LETENYEI ANDRÁSSY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 8868 Letenye, Bajcsy–Zs. u. 2. OM azonosító: 037530 Tel/Fax.: +36-93/343-042; e-mail:
[email protected]
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
7. sz. módosítás
Hatályos: 2015. szeptember 1.
1.
Tartalomjegyzék 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................... 6 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja .................................................................. 6 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya .................. 6 1.3 Intézményi alapadatok ................................................................................................. 6 2 AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ................................... 8 2.1 Szervezeti diagram ....................................................................................................... 8 2.2 Az intézmény szervezeti rendje ................................................................................... 5 2.3 Az iskola szervezete ...................................................................................................... 5 2.4 Az intézmény felelős vezetője ...................................................................................... 6 2.5 Igazgatóhelyettesek ...................................................................................................... 7 2.6 Az iskola vezetősége ..................................................................................................... 7 2.7 A vezetők helyettesítésének rendje ............................................................................. 8 2.8 Az iskola dolgozói ......................................................................................................... 9 3 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL .................................................................................... 9 3.1 Az iskolaközösség ......................................................................................................... 9 3.2 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége .......................................... 9 3.3 A nevelők közösségei .................................................................................................... 9 3.3.1 A nevelőtestület ......................................................................................................... 9 3.3.2 A nevelők szakmai munkaközösségei ..................................................................... 10 3.3.3 Szakmai műhelyek, munkacsoportok ...................................................................... 11 3.3.4 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok .......................................................... 11 3.4 A Szülői Munkaközösség ........................................................................................... 12 3.4.1 3.4.1. pont Az Intézményi Tanács ........................................................................... 13 3.5 A tanulók közösségei .................................................................................................. 14 3.5.1 Az osztályközösség .................................................................................................. 14 3.5.2 Az iskolai diákönkormányzat .................................................................................. 14 4 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA............................... 15 4.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület ............................................................................. 15 4.2 Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje: .......................................... 15 4.3 A nevelők és szülők, vezetők és szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás ... 16 5
AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI ............................................................... 17
6 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................... 18 6.1 A működés rendje, nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje ................................................................................................. 18 6.2 Belépés, és benntartózkodás rendje .......................................................................... 20 7
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 21 2.
7.1
A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ..................... 21
8 AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE............................................................... 21 8.1 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje . 21 8.2 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 22 9 TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ............................................. 22 9.1 Szervezeti formák ....................................................................................................... 22 9.2 A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok ......................... 23 10 A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ................................................................................ 25 10.1 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai ................ 25 10.2 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók .......................... 25 10.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során 26 11 INTÉZMÉNYI „JÓ GYAKORLAT” ÁTADÁSÁBAN RÉSZTVEVŐK DÍJAZÁSA................................................................................................................ 27 12 12.1 12.2
A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 27 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ........................................................ 27 FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI..................................................................... 28
12.2.1 Fegyelmi eljárást megelőző eljárás ............................................................ 28 12.2.2 Fegyelmi eljárás ........................................................................................... 29 13 13.1 13.2
MINDENNAPI TESTEDZÉS .......................................................................... 31 Mindennapi testedzés szervezése .............................................................................. 31 Mindennapi testedzés formái .................................................................................... 31
14 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA .............................................................................................................. 32 15 INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ...................................................... 33 15.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan .......................................................................................................................... 33 15.2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján...................................................................................................................... 34 16
RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ...................... 35
17
AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................. 37 3.
17.1 17.2 17.3 17.4 17.5 17.6 17.7 17.8 17.9 17.10
Ingyenes tankönyvellátás ........................................................................................... 37 Normatív kedvezmény iránti igény nyújthat be az a szülő, akinek gyermeke ..... 38 Tankönyvellátás feladatai, azok határideje ............................................................. 38 Az igazgató feladata: .................................................................................................. 39 Tankönyvfelelős feladata: .......................................................................................... 39 A tankönyvellátást felügyelő igazgatóhelyettes feladatai: ...................................... 40 A munkaközösség-vezető feladata: ........................................................................... 40 Az osztályfőnök feladata:........................................................................................... 40 A szaktanár feladata: ................................................................................................. 40 A könyvtárosi feladatok: ....................................................................................... 40
18 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................................................................... 41 18.1 Ünnepélyek, megemlékezések: .................................................................................. 41 18.2 Rendezvények ............................................................................................................. 41 18.3 Kitüntetés .................................................................................................................... 42 18.4 Emlékkönyv ................................................................................................................ 43 18.5 Iskolaújság .................................................................................................................. 43 18.6 Iskolatörténeti gyűjtemény ........................................................................................ 43 18.7 Iskolai jelképek ........................................................................................................... 43 19 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA .............................. 43 19.1 A könyvtár általános adatai: ..................................................................................... 43 19.2 A könyvtár működésének célja, a működés feladatai ............................................. 44 19.2.1 Feladata .................................................................................................................... 44 19.2.2 .Az iskolai könyvtár működése: .............................................................................. 45 19.3 Könyvtárhasználati Szabályzat ................................................................................. 45 19.4 Gyűjtőköri szabályzat ................................................................................................ 46 19.4.1 Az iskolai könyvtár feladata: ................................................................................... 46 19.4.2 Tipológia/dokumentumtípusok ................................................................................ 48 19.5 Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat ....................................................... 54 19.5.1 A könyvtár használóinak köre ................................................................................. 54 19.5.2 A könyvtárhasználat módjai .................................................................................... 55 19.6 Katalógusszerkesztési szabályzat .............................................................................. 57 19.6.1 A könyvtári állomány feltárása ................................................................................ 57 19.7 Tankönyvtári szabályzat............................................................................................ 58 19.7.1 Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: ...................... 58 19.7.2 Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: ................................................................................................................ 58 19.7.3 A kölcsönzés rendje ................................................................................................. 58 19.7.4 A tankönyvek nyilvántartása ................................................................................... 59 19.7.5 Kártérítés.................................................................................................................. 59 20 20.1 20.2 20.3
MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK ................................................................... 60 Pedagógus .................................................................................................................... 60 Osztályfőnök ............................................................................................................... 63 Munkaközösség vezető ............................................................................................... 65 4.
20.4 20.5 20.6 20.7 20.8 20.9 20.10
IPR menedzsment vezető ........................................................................................... 66 Diákönkormányzat segítő tanár ................................................................................ 66 Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős ............................................................................ 67 Napközis nevelő .......................................................................................................... 69 Iskolatitkár.................................................................................................................. 70 Iskolai könyvtáros ...................................................................................................... 72 Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása............................................................ 73
ZÁRADÉK: ............................................................................................................... 76 …………………………................................................................................................ 76 MUNKAVÁLLALÓ ................................................................................................... 76 21
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................ 76
22 22.1 22.2 22.3
MELLÉKLETEK ............................................................................................ 78 Adatfelvétel ................................................................................................................. 79 Adattovábbítás ............................................................................................................ 80 Adatok nyilvántartása................................................................................................ 81
5.
1
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
1.2
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya
Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015. február 27-én a 5/2015. (II. 27.) sz. határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – használójára – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
1.3 Intézményi alapadatok Az intézmény neve: Letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola Székhelye: 8868 Letenye, Bajcsy-Zs. utca 2. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a jogszabályokban meghatározottak alapján Az oktatásért felelős miniszter bízza meg OM azonosító
037530
Az intézmény jogállása:
önálló jogi személy
Az intézmény alapítója:
Letenye Város Önkormányzata
Az intézmény fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Az intézmény működtetője:
Letenye Város Önkormányzata
Működési (felvételi) körzete:
Letenye, Kistolmács, Murarátka, Zajk 6.
települések közigazgatási területe Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző:
Körbélyegző:
Az intézményi bélyegzők használatára az alábbi dolgozók jogosultak:
igazgató;
igazgatóhelyettesek;
iskolatitkár.
7.
2
AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA
2.1 Szervezeti diagram
Igazgató
DÖK
Igazgató helyettesek Környezeti nevelési mk. vezető
Napközis nevelők
Tanulók
Tanulók
Munkaközösség vezetők
Iskolatitkár
DÖK vezető
Szülői munkaközösség
Pedagógusok
Tanulók
8.
Tanulók
Pedagógusok
Tanulók
IPR vezető
2.2 Az intézmény szervezeti rendje Vezetői feladatokat ellátók Szervezeti szintek
1. Legfelsőbb vezetői szint 2. Magasabb vezetői szint 3. Középvezetői szint
A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztások intézményvezető intézményvezető helyettes Munkaközösség-vezetők
A konkrét vezetői beosztások megnevezése
Létszá madato k
Igazgató Igazgató helyettes
1 2
Munkaközösségvezető
4
Alaptevékenységi feladatokat ellátók Munkakör megnevezése Vezetői feladatok Pedagógus Gyógypedagógus Könyvtáros Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens
Engedélyezett létszám 3 27 1 1 1 1
2.3 Az iskola szervezete
Iskolavezetőség
Szakmai szervezetek Munkaközösségek: o Alsó tagozatos o Humán o Környezeti nevelési o Osztályfőnöki Szakmai műhelyek, munkacsoportok o IPR o Óvoda-iskola átmenetet támogató mcs. o Módszertani adaptációt segítő mcs. Az iskola dolgozói: o Pedagógusok o Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Érdekvédelmi szervezetek Pedagógusok Szakszervezete 5.
Közalkalmazotti Tanács Intézményi Tanács
2.4 Az intézmény felelős vezetője Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá. Közvetlenül irányítja: az igazgatóhelyettesek, az iskolatitkár, a könyvtáros, az alsós munkaközösség vezető, a humán munkaközösség vezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezető, az IPR munkacsoport vezető, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: -
igazgatóhelyettes,
-
iskolatitkár,
-
munkaközösség vezetők.
6.
2.5 Igazgatóhelyettesek Az igazgatóhelyettesek megbízatása az aktuális törvény szerint történik. Az igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, együttműködve látja el. Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. Közvetlenül irányítja (és ezekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja): -
az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységet,
-
a szabadidős tevékenységet,
-
a diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátását,
-
a technikai dolgozók munkáját, (a Letenye Város Önkormányzata és az Andrássy Gyula Általános Iskola között a 14/2013. (II. 21.) sz. képviselőtestületi határozattal elfogadott Megállapodás szerint),
-
a napközi munkáját,
-
a környezeti nevelési munkaközösség vezetője,
-
és a diákönkormányzat vezető munkáját.
Felelős: -
az 5-8. évfolyamon folyó szakmai munkáért,
-
a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért,
Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz.
2.6 Az iskola vezetősége Az intézmény vezetőjének munkáját vezető beosztású közalkalmazottak, a szakmai munkaközösségek vezetői, valamint az IPR munkacsoport vezetői, és az érdekképviseleti szervek képviselői segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A vezetőség létrehozásának célja: A felmerülő problémák megoldásának közös kidolgozása. A feladatok megoldásához szükséges szervezési és egyéb teendők megbeszélése, megfelelő stratégiai és taktikai kidolgozása. Általános tájékozódás és tájékoztatás az intézményi munka különböző területeiről. Folyamatos információcsere, információáramlás. 7.
Az
intézményt
érintő
szakmai,
pedagógiai,
gazdasági,
stb.
döntések
előtti
véleménynyilvánítás lehetőségeinek biztosítása, a demokratikus döntési mechanizmus érvényesítése. A vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak az igazgató meghatározása szerint, illetve az általuk képviselt szervezetben. A vezetőség tagjai: -
igazgatóhelyettes;
-
szakmai munkaközösség vezetők;
-
Pedagógus Szakszervezet képviselője;
-
az intézmény közalkalmazottjainak választott képviselői;
-
DÖK vezetője.
A tágabb iskolavezetés tagjai: -
az SZM elnöke;
-
IPR munkacsoport vezetője;
-
Iskolai Sportkört vezetője.
Az intézmény vezetője mellett a fentiek konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek. Az iskola vezetősége rendszeresen, havonta egy alkalommal, illetve szükség szerint megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő.
2.7 A vezetők helyettesítésének rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, a kizárólagos hatáskörébe, tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja az igazgató kizárólagos hatáskörébe fenntartott jogköröket is. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a legmagasabb fizetési besorolású munkaközösség vezető, az ő akadályoztatása esetén az alsós munkaközösség vezető látja el az azonnali döntést igénylő ügyekben a helyettesítést.
8.
2.8 Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
3
AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL
3.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.
3.2 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok rögzítik.
3.3 A nevelők közösségei 3.3.1 A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: -
iskolai könyvtáros,
-
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület értekezleteit az éves munkaterv tartalmazza. 9.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az iskolaigazgató, illetve a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívható, ha az iskola vezetősége, vagy az érdekvédelmi szervek vezetői indokoltnak tartják. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz azon részt: -
egy osztályban tanítók értekezlete;
-
1-4. osztályt;
-
5-8 osztályt tanítók értekezlete.
3.3.2 A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: osztályfőnöki munkaközösség o tagjai: osztályfőnökök, alsó tagozati munkaközösség o tagjai: alsó tagozaton tanító nevelők humán munkaközösség o tagjai: humán tantárgyakat tanító nevelők környezeti nevelési munkaközösség: o tagjai: valamennyi nevelő A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:
a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,
az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,
egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,
pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, 10.
felhasználása,
a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,
a munkaközösség vezetőjének megválasztása,
segítségnyújtás a munkaközösség vezető részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.
3.3.3 Szakmai műhelyek, munkacsoportok Az iskolában az alábbi szakmai műhelyek, munkacsoportok működnek:
IPR munkacsoport o tagjai: a képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő nevelők
Feladata az intézményi szakmai munka segítése az IPR irányelvei alapján. – integráló pedagógiai rendszer irányítása – az IPR munkatervének elkészítése – az intézményi önértékelés végzése – dokumentációk rendszeres ellenőrzése.
Módszertani adaptációt segítő munkacsoport o tagjai: a képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő nevelők
Feladata az intézményi szakmai munka segítése az IPR irányelvei alapján. – Az integrációt segítő tanítási módszerek adaptációjának támogatása
Óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport o tagjai: alsó tagozatos tanítók
Feladata az intézményi szakmai munka segítése az IPR irányelvei alapján. – Az óvoda-iskola átmenet támogatása
3.3.4 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból 11.
munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.
3.4 A Szülői Munkaközösség Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből két fő tisztségviselőt választanak. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott tisztségviselők vagy az osztályfőnök segítségével, vagy személyesen juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői munkaközösség
választmánya
(továbbiakban:
Szülői
Munkaközösség).
A
Szülői
Munkaközösség munkájában az osztály szülői munkaközösségek két fős vezetősége vesz részt. A Szülői Munkaközösség tagjai közül saját maga választja meg tisztségviselőit. A Szülői Munkaközösség ülésén az igazgató részt vesz és tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az Nkt– ben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi a Nkt. rendelkezései és egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, a tanév rendjét, a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 12.
3.4.1 3.4.1. pont
Az Intézményi Tanács
Az intézményben 2013. október 14-től Intézményi Tanács működik:
a szülői szervezet képviselője:
települési önkormányzat delegáltja: Tóth Zsolt
nevelőtestület képviselője:
Horváthné V. Zsuzsanna (elnök)
KLIK (fenntartó) delegáltja:
Simon Márta
Mikó Imréné
Azonos számú képviselőt küldhet az Intézményi Tanácsba a) a nevelőtestület b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház.
(4) Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. (6) Az intézményi tanács dönt a) működési rendjéről b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.
13.
3.5 A tanulók közösségei 3.5.1 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösségek a diákönkormányzatba egy tanévre a tanulók javaslatai alapján két fő diákképviselőt választanak.
3.5.2 Az iskolai diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek, valamint a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiség, fénymásoló, telefon, internet, számítógép, levelezés költségei), valamint a diákönkormányzat által szerkesztett iskolai újsághoz az anyagi és tárgyi feltételeket az iskola költségvetése biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetősége véleményének meghallgatása és figyelembevétele alapján az igazgató bízza meg. Az iskolai vezetősséggel való kapcsolattartásért az igazgató helyettes a felelős, aki részt vesz a diákönkormányzat vezetőségének ülésein. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok
helyzetéről
és
érvényesüléséről,
az
14.
iskolai
házirendben
meghatározottak
végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.
4
Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
4.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. E fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.
4.2 Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje: A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 15.
4.3 A nevelők és szülők, vezetők és szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az igazgató: o az iskolai szülői munkaközösség választmányi ülésén, o a földszinti folyosókon elhelyezett hirdető táblán keresztül,
az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, o a tájékoztató füzetben tájékoztatják.
Az igazgató a Szülői Munkaközösség tisztségviselőivel folyamatos munkakapcsolatot tart megbeszélések formájában. Az igazgató a Szülői Munkaközösség felvetéseiről folyamatosan tájékoztatja az igazgatóság tagjait, illetve a nevelőtestületet. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, fogadóórás szülői értekezlet, IPR-ben résztvevő tanulók szülőivel a munkatervben meghatározott 3 havonkénti értékelő megbeszélés A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, az intézményi minőségirányítási programjáról, a szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
16.
5
AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatósága állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: az intézmény fenntartójával, működtetőjével, a polgármesteri hivatallal, a megyei pedagógiai intézettel, az Oktatási Hivatallal, a kormányhivatallal, a helyi köznevelési intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Hóvirág Óvoda Letenye, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. DSB Letenye, ZMDSZ Köznevelési intézményekkel az intézmény nyilvánosságra hozott „jó gyakorlatok” átvétele érdekében. Széleskörű kapcsolatrendszert tart fenn az alábbi partnerekkel:
Járási óvodák, iskolák vezetői, pedagógusai.
Nevelési Tanácsadó,
Zala megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság,
Védőnői Szolgálat,
Iskolaorvos.
Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel:
Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár,
Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat,
Települési Önkormányzatokkal (Letenye, Murarátka, Kistolmács, Zajk),
Cigány Nemzetiségi Önkormányzat,
Horvát Nemzetiségi Önkormányzat,
Német Nemzetiségi Önkormányzat,
Tűzoltóság, 17.
Rendőrség,
Katasztrófavédelmi Kirendeltség,
Letenyei Gyermekekért Alapítvány,
Letenye és Környéke Iskolaszövetség.
A munkakapcsolat szervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekorvossal, az iskolafogászati szakrendeléssel és az iskolai védőnővel. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartásért közvetlenül az igazgatóhelyettes felelős. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató felelős. Az iskola külső sport kapcsolatait a testnevelő tanárok szervezik. Az intézmény külföldi kapcsolatainak ápolásáért az igazgató vagy megbízottja felelős. Az intézmény a következő külföldi iskolákkal tart fenn kapcsolatot: Horvátország Draskovec – Általános Iskolája Ausztria Prinzersdorf – Általános Iskolája A intézményi „jó gyakorlatok” átadásában kapcsolattartó a „jó gyakorlat” kidolgozója. A köznevelési törvény 24. § (3) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám gyermekeknek, tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, ill. kulturális tevékenységgel függ össze.
6
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE
6.1 A működés rendje, nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje
18.
Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő és azonnali döntést igénylő ügyekben intézkedésre. A vezetők iskolában való benntartózkodásának ideje általában hétfő, kedd, szerda és csütörtöki napon 7.30 órától a hatodik óra befejezéséig, illetve a tanév helyi rendjében meghatározott napon a napközi végéig, 16 óráig, pénteki napokon 7.30-tól 13.30-ig. Szorgalmi időszakban az igazgatóság egyik tagja 7.30-16 óráig az intézményben tartózkodik. Amennyiben az igazgató vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek idejét a házirend határozza meg. A napközis csoportok foglalkozása a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart (indokolt igény alapján 17 óráig). Az iskolában reggel 7.15 órától (szülői igény szerint legkorábban 7 órától) a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására az osztályfőnök, illetve a napközis csoportvezető, valamint az igazgató és az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart 19.
nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola a módszertani szakirányítás feladat alapján ötletbörzét, tanácsadást, hospitálási lehetőséget biztosít más közoktatási intézmények számára. Ezek az események a tanítási órák rendjét nem zavarhatják, és az igazgató előzetes engedélyével látogathatók. Az intézmény épületében, a hozzá tartozó területen és 5 méteres körzetében a dohányzás tilos.
6.2 Belépés, és benntartózkodás rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért,
az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni.
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében idegen személy csak az igazgató, vagy helyettesének engedélyével tartózkodhat. Az iskola nyitva tartása alatt az épületbe azon személyek részére a belépés, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, valamint a benntartózkodás csak az iskola valamelyik vezetőjének (igazgató, igazgatóhelyettes) engedélyével lehetséges. Engedély hiányában az intézmény területén nem tartózkodhat.
20.
7
Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok
7.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:
az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program, a házirend.
Az iskola pedagógiai programja, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A felsorolt dokumentumok egy-egy kinyomtatott példánya megtalálható: az iskola irattárában, az iskola igazgatói irodájában, az iskola honlapján: http://altalanosiskola.letenye.com
8
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje
8.1 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott
elektronikus
kapcsolatban
elektronikusan
előállított,
hitelesített
és
tárolt
dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
az
alkalmazott
pedagógusokra,
adatbejelentések, 21.
óraadó
tanárokra
vonatkozó
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista,
tanulói törzskönyveket.
8.2 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni az iratkezelési szabályzatnak megfelelően. Az egyéb elektronikusan előállított és megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.
9
TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK
9.1 Szervezeti formák Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni
Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon, tanulószoba, szakkörök, énekkar, diáksportköri foglalkozások, 22.
tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetségfejlesztő foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, kulturális rendezvények, tanulmányi- és sportversenyek. Érdeklődési kör, szakkör, önképzőkör, stb. a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők. Napközi otthon A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. A tanulók foglalkoztatása napközis munkaterv alapján, heti-, illetve napirend szerint történik. A foglalkozások az utolsó tanítási órát követően kezdődnek és 16.00 óráig tartanak, szülői igény esetén 17 óráig. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra a napközis nevelő, az osztályfőnök, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Külön gondot kell fordítani a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felkészítésére, a napközibe történő beiratkozás szorgalmazására. Tanulószoba A tanulószoba szervezése elsősorban a 7-8. évfolyamon szülő kérésére történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon a tanulók órarendjéhez igazodva az erre a célra kijelölt tantermekben. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felkészítésére, a tanulószobán való részvétel szorgalmazására.
9.2 A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. 23.
A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok a szülővel történt egyeztetés alapján, illetve szülői kérésre jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanórán kívüli foglakozásokon való részvételét szorgalmazni kell minden nevelőnek. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást (szakkört, sportkört) vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, illetve nem pedagógus végzettségű. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára az iskola Pedagógiai Programjának (továbbiakban: PP) irányelvei alapján tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek, melyek irányelveit a PP tartalmazza. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi-, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
24.
10 A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 10.1 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
10.2 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók
igazgató,
igazgatóhelyettesek,
munkaközösség-vezetők,
munkaközösségi tagok külön megbízás szerint,
IPR munkacsoport vezető.
Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, illetve az igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei:
a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása;
írásos dokumentumok vizsgálata; 25.
tanulói munkák vizsgálata.
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületen végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
10.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során
a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, o a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése.
(A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)
a
tanórán
kívüli
nevelőmunka,
az
osztályfőnöki
munka
eredményei,
a
közösségformálás.
a pedagógusok munkafegyelme,
a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, 26.
illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhetnek a szakmai munkaközösségek és a szülői munkaközösség.
11 INTÉZMÉNYI „JÓ GYAKORLAT” ÁTADÁSÁBAN RÉSZTVEVŐK DÍJAZÁSA Az a pedagógus, aki intézményi „jó gyakorlatot”, saját innovációt dolgoz ki, és az érdeklődő közoktatási intézmények számára hospitálást, bemutató órát, szakmai tanácsadást végez az díjazása a következő módon történik: a hospitálás, a bemutató óra, valamint a szakmai tanácsadás bevételét 70-30 %ban osztjuk meg. 70 % a pedagógusé eseti megbízás alapján, 30% az intézményt illeti meg. A kidolgozott innováció utáni bevétel az intézményé.
12 A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 12.1 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről, és a bevétel mértékéről, majd 27.
írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
12.2 Fegyelmi eljárás szabályai 12.2.1 Fegyelmi eljárást megelőző eljárás
A nevelőtestület jogkörével élve, állandó tagokat választott a fegyelmi bizottságba, az eljárások jogszerű lefolytatására. Állandó tagok: igazgatóhelyettes, ifjúságvédelemmel foglalkozó tanár, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az iskolapszichológus. A fegyelmi bizottság esetileg kiegészül a kötelességszegő tanuló osztályfőnökével, illetve szaktanárával.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, az iskola fegyelmi eljárást kezdeményezhet a normaszegés körülményeinek kivizsgálása, illetve büntetése céljából.
A kötelességszegés tényéről az osztályfőnök, vagy szaktanár a tudomásszerzést követően feljegyzés formájában értesíti a fegyelmi bizottságot.
A fegyelmi bizottság a körülmények előzetes vizsgálata alapján, saját hatáskörében eldönti, hogy a feljegyzésben foglaltak alapján megindítja-e a fegyelmi eljárást, vagy nem.
Ha a fegyelmi bizottság úgy ítéli meg, hogy a kötelességszegés mértéke nem indokolja a fegyelmi eljárás lefolytatását, a bizottság tagjai segítséget nyújtanak az érintettek közötti polgárjogi alapon létrejövő megegyezéséhez.
A megállapodás létrejöttéről, illetve a konfliktus végleges, minden fél számára megfelelő rendezéséről a fegyelmi bizottság tájékoztatja az intézmény vezetőjét.
Abban az esetben, ha a kötelességszegés súlyos és a tanuló számára felróható, a fegyelmi bizottság megindítja a fegyelmi eljárást.
28.
12.2.2 Fegyelmi eljárás
A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.
A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért.
A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.
Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.
Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell 29.
függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad.
Amennyiben a fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzte meg, a közvetítésre felkért személy nem vehet részt a fegyelmi bizottság munkájában.
A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.
A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.
A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.
A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.
A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, 30.
b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
A fegyelmi büntetés lehet: i. megrovás, ii. szigorú megrovás, iii. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, iv. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, v. eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, vi. kizárás az iskolából.
Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
13 MINDENNAPI TESTEDZÉS 13.1 Mindennapi testedzés szervezése Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, valamint az alsó tagozatos tanulók és napközis tanulók számára a PP szerinti játékos testmozgás alkalmával, illetve a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Az iskolai sportkör diákkörként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.
13.2 Mindennapi testedzés formái
31.
Iskolai sportkör A tanulók részvétele önkéntes. Az ISK vezető a szaktanárokkal együtt felelős a sportversenyekre történő nevezésekért. Az ISK vezetője és az igazgató rendszeresen tájékoztatják egymást az iskolai sportkör munkájáról. Napközis mozgásfoglalkozások A Pedagógiai Program irányelvei alapján. Tömegsport foglalkozás A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar, a tornaterem, a tornaszoba a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgy-felosztásban kell meghatározni. Sportfoglalkozást külső szakember is tarthat együttműködési megállapodás alapján (pl.: futball, asztalitenisz, sakk, aerobik stb.).
14 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója vagy fenntartója megállapodást köt a házi gyermekorvosi szolgálattal és fogászattal. A megállapodás biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: – fogászat, évente 1 alkalommal, – a szemészeti és belgyógyászati vizsgálatok elvégzését évi 1 alkalommal, – a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, – a tanulóknak az iskola védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal, illetve szükség szerint. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 32.
15 INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
15.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit köteles minden dolgozó ismerni és betartani. Az iskola helyi tanterve alapján a tantárgyak keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat, valamint az elsősegély nyújtási alapismereteket. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat,
valamint
a
különféle
iskolai
foglalkozásokon tilos
és
elvárható
magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. 33.
Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.
A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A 2 – 8. osztályos tanulóknak aláírásukkal kell igazolniuk a balesetvédelmi szabályok tudomásulvételét. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
15.2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálni. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 34.
szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 169. § (1) és (2) bekezdései alapján a nevelésioktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket a köznevelés információs rendszerében (a továbbiakban: KIR) elérhető elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
16 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: vihar, villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
az intézmény fenntartóját,
tűz esetén a tűzoltóságot,
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, 35.
személyi sérülés esetén a mentőket,
egyéb
esetekben
az
esemény
jellegének
megfelelő
rendvédelmi,
illetve
katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodóknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, 36.
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Bombariadó terv ”tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: titkárság, nevelői szobák, élelmezésvezetői iroda, karbantartói műhelyek.
17 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 17.1 Ingyenes tankönyvellátás 2014. szeptember 1-jétől az első és második évfolyamon, majd a további években felmenő 37.
rendszerben az állam térítésmentesen biztosítja a tankönyveket a tanulók részére. E mellett rászorultsági alapon iskolánkban továbbra is biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást. Ennek érdekében felmérjük a normatív kedvezmény iránti igényt. A jogosultságot okirattal igazolni szükséges.
17.2 Normatív kedvezmény iránti igény nyújthat be az a szülő, akinek gyermeke a. tartósan beteg (emelt családi pótlék igazolása szükséges) b. sajátos nevelési igényű – (iskolánk nyilvántartásában szereplő szakértői és
rehabilitációs bizottság igazolásával rendelkező tanuló) c. három- vagy többgyermekes családban él (családi pótlék igazolása szükséges) d. nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az Önkormányzat
által kiadott határozat igazolása szükséges) f.
a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül.
Az ingyenes tankönyvellátást - tankönyvkölcsönzéssel, - használt tankönyv biztosításával, - az állami normatíva felhasználásával kívánjuk megoldani. A normatív támogatást a könyvtári állomány kiépítésével, és a tartós tankönyvek kölcsönzés útján történő felhasználásával kívánjuk felhasználni. Ezért a szakmai munkaközösségeknek a tantárgyanként és évfolyamonként egységes tankönyvcsalád használatának irányába kell elmozdulni. A használt könyvek begyűjtése csak így nyer értelmet.
17.3 Tankönyvellátás feladatai, azok határideje
április 30.
a tankönyvrendelés és fenntartói jóváhagyás határideje
június 30.
a tankönyvrendelés módosítása, a normatív kedvezményben részesülő feltüntetése
szeptember 5. pótrendelés
38.
A tankönyveket a szülők illetve tanulók augusztus végén illetve az első iskolai munkahéten a befizetést igazoló csekk bemutatásával vehetik át. A szülőknek a tankönyvlista ismeretében lehetőségük van nyilatkozni azokról a tankönyvekről, amelyek iskolai megrendelését nem kérik, mert más módon kívánják beszerezni, illetve amelyeket használt tankönyvvel kíván megoldani. A pedagógusok az első és második osztályos tankönyvválasztás során kötelesek a tankönyvlistán szereplő könyvek közül a tartós tankönyveket előnyben részesíteni. A választás során a tankönyvek tömegére is tekintettel kell lenni, hogy majd az adott napi órarendben az alsó tagozaton a 3 kg-ot ne lépjék túl. Alsós diákjaink az iskolában hagyhatják azon tankönyveiket, melyekre otthon nincs szükségük.
17.4 Az igazgató feladata: - felelős az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért - megalkotja a tankönyvellátás helyi rendjét - kijelöli a tankönyvellátásért felelős személyt - egyeztet a szükséges szervezetekkel, (nevelőtestület, DÖK, Intézményi Tanács) - kapcsolatot tart a tankönyvellátásban érintett valamennyi iskolán kívüli szervezettel (a fenntartó tankerülettel, a működtető önkormányzattal) A tankönyvellátásért felelős személy: Rózsásné Timár Zsuzsanna tankönyvfelelős, Varga Ferencné iskolai könyvtáros pedagógus és Martonné Várhidi Erika igazgató helyettes.
17.5 Tankönyvfelelős feladata: - tartja a kapcsolatot az iskolában valamennyi, a tankönyvellátásban résztvevő személlyel - tartja a kapcsolatot a szülőkkel - a szaktanárok segítségével osztályonként összesíti a tankönyvlistát - az osztályfőnökök segítségével felméri a szülők igényét a rendeléssel kapcsolatban, és annak megfelelően módosítja a rendelés darabszámát - összegyűjti a szülői beleegyező illetve igénylő nyilatkozatokat - tartja a kapcsolatot a KELLÓ-val - lebonyolítja a tankönyvrendelést - intézi a pótrendelést, a lemondást 39.
- az osztályfőnökök segítségével dokumentálja és összesíti a normatív kedvezmény iránti jogosultságot - átveszi az iskolába érkező tankönyveket - megszervezi azok kiosztását - gondoskodik a visszáruról
17.6 A tankönyvellátást felügyelő igazgatóhelyettes feladatai: - az illetékességükhöz tartozó tagozaton a tankönyvrendelés felügyelete, koordinálása - a normatív támogatásra felhasználható keretösszeg alapján a tankönyvrendelés egyeztetése a szaktanárokkal, módosítás kezdeményezése - egyeztetés a tagozatok között - használt tartós tankönyvek begyűjtésének koordinálása - a tankönyvek átvételének a megszervezése.
17.7 A munkaközösség-vezető feladata: - a tankönyvrendelés szakmai szempontok alapján történő koordinálása - a tartós tankönyv választásának előnyben részesítése - egységes tankönyvcsaládok használatának szorgalmazása - megrendelni kívánt tankönyvek évfolyamonkénti összesítése és továbbítása - használt tankönyvek év végi begyűjtésének felmérése
17.8 Az osztályfőnök feladata: - összegyűjti és továbbítja a kedvezmény iránti igénylőlapokat - részt vesz a tankönyvek tanév elején történő kiosztásában - összegyűjti és továbbítja a szülők rendelési igényét tartalmazó nyomtatványt
17.9 A szaktanár feladata: - tankönyvválasztás - tartós tankönyvek év végi begyűjtése
17.10 A könyvtárosi feladatok: - bevételezi az állam által ingyenesen biztosított 1. és 2. osztályos tankönyveket 40.
- gondoskodik azok kikölcsönzéséről, és tanév végi begyűjtéséről - bevételezi a normatív kedvezményből beszerzett tartós tankönyveket - gondoskodik azok kikölcsönzéséről, és tanév végi begyűjtéséről - rendszerezi a begyűjtött használt tankönyveket - gondoskodik azok napköziben való elhelyezéséről és kiadásáról.
18 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
18.1 Ünnepélyek, megemlékezések:
tanévnyitó ünnepély,
tanévzáró ünnepély,
8. osztályosok ballagása,
első osztályosok fogadása,
október 6. az Aradi Vértanúkról való iskolai megemlékezés,
október 23. nemzeti ünnepünkön megemlékezés a városi rendezvényen és osztálykeretben,
karácsonyi ünnepély,
megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól,
a holokauszt áldozatairól,
március 15. iskolai megemlékezés
megemlékezés a nemzeti összetartozás napján.
Az iskolai ünnepélyeken a tanulók számára kötelező viselet: lányok: fehér blúz és sötét szoknya, fiúk: fehér ing és sötét nadrág.
18.2 Rendezvények
Andrássy napok március első hetében, (megemlékezés, helytörténeti vetélkedő, sport játékok),
túra a Föld napja és a Madarak és fák napja alkalmából, 41.
első osztályosok számára Mikulás műsor,
iskolabál,
farsang (húshagyó kedden),
gyermeknap,
kisvárosok kórustalálkozója,
nyári tábor,
„Suliváró, „Iskolanyitogató” a leendő első osztályos tanulók és szüleik részére,
Csizmadia Mária helyesírási verseny (körzeti szinten) 2-4. évfolyam,
matematika levelezős feladatmegoldó verseny 3-4. osztály (körzeti szinten)
hagyományőrző, kulturális, multikulturális rendezvények.
18.3 Kitüntetés A szülők, a pedagógusok, az iskola támogatói és a tanulók körében az „Andrássy Iskoláért” érem évente egy alkalommal a tanévzárón kerül kiosztásra. Az érem indokolt esetben egyéb ünnepélyes alkalommal is odaítélésre és kiosztásra kerülhet. Kitüntetésre javaslatot a Nevelőtestület bármely tagja és a Szülői Munkaközösség tehet. A javaslatot minden év május 31-ig írásban kell benyújtani az iskola igazgatójánál. A kitüntetés adományozásáról a Nevelőtestület többségi szavazattal dönt. Az „Andrássy Iskoláért” érem adományozhat: a) a nevelőtestület döntése alapján annak a tanulónak, aki -
nyolc éven keresztül kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el és
-
iskolai, iskolán kívül tanúsított magatartásával példát mutat a többieknek és
-
aktívan részt vesz a közösségi munkában, illetve
-
az iskolát képviselve kiemelkedő teljesítményt ért el,
b) annak a pedagógusnak, aki pedagógiai munkájáért, emberi magatartásáért, a gyermekek nevelése és oktatása érdekében huzamos ideig (legalább 20-25 évig) végzett eredményes munkájáért a pedagógusok közt szervezett titkos szavazáson a legtöbb szavazatot kapja, c) annak a szülőnek, külső támogatónak, aki több évi munkájával érdemi módon hozzájárul az iskolában folyó munka eredményességéhez, pedagógiai programjának megvalósításához. 42.
18.4 Emlékkönyv Az iskolában iskolai emlékkönyv kerül vezetésre. Az iskolai emlékkönyvbe a kitüntetettek, a dicsérő oklevelet kapottak nevét minden tanév végén be kell írni, és a tanévzáró ünnepélyen nyilvánosságra kell hozni. Iskolai évkönyv Az iskola könyvtárosa tanévenként vezeti az iskolai évkönyvet, amelybe az iskolai élet legfontosabb eseményei kerülnek feljegyzésre.
18.5 Iskolaújság A Diákönkormányzat szerkeszti az iskolaújságot, amely tanévenként három alkalommal (évszakonként) jelenik meg. Az iskolaújságból egy-egy példány az iskolai és a városi könyvtár gyűjteményébe kerül.
18.6 Iskolatörténeti gyűjtemény Az iskola minden dolgozója segítse az iskolatörténeti emlékek gyűjtését, az iskolatörténeti kiállítás anyagának gyarapítását.
18.7 Iskolai jelképek Az iskola egyik legfontosabb jelképe az iskolai zászló és címer. Az iskolai zászló az iskolai ünnepélyek méltóságát emeli, a tanulókat tiszteletadásra neveli.
19 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 19.1 A könyvtár általános adatai: A könyvtár neve: Andrássy Gyula Általános Iskola Könyvtára Székhelye: 8868 Letenye, Bajcsy Zs. u. 2. A könyvtárosi feladatok ellátását 1 fő könyvtáros végzi.
43.
19.2 A könyvtár működésének célja, a működés feladatai Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 166. §
Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.
19.2.1 Feladata -
Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.
-
Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról.
-
Tanórai foglalkozások tartása.
-
Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása.
-
Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.
-
Tanórán kívüli foglalkozások tartása.
-
Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók, a pedagógusok igényének, és a pedagógiai program figyelembe-vételével kell fejleszteni.
-
A könyvtáros tanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi.
44.
19.2.2 .Az iskolai könyvtár működése: -
/Nkt. 22.§; 46.§; 63.§; - 20/2012. (VIII. 31. EMMI rend./ A könyvtárhasználók köre: az iskolai könyvtárt az iskola beiratkozott tanulói, pedagógusai, dolgozói vehetik igénybe, ha elfogadják a könyvtárhasználat szabályait.
-
Beiratkozás módja: Az iskolával tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyba lépők az iskolai könyvtárnak automatikusan tagjaivá válnak. A könyvtártagok a személyi adataiban történő változásról kötelesek a könyvtárvezetőt tájékoztatni.
-
A szolgáltatások igénybevételének feltételei: a kölcsönzött könyvekért mindenki személyes felelősséget vállal. A kölcsönzési határidő lejárta után a könyvtáros felszólítást küld, melyben kéri a dokumentum visszaszolgáltatását. A nem kölcsönözhető állomány egy része is igénybe vehető korlátozott időre.
- Könyvtárhasználat szabályai: A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. -
Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje, kölcsönzési ideje: Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje félévenként a tanulói órarend alapján változik. A nyilvántartási – kölcsönzési időt mindig úgy kell meghatározni, hogy a tanulók szabadidejükben a hét legalább négy napján igénybe vehessék.
-
A könyvtárban elhelyezett eszközök használata: A könyvtárban elhelyezett számítógépeket, televíziót, projektort tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, tanári felügyelet mellett használhatják.
19.3 Könyvtárhasználati Szabályzat
-
Az iskolai könyvtár használata ingyenes.
-
A könyvtárból könyvet csak a könyvtáros tudtával lehet kölcsönözni. 45.
-
A kölcsönzött könyvet 4 hét időtartamra kapják meg az olvasók. A kölcsönzési időt kérésre meg lehet hosszabbítani.
-
Az elveszített, vagy megrongálódott könyv árát az olvasónak meg kell térítenie.
-
A könyvtár állományából a kézikönyvek csak helyben használhatók.
-
Tanítási órára kiadható a nem kölcsönözhető anyag is, de mindenkor csak az adott tanítási óra idejére és az órát vezető tanár nevére.
-
A tantermekbe letét adható, amelyet minden tanév végén június 25-ig a könyvtárosnak vissza kell adni. (Vonatkozik ez a nevelői kézikönyvekre is.)
-
A könyvtári foglalkozásokat, könyvtárban tartandó tanítási órákat a könyvtáros tanárral időben egyeztetni szükséges.
-
A könyvtárhasználati foglalkozásokat a könyvtáros, míg a könyvtárban tartott tanórákat,
napközis
foglalkozásokat
a
nevelők
vezetik.
A
foglalkozások
előkészítésében, lebonyolításában közreműködik a könyvtáros is. -
A könyvtár használóitól kulturált magatartást kérünk.
-
A könyvtárban a dohányzás és a nyílt láng használata tilos.
19.4 Gyűjtőköri szabályzat 19.4.1 Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat
és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok
előállításához,
a
dokumentumok
kiadásához,
a
könyvtárhasználat
nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” Vonatkozó rendelet: A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 64. § Az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok. Az iskolai könyvtár olyan speciális gyűjtőkörű könyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató - nevelő munka megalapozása.
46.
-
A könyvtár, így az iskolai könyvtár is az emberi tudás és információszolgáltatás központja. Célja és feladata, hogy megtanítsa a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az értő olvasás képességének megszerzésére.
-
Az iskolai könyvtáron kívül tanulóink igénybe vehetik a városi könyvtár szolgáltatásait, könyvtárközi kölcsönzést, valamint iskolánk számítógépes hálózatának információs forrásait.
-
Az iskolai könyvtár gyűjteményének meg kell felelni az iskola Pedagógiai Programjában kiemelt oktatási területeknek.
-
Az iskolai könyvtár az intézmény feladataihoz és szükségleteihez igazodva folyamatosan és tervszerűen gondozza állományát szakszerű gyarapítással és apasztással.
-
Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe a Pedagógiai Program által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak.
-
Az iskolai könyvtár vétel, ajándék, csere és egyéb módon gyarapítja állományát. Az iskolai könyvtárba még ajándékozással sem kerülhet a gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentum.
-
A fő gyűjtőkörébe sorolandók a könyvtár alapfunkcióiból adódó feladatának megvalósításához nélkülözhetetlen dokumentumok, a mellék gyűjtőkörbe mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei, és az iskola Pedagógiai Programjának megvalósítását szolgálják.
- Könyvtári dokumentumnak kell tekinteni a könyvtár feladatainak ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyvet, folyóiratot, egyéb kiadványt, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítést,
kivéve
az
irattári
jellegű
levéltári
anyagot.
A
könyvtár
dokumentumainak összessége a könyvtári állomány. - A szabályzat rendelkezései nem vonatkoznak azokra a dokumentumokra, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be (a továbbiakban: időleges megőrzésre beszerzett dokumentumok). - A könyvtári dokumentumok nyilvántartása: egyedi nyilvántartási dokumentációk. 47.
- A könyvtári állományból való törlés módjai, előírásai: selejtezés (tervszerű apasztás, term. elhasználódás), állományellenőrzés a 3/1975. (VIII. 17.) KM–PM rendelet alapján történik.
19.4.2 Tipológia/dokumentumtípusok
19.4.2.1
Írásos nyomtatott dokumentumokKönyvek
A könyvek beszerzésénél igyekezni kell a lehetőségek függvényében a tanulói létszámhoz igazodni, a kötelező és ajánlott olvasmányokból, az egyes munkáltató tankönyvekből, lexikonokból osztálylétszámra beszerezni. ISMERETKÖZLŐ IRODALOM GYŰJTÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN A gyűjtés terjedelme és szintje Alap- és középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák
A gyűjtés mélysége teljességgel
A tudományok, kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet -
teljességgel
alapszintű és elméleti összefoglalói középszintű és elméleti összefoglalói
teljességre törekvően
A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató -
alapszintű szakirányú segédkönyvek
-
középszintű szakirányú segédkönyvek
teljességgel
válogatva A tantárgyak (szaktudományok) -
alapszintű elméleti és történeti összefoglalói
-
középszintű elméleti és történeti összefoglalói
48.
teljesség igényével válogatva
Munkáltató eszközként használatos művek -
alapszintű ismeretközlő irodalom
-
középszintű ismeretközlő irodalom
teljességgel
A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó - alapszintű ismeretközlő irodalom A tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató
erősen válogatva válogatással
tájékozódást kiegészítő -
alap- és középszintű ismeretközlő irodalom
erős válogatással
Az általános iskola helyi tantervéhez alkalmazható -
tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
válogatva
Pályaválasztási útmutatók, felvételi -
követelményeket tartalmazó kiadványok
teljességre törekvően
Az iskolában oktatott nyelvek tanításához -
felhasználható idegen nyelvű segédletek
válogatva
Az adott tájegységre vonatkozó -
helytörténeti kiadványok
válogatva
Az iskolatörténettel, az iskola életével -
teljességgel
kapcsolatos dokumentumok
PEDAGÓGIAI GYŰJTEMÉNY A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalom: A gyűjtés terjedelme és szintje -
Pedagógiai lexikonok.
-
Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások,
A gyűjtés mélysége
dokumentumgyűjtemények. -
A pedagógia klasszikusainak működésére vonatkozó könyvek, a legfontosabb magyar pedagógiatörténeti munkák.
49.
értékelő válogatással
A
-
nevelés
és
oktatás
elméletével
foglalkozó
legfontosabb kézikönyvek. Művelődés- és oktatáspolitikával kapcsolatos művek. A
-
köznevelés kérdéseivel, a nevelésügy és közélet kapcsolatával
foglalkozó
dokumentumkötetek.
Az
összefoglalók,
iskolaügyre
vonatkozó
határozatok. A családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház
-
kapcsolatával foglalkozó művek. Az értelmi neveléssel és a személyiségformálással
-
kapcsolatos alapvető művek. Tanári kézikönyvek az iskolában tanított valamennyi
-
tantárgy, illetve szakkör módszertani segédkönyvei. A középiskolák tájékoztatói.
-
A PEDAGÓGIA HATÁRTUDOMÁNYAI A gyűjtés terjedelme és szintje Pszichológia: - A
pszichológia
alapfogalmát,
A gyűjtés mélysége fejlődését,
problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak. -
Az általános lélektan, a fejlődéslélektan, gyermek- és az ifjúkor lélektana, a szociálpszichológia és a személyiség lélektan legalapvetőbb művei.
-
A
nevelés
lélektani
kérdéseivel
értékelő válogatással foglalkozó
legfontosabb munkák. -
A pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáival foglalkozó módszertani kézikönyvek, összefoglaló munkák.
50.
Szociológia, szociográfia, statisztika, jog, közigazgatás irodalma: - Enciklopédikus szinten gyűjtendő, illetve az iskola korcsoportjának foglalkozó
megfelelő
gyűjteményes
ifjúságszociológiával kötetek,
oktatásügyi
statisztika, családjogi törvény és a hozzá kapcsolódó családjogi
rendelettárak,
válogatva
oktatási
jogszabálygyűjtemények, a művelődési igazgatással kapcsolatos
legfontosabb
kézikönyvek,
a
családgondozással, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tanulmánykötetek válogatva gyűjtendők. HIVATALI SEGÉDKÖNYVTÁR A gyűjtés terjedelme és szintje Az iskola vezetősége részére az iskola nevelő munkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabály-gyűjtemények
A gyűjtés mélysége értékelő válogatással
A KÖNYVTÁROS SEGÉDKÖNYVTÁRA A gyűjtés terjedelme és szintje
A gyűjtés mélysége
A tájékoztató munkához a kézi- és segédkönyvek mellett válogatva gyűjtendő: -
Elsőfokú általános bibliográfiák, a legfontosabb másodfokú bibliográfiák és a szakbibliográfiák.
-
Könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok.
-
A könyvtári feldolgozó munkához a gyarapítás, nyilvántartás, a bibliográfiai leírás, az osztályozás és indexelés, a katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek.
51.
válogatva
A
módszertani
munka
segédletei
tartalmi
teljességgel
gyűjtendők: -
A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtártani összefoglalók, könyvtárakat érintő jogszabályok irányelvek.
-
teljességgel
Az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasással, neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok.
Teljességgel gyűjtendők: -
Az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, tantárgyi bibliográfiák.
-
Az OPKM és a megyei pedagógiai intézet iskolai
teljességgel
könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványai.
SZÉPIRODALOM GYŰJTÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
A gyűjtés terjedelme és szintje
A gyűjtés mélysége
Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák -
a világ- és a magyar irodalom bemutatására
a teljesség igényével
A általános iskola tananyagának megfelelően -
a teljesség igényével
a házi- és ajánlott olvasmányok
A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők A
magyar
és
külföldi
népköltészet
és
reprezentáló -
a teljesség igényével
válogatott művei, gyűjteményes kötetei meseirodalmat
teljességre törekvően
antológiák, gyűjteményes kötetek
52.
A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő -
kortárs magyar és külföldi alkotók
Tematikus antológiák
erős válogatással
válogatva
Regényes életrajzok, történelmi regények
erős válogatással
Ifjúsági regények
erős válogatással
Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás erős válogatással
szintjének megfelelő olvasmányos irodalom Állami, társadalmi és iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható -
teljesség igényével
műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek
Periodika
A gyűjtés terjedelme és szintje
A gyűjtés mélysége
Napilapok;
Pedagógiai, pszichológiai hetilapok, folyóiratok;
A tantárgyak módszertani folyóiratai; válogatással alapvetően szükséges, a tantárgyaknak megfeleltetett féleségek
A tantervben tárgyalt gyermeklapok; A tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható -
tudományos művészeti és idegen nyelvi folyóiratok;
53.
Könyvtári szakmai folyóiratok
2.1.3. Kéziratok
A gyűjtés terjedelme és szintje
A gyűjtés mélysége
Az iskola pedagógiai dokumentációja: -
Az
iskola,
életével,
és
történetével
kapcsolatos
teljességgel
dokumentumok. Audiovizuális ismerethordozók
2.2.
A gyűjtés terjedelme és szintje
A gyűjtés mélysége
Tantárgyaknak megfeleltetett, tantervhez igazodva, a tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását segítő anyagok gyűjteménye: játékfilmek, ismeretterjesztő anyagok. Típusai: -
Videokazetták
-
Kazetták
-
Diaképek
-
CD
-
DVD
-
CD-ROM
-
Multimédiás CD
válogatással
19.5 Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 19.5.1 A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik
54.
használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:
név (asszonyoknál születési név),
születési hely és idő,
anyja neve,
állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,
személyi igazolvány vagy útlevél száma.
Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.
19.5.2 A könyvtárhasználat módjai
helyben használat,
kölcsönzés,
könyvtárközi kölcsönzés,
csoportos használat
Helyben használat
19.5.2.1
Helyben használat
Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:
a kézikönyvtári állományrész, 55.
a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)
A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:
az információk közötti eligazodásban,
az információk kezelésében,
a szellemi munka technikájának alkalmazásában,
a technikai eszközök használatában.
19.5.2.2
Kölcsönzés
A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni.
Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.
A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközzel a Szirén könyvtári programmal történik.
A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.
Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.
A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják.
Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat a Tankönyvtári szabályzat tartalmazza.
56.
Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.
A nyitvatartási idő minden tanévben a tantárgyfelosztás alapján kerül meghatározásra.
19.5.2.3
Könyvtárközi kölcsönzés
A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról
19.5.2.4
Csoportos használat
Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.
19.6 Katalógusszerkesztési szabályzat 19.6.1 A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományának feltárása, feldolgozása digitális formában a SZIRÉN könyvtári program által történik; a szerző, a mű címe és tárgyszó (minimum 1 db) szerint.
57.
19.6.1.1
Az iskolai könyvtár katalógusa
Az iskolai könyvtár állománya gépi, elektronikus katalógusban feltárva áll az olvasók rendelkezésére. Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével.
19.7 Tankönyvtári szabályzat 19.7.1 Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. Törvény,
23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,
19.7.2 Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
19.7.3 A kölcsönzés rendje
A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) 58.
szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.
19.7.4 A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:
az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)
összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)
listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)
listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról
19.7.5 Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: 59.
az első év végére legfeljebb 25 %-os
a második év végére legfeljebb 50 %-os
a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
a negyedik év végére 100 %-os lehet.
Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai:
ugyanolyan könyv beszerzése,
anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára.
Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, kármegtérítésével,
a
a
tankönyv
kártérítési
elvesztésével,
kötelezettség
megrongálásával
mérséklésével,
illetve
okozott
elengedésével
kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
20 Munkaköri leírás minták 20.1 Pedagógus Munkaköre kiterjed:
pedagógiai program szerint
Helyettesítéséért felelős:
igazgató helyettes
Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: A pedagógusnak joga, hogy: -
a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza;
60.
-
a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről;
-
irányítsa és értékelje a tanulók munkáját;
-
minősítse a tanulók teljesítményét;
-
hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez;
-
a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat;
-
szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában;
-
szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában;
-
személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék;
-
hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt.
Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: -
a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse;
-
a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz;
-
a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye;
-
közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; 61.
-
a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;
-
a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek;
-
a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.
A pedagógus kötelessége továbbá, hogy: -
nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését;
-
ismerje az iskola szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el;
-
az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa:
az iskola éves munkarendjében vagy a heti eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges,
az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten),
szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon.
A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoport-vezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők: -
a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott,
-
a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása;
-
szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés,
-
közművelődési tevékenység szervezése;;
-
a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról;
-
a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről;
-
az igazgató vagy megbízottja kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról;
62.
-
az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel.
A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia. A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása, a tanulói étkezésben való közreműködés.
Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.
20.2 Osztályfőnök Munkaköre kiterjed:
pedagógiai program szerint
Helyettesítéséért felelős:
igazgató helyettes 63.
Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: - Megítéli a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után. -
Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére.
-
Szervezheti, koordinálhatja és irányíthatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát.
-
Szakmai szervezet (munkacsoport) tagja lehet.
Feladatai: -
A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti.
-
A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
-
A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti.
-
A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri.
-
Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri.
-
A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét.
-
Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja.
-
A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti.
-
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
-
Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok).
-
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra..
-
A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – osztályértekezlet összehívását kezdeményezi.
-
Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat. 64.
-
Az éves munkatervben meghatározott időpontban – team-értekezletet, fogadóórát, illetve szülői értekezletet tart.
-
Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelességeknek.
20.3 Munkaközösség vezető Jogok, kötelezettségek és feladatok: Munkaköre kiterjed:
pedagógiai program szerint
Helyettesítéséért felelős:
igazgató helyettes
Jogai: -
A munkaközösség tagjaival történő megbeszélés alapján javaslatot tesz, majd véleményezi a tantárgyfelosztást.
-
Véleményezi a pedagógusok külön megbízásainak elosztását.
-
Mint a belső ellenőrzésre jogosultak egyike, javaslatot tehet a pedagógusok jutalmazásának szempontjaira, illetve a kialakított szempontrendszer alapján a munkacsoport tagjainak értékelésére.
Feladatai: -
Segítséget kell nyújtania a vezetőség és a szaktárgyat tanító pedagógusok számára az adott munkacsoport szakmai és általános pedagógiai munkájának szervezésében, a felmerülő problémák megoldásában, a szakmai munka koordinálásában.
-
Képviseli a munkaközösséget szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkaközösség tagjait.
-
Segíti és ellenőrzi a pedagógusok szakmai munkáját, különös tekintettel az új nevelőkre.
-
Összeállítja - és a munkacsoport elé terjeszti elfogadásra - a munkaközösség éves munkaprogramját, valamint a tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést.
-
Folyamatosan segítséget nyújt a munkaközösség tagjainak a tanmenetek elkészítéséhez, ellenőrzi azokat.
-
Felelős a tankönyvek és taneszközök kiválasztásáért.
-
Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az iskolán belüli bemutató tanításokhoz. 65.
-
Az igazgatóval és igazgatóhelyettessel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét.
-
Szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket.
-
Figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó pályázatokat, és tájékoztatja a munkaközösség tagjait, nyomon követi a pályázás menetét.
20.4 IPR menedzsment vezető Feladatai
IPR munkacsoportok kialakítása, ellenőrzése, irányítása, koordinálása.
Együttműködési, partneri kapcsolatok kiépítése, működtetése, együttműködés a szülői házzal.
A programban résztvevő tanárok együttműködésének biztosítása – műhelymunka.
Háromhavonta kötelező értékelési rendszer működtetése, ellenőrzése.
Elkészíti a menedzsment munkatervét, valamint az intézményi IPR munkatervet.
Vezeti a menedzsment megbeszéléseit, azokról feljegyzéseket készít.
Ellenőrzi a pályázat költségvetés szerinti lebonyolítását.
Felelőssége:
a tevékenység során keletkező szakmai dokumentumok kezelése;
a tevékenységek ütemterv szerinti elvégzése,
Közreműködik:
az eredmények megismertetésében, közreadásában,
az intézményi önértékelés elkészítésében,
összegző szakmai beszámolót készít az elvégzett munkáról, a tapasztalatokról.
20.5 Diákönkormányzat segítő tanár
Munkaköre kiterjed:
pedagógiai program szerint
Helyettesítéséért felelős:
igazgató helyettes 66.
Jogai, kötelezettségei és feladatai: Feladatai: -
Részt vesz a diákönkormányzat testületi ülésein.
-
Szervezi és segíti a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást:
gondoskodik az információk kölcsönös közvetítéséről,
segíti a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra.
-
Figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat.
-
Közreműködik a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában.
-
Segíti a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását.
20.6 Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Munkaköre kiterjed:
a vonatkozó előírások szerint
Helyettesítéséért felelős:
igazgató helyettes
Jogai, kötelezettségei és feladatai: Feladatai: -
Tájékoztatja az iskola tanulóit arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.
-
Feltárja a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülményeket, segít azok megelőzésében, megszüntetésében.
-
Az osztályfőnökkel közösen feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait, segít a továbbiak megelőzésében.
-
Észre kell vennie az osztályban tanító pedagógusokkal közösen, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik.
-
Rendszeres óralátogatásokkal nyomon követi a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét, tanórai, tanórán kívüli viselkedését. Biztosítania kell a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását (indokolt esetben javasolni kell a tanuló számára a tanulószobán, napköziben, korrepetáláson való részvételt). 67.
-
Fel kell figyelnie az osztályfőnökkel közösen a családban jelentkező gondokra, problémákra (például a szülők gazdasági helyzetének romlására vagy a családi élet megromlására).
-
Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot (a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen).
-
A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.
-
Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély Telefon, Gyermekek Átmeneti Otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.
-
Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
-
Gondot fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére.
-
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szüleiknek a továbbtanuláshoz (feladata a tanulók továbbtanulása során fellépő nehézségek orvoslása, pályaorientációs segítségnyújtás: szakelőadók hívása, a tanulók pályaválasztási pszichológiai tanácsadásra küldése.)
-
Kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltató intézményekkel (Védőnői Szolgálat, háziorvos, iskolaorvos, ÁNTSZ).
-
Jelzési kötelezettsége van a Gyermekjóléti Szolgálat felé, amennyiben az iskolában pedagógiai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani.
-
Gyermek- és ifjúságvédelmi kérdésekben tanácsot ad a tanulóknak, a szülőknek és a pedagógusoknak.
-
Részt vesz az iskolában indított fegyelmi eljárásokon.
-
Feladata az általános prevenciós tevékenységek megszervezése, koordinálása az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében, ennek keretében drog- és bűnmegelőzési programokat szervez.
68.
-
Számba veszi a felhasználható szociális ellátásokat (ingyenes étkeztetést, tankönyvvásárlási támogatást, segélyeket, stb.).
-
Szorgalmazza a mentálhigiénés programok bevezetését.
-
Fontos feladata a diákönkormányzattal való kapcsolattartás.
-
Felkutatja a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltságokat (táborok, művelődési ház, könyvtár által kínált lehetőségeket).
-
Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli. A veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban különösen feladata, hogy:
Felmérje a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket az osztályfőnökök közreműködésével.
Nyilvántartásba vegye őket, mérlegelje a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet típusát és súlyosságát, ez alapján javaslatot tegyen a további teendőkre; egyeztessen a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.
Figyelemmel kísérje a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét, és adott esetben javaslatot tegyen a változtatásra.
20.7 Napközis nevelő Munkaköre kiterjed:
pedagógiai program szerint
Helyettesítéséért felelős:
igazgató helyettes
Jogok, kötelezettségek és feladatok: A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében heti foglalkozási tervet készít. Napi munkája során biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést: megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást; szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez; gondoskodik az írásbeli házi feladatok maradéktalan elkészítéséről; rendszeresen ellenőrzi a házi feladatokat; a szóbeli feladatokat kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja; a gyengébb tanulókat egyénileg, vagy csoportosan korrepetálja; 69.
naprakész
kapcsolatot
tart
a
napközis
csoportot
tanító
pedagógusokkal,
osztályfőnökökkel. A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott napközis tanulókat ebédelteti, gondoskodik a kulturált étkezési szokások, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról. Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális-, sport-, játék- és munkafoglalkozásokat szervez. A napközis foglalkozások befejeztével – az intézmény rendjének megfelelően – kikíséri a tanulókat. Naprakészen vezeti a tanulók nyilvántartását, kiszámítja és beszedi az étkezési térítési díjakat. Változások esetén értesíti a szülőket. Kötelezően részt vesz az iskolai rendezvényeken. Tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozáson, értekezleten vesz részt. Megteremti a nevelés és oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit.
20.8 Iskolatitkár Munkaköre kiterjed:
tanügyigazgatási, adminisztratív feladatok ellátása
Helyettesítéséért felelős:
igazgató
Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: -
közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket,
-
gépeli a hivatali iratokat,
-
vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a személyiségi jogok védelmével,
-
elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat,
-
az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket,
70.
-
munkaviszony megszűnés esetén előkészíti az iratokat,
-
a béremeléseket előkészíti, egyezteti, nyilvántartja, végzi az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat,
-
feladata továbbá a bérgazdálkodással kapcsolatban, hogy:
megfelelő jelentést készítsen a hiányzásokról, szabadságokról,
kapcsolatot tartson a munkavállalókkal (ügyintézés, reklamálás esetén.),
intézze az évi SZJA-elszámolással kapcsolatos munkáltatói feladatokat,
-
a telefonüzeneteket - szóban vagy írásban -átadja,
-
részt vesz az év végi iskolai leltározásnál (a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint)
-
kiadja, elszámolja az étkezési utalványokat,
-
érvényesíti, nyilvántartja, bevonja az igazolványokat,
-
részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.
Jogai: -
jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre,
-
jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre.
Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az igazgatónak. A dolgozó jogosult az intézményi vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. 71.
Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.
20.9 Iskolai könyvtáros Jogai, kötelezettségei és feladatai: -
Az iskolai könyvtáros tanár (1 fő), az iskola nevelőtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység, ezért állandó kapcsolatban áll a szaktárgyi munkaközösségekkel, osztályfőnökökkel.
-
Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak.
-
Munkaideje heti 40 óra, ami a következőképpen alakul:
22 óra kölcsönzés, nyitva tartás, ezen időn belül kell a könyvtári órákat megtartani,
10 óra könyvtári feldolgozó munka, melyet a könyvtár zárva tartása mellett végez,
8 óra iskolán kívüli felkészülési munka, beszerzés, kapcsolatépítés, önképzés.
A feladatkör egyes területei: -
-
A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok:
Megteremti a működéshez szükséges feltételeket.
Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését.
Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait.
Részt vesz a könyvtár átadásában, az időszakos vagy soros leltározásban.
Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat.
Részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja.
Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem:
Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről.
Az állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. A megrendelésről, a felhasználásról nyilvántartást vezet. Megrendeli a folyóiratokat.
Beszerzi a dokumentumokat, az egyedi leltárkönyvet naprakészen vezeti. 72.
Feldolgozza a dokumentumokat, állományba veszi azokat.
Naprakészen építi a könyvtár katalógusait.
Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumokat, évente egy alkalommal elvégzi ezek törlését a szabályzatnak megfelelően.
Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.
Végzi a letétek nyilvántartását, ezeket rendszeresen ellenőrzi.
A leltárt a kezelési szabályzatnak megfelelően végzi, ezt a munkát nem végezheti a egyedül.
-
Olvasószolgálat, tájékoztatás:
Biztosítja az állomány egyéni és csoportos helyben használatát.
Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést.
-
Figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatokat készít.
Megtartja a könyvtári órákat, segítséget ad a könyvtárban tartandó szakórákhoz.
Tájékoztatja témafigyeléssel a pedagógusokat.
Egyéb feladatok:
Kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában.
Önmaga szakmai továbbképzése.
A könyvtáros tanár az esetleges óráit (szaktárgyi, szakköri) rendes munkaidején belül látja el).
20.10 Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása Munkáltató Munkavállaló Név: Beosztás: pedagógiai asszisztens Cél: Tanítási eszközöket készít és előkészít. Segíti. a tanítók és napközis nevelők technikai munkáját, felügyeli és gondozza a rábízott gyermekcsoportot, Ellátja a kisebb tanulók szabadidő – szervezését. Részt vesz az egészséges életmódú 73.
szokásrendszer kialakításában. Közvetlen felettes: szakmai munkaközösség vezető, igazgató helyettes Kötelessége: Feladatkör részletesen: Fő feladata a kijelölt 1. – 6. évfolyamos tanulók felügyelete, kísérése, gondozása, igényes szabadidős foglalkoztatása, az alsó tagozatos működési rend, és beosztás szerint.
Nyolcórás napi munkaidejében a gyerekekkel való közvetlen foglalkozást lát el, valmint a tanítás – tanulás eszközeinek előkészítését, a foglalkozásokra való szervezést és felkészülést végez.
A tanórák alatt a tanító útmutatása alapján, vagy egyéni felzárkóztatással segíti a tanulás eredményességét, vagy gyakorló feladatlapokat készít, eszközöket vesz elő.
A délelőtti tanítási órákon hospitálásokkal, a könyvtári szakirodalom tanulmányozásával gyarapítja pedagógiai-pszichológiai ismereteit.
Szervezi, felügyeli a tanulócsoport étkezéseit, ügyel a személyi és környezeti higiénés szabályok betartására, a helyes szokások kialakítására. Alkalmanként a tanulókat orvosi vizsgálatra, nevelési tanácsadóba kíséri
Az óraközi szünetekben a szabadlevegőn szervezett testmozgás (gimnasztika, labdajátékok, stb.), és játékok kezdeményezésével segíti a gyerekek teherbíró képességét.
Ebéd után a tanulási idő kezdetéig a szabadban gondoskodik a rábízott tanulók szervezett foglalkoztatásáról: gimnasztika, labdajátékok, stb.
A délutáni tanulási idő alatt a napközis nevelő útmutatásával egyénileg foglalkozik a tanulókkal, vagy foglalkoztatja a házi feladattal elkészült gyermekeket.
Rendszeresen tájékoztatja tanítót a tanulók fejlődéséről, magatartásukról, az eredményekről.
Aktívan részt vesz az iskolai programok előkészítésében és szervezésében: az első osztályosok kirándulásain; egyéb intézményi rendezvényeken segíti a programok
megvalósítását.
Szerepet
vállal
péntek
napközisek részére szervezett kulturális programokban. 74.
délutánonként
a
Részt
vesz
a
fogadóórákon.
kívánság
szerinti
szülői
értekezleteken,
a
munkatervi
Gondoskodik a gyerekek testi és erkölcsi védelméről,
személyiségük fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről, óvja a fiatalok jogait, az emberi méltóságot.
Szükség szerint megbízással ellátja a téli, tavaszi, nyári napközis és tábori felügyeletet, és ott gondoskodik a gyerekek foglalkoztatásáról.
A pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes gyakorlati feladattal, a fejlesztő gyakorlással egyéni képességeiket, objektíven és indoklással értékel.
Vezeti a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt.
Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyeket az igazgató és vezető megbízza.
Jogkör, hatáskör Hatásköre kiterjed teljes tevékenységkörére. Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult (és köteles) az közvetlen vezetője figyelmét felhívni, minden szabályellenes jelenségre. Munkaköri kapcsolatok: A szülőkkel, a saját és szakmai intézmények munkatársaival tart kapcsolatot. Felelősségi kör Személyesen felelős a felügyeletére bízott gyerekek testi, érzelmi és morális épségéért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére. Felelősségre vonható:
Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;
A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért,
A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért,
75.
A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért,
A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért.
Egyéb feladatok, megbízások A munkaköri leírás 20...., ....................... hó .......... napon lép életbe. Kelt: ............. év ............................ hó ........ nap PH.
..................................................... intézményvezető
Záradék: A munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem és elfogadom, megtartásáért felelősséget vállalok. Kelt:…………….. 20...., ....................... hó .......... nap …………………………. munkavállaló
21 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja az Intézményi Tanács és a Diákönkormányzat véleményének kikérésével. Nyilatkozat Az Andrássy Gyula Általános Iskola Intézményi Tanácsának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak módosítási javaslatával egyetértünk. Letenye, 2015. február 25. -----------------------------------------Horváthné Vlasics Zsuzsanna Intézményi Tanács elnöke Nyilatkozat Az Andrássy Gyula Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat 76.
elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak módosítási javaslatával egyetértünk. Letenye, 2015. február 26. -----------------------------------------Bedő Ferenc Gábor Szülői Munkaközösség elnöke Nyilatkozat Az Andrássy Gyula Általános Iskola Diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak módosítási javaslatával egyetértünk. Letenye, 2015. február -----------------------------------------Hederics Szilvia DÖK vezető Az Andrássy Gyula Általános Iskola Nevelőtestülete az intézmény Szervezeti és működési szabályzatát a 2015. február 27-én tartott nevelőtestületi értekezletén a 5/2015. (II. 27.) számú határozatával elfogadta. Letenye, 2015. február 27. ----------------------------------------------------------------------------------Cseresnyéné Tóth Ibolya Pusztai Ferencné hitelesítő igazgató Az Andrássy Gyula Általános Iskola Szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyom. Letenye, 2015.február 27 Pusztai Ferencné igazgató
77.
22 MELLÉKLETEK
LETENYEI ANDRÁSSY GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 1. sz. melléklete
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
78.
Bevezetés Az
intézményünkben
folyó
adatkezelésnek
és
adattovábbításnak
az
információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak kell megfelelnie . Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.
22.1 Adatfelvétel Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a)
b)
az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
igazgatóhelyettes,
iskolatitkár,
a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
igazgatóhelyettes,
iskolatitkár,
osztályfőnökök,
pedagógusok,
gyermek- és ifjúság védelmi felelős,
könyvtáros.
79.
22.2 Adattovábbítás Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja:
igazgató,
igazgatóhelyettes,
iskolatitkár.
b) az
alkalmazottak
adatait
a
bíróságnak,
rendőrségnek,
ügyészségnek,
a
közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja. c.) A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja:
a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatója;
a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatóhelyettese;
a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár; 80.
a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermekés ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnök;
a
családvédelemmel
foglalkozó
intézmény,
szervezet,
a
gyermek-
és
ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;
a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős.
Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.
22.3 Adatok nyilvántartása alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. A tanulók személyi adatait osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell vezetni: -
összesített tanulói nyilvántartás;
-
törzskönyvek;
-
bizonyítványok;
-
beírási napló;
-
osztálynaplók;
-
a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.
81.
