SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2013.
A Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola SzMSz-e SzMSz e tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket
0
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések ................................................................................................................... 3 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja......................................................... 3 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ................................ 3 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai ............................................................................................. 4 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői........................................................................................... 6 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ......................................................................... 6 3.2 Az iskolai étkezés……………………………………........................................................................................ 6 4. Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................................... 6 4.1 Az intézmény vezetője ................................................................................................................... 6 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ....................................... ….7 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................................. 8 4.4 Az intézmény vezetősége ............................................................................................................... 9 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése...................................................................................................... 9 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ......................................................10 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ............................................10 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................12 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje .......................15 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére .....................................................16 6. Az intézmény munkarendje ............................................................................................................17 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ....................................................................17 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása .......................................................................17 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ....................................................................19 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ....................................................21 6.5 Munkaköri leírás-minták ................................................................................................................21 6.6 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ...................................................... 32 6.7 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ..............................................32 6.8 A dohányzással kapcsolatos előírások ...........................................................................................33 6.9 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ..............................................................33 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ........................................................34 7.1 Az intézmény nevelőtestülete.........................................................................................................34 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei .........................................................................35 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ..................................................................................35 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége ..................................................................................36 7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai...................................................37 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ........................................................37 8.1 Az iskolaközösség ..........................................................................................................................39 8.2 A munkavállalói közösség ..............................................................................................................39 8.3 A szülői munkaközösség ................................................................................................................40 8.4 Az iskolaszék...................................................................................................................................40 8.5 Az intézményi tanács .....................................................................................................................40 8.6 A diákönkormányzat ......................................................................................................................40 8.7 Az osztályközösségek ......................................................................................................................41 8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái .................................................................42 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája .....................................................................................42 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ...................................................................43 9.1 A tanulói hiányzás igazolása............................................................................................................44 9.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára .......................................................................45 9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények .........................................45 9.4 A tanulói késések kezelési rendje ..................................................................................................46 9.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése .....................................................................................46 1
9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ...............................................................................47 9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ...........................................47 9.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ...............................................48 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata .....................................................................................50 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ...................................................................................63 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ...................................................................................66 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ...................................................................................67 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ...................................................................................69 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ...................................................................................71 6. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ...................................................................................72 11. Záró rendelkezések .......................................................................................................................73
2
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és mőködési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a mőködésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és mőködési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt mőködését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és mőködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: • • • • • • •
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésrıl1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérıl 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjérıl 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
1.2 A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és mőködési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklıdık megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidıben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelıtestülete 2013. április 16-i határozatával fogadta el. A szervezeti és mőködési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnıttoktatásban részt vevıket – nézve kötelezı érvényő. A szervezeti és mőködési szabályzat az intézményvezetı jóváhagyásának idıpontjával lép hatályba, és határozatlan idıre szól.
3
2. Az intézmény alapító okirata, feladatai ALAPÍTÓ OKIRAT Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Munkácsy Mihály Általános Iskola 1.1.Idegen nyelvő megnevezése:---1.2.Rövid neve(i): ----2. Feladatellátási helye(i) 8000 Székesfehérvár, Munkácsy Mihály. utca 10. 2.1.Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Munkácsy Mihály. utca 10 2.1.1. telephelye(i): 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 13. 2.2.Tagintézmény(ek) megnevezése, címe(i)--2.2.1. ügyvitel címe: --2.2.2. telephely (ei) --3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 4. Típusa: általános iskola. 5. OM azonosító: 030052 6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1.Köznevelési alapfeladatok: − általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felsı tagozat többi tanulóval együtt nevelhetı, oktatható sajátos nevelési igényő tanulók iskolai nevelése-oktatása, az a különleges bánásmódot igénylı tanuló, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 6.2.Átvállalt alapfeladat(ok): --6.3.nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehetı maximális gyermek-, tanulólétszám: 480 tanuló 6.4.Iskolatípusonként az évfolyamok számát Általános iskolai 8 évfolyam 6.5.Gyakorlati képzés megszervezésére: --6.6.Iskolai könyvtár ellátásának módja: − saját szervezeti egységgel 6.7.Különleges pedagógiai célok megvalósítása: --4
6.8.Speciális jellemzık: a) emelt szintő rajz oktatása folyik 3-8. évfolyamon városi beiskolázással, évfolyamonként egy osztályban b) egész napos iskola mőködik 1-3. évfolyamon c) napközi otthon mőködik 4. osztályban d) tanulószoba mőködik 5-8. osztályban e) diáksportkör mőködik 1-8. osztályban f) úszásoktatás 6.9.Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén:--7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint: Székesfehérvár Megyei Jogú Város kizárólagos tulajdonában lévı ingatlan. pontos cím: 8000 Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. helyrajzi szám: 724. Székesfehérvár Megyei Jogú Város kizárólagos tulajdonában lévı ingatlan. pontos cím: 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 11. helyrajzi szám:712. Valamint: a székesfehérvári 717. hrsz-ú, a székesfehérvári 718/1. hrsz-ú, a székesfehérvári 718/2. hrsz-ú, a valóságban 8000 Székesfehérvár, Munkácsy u. alatti ingatlanok hasznos alapterület: 2302 nm Telephely bérleményként: Székesfehérvár Megyei Jogú Város kizárólagos tulajdonában lévı ingatlanban kihelyezett osztályok elhelyezésére szolgáló tantermek. pontos cím: 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 13. helyrajzi szám:731/9. jogkör: vagyonhasználati jog KLIK mőködtetı neve: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.
Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
5
3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzıi 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogkörrel nem rendelkezik. Az intézmény székhelyét képezı épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a mőködtetı hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 3.2 Az iskolai étkeztetés Az intézmény saját konyhát nem mőködtet. Helyben a SODEXO Magyarország Kft fızıkonyhát üzemeltet. Az iskola 1 fı élelmezésvezetıvel biztosítja a Kft, és az intézmény közötti szervezési, koordinációs, és ellenırzési feladatokat.
4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetıje 4.1.1 A közoktatási intézmény vezetıje – a Köznevelési törvény elıírásai szerint – felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, gyakorolja a részére kiadmányozott jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belsı ellenırzési rendszerének mőködtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelı és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelızéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. A Közoktatási intézmény vezetıje jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Az intézmény mőködtetésével kapcsolatos feladatokat külsı munkatárs (telephelyvezetı) látja el saját hatáskörben. Az intézményi bélyegzık használatára a következı beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásban szereplı ügyekben, az osztályfınök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítıbe való beírásakor, adminisztrációs javítás hitelesítésekor.
6
4.1.2 Az intézményvezetı akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az alsós, vagy a felsıs igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezetı helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylı döntések meghozatalára, az ilyen jellegő feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 4.1.3 Az intézményvezetı által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezetı a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreibıl átadja az alábbiakat. • az igazgatóhelyettesek számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, • az igazgatóhelyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 4.2 Az intézményvezetı közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közremőködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: •
az igazgatóhelyettesek,
Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezetı közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezetı közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelısséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás öt évre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelıssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévı igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.
7
4.3 Az intézmény szervezeti felépítése
Érdekképviseleti szervek
IGAZGATÓ
Minőségügyi vezető
(KT, PSZ, DÖK)
Alsós igazgatóhelyettes
Felsős igazgatóhelyettes
MICS tagjai
Munkaközösség vezetők
Tanítók Napközis nevelők
Szülői szervezet
Tanárok Tanulószoba-vezetők
Pedagógiai munkát segítők
Iskolatitkár
Minőségi körök
Belső támogató csoport
8
4.4 Az intézmény vezetısége 4.4.1 Az intézmény vezetıinek munkáját (irányító, tervezı, szervezı, ellenırzı, értékelı tevékenységét) középvezetık segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetık az intézmény vezetıségének tagjai. Az intézmény vezetıségének tagjai: • az igazgató, • az igazgatóhelyettesek, • Minıségirányítási Csoport vezetıje • Közalkalmazotti Tanács • szakszervezeti vezetı/k • a szakmai munkaközösségek vezetıi. Alsós munkaközösségek: • alsós munkaközösség vezetı • humán Felsıs munkaközösségek: • felsıs munkaközösség vezetı • környezetvédelmi • idegen nyelvi
4.4.2 Az intézmény vezetısége, mint testület konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. Az iskola vezetısége együttmőködik az intézmény más közösségeinek képviselıivel, így az Intézményi Tanáccsal, a Szülıi Munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetıjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelıs azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetıségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselıjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetıje egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerő aláírása az intézményvezetı aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4.5 A pedagógiai munka ellenırzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belsı ellenırzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenırzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenırzés az igazgató kötelessége és felelıssége. A hatékony és jogszerő mőködéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenırzési rendszer mőködtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetıinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minıségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg.
9
A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezıen szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetık és pedagógusok pedagógiai és egyéb természető ellenırzési kötelezettségeit: • • • • • •
az alsós igazgatóhelyettes, a felsıs igazgatóhelyettes, Minıségirányítási Csoport a munkaközösség-vezetık, az osztályfınökök, a pedagógusok.
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell ırizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségvezetık elsısorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenırzési feladatokban. Az intézmény vezetıségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közremőködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenırzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenırzési feladatok kizárólag szakmai jellegőek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenırzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenırzési területek kijelölésekor a célszerőség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenırzési kötelezettséggel bírnak a következı területek: • • • • • • •
tanítási órák ellenırzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetık), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértıi kompetenciával, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenırzése, az SzMSz-ben elıírtak betartásának ellenırzése az osztályfınöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenırzése. szabadidıs programok adminisztráció
5. Az intézmény mőködési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes mőködés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes mőködését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • • • •
az alapító okirat a szervezeti és mőködési szabályzat a pedagógiai program a házirend
10
Az intézmény tervezhetı és elszámoltatható mőködésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belsı szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzıit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerő mőködését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 5.1.2 A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: • • • • •
• • • • •
Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, a 2013. szeptember 1-jétıl a választott kerettanterv megnevezésével. ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı, kötelezıen választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az elıírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfınöki munka tartalmát, az osztályfınök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklıdık a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthetı az igazgatói irodában, a tanári szobában, az igazgató helyetteseknél, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az
11
iskola vezetıi munkaidıben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési tervét a felelısök és a határidık megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelıtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülıi szervezet és a diákönkormányzat véleményét. (Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. ) A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetıen a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetıtáblán is el kell helyezni. 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje
5.2.1 Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata 23. § (1) Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történı tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülıket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetısége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépı új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti igényeket az 1 sz. SzMSz. mellékletben meghatározott igénylılapon lehet benyújtani. Az igénylılap benyújtásával egyidejőleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylılapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következı okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegő családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényő tanuló esetén a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az errıl szóló határozat.
12
A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülı hozzájárulásával kezel. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményérıl az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelıtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülıi szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a (7) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és errıl tájékoztatja a szülıt, vagy a nagykorú cselekvıképes tanulót. Az iskola – a (7) bekezdésben meghatározott ideig – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 5.2.2 Az iskolai tankönyvrendelés rendje 26. § (1) A tankönyvrendelést a központ fenntartásában mőködı iskola a központ egyidejő tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által mőködtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, a nem a központ által fenntartott iskola közvetlenül a köznevelés információs rendszerének, továbbá a Könyvtárellátó által mőködtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). (2) A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megilletı támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. (3) A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstıl maximum 10%-ban térhet el.
13
(4) A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti és az érintett kiadóknak továbbítja. (5) A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által mőködtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amirıl a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. (6) A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli idıszakban a tankönyvellátási szerzıdésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelynek teljesítése érdekében a Könyvtárellátó minden tıle elvárható erıfeszítést köteles megtenni. 5.2.3 A tankönyvek kiválasztásának elvei 27. § (1) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépı új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa, a tankönyvhöz való hozzájutás lehetıségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika mőveltségterület kivételével bármely tantárgy, mőveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy mőveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése elıtt az iskolának lehetıvé kell tenni, hogy azt a szülık megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülıi szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegérıl. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülıi szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. Az iskolának legkésıbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelezı olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenı rendszerő bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, mőveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követıen történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, mőveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában.
14
A tankönyv kiadója jogosult ellenırizni, hogy a közremőködık részére megküldött tankönyvet kizárólagosan a vak és gyengénlátó tanulók iskolai tankönyvellátására – beleértve az iskolai könyvtári ellátást is – használták-e fel.
5.2.4 Az iskolai tankönyvellátás rendje 29. § (1) A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejőleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelıst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülı munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. A Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola rendelkezik fıállású könyvtáros álláshellyel, így a tankönyvrendelésnél alapelv, hogy a könyvtáros munkaköri leírása tartalmazza a feladat elvégzését. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelıen a tankönyvfelelıs részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának, a nem a központ által fenntartott iskola esetében az iskola számára a Könyvtárellátó díjazást fizet. A díjazás forrása A nem a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerzıdés alapján az iskolának a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerzıdés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelıtestület dönt. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton elıállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet elıírásainak megfelelıen. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • •
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
15
• •
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton elıállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezetı által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.3.2 Az elektronikus úton elıállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Intézményünk digitális naplót nem mőködtet. 5.4 Teendık bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következı intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelızése érdekében az iskola vezetıje és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenırizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenırzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendık az alábbiak: 5.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentı telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhetı vezetıjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezetı vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 5.4.2 A bombariadó elrendelése a tőzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengı szaggatott jelzésével történik. Lehetıség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tőzriadó tervnek megfelelı rendben azonnal kötelesek elhagyni, a kifüggesztett kivonulási terv alapján. A felügyelı tanárok a náluk lévı dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévı és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezı helyen tartózkodni. 5.4.4 A bombariadót elrendelı személy a riadó elrendelését követıen haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendırségnek. A rendırség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5.4.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetıt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 5.4.6 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási idıt az iskola vezetıje pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
16
6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetıi munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetıje vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az idıszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerő délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfıtıl péntekig 8.00 és 16.30 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelı idıben és idıtartamban látják el. 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 2011. évi CXC. törvény a köznevelésrıl 62.§ (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidı) az intézményvezetı által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidı fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidı ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidı) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhetı el. A kötött munkaidı fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást elıkészítı, nevelés-oktatással összefüggı egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezetı a kötött munkaidıben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelıtestület tagjai között. (11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka. Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidıkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidıkeret elsı napja (ellenkezı írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét elsı munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfıi, keddi napokon tarjuk, szükség esetén ettıl eltérı idıpont meghatározása lehetséges, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb munkaidıre kell számítani, ami a munkaidı nyilvántartásában jóváírásra kerül. A munkáltató a munkaidıre vonatkozó elıírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elı lehet írni a napi munkaidı-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidı-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.
17
6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a tantárgyfelosztásban meghatározott, ellátott feladatokra, b) a munkaidı többi részében ellátott feladatokra. 6.2.1.1 A tantárgyfelosztásban meghatározott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák, napközi, és tanulószobai foglalkozások megtartása b) iskolai sportköri foglalkozások, c) énekkar, szakkörök vezetése, d) differenciált képességfejlesztı foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, elıkészítık stb.), e) magántanuló felkészítésének segítése, A pedagógusok iskolai szorgalmi idıre irányadó munkaidı-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsısorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetıség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidı többi részében ellátott feladatok különösen a következık a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfınöki, munkaközösség-vezetıi, diákönkormányzatot segítı feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülıi értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelıtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegő munkavégzés, v) részvétel az intézmény belsı szakmai ellenırzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közremőködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
18
y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. z) részvétel a tankönyrendelés lebonyolításában, a tankönyvosztás megszervezésében, lebonyolításában, Zs) óralátogatások t) a munkaközösség-vezetıi feladatok ellátása, é) osztályfınöki feladatok ellátása,
6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhetı meghatározása (138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.)
pedagógiai
feladatok
A pedagógusok a munkaidı tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: • a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike • a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhetı feladatok: • a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhetı feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétıl hatályba lépı meghatározott kötött munkaidıre vonatkozó elıírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos elıírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását kell elsıdlegesen figyelembe venni. 6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) a tanári szobában megjelenni, helyettesítési beosztását aláírásával visszajelezni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetıje helyettesítésérıl intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles tanmeneteit, óraterveit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítı tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti elırehaladást. A táppénzes papírokat legkésıbb a táppénz utolsó napját követı 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestıl kérhet engedélyt legalább két nappal elıbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettıl eltérı tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 19
A versenyek lebonyolításának alapelve, hogy azokat a tanóra védelmének biztosítása érdekében úgy kell megszervezni, hogy lehetıség szerint tanórát ne érintsen. A versenyekre való kísérés megszervezésének alapelve, hogy a kísérı tanár tanórát, szakkört, mőhelyt sportfoglalkozást,…stb. ne hagyjon el, helyettesítésre ne kerüljön sor. 6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetıség szerint – szakszerő helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítı pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása elıtt bízták meg, úgy köteles szakszerő órát tartani, illetve a tanmenet szerint elırehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelezı óraszámon felüli – a nevelı–oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezetı adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után. 6.3.6 A pedagógus alapvetı kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen értékelje, szóbeli, írásos tájékoztatókkal, osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerő osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon elırehaladásuk mértékérıl, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendı feladatokról. 6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelezı és nem kötelezı órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelıoktató munkával összefüggı további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, az osztály- és foglalkozási naplók, (tanulószoba, napközi) a munkaidı nyilvántartó lap, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek idıpontja és idıtartama az iskolai dokumentumokban is rögzített. Az intézményen kívül végezhetı feladatok idıtartamának idıpontjának meghatározása a nevelı-oktató munkával összefüggı egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidı-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhetı feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek idıtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidı-nyilvántartást nem kell vezetnie. 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan mőködése érdekében az intézményvezetı közremőködésével, a mőködtetıi feladatot ellátó telephelyvezetı határozza meg. Munkaköri leírásukat a mőködtetıi feladatot ellátó Székesfehérvári Intézményi Központ (továbbiakban: SzIK) készíti el.
20
6.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követı néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfınökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfınökök számára azért, hogy pusztán az osztályfınöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. Tanító munkakör: Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény, a Helyi Pedagógiai Program, pedagógiai, szaktárgyi és módszertani útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelıtestület határozatai, az Igazgató, illetıleg a felettes szerveknek az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Foglalkoztatója a Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola igazgatója. Munkáltatója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Megyeközponti Tankerületi Igazgatóság Munkáját az igazgató irányítása és ellenırzése mellett végzi. Közvetlen felettese: alsós igazgatóhelyettes 1. Általános feladatai A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következı tanóra elıkészítésével összefüggı feladatokat látja el. A teljes munkaidı többi részében – munkaköri feladatként – a pedagógus ellátja a nevelı-, illetve a nevelı és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatokat. Így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, elıkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét. Megbízás alapján osztályfınöki feladatot lát el. Maradéktalanul eleget tesz adminisztrációs, ügyviteli kötelezettségének, továbbá – foglalkoztató rendelkezései szerint – ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény mőködésével összefüggı feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét.
Nevelı – oktató munkáját a vonatkozó jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, valamint egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. Alaptevékenysége a tanórai és tanórán kívüli teendıket foglalja magában. Tanítási (foglalkozási) órán minıségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenırzés, értékelés). Nevelı – oktató munkáját tervszerően végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az Igazgató által meghatározott idıpontban a munkaközösség-vezetı véleményével, az Igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Tanmenetét ellenırzéskor kérésre be kell mutatnia. Az írásbeli dolgozatok, felmérı és témazáró feladatlapok íratását és javítását a Házirend elıírásai alapján végzi. Fogadóórát tart, részt vesz az iskola szülıi értekezletein. Közremőködik az iskolai közösség kialakításában és fejlesztésében.
21
Alkotó módon részt vállal: -
a nevelıtestület újszerő törekvéseibıl a közös vállalások teljesítésébıl az ünnepélyek és megemlékezések rendezésébıl az iskola hagyományainak ápolásából a gyermekvédelmi tevékenységbıl a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezésébıl, szervezésébıl, irányításából - az iskolai élet demokratizmusának fejlesztésébıl A nevelı – oktató munkával összefüggı megbeszéléseken, értekezleteken részt vesz. Önképzésben, továbbképzéseken, munkaközösségi munkában aktívan vesz részt. Az intézmény egészére kötelezıen háruló feladatok közül egyes teendıket, - az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlı teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – a tantárgyfelosztás, feladat ellátási terv, az ügyeleti rend és az éves munkaterv alapján látja el. Kötelességei, hogy:
A tanulók fejlıdését figyelemmel kísérje és elısegítse. A szülıket és a tanulókat az ıket érintı kérdésekrıl rendszeresen tájékoztassa, a szülıt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülı és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. Mind formájában, mind tartalmában szakszerő kommunikáció alkalmazása. Nevelı – oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa. A gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. Az intézmény Etikai kódexének betartása. Joga, hogy:
A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. Minısítse a tanulók tudását. A nevelıtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelıtestület tagjait megilletı jogokat. 2. Tanítói feladatai Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenıen a következık:
Az osztály órarendjének elkészítése, illetve aktív részvétele annak kialakításában. A napló pontos vezetése, a hiányzók figyelemmel kísérése és kapcsolattartás az élelmezésvezetıvel. A tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása. Távolmaradása esetén idıben, elıre értesíti az Igazgatót és gondoskodik arról, hogy a tanmenet, a tankönyv, a helyettesítı nevelı rendelkezésére álljon. Javaslatot tesz figyelmeztetésre, megrovásra, jutalmazásra (saját osztályában tanuló vonatkozásában). Az oktatói nevelıi tevékenysége során
az általa tanított tantárgyra, szabadidıs tevékenységre tanmenetet készít
22
családlátogatások lebonyolítása az általa átvett eszközöket, taneszközöket megırzi, hiány esetén anyagi felelısséggel tartozik a tanulók számára a témazáró dolgozatot elıre jelzi (Házirend) a tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat napi szinten minden füzetet ellenıriz (helyesírás javítás minden tárgyból kötelezı). az önálló feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli (Házirend) a beosztás szerint szervezi és irányítja a tanulók étkezését a tanulókat a szülık írásbeli kérése alapján engedi el szakköri, sportköri foglalkozásokra, szabadidıs tevékenységekre, családi programokra a tanulók egészséges életre nevelése érdekében a tanórák között mozgásos tevékenységet iktat be oktató-nevelı munkája során differenciált, felzárkóztató munkát végez oktató – nevelı tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség kiválasztás feladatát, tevékenységét.
Osztályfınöki munkakör: Az Osztályfınöki feladatai
Családlátogatások lebonyolítása. Ellátja tanulócsoportjának vezetését, koordinálja az osztályban tanítók munkáját. Megismeri tanítványait, s az iskola pedagógia programja szerint neveli ıket. Céltudatosan választja ki nevelési módszereit. A fejlesztésnél olyan lehetıségeket alkalmaz, melyek csoportjánál a személyiségformálás terén elıremutatóak. Nevelési programja megvalósításával biztosítja a közösség fejlıdését. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, fegyelmét. Minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, azok igazolását. Felhívja a tanulók figyelmét az aktuális tanulmányi versenyekre. Feltárja a szociálisan hátrányos tanulók helyzetét, segít anyagi támogatásukban, ellátja az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat (tankönyv, kirándulás, tábor, stb.). A tanórán kívüli elfoglaltságokra mozgósítja tanulóit, állandó odafigyeléssel biztosítja az azokon való rendszeres részvételt. (Évente egy tanulmányi kirándulás.) 4 év alatt egy alkalommal (alsó tagozat, felsı tagozat) alkotótáborban vagy erdei iskolában vesz részt a tanulókkal. Részt vesz a munkaközösség értekezletein. Aktív kapcsolatot tart fenn a szülıi munkaközösséggel. Mikro- és szülıi értekezletet tart az osztály szülıi közösségének. Szükség szerint hospitál.
Tanári munkakör: Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény, a Helyi Pedagógiai Program, pedagógiai, szaktárgyi és módszertani útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelıtestület határozatai, az Igazgató, illetıleg a felettes szerveknek az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják.
23
Foglalkoztatója a Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola igazgatója. Munkáltatója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Megyeközponti Tankerületi Igazgatóság Munkáját az igazgató irányítása és ellenırzése mellett végzi. Közvetlen felettese: igazgató helyettes
Általános feladatai A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következı tanóra elıkészítésével összefüggı feladatokat látja el. A teljes munkaidı többi részében – munkaköri feladatként – a pedagógus ellátja a nevelı-, illetve a nevelı és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatokat. Így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, elıkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét. Megbízás alapján osztályfınöki feladatot lát el. Maradéktalanul eleget tesz adminisztrációs, ügyviteli kötelezettségének, továbbá – foglalkoztató rendelkezései szerint – ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény mőködésével összefüggı feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét. Nevelı – oktató munkáját a vonatkozó jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, valamint egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. Alaptevékenysége a tanórai és tanórán kívüli teendıket foglalja magában. Tanítási (foglalkozási) órán minıségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenırzés, értékelés). Nevelı – oktató munkáját tervszerően végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az Igazgató által meghatározott idıpontban a munkaközösség-vezetı véleményével, az Igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Tanmenetét ellenırzéskor kérésre be kell mutatnia. Fogadóórát tart, szükség esetén részt vesz az iskola szülıi értekezletein. Közremőködik az iskolai közösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal: - a nevelıtestület újszerő törekvéseibıl - a közös vállalások teljesítésébıl - az ünnepélyek és megemlékezések rendezésébıl - az iskola hagyományainak ápolásából - a tehetséggondozást szolgáló feladatokból - pályaválasztási feladatokból - a gyermekvédelmi tevékenységbıl - a tanulók szabadidıs foglalkoztatásának tervezésébıl, szervezésébıl, irányításából - a diákönkormányzat kialakításából - az iskolai élet demokratizmusának fejlesztésébıl A nevelı – oktató munkával összefüggı megbeszéléseken, értekezleteken részt vesz. Önképzésben, továbbképzéseken, munkaközösségi munkában aktívan vesz részt. Az intézmény egészére kötelezıen háruló feladatok közül egyes teendıket, - az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlı teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – a tantárgyfelosztás, feladatellátási terv, az ügyeleti rend és az éves munkaterv alapján látja el.
24
Kötelességei, hogy:
A tanulók fejlıdését figyelemmel kísérje és elısegítse. A szülıket és a tanulókat az ıket érintı kérdésekrıl rendszeresen tájékoztassa, a szülıt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülı és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. Nevelı – oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa. A gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. Az intézmény Etikai kódexének betartása. Joga, hogy:
A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. Minısítse a tanulók tudását. A nevelıtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelıtestület tagjait megilletı jogokat.
Szaktanári feladatai Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenıen a következık: A tanév rendjében meghatározott mérések elvégzése, mért eredmények rendeletben meghatározottak szerinti feldolgozása, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás, egyéb feladatok teljesítése. A taneszközöket a munkaközösség vezetıktıl, gazdaságvezetıtıl beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén elszámol azokkal. Az általa átvett eszközöket megırzi, hiány esetén anyagi felelısséggel tartozik. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat. Negyedévenként minden füzetet ellenıriz (helyesírás javítás minden tárgyból kötelezı). Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. Távolmaradása esetén idıben, elıre értesíti az igazgatót és gondoskodik arról, hogy az arra rendszeresített nyomtatványon (az iskola honlapján-dokumentumaink- is elérhetı) az óra tananyaga az igazgatóhelyetteshez eljusson, könyvek, munkafüzetek a helyettesítı nevelı rendelkezésére álljanak. A tanítási idın kívül a tanév programjának megfelelıen szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz. Oktató-nevelı munkája során differenciált, felzárkóztató munkát végez. Oktató – nevelı tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség kiválasztás feladatát, tevékenységét. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az Igazgató vagy helyettese megbízza. Mind formájában, mind tartalmában szakszerő kommunikáció alkalmazása.
25
Igazgatóhelyettesi munkakör Foglalkoztatója a Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola igazgatója. Munkáltatója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Megyeközponti Tankerületi Igazgatóság Munkáját az igazgató irányítása és ellenırzése mellett végzi. Közvetlen felettese: igazgató Munkaidı: teljes munkaidıben foglalkoztatott, törvényi elıírásnak megfelelı havi óraszámmal. Beosztottai: alsós/felsıs munkaközösség Helyettese: távollétében az alsós és/vagy a felsıs munkaközösség vezetı látja el a feladatait. Általános feladatok Az iskolai igazgatóhelyettes az igazgató elsı helyettese, az igazgató közvetlen munkatársa. Az igazgatót akadályoztatása esetén, távollétében teljes jogkörrel és felelısséggel helyettesíti. Ilyenkor teljesítésigazolási jogkörrel is rendelkezik. Az igazgató megbízása alapján levelezést folytat és aláírási joggal is rendelkezik. Intézkedéseirıl az érintett munkaterület vezetıit tájékoztatja. Intézkedéseit teljes felelısséggel és jogkörrel hozza. Ellenırzi az igazgató utasításának végrehajtását és az igazgató útmutatásai szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében elıforduló ügyekben. Beszámolási kötelezettsége van az igazgató felé, annak távollétében hozott döntéseirıl, végzett tevékenységérıl, az intézményben történt eseményekrıl. Munkáját tervszerően végzi, feladatairól elıjegyzést vezet. Heti munkaideje: 40 óra, amelybıl kötelezı óraszáma heti 4 óra. Az ahhoz kapcsolódó és azzal megegyezı elıkészületi idın kívül, a többi idıt az igazgatóhelyettesi teendık ellátására köteles fordítani. Beosztásával járó általános és rendszeres feladatainak körében: 1. a nevelıtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek; részt vesz a testületi és a vezetıségi értekezletek elıkészítésében, vitájában; szavaz, és a határozatok meghozatalát követıen támogatja végrehajtásukat; 2. folyamatosan feldolgozza, frissíti az aktuális, az iskolai adatszolgáltatáshoz, és napi munkához szükséges statisztikai adatokat 3. az igazgatóval történt megbeszélés után elkészítteti a jelentéseket, a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat; 4. tervezi, szervezi, irányítja és ellenırzi a tanárok munkáját az igazgató utasítás alapján; ismeri a tanterv, a szervezeti és mőködési szabályzat, illetve az ellenırzési terv, az intézményi munkaterv rendelkezéseit; 5. biztosítja intézményen belüli összhangot (egységes követelményrendszer, a tanulás és tanítás egysége stb.), az állandó kapcsolatot; 6. elkészítteti, aktívan részt vesz a helyi tanterv kidolgozásában, tanmeneteket; ezeket a munkaközösség-vezetık véleményezése után az igazgató elé terjeszti jóváhagyásra; 7. havi rendszerességgel látogatja a tanítási órákat; ellenırzi a tanárok órára való felkészülését, a tanmenetek betartását, az osztálynaplók vezetését; tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel; 8. segíti a diákönkormányzat munkáját, részt vesz összejöveteleiken; szervezi és irányítja a módszertani munkaközösségek munkáját, az intézményi ünnepélyeket és megemlékezéseket; 9. szervezi és irányítja a tanulók jutalmazását;
26
10. 11. 12. 13. 14. 15.
16. 17. 18. 19. 20.
21.
az igazgatóval együtt, illetve rendelkezései szerint megszervezi és ellenırzi az osztályon kívüli foglalkozásokat (szakkört, tömegsportot, tanulmányi kirándulást stb.); ellenırzi a nevelıi-oktatói módszerek, az egyéni korrekció eredményességét és hatékonyságát; szervezi a pótló foglalkozásokat; elkészíti (elkészítteti) az intézmény órarendjét; megszervezi és ellenırzi az iskolai ügyeletet; megtervezi a túlórák és helyettesítések elosztását, a szakszerőséget, a helyettesítési rendet; elkészíti az iskola tantárgyfelosztását; tervezetet készít a következı év tanulócsoportjairól, azok létszámáról, a beiskolázandó új tanulókról; elıkészíti a tantestületi értekezleteket, a munkaközösségek üléseit, az osztályozó- és munkaértekezleteket; ellenırzi a tanulók nyilvántartókönyvét, a törzskönyvet és az anyakönyvet; gondoskodik a nyomtatványok beszerzésérıl, kiosztásáról, egységes kitöltésérıl, vezetésérıl; ezeket rendszeresen ellenırzi; szakszerően irányítja, ellenırzi az osztályozó- és javítóvizsgákat; meghatározott idıpontra ellenırzi és összesíti a helyettesítéseket; vezeti a helyettesítési naplót; munkaidején belül esetenként elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója alkalmanként megbízza. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására, a feladatok koordinálására gyermek- és ifjúságvédelmi felelısi feladattal a felsıs igazgatóhelyettest bízza meg, akinek közvetlen segítıje az alsós igazgatóhelyettes. Továbbképzés: Köteles rendszeresen részt venni a részére szervezett fórumokon, illetve továbbképzéseken. Folyamatosan képezi magát, a napi munkához szükséges kompetenciákkal rendelkezik.
Könyvtáros tanári munkakör Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény, a Helyi Pedagógiai Program, pedagógiai, szaktárgyi és módszertani útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelıtestület határozatai, az Igazgató, illetıleg a felettes szerveknek az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Foglalkoztatója a Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola igazgatója. Munkáltatója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Megyeközponti Tankerületi Igazgatóság Munkáját az igazgató irányítása és ellenırzése mellett végzi. Munkakör megnevezése: könyvtárostanár. Közvetlen felettese: felsıs igazgatóhelyettes A munkakör célja: Az iskolai könyvtár szakszerő és pontos mőködtetése, az intézményben folyó nevelı-oktató munka segítése, a pedagógiai programnak megfelelı könyvtári szolgáltatás nyújtásával. A könyvtár zárható külön helyiség, így a könyvtáros felel a könyvtár egész állományáért, a könyvtárban elhelyezett berendezési tárgyakért.
27
A könyvtárostanár munkaköri feladatainak megoszlása heti bontásban: 50 % a kötelezı óraszám, a könyvtári nyitvatartási idı; 30 % belsı munkák elvégzésére (ügyvitel, állományfejlesztés, feldolgozás, gondozás, felkészülés a nyitva tartásra, könyvtárhasználati órák elıkészítése, stb.); 20 % iskolán kívül végzett munkára (kapcsolattartás külsı intézményekkel, továbbképzés, tájékozódás és állománygyarapítás, felkészülés a foglalkozásokra, továbbá a pedagógus munkakörrel összefüggı egyéb tevékenység ellátására). Általános feladatai A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következı tanóra elıkészítésével összefüggı feladatokat látja el. A teljes munkaidı többi részében – munkaköri feladatként – a pedagógus ellátja a nevelı-, illetve a nevelı és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatokat. Így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, elıkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét. Megbízás alapján osztályfınöki feladatot lát el. Maradéktalanul eleget tesz adminisztrációs, ügyviteli kötelezettségének, továbbá – foglalkoztató rendelkezései szerint – ellátja azokat a nevelésioktatási intézmény mőködésével összefüggı feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét. Nevelı – oktató munkáját a vonatkozó jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, valamint egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. Alaptevékenysége a tanórai és tanórán kívüli teendıket foglalja magában. Tanítási (foglalkozási) órán minıségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenırzés, értékelés). Naprakész az intézményben zajló innovációkból. Nevelı – oktató munkáját tervszerően végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az Igazgató által meghatározott idıpontban a munkaközösség-vezetı véleményével, az Igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Tanmenetét ellenırzéskor kérésre be kell mutatnia. Az írásbeli dolgozatok, felmérı és témazáró feladatlapok íratását és javítását a Házirend elıírásai alapján végzi. Fogadóórát tart, szükség esetén részt vesz az iskola szülıi értekezletein. Közremőködik az iskolai közösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal:
- a nevelıtestület újszerő törekvéseibıl - a közös vállalások teljesítésébıl - az ünnepélyek és megemlékezések rendezésébıl - az iskola hagyományainak ápolásából - a tanulók folyamatos felzárkóztatásából - a tehetséggondozást szolgáló feladatokból - pályaválasztási feladatokból - a gyermekvédelmi tevékenységbıl - a tanulók szabadidıs foglalkoztatásának tervezésébıl, szervezésébıl, irányításából - a diákönkormányzat kialakításából - az iskolai élet demokratizmusának fejlesztésébıl A nevelı – oktató munkával összefüggı megbeszéléseken, értekezleteken részt vesz. Önképzésben, továbbképzéseken, munkaközösségi munkában aktívan vesz részt.
28
Az intézmény egészére kötelezıen háruló feladatok közül egyes teendıket, - az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlı teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – a tantárgyfelosztás, feladatellátási terv, az ügyeleti rend és az éves munkaterv alapján látja el. Kötelességei, hogy:
A tanulók fejlıdését figyelemmel kísérje és elısegítse. A szülıket és a tanulókat az ıket érintı kérdésekrıl rendszeresen tájékoztassa, a szülıt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülı és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. Nevelı – oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa. A gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. Az intézmény Etikai kódexének betartása. Joga, hogy:
A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. Minısítse a tanulók tudását. A nevelıtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelıtestület tagjait megilletı jogokat. Szaktanári feladatai Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenıen a következık: A tanév rendjében meghatározott mérések elvégzése, mért eredmények rendeletben meghatározottak szerinti feldolgozása, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás, egyéb feladatok teljesítése. A taneszközöket a munkaközösség vezetıktıl, gazdaságvezetıtıl beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén elszámol azokkal. Az általa átvett eszközöket megırzi, hiány esetén anyagi felelısséggel tartozik. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. Távolmaradása esetén idıben, elıre értesíti az igazgatót és gondoskodik arról, hogy a tanmenet, a helyettesítı nevelı rendelkezésére álljon. A tanítási idın kívül a tanév programjának megfelelıen szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz. Oktató-nevelı munkája során differenciált, felzárkóztató munkát végez. Oktató – nevelı tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség kiválasztás feladatát, tevékenységét. A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az Igazgató vagy helyettese megbízza. Mind formájában, mind tartalmában szakszerő kommunikáció alkalmazása.
29
Iskolatitkár munkakör Munkakör megnevezése: iskolatitkár Foglalkoztatója a Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola igazgatója. Munkáltatója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Megyeközponti Tankerületi Igazgatóság Munkáját az igazgató irányítása és ellenırzése mellett végzi. 1.) Fıbb felelısségek és tevékenységek összefoglalása: • fogadja a beérkezı postai küldeményeket • bonyolítja a kimenı postai küldeményeket • hivatalos levelezést folytat, vezeti az iktatást • folyamatosan elkészíti és elküldi a személy- és bérügyi anyagokat a MÁK-hoz • vezeti a postai feladókönyvet • információkat szerez be és továbbít • telefonbeszélgetéseket folytat (hivatalokkal, fenntartóval, pedagógiai szolgáltatóval, szervezıirodákkal és vállalkozókkal) • pedagógiai és adminisztrációs anyagokat gépel és sokszorosít • szakszerően vezeti és tárolja az irattári anyagot • fogadja a vendégeket 2.) Különleges felelıssége • az irattári anyagok betőrendes témakörök szerinti feldolgozása és tárolása • a nem dokumentum jellegő, elavult iratok folyamatos selejtezése • gondoskodik az iratok könnyő kezelhetıségérıl • az iskola dolgozóinak továbbképzési terve szerint részt vesz ügyviteli és számítástechnikai továbbképzésen • javaslatot tesz az irodatechnikai eszközök modernizálására • nyilvántartja a dolgozók legfontosabb adatait • vezeti a tanulók nyilvántartását • gondoskodik a diákigazolványok igénylésérıl, kiadásáról és pótlásáról Bizalmas információk kezelése Munkája során, telefonbeszélgetéskor, levelezés kezelésekor rendkívül körültekintıen jár el. Személyi, pénzügyi adatokat csak igazgatói engedéllyel adhat ki. • Bizalmasan kezeli a dolgozók személyi adatait, az intézmény vezetıivel folytatott beszélgetések témáit. • Nem szolgáltat indokolatlanul adatot tanulókról. • Kezeli a diákokról, pedagógusokról, technikai és adminisztratív dolgozókról szóló nyilvántartást. • Feljegyzést vezet a dolgozók adatváltozásairól 3.) Kapcsolatok • Napi kapcsolatban áll az igazgatóval és a igazgató-helyettesekkel • A nevelıtestület tagjaival. • Az iskolával kapcsolatot tartó szervezetekkel, irodákkal. • Munkaszerzıdésben álló vagy az iskolát támogató szponzorokkal, vállalkozókkal. 4.) Munkakörülmények • Az élelmezésvezetıvel közös irodája van, melynek berendezéseit, gépeit rendeltetésszerően használja.
30
• • • • • • •
Személyes dolgait az irodában tartja. Tudomásul veszi, hogy a szabadságolás elsısorban az iskolai idıhöz igazodik ( a szabadság kiadása nyári szünidıben). A szabadság letöltésének idejét az igazgató engedélyezi. Munkaideje: napi 8 óra ( 5 napos munkahéttel) Munkanapokon: 7:30 órától 15:30 óráig. Meghatározott munkarendtıl az intézmény vezetıje engedélyével lehet eltérni. Munkaidı alatt az intézményt csak az igazgató engedélyével hagyhatja el.
6.6 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi idıben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 20.30 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 14:00-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre – eseti kérelmek alapján – a Székesfehérvári Intézményi Központ (továbbiakban SzIK) ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselıit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérıvel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. 6.7 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 1.7.1
Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tőzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját.
Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelıs: • a tőz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, • a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megırzéséért, • az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, • az energiafelhasználással való takarékoskodásért, 6.7.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsısorban a kötelezı és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követıen – a tanteremért felelıs, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetıség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belsı szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelezı. 6.7.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.7.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követıen – a technikai dolgozók feladata. 6.7.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.
31
6.7.6. A tanítási idın, az iskolai programok, rendezvények, tanórai foglalkozások idıpontjain túl, az iskolai élet zavartalan mőködését nem sértve, az intézmény tantermei, tornaterme, öltözıi, a hozzá tartozó mosdók felett az épület tulajdonosa, mőködtetıje (Szik) rendelkezik. (Nyitott tornatermek.) Az intézmény Pedagógia Programjában meghatározott mőködésén túli feladatok ellátásához (az intézmény használatának nyilvánossá tétele) szükséges feltételeket a mőködtetı biztosítja, különös tekintettel a vagyonvédelemre, az intézmény házirendjének betartására. 1.8
A dohányzással kapcsolatos elıírások
Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a fıbejárat elıtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítı személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelmérıl szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelıs személy az intézmény igazgatója. 1.9
A tanulóbalesetek megelızésével kapcsolatos feladatok
A tanulók számára minden tanév elsı napján az osztályfınök tőz-, baleset-, munkavédelmi, bombariadóval kapcsolatos tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelı szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjérıl, annak veszélyeirıl is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegő balesetveszély lehetısége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi elıírásokat belsı utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévı tanulók számára pótlólag kell ismertetni az elıírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérı körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, mőhelymunka, kerti munka, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezetı pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.
32
A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelezı. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzıkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történı megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelıs végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tőz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelıse. A munkavédelmi felelıs megbízása az intézmény vezetıjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegő eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezetı hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegő pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.
7.Az intézmény nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségei 1.1 Az intézmény nevelıtestülete 7.1.1 A nevelıtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltı munkavállalója, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı egyéb felsıfokú végzettségő dolgozója. 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. 7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közremőködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz a rendelkezésre álló tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történı használatra. Az intézményvezetı döntése szerint az informatikát kiemelkedı szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az informatikai szabályzatban rögzített módon a pedagógus személyes használatra átveszi az igazgatótól. A pedagógusok a rájuk bízott laptopokat otthonukban is használhatják, amennyiben az szükséges az iskolai oktató, nevelı szervezeti munkához. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplı rendezvényen, eseményen, kulturális mősorban történı használatakor.
33
1.2 A nevelıtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó konferencia, • tájékoztató és munkaértekezletek, • nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), • rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 7.2.2 Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt az intézményvezetés szükségesnek látja. A nevelıtestület döntést igénylı értekezletein jegyzıkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezetı személy, a jegyzıkönyv-vezetı, valamint egy az értekezleten végig jelen lévı személy (hitelesítı) ír alá. 7.2.3 A nevelıtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelıtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelezı jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfınökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 7.2.4 A nevelıtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt idıpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelıtestület. Ha a nevelıtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevı jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintı kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelıtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkezı közösség képviselıit is. A nevelıtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 1.3 A nevelıtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenırzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdı pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetıtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belsı értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.
34
7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más idıpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetıjük személyére. A munkaközösség-vezetı megbízása legfeljebb öt éves határozott idıtartamra az igazgató jogköre. 7.3.3 A munkaközösség-vezetı feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezetı rendszeresen konzultál az igazgatóhelyettessel legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetıjének, a munkaközösség tevékenységérıl, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelı értekezlet elıtt a munkaközösség munkájáról. 1.4
A szakmai munkaközösségek tevékenysége
7.4.1 A nevelıtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak • •
• • • • • • • • • •
Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelı-oktató munka szakmai színvonalát, minıségét. Együttmőködnek egymással az iskolai nevelı-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetık rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetıjével. Az intézmény vezetıje a munkaközösség-vezetıket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belsı ellenırzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének mőködtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintő osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a saját szervezéső házi, városi, megyei, versenyeket. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végzı fıiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülı pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetıinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezetı kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetık munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.
35
7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezetı jogai és feladatai • • • • • • • • •
•
Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt idıpontban munkaközösség-vezetı társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeirıl, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelemérıl, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenırzı munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetısége elıtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységérıl a nevelıtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellı idıt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezetı köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményérıl, ha a munkaközösségvezetı személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelezı.
7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés az új köznevelési törvényben nem szerepel.
2. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelıtestületébıl és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.
36
Az igazgató – a megbízott vezetık és a választott képviselık segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: • • • • •
szakmai munkaközösségek, Szülıi Munkaközösség, Intézményi Tanács Diákönkormányzat, osztályközösségek.
8.3 A szülıi munkaközösség Az iskolában mőködı szülıi szervezet a Szülıi Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • •
saját szervezeti és mőködési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülıi munkaközösség elnöke, tisztségviselıi), • a szülıi munkaközösség tevékenységének szervezése, • saját pénzeszközeikbıl segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az igazgató koordinálja. A SzM vezetıségével történı folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által elıírt esetekben történı beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs.
8.4 Az iskolaszék Tekintve, hogy iskolánkban jól mőködik a szülıi szervezet, a diákönkormányzat és a pedagógus munkaközösség közötti egyeztetés, biztosított a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlás, az intézmény tantestülete, a Szülıi Munkaközösség, és a Diákönkormányzat nem tartják szükségesnek az iskolaszék megalakítását. 8.5 Az intézményi tanács Az Intézményi Tanács jogállása: az Intézményi Tanács a 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény 5. §-a alapján „a szülık, a nevelıtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból” álló független szervezet, amely a Munkácsy Mihály Általános Iskola tevékenységében irányt mutató, véleményezı, javaslattevı, a társadalmi támogatottságot elısegítı, esetenként szervezı feladatokat lát el. Az Intézményi Tanácsok jogosítványai A Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola igazgatója az Intézményi Tanács elıtt félévente (a tanév félévekor és végén) beszámol az iskola munkájáról, helyzetérıl, terveirıl. Az Intézményi Tanács dönt a) mőködési rendjérıl és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselıinek megválasztásáról, továbbá Véleménynyilvánítási jog Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 37
Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerzıdés megkötése elıtt. (Az intézmény részérıl a vélemény beszerzésének elmulasztása törvénysértés.) Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezetı kikéri többek között az Intézményi Tanács véleményét is. További jogok Nevelıtestületi értekezletet kell összehívni az Intézményi Tanács (továbbiakban:I.T.) kezdeményezésére. Az iskola igazgatója félévente egyszer, azaz tanévenként legalább kétszer tájékoztatja az Intézményi Tanácsot az iskolában folyó munkáról, tervekrıl, folyamatokról. Az I.T. bármikor megkeresheti személyesen, telefonon, email-ban az igazgatót javaslataival, észrevételeivel. 8.6 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezetı illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves idıtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott idıben – diákközgyőlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A diákközgyőlés napirendi pontjait a közgyőlés megrendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát az intézmény belsı mőködésének szabályai között kell ırizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elıtt, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elıtt, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása elıtt A vélemények írásos vagy jegyzıkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés elıtt kötelezı kikérni a diákönkormányzat véleményét.
38
8.7 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetıbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvetı csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: • • •
az osztály diákbizottságának és képviselıjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben.
Az osztályközösségek vezetıje: az osztályfınök Az osztályfınököt – az osztályfınöki munkaközösség vezetıjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsısorban a felmenı rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfınök feladatai és hatásköre • • • • • • • • • •
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlıdés jegyeire. Együttmőködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülıi munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti. Szülıi értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendıket: napló vezetése, ellenırzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelezı orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendı ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelısével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfınöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban.
8.8 A szülık, tanulók, érdeklıdık tájékoztatásának formái 8.8.1 Szülıi értekezletek Az osztályok szülıi értekezletét az osztályfınök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülıi értekezletet tart. Ezen túl a felmerülı problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfınök vagy a szülıi munkaközösség elnöke rendkívüli szülıi értekezletet hívhat össze. Összevont szülıi értekezletet az igazgató hívhat össze.
39
8.8.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt idıpontban - a nyilvánosságra hozott munkaterv szerint fogadóórát köteles tartani. A fogadóórák idıtartama legalább 60 perc. A hivatalos fogadóórákat érdemes úgy moderálni, hogy a minél több szülı tudjon a szaktanárral konzultálni. Ennek érdekében a hosszabb megbeszélést igénylı szülıvel egy egyéni konzultációs idıpont kitőzése ajánlatos. Bármilyen más esetben, amennyiben a szülı, gondviselı a fogadóórán kívüli idıpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történı idıpont-egyeztetés után kerülhet sor. 8.8.3 A szülık írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetıi, a szaktanárok és az osztályfınökök ellenırzı, üzenı füzet vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. Az osztályfınök tájékoztatja a szülıket a fogadóórák, a szülıi értekezletek idıpontjáról és más fontos eseményekrıl lehetıleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény elıtt. Az intézmény vezetıje indokolt esetben hivatalos levélben tesz szülıi megkeresést, felszólítást. 8.8.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenırzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának idıpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt idıpont elıtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetıség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani, de a tanulók csak a pedagógus engedélyével viheti haza. A dolgozatba a szülınek az iskolában betekintési joga van. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntetı és jutalmazó intézkedésekrıl. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintı kérdésekrıl, döntésekrıl tájékoztatást kapjon osztályfınökétıl, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintı döntéseket iskolagyőlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetısége van arra, hogy kérdéseire, felvetéseire, javaslataira 30 napon belül választ kapjon az arra illetékes személytıl. Az igazgató és a nevelıtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyőlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyőlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 8.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvetı dokumentumai az alábbiak: • pedagógiai program, • szervezeti és mőködési szabályzat, • házirend, • minıségirányítási program. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetık, megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidıben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. 40
A házirendet minden tanítványunk és szülei számára elérhetıvé tesszük honlapunkon, illetve a házirend lényeges változásaira felhívjuk figyelmüket. 8.9 A külsı kapcsolatok rendszere és formája 8.9.1 Az elızıekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenırzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: • • • •
az iskolaorvos, iskolai fogorvos, az iskolai védınık, az ÁNTSZ Székesfehérvár városi tiszti-fıorvosa
8.9.1.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján tanulóink rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat irányítja és ellenırzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítı munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember elején egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szőrıvizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 8.9.1.2 Az iskolai védını feladatai • • • • • • •
A védını munkájának végzése során együttmőködik az iskolaorvossal. Elısegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szőrıvizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az elıírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szőrıvizsgálatokat megelızı ellenırzı méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védını szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelı munkát, osztályfınöki órákat, elıadásokat tart az osztályfınökkel együttmőködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Kapcsolatot tart a segítı intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítı Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
41
8.9.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelızésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvetı feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetıje a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására, a feladatok koordinálására gyermek- és ifjúságvédelmi felelısi feladattal a felsıs igazgatóhelyettest bízza meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs kapcsolatot tart fenn a fenntartó által mőködtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Az iskolai erıszak (verekedés, erıszakoskodás, zaklatás, terrorizálás), amely akár eseti, vagy ismétlıdı jelleggel irányul bárkire, különösképpen gyenge, egyedül lévı gyerekre, akinek nehézségei vannak, vagy képtelen önmaga megvédésére, a legsúlyosabb fegyelmi intézkedést vonja maga után. Minden felmerülı esetben (a legkisebb gyanú esetén is) a pedagógusoknak jelentési kötelezettségük van az igazgató felé, aki soron kívül, személyesen intézkedik az ügyben.
3. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekrıl való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfınök a tanév végéig köteles megırizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következı esetekben: a) a szülı elızetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: • bejáró tanuló érkezik késıbb méltányolható közlekedési probléma miatt, • rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli idıjárás stb.). 9.1.2 A tanuló számára elızetes távolmaradási engedélyt a szülı írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfınök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfınök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi elımenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.
42
9.2 Kedvezmények nyelvvizsgára Nyelvvizsgára, intenzív felkészülés céljából a tanuló két tanítási napot vehet igénybe. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga idıpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfınöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelı rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehetı kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az igazgatónak van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga sikertelen, a további próbálkozások elıtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az elızetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfınök. 1.3
Versenyen, nyílt napon részt vevı tanulókat megilletı kedvezmények
9.3.1 Országos tanulmányi versenyek döntıje elıtt – a verseny napjain kívül – két, tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfınököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny idıtartamáról. A megyei és országos szervezéső versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következı bekezdésben foglaltak tekintendık irányadónak. 9.3.2 Iskolai vagy városi versenyen résztvevı tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevı tanuló a szaktanára által meghatározott idıpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az igazgató helyettest, osztályfınököt és az érintett szaktanárokat a versenyzık nevérıl, és a hiányzás pontos idejérıl. 9.3.3 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követıen a szaktanár és az osztályfınök az elızıekben leírt módon jár el. 9.3.4 A középiskolai intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettıl csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfınök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. 9.3.5 Testnevelésóra alóli teljes felmentést csak orvosi igazolással kérhet a tanuló. 9.3.6 A szülı indokolt esetben részleges felmentést írásban kérhet gyermeke számára testnevelésbıl. (Felszerelését a tanulónak ekkor is hoznia kell magával.) Hiányzás esetén a tananyagban való lemaradást pótolni kell. A szaktanártól a tanuló a határidıt személyesen kérheti. Indokolt esetben a tanuló óra elején jelentheti, ha nem tudott készülni. Tanítási idı alatt a tanulók az iskolát csak írásos szülıi kérelemmel hagyhatják el. Az egyéb mulasztás igazolatlan. A 9.3.1. – 9.3.4 szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfınök – a hiányzást iskolaérdekbıl történı távollétnek minısíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.
43
1.4 A tanulói késések kezelési rendje A napló és a késık listáját rögzítı iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késı tanuló szüleit az osztályfınök értesíti, ismétlıdés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított idıtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfınök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfınök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 1.5 Tájékoztatás, a szülı behívása, értesítése A szülık tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének elıírásai szerint történik. 9.5.1 tanköteles tanuló esetében: • elsı igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülı értesítése • tizedik igazolatlan óra után: a szülı iktatott postai levélben történı értesítése Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetérıl és illetékességérıl szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követıen a gyermekjóléti szolgálat az iskola és – szükség esetén – haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztetı és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. • a huszadik igazolatlan óra után: a szülı postai úton történı értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell ırizni) • Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közremőködik a tanuló szülıjének az értesítésében. • Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzıt és a kormányhivatalt Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülı figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
44
1.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény elıírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérı megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elı a tanulói jogviszonyából eredı kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelı díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülıje egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidı. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követıen az intézmény vezetıje tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényérıl és a bevétel mértékérıl, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülı és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetıen nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. •
• • •
•
A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követı 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésrıl szóló információ megszerzését követı 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülıt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényérıl, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimenetelérıl. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelıtestület bízza meg, a nevelıtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzıkönyvezni kell. A nevelıtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzıkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tőzı nevelıtestületi értekezletet megelızıen legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelıtestülettel. A jegyzıkönyv ismertetését követı kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövetı tanuló, szülıje (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzıkönyv vezetıje, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges idıtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
45
•
• • •
A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzıkönyv készül, amelyet a tárgyalást követı három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülıjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzıkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követıen az elsıfokú határozat meghozatalát célzó nevelıtestületi értekezlet idıpontját minél korábbi idıpontra kell kitőzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
9.8 A fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplı felhatalmazás alapján egyeztetı eljárás elızheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezetı események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedı közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetı eljárás célja a kötelességét megszegı tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. „Egyeztetı eljárás lefolytatására akkor van lehetıség, ha azzal a sérelmet elszenvedı fél, kiskorú sérelmet elszenvedı fél esetén a szülı, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülı egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelızıen a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülıje figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztetı eljárás igénybevételének lehetıségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı az értesítés kézhezvételétıl számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztetı eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztetı eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történı megérkezésétıl számított tizenöt napon belül az egyeztetı eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.” 11. § Az R. 53. § (3)
Az egyeztetı eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • • • • •
az intézmény vezetıje a fegyelmi eljárás megindítását megelızıen levélben ad tájékoztatást a fegyelmi eljárás várható menetérıl, valamint a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás lehetıségérıl a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülıt a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás lehetıségérıl, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztetı eljárásban történı megállapodás határidejét az egyeztetı eljárás kezdeményezése az intézményvezetı kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben errıl a tanulót és a szülıt nem kell értesíteni az egyeztetı eljárás idıpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tőzi ki, az egyeztetı eljárás idıpontjáról és helyszínérıl, az egyeztetı eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyérıl elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket 46
• •
• • • • • •
• •
az egyeztetı eljárás lefolytatására az intézmény vezetıje olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetıje az egyeztetı eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztetı eljárás vezetıjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülıjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztetı személy az egyeztetı eljárás elıtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedı féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztetı eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedı fél azzal egyetért, az intézmény vezetıje a fegyelmi eljárást a szükséges idıre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetınek és az intézmény vezetıjének arra kell törekednie, hogy az egyeztetı eljárás – lehetıség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztetı eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezetı pedagógus írnak alá az egyeztetı eljárás idıszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelı mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhetı legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztetı eljárás során jegyzıkönyv vezetésétıl el lehet tekinteni, ha a jegyzıkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegı tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
A fegyelmi büntetések a következık: • • • •
megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. elvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába.
A büntetést igazgatói határozatba kell foglalni, a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell írni.
47
2. A Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola Iskolai Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata A Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola (8000, Székesfehérvár, Munkácsy u. 10.) Könyvtárának mőködését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következık szerint szabályozom. Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Mőködési Szabályzata intézményünk Szervezeti Mőködési Szabályzatának mellékletét képezi. 1.) Az iskolai könyvtárra vonatkozó azonosító adatok 1.1. 1.2.
1.3. 1.4.
A könyvtár neve: Munkácsy Mihály Általános Iskola Könyvtára A könyvtár címe: 8000, Székesfehérvár, Munkácsy u. 10. Elérhetısége: telefon: 06/22-502-250 e-mail:
[email protected] A könyvtár fenntartójának neve: MUNKÁCSY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A könyvtár bélyegzıje:
1.5. Alapító okiratban meghatározott könyvtári státus: iskolai könyvtár 1.6. A könyvtár jellege: zárt (csak az iskola dolgozói, tanulói használhatják) 1.7. A könyvtár elhelyezése az iskola épületében: az elsı emeleti folyosó végén 2 egymás melletti helyiségben 1.8. A könyvtár tárgyi és személyi feltételei: egy könyvtárostanár látja el a könyvtárosi teendıket félállásban; egy tanterem a szépirodalmi győjtemény helye és olvasóterem a kölcsönzési idık alatt, itt délelıtt tanítás folyik; mellette található a szakkönyvtári rész, itt zajlik a kölcsönzés is. Az állomány nagysága a 2004-es statisztika szerint: Könyvtári egységek száma: kb. 8000 Ebbıl elektronikus dokumentum 259 Tankönyv: kb. 1200 Szabadpolcon található a könyvtári egységek megközelítıen 60 %-a, mert a szépirodalom elhelyezésére az 1. tanteremben üveges szekrényekben van mód. Könyvtári foglalkozásra kb. 12-15 fıt tud fogadni. Technikai felszereltség: 2 számítógép (egy a kölcsönzés és az állomány-nyilvántartás végett, egy a tanulók használatára). Internet hozzáférés csak a könyvtáros gépén van. TV, videó, CD-s magnó és DVD lejátszó van. 1.9. A könyvtár használata ingyenes az alapszolgáltatások esetén. 2.) Az iskolai könyvtár mőködésének célja −
Az iskola nevelı-oktató tevékenységének taneszköze, tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma
48
Szakszerően győjtött, elhelyezett és feltárt állományával és a könyvtári hálózaton elérhetı forrásokra támaszkodva segíti a pedagógusok szakmai munkájának szinten tartását és fejlesztését − Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelıtestülettel együttmőködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. - Széles körő lehetıséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására. −
3.) Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár feladatait a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet szabályozza. 3.1. Alapfeladatai: − elısegíti az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását. − győjteményének folyamatos fejlesztése (a győjtıköri szabályzat figyelembevételével) − az állomány feltárása, ırzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása − tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról − könyvtárhasználati tanórák és könyvtárra épülı szakórák tartása a könyvtárban − az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása − a könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek és segédkönyvek kölcsönzését is. - a fenntartó részére statisztikai adatok szolgáltatása 3.2. Kiegészítı feladatai lehetnek: − tanórán kívüli egyéni és csoportos foglalkozások tartása − dokumentumok másolása, új ismerethordozók elıállítása − számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása − tájékoztatás más könyvtárak szolgáltatásairól − részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében − muzeális értékő győjtemények gondozása − az iskola történetének nyomon követése, dokumentálása - közremőködés az iskolai tankönyvellátás lebonyolításában
4.) Az iskolai könyvtár gazdálkodása
Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az intézmény éves költségvetésében biztosítja; esetenként a könyvtáros tanár által írt pályázatok ill. ajándékozás is forrást jelenthetnek. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintő tervezés. Ezen kívül a tankönyvtámogatásra nyújtott központi költségvetési támogatás 25%-a felhasználható a tankönyvek és tartós tankönyvek iskolai könyvtárba történı vásárlásához. [5/1998. (II.18.) MKM rendelet]
49
A könyvtár fejlesztésére, mőködtetésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros-tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerő és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetıje gondoskodik a napi mőködéshez szükséges technikai eszközökrıl, irodaszerekrıl és a szociális feltételekrıl (főtés, világítás, áramellátás stb.). A könyvtár mőködéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros-tanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerő felhasználásáért a könyvtáros-tanár felelıs, ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretbıl dokumentumot vásárolni. AZ ÁLLOMÁNY GONDOZÁSA 1. A gyarapítás A könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. 1.1 Vétel A vásárlás történhet: - jegyzéken megrendelve és átutalással, elıfizetéssel (kiadóktól, folyóiratterjesztıktıl, Interneten stb.) - a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel vagy átutalással (könyvesboltokból, üzletekbıl, antikváriumokból, terjesztıktıl, stb.). 1.2. Ajándék Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstıl. Az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket, a győjtıkörbe nem tartozó könyvek elcserélhetıek, jutalmazásra felhasználhatóak, eladhatóak. 1.3. Csere A csere, mint állománygyarapítási forma szintén független a költségvetéstıl. A fölös példány vagy az iskola kiadványa is lehet a csere alapja az értékegyenlıség megállapításával. (Ez a gyarapítási forma ma már ritka.) 2. Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelı könyvelése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. A beérkezett dokumentumokat elıször könyvtári nyilvántartásba vesszük, a számlára ráírjuk a leltári számot, és egy példánymásolatot a könyvtárban ırzünk (legalább egy évig). 3. A dokumentumok nyilvántartásba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egy idıben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzıjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A leltári számot a számlán is fel kell tüntetni dokumentumonként. A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet idıleges (brosúra) és végleges, formája szerint egyedi vagy összesített.
50
3.1. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megırzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele is egyben. Formái: – leltárkönyv (cím/egyedi) – számítógépes nyilvántartás (GEORGE integrált könyvtári program) Dokumentum típusonként külön–külön kell leltárkönyvet vezetni. A leltári számból kiderül, milyen dokumentumról van szó. Pl. V123 =videó CDR1=CDROM stb. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhetı. 3.2. Idıleges nyilvántartás (brosúra) Idıleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti idıtartamra (legfeljebb 3 év) szerez be. Úgynevezett brosúra nyilvántartásba idıleges megırzésre szánt dokumentumok kerülnek. Ezek lehetnek: – Brosúrák, alkalmi mősorfüzetek, – Gyorsan avuló tartalmú kiadványok – Nagy igénybevétel miatt erısen rongálódó kiadványok (atlaszok, szótárak) – Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok – Kötéstıl függıen házi olvasmányok _ Egyéb dokumentumok, módszertani segédanyagok, jegyzetek, pótlapok, tervezési és oktatási segédletek, tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok. 3.3. Csoportos leltárkönyv Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról csoportos leltárkönyvet mi nem vezetünk, mert a számítógépes nyilvántartás a statisztika alapja. (Ez a nyilvántartás ugyanis nem pénzügyi okmány, hanem a statisztikai kimutatás eszköze lenne.) 4.) Az állomány apasztása (törlés) A győjteményszervezés fontos része a tervszerő, folyamatos dokumentumkivonás. Szempontjai: a tanterv módosulásából fakadó állománytestek kivonása, elavulás, elhasználódás, hiány stb. 4.1. Az elavult dokumentumok selejtezése A válogatás a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik, a szaktanárok véleményének figyelembevételével. Helyismereti, muzeális értékő dokumentumok elavulás címén nem törölhetıek. 4.2. A fölösleges dokumentumok kivonása Fölös példány keletkezik, ha: megváltozik a tanterv változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke megváltozik a tanított idegen nyelv módosul vagy megváltozik az iskola profilja
51
a korábbi szerzeményezés nem követte a győjtıköri elveket csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.
4.3. Természetes elhasználódás Ide sorolhatóak azok a dokumentumok, melyek szétestek, megrongálódtak, elszakadtak, így használatra alkalmatlanná váltak. Kivonásuk az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. Mindig mérlegelni kell, mi az olcsóbb megoldás, új példány beszerzése vagy a köttetés. Nem szabad selejtezni a muzeális értékő dokumentumokat, és amelyeket megırzésre szántunk. 4.4. Hiány miatti selejtezés Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (beázás, tőz, stb.) olvasónál maradt (behajthatatlan) állományellenırzéskor (leltár) hiányzott Ezek a dokumentumok az állomány nyilvántartásban még szerepelnek, de ténylegesen hiányoznak. 4.5. A törlés folyamata A nyilvántartásból történı kivezetésre az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Kivételt képez az idıleges megırzéső (brosúra) dokumentumok kivonása. A kivont fölös példányokat fel lehet ajánlani más könyvtáraknak cserealapként, vagy könyvtári áron, antikváriumoknak megvételre vagy az iskola dolgozóinak térítésmentesen, ill. felajánlani a papírgyőjtéshez. A befolyt pénzösszegeket a könyvtár állományának gyarapítására kell fordítani. A sérült, tartalmilag elavult példányokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. 4.5.1. A kivonás nyilvántartásai Jegyzıkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvbıl mindig az igazgató aláírásával ellátott és az iskola bélyegzıjével hitelesített jegyzıkönyv alapján történik A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a kivonás okát: rongált, elavult, fölös példány, megtérített vagy behajthatatlan követelés, állományellenırzési hiány, elháríthatatlan esemény. A jegyzıkönyv mellékletei a következık: • törlési jegyzék (nyilvántartási szám, db, szerzı, cím, ár) • gyarapodási jegyzék (a pótolt dokumentumok ill. állományellenırzési többlet esetén) 5.) A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, annak rendeltetésszerő mőködtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelıs. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a nyilvántartásból történı kivezetés során biztosítania kell. Az állományra vonatkozó elıírásokat a mőködési szabályzatban, a leltári felelısséget a könyvtáros tanár munkaköri leírásában kell rögzíteni.
52
5.1. Az állomány jogi védelme: A könyvtárostanár anyagilag felel a győjtemény tervszerő folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Ezért hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos vezetését. A kölcsönzı anyagilag felel a dokumentumok állapotáért és elvesztéséért. Tanulók esetében a szülı felelıs. A tanulók és dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A könyvtár kulcsai a könyvtárostanárnál és a titkárságon helyezendık el. A kulcsok csak indokolt esetben adhatóak ki megbízott személyeknek. (takarítás, tőz, víz stb. esetekben). 5.2. Az állomány fizikai védelme A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tőzrendészeti elıírásokat. A könyvtárból való távozás elıtt be kell zárni a nyílászárókat, és áramtalanítani kell. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetıségekhez képest védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsıséges hımérséklet stb.). A nem hagyományos dokumentumok megfelelı elhelyezését zárható szekrényben biztosítjuk. A megrongálódott, (rovar, penész, ázás, szétesett) dokumentumokat folyamatosan ki kell vonni az állományból. 6.) Az állomány ellenırzése (leltározás) A leltározás során a győjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az idıleges megırzésre szánt dokumentumok (brosúra) nem leltárkötelesek. A könyvtárosnak 6 hónappal a leltár elıtt írásban kell kérnie a leltárt. Ütemtervet kell készítenie, amelyet ha jóváhagy az igazgató, akkor elrendeli a könyvtár revízióját. Személyi változás esetén az átvevı könyvtáros kezdeményezheti a leltárt. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az igazgató, mint az iskolai leltározási bizottság vezetıje – a felelıs. A könyvtáros csak közremőködı lehet a leltározásban. 6.1. Az állományellenırzés típusai: Jellege szerint lehet idıszaki vagy soron kívüli. Módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi. Mértéke szerint: teljes körő vagy részleges. A teljes körő állományellenırzés az állomány egészére kiterjed. (Idıszakát a vonatkozó 3/1975.(VIII.17.) KP-PM sz. együttes rendelet a könyvtári állomány ellenırzésérıl… határozza meg.)
53
6.2. A leltározás folyamata: - Elıkészítése: Az ellenırzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás elıtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. - További feladatok: raktári rend megteremtése: Nyilvántartások felülvizsgálata A revíziós segédeszközök elıkészítése Pénzügyi dokumentumok lezárása - Az állományellenırzés lebonyolítása: Legalább három személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén a gazdasági vezetı – mint a leltározási bizottság elnöke – köteles egy állandó munkatársról gondoskodni a leltár végéig. Az ellenırzés módszerei: a dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése, számítógépes ellenırzés 6.3. Az ellenırzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró-jegyzıkönyvet, melyet át kell adni az iskola igazgatójának. A jegyzıkönyv mellékletei: – A leltározás kezdeményezése – A jóváhagyott leltározási ütemterv – A hiányzó ill. többletként jelentkezı dokumentumok jegyzéke A jegyzıkönyvet a könyvtárostanár, személyi változás esetén az átvevı és átadó írja alá. A megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állomány nyilvántartásokból, ha azt a jegyzıkönyv alapján az iskola igazgatója engedélyezi. 7.) Az állomány elhelyezése, tagolása, letétek Helyiségek száma: 2 Állomány nagysága: kb. 8000db A könyvtári dokumentumok kb. 60 %-a szabadpolcon van elhelyezve. A helyben olvasásra, könyvtári foglalkozások megtartására az iskolakönyvtár 12-15 fı férıhellyel rendelkezik. Az alábbi állományegységekre tagolódik: a) könyvállomány: – kézikönyvtár (lexikonok, enciklopédiák) – ismeretközlı irodalom – szépirodalom – tankönyvek – pedagógiai győjtemény – kiemelt állományrészek: szótárak, kötelezı olvasmányok, irodalmi szöveggyőjtemények stb. – külön győjtemények: helytörténeti, muzeális stb. b) nem hagyományos (elektronikus) dokumentumok – videó, CD, CDROM, hangkazetta stb.
54
8.) A könyvtári állomány feltárása 8.1. Raktári jelzetek A könyvtári állományt a használói igényeknek megfelelıen kell tagolni, és a dokumentumok visszakereshetıségét raktári jelzetekkel kell biztosítani. A dokumentumok tematikus elhelyezését és visszakereshetıségét a polcokon a raktári jelzetek rendszere biztosítja. Kézikönyvek: ETO jelzet szerint Ismeretközlı: ETO jelzet + író neve szerinti ABC Szépirodalom: Író neve szerinti ABC Tankönyvek: tantárgyak szerint + cím szerinti ABC Elektronikus dokumentumok: típusok szerint + cím szerinti ABC 8.2. A könyvtár katalógusrendszere A könyvtári dokumentumok gyors visszakereshetıségét segíti a katalógus. Nálunk számítógépes nyilvántartásban van minden egyedi cím, a GEORGE Integrált Könyvtári Rendszer segítségével tehát bármilyen csoportosítás elvégezhetı (téma szerint, betőrend szerint stb.). Ezen program segítségével történik az állomány apasztása, gyarapítása és a kölcsönzés is. A George program mőködése óta cédulakatalógus nem készül. A katalógusok gondozása: A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendık: − a katalógusok építése közben észlelt hibákat azonnal ki kell javítani, − az állomány bıvülésével az új adatokat rögzíteni kell − a törölt mővek S betővel való jelzése a gépi katalógusban
9.) A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása A program elnevezése változatának száma: George Integrált Könyvtári Programrendszer 8.71 professzionál verzió Készítık neve, elérhetısége: Cseh Németh György – Cs. N. Gy. Informatika, Zalabér, Huszti F. u. 10. Telefon: 06/83-376-098 Üzembe helyezés dátuma: 1998 A program a könyvtárostanár gépén fut. Jogosultságok: az állomány feldolgozását, az adatbevitelt kézi technikával a könyvtárostanár végzi. Minden állományban történt változtatás után napi mentést kell alkalmazni. Az állománystatisztikai adatokat rendszeresen (havonta, negyedévente, évente, esetenként) ki lehet nyomtatni. Egyedi leltárkönyvet is ki kell nyomtatni az évenkénti változásokról. A nyomtatott változatokat aláírással és a könyvtári pecséttel hitelesíteni kell.
55
A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE ÉS SZOLGÁLTATÁSOK Az iskolai könyvtár zárt könyvtár, használói az intézmény tanulói, pedagógusai, alkalmazottai. 1. Alapszolgáltatások: 1.1. Helyben használat A helyben használat tárgyi (olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítania. A könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia: − az információhordozók közötti eligazodásban, − az információk kezelésében, − a szellemi munka technikájának alkalmazásában, − a technikai eszközök használatában Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatóak: a kézikönyvtári rész, külön győjtemények, muzeális rész és a 3000 Ft feletti könyvek stb. A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára vagy letéti állományba kikölcsönözhetik. 1.2. Kölcsönzés A könyvtárból dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Könyvtárunkban a számítógépes kölcsönzési módszert használjuk. Egyidejőleg 1 db dokumentum kölcsönözhetı két hét idıtartamra. Hosszabbítható: egyszer, de a keresett könyvek nem hosszabbíthatóak. Elıjegyzést elfogadunk. Az elektronikus dokumentumokat csak felnıtt dolgozók kölcsönözhetik ki. Tankönyvkölcsönzés: A rászoruló tanulók tankönyveiket egész tanévre kölcsönözhetik a könyvtárból (ha rendelkezésre áll annyi példány). 1.3. Csoportos használat a könyvtárhasználati órák fél csoport számára tarthatóak (könyvtárostanár tartja) megtervezett szakórák a könyvtárban (szaktanár tarja, könyvtárostanár közremőködik) 2. A könyvtár egyéb szolgáltatásai: Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: információszolgáltatás másolatszolgáltatás letétek telepítése ajánló bibliográfia készítése számítógépes informatikai szolgáltatások (Internet) versenyekre való felkészülés segítése, technikai eszközök biztosítása
56
3. Tartós tankönyvek és tankönyvkölcsönzés Jogi szabályozók: 5/1998.(II.18) MKM sz. rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl (kimondja: a tanulóknak jutatott tankönyvvásárlási támogatás 25 % - ból, iskolai tulajdonú, tartós tankönyveket kell vásárolni.) 2001.évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjérıl (kimondja: az iskolának biztosítania kell, hogy a normatív kedvezményekben részesülı, nappali rendszerő képzésben részt vevı tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek formái a következık: a) az iskolától történı kölcsönzés, b) a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, c) a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás) A tartós tankönyvekre szánt 25%-ból nem csak tankönyveket, de más típusú dokumentumokat is lehet vásárolni (CD, CDROM, videó, hangkazetta, kötelezı olvasmányok, térképek, szótárak stb.) A szakirodalom szerint: tartós tankönyvnek minısíthetı dokumentumok a több tanéven keresztül használható tankönyvek (legalább 3 év), segédletek: kézikönyvek, szótárak, kötelezı és ajánlott olvasmányok, atlaszok, szöveg- és feladatgyőjtemények stb. – CD-n és videón is). A tartós tankönyvkeretbıl vásárolható dokumentumok köre: - tanári kézikönyvek - tankönyvek - munkafüzetek - feladatgyőjtemények - feladatlapok - atlaszok - szótárak - verses kötetek - kötelezı olvasmányok - szöveggyőjtemények - és mindezek elektronikus változatban is A könyvtár keretébıl vásárolt tankönyvek idıleges nyilvántartásba, brosúrába kerülnek, kölcsönözhetıek, év végén visszakérhetıek vagy leselejtezendıek. Ugyanez vonatkozik az ingyen tankönyvekre is, amelyeket a tartós tankönyvkeretbıl vásárolunk. Azt, hogy mi minısül az ingyen tankönyvek közül tartós tankönyvnek, a könyvtárostanár, a tantestület és a gazdaságvezetı közösen döntik el. Az elhasználtak és a munkatankönyvek, feladatlapok stb. minden esetben leselejtezhetıek. 4. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje A közoktatási törvény 53.§ (6) pontja szerint kiemelten kezelendı! „Az iskolában mőködı iskolai könyvtárnak lehetıvé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.” A törvény 1. sz. melléklete harmadik rész II/9. pontja szerint: a könyvtárostanár a kötelezı óraszáma keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat.
57
Kötelezı óraszámok: Könyvtáros nevelési – oktatási intézményben teljes állásban heti 40 óra, félállásban heti 20 óra. 5. A könyvtári házirend és könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti a mőködési szabályzat mellékleteként. A meghatározó rendelkezéseket röviden megfogalmazva házirendként jól látható helyen minden könyvtárhasználó rendelkezésére kell bocsátani (pl. faliújság).
58
ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az Iskolai Könyvtár Mőködési Szabályzata az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatának mellékletét képezi. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevık körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles − jogszabályok változása esetén, − az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az iskola igazgatója a jogszabályban elıírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár mőködési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. II. Az iskolai könyvtár mőködési szabályzatának mellékletei
Győjtıköri szabályzat Könyvtárhasználati szabályzat Könyvtáros tanár munkaköri leírása Könyvtár-pedagógiai program Könyvtári házirend A könyvtári számítógépek használatának szabályzata
A szabályzatot készítette: Kónyi-Kiss Lászlóné könyvtárostanár Székesfehérvár, 2013. március 29. Jóváhagyta: ………………………… igazgató
59
Változások
1.7. A könyvtár elhelyezése az iskola épületében: az elsı emeleti folyosó végén 2 egymás melletti helyiségben. 2008 nyarán a két egymás melletti termet falbontással összenyitottuk, azokat tolóajtóval kötöttük össze, lehetıvé téve ezzel a délelıtti tanóra jellegő foglalkozások mellett a délutáni kölcsönzéshez és könyvtárhasználathoz szükséges sokkal nagyobb tér kialakítását.
Könyvtári foglalkozásra kb. 2x12-15 fıt tud fogadni. Az átalakítással a könyvtár befogadóképessége is megnıtt, kb. 12-14 fıt asztaloknál, és 12 fıt számítógépeknél is tud fogadni egy idıben a könyvtár.
Technikai felszereltség:1+ 12 számítógép (egy a kölcsönzés és az állomány-nyilvántartás végett, 12 a tanulók használatára). Internet hozzáférés a könyvtáros gépén és a tanulók gépén is van. TV, videó, CD-s magnó és DVD lejátszó van. A legnagyobb változás, fejlıdés a technikai felszereltség területén ment végbe. Jelenleg (2008 óta) 12 számítógép van az olvasói térben, melyen internet hozzáférés van. A könyvtáros központi, feldolgozó gépén van az állomány nyilvántartás, ezen zajlik a kölcsönzés is. A zöld fa táblát lecseréltük a gépek védelmében fehér porcelán táblára, melyre vetíteni és írni is lehet.
3.2 Könyvtári dokumentumok ideiglenes állományba vétele: Ide tartoznak a tartós tankönyvek is, melyeket egy külön erre a célra nyitott Leltárkönyvben veszünk állományba 2007-2008. tanév kezdete, szeptember óta. Jelzése: TTK/1, TTK/2 stb. Csak tankönyvet és atlaszt veszünk TTK-i állományba, munkafüzeteket és feladatlapokat nem. Ezt megelızıen ezeket a dokumentumokat is brosúraként kezeltük és tartottuk nyilván.
5.1 A könyvtár kulcsai a könyvtárosnál és a titkárságon helyezendık el. A kulcsok csak indokolt esetben adhatóak ki megbízott személyeknek (takarítás, tőz, víz stb. esetekben). Mivel a megnövekedett hasznos tér miatt más tantárgyi órákat is tartunk a könyvtárban (pl. német, angol, informatika stb.), ezért a könyvtároson kívül más tanár is felveheti a könyvtár olvasótermi részének ajtókulcsát, melyet a tanáriban helyeztünk el. Tanóra megtartásakor az olvasóterem tolóajtaját össze kell húzni.
Székesfehérvár, 2013. március 29.
60
1.
számú melléklet
KÖNYVTÁRHASZNÁLATI
SZABÁLYZAT
A Munkácsy Mihály Általános Iskola Könyvtárának győjtıköri szabályzata Az iskolai könyvtár győjtıkörét meghatározó tényezık A győjtıkör meghatározásánál az iskola Pedagógiai Programját és helyi tantervét kell figyelembe venni. az iskola alaptevékenysége: alapfokú nevelési intézmény az iskola képzési irányai, specialitásai: rajz, mővészeti tervékenységek és környezetvédelem fakultációs lehetıségei: agyagozás, bábozás, fotó-videó készítés, szövés stb. nyelvoktatás: angol és német kiemelt területek: mővészeti oktatás, környezetvédelem Pedagógiai célok: Tartalmas és mély mőveltség formálása nyugodt, toleráns, empatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló légkörben. Hangsúlyos a fejlesztı tevékenység, az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Nem mondhatunk le az egyik legfontosabb pedagógiai célról, az olvasóvá nevelésrıl – még akkor sem, ha a kor ez ellen ható. Az iskolai könyvtár szerepe és feladata: az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósításában való hatékony közremőködés. Győjtıkörét e célok figyelembevételével alakítjuk ki. A könyvtár iskolán kívüli forrásai, kapcsolati lehetıségei: (külsı kapcsolatok) környezı iskolák könyvtárai helyi közmővelıdési könyvtárak (Budai u., VOKE Könyvtára) könyvtári szakmai szervezetek önkormányzat könyvkiadók, könyvterjesztık, ügynökök civil szervezetek stb. 1. Az állományalakítás alapelvei • Elsısorban jól használható kézikönyvtári állományra van szükség, a tanulók kutatómunkájának segítéséhez. • Iskolánk sajátosságai azt indokolják, hogy a kiemelt óraszámban tanult tárgyakhoz kapcsolódó irodalmat kiemelten győjtsük. • Az idegen nyelvek oktatásához is igazodnunk kell győjteményünkkel. • Egyes tanulók szociokulturális hátterébıl eredıen szükség van a tankönyvek, segédletek egész tanévi kölcsönzésére, az ajánlott irodalom nagyobb példányszámban történı beszerzésére. • A mővészeti nevelés céljait is figyelembe kell venni.
61
• •
A környezetvédelem területeit szem elıtt tartva a hagyományos dokumentumok mellett elektronikus, multimédiás anyagok győjtésére is törekszünk. Az alsó tagozatban az 1-3. osztályban iskolaotthon mőködik.
2. A fı győjtıkör és a mellék győjtıkör meghatározása • Fı győjtıkörbe tartoznak az iskola pedagógiai programjából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok. A tanulók tantárgyi felkészülését, mővelıdését segítı kiadványok. A pedagógusok szakmai munkáját, önképzését segítı dokumentumok. • Mellék győjtıkörbe a tanulók tanulmányait, önképzését, szórakozását segítı dokumentumok tartoznak. 2.1. A fı győjtıkörbe tartozó dokumentumok: Iskolai tankönyvek (tartós tankönyvek) tanári segédkönyvek iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, tanulmányi versenyekhez, vetélkedıkhöz, pályázatokhoz szükséges dokumentumok helytörténeti kiadványok az iskola névadójával kapcsolatos kiadványok munkaeszközként felhasználható ismeretközlı irodalom feladatgyőjtemények szépirodalmi győjteményes mővek, szöveggyőjtemények Könyvtári tájékoztató munkát segítı általános és szaklexikonok, atlaszok, enciklopédiák, szótárak 2.2. A mellék győjtıkörbe tartozó dokumentumok: 2.2.1. Kötelezı és ajánlott olvasmányok 2.2.2. Ismeretközlı irodalom, középszintő, a tanult tárgyakban való elmélyülést, tájékozódást segítı irodalom 2.2.3. Tanítási órákhoz felhasználható információhordozók 2.2.4. Feladatgyőjtemények, példatárak, tesztek 2.2.5. Egyéni mővelıdést szolgáló igényes szépirodalom 2.2.6. Pedagógiai módszertani szakirodalom 3. A győjtés terjedelme, mélysége Az iskolai könyvtár értékorientáltan, folyamatosan, tervszerően, arányosan és válogatva győjti a helyi pedagógiai programnak megfeleltetett dokumentumokat. Tartalmilag lefedi a tantervekben meghatározott ismeretköröket, de egyetlen területen sem törekedhet teljességre. •
Kézikönyvtári állomány − általános és szaklexikonok, enciklopédiák (elsısorban kiemelten) − egy nyelvő szótárak, fogalomgyőjtemények (elsısorban kiemelten) − kétnyelvő szótárak (a tanított nyelvekbıl kiemelten) − adattárak, atlaszok (válogatva) − kézi és segédkönyvek (válogatva) − oktatási segédletek (válogatva)
62
helytörténeti kiadványok (válogatva) az iskola névadójával kapcsolatos kiadványok (elsısorban kiemelten)
− −
• Ismeretközlı irodalom tananyaghoz kapcsolódó középszintő ismeretterjesztı irodalom (válogatva) − az oktatott kézmőves területek irodalma (válogatva) − informatikával kapcsolatos alapszintő segédkönyvek (válogatva) − kommunikációs készség fejlesztésével (válogatva) − a tanult nyelvek segédletei (válogatva) − környezetvédelmi nevelés irodalma (válogatva) − egészségnevelés irodalma (válogatva) − Iskolai tankönyvek, tanári segédkönyvek a tanított tantárgyakból • Szépirodalom − ajánlott olvasmányok (elsısorban, kiemelten) − antológiák (válogatva) − nemzetközi antológiák (válogatva) − népköltészeti irodalmak (erısen válogatva) − kiemelkedı, de tananyagban nem szereplı magyar és külföldi szerzık mővei (erısen válogatva) − ifjúsági regények, elbeszélés, verseskötetek (erısen válogatva) − regényes életrajzok, történelmi regények (válogatva) • Könyvtári szakirodalom − a könyvtárhasználati ismeretek tanításához módszertan (kiemelten) − tájékoztató munkához szükséges kézi és segédkönyvek (kiemelten) − iskolai könyvtár módszertani irodalom (kiemelten) − általános és tantárgyi bibliográfiák (erısen válogatva) • Hivatali segédkönyvtár − az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatának, Pedagógiai Programjának és helyi tantervének, IMIP aktuális példányai − az iskola irányításához, gazdálkodásához, ügyviteléhez szükséges legfontosabb kézikönyveket, jogszabálygyőjteményeket (válogatva) • Tankönyvtár − az intézményben érvényben lévı tankönyvek, munkafüzetek feladatlapok (kiemelten) −
4. A győjtıkörbe tartozó dokumentumtípusok: Írásos dokumentumtípusok: könyv tankönyv, tartós tankönyv, segédlet kisnyomtatvány, brosúra kéziratok (pl. pályázatok) Audio dokumentumok hangkazetta CD Audiovizuális dokumentumok videofilm DVD Digitális dokumentumok CDROM
63
2. számú melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLATI
SZABÁLYZAT
1. Jogok és kötelezettségek 1.1. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelıi, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. 1.2. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: kölcsönzés könyvtári győjtemény helyben használata állományfeltáró eszközök használata (katalógus, cédula vagy gépi) információ a könyvtár és más könyvtárak szolgáltatásairól 1.3. Beiratkozás Kölcsönözni csak beiratkozás után lehetséges. A beiratkozás ingyenes. Beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni: az olvasó neve, születési helye, ideje, lakcíme, osztálya, telefonszám. 1.4. Kölcsönzés szabályai • minden beiratkozott olvasó jogosult a könyvtárból kölcsönözni • a kölcsönözhetı állomány szabad polcon ill. üveges szekrényben található, a dokumentum kiválasztható. Csak helyben használhatóak: kézikönyvek, a 3000 Ft feletti értékő könyvek; részlegesen (csak tanórára) kölcsönözhetıek: atlaszok, feladatgyőjtemények, szótárak, szöveggyőjtemények stb. • egy gyerekolvasó egyidejőleg maximum 1 db dokumentumot kölcsönözhet, tanulmányi feladatokhoz indokolt esetben többet • A dokumentumok kölcsönzési idıtartama két hét. Hosszabbítás lehetséges. Tanév végén minden dokumentumot vissza kell hozni a könyvtárostanár által megjelölt idıpontig (legkésıbb az utolsó tanítási napig). A kölcsönzött dokumentumok állapotáért a kölcsönzı anyagilag felelıs. Elvesztés vagy rongálódás esetén köteles megtéríteni az árát, vagy hasonló példányt beszerezni.
64
3. számú melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLATI
SZABÁLYZAT
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA
Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény, a Helyi Pedagógiai Program, pedagógiai, szaktárgyi és módszertani útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelıtestület határozatai, az Igazgató, illetıleg a felettes szerveknek az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Foglalkoztatója a Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola igazgatója. Munkáltatója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Megyeközponti Tankerületi Igazgatóság Munkáját az igazgató irányítása és ellenırzése mellett végzi. Munkakör megnevezése: könyvtáros. Közvetlen felettese: igazgató A munkakör célja: Az iskolai könyvtár szakszerő és pontos mőködtetése, az intézményben folyó nevelı-oktató munka segítése, a pedagógiai programnak megfelelı könyvtári szolgáltatás nyújtásával. A könyvtár zárható külön helyiség, így a könyvtáros felel a könyvtár egész állományáért, a könyvtárban elhelyezett berendezési tárgyakért. A könyvtár vezetésével összefüggı feladatok: 1. Az iskola igazgatójával és a nevelıtestülettel közösen készíti el a könyvtár mőködési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztési tervét. 2. Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít, tájékoztatja a nevelıtestületet a tanulók könyvtárhasználatáról. 3. Jelentéseket készít a könyvtári szükségletekrıl, javaslatokat ad a könyvtári költségvetés készítéséhez. Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári költségvetési keret tervszerő, gazdaságos felhasználását. 4. Végzi a könyvtári iratok kezelését. 5. Nevelıtestületi és munkaközösségi értekezleten képviseli a könyvtárat. 6. Részt vesz szakmai értekezleteken, a könyvtárostanárok számára szervezett továbbképzéseken. Szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Állományalakítás, feltárás, állományvédelem: 3. Végzi az állomány folyamatos, tervszerő gyarapítását, vezeti a megrendelések, beszerzési összegek felhasználásának nyilvántartásait. 4. A tankönyvrendelés felelıse. 5. A tartós tankönyvek állományba vételének és kiosztásának felelıse. 6. Végzi a dokumentumok állományba vételét (ingyenes tankönyvek is), naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat. 7. Az iskola oktatási-nevelési programjából kiindulva lehetıségeihez mérten biztosítja a tanítási - tanulási folyamathoz és a szabadidıs tevékenységhez szükséges forrásanyagokat. 8. Az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelıen folyamatosan végzi az állomány feltárását, rekatalogizálását.
65
9. Az állománygyarapítás mellett folyamatosan végzi a szükséges állományapasztást. 10. Végzi a letéti állományok kihelyezését, nyilvántartását, visszavételét. 11. Gondoskodik az állomány védelmérıl, a raktári rend megtartásáról. 12. Figyelemmel kíséri a könyvtárfejlesztéseket érintı pályázatokat, azok megírásában aktív szerepet vállal. 13. Feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi elıírások betartásában bárki akadályozza. 14. Elıkészíti és segítséggel lebonyolítja a könyvtár rendelet által elıírt idıben történı (idıszaki vagy soron kívüli) leltározásait.
Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok: 4. Lehetıvé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést. 5. Segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátításában. 6. Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, adatszolgáltatást, esetenként irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiát készít. A könyvtár mőködésével kapcsolatos információkat, híreket naprakészen megjeleníti az iskola honlapjának könyvtári felületén. 7. Ösztönzi a külsı források használatát, indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzést bonyolít le. 8. A nevelıtestülettel együttmőködésben segíti a tanulókat a szellemi technikák elsajátításában. 9. A tantárgyi programok alapján a szakmai munkaközösség-vezetıkkel közösen összeállítja a könyvtári foglalkozások, könyvtári órák éves tervét. 10. Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat, figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását. Könyvtár-pedagógiai tevékenység: 2. A nevelıtestülettel közösen elkészíti az iskola könyvtár-pedagógiai programját. 3. Biztosítja a pedagógusok és a tanulók számára az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, tájékoztató apparátusát, szolgáltatásait. 4. Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegő könyvtárhasználati órákat. 5. A könyvtárhasználatra épülı szakórákat a szaktanár vezeti, a könyvtárostanár ennek tervezésében, elıkészítésében vesz részt, illetve az óra könyv- és könyvtárhasználattal kapcsolatos részét tarthatja. 6. Lehetıség szerint felkészíti az iskola tanulóit a könyv- és könyvtárhasználati versenyekre. 7. Továbbképzés: Köteles rendszeresen részt venni a részére szervezett fórumokon, illetve továbbképzéseken. Az iskolai könyvtáros az iskola nevelıtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység, ezért állandó kapcsolatban áll a szaktárgyi munkaközösségekkel, osztályfınökökkel. Munkaideje heti 40 óra, ami a következıképpen alakul: 25 óra kölcsönzés, nyitva tartás 10 óra könyvtári feldolgozó munka, melyet a könyvtár zárva tartása mellett végez 5 óra iskolán kívüli elkészülési munka, könyvvásárlás, kapcsolatépítés, önképzés
66
4. számú melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLATI
SZABÁLYZAT
A Könyvtár pedagógiai programja
Az iskolai könyvtár régi és új szerepe, feladatai
Az iskolai könyvtár, az oktatási intézmény legtöbbet használt helye, ezért nem is lehet kérdés, hogy légkörének egyértelmően a legdemokratikusabbnak kell lennie. Az iskolai könyvtár feladatait tekintve ugyanolyan, mint bármely más könyvtár: megırzi, rendszerezi és átadja a különbözı formában rögzített ismereteket, tevékenységével azonban minden esetben az iskola közösségét, a tanulást és a tanítást szolgálja. Az iskolai könyvtárnak tevékenysége során fokozottan tekintettel kell lenni az egyenlı esélyek biztosítására. Az iskolai közösség minden tagja számára lehetıvé kell tenni, „hogy véleményalkotó gondolkodóvá, továbbá az információhordozók valamennyi típusának és formátumának hatékony alkalmazóivá váljanak…” (IFLA/UNESCO Manifesto). A könyvtár szolgáltatásait egyenlı joggal kell, hogy igénybe vegyék a közösség tagjai, függetlenül koruktól, fajuktól, nemüktıl, vallásuktól, nemzeti hovatartozásuktól, nyelvüktıl, szakmai vagy társadalmi státusuktól. (IFLA/UNESCO Manifesto)
Az iskolai könyvtár helye a modern oktatásban
A tudásalapú társadalomban annak lesz igazán esélye, aki képes a folyamatos tanulásra, meg tudja szerezni, és kommunikálni tudja az információkat. Az oktatásnak tehát át kell adnia az ehhez szükséges ismereteket, ki kell alakítania a nélkülözhetetlen készségeket. Az iskolai könyvtár oktatási tevékenységének célja az információs mőveltség átadása, az információs készségek kialakítása. Az oktatás folyamatában az iskolai könyvtáros szerepe igen sokrétő. Az egyik legfontosabb feladata talán a tanárok oktató tevékenységét a szükséges anyagok rendelkezésre bocsátásával támogatni, a másik a könyvtári foglalkozások tartása. Az információs ismeretek, készségek megszerzése nemcsak a tanulók számára fontos. Az iskolai könyvtáros az iskolai közösség egészét kell, hogy támogassa a szükséges ismeretek elsajátításában, az újdonságok követésében. Miután a NAT egyre szélesebb körő ismereteket kíván minden területen, így az újonnan belépı mőveltségi területeken egyre nagyobb feladat hárul az iskolai könyvtárra, hiszen biztosítania kell ezen igények kielégítését is, hogy a tanulók általános mőveltsége szerteágazóbb legyen.
67
A szakmai képzésnél is elvárás, hogy minél kvalifikáltabb emberek kerüljenek ki az iskolából, a szakmai könyvek segítenek abban, hogy naprakész szakmai ismeretekkel kerülhessenek ki a tanulók az iskolából. Az oktatási intézmény részeként az iskolai könyvtárnak, mind szolgáltatásaival, mind az ismeretátadással olyan készségek kialakítását kell támogatnia, melyek képessé tesznek majdan az egész életen át tartó tanulásra, a közösség, a nemzet ügyeiben való felelıs részvételre, a hivatás eredményes gyakorlására, és nem utolsó sorban, a magánélet megfelelı megszervezésére. A közoktatás rendszerén belül az iskolai könyvtárakat az információs kor valamennyi kihívása érinti. Az iskolai könyvtár egyszerre lett médiatár, forrásközpont és oktatási intézmény. Éppúgy része az oktatási rendszernek, és az információs rendszernek is, s ezen belül a könyvtári rendszernek. Az oktatás információs igényeit csak széles információbázison nyugvó szolgáltatások elégíthetik ki, amihez nélkülözhetetlen az iskolai könyvtárak hálózati együttmőködése is. Éppen ezért a könyvtárnak a nevelı-oktató munka eszköztárává, forrásközpontjává, szellemi bázisává kell válnia, és olyan ismereteket kell átadni, készségeket kialakítania, melyek révén mindenki meg tudja találni a számára releváns információt, és megfelelı módon föl is tudja azokat használni. Így az iskolai könyvtár feladata, hogy az ismeretforrások rendszeres használatával képessé tegye a tanulókat a különbözı típusú könyvtárak használatának elsajátítására, annak az alapelvnek a gyakorlati megvalósítására, hogy egy könyvtár igénybevételén keresztül az egyén eljuthat a könyvtári rendszer teljes körő használatáig. Az iskolai könyvtár az iskolai élet kulcsszereplıjévé csak úgy válhat, ha teljesíti a fentebb említett célok elérése érdekében a következı feladatokat: a tanítás – tanulás folyamatában jelentkezı szaktanári és tanulói igények minél szélesebb körő kielégítése, a könyvtárpedagógiai program megvalósítása: segíteni az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítását, ápoljuk az olvasás- és íráskultúrát, segítjük a szabadidı hasznos eltöltését kulturális és ismeretterjesztı tevékenységével aktív részese nemcsak az iskola, de a város szellemi életének is.
Az iskolai könyvtár kapcsolatrendszere
Az oktatásirányítás kiemelt feladata, hogy a könyvtárat, mint az iskola információs intézményét alkalmassá tegye arra, hogy megfeleljen az információs kor elvárásainak. Az oktatás információellátása megköveteli a könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét, illetve föltételezi a rendszerhez való kapcsolódást, s az ebbıl adódó feladatok maradéktalan ellátását. Hasonlóképpen az iskolai könyvtárak egymás közötti, valamint az iskolai könyvtárak és a közkönyvtárak együttmőködése számára is célszerő megteremteni az intézményesített kereteket (pl. forrásmegosztás, szolgáltatások közös igénybevétele). Mindezek a kapcsolatok az iskolák közötti különbségek csökkentése irányába hatnak, s így az esélyek kiegyenlítését szolgálják a közoktatásban.
68
5. számú melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLATI
SZABÁLYZAT
Házirend A könyvtárhasználóktól megkívánt viselkedés
A könyvtár helyiségébe kabátot, iskolatáskát, értéktárgyat lehetıség szerint ne hozzanak be a könyvtárhasználók, mert tárolásukra nincs elég hely, másrészt, mert azok eltőnéséért a könyvtáros nem vállal felelısséget! A dokumentumok és a berendezési tárgyak, eszközök védelme érdekében a helységben étkezni, dohányozni, italt fogyasztani tilos! Hangoskodásnak, rendetlenkedésnek a könyvtárban helye nincs! A csend és nyugalom segít a jó könyv kiválasztásában, az elmélyült nyugodt információszerzésben. A könyvtári rend megırzése érdekében kérünk mindenkit, hogy a könyvek kiválasztásánál használja az ırjegyet, vagy ha azt elfelejtette, csak tegye valamelyik asztalra a könyvet, a könyvtáros majd késıbb a helyére rakja. A számítógépek használatáról külön szabályzat rendelkezik.
69
6. számú melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLATI
SZABÁLYZAT
A könyvtári számítógépek használatának szabályai • A számítógépeket csak felügyelettel, a könyvtár nyitvatartási idejében, tanár jelenlétében használhatod. • A használat egyszeri idıtartamát maximum fél órában állapítottuk meg (ez a lehetıségek szerint hosszabbítható). • A számítógép használatának kezdetét és befejezését jelezd a könyvtárosnak. • A számítógép-használat nem csoportfoglalkozás, egyedül ülj mellette. • A gépek ki- és bekapcsolását, valamint újraindítását bízd a könyvtárosra. • Kérlek, hogy minden hibát, üzemzavart, káreseményt jelezz! • Ne hozz magaddal se floppy-t, se CD-t.
• A számítógép beállításait (rendszer, képernyıkímélı, háttér, jelszó, böngészı, kezdılap stb.) ne változtasd meg! • A könyvtári számítógépeken nem szabad a jó ízlést sértı, korosztályodnak nem megfelelı Internet oldalakat böngészni. • A fenti szabályok megsértése esetén – hosszabb vagy rövidebb ideig – korlátozunk a számítógépek használatában.
70
11. Záró rendelkezések 11.1 Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelıtestülete 2013. április 16-i határozatával fogadta el. Jelen szervezeti és mőködési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelıtestület módosíthatja, a szülıi munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 11.2 Az intézmény eredményes és hatékony mőködtetéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.
Tóth Péter igazgató
Nyilatkozat A Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2012. október 4-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja. Székesfehérvár, 2012. október 4.
Telkes Blanka a diákönkormányzat vezetıje
Nyilatkozat A Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola Szülıi Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és mőködési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2012. október 05-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Székesfehérvár, 2012. október 8.
Ocskó-Kü Gyöngyi a Szülıi Munkaközösség elnöke
71
72
