SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 028433

Érvényes: 2012. szeptember 1-től visszavonásig, illetve módosításig

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ……………………………………………………………………………….….4

I. FEJEZET 1. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK ALAPJÁN…………………………………………………………..…….4 2. A SZERVEZETI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA,FELADATA.................................. 7 3. AZ SZMSZ ÁLTALÁNOSRENDELKEZÉSEI, ÉS HATÁLYA...................................... 7 4. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ………………………………………………………..……8

II. FEJEZET 1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .............................................................. 9 2. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK……………………………………………………………12 3. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI…………………………………………………………..…15 4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE…………………...…20 5.A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL.….23 6. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY OKTATÁSSZERVEZŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE……………..………………………………24 7. A VEZETŐK A SZÜLŐI SZERVEZET (KÖZÖSSÉG) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE………………………………………..24 8. A NEVELÉSI/PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS KÉRÉS SZABÁLYAI………………………………………………………………………………..25 9.

A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK………………………………………………………………….....25

10. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA……………………...…27 11. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA…………..….31 12. TANULÓI JOGVISZONY……………………………………………………………..32 13.A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK…………………………………………….……34 14. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE……………………………………………………………………………..….36 15. A DIÁKIGAZOLVÁNYOK KEZELÉSE…………………………………………...…36 16. ELŐKÉPZETTSÉGEK FIGYELEMBEVÉTELE……………………………….…36 2

17. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE……………………………………………..…...37 18. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK…………..…37 19. JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS, DÍJAZÁS……………………………………….39 20. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS ELOSZTÁSÁNAK RENDJE……………………………………………………….….41 21. A KÉPZÉS TANDÍJÁNAK, VALAMINT A SZAKKÉPESÍTŐ VIZSGA TÉRÍTÉSI DÍJÁNAK BEFIZETÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK………………………42 22. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE………………………………………………………………………………...44 23. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK……………………………………..44 24. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEI, VAGYONA ÉS EZEK MEGÓVÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK…………………………………………………………………………...49 25. AZOK AZ ÜGYEK, MELYEKBEN A SZÜLŐI KÉPVISELETET A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI, ………. …49 EGYETÉRTÉSI JOGGAL RUHÁZZA FEL………………………………………… 26. IFJÚSÁGVÉDELEM…………………………………………………………………..50 27. FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKTERÜLET SZABÁLYOZÁSA …………………….…50 28. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK……………………...51 29. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG………………………51 30. AZ EGYES VAGYONI JOGOK MÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTRUHÁZÁSAKOR A TANULÓT MEGILLETŐ DÍJAZÁS………………….….51 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK…………………………………………………………….…..52

3

BEVEZETŐ Az ILS SZAKKÖZÉP– ÉS FELNŐTTKÉPZŐ ISKOLA 1994. szeptember 1. óta, a Békéscsaba Város Jegyzője által kiadott, 1994. április 22.-én kelt V.279-2/1994 sz. határozat alapján kezdte meg működését. Jelenleg, ezen működési engedély alapján, Békés Megye Kormányhivatal Oktatási Főosztály által 2011 augusztus 15.-én módosított BO/20-8/2011 határozati szám keretei között folytatja tevékenységét. Alaptevékenysége: Érettségi utáni szakmai képzésre való felkészítés Székhelye: Békéscsaba, Szigligeti u. 6. Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. Az SZMSZ és mellékletei, és függelékei, valamint az igazgatói utasítások az intézmény valamennyi alkalmazottjára, illetve az intézménnyel tanulói jogviszonyban állókra nézve kötelező érvényű.

I. FEJEZET

1. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK ALAPJÁN 1.1. Az intézmény neve:

ILS Szakközép – és Felnőttképző Iskola

1.2. OM azonosítószáma:

028433

1.3. Alapító (jogutódja) neve, címe:

Európai Nyelvoktatás Alapítvány 5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6.

1.4. Fenntartója:, címe:

Európai Nyelvoktatás Alapítvány 5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6. 4

1.5. Felügyeleti szerve neve:

Békés Megyei Kormányhivatal

1.6. Azonosító számadatai:     

Működési engedély száma: OM azonosító száma: Adószáma: Pénzintézeti jelzőszáma: Statisztikai számjele:

1.7. Jogállása, gazdálkodási jogköre:

BO/20-8/2011 028433 18373349-1-04 10700165-48948603-51100005 18373349 8532 562 04 Szakmailag teljes jogkörű, önálló jogi személyiségű, részben önállóan gazdálkodó szerv. Gazdálkodástervezési folyamatait a fenntartó látja el

1.8. Alaptevékenysége:       

Érettségivel rendelkező fiatalok szakmai képzése. (16/1994. (VIII. 04.) MKM. rendelet szerint). Évfolyamok száma: 1/13.; 1/13, 2/14.; 1/13, 2/14., 3/15. évfolyam. 8531 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás 8542 Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés 8532 Szakmai középfokú felnőttoktatás 8559 Máshova nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás A FAT által szám alatt nyilvántartásba vett felnőttképzés

1.9. Férőhelyek száma: 500 fő

Iskola létszáma: 200 fő

1.10. Vállalkozási tevékenység köre, mértéke: Az

intézmény nyereségérdekeltségű vállalkozási tevékenységet nem folytat.

1.11. Az iskola aláírás és pecséthasználati jogkörének szabályzása Aláírási joga az intézményvezetőnek, távolléte esetén az őt helyettesítő oktatásszervezőnek van. 1.11.1. Iskolai körpecsétet a következő munkatársak használhatnak:  képzési munkatárs(tanulmányi osztály)  az iskolatitkár- pénzügyi ügyintéző, oktatásszervező  tanári kar tagjai  a felnőttképzési munkatárs,  az intézményvezető

(szám nélküli pecsét) (2-es számú pecsét) (3-as számú pecsét) (4-es számú pecsét) (5-ös számú pecsét) 5

Körpecsét: Közepén címer, Körben felirat : „ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskola”, címer alatt szám. 1.11.2. A hosszúpecsétet a következő munkatársak használhatnak  intézményvezető  oktatásszervező  iskolatitkár-pénzügyi ügyintéző  tanárok 1.11.3. Iskolai nagy körpecsétet 2 fajta, a következő munkatársak használhatnak  az intézményvezető  az oktatásszervező 1.11.4. Iskolai pecsétek használati szabályai a) A pecsétet használó személy teljes felelősséget vállal a kiadott lenyomat jogszerűségéért. Amennyiben gondatlanul kezeli a pecsétet, fegyelmi eljárás alá vonható az intézmény vezetője által. b) A tanári kar pecséthasználata a bizonyítványok, naplók, törzslapok hitelesítésére terjed ki. Egyéb más esetben a 3-as számú pecsét nem alkalmazható. A tanárok használhatják a 3-as pecsétet az iskolai hosszúpecsétekkel együtt is. Ennek felelőse az iskolatitkár. c) A 4-es számú pecsét a felnőttképzési munkatársnál, a felnőttképzési irodában van elhelyezve. Ezért a felnőttképzési munkatárs tartozik felelősséggel. Csak felnőttoktatási dokumentumoknál használható! d) Hivatalos okmányokon a hitelesítésre csak a szám nélküli pecsét, a 2-es, 4-es és az 5ös körbélyegző használatos. Az iskola 5 db. körbélyegzővel rendelkezik, ezek a titkárságon, a tanulmányi osztály, a felnőttképzési irodában és az igazgatói irodában vannak elhelyezve. A körbélyegző lenyomatán középen a Magyar Köztársaság címere, fölötte; ILS Szakközép – és Felnőttképzési Iskola, alatta; 5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6. köríves felirat, illetve a szám látható. Használaton kívül a pecsétet az iskolatitkárnak el kell zárni. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében, az intézményvezető adhat ki. e) Az intézmény 3 db hosszúpecséttel rendelkezik, ezek a titkárságon (2db) és a tanulmányi osztályon (1db) vannak elhelyezve. A hosszúpecséttel lenyomatán az ILS Szakközép – és Felnőttképzési Iskola elnevezés és alatta; 5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6. cím látható. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében, az intézményvezető adhat ki. f) Az intézmény 1 db bővített hosszúpecséttel rendelkezik, titkárságon van elhelyezve. A hosszúpecséttel lenyomatán az ILS Szakközép – és Felnőttképzési Iskola elnevezés és alatta; 5600 Békéscsaba, Szigligeti u. 6. cím látható, mely alatt az adószám, alatta a bankszámlaszám található. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében, az intézményvezető adhat ki. (további információ: 4.sz.függelék Ügyviteli és iratkezelési szabályzat)

6

2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, FELADATA 

A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.



A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el és az intézmény fenntartójának jóváhagyása után válik érvényessé. Elfogadásakor és módosításakor egyetértési jogot gyakorol – jogszabályban meghatározottak szerint az iskola diákönkormányzata. Az egyetértési jog gyakorlásának lehetőségét az iskola igazgatója biztosítja, egyúttal felelős is érte.



A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, a nyilvánosságra hozás felelőse az iskola igazgatója.

3. AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, ÉS HATÁLYA o

Az ILS SZAKKÖZÉP– ÉS FELNŐTTKÉPZŐ ISKOLA szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület, illetve az iskola dolgozói 2012. július 13-án fogadták el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint döntési jogot gyakorolt a nevelőtestület, illetve az iskola dolgozói egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat.

o

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartója: Az Európai Nyelvoktatás Alapítvány által 2012. év július hó 25. nap történt jóváhagyásával lépett hatályba.

o Az iskolai SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A szabályzatot az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb három évenként felül kell vizsgálni.  Az iskola tevékenységét, szakágazati besorolását az Alapító okirat jeleníti meg, mely e szabályzat 1. számú függelékét képezi.  Az iskola a tevékenységét a Békés Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya által kiadott Működési engedély alapján végzi.

7

4. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR; AZ ISKOLA MÁS BELSŐ SZABÁLYZATAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI, KAPCSOLATA 4.1. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok:              

Az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló hatályos törvény 1992. évi XXII. tv. a Munka törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. tv. a Közalkalmazottak jogállásáról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1992. évi LXIII. évi törvény a személyes adatok védelméről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről 138/1992 (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 2011. évi CXC. tv. a köznevelésről 2011. év CLXXXVII. tv a szakképzésről.

4.2. Az SZMSZ és az iskola más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata

 Az iskola a 2012-2013. tanévet a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program alapján végzi. Az igazgatói titkárságon, illetve az iskola honlapján elhelyezett Pedagógiai programot a szülők és a tanulók szabadon megtekinthetik. Az iskola pedagógiai programjáról az iskola igazgatójától és a képzési munkatársaktól munkaidőben bármikor tájékoztatást lehet kérni.  A 2011. évi CXC. tv. a köznevelésről szóló törvény 25. § alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el.

4.3. Az iskola alapdokumentumai 1. 2. 3. 4. 5.

Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) Pedagógiai Program Házirend Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP)

Az alapdokumentumokról az intézményvezető fogadóóráiban, vagy előre egyeztetett időpontban tájékoztatás kérhető. Az alapdokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményi helyeken tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál  az iskola irattárában  az iskola nevelői szobájában  az iskola igazgatójánál  az iskola igazgatóhelyettesénél  A dokumentumok megtekinthetők az intézmény weblapján is. 8

II. FEJEZET 1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1.1. Az iskola szervezeti egységei   

Szakközépiskola Humán Tanácsadó Szolgálat Felnőttképzés

1.2. Az iskola szervezeti felépítése

Az iskola szervezeti felépítése Igazgató

Oktatásszervező Pedagógusok Iskolatitkár - pénzügyi ügyintéző

Képzési munkatársak Humán Tanácsadó Szolgálat

Felnőttképzés: Felnőttképzési munkatárs

9

2. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 2.1. Alapfeladatok 

Intézményünk fő feladata a tanulók rendszeres oktatása, a szakmai vizsgára történő felkészítése a Pedagógiai programban rögzített nevelési célok szellemében.



A tanulók vizsgára való felkészítése alapvetően a kötelező tanórai foglalkozásokon történik, ezt iskolánk a nem kötelező /választható/ tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében segítik.



Iskolánkban a munkába állásra, valamint felsőfokú végzettség megszerzésére előkészítő nevelés-oktatás folyik.



A tanév, ezen belül is a tanítási év általános rendjét az oktatási miniszter állapítja meg.

Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai éves munkaterv határozza meg. Az éves munkatervhez ki kell kérni:  az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője véleményét,  a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskola tanév helyi rendjében határozza meg:  az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,  a szünetek időtartamát,  a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját,  az évi rendes diákközgyűlés idejét,  a nevelőtestületi értekezletek időpontját. A tanév rendjéről az Emberi Erőforrások Minisztere évenként rendelkezik, melyben meghatározza az iskolai tanítás nélküli munkanapok számát.

2.1. Nyitva tartás Az intézmény, tanítási napokon 7.15 órától 18.00 óráig tart nyitva. A nevelőtestület tagjai munkanapokon 18.00 óráig dolgozhatnak az iskolában. Szombaton és vasárnap, illetve, ünnepnapokon, szükség esetén nyitva tart. A fentiektől eltérést indokolt esetben az igazgató engedélyez. A nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése a tanulmányi osztályon hétfőtől péntekig reggel 08.00 órától 12.30 óra között történik.

10

2.1.1. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon:  reggel 7.15 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 18.00 óráig van nyitva. Az előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője ad engedélyt. 

A tanítás reggel 8.00-kor kezdődik. A tanítási órák 45 percesek. Az óraközi szünetek közül a második 20 perces, a többi szünet 5 perces. A tanítás 15.40-kor ér véget. A délutáni foglalkozások 14.00-tól tarthatók.

2.1.2. A létesítmények és helyiségek használati rendje 

A tanulók a tanítási órákon az iskola létesítményeit, a nevelési-oktatási szolgáltatásokat térítésmentesen vehetik igénybe.



A tanítási órákon kívül a tanuláshoz, a testedzéshez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges mértékben a számítógéptermet, az alapítványi könyvtárszoba és a sportolásra alkalmas helyiségeket a berendezéseikkel együtt, valamint a nyugodt felkészüléshez az egyéb helyiségeket szintén térítésmentesen vehetik igénybe.



A helyiségek használati előírásai és nyitva tartásának időtartamára vonatkozó előírások a helyiségek bejárata mellett feltüntetendők.



Az értékesebb eszközök használatára (nyomtatók, fénymásoló, projektorok) csak tanári felügyelet mellett kerülhet sor. Ahol anyagigény merül föl, önköltségi áron lehet a berendezést használni.



A számítógépterem felügyelet mellett, a könyvtárszoba a nyitvatartási rend szerint használható.



A kapacitás jobb kihasználása érdekében az intézmény létesítményei, helyiségei bérleti díj fejében hasznosíthatók.



A bérleti szerződés megkötésére az igazgató jogosult.

2.2. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Iskolánkban a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg:  Az igazgatóság munkáját 8.00 és 16.00 óra között végzi. 

Az igazgató, és az oktatásszervező szorgalmi időben ügyeletet látnak el úgy, hogy valamelyikük munkaidőben minden esetben az iskolában tartózkodik. 11

2.3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

rendje.

2.3.1. Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az oktatásszervező közreműködésével látja el. Az igazgatót a fenntartó alapítvány kuratóriuma nevezi ki. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási törvény (továbbiakban: Kt.) állapítja meg. Az igazgató, teljes jogkörrel felel az intézmény jogszerű működéséért. Az igazgató dönt az iskola működésével, a dolgozók alkalmazásával és jogviszonyával kapcsolatos kérdésekben, az iskolai felvételről. Legfontosabb feladatai: a nevelőtestület vezetése, az intézményi döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzésének megszervezése, a költségvetés, betartása, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, és folyamatos fejlesztése. Részletes feladatait a fenntartó által készített munkaköri leírása tartalmazza. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott – feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik:  az intézmény képviselete,  az intézmény valamennyi dolgozója feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása,  kijelöli a felelősöket, a szakfelelősöket,  az intézmény weboldala feletti felügyelet,  Az intézmény egészére vonatkozó kötelezettség-vállalás, utalványozás, kiadmányozás,  figyelemmel kíséri és ellenőrzi az iskola sporttevékenységét,  ellenőrzi a beiratkozását, a tanügyi dokumentumok nyilvántartását.

Dönt:  az oktatásszervező kinevezéséről,  a béralap és költségvetési előirányzatok felhasználásáról,  a pedagógus álláshelyekre való pályázatok kiírásáról,  gazdasági, ügyviteli, technikai dolgozók létszámáról,  tantárgyfelosztásról, a nevelők pedagógiai munkájával összefüggő megbízásairól,  a pedagógusok továbbképzésben való részvételéről (az elkészített terv alapján), annak erkölcsi, anyagi elismeréséről,  iskolai pedagógiai pályázatok kiírásáról.

12

Feladata:  vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért,  képviseli az intézményt külső szervek előtt,  tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét,  gyakorolja a munkáltatói jogokat,  ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, kuratóriumi döntésekben a vezető részére előírt feladatokat,  elkészíti az iskola munkatervét,  elkészíti, elkészítteti az intézményi SZMSZ-t és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit,  kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel,  támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját.  irányítja és ellenőrzi az intézmény ügyviteli munkáját, a pedagógusok és az ügyviteli dolgozók adminisztrációs tevékenységét, a jogszabályok nyilván-tartását, a nyilvántartások és elszámolások vezetését, az iskolai dokumentációk megőrzését, az iratselejtezést. 2.3.2. Oktatásszervező Az oktatásszervező megbízatását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az oktatásszervező hatásköre:  az igazgató távolléte, vagy akadályoztatása esetén – az át nem adható jogköröket kivéve – teljes jogkörrel helyettesíti,  órákat és foglalkozásokat látogat,  az előzetes szempontok alapján elkészíti az iskola órarendjét,  alkalmanként ellenőrzi az ügyeletet,  beosztja a nevelőket helyettesítésre, ellenőrzi az osztálynaplókat,  szervezi és irányítja a tanórán kívüli foglalkozásokat,  ellátja az iskolában a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenység irányítását,  pedagógiai munka belső ellenőrzése Feladata:  szervezi az évfolyamok tanulásával kapcsolatos teendőket,  elkészíti a nevelői ügyeleti rendjét,  szervezi az eszközigények megrendelését, és felügyeli az iskolai leltározást,  a túlórákat és helyettesítéseket havonta összegzi,  a tanév elején és közben elkészíti az alapvető statisztikákat  szakmai ellenőrzési feladatot lát el. 2.3.4. Gazdasági vezető (külső megbízási jogviszonyú)

13

2.3.5. Az iskolavezetőség Az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. 

A szakmai vezetőség tagjai:

- az igazgató - az oktatásszervező

Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján, de szükség szerint bármikor tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a pénzügyi ügyintéző, a diákönkormányzat vezetője. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az oktatásszervező és a pénzügyi ügyintéző heti rendszerességgel megbeszélést tart.  A vezetők hatásköre A vezetők hatáskörét és jogkörét munkaköri leírásaik tartalmazzák. Az intézmény dolgozóit érintő, oktatásszervező vezetői beosztású vezető intézkedési jogkörét, az alakuló értekezleten ismerteti az igazgató a nevelőtestülettel.

A vezetők helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az oktatásszervező helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén, a fenntartó megbízása alapján – gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül legalább négyhetes, folyamatos távollét. 

Mindkét vezető távolléte esetén – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást – az igazgatót a leghosszabb pedagógusi jogviszonnyal rendelkező határozatlan kinevezési idejű személynek kell ellátnia. A mielőbbi elérhetőség érdekében a vezető beosztású dolgozók kötelesek munkahelyüktől való távollétük idejére tartózkodási helyüket és elérhetőségi telefonszámukat meghagyni az iskolatitkárnál. Az iskola képviseleti joga Az iskolát az igazgató képviseli. A képviseleti jogot, a hatásköri tényállás figyelembe vételével, bármikor átadhatja – szóban vagy írásban bármely iskolai dolgozónak. Az iskolát érintő nyilatkozatokat tenni az igazgató jóváhagyásával lehet. Az igazgató akadályoztatása esetén az intézmény képviseletére helyettese jogosult, a fentebb leírt a vezetői helyettesítési rendje szerinti alcímben meghatározottak szerint. 



Az iskola tanácskozási, döntés előkészítői vezetősége  igazgató  oktatásszervező  diákönkormányzat vezetője

14

Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján, de szükség szerint bármikor tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A tanévenként elkészített SZMSZ függelékét képező ellenőrzési tervek alapján ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

3. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI Az iskolaközösség: Az iskolaközösséget az alkalmazottak és a tanulók alkotják. Az iskolai alkalmazottak közössége: Az alkalmazotti közösség része a nevelői közösség. Az iskola dolgozói a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján a következők: /Lásd az 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú mellékletét/  Igazgató  Pedagógusok:

- szaktanárok,

 Képzési munkatársak:

- oktatásszervező - felnőttképzési munkatárs

 Ügyviteli dolgozó:

- iskolatitkár- pénzügyi ügyintéző, - képzési munkatárs

Alkalmazotti jogállás: Az intézmény dolgozóit a jogszabályi előírások alapján a fenntartó által engedélyezett munkakörökre az igazgató alkalmazza. Az intézmény pedagógusai munkájukat a Munka Törvénykönyve (MT), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (KJT), a Közoktatási törvény (KT), az intézmény pedagógiai programja és a vonatkozó munkaköri leírások alapján végzik. Az intézmény nem pedagógus dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik A nevelők közösségei A pedagógusok közössége: főállású pedagógus besorolású dolgozók Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő képzési munkatársak

3.1. A nevelőtestület Az iskola pedagógusainak és képzési munkatársainak közössége a megfelelő nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szervei. Tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók

15

A nevelőtestület teljes jogú tagja a főállású munkaviszonnyal rendelkező, pedagógus végzettségű alkalmazott és a nem pedagógus munkakört betöltő felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. Az óraadó, illetve megbízási jogviszonyban alkalmazott a KT szerinti jogosítvánnyal bír. Működés:     

A nevelőtestület a tanév rendjében szabályozottaknak megfelelően, illetve szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt vagy titkos szavazás útján, egyszerű többséggel hozza. A nevelőtestület egy-egy feladat megoldására alkalmi bizottságot hozhat létre. A bizottság meghatározott időn belül köteles számot adni tevékenységéről a nevelőtestületnek. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: * alakuló értekezlet, * tanévnyitó értekezlet, * tanévzáró értekezlet, * rendes nevelőtestületi értekezletek, * tanévzáró értekezlet, * rendkívüli értekezletek, * félévi és év végi osztályozó értekezlet, * egy vagy két alkalommal nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja.  Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok létrehozása:  Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.  Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet.  Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 

Benntartózkodási rend:  A nevelőtestületi tagoknak a törzsidő hétfőtől csütörtökig 9-től 14 óráig, pénteken 9től délig tart. 2013-tól a pedagógusoknak hétfői napon 8 óra és 16 óra között, míg keddtől péntekig reggel 9 óra és délután 15 óra között kell az iskolában tartózkodniuk. Döntési jogkörébe tartozik:      

A pedagógiai program és módosításainak elfogadása A minőségirányítási program és módosításainak elfogadása Az SZMSZ és módosításainak elfogadása a mellékleteivel együtt. A házirend elfogadása Az éves munkaterv elfogadása Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések és beszámolók elfogadása 16

A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása A diákönkormányzattal közösen, a félévi osztályozó értekezleteken az ösztöndíjban részesítendő tanulók kiválasztása  Jogszabályban meghatározott más ügyek  

Véleményezési jogkörébe tartozik: Az oktatásszervező megbízása és a megbízás visszavonása, a tantárgyfelosztás, valamint a pedagógusok külön megbízásának elosztása. Javaslattevő jogkörébe tartozik: A 11/19094. (VI. 8) MKM rendelet alapján az iskolai élettel kapcsolatos mindennemű kérdés.

3.2. A tantestület a) Tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. b) A tantestület az alábbi szakmai, módszertani kérdésekben segíthetik az oktató-nevelő munkát: * részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés/, * egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, * javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról, * segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, * segítséget nyújtanak a vezetésnek a munkaterv, valamint a tantestület tevékenységéről készülő elemzések értékelések elkészítéséhez. * a szakterületükhöz kapcsolódó kiírt pályázatokat figyelemmel kísérik, és jelzik a vezetőség számára az iskolára való adaptálhatóságát * A tantestület az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a nevelő tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. 3.2.1. Alkalmazási feltételek  Rendelkezzen az előírt képesítéssel  Szakmai, pedagógiai, erkölcsi követelményeknek való megfelelés

3.2.2. A pedagógusok szakmai feladatokkal való megbízásának elvei A megbízás alapja: Szakmai rátermettség, az egyéni, emberi, vezetői magatartás. A megbízás az igazgató jogkörébe tartozik. 17

A megbízások alapvető dokumentumai: a tantárgyfelosztás, a heti munkarend, illetve a munkaköri leírás. A tantárgyfelosztást az iskola vezetősége készíti el a vélemények meghallgatása után. A munkaköri leírás tartalma: feladat, határidő, esetleges díjazás (pótlék, kereset kiegészítés, munkaidő kedvezmény). A megbízás alapján ellátandó feladatokat a kapcsolatos jogszabályok, az iskola pedagógiai programja alapján évente kell meghatározni. 3.2.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az igazgató által, egy adott feladatra szerveződött, nevelőtestületi tagok csoportja. A team vezetője az éves munkatervben megjelölt feladat ellátásával megbízott pedagógus. A kijelölt eseménynek megfelelően elkészíti a forgatókönyvet, amely tartalmazza a felelősök nevét, a program tételes költségvetését, valamint elkészíti az esemény lebonyolításával kapcsolatos értékelést. A működését saját tervezési rendje szerint végzi, igazgatói felügyelettel.

3.2.4. A pedagógus munkarendje 

A pedagógus napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében.



A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkától való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles hiányzása kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhoz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetekben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógus legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatra a megbízatást vagy kijelölést az igazgató adja. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés.

 



 



18

3.2.5. A kötelező óraszámba beszámítható feladatok Kötelező és nem kötelező tanórai feladatok megtartása  A tanulókkal való közvetlen, egyéni foglalkozás  Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály, csoport foglalkozások megtartása  Az oktató munkát segítő egyéb szakmai feladatok 

3.2.6. A teljes munkaidő többi részében ellátandó feladatok          

A nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal végzett, szakfeladatokkal összefüggő feladatok Foglalkozásokra, tanítási órákra való felkészülés A tanulók teljesítményének értékelése A pedagógiai tevékenységhez tartozó ügyviteli tevékenység A munkáltató rendelkezései szerinti, az intézmény működésével kapcsolatos, szakértelmet követelő feladatok Részvétel a nevelőtestület munkájában Részvétel, szervezői munka az iskola kulturális és sportéletében Ifjúságvédelmi feladatok Intézményi pályázati feladatok Beiskolázási feladatok

3.2.7. Túlmunka A munkakörre, beosztásra megállapított kötelező óránál több tanítási óra túlmunkának számít, amelyért – jogszabályban meghatározott eljárás szerint megállapított – túlmunkadíj jár.

3.3. A szakfelelősök Feladatuk az általuk vezetett tanulócsoport irányítása, a tanulókkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése. Összefogják és ellenőrzik az osztályukban tanító szaktanárok pedagógiai és adminisztrációs tevékenységét, a tanulók értékelésével kapcsolatos belső előírások betartását. Amennyiben az igazolatlan órák száma eléri - a kizárást eredményező – 50%-ot, abban az esetben a tanulót és az eltartóját írásban értesíteni köteles. A hiányzásokkal kapcsolatos igazolást, kérelmet, stb.-t az SZMSZ vonatkozó szabályai szerint ellátja. Szakfelelősi munkájukért a jogszabályokban meghatározott pótlék illeti meg őket.

19

3.4. A tanulók közösségei, az osztályközösségek A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleményének meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában. Jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban (DÖK), amennyiben azt a tanulók nagyobb közössége létrehozta. A tanulók nagyobb közösségén az egy osztály tanulói létszámát tekintjük. A DÖK a tanulók érdekeit képviseli. A DÖK munkáját patronáló tanár segíti. A DÖK mindenkori vezetője tagja az iskola vezetőségének. A DÖK tevékenységét a jogszabályban leírtaknak és saját működési szabályainak megfelelően végzi. DÖK hiányában a tanulók nagyobb közössége képviselőt választ, aki a közösség egyetértési jogát gyakorolja a tanulókat érintő jogszabályban meghatározott kérdésekben.

4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE A nevelési-oktatási intézmény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) bekezdése, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában is szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. A pedagógiai munka indikátor függő ellenőrzési folyamatát az intézményi minőségirányítási program részletezi.

4.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények        

    

fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő a pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a tanuló közösség (diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe tájékozódjon a pedagógusok munkájáról, tájékozódjon a tanulók magatartásáról, fejlődéséről, tárja fel a problémákat a tanári munkában, ill. az iskolai életben, nyújtson segítséget a problémák megoldása érdekében, ellenőrizze a kapott feladatok, utasítások végrehajtásának megvalósulását.

20

4.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az oktatásszervező. A pedagógiai munka belső, valamely területére, vagy tevékenységre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

4.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az iskola nevelő-oktató munkája folyamatos fejlődésének egyik meghatározó eleme a rendszeres ellenőrzés, értékelés. Ellenőrizni, értékelni kell az iskolai dokumentumokban megfogalmazott célok teljesülését, végrehajtásának módját és hatékonyságát, a kiadott vezetői utasítások teljesítésének színvonalát, az iskola dolgozóinak munkáját, mely a teljesítményértékelés alapja. Az ellenőrzés, értékelés mindig írásban dokumentáltan történik. 4.4.1. A pedagógusok munkavégzésének alapelvei, feladatai: ≈ A pedagógusok munkavégzésének alapelveit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX., a 2011. évi CXC, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII., valamint a Munka Törvénykönyve alapján kell meghatározni. ≈ A pedagógust adható pótlékként megilleti az szakfelelősi pótlék és kötelező pótlékként a DÖK segítő tanári pótlék, amennyiben ténylegesen betölti a posztot és ennek a megfelelő dokumentálását rendszeresen elvégzi ≈ Egyéb pótlékok kizárólag az intézményvezető által kiadott feladatellátás keretében adhatók, ha a vezető erről külön rendelkezik. Ezeket nevesítetten rögzíteni kell a mindenkori munkaköri leírásban, valamint a tájékoztatóban. ≈ A vizsgáztatás, valamint a jegyzői és felügyeleti tevékenységek, illetve a pályázatírásban és koordinálásban való részvétel a főfoglalkozású pedagógusoknak munkaköri feladata, amelyet külön díjazás nélkül látnak el. ≈ Ugyancsak munkaköri feladata a főfoglalkozású pedagógusoknak az órarendkészítés segítése, a tankönyvrendelést illetve a tankönyvterjesztés segítése és az egyéb, az iskola életét elősegítő feladatok végzése, melyet az intézmény vezetője határoz meg. ≈ A munkaköri leírásban rögzített feladatok nem teljesítése a pedagógusok munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek vétkes megszegéseként értelmezendő, s vele szemben szankciókat von maga után.

4.4. Az oktató- nevelői, pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái 4.4.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:    

szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, 21

     

foglalkozás látogatás, pedagógus teljesítmény értékelési rendszer szerint, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok tanulói munkák ellenőrzése, átvizsgálása, összetett vizsgálata: egy-egy tantárgyra, tantárgycsoportra, osztályra vagy évfolyamra kiterjedően a tanárok adminisztratív tevékenységének, munkáinak (naplók, a törzslapok, bizonyítványok) ellenőrzése, vizsgálata.

A belső ellenőrzések során alkalmazni kell a Minőségirányítási Program ide vonatkozó részeit. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves ellenőrzési munkatervet készít.

4.4.2.Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésének formái a) Munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai  Minden pedagógus számára kötelező betartani munkaidejében a törzsidőt, mely hétfőtől csütörtökig reggel 9 órától, délután 15, pénteken 10-től 12 óráig tart. Ennek elmulasztás fegyelmi vétséget von maga után.  Az iskola munkatársainak a munkaidő kezdete előtt 15 perccel a munkavégzés helyét el kell foglalniuk, a feladatvégzéshez elő kell készülniük.  A törzsidő betartása alól az igazgató adhat eseti felmentést.  Minden pedagógus, a részére nyitott jelenléti íven napi rendszerességgel megjelöli az iskolában érkezésének, illetve az iskola elhagyásának időpontját.  A jelenléti ívet a pedagógusok a titkárságon kérhetik ki és az adott helyiségben kell kitölteniük. valós idejű kitöltéssel.  A törzsidő betartását és az ívek heti ellenőrzését az oktatásszervező végzi. b) Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése  Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az értékelés lehet:  

szóbeli konzultáció vagy írásbeli emlékeztető vagy feljegyzés  Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladatokat is meg kell határozni, illetve ha szükséges utasításokat kell adni.  Az ellenőrzések részben az iskola, éves munkatervében szereplő feladatok részét képezik, részben a napi aktualitásoknak megfelelően alakulnak.  Az iskola igazgatója, az oktatásszervező az oktató-nevelő munka bármely területén, az iskola valamennyi pedagógusánál, ill. tanulójánál jogosult ellenőrzést végezni.

22

c) Az oktatásszervező közvetlenül ellenőrzi:  Munkaidő-nyilvántartás vezetésének betartását  Ellenőrzi a munkavállalók munkaidő hatékony kitöltését.  Az egész iskolára kiterjedően a felügyelete alá tartozó pedagógusok tantárgyainak oktatását,  Ellenőrzi a tanügyi és adminisztrációs teendők elvégzését,  Ellenőrzi az iskola dolgozói körébe tartozó tanárok munkáját.  Ellenőrzi a tanárok túlóráinak elszámolását,  A hét meghatározott napjain ügyeletet lát el, és irányítja az iskolai élet egészét.  Irányítja és ellenőrzi a szakmai gyakorlati képzést.  Ellenőrzi a gyakorlati oktatást végző tanárok munkáját, és túlóráinak elszámolását  Ellenőrzi a tanulmányokat záró gyakorlati vizsgák lebonyolítását.

5. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: 5.1. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben az intézményvezetője által felkért külső értékelő vagy tanácsadó személy, a hivatalos ellenőrzést vagy értékelést végző irányítóhatóság képviselője. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. 5.2. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: Az a személy aki nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. 5.3. Hozzátartozó, vagy vendég az előtérből az emeleti, illetve a földszinti oktatási területre csak vezetői engedéllyel, illetve kísérettel léphet. A külön engedélyt az iskola hatáskörileg illetékes dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és/vagy szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. 3.4. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:  a szülőnek, gondviselőnek meghívásra érkezés esetén, illetve  a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

23

6. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY OKTATÁSSZERVEZŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy az oktatásszervező akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a:  vezetői,  vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az oktatásszervezőnek kell ellátnia; b) az oktatásszervező a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a leghosszabb pedagógusi jogviszonnyal rendelkező határozatlan kinevezési idejű személynek kell ellátnia. A vezető, illetve az oktatásszervező helyettesítésére vonatkozó további előírások:  a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, az oktatásszervező helyett,  a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,  a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

7. A VEZETŐK A SZÜLŐI SZERVEZET (KÖZÖSSÉG) KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői képviseletet hozhatnak létre. Amennyiben a szülők szülői képviseletet létrehoztak, azok nevét melléklet tartalmazza. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői képviselet: - az iskolai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői képviseletnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - amennyiben az iskolában iskolaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelésioktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani; - munkáját a szabadidő-szervező is segítse. A szülői képviselet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

24

8. A NEVELÉSI/PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS KÉRÉS SZABÁLYAI A tájékoztatás kérés iránti igény bejelentésének helye: iskolavezetőség A tájékoztatás kérésének időpontja: nyilvános működés ideje alatt, a nyitvatartási időn belül. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás: szabvány szerint.

9. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

9.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:  pedagógiai program elfogadása,  a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,  a minőségirányítási program elfogadása,  a házirend elfogadása;  vezetői pályázat bírálata, A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit:  munkacsoportra  vagy a diákönkormányzatra. 1.) Döntési jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; e) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; f) az intézményvezetői, oktatásszervezői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) jogszabályban meghatározott más ügyek.

25

2. Véleménynyilvánítási jogkörét: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, e) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, f) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, g) az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, h) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 3. Javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

10. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA  

Az iskolaközösséget az alkalmazottak és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat a fejezet 6.1.1.2 pontjában felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

10.1. A tanulók közösségei 10.1.1. Az osztályközösségek  Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, a szakfelelős áll. A szakfelelőst ezzel a feladattal az igazgató bízza meg.  A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

26

10.1.2. Diákönkormányzat /DÖK/: ≈ A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. (az önálló Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működve) ≈ Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, annak választott tisztségviselői, az Iskolai Diáktanács /IDT/ vagy a diákönkormányzatot segítő tanár (DST) érvényesíti. Az utóbbi esetben azonban javaslattétel, véleményezés előtt az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. ≈ Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.  

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a önálló az önálló Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg.

≈ A diákönkormányzat működéséhez szükséges iskolai helyiségek használatát az igazgató a diákönkormányzat vezetőjének előzetes kérése alapján engedélyezi, amennyiben a rendezvény feltételei (felügyelő tanárok, diákügyelet) biztosítottak. ≈ A zenés - táncos rendezvények hangosító berendezéseiről, és a rendezvény utáni takarításról a diákönkormányzat vezetősége gondoskodik. 10.1.3. Tanulói véleménynyilvánítás ≈ A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái: ≈ A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson: - minden őt érintő kérdésről, - az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, - az iskola működéséről.  A tanulónak be kell tartania a véleménynyilvánítás során a házirend, illetve egyéb belső szabályokban foglaltakat.  A tanuló a véleményét: - önállóan, saját maga, illetve - a tanulók képviselete útján is elmondhatja.  Véleménynyilvánítás formái: - személyes megbeszélés, - gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés, - írásos megkeresés, véleménynyilvánítás.

27

≈

A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát.

≈ A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon: - a személyét, illetve - a tanulmányait érintő kérdésekről. ≈ A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. ≈ A tájékoztatás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tájékoztatás tartalmának, jellegének megfelelően történhet: közösen, illetve egyénileg.

10.1.4. Tanulóközösségek és a pedagógusok, iskolavezetők közötti kapcsolattartás  Az osztály tagjaival kapcsolatot tart: - közvetlenül és rendszeresen a szakfelelős - időszakosan a feladatokról, problémáktól függően az oktatásszervező, vagy az igazgató - az egyéni tanrendű tanuló, illetve a magántanulók egyéni haladásáról a szakfelelős folyamatos szóbeli tájékoztatást kér a szaktanártól  Az osztály diák önkormányzati képviselőjével kapcsolatot tart: 

szakfelelős



DST tanár

 Az iskolai önkormányzattal kapcsolatot tart: - DST tanár - időszakosan, kiemelkedően fontosnak minősített kérdésekben az igazgató. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával vagy nevelőtestületével.

28

10.2. Az igazgatóság és a nevelőtestület A napi kapcsolattartás – a kis létszám miatt folyamatos, rendszeres és közvetlen. A konkrét feladatok megbeszélésére, véleményezésére, stb. határozat hozatalára a megfelelő időpontban és az érintettek bevonásával kerül sor. A vezetők félévente beszámolnak az intézmény adott területének munkájáról, amelyben építenek a munkaközösség vezető(k) észrevételeire.

10.3. A nevelők és a tanulók A tanulók közösségei a hatáskörükbe tartozó döntések meghozatala előtt meghatározott idővel kérik a nevelőtestület véleményét. A nevelőtestület véleményét, illetőleg a jóváhagyással kapcsolatos döntését írásban közli a tanulóközösség képviselőjével. Az intézmény a diákönkormányzat működéséhez úgy járul hozzá, hogy a – jogszabályban meghatározott feladatok ellátásának biztosítása érdekében – saját költségvetésén belül elkülönített fedezetet biztosít. A fedezet nagyságát az intézmény költségvetési keretei, lehetőségei befolyásolják. A tanulóközösség a döntést hozó értekezletére az igazgatót meghívhatja.

10.4. A nevelőtestület és az alkalmi munkacsoport Kapcsolatukat az igazgató, az oktatásszervező szervezik. A nevelőtestület a döntését, javaslatát, véleményét az adott témakörben, általában az alkalmi munkacsoport előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A team-vezető a nevelőtestületi értekezleten szóban ismerteti a munkacsoport álláspontját. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a team javaslatát az éves munkatervhez, valamint működési területére vonatkozó beszámolót, az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez.

10.5. Az igazgatóság és a szülők Szülői képviselettel a közvetlen kapcsolatot az intézmény igazgatója tartja. A szülővel egy háztartásban élő tanuló kapcsán, - a szülő érdeklődése esetén -, illetve problémás esetekben, - iskolai megkeresésre - az érintett szülő számára az iskola felvilágosítást ad, szükség esetén rendszeres kapcsolatot tart.

29

11. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: o a fenntartóval, o más oktatási intézményekkel, o az intézményt támogató szervezetekkel; o tudományos műhelyekkel;  az egészségügyi szolgáltatóval;  egyéb közösségekkel: o az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, o a település egyéb lakosaival. 

11.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 11.1.1. A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,  az intézmény tevékenységi körének módosítására,  az intézmény nevének megállapítására,  az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), az intézmény ellenőrzésére: o gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, o szakmai munka eredményessége tekintetében, o az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatásadás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 11.1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek:  szakmai,  kulturális,  sport és egyéb jellegűek.

30

A kapcsolatok formái:  rendezvények,  cserelátogatások,  konferenciák,  tárgyalások. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 11.1.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy:  a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény eredményeiről,  támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,  az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 11.4. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók egészségügyi ellátását egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 11.5. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

31

11.6. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel - Emberi Erőforrás Minisztérium - Nemzeti Munkaügyi Hivatal - Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara, Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet - partner felsőoktatási intézmények - munkaügyi központok - gyakorlati képzést végzők - kollégiumok  A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.  A köznevelési törvény 24. § /3./ bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

12. TANULÓI JOGVISZONY 12.1. Az iskola tanulóinak jogállása. 1. 2.

A tanuló /magántanuló/ az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az igazgató dönt. Jogviszony esetén – meghatározott feltételekkel – diákigazolvány igényelhető. (A szabályzásról további tartalmi elemek az 4. sz. függelékben található.) A tanulói jogviszony  keletkezésekor a köznevelési törvény 50. §- a,  megszűnésekor a köznevelési törvény 53 §- a,  szüneteltetésekor és magántanuló esetén a köznevelési törvény 45, 55, 56 §-a alapján kell eljárni

3.

A tanuló tanulmányi kötelezettségének bekezdése alapján egyedi tanrendes a (Kt 69. § 2.;) -, illetve magántanulóként (Köznevelési tv 45§) is eleget tehet. Az egyedi tanrendről, illetve magántanulóvá nyilvánításról a diák írásbeli kérelme alapján a szakfelelősök véleményének figyelembevételével az igazgató dönt.

4.

A tanulók jogait és kötelezettségeit a magasabb jogszabályok alapján készített Házirend és a Tanrendi- és Vizsgaszabályzat tartalmazza.  A tanulói házirendet a nevelőtestület fogadja el.  A tanulói házirend összeállítása előtt ki kell kérni a nevelők, és a tanulók véleményét.

32

12.2. A tanulók felvételének rendje Az iskolába 

A tanulók beiskolázása érdekében az iskola igazgatója rendszeres kapcsolatot tart az érintett középiskolákkal, szóbeli és írásbeli tájékoztatást ad az iskola munkájáról, pedagógiai programjáról.



Az érdeklődők a tanév bármely tanítási napján bepillantást nyerhetnek iskolánk működésébe.



A tanulók az általános felvételi eljárás keretében nyernek végleges felvételt.



Az intézményi képzésekre felvételiző érettségizett tanulókat a tanulmányi eredmény figyelembevételével kell elbírálni.

A tanuló felvétele o Regisztráció:

Az iskola honlapján is elérhető kitöltött jelentkezési lap és annak mellékletei leadásával, vagy postai úton történő beadásával valósul meg.

o Felvételi:

A regisztrált jelentkezők idegen nyelvi szintfelmérésen vesznek részt.

o

Beiratkozás: Jogviszony keletkezése a beiratkozással jön létre, a tanulói jogviszonnyal járó jogok gyakorlása és az azzal járó kedvezmények igénybevétele is ettől a ponttól kezdődik. .

Tanuló átvétele Más iskolából érkező tanuló átvétele az előzetes tudásszint felmérés után lehetséges, mely felmérést az oktató pedagógusok végzik. Az átvételről és csoportba sorolásról az intézményvezető dönt.

Kollégiumba: A felvételnél figyelembe vesszük a tanuló lakhelyének Békéscsabától való távolságát, valamint azt, hogy a tanuláshoz szükséges állandó Internet kapcsolat és számítógéppel való ellátottság közeli lakóhely esetén is biztosítja-e bejárás mellett a folyamatos felkészülést.

12.2. A tanulói jogviszony megszüntetésének szabályai Minden tanulói jogviszonnyal és annak megszüntetésével kapcsolatos dokumentáció, valamint minden iskolalátogatási igazolás másolata, amelyet a tanuló vagy a szülő vagy más szerv kérésére kiadott az iskola, az irattári anyag.

33

A tanulói jogviszony megszűnik, ha azt a – vonatkozó rendeleteknek megfelelően - írásban kérik. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tíz tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul (11/1994. (VI.8.) MKM r 34.§). Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki súlyos fegyelmi vétség következményeként nevelőtestületi határozattal az iskolából kizárásra kerül. A tanulói jogviszony megszűnik a tanulmányok befejezéséről szóló dokumentum kiállításának napján. A jogviszony megszűnését a megfelelő dokumentumokban a megszűnés után jelezni kell – beírási napló, törzslap, osztálynapló.

13.A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

13.1. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha: 1. A tanuló engedélyt kap a távolmaradásra. A nagykorú tanuló tanévenként 3 tanítási nap igazolását kérheti. A tanuló előzetes távolmaradási engedélyt köteles kérni, amennyiben a távollét a jellege miatt előre látható, nem hirtelen esemény. Az előzetes távolmaradási engedély megadásáról, illetve elutasításáról: - a 3 napig terjedő időszakra a tanuló szakfelelőse, - a 3 napot meghaladó időszakra az intézmény vezetője dönt. A döntésről a tanulót írásban tájékoztatni kell. A döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása. A tanuló előre nem látható mulasztását utólag igazolhatja, ún. igazolási kérelemmel. E kérelem elbírálásának szabályai értelemszerűen megegyeznek az előzetes távolmaradási engedélyre vonatkozó szabályokkal. 2. Ha a tanuló beteg volt, és ezt a tényt a tanuló a szakfelelős felé orvosi igazolás átadásával köteles igazolni. Az igazolást a gyógyult tanuló a közösségbe visszakerülésének első napján de legkésőbb tíz munkanapon belül az szakfelelősnek köteles átadni. 3. A tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

34

13.2. A mulasztás igazolatlannak tekinthető, ha: 

Ha a távolmaradást az előző pontban leírt módon nem igazolják.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja az elméleti tanítási órák húsz százalékát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. /11/1994. /VI: 8/ MKM rendelet alapján/. Az osztályozó, a javító és egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályait a Házirend és a Tanrendi és Vizsgaszabályzat tartalmazza 

Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges./Szakképzési törvény alapján/



Automatikusan megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. /11/1994 (VI.8.) 28.§ /

13.3. Szakfelelősi intézkedések a tanulók igazolatlan mulasztása esetén:      

10 igazolatlanul mulasztott óra után szakfelelősi figyelmeztetés, 15 igazolatlanul mulasztott óra után szakfelelősi intő, 20 igazolatlanul mulasztott óra után igazgatói intő, 25 igazolatlanul mulasztott óra után igazgatói felszólítás a folyamatos iskolalátogatásra, 30 igazolatlanul hiányzott óra esetén az iskola a tanulói jogviszonyt egyoldalúan megszünteti. Az igazolatlan mulasztás és egyéb vétség után járó fegyelmi büntetés a tanulót halmozottan sújtja.

35

14. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE 

 





A szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban, illetve a tanév rendjében szerepeltetni kell. A foglalkozások kezdete tanítási napokon 14.00 óránál hamarabb nem lehet. A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanéven belül szeptember 15. és május 31. között kell megtartani. A tanórán kívüli foglalkozások szervezéséért az igazgató, illetve a diákmozgalmat segítő tanár a felelős. Tanórán kívüli foglalkozások /diákkörök, szakkörök, klubfoglalkozások, plusz nyelvórák, illetve tanfolyamok/ ingyen, illetve önköltséges alapon is szervezhetők.



Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a tanuló kéri. A tanfolyamokon való részvételért térítési díj fizetendő.



A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálások részvételi díj nélkül igénybe vehetőek.

15. A DIÁKIGAZOLVÁNYOK KEZELÉSE A diákigazolványok kezelése és az ezzel kapcsolatos nyomtatványok átvételének, tárolásának, a térítési díj begyűjtésének, az érvényesítésnek és bevonásának, a nyilvántartás vezetésének, valamint a kiadó közoktatási intézmény további feladatait meghatározó 6.§ (5) bekezdésben foglaltak, a vonatkozó rendelet (30/1999. (II.15) Kormr. 9.§ (1) szerint történnek. Az új diákigazolvány és az ideiglenes diákigazolvány kiadásakor eljárási díj felszámításának feltételeit a diákigazolványok kezelési rendjének szabályzata tartalmazza (előző rendelet 6.§ (5.). A munkát mindenkor az igazgató által megbízott személy látja el. (A szabályzásról további tartalmi elemek az 4. sz. függelékben található.)

16. ELŐKÉPZETTSÉGEK FIGYELEMBEVÉTELE 

Legalább középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvány felmutatása esetén a tanuló az adott idegen nyelvi órák látogatása alól felmenthető.



Tantárgyi előképzettség esetén a tanulók írásbeli kérésére az órák látogatása alól engedély csak akkor adható, ha a szaktanár írásos dolgozattal a félévi követelmények 36

figyelembevételével tudását felméri, és amennyiben jeles osztályzatot ér el a dolgozat, az igazgató adhatja meg az órák látogatása alóli engedélyt. A tanóra ideje alatt a diák kompetenciafejlesztő projekt feladatokat kap a szaktanártól. Tantárgyi felmentés      

Tantárgyi felmentést csak az intézményvezetője adhat a szaktanár véleménye alapján. Felmentést a beszámolók alól lehet kérni megfelelő képesítés bemutatásával. A szakképesítő vizsga egyes részei alól az adott szakma követelményeit tartalmazó miniszteri rendelet adhat felmentést, illetve beszámítási lehetőséget. Szakmai nyelvórák látogatása alól senki nem kaphat felmentést. Informatikából jeles érettségi vizsga vagy ECDL vizsga a feltétel, Átvételkor a szakmai tantárgyakból jeles érdemjegyű záró jegy esetén, ha a szaktanár véleménye alapján is megfelel a tanegység tematikájának, a tanuló által igazolt tantárgy anyaga.

A felmentett tanulók számára az iskola látogatása minden esetben kötelező. A felmentés csak a beszámolási kötelezettségre terjed ki. Felmentést a tanulmányi osztályon kapható űrlapon lehet igényelni, szeptember 30-ig.

17. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Egyes tankönyvek rendelését az érintett pedagógusok véleménye alapján és az iskola pedagógiai programjában lefektetett alapelvek szerint az oktatásmenedzser és az iskolatitkár látja el. Az iskola tankönyvellátásának megszervezéséért az iskola oktatásszervező a felelős.  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A nevelőtestület és az iskola vezetése a DÖK véleményének figyelembevételével dönt a szociális alapon történő ingyen tankönyvek odaítéléséről.

18. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat.

37

18.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

18.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:  megőrzése, illetve  növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei:  ünnepségek, rendezvények,  egyéb kulturális versenyek,  egyéb sport versenyek,  egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik:  az intézmény ellátottjait,  a felnőtt dolgozókat,  a szülőket,  szponzorokat. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az éves munkaterv tartalmazza.

18.3A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.   

Az iskolai élet főbb helyi ünnepi rendezvényein az iskola képviselete alkalmával a kulturált megjelenés és az ünnepélyes vagy a rendezvényhez szükséges öltözet kötelező.

18.4.Az ünnepélyek Október 23. nemzeti ünnep Március 15. nemzeti ünnep 38

18.5. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények     

évnyitó karácsony a ILS-hét rendezvénysorozata kulturális és sport rendezvények évközi iskolai sport és vidám versengések

19. JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS, DÍJAZÁS 19.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 

A jutalmazás okai lehetnek: ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

kiemelkedő tanulmányi munka, példamutató magatartás, közösségi tevékenység, társadalmi és közhasznú munka, versenyen elért eredmény, egymás segítése, iskolai környezet védelme, ápolása



A jutalmazás formái: a/ szóbeli vagy írásbeli dicséret b/ jutalomkönyv d/ pályázatok esetén pénzjutalom e/ iskolai díjak



Dicséretre, jutalmazásra a nevelőtestület tehet javaslatot.

A dicséretet, jutalmazást a megfelelő iskolai közösséggel meg kell ismertetni /faliújság, Internet/.



19.2. Fegyelmi intézkedések

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit, az SZMSZ-ben, a Házirendben foglaltakat gondatlanul vagy szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz; alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. Nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítés alkalmazása tilos. 19.2.1.Jogszabályi háttér: -A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58.§. -A 11/1994 MKM-rendelet kiegészíti a Ktv. rendelkezéseit. (5. számú melléklet) -2004. évi CXL. törvény 39

19.2.2. Fegyelmező intézkedést a következők tehetnek:    

szaktanár szakfelelős igazgató nevelőtestület

19.2.3. A fegyelmező intézkedések formái: a/ szóbeli figyelmeztetés b/ írásbeli figyelmeztetés c/ írásbeli intés e/ iskolából való kizárás Az a/ b/ c/ esetben a szaktanár, a szakfelelős, az e/ esetben az igazgató a fegyelmező. A fegyelmeztető intézkedést az osztálynaplóba be kell írni. Az iskolából való kizárást a törzskönyvbe és a beiratkozási naplóba is be kell vezetni. A fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy a tanuló már felnőtt, és ennek lapaján kell kötelességszegése súlyát elbírálni. 19.2.4. Fegyelmi intézkedések 

A tanulóval szemben az alábbiakban felsorolt figyelmeztető intézkedések hozhatók.

Szaktanári figyelmeztetés:  óra alatti fegyelmezetlenség,  többször hiányos felszerelés,  a tanítási óra alatti munka tudatos zavarása,  a tanulmányi kötelezettség teljesítésének elmaradása. Szakfelelősi figyelmeztetés:  10 igazolatlan óra,  iskolai rendezvényekről engedély nélküli távolmaradás,  a tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése,  iskolai ünnepségeken való fegyelmezetlen magatartás,  sorozatos, szándékos késések,  tanárokkal, az iskola dolgozóival szembeni tiszteletlen magatartás,  az előző fokozati vétségek ismétlődése. Szakfelelősi intés:  15 igazolatlan óra,  nem megengedett dohányzás,  engedély nélküli eltávozás,  az agresszió, a másik tanuló fenyegetése,  az előző fokozati vétségek ismétlődése.

40

Igazgatói intés:  a házirend durva megsértése,  20 igazolatlan óra,  tanárokkal, az iskola dolgozóival/tanulóival szembeni durva magatartás,  előző fokozati vétségek ismétlődése. Igazgatói megrovás:  az iskolai vagy iskolán kívüli erkölcsi vétség (lopás, alkoholos/kábítószeres állapot, okirat-hamisítás stb.)  az előző fokozat utáni újabb fegyelemsértés. Igazgatói szigorú megrovás:  a házirend durva megsértése, az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése,  szándékos rongálás,  az előző fokozat utáni újabb fegyelemsértés. A figyelmeztető intézkedésekkor általában meg kell tartani a fokozatosság elvét. Az alábbiakban részletezésre kerülő fokozatok vétségtől függően (pl. kirívóan súlyos kötelezettségszegés elkövetése) átléphetők. 

A fegyelmi bizottságot az igazgató hívja össze. -

 

Elnök: az igazgató Tagjai: az oktatásszervező, a szakfelelős. Tanácskozási joggal munkájában részt vehet a diákönkormányzat képviselője.

A fegyelmi eljárás szabályait a Köznevelési tv. 58 §-a tartalmazza. Kártérítési felelősségének törvényi szabályozása:

1.) A 2011. évi Köznevelési törvény tartalmazza a tanuló fegyelmi és kártérítési felelősségét, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelősségét 58 – 59 § alapján. 2.) Illetve a 11/1994 MKM rendelet 32. és a 33. § alapján.

20. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS ELOSZTÁSÁNAK RENDJE A pedagógiai programban lefektetett alapelvek alapján tanulmányi ösztöndíj nyújtása átvett pénzforrásokból. Szociális ösztöndíj rendszere nem működik az intézményben. Egyéb támogatás rendeletek szerint (étkezés, tankönyvek, diáksport), illetve szükség esetén a szociális helyzet mérlegelése alapján az erre a célra elkülönített tartalékalapból.

41

21. A KÉPZÉS TANDÍJÁNAK, VALAMINT A SZAKKÉPESÍTŐ VIZSGA TÉRÍTÉSI DÍJÁNAK BEFIZETÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 21.1. Az egyes költségtérítési díjféleségekre vonatkozó szabályok 21.1.1. A befizetés a.) módja: b) készpénz c) átutalás d) készpénz átutalási megbízás (csekk) 21.1.2. A befizetés lebonyolítása a) készpénz befizetés esetén: az intézmény székhelyén található pénztárába a pénztári óráknak megfelelően b) átutalás esetén:

a tanuló, vagy gondviselője átutalási megbízást ad számlavezető bankjának, a tandíj összegére az intézmény által megadott bankszámlára,

c) a készpénz átutalási megbízás (csekk) esetén:

a csekk az intézmény pénzügyi ügyintézőjétől, az iskolatitkártól kérhető.

A Szakközépiskola kiemelten fontosnak tartja, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulóit – a lehetőségekhez mérten – támogassa. A fentiek megvalósítása érdekében szociális támogatási rendszert dolgozott ki, melynek alapja, hogy az indokoltan rászorultak térítési díj részletfizetési kedvezményben részesülnek tanulmányi előmenetelüktől függetlenül. 21.1.3. Az iskola képzési költségei Iskolánkban a következő képzési költségeket határozott meg az iskola vezetése a törvényi rendelkezések alapján a nevelőtestület jóváhagyása és a fenntartó ellenjegyzése mellett: A tanulói jogviszonnyal rendelkező diák, amennyiben rendelkezik a köznevelési törvényben megfogalmazott feltételekkel, miszerint első szakképesítését szerzi, és ezt nappali rendszerű munkaterv keretei között, akkor a képzést államilag finanszírozott formában veheti igénybe, tehát térítésidíj-fizetési, illetve tandíjfizetési kötelezettsége nem áll fent. Amennyiben a tanulói jogviszonnyal rendelkező diák a fent említett valamennyi feltételnek nem felel meg, a tanulmányait költségtérítéses tanrendben folytathatja, mely térítésidíjfizetési, illetve tandíjfizetési kötelezettség formájában valósul meg. 

Térítési díj fizetése az a tanuló kötelezhető, aki tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az adott évfolyamot második alkalommal ismétli meg, illetve nem nappali rendszerű képzésben vesz részt, tehát levelező munkarend alapján, felnőttoktatásban folytatja tanulmányait az első szakképesítés megszerzésekor.

42

A tandíj fizetésére az, aki a fent felsorolt kritériumokkal nem rendelkezik, illetve a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor, valamint nappali, vagy levelező munkarend alapján, vagy felnőttoktatásban folytatja tanulmányait a második, vagy ezt követő valamennyi szakképesítés megszerzésekor.



Egy összegű befizetésesetén a fizetési határidők:

I. félév:

szeptember 15.

II. félév:

február 15.



Az a tanuló, akinek térítésdíj fizetési kötelezettsége van indokolt esetben engedélyt kérhet és kaphat a fizetési kötelezettségének a részletekben való fizetésre.



A kérelmet az első félév esetén szeptember 10-ig, illetve a második félév esetén február 10ig lehet benyújtani az igazgatónak, melyhez csatolni kell a kedvezményre feljogosító iratok fénymásolatát.



A részletfizetésnek a következő fizetési határidők vonatkoznak: az I. félévben:az első részlet: szeptember 15. ; a második részlet: október 15. a II. félévben: az első részlet: február 15.; a második részlet: március 15.



A tanulói jogviszony megszűnését vonja maga után a tandíj, illetve a térítési díj befizetésének elmulasztása.



Továbbá a végzős tanulók a szakdolgozatuk késedelmes leadása okán, késedelmi díj ellenében tudják szakdolgozatukat leadni. Minden leadás hoz szükséges a konzulens tanár ellenjegyzése. A késedelmi díj mértéke a következő képen alakul: -

a határidőn túli leadás 1-7 nap késedelem esetén: 500 Ft/nap a határidőn túli leadás 8-14 nap késedelem esetén: 1000 Ft/nap a határidőn túli leadás 15. naptól a késedelmi díj 1500 Ft/nap a maximális késedelmi díj eléréséig, mely 50000 Ft.

Az esedékes díj mértéke, az adott fizetési időszakok összegének kumulált összege. 21.1.4. Az iskola képzési költségeinek visszafizetése 

A tandíj és a térítési díj függetlenül a tanuló részvételétől és előmenetelétől az oktatás folyamatában felhasználásra kerül. Tandíj visszatérítésére akkor jogosult a tanuló, ha tanévi félév megkezdése után legfeljebb 8 nappal kérelmezi. Ettől eltérő időpontban kérelmezett visszatérítés megítélése az igazgató méltányossági rendelkezése alapján lehetséges, ám az időarányos ellátásra jutó költségekre vonatkozóan méltányossági kimentés nem adható.



A visszatérítés készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett írásbeli értesítését követően.

43



Abban az esetben, ha a tanuló nem a képzés végén kívánja az OKJ-s vizsgáját letenni, akkor a külön szervezett vizsgára való jelentkezés után, a vizsgától való távolmaradás esetén sem jár vissza a vizsgadíj.

22. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE A tanulónak joga, hogy szükség esetén egészségügyi ellátásban részesüljön. Az ellátásra vonatkozó rendelkezés:

23. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A megelőző intézkedéseket tartalmazó dokumentumok:  

az önálló Munkavédelmi Szabályzat és az önálló Tűzvédelmi Szabályzat előírásai részletesen tartalmazzák.

A rendelkezések betartásáért az oktatásszervező közvetlenül felelős.

23.1. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 23.1.1. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze 

hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;

44

  

hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; hogy az intézményben a veszélyesnek minősített eszközöket a tanulók ne használják, használhassák A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata.

23.1.2. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanulónak – egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. /Súlyos az a tanulóbaleset, amely: -a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ 4. Lehetővé teszik a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,

45

3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Közreműködik a diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

23.2. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt.  Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.  Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.  Gondoskodni kell Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja: az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

46

rendkívüli esemény neve

Intézkedni köteles

Tűzvész, bombariadó, robbanás

Igazgató

Terrortámadás

oktatásszervező

Igazgató oktatásszervező

Intézkedés

A A rendőrség és a tanulócsoportokban tűzoltóság bent levő tanárok, értesítése, az épület kiürítése

minden dolgozó

A rendőrség értesítése,

A tanulócsoportokban bentlevő tanárok,

az épület nem érintett részeinek a kiürítése Villámbecsapódás károkkal

Az épület állagának nagymérvű károsodása Energia- vagy ivóvíz szolgáltatás jelentős idejű kimaradása

Rendkívüli időjárási viszonyok

A közlekedés, szállítás teljes leállása

Igazgató oktatásszervező

Igazgató oktatásszervező

Végrehajtásban segédkezők

minden dolgozó

oktatásszervező

Igazgató oktatásszervező

Igazgató oktatásszervező

Csak a gondnok és a bejelentést tevő maradhat az épületben Csak a gondnok maradhat az épületben

Szakemberrel a károk felmérése és az okok felderítése

Épület gondnok.

A sérült részek kivonása a tanításból

Bejelentés a fenntartóhoz

Gondnok, karbantartók

Az egyszerűbb átmeneti megoldások elvégzése, bevezetése

Felméri a kimaradás hatását az oktatásra, és eszerint dönt a tanítás folytatásáról

Gondnok, karbantartók

Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre)

Felméri a kimaradás hatását az oktatásra, és eszerint dönt a tanítás folytatásáról

Minden dolgozó

Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre)

Felméri a kimaradás hatását az oktatásra, és eszerint dönt a tanítás folytatásáról

Minden dolgozó

Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre)

A sérült épületrész kiürítése Igazgató

Megjegyzés

47

Fertőzés vagy mérgezés esete

Járvány esete

Igazgató oktatásszervező

Igazgató oktatásszervező

Személyi sérülés, baleset (dolgozói, tanulói, látogatói)

Halálos kimenetelű baleset

Lopás, betörés, nagy értékű rongálás Erőszakos bűncselekmények

Igazgató oktatásszervező

Igazgató oktatásszervező

Igazgató oktatásszervező

Igazgató oktatásszervező

A beteg(ek) elkülöníti, a mentőket kihívja, az ÁNTSZ-t tájékoztatja A beteg(ek) elkülöníti, a tünetmentesek megszűrése, a veszélyeztetettek oltása, az ÁNTSZ-t tájékoztatja

Orvosi vagy kórházi ellátás biztosítását megszervezi

oktatásszervező,

tanárok, minden dolgozó

oktatásszervező

tanárok, minden dolgozó

oktatásszervező,

tanárok, minden dolgozó

Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre) Szükség esetén rendkívüli szünet elrendelése (az igazgató hatásköre)

Jegyzőkönyvet és nyilvántartást el kell készíteni

oktatásszervező, Azonnali A rendőrség és a tanárok jelentési mentők kihívása, kötelezettséget a baleseti minden dolgozó, teljesíteni helyszínt szemtanúk, segítők (Békés Megyei biztosítja Önkormányzat ügyeletét)

A rendőrséget ki kell hívnia, a helyszínt biztosítja

oktatásszervező

A rendőrséget kihívja, megteszi a feljelentést

oktatásszervező,

tanárok

Jegyzőkönyvet kell készíteni

Esetleges szemtanúk tanárok,

Jegyzőkönyvet kell készíteni

minden dolgozó Esetleges szemtanúk, férfi dolgozók

48

24. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEI, VAGYONA ÉS EZEK MEGÓVÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK       



Az iskola vagyonának és a tanulók jogainak védelme érdekében az iskola létesítményeinek, helyiségeinek használati rendjét ki kell alakítani. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, energia-felhasználással való takarékosságért. A helyiségekre /Pl. tantermek, udvar, mosdó, folyosó, tanműhelyek,/ vonatkozó használati rendet a házirend és az informatikai szabályzat tartalmazza Az iskola dolgozói az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésszerűen használhatják. Ehhez a helyiség felelősének az engedélye szükséges. Nem iskolai célra történő használathoz az igazgató engedélye szükséges

25. AZOK AZ ÜGYEK, MELYEKBEN A SZÜLŐI KÉPVISELETET A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI JOGGAL RUHÁZZA FEL A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, - ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján, - a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával – közoktatásról szóló törvény 118. § (5) bekezdése. b) egyetértési jog: - egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján, - az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján. A szülő szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg,

49

26. IFJÚSÁGVÉDELEM Az ifjúságvédelmi feladatok végzése iskolánkban Humán Tanácsadó Szolgálat által biztosított. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 2011.évi CXC. köznevelésről szóló törvények alapján történik. A HUMÁN TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT FELADATAI:  általános, prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében (drog és bűnmegelőzési programok)  a mentálhigiénés programok alkalmazásának szorgalmazása a nevelőtestület bevonásával  kapcsolattartás a diákönkormányzattal  a szakfelelősök segítségével a veszélyeztetett tanulóknál nyilvántartás vezetése a veszélyeztetettség okának, súlyosságának feltüntetésével  részvétel fegyelmi eljárásokon  a hátrányos helyzetű tanulóknál a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése  javaslattétel a fentiekhez kapcsolódó nevelési értekezlet megtartására  a nevelőtestület szemléletformálása az ifjúságvédelemmel kapcsolatban  szakkönyvek beszerzése  az ifjúságvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát az iskolai folyosó hirdetőtábláján tesszük közzé  ha bármilyen módon tudomására jut, hogy egy tanuló anyagilag veszélyeztetett helyzetben van, akkor köteles az igazgatónál kezdeményezni, hogy a lakóhely szerinti illetékes önkormányzatot megkeresve, az a tanuló számára rendszeres vagy rendkívüli szociális segélyt folyósítson.

27. FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKTERÜLET SZABÁLYOZÁSA (további részletek az önálló Felnőttképzési szabályzatban találhatóak) -

-

 A képzésekben közreműködő oktatók kiválasztása Oktatóként a felnőttképzés tekintetében intézményünkkel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló kinevezett pedagógiai munkatársak vesznek részt. Szükség esetén külső oktatókat is alkalmazunk.

-

Az oktatóknak rendelkezniük kell a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 1. számú mellékletében, továbbá a képzési programban előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel, valamint gyakorlati idővel. Az iskolai végzettséget és a szakképesítést a diploma, oklevél másolatával kell igazolni.

-

A fenti dokumentumok másolata a felnőttképzési irattárban kerül elhelyezésre. 50

Az oktatók rendelkezésre állásának szabályai -

-

-

A kiválasztott oktatókkal keretszerződést kell kötni, amely tartalmazza a képzés címét, lebonyolításának várható időpontját, az oktató óraszámát és óradíjának legkisebb összegét. A keretszerződésben az oktató kötelezettséget vállal arra, hogy a megjelölt időpont(ok)ban az intézmény rendelkezésére áll. Amennyiben a kiválasztott oktató nem tesz eleget a keretszerződésben rögzített rendelkezésre állási feltételnek, a keretszerződés semmisnek tekintendő. Ebben az esetben az intézmény képzési felelőse gondoskodik a kiválasztott oktató helyettesítéséről. A képzés megkezdése előtt az oktatókkal megbízást kell kötni, amely tartalmazza a foglalkozások időpontját és az óradíjat. Külső oktatókkal is köthető tanulmányi szerződés, amennyiben más módon nem biztosítható a képzési tervben szereplő képzések programjában előírt szakképesítéssel rendelkező oktató.

28. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az intézmény önálló iskolai könyvtárat nem működtet, a tanárok használatában lévő szakmai könyvek a tanári szobához tartozó leltári egységű tárgyakként vannak nyilvántartva.

29. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 122. § (12) bekezdése értelmében az intézmény SZMSZ-ében szabályozni kell. Csak a gyermekek érdekeit nem sértő, testi-lelki fejlődését negatívan nem befolyásoló reklámok a megengedettek az iskola területén. A reklámok/hirdetések elhelyezésére csak az intézményvezető adhat engedélyt. A vonatkozó szabályozást a SZMSZ 5. sz. függeléke tartalmazza.

30. AZ EGYES VAGYONI JOGOK MÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTRUHÁZÁSAKOR A TANULÓT MEGILLETŐ DÍJAZÁS Az 1993. évi LXXIX. törvény 12. § (4) bekezdése alapján a szervnél szabályozni kell az intézmény által megszerzett egyes vagyoni jogok másra történő átruházásakor a tanulót megillető díjazást. A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót, ha az ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskola a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a bevétel minimum 5%, de maximum 10%-ának megfelelő díjazás (esetenként meghatározza: Igazgató) illeti meg.

51

Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A megfelelő díjazásban a tanuló és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, ezen fejezet nem vonatkozik. ( Köznevelési tv. 46 § 12) Nem kerül csatolásra a vonatkozó melléklet, mivel ilyen jellegű vagyonátruházás az intézmény vonatkozásában nem fordul elő.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat felülvizsgálata, módosítása: Felülvizsgálatot és módosítást törvényi előírások megváltozásai tehetik szükségessé, illetve minden tanév tanévzáró értekezletéig az alábbiak kezdeményezhetik:  a fenntartó  az intézmény vezetője  a nevelőtestület  a diákönkormányzat A változtatási javaslatról a nevelőtestület jogosult döntést hozni, amit a fenntartóval minden esetben el kell fogadtatni. A Szervezeti és Működési Szabályzat az Európai Nyelvoktatás Közhasznú Alapítvány kuratóriumának jóváhagyásával válik érvényessé. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. 07. 13-től határozatlan ideig, azaz a visszavonásáig vagy a módosításáig érvényes. Az SZMSZ-hez kapcsolódó függelékek: 1. számú függelék : Alapító okirat 2. számú függelék: Intézményi Házirend 3. számú függelék Ügyviteli, Irat- és Bizonylatkezelési szabályzat 4. számú függelék Oktatási igazolványok szabályzata 5. számú függelék Reklám szabályzat Békéscsaba, 2012. július 13. Ph

……………………………………. igazgató 52

NYILATKOZATOK

1. A SZMSZ - t az iskola dolgozói köre az 2012. július 13-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a jegyzőkönyv hitelesítője az aláírásával tanúsítja. ................................................... Jegyzőkönyv hitelesítője

2. Aláírásommal tanúsítom, hogy az SZMSZ módosításának elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SZMSZ-t elfogadjuk. ………............................................ Nevelőtestületi képviselő

3. Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a SZMSZ- ban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az SZMSZ elkészítéséhez az előírt egyetértési jogunkat gyakoroltuk. …….................................... DÖK vezető

4. Aláírásommal tanúsítom, hogy az SZMSZ módosításának elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SZMSZ-t elfogadjuk. ………............................................ Szülői képviselő

Jóváhagyó záradék: Az Európai Nyelvoktatás Alapítvány Kuratóriuma az ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát 1/07/2012. (július 25.) sz. határozatával jóváhagyta. ……………………………… Kuratórium elnöke

53