SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2003
2
BEVEZETŐ Társadalmunk demokratikus átalakulásának kiemelkedően fontos elemét képezi a közoktatási rendszer átfogó megújítását szolgáló Közoktatási Törtvény l993 évi megalkotása. A gyorsan változó társadalmi élet, az európai csatlakozást mindjobban előkészítő hazai átalakulás, az egyre bővülő szakmai követelmények a törvény elfogadása óta több alkalommal szükségessé tették a közoktatás ezen alapdokumentumának módosítását. A törvény helyi végrehajtásaként elkészített megyei közoktatás-fejlesztési tervet figyelembe véve intézményünk is megalkotta nevelési és pedagógiai programját. A megújult országos és megyei oktatáspolitikai célkitűzések érvényesítése érdekében a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat a közoktatási intézményeiben folyó tevékenység magasabb szintre emelése, valamint az intézmény feladatainak bővítése szándékával a működés korszerűbb kereteinek kialakítása mellett döntött. Az intézmény tevékenységét az eddigieknél jobban tagolt, a térségi szerepet eredményesebben befogadó, a belső és külső kapcsolati rendet hatékonyabbá tevő többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményi formában szervezte meg. Az átfogó szakmai és szervezeti változásokkal összhangban a szakalkalmazotti értekezlet megalkotta az új szervezeti keretek között folyó közoktatási tevékenység, és intézményi működés új szervezeti és működési szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat).
3
Az intézmény jogállása, szervezete 1.§ (1) Az intézmény neve: Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona /Továbbiakban: intézmény/. Székhelye: 7700. Mohács, Kórház u. 1-3. (2) Az intézmény fenntartója: Baranya Megyei Önkormányzat (3) Az intézmény jellege: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely öt szakmai és szervezeti tekintetben önálló - intézményegységből áll: • Általános Iskola és Szakiskola • Kollégium • Pedagógiai Szakszolgálat • Gyermekotthon • Gazdasági szervezet (4)Az intézmény önálló jogi személy. (5)Az intézmény gazdálkodása: az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. E tevékenységi körében ellátja a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona Old, a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona Pécsvárad intézményekkel kötött együttműködési megállapodásban meghatározott pénzügyigazdasági tevékenységet. Az intézmény a Baranya Megyei Önkormányzat 26/1999.(XII.30.) Kgy rendeletében meghatározott keretek között a használatába adott vagyonnal önállóan rendelkezik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. (6) Az intézményt az igazgató képviseli. Képviseleti feladatokkal az intézmény vezetőit, vagy más közalkalmazottat is megbízhat. A képviseleti feladatot ellátó köteles a képviselet ellátásáról az igazgatót tájékoztatni. (7) Az intézmény bélyegzőinek szövege: Körbélyegzők: - Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona 7700. Mohács, Kórház u. 1-3. (1-től 5-ig számozással) - Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona Mohács, Kórház u. 1-3 OTP Mohács 11731073-15330121 Adószám 1533012-2-02 - Baranya Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója Mohács A kör alakú bélyegzők középen tartalmazzák a Magyar Köztársaság címerét. Hosszú bélyegzők: - Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona 7700. Mohács, Kórház u. 1-3 - Baranya Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója Mohács, Kórház u. 1-3. A bélyegzők nyilvántartását és használatát az intézmény igazgatója szabályozza.
4
SZERVEZETI REND Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők helyettesítésének rendje 2.§ (1) Az intézmény vezetési szerkezete (1. számú melléklet): Az intézmény vezetője: az igazgató. További (beosztott) vezetők: igazgató-helyettes, intézményegység-vezetők, gazdasági vezető (2) A vezetők közötti feladatmegosztás: a./ Az igazgató feladatai: -
-
ellátja a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX törvény (továbbiakban: Kotv) 54.§-ában, valamint az 55. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat, különösen, gyakorolja az intézmény közalkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat, munkaköri leírás keretében megállapítja a munkáltatói jogkörben a vezetőkre átruházott, és általuk gyakorolható munkáltatói jogköröket, gyakorolja a kötelezettségvállalási jogot, ezzel kapcsolatosan szabályozza a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét, szabályozza az intézményi kiadmányozási jogkör gyakorlását, elsődlegesen kapcsolatot tart a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzattal, Mohács Város Önkormányzatával, az intézményi szülői közösséggel, iskolaszékkel, diákönkormányzattal, szakszervezettel, Közalkalmazotti Tanáccsal, szervezi és irányítja az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzését, irányítja az intézményi pénzügyi-gazdálkodási feladatok ellátását, szervezi és irányítja az intézmény hazai és külföldi kapcsolatait,
b./ Igazgató-helyettes: - az igazgató akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti az intézmény vezetőjét, feladatát képezi továbbá - vezeti az általános iskola és a szakiskola intézményegységet, irányítja a terület szakmai munkaközösségeit, - irányítja a gyermekek intézményegységekbe történő felvételével kapcsolatos tevékenységet, - koordinálja az intézményhez tartozó gyermekek szellemi, testi, egészségügyi helyzetével, fejlődésével összefüggő intézményi tevékenységeket, különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi teendőket, az egészségügyi vizsgálatokat, tanulóés gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatokat, - gondoskodik az intézményi közalkalmazottak munkaköri leírásainak elkészítéséről az intézményegység-vezetők bevonásával,
5 -
előkészíti az intézmény szakmai programjainak (pedagógiai, nevelési), munkaterveinek, értékeléseinek, beszámolóinak tervezeteit és az éves statisztikai jelentéseket, előkészíti az intézmény nevelőinek továbbképzési és továbbtanulási tervét, koordinálja az intézmény eszközbeszerzési tervének összeállítását, és végrehajtását, gondoskodik a jelentési kötelezettségek teljesítéséről, az ezzel kapcsolatos határidők megtartásáról, kapcsolatot tart elsődlegesen az intézményben működő egyéb közösségekkel (pld: szülői-és diákszervezetek.)
c./a. A szervezetileg önálló szakmai intézményegységek vezetőinek általános feladatai: - ellátják az intézményegység szakmai munkájának irányítását, - ellátják az intézményegységhez tartozó gyermekekkel kapcsolatos gyermek- és ifjúságvédelmi, egészségügyi ellátással, továbbá a tanulóés gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatokat, - vezetik az intézményegységhez tartozó nevelők testületét, irányítják a munkaközösség, szakmai team és a nem pedagógus közalkalmazottak csoportjait, - az intézményegység nevelőtestületével javaslatot készítenek az intézmény pedagógiai programjának intézményegységet érintő feladataira, összeállítják intézményegységük pedagógiai programját, gondoskodnak annak végrehajtásáról, - elkészítik az intézményegység munkatervét és ellenőrzési tervét, szervezik annak végrehajtását, - ellenőrzik az intézményegység szakmai munkájának végrehajtását, szervezik a belső ellenőrzési tevékenységet, - elkészítik az intézményegység tevékenységi körére vonatkozó jelentéseket, beszámolókat, statisztikákat - gondoskodnak az intézményegységben a helyettesítés megszervezéséről, a túlórák és helyettesítési díjak elszámolásáról, - ellenőrzik az intézményegység írásos dokumentumainak (naplók, anyakönyvek, foglalkozási tervek stb) vezetését, - véleményezési jogkört gyakorolnak az intézményegység alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor, - előkészítik az intézményegységben folyó szakmai tevékenységgel összefüggő és az intézményvezető hatáskörébe tartozó oktatásigazgatási döntéseket, - elkészítik az intézményegység közalkalmazottainak munkaköri leírását - szervezik a nemzeti és intézményi ünnepek intézményegységben történő méltó megünneplését, - kapcsolatot tartanak az intézményegység diákjainak szülőivel, azok közösségével, c./b. A szervezetileg önálló szakmai intézményegységek vezetőinek speciális feladatai: 1. Általános iskola és szakiskola: - a tantárgyfelosztás, órarend, ügyeleti beosztás elkészítése, - a továbbtanulással, beiskolázással kapcsolatos teendők előkészítése, megszervezése, ellenőrzése,
6 -
tankönyvrendelés koordinálása, intézményi törzskönyv vezetése, bizonyítványok, vélemények nyilvántartása, kezelése,
szakértői
bizottsági
2. Kollégium: - kollégiumi élet-és munkarend összeállítása, - kollégiumi törzskönyv vezetése, - szolgálati beosztások elkészítése szorgalmi időre, tanítási napokra és tanítási szünetekre 3. Gyermekotthon: - gyámi feladatok teljes körű ellátása, - család-és utógondozói feladatok ellátása - elsődleges kapcsolattartás gyámhivatalokkal, gyermekvédelmi szakszolgálattal, gyermekjóléti szolgálatokkal és egyéb, a gyermek életével kapcsolatba kerülő hivatalos szervekkel, szervezetekkel, 4. Szakszolgálat: - korai fejlesztés és óvoda órarendjének, élet és munkarendjének összeállítása, - nevelési tanácsadó munkarendjének kialakítása, tevékenység-rendszerének irányítása, ellenőrzése, - térségi logopédiai ellátás és gyógytestnevelés szervezése,
d./ Szervezetileg önálló funkcionális intézményegység-vezető (gazdasági vezető): - ellátja az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait végző intézményegység vezetését, - irányítja a pénzügyi, konyhai, karbantartói, technikai alkalmazottakat, - ellátja a hatáskör-átruházás szerinti egyéb munkáltatói jogokat, - a kötelezettségvállalási, utalványozási szabályzat rendelkezései szerint gyakorolja az e tevékenységi körrel kapcsolatos hatásköröket, - az intézmény által ellátott közoktatási szakmai feladatok, és a gazdálkodás törvényi és takarékossági szempontjainak figyelembe vételével összeállítja az intézmény éves költségvetésének tervezetét, negyedévente elemzi a gazdálkodást, összeállítja a félévi, és éves gazdálkodásról szóló beszámoló tervezetét, - gondoskodik az intézményi munkatervben és költségvetésben meghatározott célok megvalósításának gazdasági előkészítéséről, pénzügyi bonyolításáról, - kialakítja a teljes számviteli, pénzügyi és bizonylati rendet. Szervezi és ellenőrzi a pénzügyi folyamatokat, irányítja az ezzel kapcsolatos könyvelési feladatok végrehajtását, - irányítja és ellenőrzi az élelmezésvezető pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási tevékenységét, - szervezi az intézmény évenkénti selejtezési és leltározási feladatainak végrehajtását, - irányítja az intézményi raktárosi teendőket, - elkészíti a gazdasági és technikai területen dolgozó közalkalmazottak munkaköri leírását,
7 -
felelős a tervszerű gazdálkodási tevékenység ellátásáért, a pénzügyi, gazdálkodási, számviteli fegyelem megtartásáért, irányítja, szervezi, ellenőrzi az állagmegőrzéssel, a munka- és balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását, szervezi az intézményi vagyonvédelmi teendők ellátását,
(3) Szakmai munkaközösség-vezető: - irányítja és szervezi a munkaközösségben folyó munkát, - akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti az intézményegység-vezetőt, - megbízás szerint előkészíti az intézményegység-vezető feladatkörébe tartozó jelentéseket, beszámolókat, (4) A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: a./ Az intézmény igazgatóját: igazgató-helyettes; b./ Igazgató-helyettest: a kollégium –akadályoztatása esetén a gyermekotthon – intézményegység vezetője; c. / Intézményegység vezetőjét a munkaközösség-vezető; d. /:A gazdasági vezetőt a vezető könyvelő helyettesíti.
A vezetők, valamint az intézményegységek közötti kapcsolattartás rendje 3.§ (1) Az intézmény igazgatója havonta vezetői értekezletet tart az időszerű szakmai, működési, gazdálkodási és más aktuális kérdések megbeszélése végett (rendes vezetői értekezlet). Szükség esetén – halaszthatatlan kérdések megtárgyalása végett – más időpontban is tartható vezetői értekezlet (rendkívüli vezetői értekezlet). (2) A vezetői értekezletet az igazgató készíti elő és hívja össze az értekezletet megelőző legalább öt nappal. Írásos előterjesztést kell készíteni: -
a pedagógiai és nevelési programok elfogadásával, módosításával, végrehajtásával összefüggő kérdések megtárgyalásához, - a szervezeti és működési szabályzat, házirend megalkotásához, módosításához, - az éves munka- és ellenőrzési terv elkészítéséhez, - az éves költségvetés előkészítéséhez, - féléves, éves beszámolók előkészítéséhez, - a szakmai munka átfogó értékeléséhez, - minden olyan téma megvitatásához, amelynél az igazgató szükségesnek tartja az írásos előterjesztés készítését. (3) A vezetői értekezletre meg kell hívni az igazgató-helyettest, az oktatási-nevelési intézményegységek vezetőit, a gazdasági vezetőt. Az igazgató a vezetői értekezletre – a megjelölt napirendi pont tárgyalásához - köteles meghívni az intézményi iskolaszék, a szülői közösség, a diákönkormányzat, az intézményi szakszervezet, a közalkalmazotti tanács képviselőit, amennyiben e szervezeteknek az adott napirendi pont tárgyával kapcsolatban javaslattételi,
8 véleményezési, egyetértési, vagy együttdöntési joga van. A meghívott tanácskozási joggal vesz részt az értekezleten. (4) A vezetői értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a tanácskozás lényegét, és a hozott döntések pontos szövegét. A jegyzőkönyvet az igazgató és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről, a hozott döntések nyilvántartásáról az igazgató az iskolatitkár bevonásával gondoskodik. 4.§ (1) Az igazgató az intézményegységek vezetőitől az intézményegység feladatkörébe tartozó tevékenységi körök átfogó helyzetéről szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást kérhet. Ennek időszerűségét az igazgató határozza meg. Idejéről az érintett vezetőt egy héttel előre tájékoztatni kell. (2) Az intézmény igazgatója az intézményegységek munkájáról, egy-egy nagyobb tevékenységi kör átfogó értékeléséről az érintett vezetőktől írásbeli beszámolót kérhet. A feladat teljesítésének határidejét úgy kell megjelölni, hogy biztosított legyen a szükséges idő az alapos, elemző beszámoló elkészítéséhez. A feladat meghatározásakor meg kell jelölni a beszámoló főbb tartalmi elemeit. (3) Az intézmény igazgatója tanácskozási joggal részt vesz az intézményegység értekezletein. Az értekezlet időpontjáról és helyéről az intézményegység-vezető a kellő időben köteles tájékoztatni az igazgatót. (4) Az igazgató a fenntartó döntéseiről, az intézményt vagy annak intézményegységét érintő kérdésekről, értékelésekről, elemzésekről haladéktalanul tájékoztatja az intézményegységek vezetőit szóban (vezetői megbeszélésen), vagy a döntések, dokumentumok megküldésével. 5.§ (1) Az intézményegység-vezető az intézményi vezetői értekezletet követően tájékoztatást ad intézményegységében az intézményi vezetői értekezleten hozott döntésekről. Szükség esetén, két munkanapon belül intézményegységi vezetői értekezletet tart az intézményegység nevelőtestülete, vagy teljes közalkalmazotti köre részvételével. (2) Az intézményegységi vezetői értekezletre a 3.§-ban írt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell. (3) Az intézményegység-vezetője a 4.§-ban írt kapcsolattartási formákat az intézményegységen belül a szakmai közösségek tekintetében értelemszerűen alkalmazza. 6.§ (1) Az intézményegységek kötelesek egymást rendszeresen tájékoztatni a munkájukkal összefüggő közös feladatokról, az időszerű teendőkről, szakmai tapasztalataikról. Intézkedéseket kezdeményezhetnek a másik intézményegység-vezetőjénél az oktatónevelő munka kapcsolódó feladatai körében. (2) Az intézményegység-vezető köteles tanácskozási joggal meghívni a másik intézményegység-vezetőjét az intézményegységi értekezletre, amennyiben a tárgyalt
9 napirendi pont témája az intézményegységek közös feladatával összefüggő kérdést érint. (3) Az intézményegységek szakmai kérdések közös megtárgyalására, a közös feladatok meghatározása érdekében szakterületenként, vagy az egész nevelőtestületet érintően közös értekezletet tarthatnak.
Az igazgatótanács 7.§ (1) Az intézményben működő intézményegységek azonos számú képviselőiből álló koordinációs, véleményező testület. (2) Az igazgatótanács létrehozása: a./ Az igazgatótanács tagjainak száma intézményegységenként 1 fő. A gyermekotthon kiváltásáig a kollégium és gyermekotthon közalkalmazottainak külön szakfeladatra történő átsorolásáig a két intézményegységet 1 fő közös igazgatótanácsi tag képviseli. b./ Az igazgatótanács tagjainak megbízatása a megválasztástól számított négy éves időtartamra szól, és annak elteltével automatikusan megszűnik. c./ Az igazgatótanács tagjait az intézményegység közalkalmazottainak közössége titkos szavazással választja. Az intézményegység nevelőtestületének ülése határozatképes, ha a nevelők eredeti összlétszámához képest 50 % + egy fő jelen van. Jelölt az, akit a határozatképes nevelőtestületi ülésen jelenlévő nevelők 1/3-a nyílt szavazással jelöltnek ajánlott. Igazgatótanácsi tag az, aki megkapta a határozatképes nevelőtestületi ülésen jelenlévő nevelők többségének (50 %+ l fő) a szavazatát. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot elért jelöltek tekintetében a szavazást ugyanazon a napon meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén az lesz az igazgatótanács tagja, akinek a neve az ABC sorrendben előbb szerepel. Ha a szavazás során a megválasztható igazgatótanácsi tagok létszámához képest kevesebb jelölt kapta meg a szükséges szavazatot, akkor a jelölést és a szavazást a még hiányzó igazgatótanácsi tag tekintetében egy héten belül meg kell ismételni. d./ A szavazást a határozatképes nevelőtestületi ülésen nyílt jelöléssel, és szavazással, egyszerű többség mellett megválasztott jelölő- és szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A jelölteket a szavazólapon ABC sorrendben kell feltüntetni. Az igazgatótanácsi tagok megválasztásáról a szavazás eredményét (jelöltek neve, a jelöltre leadott szavazatszám), és a határozatképességet tükröző jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelölő- és szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. Az igazgatótanács tagjainak megválasztásához szükséges feltételeket az intézményegység vezetője biztosítja. e./ Az igazgatótanácsi tagság megszűnik: - a megbízási idő elteltével, - tagságról való lemondással, - a tag halálával, - a tag intézményi munkaviszonyának megszűnésével,
10 - az intézményegység nevelői közössége által a választás szabályai szerint lebonyolított visszahívással. (3) Az igazgatótanács főbb feladatai és hatásköre: - folyamatosan figyelemmel kíséri az intézményben folyó nevelő-oktató munka helyzetét, - különös figyelmet fordít az intézményi pedagógiai program végrehajtására, - segíti az intézményi nevelési-oktatási feladatok végrehajtásának szervezését, különösen: a tapasztalatok összegzésével, programok kezdeményezésével, az ellenőrzési feladatokba való bekapcsolódással, - javaslatot tesz az intézmény igazgatójának az intézmény személyi, tárgyi feltételei javítására vonatkozóan, valamint az intézményi munkában tapasztalható hiányosságok megszüntetésére, a hasznos kezdeményezések megvalósítására, - véleményezi az intézmény programjait, munkaterveit, költségvetését, értékelő beszámolóit, és mindazon előterjesztéseket, amelyek véleményezésére az intézmény igazgatója felkéri, - segíti az intézményegységek szakmai munkájának koordinálását, különösen: a szakmai tapasztalatok megtárgyalásával, egyeztetésével, a közös feladatok kimunkálásával, az intézményi, intézményegységi vezetéssel való egyeztetéssel, továbbá a feladatok végrehajtásának összehangolásával, - képviselője tanácskozási joggal részt vesz az igazgató, illetve intézmény egység-vezető meghívására az intézményi, illetve intézményegységi vezetői megbeszéléseken, egyéb rendezvényeken, - véleményezi az intézményegység-vezetői megbízást, és a megbízás visszavonását, - saját tagjai közül nyílt szavazással, minősített többséggel, az igazgatótanács működésének időtartamára elnököt választ, akinek e megbízatása a 7.§ (2) bekezdés e./ pontjában írt esetekben és az elnökségről való lemondással szűnik meg. (4) Az igazgatótanács működése: a./ Az igazgatótanács testületi ülésen gyakorolja feladat- és hatáskörét: - Az igazgatótanács két havonta tartja üléseit (rendes ülés), - Szükség esetén az igazgatótanács elnöke a rendes üléstől eltérő időpontban is összehívhatja az igazgatótanácsot (soron kívüli ülés), - Az igazgatótanács tagjai 1/3-ának a tárgyalandó napirend megjelölését tartalmazó írásos kezdeményezésére az igazgatótanács elnöke nyolc napon belül köteles összehívni az igazgatótanácsot (rendkívüli ülés), - Ha az igazgatótanács ülését határozatképtelenség miatt el kellett napolni, az igazgatótanács elnöke az ülést öt napon belüli időpontra az eredeti napirend megtárgyalására össze kell hívja (megismételt ülés). b./ Az igazgatótanács ülését az igazgatótanács elnöke hívja össze írásban. Az írásos meghívót az ülést megelőző öt nappal kell kézbesíteni. Halaszthatatlan esetben, valamint a megismételt ülésre a korábbi ülésen jelen volt tagok esetében a meghívás szóban is történhet. A testületi ülést az igazgatótanács elnöke készíti elő. Írásos előterjesztést kell készíteni: - az igazgatótanács munkatervéről, - az intézményi, valamint intézményegység vezetői értekezletek, továbbá az intézményi nevelőtestület ülésének azon napirendi pontjaival kapcsolatban,
11 amelyeket az igazgatótanács véleményez, és amelyekre a Szabályzat 3.§ (2) bekezdése, és 5.§-ában írtak szerint írásos előterjesztést kell készíteni, - mindazon napirendi témákról, amellyel kapcsolatban az igazgatótanács, vagy annak elnöke írásos előterjesztés készítését elrendeli. c.) Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha a megválasztott tagok többsége jelen van. Az igazgatótanács a határozatait nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatótanács zárt ülést tart személyi kérdésekben, ha az érintett személyiségi okokra tekintettel azt kéri. A döntéshozatalból kizárt, akit az ügy személyesen, vagy hozzátartozóját, közeli hozzátartozóját (Ptk.685.§ b./ pont) érinti. d./ Az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv a határozatképesség adatait, a hozott határozat pontos szövegét, a döntéshozatal szavazatainak számát, valamint a tanácskozás lényegét tartalmazza. A jegyzőkönyvet az igazgatótanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről, a hozott határozhatok nyilvántartásáról, a határozatok végrehajtásáról az iskolatitkár bevonásával az igazgatótanács elnöke gondoskodik.
A nevelőtestület 8.§ (1) A Kotv (1) és (3) bekezdésében meghatározott döntési, valamint (2) bekezdésében, továbbá a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) 29.§ (3) bekezdésében írt véleményezési és javaslattételi hatásköreinek gyakorlása az intézményen belül az alábbiak szerint történik: a./ A Kotv. 57.§ (7) bekezdésében és a 121.§ (1) bek. 29. pontjában írt szakalkalmazotti értekezlet: Dönt: - az egész intézményre vonatkozó (Kotv. 33.§ (7) bek.) foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadásáról, - az egész intézményre vonatkozó (Kotv. 33.§ (7) bek.) szervezeti és működési szabályzat, és módosításának elfogadásáról, - a foglalkozási, illetve pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról, - házirend elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervéről, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottság létrehozásáról, - a szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró személy kiválasztásáról, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításáról, - az intézményi székbe a nevelőtestület képviselőinek megválasztásáról,
12 -
az intézményi széknek, intézményi szülői közösségnek, intézményi diákönkormányzatnak a szakalkalmazotti értekezlet összehívására vonatkozó kezdeményezéséről, annak elfogadásáról, - az intézményi szakmai munkaközösségek létrehozásáról, Jóváhagyja: - az intézményi diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, Véleményezi: - a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő, annak működésével kapcsolatos kérdéseket, és ezekkel kapcsolatban javaslatot tehet, - az intézmény igazgató-helyettesének megbízását, valamint a megbízás visszavonását, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezését, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési tervét, - a diákönkormányzat döntése előtt a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználását, hatáskörei gyakorlását, a diákönkormányzat által felhasználható egy tanítás nélküli munkanap programját, a diákönkormányzati tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb) létrehozását és működését, valamint annak vezetőjének és munkatársainak megbízását. b./ A Kotv. 56.§ (1) bekezdésében írt és az 57. § (5) bekezdés szerinti intézményegységi nevelőtestület: ba./ Valamennyi intézményegységet megillető hatáskörök: Dönt: - az intézményegységi nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításáról, - az intézményi munkaterv alapján az intézményegység éves munkatervének elfogadásáról, - az intézményegység munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - az intézményi szék, intézményi szülői közösség, intézményi diákönkormányzat intézményegység elé terjesztett, és csak az intézményegységet érintő kezdeményezéséről, Véleményezi: - az intézményegység működését érintő kérdéseket, és azokkal kapcsolatosan javaslatot tehet, - az intézményegység vezetők megbízását, illetve a megbízás visszavonását bb./ Az általános iskolai, szakiskolai intézményegységi nevelőtestület a ba./ pontban írt hatáskörein túl: Dönt: - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról, Véleményezi: - előzetesen a tantárgyfelosztást, - egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztását, - a szakiskolai felvételi követelmények meghatározását,
13
bc./ A kollégiumi intézményegységi nevelőtestület a ba./ pontban írt hatáskörein túl véleményezi: - a kollégiumi felvételi követelmények meghatározását, - a kollégiumi élet-és munkarendet (2) A szakalkalmazotti értekezlet R. 29.§ (2) bekezdése alapján kialakított működési, döntéshozatali rendje: a./ Rendes értekezletek: - a tanévkezdéssel összefüggő tervezési feladatok végrehajtása érdekében minden év szeptember 1-ig tanévnyitó értekezletet kell tartani, - az első félév oktató-nevelő munkájának értékelésére, valamint az éves munkaterv időarányos teljesítése és az ellenőrzési tapasztalatok értékelésére félévi értekezletet kell tartani a félévet követő két héten belül - az időszerű nevelési-oktatási feladatok megtárgyalása, a velük kapcsolatos intézményi feladatok meghatározása, összehangolása érdekében félévente egy alkalommal nevelési értekezletet kell tartani, - a tanév oktató-nevelő munkájának értékelése, a tapasztalatok összegzése, a tervező munka előkészítése érdekében június 30-ig tanévzáró értekezletet kell összehívni. b./ Soron kívüli értekezlet: Az intézmény működésével összefüggő, nagyobb horderejű programok, szabályzatok (nevelési, pedagógiai program, SZMSZ stb), átfogó értékelések, vagy kiemelt feladatok megtárgyalása végett összehívott értekezlet. c./ Rendkívüli értekezlet: (R.29.§ (1) bek) Az intézmény igazgatójának, valamint a szakalkalmazotti értekezlethez tartozók 1/3-ának a tárgyalandó napirendi téma megjelölését tartalmazó írásos kezdeményezésére – utóbbi kezdeményezésnek az igazgatóhoz való eljuttatásától számított nyolc napon belül – megtartott értekezlet. Továbbá az intézményi szék, intézményi szülői szervezet, intézményi diákönkormányzat kezdeményezésére a szakalkalmazotti értekezlet elfogadó döntésétől függően megtartott értekezlet. d./ Megismételt értekezlet: Amennyiben az a-c./ pontokban írt értekezleteket határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy az értekezletet öt napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni az eredeti napirendi javaslattal. (3) Az értekezletek megtartásának eljárási szabályai: a./ Az értekezleteket az intézmény igazgatója készíti elő, és hívja össze. Az összehívás írásban történik, az értekezletet megelőző legalább nyolc nappal. Írásos előterjesztést kell készíteni a szabályzat 3.§ (2) bekezdésében írt esetekben. b./ A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha a Kotv. 121.§ (1) bekezdés 29. pontjában írt közösséghez tartozók több mint fele (50 %+1 fő) jelen van. Az értekezlet a határozatait nyílt szavazással, és a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az értekezlet zárt ülést személyiségi jogok védelmével összefüggően rendelhet el az érintett személy kezdeményezésére. A döntéshozatalból kizárt, akit az ügy személyesen, vagy hozzátartozóját, közeli hozzátartozóját (Ptk.685. § b./ pont) érint.
14 c./ Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv a határozatképesség megállapításához szükséges adatokat, a tanácskozás lényegét, a döntéshozatal szavazatait, valamint a hozott döntés pontos szövegét tartalmazza. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető, továbbá két – az értekezleten mindvégig jelen volt, a szakalkalmazotti közösséghez tartozó – személy mint jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről, a hozott határozatok nyilvántartásáról, a határozatok végrehajtásáról az igazgató gondoskodik. (4) Az intézményegység nevelőtestületi értekezleteinek szabályai: a./ Az intézményegység nevelőtestülete az intézmény és az intézményegység munkatervében meghatározottak, és a szabályzat 8.§ (3) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával tart értekezletet. b./ Az értekezletek megtartásának eljárási szabályaira a szabályzat 8.§ (4) bekezdésében írtak értelemszerűen irányadóak azzal, hogy a határozatképesség megállapításakor az intézményegység nevelőtestületéhez tartozók (Kotv.57.§ (5) bek.) vehetők figyelembe. c./ A több intézményegységet érintő kérdéssel kapcsolatos értekezlet megtartásakor az a-b./ pontok értelem szerinti alkalmazásával kell eljárni.
A szakmai munkaközösség 9.§ (1) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Alsó tagozaton tanítók munkaközössége Felső tagozaton tanítók munkaközössége Nevelőtanári munkaközösség (2) A szakmai munkaközösségek főbb tevékenységi területei: - részt vesznek a nevelési-oktatási területüket érintően az intézményi, intézményegységi szakmai tevékenység tervezésében, - elemzik a nevelési területük szakmai munkájának eredményességét, az intézményi programokkal való összhangját, az intézményi oktató-nevelő munka fejlesztésének lehetőségeit, - javaslatot tesznek az oktató-nevelő munka feltételeinek javítására, - tapasztalatcserét, módszertani megbeszéléseket, belső továbbképzéseket, bemutatókat tartanak a nevelők felkészültségének fejlesztése érdekében, - az intézményi, intézményegységi ellenőrzési programban meghatározottak szerint bekapcsolódnak a szakmai munka belső ellenőrzésébe, - részt vesznek az intézményi minőségbiztosítással összefüggő vizsgálatokban, a minőségbiztosítás követelményrendszere által meghatározott feladatok végrehajtásának szervezésében, - szakmai tanácsadással segítik az intézményi vezetők és nevelők munkáját. (3) A szakmai munkaközösség vezetőjét – a munkaközösség tagjai véleményének kikérése után - az intézményegység-vezető javaslatára az intézmény vezetője bízza meg. A megbízás két évre szól. A munkaközösség vezető főbb feladatai:
15 -
irányítja a munkaközösség tevékenységét, elkészíti a munkaközösség éves munkatervét az intézmény pedagógiai programjában, és éves munkatervében meghatározott feladatok figyelembe vételével, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, átsorolására, értékeli a munkaközösség tevékenységét, és a munkaterv végrehajtását
(4)A szakmai munkaközösség maga határozza meg működési rendjét, és munkaprogramját. Ennél figyelembe veszi az intézmény, valamint az intézményegység pedagógiai, nevelési programját, és éves munkatervét, szervezeti és működési szabályzatát.
A vezetők és az intézményi iskolaszék, szülői szervezet (közösség), diákönkormányzat közötti kapcsolattartás rendje 10.§ (1) Az érdekeltek döntése alapján az intézményben intézményi iskolaszék és intézményi diákönkormányzat (továbbiakban: szülői és tanulói szervezet) tevékenykedik. E szervezeti sajátosságra figyelemmel kell megszervezni a vezetők és e szervezetek közötti kapcsolattartás rendjét, melyet az intézményi programokban, munkatervekben tükröztetni kell. (2) Az intézmény valamennyi vezetője feladat- és hatásköre gyakorlása során különös figyelmet fordít a szülői és tanulói szervezetek döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi hatáskörei gyakorlásának feltételei megteremtésére. (3) Az intézmény igazgatója, az intézményegységek vezetői az érdemi együttműködés megteremtése, az intézményben folyó tevékenység nyilvánosságának szélesítése érdekében rendszeresen, de legalább félévente tájékoztatják a szülői és tanulói szervezeteket az intézmény tevékenységéről, az időszerű feladatokról, az együttműködés lehetőségeiről. (4) A szülői és tanulói szervezetek képviselőit meghívják mindazon szakalkalmazotti, intézményegységi nevelőtestületi, illetve vezetői értekezletekre, amelyeken a tárgyalt napirendi pontokra tekintettel hatásköreik gyakorlására jogszabály által előírt lehetőségük van. (5) Az intézmény igazgatója (vagy megbízása alapján más vezető) képviseli az intézményi vezetést a szülői és tanulói szervezetek ülésein, és segítséget ad a tárgyalt kérdésekben a pontos információszerzéshez, a felmerült problémák megoldásához. (6) Az intézmény igazgatója, az intézményegységek vezetői gondoskodnak a szülői és tanulói szervezetek által felvetett javaslatok nyilvántartásáról, haladéktalan megvizsgálásáról, és érdemi megválaszolásáról, továbbá a szükséges intézkedések megtételéről. Amennyiben a szülői és tanulói szervezet a válasszal nem ért egyet, úgy az igazgató-helyettesből, valamint a szülői és tanulói szervezet képviselőiből álló munkacsoport újból megvizsgálja a felvetést, és annak megválaszolása körülményeit, melynek eredményéről tájékoztatni kell a kezdeményezőt.
16 (7) Az intézmény vezetői az intézményi, intézményegységi közösségi programokra rendszeresen meghívják a szülői és tanulói szervezetek képviselőit. (8) Előre egyeztetett programok alapján az intézmény igazgatója bevonja a szülői és tanulói szervezetek képviselőit az intézményben tartott átfogó ellenőrzésekbe. Így különösen: a demokratikus jogok érvényesülésének, a nyilvánosság helyzetének, az intézményi működés eredményességének, az intézményi minőségbiztosítás követelményeinek, az intézményi oktató-nevelő munka feltételeinek stb. vizsgálata témakörökben. (9) Az intézményi külső kapcsolatok rendezvényei, programjai alkalmával az intézmény igazgatója biztosítja, hogy a szülői és tanulói szervezetek képviselhessék magukat az intézmény tárgyaló-csoportjában. Így különösen: - a fenntartóval folytatott tervező, beszámoló jellegű megbeszéléseken, - az intézményt támogató gazdálkodó szervezetekkel, magánszemélyekkel folytatott támogatói megbeszéléseken, - más oktatási intézményekkel való együttműködés keretében tartott rendezvényeken, - a nemzetközi kapcsolatok rendezvényein. (10) A szülői közösség a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően véleményezési jogkörrel rendelkezik: - a szülőket anyagilag érintő döntések esetében a döntést hozó intézményegység vezetőjének döntést előkészítő tervezete tekintetében, - az intézményegységben tartandó szülői értekezletek napirendje tekintetében a munkatervi feladatokon túli kérdések megtárgyalása témakörében, - az intézmény, intézményegység és a szülők kapcsolattartási rendjére vonatkozóan. (l1) Az intézmény vezetése térítésmentesen biztosítja a szülői szervezetek működéséhez szükséges technikai feltételeket. Így különösen: - az ülésezéshez megfelelő irodai, vagy tantermi elhelyezést, - az indokolt mértékű adminisztrációs segítséget, - az intézmény technikai eszközeinek (fénymásoló, telefon, számítógép stb) szükséges mértékű használatát, (12) Az intézmény vezetése évente tájékoztatást ad a szülői és tanulói szervezeteknek az oktatási jogok biztosának feladatairól, a beadványok benyújtásának lehetőségéről, módjáról.
A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása, a diákképviselők valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás 11.§ (1) A diákönkormányzat munkáját segítő tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében az iskolai vezetés biztosítja, hogy a tanulók által felkért nagykorú személy (Kotv.63.§ (1) bek.): a./ megfelelő információkkal rendelkezzen az intézmény működésével összefüggő, a diákönkormányzatot érintő kérdésekről,
17
b./
munkaidő beosztása olyan legyen, amely alkalmazkodik a diákönkormányzatot segítő tevékenységhez, c./ rendszeres továbbképzéseken vehessen részt a diák-önkormányzati működés témakörében, d./ félévente átfogóan értékelje az igazgató által tartott vezetői értekezleten a diákönkormányzat működésének tapasztalatait, és javaslatot tegyen az időszerű vezetői feladatokra,
(2) Az intézmény igazgatója a diákönkormányzat működésének pénzügyi feltételei megteremtése érdekében: a./ az intézmény éves költségvetésének tervezésekor javaslatot kér a diákönkormányzattól annak éves programjairól, és az azzal összefüggő költségvetési igényekről. Az intézményi költségvetés lehetőségeitől függően a költségvetésben elfogadott mértékben hozzájárul a költségek viseléséhez. b./ támogatja a diákönkormányzatot abban, hogy pályázatok, vagy alapítványi és más támogatói kapcsolatok kialakítása útján növelje a diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre álló anyagi forrásokat, c./ a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóban külön is értékeli a diákönkormányzat működésének anyagi segítését, d./ az intézményi gazdasági szervezeti egység közreműködésével szakmai segítséget nyújt a diákönkormányzat rendelkezésére álló anyagi eszközök törvényes, a pénzügyi követelményeknek megfelelő felhasználásához, a pénzügyi beszámoló elkészítéséhez. (3) Az intézmény a diákönkormányzat számára az intézményi helyiségek és berendezések ingyenes használata körében különösen az alábbiakat biztosítja: a./ elkülönített, zárható helyiséget és szekrényt a diákönkormányzat dokumentum-, irat-, és eszköztára részére, b./ a diák-önkormányzati testületi ülések megtartásához megfelelő irodai, vagy egyéb tanácskozó helyiséget, c./ a diákönkormányzat rendezvényeinek megtartásához az intézményi helyiséghasználati szabályok megtartása mellett az intézmény nagyobb rendezvények, fórumok megtartására alkalmas helyiségeit, felszereléseit, d./ a diák-önkormányzati tájékoztató tevékenységhez az intézmény rádióját, intézményegységenként külön faliújságot, e./ a diák-önkormányzati működés adminisztrációjához számítógép használatot, f./ az indokolt, és az intézményi költségvetés teherbíró képességével összhangban álló – évente megállapított – mértékben az intézmény leíró és sokszorosító berendezését a szükséges intézményi felügyelet mellett, g./ telefon, postai, és internetes szolgáltatást a működés érdemi mutatóinak teljesítéséhez indokoltan szükséges költségek mértékéig.
18 Közvetlen kapcsolattartás a szülőkkel 12.§ A szülőkkel történő közvetlen kapcsolattartás az intézmény pedagógiai programja alapján az alábbi színtereken valósul meg. SZÜLŐI ÉRTEKEZLET -
tanévnyitó szülői értekezlet – intézményegységenként az 1. tanítási naphoz kötődően
-
összevont iskolai – a téli szünet és a tavaszi szünet előtt
-
osztály szülői értekezlet – október és május hónapokban
-
pályaválasztási szülői értekezlet – január hónapban
FOGADÓÓRA -
Évente két alkalommal kerül sor, az összevont szülői értekezletek után
NYÍLT NAP -
A második félév elején, az éves munkatervben meghatározott időpontban.
CSALÁDLÁTOGATÁS -
Indokolt esetben, valamint hatósági intézkedés kezdeményezését megelőzően kötelező.
EGYÉB KAPCSOLATTARTÁSI LEHETŐSÉGEK − − − −
hazautazások, visszaérkezések kapcsán rendezvényekhez kötődően az iskolaszék tevékenységéhez kapcsolódva konkrét megkeresés, véletlen találkozás alkalmával
SZÜLŐI ÉRTESÍTÉS -
levél, ellenőrző, telefon útján
-
általában az intézmény egészét érintő programok, események kapcsán,
-
meghatározott témákban vagy egyedi esetekben, szükség esetén
-
hétvégi hazautazások, a tanulók visszakísérése alkalmával
19
Az intézmény külső kapcsolatai 13.§ (1) Az intézmény elsődlegesen az alábbi külső szervekkel tart kapcsolatot: - az intézményt fenntartó Baranya Megyei Önkormányzattal, - az intézmény működési területéhez tartozó települései önkormányzatokkal, különös figyelemmel az intézmény székhelyét képező Mohács Város Önkormányzatával, - az intézmény tanulóinak nemzetiségi, kisebbségi összetételét figyelembe véve a települések nemzetiségi és kisebbségi önkormányzataival, - a központi igazgatási szervek térségi és helyi szerveivel ( TÁH, rendőrség, ÁNTSZ, Tűzoltóság stb.) - a gyermek- és ifjúságvédelem települési és térségi hatóságaival (települési jegyzőkkel, Gyámhivatalokkal, Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal), - az intézményi egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval (iskolaorvos, fogorvos, védőnő stb), - Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjával, - Pályaválasztási tanácsadóval, - Az intézmény tevékenységi körét érintően – így különösen a pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggően – a települési nevelési és oktatási intézményekkel, - A szülőkkel, és szervezeteikkel, - Speciális érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetekkel ( ÉFOÉSZ, „Értük-Velük” egyesület, stb.) - az egyházi szervezetekkel, - az intézményt támogató civil szerveződésekkel, gazdálkodó szervekkel. (2) A kapcsolattartás formáiban kiemelt cél, hogy azok szolgálják az intézmény szakmai munkájának magas szintre emelését, az intézményben nevelt és oktatott gyermekek speciális helyzetét figyelembe vevő sokoldalú fejlődését, a gyermekek egészségének megőrzését, az őket veszélyeztető tényezők kiküszöbölését, az intézmény biztonságos pénzügyi, és az előírásoknak megfelelő létesítményi feltételeinek megteremtését. A kapcsolattartás formái ezért különösen: - önkormányzati testületi üléseken, vezetői egyeztetéseken való részvétel, - tapasztalatcserék szervezése, az intézmény tevékenységének bemutatása, - szakmai továbbképzéseken való részvétel, - hatósági eljárásokban való együttműködés, - intézményi rendezvények látogatása, - közös ünnepségek, rendezvények szervezése, - gazdasági együttműködést megalapozó tárgyalások szervezése,
20 (3) Az intézmény külső kapcsolatainak részletes tartalmát, és konkrét formáit a kötelező jogszabályi előírások, valamint az érintett szervekkel, és személyekkel kötött együttműködési szerződések, továbbá feladategyeztető programok, megállapodások határozzák meg. (4) Az együttműködési megállapodások előkészítése, és megkötése az intézmény igazgatójának feladata. Az előkészítés során ki kell kérni az érintett intézményegységek nevelőtestületének, szükség esetén a szakalkalmazotti értekezletnek a véleményét. A hatáskörüknek, és a szabályzatban írt rendelkezéseknek megfelelően az együttműködésbe be kell vonni az intézményi szülői és tanulói szervezeteket is. (5) Az intézményegységek a tevékenységi körüknek megfelelő tartalommal közvetlenül működtetik kapcsolati rendjüket. Ennek tartalmáról, módszereiről, formáiról az intézményegységi beszámolóban, vagy az intézmény igazgatójának külön felhívására adnak tájékoztatást. Az intézmény költségvetését, vagy az intézményegység tevékenységét átfogóan érintő megállapodások, vagy együttműködési programok tervezeteiről az intézmény igazgatóját tájékoztatni kell.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 14.§ (1) Az intézményi, intézményegységi belső ellenőrzési tevékenységet az éves munkaterv részét képező ellenőrzési terv alapján kell végezni. Az ellenőrzési terv tartalmi elemei: a./ A tanévben végzendő ellenőrzések főbb célkitűzései. b./ Az ellenőrzések ütemezésének, szervezésének főbb adatai: - az ellenőrzött szakmai egység (intézményegység, osztály, csoport, munkaközösség stb) valamint szakmai tevékenységi kör (tantárgy, műveltségi terület stb) megjelölése, - az ellenőrzés időpontja, időtartama, - az ellenőrzés vezetője, és a közreműködők, - az ellenőrzés során alkalmazandó ellenőrzési módszerek, - az ellenőrzési jelentésnek az igazgató részére történő leadási határideje, - mindazok az információk, melyek megjelölését az ellenőrzést elrendelő fontosnak tart, c./ Az adott tanévben megtartandó utóellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések az a-b./ pontok szerint. (2) Az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl további ellenőrzést elrendelni csak indokolt esetben, és az intézmény igazgatójának engedélye alapján lehet. (3) Ellenőrzésre jogosultak: az intézmény igazgatója, igazgató-helyettese, az intézményegység-vezetője, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az igazgató, valamint az intézményegység-vezetőjének megbízása alapján a külön szakmai feladattal rendelkező nevelő (pl. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) e tevékenységi körében ellenőrzésre jogosult. Az intézmény igazgatója a belső ellenőrzési tevékenységbe külső szakértőket is bevonhat. Így különösen: a Pedagógiai Intézet munkatársát, közoktatási
21 szakértőt, más intézmény nagy gyakorlattal rendelkező oktatási szakemberét, tudományos vagy kutató intézetek munkatársait stb. (4) Az ellenőrzési tevékenység főbb módszerei: - a szakmai tevékenység dokumentumainak (nevelői munkatervek, helyi tantervek, tantárgyi tantervek, foglalkozási tervek, tantárgyi tanmenetek, osztálynaplók, szakköri foglalkozási tervek stb.) tanulmányozása, - óra- illetve foglalkozás látogatás (az érintett nevelővel ismertetett program szerint), - tanórán kívüli tevékenység látogatása, - tényfeltáró módszerek (felmérések, elbeszélgetések, kérdőíves felmérés, tesztek, beszámolók stb.), - létesítmények (osztálytermek, csoportszobák, szaktantermek, szertárak stb) szemléje, különös figyelemmel a 19/2002.(V.8.) OM rendeletben írt követelményekre, - az intézményi taneszközök helyzetének vizsgálata a R. 7. számú mellékletében meghatározott követelmények érvényesülésére tekintettel, (5) Az ellenőrzési tevékenység eljárási rendje: a./ Az ellenőrzéssel megbízott elkészíti az éves ellenőrzési tervben – vagy a külön rendelkezésben – meghatározottak alapján a konkrét ellenőrzési programot. A programot jóváhagyás végett bemutatja az ellenőrzést elrendelőnek, majd jóváhagyást követően átadja az ellenőrzött szerv vezetőjének, vagy személynek (továbbiakban: ellenőrzött). b./ Az ellenőrzést végző a (4) bekezdésben írtak szerinti ellenőrzést követően a megállapításairól, tapasztalatairól, és a javasolt intézkedésekről részletező, és egyben az ellenőrzést összegző jelentés-tervezetet készít. c./ A jelentés-tervezetet az ellenőrzést végző ismerteti az ellenőrzöttel, és megismeri annak észrevételeit. Szükség esetén módosítást végez a tervezethez képest. d./ Az ellenőrzést végző elkészíti végleges jelentését, melyet átad az intézmény igazgatójának, és az ellenőrzöttnek. e./ Az intézmény igazgatója (vagy az általa megbízott vezető) ismerteti az ellenőrzésről készült jelentést az ellenőrzöttel, annak közvetlen vezetői, valamint az ellenőrzést végző jelenlétében, és lehetőséget ad az ellenőrzöttnek a jelentéssel kapcsolatos észrevételei megtételére. Ennek figyelembe vételével az igazgató meghatározza a teendő intézkedéseket, és azok határidejét. f./ Az intézkedésre kötelezett jelentést készít a kapott feladatok végrehajtásáról a végrehajtásra megjelölt határidő lejártát követő három napon belül, és azt átadja az igazgatónak. (6) Az intézményegység munkaterve, vagy az intézményegység-vezetője által meghatározott ellenőrzésekre az (1)-(5) bekezdésekben írtak irányadóak azzal, hogy meg kell teremteni az intézményi, és intézményegységi ellenőrzések összhangját. (7) Az intézmény ellenőrzési, utóellenőrzési tevékenységét, annak tapasztalatait a tanévzáró értekezlet beszámolójában értékelni kell.
22 MŰKÖDÉSI REND A gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás), és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje 15.§ (1) Az intézmény – figyelemmel a többcélú feladataira - folyamatos munkarendben üzemel. Az intézményegységek működési rendje: a./I. Általános Iskola, és Szakiskola: - heti öt napos munkarendben üzemel, - nyitvatartási (tanítási) idő: 07.30 órától l5.30 óráig, - a tanulók az iskolába 07.l5 órától 08 óráig érkezhetnek, - az első tanítás óra 08.00 órakor kezdődik, - az első-negyedik tanítási órák 45 percesek, ötödik-hatodik órák 40 percesek, - a tanítási időszak csengetési rendje: 07.50 jelzőcsengetés (sorakozás, felvonulás az osztályterembe) 08.00 08.45 1.tanóra 08.55 09.40 2. tanóra (tízórai szünet) 09.55 10.40 3. tanóra 10.55 11.40 4. tanóra 11.50 12.30 5. tanóra 12.35 13.15 6. tanóra - a tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben a tanulók felügyeletét az évente elfogadott ügyeleti rend szerint látják el a pedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek. A bejáró tanulók tanórák utáni felügyeletét a délutáni foglalkozásokat vezető pedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek látják el. - tanítási idő alatt a tanuló nem hagyhatja el az intézményt, kivéve különösen indokolt esetben (pl. egészségügyi vizsgálat) a foglalkozást vezető nevelő engedélyével. Erről a tanuló felügyeletét ellátót (szülő, kollégium) értesíteni kell, és az ügyeletes intézményi vezetőt tájékoztatni kell. - az intézményből való csoportos távozás nevelői felügyelettel történhet, amit az ügyeletes vezetőnek jelezni kell. A csoporthoz tartozó tanulót az intézményben felügyelet nélkül hagyni nem lehet. - a naponta hazautazó tanulókat a kijelölt ügyeletes tanár vagy gyógypedagógiai asszisztens az iskola bejáratáig kíséri - az intézményegységben a hivatalos ügyintézési idő: szorgalmi időben munkanapokon 08.00-14.00 óráig a./II.
-
Kórház pedagógiai feladatok ellátása: az iskolai oktatásból hosszantartóan távollévő beteg gyermekek kórházi kezelése alatt, vagy otthoni gyógyulási időszakában intézményünk biztosítja az iskolán kívüli tanulást és felkészülést. a feladatot a Baranya Megyei Önkormányzat, a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány és intézményünk a 2002. június 10-én aláírt „EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS” 1-4. valamint 6. pontjába foglaltak alapján teljesíti.
23
-
-
a munkarend a feladatot ellátó munkatársak előterjesztése alapján, a szükségletek és lehetőségek figyelembe vételével kerül megállapításra, tanéven belül is biztosított a módosítás lehetősége. a feladatot ellátó főfoglalkozású közalkalmazottak és karitatív segítőik havonta sorra kerülő szakmai megbeszéléseken való részvételét a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány koordinálja, az időpont legalább 5 nappal előre történő meghatározásával. a munkakörhöz kapcsolódó adminisztratív feladatok, szervezési, kapcsolattartási és különféle jelentési kötelezettségek teljesítésének részletes meghatározása a munkaköri leírásokban kerül rögzítésre. a feladat ellátásában érintettek körének kapcsolattartása az intézményegység hivatalos ügyfélfogadási idejében biztosított.
b./ A Kollégium: - az intézményegység hétközi ellátást biztosít, a tanítási rendhez igazodva üzemel, - a kollégiumban elhelyezett gyermekek az intézményegységbe legkésőbb a hét első tanítási napján reggel 07.45 óráig kötelesek visszaérkezni, indokolt esetben előző nap délután az előre jelzett időpontban; eltávozni a hét utolsó tanítási napján az utolsó tanórát követően, az ebéd elfogyasztása után lehet, - a foglalkozások napi illetve heti rendje a kollégium működését meghatározó élet és munkarend, valamint az ehhez igazodó szolgálati beosztási rend szerint folynak, - a kollégiumban elhelyezettek folyamatos felügyeletét az intézményegység ügyeleti rendjében meghatározottak szerint az intézményegységi nevelők biztosítják, oly módon, hogy az oktatási intézményegységben tartott (és az ottani nevelők által felügyelt) foglalkozásokon túli időben a gyermekek folyamatos felügyelete biztosított legyen, - az intézményegységben szorgalmi időben a hivatalos ügyfélfogadási idő : hétfő 07.30 – 14.00 péntek 09.00 – 15.00 más munkanapokon 10.00 – 15.00 óráig c./ A Gyermekotthon: - az intézményegység heti hét napos folyamatos munkarendben üzemel, - a gyermekotthonba a Gyámhivatal határozatával kerül a gyermek- vagy fiatalkorú, legtovább az intézményben folytatott tanulmányai idejére, - a hétközi felügyelet a kollégium esetében meghatározottakkal megegyezően történik, a hétvégi ügyelet külön szolgálati beosztással kerül megszervezésre, - az intézményegységben szorgalmi időben a hivatalos ügyfélfogadási idő: hétfő 07.30 – 14.00 péntek 09.00 – 16.00 más munkanapokon 10.00 – 15.00 óráig d./ A Pedagógiai Szakszolgálat munkaterületei és azok működési rendje: Az intézményegység munkaterületei heti öt napos munkarendben működnek. Korai fejlesztés és gondozás, óvodai csoport: - a foglalkozásokon résztvevő gyermekek és szülője, kísérője az órarendi beosztás szerint tartózkodhatnak az intézményben
24 -
az óvodai csoport naponta 07.30 – 14.00 –ig működik ügyfélfogadási idő szorgalmi időben munkanapokon 08.00 – 14.00 óráig
Nevelési tanácsadó: - a vizsgálaton vagy terápián résztvevő gyermekek és szülője, kísérője az órarendi beosztás szerint tartózkodhatnak az intézményben - a bejelentkezés telefonon vagy személyesen történik az ügyfélfogadási időben - a nevelési tanácsadó működési rendjét, a gyermekek (szülők) fogadásának rendjét a pedagógiai szakszolgálat működési területéhez tartozó településeken a helyben szokásos módon közzé kell tenni. - ügyfélfogadási idő szorgalmi időben naponta 07.30 – 14.30 óráig e./ A gazdasági szervezet: - az intézményegység heti öt napos munkarendben tevékenykedik, - az intézményegység ügyfélfogadási rendje: az aktuális idő A gazdasági hivatalban dolgozó közalkalmazottak munkaidő beosztása hétfőtől péntekig 7.30-tól 15.30-ig tart. Pénztár nyitva tartása: hétfő kedd szerda csütörtök péntek
8-12 13-14.30 8-12 13-14.30 8-12
Pénztár zárása:
14.30-15.00
13-14.30
Postázás rendje: Postabontás : 13-15 óra között. Küldemények leadása: 14.00 óráig. Létszámok napi leadása élelmezésvezetőnek: Kollégium 8.00 óráig Óvoda 9.00 óráig Napközi 14.00 óráig Hétvégi létszám leadása élelmezésvezetőnek: minden hét csütörtökön 12.00 óráig, amennyiben ünnep előtti időszakot jelent, úgy az ünnepet megelőző második nap 12.00 óráig Havonként ismétlődő feladatok: Bérlet fizetés felnőtteknek: minden hónap 1-5 között a délelőtti tanórák ideje alatt Gépjárművel bejárók térítése: a területfelelős igazgatóhelyettes által igazolt nyomtatvány alapján a kiállítást követő napon Étkezési díjfizetés (felnőtt): minden hónapban az aktuális hónap 5-e után következő 3 munkanap alatt pénztári órákban;
25 Évenként egy-egy alkalommal végzendő feladatok: - minden év májusában pedagógus szakkönyv vásárlási költségtérítés átvétele, november 30-ig könyvpénz elszámolása - minden év novemberében lakossági folyószámlára utalás költségének térítése (2) Az intézmény, és intézményegységek vezetői az intézményben való benntartózkodási rendjüket úgy szervezik, hogy az (1) bekezdésben írt nyitva tartási, fogadási, működési idők alatt mindig tartózkodjon felelős vezető az intézményben. (3) Az intézményben, intézményegységekben a működési időn túl csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak. (4) Mindazon személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak az ügyintézésben érintett intézményi dolgozó, vagy az intézményegység-vezető engedélyével tartózkodhatnak az intézmény épületében, és annak udvarán. A beérkezők tájékoztatása, a keresett ügyintézésre jogosult személy értesítése a portai szolgálat feladata. Az ügyintézésre jogosult személy gondoskodik arról, hogy a hozzá érkező személy csak az ügyintézés célja szerinti helyiségekben tartózkodjon. (5) Iskolai szünetekben az intézmény igazgatója által meghatározott rend szerint kell ügyeletet tartani az intézményben. Ennek időpontjáról az intézményegységekben jól látható helyen elhelyezett értesítő táblákkal kell a gyermekeket és a szülőket tájékoztatni.
A gyermekek, tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 16.§ (1) A tanulónak az iskolából való bármilyen célú és időtartamú távolmaradását és annak várható időtartamát a szülő, a kollégiumban vagy a gyermekotthonban elhelyezett tanuló esetén az intézményegység ügyeletes nevelője a távolmaradás első napján, lehetőség szerint 08.00 óráig köteles szóban jelenteni a tanuló osztályfőnökének. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben (pld. baleset) lehet. (2) A tanuló távolmaradásának igazolására szolgáló – a R. 20.§ (2) bekezdés b./ pontjában írt - előzetes szülői kérelem benyújtásának és a távolmaradás engedélyezésének rendje: - a tanuló számára az előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérheti, - a kérelmet az intézményegység vezetőjéhez kell a távolmaradást megelőző legalább három tanítási nappal – rendkívüli esetben (pld. közeli hozzátartozóval kapcsolatos esemény: súlyos betegség, temetés stb) legkésőbb a távolmaradás első napján – benyújtani, - az intézményegység-vezető gondoskodik a kérelem haladéktalan elbírálásáról. Az engedélyt tanévenként három nap távolmaradásig az osztályfőnök, egy hét távolmaradásig az intézményegység-vezetője, ezen túli időtartam esetén az intézmény igazgatója engedélyezi. - A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és okait.
26 (3) A tanuló betegsége esetén (R.20.§ (2) bekezdés c./ pontja) a mulasztás igazolásának rendje: - a tanuló betegség miatti távolmaradását az (1) bekezdésben írtak szerint kell jelenteni, - a betegség időtartamát, és a tanuló iskolai oktatásban való részvételre újra alkalmas egészségi állapotát a tanulót kezelő orvos által kiállított igazolással kell igazolni a betegség megszűnését követő első tanítási napon. Az igazolást a tanuló az osztályfőnöknek köteles átadni. - A visszaélések elkerülése érdekében az igazolást annak hátlapján a szülő, illetve a szülői felügyeletet ellátó személy, intézmény aláírással látja el tanúsítva ezzel, hogy tudomása volt a betegségről. (4) A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén az (1)-(3) bekezdésben írtakat értelem szerint kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az iskolai intézményegység, vagy az intézmény igazgatója által a (2) bekezdés szerint megadott távolmaradási engedély alapján a kollégiumi foglalkozásokról történő távolmaradást is igazoltnak kell tekinteni. Az engedélyt annak megadását követő legrövidebb időn belül a kollégiumi intézményegység-vezetőnek be kell mutatni.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 17.§ (1) Az intézmény a 26/1997.(IX.3.) NM rendeletben foglaltak figyelembe vételével biztosítja a tanulók iskola-egészségügyi ellátását. (2) Az intézményben a tanulók egészségügyi ellátását iskolaorvos, intézményi védőnő, fogorvos, a logopédussal, az osztályfőnökkel és a gyógytestnevelővel (továbbiakban: egészségügyi ellátást végzők) együttműködve végzi. (3) Az intézmény az (1) bekezdésben írt rendelet 1. sz. mellékletében írtak szerint biztosítja az egészségügyi ellátás feltételeit. (4) A gyermekek, tanuló egészségügyi ellátását a (2) bekezdésben írt ellátók az intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Ennek érdekében: a./ Az intézmény szeptember l5-ig teljes körű adatot szolgáltat az intézményben oktatott, kollégiumban, gyermekotthonban elhelyezett gyermekekről, tanulókról az egészségügyi ellátást végzőknek. b./ Az egészségügyi ellátást végzők szeptember 30-ig elkészíti az egészségügyi felügyelet, és ellátás tanévre szóló programját. Ennek koordinált kialakítása érdekében elvégzik a szükséges előzetes egyeztetéseket a nevelési-oktatási intézményegységek vezetőivel. c./ A b./ pont alatti program az intézmény igazgatójának jóváhagyásával az intézményi munkaterv részét képezi. d./ Az egészségügyi ellátást végzők a tanév végén a tanévzáró értekezlet beszámolójához együttes tájékoztatást adnak az intézményi egészségügyi felügyelet és ellátás helyzetéről az intézmény igazgatójának. Javaslatot tesznek a további feladatokra. (5) A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás stb) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény
27 vezetőjével illetve a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi. Ennek koordinált végrehajtása érdekében: - az intézmény az éves munkaterv tervezése során ismerteti az iskolaorvossal és védőnővel azokat a fenti egészségnevelés körébe tartozó oktatás-nevelési szakmai feladatokat, amelyek végrehajtását az intézmény a tanév munkatervében tervezi, - az iskolaorvos, és védőnő javaslatot, és programterv ajánlást készít az intézmény munkatervéhez a fent megjelölt feladatokkal kapcsolatban, - az intézmény gondoskodik a betegségek és balesetek megelőzését célzó intézkedések végrehajtásáról, a csoportos prevenció feltételeinek megteremtéséről. (6) Az iskolaorvos, és az intézményi védőnő egészségügyi kérdésekben – felkérésre – szakértőként közreműködik az intézményegységi nevelőtestületek, és az intézményi iskolaszék munkájában.
Feladatok a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) 18.§ (1) A tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésének feladatai: a./ Az intézmény valamennyi vezetője és beosztott dolgozója a maga munkaterületén felelősséggel tartozik a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért. b./ Az intézmény igazgatója kialakítja a baleset-megelőzés személyi, szervezeti feltételeit. Így különösen: kijelöli a tanuló- és gyermekbalesetekkel foglalkozó intézményi felelőst, a munkaköri leírásokban meghatározza az e tevékenységgel kapcsolatos nevelői feladatokat, kialakítja a jelentési, és értesítési rendszert. c./ Az intézményegység-vezetők gondoskodnak a b./ pont szerint kialakított rendszer működtetéséről, ellenőrzéséről. Feladatuk különösen: - az intézményegységekben a tanulók, és nevelők balesetvédelmi oktatásának megszervezése, - a R. 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kijelölik, és ismertetik azokat az eszközöket, és gépeket amelyek a tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használhatók, - a 3/2002.(II.8.) SZCSM-EÜM r. szerint ellenőrzik a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintje intézményegységükben való meglétét. Kezdeményezik a hiányosságok megszüntetését az intézmény igazgatójánál, - a 19/2002.(V.8.) OM rendelet előírásait figyelembe véve ellenőrzik az intézményegységük elhelyezésének építészeti-műszaki kialakítása helyzetét, és kezdeményezik az intézmény igazgatójánál a hiányosságok megszüntetését, - saját hatáskörben eljárva gondoskodnak az intézményegység beleseti veszélyforrásainak megszüntetéséről, a veszélyhelyzet azonnali elhárításáról. d./ A szaktanárok a szaktárgyuk baleseti veszélyeztetési szintjétől függően tájékoztatják a tanulókat a tanév elején a szaktárgyi baleseti forrásokról, és a balesetek megelőzésének módjairól. e./ Az intézmény egyéb alkalmazottai a munkaterületüknek megfelelően gondoskodnak a baleseti források felderítéséről, és a munkakörükbe tartozóan azok
28 megszüntetéséről. Más esetekben pedig jelentést tesznek a közvetlen munkahelyi vezetőknek a baleseti forrásokról. (2) Feladatok a tanuló- és gyermekbalesetek esetén: a./ A tanuló, vagy a gyermek balesete esetén a foglalkozást közvetlenül vezető nevelő gondoskodik a balesetet szenvedett elsősegélyben részesítéséről, orvosi ellátásáról, és a körülmények szerint azonnal jelenti az esetet az intézményegység-vezetőjének. Ezt követően azonnal értesíti a tanuló, a gyermek szülőjét, vagy a szülői felügyelettel megbízottat. b./ A gyermeket ellátó orvos szakvéleménye alapján az intézményegység-vezető minősíti a baleset jellegét aszerint, hogy az a R. 2. sz. mellékletének a tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettségére vonatkozó második fejezetének 2. pontjában írtak szerinti balesetnek minősül-e. Amennyiben az ott írtak szerinti baleset következett be, úgy a R. szabályozásában írt eljárási rend szerint jár el. Az intézményegység-vezető a balesetet minden esetben azonnal jelenti az intézmény vezetőjének. A R. szerinti jelentési kötelezettségét az intézményvezető-helyettes útján teljesíti. c./ Az intézmény igazgatója szükség esetén személyesen, vagy az igazgató-helyettes közreműködésével ellenőrzi a baleset kivizsgálását, és a megtett intézkedéseket. d./ Az igazgató-helyettes évente értékeli az intézmény baleseti helyzetét, a kiváltó okokat, az okok megszüntetése érdekében tett intézkedéseket, és erről a tanévzáró értekezlet beszámolójának előkészítésekor jelentést tesz az igazgatónak. e./ Az intézmény igazgatója gondoskodik arról, hogy a balesetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések lehetőség szerint azonnal megtörténjenek, vagy jellegükre figyelemmel munkatervi feladatként végrehajtásra kerüljenek.
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 19.§ (1)
(2)
(3)
Rendkívüli esemény: bombarobbantással fenyegetés (szóban, írásban, ráutaló magatartással), robbanószerkezet közvetlen észlelése, vagy robbanószerkezet más módon történő valószínűsítése (gyanús csomag, levél, szerkezet észlelése), tűzeset, földrengés, árvíz, terrorcselekmény, és minden más olyan esemény, amely az intézményben oktatott-nevelt gyermekek, tanulók, nevelőik, vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét, az intézmény létesítményeinek, eszközeinek állagát súlyosan veszélyezteti. Amennyiben az (1) bekezdésben írt rendkívüli eseménnyel fenyegetettségről az intézmény alkalmazottja, nevelője, tanulója tudomást szerez, köteles azonnal jelenteni a közvetlen vezetőjének, illetve az ügyeleti, és felügyeleti rend szerinti ügyeletesnek, aki az eseményt azonnal jelenti az intézményegység benntartózkodó vezetőjének. Az intézményegység benntartózkodó vezetője: - a helyzet megismerése, és rövid értékelése alapján azonnal jelenti az eseményt az intézmény benntartózkodó vezetőjének, aki dönt a rendkívüli eseménnyel kapcsolatos intézményi riadó (továbbiakban: riadó) esetleges elrendeléséről. - Terrorcselekmény, vagy az intézményben tartózkodók életét, személyes szabadságát bármilyen más módon veszélyeztető esemény esetén a bent
29
(4)
(5)
tartózkodó vezető a támadók magatartását és utasításait figyelembe véve dönt a riadó, vagy más intézkedés elrendeléséről. - Halaszthatatlan esetben az intézményegység-vezetője maga dönt a riadó vagy más intézkedés elrendeléséről. - Meghatározza a gyermekek, nevelők, más személyek biztonsága érdekében teendő intézkedéseket, - A továbbiakban a körülményekhez képest az intézmény igazgatójával történt egyeztetés szerint jár el, - Azonnal jelenti az esetet az illetékes rendőrhatóságnak, értesíti a tűzoltókat, mentőket, katasztrófavédelmi és mindazon szerveket, amelyek közreműködése a rendkívüli esemény elhárításához, vagy következményeinek megszüntetéséhez szükséges, - Értesíti az esetről az intézmény fenntartóját, a Baranya Megyei Önkormányzatot, illetve az intézmény székhelye szerint illetékes helyi önkormányzatot. A riadó elrendelése: - csengőszóval: három egymást követő hosszú csengetéssel, majd ennek szükség szerinti megismétlésével, illetve kolomp használatával, - technikai eszköz nélkül szóban: „intézményi riadó” hangos közlésével valamennyi foglalkozási helyen, Az első két esetben csak a riadó elrendelésére jogosult vezető lehet a riadó elrendelésének végrehajtója, míg a harmadik esetben az ő utasítására az általa kijelölt személyek. A riadó elrendelését követően teendő intézkedések: a./ Az intézményegységben benntartózkodó vezető: - irányítja a gyermekek, felnőttek létesítményből történő kimentését, - gondoskodik a nagyobb értékű eszközök lehetséges mentéséről, - a műszaki személyzet bevonásával intézkedik a veszélyforrások megszüntetéséről (gáz, villany központi elzárásáról), - a helyzettől függően megteszi a szükséges intézkedéseket a rendkívüli esemény következtében várhatóan keletkező, vagy már megtörtént személyi sérülésekkel, károkkal kapcsolatban, b./ Az ügyeletes nevelő: - gondoskodik a kijelölt menekülési útvonalak szabaddá tételéről, az ajtók kinyitásáról, - szervezi az épület szervezett elhagyását, c./ Foglalkozásokat vezető tanárok, nevelők, a gyermekekre, tanulókra felügyelők: - gondoskodnak a foglalkozási, tanórai terv szerint általuk felügyelt csoport, osztály épületből való szervezett kimenekítéséről, - lehetőség szerint gondoskodik a veszélyt okozó források (villany, gáz, kísérleti eszközök, technikai eszközök, veszélyes anyagok stb) veszélyeztető helyzetének megszüntetéséről (villany, gáz lekapcsolása, technikai eszközök kikapcsolása, stb). d./ Az intézmény más alkalmazottai: - a munkakörüknek megfelelően segítik a személyek kimenekítését a létesítményből, - gondoskodik a rábízott technikai eszközök közül a nagyobb értékűek lehetséges mentéséről, a hátrahagyottak veszélyforrás jellegének megszüntetéséről,
30 (6) A riadó megszüntetése, és az azt követő intézkedések az intézmény vezetője részéről: - a rendőrhatósággal, katasztrófavédelmi szervekkel történt egyeztetés szerint, ezek hozzájárulásával elrendeli a riadó megszüntetését, - a rendkívüli esemény következtében beállott helyzet szerint intézkedik a kimenekített személyek intézménybe történő rendezett visszairányításáról, és a foglalkozások lehetséges folytatásáról, vagy azok elhalasztásáról, - haladéktalanul jelentést tesz a Baranya Megyei Önkormányzat elnökének a rendkívüli eseményről, - gondoskodik az intézmény rendezett működésének helyreállításáról. (7) A riadó szervezett végrehajtása érdekében: a./ Intézményi riadó tervet kell készíteni, amely tartalmazza: a személyek kimenekítésének útvonalait, biztonságos, valamint az időjárási viszonyokat is figyelembe vevő elhelyezésük helyszíneit, objektumait, felügyeletük megszervezésének módját, ellátásukat, továbbá mindazon teendőket, amelyek megtétele a riadó alatt, és annak megszüntetése után szükséges. b./ Az intézményegységek vezetőinek irányításával intézményegységenként a tanév első félévében legalább egy alkalommal, míg az intézmény igazgatójának irányításával a második félévben ugyancsak egy alkalommal egész intézményi szinten gyakorolni, és értékelni kell a riadó végrehajtását.
Az intézménybe történő beiratkozás szabályai, a felvételi kérelmek elbírálásának elvei 20.§ (1) Az intézménybe iratkozás szabályai: a./ A korai fejlesztésre és az általános iskolába történő beiratkozás a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság írásos szakvéleménye alapján történhet, a beíratás általános szabályainak megtartásával. b./ Szakiskolába történő beiratkozás a középiskolai felvételi eljárás központi szabályainak betartásával történhet, a tanulásban akadályozott tanulók esetében a már meglévő szakértői javaslat aktualizálása is szükséges. (2) A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálása: a./ Az elbírálás elvei (a felsorolás egyben sorrendet is jelent): - állami gondoskodás alatt álló gyermekek, tanulók, akiket az intézeti gyám a szakértői bizottság szakvéleménye alapján elhelyez, - a lakóhely szerinti gyámhatóság által javasolt kollégiumi elhelyezés, ha a gondozási díjat az illetékes önkormányzat vagy a gondviselő fizeti, - akik számára a lakóhely szerinti önkormányzat a kollégiumi gondozási díjat fizeti, - akik számára a tankötelezettség teljesítése földrajzi távolság, vagy szociális okok miatt nehezen, vagy nem lenne teljesíthető, és a gondozási díjat a gondviselő havonta fizeti, - akik számára az elhelyezést a gondviselő kéri és a gondozási díjat havonta fizeti.
31 b./ Az elbírálás a./ pont alatti elveinek alkalmazását véleményezi: - intézményi iskolaszék, - intézményi diákönkormányzat. (3) A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: - szociális rászorultság szerint
A tanórán kívüli intézményi foglalkozások szervezeti formái 21.§ (1) Az intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokra az intézmény éves tanórán kívüli órarendjének összeállításakor az intézményegység-vezetőjénél javaslatot tehetnek: - szakmai munkaközösségek, - intézményi szülő közösség, - intézményi diákönkormányzat, Az intézményegység vezetője a javaslatokat összegzi, és véleményével továbbítja az intézmény igazgató-helyetteséhez. (2) Az intézmény igazgatóhelyettese az igazgató által jóváhagyott tanórán kívüli foglalkozásokat rögzíti a tanórán kívüli órarendben a foglalkozás, annak helye, ideje, időtartama, foglalkozásvezetője megjelölésével. (3) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái: a./ Napközis, menzai foglalkozás: a tanórákra való felkészülés, pihenés, játék, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében. b./ Szakkörök: a szaktárgyi ismeretek elmélyítése, bővítése érdekében szervezett foglalkozások. - szakköröket az intézmény az érdeklődéstől függően, az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével indít, - a szakkörbe való jelentkezés egész tanévre szól. Bejáró tanuló esetén a jelentkezéshez a szülő hozzájárulása is szükséges, - a szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg, - a szakkörök térítésmentesek, - a foglalkozásokra a szakkör vezetője tematikát készít, és foglalkozási naplót vezet. c./ Tanulmányi versenyek: - a tanulásban kiemelkedő teljesítményt nyújtók részére a tudásszint intézményi felmérésére, a felkészülés segítésére házi versenyek szervezésével, - a felkészültségük alapján arra alkalmas tanulók esetén megyei, regionális vagy országos versenyekre történő nevezésekkel. d./ Sportversenyek: - tömegsport rendezvények szervezésével a gyermekek, tanulók minél szélesebb körének az egészséges életmódra nevelése, a közösségi élet élénkítése érdekében, - házi sportversenyek szervezésével, és sportversenyekre nevezéssel a kiemelkedő teljesítményt nyújtók fejlődésének elősegítése végett. e./ Sportkör: a tanulók mozgásigényének kielégítése, a mozgás, a sport megszerettetése végett. A sportkör keretében sportcsoportok hozhatók létre.
32 f./ Énekkar: sajátos diákkörként működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Célja a tanulók zenei műveltségének fejlesztése. Az énekkar biztosítja az intézményi ünnepségek és egyéb rendezvények zenei programját.
A gyermekek, tanulók fakultatív hit- és vallásoktatásával összefüggő intézményi feladatok 22.§ (1) Az intézmény a következők szerint biztosítja az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatás feltételeit: a./ A tanórai foglalkozások és a fakultatív hit- és vallásoktatás foglalkozások rendje között a tanórák körültekintő tervezésével megteremti az összhangot. b./ Biztosítja a szükséges feltételeket a hit- és vallásoktatásra jelentkezéshez. c./ Az intézmény tárgyi, technikai eszközeinek lehetőségei szerint biztosítja a hit- és vallásoktatás működésének igény szerinti feltételei megteremtését. Így különösen: - megfelelő foglalkozási helyiséget jelöl ki az iskolai, kollégiumi intézményegységekben. - A foglalkozásokon való szemléltetéshez az intézményi technikai eszközöket (írásvetítő, videó-lejátszó, oktatási célú számítógép stb) rendelkezésre bocsátja. - Hozzájárul az iskolai könyvtár anyagának hit- és vallásoktatási célú használatához. (2) Az intézmény igazgatója, az érintett intézményegység-vezetők bevonásával a fakultatív hit- és vallásoktatási feladatok egyeztetése érdekében együttműködik az érdekelt egyházi jogi személyekkel.
A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás 23.§ (1) A mindennapi testedzés formái: - a kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosított a tanulók heti 3 alkalommal történő testedzése, - az órakeret felosztása során az intézmény a nem kötelező tanórai foglalkozások órakerete terhére további heti 4 óra keretében biztosít lehetőséget a tanulóknak a sportolásra. A nem kötelező tanórai foglalkozások keretében az intézmény heti 4 óra időtartamban szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. Az iskolai sportköri foglalkozások az alábbi sportcsoportokban történő sportolást fogják át: o labdarúgás o atlétika o asztalitenisz o teremtorna - a kollégium, a gyermekotthon és a napközi szervezeti keretei között csoportonként legalább heti 2 óra mozgásos jellegű foglalkozás.
33 (2) Az iskolai sportkör és az intézményi vezetés kapcsolattartása: a./ Az intézmény igazgatója: - a sportkörrel történő egyeztetést követően az intézményi házirend szabályozásának előkészítésével, és döntésre előterjesztésével gondoskodik a sportolási célú létesítmények, helyiségek sportköri foglalkozásokra való rendelkezésre bocsátásáról, - az intézményi költségvetés tervezésekor javaslatot kér az iskolai sportkörtől a sport-támogatási igényekre. A költségvetési lehetőségek szerint anyagi keretet biztosít: a sportkör működéséhez, sportcsoportok létrehozásához, a sportversenyek lebonyolításához, megyei, országos versenyekre való nevezéshez, sportszerek vásárlásához, sport szervezésében élenjárók, és a kiváló sportteljesítményt elérő tanulók jutalmazásához, - az intézmény tevékenységének éves értékelésekor tájékoztatást ad az intézményi sport helyzetéről, a sportkör munkájáról, - segítséget nyújt a sportkörnek ahhoz, hogy az intézmény külső kapcsolatai eredményeként megvalósuló együttműködés részeként a sportkör támogatókat szerezhessen a tevékenységéhez, - kijelöli a sportkör tevékenységét segítő tanár-felelőst, b./ Az intézményegység-vezetője: - közvetlen kapcsolatot tart az iskolai sportkörrel, rendszeresen tájékozódik annak tevékenységéről, a működés feltételeiről, - a nevelők feladatainak elosztásakor figyelemmel van a sportkört segítő tanár e tevékenységi köréből adódó feladataira, - az intézményi programok tervezésekor javaslatot kér a sportkörtől, és gondoskodik a szükséges program-koordinációról, - figyelemmel kíséri a sportköri támogatás felhasználását, - segítséget ad a sportkörnek különböző pályázatok benyújtásához, c./ A sportkör tanár-felelőse: - folyamatosan figyelemmel kíséri a sportkör munkáját, - támogatást nyújt a szervezési, irányítási feladatok végrehajtásához, - szakmai tanácsadással segíti a sport-szakmai tevékenységet, a versenyek lebonyolítását, a rendezvények megtartását, - rendszeres tájékoztatást az intézményegység-vezetőjének a sportkör tevékenységéről, és koordinálja az intézmény sportköri támogatói feladatait, - közreműködik a sportkör tanulók körében az egészséges életmód kialakítása, a sportköri tevékenység szélesítése érdekében végzett propaganda és tájékoztató tevékenységének hatékonyabbá tételében, - segíti a sportkör adminisztrációjának szakszerű, törvényes lebonyolítását, - segíti a sportkör más intézményi sportkörökkel, valamint külső sportegyesületekkel való kapcsolatfelvételét, - hozzájárul az intézményi szülői és tanulói szervezetekkel való sportköri együttműködés kiszélesítéséhez.
34 A szociális támogatás felosztásának elvei 24.§ (1) Az intézmény költségvetésében biztosított szociális támogatási keret felosztásánál, a támogatás megállapításánál figyelembe veendő szempontok: - a tanuló családi jogállása, - a tanuló szüleinek anyagi helyzete, - a családban eltartott személyek száma, - a családban a tanköteles korú gyermekek száma, - a tanuló, és az eltartói egészségi állapota (tartós egészségromlás stb), - a szülők, eltartók átmeneti rendkívüli, vagy nehéz helyzete (old. lakáshitel törlesztés, szabadságvesztés stb), (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elvek alapján az intézményegységi nevelőtestület, intézményi iskolaszék, diákönkormányzat közösen alakítja ki a szociális támogatás konkrét eljárási rendjét, és az adott tanévre vonatkozó értékelési pontrendszerét.
A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája 25.§ (1) A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája: a./ A tanulók tájékoztatásának hagyományos, elsődlegesen az osztályok, kollégiumi csoportok tájékoztatását szolgáló formája az iskolai és kollégiumi intézményegységekben, kollégiumi foglalkozási helyeken elhelyezett hirdetőtábla. Erre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi, iskolaszéki, diák-önkormányzati döntést, amely a tanulókat érinti. A hirdetőtábla folyamatos aktualizálásáról az intézményegység-vezető gondoskodik. b./ Az iskolai osztályfőnökök, kollégiumi foglalkozásvezetők az osztályfőnöki órák, kollégiumi csoportfoglalkozások keretében tájékoztatják a tanulókat az időszerű feladatokról. c./ A szabadidő-szervező nevelő a tevékenységi körébe tartozóan az intézményi programokról, rendezvényekről az intézményi tájékoztatási eszközök útján folyamatosan tájékoztatást ad a tanulóknak. d./ A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős különösen a gyermek- és ifjúságvédelem, az egészségnevelés, a kábítószer-ellenes programok feladatkörében tájékoztatja a tanulókat. e./ Az igazgató, és intézményegység-vezetők havonta egy alkalommal, felváltva, a hónap első hetének keddi napján, 12.30-tól 14.00 óráig nyílt napot tartanak, ahol a tanulók tájékoztatást kérhetnek az őket érdeklő kérdésekkel kapcsolatban. A vezetők ezen túl a munkaidejükben is folyamatosan biztosítják a tanulók részére a tájékozódás lehetőségét. f./ Igény szerint – elsősorban átfogóbb jellegű kérdésekben - az intézmény tájékoztató anyagok sokszorosításával, tanulókhoz eljuttatásával biztosítja a szükséges információt a tanulók és szülők részére.
35
(2) Az intézmény igazgatója az érintett intézményegységek vezetőinek közreműködésével a tanév második félévében egy alkalommal – a diákönkormányzattal egyeztetett időpontban - általános iskolai, és kollégiumi fórumot (továbbiakban: fórum) tart a tanulók szervezett véleménynyilvánításának biztosítása érdekében az alábbiak szerint: a./ A fórum célja, hogy az intézményegység tanulói véleményt mondhassanak a tanulókat egyénenként érintő kérdésekről, illetve közös véleményt mondjanak, és állást foglaljanak az intézményegység, vagy az intézmény tanulóifjúságának egészét érintő kérdésekről. b./ A fórumot - annak megtartását megelőző nyolc nappal - meg kell hirdetni a tanulók tájékoztatására szolgáló eszközök útján. c./ A fórumon csak az intézményegység tanulói, az igazgató, az érintett intézményegység-vezető, a diákönkormányzat, szülői közösség képviselője, és az intézményi iskolaszék nem tanár képviselője, valamint a jegyzőkönyvet vezető hivatalos személy vehetnek részt. d./ A fórumon tanulónként 3-5 perc áll rendelkezésre a vélemények elmondására. e./ A fórum határozatképes, ha az intézményegység tanulóinak több mint 50 %-a jelen van. A fórum a határozatát a jelenlévő tanulók 50 %+ egy fő szavazatával hozza. f./ A fórum együttes vélemény nyilvánítását a jelenlévő tanulók bármelyike, vagy a diákönkormányzat képviselője kezdeményezheti a javasolt vélemény, intézkedési javaslat pontos megfogalmazásával. A fórum az együttes véleményről, javaslatról nyílt szavazással hoz határozatot. g./ Az igazgató, vagy intézményegység-vezető a feltett kérdésekre helyben szóban ad választ. h./ A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a jelenlétre, a határozatképességre vonatkozó adatokat, a tanácskozás lényegét, a hozott határozat pontos szövegét. A jegyzőkönyvet az igazgató, a diákönkormányzat képviselője, és egy jelenlévő tanuló írja alá. i./ Az intézmény igazgatója, és az érintett intézményegység-vezetője gondoskodik arról, hogy a fórum együttes véleményét, javaslatait a tanulóifjúság egésze a tájékoztatási eszközök útján, az intézményegység nevelőtestülete a vezetői tájékoztatás rendszerén keresztül megismerje, és a vezetők a szükséges intézkedéseket megtegyék. (3) Tanulói vélemények, kérdések megfogalmazhatók egyéni véleményként, kérdésként, melyet az igazgatóhoz, az intézményegység-vezetőjéhez, a diákönkormányzathoz, az intézményi iskolaszékhez juttathat el. (4) A diákönkormányzat gondoskodik a vélemény illetékes vezetőhöz történő továbbításáról, és figyelemmel kíséri a véleménnyel kapcsolatos intézkedést. Az intézmény igazgatója, az intézményegység vezető, az intézményi szék gondoskodik az egyéni vélemény, kérdés 30 napon belüli érdemi megválaszolásáról, és a szükséges intézkedések megtételéről.
36 A tanulók jutalmazásának elvei és formái 26.§ (1) Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez az intézmény az alábbi jutalmazási rend szerinti dicséretben és jutalomban részesítheti. (2) A tanulók jutalmazásának elvei, figyelembe veendő főbb szempontok: a./ A tanulmányi munka elismerésénél: - a tanuló tanulmányi előmenetele, szorgalma, - a tanuló magatartása, - a tanulmányi versenyeken elért eredményei, - alkotó munkája, tantárgyi pályázatokon elért eredményei, b./ A tanuló közösségi tevékenységének elismerésénél: - az osztályközösségért végzett tevékenysége, - az iskolai közösségért végzett tevékenysége, - a települési közösségért végzett tevékenysége, - a tanuló magatartása, - a közösségért végzett tevékenysége mennyiben egyéni jellegű, és mennyiben szolgálja az adott közösség közösséggé formálódásának erősítését, - a közösségért végzett tevékenység mennyiben rendszeres, és huzamosabb ideig tartó tevékenység, c./ A tanuló szabadidős (sport, kulturális, művészeti stb) tevékenységének elismerésénél: - a tevékenység eredményessége, - a tevékenységben felmutatott egyéni teljesítménye, - az intézmény, a megye hírnevének erősítését szolgáló jellege, - a nem iskolai szervezeti keretek között végzett tevékenység eredményessége, és az iskolai munkával való összehangoltsága, - a tanuló magatartása. (3) A tanulók jutalmazásának formái: a./ A (2) bekezdés a-c./ pontjaiban írt tevékenységekért egyaránt adható elismerések, és adományozóik: - szaktárgyi dicséret szaktanár - osztályfőnöki/nevelőtanári dicséret osztályfőnök/nevelőtanár - intézményegység-vezetői dicséret intézményegység-vezető - igazgatói dicséret igazgató - nevelőtestületi dicséret intézmény nevelőtestülete A dicséretet minden esetben írásban, a rendszeresített bizonyítványba, ill. tanulói értesítőbe be kell jegyezni, és a tanuló szüleit, vagy a szülői felügyeletet gyakorlót a dicséretről tájékoztatni kell. b./ A (2) bekezdés a-b./ pontjában írt tevékenységért az intézmény nevelőtestülete által adható kiemelt elismerés: - DICSŐSÉGSZALAG: többéven keresztül tartó kimagasló tanulmányi eredményért és példás magatartásért, valamint kiemelkedő közösségi munkáért, általában tanulmányok befejezéséhez kötődően.
37 -
NEVELŐTESTÜLETI DÍCSÉRET: a tanévben tanúsított kimagasló tanulmányi eredményért és példás magatartásért, valamint kiemelkedő közösségi munkáért c./ A (2) bekezdés b-c./ pontjában írt tevékenységért az intézmény nevelőtestülete által adható kiemelt elismerés: - TÁRGYJUTALOM (egyéni elismerés): a kollégiumi élet területén egészévben kiemelkedő eredményességgel végzett közösségi és szabadidős tevékenységért d./ Az intézményegység nevelőtestülete által adható elismerés: - TÁRGYJUTALOM (csoportos elismerés): magatartási verseny első helyezett iskolai közössége, valamint a hálóértékelési verseny első helyezett kollégiumi/gyermekotthoni csoportja. e./ A (2) bekezdés a-c./ pontjában írt tevékenységért osztályfőnök/nevelőtanár által adható elismerés: - KÖNYV, OKLEVÉL, EMLÉKLAP: éves munka elismeréseként tanév végén. (4) A (3) bekezdésben írt elismerésekre és díjakra javaslatot tehetnek: - a díj odaítélésére hatáskörrel rendelkező nevelőtestület tagjai, - az intézmény vezetői, - a diákönkormányzat, A javaslatot írásban, rövid indokolással az adományozásra hatáskörrel rendelkezőnél kell előterjeszteni. Az előterjesztés határideje: - a (3) bekezdés a./ pont esetében, amikor az elismerés a leginkább eléri célját, - a (3) bekezdés b-e./ pontjai esetében a tanév zárását három héttel megelőzően indított egyeztetéseket követően a tanév végi osztályozó értekezlet időpontja. (5) A 26.§ tárgykörének részletes szabályozását a nevelőtestület által összeállított és elfogadott „Magatartás és szorgalom helyi követelményrendszere” tartalmazza.
A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái 27.§ (1) Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán, vagy tanórán kívül, az iskolán belül, vagy iskolán kívül megszegik, illetve az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. (2) A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei: - az intézkedés hatékonyan szolgálja a tanulók nevelését, az intézményi rend megtartását, - a tanulóban tudatosuljon cselekményének helytelensége, az iskolai közösség cselekménnyel kapcsolatos negatív megítélése, - az intézkedés a tanuló számára visszatartó hatású legyen a jövőre nézve, - az intézkedés szolgálja mások visszatartását is a hasonló cselekményektől, - az intézkedés a cselekménnyel arányban álló legyen, - az intézkedés alkalmazása átgondolt, nevelő célzatú, fokozatosságot megtartó legyen, és következetes nevelési szándékot tükrözzön. (3) A fegyelmező intézkedések formái, és az intézkedésre jogosultak: - szaktanári szóbeli/írásbeli figyelmeztetés szaktanár - osztályfőnöki/nevelőtanári szóbeli/írásbeli figyelmeztetés
38
-
osztályfőnök/nevelőtanár osztályfőnöki/nevelőtanár írásbeli intés, majd megrovás osztályfőnök/nevelőtanár intézményegység-vezetői szóbeli/írásbeli figyelmeztetés intézményegység-vezető intézményegység-vezetői írásbeli intés, majd megrovás intézményegység-vezető igazgatói írásbeli figyelmeztetés, intés, megrovás igazgató fegyelmi eljárás nevelőtestület
(4) A fegyelmező intézkedés fokozatainak megállapítása, alkalmazása: a./ A fokozatok megállapítása: - szaktanári intézkedés esetén szaktanár - egyéb intézkedés esetén osztályfőnök/nevelőtanár A szaktanári intézkedésen kívüli intézkedéseket az általános iskolai, és szakiskolai intézményegység szaktanárai a tanuló osztályfőnökénél írásban, rövid indokolással kezdeményezhetik. Az osztályfőnök állapítja meg az intézkedés esedékes fokozatát, míg az intézkedésre jogosult - az osztályfőnök véleményének kikérését követően - dönt az intézkedés alkalmazásáról, vagy mellőzéséről. (5) Az írásban alkalmazott intézkedéseket a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni, és a szülőt, vagy a szülői felügyeleti jogot gyakorlót az intézkedésről tájékoztatni kell. A tanuló köteles a bejegyzett intézkedést a szülővel aláíratni. A fegyelmező intézkedésként alkalmazott szóbeli figyelmeztetésről az osztályfőnök feljegyzést készít (figyelmeztetés megtörténte, oka, ideje), amelyet a fokozat megállapításánál figyelembe vesz. (6) A 27.§ tárgykörének részletes szabályozását a nevelőtestület által összeállított és elfogadott „Magatartás és szorgalom helyi követelményrendszere” tartalmazza.
Az intézményi könyvtár működési rendje 28.§ (1) Az intézményben annak egész tanulóifjúságát, nevelőtestületét, az intézmény szakmai munkáját, az egyének művelődését szolgáló intézményi könyvtár (továbbiakban: könyvtár) működik (2) A könyvtár alapfeladata, szolgáltatásai: - a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, gondozása, rendezése, - tájékoztatás a könyvállományról, a szolgáltatásokról, -
könyvkölcsönzés, helyben-olvasás, helyben-használat, a Könyvtár műveltségi terület tanításában közreműködés, szaktárgyi könyvtári órák tartása a szaktanárokkal együttműködve,
A könyvtár kiegészítő feladata: - tanórán kívüli foglalkozások tartása, - közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában
39 -
más könyvtárak szolgáltatásainak elérésében közreműködés, az intézmény működésének megismerését, a nyilvánosság érvényesülését szolgáló intézményi dokumentumok őrzése, kezelése, az igénylők rendelkezésére bocsátása.
(3) A könyvtár működése: a./ A könyvtár nyitvatartási rendje: igazodik az intézményegységek működési rendjéhez, a tanévre érvényes nyitvatartási rendet a tanévnyitó értekezlet nevelőtestületi határozata tartalmazza. Az elfogadott nyitvatartási idő kifüggesztésre kerül az intézményegységek területén. b./ A könyvtár szolgáltatásait a tanulók a diákigazolványuk, a nevelők a pedagógus igazolványuk felmutatásával – könyvtári tagi beiratkozás után - vehetik igénybe. Más személyek az intézmény igazgatójának engedélyével, a személyi igazolványuk felmutatásával, adatai szükséges mértékű igazolásával használhatják a könyvtárat. c./ A könyvtár használatának fontosabb szabályai: - a kölcsönzött könyv, dokumentum, eszköz (továbbiakban: könyv) állagát a kölcsönző személy köteles megőrizni, - a könyvet a kölcsönzési idő lejártakor vissza kell vinni a könyvtárba, vagy a kölcsönzési idő meghosszabbítását kell kezdeményezni, - a kölcsönzés csak egy alkalommal hosszabbítható meg. Ezt követően be kell mutatni a könyvet a könyvtárosnak, - a megrongálódott, elveszett könyv ellenértékét a kölcsönző a kártérítés általános szabályai szerint köteles megtéríteni, - a könyvtárat kultúráltan, az iskolai rendnek megfelelő szabályok megtartásával lehet használni. Ennek megszegői időlegesen kizárhatók a könyvtár használatából, - könyv eltulajdonítása esetén a kölcsönző személyt legalább egy évig, vagy véglegesen ki kell zárni a könyvtárt használók sorából. Vele szemben a szükséges fegyelmi intézkedést kell kezdeményezni. d./ A könyvtár gyűjtőköri szabályzata a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. A könyvtárhasználat rendjét a könyvtárban, és intézményegységekben külön is közzé kell tenni.
A tankönyvrendelés rendje, a tankönyvtámogatás megállapításának, és a tartós és használt könyv alkalmazásának elvei 29.§ (1) Az iskolai tankönyvrendelés központi szabályozáson túli helyi rendje: a./ Az iskolai tankönyvrendelés ütemtervét az intézmény igazgatója az általános iskolai, szakiskolai intézményegység vezetőjének közreműködésével készíti el. b./ Az osztályfőnökök minden év január 10-ig felmérik: - hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni, hány könyvre van szükség a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokon,
40 -
mennyi a szociálisan rászoruló tanulók száma az iskolában, illetve hány tanuló és milyen összegű tankönyvtámogatást igényel. c./ A b./ pont alatti felméréseket az iskolai, szakiskolai intézményegység-vezető az iskolai könyvtár közreműködésével összesíti. d./ A tankönyvrendelést minden év február 1-ig az osztályfőnökök megismertetik a szülőkkel, és beszerzik a szülői nyilatkozatot arról, hogy a gyermeke részére a szülő igényli-e az összes tankönyvet, vagy egyes tankönyveket más módon, például használt tankönyvvel kívánja pótolni. e./ Az intézményi könyvtár minden év február 1-ig elkészíti azoknak a tankönyveknek, ajánlott, és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A jegyzéket a könyvtárban, az általános iskolai, szakiskolai, valamint kollégiumi intézményegységben jól látható helyen közzé kell tenni, illetve a szaktanároknak a tantárgyukra vonatkozó jegyzéket át kell adni. A szaktanárok kötelesek a tanulók figyelmét felhívni a kölcsönzés lehetőségére. (2) A tankönyvtámogatás megállapításának elvei: a./ Az (1) bekezdés b./ pontjában írt szociális helyzet felmérésről, és tankönyvtámogatási igényről az általános iskolai, szakiskolai intézményegységi nevelőtestületnek, az intézményi iskolaszéknek, és diákönkormányzatnak adott tájékoztatás alapján a szülői és tanulói szervek ajánlást tesznek a tankönyvtámogatás adott évben - az ezen bekezdés b./ pontjában írt általános elveken túl - figyelembe veendő szempontjaira az intézmény igazgatójának. Az intézmény igazgatója, intézményi vezetői értekezleten az ajánlást tevő szervek képviselőinek bevonásával, velük konszenzusos döntés alapján meghatározza a támogatás adott évben érvényesítendő különös szempontjait. b./ A tankönyvtámogatás megállapításának általános elvei: - valamennyi tanuló a legkedvezőbb feltételek mellett jusson hozzá az adott tanévben szükséges tankönyvekhez, ajánlott és kötelező olvasmányokhoz (továbbiakban: tankönyv), - a tankönyvtámogatás segítse, hogy a tanulók minél nagyobb arányban jussanak jó minőségű (nem használt), rendeltetése szerint használható tankönyvekhez, - a tankönyvtámogatás lehetőség szerint küszöbölje ki a tanulók között a tankönyvellátás területén a szülők szociális helyzetéből adódó tartós differenciálódást, csoportképződést, emiatti egymás kedvezőtlen megítélését, - a tankönyvtámogatás lehetőségéből ne záródjanak ki a szociális tekintetben jobb helyzetben lévő szülők gyermekei. Támogatásuk azonban nagyobb differenciálással, helyzetük még körültekintőbb megítélésével történjen. (3) A tartós, és használt tankönyv alkalmazásának elvei: - fokozott figyelmet kell fordítani a tankönyvcsaládokhoz tartozó könyvek használatára, - a tankönyvek kiválasztásánál kiemelt szempontot képezzen a tantárgyak közötti koncentrációra, szoros szakmai kapcsolatokra építő tankönyvek ajánlása, - a tankönyvválasztásnál a több évig használható, vagy a tanulmányi időszak nagyobb részét átfogóan alkalmazható tankönyv beszerzésére kötelezés kell szem előtt tartani
41 -
lehetőség szerint kerülni kell az olyan tankönyvek kötelezővé tételét, amelyek alkalmazási módszerei (tankönyv munkafüzet jellege) lehetetlenné teszik a későbbi ismételt használatát. A tartós és használt könyvek alkalmazásának lehetőségét a szakmai munkaközösségek évente megvizsgálják, és javaslatot tesznek az időszerű feladatokra.
A diákigazolványok kezelésének rendje 30.§ (1) A diákigazolványok megrendeléséről, tárolásáról, nyilvántartásáról, a térítési díjak begyűjtéséről, az igazolványok érvényesítéséről (továbbiakban: kezeléséről) a gazdasági intézményegység (továbbiakban: kiadó) gondoskodik. (2) A diákigazolványok kezelési rendje: a./ A kiadó gondoskodik a diákigazolványok kezelésének személyi, tárgyi, és helyiség igényéről. b./ A kiadó biztosítja a diákigazolványok kezelésének folyamatosságát, az ezzel kapcsolatos tanulói jogok érvényesülését. c./ A kiadó a diákigazolványok kezelésével összefüggő, a tanulókat közvetlenül érintő feladatokba (létszám és igény felmérés, nyomtatványok kitöltése, összegyűjtése, leadása, stb) az iskolai és szakiskolai intézményegység nevelőit az intézményegység-vezetőjével egyeztetetten bevonhatja. d./ A diákigazolványok kezelésének rendjét az igazgató-helyettes tanévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi. (3) A diákigazolvány térítési díjának befizetési rendje: - új tanuló a beiratkozáskor - elveszett, vagy megrongálódott diákigazolvány pótlásakor aktuálisan
Az intézményi hagyományok ápolása, az ünnepélyek megemlékezések rendje 31.§ (1) Az intézményi megemlékezések, hagyományok szolgálják a gyermekek, tanulók nemzeti öntudatának, hazaszeretetének, az intézményhez tartozás tudatának elmélyítését, az intézmény jó hírnevének megőrzését, öregbítését, az intézményi közösség erősítését. (2) Az intézményi megemlékezésekkel, a hagyományok ápolásával kapcsolatos rendezvényeket, eseményeket, a velük kapcsolatos teendőket, határidőket, felelősöket az intézményi éves munkatervben kell megtervezni. (3) Az intézményi megemlékezésekkel, hagyományokkal kapcsolatos főbb rendezvények: - a nemzeti ünnepekről megemlékezés, - a tanulmányi munkával kapcsolatos nagyobb közösségi rendezvények (tanévnyitó, szalagavató, ballagás, tanévzáró) - tanulmányi versenyek (házi, megyei és országos komplex tanulmányi verseny)
42 -
kulturális programok (télapó, karácsony, farsang, húsvét megünneplése, játszóház, kulturális délután a kollégiumban, részvéte a Százszorszép Fesztiválon, különböző szintű vers-és prózamondó versenyeken) - sportversenyek (iskolai kispályás labdarúgó bajnokság, asztalitenisz verseny, tanár-diák labdarúgó mérkőzés, különböző szinten szervezett atlétikai és ügyességi versenyek) (4) Az intézményi megemlékezések, ünnepségek külsőségükben is fejezzék ki az esemény jelentőségét. Ezért: - a rendezvényeken az intézmény tanulói és nevelői ünnepi ruhában kötelesek megjelenni. Tanulóknál az ünnepi ruházat: sötét szoknya ill. nadrág, fehér blúz ill. ing, - a rendezvény alkalmával az intézményegység-vezetők gondoskodnak az intézményegység környezetének rendbetételéről, és belső rendjének az eseményhez méltó megteremtéséről, a helyiségek díszítéséről.
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei 32.§ (1) A kereset-kiegészítés formája: határozott időre (maximum egy tanítási évre) megállapított, havi rendszerességgel kifizetett kereset-kiegészítés (bérpótlék). (2) A kereset-kiegészítés megállapításának feltételei: A közoktatásról szóló –többször módosított –1993. évi LXXIX. Törvény 118. § (10) bekezdése alapján megállapítható kereset-kiegészítés odaítélésekor az alábbi szempontok figyelembe vételét tartja szükségesnek az intézmény nevelőtestülete: a./ Általános követelmények: - a munkakör alapfeladatainak folyamatosan jó szintű, eredményes teljesítése, Alapfeladatnak minősül: o szaktanári munka, eredményes felzárkóztatás, sikeres tehetségfejlesztés, hatékony osztályfőnöki, csoportvezetői munka, o eredményes részvétel a szakmai munka tartalmi megújításában (helyi tantervek kidolgozása, végrehajtása stb.) o aktív közreműködés a szakmai munkaközösségi feladatok végrehajtásában, o a munkarend, munkafegyelem megtartása (pontos munkakezdés, lelkiismeretes ügyeleti munka, precíz, naprakész adminisztráció, o pályakezdő, fiatal kollégák segítése, a nevelőtestület, az intézményegységek hatékony együttműködésében közreműködés, - kettő teljes tanév eltöltése az intézményben, - gyakran ismétlődő huzamosabb (tanévenként négy-ötszöri 5- l4 napot elérő), illetve jelentős (60 napot meghaladó) egybefüggő hiányzásra nem került sor, b./ Az a./ pontban írt feladatokon túli, a kereset-kiegészítés megállapítását lehetővé tevő többlettevékenységek: -
a kötelező óraszámon felüli rendszeres munkavégzés,
43 -
folyamatos, eredményes közreműködés a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezésében (szakkör vezetése, ünnepélyekre, versenyekre felkészítés, kirándulások, nyári táborozások szervezése, lebonyolítása stb.) szakmai továbbképzéseken, tapasztalatcseréken aktív részvétel, intézményi pályázatok elkészítésében közreműködés, részvétel az intézmény belső életét kialakító munkában (órarend készítés, ügyeleti rend kialakítása, magatartásverseny megszervezése, dekorációk készítése stb.)
(3) A bérpótlék megállapításának eljárási rendje: - a bérpótlékot az intézmény igazgatója állapítja meg, - a bérpótlék megállapításának határideje: szeptember 05 - a bérpótlék megállapítására az igazgatónak javaslatot tehetnek, az intézményegység-vezetők, az igazgató-helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, határidő: szeptember 03. - Az igazgató a döntésének meghozatalakor figyelembe veszi a szülők és a diákönkormányzat, a tanulók körében szerzett tapasztalatokat.
Tájékoztatás a Szervezeti és Működési szabályzat rendelkezéseiről 33.§ (1) Az intézmény igazgatója gondoskodik arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadás és jóváhagyást követően az intézmény valamennyi dolgozója, tanulója, az intézményi szülői közösség, intézményi szék, diákönkormányzat és a szülők kellően megismerjék, abba betekinthessenek, és a szükséges mértékben értelmezzék. (2) A tanulók, a szülők, illetve a szülői és tanulói szervezetek a Szervezeti és Működési szabályzat rendelkezéseivel kapcsolatban kérdést tehetnek fel, tájékoztatást kérhet: - az intézmény igazgatójától, - az igazgató-helyettestől, - az intézményegységek vezetőitől, (3) Az, akihez a (2) bekezdés szerinti kérdést intézték, illetve akitől a tájékoztatást kérték lehetőség szerint azonnal, ha erre nincs mód – a szükséges konzultáció után – 48 órán belül köteles szóban választ adni. Amennyiben azt igénylik, a választ írásban kell megadni. (4) Ha a válasz megadásával kapcsolatosan értelmezési probléma merül fel, az autentikus választ az intézmény igazgatója adja meg. (5) Az intézmény igazgatója szükség esetén – de legalább évente egy alkalommal – az intézményegység-vezetők bevonásával áttekinti a Szabályzat végrehajtásának gyakorlatát, értelmezési kérdéseit, és állást foglal az értelmezést igénylő kérdésekben. Indokolt esetben a Szabályzat módosítását kezdeményezi. A Szabályzat értelmezéséről minden esetben tájékoztatja a szülői és tanulói szervezeteket, az intézményegységek közalkalmazottjait. (6) Az intézmény tanulói, szülői, nevelői részére tartott értekezleteken, fórumokon is biztosítani kell a Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos kérdések feltevésének, a tájékoztatás kérés lehetőségét.
44 (7) Az intézmény nevelési programját, pedagógiai programját a 36.§ (3) bekezdés a./ pontjában írt személyeknél és helyeken kell elhelyezni. Az (1)-(6) bekezdésekben írt tájékoztatási rendet értelemszerűen alkalmazni kell az intézmény nevelési programjával, és pedagógiai programjával kapcsolatos tájékoztatási eljárásban is.
Záró rendelkezések 34.§ (1) A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményi szék, és diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett, az intézmény szakalkalmazotti értekezlete fogadja el, és a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat hagyja jóvá. (2) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei: l. számú: Az intézmény vezetési szerkezete. 2. számú: Pénzügyi ellenőrzési szabályzat. 3. számú: Iratkezelési szabályzat. 4. számú: Pénzkezelési szabályzat. 5. számú: Leltározási szabályzat. 6. számú: Selejtezési szabályzat. 7. számú: Bizonylati szabályzat. 8. számú: Számviteli szabályzat. 9. számú: Tűzvédelmi szabályzat (3) A jóváhagyást követően a Szervezeti és Működési Szabályzatot: a./ El kell helyezni: - az intézmény igazgatójánál, - az intézményegység-vezetőknél - az intézményegység tanári szobájában, - az intézményi Könyvtárban b./ Meg kell küldeni: - az intézményi iskolaszéknek, - a diákönkormányzatnak (4) A Szervezeti és Működési Szabályzat 2003 03. 24-én lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona 2001. január 31. napján kelt Szervezeti és Működési Szabályzata. Mohács, 2003. 02. 24. …………………………………….. Csala Nándor igazgató
