakorlatát is módosítja  Pedagógiai tevékenysége során célszerűen alkalmazza a páros és csoportos munkaformákat, amely során a tanulók nyomon követik, mintának tekinthetik társaik megnyilvánulásait, alkotásait.  Zárt csoport (online) kialakításával figyeli, segíti és támogatja osztálya tanulóinak kommunikációját.  Tanári magyarázata a tanulókhoz igazított.  Tanulóival közösen minden tanév elején csoportszabályokat alkot.  Együttműködést kezdeményez és folytat kollégáival, a szülőkkel, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a tanulók fejlődése érdekében. Intézménye pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési célok elérése, az éves programban tervezett feladatok megvalósítása érdekében együttműködik kollégáival. Intézménye aktuális feladatokra alakult munkacsoportnak aktív tagja.  Alkalmazza az intézményen belüli és kívüli szakmai kommunikáció online formáit. Szakmai tevékenységéről beszámol, publikációit online módon is hozzáférhetővé teszi.  Aktív résztvevője az intézményfejlesztő tevékenységének. vállal pályázatfigyelésben, pályázatírásban és a megvalósítás feladataiban. Az eredményeket beépíti pedagógiai gyakorlatába. 5. Az intézményen belül általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a „Belső ellenőrzési szabályzat” c. igazgató utasítás határozza meg. 6. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

XI. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) 1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:

21

-

-

-

-

-

-

-

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Osztályfőnöki óra, illetve gyakorlati oktatás keretében oktatni kell a tanulók biztonságának, testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt köteleset a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat),  a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.  Közhasznú munkavégzés kezdete előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk tartalmazza.

3. Az iskola dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek esetén a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. 22

b.) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d.) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:  A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.  A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkabiztonsági szabályzat (munkavédelmi) szabályozza.

XII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve helyettesével. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  a fenntartót.  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,

23



egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetési hanggal riasztani, vagy közvetlenül értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A tanóra helyszínét a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg –felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell gondoskodni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza.  A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza.  A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

24

  

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszerzéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: tanári szoba, titkárság.

XIII. Az iskolai életet szabályozó dokumentumok 1. A pedagógiai program A pedagógiai program az iskolai élet fontos dokumentuma, amelyet mindenkor a nevelőtestület fogad el, és meghatározza annak időtartamát Nyilvánosságra kell hozni, bármikor megtekinthető az intézmény honlapján, titkárságán és a fenntartónál. 2. Munkaterv Az iskola éves munkatervét az emberi erőforrások minisztere által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó rendelet alapján lehet meghatározni. A munkatervben meg kell határozni az alábbiakat: - Tanítási szünetek - Ünnepélyek rendje - Szülői értekezletek, fogadóórák rendje - Egyéb rendezvények - Felelősök - Középfokú beiskolázás - Tervezett versenyek Az iskola éves munkaterve bármikor megtekinthető az intézmény honlapján, titkárságán és a fenntartónál. 3. Házirend Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. Az iskola házirendje bármikor megtekinthető az intézmény honlapján, titkárságán és a fenntartónál. Egy példányát a szülőnek, tanulónak az iskolába történő beíratáskor ill. annak érdemi változása esetén át kell adni.

25

XIV. Gyakorlati oktatás A tanulók évközi gyakorlatokon vesznek részt. A gyakorlati oktatásvezető szervezi a gyakorlati oktatási helyeket, köti meg a szerződéseket, ellenőrzi a gyakorlati naplókat, a végzett munkát és nyilvántartja a hiányzásokat. A gyakorlatokról (ételkészítési, felszolgálási, labor) félévkor és a tanév végén összevont osztályzatot kapnak. A külső gyakorlatokról távollevő tanuló a mulasztást köteles pótolni előre megbeszélt időpontban pótgyakorlaton. A tanulók a fentieken kívül összefüggő nyári gyakorlaton vesznek részt iskolai szervezésben. Ennek ideje június 15-től augusztus 15-ig terjedő időszakban, összesen 140 óra.

XV. Diákönkormányzat A középiskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tagjai az egyes osztályok választott osztálytitkárai. A diákönkormányzat vezetőjét az osztálytitkárok választják titkos szavazással. A szavazás akkor eredményes, ha a szavazatok legalább 51%-át elnyerte egy jelölt. A diákönkormányzat munkáját a nevelőtestület tagjai közül választott pedagógus segíti. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust az igazgató jelöli ki. A diákönkormányzat rendszeresen ülésezik az iskola 103. sz. termében. A diákönkormányzat feladata a tanulók érdekvédelme és az iskolán kívüli programok szervezése a tanulók számára. Ehhez ellenszolgáltatás nélkül használhatják az iskola felszereléseit, berendezéseit. A diákönkormányzat költségvetési támogatásban nem részesül. Amennyiben programjai szervezéséhez, kivitelezéséhez anyagi támogatásra van szüksége, azt a Sásd Középiskolájáért Közhasznú Alapítvány biztosítja számára. A diákönkormányzat felépítését és működését saját SZMSZ-e szabályozza. Munkarendjét, ülésterveit maga alakítja, szintén saját dokumentumában szabályozza. A diákönkormányzat képviseltetheti magát, valamint a törvény által előírt jogait gyakorolhatja a fegyelmi tárgyalásokon, a szociális- és felvételi ügyek tárgyalásakor, az iskolai diákéletet befolyásoló döntéseknél, az iskolai munkaterv elkészítésénél, az alapdokumentumok módosításánál.

XVI. Fegyelmi eljárás 1. A fegyelmezés szabályai Azt a tanulót, aki

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, az igazgató illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell

26

foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi eljárás megindítása előtt a kötelességszegő tanuló kérésére - a sértett tanuló beleegyezése esetén – egyeztető eljárást kell lefolytatni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.Egy tanéven belül ugyanaz a tanuló minden egyes büntetési formát csak egyszer kaphat meg. Ismétlődő vagy újabb kötelességszegés, fegyelemsértés esetén a következő büntetési fokozatban kell részesíteni. Az alól kivétel a beírás a fegyelmi füzetbe és a szaktanári figyelmeztetés, amelynek többször alkalmazhatóak. 2. A fegyelmi eljárás A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZben kell meghatározni. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.

27

Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.

28

A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

29

A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

XVII. Dokumentumok kezelése A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d) elektronikus úton előállított, hitelesített papíralapú nyomtatvány. A fenti dokumentumok hitelesítése a következő rend szerint történik: Hitelesítésre jogosult az intézmény igazgatója, akadályoztatása esetén a helyettesítési rendben kijelölt személy. a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány: hitelesítésre jogosult személy aláírása, intézmény körbélyegzője b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány: hitelesítésre jogosult személy aláírása, intézmény körbélyegzője c) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézményvezető elektronikus aláírásával ellátott, elektronikusan tárolt irat. d) elektronikus úton előállított, hitelesített papíralapú nyomtatvány: hitelesítésre jogosult személy aláírása, intézmény körbélyegzője A magasabb jogszabályokban meghatározott és szabályozott egyéb esetekben hitelesítésre jogosult az intézmény fenntartója.

30

XVIII. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. Az iskola címere: Zöld alapszínű háromszögű címerpajzs. A boglárhelyet és a díszhelyet ezüst címeralak foglalja el, amely szakácssapkát formáz. A pajzstalp közepén keresztbe helyezve sötét sárga fakanál és habverő, amelyek a pajzsderékig nyúlnak mindkét oldalon. 2. Az iskola zászlaja: 2.1. A zászló leírása: Arany szegélyrojtokkal keretezett négyszögletű, fehér selyemlobogó, közepén az iskola címerével. A pajzs felett felirat: Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola A zászlórúd csúcsán piros-fehér-zöld nemzeti színű szalag, rajta felirat: Adományozta Sásd Város Önkormányzata 1998. szeptember 01. 2.2. A zászló őrzésének helye: Az iskolazászló őrzésének helye az igazgatói iroda. 2.3. A zászlóvivő tanulók megbízásának rendje A zászlóvivő tanulók a végzős osztályokból kerülnek ki (1-1 tanuló mindkét osztályból), 1 fiú és 1 lány. Az osztályfőnök javaslatára az igazgatótól kapják megbízásukat, amely egy évig tart. A zászló átadása az új megbízottak részére a ballagási ünnepély keretében történik. 3. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények rendje A munkatervben kerül rögzítésre minden tanévben.

XIX. Záró rendelkezések A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, az iskolaszék, szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. igazgató Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 31

A szervezeti és működési szabályzatot az intézményi tanács ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. intézményi tanács képviselője A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a nevelőtestület véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. nevelőtestület képviselője A szervezeti és működési szabályzatot a diákönkormányzat ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. diákönkormányzat képviselője

32

Alulírott, Gáspár Andrea igazgató az intézmény eredményes és hatékony működésének érdekében az alábbi IGAZGATÓI

UTASÍTÁST

adom ki.

A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának III. 1.1 pontjának 2.bek. értelmében „Az igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén a kinevezett igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes távolléte vagy akadályoztatása esetén a jelen SZMSZ mellékletét képező igazgatói utasításban kijelölt személy helyettesíti az igazgatót.” Jelen igazgatói utasításban az igazgató távollétében – amennyiben az igazgatóhelyettes akadályoztatva van – a helyettesítésre kijelölt személy Horváth Miklós. Jelen igazgató utasítás a 2013/2014-es tanév időtartamára érvényes. Sásd, 2013. szeptember 02.

Gáspár Andrea igazgató

33

Megbízás

Alulírott, Gáspár Andrea igazgató a 2013. szeptember 02-án kelt igazgatói utasítás értelmében a 2013/2014-es tanévre az igazgató helyettesítésére kijelölt személyként Horváth Miklóst jelölöm ki.

Sásd, 2013. szeptember 02.

Gáspár Andrea igazgató

A fenti megbízást elfogadom: Sásd, 2013. szeptember 02. Horváth Miklós tanár

34

MELLÉKLET Munkaköri leírás minták Szaktanár: Munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok részletes meghatározása: a) munkáját az előírások, és pedagógiai dokumentumok alapján megtervezi a tanévre, és tanmenetet készít, b) betartja a tanmenetnek megfelelő éves időbeosztást, befejezi az adott évre előírt tananyagot, c) szakmailag és módszertanilag folyamatosan képzi magát, d) ellátja az órák és foglalkozások előkészítésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, e) megtartja az órarendjében meghatározott órákat és foglalkozásokat, azokat pontosan elkezdi és befejezi, f) ismerteti a tanulókkal az összefoglaló és témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel a dolgozatírást megelőzően, g) folyamatosan – írásban és szóban – méri tanítványai teljesítményét, az eredményeket folyamatosan bevezeti az osztályozó naplóba, h) bevezeti a megfelelő (osztály, szakkör, fakultációs, idegen nyelv) naplóba a hiányzó és a késő tanulók nevét, valamint a megtartott órákat, sorszámmal ellátva, i) helyettesít, valamint az iskolában tartózkodik az órarend szerinti helyettesként, j) felkészíti a tanulókat a tanulmányi versenyekre, k) felügyeletet lát el az írásbeli vizsgákon (díjazásért), a tanulmányi versenyeken, az iskolai rendezvényeken és a tanulók orvosi vizsgálatán, l) részt vesz és felügyeletet lát el az iskola tanításon kívüli programjain, m) részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, n) folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel, félévente egy iskolai délutáni szülői fogadás keretében, illetve szükség esetén a szülővel történő megbeszéltek szerint, o) ellátja – az iskola igazgatója által meghatározott – mindazon feladatokat, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igényelnek. p) betegség miatti távolmaradását legalább negyed órával a munkakezdés előtt bejelenti az igazgatóság ügyeletes tagjának, q) a betegség utáni munkába állását legkésőbb az előző nap délelőttjén jelzi az igazgatóság ügyeletes tagjának, r) a hivatali titkot megtartja. s) Szakmai megbeszélések, értekezletek aktív résztvevője. Kulturáltan vitatkozik, érvei szakmailag megalapozottak. A problémák megoldására, nézetkülönbség esetén kompromisszumra törekszik. Hiteles, másokra odafigyelő, együttműködésre kész személyiség. t) Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. u) Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. v) Pedagógiai tevékenységét folyamatosan elemzi és értékeli. Önképzés és szervezett továbbképzések útján gazdagítja ismereteit. A tanultakat tudatosan beépíti saját pedagógiai gyakorlatába. 35

w) : kommunikációját folyamatosan és kritikusan elemzi, értékeli és fejleszti. x) Tisztában van személyiségének sajátosságaival. Reálisan értékeli szakmai felkészültségének aktuális szintjét, erősségeit és gyengeségeit, a fejlődés érdekében tudatosan tervezi a saját szakmai jövőjét. Tisztában van a különböző pedagógusszerepek elvárásaival. Törekszik arra, hogy megfeleljen ezeknek. y) Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára ás a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. z) Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. aa) Szaktárgyához kapcsolódóan digitális tananyagot készít. bb) Bekapcsolódik különböző szakmai közösségek munkájába. Ennek folyamatáról, valamint eredményeiről szűkebb és tágabb szakmai környezetét folyamatosan informálja. cc) Pedagógiai tevékenysége során új képességfejlesztő eszközöket, munkaformákat, tapasztalatszerzési módokat, és visszacsatolási eljárásokat, IKT- eszközöket, megismerési technikákat stb. alkalmaz. Az utasítási jogkör gyakorlója jogosult a munkaköri leírásban meghatározott munkaköri feladatokon túlmenően, a munkakör jellegéhez kapcsolódó egyéb utasítások adására is. Szakoktató: Osztályfőnök: 1. Munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok részletes meghatározása: a) a szülőkkel és az osztályban tanító tanárokkal együttműködve törekszik arra, hogy minél jobban megismerje és fejlessze tanítványai személyiségét, b) folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az osztályközösség alakulását, és az osztály tanulmányi munkáját, c) figyelemmel kíséri és irányítja a tanulók tanítási órán kívüli iskolai elfoglaltságát, d) elkészíti éves munkatervét, amely tartalmazza az osztályfőnöki órák programját, e) közreműködik az osztály diákéletének alakításában és az adott évfolyamszintű iskolai programok megszervezésében, f) jelen van és felügyel osztályának tanításon kívüli iskolai programjain, g) előkészíti és vezeti az év végi tanulmányi kirándulást, felkéri a kísérőtanárt, h) tájékoztatja a szülőket a tanuló személyiségének fejlődéséről, tanulmányi munkájáról, magatartásáról és hiányzásairól, i) félévenként legalább egy alkalommal szülői értekezletet tart, j) előkészíti az egy osztályban tanító tanárok értekezleteit és az osztályozó értekezleteket, és azon áttekinti az osztály munkáját, valamint részletesen értékeli az egyes tanulókat, k) elvégzi az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs munkákat (bizonyítvány, törzslap, osztálynapló, stb.) n) segíti a szociálisan rászoruló tanulók anyagi támogatásának (pl.: alapítvány, étkezés, tanulmányi ösztöndíj) intézését. 36

2. Munkavégzés során az utasítási jogkör, és az ellenőrzési jogkör gyakorlójának szervezeti megjelölése: igazgató 3. Az utasítási jogkör gyakorlója jogosult a munkaköri leírásban meghatározott munkaköri feladatokon túlmenően, a munkakör jellegéhez kapcsolódó egyéb utasítások adására is. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus: Megbízója és közvetlen felettese: A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola igazgatója A munkakör célja: Az iskolai diákönkormányzat működésének elősegítése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermeki jogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a gyermekközösségek igényeinek összehangolása. Feladatai: - Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat - Javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatáskörének meghatározására, ennek a helyi hagyományokat és munkarendet is tartalmazó leírására. - A diákönkormányzat a nevelőtestülettől kapott hatáskörén belül önállóan működik. A segítő tanár mindig részt vesz a diáktanács ülésein, de csak a tanulók által igényelt módon vesz részt a munkában. - Szükség esetén összehívja diáktanács ülését, ismerteti a tagokkal a diákönkormányzat törvényes jogait és iskolai hatáskörét. - A diáktanács igénye és saját szakmai tapasztalata alapján szakmai segítséget nyújt a közös programok megtervezéséhez, szervezéséhez, részt vesz az értékelésben. - Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti az iskolában a képviseleti és a közvetlen demokrácia érvényesülését. - Részt vesz iskolai diákgyűlések szervezésében. - Gondoskodik a diákönkormányzat munkatervében szereplő programok eredményes megszervezéséről. Személyesen, vagy kollégák, szülők bevonásával biztosítja a felnőtt felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényeit, felelős ezeken az iskolai házirend betartásáért. - Képviseli a diákönkormányzatot a nevelőtestület, fenntartó előtt /ahol ezt a diák-vezető nem teheti meg /. Iskolatitkár: A munkakör célja: Az intézményi adminisztráció, a pénzügyi és hivatali ügyintézés lebonyolításával, a technikai dolgozók irányításával segíteni az iskolavezetés munkáját. Munkaideje: hétfőtől-péntekig: 7.30 - 16-ig (ebédszünet 12.00-12.30)

Feladatok: - Kiemelt feladata az intézményi adminisztráció.

37

Intézze a levelezéseket, a titkársági iktatást, irattározást és az iskolavezetés számára a gépeléseket, vezesse a tantestületi ülések jegyzőkönyvét. - Az ügyiratkezelést, iktatást a mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint végzi, önállóan és teljes felelősséggel. - Az irattárból kiadott iratok helyére az átvevő nevét és a kivétel napját minden esetben bejegyzi. - Vezesse felelősséggel az iskolai nyilvántartást. - A beérkezett leveleket az igazgató utasítása alapján a címzetteknek továbbítja, a határidős feladatokat számontartja. - Biztosítja az ügyvitelhez és az iskolában folyó munkához szükséges dokumentumok, nyomtatványok, egyéb fogyóeszközök pótlását és az érintettek rendelkezésére bocsátja azokat. - Kezelje az iskola összes dolgozójának személyi anyagát, új dolgozók felvételét, munkaviszonyuk megszüntetését, bérbesorolásuk és átsorolásuk elkészítését, - Kísérje figyelemmel a kategóriába sorolást, mindezeket folyamatosan jelentse a MÁK-nak. - Tartsa nyilván a tanárok és egyéb dolgozók szabadságait, tanulmányi szabadságait és GYES napjait. - Végzi a bérügyi nyilvántartást, az útiköltségtérítésekkel kapcsolatos adminisztrációt, kifizetéseket. - Számfejti az alkalmi munkabéreket, gondoskodik azok kifizetéséről. - Telefonkezelés. - Gondoskodik a leltározások lebonyolításáról. - Az érettségi és szakmunkás vizsgákra történő jelentkezések, a vizsga adminisztrációjának irányítása is feladatkörébe tartozik. - Önállóan adhat ki iskolalátogatási bizonyítványt, diákigazolványt, az adatok hitelességét ellenőrzi. - Felméri és összesíti a tankönyvigényeket, megrendeli a tankönyveket, felügyeli a szállítást, gondoskodik a tankönyvek kiosztásáról - Gondoskodik a tanuló balesetbiztosítások megkötéséről. - Kezeli az ellátmányt. - Kapcsolatot tart a helyi polgármesteri hivatal gazdasági csoportjával. - Kapcsolattartás az iskolaorvossal, védőnővel. - Ellenőrzi az orvosi vizsgálatok adatlapjait. - Elkészíti az orvosi vizsgálathoz szükséges névsorokat. - Átnézi az érkező és kimenő nyomtatványokat. - Felelős az érkező és távozó tanulók nyilvántartásáért, a dokumentumok továbbításáért, - Vezeti a tanulói nyilvántartást. - Lebonyolítja a beíratás adminisztratív ügyeit, vezeti a beírási naplót. - Rendben tartja a bizonyítványokat, anyakönyveket. - Megbízás alapján összegyűjti az osztályokban beszedett pénzt. - Intézi a tanulók ebédrendelését, ebédlemondását. - Megszervezi és irányítja a technikai dolgozók munkáját. -

Élelmezésvezető:

38

Takarító: Számára kijelölt munkaterület: -Tankonyha és tanétterem valamennyi helyisége és előtere. A munkakör célja: a tankonyha épületének, termeinek és berendezéseinek folyamatos tisztántartása. Feladatai: Naponta: - A tankonyha és tanétterem helységeinek felsöprése, felmosása, portörlés - A padok, asztalok, székek, ajtók, ablakkeretek, bárpult tisztán tartása (szükség szerint). - A szemetes edények kiürítése, szükség esetén fertőtlenítése - A vécékben fertőtlenítő lemosást végez, - A mosdók kimosása, tükrök, csempézett felületek tisztítása. - A tankonyhán és tanétteremben használt eszközök tisztán tartása (mosogatás, tisztítás) Napi munkája végeztével köteles meggyőződni arról, hogy a rábízott helyiségek ablakai, ajtói zárva vannak-e. Hetenként: - A padok és asztalok lemosása, a padok belsejének kimosása. - Pókhálózás minden helyiségben. - A szemetes edények fertőtlenítése. - A cserepes virágok portalanítása. - Az ajtók lemosása. Havonként: - Szekrények, radiátorok lemosása. - A tisztítószerek, munkájához szükséges fogyóeszközök beszerzése (a tankonyha élelmezésvezetőjével/gazdasági ügyintézőjével történő megbeszélés szerint.) - Ablaktisztítás. Egyéb: - Indokolt esetben a takarító munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg elvégezni az igazgató, illetve szakmai felettese utasítására (kézbesítés, kávéfőzés, díszítés, vasalás, stb.). Anyagi felelősség: - Munkaideje, munkavégzése alatt gondosan ügyel a bútorok, edények, egyéb berendezések épségére, ezekért anyagi felelősséget vállal. Az iskolaépülettel és a felszereléssel, berendezéssel kapcsolatos rendellenességeket köteles közvetlen felettesének jelenteni. - Az általa használt takarítási anyagokat és eszközöket az arra kijelölt helyen (tisztító helység), a munkavédelmi szabályoknak megfelelően tárolja, ezekért teljes anyagi felelősséggel tartozik.

Gondnok: Munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok részletes meghatározása: 39

- Az iskola gondnoka felelős az állami vagyon megőrzéséért, a jogszabályoknak megfelelő gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a költségvetési gazdálkodás szakszerűségéért, az épület állagának megőrzéséért és fejlesztéséért az iskola és környezetének jogszabályokban előírt tisztaságáért. Ezen belül:  Rendszeresen tisztítja és ellenőrzi az iskolához tartozó helyiségeket és felszereléseket.  Figyelemmel kíséri az iskola állagának megóvását.  Gondoskodik a tanulók okozta kár kijavításáról.  A tisztítószer és higiéniai anyagok megrendeléséről, beszerzéséről és elosztásáról – az igazgató jóváhagyása után – önállóan intézkedik.  Rendben tartja az iskola udvarát és környezetét.

Karbantartó: Számára kijelölt munkaterület: - A székhely és telephely épületének összes helyisége és környéke. A munkakör célja: A székhely és telephely épületei helyiségeinek folyamatos felügyelete, karbantartása. Tanítási idő alatt a rend fenntartása. Feladatai: A Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola portaszolgálatának ellátása, az érkező ügyfelek útbaigazítása, az épület biztonságának megóvása. A munkaköri leírás csupán a rendszeresen visszatérő, alapvető feladatokat és kötelességeket tartalmazza. Ezen kívül a munkakörhöz kapcsolódó eseti feladatok ellátása is kötelező, ha ezeket a felettese utasításban adja ki.

40