SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SIMÁNDY JÓZSEF SPORTISKOLAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014.

Web: simandy.kistarcsa.hu E-mail: [email protected]

Tartalom 1. Általános rendelkezések ................................................................................................................................................... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ................................................................. 5 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ......................................... 5 2. Az intézmény ................................................................................................................................................................... 5 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata .......................................................................................................... 5 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje .................................................................................. 6 Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): .................................................................................... 6 2.3. Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 1050 fő .......................................................................... 6 2.4. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga ....................................................... 7 2.4. Az intézmény bélyegzői ........................................................................................................................... 7 2.5. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása ............................................................................ 8 3. Az intézményi működés alapdokumentumai .................................................................................................................... 8 4. Az intézmény vezetése ...................................................................................................................................................... 9 4.1. Az igazgató és feladatköre ....................................................................................................................... 9 4.2. A vezetési feladatok megvalósítása .......................................................................................................... 9 5. A vezető helyettesítési rendje...........................................................................................................................................10 5.1. Az intézmény vezetősége ....................................................................................................................... 10 6. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás rendje .........................................................................................11 6.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai ................................................. 11 6.2. Az intézményi közösségek jogai ............................................................................................................ 11 6.3. Az alkalmazotti közösség ....................................................................................................................... 12 6.4. A szülői közösség ................................................................................................................................... 12 6.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje....................................................... 12 6.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje ................................................................... 13 6.7. A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti ............................... 14 6.8. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása ..................................................... 15 6.9. Az intézményen kívüli kapcsolattartás ................................................................................................... 15 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek .......................................................................................16 7.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei .............................................................................................. 16 7.2. A nevelőtestület értekezletei .................................................................................................................. 16 7.3. A nevelőtestület döntései, határozatai .................................................................................................... 16 7.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje ............................................... 17 7.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .......................................................................................... 17 7.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................................. 19 7.7. Teljesítményértékelés rendje .................................................................................................................. 19 7.7.1. Célja .................................................................................................................................................... 19 7.7.2. Követelmény a teljesítményértékeléssel szemben ............................................................................... 19 7.7.3. Teendők ............................................................................................................................................... 19 7.7.4. A teljesítményértékelés kulcskérdései................................................................................................. 20 7.7.5. Az értékelés alapjai ............................................................................................................................. 20 7.7.6. A teljesítmény értékelés folyamata ..................................................................................................... 20 Felelős: intézményvezető ...................................................................................................................................... 20 Hatókör: pedagógusok, vezetők........................................................................................................................... 20 A teljesítményméréshez használt skála és kérdésterületek: ............................................................................ 20 Érték és skála: ....................................................................................................................................................... 20 4-kiemelkedő ......................................................................................................................................................... 20 3-megfelelő ............................................................................................................................................................ 20 2-kevéssé megfelelt ................................................................................................................................................ 20 1-nem megfelelő .................................................................................................................................................... 20 Ellenőrzés területei: ............................................................................................................................................ 21 Tanulók eredményei: .......................................................................................................................................... 21 Vezetői értékelés: ................................................................................................................................................. 21 Értékelő megbeszélés .......................................................................................................................................... 21 Célja: .................................................................................................................................................................... 21 Résztvevői: ........................................................................................................................................................... 21 Felkészülés a megbeszélésre: .............................................................................................................................. 21 8. Mentorálás ................................................................................................................................................. 22 A mentor szerepének fontossága: .........................................................................................................................................22

2

A szervezet számára ...................................................................................................................................... 22 A gyakornok számára .................................................................................................................................... 23 A vezető számára .......................................................................................................................................... 23 A kapcsolattartás módja .......................................................................................................................................................23 9. Az intézmény működési rendje ........................................................................................................................................24 9.1. A tanév rendje ........................................................................................................................................ 24 9.2. Az intézmény nyitva tartása ................................................................................................................... 25 9.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai ..................................................................................................... 25 9.4. Az intézmény védő-óvó előírásai ........................................................................................................... 25 9.5. A dohányzás intézményi szabályai......................................................................................................... 26 9.6. A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .................................................... 26 9.7. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama ................................... 27 9.8. A tankönyvellátás rendjét a 3. sz. melléklet tartalmazza ........................................................................ 27 10. Az intézmény munkarendje ............................................................................................................................................27 10.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával ........... 27 10.2. A közalkalmazottak munkarendje ........................................................................................................ 28 10.3. A pedagógusok munkarendje ............................................................................................................... 28 10.3.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése .......................................................................................... 29 10.3.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak .................................................................... 29 10.3.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők ......................................... 30 10.3.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása ................... 30 10.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ........................................................................... 31 10.5. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje ................................................. 32 11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje .........................................................................................32 11.1. A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja ....................................................................................... 32 11.2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai .......................................................................................... 32 12. A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása ...............34 12.1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei ......................................................................................... 34 12.2. A tanuló jogai és kötelességei .............................................................................................................. 34 12.3. A tanulók jutalmazásának elvei ............................................................................................................ 35 12.4. A jutalmazás, büntetés formái .............................................................................................................. 35 12.5.Fegyelmi eljárás .................................................................................................................................... 36 12.5.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .................................................. 37 12.6. A tanulói hiányzás igazolása ........................................................................................................... 38 12.6.1. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ................................................................................... 39 12.6.2. Tanköteles tanuló esetében ......................................................................................................... 39 13. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje...............................................................................39 13.1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok ............................................................................... 39 13.2. Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok ........................................... 39 13.3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok ............................................... 40 13.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai .......................................................................................... 40 14. Az intézményi hagyományok ápolása ............................................................................................................................40 14.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai .......................................................................................... 40 14.2. A hagyományápolás külsőségei ........................................................................................................... 41 15. Egyéb rendelkezések ......................................................................................................................................................41 15.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................................ 41 15.1.1. Az iskolai védőnő feladatai ............................................................................................................... 42 15.1.2. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje ..................... 42 15.2. A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések .................................... 42 16. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ......................................................43 16.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ........................ 43 17. Az iskolai könyvtár működési szabályzata ....................................................................................................................43 17.1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok ............................................................................... 43 17.2. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei .......................................................................... 43 17.3. A könyvtár alap- és kiegészítő feladatai ............................................................................................... 44 17.4. Az iskolai tankönyvellátással kapcsolatos feladatok ............................................................................ 44 17.5. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok ................................................................................. 45 17.6. Az iskolai könyvtár gazdálkodása ........................................................................................................ 45 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .......................................................................................... 45 Gyűjtőköri szabályzat.................................................................................................................................... 45

3

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .......................................................................................... 47 Könyvtárhasználati szabályzat ...................................................................................................................... 47 3. sz. melléklet a könyvtár SzMSz-éhez........................................................................................................ 48 Katalógusszerkesztési szabályzat .................................................................................................................. 48 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .......................................................................................... 48 Tankönyvtári szabályzat................................................................................................................................ 48 18. A zeneiskola szervezeti és működési szabályzata ..........................................................................................................51 18.1. Az alapfokú művészetoktatás célja és feladata .................................................................................... 51 18.2. A zeneiskolai oktatás feladatai ............................................................................................................. 51 18.3. A pedagógusok oktató-nevelő munkájának általános szempontjai és irányelvei ................................. 52 18.4. Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok .......................................... 53 18.4.1. Az intézményegység-vezetője ........................................................................................................... 53 18.4.2. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok ............................................................................ 54 18.4.3. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja ................................................................................... 54 18.5. A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok ...................................................................................................................................................................... 54 18.6. A tanév rendje ...................................................................................................................................... 54 18.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ................................................................................ 55 18.8. A vezetők benntartózkodása................................................................................................................. 56 18.9. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős ................................................................................... 56 18.10. Iskolai könyv-, kotta-, zenemű- és eszköztár (hangszerek) ................................................................ 57 18.11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje ...................................................... 57 18.11.1. Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények .................................................................................................................................. 57 18.11.2. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások ............................................... 58 18.12. Felnőttoktatás ..................................................................................................................................... 58 19. Záró rendelkezések.........................................................................................................................................................59

4

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:       

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2014. március 31-ei határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. Az intézmény 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Simándy József Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rövid neve: Simándy József Általános Iskola Címe: 2143 Kistarcsa, Ifjúság tér 3. Szervezeti egység kódja: 124024

5

OM azonosítója: 201467 Alapító okiratának azonosítója: Alapító okiratának kelte: Típusa: többcélú egységes iskola Az intézmény alapításának időpontja: 2011. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): Köznevelési alapfeladatok:  általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 

alapfokú művészetoktatás  zeneművészeti ág (tanszakok felsorolása)  fafúvós tanszak tárgyai: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon  rézfúvós tanszak tárgyai: trombita, tenorkürt, harsona, kürt, tuba  akkordikus tanszak tárgya: ütő  billentyűs tanszak tárgya: zongora  vonós tanszak tárgyai: hegedű, gordonka  vokális tanszak tárgya: magánének  zeneismeret tanszak tárgyai: szolfézs, zeneirodalom, zenekar



pedagógiai szakszolgálati feladat  gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás  fejlesztő nevelés  nevelési tanácsadás  logopédiai ellátás  továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

2.3. Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 1050 fő Iskolatípusonként az évfolyamok száma  közismereti és szakképzési bontásban 6

 

általános iskola 1. – 8. évfolyam alapfokú művészeti iskola A zenei képzés szakaszai három részből állnak Hangszeres előképző: 1-2 évfolyam Alapfok: 6 évfolyam Továbbképző: 4 évfolyam A hangszeres tanszakokon a képzés (2+) 6+4=12 évfolyam A vokális tanszak: magánének 6 évfolyam

Iskolai könyvtár ellátásának módja saját szervezeti egységgel Különleges pedagógiai célok megvalósítása integrációs felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés köznevelési típusú sportiskolai feladat többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Speciális jellemzők emelt szintű oktatás, testnevelés – alsó tagozat, felső tagozat tagozatos oktatás angol – felső tagozat úszásoktatás egyéb 2.4. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga feladatellátási hely szerint – általános iskola, zeneiskola pontos cím: 2143 Kistarcsa, Ifjúság tér 3. helyrajzi szám: Kistarcsa 357/1 hasznos alapterület: 4433,73 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Kistarcsa Város Önkormányzat 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. 2.4. Az intézmény bélyegzői hosszú bélyegző

7

kör bélyegző

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgató-helyettes, iskolatitkár. 2.5. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása Az intézmény alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint.

3. Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban állóalapdokumentumok határozzák meg:  Az alapító okirat  A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza:  az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait.  a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét.  az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit.  a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját.  a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait.  a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket.  az iskola nevelési programját A pedagógiai program nyilvános azt bárki megtekintheti:  nyomtatott formában az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében  az iskola honlapján 

A tanév munkaterve  az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével  az intézményvezető készíti el, melynek a nevelőtestület által való elfogadási időpontja: szeptember 30. 8



Jelen szervezeti és működési szabályzat



Házirend

4. Az intézmény vezetése 4.1. Az igazgató és feladatköre A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja       

Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése

4.2. A vezetési feladatok megvalósítása 

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz.

9



Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásaik az SZMSZ 1-es számú mellékletében találhatók.

5. A vezető helyettesítési rendje 

 

Az igazgatót akadályoztatása esetén- az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével- teljes felelősséggel - az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolják a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a művészeti oktatás vezetőjének feladata. A vezetők helyettesítési rendje: tartós távollétük esetén külön intézkedés ad felhatalmazást.

5.1. Az intézmény vezetősége 

   





Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők (munkaközösség vezetők) segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetősége mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség havonta egy alkalommal rendes értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai: az igazgató, az igazgató-helyettesek, művészeti oktatás vezető, a szakmai munkaközösségek vezetői, közalkalmazotti tanács delegáltja. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, kiemelkedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. Az intézmény vezetősége: az egyes szervezeti egységeinek vezetői, valamint a szakmai munkaközösség vezetők félévenként nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel.

10

6. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás rendje 6.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai    





Alkalmazotti közösség: iskolai, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösség: - szülői munkaközösség A tanulók (gyermekek) közösségei: osztályközösségek, csoportok,diákönkormányzat Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni, megjelentetni az iskola honlapján (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

6.2. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg.  Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon.  Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt, munkáltatót.  Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell.  Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért.  A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

11

6.3. Az alkalmazotti közösség 





Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az igazgatóhelyettesek fogják össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival.

6.4. A szülői közösség 

A szülői munkaközösség a Köznevelési törvény 73.§-a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. A szülői munkaközösség bérleti díj nélkül zenés rendezvényt tarthat a Csigaházban, ha a rendezvény nyereségét a tanulók támogatására fordítja. A pénzbevételek felhasználásáról a szülői közösség dönt, figyelembe véve az iskola kérését.  A szülői közösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot.  A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői közösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

6.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje 

Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek

12

 

   



 





tájékoztató füzetében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként kettő rendes szülői értekezletet és kettő fogadóórát tart. Szülői értekezletek, családlátogatások Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az első osztályok szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) nevelő-oktató pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri. A szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A pedagógusok egyéni fogadóóráinak időpontjai megtekinthetők az iskola honlapján. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést a tanuló tájékoztató füzetében (ellenőrző), e-naplóban is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 2, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 3 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A témazáró dolgozatokat piros színű tollal, az írásbeli és szóbeli, egyéb jegyeket feleleteket kék színű tollal kell bejegyezni az osztálynaplóba.

6.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje Az osztályközösségek, tanulócsoportok  Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat (foglalkozások) az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják.  Az osztályközösség, mint az intézmény diák-önkormányzatának legkisebb egysége 5. évfolyamtól megválasztja az osztály diák-önkormányzati küldötteit, valamint delegálja az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe.  Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok összehívására.

13

 



   





   

A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. Iskolagyűlés (diákgyűlés) Elsősorban a diákok mindennapjait érintő problémafelvető, megoldáskereső „konzultáció”. A diákgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E gyűlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár beszámol az előző diákgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A diákgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákgyűlés napirendjét a rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő diákköröket a felsős igazgatóhelyettes tartja nyilván.

6.7. A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje  

A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a felsős igazgatóhelyettes, valamint a diákönkormányzatot segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben:

14

     

 

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor. A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál, az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél, a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót.

6.8. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása  

Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. Az iskolai költségvetés fedezheti a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe.

6.9. Az intézményen kívüli kapcsolattartás 

          

Köznevelési intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: a Tankerülettel az intézményt támogató "Nektár" Kölcsey Iskoláért Alapítvány kuratóriumával, sportiskolai osztályaink tanulóinak egyesületeivel szülői közösséggel iskolaorvossal, védőnővel nevelési tanácsadóval, családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal egyházakkal szakmai szolgáltatókkal Kistarcsa Város Önkormányzattal

15

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 7.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei 



A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

7.2. A nevelőtestület értekezletei 





      

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi és tavaszi nevelési értekezlet, munkaértekezletek szükség szerint. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja.

7.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló 16

bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 7.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje 



     

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelői értekezletet. A nevelői értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása.

7.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 

A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

17

                 

      

A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. Az intézmény szakmai munkaközösségei: humán munkaközösség, természettudományi munkaközösség, osztályfőnöki munkaközösség, testnevelés és sport munkaközösség, idegen nyelvi munkaközösség, alsós munkaközösség, egyéb foglalkozások (továbbá: napközis) munkaközösség. A szakmai munkaközösségek feladatai: javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést, szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül,

18

   

összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb., tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről, állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

7.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő - oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség. Az ellenőrzés módszerei:  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,  írásos dokumentumok vizsgálata,  tanulói munkák vizsgálata,  szaktanácsadói, szakértői vélemény. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásával-nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. (2. sz. melléklet) 7.7. Teljesítményértékelés rendje 7.7.1. Célja - Pozitív magatartásformák, viselkedésminták, megerősítése. - Fejlődés biztosítása az egyén és a szervezet számára. - Folyamatos visszajelzés. - Egységes értékrend kialakítása. - A teljesítményhez igazított elismerés. 7.7.2. Követelmény a teljesítményértékeléssel szemben - Javítsa a munka minőségét. - Legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatásara. - Egyértelműen el kell különíteni a jó és a gyenge teljesítményt. - Legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására. - Iskolavezetésnek segítsen abban, hogy jobban megismerje a pedagógusok teljesítményét. 7.7.3. Teendők - Rendszer elemeinek meghatározása.

19

- Minden pedagógus bevonása a kidolgozás idején, hogy az intézményi specialitások, hagyományok tükröződjenek a rendszerben. - Az intézmény teljesítmény- visszajelzési és motivációs kapacitásának növelése. - Sikeres bevezetés érdekében kommunikáció a dolgozókkal. 7.7.4. A teljesítményértékelés kulcskérdései - Mit értékeljünk? /Az egész embert./ - Hogyan értékeljünk? /Elsősorban kérdőívvel/. - Kik az érintettek? /Értékelők, értékeltek./ - Mikor értékeljünk, /4 évente/. 7.7.5. Az értékelés alapjai - a pedagógusok által elfogadott intézményi értékek, normák - munkaköri leírások - nevelési program - SZMSZ 7.7.6. A teljesítmény értékelés folyamata Felelős: intézményvezető Hatókör: pedagógusok, vezetők Dokumentum: méréshez, ellenőrzéshez, összesítéshez használt űrlapok, fejlődési tervek Pedagógusok értékelése Értékelés fajtái Önértékelés

Ki végzi Minden pedagógus

Mikor/meddig 4 évente

Módszer Ellenőrzési adatlap

Ellenőrzési adatok

Vezető Vezető helyettes Munkaközösség vez. Vezető Vezető helyettes Munkaközösség vez. Pedagógus

4 évente

Ellenőrzési adatlap Ellenőrzés

Vezetői értékelés

Az ellenőrzés Ellenőrzési adatlap befejezése után megbeszélése Interjú

Munkaközösségi vezetőket az intézményvezető, vezető helyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője értékeli. A teljesítményméréshez használt skála és kérdésterületek: Érték és skála: 4-kiemelkedő 3-megfelelő 2-kevéssé megfelelt 1-nem megfelelő

20

Ellenőrzés területei: Az óra célja, kapcsolódás az eddigi ismeretekhez: - feldolgozás, nevelési helyzetek kezelése, felépítés, időbeosztás, tanári és tanulói munka aránya. Módszerei és szervezési formái: - munkaformák, eszközök, kérdéstechnikák, tanulók megértési szintje. Tanulók részvétele: - osztály/csoport/egyén aktivizálása, figyelem, érdeklődés, fegyelem. Tanár munkája és magatartása: - szakmai biztonság, óravezetés, bánásmód, értékelés, kommunikáció. Többletmunka: -Ügyeleti rend betartása, betartatása -Iskolai rendezvényeken való részvétel -Városi szintű rendezvényeken való részvétel -Év végi osztálykirándulások, nyári táborok szervezése -Osztályszintű kulturális programok (színház, mozi, múzeum stb.) Tanulók eredményei: - Értékeléshez használható eredmények meghatározása /év eleji, félévik, év végi felmérők, versenyek/. - Értékrend rendelése az eredményekhez /stagnál, javít, ront a tanuló/osztály/. - Adatgyűjtő lapok elkészítése. - Adatgyűjtő személy megbízása.

Vezetői értékelés: Értékelő megbeszélés Célja: - A teljesítmény minősítése. - Az erősségek, gyengeségek tisztázása. - Elvárások, gondok megvitatása. - Továbbképzési, fejlesztési igény megfogalmazása. Résztvevői: - érintett pedagógus - igazgató - igazgató helyettes - munkaközösség vezető Felkészülés a megbeszélésre: - A vezető által adandó pontérték megtervezése. - Az adatok összesítése, ez alapján elemzés. - Megbeszélésre kérdések megtervezése. - Fejlesztő feladatok átgondolása. Kerülendő: kész ítéletek alkotása a megbeszélés előtt.

21

A megbeszélés lefolytatása és befejezése: - Interaktív kommunikáció az értékelt és az értékelő között. - Többletmunkák értékelése. - Érősség, gyengeség tisztázása. - A vezető által adott pontértékek véglegesítése és az eredmények összesítése. - Rangsorolás ponthatárok megadásával. /Nem megfelelően teljesítette a követelményeket: Részben teljesítette a követelményeket: Megfelelően teljesítette a követelményeket: Kiemelkedően teljesítette a követelményeket: - A fejlődési célok és feladatok közös meghatározása, vállalás rögzítése írásban. 8. Mentorálás Mentor: legalább 5 éve az intézményben dolgozó, ugyanazon tantárgyat tanító pedagógus Mentorált: pályakezdő/ intézményünkben új kolléga, de már rendelkezik szakmai tapasztalattal Mentorálás időszaka: a pedagógus minősítési rendszerben meghatározottak szerint Mentorálás célja: A mentor a szervezetben az a személy, aki a gyakornok részére támogatást nyújt a munkahelyi beilleszkedéshez, a szervezet működésének megismeréséhez, a szakmai alapismeretek elsajátításához, a későbbi munkakör szakmai feladatai ellátásához szükséges rendszerek, módszerek, ismeretek elsajátításához, az alapvizsgára való felkészüléshez. Segítséget nyújt a szervezet tagjaival való együttműködési kapcsolatok kialakításához, az esetleg kialakult konfliktushelyzetek megoldásához. Közreműködik az új munkatárs beilleszkedésének támogatásában, ezzel is elősegítve a munkahellyel kapcsolatos beállítottság pozitív irányú befolyásolásához, a teljesítőképesség növeléséhez. A mentorálásban nagy hangsúly helyeződik a két résztvevő között kialakult bizalmi viszonyra, valamint a karrier menedzselésében nyújtott támogatásra.

A mentor szerepének fontossága: A szervezet számára  

    

a gyakornok beilleszkedése nem spontán módon, hanem tervezetten és megfelelő támogatással történik; visszajelzést ad arról, a gyakornokok hogyan látják a szervezetet, milyen problémákat észlelnek (a vezetővel nem biztos, hogy őszintén tudnak beszélni az alárendeltségi kapcsolatban); a szervezeti kultúra átadása több csatornán történik; a beilleszkedés sikere, hogy csökken a fluktuáció; a mentori kapcsolat később is él, ez is csökkenti a fluktuációt; segíti a képességek, a tudás kibontakozását, menedzselését; a mentoron keresztül megismerhető, milyen kép alakult ki a gyakornokban a szervezetről;

22



a gyakornok problémamegoldó képessége gyorsabban fejlődik, ez azt eredményezi, hogy a gyakornok előbb képes eredményesen ellátni munkaköri feladatát.

A gyakornok számára Olyan helyzetbe kerül, amelyben nincs hierarchikus viszony, ezért bizalmas és érdek nélküli kapcsolat alakulhat ki, amelyben      

visszajelzést kap munkájáról, segítséget kap a munkafeladata elvégzéséhez, segítséget, munkahelyi mintákat kap a munkahelyi beilleszkedéshez, a mentor rendelkezésére áll, hogy gondjait megbeszélhesse, támogatást nyújt az önbizalom növeléséhez, a gyakornok biztonságban érzi magát az alatt az idő alatt is, amikor még tele van bizonytalansággal, mit fog csinálni, képes lesz rá, hogyan fogadják be stb.

A vezető számára    

tehermentesíti a vezetőt közreműködik a beilleszkedési terv elkészítésében más szemmel látja a gyakornokot, munkáját, ezért véleményével segíti a vezetőt a beilleszkedés finomításában olyan viselkedési mintákat közvetít, amelyet a vezető-munkatárs viszonyban nem mindig van lehetőség megtenni

Mentor feladatai: - tájékoztatás az iskola dokumentumaival kapcsolatban (SZMSZ, PED.progr, IMIP, házirend) - segítségnyújtás: -a tanmenet készítésében -adminisztrációban(naplóvezetés…) -felmerülő szakmai, pedagógiai problémákban -rendszeresen figyelemmel kíséri a mentorált munkáját, felhívja a figyelmét az esetleges hiányosságokra - A gyakornok bevonása a szervezeti kapcsolati hálóba: - A munkahelyi kapcsolatok kialakítása Mentorált feladatai: - az iskola dokumentumait elolvassa, előírásokat betartja - tájékozódik az iskola szokásairól és azokat követi -

segítséget kér, ha szükséges és az útmutatásokat követi rendszeresen kapcsolatot tart a mentorával a szükséges dokumentumokat időben elkészíti, rendszeresen vezeti

A kapcsolattartás módja A mentorálás sajátosságai kapcsolattartásának módját.

alapján

kell

23

kialakítani

a

gyakornok

és

a

mentor

A személyes találkozók a legfontosabbak, mivel csak így van lehetőség a bizalom elnyerésére, a magatartási minták átadására, a tevékenység értékelésére, visszacsatolásra. A coach szerep leginkább személyes kapcsolatokon keresztül valósítható meg. A személyes kapcsolatokon kívül jól alkalmazhatók az információk továbbítására szolgáló eszközök, például levél, telefon, fax, e-mail. Megbízás: -

Az intézményvezető jelöli ki. Szóbeli megállapodás alapján történik.

Értékelés: -

Tanév végén. Interjú keretében az intézményvezető, mentor és mentorált közt. A mentor munkáját erkölcsileg elismerik. A mentorált első évben nem kap anyagi elismerést.

9. Az intézmény működési rendje 9.1. A tanév rendje 

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 20-tól augusztus 31-ig tartó időszakban történik.

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról.  A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.  A tanév helyi rendjében meghatározzuk:  az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait,  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,  a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereten belül.

24

9.2. Az intézmény nyitva tartása Az általános iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7.00 órától 17.00 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére hétfő, szerda, csütörtök napokon 7.30 órától 13.30 óráig tartja nyitva irodáit. 9.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai 

 



Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a felelős, az igazgató hagyja jóvá. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi ügyeletet tartja a szülői igények figyelembe vételével: 6.30 órától 17.30 óráig pedagógus jelenlétében. A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitva tartási idején belül 7.30 és 15.30 között az igazgató vagy a helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 15.30-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó napközis pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

9.4. Az intézmény védő-óvó előírásai   

Tűz vagy baleset megelőzése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi szabályzatban foglaltakat. Minden tanév szeptemberében - szaggatott csengetéssel vagy kolompolással- tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni. Rendkívüli esemény- pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása estén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Ha az intézmény dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézmény igazgatójának, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

25



Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az igazgató vagy intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató értesíti a fenntartót.

9.5. A dohányzás intézményi szabályai 



Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

9.6. A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 







A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz- baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során-koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten- felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt jegyzőkönyvben dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév első hetében azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak pl.: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés). A tanulóbalesetek bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilván tartását az iskolatitkár végzi.

26



A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják.

9.7. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama  

  

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A testnevelési órákat a kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni. A művészeti képzésben részt vevők délután egyéni órarend szerint járnak foglalkozásra. Az óraközi szünetek időtartama: a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Dupla órák az igazgató engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Az étkezést lehetőség szerint 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség- vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: Az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra, hogy ebédjét nyugodtan elfogyaszthassa.

9.8. A tankönyvellátás rendjét a 3. sz. melléklet tartalmazza

10. Az intézmény munkarendje 10.1. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a porta előtti térig kísérhetik, és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság hétfő, szerda, csütörtök 7.30 és 13.30 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a portaszolgálatot adó alkalmazottnak be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet a tornateremmel szembeni kijáraton keresztül. Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője,

27

vagy kijelölt helyettese köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 10.2. A közalkalmazottak munkarendje 



Az nevelő-oktató intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

10.3. A pedagógusok munkarendje 









A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. A pedagógus az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató-helyettesek is engedélyezhetik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az 28

intézményvezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 10.3.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:  a kötelező óraszámban ellátott feladatokra (22 – 26 óra),  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra (32- 22 – 26 óra /intézményben/ + 8 óra /intézményen kívül/. 10.3.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak      

a tanítási órák megtartása, a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások felzárkóztatás, előkészítők stb.).

(korrepetálás,

tehetséggondozás,

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor 29

elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 10.3.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők                        

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, megőrzéskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása.

10.3.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 10.3.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike 10.3.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve a felkészülés, javítás, dokumentálás, dolgozatok összeállítása, továbbképzéseken való részvétel, iskolai dokumentumok készítése, felülvizsgálata. Az intézményen kívül végezhető feladatok: 10.3.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül azok, amelyek kivételt képeznek. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok

30

ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 10.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 10.4.1. A pedagógusok napi munkarendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az intézményegység-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

10.4.2. Helyettesítés A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 10.4.3. Kötelező óraszámon felüli feladatok A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgató-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 10.4.4. Tanítványok haladásával kapcsolatos visszajelzés A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 10.4.5. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus

31

munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 10.5. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat.

11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 11.1. A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja 



Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, az iskolaszék, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközi, szakkörök, énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi- szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, hittan, zeneiskolai foglalkozások, fejlesztő foglalkozás

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 11.2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai 

A napközis foglalkozás: a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az első négy évfolyamom létszámtól függően szerveződik.

A működés rendjét, időbeosztását a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki és a napközis házirend rögzíti.

32

A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével.  Tanulószoba szervezése elsősorban 5-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 13.15-15.30-ig. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra.  Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában.  A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell.  Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben.  Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető-tanár. Az énekkar részben biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.  A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik.  A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az intézményegység vezető irányítja.  Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitva tartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére.  A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról.  A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az 33

 





osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyetteseknek, a kirándulás előtt legalább egy hónappal. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola és az alapítvány is hozzájárulhat. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel - az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet.

12. A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása 12.1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A köznevelési intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. 12.2. A tanuló jogai és kötelességei 

 

 

Az intézmény megteremti tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Helyi vizsgák: az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja.

34

12.3. A tanulók jutalmazásának elvei 

   

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 12.4. A jutalmazás, büntetés formái 1.    

 

  

Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: szaktanári, napközis nevelői, ügyeletes nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben, osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi, stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján, az iskolaújságban, a honlapon is kihirdetjük. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás ( színház v. kiállítás látogatáshoz).

2.  Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz.

35





Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni.

12.5.Fegyelmi eljárás 12.5.1.A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. 











 

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.

36



A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

12.5.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről,  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét,  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége,  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni,  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket,  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei,  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges,  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza,  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése,  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti,

37



 

 

az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon, az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá, az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása, az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik, a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

12.6. A tanulói hiányzás igazolása 

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza).



Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:  bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,  rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).  A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni.  A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb két intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s a felső tagozatos igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.  A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.  A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.  Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.  Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

38

12.6.1. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 12.6.2. Tanköteles tanuló esetében    

első igazolatlan óra után: napló adatai révén a szülő értesítése, tízedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal és gyermekjóléti szolgálat értesítése,a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése, a harmincadik igazolatlan óra után: szabálysértési hatóság értesítése, az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző, kormányhivatal értesítése.

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztáskövetkezményeire.

13. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 13.1. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok       

Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelemi, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért. Vagyonvédelmi okokból eredő egyéb szabályozást a házirend szabályozza.

13.2. Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok  

Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitva tartási rendnek megfelelően. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik.

39

13.3. Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok 





Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről az igazgató-helyettes gondoskodik az igazgató engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

13.4. A helyiségek biztonságának rendszabályai  





 

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, öltözőket zárni kell. Minden helyiséghez pótkulcs tartozik, melyet zárt szekrényben kell tartani. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró takarító, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is, valamint a riasztó "élesítéséről". A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus (leltárfelelős) gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A külső kapuk zárása, nyitása a technikai személyzet feladata.

14. Az intézményi hagyományok ápolása 14.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A

40



  

   

hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes,- a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei: Tanévnyitó ünnepély, Tanévzáró ünnepély és ballagás, Nemzeti ünnep: március 15., október 23., Nemzeti Összetartozás Napja június 4., Anyák napja, Karácsonyi ünnep, Holokauszt emléknap január 27., a Kommunizmus áldozatainak emléknapja február 25. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: Versmondó verseny, Kazinczy verseny, Gyermekrajz verseny, Mikulás napi rendezvény, jelmezbál, szaktárgyi versenyek. Megyei és járási szintű versenyek: Zrínyi Ilona Matematikaverseny, „Szóról szóra” nyelvi vetélkedő.

14.2. A hagyományápolás külsőségei   

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: fehér blúz, fekete (sötét) szoknya vagy nadrág, iskolajelvény, fiúk: fehér ing , fekete (sötét) nadrág, iskolajelvény.

15. Egyéb rendelkezések 15.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 





Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az igazgató feladata, a közvetlen segítő munkát az iskolatitkár végzi. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a május végéig történő szűrővizsgálatok eredményét figyelembe véve szakorvosi vizsgálatra utalja. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az intézményegység vezető tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek.

41



Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

15.1.1. Az iskolai védőnő feladatai 

 

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyetteseivel. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

15.1.2. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje 

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2) f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök (alsó és felső tagozat) kapcsolatot tartanak fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

15.2. A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések      

A térítési díjak fizetéséről a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet III. fejezet rendelkezik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak térítési díjat kell fizetni: művészeti képzés, hangszerhasználat, ideiglenes diákigazolvány kiállítása.

42

16. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 16.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 

  

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár, az adminisztrációs dolgozók és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

17. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 17.1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok A könyvtár neve: Simándy József Általános Iskola Könyvtára A könyvtár jellege: zárt könyvtár A könyvtár elhelyezése: az iskola kis épületének emeleti részén található A könyvtár használata: ingyenes A könyvtár dokumentumainak száma: 6688 A könyvtár pecsétje: 17.2. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

43

A könyvtár SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük. A könyvtár rendelkezik a jogszabályban előírtaknak megfelelően: 

a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiséggel, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és egy osztály egyidejű foglalkoztatására  legalább háromezer könyvtári dokumentummal rendelkezik  tanítási napokon a tanulók és a pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosított,  rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart a kistarcsai városi közkönyvtárral. 17.3. A könyvtár alap- és kiegészítő feladatai Az alapfeladatok a jogszabályoknak megfelelően a következők: A helyi tanterv figyelembevételével a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.  a beszerzett dokumentumok hat napon belüli bevételezése és leltárba vétele  a címleltárkönyv naprakész vezetése  füzetes nyilvántartás vezetése a kölcsönzött könyvekről  tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról,  az iskola pedagógiai programja szerinti könyvtári foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára,  az elavult vagy fizikailag használhatatlanná vált, vagy az olvasók által elvesztett könyvek évente való kivonása az állományból és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás elvégzése

A kiegészítő feladatok a következők:  a köznevelési törvényben megfogalmazott egyéb foglalkozások tartása,  a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,  más könyvtár által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása

17.4. Az iskolai tankönyvellátással kapcsolatos feladatok  

az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók felmérése az ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulóknak kiadott kötetek számbavétele

44



tanév közben lehetőség biztosítása a tankönyv-elhasználódásból, -elhagyásból keletkező hiányok pótlása Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 17.5. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok A könyvtár szolgáltatásai a következők:  szépirodalmi könyvek és szakkönyvek kölcsönzése  tankönyvek, különböző tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények stb.) kölcsönzése  információgyűjtés az internetről a könyvtáros segítségével  lexikonok, alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata  tájékoztató a tanulók számára a könyvtár használatáról  könyvtári órák és egyéb foglalkozások tartása  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése

A könyvtár használói köre, a beiratkozás módja A könyvtárat az iskola tanulói és dolgozói a használati szabályzatnak megfelelően veheti igénybe. (A könyvtárhasználat részletes szabályait a 2. sz. melléklet tartalmazza.) A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje A nyitva tartási idő mértékét az érvényben lévő jogszabálynak megfelelően kell kialakítani. (22 óra) A nyitva tartás ideje igazodik a tanulók igényeihez. A kölcsönzési időről a könyvtár hirdetőtábláján kifüggesztett tájékoztatóról, ill. az iskola honlapjáról értesülhetnek az érdeklődők. 17.6. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell meghatározni. Nagyobb értékű könyvtári eszközök vásárlása csak az iskola igazgatójának írásbeli hozzájárulásával történhet. 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató-nevelő munka megalapozása. A feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység az iskolai pedagógiai programjában meghatározottak szerint a könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát:

45

1. A gyűjtés köre 2. A gyűjtés mélysége 3. A gyűjtés dokumentumtípusai 1. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat fő és mellék gyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az intézmény fő gyűjtőkörébe tartoznak az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellék gyűjtőkörbe. A fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok:  Lírai, prózai és drámai antológiák  Klasszikus és kortárs szerzők művei  Népköltészet, meseirodalom, azok gyűjteményes kötetei  Más nemzetek irodalma (klasszikus és modern)  Tematikus antológiák  Életrajtok, történelmi regények  Útleírások  Gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek  Általános lexikonok és enciklopédiák  Egy- és kétnyelvű szótárak  Atlaszok, kronológiák  Képletgyűjtemények  Képzőművészeti albumok  A tudományok a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói  A tananyaghoz kapcsolódó, a tudományokat bemutató segédkönyvek, ismeretközlő művek  Iskolai tankönyvek, segédletek  Az iskolánkkal kapcsolatos anyagok  A helyi tantervekhez kapcsolódó házi olvasmányok  A nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  Módszertani kézikönyvek, segédletek  Pszichológiai művek, enciklopédiák, a gyermek- és ifjúkor lélektana  A továbbtanulás lehetőségeiről készült kiadványok  Környezetvédelem  Az iskolai könyvtárak tevékenységével foglalkozó művek, jogszabályok  Folyóiratok, szaklapok  Zenei irodalom  Családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos dokumentumok  Sportkönyvek  Játékgyűjtemények

46

Azok a dokumentumok, melyek az előzőekhez nem tartoznak illetve határesetei a mellék gyűjtőkörbe sorolandók. 2. A gyűjtés mélysége Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban válogatva gyűjti a következőket:  Lírai, prózai és drámai antológiák  Klasszikus szerzők művei  Népköltészet, meseirodalom  Általános lexikonok, enciklopédiák  A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet elméleti és történeti összefoglalói  A tananyaghoz kapcsolódó, a tudományokat részben vagy teljesen bemutató segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  Tankönyvek, segédletek  A helyi tantervhez kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalom  A nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  A különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  Iskolánkra vonatkozó dokumentumok  Az iskolai könyvtár tevékenységét érintő dokumentumok 3. A gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre az iskola feladatainak ellátásához szükséges, alább felsorolt dokumentumtípusokból áll:  könyvek és könyvjellegű kiadványok  periodikák  egyéb dokumentumok (földgömb, térképek, képek)  audiovizuális ismerethordozók: o képes dokumentumok (oktatófilmek, diák stb.) o hangzó dokumentumok o számítástechnikai ismerethordozók o oktató programcsomagok 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Könyvtárhasználati szabályzat A könyvtárat az iskola tanulói és dolgozói (pedagógus, technikai személyzet) a használati szabályzatnak megfelelően vehetik igénybe. A tanulói nyilvántartás alapján minden tanuló beiratkozott olvasója könyvtárunknak. Állományvédelmi szempontból a tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. A beiratkozás és a kölcsönzés ingyenes. A könyvtárhasználat módja lehet helyben használat, kölcsönzés, egyéni és csoportos.

47

A helyben használható dokumentumokat a szaktanár is csak egy-egy tanítási órára kölcsönözheti. A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni (kikölcsönözni). Kölcsönözni csak nyilvántartás rögzítésével lehet. Rögzíteni kell a kölcsönzés időpontját. A kölcsönzést a könyvtáros tartja nyilván (füzetes nyilvántartással). Az elveszett vagy erősen megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles kifogástalan példánnyal pótolni vagy kifizetni a könyv mindenkori lehetséges beszerzési árát. A kölcsönzés időtartama egy hét, a tanulónál egy könyv lehet kint. A kölcsönzés egyszer egy hétre meghosszabbítható. Kivételt képeznek a kötelező olvasmányok, ezek a feldolgozásig a tanulónál maradhatnak. A nevelői példányokat minden tanév végén le kell adni! A következő tanévre való felkészülés céljából kölcsönözhetők pedagógiai szakkönyvek. Tartós tankönyv kölcsönzési ideje egy tanév – tanév kezdetétől a tanév végéig. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tartós tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat az SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. A nyitva tartási idő heti 22 óra. Osztályok, tanulócsoportok a könyvtárat nyitva tartásnak megfelelő ütemezéssel vehetik igénybe. A könyvtárhasználati órákat, foglakozásokat a könyvtáros vezeti. Tanítási órák alatt (kivéve a könyvtárban tartott órákat) a tanulók csak tanári engedéllyel tartózkodhatnak a könyvtárban. A könyvtár működését nem akadályozhatja értekezlet, illetve más programok. 3. sz. melléklet a könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat Könyvtárunk jelenleg nem rendelkezik katalógussal. A Szikla-programmal elindított katalogizálás a számítógép tönkremenetele miatt megsemmisült. Újraindítása folyamatban van. 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat A Simándy József Általános Iskola a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének.  Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.  Ezeket a tankönyveket a tanulók a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönzik ki, és a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használhatják.  Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskolai könyvtár állományába kerül.

48

A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédeszközöket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elfogadják a könyvek használatára és visszaadására vonatkozó nyilatkozatot. Ennek szövege a következő: Nyilatkozat Aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  az iskolai könyvtárból a ……/….-s tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket , melyet átvettem az iskolai könyvtárból és az átvételt aláírásommal igazoltam  ………június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  a tankönyvek épségére tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolni kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. sorszám osztály

aláírás

A tanulók kötelesek a tanév befejezése előtt a tanév elején illetve közben átvett tankönyveket a könyvtárban leadni.

A tankönyvek nyilvántartása Az iskola könyvtárában egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok. Időleges brosúra nyilvántartásba a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönöznek. Az iskolai könyvtári állományba került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje  több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén négy év  egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1-től június 15-ig. A tartós tankönyvek két-két példányát tankönyvtári az iskolai könyvtár tankönyvtári részébe is el kell helyezni. Évente leltárlista készül  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  összesített lista az újonnan beszerzett tankönyvekről  összesített lista a készletben lévő még használható tankönyvekről  a selejtezendő tankönyvekről

49



a könyvtárban található huszonöt százalékból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően  az első év végére legfeljebb 25%-os  második év végére legfeljebb 50%-os  harmadik év végére legfeljebb 75%-os  a negyedik év végére 100%-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módja:  ugyanolyan könyv beszerzése  anyagi kártérítés Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie:  az első év végére a tankönyv árának 75%-át  a második év végén a tankönyv árának 50%-át  a harmadik év végén a tankönyv árának 25%-át. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyve és segédkönyve, kötelező olvasmányok beszerzésére fordítható.

50

18. A zeneiskola szervezeti és működési szabályzata 18.1. Az alapfokú művészetoktatás célja és feladata  Célja:  A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához.  Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére.  Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra.     

Feladata: Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáit. Alapozza meg a művészi kifejezőkészségek kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, és fejlessze improvizációs készségüket. Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra.

18.2. A zeneiskolai oktatás feladatai A zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézmény.  Feladatai:  A hangszeres, vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.  Tanulói többségének tudását olyan szintre kell fejlesztenie, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesben vagy zenekarban.  A zeneiskola adjon rendezett zenei ismereteket.  Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra.  Vezessen rá a zene logikájára, formai összefüggéseire.  Ismertessen meg a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más művészetekkel való kapcsolataival.  Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelő, zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására.  A nemzeti kisebbségekhez tartozó növendékeket ismertesse meg a népük zenéjével.  Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét.  Fejlessze a növendékek zenei képességeit: hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire.  Szoktassa tanulóit rendszeres, céltudatos munkára.  Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék.

51



 



   

Az iskola tevékenysége irányuljon arra, hogy a növendékei az életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kotta-hűen, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően szólaltassák meg. Neveljen az értékes zene szeretetére. Ösztönözze a tanulóit rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, de mindenekelőtt aktív társas muzsikálásra. Használja ki a lehetőségeket a közismereti iskolák zenei életének támogatására. Működjék együtt más intézményekkel a kulturális és művelődési feladatok ellátásában (hangversenyrendezés, ismeretterjesztés). Segítse az egyházzenei életet. Támogassa az amatőr zenekarok és kamaraegyüttesek, a családi „együttmuzsikálás” működését, legyen nyitott az értékes könnyűzenére. Lehetőség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg külföldi) zeneoktatási intézményekkel. Teremtsen „szabad iskola” formájában lehetőséget a legváltozatosabb igények kielégítésére.

18.3. A pedagógusok oktató-nevelő munkájának általános szempontjai és irányelvei A művészeti iskolában az oktató-nevelő munkát a tantervben meghatározott szempontok alapján kell megtervezni. A művészeti tanszakok, szolfézs, hegedű, gordonka, zongora, rézfúvós, fafúvós, magánének, ütőhangszer vagy egyéb csoportos foglalkozásokra történő tananyagtervezés egy-egy csoportra (osztályra) bontja le az adott tanév tantervi anyagát. A tervezés egy tanévre történik. Követelmény, hogy a tanár alaposan ismerje növendékei személyiségét, képességét, tehetségét. A nevelőnek különösen ügyelni kell arra, hogy növendékeit túl ne terhelje. Ezért az oktatás módszerét a kívánalmaknak megfelelően tanulónként kell megválasztania. A zenei, művészeti nevelés az általános nevelésnek fontos része, azonban figyelembe kell venni, hogy a művészeti iskolai növendékek legnagyobb része nem lesz hivatásos művész, hanem a jó nevelőmunka alapján a zenét, művészeteket szerető, értő egyén. Az iskolai munka során elsősorban meg kell kedveltetni a zenét, a művészeteket. Ügyelni kell arra, hogy az önként vállalt művészeti iskolai tanulással ne terheljük túl a gyermekeket és ne hajszoljuk teljesíthetetlen feladatokra, öncélú produkciókra. A „kirakat eredmények” helyét az elmélyült, tudatos, stílusos, szépen megformált muzsikálásnak, művészeti tevékenységnek kell elfoglalnia. Törekedni kell arra, hogy olyan feladatokat adjunk, olyan darabokat válasszunk – mindig a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően -, amelyek fejlesztik a tanulók művészi ízlését, stílusismeretét, látókörét. A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkozni a művészeti pályákra készülő tanulókkal. Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartania a tanszakvezetőkkel, a szaktanácsadóval, az illetékes művészeti szakközépiskola tanszakával hogy megismerje az ott folyó munkát és a felvételi követelményeket. Az utolsó éves, művészeti pályára, illetve továbbtanulásra jelentkező tanulók felvételi vizsgájához adjon meg minden 52

segítséget, természetesen a szülők segítségét is figyelembe véve. Az iskola igazgatójának kérésére a pedagógus készítse el a továbbtanulásra jelentkezett tanulók főtárgyi és szolfézselméleti jellemzését. A főtárgy tanára kísérje állandó figyelemmel növendékei szolfézs, kamarazenei, zeneirodalmi fejlődését és iskolai (közismereti) előmenetelét. Feladata elsősorban az oktatás zavartalan működtetése. Éves költségvetés alapján gazdálkodik, amely az éves iskolai munkatervre épül. A költségvetést az érvényben lévő tervezési, gazdálkodási, pénzügyi szabályzatok alapján kell elkészíteni, amelyet az önkormányzat hagy jóvá. Az alapfokú művészetoktatási intézmény tevékenysége Az alapfokú művészetoktatási intézmény sajátos iskola, amelyben előképző, hangszeres előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik az oktatás. Az iskolában felnőttoktatás is folyhat. Az alapfokú művészetoktatási intézmény tagozatai és tanszakai: a Szervezeti Működési Szabályzat előbbi fejezeteiben foglaltak szerint. Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapító okirata határozza meg – a fenntartó jóváhagyásával -, hogy a fent felsoroltak közül milyen tagozatot indít. 18.4. Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 18.4.1. Az intézményegység-vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettese és az intézményegység-vezető közreműködésével látja el (Lásd: előző fejezetek!). Feladatok:  az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese, intézményegység-vezetője – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedéstű  a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség  a szülőt, vagy nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólíthatja az illetőt, hogy hagyja el az iskola épületét. A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója, a zeneiskola képviselőjével az intézményegység-vezetője tart kapcsolatot.  Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával.  A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni.  A zeneiskolai szülői munkaközössége részére az intézményegység-vezető tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad a zeneiskola munkájáról.

53

18.4.2. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok A Köznevelési törvény felhatalmazása alapján a jelen SZMSZ a szülői munkaközösség részére a következő jogokat biztosítja: A szülői munkaközösségnek véleményezési joga van  a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben,  a házirend megállapításában,  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,  a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,  az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.

18.4.3. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes és az intézményegység-vezető a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Óvoda: a zeneiskola népszerűsítése KIKE: az zeneiskola növendékei részt vesznek a KIKE által szervezett programokon. Katzelsdorfi zeneiskola: ausztriai testvériskola – közös hangversenyek. 18.5. A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az alapfokú művészetoktatási intézmény valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. Az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény művelődésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A munkaterv elkészítése Az alapfokú művészetoktatási intézmény munkatervét az intézményegység-vezető a szülői munkaközösség, a tanszakvezetők javaslatai figyelembevételével készíti elő megvitatásra. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület határoz. A munkaterv kiterjed a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét megfogalmazására, az irányítás, az ellenőrzés, a továbbképzés, továbbá az iskola társadalmi vonatkozású feladataira. Magában foglalja az egyéb iskolai programokat is. A feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével, az évenként ismétlődő teendőket időrendi sorrendben tartalmazza. 18.6. A tanév rendje A tanév helyi rendjét – a jogszabály figyelembevételével – az iskola munkaterve határozza meg. 54

Értekezletek A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. 

Tanévnyitó értekezlet Augusztus hó utolsó hetében az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról.



Félévzáró értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb február 15-ig kell megtartani. Ezen az igazgató vagy helyettese elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól.



Tanévzáró értekezlet Tartható az utolsó tanítási napot követően, illetve a tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató – az intézményegység-vezető, a szaktanácsadó és a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével – elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását.



Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezleteket kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat.



Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Nevelőtestületi értekezlet összehívását a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat is kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések (Lásd a Szervezeti Működési Szabályzat előző fejezeteiben foglaltakat!) 18.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

55

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:  az igazgató  az igazgatóhelyettesek  az intézményegység-vezető  munkaközösség-vezetők  szaktanárok külön megbízás szerint Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményegység-vezető munkáját. Ennek egyik fő eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. Az ellenőrzés módszerei  a tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások, a beszámolók, a hangversenyek, a versenyek látogatása  a tanulói munkák vizsgálata  írásos dokumentumok vizsgálata Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 18.8. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül az igazgató és helyettesei, valamint 15 órától az intézményegység-vezető az iskolában tartózkodik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, valamint a vezető távozásától az iskola zárásáig az intézmény rendjéért a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel. 18.9. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért  az energiafelhasználással való takarékosságért  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés mellett tartózkodhat. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.

56

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. 18.10. Iskolai könyv-, kotta-, zenemű- és eszköztár (hangszerek) Az iskolai könyv-, kotta-, zeneműtár, fonetikai gyűjtemény, hangszerállomány stb. (továbbiakban könyvtár-eszköztár) az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát, a korszerű szemléltetést szolgálja. Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. A könyvtár-eszköztár állományának tartalmaznia kell a nevelési-oktatási tervek által előírt eszközöket (ajánlott kotta és zeneműveket, szakkönyveket, lexikonokat, szótárakat, szakfolyóiratokat, valamint rendelkeznie kell az alapvető kazetta- és hanglemeztárral, videokazetta-gyűjteménnyel). A könyvtár-eszköztár állományának gyarapításáról, nyilvántartásáról, a kölcsönzés rendjének kialakításáról és nyitva tartásáról a könyvtáros, illetve eszköztáros gondoskodik. Az iskolai felszerelések, technikai eszközök, hangszerek nyilvántartásáért az igazgató által megbízott személy felel. A tanév végén a tanulóknak bizonyítványosztás előtt tartozásukat rendezniük kell. Az elveszett és vissza nem szolgáltatott könyvtári tulajdonú könyvet, kottát, digitális és egyéb módon rögzített hanganyagokat, eszközt a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni. 18.11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje 18.11.1. Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények Az alapfokú művészetoktatási intézményben tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a hangversenyeken és az operaelőadásokon való részvétel, a művészeti, közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat munkatervben rögzíteni kell. Tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az általános- és középiskola, illetve az alapfokú művészetoktatási intézmény igazgatójának hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 főt. A kísérőtanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét. Önként jelentkező szülő kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulás alkalmával, ha a csoportok az iskola székhelyét elhagyják, az elsősegélyhez szükséges felszerelést magukkal kell vinni. A kirándulások önköltségesek, a költségeket – a szülők meghallgatásával- úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket a legszükségesebb mértékben terheljék, a szükséges összeget lehetőleg előzetes gyűjtéssel biztosítsák. Törekedni kell arra, hogy az állami gondozott tanulók anyagi okból ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a többgyermekes szülők anyagi megterhelése is minél kevesebb legyen. Iskolai szünetben (nyári, őszi, téli, tavaszi) az alapfokú művészetoktatási intézmény önállóan vagy más szervezetekkel, intézményekkel közösen zenei, művészeti alkotó, felkészítő 57

táborokat szervezhet. A táborozáshoz szakmai tervet, költségvetést kell készíteni. A tanulók a kirándulásokon és a táborokban önkéntesen vesznek részt. A tanulmányi, szakmai versenyek része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, helyi vagy házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség, sőt az egész település megismerje. A tanulmányi kirándulásokon, a szakmai versenyeken, táborozásban és továbbképzéseken résztvevő tanárok (kísérő tanárok) költségeiről az iskolának kell gondoskodnia. Ugyancsak az iskola köteles gondoskodni a tanulmányi versenyeken, résztvevő tanulók költségeiről (úti költség, részvételi díj). 18.11.2. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások Az iskola igazgatója engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, hangversenyeket, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. Amennyiben a belföldi és külföldi utazásra az irányító szerv vagy impresszárió megbízása alapján kerül sor, a költségek térítése a megbízót terheli. 18.12. Felnőttoktatás Az alapfokú művészetoktatási intézmény felnőttoktatást szervezhet a nem tanköteles korú tanulók, illetve a 18. életévüket betöltők számára. Az iskola körzeten kívüli tanulókat is felvehet. A foglalkozások időpontját a tanulóval egyeztetve a szaktanár határozza meg. A felnőttoktatásban résztvevőkre az alapfokú művészetoktatási intézményre vonatkozó szabályok kötelező érvényűek.

58

19. Záró rendelkezések 19.1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 19.2.

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

Kistarcsa, 2014. március 31.

Jutasi-Varró Diána Ildikó igazgató

Nyilatkozat A Simándy József Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Kistarcsa, 2014. március 31.

Horváth Erzsébet a Szülői Munkaközösség elnöke Nyilatkozat A Simándy József Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja. Kistarcsa, 2013. március 31.

Nagy Ildikó a diákönkormányzat vezetője

59