SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Hajdúszoboszlói Bocskai István Szakképző Iskola HAJDÚSZOBOSZLÓ

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

2

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja, hatálya ………………..…. 3.oldal Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok …….………. 3.oldal II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az intézmény adatai ……………………………….….….…….….. 4.oldal Az intézmény tevékenységei ………………………………...……….…….. 4.oldal Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata ………………...…….…….…….. 5.oldal III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézmény vezetés feladata, az intézmény vezetője ………….….………. A vezetők közötti feladatmegosztás ………………………………....……. A vezetés szabályai, a helyettesítés rendje ………………….………………..….. Az intézmény vezetősége ………………………………………….……. Az intézmény munkáját segítő területek, szervek, közösségek ………..…….

6.oldal 7.oldal 9.oldal 9.oldal 10.oldal

IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE Az intézmény szervezeti egységei, működési forrásai ……..….….………… Az intézmény vezetési szerkezete …………………….…………………. Munkaköri leírások ……………………………….……….………. Ellenőrzés, FEUVE …………………………………………………………

10.oldal 11.oldal 11.oldal 11.oldal

V. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI Intézményi közösségek, nevelőtestület ……………………….……...………. Szakmai munkaközösségek ……………………………………….………. Szülői munkaközösség, iskolaszék, diákönkormányzat ………….…..………. Belső kapcsolattartás általános formái és rendje ……………………….…...…. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ………………………………. Külső kapcsolatok rendszere, formái …………………………….…....…….

13.oldal 14.oldal 15.oldal 16.oldal 17.oldal 19.oldal

VI. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK A tanév helyi rendje ……………………………………..…….…..…..…… Az intézményben tartózkodás rendje …………………………....…….…… Tankönyvrendelés, nyelvvizsga-bizonyítványok …….………….....……..…… Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai …………….…....….. Közalkalmazotti jogviszony, munkaidő-nyilvántartás ……………………….…… Dolgozók díjazása, pótlékok .…………………………….………………… Nem rendszeres személyi juttatások …………………………….………… Egyéb juttatások ……………………………………………...…….…... A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek …………….………..….… Egyéb szabályok (saját gk.használat, kártérítés, anyagi felelősség, könyvtár)….….. Az intézmény gazdálkodásának rendje ……………………….…………….…. Létesítmények és helyiségek használati rendje ……………….……… Tanórán kívüli foglalkozás szervezeti formái, rendje ……….….…..……… Iskolai védő-óvó előírások ………………………….…………….….…… Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők …………………….……….… Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása ……..………. Tanulók juttatásai ………………………..……………………….………….……

20.oldal 21.oldal 22.oldal 26.oldal 23.oldal 25.oldal 26.oldal 27.oldal 29.oldal 31.oldal 33.oldal 35.oldal 36.oldal 38.oldal 39.oldal 39.oldal 40.oldal

3

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

1. A szervezeti és működési szabályzat célja: A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. A szervezeti és működési szabályzat a következő törvények, rendeletek alapján készült:  A közalkalmazottak jogállásáról szóló – többször módosított – 1992.évi XXXIII. törvény  A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC..törvény  A 2011. évi CLXXXVII.törvény a szakképzésről  Az Államháztartásról szóló többször módosított 1992.évi XXXVIII.törvény,  A számvitelről szóló többször módosított 200.évi C.törvény  A 2012. évi I.törvény Munka Törvénykönyvéről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról - A Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben – többször módosított – 138/1992(X.08.) kormányrendelet - Az 1993.évi LXXIX.közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról – többször módosított – 20/1997.(II.13.) Kormányrendelet, - A 193/2003.(XI.26.) kormányrendelet - Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm.rendelet - 249/2000.(XII.24.) korm.rendelet az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelességeinek sajátosságairól. - A 193/2003. (XI.26.) kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 3. A

szervezeti

és

működési

szabályzat

személyi

és

időbeli

hatálya:

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

4

4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok - Törvények: Köznevelésről, szakképzésről, közalkalmazottak jogállásáról Költségvetési törvény Államháztartásról szóló törvény Munka Törvénykönyve - Rendeletek, utasítások - Alapító okirat - Pedagógiai program - Éves munkaterv - Közalkalmazotti szabályzat - Szervezeti és működési szabályzat

II.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1. Az intézmény adatai: Neve: Székhelye, címe: Az iskola telephelyei:

Hajdúszoboszlói Bocskai István Szakképző Iskola 4200. Hajdúszoboszló, József A.u.25. Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 58-64. sz. Hajdúszoboszló, Szováti u.67. Hajdúszoboszló, Debreceni útfél 11. Telefon: 52 / 557 – 230 Fax: 52 / 361 – 074 E-mail: [email protected] Internet honlap: www.bocskai-hszob.sulinet.hu OM azonosító: 031253 2. Az intézményalapító: Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Alapító okirat száma/kelte: 86/1993. Alapítás éve: 1993 3. Az intézmény fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051. Budapest, Nádor u. 32. 4. Az intézmény típusa: Szakközépiskolai, szakiskolai nevelés-oktatás 5. Az intézmény tevékenységei: 5.1. Alaptevékenységei: - 853121 nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás- 9-12. évfolyam - 853131 nappali rendszerű szakiskolai oktatás- 9-10. évfolyam - 853211 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon - 853221szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon - 853124 szakközépiskolai felnőttoktatás- 11-12. évfolyam - 479901 tankönyvforgalmazás - 841352 mezőgazdasági tevékenység, támogatás - 016100 növénytermesztési szolgáltatás - 562913 iskolai, intézményi étkeztetés - 910121 könyvtár működtetés saját szervezésben - 522900 egyéb szállítási kiegészítő tevékenység - 855932 iskolarendszeren kívüli szakképzés - 682002 nem lakó ingatlan bérbeadás, üzemeltetés - 011100 gabonaféle, olajos mag, termelése - 841901 önkormányzatok elszámolásai

5

- 890114 a hátrányos helyzetű fiatalok életminőségét javító programok - 890121 fizikai és informatikai akadálymentesítést segítőprogramok, támogatások

Az egyes tevékenységek kapacitása az alaptevékenységhez kapcsolódóan az intézmény rendelkezésére áll. E tevékenységet a csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával intézményünk nem nyereségszerzés céljából végzi. Az alaptevékenység keretében végzett szolgáltatás, termék-előállítás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is. A termék, szolgáltatás ellenértékének a meghatározásához ki kell számolni az önköltséget. Az önköltségszámítás módját az Önköltség számítási Szabályzatban kell rögzíteni. Az alaptevékenység keretében végzett szolgáltatásra, termék-előállításra szerződés csak abban az esetben köthető, ha a bevétel fedezi a szolgáltatásnyújtással, termékelőállítással kapcsolatban felmerült költségeket. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg. A szerződésnek legalább tartalmaznia kell: - a szerződő felek megnevezését, székhelyét, egyéb azonosító adatait, - a szerződés tárgyát (szakmai, műszaki tartalom) - a teljesítési feltételeket (szakmai, műszaki teljesítés időpontja) - a teljesítés igazolásának módját - a késedelmes, hibás teljesítés jogkövetkezményeit - a fizetési feltételeket (összeg, időpont) - a szerződéskötésre jogosultak aláírását 5.3. Az iskola képzési szerkezete: A tanulócsoportok számát, álláshelyek számát, a szakmai alapdokumentum határozza meg. 5.4. Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 5.5. Az intézmény képviselője az igazgató, aki esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely vezető beosztású munkatársának. 5.6. Az intézmény fenntartása és működtetése: A fenntartó gondoskodik az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. 5.7. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: 5.7.1. Hosszú bélyegző: „Hajdúszoboszlói Bocskai István Szakképző Iskola 4201. Hajdúszoboszló, Pf.: 15. József Attila u. 25.” 5.7.2. Körbélyegző: „Hajdúszoboszlói Bocskai István Szakképző Iskola Hajdúszoboszló” 5.7.3. A bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: -

Igazgató Szakmai igazgatóhelyettes Oktatási-nevelési igazgatóhelyettes Iskolatitkár Könyvelő Anyagbeszerző

III.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

1. Az intézményvezetés feladata:

6

Az intézményvezetés a nevelési – oktatási célok gyakorlati megvalósításának munkáját szervezi, vezeti, irányítja. Kötelezettsége, hogy a pedagógusok, a tanulók, az intézményi közösségek szervezeteit a vezetési feladatok megoldásába bevonja, jogosultságaik gyakorlását elősegítse. A vezetés tevékenységének a munkával összefüggésben történő rendszeres értékelése az egyik legfőbb hozzájárulás ahhoz, hogy a közösségek saját ügyüknek tekintsék az intézményvezetés problémáit, támogatásáért és fejlesztéséért felelősséget érezzen a nevelőtestület valamennyi tagja. 2. Az intézmény vezetője: 2.1. Az intézmény élén az igazgató áll. Az igazgató felelős az intézmény feladatainak ellátáshoz, az intézmény vagyonkezelésébe, használatába átadott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért. Dönt az iskola működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az igazgató jogállását a magasabb vezetőbeosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseletét és döntési jogkörét a köznevelési törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. 2.2. Az igazgató kinevezési rendje: A szervezeti egység vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a.) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a fenntartó köteles elvégezni. A pályázati felhívást: - a KSZK internetes oldalán - az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell közzétenni. b.) A szervezeti egység vezetői megbízása: A vezetői megbízást az intézmény fenntartó adja. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek a véleményét. A megbízás legalább 5 évre, illetve tanévre szól. 2.3. Az igazgató közvetlen vezető jogállású munkatársai: - szakmai igazgatóhelyettes - oktatási – nevelési igazgatóhelyettes 2.4. A vezetők közötti feladatmegosztás: 2.4.1. Szakmai igazgatóhelyettes: A vezetőbeosztás ellátásával az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével. Az igazgatót vezetői munkájában közvetlenül segíti. Az igazgatót akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti.

7

Elkészíti: - a szakmai vizsgák ütemtervét, - a nevelőtestületi értekezletek szakmai anyagát, - a helyi szakmai program vázlatát, - a szakmai tantárgyak felosztását, - a beiskolázási tervet. Szervezi és irányítja: - a közhasznú, illetve egyéb munkaakciókat - a Szakma Kiváló Tanulója és a műszaki, elméleti tantárgyi tanulmányi versenyeket, - a szakmai, elméleti tárgyak szakköreit, a szakmai vizsgára történő felkészítést, - a felnőttképzést. Gondoskodik: - A műszaki tantermek és szertárak tárgyi feltételeinek fejlesztéséről, - A tantárgyi és a szakmai vizsgák elméleti és gyakorlati tételeinek összeállításáról, - A szakmai vizsgák szervezésével, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. - A szakmai program egyeztetési eljárásnak lefolytatásáról - A szakmai oktatás feltételrendszerének biztosításáról. - A szakmai tantárgyak szakszerű helyettesítéséről. Felelős: - A szakmai tantárgyak tanítása terén a pedagógiai munkáért - Segíti a szakelméleti tanárok havi túlóradíjának elszámolását. - Az intézményi kiállítások megrendezéséért. - A szakképzési alap és egyéb szakképzési pályázatok iskolai előkészítéséét. - A beiskolázási lehetőségek kidolgozásáért. 2.4.2. Oktatási-nevelési igazgatóhelyettes: Az igazgatót vezetői munkájában közvetlenül segíti. A vezetőbeosztás ellátásával az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével. A szakmai igazgatóhelyettest akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Elkészíti: - A tantárgyi és órafelosztási tervet. - A tantermek leterhelési tervét. - Félévkor és tanév végén munkaterületét érintő elemző értékeléseket. - A kollégiumi elhelyezést igénylő tanulók jegyzékét, gondoskodik elhelyezésükről, rendezi az esetenként felmerülő problémákat. - Az év eleji, félévi, év végi statisztikai jelentéseket - A tankönyvrendelést. Gondoskodik: - A tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos ügyek elintézéséről, - Osztályfőnöki tevékenység ellenőrzéséről. - A szülői értekezletek megtartásáról. - A szülői választmány munkájának segítéséről. - A tanári és tanulói ügyelet megszervezéséről - A tanulói jutalmak és kitüntetések előkészítéséről. - Az intézményi ünnepségek, megemlékezések alkalomhoz illő, színvonalas programjának előkészítéséről. - Az intézményi foglalkozások tervszerinti megtartásáról, a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos vezettetéséről, ellenőrzéséről

8

- Közismereti tantárgyak szakszerű helyettesítéséről - A túlmunka elszámolásáról Felelős: - A közismereti tantárgyak tanítása területén a pedagógiai munkáért - A tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentációk szabályszerű vezetéséért, kezeléséért és irattározásáért - A havi túlóradíjak elszámolásáért. - A tanulók vétségeivel és szabálysértésével összefüggő ügyek intézéséért, a fegyelmi eljárás szabályainak betartásáért. - A kulturális programok szervezéséért, az intézményi hagyományok ápolásáért, a kulturális versenyek, vetélkedők lebonyolításáért. - A könyvtár szakmai állományának fejlesztéséért, a közegészségüggyel kapcsolatos teendők ellátásáért, az iskolaorvos munkájának segítéséért. - Az alapműveltségi és érettségi vizsgák megszervezéséért.

2.4.3. A vezetés szabályai: A vezetőbeosztás ellátásával megbízott közalkalmazottak vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve látják el. Az intézmény működtetésével kapcsolatos szakmai teljesítés igazolása a szervezeti egység vezetőjének hatásköre. A gazdasági szervezet feladatát és felépítését az ügyrend tartalmazza. Az igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket mellérendeltségi viszonyban látják el. Vezető beosztású közalkalmazottak a feladat-meghatározásban rögzítetteken túl: - A tanítási, illetve munkahét meghatározott napjain az ügyeleti beosztás szerint ügyeletet látnak el. -

-

-

A közvetlen irányításuk alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására javaslatot tesznek. Ellátják a munka- és tűzvédelmi, illetve egyéb helyi szabályzatokból rájuk háruló feladatokat. Elkészítik az irányításuk alá tartozó dolgozók munkájának értékelését, tervezet formában. A tanév helyi rendjében meghatározottak szerint feladataik ellátásáról az igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

3. A helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő, valamint a gazdálkodási és pénzügyi jogkörbe tartozó ügyek kivételével, teljes felelősséggel a szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén teljes jogkörrel gyakorolja hatáskörét. Tartós távollétnek minősül az egy hónapot meghaladó folyamatos távollét. Az igazgató és a szakmai igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a nevelési igazgatóhelyettes feladata. Az igazgató, illetve a szakmai igazgatóhelyettes egyidejű tartós távolléte esetén külön megbízással, teljes jogkörrel és felelősséggel a nevelési igazgatóhelyettes látja el a feladatot. Mindhárom vezető távolléte esetén az igazgatót a gyakorlatioktatás-vezető helyettesíti, kivéve a munkaügyi, gazdálkodási, pénzügyi kérdéseket. Ezekben az ügyekben a gazdasági vezető dönt.

9

A vezető, illetve a vezetőhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezetőhelyettes helyett. - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

4. Az intézmény vezetősége 4.1. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az iskola vezetőségének tagjai: - Az igazgató - Az igazgatóhelyettesek 4.2. Az intézmény vezetősége, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézmény vezetősége rendszeresen megbeszélést tart. (Az iskolai ellenőrzés céljait, feladatait, rendjét a szervezeti és működési szabályzat mellékletében szereplő Ügyrend tartalmazza). Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. 5. Az intézmény munkáját segítő területek, szervek, közösségek: -

Közalkalmazotti tanács Nevelőtestület Munkaközösségek, Szülői szervezet, Diákönkormányzat

Dolgozói érdekképviseleti szervezet: Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézmény vezetője a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt.

10

IV.

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE

1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A megfelelő színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével az alábbi szervezeti egységek működnek:

1.1. Az intézmény szervezeti egységei: 1.1.1. Általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás: - szakközépiskola 9-12. évfolyam - szakközépiskola felnőtt oktatás 11-12. évfolyam 1.1.2. Szakmai elméleti oktatás, pályaorientáció, alapozó képzés: - szakiskola 9-10-11. évfolyam - érettségire épülő szakképzés 13-14. évfolyam 1.1.3. Szakmai gyakorlati oktatás: - Iskolai tanműhelyi oktatás - Speciális tevékenység: mezőgazdasági termelő tevékenység - Gazdálkodó egységeknél szervezett oktatás Az oktatási tevékenységen dolgozók létszáma 37 fő. 1.1.4. Intézményi vagyon működtetése: engedélyezett létszám 11 fő - Gazdasági, ügyviteli csoport - Karbantartók - Takarítók - Fűtők, portások 1.2. Szervezeti egységek működési forrásai: - állami normatív támogatás - pályázati források - saját bevételek: bérbeadás, szolgáltatás, tanfolyam, mezőgazdasági termelői tevékenység.

1.3. Az intézmény vezetési szerkezete Az intézmény szervezeti felépítését, alá- és fölérendeltségét, munkamegosztás szerint az SZMSZ 1.sz.melléklete tartalmazza.

illetőleg

1.4. Munkaköri leírások: Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások az SZMSZ mellékletét képezik.

11

A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: - az igazgató az igazgatóhelyettes és munkahelyi vezetők esetében, - a munkahelyi vezetők a beosztott dolgozók esetében.

V. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI, RENDJE 1. Intézményi közösségek:  Nevelőtestület  Szakmai munkaközösségek  Szülői munkaközösségek  Tanulói közösségek: o osztályközösségek, o diákönkormányzat Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályban meghatározott esetekben - véleményezési, - egyetértési, - döntési, - részvételi jog illeti meg. 2. Az intézmény nevelőtestülete: A nevelőtestület a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési – oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazotti, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 3. Az igazgató és a közalkalmazotti tanács munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. 4. A szakmai munkaközösségek: Az iskola szakmai munkaközösségei: - közismereti munkaközösség - nevelési munkaközösség - szakmai munkaközösség

12

A szakmai munkaközösségek vezetőit az iskola igazgatója bízza meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével. A megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. Döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák. A munkaközösség vezetője elkészíti az éves munkatervre vonatkozó javaslatát, amelyet a munkaközösség legkésőbb szeptember 30-ig fogad el. A munkaközösség-vezető félévente értékeli a munkaközösség munkáját, erről rövid beszámolót készít, amelyet a munkaközösség jóváhagyása után továbbít az illetékes vezető felé. 4.1. A munkaközösségek tevékenysége: A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai: - Javítják, koordinálják az intézményben folyó oktató-nevelő munka szakmai színvonalát, minőségét - Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat - Helyi tantervek készítése, felülvizsgálata - Egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése - Végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok, tanulmányi versenyek előkészítését, lebonyolítását - Javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására - Segítik a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget 4.2. A munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása: - A munkaközösségek együttműködnek egymással, negyedévente munkaközösség-vezetői megbeszélést tartanak a nevelési igazgatóhelyettes irányításával - A munkaközösségi értekezletek nyíltak, így kölcsönösen megismerhetik egymás tevékenységét, tapasztalatot cserélhetnek - Óralátogatások szervezésével lehetőség van a tanítási módszerek átadására. - Az egymáshoz kapcsolódó tantárgyak tanmeneteinek egyeztetése - Bemutató órák, nyílt órák tartása, tanítási módszerek korszerűsítése - Az új, illetve pályakezdő pedagógus munkájának folyamatos segítése, azonos vagy hasonló szakos pedagógusmentor személyére javaslat - Gyakornokok beilleszkedésének segítése - Intézményi dokumentumok önálló elkészítése, majd azok összehangolása - Szakmai munka belső ellenőrzésében való részvétel - Közreműködés a pedagógus teljesítmény értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában 5. A szülői munkaközösség Működési rendjét saját maga állapítja meg. A szülői munkaközösség és az e feladattal megbízott vezető (vezető-helyettes) kapcsolattartása folyamatos. Meghívás alapján részt vesz a közösség programjain, figyelemmel kíséri működését. Az intézmény vezetője évenként – illetve feladatoktól függően – információt ad az intézmény helyzetéről, a tanulókat érintő juttatásokról és mindenről, amely az intézmény működését érinti.

13

A szülői választmány elnöke folyamatosan és szükség esetén azonnal jelzi a felmerült, megoldást igénylő szülői problémákat az intézmény igazgatójának. A szülői munkaközösség elnöke vagy megbízottja részt vehet meghívás alapján a nevelőtestület értekezletein. A szülőkkel való kapcsolattartás egyéb formái: Osztály – szülői értekezlet Egyéni fogadóórák (délelőtt vagy délután, órarendbe illesztve) Intézményi rendezvények. Ellenőrzőn keresztül. E mail: kinyomtatott formában dokumentált legyen A szülői szervezet véleményezési joga: - házirend elfogadása - érettségi vizsga szervezése - tanulókat, közösséget érintő kérdések 6. Diákönkormányzat 6.1. A diákönkormányzat működési rendje: „A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.” Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. 6.2. Az intézményi diákönkormányzat élén, a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) állt. A tanulóifjúságot az intézmény vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). 6.3. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az intézmény tanulóinak legmagasabb tájékozódó, tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. 7. Osztályközösség Az azonos évfolyamon járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók, egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórákat az órarend szerint közösen, vagy csoportbontás formájában látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége Megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztálytitkárt, Küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. 8. Belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze.

14

A tanuló, szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására, nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, tanácskozások, nyílt napok, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az éves munkaterv tartalmazza. 8.1. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szülői munkaközösségének képviselőjével a nevelési igazgatóhelyettes tart kapcsolatot. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről, továbbá képviselői útján részt vesz az intézmény feladatainak ellátásában. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 8.2. A vezetők és a szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösségek és az illetékes megbízott vezetők kapcsolata folyamatos. Részt vesz a szakmai munkaközösségek programjain és figyelemmel kíséri működésüket, minden segítséget megad az eredményes működéshez. 8.3. A diákönkormányzat és az iskolavezetés kapcsolata A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot a nevelési igazgatóhelyettes tart. A diákvezetőség jelöli ki tagjai közül azt a diákönkormányzat képviselőit, aki az iskolaszékben képviseli tanulótársait. A diákönkormányzatot a nevelőtestületi értekezleten a segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezleteire a választott diákképviselő is meghívható. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve a szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével, az igazgató útján kéri meg. Az intézményi tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez vagy gyakorlatioktatás-vezetőhöz fordulhat. A diákönkormányzat részére az intézmény helyiséget biztosít, a szükséges adminisztrációs munkákat elvégzi. 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 9.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése: Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg.



A munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az oktatási igazgatóhelyettes,

15

 a nevelési igazgatóhelyettes,  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 9.2. A félévi és az év végi értékelés rendje Az intézményben folyó nevelő munkát az első félév és a tanév végén nevelőtestületi értekezleten kell értékelni. Az első félév értékelése során meg kell határozni a második félév feladatait. A félévi értékelést a beosztott vezetők végzik, szakterületüknek megfelelően. Az értékelés összeállításához a reszortfelelősök adnak segítséget. A félévi tantestületi értékelést minden év február 15-ig meg kell tartani. A tanév átfogó értékelését a tanévzáró értekezleten kell megtartani. Az értékeléshez segítő anyagot a szakvezetők és a reszortfelelősök adnak. A tanév munkájának értékelése az igazgató feladata. Az év végi értékelés határozza meg a következő tanév alapfeladatait. 9.3. Az ellenőrzés területei és tartalma 9.3.1. Tanítási órák, osztályfőnöki órák Minden alkalommal figyelmet kell fordítani - a tanulók órán tanúsított magatartására, - nevelőnek a tanulókhoz való kapcsolatára, órájának légkörére, - tanterem rendjére, tisztaságára. A látogatások alkalmával esetenként vizsgálni kell például: - a tanulói tudásszint felmérés és értékelés módját, az erre fordított időt, - az adott házi feladat mennyiségét, kijelölésének módját, a megoldáshoz nyújtott segítséget, útmutatás mennyiségét és mélységét, - az anyag tárgyalásához használt bemutatót, szemléltető eszközöket, - a tárgyalt szakelméleti anyagnak a szakmai gyakorlathoz való kapcsolatát, - a tanmenetben rögzített oktatási anyag, idő- és sorrendben való tárgyalását, - a rendelkezésre álló idővel való gazdálkodást (az óra főbb részeire fordított időt),

16

- milyen mértékben sikerült a tanulókat aktivizálni. 9.3.2. Komplex ellenőrzés során vizsgálni kell az adott: - munkaközösség tagjainak oktató-nevelő munkájában milyen mértékben érvényesülnek egységes eljárások, - az oktatási eszközök használata milyen mértékű, - egy évfolyam egy tantárgyát oktató pedagógusok adott időszakban mennyire térnek el a tanmeneti anyag tárgyalásában egymástól, - a kínálkozó nevelési lehetőségek az anyag tárgyalása során milyen mértékben kerülnek felhasználásra, - egy tanulói osztály napi, heti leterhelésének vizsgálata, - a kapott házi feladatok mennyisége, - a tanuló otthoni kötelező elfoglaltsága, - a tanuló szabadidejének mennyisége, felhasználásának milyensége 9.3.3. Csoportos gyakorlati foglalkozás Minden alkalommal figyelmet kell fordítani - a munkahely rendjére, - tanulóknak szerszámokkal, anyaggal való ellátottságára, a munkavédelmi oktatás tartalmára, - tanulók tisztálkodási és étkezési lehetőségeire. Egyes látogatások alkalmával esetenként vizsgálni kell: - a munka kezdetének időpontját, a tanulók és a szakoktatók megjelenését, a bevezető foglalkozás időpontját, az alkalmazott módszert, - a bevezető foglalkozás alkalmasnak bizonyult-e a gyakorlati munka előkészítésére, - a foglalkozás befejezésének időpontját, - volt-e befejező foglalkozás, értékelték-e a tanulók egyéni munkáját, - a tapasztalatokat összekapcsolták- az elméleti ismeretekkel. 9.3.4. Szakköri foglalkozások: - a foglalkozások időben történő megtartása, az anyag feldolgozásának módja, - a foglalkoztatott tanulók létszáma, - a tanulók aktivitása. 9.3.5. Tömegsport foglalkozások, szakosztályi munkák - a foglalkozások időben történő megtartása, azok tartalma, - a foglalkoztatott tanulók létszáma. 9.3.6. Tanszerek megőrzése Az intézménytől kapott könyvek, munkafüzetek megóvásának milyen a mértéke? Mekkora gondot fordít az osztályfőnök a tanszerek, a tanulói ellenőrző megóvásának ellenőrzésére? 9.3.7. Ifjúsági klub, könyvtár Vizsgálni kell a látogatottságot, az egyes foglalkoztatásokon alkalmazott módszereket, azt, hogy milyen hatékonyan segítik a fiatalok kulturált szórakozását. 10. Külső kapcsolatok rendszere, formái A külső kapcsolatok rendszere az intézmény képzési jellegének megfelelően igen széleskörű. A kapcsolatok rendszere átfogja a szakképzési, egészségügyi, munkaerőpiaci területeket, intézmények közötti együttműködési területeket. 10.1. Külső kapcsolatok formái: - Megyei Pedagógiai Intézett: a kapcsolat rendszerét az intézmény és a Pedagógiai Intézet között létrejött megállapodás tartalmazza.

17

-

-

-

-

-

-

Kapcsolattartó: az igazgató és a nevelési igazgatóhelyettes. Gazdálkodó szervezetek: gyakorlati képzés biztosítása, együttműködési megállapodás alapján. Kapcsolattartó: szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlatioktatás-vezető, ellenőrző szakoktató Munkaügyi Központ: végzős tanulók tájékoztatása munkába állás, elhelyezkedés, munkaerő-piaci helyzetkép terén. Kapcsolattartó: nevelési igazgatóhelyettes, osztályfőnökök. Rendőrkapitányság: fiatalkorú bűnözés és bűnmegelőzés. Osztályfőnöki órán történő tájékoztatás. Kapcsolattartó: nevelési igazgatóhelyettes, osztályfőnök. Közlekedésbiztonsági verseny. Városi Vöröskereszt: DADA-program körébe tartozó tájékoztatás és közúti elsősegély vizsga szervezése. Kapcsolattartó: igazgatóhelyettesek. Középiskolai kollégium: oktatási – nevelési feladatok teljesítésében való együttműködés. Szép Ernő vetélkedő Kapcsolattartó: nevelési igazgatóhelyettes, osztályfőnöki munkaközösségvezető, osztályfőnökök. Egészségügyi szolgáltatók:

Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Hajdúszoboszló Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos  az iskolai védőnők  az ÁNTSZ Hajdúszoboszló városi tiszti főorvosa Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a köznevelési törvény, az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX. 3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását [a köznevelési törvény 25. § (5) bek. alapján]. Munkáját szakmailag az ÁNTSZ Hajdúszoboszló városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Hajdúszoboszló Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a nevelési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény nevelési igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

18

 Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Munkaidejét munkáltatója, Hajdúszoboszló város polgármestere határozza meg.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (pedagógiai szakszolgálat, drogambulancia, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 69. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Kapcsolattartó: nevelési igazgatóhelyettes, ifjúságvédelmi felelős. - Gyermekjóléti szolgálat: Családsegítő szolgálat Nevelési tanácsadó Kapcsolattartó: nevelési igazgatóhelyettes, ifjúságvédelmi felelős. Az iskola és a gyakorlati képzést folytatók való kapcsolattartás: Az iskola a képzőszervek igényeinek megfelelően tájékoztatja a szakmaválasztás előtt álló tanulókat a képzőhelyek által kínált lehetőségekről. Az iskola közreműködik a tanulószerződések megkötésében. Adatot szolgáltat és rendszeres tájékoztatást ad az elméleti- gyakorlati képzés ütemezéséről, a tanév helyi rendjéről, programjairól. Tájékoztatja a gyakorlati képzőhelyet az adott szakképesítés szakmai- és vizsgakövetelményeiről, a szakképzés központi programjairól. Az iskola szakoktatóin keresztül általában havonta egy alkalommal leellenőrzik az iskola tanulóit, annak gyakorlati tevékenységét, magatartás, szorgalom és tanulmányi munkáját. Az iskola a tanulószerződés megszűnése esetén közreműködik az új szerződés megkötésének lehetőségében tájékoztatás, információ útján. Az iskola köteles tájékoztatást adni az igazolatlan mulasztásokról, a tanulói jogviszony megszűnésének lehetőségéről. A gyakorlati képzőhely köteles a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján biztosítani és megszervezni a gyakorlati képzést, az iskola felé a tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni a tanuló mulasztásáról, tanulmányi előmeneteléről. A gyakorlati foglakozások eltérő beosztása, mulasztások pótlása esetén egyeztet az intézmény vezetőjével. Az eredményes kapcsolattartás felelőse a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatás vezető. - Általános iskolák: beiskolázás - Középiskolák: sportversenyek. - Magyar Államkincstár (MÁK): központi bérszámfejtés, kinevezés, átsorolás. Kapcsolattartó: igazgató, gazdaságvezető - Üzemegészségügyi szolgálat: időszakos orvosi vizsgálat Kapcsolattartó, igazgató, gazdaságvezető, szakmai és nevelési igazgatóhelyettes

19

- APEH: áfa-bevallás Kapcsolattartó: gazdaságvezető Tájékoztatás lehetőségei szülők, tanulók részére Az intézmény alapvető dokumentumai: Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend A dokumentumok elhelyezésének formái: Igazgató Igazgatóhelyettesek Iskolatitkár Tanári szoba Iskolai könyvtár Tájékoztatási adatok szülők részére tanév végén: - tankönyvekről, - tanulmányi segédletekről - taneszközökről - ruházati és más felszerelésekről A tájékoztatás az osztályfőnök feladata. Az adott tantárgyak tanításhoz szükséges és nélkülözhetetlen felszereléseket, eszközöket a pedagógus állapítja meg ár, minőség, típus megjelölése nélkül.

10.2.

Szülői, tanulói tájékoztatás kérésének lehetősége: Igazgató, igazgatóhelyettesek: tanítási idő alatt, Osztályfőnökök: Tanítási idő alatt, szülői értekezleteken. A tájékoztatásra kijelölt személyek kötelesek a szülőket, tanulókat az intézmény életével kapcsolatban tájékoztatni. VI.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI

1. A működés rendje 1.1. A tanév helyi rendje 1.1.1. A tanév beosztása: A tanév rendjéről a közoktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. E rendelkezés alapján a tanév helyi rendjét a nevelőtestület tanévenként munkatervben határozza meg. A tanév helyi rendjében kötelezően kell meghatározni: A tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását. A tanítási szünetek időtartamát. A megemlékezéseket. A nemzeti ünnepeket Az intézményi hagyományok megünneplésének A nevelőtestületi értekezletek időpontját, témáját. A vizsgák rendjét. A munkaidő és a munkarend általános szabályait az SZMSZ tartalmazza. A szorgalmi idő két félévre oszlik. Az első félév a tanév megnyitásától a rendeletben előírt napig tart. A szorgalmi idő a törvényben meghatározott időtartam. A szorgalmi idő befejezését követő munkanapon kezdődik az összefüggő szakmai gyakorlat. Szorgalmi időben – az első és utolsó tanítási nap között – tanítási óra, illetve tanítási

20

nap csak rendkívül indokolt esetben maradhat el, például elemi kár, bombariadó. Ebben az esetben a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást pótolni kell. Az intézmény fenntartójának intézkedése alapján elrendelt rendkívüli szünet miatt a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig várhatóan nem sikerül pótolni, úgy az igazgató kérelmezi a jegyzőnél a szorgalmi idő meghosszabbítását. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. 1.1.2. A tanítási nap rendje: A tanítás helye az intézmény épülete, sport és gyakorló területe, valamint a szakmai oktatás céljára kijelölt munkahely, üzem vagy egyéb gazdálkodó szervezet telephelye. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés szervezését a központi követelmények figyelembevétele alapján kell megoldani. Az intézményben folyó zavartalan oktató-nevelő munkát beosztott vezető ügyeletes tanár és ügyeletes tanulók hivatottak biztosítani. A váratlan – aznapi – hiányzó pedagógus helyettesítéséről az igazgatóhelyettesek kötelesek gondoskodni. A szakmai elméleti órák száma napi 7 tanítási óránál, az elméleti és gyakorlati tanítási órák száma együttesen a napi 8 tanítási óránál nem lehet több. A gyakorlati foglalkozáson fiatalkorú tanuló esetén a képzési idő a napi 7 órát, nagykorú tanuló esetén a napi 8 órát nem haladhatja meg. Az elméleti tanítási óra időtartama 45 perc, a gyakorlati foglalkozás 60 perc. Az elméleti tanítási órákat általában 10 perces – tanítási naponként egy alkalommal 15 perces – szünetek közbeiktatásával kell megtartani. A helyi körülmények alapján – indokolt esetben – az igazgató ettől eltérően is meghatározhatja a szünetek időtartamát. Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. Az óraközi szünetekre biztosítani kell a szüneti fegyelem ellenőrzését. Az óraközi szünetek rendjét beosztott pedagógusok és tanulók felügyelik. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni, vagy más módon zavarni nem szabad (rendkívüli esetben az igazgató kivételt tehet). A gyakorlati képzés szervezhető – a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén – iskolai vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott gyakorlóhelyen. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján, az igazgató hagyja jóvá. 1.1.3. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok: Szorgalmi időben a szünetek időtartamát a tanév rendjéről szóló miniszter által kiadott rendelet tartalmazza. A gyakorlati képzésben tanulmányi szerződéssel rendelkező tanulót tanévenként legalább 30 nap oktatási szünet illeti meg, melyet lehetőleg az intézményi szünetben, egybefüggően kell kiadni. A tanítás nélküli munkanapok számát a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg. A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és felhasználásáról a nevelőtestület dönt. Egy tanítás nélküli munkanap kiválasztásáról és programjáról a diákképviselők döntenek.

21

1.2. Az intézményben tartózkodás rendje 1.2.1. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig tart nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva, ügyeleti napokon 8 – 12 óráig. Az intézményt a napi foglalkozások befejezése után, valamint szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. A tanulók intézményben való tartózkodási rendjét az intézményi házirend határozza meg. Az intézményben közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók csak hivatalos ügyintézés vagy bérleti szerződés alapján engedélyezett tevékenység miatt tartózkodhatnak az intézmény területén. 1.2.2. A vezetők bent tartózkodása Az intézmény nyitva tartási idején belül – 7.00 és 15.45 óra között – az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. 15.45 után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 1.2.3. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen, egészségügyi és tüdőszűrésen vesznek részt, ennek megszervezése a nevelési igazgatóhelyettes feladata. A tanulók az előírásoknak megfelelő védőoltásokat az Egészségügyi Intézetben kapják meg. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. A gyógy testnevelési órákra való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kapja a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógy testnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelési órákon való részvétel alól. A tanulók szakmai alkalmassági vizsgálatát az iskolaorvos végzi el. A vizsgálatokhoz szükséges kartonokat az intézmény állítja ki. Az egészségügyi kartonok gyűjtése és tárolása az iskolaorvos feladata. Az iskolaorvossal a nevelési igazgatóhelyettes tart rendszeres kapcsolatot. A tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokon sajátítják el a szükséges ismereteket, osztályfőnöki órán, tanévenként legalább 3 órában. Az intézmény közalkalmazottjai a rendeletben meghatározottak szerint rendszeres üzem egészségügyi, alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. 1.2.4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai:



A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 4. § (1) bekezdés q) szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg: A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül

22

  





  

ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő fél közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni

23

  

     

 

az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 1.2.5. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésének előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

24

A tankönyvellátás célja és feladata - Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. - Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. - Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. - Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. A tankönyvfelelős megbízása - Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény végzi olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal1 a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. - Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. - Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése - Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. - E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. § (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. - A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igénybejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. - A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és

25

milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. - A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. - A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt); b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. - A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. - Az iskola faliújságon, illetve a tanári hirdetőtáblán, valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő, illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. - Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása - A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. - Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. A tankönyvrendelés elkészítése - A tankönyvfelelős minden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. - A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. - A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. - Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a

26

jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 1.2.6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója használhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított, fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 1.2.6.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni, továbbítani kell a fenntartó felé és irattárba kell helyezni. 1.2.7. Nyelvvizsga-bizonyítványok beszámítása A középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű idegen nyelvtudást igazoló okirattal rendelkező tanuló – írásbeli kérelmére – mentesül az idegen nyelvi órák látogatása alól és a tanév végén jeles osztályzatot kap. A kizárólag „A” vagy „B” típusú középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező tanuló mentesül az idegen nyelvi órák látogatása alól és választása szerint vagy osztályozó vizsgát tesz, vagy jó osztályzatot kap. Az idegen nyelvi órák alóli mentesítés, nem vonja maga után a szakmai vizsgán kötelező idegen nyelvvizsga alóli felmentést. 1.2.8. Felnőttoktatás formái Felnőttoktatást az iskola az alábbi képzési formákban szervezi meg: - Szakközépiskola esti tagozat 1.2.9. Reklámtevékenység szabályai Gazdasági reklámtevékenység az intézmény területén tilos! Az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti, illetve kulturális tevékenységgel összefüggő reklámok a kialakított hirdetőtáblákon, az igazgató engedélyével elhelyezhetők. A reklámhordozóknak a tanulók nevelési-oktatási céljainak minél eredményesebb megvalósulását kell szolgálni és segíteni.

27

TILOS: - szellemi, erkölcsi fejlődést károsító, - fiatalkorúakra veszélyes, erőszakos helyzetet hangsúlyozó, - dohány- és alkoholtartalmú reklámok elhelyezése!

2. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai: 2.1. A közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte: A közalkalmazotti jogviszony határozatlan és határozott idejű kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Közalkalmazotti jogviszony kinevezéssel a Kjt. idevonatkozó rendelkezései szerint köthető csak közalkalmazotti jogviszony. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra. 2.2. Munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai: A rendelet alapján az intézményre vonatkozó munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi szabályok: 2.2.1.A munkaidő-nyilvántartás tartalma A munkaidő-nyilvántartásnak tartalmazza a tanítással lekötött és a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott mindazon feladatokat, amelyeket a nevelési-oktatási intézmény területén köteles, illetve végez el a pedagógus. 2.2.2. A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai A munkaidő nyilvántartására munkaidő nyilvántartást kell vezetni napi rendszerességgel 2.2.3. A munkaidő nyilvántartás alapját képező tevékenységek: - A tanítással lekötött munkaidő o A tantárgyfelosztás, órarend o A kötelező órába beszámító tevékenységek ellátására vonatkozó feladatellátási terv, o Az elrendelt többlettanítás o Helyettesítési napló - Nem kötelező tanórai foglalkozással töltött munkaidő o Az adott tevékenységre vonatkozó foglalkozási napló, o A vonatkozó feladat-ellátási terv - Nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete terhére szervezett foglalkozással töltött munkaidő: o A tantárgyfelosztás, órarend o E tevékenységekre vonatkozó feladat-ellátási terv o Foglalkozási napló o Versenyek, bajnokságok dokumentációi o Diáknapra vonatkozó munkaidő beosztás -

Pedagógiai program szerinti osztály- csoportfoglalkozással töltött munkaidő: o Pedagógiai program o Tantárgyfelosztás o Foglalkozási napló o A foglalkozással kapcsolatos dokumentációk

28

-

Ügyviteli tevékenységgel, a nevelőtestület munkájában való részvétellel, az intézmény szervezeteivel kapcsolatos tevékenységgel, valamint az intézmény dokumentációival kapcsolatos feladatok ellátásával töltött munkaidő: o Munkaköri leírásban meghatározott feladatok o Nevelőtestület munkaprogramja, értekezletei, döntései, előterjesztései, o Intézményi szervezetek munkaprogramja, értekezletei, döntései, előterjesztései o Intézményi dokumentációk elkészítésének, felülvizsgálatának terve és az elkészült, felülvizsgált intézményi dokumentumok

-

Órákra és foglalkozásokra történő felkészülés és előkészítés: o Tantárgyfelosztás és órarend o Foglalkozási napló o Óravázlat

-

Tanulók, gyermekek értékelése: o Napló, dolgozatok Ügyviteli tevékenység: o Munkaköri leírásban meghatározott feladatok o Feladat-ellátási tervben meghatározott feladatok o Ügyviteli tevékenység dokumentuma Egyéb, az oktatási intézménnyel kapcsolatos feladatok ellátása: o A feladatok meghatározására vonatkozó terv o A feladat ellátására vonatkozó dokumentum

-

-

2.3. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett: - vezetői megbízások: - igazgató - szakmai igazgatóhelyettes - nevelési igazgatóhelyettes A vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettség végrehajtásának eljárását külön szabályzat tartalmazza. 2.4. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása: 2.4.1. Rendszeres személyi juttatás: A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka és mindazon juttatások, amelyek rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. A közalkalmazottak illemtényének megállapítása érdekében fizetési osztályba és fizetési fokozatba kell sorolni. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. Az illetmény kifizetése bankszámlára történő utalással kerül kifizetésre. A közalkalmazott a betöltött munkakör függvényében illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni. 2.4.2. Vezetői pótlék:

29

A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg, melynek mértékét törvény, rendelet határozza meg. A juttatás mértékéről a fenntartó dönt. A pótlék mértéke: - intézményvezető: pótlékalap 40-80 % - intézményvezetői helyettes: pótlékalap 20-40 % 2.4.3. Illetménypótlékok: - osztályfőnöki pótlék: pótlékalap 10-30 % - munkaközösség-vezetői pótlék: pótlékalap 5-10 % 2.4.3. Címpótlék: A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. A pótlék mértéke: a.) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100%-a, b.) főmunkatársi cím estén a pótlékalap 75%-a, c.) tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50%-a, d.) munkatársi cím esetén a pótlékalap 25%-a, 2.4.4. Éjszakai pótlék: Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján 22.00 és 6.00 óra között végez munkát. Pótlék mértéke: 30%. 2.4.5. Egyéb feltételtől függő pótlékok: Gépjármű-vezetési pótlék: Ha a közalkalmazott rendszeresen hivatali gépjárművet vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjármű-vezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke adott évi költségvetés alapján. Gépjármű-vezetési pótlékra jogosító munkakör: anyagbeszerző Egészségkárosító kockázatok miatt járó pótlék: A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az adott évi költségvetés alapján. Fokozott megterheléssel járó munkakörök: hegesztő szakoktató, karbantartó , 2.5. Nem rendszeres személyi juttatások: 2.5.1. Jutalom: A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. A kifizetés valamennyi forrásból, a rendszeres személyi juttatás előirányzat 10%-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető ki jutalom. 2.5.2. Megbízási díj: Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben a

30

konkrét feladatra vonatkozóan, előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a megbízó által igazolt teljesítés után kerülhet sor. A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott feladatok elvégzésére köthető. A szakmai alapfeladat keretében külső személlyel vagy szervezettel szellemi tevékenységre az alábbi feladatokra köthető szerződés: - továbbképzés - szaktanácsadás - vizsgáztatás 2.6. Egyéb juttatások: 2.6.1. Cafetéria juttatás: A költségvetésben meghatározott keretösszegig az adózás rendjének megfelelően juttatás adható. Választható lehetőségek: - szálláshely utalvány - vendéglátás utalvány - szabadidő utalvány - egészség pénztár - önkéntes nyugdíjpénztár - étkezési utalvány 2.6.2. Továbbképzés: Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. A továbbképzés szabályai: - Mindenki köteles írásban kérni továbbtanulását, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. - felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. - Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat. - Az intézmény a tandíjat, az oda-vissza út költségét téríti a konzultációs napokra és a vizsga napokra. - A tandíjat az intézmény csak számla ellenében fizeti ki. Részletes szabályait a továbbképzési program határozza meg. 2.6.3. Közlekedési költségtérítés: A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni. A munkáltató a rendeletben szabályozott mértékben vonat és távolsági autóbusz bérlet vagy jegy 80%-át téríti meg azoknak a munkavállalóknak, akiknek lakhelye nem az iskola települése. Indokolt esetben, a dolgozó kérelme alapján saját gépkocsi használata engedélyezhető. Az utazási költség kifizetése jogszabályi keretek között működik. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni. 2.6.4. Munkaruha juttatás:

31

Az intézmény a közalkalmazott részére költségvetési előirányzata terhére munkaruhát biztosít. A munkaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket és az egyéb feltételeket a Munka Törvénykönyvében meghatározottak alapján kell figyelembe venni. A beszerzésről, a vásárlásról – az intézmény nevére címzett – szabályos készpénzfizetési számlát kell leadni. A közalkalmazott a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése estén annak lejárta utáni napon szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő ezen időponttól kezdődik. A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. A juttatási időbe nem számít be: - a GYES, - a GYED - a katonai szolgálat időtartama, - 30 napon túli fizetés nélküli szabadság - 30 napon túli táppénz A munkaruha a kihordási idő alatt az intézmény tulajdonát képezi, azt követően a közalkalmazott tulajdona lesz. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani. A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni: - öregségi nyugállományba helyezéskor - rokkantsági nyugállományba helyezéskor - elhalálozás esetén A munkaruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) a közalkalmazott köteles gondoskodni, ezért semmiféle külön költségtérítés nem illeti meg. 2.6.5. Mobiltelefon használat: Az intézmény tulajdonában lévő mobiltelefon készülékek használatára jogosultak: - közvetlen intézményvezetés tagjai - gazdálkodás irányító - anyagbeszerző Személyi tulajdonban lévő mobiltelefon készülékek intézményi célra történő használata címen kártyás költség-kiegészítést kaphat: - szakmai igazgatóhelyettes A gazdálkodási tevékenység üzemeltetési feladatellátás zavartalan szervezése érdekében az őszi és a tavaszi-nyári időszakra, időszakonként költségtérítés fizethető ki, legfeljebb két fő részére. A személyekre és a költségtérítés mértékére javaslatot a szakmai igazgató helyettes tesz, melyet az igazgató hagy jóvá. A mobiltelefon készülékek használata, díjelszámolása, belső utasítás rendszere alapján részletezett, melyet az igazgató ad ki. 2.6.6. Üdülési hozzájárulás: Az intézmény – igény szerint – a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló részére kedvezményes üdülési csekket adhat. Az üdülési csekk maximálisan adható értéke a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995.évi CXVII. törvényben meghatározott adómentesen adható határ (az adóév első napján érvényes minimálbér).

32

A hozzájárulás a pénzmaradvány jóváhagyását követően dönthető el, a közalkalmazott által benyújtott kérelem alapján. A kérelem elbírálásáról az iskolavezetés dönt.

2.6.7. Iskolakezdési támogatás: Az intézmény az alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozói részére iskolakezdési támogatást biztosíthat. Az iskolakezdési támogatás mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott adható adóösszeg felső határát. A mindenkori kifizetésre kerülő összeg a költségvetés függvényében kerül megállapításra.

2.7. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: - a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, a tanulók személyiségi jogaihoz fűződő adatok, - a dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 2.8.Személyes és közérdekű adatok intézményre vonatkozó részletezése: Közérdekű adatok: - a munkáltató neve, címe, telefon/fax, email, OM azonosító - közoktatási feladatok részletező adatai - humán erőforrásokra vonatkozó adatok (létszám, név) - tanulói létszámra vonatkozó statisztikai adatok - beiskolázásra vonatkozó statisztikai adatok - tanulmányi, sport és egyéb versenyek eredményei

33

Személyes adatok: - név, születési hely, idő - lakóhely, telefonszám, azonosító szám - közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása - közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak - munkakör - munkavégzés ideje, illetmény - szabadság, kiadott szabadság - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei Közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának és megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje: Az intézmény közérdekű adatait az iskola web oldalán hozza nyilvánosságra, egyes adatait különféle információhordozókon megjeleníti. A közérdekű adatok megismerése, megtekintése bárki számára biztosított, ha az adat nem szolgálati titok, minősített adat, vagy a hozzáférési jogot törvény korlátozza. A közérdekű adatok hozzáférése az iskolatitkárságon biztosított. A megismerés iránti igény szóban, írásban vagy elektronikus úton nyújtható be. Az igény teljesítésének legrövidebb idő alatt, legfeljebb 15 napon belül eleget kell tenni. Közérdekű adatok megismerését az igazgató engedélyezi. Az adatokat tartalmazó dokumentumról, annak egy részéről másolat igényelhető. A másolat készítéséért költségtérítés állapítható meg terjedelem, technikai kivitelezés alapján. A költségek befizetése az iskolai pénztárba történik. A dokumentumok meg nem ismerhető részeit felismerhetetlenné kell tenni. Az igények teljesítésének megtagadásáról indoklással 8 napon belül értesítést kell küldeni. 2.9. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. 2.10. A helyettesítés rendje:

34

Az intézményben folyó munkát a dolgozó időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. 2.11. Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás estén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: az átadás-átvétel időpontját, a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, a folyamatban lévő konkrét ügyeket, az átadásra kerülő eszközöket, az átadó és átvevő észrevételeit, a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 2.12. Egyéb szabályok: 2.12.1. Telefonhasználat Az intézmény dolgozói az intézményben lévő telefonokat személyi kód alapján használhatják hivatalos és magán jellegű beszélgetésekre. A magánjellegű telefonhasználat költségét havonta az intézmény pénztárába kell befizetni. 2.12.2. Fénymásolás: Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni, melynek összege 10,- Ft/oldal. 2.12.3. Reprezentáció: A reprezentációs költség felhasználási joga az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik. 2.12.4. Dokumentumok kiadásának szabályai: Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet. 2.12.5. Saját gépkocsi használata: A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint kell kialakítani. Saját gépkocsit hivatali célra az intézményvezető előzetes engedélyével lehet igénybe venni. A saját gépkocsi használat részletes szabályait a gépjármű üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, melyet évente felül kell vizsgálni. A szabályzatban meg kell határozni a következőket: - saját gépkocsi használatra jogosultak köre, - saját gépkocsi használatáért fizetendő díj mértéke, - az éves kilométer-keret nagysága, stb. 2.12.6. Kártérítési kötelezettség: A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

35

Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, raktárkezelőket, egyéb pénzkezelőket e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz vagy árukészlet tekintetében (leltárhiány). Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Kjt., Knt. valamint a Munka Törvénykönyve az irányadó. 2.12.7. Anyagi felelősség: Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan (pl. írógép, számítógép, stb.) 2.12.8. Az intézmény ügyfélfogadása: Az intézmény vezetője és az intézmény kijelölt dolgozói fogadást tartanak. Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése a fogadás rendjének (ideje, helye, elhangzottak értékelése, stb.) szabályozása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak. 2.12.9. Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei: Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,

36

d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai: Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a.) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b.) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c.) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d.) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e.) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f.) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g.) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a.) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b.) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c.) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d.) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e.) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f.) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok: Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – munkaköri feladatként, a következő feladatokat látja el:  előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,

37

 a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok: Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása:  az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni  a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni  az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők:  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek kölcsönzése  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei: A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai: A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje: Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A tanári kézikönyvtár:

38

Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt polcon vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el. Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt főés mellék gyűjtőkör határozza meg. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők: 3.1. Könyvtárunk típusa: Könyvtárunk típusa szerint jogilag a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozó iskolai könyvtár. 3.2. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok használatát. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a könyvtárhasználati órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör):

39

Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: - mezőgazdasági gépészettel, faiparral, kereskedelem-marketinggel, üzletiadminisztrációval, vendéglátás-turisztikával foglalkozó szakkönyvek - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei - egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei - nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) - tematikus antológiák - életrajzok, történelmi regények - általános lexikonok - enciklopédiák - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alapés középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek - a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok - a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok - a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek - a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek - pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások - kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, - az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások - az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei - a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: - a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre - audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek. 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a.) Írásos nyomtatott dokumentumok - könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv - periodikumok: folyóiratok - térképek, atlaszok b.) Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) - hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c.) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k d.) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja.

40

Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: - név, - születési hely és idő, - anyja neve, - állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, - személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai: - helyben használat, - kölcsönzés, - könyvtárközi kölcsönzés, - csoportos használat 2.1 Helyben használat: Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - a kézikönyvtári állományrész, - a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: - az információk közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában. 2.2. Kölcsönzés: - a könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. - dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.

41

-

a kölcsönzés nyilvántartása jelenleg papír alapon történik.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat az SzMSz 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje: hétfő kedd szerda csütörtök péntek

7.30-15.30 7.30-15.30 7.30-15.30 7.30-15.30 7.30-14.00

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai - információszolgáltatás, - szakirodalmi témafigyelés, - irodalomkutatás, - ajánló bibliográfiák készítése - internet-használat - fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

42

Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása: Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: - raktári jelzet - bibliográfiai és besorolási adatokat - ETO szakjelzeteket - tárgyszavakat 1.1 A dokumentum-leírás szabályai: A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadás sorszáma, minősége - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve - oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám - megjegyzések - kötés: ár - ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) - cím szerinti melléktétel - közreműködői melléktétel - tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) - dokumentum típus szerint

43

Tankönyvtári szabályzat II.

Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: -

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

a

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Köznevelési Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében az alábbi webcímen: http://www.tankonyv.info.hu/ III.

Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. A kölcsönzés rendje: A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

44

-

az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának köteles megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása: -

-

-

felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a tanárokkal, jelzi az esetleges problémákat. a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,

45

-

gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév értekezleten összefoglalja, kezeli a tanári kézikönyveket, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

3. Az intézmény gazdálkodás rendje: 3.1 Az intézmény gazdálkodásának rendje: 3.1.1. Az intézmény tevékenységi rendszere: Alaptevékenység: a.) Nappali rendszerű, általános műveltséget megszilárdító iskolai oktatás: Feladatmutató: a tanulók száma (fő). Az elszámolás alapja: a beírási napló és a törzslap. b.) Általános műveltséget elmélyítő iskolarendszerű oktatás Feladatmutató: az iskolai rendszerű oktatásban résztvevők létszáma. Az elszámolás alapja: a törzslap c.) Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás: Feladatmutató: a tanulók száma (fő) Az elszámolás alapja: a törzslap Az intézményi működést állami fenntartási rendszer biztosítja. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A gazdálkodással kapcsolatos részletes feladatokat külön Ügyrend szabályozza. 3.1.2. A gazdasági szervezet a.) Felépítése: engedélyezett létszám. 11 fő - 1 fő munkaügyi ügyintéző - 1 fő gazdasági ügyintéző - 3 fő takarító - 4 fő fűtő-portás -1 fő karbantartó - 1 fő anyagbeszerző, gépkocsivezető 4. A létesítmények és helyiségek használati rendje 4.1. Az épület egészére vonatkozó szabályok 4.1.1. Az épület rendje: Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni,

46

a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. 4.1.2. Biztonsági szabályok Az intézmény épületeit munkaidőn kívüli időszakban, a heti pihenő- és ünnepnapokon zárva kell tartani. 4.1.3. Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak hivatalos ügyintézés, látogatás vagy tanfolyam céljából léphetnek az iskola területére és csak az ügyintézés, látogatás idejéig tartózkodhatnak az iskola területén. Járművel érkező külső személyek kötelesek az intézményben alkalmazott közlekedési és parkolási rendet betartani. Külső személyek még hivatalos ügyintézés keretében sem zavarhatják a tanítási órákat, foglalkozásokat. A jogviszonyban nem állók kötelesek betartani az iskola belső szabályzataiban meghatározott elvárásokat (dohányzás). A jogviszonyban nem álló személyek beléptetését a portai szolgálat végzi. Ha a portai szolgálat nem működik, az idegen személyek útbaigazítását az iskola dolgozói látják el. 4.1.4. Bérbeadás rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem akadályozza az alapfeladatok ellátását – az iskola igazgatója tesz javaslatot. A bérleti szerződést a fenntartó hagyja jóvá. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt terem kulcsát a portás adja át. 4.1.5. Az intézmény helyiségében, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, működésükhöz kapcsolódó tevékenység nem folytatható. 4.2. A helyiségek és berendezésük használati rendje 4.2.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata Az intézmény dolgozói az intézmény helyiségeit, létesítményeit oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő-oktató tevékenységet és az iskola egyéb feladatainak ellátását. A helyiségek, létesítmények igénybevételére az intézményvezető adhat engedélyt. Számítástechnikai termek használata kizárólag Internetes hozzáférés céljából, oktatási napokon 7-17 óra között, az igazgató hozzájárulásával. 4.2.2. A tanulók helyiséghasználata: A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások időszakában csak pedagógus felügyeletével használhatják.

47

A tantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak. A tanítási idő után csak engedélyezett és szervezett foglalkozások keretében tartózkodhatnak az intézményben, a házirend betartásával. 4.2.3. A berendezések használata: Az intézmény helyiségeinek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak (kivétel: iskolai rendezvények esetén székek, padok, állófogasok). Oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések használata csak a használati utasítás betartásával engedélyezett (tanuló ezen eszközöket nem használhatja)! Az intézmény dolgozói kártérítési felelősség terhe mellett kölcsönözhetnek eszközöket, igazgatói engedéllyel. 4.2.4. Karbantartás és kártérítés Az eszközök, berendezések hibáit a tanteremben tanító pedagógus köteles a szakvezetőknek vagy a gondnoknak jelenteni, illetve a tanári szobában elhelyezett füzetbe bevezetni. A házilag nem javítható eszközöket le kell adni a gondnoknak, a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály szerint selejteztetni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt meg kell téríteni. A tanulók által okozott kárt a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembe vétele alapján kell megtéríteni. 5. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje 5.1. A tanulók részvétele A tanuló tanórán kívül intézményi keretek között, vagy az intézmény irányításával, intézményen kívül folyó tevékenységekben vehet részt. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, vállalat (ifjúsági vagy művelődési házak, tanfolyamok, színház, művészeti csoport, sportegyesület, stb.) munkájában – amennyiben az oktatási időt is érinti – az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyével vehetnek részt. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. 5.2. Tanórán kívüli tevékenységek köre Tanórán kívüli foglalkozásnak tekinthető a tanulószoba, a szakkör, az érdeklődési kör, önképzőkör, a diáksportkör, a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő, diáknap, énekkar. 5.3. Kezdeményezők köre: A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, továbbá más – az intézményen kívül működő – szervek, szervezetek kezdeményezhetik.

5.4. Tantárgyi korrepetálások: Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a munkaközösség-vezetők javaslata alapján kerül az ütemterv kiírásra. A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak. Érettségi és szakmai vizsgára történő felzárkóztató vagy felkészítő foglalkozásokat

48

elsősorban a gyenge előképzettségű és ez előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. 5.5. Szakköri, diákköri foglalkozások: A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők és heti 1-2 órán át tartanak. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és azt az igazgató hagyja jóvá. A szakkört irányító felnőtt dolgozót, akit az igazgató bíz meg, szakköri naplót vezet, az előírások szerint. Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg (minimum 10 fő). A szakkörök igénybevétele ingyenes. 5.6. Kirándulások, színház, tárlat, múzeum, stb. látogatása: Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az intézmény igazgatójának előzetes engedélyével szervezhető. A tanév elején tervezhető tanulmányi kirándulások időpontját minden tanév elején október 1-ig be kell jelenteni írásban az igazgatónak, előzetes engedélyezés végett. A tanulmányi kirándulás, az üzemek és kulturális intézmények látogatása az intézményi munkatervek, továbbá az osztályfőnökök és a tanárok tanmenetének szerves része. A kirándulásokat a diákképviselőkkel, a szülői munkaközösségekkel közösen, a tanulók és a szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak figyelembe vételével kell megtervezni és szervezni. Két vagy több napos kirándulás csak tanítás nélküli munkanapokon, illetve tanítási szünetekben szervezhető. Az intézmény által szervezett kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. 5.7. Tantárgyi, szakmai, sport versenyek: Ezen tevékenységi körök szervezése az éves munkaterv része, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A házi versenyek megrendezése a kötelező tanórai foglalkozások befejezését követően kerülnek megrendezésre. A megyei, területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. A versenyeken győztes, illetve helyezést elért tanulók dicséretben, illetve jutalomban részesülnek. 5.8. Tömegsport: Az intézmény nappali tagozatán működő minden osztály után ciklusonként egy tömegsport óra tartható. Célja a tanulók érdeklődési körének figyelembe vételével a testnevelési tantervi feladatok megvalósítása. A foglalkozások keretén belül történik az iskola lehetőségeinek és hagyományainak megfelelően kialakult sportágakban a házi versenyek és az intézmények közötti versenyek, bajnokságok lebonyolítása. A tömegsport foglalkozások biztosítják a lehetőségét a mindennapi testedzésen való részvételre is.

49

6. Iskolai védő – óvó előírások 6.1. Általános követelmények: Minden tanuló köteles balesetét azonnal jelenteni. Ha ez nem lehetséges (súlyos), tanulótársa köteles megtenni. Minden tanuló köteles a szabálytalanságot elkövető tanulót figyelmeztetni, ha lehetséges, szabálytalan tevékenységét megakadályozni. Tilos minden olyan magatartás, mely saját vagy mások testi épségét veszélyezteti. Minden berendezést, tárgyat csak a rendeltetésnek megfelelően szabad használni! Minden észlelt hiányosságot, mely balesetet okozhat, az ügyeletes tanárnak, illetve osztályfőnöknek azonnal jelenteni kell. Intézményben történt balesetről baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, köteles a tanuló a jegyzőkönyv felvételét elősegíteni. 6.2. Közlekedés rendje: Járművel érkező bejáró tanulók a járműveket a parkolóban kötelesek lezárt állapotban elhelyezni. Ezen járművek használata az iskola területén tilos (ki- és behajtás kivételével)! Folyosón, lépcsőn való közlekedéskor a jobbra tartás szabályát kell alkalmazni. A közlekedésben egymás zavarása, akadályoztatása tilos! Ajtók nyitása, zárása csak a fogantyú, vagy kilincs használatával engedélyezett. A lépcső és az emelet korlátján áthajolni, arra felülni nem szabad! 6.3. Tantermek rendje: A tantermek felszerelési tárgyait csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Az ablakokon kihajolni vagy oda felülni nem szabad! Tantermekben rohangálás, játék tilos! 6.4. Érintésvédelmi előírások: Elektromos eszközök, készülékek, oktatástechnikai eszközök működtetése tanulók részére nem engedélyezett. Hibaelhárítást, javítást csak szakember végezhet! Kapcsolók használata rendeltetésének megfelelően engedélyezett. Konnektorokhoz, elektromos vezetékekhez hozzányúlni, azokat megsérteni veszélyes és tilos! 6.5. Alkalmazottak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén: Minden alkalmazott köteles az észlelt hiányosságokat a szakvezetőknek jelenteni! A szakvezetők kötelesek a veszélyforrások (baleseti források) megszüntetésében azonnal intézkedni, legkésőbb a következő tanítási nap kezdetéig a hibát el kell hárítani. Rendszeres ellenőrzéssel kell biztosítani a biztonságos munkavégzés feltételeit. Tanulóbaleset esetén azonnali intézkedés szükséges, a tanulóbalesetről a munkavédelmi felelőst 24 órán belül értesíteni kell. Az intézményi rend, fegyelem betartása minden dolgozótól elvárható követelmény. 7. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a.) haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket b.) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.

50

Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Bombariadó esetén szükséges teendők: A robbantással való fenyegetés telefonon történő bejelentése esetén a hívást vevő személynek törekedni kell a legfontosabb információk megszerzésére (pl. hol, mikor, hogyan), a telefonáló személyi azonosításának pontosítására (hang, stílus, kor, háttérzaj). Igen fontos a hívás idejének pontos rögzítése. A hívást vevő személy köteles az iskola igazgatóját, távollétében a helyettesítőjét azonnal tájékoztatni. Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. A rendőrség tájékoztatását követően az igazgató vagy az őt helyettesítő vezető adhat utasítást a bombariadó elrendelésére. A bombariadó elrendelése esetén a tanulók rendben és fegyelmezetten az intézmény sportudvarára vonulnak ki az alábbi rend szerint: Földszint 2, 3, 4 teremből a folyosó hátsó ajtaján, Földszint 1.terem belső bejárati ajtón, I.emelet 5,6.terem bejárati ajtón, I.emelet 7,8,9. Terem függőfolyosón át a tornatermi hátsó kijáraton át, A régi tanügyi épületben tartózkodó tanulók rendben jutnak ki a sportudvarra. Amennyiben a robbantással való fenyegetés az iskola tanműhelyeit is érinti, a gyakorlati csoportok átvezetése a szakoktatók feladata. A tanulók kivonulási rendjéért az órát tartó pedagógus felel. A tanulók rövid, tömör tájékoztatásával meg kell akadályozni a „pánik” kialakulását. A bombariadó felfüggesztésére a szükséges rendőri vizsgálatok elvégzése után az igazgató vagy az őt helyettesítő vezető adhat engedélyt. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője köteles pótolni a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

8. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása 8.1. A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek: - az intézmény működésével kapcsolatos rendezvények: - tanévnyitó, tanévzáró ünnepély - szalagtűző - ballagás

51

- kulturális, sport rendezvények - hagyományteremtő intézményi szintű rendezvények: - gólyaavató - fenyőünnepség - farsang - diák-önkormányzati napok állami (nemzeti) és városi ünnepek tantárgyi hagyományok: - tantárgyi versenyek szervezése közismereti tantárgyakból - szakmai versenyek szervezése évfolyamonként - szakképzés végzős tanuló részére házi SZKT verseny szervezése - Országos Szakma Kiváló Tanulója versenyen való szereplés 8.2. Az intézményi ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények tartalmukban és külsőségükben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az iskola hírnevének öregbítését. 8.3. Az ünnepélyek helyét, időpontját, megrendezésének módját a munkaterv, illetve a tanév helyi rendje tartalmazza. 9. Tanulók juttatásai Az intézmény által szervezett kötelező foglalkozások keretében a tanulókat az alábbi juttatások illeti meg: 9 – 10.évfolyamon: Köpeny a szakmai alapozó tantárgy foglalkozásain Iskolai rendszerű szakképző évfolyamokon: munkaruha-juttatás tanulószerződés nélküli tanulói jogviszony esetén az intézmény által szervezett összefüggő nyári gyakorlat időtartamára díjazás, melynek összegét a Szakképzésről szóló törvény határozza meg.

52

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Vezetési szerkezet Házirend Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata FEUVE Kockázatelemzés Anyaggazdálkodási és raktározási szabályzat Bizonylati rend Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata Gépjármű-üzemeltetési szabályzat Informatikai szabályzat Számítástechnikai védelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Adatvédelmi szabályzat Leltárkészítési és leltározási szabályzat Pénzkezelési szabályzat Számlarend Ügyrend Munkaköri leírások Számviteli politika Eszközök és források értékelési szabályzata Önköltség számítási szabályzat

VII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – a belső ellenőrzés szabályozását, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az iskola szervezeti és működési szabályzatának mellékletei. 3. A mellékletben található szabályzatok – mint igazgatói utasítások – jelen SZMSZ változatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső iskolai megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 4. Az intézmény fenntartójának a jóváhagyását, annak megérkezését követően a Szervezeti és Működési Szabályzathoz kell csatolni.

53

ZÁRADÉK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület tagjai 100%-os igenlő szavazatával 2009. augusztus 31-ei ülésén elfogadta. Az iskolaszék és a diákönkormányzat a jogszabályokban meghatározott kérdésekben a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor egyetértését adta. A szabályzat és a jegyzőkönyvek felterjesztésének napja: 2009. szeptember 30. Az SZMSZ hatályba lépése: Az SZMSZ Hajdúszoboszló Város Önkormányzata jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2006.december 01 napján életbe lépett Szervezeti és Működési Szabályzat. Hajdúszoboszló, 2009.szeptember 30. Szilágyi Lajos Igazgató

ZÁRADÉK A Szervezeti és Működési szabályzat aktualizálása során az alábbi részek módosultak: -

alapító okirat száma, kelte, alapítás éve szakfeladat számmal és megnevezéssel történő felsorolása szervezeti egységek meghatározása, engedélyezett létszáma közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának és megismerése vonatkozó eljárási rend szabályozása

Az aktualizált, kiegészített és apróbb részleteiben módosított Szervezeti és Működési szabályzatot a nevelőtestület a 2012. február 23-án ,megtartott értekezleté egyhangúlag elfogadta. A fenntartó nem kérte a jóváhagyásra történő felterjesztést, mert nem tartalmaz lényegi változásokat és finanszírozási dolgot nem érint. Hajdúszoboszló, 2012. február 24. Szilágyi Lajos igazgató

54

ZÁRADÉK

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület tagjai 100%-os igenlő szavazatával 2013. május 16-i ülésén elfogadta. A szülői szervezet és a diákönkormányzat a jogszabályokban meghatározott kérdésekben a Szervezeti és Működési Szabályzat véleményezésével elfogadásra javasolja. Az SZMSZ 2013. szeptember 01-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2012. február 23-án módosított SZMSZ. Hajdúszoboszló, 2013. március 26. Jóváhagyta: Szilágyi Lajos igazgató

55

Szervezeti és Működési Szabályzat 1.sz. melléklete Szervezeti ábra:

Igazgató

Szakmai igazgatóhelyettes

Nevelési igazgatóhelyettes

-

szakmai tanárok

- közismereti tanárok

-

szakoktatók

- közismereti munkaközösség

-

szakmai munkaközösség

- nevelési munkaközösség

-

ügyviteli dolgozók

- könyvtár

-

karbantartó

- ifjúságvédelem

-

anyagbeszerző

- diákönkormányzat - takarítók - fűtő – portás – udvaros

Iskolatitkár