Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete 082064 Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 6. ___________________________________________________________________________ _
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2013.március 31. Hajdúhadház
Tartalomjegyzék
Bevezetés ........................................................................................................................ 7 I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGI ALAPJA ÉS HATÁLYA .............................................................................. 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ............................................................ 1.2. Az intézmény működését meghatározó jogszabályok ............................................ 1.3. A szabályzat hatálya ................................................................................................
7 7 7 7
II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ...................................................... 8 2. 1. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogállása ...................................... ..8 és gazdálkodási módja ........................................................................................... 8 2.1.1. Az intézmény alapdokumentumai ......................................................................... 8 2.2.2. Az intézmény gazdálkodási módja ....................................................................... 10 2.2.3. Az intézmény vezetőjének kinevezés ..................................................................... 11 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE ......................... 11 3.1. A szervezeti egységek ............................................................................................. 11 3.1.1 Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei .............................................. 11 3.1.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje ................................................... 11 3.2. Az intézmény vezetője ............................................................................................ 11 3.2.1. A vezető személye ............................................................................................... 11 3.2.2. Az intézményvezető jogköre ............................................................................... 11 3.2.3. Az intézményvezető felelőssége .......................................................................... 12 3. 3. Az intézmény vezetősége ....................................................................................... 12 3.3.1. A vezetőhelyettes (igazgatóhelyettes) személye .................................................. 12 3.3.2. A vezetőhelyettes jogköre és felelőssége ............................................................. 12 3.3.3. A vezetőség ........................................................................................................ 12 3.3.4. A vezetők kapcsolattartási rendje ....................................................................... 13 3.3.5. A vezetők helyettesítési rendje ............................................................................ 13 3.4.
A gyakorlati oktatásvezető feladatai .................................................................. 13
IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK .................................................................................... 14 4. 1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje ....................................... 14 4.1.1. Közalkalmazottak ............................................................................................... 14 4.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai ....................................................................... 14 4.1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje ....................................... 14 4. 2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje.................................................. 15 4.2.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok ........................................................... 15
2
4.2.2. Diákkörök ........................................................................................................... 15 4.2.3. A diákközgyűlés (iskolagyűlés)........................................................................... 15 4. 3. A diákönkormányzat és működése ......................................................................... 15 4.3.1. A diákönkormányzat szervezete ......................................................................... 15 4.3.2. A diákönkormányzat jogai .................................................................................. 16 4.3.3. A diákönkormányzat működési feltételei ............................................................ 16 4.3.4. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás ............................ 16 4. 4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje ........................................................ 17 4.4.1. A szülői szervezetek ............................................................................................ 17 4.4.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás ........................................................ 17 4.4.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje .................................................................. 17 4.4.4. A szülők írásbeli tájékoztatatási rendje ............................................................. 17 4. 5. Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje .................................... 18 4.5.1. Az iskolaszék és jogai ........................................................................................ 18 4.5.2. A kapcsolattartás rendje..................................................................................... 18 4.5.3. Az iskolaszék szülői fogadóórái.......................................................................... 18 4. 6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ....................................................... 18 4.6.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja ..................................................... 18 4.6.2. Rendszeres külső kapcsolatok ............................................................................ 19 V. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK .................... 19 5.1. A nevelőtestület és működési rendje ....................................................................... 19 5.1.1. A nevelőtestület ................................................................................................. 19 5.1.2. A nevelőtestület feladatai és jogai ...................................................................... 19 5.1.3. A nevelőtestület értekezletei ............................................................................... 19 5.1.4. A nevelőtestület döntései és határozata ............................................................ 19 5. 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .......................................................... 20 5.2.1. A munkaközösségek célja .................................................................................. 20 5.2.2. A szakmai munkaközösségek feladatai .............................................................. 20 5.2.3. A munkaközösség vezetők jogai és feladata ....................................................... 21 5. 3. A nevelőtestület feladatainak átruházása ............................................................... 21 5.3.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása .............................................................. 21 5.3.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok ..................................................... 21 5.3.3. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése ............................................... 22 VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .............................................................. 22 6. 1. A tanév helyi rendje ............................................................................................... 22 6.1.1. A tanév rendjének meghatározása ..................................................................... 22 6.1.2. A tanév rendje és annak közzététele ................................................................... 22 6.1.3. Az intézmény nyitva tartása ................................................................................ 23 6.1.4. A szakképzés rendje ........................................................................................... 23 6. 2. A tanítási napok rendje ........................................................................................... 23
3
6.2.1. A tanítási órák rendje ......................................................................................... 23 6.2.2. Az óraközi szünetek rendje ................................................................................. 23 6.3. Az intézményi felügyelet rendszabálya .................................................................... 24 6.4. Az intézmény munkarendje .................................................................................... 24 6.4.1. A vezetők intézményben való tartózkodása ....................................................... 24 6.4.2. A közalkalmazottak munkarendje ....................................................................... 24 6.4.3. A pedagógusok munkarendje ............................................................................ 24 6.4.3.1. A pedagógusok munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok .................... 25 6.4.3.2. Egyhavi munkaidő nyilvántartása .................................................................. 26 6.4.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje .................................................. 26 6.4.5. A tanulók munkarendje ...................................................................................... 26 VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ................. 26 VIII. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE .................................................................... 27 IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALAKOZÁSOK ..................................................... 28 9.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ............................................................... 28 9.1.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje ............................................................... 28 9.1.2. Szakkörök .......................................................................................................... 28 9.1.3. Önképzőkörök .................................................................................................... 28 9.1.4. Sportkörök ......................................................................................................... 28 9.1.5. A könyvtár .......................................................................................................... 29 9.1.6. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) ................................................... 29 9. 2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások............................................................... 29 9.2.1. Versenyek és bajnokságok .................................................................................. 29 9.2.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások ................................................. 29 9.2.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok ....................................................... 29 9.2.4. Kulturális intézmények látogatása .................................................................... 29 9.2.5. Egyéb rendezvények .......................................................................................... 30 9.2.6. Diákklub ............................................................................................................. 30 9.2.7. Tanfolyamok ...................................................................................................... 30 X. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA ............... 30 10. 1. A tanulói jogviszony és következményei ............................................................. 30 10.1.1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei ....................................................... 30 10.1.2. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák ..................................................... 31 10. 2. A tanuló távolmaradása és annak igazolása ......................................................... 31 10.2.1. A hiányzás indoklása .......................................................................................... 31 10.2.2. A távolmaradási engedély ................................................................................. 31 10.2.3. Az igazolt és igazolatlan hiányzások .................................................................. 31 XI. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI .......................... 32 11.1. A tanulók dicsérete és jutalmazása........................................................................ 32
4
11.1.1. A dicséret és a jutalmazás elvei .......................................................................... 32 11.1.2. A dicséret formái ............................................................................................... 32 11.1.3. A jutalmazás formái ........................................................................................... 32 11.2. A tanulók fegyelmezése ........................................................................................ 32 11.2.1. Fegyelmi intézkedések ....................................................................................... 32 11.2.2. Fegyelmi büntetések ........................................................................................... 33 11.2.3. A tanuló kártérítési felelőssége .......................................................................... 33 XII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE ................. 33 12. 1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok ...................................................... 33 12.1.1. Az épület rendje .................................................................................................. 33 12.1.2. Biztonsági rendszabályok ................................................................................... 34 12.1.3. A látogatások rendje........................................................................................... 34 12.1.4. Az intézmény létesítményeinek és bérbeadási rendje ....................................... 34 12. 2. A helyiségek és berendezésük használati rendje 12.2.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata .............................................................. 34 12.2.2. A tanulók helyiséghasználata ........................................................................... 34 12.2.3. A szaktermek használati rendje ........................................................................ 35 12.2.4. A berendezések használata............................................................................... 35 12.2.5. Karbantartás és kártérítés ............................................................................... 35 XIII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE .............................................................................. 36 13. 1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai ............................................. 36 13.1.1. A hagyományápolás célja ............................................................................... 36 13.1.2. Nemzeti ünnepélyek .......................................................................................... 36 13.1.3. A hagyományápolás további formái ................................................................ 36 13.2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai............................................................. 37 13.2.2. Intézményünk jelképei ...................................................................................... 37 13.2.3. A kötelező viselet .............................................................................................. 37 13.2.4. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok ................................................. 37 XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ............................................................................... 37 14.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................ 37 14.1.1. Rendszeres tüdőszűrő vizsgálat .......................................................................... 37 14.1.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje ....................................................... 37 14.1.3. Az egészséges életmódra nevelés ........................................................................ 38 14.1.4. Beteg tanuló........................................................................................................ 38 14.1.5. Az intézményi védő-, óvóelőírások ..................................................................... 38 14.1.6. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................................... 38 14.2. A térítési- és a tandíj fizetésének rendje ................................................................ 40 14.2.1. A díjfizetésekről általában .................................................................................. 40 14.2.2. Térítési díj fizetése .............................................................................................. 41 14.2.3. Tandíj fizetése ..................................................................................................... 41
5
14.2.4.A visszatérítés ...................................................................................................... 41 14.3. Szociális ösztöndíj és támogatás felosztásának elvei ............................................ 41 14.3.1. A tanulók szociális ellátása ............................................................................. 41 14.3.2. A diákszociális alap felhasználása ................................................................... 41 14.4. Az iskola dolgozóinak munkaköri leírása ............................................................. 42 14.5. Az iskola dohányzásra vonatkozó szabályai ......................................................... 42 XV. KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK ...................................................................... 42 15.1. Az intézmény továbbképzési szabályzata ............................................................... 42 15.2.A pedagógusok minőségi bérpótléka ...................................................................... 43 15.3.Fegyelmi felelősség ................................................................................................ 44 15.4.A munkáltató kártérítési felelőssége ...................................................................... 44 15.5.Munkaügyi viták eldöntése ..................................................................................... 45 15.6. Az intézményi tanács ............................................................................................. 45 15.7.Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje .... 45 15.8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ................................................................................................................ 45 XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................. 46 16.1. Hatályba léptetés, kihirdetés ................................................................................. 46 16.2 Általános szabály, aláírások .................................................................................. 46 XVII. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI .............. 46 I. Az iskola dolgozóinak munkaköri leírása ........................................................ 46 II. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata ................................. 56
6
Bevezetés A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Szilágyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden alkalmazottjának és tanulójának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak rájuk vonatkozó részének megismerése és értelemszerű megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenki közös érdeke. A Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban kell lennie az intézmény egyéb dokumentumainak: Pedagógiai Program, Iskolai Házirend, Munkaköri leírások. I. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél-és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1.2. Az intézmény működését meghatározó jogszabályok
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló tv. végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára
1.3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető készíti elő és előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, - a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat egyetértési
7
jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2. 1. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogállása és gazdálkodási módja 2.1.1. Az intézmény alapdokumentumai ALAPÍTÓ OKIRAT Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1.Hivatalos neve: Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola 1.1.Idegen nyelvű megnevezése: 1.2.Rövid neve(i): Szilágyi Dániel Középiskola 2.Feladatellátási helye(i) 2.1.Székhelye: 4242 Hajdúhadház Bocskai tér 6. 2.1.1.telephelye(i): 2.2.Tagintézmény(ek) megnevezése, címe(i) 2.2.1.ügyvitel címe: 2.2.2.telephely (ei): 3.Alapító és fenntartó neve és székhelye: 4.Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény -gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, 1.OM azonosító: 031218 2.Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 2.1.Köznevelési alapfeladatok: gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás -számviteli ügyintéző 5234204 -közbeszerzési referens 52343510 -általános gazdasági és statisztikai ügyintéző 52343801 -családpedagógiai mentor 54761010
8
-pedagógiai asszisztens 521400100000000 szakágazgat szakiskolai nevelés-oktatás -erdészeti szakmunkás 316230110000000 -dísznövénykertész 336220110000000 -irodai asszisztens 333460110000000 -számítógépszerelő-karbantartó 335230110000000 -kertész 34622 02 Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás Híd I. Híd II. felnőttoktatás nappali oktatás esti levelező távoktatás többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 2.2.Átvállalt alapfeladat(ok): 2.3.nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 400 2.4.Iskolatípusonként az évfolyamok számát közismereti és szakképzési bontásban IX-XIII-XIV gimnázium:9-12. évfolyam szakközépiskola: 9-12. évfolyam szakiskola: 9-11. évfolyam szakképzés: 13-14. évfolyam 2.5.Gyakorlati képzés megszervezésére: 2.6.Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 2.7.Különleges pedagógiai célok megvalósítása: 2.8.Speciális jellemzők 2.9.Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén: 3.A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 4242 Hajdúhadház Bocskai tér 6. helyrajzi szám: 12074 hasznos alapterület: (tetőtérrel együtt)1500 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Hajdúhadház Városi Önkormányzat (4242 Hajdúhadház Bocskai tér 1 ) 4.Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
9
Az alaptevékenység forrásai: Az intézmény alaptevékenységi feladatainak ellátására a Hajdúhadházi Önkormányzat biztosít forrást a működtetésre, az adott tárgyévi költségvetési előirányzat keretein belül. Forrásul szolgál még az intézmény működési bevétele, mely a támogatás elenyésző részét teszi ki . Ezen összeg mértéke nem tervezhető, mivel az adott költségvetési évben kötődnek meg a megállapodások, változó „partnerekkel” és összegekkel. Az intézmény fenntartása a szakmai munka támogatása a KIK feladata., Alkalmazottak bérezése a KIK feladata. A technikai dolgozók szervezetileg Hajdúhadház Város Városgondnoksága alá tartozik mind fenntartásilag, mind vezetésileg. Pedagógiai program Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A pedagógiai program tartalmazza, a teljesség igénye nélkül: a nevelés és az oktatás célját és feladatait, a helyi tantervet és óratervet, az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, a minősítés szempontjait és módját, átjárhatóságot Munkaterv Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény működését szabályozó dokumentumokról az igazgató, pedagógusok a szülők és tanulók részére kötelesek tájékoztatást adni. Az intézmény igazgatója szervezetten a szülői munkaközösség részére ad tájékoztatást. Az osztályfőnökök minden tanévben az esedékes szülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket. Az intézmény dokumentumaival, pedagógiai munkájával kapcsolatban a szülők és tanulók a rendszeres fogadóórákon tehetnek fel kérdéseket. Az intézmény munkáját szabályozó hivatalos okiratok megtekinthetők az iskola titkárságán, a tanári szobájában. 2.2.2. Az intézmény gazdálkodási módja Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytathat. A működtetés a hajdúhadházi Városgondnokság feladata (ez alatt értjük a közüzemi kiadások fedezetét, az iskola épületének karbantartását, felújítását és a működtetéssel kapcsolatos kiadásokat). Az intézményi vagyon tulajdonjoga: Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskolát illeti meg, melyet ingyenes használatra átadott a KIK számára a technikai eszközökkel együtt.( számítógépek, nyomtatók…) A vagyoni állapotot az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. Az átvett dolgozók béreit, kiadásait, az oktatással összefüggő kiadásokat a KIK köteles rendezni. A szakmai munka finanszírozását a KIK végzi.
10
2.2.3. Az intézmény vezetőjének kinevezése Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az intézményvezető. Az iskola igazgatóját nyilvános pályázat alapján a KIK határozott időre – 5 évre – bízza meg a vezetői feladatok ellátására, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az iskola többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 3.1. A szervezeti egységek 3.1.1 Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. 3.1.2.A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. 3.2. Az intézmény vezetője 3.2.1.A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a KIK bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a helyi kisebbségi önkormányzatnak, - szakképző intézmény esetén a gazdasági kamarának - a véleményét. 3.2.2.Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a KIK határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. - a közoktatási intézmény képviselete, - együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése,
11
-
a gyermek-és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe.
3.2.3.Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője (igazgatója) – a Nemzeti Köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. 3. 3. Az intézmény vezetősége 3.3.1.A vezetőhelyettes (igazgatóhelyettes) személye Az intézményvezető feladatait a pedagógiai és a gazdasági vezetőhelyettesek közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást és visszavonást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezetőhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai vezetőhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját, továbbá a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők munkáját. 3.3.2. A vezetőhelyettes jogköre és felelőssége A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre, kiterjed egész munkakörükre. A vezetőhelyettesek munkaköri leírása az SZMSZ mellékletében található. A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 3.3.3. A vezetőség A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége, konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.
12
3.3.4. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 3.3.5. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese, egyéb esetekben megbízás alapján valamelyik tanár beosztású kolléga. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. 3.4. A gyakorlati oktatásvezető feladatai Az igazgató, igazgatóhelyettes, kollégiumvezető távolléte esetén ellátja a vezetői feladatokat, a munkáltatói jogkör kivételével. Egyéb feladatai: − Szervezi és irányítja a szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati munkát. − Közreműködik a szakiskolai, szakközépiskolai órarend, illetve a gyakorlati foglalkozás rendjének elkészítésekor. − Ellenőrzi a szakképzési évfolyamok haladási naplóit, a szakoktatók tanítási időkeret nyomtatványait. − Ellenőrzi a szakképzés területére alkalmazott fizikai dolgozók munkáját. − Javaslatot tesz a szakképzés fejlesztésére, az eszközök javítására. − Félévkor és év végén összegző értékelést végez a szakképzés munkájáról, elkészíti a szakiskolai és szakközépiskolai tanulmányi statisztikákat. − Véleményezi a szakiskolában és szakközépiskolában szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató pedagógusok munkáját. − A szakiskolában és szakközépiskolában kivizsgálja a tanulói fegyelmi ügyeket, szükség esetén javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre. − A szakiskolában és szakközépiskolában a szaktanárokkal, az osztályfőnökkel és a gyermekés ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve figyelemmel kíséri a tanulói mulasztások alakulását, szükség esetén javaslatot tesz az igazgatói intézkedésre. − Követi a szakképzés rendelkezéseinek változását, szakmai továbbképzéseket, munkalátogatásokat szervez a szakoktatók részére. − Kapcsolatot tart gazdálkodó szervekkel és szakoktató intézményekkel. − Részt vesz a vezetői értekezleteken. − Javaslatot tesz iskolafejlesztési kérdésekben, napi és stratégiai problémák megoldására. − Gondoskodik a szakmai vizsgák előkészítéséről. − Tervet készít a gazdálkodásra és eszközfejlesztésre. − Irányítja a szakképzéssel kapcsolatos munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet. − Ellenőrzi a szakképzésben dolgozó karbantartó munkáját, és javaslatot tesz az éves szabadságának ütemezésére.
13
IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 4. 1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 4.1.1.Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 4.1.2.Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 4.1.3.Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattatás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabályt előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
14
4. 2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 4.2.1.Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munka-közösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelv órák, számítástechnika órák, stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 4.2.2.Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket a vezetőhelyettes tartja nyilván. 4.2.3.A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. a diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 4. 3. A diákönkormányzat és működése 4.3.1.A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat
15
érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat – a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott – szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az Osztály Diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk képviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. 4.3.2.A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, - vezetőinek, munkatársainak megbízására. 4.3.3.A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. 4.3.4.A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat az IDB képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákbizottság megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként
16
változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata. 4. 4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 4.4.5. A szülői szervezetek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a Szülői Munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezte. A Szülői Munkaközösséget a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 4.4.6. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a közösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Munkaközösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 4.4.7. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két alkalommal, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Az októberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 2 alkalommal, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 4.4.8. A szülők írásbeli tájékoztatatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit
17
gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. 4. 5. Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje 4.5.1.Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működhet, melybe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőit küldheti. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban, különösen a pedagógiai program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, - a házirend elfogadásakor, 4.5.2.A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. 4.5.3.Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék szülői tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról. Az iskolaszék jelenleg intézményünkben nem működik. 4. 6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 4.6.1.A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,
18
-
módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.
4.6.2.Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval - a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, - a gyermek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - nevelési tanácsadó szolgálattal, - a családsegítő központtal. V. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 5.1. A nevelőtestület és működési rendje 5.1.1.A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági igazgatóhelyettes, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 5.1.2.A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. - IMIP 5.1.3.A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részér az intézmény éves munkaterve rögzíti.
19
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – iskolaszék, szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. – képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - érettségi vizsga előtti megbeszélés. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 5.1.4.A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 5. 2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 5.2.1.A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül 5 évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 5.2.2.A szakmai munkaközösségek feladatai Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösségek a közoktatási törvényben meghatározott jogkörrel rendelkeznek. A szakalkalmazotti értekezlet, valamint az iskolai nevelőtestület a döntési és véleményezési jogkörébe tartozók közül alkalmanként vagy tartósan a munkaközösségek hatáskörébe utalhat feladatokat. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja a egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,
20
-
összeállítja a vizsgák (felvételi-, érettségi, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat.
5.2.3.A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség-vezetők további feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazott átsorolása stb. 5. 3. A nevelőtestület feladatainak átruházása 5.3.1.Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 5.3.2.A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – az állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból. A Felvételi Bizottság feladata: - az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése, - a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása. Tagjai: - a felvételi tantárgyak munkaközösség-vezetői. A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, -az érintett tanuló osztályfőnöke, -egy, - a fegyelmi ügyben független pedagógus,
21
-egy, - a tanuló által felkért pedagógus, -a diákönkormányzat képviselője. 5.3.3.Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházzák át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén – a felelős vezetőhelyettes tudtával – úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 5.3.4. .A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a szakmai munkaközösség vezetői munkájának véleményezése. VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 6. 1. A tanév helyi rendje 6.1.1.A tanév rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 30-ig, a szorgalmi idő június 30-ig tart. A tanév általános rendjéről a művelődési és közoktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A gimnáziumi és a szakképzési intézményegységben az oktatás nappali munkarend szerint folyik. A felnőttoktatásban az oktatás heti két alkalommal (kedd csütörtök), levelező munkarend szerint történik. 6.1.2.A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.
22
A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. 6.1.3.Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7-tól 15 óráig tart nyitva. Levelezős napokon 7-tól 20 óráig. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7.30-tól 15 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 6.1.4.A szakképzés rendje A szakképzésben résztvevő tanulók közismereti és szakmai elméleti órái az intézmény tantermeiben, szakmai gyakorlati órái a mezőgazdasági gyakorló területeken és informatikai szaktantermekben szervezhetők. Szakmai gyakorlat a tantervi előírásoknak megfelelően az iskolán kívül is szervezhető a Szakképzési Törvény előírásainak betartásával, előzetes szerződés alapján. A szakképzési intézményegység szakmai gyakorlati munkájának rendjére a Szakképzési Törvény előírásai vonatkoznak. A szakmai gyakorlat óráinak időtartama 60 perc. 6. 2. A tanítási napok rendje 6.2.1.A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 7.45-től 15.45-ig tart. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az első tanítási óra reggel 7.45-kor kezdődik, nulladik óra nem tartható. A felnőttoktatásban tanítási órák 14 órától 19.25 óráig szervezhetők, a tanítási órák időtartama: 40 perc. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között a tanulók számára szünetet kell tartani, amit a Házirend szabályoz. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettes tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. A szakképzési intézményegység szakmai gyakorlati munkájának rendjére a Szakképzési Törvény előírásai vonatkoznak. A szakmai gyakorlat óráinak időtartama 60 perc. 6.2.2.Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Kivétel a 2. szünet, mivel az 15 perces, a 6. szünet pedig 5 perc időtartamú.
23
Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével – az óraközi szünet eltolásával – tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 6. 3. Az intézményi felügyelet rendszabálya Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel 7.30.órától 14. óráig, 6.4. Az intézmény munkarendje 6.4.1.A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében a felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 6.4.2. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgatóhelyettes készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A igazgatóhelyettes tesz javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 6.4.3.A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.
24
A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a pedagógiai vezetőhelyettesek állapítják meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezetőhelyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény igazgatóhelyettesének. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felül – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, - a vezetőhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. 6.4.3.1. A pedagógusok munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok A pedagógus heti munkaideje heti 40 óra. a)A heti rendes munkaidejének egy része – munkaköri besorolástól, és az éves tantárgyfelosztástól függően – tanítási órákkal van lefedve. Ez képezi a pedagógus kötelező óráját, többlettanítását, ill. díjazás nélkül elrendelhető többlettanítását ha van. b)Rendes munkaidejének másik része tanítási órákkal le nem kötött rész. E feladatok egy részét az intézményhez kötötten, (konkrétan az iskolában vagy bizonyos programok esetén nem az iskola területén) kell elvégezni. A tanítási órákkal le nem kötött munkaidőben a következő feladatokat köteles ellátni: o Felkészülés; o A tanuló tanulmányi teljesítményének értékelése; o Szülői értekezlet, fogadó óra, egyéni elbeszélgetés; o Adminisztráció, ügyviteli tevékenység; o Értekezletek, továbbképzések, önképzés; o Tanulók írásbeli munkáinak javítása; o Hátrányos helyzetű és tehetséges tanulók felkészülésének a segítése; o Iskolai és osztályrendezvények; o Tanulmányi és sportversenyek; o Kísérés, ügyelet és szünet felügyelet; o Intézményi dokumentumok elkészítésében való részvétel; o Gyermekvédelmi feladatok; o DÖK munka segítése; o Pályázatírás; o Tanulmányi kirándulás. c)Munkaidejének fennmaradó részében olyan feladatokat lát el, amihez nem feltétlenül kell az intézményben tartózkodnia. Ilyen esetekben a dolgozó egyéni döntése és felelőssége, hogy e feladatait hol végzi el. Ilyen feladatok lehetnek a következők: o Felkészülés a tanórákra, foglalkozásokra, o A tanulók írásbeli munkáinak javítása; o Önképzés; o A tanulók írásbeli munkáinak a javítása;
25
o o
Pályázatírás; Beszámolók készítése, stb.;
A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a kötelező heti óraszáma teljesítésével az egy tanítási évre jutó tanítási időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. 6.4.3.2.Egyhavi munkaidő nyilvántartása Az iskola az intézményhez kötött feladatokat tartja nyílván az erre a célra rendszeresített „Kéthavi munkaidő nyilvántartási nyomtatványán”. 1. A nyilvántartó lapon minden pedagógus – a tantárgyfelosztáson feltüntetett – tanítási órája egyénre szabottan és az adott naptári ciklusnak megfelelően szerepel. 2. A munkáltató elvégzi a kéthavi tanítási időkeret kiszámítását, rávezeti a nyilvántartó lapra az éves munkatervből az aktuális egyéb feladatokat (fogadó óra, ünnepélyek, egyéb rendezvények, stb.) 3. Az így előkészített nyilvántartási lapokat a pedagógusok megkapják, aláírásukkal igazolják. 4. A pedagógusok kitöltik a nyilvántartó lapokat: oRegisztrálják a megtartott, és meg nem tartott óráikat; oJelölik a helyettesített órákat; oRávezetik az egyéb osztályprogramokat, feladatokat. 5. A kitöltött lapokat határidőre az iskolavezetésnek leadják 6. Az iskolavezetés ennek alapján kiszámolja a pedagógusok teljesítménymutatóját, és a tanítási időkeret teljesítése után számfejthető túlórákat. 6.4.4.A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatóhelyettest. 6.4.5.A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. VII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 7.1. Az ellenőrzésnek a legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak a feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. Az ellenőrzés és a pedagógus munkájának értékelése építő jellegű kell hogy legyen. Tartalmazza a pozitív elemeket is.
26
nem lehet csupán elmarasztaló, a megoldás, a korrekció lehetséges módját is tartalmaznia kell. 7.2. Az ellenőrzés formái: a tanórák, gyakorlati és tanórán kívüli foglalkozások látogatása, tanulói munkák vizsgálata, írásos dokumentumok vizsgálata, írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás. Az intézményi éves ellenőrzési tervnek ki kell terjednie erre a területre is. 7.3.A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által javasolt, de az igazgató által meghatározott területeken és módszerrel folyik. Az ellenőrzésnek alapvetően a pedagógiai dokumentumokon, foglalkozások látogatásán, a tanulók szóbeli teljesítményén, az írásbeli dolgozatok és felmérő lapok értékelésén kell alapulnia. 7.4. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka ellenőrzésének ütemtervét. Az ellenőrzési tervet az éves munkatervben kell rögzíteni. Az intézmény minőségirányítási tevékenységéért a törvényi szabályozások alapján a minőségirányítási vezető a felelős, munkáját és a tevékenység ellenőrzését az igazgató irányításával végzi. 7.5.Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az igazgató felel. Az ellenőrzés irányításába az igazgató bevonja a munkaközösség-vezetőket. 7.6.Az intézményben a munkatervtől eltérő rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető, erről az igazgató dönt. Ennek megtartását kérheti valamelyik intézményegység-vezető az illetékességi területén, a minőségirányítási vezető, az igazgatótanács, a szakmai munkaközösség, iskolaszék, szülői munkaközösség. 7.7.A ellenőrzést oly módon kell kialakítani, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. 7.8.Az ellenőrzés tapasztalatait, az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. Az ellenőrzés eredményéről feljegyzést kell készíteni, melyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületek ellenőrzésének eredményeit az érintett munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, és intézkedéseket kezdeményezhetnek az iskola vezetésénél. 7.9.Az ellenőrzés tapasztalatait az éves munka értékelésénél összegezni kell, ismertetni kell a testülettel, az ebből levont következtetéseket fel kell használni a következő munkaterv készítésénél. 7.10.Az intézményben folyó munkát az igazgató és az igazgatóhelyettes ellenőrzi. A szakképzés területének folyamatos ellenőrzését a gyakorlati oktatásvezető végzi. VIII. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE Az intézmény pedagógiai tevékenységét segítő munkaterületek ellenőrzését az igazgató fogja össze. Ezekre külön, a szakminisztériumok hatályos előírásainak megfelelően ellenőrzési tervet készít az igazgató a minőségirányítási vezető javaslatainak kikérésével, ezekre felelősöket állít. 8.1 A gazdasági irányítást az igazgató végzi. Felelős a pénzügyi szabályzók elkészítéséért, a gazdálkodás rendjéért. Vezeti az intézmény gazdasági tevékenységeit. Ellenőrzi az ügyviteli és fizikai dolgozók munkáját. 8.2 A munkavédelmi és tűzrendészeti szabályok betartását a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős ellenőrzi az igazgató irányításával. Elkészíti a munkavédelmi, illetve tűzvédelmi szabályzatot. A hiányosságokról jelentést tesz az igazgatónak, intézkedéseket javasol. 8.3 A belső ellenőri tevékenységet külső, a Városgazdálkodás megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakember látja el a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló egységes szerkezetű 193/2003. (XI.26.) kormányrendelet 4. § (5) bekezdése figyelembe vételével.
27
8.4 A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítményellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni. 8.5 Az igazgató felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALAKOZÁSOK 9.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 9.1.1.A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 9.1.2.Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 9.1.3.Önképzőkörök Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. 9.1.4.Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tart a testnevelő tanár. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, ping-pong) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.
28
9.1.5.A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. 9.1.6. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. 9. 2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 9.2.1.Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettes irányítja. 9.2.2.Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melynek célja – pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése, maximum 3 nap. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapokon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 9.2.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 9.2.4. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb
29
tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. 9.2.5.Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 9.2.6.Diákklub Az ifjúsági klub az iskola diákönkormányzat szervezésében működik, saját munkaterve és havi programja alapján. A klub élén diákönkormányzati vezetés áll. Tevékenységét az igazgató által megbízott klubvezető tanár segíti. A diákklub havi programját, valamint a klubhelyiség felügyeleti rendjét és a felelős diákok nevét előző hó 25-ig írásban le kell adni az iskola igazgatóhelyettesének. A diákklub működéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételek az intézmény költségvetéséből felfedezhetők, - a diákönkormányzat működésével összhangban. 9.2.7.Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. X. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA 10. 1. A tanulói jogviszony és következményei 10.1.1.A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola – körzeti feladatok ellátásán túlmenően – a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az intézmény a felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt Felvételi Bizottság előtt kell tenni amennyiben az iskola felvételiztet. Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Azonos típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie.
30
10.1.2.A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Az iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A különböző vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Intézményünkben a helyi vizsgák az osztályozóvizsgák, a javító- és pótlóvizsgák, amelynek vizsgaterve az intézmény pedagógiai programjában található. A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény vizsgaszabályzata, időpontját pedig az intézmény munkaterve tartalmazza. Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat, az alapműveltségi és az érettségi vizsgát a Nemzeti Alaptantervre épülő központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az alapműveltségi és érettségi vizsgaszabályzatok határozzák meg. 10. 2. A tanuló távolmaradása és annak igazolása 10.2.1.A hiányzás indoklása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség miatt a tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi indoklást kell hozniuk. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig szülői indoklást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. C típusú közép- és felsőfokú nyelvvizsgára történő felkészülésre egy tanévben összesen 4 szabadnap adható. 10.2.2.A távolmaradási engedély A szülő gyermeke számára – előre tudott jelentős családi esemény miatt írásban előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról tanévenként 3. napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Tanulmányi versenyeken, sportrendezvényeken stb. való részvétel miatt, ha ezt előzőleg az osztályfőnöknek bejelentette a tanuló. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. A tanítási idő alatt az iskola területét csak vezetői, ügyeletes tanári, vagy az osztályfőnöki írásbeli engedéllyel hagyható el. Erre szolgál a „kilépési nyomtatvány", ami az engedélyt adó tanár aláírásával hitelesít. 10.2.3.Az igazolt és igazolatlan hiányzások A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. Az igazolatlan késések perceit a szaktanár illetve az osztályfőnök összeadja, és 45 percenként igazolatlan órának minősíti. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárás indítását vonja maga után.
31
A tanóráról való három késés nem jelent igazolatlan órát, nem kaphat a diák osztályfőnöki figyelmeztetést sem. A késéseket egyéb fegyelmező eszközzel szankcionáljuk. XI. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI ÉS FORMÁI 11.1. A tanulók dicsérete és jutalmazása 11.1.1.A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, - kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. 11.1.2.A dicséret formái A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes és sikeres tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is. Az írásos dicséretek formái: - tanári, nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret - nevelőtestületi jegyzőkönyvi dicséret Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. 11.1.3.A jutalmazás formái A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Ugyanez az elismerés illeti meg a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. 11.2. A tanulók fegyelmezése 11.2.1.Fegyelmi intézkedések
32
Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz - jelentősen befolyásolja a tanuló magatartási osztályzatát. Az írásos fegyelmi intézkedések – a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetéseken túlmenően a következők lehetnek: - osztályfőnöki intés, - igazgatói intés - megbízatás visszavonás. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót – kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell írni. Az igazgatóhelyettesi és az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. 11.2.2.Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján fegyelmi büntetések a következők: - megrovás, - szigorú megrovás, - kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, - áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába, - kizárás az iskolából. 11.2.3.A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz – a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie, kiskorú tanuló esetén a szüleinek. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, - szándékos károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér öthavi összegét nem haladhatja meg. XII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 12. 1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 12.1.1.Az épület rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Ünnepeken az épület lobogózása a gondnok feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,
33
-
az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.
12.1.2.Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott főkapuja mögötti üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A gondnok feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A gondnok gondoskodik a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni. Az osztálytermeket a hetesek kötelesek nyitni és zárni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a gondnok, az épület nyitvatartási ideje után a takarítónők ellenőrzik, akiknek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. 12.1.3. A látogatások rendje Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. 12.1.4. Az intézmény létesítményeinek és bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzése irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a gazdasági vezetőhelyettes javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. 12. 2. A helyiségek és berendezésük használati rendje 12.2.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásba kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 12.2.2. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak
34
szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával. 12.2.3. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kel kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához az iskola igazgatójának előzetes engedélyére van szükség. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, - a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, - a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, nyelvi oktató kabinet, tanműhely, stb.) használatához. 12.2.4. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros, pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gondnok együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a gondnoknál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gondnoknak meg kell semmisítenie a leadott példányt. 12.2.5. Karbantartás és kártérítés A gondnok felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági vezetőhelyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági vezetőhelyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendezése.
35
XIII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 13. 1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai 13.1.1. A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 13.1.2.Nemzeti ünnepélyek A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: Október 6. Október 23. Március 15. A nevelőtestület döntése alapján az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az alábbiak: Mikulás Az intézmény hagyományos rendezvényei: Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények Tanulmányi versenyek és vetélkedők Ballagás Munkatervben rögzített Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: Elsős avató Fordított nap Karácsonyi ünnepség Nőnap Szalagtűző 13.1.3. A hagyományápolás további formái Az intézmény tanévenként albumot ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek. Az iskolaújság megbeszélésenkénti rendszerességgel jelenik meg, anyagának összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Intézményünk iskolarádiót is működtet, melynek műsorát a tanulók közreműködésével és igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelős pedagógus.
36
13.2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai 13.2.1.Intézményünk jelképei Az intézmény címerének leírása: - Kialakítás alatt Az intézmény jelvényének szimbólumai és a jelvény leírása: - Iskola nyakkendő a fiúknak, iskolasál a lányoknak. Színe bordó, az iskola jelvény krém színű. (Ellipszisben közepén „SzD”monogram, szélén körbe az intézmény neve; Szilágyi Dániel Gimnázium és Szakközépiskola) : 13.2.2.A kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon. 13.2.3. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező alkalomhoz illő öltözékben. XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 14.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 14.1.1. Rendszeres tüdőszűrő vizsgálat Az iskola tanulóinak és dolgozóinak évente tüdőszűrő vizsgálaton kell megjelenni. A vizsgálat elvégzéséről készült igazolást be kell mutatni, melyről az iskolatitkár nyilvántartást vezet. 14.1.2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Közoktatási intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 2,5 testnevelés órán vesznek részt, - a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport keretében tarthatnak számukra testedzéseket Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, - szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik, az órarendben rögzítjük. A
37
gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért időpontját az órarend rögzíti. 14.1.3. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. 14.1.4. Beteg tanuló Ha beteg a tanuló, az orvos által meghatározott időben nem látogatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítésről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyerek szüleit. Azt, hogy a tanuló egészséges, orvosnak kell igazolnia. 14.1.5. Az intézményi védő-, óvóelőírások A járványok megelőzése érdekében fokozottabb higiéniai előírások kerülnek bevezetésre - többszöri fertőtlenítés, - mosdókban fertőtlenítő szer elhelyezése, - gyakoribb kézmosásra való felhívás, - felvilágosító előadások szervezése. Az intézmény épületének karbantartása a balesetek elkerülése végett folyamatosan történik. Téli időszakban jég- és síkmentesítése. 14.1.6. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő- és oktatómunka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés, - járvány. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató - igazgatóhelyettes - személyi ügyekért felelős iskolatitkár A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: fenntartót,
38
tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel, és hangosbemondón keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt terülten történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A gyülekező területen az osztályokat az osztályfőnökök veszik át és azokat a tanulókat, akiket rendkívüli esemény esetén a szülő írásos nyilatkozata alapján hazaküldhetnek, hazaengedik. A többi gyerek számára az osztályfőnökök felügyeletet biztosítanak a tanuló iskolában való tartózkodásának aznapi tanrendi idejére. A felügyeletet rossz idő esetén a Dr. Földi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, vagy a Református Általános Iskolában az ott lévő vezetővel egyeztetve kell megoldani. A felügyeletet, amennyiben az épület állapota lehetővé teszi, a riadó lejárta után a Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola épületében kell biztosítani. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem marad-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a tanárnak meg kell számolnia, és egyeztetnie kell a napló aznapi létszámadataival. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatni kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
39
az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni az alábbiak szerint. Amennyiben a bombariadóra a 4. tanítási órában, vagy azt követően kerül sor akkor, a megtartott első 3 óra után a tanítási napot teljesítettnek kell tekinteni, az elmaradt órák nem kerülnek pótlásra. Ha több ilyen eset után az elmaradt órák száma összességében az 5 órát eléri, akkor szombati napon be kell pótolni. Ha a bombariadó a harmadik, vagy az azt megelőző valamelyik órán következik be, akkor az elmaradt tanítási napot az adott hetet követő hét szombati napján az adott nap tanrendje szerint kell pótlólag megtartani. Erről a szülőket írásban értesíteni kell. Egy hónapban csak egy szombat használható fel a bombariadó miatt kiesett nap pótlására. Több bombariadó esetén a kiesett napokat a tanév meghosszabbításával kell pótolni. A bombariadó alkalmával bekövetkező előre nem látható eseményekkel kapcsolatos teendőkről az igazgató (mindenkori vezető) operatívan dönt, az ő utasításait kell követni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” igazgatói utasítás tartalmazza: A tűzriadó terv, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet az intézmény alábbi helyiségiben kell elhelyezni: Igazgatói iroda, Tanári szoba, Iskolatitkári iroda Járvány Az osztályfőnökök a tanulói megbetegedéseket figyelemmel kísérik és jelentős hiányzás esetén az intézményvezetőnek jelentést tesznek, aki a kialakult helyzetre megoldást javasol. Amennyiben lehetősége van, értesíteni a fenntartót, amennyiben gyorsan kell intézkedni, saját hatáskörében dönt az iskola bezárásáról. Az így kiesett tanítási napokat szombati napok igénybevételével (ha csak a törvény másképp nem rendelkezik) kell pótolni. 14.2. A térítési- és a tandíj fizetésének rendje 14.2.1.A díjfizetésekről általában A magyar közoktatás állami és önkormányzati fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátás ingyenes területeiről a közoktatási törvény rendelkezik. A pedagógiai szolgáltatások kisebb részéért fizetési kötelezettség terheli az igénybevevőket.
40
A térítési- és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a családban a keresők és eltartottak, a munkanélküliek, a leszázalékoltak és a nyugdíjasok számát. 14.2.2.Térítési díj fizetése A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, - de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: étkezés igénybevétele, nyelvvizsgára való felkészítés. 14.2.3.Tandíj fizetése A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. 14.2.4.A visszatérítés Térítési- vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza: ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza 14.3. Szociális ösztöndíj és támogatás felosztásának elvei 14.3.1. A tanulók szociális ellátása Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális ösztöndíjra és a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. Az intézmény a szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét veszi figyelembe, mint alapelvet. A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ: - a tanuló családjának az egy főre eső jövedelem összege, - az önálló jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, - tartósan beteg családtag jelenléte, - munkanélküli eltartó. 14.3.2.A diákszociális alap felhasználása A diákszociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermekés ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat delegált képviselői valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái: - szociális ösztöndíj fizetése, - szociális segély, étkezési hozzájárulás fizetése, - a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, - kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése, - üdülési hozzájárulás, - térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása.
41
14.4. Az iskola dolgozóinak munkaköri leírása Lsd.: Mellékletben 14.5. Az iskola dohányzásra vonatkozó szabályai Az iskola dohányzásmentes épület, területén a dohányzás tilos XV. KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK 15.1. Az intézmény továbbképzési szabályzata A szabályzat az intézmény főállású pedagógus munkakörben dolgozó tagjaira terjed ki, beleértve a gyermekgondozási szabadságon lévőket, és a sorkatonai szolgálatot teljesítőket is. A támogatásba bevont képzési, továbbképzési formák: - a Nkt-ben szabályozott pedagógus szakvizsgát vagy azzal egyenértékű szakképzettséget biztosító képzés. - Állami, vagy államilag elismert pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben újabb oklevelet adó kiegészítő, illetve második vagy további alapképzés. A közoktatás új feladatainak megvalósításához felsőfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget biztosító képzés. - Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő a pedagógus munkakörében közvetlenül hasznosítható szakképesítés. - Az intézmény támogatja az OM által kiadott közleményben felsorolt továbbképzési formák és lehetőségek közül az intézményoktatási, nevelési céljaihoz, feladataihoz igazodó, a helyi igényeket szolgáló képzési formákat. - Támogatjuk a Nemzeti Alaptanterv alkalmazására való felkészülésre, felkészítésre szervezett tanfolyamokon való részvételt. - Támogatjuk a napi munkát segítő, gyakorlatorientált, rövidebb időtartamú képzésekbe való bekapcsolódást is. A pedagógus által választott továbbképzési, képzési forma támogatása nem kötődik semmiféle konkrét intézménytípushoz. A támogatás nem aszerint jár, hogy képzési, továbbképzési ajánlatot felsőoktatási, vagy más intézmény, Kft. Stb. írta ki, hanem aszerint, hogy mennyire illeszkedik az intézmény elképzeléseibe, céljainak megvalósításába. Az ugyanolyan típusú, ugyanolyan tanúsítványt, bizonyítványt adó képzések, továbbképzések közül a támogatandó: - amelyik kevesebb munkaidő-kieséssel jár együtt, - amelyiknek az összköltsége kedvezőbb, - amelyik a legintenzívebb (rövid időn belül nyújt megfelelő képzettséget, kompetenciát). Az intézményi támogatások létrejöttének feltétele tanulmányi szerződés kötése a továbbképzésen, átképzésen résztvevő dolgozóval abban az esetben, ha a továbbképzéssel, áthelyezéssel kapcsolatos intézményi összes költség (intézményi támogatás, helyettesítési díj, útiköltség stb.) egy szemeszterre a 100000,-Ft-ot, azaz az egyszázezer forintot meghaladja. (Ha nem haladja meg, nem fontos tanulmányi szerződést kötni). A tanulmányi szerződésben rögzítésre kerül: - a biztosított kedvezmények, - az intézményi elvárások és a továbbképzéssel, átképzéssel megszervezett tudás, végzettség, szakképesítés helyi hasznosításának lehetőségei, feltételei - meghatározásra kerül az összeg, amely kamatostul visszafizettethető, ha a támogatott személy a megállapodott időpontig saját hibájából nem fejezi be sikeresen az adott képzést.
42
A kifizetésre kerülő támogatásokról a központi előírásoknak és a fenntartó által elvárt módon elszámolást kell készíteni. Nem használható fel a támogatás: oszakértői díj, helyi szervezési költség kifizetésére, oinfrastrukturális feltételek, tematikák, képzési tartalmak, módszerek fejlesztésére, oanyagok, eszközök, berendezések beszerzésére. 15.2.A pedagógusok minőségi bérpótléka A kereset-kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig – legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre – kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A kereset-kiegészítés több alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11-12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított, és a nevelési-oktatási intézmény rendelkezésre bocsátott összeg terhére – a 2. §-ban meghatározott kivétellel – nem lehet kevesebb. a) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki minőségbiztosítási rendszer vezetését látja el. b) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségbiztosítási rendszer irányításának munkájában működik közre. -
-
-
-
-
Az iskolában legalább egy éve dolgozó kinevezett főállású pedagógusok. Aki szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el. (pl. bemutató órákat, illetve pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, szakmai munkaközösségeket vezet, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a pályakezdő fiatalokat, diákjai sikeres nyelvvizsgát tesznek stb.). Aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában (pl. a NAT-hoz illeszkedő helyi tantervek, tananyagokat dolgoz ki stb.). Aki szaktanári munkáján túl az iskola értékeinek növelése és megőrzése érdekében is kiemelkedő és elismert munkát végez. Aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén, akinek növendékei eredményesen szerepelnek különféle megyei, területi és országos tanulmányi versenyeken. Aki a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozva, képes azokat felzárkóztatni, s az átlagosnak megfelelő vagy annál magasabb szintű tanulmányi eredményt elérni velük. Aki az iskolai adminisztrációval járó feladatait pontosan és határidőre elvégzi. Aki munkát vállal az iskola tanítási órákon kívüli feladatainak ellátásában. Aki kiemelkedő osztályfőnöki tevékenységével osztályában közösségteremtést, iskolai értékrendünknek, a társadalmi elvárásoknak megfelelő nevelőmunkát végez. Aki bekapcsolódik a pedagógus hallgatók képzésébe, tanítási gyakorlatának vezetésébe. Aki részt vesz az iskola informatikai programjának megvalósításában, pedagógiai munkájában rendszeresen alkalmazza a számítástechnika- és informatika-oktatási lehetőségeit.
43
Aki a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozva eredményesen elősegíti felzárkóztatásukat. - Aki részt vesz az iskola eszközeinek berendezéseinek fejlesztésében, bővítésében. - Aki eredményes pályázataival az iskola anyagi kondícióit javítja. - Aki munkájával, tevékenységével javítja, bővíti az iskola külső kapcsolatait. Az intézményvezető dönt arról, hogy a nevelőtestület által elfogadott, és a törvényes előírások betartása mellett kiknek a munkáját értékeli. -
Iratkezelés kapcsán a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. számú melléklete az irányadó. Az adatkezeléssel kapcsolatban a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40. §, 2. számú melléklete az irányadó. 15.3.Fegyelmi felelősség 1) A munkavállaló kártérítési felelőssége A fegyelmi felelősség kérdését a Kjt. 45. §-a által kezeljük. a) Gondatlan károkozásért a közalkalmazott háromhavi illetményével felel, amennyiben: - a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, - ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okoz kárt, - ha a kár olyan jogszabályba ütköző utasítás teljesítéséből következett be, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta. Fenti eseteken túl a gondatlan károkozásért, a közalkalmazott egyhavi illetményének 50%-val fel, kivéve az a) pontban felsoroltakat. b) Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítési eljárás során meg kell állapítani a kártérítési felelősségek következő három feltételének együttes fennállását: - A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelesség megszegése. - Vétkesség - Ezekkel összefüggésben a munkáltatónál kár keletkezzen. A bizonyítási eljárásra a munkáltató kötelezett. 15.4. A munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltatónak kártérítési felelőssége akkor keletkezik, ha: - a közalkalmazottat kár érte, - a kár a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben érte a közalkalmazottat. A két feltételnek együttesen fent kell állnia. Mentesül a kártérítés alól általában a munkáltató, ha: - kárt kizárólag a károsult okozta, - a munkáltató részéről a kár elháríthatatlan volt. A munkáltató csak azon a közalkalmazott tulajdonában lévő dolgok munkahelyi káráért felel, amelyek közvetlenül a munkavégzéshez szükségesek. A munkavállaló kárigényét minden esetben a károkozásról való tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújthatja be az intézet igazgatójának.
44
A fel nem sorolt esetekben a munkáltató és munkavállaló kártérítése tekintetében a Kjt. és a Mt. Vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. 15.5.Munkaügyi viták eldöntése a) Kollektív munkaügyi vita A munkáltató és a közalkalmazotti tanács, illetőleg a munkáltató és a helyi szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minősülő, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő vita. A munkaügyi vitában munkavállalói oldalról közvetítőként a felsőbb szakszervezet kérhető fel elsősorban. b) A közalkalmazottal, jogviszonyával kapcsolatosan megillető egyéni jogvitájának rendezésére a területileg illetékes bíróság jár el. A kereset benyújtása előtt a helyi szakszervezet bevonásával egyeztető eljárás kezdeményezendő, ez azonban nem helyettesíti a bírósági keresetet. Ha egyezség jön létre, a munkavállaló az egyezségben a munkáltató által vállaltak teljesítését követően 15 napon belül a keresetet visszavonja. A keresetek halasztó hatálya nincs. Minden más munkaügyi vita esetén a Kjt., az Mt. és a Ptk, szerint kell eljárni. 15.6. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a nevelőtestület a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 15.7.Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje -
Iskolánkban nem alkalmazzuk az elektronikus naplót.
15.8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
45
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16.1. Hatályba léptetés, kihirdetés Jelen szervezeti és működési szabályzat az aláírásával és jóváhagyásával lép hatályba. Az iskolának 1994. január 1-jétől van Szervezeti és Működési Szabályzata, melyben azóta többször kiegészítés és módosítás történt. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. március 31-től hatályos. A szervezeti és működési szabályzatot annyi példányban kell elkészíteni, hogy azt az intézet bármely munkavállalója kérésre megtekinthesse. 16.2 Általános szabály, aláírások Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – így a belső ellenőrzés szabályozását, az ügyvitel és az iratkezelés rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait, stb. – igazgatói utasításként – önálló szabályzatok tartalmazzák -, melyek a szervezeti és működési szabályzat mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. A jelen szervezeti és működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Kjt., az Mt. és a Ptk. vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. A szervezeti és működési szabályzatot a munkáltató nevében az intézet igazgatója és a munkavállalók megbízásából egy dolgozó írja alá. A munkavállalók részéről az aláírás megtagadása a szervezeti és működési szabályzat érvényességét az intézmény zavartalan és szabályozott működésének megvalósítása érdekében nem korlátozhatja. Természetesen a szervezeti és működési szabályzat mellett a szakszervezet kezdeményezésére a munkáltató és a dolgozók között Kollektív szerződés is köthető, melynek elkészítése nem a munkáltató feladata. XVII. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI I.Az iskola dolgozóinak munkaköri leírása - igazgató - igazgatóhelyettes
46
-
pedagógusok osztályfőnökök iskolatitkár rendszergazda takarító karbantartó Munkaköri leírás - igazgató
Munkahely megnevezése: Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola Munkakör megnevezése: igazgató Munkaideje: heti 40 óra Bérezése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei szerint A munkakört betöltő neve, azonosítója: Név: Születési hely: Születési idő: Az intézményt a Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő-testületének a 184/2004. (VII. 02.) számú határozatával 2004. augusztus 1-jétől 2009. július 31-ig terjedő határozott időre megbízott igazgató, mint egyszemélyi felelős vezető irányítja. Az igazgató tekintetében a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében a munkaáltatói jogot a Hajdúhadház Városi Önkormányzat Polgármestere gyakorolja. Feladatai: - Munkáját egyéni felelősséggel, és jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott munkamegosztás szerint végzi. - Felelős az intézmény szakszerű, törvényes és biztonságos működéséért, a takarékos gazdálkodásért. - Dönt az intézmény működésével kapcsolatban valamennyi ügyben, amit jogszabály, vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörében. - Irányítja, tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli az intézmény alapító okiratában meghatározott, valamint a jogi szabályozással az intézmény hatáskörébe utalt szakmai és egyéb feladatok ellátását. - Gondoskodik a törvényekben, jogszabályokban, a rendeletekben, határozatokban előírtak és az intézmény működésével összefüggő tervek, programok, szabályzatok elkészítéséről, végrehajtásáról. - A rendelkezésére álló költségvetés alapján biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. - Gondoskodik az intézmény tevékenységével összefüggő beszámolási, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről. - Képviseli az intézményt. - Közalkalmazottként köteles megtartani az állami és a szolgálati titkot, illetéktelen személyeknek és szerveknek nem adhat tájékoztatást olyan tényről, amelyek
47
-
tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, az intézmény, a megyei önkormányzat, az érintette számára hátrányos, vagy jogellenes előnyös következményekkel járna. A közalkalmazottakra vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.
Záró rendelkezések A közalkalmazott kinyilatkozza, hogy a jelen munkaköri leírásban meghatározott feladatait és ezzel járó kötelezettségeit megismerte, annak egy példányát aláírásával igazoltan átvette. Tudomásul veszi, hogy közalkalmazottként munkavégzési kötelezettsége nem korlátozódik kizárólag a munkaköri leírásban foglaltakra, így a magasabb vezetői megbízás szerinti munkakörébe és feladatkörébe tartozó feladatokat köteles elvégezni akkor is, ha azt ez a munkaköri leírás nem tartalmazza. A munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a közalkalmazottat arról, hogy a munkaköri leírását – munkakörének keretei között, annak változatlanul hagyása mellett – egyoldalú intézkedésével megváltoztathatja. Munkaköri leírás - pedagógus I. Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Adószám: Munkakör: FEOR: Munkáltató neve:Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 6. Munkáltató jog gyakorlója: Fekete Júlia igazgató Utasíthatja, irányíthatja, és a fegyelmi jogkör gyakorlója: Fekete Júlia igazgató. Heti munkaidő: 40 óra Kötelező óraszáma: 22 óra Órakedvezménye: 0 óra Munkavégzés helye: Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 6. Ezen felül pedig a mindenkori érvényben lévő tantárgyfelosztásban és órarendben megtalálható, hogy a tanítási időben mikor, hol és mit kell tanítania. Az ügyeleti rendben pedig, hogy mikor, hol köteles ügyeletet ellátni. A tanítással le nem kötött munkaidő egy részét az intézményben köteles eltölteni, ahol oktatással, neveléssel összefüggő feladatokat lát el: pl. dolgozatjavítás, személyes adatok kezelése, közokiratok kitöltése, vezetése, értekezleteken való részvétel, hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. II. Munkakörébe tartozó feladatai Munkaköri kötelességeinek tartalmát és kereteit az Oktatási Törvény és végrehajtási rendelete, a nevelési és oktatási tervek, az iskola saját pedagógiai programja, az, hatályos pénzügyi rendelkezések, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatok, SZMSZ valamint az igazgatónak az érvényes jogszabályokkal és előírásokkal összhangban lévő utasításai adják.
48
A tanár feladata a tanulóknak a Magyar Köztársaság előírásainak és normáinak megfelelő szellemű nevelése, korszerű általános és szakmai műveltség nyújtása. Ennek érdekében használja fel az önképzés és a szervezett továbbképzés iskolai és iskolán kívüli alkalmait. Kezdeményezze a nevelő, oktató munka jobbítását, megújítását célzó kísérleteket, melyeket a nevelőtestületi, munkaközösségi és egyéb értekezletekre, hogy megfontolt és érdemi véleményével elősegíthesse az iskolai nevelő-oktató munka javulását, a kisebb és nagyobb közösségek légkörének, a munkatársi kapcsolatoknak korrekt fejlődését.
A nevelő-oktató munka eredményessége céljából tartson rendszeres kapcsolatot munkatársaival, a szülőkkel. Lehetőség szerint látogassa kollégái óráit, az érettségi vizsgákat. Kollégákkal, szülőkkel, tanulókkal való kapcsolatukban ügyeljen a kulturált, emberi magatartásra. A tanulókkal a helyes tanár-diák viszony elveinek megfelelően foglalkozik. Az egész éves munkáját tanmenetben tervezze meg, melyet jóváhagyásra az igazgatónak adjon át. Ha szaktárgya tanításakor a tanmenetben előírt ütemtől jelentősen (1 hónap) elmarad, azt jelezze az igazgatónak és hozzanak határozatot a lemaradás megszüntetésére. Az írásbeli dolgozatokat két héten belül köteles kijavítani. A dolgozatok eredményét ismertetni kell a tanulókkal. A tanulókkal az ellenőrző könyvbe is írassa be a jegyeket. A pedagógus az elfogadott pedagógiai elveket alkalmazza a tanulókkal való kapcsolatában. Rendszeresen figyelemmel kíséri a tanulók képességének, tudásának fejlődését, alakulását. Az osztálynaplóba nem lehet utólagosan jegyeket beírni. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés eszköze. Szaktárgyától függetlenül minden nevelő kötelessége a hivatástudatra, az önképzésre, az önművelésre, valamint a szép és helyes magyar beszédre és írásra nevelés. Iskolai munkájának megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni az iskolában, az értekezleten, az ünnepélyeken, illetőleg a kijelölt foglalkozási helyen. Az iskolában szervezett ügyeleti szolgálatot, helyettesítést, tanórán kívüli teendőit, munkakörével kapcsolatos ügyviteli munkáit az érvényes előírások, illetve az igazgató utasításai, útmutatásai szerint lássa el. Ha munkáját váratlan és komoly ok miatt az előírt időben nem tudja megkezdeni, ezt időben jelezze az igazgatónak. Minden egyéb esetben legalább 1 nappal előbb kérjen engedélyt az igazgatótól a tanítási óra, egyéb előírt foglalkozások esetleges elhagyására, elcserélésére és javasolja az óra szakszerű helyettesítésének megoldását. Vezetői utasítás alapján köteles kollégái helyettesítését szakszerűen ellátni. Felelősség: Az iskolából kikerülő iratok, újságcikkek, szórólapok, meghívók stb. csak igazgatói engedéllyel kerülhetnek nyilvánosságra. A titoktartás minden esetben kötelezi, csak igazgatói engedéllyel nyilatkozhat az iskolát érintő kérdésekben. A kötelességeit nem teljesítő, illetve gondatlanságával kárt okozó pedagógus felelősségre vonását az igazgató kezdeményezheti. A leltárilag átvett felszerelési tárgyakért a hatályos pénzügyi rendeleteknek megfelelően anyagi felelősséggel tartozik, ezek leltározásában közre kell működnie.
49
Ha jelen évben az iskola végzős osztályában érettségi tárgyat tanít, az osztálytanítás befejezését követően kötelező óraszáma mértékéig a szaktárgya alapján érettségi készülő tanulók rendszeres felkészítésére, korrepetálására beosztható. Ha a korrepetálással a pedagógus kötelező óraszámát nem éri el, vagy felkészítőre nem kerül sor, a kieső óraszáma mértékéig külön díjazás nélkül olyan nevelő-oktató munkát kell ellátnia, amelyet a tanév folyamán külön díjazás ellenében túlmunkájában, helyettesítéssel látott el. III. Hatásköre, jogai: - Pedagógiai Program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. - Megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. - Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. - Minősítse a tanulók tudását. - A nevelőtestület tagjaként vegyen részt az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Munkaköri leírás - osztályfőnök I. Név: Születési hely, idő: Anyja neve: Adószám: Munkakör:pedagógus FEOR:2421 Egyéb megbízatása: osztályfőnöki teendők ellátása 2009. szeptember 01-jétől, melyért 7600-Ft osztályfőnöki pótlék, valamint a kötelező óraszámba beszámítható 1 óra osztályfőnöki teendők ellátásáért illeti meg. Munkáltató neve:Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 6. Munkáltató jog gyakorlója: Fekete Júlia igazgató Utasíthatja, irányíthatja, és a fegyelmi jogkör gyakorlója: Fekete Júlia igazgató. Heti munkaidő: 40 óra Kötelező óraszáma: 22 óra Órakedvezménye: 1 óra Munkavégzés helye: Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 6. Ezen felül pedig a mindenkori érvényben lévő tantárgyfelosztásban és órarendben megtalálható, hogy a tanítási időben mikor, hol és mit kell tanítania. Az ügyeleti rendben pedig, hogy mikor, hol köteles ügyeletet ellátni. A tanítással le nem kötött munkaidő egy részét az intézményben köteles eltölteni, ahol oktatással, neveléssel összefüggő feladatokat lát el: pl. dolgozatjavítás, személyes adatok kezelése, közokiratok kitöltése, vezetése, értekezleteken való részvétel, hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. II. Munkakörébe tartozó feladatai Munkaköri kötelességeinek tartalmát és kereteit az Oktatási Törvény és végrehajtási rendelete, a nevelési és oktatási tervek, az iskola saját pedagógiai programja, az, hatályos pénzügyi rendelkezések, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatok, SZMSZ valamint az igazgatónak az érvényes jogszabályokkal és előírásokkal összhangban lévő utasításai adják. A tanár feladata a tanulóknak a Magyar Köztársaság előírásainak és normáinak megfelelő szellemű nevelése, korszerű általános és szakmai műveltség nyújtása. Ennek érdekében használja fel
50
az önképzés és a szervezett továbbképzés iskolai és iskolán kívüli alkalmait. Kezdeményezze a nevelő, oktató munka jobbítását, megújítását célzó kísérleteket, melyeket a nevelőtestületi, munkaközösségi és egyéb értekezletekre, hogy megfontolt és érdemi véleményével elősegíthesse az iskolai nevelő-oktató munka javulását, a kisebb és nagyobb közösségek légkörének, a munkatársi kapcsolatoknak korrekt fejlődését.
A nevelő-oktató munka eredményessége céljából tartson rendszeres kapcsolatot munkatársaival, a szülőkkel. Lehetőség szerint látogassa kollégái óráit, az érettségi vizsgákat. Kollégákkal, szülőkkel, tanulókkal való kapcsolatukban ügyeljen a kulturált, emberi magatartásra. A tanulókkal a helyes tanár-diák viszony elveinek megfelelően foglalkozik. Az egész éves munkáját tanmenetben tervezze meg, melyet jóváhagyásra az igazgatónak adjon át. Ha szaktárgya tanításakor a tanmenetben előírt ütemtől jelentősen (1 hónap) elmarad, azt jelezze az igazgatónak és hozzanak határozatot a lemaradás megszüntetésére. Az írásbeli dolgozatokat két héten belül köteles kijavítani. A dolgozatok eredményét ismertetni kell a tanulókkal. A tanulókkal az ellenőrző könyvbe is írassa be a jegyeket. A pedagógus az elfogadott pedagógiai elveket alkalmazza a tanulókkal való kapcsolatában. Rendszeresen figyelemmel kíséri a tanulók képességének, tudásának fejlődését, alakulását. Az osztálynaplóba nem lehet utólagosan jegyeket beírni. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés eszköze. Szaktárgyától függetlenül minden nevelő kötelessége a hivatástudatra, az önképzésre, az önművelésre, valamint a szép és helyes magyar beszédre és írásra nevelés. Iskolai munkájának megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni az iskolában, az értekezleten, az ünnepélyeken, illetőleg a kijelölt foglalkozási helyen. Az iskolában szervezett ügyeleti szolgálatot, helyettesítést, tanórán kívüli teendőit, munkakörével kapcsolatos ügyviteli munkáit az érvényes előírások, illetve az igazgató utasításai, útmutatásai szerint lássa el. Ha munkáját váratlan és komoly ok miatt az előírt időben nem tudja megkezdeni, ezt időben jelezze az igazgatónak . Minden egyéb esetben legalább 1 nappal előbb kérjen engedélyt az igazgatótól a tanítási óra, egyéb előírt foglalkozások esetleges elhagyására, elcserélésére és javasolja az óra szakszerű helyettesítésének megoldását. Vezetői utasítás alapján köteles kollégái helyettesítését szakszerűen ellátni. Felelősség: Az iskolából kikerülő iratok, újságcikkek, szórólapok, meghívók stb. csak igazgatói engedéllyel kerülhetnek nyilvánosságra. A titoktartás minden esetben kötelezi, csak igazgatói engedéllyel nyilatkozhat az iskolát érintő kérdésekben. A kötelességeit nem teljesítő, illetve gondatlanságával kárt okozó pedagógus felelősségre vonását az igazgató kezdeményezheti. A leltárilag átvett felszerelési tárgyakért a hatályos pénzügyi rendeleteknek megfelelően anyagi felelősséggel tartozik, ezek leltározásában közre kell működnie. Ha jelen évben az iskola végzős osztályában érettségi tárgyat tanít, az osztálytanítás befejezését követően kötelező óraszáma mértékéig a szaktárgya alapján érettségi készülő tanulók rendszeres felkészítésére, korrepetálására beosztható. Ha a korrepetálással a pedagógus kötelező óraszámát nem éri el, vagy felkészítőre nem kerül sor, a kieső óraszáma mértékéig külön díjazás nélkül olyan nevelő-oktató munkát kell ellátnia, amelyet a tanév folyamán külön díjazás ellenében túlmunkájában, helyettesítéssel látott el. Osztályfőnökként a feladatai a következők: Összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje osztályában lévő tanulók személyiségét, az elfogadott emberi erkölcs és kultúra szellemében nevelje őket, segítse hivatástudatuk kialakulását.
51
Tegyen meg mindent a jó osztályközösség megerősödése érdekében. Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében működjön együtt a diák-önkormányzat vezetőjével. A tanulók jobb megismerése érdekében lehetőség szerint látogassa osztálya tanítási óráit, tapasztalatait beszélje meg kollégáival. Szükség esetén az osztályban tanító nevelőket hívja össze, és közösen beszéljék meg a teendőket. Ha valamelyik tanulójával gondok merülnének fel (sok a hiányzás stb.), tájékoztassa a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. Tartson havonta fogadóórát, alakítson ki jó kapcsolatot a szülőkkel. Minden tanítási évben legalább két alkalommal tartson szülői értekezletet (ősszel, tavasszal). Az ellenőrző könyv útján félévkor tájékoztassa a szülőket a tanuló tanulmányi munkájáról. Az ellenőrző útján tájékoztassa a szülőket a dicséretekről és az esetleges fegyelmi ügyekről. Bármilyen fegyelmi ügy merül fel a tanulók vagy a dolgozók részéről, mindig a fennálló hatályos jogszabály alapján kell eljárni. Gondosan készüljön rá, és felelősségteljesen vezesse le osztálya félévi és év végi osztályozó értekezletét. Támogassa az osztály szülői munkaközösségének munkáját. Segítse elő az érettségi vizsgák zavartalan lebonyolítását, vállaljon feladatot az érettségi vizsgakor. Végezze gondosan az osztályával kapcsolatos mindenfajta adminisztrációs teendőket (osztálynapló, adatlapok pontos vezetése, hiányzások havonkénti összesítése stb.). Végezzen pályaorientációs munkát. Kísérje figyelemmel osztálya tanulóinak tanórán kívüli elfoglaltságát. Legalább félévente szervezzen közös programot (túrák, színházlátogatás, mozi, korcsolyázás stb.) osztályával. Ha osztálykirándulást szervez, legyen alapos és körültekintő. III. Hatásköre, jogai: - Pedagógiai Program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. - Megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. - Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. - Minősítse a tanulók tudását. - A nevelőtestület tagjaként vegyen részt az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
Munkaköri leírás- iskolatitkár Név: Születési hely: Születési idő: Anyja neve: Adószám: Lakcím: Közvetlen felettese: Fekete Júlia igazgató Munkaidő: hétfő-szerda: 7.00-15.30 csütörtök: 7.00-15.00 Péntek: 7.00-13.30 Feladatai: Gondoskodik a postai küldemények szállításáról. Vezeti az iskola iktatókönyvét, postakönyvét. Évente elkészíti a tanulói nyilvántartást. Végzi az iskola adminisztrációs munkáját, az iskola levelezését. Kiállítja a tanulók számára a szükséges igazolásokat.
52
Gondoskodik az iskola számláinak és egyéb iratainak a hivatalokhoz való eljuttatásáról. Szükség esetén az igazgató utasítása alapján részt vesz az iskola egyéb feladatainak ellátásában. Intézi a diákok diákigazolvány-igénylését, érvényesítését, nyilvántartását. Számlát állít ki az iskola kasszájába történő befizetésekről, ezzel elszámol. Elkészíti valamennyi dolgozó részére a jelenléti ívet. Vezeti a szabadság-nyilvántartást. Az iskola ügyeivel kapcsolatosan szigorú titoktartás köti. Munkaköri leírás – rendszergazda
Név: Születési adatok: Anyja neve: Adószám: Lakcím: Felettese:Fekete Júlia igazgató Munkaideje hétfőtől péntekig: 7.15-15.15 A rendszergazda feladatai: 1) Elkészíti az iskola számítógép-hálózatának topológiai rajzát. 2) Jelszók és védelmi kódok megadásával, a szoftverek beállításával gondoskodik a számítógépek optimális és üzembiztos működéséről, megakadályozza, hogy a felhasználók a rendszer működését befolyásoló operációs rendszerek, programok beállításait megváltoztathassák. 3) Jelszók és védelmi kódok megadásával, a szoftverek beállításával megakadályozza, hogy felhasználók illetéktelen adatokhoz, programokhoz hozzájuthassanak. 4) Elkészíti a számítógép-hálózat és a számítógépek védelmi rendszerének teljes dokumentációját. A dokumentációnak tartalmaznia kell minden szintű felhasználónak kiadott kódot és címet. A rendszerben nem lehet egyetlen egyéni célokat szolgáló jelszó, kód sem, amelyet a dokumentáció nem tartalmaz. 5) Minden számítógépről egyedi adatlapot készít. Az adatlapnak tartalmaznia kell a számítógép setupjának elérését biztosító kódot, a setup beállítását, a számítógép hardverének adatait, a számítógép működését biztosító driverek azonosító nevét, a gépre telepített programok, operációs rendszerek nevét, azok elérési útját. 6) Az elkészített dokumentációnak műszaki szempontból szakszerűnek, egyértelműnek, más szakember számára is teljesen érthetőnek kell lenni. 7) A drivereket a számítógép adatlapján szereplő névvel ellátva, összegyűjtve CD lemezen tárolja. 8) Figyelemmel kíséri, ellenőrzi, időnként teszteli a rendszer működését, a rendszer működéséről naplót vezet. 9) A felhasználók által jelzett, vagy tapasztalt működési hibákat kiküszöböli, a szükséges beállításokat elvégzi. 10) Az üzemképes működés érdekében szükséges esetén az egereket kitisztítja. 11) A rendszergazda a teljes számítógép-hálózat őrzője és védője, gondoskodik az energiatakarékos, tűzvédelmi szempontokat is figyelembe véve biztonságos üzemeltetésről. 12) Elkészíti a számítógéptermek használatának teremrendjét. 13) Az iskola honlapját elhelyezi az Interneten és a honlapot karbantartja.
53
A rendszer biztonságos működését, az adat- és vagyonvédelmet szolgáló intézkedések: a) A rendszer működését biztosító és az iskola által vásárolt vezérlőprogramokat, operációs rendszereket, programrendszereket az igazgató őrzi. b) A számítógépekről, a számítógép-hálózatról a rendszergazda által elkészített és leadott dokumentumokat az igazgató őrzi, és titkosan kezeli. c) A rendszergazda a rendszer topológiáját csak igazgatói engedéllyel változtathatja meg. d) A rendszergazda a számítógépeket és a hardver eszközöket csak igazgatói engedéllyel bonthatja fel, vagy változtathatja meg. e) A hardver-eszközök javítását szakszervizben végeztetjük el, a javítás nem a rendszergazda feladata. f) Az iskolából számítástechnikai eszközöket csak igazgatói engedéllyel lehet elvinni. g) Az iskolába csak személyes felhasználású számítástechnikai, informatikai eszközöket (laptop, számítógép, kalkulátor, zsebszámológép, mobiltelefont, zsebrádió stb.) lehet behozni. Nem lehet viszont behozni nem az iskola tulajdonát képező számítógép alkatrészeket (monitor, számítógép kártyák, alaplapok, memória modulok, processzorok, winchesterek, floppy-meghajtók, CD, DVD meghajtók stb.). h) Az igazgató a számítógéprendszert és a rendszergazda által leadott dokumentumokat időnként szakértővel megvizsgáltatja. i) Az előírások megszegése esetén az igazgató fegyelmi vagy akár bírósági eljárás lefolytatását is kezdeményezetheti. Munkaköri leírás- takarítónő Név: Születési adatok: Anyja neve: Adószám: Lakcím: Közvetlen felettese: Munkaidő: délutáni műszak esetén: 13.00-21.00 nappalos műszak esetén: 6.00-14.00 DÉLUTÁNOS MŰSZAK Takarítási terület: az iskola valamennyi helyiségének tisztán tartása:
Tantermek WC helyiségek Folyosók Lépcsőfeljárók Tanári szoba Könyvtár Stúdió Irodák Cisco terem Internet terem Számítástechnika terem
54
Általános feladatok: -
a tantermek, az edzőterem, könyvtár, irodák, tanári szoba, számítástechnikai termek, stúdió, a folyosó és mellékhelyiségek állandó tisztántartása; a tantermek, folyosók naponta egy alkalommal történő felseprése, felmosása; külön gondot kell fordítni a tisztálkodó helyiségek és a WC-k tisztántartására és rendszeres fertőtlenítésére; a szeméttárolókat naponta kell üríteni és rendszeresen fertőtleníteni; az ablakokat, ajtókat állandóan tisztán kell tartani; évente két alkalommal szükséges az egész területen a nagytakarítás (tavaszi, nyári); gondoskodni kell a területen elhelyezett virágok gondozásáról, öntözéséről, átültetéséről; gondoskodni kell este az épület, a nyílászárók zárásáról, a lámpák eloltásáról, a riasztó beüzemeléséről; figyelemmel kell kísérni a berendezési tárgyak állapotát, a meghibásodást jelenteni kell az iskola gondnoki teendőivel megbízott dolgozójának; indokolt esetben díjazásért helyettesíti a szabadságon, illetve betegállományba lévő munkatársakat; A tartósan távollévő munkatársa helyettesítését az alábbiak szerint végzi: A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától megilleti a helyettesítőt, Helyettesítési díjként a helyettesített dolgozónak megállapított időarányos alapbér fele folyósítható.
NAPPALOS MŰSZAK Általános feladatok: -
a folyosók és a lépcsőház napközbeni tisztántartása díszterem takarítása hetente, illetve igény szerint mosás és vasalás rendezvény esetén alapanyagok beszerzése, terítés stb. reggel gondoskodni kell az épület nyitásáról, a riasztó kikapcsolásáról reggel az iskola előtti utca felseprése, szemét összeszedése udvar napközbeni tisztántartása lehetőség szerint két tanterem kitakarítása napközben télen a karbantartóval együtt hóseprés, síkosság-mentesítés a délelőtt folyamán a szakiskola épületében takarítás.
A felsorolt feladatokat külön figyelmeztetés nélkül végzi. A feladatok teljesítésének elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást eredményez.
Munkaköri leírás - karbantartó Név: Születési adatok: Anyja neve:
55
Adószám: Lakcím: Közvetlen felettese: Állandó nappalos műszakban dolgozik. Munkaideje: hétfőtől-péntekig: 6.30-14.30 A karbantartó feladatai: - Az iskola épületén és annak tartozékain észlelt meghibásodások kijavítása, állandó üzemképes állapotban tartása. - Szakmájához tartozó javítások, karbantartások elvégzése. - Az épületek vízvezeték hálózatának figyelése, a rendszerben bekövetkezett meghibásodások azonnali észlelése, jelzése az igazgató felé. - Vízcsapok, öblítők, áteresztők stb. szükség szerinti cseréje. - Villamos készülékek, konyhai és iskolai bojlerek üzemképes állapotban tartását. - A nyílászáró szerkezetek, ajtók, ablakok zárainak állandó felülvizsgálata, javítása. - Törött ablakok leszedésének és üvegeztetésének elvégzése. - Az épület külső szerkezetén helyileg megoldható kisebb javítások elvégzése. - A folyosón elhelyezett beépített szekrények karbantartása, javítása. - Az iskola berendezési tárgyainak javításának elvégzése (pad, szék, szekrény stb.) állandó üzemképes állapotban tartása az esztétikai szempontok figyelembevételével. - A vakolatok kisebb javításának elvégzése; nyáron termekben, folyosókon falfestés. - Ő a tűzvédelmi felelős, köteles a tűzvédelmi szabályzatot elkészíteni, illetve aktualizálni. Tűzvédelmi oktatás megtartása minden tanítási évben. - A feltárt tűzvédelmi és munkavédelmi hiányosságainak a lehetőséghez mérteni megszüntetése. - Minden rendkívüli eseményt azonnal jelent az igazgatónak. - Éjszakai riasztás esetén bejön az iskolába, ellenőrzi a területet. - Levélhordás. - Télen gondoskodik az iskola előtti járdaszakasz és a főbejáró lépcsők hó eltakarítási és csúszásgálás munkáinak elvégzéséről. A fentieken túl elvégez minden munkát, amely az általános karbantartás fogalomkörébe tartozik.
II.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 1.1 Azonosító adatok A könyvtár elnevezése: Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola Könyvtára Székhelye, címe:4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 6. Létesítésének ideje:2004. augusztus 01. A könyvtár bélyegzője: Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola (körbélyegző) A könyvtár jellege:zárt könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) A könyvtár elhelyezése:Az iskola épületében, külön helyiségben A könyvtár használata: ingyenes Nyitva tartási idő:előzetes egyeztetés alapján
56
1.2 Szakmai követelmények Az iskolai könyvtár jelenleg egy kis szobában működik: az intézmény épületében (székhelyen). A könyvtárban az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosított; A könyvtári állomány nagysága a rendelet értelmében kevés és hiányos 1.3 Az iskolai könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója biztosítja a nevelőtestület, valamint a diákközösségek javaslatainak figyelembevételével. 1.4 Szakmai szolgáltatások, az iskolai könyvtár kapcsolatai Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a településen működő iskolai és közművelődési könyvtárakkal. 2. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény éves költségvetésében biztosítja. Az évi fejlesztésre fordítandó összeg megállapítása a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet figyelembevételével történik. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet az iskola igazgatója használja fel, ő gondoskodik a tervszerű és folyamatos beszerzésről. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért az iskolaigazgató felelős. Ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. 3. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörének igazodnia kell a különböző tantárgyak, műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben megfogalmazottak szerint: 3.1 Az iskolai könyvtár alapfeladatai : gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása; tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról; tanórai foglalkozások tartása (könyvtárhasználati ismeretek a könyv- és könyvtárhasználat szaktárgyakhoz kapcsolódóan szaktanárok által); egyéni helyben használat biztosítása; könyvtári dokumentumok kölcsönzése. 3.2 Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai : tanórán kívüli foglalkozások tartása; tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak , a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól;
57
más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása; részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében; közreműködés a tartós tankönyvekkel kapcsolatos feladatok megszervezésében, lebonyolításában.
4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az állományalakítás szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti, a gyűjtőköri szabályzatot elfogadása előtt szakértővel kell véleményeztetni. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskola szerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni, és természetesen fel kell mérni a külső források használatának lehetőségét is. Az iskola lehetőségei és az iskolán kívüli források együttesen határozzák meg a könyvtár alap- és kiegészítő funkcióit. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe, míg a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködését igényli. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata az 1. sz. mellékletben található. 5. Gyűjteményszervezés A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola :nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. 5.1 A gyarapítás 5.1.1 A beszerzés forrásai Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék, és csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. A vásárlás történhet: jegyzéken történő megrendeléssel, előfizetéssel, vagy a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel. Az ajándék és a csere, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. Az intézmény számára szerzeményezett dokumentumokat (számla, kísérőjegyzék és a dokumentum alapján) könyvtári nyilvántartásba kell venni. 5.1.2 A gyarapítás nyilvántartásai rendelési nyilvántartás; dezideráta. 5.1.3 Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és könyvelése, a gazdaságipénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, jegyzékek) megőrzése az iskola gazdasági vezetőjének a feladata. Az eredeti példány (fény)másolatát azonban a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.
58
5.1.4 A dokumentumok állományba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal (címlap verzió, 17.oldal, utolsó számozott oldal) és raktári jelzettel (előzéklap, gerinc). 5.1.4.1 Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végleges nyilvántartás formái iskolánkban: leltárkönyv; számítógépes adathordozó Számítógépes nyilvántartásra a két könyvtár állományának egyesítése során kerül sor. Vezetésére az egyedi nyilvántartás követelményei vonatkoznak. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A különböző dokumentumokról külön-külön leltári nyilvántartást vezet a könyvtár. 5.1.4.2. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be, továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Az időleges nyilvántartás formái: kardex; Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba (kardex) kell venni. A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített (brosúra) nyilvántartás vezethető. Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok: brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok; tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek; tervezési és oktatási segédletek; tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok; kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok; kötéstől függően ajánlott- és házi olvasmányok, egyéb dokumentumok, melyek több éven át történő kötésbeli tartóssága nem biztosított. 5.2 Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: tervszerű állományapasztás; természetes elhasználódás; hiány. 5.2.1 Tervszerű állományapasztás Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. 5.2.1.1 Elavult dokumentum kivonása A dokumentum értékelése alapján történhet, amennyiben azt tartalmi elavulás jellemzi. 5.2.1.2 Fölösleges dokumentumok kivonása
59
Fölöslegessé válik egy dokumentum, ha megcsappan iránta a szaktanári - tanulói igény az alábbiak miatt: megváltozik a tanterv; változik az ajánlott- és házi olvasmányok jegyzéke; módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskola profilja, szerkezete; a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket; csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. 5.2.2 Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében is sort kell keríteni. 5.2.3 Hiány Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból: elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény); A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés); állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli). 5.3 A törlés folyamata A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése igazgató engedélyével történik. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése szintén engedély alapján történik. Az időszaki kiadványok kivonásánál (nem kötelezően) az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: hetilapok 1-2 évente; szaktudományi folyóiratok 5 évente; pedagógiai szaklapok 10 évente. 5.4 A kivonás nyilvántartásai 5.4.1 Jegyzőkönyv A végleges nyilvántartásba vett dokumentum kivezetése a leltárkönyvből az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát, a dokumentumok azonosító adatait a jegyzőkönyv mellékletei tartalmazzák. 5.4.2 Melléklet törlési jegyzék az egyedi nyilvántartású dokumentumokról (a dokumentumok tételes felsorolásával készül); 5.5 A könyvtári állomány védelme Az iskola igazgatója a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős. Ezért (a fenti rendeletben) meghatározott időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról. 5.5.1 Az állomány ellenőrzése (leltározása) Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését rendelet szabályozza. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el. A leltározás végrehajtásáért, annak személyi és tárgyi feltételei biztosításáért a gazdasági vezető, mint az iskola leltározási bizottságának vezetője a felelős.
60
Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek. A letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel.
5.5.1.1 Az állományellenőrzés típusai jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli; módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi; mértéke szerint: teljes körű vagy részleges. 5.5.1.2 A leltározás lebonyolítása Az állományellenőrzés történhet számítógépes program segítségével is, de mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén a leltározási bizottság vezetője köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az állományellenőrzés során kötelező a dokumentumok és az egyedi nyilvántartások összevetése. 5.5.1.3 Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet engedélyezésre át kell adni az igazgatónak. A záró jegyzőkönyv mellékletei: a leltározás kezdeményezése; a jóváhagyott leltározási ütemterv; a hiányzó dokumentumok jegyzéke. 5.6 Az állomány jogi védelme Az iskola igazgatója felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. Állományba-vétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok)együttes megléte alapján történhet. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért; A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség; A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős; 5.7 Az állomány fizikai védelme A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás! A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés). 5.8 Az állományvédelem nyilvántartásai 5.8.1 Az állományellenőrzési nyilvántartások
61
leltározási ütemterv; záró jegyzőkönyv és mellékletei.
5.8.2 Kölcsönzési nyilvántartások A könyvtárunkban a nyilvántartás a kölcsönző nevének feltüntetésével, a kölcsönzött dokumentum adatainak rögzítésével történik. 5.8.3 A könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata (2.sz. melléklet) rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez. 6. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása letétek A könyvtári állomány 90 %-ának elhelyezése szabadpolcon történik. 6.1 A könyvtári állomány egységei könyvállomány:- kézi és segédkönyvtár; - kölcsönözhető állomány; raktári rendje: szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom szakrendben. További elrendezés: a kölcsönözhető állomány esetében külön-külön helyeztük el az alsóés a felső tagozatosoknak szánt dokumentumokat. oktatási segédletek (tankönyvek, tanári segédkönyvek, stb.) raktári rendje: tantárgyanként, osztályonként; periodikák raktári rendje: a friss számok a könyvtárban a folyóirattartón, a régebbiek külön állományegységként a könyvtár beépített szekrényeiben; audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok raktári rendje: dokumentumtípusonként folyószámos elrendezésben; 7. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya témakörökre bontva található a szabadpolcokon. Katalógus vezetésére nem került sor. 8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye gyűjteménye használatát; az iskola olvasás-és könyvtárpedagógiai tevékenységében központi helyet tölt be, maga is részt vesz a könyvtárhasználati ismeretek terén; saját gyűjteménye, illetve lehetőségeitől függően más információs csatornák igénybevételével, segítségével tájékoztatja a könyvtár használóit a pedagógiai folyamat során felmerült témakörökben; sajátos eszközeivel segíti az iskola felzárkóztató és tehetséggondozó programjának megvalósítását; a használók jogait és kötelességeit, nevezetesen: a használatra jogosultak körét, a használat módjait, a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtár rendjét, a könyvtári házirendet a könyvtár használati szabályzata (2.sz. melléklet) rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. 10. Zárórendelkezés
62
A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása az iskolaigazgató feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.
11. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei 1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat; 2. sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat; 3. sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat
1. számú melléklet
63
Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata
1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre a könyvtár funkciója szerint Az iskolai könyvtárnak a rendelkezésre álló dokumentumok közül a fentiek figyelembevételével költségvetési keretén belül aszerint kell válogatnia, hogy eleget tehessen a könyvtár alap- és kiegészítő funkciójából eredő követelményeknek. 1.1 Főgyűjtőkör Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtőkörébe: írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi- és segédkönyvek; a helyi tantervekben meghatározott házi olvasmányok; az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek; a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom; periodikumok; a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók; az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai. 1.2 Mellékgyűjtőkör A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel is biztosítja a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat, valamint épít a különböző kerületi, fővárosi, országos szakmai szolgáltató intézmények, báziskönyvtárak számítógépen elérhető információs forrásainak, adatbázisainak használatára is. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról Írásos-nyomtatott dokumentumok könyvperiodikabrosúratankönyv Kéziratok Audio-vizuális dokumentumok hangzó dokumentumok: Hangos- képes dokumentumok: - hangkazetta/ hanglemez- CD-ROM - zenei CD- számítógépes multimédiás program - oktatócsomag - videokazetta 3. A gyűjtés szintje és mélysége A gyűjtés mélységéről, irányáról folyamatos egyeztetés történik a munkaközösségvezetőkkel. Kiemelten fejlesztjük a kézikönyvtári és a segédkönyvtári állományt, fokozottan figyelembe vesszük a földrajz, a történelem, a számítástechnika és az idegen nyelvek tanításának dokumentum igényeit, gyűjtjük a tartós használatú tankönyveket, segédkönyveket. Nem gyűjtünk krímit, lektűr irodalmat, még ajándékba sem fogadhatunk el olyan dokumentumokat, amelyek nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe. Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát.
64
3.1 Kézikönyvtári állomány A műveltségterületek alapdokumentumai közül a közép iskolai életkornak megfelelően: Teljességgel gyűjteni kell: általános- és szaklexikonokat, általános- és szakenciklopédiákat, szótárakat, fogalomgyűjteményeket, kézikönyveket, összefoglalókat. Válogatással: adattárakat, atlaszokat, tankönyveket, periodikákat, a tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozókat. 3.2 Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni a tantervekben meghatározott: a magyar irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiákat; házi és ajánlott olvasmányokat; az egyes szerzők válogatott és gyűjteményes munkáit; nemzeti antológiákat; a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. Válogatással : ifjúsági regényeket, elbeszéléseket és verses köteteket; az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalmát; a kiemelkedő (de a tananyagban nem szereplő) kortárs alkotók műveit; regényes életrajzokat, történelmi regényeket; az iskolában tanított nyelvek életkornak megfelelő olvasmányos irodalmát; 3.3 Ismeretközlő irodalom Teljességgel gyűjteni kell: az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat; az egyes tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalóit; a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat; a munkaeszközként használatos dokumentumokat; a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat. Válogatva: helytörténeti műveket; a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő ismeretközlő műveket; az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédleteket. 3.4 Pedagógiai gyűjtemény A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai tartoznak. Gyűjteni kell a teljesség igényével : pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat;
65
pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket; a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat; az egyes tantárgyak, műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit; tantárgymódszertani folyóiratokat; az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat, évkönyveket.
Válogatva: az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket; a tanítási órán kívüli foglalkozások dokumentumait; általános pedagógiai folyóiratokat; az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket. 3.5 Könyvtári szakirodalom Gyűjteni kell a tejesség igényével: könyvtártani összefoglalókat; könyvtári jogszabályokat, irányelveket; a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket; az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat. Válogatva : a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket a könyvtárhasználat módszertani segédleteit; módszertani folyóiratokat. 3.6 Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, a munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. 3.7 Periodika gyűjtemény Teljesség igényével kell gyűjteni: általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat; irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat; iskolai újságot. Válogatással: az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani folyóiratokat; a tanítás folyamatában felhasználható napilapokat, folyóiratokat; gyermek és ifjúsági lapokat. Erős válogatással: tudományos, irodalmi és művészeti folyóiratokat. 3.8 Kéziratok Gyűjteni kell: az iskola pedagógiai dokumentációit; pályázati munkákat; iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit; kísérleti dokumentációkat;
66
3.9 Audiovizuális gyűjtemény A tantárgyaknak megfeleltetett nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD,CDmultimédia) közül: Teljesség igényével gyűjti a könyvtár: a tantervi követelményekhez igazodó zenei CD-ket; kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációit; a média műveltségi területén felsorolt műveket. Válogatva: értékes szépirodalmi műveket; egyes tantárgyak, műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat. 2. számú melléklet Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvár használói köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Az iskolai könyvtárba a beiratkozás és a szolgáltatások igénybe vétele díjtalan. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. 2. Az iskolai könyvtárban az alábbi szolgáltatások ingyenesek a könyvtár tagjai számára. Dokumentumok kölcsönzése Kézikönyveknek, folyóiratoknak, az iskola dokumentumainak, CD-ROMoknak helyben használata Helyben olvasás Könyvtári foglalkozások Tájékoztatás 3.A könyvtárat felügyelettel lehet használni, a meghatározott nyitva tartási időben, illetve előre egyeztetett időpontban. 4.A könyvtárhasználat módjai 4.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, személyi feltételeit az igazgatónak kell biztosítani. A könyvtárhasználó segítséget kap az információhordozók
67
4.2 Kölcsönzés
közötti eligazodáshoz, az információk kezeléséhez, a szellemi munka technikájának alkalmazásához, a technikai eszközök használatához. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári állományrész; - különgyűjtemények (folyóiratok, AV dokumentumok, stb.). A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre tanulók is kikölcsönözhetik.
A könyvtárból bármely dokumentumot csak engedéllyel lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával hitelesíti. Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők. Az elvesztett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár által meghatározott más művel pótolni. A nem teljesíthető igények esetében más (közművelődési) könyvtárba kell irányítani az olvasót, illetve indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell megpróbálkozni. A napi nyitvatartási időt (az éves munkaterv mellékleteként) külön-külön lehet meghatározni a kölcsönzésre és a helyben használatra. A nyitvatartási idő mértékét az érvényes jogszabály szerint kell meghatározni.
4.3 Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére az osztályfőnökök, szaktanárok a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint könyvtári szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. 4. A kölcsönzés szabályai: A könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat az olvasó köteles az előre meghatározott időpontig hibátlanul visszaszolgáltatni. A tanév vége előtt minden olvasó (diák és dolgozó) köteles a kikölcsönzött dokumentumokat a könyvtárban leadni.
68
3. számú melléklet Tankönyvtári szabályzat 1.Az ingyenes tankönyvi ellátás rendje: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönzik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegből megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 2.A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket szeptemberben a könyvtárból kölcsönzi. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. A diákok a tanév befejezése előtt 7 munkanappal kötelesek a tanév elején, illetve a tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 3.A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) összesítet listát az újonnan beszerzett tankönyvekről összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről listát készít a selejtezendő tankönyvekről. 4.Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első év végére legfeljebb 25%-os - a második év végére legfeljebb 50%-os - a harmadik év végére legfeljebb 75%-os - a negyedik év végére 100%-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kért az iskolának megtéríteni. Módjai: ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása az igazgató feladata. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: Az első év végén a tankönyv árának 75%-át
69
a második év végén a tankönyv árának 50%-át a harmadik év végén a tankönyv árának 25%-át. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott írásbeli kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. III.20/2012. (VIII.32) EMMI rendelet 161.§ (1) rendelet 2. melléklete határozza meg azokat a kötelező eszközöket és felszereléseket, továbbá helyiségeket, amelyekkel a nevelési-oktatási intézményeknek rendelkezni kell
70
