SZMSZ
Szervezeti és mőködési szabályzat Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 39. § (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium nevelıtestülete a következı szervezeti és mőködési szabályzatot fogadja el: A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium tagja a Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központnak. A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központban részt vevı középiskolák: • • • •
Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola, (küldı iskola), Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola (küldı iskola), Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (fogadó iskola), Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium (fogadó iskola).
A küldı iskolák érettségi utáni képzését a fogadó iskolák végzik. A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központ képviselete: •
• •
A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központ képviselıjét a Fenntartó (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata) – a Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központban részt vevı középiskolák igazgatóinak egyetértésével – képviseleti-koordinációs feladatok ellátásával bízza meg. A megbízás a visszavonásig érvényes. A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központ képviselıje – az érintett intézményvezetık egyetértésével – azokban, a Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központ mőködését érintı képviseleti-koordinációs ügyekben jár el, melyek a részt vevı középiskolák közül valamennyit érintik.
Kapcsolattartás: Intézményvezetıi szint A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központban részt vevı középiskolák igazgatói – a Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központ mőködését érintı ügyekben, szükség szerint – tanácskoznak, értekeznek, tartanak kapcsolatot az alábbi formákban: • •
megbeszélés, értekezlet, telefonkapcsolat, 1
SZMSZ
•
levél/körlevél/SMS.
Intézményvezetı-helyettesi szint A Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központban részt vevı középiskolák igazgatóhelyettesei – a Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központ mőködését érintı ügyekben, szükség szerint – tanácskoznak, értekeznek, tartanak kapcsolatot az alábbi formákban: • • •
megbeszélés, értekezlet, telefonkapcsolat, levél/körlevél/SMS.
Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következı, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: –pedagógiai program, kollégiumi pedagógiai program; –intézményi minıségirányítási program; –szervezeti és mőködési szabályzat; –házirend, kollégiumi házirend. Az iskola tartalmi munkáját és mőködését meghatározó további helyi dokumentumok: –Kollektív Szerzıdés; –belsı szabályzatok; –igazgatói határozatok. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, és az irattárban van elhelyezve. A házirend egy példányát az iskolába történı beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülınek, tanulónak át kell adni. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülık az iskolatitkárnál kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy elıre egyeztetett idıpontban. Az intézményi mőködés egyes területeit szabályozó belsı szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belsı szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. Intézményi belsı szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. Reklámtevékenység csak az igazgató engedélyével folytatható!
2
SZMSZ
I. Általános rendelkezések A szervezeti és mőködési szabályzat tartalma, szabályozási köre
1.1. A szervezeti és mőködési szabályzat az intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.), az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá b) a nevelési-oktatási intézmény mőködésével összefüggı minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. 1.2.E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe.
II. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése 2.1. Az intézmény hatályos alapító okiratát Békéscsaba megyei Jogú Város Önkormányzata illetve jogelıdje az 106/2009. (II. 19.) közgyőlési határozatával fogadta el. 2.2. Az Alapító okirat száma, kelte: 39/1992, 1992. XII. 18. 2.3. Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenységei: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. tv., valamint a sportról szóló 2004. évi I. tv alapján 853121 Nappali rendszerő szakközépiskolai oktatás(9-12/13. évfolyam) (Szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás az alábbi szakmacsoportokban: építészet szakmacsoport, környezetvédelem, vízgazdálkodás szakmacsoport) - Kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások keretében felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, egyéni foglalkozás szervezése - Érettségi vizsga szervezése - Oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése - Szakmai vizsga szervezése - Felkészítı (felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális ismereteket adó) foglalkozások tartása
3
SZMSZ
- Szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozások szervezése (szakkör, érdeklıdési kör stb.) - Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenység: képesség-kibontakozó és integrációs felkészítés 853122 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) (Fogyatékosság típusai: mozgás-, érzékszervi- /hallássérült/ és beszédfogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, valamint organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek /általános tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus/, autista gyermekek integrált szakközépiskolai nevelése, oktatása) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon A 853211 és 853221 szakfeladathoz tartozó OKJ-s képzések felsorolása az alábbi szakmákban: OKJ szám 52 5401 04 52 5436 05 52 5801 01 52 5832 02 52 5832 04
Szakma megnevezése Földmérı és térinformatikai technikus Geológus-geofizikus technikus Magasépítı technikus Közlekedésépítı informatikai technikus Közlekedésépítı, útépítı technikus
52 5842 01
Víz- és környezetgazdálkodási technikus
Szakképesítés
OKJ szám
Szakmacsoport sz. 20 5 9 13 13 14
Rész szakképesítés, Elágazás, ráépülés
Szakmacsoport száma
Bányaipari technikus
54 544 01 0010 54 01
Geológiai technikus
5
Magasépítı technikus
54 582 03 0000 00 00
9
Vízépítı technikus
54 582 05 0000 00 00
9
Közlekedésépítı technikus
54 582 02 0010 54 01
Hídépítı és –fenntartó technikus
13
Közlekedésépítı technikus
54 582 02 0010 54 02
Útépítı és –fenntartó
13
technikus Közlekedésépítı technikus
54 582 02 0010 54 03
Vasútépítı és –
13
Fenntartó technikus Környezetvédelmi technikus
54 850 01 0010 54 06
Vízgazdálkodó
14
Földmérı, térképész és térinformatikai technikus
54 581 01 0010 54 01
Földmérı és
20
térinformatikai
4
SZMSZ
technikus Vízügyi technikus
54 853 01 0000 00 00
14
853231 Emelt szintő nappali rendszerő szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényő tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon A 853212 és 853222 szakfeladatok esetén fogyatékosság típusai: mozgás-, érzékszervi/hallássérült/ és beszédfogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, valamint organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek /általános tanulási zavar, diszlexia,diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus/, autista gyermekek integrált szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatása a felsorolt szakmákban 855921 Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı tanulók kollégiumi externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerő iskolai oktatásban részt vevı sajátos nevelési igényő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (Fogyatékosság típusai: tanulásban akadályozott, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, valamint organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek /általános tanulási zavar, diszklexia diszgráfia, diszkalkulia, súlyos figyelemzavar, hiperaktivitás, súlyos magatartási zavar, mutizmus/ integrált kollégiumi ellátása) 552001 Üdülıi szálláshely-szolgáltatás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés (feltételeinek biztosítása) 562914 Kollégiumi intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 853124 Szakközépiskolai felnıttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítı szakmai elméleti felnıttoktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítı szakmai gyakorlati felnıttoktatás 856099 Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931301 Szabadidısport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása 841401 Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggı szolgáltatások A közoktatási intézmény a szakképzési évfolyamán egészében felkészíti a szakképzési évfolyam követelményeire a Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola tanulóit az alábbi szakmákban:
5
SZMSZ
853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítı nappali rendszerő szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon A 853211 és 853221 szakfeladatokhoz tartozó OKJ-s képzések felsorolása az alábbi szakmákban: OKJ szám
Szakma megnevezése
Szakmacsoport száma
52 1822 04
Zenész
4
52 1822 03
Népzenész
4
52 1822 01
Egyházzenész
4
52 1822 02
Énekes
4
52 1833 02
Táncos
4
Szakképesítés
OKJ szám
Rész szakképesítés, elágazás, ráépülés
Szakmacsoport száma
Egyházzenész
54 212 02 0010 54 01
Kántor-énekvezetı
4
Egyházzenész
54 212 02 0010 54 02
Kántor-kórusvezetı
4
Egyházzenész
54 212 02 0010 54 03
Kántor-orgonista
4
Klasszikus zenész
54 212 04 0010 54 01
Hangkultúra szak
4
Klasszikus zenész
54 212 04 0010 54 02
Klasszikus zenész
4
(tenorkürt, hegedő, fagott, trombita, zongora, klarinét, fuvola, bıgı orgona) Klasszikus zenész
54 212 04 0010 54 03
Magánénekes
4
Klasszikus zenész
54 212 04 0010 54 04
Zeneelméleti-szolfézs szak
4
Népzenész
54 212 05 0010 54 01
Népi énekes
4
Népzenész
54 212 05 0010 54 02
Népzenész (népi hegedő, cimbalom, népi brácsa, népi bıgı)
4
Táncos
54 212 07 0010 54 03
Néptáncos
4
Kiegészítı tevékenység: 856099 Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 552001 Üdülıi szálláshely-szolgáltatás 559099 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás 6
SZMSZ
855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elısegítı képzések 855935 Szakmai továbbképzések 855937 M.n.s. egyéb felnıttoktatás 856091 Szakképzési és felnıttképzési támogatások 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 2.4. Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény Tagja a Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium valamint a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola intézményekkel együtt a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. tv. 2. § (2) b) pontja alapján létrehozott Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképzı Központnak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 67. § (5) bekezdés szerint mőködı fogadó intézményként a szakképzési évfolyamán készíti fel egészben a szakképzési évfolyam követelményeire a Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola mint küldı intézmény tanulóit. Szakképzési évfolyamára - az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint - kötelezı felvételt biztosít a Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola tanulói számára a küldı iskolában folytatott tanulmányok szakképzésbe történı beszámításával. Intézményegységei: szakközépiskola kollégium 2.5. Az intézmény székhelye: 5600 Békéscsaba, Deák u. 6. 2.6. Az intézmény telephelyei: 5600 Békéscsaba, Gyulai út 9. 5600 Békéscsaba, Keleti kertek 2.7. Az intézmény felügyeleti szerve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. 2.8. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, a Jókai Mór Középiskolai Kollégium
7
SZMSZ
(Békéscsaba, Gyulai út 9.) általános jogutódja 2.9. Gazdálkodási jogköre: Önálló költségvetési szerv Vállalkozási tevékenysége: nincs Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 1173300315342414 Adószáma: 15342414-2-04 Adóalanyisága: ÁFA köteles Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos elıírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendeletében határozza meg. A feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás elıirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerőségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát az ügyrendi szabályzat tartalmazza. Az intézménynél a költségvetési szerv belsı ellenırzési feladatait belsı ellenır látja el. Az ellenıri feladatókat 7 intézménnyel kötött Együttmőködési Megállapodás alapján 1 fı független belsı ellenır végzi. Az ellenırzést végzı személy jogállását és feladatait belsı ellenırzési kézikönyv határozza meg. A költségvetési szerv ellenırzési nyomvonalát a 2. sz. melléklet, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés rendszerében a 3. sz. melléklet tartalmazza. Az intézményt az igazgató képviseli. A kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg, amelyet külön szabályzatban meghatározott módon átruházhat. Feladat ellátására szolgáló vagyon az önkormányzat által ingyenesen használatba adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból: a 48/2 hrsz-ú 1 ha 2520 m2 Deák Ferenc u. 6. sz. alatti ingatlan, a 49 hrsz-ú 5788 m2 Gyulai u. 9. sz. alatti ingatlan, az 1514 hrsz-ú 1 ha 2224 m2 Keleti kertek ingatlan tartós használatban vízügyi tanmőhelyek alatti ingatlan. Az önkormányzati vagyon feletti jog gyakorlását a 19/2007. (V. 2.) önkormányzati rendelet szabályozza. 2.10. Az intézmény egyéb jellemzıi: Az intézményi bélyegzık felirata: VÁSÁRHELYI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 5601 Békéscsaba, Deák u. 6. Pf.: 69 Telefon: 66/321-145, Fax: 66/323-737
8
SZMSZ
Számlasz.: OTP 11733003-15342414 Adószám: 15342414-2-04 Leirata: Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium Békéscsaba feliratú körbélyegzı Használatára a következı dolgozók jogosultak: Igazgató Szakmai igazgatóhelyettes 5 Közismereti igazgatóhelyettes 1 Gazdasági vezetı 2 Kollégiumvezetı 6 Iskolatitkár Pénztáros 3 Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium mellett mőködı Érettségi vizsgabizottsága címeres körbélyegzı Használatára a következı dolgozók jogosultak: Igazgató Közismereti igazgatóhelyettes Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium mellett mőködı szakmai vizsgabizottsága címeres körbélyegzı Használatára a következı dolgozók jogosultak: Igazgató Szakmai igazgatóhelyettes
9
SZMSZ
III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladata
IGAZGATÓ
KÖZISMERETI igazgatóhelyettes
SZAKMAI
GAZDASÁGI
igazgatóhelyettes
vezetı
Közismereti
Gyakorlati
Szakmai
munkaközösségek
okt. vezetı
munkaközösségek
Magyar,
Gyakorlati
Történelem
okt. vezetı
KOLLÉGIUMVEZETİ
BELSİ ELLENİR
Fiú Iskolatitkár
munkaközösség
Rendszergazda
munkaközösség
Lány Közlekedésépítı
helyettes
Matematika,
Gazdasági
Fizika
Magasépítı
dolgozók
Idegen nyelv
Földmérı
technikus
Természettudományos, Testnevelés, Ének, Rajz
Geológus-
Kisegítı
geofizikus
dolgozók
Oktatás-
Környezet- és
Kollégiumi
Osztályfınöki
vízgazdálkodó
titkár
Informatikai
Informatikai
10
SZMSZ
3.1. Vezetı, vezetıség A közoktatási tv. 54-55 §. alapján az igazgató munkaköri leírását a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és mőködési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az igazgató határozza meg. Az igazgató helyettesei az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetıi feladataikat. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény nevelési/pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A gazdasági alkalmazottak kivételével a nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét – jogszabály eltérı rendelkezése hiányában – az igazgató az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. 3.2. A gazdasági szervezet felépítése és feladatai a következık: Gazdasági vezetı Gazdasági alkalmazottak Technikai dolgozók A gazdasági szervezet egyik fı feladata az intézmény mőködési feltételeinek biztosítása, állagmegóvása karbantartás és tisztántartás útján. Másik fı feladata az intézményi gazdálkodás számviteli és pénzügyi feladatainak ellátása. Az intézménynél a pénzügyi gazdasági feladatot ellátó személyek: gazdasági vezetı fıkönyvi könyvelı pénztáros munkaügyi ügyintézı gazdasági ügyintézı 3.3.Belsı ellenır. A belsı ellenırzési feladatokat 7 intézménnyel kötött Együttmőködési Megállapodás alapján 1 fı független belsı ellenır végzi. Munkáját Belsı Ellenırzési Kézikönyv alapján látja el. 3.4.1. Nevelıtestület Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2007. 12. 01-tıl az iskolában igazgatótanácsot kell létrehozni, mely öt fıbıl áll (két fı az iskolából, két fı a kollégiumból és az igazgató). Mőködése, felelıségi köre a közoktatási törvény szerint. Az intézmény élén igazgató áll, az intézményvezetés tagjai az igazgató, a helyettesei, a kollégium intézményegység vezetıje, a gyakorlati oktatás vezetıje, a gyakorlati oktatás helyettes vezetıje, és a gazdasági vezetı. A szakmai munkaközösségek vezetıi az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelı-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenırzését. 11
SZMSZ
Az igazgató felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzıdés nem utal más hatáskörébe. A kollégium vezetıje felett a munkáltatói jogokat az iskola igazgatótanácsa gyakorolja. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelıtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelıtestületet az igazgató, a kollégium nevelıtestületét a kollégiumvezetı vezeti, az igazgatóhelyettesek közremőködésével elıkészíti a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenırzi végrehajtásukat. A döntés-elıkészítést, szervezést és ellenırzést az intézményi minıségirányítási szervezet az intézményi minıségirányítási programban meghatározottak szerint segíti. A pedagógusok, a nevelı-oktató munkát segítı és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató az igazgatóhelyettesekkel megosztva irányítja és ellenırzi. Vezetık közötti feladatmegosztás: •
Igazgató Egyszemélyi felelıs vezetı. Közvetlen feladatai az oktató nevelımunka tervezése, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, az iskolai nevelés szervezése, irányítása, a képviseleti feladatok ellátása. Munkáltatói jogkör gyakorlója, elsı fokon dönt a tanulók ügyeiben. Irányítja és ellenırzi az iskolában folyó ügyviteli és gazdasági munkát. Kapcsolatot tart fenn és együttmőködik állami, társadalmi és gazdálkodó szervekkel.
•
Szakmai igazgatóhelyettes Az igazgató elsı helyettese, akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelısséggel helyettesíti. A szakmai tantárgyak közvetlen felügyeletét és irányítását látja el. A szakmai oktatással kapcsolatos feladatok közvetlen irányítója. Felügyeli és irányítja a területéhez kapcsolódó munkaközösségeket. Elkészíti a tantárgy felosztást és az órarendet. A beiskolázás felelıse, képesítıvizsga, szakmai versenyek szervezıje.
•
Közismereti igazgatóhelyettes Az igazgató közvetlen munkatársa, akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelısséggel helyettesíti. A közismereti tárgyak oktatásának közvetlen felügyeletét és irányítását látja el. Irányítja a területéhez kapcsolódó munkaközösségeket. Iskolai ünnepségeket, rendezvényeket szervez. Elkészíti a tanügyi statisztikákat, tanulmányi versenyeket szervez. A pályaválasztás és továbbtanulás felelıse. Megszervezi és felügyeli az érettségi vizsgák lebonyolítását, elszámolását.
•
A kollégiumi intézményegység-vezetı: Az igazgató közvetlen munkatársa. A kollégium pedagógiai programjában foglaltak alapján vezeti a kollégiumi nevelıtestület munkáját. Irányítja a munkaközösségeket. Teljes körően intézi a kollégisták ügyeit. Mindenoldalúan gondoskodik a diákok napi tevékenységéhez szükséges feltételek biztosításáról. Szervezi a férıhelyeinek kihasználását, tanításmentes napokon szálláslehetıséget biztosít vendégek részére.
•
Gyakorlati oktatásvezetı (útépítési, földmérési, geológus-geofizikus szakmai gyakorlatok)
12
SZMSZ
Gyakorlati oktatásvezetı helyettes (vízügyi, magasépítési, környezet- és vízgazdálkodási szakmai gyakorlatok) A tanmőhelyek, laboratóriumok, szakmai gyakorló helyek irányítója, az ott folyó oktatónevel munka egyszemélyi felelıs vezetıje. A gyakorlati oktatásban résztvevı tanárokkal, gyakorlati oktatókkal együttmőködve irányítja a gyakorlati oktatási nevelési, szervezési, termelési teendıit. Elıkészíti, irányítja, ellenırzi a kötelezı nyári szakmai gyakorlatot. Tapasztalatait elemzıen értékeli. A tanulók szakmai teljesítményérıl – szükség szerint – tájékoztatja az osztályfınököket. •
Gazdasági vezetı A gazdálkodás felelıs irányítója, felel az intézmény költségvetésének összeállításáért és annak végrehajtásáért. A nem pedagógus dolgozók vezetıje, munkájuk szervezıje. A gazdasági vezetı az aktuális adó és gazdálkodással kapcsolatos törvények, és rendeletek alapján végzi a munkáját. Gondoskodik a törvényi változásokhoz igazított, gazdálkodást érintı szabályzatok elkészítésérıl. Szükség szerint elemzı tájékoztatást ad az igazgató, valamint a tantestület részére. A vagyon- és tőzvédelmi feladatkörbe tartozó intézkedések felelıse.
Az igazgatót a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott rend szerint az igazgató helyettesei helyettesítik. Egyidejő akadályoztatásuk esetén a vezetıi, vezetı-helyettesi feladatokat az igazgató által kijelölt közalkalmazott látja el. A vezetık helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos mőködéséért, felelıssége, intézkedési jogköre – az igazgató eltérı írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény mőködésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki. A vezetı helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezetı akadályoztatásának megszőnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseirıl. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, a szakmai igazgatóhelyettes gondoskodik az eseti helyettesítésrıl. Ha a pedagógus távolmaradása elıreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévı pedagógust szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. Az intézmény nevelıtestületének tagjai: a pedagógusok; gazdasági vezetı. A nevelıtestület az éves munkatervben meghatározott idıpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik. A nevelıtestület értekezletein a részvétel a nevelıtestület minden tagja számára kötelezı. A nevelıtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelıtestület döntéseit nevelıtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály elıírja, vagy állásfoglalást igénylı személyi ügyben az érintett kéri. 13
SZMSZ
Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelıtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelıtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3.4.2. Szakmai munkaközösségek Az intézményben folyó nevelı-oktató munka tervezését, szervezését és ellenırzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját mőködési rendjérıl, munkatervének elfogadásáról. Az intézményben a következı szakmai munkaközösségek mőködnek: a.
Magyar nyelv és irodalom, Történelem
b.
Matematika, Fizika
c.
Idegen nyelv
d.
Természettudományos, Testnevelés, Ének, Rajz
e.
Osztályfınöki
f.
Közlekedésépítı
g.
Magasépítı
h.
Földmérı
i.
Geológus-geofizikus
j.
Környezet és vízgazdálkodó
k.
Informatika
l.
Fiú kollégiumi munkaközösség
m.
Lány kollégiumi munkaközösség
A munkaközösség vezetıjét a munkaközösség javaslata alapján az igazgató bízza meg egy tanévre/nevelési évre. A munkaközösség vezetıje felelıs a tervezéshez, szervezéshez és ellenırzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerőségéért.
IV. A mőködés rendje, nyitva tartás 4.1. Az intézmény nyitva tartása A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. Indokolt esetben az igazgató ettıl eltérı tanítási- és munkarendet is megállapíthat. Szorgalmi idıben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon, a kollégiumi ügyek intézése a kollégiumi titkárnál történik. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon mőködik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató állapítja meg. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény, hirdetés formájában nyilvánosságra hozza. 14
SZMSZ
A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az igazgató és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. A tanulók munkarendjének szabályozása a Házirendben található. 4.2. A belépés és benntartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: – az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, – az iskola rendjének, tisztaságának megırzése, – a tőz- és balesetvédelemi elıírások betartása, – a szervezeti és mőködési szabályzat, a házirend és más belsı szabályzatok rájuk vonatkozó elıírásainak betartása. Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb idıben az igazgató utasítása szerint portai szolgálat mőködik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni a portai szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb idıben is munkaköri kötelessége. Azok beléptetése, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, az épületbe a portai szolgálat tudomásával léphetnek be. Az intézményben 7.15-tıl 14.00-ig ügyelet mőködik. Az ügyeletes nevelı köteles a rábízott épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megırzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni. A kollégiumban 24 órás portai szolgálat van. A diákok reggel a tanórák kezdete elıtt tíz perccel elindulnak az iskolába. Napközbeni visszaérkezéskor a portaszolgálat regisztrálja a benntartózkodás idejét. Az intézményben egyidejőleg 3 fı nevelı lát el ügyeleti teendıket az alábbi területeken: – udvaron; – földszinten; – emeleten; Az ügyeletet ellátó nevelık teendıiket a tanévre meghatározott beosztás szerint végzik, az alábbi idıbeosztásban: – 7.15-tıl 10.20-ig; – 11.05-tıl 14.00-ig. – A kollégiumban a kollégiumi házirend szerint.
15
SZMSZ
A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstıl az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon biztosítja, a kollégisták esetében a házirend szerint. 4.3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái. Az intézményben a következı tanórán kívüli foglalkozások tarthatók: – szakkörök (tehetséggondozás, versenyre vagy felvételire való felkészítés); – korrepetálás (felzárkóztatás); – öntevékeny diákkörök (iskolarádiósok, „VIZES LEPEDİ” szerkesztık); – sportkör (ISK2), tömegsport foglalkozások; – házi tanulmányi versenyek; – Vásárhelyi Pál-diáknapok (szakestek), kollégiumi hét; – osztály és évfolyam rendezvények; – kirándulások. Az iskolán kívül szervezett foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet a feladattal megbízott szervezı pedagógusok látják el. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az erre a feladatra megbízott szervezı pedagógusok biztosítják. 4.4. Kollégiumi elhelyezés. A kollégium elsıbbséget biztosít a saját, vidéki tanulói elhelyezésére. Szabad kapacitás estén más középfokú oktatási intézmény diákjai is felvételt nyerhetnek. A kollégiumi tagság egy tanévre szól. A kollégiumban folyó nevelımunka a kollégium Pedagógiai Programjában meghatározottak alapján éves munkaterv és házirend szerint folyik. V. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje A pedagógiai munka belsı ellenırzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenırzési terv szerint az igazgató és helyettesei végzik, a szakmai munkaközösségek vezetıi segítik. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének az intézményben alkalmazott módszerei: – Az oktató-nevelı munka gyakorlatának ellenırzése (óralátogatások); – Az oktató-nevelı munka írásos dokumentumainak ellenırzése törzskönyvek, bizonyítványok, jegyzıkönyvek (tanmenet, osztálynaplók, kollégiumi naplók adminisztrációja, az értékelés folyamatosságának ellenırzése); – A leltári felelısség vizsgálata (vagyonvédelmi szempont, értékmegırzés); – A pedagógiai munka szakszerőségének a vizsgálata.
2
Iskolai Diáksportkör
16
SZMSZ
A belsı ellenırzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.
VI. A vezetık, szervezeti egységek és intézményi közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formája
A kapcsolattartás formái: igazgatósági ülések, nevelıtestületi értekezletek, megbeszélések, munkaközösségi értekezletek, tanári szobában elhelyezett hirdetıtáblák, iskolagyőlések, diákközgyőlések, nyílt napok. A helyszínt valamennyi esetben az intézmény biztosítja. A rendszeres idıpontokat az intézményi közösségek kapcsolattartásában az iskolai munkaterv határozza meg. 6.1.Vezetıségen belüli kapcsolattartás. Az igazgató vezetésével hetente egy alkalommal vezetıi értekezlet van a szakmai igazgatóhelyettes, a közismereti igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezetı, a gyakorlati oktatásvezetı helyettes, a kollégiumvezetı valamint a gazdasági vezetı részvételével. 6.2. A vezetık és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás. A szervezeti egységek egymás között a vezetıkön keresztül tartják a kapcsolatot. Szükség esetén vagy vitás esetben az igazgató vagy igazgatóhelyettes koordinál. A nevelıtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, aki az osztályozó értekezletet követı nevelıtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekrıl a nevelıtestületnek. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelıtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. A diákképviselık és az intézményi vezetık közötti kapcsolattartás. Az intézmény diákönkormányzatának legfıbb szerve a Diáktanács, amely osztályonként 1 fı diákképviselıbıl áll. A diákképviselıket az osztályok a tanév elsı osztályfınöki óráján választják meg. A Diáktanács titkárt és tisztségviselıket választ, dönt saját mőködésérıl. A Diáktanácsot a titkára képviseli. A titkár az intézmény vezetésével az igazgatóhelyetteseken keresztül tartja a kapcsolatot. A diákönkormányzatot segítı pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti, a diákönkormányzat munkáját. A Diáktanács ülésein és az évi rendes Diákközgyőlésen az iskola igazgatója rendszeresen tájékoztatja a tanulókat. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mőködését. 17
SZMSZ
A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselık, valamint az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A kollégiumban önállóan mőködı diákönkormányzat van, külön mőködési szabályzat alapján. 6.4. Az iskolai sportkör és az intézményi vezetık közötti kapcsolattartás. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelezı heti testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat a testnevelık irányítják. Iskolai Sportkör (továbbiakban: ISK) szakosztályok tevékenységébe minden tanuló jogosult bekapcsolódni. Az iskolai diáksportkör saját önkormányzattal rendelkezik, évente egyszer küldöttgyőlés keretében elnököt és tisztségviselıket választ, dönt saját mőködésérıl. A diáksportkört az elnök képviseli. Az intézmény részérıl az iskolai sportkör vezetésével a testnevelési munkaközösség vezetıje tart kapcsolatot. Az iskolai sportkör közgyőlése által a lehetıségek, és adottságok figyelembevételével meghatározott sportágakban a foglalkozásokat felnıtt vezetı irányításával kell megtartani. A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 6.5. A vezetık és az iskolai szülıi szervezet közötti kapcsolattartás formája Az iskolai szülıi szervezetet az osztályok szülıi közösségei alkotják. Az iskolai szülıi szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülıi szervezet, amelybe az osztályok szülıi közösségei osztályonként egy szülıt delegálnak. Az iskolai szülıi szervezet delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülıi munkaközösség dönt mőködési rendjérıl, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselıinek megválasztásáról. Az igazgató szülıi értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülıi szervezet a pedagógiai munka aktuális kérdéseirıl, a szülıi értekezletek közötti idıben szükség szerint tájékoztatja a szülıi munkaközösség elnökét az iskolai szülıi munkaközösség döntését igénylı kérdésekrıl. A szülık tájékoztatásának rendje: Szóbeli tájékoztatás: csoportos (szülıi értekezleten), egyéni (fogadóórán). Írásbeli tájékoztatás: ellenırzı könyv, levél útján. A beiratkozás napján tájékoztatjuk a beiratkozó tanulókat és szüleiket a vallás és hitoktatás lehetıségérıl. Amennyiben van olyan tanuló, aki igényli a fakultatív vallás- és hitoktatást, számára az egyházzal egyeztetve megszervezzük azt. Az iskolai szülıi szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülıi szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintı bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény 18
SZMSZ
vezetıjétıl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a nevelıtestület értekezletein. A szülıi szervezetet egyetértési jog illeti meg: – a tankönyvjegyzékben nem szereplı tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történı felvételekor, – a tanév rendjérıl szóló rendeletben nem szereplı versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor. A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a szülıi szervezetet véleményezési jog illeti meg.
VII. A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja 7.1.Intézményi kapcsolatok. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, a fenntartó szakirodáival, továbbá számos intézménnyel. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közremőködnek az igazgatóhelyettesek, továbbá az ügyek meghatározott körében a gyakorlati oktatás vezetıje és a gyakorlati oktatás helyettes vezetıje, a kollégiumi nevelıtanárok. 7.2. Alapítványi kapcsolatok. Az intézmény támogatására létrejött alapítványok esetén a kapcsolattartás formáját és módját ezen alapítványok alapító okirata határozza meg. 7.3. Egészségügyi ellátást biztosító kapcsolat. Az intézmény jogszabályban elıírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban közremőködik az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy. 7.4.Egyéb intézményi kapcsolat. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelıtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját.
VIII. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 8.1.Az iskola zászlója, emblémája. Méretei: 1 m. x 2 m. fekvı téglalap Színe: királykék A zászló felirata: Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola Békéscsaba A zászló közepén stilizált „VÍZMŐ” felirat látható.
19
SZMSZ
Az iskola emblémája: az oktatott szakmákat bemutató pajzs alakú vonalas ábra. 8.2.Iskolai ünnepségek: – tanévnyitó ünnepség – gólyabál – szalagavató – ballagási ünnepség – tanévzáró ünnepség 8.3.Iskolai megemlékezések: – Aradi vértanúk emléknapja (október 6.) – Október 23. nemzeti ünnep – Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.) – Március 15. nemzeti ünnep – Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 15.) 8.4 Hagyományos rendezvények: – Vásárhelyi Pál-diáknapok – szakestek – kollégiumi gólyabál – kollégiumi hét Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények idıpontját a tanév rendje alapján az iskola és a kollégium éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi mősor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelısök megnevezésével a munkaterv határozza meg. A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai és kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
IX.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a védınıvel egyezteti. Az együttmőködés elıkészítése és lebonyolítása az intézmény ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy közremőködésével történik.
20
SZMSZ
X. Intézményi védı, óvó elıírások A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idı megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény elıtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelıen ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idı megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény elıtt az osztályfınök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskolába csak az elıírásoknak megfelelı eszközök és felszerelések vihetık be. A pedagógus – az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában, házirendjében meghatározott védı, óvó elıírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelı-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minısít. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelıs a tőz- és balesetvédelmi elıírások betartatásáért.
XI. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık Tőz esetén az intézmény tőzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendıket. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tőzvédelmi szabályzat elıírásait kell alkalmazni.
XII. Az iskolai könyvtár mőködési rendje Az iskolai könyvtárat az intézmény tanulói és alkalmazottai használhatják. A könyvtár nyitva tartása heti tíz órában. A könyvtár szolgáltatásai Kölcsönzés, olvasótermi használat;
21
SZMSZ
A könyvtár az oktató-nevelı munka segítése érdekében letéti állományt helyezhet el a pedagógusoknál. A könyvtárban lehetıség van tanórák és egyéb csoportos foglalkozások lebonyolítására. Beiratkozásnál az alábbi adatokat kell felvenni: név, tanulók esetén osztály; lakcím. A dokumentumok kölcsönzése a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítéssel történik. Az átvételt a kölcsönzı aláírásával kell hitelesíteni. Egy tanuló egyidejőleg legfeljebb 5 könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési idı – az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket kivéve – három hét, ez indokolt esetben meghosszabbítható. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek a tanulói jogviszony megszőnéséig kölcsönözhetık. A könyvtári szolgáltatások biztosítása, a könyvtári állomány nyilvántartása, rendezése, ellenırzése, gyarapítása, selejtezése a könyvtáros feladata. A könyvtáron kívül elhelyezett letéti állományt a könyvtáros évente egy alkalommal ellenırzi. A könyvtár győjtıköri szabályzatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.
XIII. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét a szabályzat 4. sz. mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. Az adatkezelés idıtartama nem haladhatja meg az irattári ırzési idıt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülıi szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A közoktatási törvény 2. számú melléklete pontosan felsorolja azokat az adatokat, amelyek az iskolában, kollégiumban nyilvántarthatóak egy tanulóról.
XIV. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás Jogszabályi háttér: • • •
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 19.§ (2), 44.§ (2),18.§ (4),118.§(5). A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 2003. évi módosításokkal. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl szóló 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet
22
SZMSZ
A pedagógus tankönyvválasztási joga A pedagógus jogosult arra, hogy megválassza az átadásra kerülı ismereteket és tananyagot illetıen a nevelési és tanítási módszereit, ezzel a jogával azonban a pedagógiai program keretei között, a helyi tanterv figyelembevételével élhet. A pedagógus azonban nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és a tankönyvellátás jogszabályi feltételei mellett nem biztosítható minden tanulónak. Tanítási év közben a meglévı tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg. Nevelıtestületi döntés alapján csak a tankönyvjegyzékben szereplı tankönyvekbıl választhatnak a pedagógusok. Kivéve, ha döntés után kerül le a könyv a tankönyvjegyzékrıl. A tankönyvjegyzék: Tankönyv az a könyv, melyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak. A tankönyvjegyzéket évente legalább egyszer az oktatási miniszter hivatalosan közzéteszi nyomtatott formában, hozzáférhetı az Interneten is, és gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról. Közzéteszi azoknak a könyveknek a listáját is, melyeknek tankönyvvé nyilvánítása az elızı két évben megszőnt. A kedvezményes tankönyvellátásra jogosultak köre A tankönyvpiac rendjérıl szóló törvény 8.§. (4) bekezdése alapján az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítani kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére azoknak a tanulóknak, akik nappali rendszerő iskolai oktatatásban vesznek részt, és: a) tartósan betegek vagy, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, d) három vagy több gyermekes családban élnek vagy, e) nagykorúak és saját jogon családi pótlékra jogosultak (2005/2006-os tanévtıl), vagy f) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek (2005/2006-os tanévtıl).
Azoknál a tanulóknál, akik nem tartoznak az alanyi jogon jogosultak körébe, az iskola saját döntése alapján biztosíthatja a tankönyvhöz jutás részleges vagy teljes támogatásának lehetıségét. Mivel a 2005/2006-os tanévtıl kezdıdıen a szociálisan rászorultak is ingyenes tankönyvhöz jutnak (az f. pont miatt), ezért csak különleges és egyedi esetekben gyakorolja az iskola igazgatója a szociális alapú kedvezmények biztosításának lehetıségét a szülı kérelmére.
23
SZMSZ
A kedvezményre való jogosultság vizsgálata A jogosultság elbírálásának legfontosabb feltétele, hogy a szülı ismerje meg a feltételrendszert és amennyiben jogosult a gyermeke az ingyenes tankönyvre, akkor a részére biztosított igénylı lapot kitöltve, aláírva és az ott szereplı határidıre visszajuttassa az iskolának. Az iskolában tanulmányait kezdı tanulók a felvételi értesítéssel egy idıben kapják meg az igénylılapot, azzal, hogy azt az ott megjelölt határidıre visszajuttatják az iskolának. Az igénylılapot minden olyan információval el kell látni, melybıl a szülı a jogosultságát el tudja dönteni. Az igénylés beadási határidejének elmulasztása jogvesztı. Kivételt képez ez alól, ha a családi körülményekben az év során változás állt be és az elıre nem volt látható. A jogosultság elbírálásához az alábbi dokumentumok csatolása szükséges: a) Tartósan beteg tanuló esetében, a megemelt családi pótlék összegét igazoló bármilyen dokumentum eredetiben, vagy fénymásolatban, mely a szülı/gondviselı nevét tartalmazza, valamint orvosi igazolás betegségrıl. b) Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos tanuló esetében érvényes szakvélemény alapján. c) Pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló esetén érvényes szakvélemény alapján. d) Három, vagy több gyermekes családban élı tanuló estében a családi pótlék összegét igazoló bármilyem dokumentum eredetiben, vagy fénymásolatban, mely a szülı/gondviselı nevét tartalmazza, valamint 16 év feletti testvérek iskolalátogatási igazolása. e) Nagykorúak és saját jogon családi pótlékra jogosultak estében, igazolás a folyósító szervtıl, a családi pótlékról. f) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı tanuló estében, a támogatást folyósító önkormányzat határozatának hiteles másolata, vagy eredeti példánya. Többes jogosultság esetén a támogatás csak egy jogcímen vehetı igénybe. Az iskola mérlegelési joga eldönteni, hogy melyik jogcímet részesíti elınyben, nyilvánvalóan azt, amelyik módon a dokumentáció egyszerőbb. Az iskola fenntartja a jogát arra, hogy a határozott idıre szóló igazolásokról, azok lejártát követıen újabb igazolásokat kérjen be. A kedvezményes tankönyvvásárlásra való jogosultságot az iskola megelılegezi abban az esetben, ha nyilvánvaló, hogy a tanuló körülményeiben változás várható a tankönyvvásárlás idıpontja körül, vagy az igazolások benyújtása logikusan csak a tanév megkezdése után lehetséges. A pótlólagosan benyújtandó igazolások (orvosi, családi pótlék, szakértıi, iskolalátogatási) beadási határideje az adott tanítási évben november 30. Az ez után keletkezett jogosultságokat csak a következı tanítási évben lehet figyelembe venni. Azt a tanulót, illetve szülıjét, aki a fenti határidı után sem tudja igazolni alanyi jogát az ingyenes tankönyvre, az iskola felszólítja az ingyenesen igénybevett tankönyvek árának visszafizetésére.
24
SZMSZ
Szociális alapon, méltányosságból az igazgató által adható támogatást a szülınek kell kérni, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A kérvényen elıírt dokumentumok csatolása után az igazgató dönt a támogatásról és annak mértékérıl. Az elbírálás szempontja: •
a család egy fıre jutó jövedelme
•
egyéb más egyedi elbírálást igénylı családi helyzet
Az igénylı felelıssége A tankönyvtámogatásra való jogosultságot és az iskola által nyújtott egyéb kedvezményekre való jogosultságot a szülı által bemutatott okiratok mérlegelése után dönti el az iskola. A szülı, vagy a nagykorú az igényléssel egy idıben a közölt adatok, valamint a csatolt dokumentumok valódiságáért felelısséget vállal, amit az igénylılapon aláírásával erısít meg. Az ingyenes tankönyvhöz jutás módjai A tankönyvpiac rendjérıl szóló törvény 8.§. (4) bekezdése elıírja, hogy az iskolának biztosítani kell, hogy az érintett körbe tartozó tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek két megoldását alkalmazzuk úgy, mint:
• •
a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás, valamint az iskolától történı tankönyvkölcsönzés.
A lehetıség megválasztása nem a tanuló, hanem az iskola joga. Az iskola gondoskodik arról, hogy az egyes évfolyamok legdrágább tankönyveit megfelelı példányszámban megveszi. Ezt az összeghatárt minden év május 31-ig az igazgató határozza meg a következı tanévre vonatkozóan, mely az igények és a pénzügyi lehetıség ismeretében felülbírálható minden tanévben. Azok a tanulók, akik ingyenes tankönyvre jogosultak, ezeket a könyveket az iskola könyvtárából kikölcsönzik. A kölcsönzött könyvek addig maradhatnak a tanulónál, amíg az adott tárgyból a felkészítés folyik. A rendszer nem zárja ki a hagyományos kölcsönzési módot, mely a tanulói jogviszonya alapján jogosítja fel a tanulót. A tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás azt jelenti, hogy a szülı/tanuló nem készpénzt, hanem tankönyvet kap, melynek ellenértékét az iskola fizeti ki. A tanuló felelıssége a kölcsönzött könyvekért A tanuló felelısséggel tartozik a kölcsönzött könyvekért és a szülı köteles megtéríteni az okozott kárt, ha az:
25
SZMSZ
• • •
elvesztésbıl, megrongálódásból, vagy szándékosan okozott (eltépte, összefirkálta, elégette).
A kártérítés összege megegyezik a könyv beszerzési értékével. Nem kell megfizetni a kárt, ha az természetes kopásból, elhasználódásból adódik. Ennek eldöntésére a könyvtáros hivatott, és egyben javaslatot tesz a könyv selejtezésére, vagy a tanulónak történı ingyenes átadásra. További szabályok a) Az ingyenes tankönyvre jogosult, de bukott tanulók csak abban az esetben kaphatnak tankönyvet ingyenesen, ha azok munkafüzetek, és a végleges elszámolásnál az iskolának marad még kerete a tankönyvek megvásárlására. b) Az iskola a tankönyvvásárlás minden napján átnézi az Interneten a tankönyvjegyzéket, és azokért a könyvekért, melyek nincsenek az adott napon rajta a jegyzéken, az alanyi jogosult tanulóknak is fizetni kell.
A tankönyvellátási szerzıdés Az iskola tankönyv ellátási szerzıdést köt forgalmazóval, minden tanév február 28-ig a törvény 8/B.§ (1) szerinti tartalommal. A 2005/2006 tanévtıl az iskola nem vesz részt közvetlenül a tankönyvforgalmazásban, ezért a feladatai az alábbiak szerint módosulnak. • • •
• •
Szerzıdést köt a forgalmazóval az elıírt tartalommal. A forgalmazó a korábbi évek gyakorlatával ellentétben vállalja, hogy indokolt esetben beszerzi a tanév során használt tankönyveket a tankönyvjegyzékben rögzített áron. Vállalkozó pedagógussal szerzıdést köt a végrehajtás részleteirıl, mely szerint megbízza a vállalkozót a tankönyvrendelés technikai lebonyolítására, a tankönyvek árának beszedésére. Helyet biztosít a tankönyvek elkülönült raktározására és árusítására. Adatokat közöl az ingyenes tankönyvvásárlásra jogosult tanulókról.
A vállalkozó vállalja: • • • • •
a tankönyvforgalmazás teljes pénzügyi lebonyolítását A tanulóknak a könyvek vételáráról nyugtát, kérésre számlát állít ki. A kiszállított tankönyvek ellenértékét átutalja a tankönyvforgalmazónak. A visszáruzással kapcsolatos feladatokat elvégzi. Számlát állít ki azokról a könyvekrıl, melyet a tanulók ingyenesen kaptak meg, az iskola részére átutalja ezt az összeget. 26
SZMSZ
• •
A tankönyvtámogatás összegérıl a tanuló illetve a szülı nevére számlát nem állíthat ki a vállalkozó. A vállalkozó szerzıdést köt a tankönyvforgalmazóval, a tankönyvek szállítására és a pénzügyi elszámolásra.
A tankönyvellátási szerzıdés megkötéséhez be kell szerezni a szülıi szervezet egyetértését, oly módon, hogy a megkötött szerzıdésre rávezeti egyetértı nyilatkozatát a szülıi szervezet vezetıje. Ha a tanuló iskolát vált a tankönyvjegyzékben szereplı áron jogosult megvásárolni a tankönyvet, ha az iskola a befogadó intézmény. Ha az iskolából távozik a tanév közben, akkor a részére ingyenesen biztosított tankönyvekkel (könyvtári vagy támogatott) el kell számolni. Az iskolai tankönyvellátás keretében egy tanuló évfolyamonként kettı alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplı áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Az a tanuló, aki ingyenesen jutott tankönyvhöz, második esetben térítési díj ellenében kaphat tankönyvet a tanév során, vagy könyvtári példányt igényelhet.
A tankönyvellátás folyamata •
Az iskola a tankönyvforgalmazással tankönyvforgalmazó vállalkozót bíz meg. Az ezzel kapcsolatos feladatokat szerzıdésben rögzíti. Az iskolai tankönyvrendeléssel és a tankönyvterjesztéssel tankönyvfelelıs vállalkozó pedagógust bíz meg (továbbiakban tankönyvfelelıs). Feladatait szerzıdésben rögzítik a felek.
•
A tanulók december 15-ig kézhez kapják azokat az igénylılapokat, melyet a téli szünet utáni elsı tanítási napon kitöltve, a szülı által aláírva visszajuttatnak az iskolának. Az osztályfınök gondoskodik arról, hogy a hiányzó tanulókhoz is eljusson az igénylı lap. Nemleges igényt is célszerő jelezni.
•
A beérkezett igénylılapokat az iskola összesíti, és a létszám, valamint a költségvetési törvényben akkorra már elfogadott normatívák ismeretében kiszámolja, hogy várhatóan mennyi összegre lenne szükség az igények kielégítésére. A leendı 9. évfolyamon várható jogosultak létszámát becsléssel állapítja meg az elızı évek adatait alapul véve.
•
A tankönyvfelelıs gondoskodik arról, hogy az OM által minısített és felhasználható tankönyvek segédletek jegyzéke idıben álljon rendelkezésre a nevelıtestület számára.
•
A munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát a pedagógiai program elvei alapján lehetıség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva.
27
SZMSZ
•
A munkaközösség-vezetık a tankönyvjegyzék alapján január 10-ig leadják a közismereti igazgatóhelyettesnek a munkaközösségi igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzékben nem szereplı könyveket.
•
A munkaközösségek által javasolt tankönyvjegyzéket az igazgató véleményezteti a tantestülettel és döntenek arról, hogy mely könyveket kell az iskolának tartós tankönyvként kölcsönözhetı formában az ingyenességre jogosultaknak biztosítani, annak figyelembevételével, hogy az iskola a legoptimálisabban használja fel a részére biztosított normatív keretet.
•
A tankönyvjegyzéket a nevelıtestület határozatának ismeretében a szülıi szervezet valamint a Diák Önkormányzat egyetértésével kell ellátni január 20-ig.
•
A tanulók január 20-ig névre szóló megrendelı lapot kapnak a rendelhetı tankönyvekrıl. A szülı aláírásával garanciát vállal arra, hogy a rendelt könyveket megvásárolja. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók tájékoztatást kapnak arról, hogy a megrendelhetı könyvek közül melyek a támogatottak, melyekért kell fizetni, és melyeket lehet tartós tankönyvként kölcsönözni az iskolai könyvtárból.
•
A megrendelı lapokat a tanulók január 31-ig visszahozzák, feldolgozás után az iskola úgy állítja össze a tankönyv jegyzéket, hogy az már tartalmazza az elızetes igényként tartós tankönyvek számát is.
•
A tankönyvrendelést az igazgató által kijelölt tankönyvfelelıs végzi el február 15-ig.
•
A tankönyvforgalmazással kapcsolatos szerzıdéseket február 28-ig megköti az iskola a forgalmazóval és a tankönyvfelelıssel.
•
Az újonnan induló osztályok tanulói a felvételi értesítéssel egy idıben megkapják a névre szóló megrendelı lapot, melyet a szülı kitöltve és aláírva május 5-ig megküld az iskolának.
•
Szükség esetén az iskola május 10-ig módosítja a tankönyvrendelést.
•
A beiratkozás napján az új 9. évfolyamos tanulók tankönyv elıleget fizetnek. Az ingyenes tankönyvre jogosultak ekkor adják le az igényüket az ingyenes tankönyvre, melyet az iskola helyben bírál el, és tájékoztatást ad a további feladatokról. A jogosult tanulóktól elıleg nem szedhetı.
•
Augusztus 21-31. között megérkeznek a tankönyvek, melyet a tankönyvfelelıs vesz át és raktároz.
•
Az iskola augusztus végére pontos adatot szolgáltat a tankönyvfelelısnek az ingyenes tankönyvekre jogosult tanulókról név, osztályok szerinti bontásban. A tankönyvfelelıs a listát kiegészíti azzal, hogy mely könyveket kapja a tanuló támogatásként, és mely könyveket kölcsönözheti. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanuló amennyiben nem kívánja az arra kijelölt könyveket kölcsönözni, meg is veheti azokat.
•
A tankönyvek árusítását szeptember 15-ig be kell fejezni kivéve azokat a könyveket, melyeket a forgalmazó nem szállított le. 28
SZMSZ
•
A tankönyvfelelıs szeptember 30-ig elszámol a forgalmazóval, és ugyaneddig számlát nyújt be az iskolának az ingyenesen tanulóknak átadott könyvekrıl, valamint a könyvtár részére beszerzett könyvekrıl beszerzési árnak megfelelı áron.
•
Az iskola november 30-ig véglegesen lezárja a tankönyvforgalmazással kapcsolatos feladatait. A hiányzó igazolásokat begyőjti.
A 23/2004. (VIII.27) OM rendelet 23.§ (1) bekezdése szerint: a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejőleg az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelıst. A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülıi szervezetet egyetértési jog illeti meg.
29
SZMSZ
Mellékletek jegyzéke
─ Az iskolai könyvtári szabályzata (1. számú melléklet) ─ Szabálytalanságok kezelési rendje (2. számú melléklet) ─ Adatkezelési szabályzat (3. számú melléklet) ─ Igazgatótanács mőködési rendje (4. számú melléklet)
30
SZMSZ
Záró rendelkezések 1. A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium szervezeti felépítésére és mőködésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetıjének elıterjesztése alapján a nevelıtestület 2009. március 02. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint a diákönkormányzat és a szülıi szervezet egyetértési és véleményezési jogot, a Közalkalmazotti Tanács véleményezési jogot gyakorolt. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. 2. A hatálybalépéssel egyidejőleg érvényét veszti az intézmény 2007-es Szervezeti és Mőködési Szabályzata. 3. Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat módosítása csak a nevelıtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékleteinek módosítására sor kerülhet a Szervezeti és Mőködési Szabályzat módosítása nélkül is. 4. Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az intézmény dolgozói, tanulói és szüleik megtekinthetik az igazgatói titkárságon, az iskolai könyvtárban, a tanári szobában lévı faliújságon és a kollégiumban. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: –
a fenntartó
–
a nevelıtestület
–
a kollégium nevelıtestülete
–
a szülıi munkaközösség választmánya
–
a diákönkormányzat fórumai
5.Az intézmény eredményes és hatékony mőködéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. 6. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az elfogadást, jóváhagyást követıen nyilvánosságra kell hozni. Egy-egy példányt el kell helyezni: –
az igazgatói irodában
–
az irattárban
–
a könyvtárban
–
a tanári szobában
–
a kollégiumban
31
1. számú melléklet
Mellékletek
Iskolai könyvtári szabályzat
Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium könyvtárának mőködését az érvényes törvényi szabályozással összhangban a következık szerint szabályozom. Az Iskolai Könyvtári Szabályzat intézményünk Szervezeti Mőködési Szabályzatának mellékletét képezi. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: 1. 1. A könyvtár neve: Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium könyvtára 1.2. A könyvtár címe, telefonszáma: 5600 Békéscsaba Deák u. 6.; 321-145 1.3. A könyvtár fenntartójának neve: Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium 1.4. A könyvtár fenntartójának címe: 5600 Békéscsaba Deák u. 6. 1.5. A könyvtár mint az iskolai könyvtárhálózat tagja az alábbi szakmai szervezetekkel tart szakmai kapcsolatot Megyei Könyvtár, Megyei Pedagógiai Intézet 1.6. A könyvtár jellege: zárt könyvtár (csak az iskola dolgozói, tanulói vehetik igénybe) 1.7. A könyvtár elhelyezése: az iskola emeletén az 52-53. helyiségében mőködik. 1.8. A könyvtárhasználata: ingyenes (alapszolgáltatások igénybevételénél) 1.9. Az iskolai könyvtár dokumentumainak számát 15000 darabban határozom meg.
2. Az iskolai könyvtár mőködésének célja - segítse az oktató-nevelı munkát /mint tevékenységet/, - a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka (oktató-nevelı munka) színvonalának szintentartását, fejlesztését, - segítse elı az iskolai könyvtárhasználók /nevelık, tanulók, egyéb dolgozók / általános mőveltségének szélesítését, - a folyamatosan korszerősített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. 32
1. számú melléklet
3. Az iskolai könyvtár feladata 3. 1. Az intézmény könyvtárának általános feladata Az intézmény könyvtárának - mint a nevelı-oktató tevékenység szellemi bázisának fı feladatai a következık: - elısegíti az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, - biztosítja az iskola nevelıi és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegő könyvek, folyóiratok, audio-vizuális eszközök, stb.), - győjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megırzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja, - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében, - részt vesz, illetve közremőködik az intézmény - oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelı könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, mővelıdési és iskolai egyéb programok, vetélkedık szervezése, segítség nyújtása különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása stb.), - biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetıségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével), - a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat, - az iskolai könyvtárba kerül elhelyezésre az intézmény Nevelési és Pedagógiai Programja, Szervezési és Mőködési Szabályzata, és a Házirend egy példánya. 3.2. Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai: Az intézmény könyvtárának a céljai illetve az általános feladatai teljesitése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: - az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bıvíti, korszerősíti állományát az intézmény tanárai, nevelıközösségei és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével, - az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) az éves munkatervében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, - a beszerzett, megırzésre átvett dokumentumokat 3 napon belül bevételezi, leltárba veszi, - naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó digitális dokumentumot, - az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban 1 évente állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi,
33
1. számú melléklet
- a könyvtárállomány leltározását az intézmény Leltározási Szabályzatának megfelelı idıben és módon 3 évente végzi, - a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi (kézikönyvtár, segédkönyvtár, kölcsönözhetı állomány, idıszaki kiadványok, egyéb írásos dokumentumok), - a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelıen alakítja ki és tartja karban, - gondoskodik a könyvtári állomány megfelelı tárolásáról, a raktári rendrıl, rendszeres gyakorisággal ellenırzi az állományt.
4. Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár elsıdleges feladata, hogy győjteményeivel, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelı munkát és egyéb szakfeladatok ellátását segítse. Az iskolai könyvtár használata során (melyben az olvasót a keresett dokumentumhoz el kell juttatni) az alábbi fı feladatokat kell teljesíteni: 4.1. A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben. 4.2. A könyvtárhasználó részére a megfelelı irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve helyi olvasás biztosításával kielégíteni. 4.3. Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell elıjegyzés, másolatkészítés, könyvtárközi kölcsönzés, útján azt biztosítani. 4.4. A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni. 4.5. A kikölcsönzött dokumentumokról - a kiadástól a visszavételig - nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni.
5. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. Az ellátmány csak az alábbi célokra fordítható: -
könyvek, folyóiratok vásárlása,
-
könyvtárban szükséges információhordozók beszerzése,
-
nyomtatványok beszerzése.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŐJTİKÖRE
34
1. számú melléklet
Iskolánk könyvtári állományának győjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni. 1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggı győjtési tevékenység Az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatában, valamint a pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint győjti állományát: 1.1. Győjtés köre 1.2. Győjtés mélysége, nyelvi, idıbeli határai 1.3. Győjtés dokumentumtípusai 1.1. Győjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat fıgyőjtıköri és mellékgyőjtıköri szempont szerint kell győjteni. Az iskola alapvetı feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény fıgyőjtıkırébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyőjtıkörbe. A könyvtár fı győjtıkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok: - klasszikus és kortárs szerzık mővei, győjteményes kötetei, - általános lexikonok – enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes mővelıdéstörténet alapszintő és középszintő elméleti és történeti összefoglalói, - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap, és középszintő segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlı mővek - az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - Békés, Békéscsabára vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, - iskolánk történetével, névadónk - Vásárhelyi Pál életével, munkásságával kapcsolatos anyagok, - a helyi tantervhez kapcsolódó kötelezı és ajánlott olvasmányok, - a különféle tantárgyak oktatását segítı módszertani kézikönyvek, segédletek, - felvételi követelményekrıl, a továbbtanulás lehetıségeirıl készített kiadványok, - iskolai könyvtár tevékenységét érintı jogszabályok, állásfoglalások. A könyvtár mellékgyőjtıkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok: 35
1. számú melléklet
- lírai, prózai, és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzık teljes életmővei, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, - pszichológiai mővek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, - tantárgyi bibliográfiák, - folyóiratok, napilapok, szaklapok, - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom), - tematikus antológiák, - életrajzok, történelmi regények, - oktatással összefüggı statisztikai kiadványok, - oktatással összefüggı jogszabályok.
1.2. Győjtés mélysége, nyelvi, idıbeli határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban a) teljesség igényével győjti a magyar nyelven megjelenı kiadványok közül a következıket: - lírai, prózai és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzık mővei, győjteményes kötetei, - klasszikus és kortárs szerzık teljes életmővei, - közép- és felsıszintő általános lexikonok, - közép- és felsıszintő általános enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes mővelıdéstörténet elméleti és módszertani összefoglalói, - a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - középszintő segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlı mővek, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó alap - és középszintő elméleti ismeretközlı irodalom és történeti összefoglalók, - felvételi követelményekrıl, a továbbtanulás lehetıségeirıl készített kiadványok, - a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelezı" és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek,
36
1. számú melléklet
- a különféle tantárgyak oktatását segítı módszertani kézikönyvek, segédletek, - az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, - iskolai könyvtár tevékenységet érintı jogszabályok, állásfoglalások.
b) válogatva győjti magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembevéve: - nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom), - tematikus antológiák, - életrajzok, történelmi regények, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes mővelıdéstörténet alapszintő elméleti és történeti összefoglalói, - a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alapszintő segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlı mővek, - az adott környezetre (Békéscsaba város, Békés megye) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, - pszichológiai mővek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, - tantárgyi bibliográfiák, - oktatással összefüggı statisztikai kiadványok, kimutatások, - családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok győjteménye, - oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok győjteménye, - tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok győjteménye, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó felsıszintő elméleti ismeretközlı irodalom és történeti öszszefoglalók, - folyóiratok, napilapok, szaklapok. c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységő, szintő dokumentumokat, anyagokat.
37
1. számú melléklet
A válogatott győjtésszintő anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi és tárgyi, egyéb feltételektıl függıen esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetıjének (vagy a gazdasági vezetıjének) írásbeli jóváhagyása alapján, abban az esetben, ha a könyvtáros részére átadott ellátmányi összeget a beszerzés meghaladja. 1.3 Győjtés dokumentumtípusai A könyvtár győjtıköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a) könyvek és könyvjellegő kiadványok b) folyóirat jellegő kiadványok (periodikák): - napilapok, - pedagógiai folyóiratok, - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok. c) audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, diakazetták, fotókópiák, stb., - hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták, stb., - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-Rom-ok, szoftverek, internet, stb., - oktató programcsomagok.
KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyőjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységébıl tevıdik össze. Az állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom: 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke 2. Állománybevétel munkafolyamata 3. Katalóguskészítés és szerkesztés általános szabályai 4. Állományapasztás, törlés 5. Állománygondozás - védelem – ellenırzés
1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke:
38
1. számú melléklet
A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján a pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 1. 1. Az állománygyarapítás forrásai: a. beszerzés: könyvkereskedésektıl, kiadóktól, magánszemélyektıl, számla, vagy szerzıdés alapján történik a gyarapítás, b. csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképzı intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumot, elızetes megállapodás alapján, c. ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektıl jogi és nem jogi személyektıl térítésmentesen kap a győjtıkörébe tartozó dokumentumokat, d. egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belsı irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekbıl, stb. tevıdnek össze. 1.2. A gyarapítás mértéke: A fı győjtıkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembevételével állapítom meg: - a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelezı és ajánlott olvasmányok: 10- 20 példány, - a tananyagokhoz kapcsolódó alap, - és középszintő segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlı mővek: 5-10 példány, - folyóiratok, napilapok, szaklapok: 1 példány, - lexikonok, enciklopédiák: 1-1 példány, - kézikönyvek: 1-1 példány. A mellékgyőjtıkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel állománygyarapodás idıpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát.
2. Állománybavétel munkafolyamata A könyvtári állománybavétel menete az idıbeli sorrendben alábbiak szerint történik: 2.1 . A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménynyel. Ha szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. 2.2. Bélyegzés 39
1. számú melléklet
Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzıvel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. oldalát, - idıszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külsı borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét. 2.3. Nyilvántartásba vétel 2.3.1 . Az összesített nyilvántartásúnak minısített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni, illetve leltározni, oly módon, hogy az azonos idıpontban, azonos módon érkezett szállítmányt egy tételként kell figyelembe venni a szállítmány darabszámától függetlenül. A nyilvántartás az összesített leltárkönyvben történik, mely egyben pénzügyi okmány is, az idıszaki leltár egyik dokumentuma. Az összesített leltárkönyv kötelezı adattartalma: - sorszám, tételszám, - dátum (leltározás dátuma), - a dokumentum jellege (kiadvány, irodalmi mő, tájékoztató, stb.), melynél vegyes beérkezés esetén a többségi elv követendı, - darabszám (összes példány együttesen), - a beszerzés módja, - beszerzési érték (az összes példány együttes összege Ft-ban). (Az összesített nyilvántartásba vett dokumentumok körét a győjtıkıri fejezetben szabályoztuk.)
2.3.2. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele: Címleltárkönyvi nyilvántartás: - Könyvek, kiadványok esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelezı kitöltendı adatai: -leltári egyedi szám, -leltározás dátuma, -a dokumentum adatai (címe, szerzıje, kiadója), -darabszám, -raktári jelzet száma, -beszerzés módja, értéke.
40
1. számú melléklet
Egy-egy számla (szállítólevél) tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett mővek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni ("leltárba került a címleltárkönyv ....tól-....ig tételszám alatt .... db könyv ........ Ft értékben"). 2.3.3. A lepecsételt idıszaki sorozatban érkezı kiadványokat, folyóiratokat idılegesen állományba kell vételezni függetlenül attól, hogy azok az adott idıszak végén selejtezésre, vagy bekötésre kerülnek. Évközben az idıleges nyilvántartás céljára olyan cédulakatalógus kell alkalmazni, melynek segítségével ellenırizhetı, hogy a dokumentumsorozat minden tagja a könyvtárba beérkezett-e (kardex).
3. Katalógus készítés és szerkesztés általános szabályai Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetıvé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a könyvtárban elhelyezett dokumentumok között. Ezek az eligazító nyilvántartások, tájékoztatók a katalógusok. A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium könyvtárában az alábbi katalógusok elkészítése kötelezı: - betőrendes katalógus, - szakkatalógus. 3.1 A katalóguskészítés általános szabályai: a)
a katalóguskészítés az iskolai könyvtáros feladata,
b)
a bármilyen úton gyarapított állományi könyvekrıl, dokumentumokról, ismerethordozókról katalóguscédulákat kell készíteni.
c)
a katalóguscédula elkészítésére a címleírás formai szabályai érvényesek
3.2. A katalógusszerkesztés elvei: A dokumentumokat tudományterületek ismeretágak, tárgykörök, mőfajok szerint az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) alapján kell osztályozni. A szakkatalógusok rendjét az ETO szakrendje szerint kell kialakítani, rendezni.
4. Állományapasztás 4.1 Az állomány törlésének okai, indokoltsága: Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - a dokumentum felesleges példánynak minısül (olvasó igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár győjtıkörébe), - a dokumentum a használat következtében elrongálódott, 41
1. számú melléklet
- a dokumentum elveszett, megsemmisült, - leltár során hiányként jelentkezett. 4.2 Az állomány törlésének idıbeli hatálya: Az állomány törlése - rendszeres jelleggel évente, - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése idıpontjában történik, - a selejtezendı, vagy törlendı dokumentumokról jegyzéket kell készíteni minimum 3 példányban. A jegyzékben fel kell sorolni a leltári számot, a mő címét, szerzıjét, a nyilvántartási értéket, szakjelzetet, a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követıen az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a leltárkönyvbıl, a katalóguscédulát ki kell emelni a katalógusból.
5. A könyvtári állomány elhelyezése, védelme, ellenırzése 5.1. Elhelyezés Az áttekinthetıség és a világos rendezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelı elhelyezését és raktári rendjét. - az állomány kölcsönözhetı részét szabad polcokon kell elhelyezni, - a nem kölcsönözhetı állományt zárt helyen kell tartani, - az elrendezést eligazitó táblákkal kell áttekinthetıvé tenni, - a napilapokat, folyóiratokat, külön polcon kell elhelyezni. 5.2.Az állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerő tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelı tisztaságáról. 5.3. A könyvtári állomány ellenırzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggı feltételek biztosításáért az intézmény vezetıje, a tényleges könyvtári munka szabályszerőségéért, az állomány megırzéséért, megfelelı kezeléséért pedig a könyvtáros a felelıs. E kötelességbıl fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenıriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenırzését az intézmény Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. Az ellenırzést az alábbiak szerint kell végezni: a) az állományt 3 évente ellenırizni kell, b) soron kívül kell ellenırizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri,
42
1. számú melléklet
c) állományellenırzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni, d) a leltározást legalább két személynek kell végezni, e) az állományellenırzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elı kell készíteni, f) az állomány ellenırzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások öszszehasonlításával történik, annak egyezısége esetén a leltárkönyvek megfelelı rovatait le kell pecsételni, g) az állományellenırzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, h) a leltár eredményérıl jegyzıkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (idıszaki, vagy soron kívüli), számszerő adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét.
A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE 1. Jogok és kötelezettségek 1.1. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelıi, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják (a szolgáltatások használóinak körét az intézmény vezetıje bıvítheti, szőkítheti). 1 .2. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - könyvtári győjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól.
2. A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetık igénybe: 2.1 . A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helybenhasználata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - folyóiratok, - értékesebb dokumentumok, - audiovizuális információhordozók. 43
1. számú melléklet
A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 2.2. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása. 2.3. A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítı rendezvények megszervezése, lebonyolítása. 2.4. Kölcsönzés Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre.
A kölcsönözhetı állomány egy része a könyvtárban található szabadpolcról is kiválasztható.
A kölcsönözhetıség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetık, - részlegesen kölcsönözhetık, - csak helyben használhatók. A kölcsönözhetı dokumentumok kölcsönzési idıtartama 1 hónap. Hosszabbítás indokolt esetben kérhetı. A részlegesen kölcsönözhetı anyagok kölcsönzési idıtartama 1 nap. Nem kölcsönözhetıek a napilapok, folyóiratok, kézikönyvek, lexikonok. Az ideiglenesen kikölcsönzött dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza az oktatók. 2.5. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el az oktató- nevelımunka segítése érdekében az alábbi helyeken: - szaktantermekben, - tanári szobákban.
3. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje: 3.1. Tanéven belül: szeptember 1-tıl június 30-ig. Az iskolai könyvtár mőködése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidıben zárva tart. 3.2. Tanéven belül hetente 11 óra (naponta 2, 2, 2, 2, illetve 3 óra). Az aktuális tanévi nyitva tartás mellékletként – évente – csatolandó.
44
1. számú melléklet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. 2. Az iskolai könyvtár Mőködési Szabályzata az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatának mellékletét képezi. 3. Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben, az érvényben levı jogszabályokat kell érvényre juttatni. 4. Az iskolai könyvtár Mőködési Szabályzatának aktualizálása, karbantartása, az iskola igazgatójának a feladata. 5. Az iskolai könyvtár Mőködési Szabályzatát mindenki által hozzáférhetı helyen kell elhelyezni, pl. a könyvtárban, a tanári szobában, az igazgatói titkárságon.
45
2. számú melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján az intézményvezetı köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjérıl, amely a szervezeti és mőködési szabályzat mellékletét képezi. Az intézménynél elıforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.
1.1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létezı szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstıl, - helyi rendelettıl, - egyéb belsı szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat -
nem megfelelı cselekménybıl, mulasztásból, hiányosságból.
1.2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minısülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján -
a büntetı, a szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.
1.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) elıfordulásának megelızése. A megelızés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az elızetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetıi ellenırzés eszközével a szabálytalanság elıfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhetı legyen. A FEUVE rendszerben az ellenırzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belsı ellenırzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelısökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belsı ellenırzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelısök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetıek legyenek.
46
2. számú melléklet
1.4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelıs intézményvezetınek kell gondoskodnia arról, hogy a elsı szintő pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelıségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítı mőködését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, mőködési folyamataira, ahol a szabálytalanságok elıfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elı, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetıségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét.
1.5. A nagyobb kockázatot rejtı feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelızése érdekében Az intézménynél nagyobb kockázatot rejtı feladatok, folyamatok a következık: -
a tervezési folyamatok egyes területei, az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetıségét rejtı folyamatok, tevékenységek, a szerv belsı eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek, a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek.
1.5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı: 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsısorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségő készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegő kiadások teljesítésével járó területek, pl.: beruházások, eseti, nagy összegő finanszírozások fokozott ellenırzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnıtt jelentéső területek fokozott ellenırzését, a szabályosság kontrollálását; 4. Figyelembe kell venni a külsı ellenırzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is.
1.5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetıségét rejtı folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı: 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belsı rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelızését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy az intézmény dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények elıfordulási típusairól, területeirıl, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetıségérıl.
47
2. számú melléklet
Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylı területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni. az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési fıösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytıl jelentıs tételnek számítató a terület, az intézmény a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve – határozza meg, - az adott terület ellenırzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenırzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték – e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenırzik –e, utólag mikor történik ellenırzés, illetve, hogy a területet érintette –e a független belsı ellenıri, illetve esetleg külsı ellenıri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlı, mely az ellenırzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fı szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. -
1.5.3. A szerv belsı eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı: -
rendszeresen át kell tekinteni a szerv belsı eljárásrendjét, különös tekintettel a belsı szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelıen gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenırzésérıl.
1.5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı: -
a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg.
Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: -
dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, a beruházások pénzügyi lebonyolítása, az intézmény valamely alapfeladatának ellátása stb.
A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenırzési feladatok például a következık lehetnek: -
-
a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, a beszerzés kezdeményezés ellenırzése, áttekintése jogosság, célszerőség szempontjából, a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelı jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént –e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte –e, - gazdaságosság elvét szem elıtt tartották –e; a megrendelés nyilvántartása megfelelısségének, átlátható rendszerben történı kezelésének ellenırzése, a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, a készletjellegő termékek beérkezést követı nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, a pénzügyi teljesítés elıtt az érvényesítıi feladatok ellátásának teljes ellenırzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedıen, a pénzügyi teljesítés elıtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése,
48
2. számú melléklet -
az utalvány ellenjegyzésének ellenırzése, a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, a pénzügyi teljesítést követı számviteli folyamatok nyomon követése.
A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat – ellátáskor kell külön, írásban meghatározni.
1.6. Az intézményvezetı értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézményvezetı a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes mőködése folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következıket: -
a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelı ütemben történik –e, kellı rugalmassággal válaszol –e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, az ellenırzési tapasztalatok nem utalnak –e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelıek –e a kialakított ellenırzési nyomvonalak, a FEUVE szabályzata elkészült –e, annak betartására fodítanak –e kellı figyelmet.
Az intézményvezetı a FEUVE tevékenységet köteles értékelni a független belsı ellenır, valamint a külsı ellenıri szervezet megállapításai alapján is.
1.7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén A FEUVE rendszernek a következı feladatai lehetnek, ha mőködése során szabálytalanságot észlel: a)
amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenırzési tevékenysége során a korábban már meghatározott – szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézményvezetıt;
b)
amennyiben az intézményvezetı észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles errıl a felügyeleti szerv vezetıjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetıjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelı intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.
1.8. A büntetı, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások
1.8.1. A büntetıeljárás megindítása A Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bőncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetıeljárásról szóló
49
2. számú melléklet 1998. évi XIX. Törvény ( a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetıeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése elıírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bőncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
1.8.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekrıl szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetıit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetıleg a szabálysértési hatóság részérıl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
1.8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsısorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegő jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelısség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykövérıl szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.) megfelelı rendelkezései.
1.8.4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelısség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelı rendelkezései az irányadók.
50
3. számú melléklet
Adatkezelési Szabályzat
1. Általános rendelkezések 1.1. Az adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapjai és céljai Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. a) Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: - A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, - A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992 évi LXIII. törvény módosításáról, - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. b) Az adatkezelési szabályzatunk legfontosabb céljai - a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása, - az intézményünk adatkezelési és adatfeldolgozási szabályainak rögzítése, - azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézményünkkel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskolánk tanulóiról, közalkalmazottairól az intézményünk nyilvántart, - az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése, - a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, - az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. 1.2. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium mőködésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetıjének elıterjesztése után a nevelıtestület elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályokban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta az iskola szülıi szervezete és a diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolta az intézmény közalkalmazotti tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata 3. számú függelékeként hagyta jóvá. c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola könyvtárában a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, a kollégiumban, valamint az igazgatói irodában. A dokumentumok tartalmáról és elıírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatjuk, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást. 1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és idıbeli hatálya
51
3. számú melléklet a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelezı érvényő. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának idıpontjával lép hatályba, és határozatlan idıre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követı dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, errıl a Munka törvénykönyve 76. § (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B § szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni.
2. Az intézményünkben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezıen nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 2.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai a) név, születési hely és idı, állampolgárság, b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen: - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idı, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idı, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történı megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelı tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történı kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülı neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma, c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen: - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minısítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,
52
3. számú melléklet - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló rendellenességére vonatkozó adatok. d) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, e) a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma, f) a többi adat az érintett hozzájárulásával.
3. Az adatok továbbításának rendje 3.1. A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak és más közalkalmazottainak a 2.1. fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók: A fenntartónak, a kifizetıhelynek, bíróságnak, rendırségnek, ügyészségnek, városi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenırzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2. A tanulók adatainak továbbítása Az intézményünk csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendırség, ügyészség, városi önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességére, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, c) a magatartás, a szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelıtestületen belül, a szülınek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenırzés végzıjének, d) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelıje részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, áthelyezésével kapcsolatosan érintett iskolához, felsıoktatási intézménybe történı felvétellel kapcsolatosan az érintett felsıoktatási intézményhez és viszsza, f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából.
53
3. számú melléklet Az iskola nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való jogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók 50 %-os étkezési kedvezménye) elbírálásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetık, amelyekbıl megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az iskola adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény vezetıje az egyszemélyi felelıs. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében a helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltı pedagógusokat, a gazdasági vezetıt és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény vezetıje személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelısségével látja el. Az intézmény vezetı személyes feladatai: -
a 2.2. fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 3.2. fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 2.1. és 2.2. fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenırzése, a 3.1. és 3.2. fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenırzése, a 3.2. fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az iskolának, a szakmai ellenırzés végzıjének, - a 2.2. fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének ellenırzésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásnak beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelıi feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettesek: - a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelısek a 2.2. fejezet c) és f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, - a 3.2. fejezet e), f) és h) szakaszaiban szereplı adattovábbítás. Gazdasági vezetı: - beosztottjainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait továbbadhatja, az adatkezelıi feladatkörért azonban személyes felelısséggel tartozik az alábbi körben: - a 2.1. fejezet c) szakasza szerint munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, - a 2.1. fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1. fejezetben meghatározott esetekben, - kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. Iskolatitkár: - a tanulók adatainak kezelése a 2.2. a9, b9 és e9 szakaszai szerint, - a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1. a) és b) szakaszai szerint, 54
3. számú melléklet - a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése, - a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása, - adatok továbbítása a 3.2. d 9 szakaszában meghatározott esetben. Osztályfınökök: - a 3.2. fejezet c) szakaszában szereplık közül az alábbiakat: A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelıtestületen belül, a szülıknek, - a 2.2. fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelısnek. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs: - a 2.2. fejezet d) szakaszában szereplı adatok, - a 3.2. fejezet g) szakaszában szereplı adattovábbítás. Munkavédelmi felelıs: - a 2.2. fejezet d9 szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban elıírt továbbítása. Az érettségivizsga-bizottság jegyzıje: - a 3.2. fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelıtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus: - beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülı olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülıktıl, akikrıl a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, - beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülı olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikrıl kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplı személyektıl hozzájárulást kérni nem szükséges), - a fentiekben említett hozzájárulás általában szóban is elégséges, kritikus esetekben írásos.
5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja a következı lehet: -
nyomtatott irat, elektronikus adat, az intézmény weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.
Az adatkezelı lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetık. 55
3. számú melléklet 5.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 5.2.1. Személyi iratok Személyes irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszőnésekor, illetve azt követıen keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: - a közalkalmazott személyi anyaga, Személyi anyagon a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 5. számú melléklete szerint kötelezıen vezetendı adatok körét értjük. - a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, Tájékoztatási iratnak minısül a Munka törvénykönyve 76. § (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B § szakaszai szerinti irat. - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı egyéb iratok (például illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), - a közalkalmazott bankszámlájának száma, - a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 5.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethetı, amelynek alapja: - a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - bíróság vagy más hatóság döntése, - jogszabályi rendelkezés. 5.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: - az intézmény vezetıje és helyettesei, - az intézmény gazdasági vezetıje és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, - az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója, - a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenır, tb-ellenır, revizor), - saját kérésére az érintett közalkalmazott. 5.2.4. A személyi iratok védelme: A személyi iratok kezelıi kizárólag az alábbi személyek lehetnek: - az intézmény vezetıje, - az intézmény gazdasági vezetıje, - az adatok kezelését végzı iskolatitkár. 56
3. számú melléklet
A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelınek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenırzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 5.2.5. A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetıje gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagában az 5.2.1. fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelıen csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított győjtıben zárt szekrényben kell ırizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. számú melléklete szerint vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás, amely szabályzatunk mellékletét képezi. A közalkalmazotti alapnyilvántartás elsı alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes rendszerrel is vezethetı. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következı esetekben: - a közalkalmazotti jogviszony elsı alkalommal való létesítésekor, - a közalkalmazott áthelyezésekor, - a közalkalmazotti jogviszony megszőnésekor, - ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak. A közalkalmazott az adataiban bekövetkezı változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetésrıl. A személyes anyag vezetéséért és rendszeres ellenırzéséért az intézmény vezetıje az egyszemélyi felelıs. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdasági vezetı és az iskolatitkár végzik. 5.3. A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1. A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelıi kizárólag az alábbiak lehetnek: - az intézmény vezetıje, - az igazgatóhelyettesek, - az intézmény gazdasági vezetıje, - a tanuló osztályfınöke, 57
3. számú melléklet - az iskolatitkár. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelınek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenırzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.
5.3.2. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetıje gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2. fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell ırizni: - összesített tanulói nyilvántartás, - törzskönyvek, - bizonyítványok, - beírási napló, - osztálynaplók, - a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma. 5.3.2.1. Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügyigazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következı adatokat tartalmazhatja: - a tanuló neve, osztálya, - születési helye és ideje, anyja neve, - állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, - a tanuló iskolájának a megnevezése. A nyilvántartást az intézmény vezetı utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig elsı alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethetı. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelıs. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történı tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülıje a tanuló adataiban bekövetkezı változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfınököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetésérıl. 58
3. számú melléklet
5.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülık jogai és érvényesítésük rendje az adatvédelmi törvény 11-12. §-ai alapján 5.4.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele elıtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelezı. Kötelezı adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelı jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselıje tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezelésérıl, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve javítást, amelyet az adatkezelı köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselıje jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltatói döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselıje kérésére az intézmény vezetıje tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetıleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idıtartamáról, az adatfeldolgozó nevérıl, címérıl és az adatkezeléssel összefüggı tevékenységrıl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény vezetıje a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthetı formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.4.2. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat az adatvédelmi törvény 16. § (1) bekezdése értelmében a személyes adatának kezelése ellen, ha: a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelı vagy az adatátvevı jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, b) a személyes adat felhasználása, vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetıvé teszi. Az intézmény vezetıje – az adatkezelés egyidejő felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idın belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményérıl a kérelmezıt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelı köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetıleg az annak alapján tett intézkedésekrıl értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétıl számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.4.3. A bírósági jogérvényesítés lehetısége
59
3. számú melléklet Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselıje az adatkezelı ellen bírósághoz fordulhat az adatvédelmi törvény 17. §-a értelmében. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
60
3. számú melléklet Közalkalmazotti alapnyilvántartás a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium közalkalmazottai számára az 1992. évi XXXIII. Törvény 5. számú melléklete szerint I. Név, születési név:
Állampolgárság:
Anyja neve:0
TAJ-száma:
Születési hely és idı:
Családi állapota:
Állandó lakcím és tartózkodási hely: Telefon száma:
Gyermekeinek születési ideje:
Adóazonosító jele:
Egyéb eltartottak száma: Az eltartás kezdete:
II. Legmagasabb iskolai végzettsége, több végzettség esetén valamennyi:
Iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett szakképesítés, meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai:
Szakképzettsége(i):
Tudományos fokozata:
Idegennyelv-ismerete: III. Korábbi munkaviszony(ok), a megszőnés Korábbi munkahely(ek) megnevezése: módja és idıpontja:
IV. 61
3. számú melléklet A közalkalmazotti jogviszony kezdete:
Erkölcsi bizonyítvány száma: Erkölcsi bizonyítvány kelte:
Jubileumi jutalom, végkielégítés alapjául szolgáló idıtartamok: V. A közalkalmazottat foglalkoztató szerv: Vá- Székhelye: sárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola, 5600 Békéscsaba, Deák F. u. 6. Békéscsaba Statisztikai számjele: A közalkalmazotti jogviszony kezdete az Jelenlegi besorolása: intézményben: A, B, C, D, E, 1 2 3 4 12 13 14 Besorolásának idıpontja:
FEOR száma:
Címadományozás, kitüntetés adatai:
Jutalmazás:
5
6
F,
G,
H,
I,
7
8
9
10
J 11
Minısítések idıpontja (a minısítések tartalma e nyilvántartás melléklete): Hatályos fegyelmi büntetése, kártérítésre kötelezés:
VI. Személyi juttatások: A gazdasági irodában folyamatosan nyilvántartva. VII. A közalkalmazotti munkából való távollét jogcíme, idıtartama: A gazdasági irodában folyamatosan nyilvántartva. VIII.
62
3. számú melléklet A közalkalmazotti jogviszony megszőnésének idıpontja:
A közalkalmazotti jogviszony megszőnésének módja:
A végkielégítés adatai: IX. A közalkalmazotti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggı adatok (Kjt. 41. §):
Békéscsaba, 200……………………………………
A fenti adatok nyilvántartását tudomásul vettem:
…………………………… Adatkezelésre jogosult (iskolatitkár)
………………………….. közalkalmazott
63
4. számú melléklet
Az igazgatótanács (1) Az intézményben mőködı intézményegységek azonos számú képviselıibıl álló koordinációs, véleményezı testület. (2) Az igazgatótanács létrehozása: a) Az igazgatótanács tagjainak száma intézményegységenként 2 fı. Az igazgatótanács ötödik tagja, egyben az igazgatótanács elnöke az intézményvezetı. b) Az igazgatótanács tagjainak megbízatása a megválasztástól számított négy éves idıtartamra szól. c)Az igazgatótanács tagjait a két intézményegység nevelıtestülete külön delegálja. A szakközépiskola részérıl az igazgatótanács tagja a két igazgatóhelyettes. A kollégiumban az alábbiak szerint történik az igazgatótanács tagjainak megválasztása: Az intézményegység nevelıtestületének ülése határozatképes, ha a nevelık eredeti összlétszámához képest 50 % + egy fı jelen van. Jelölt az, akit a határozatképes nevelıtestületi ülésen jelenlévı nevelık 1/3-a nyílt szavazással jelöltnek ajánlott. Igazgatótanácsi tag az, aki megkapta a határozatképes nevelıtestületi ülésen jelenlévı nevelık többségének (50 %+ 1 fı) a szavazatát. Szavazategyenlıség esetén az egyenlı szavazatot elért jelöltek tekintetében a szavazást ugyanazon a napon meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlıség esetén az lesz az igazgatótanács tagja, akinek a neve az ABC sorrendben elıbb szerepel. Ha a szavazás során a megválasztható igazgatótanácsi tagok létszámához képest kevesebb jelölt kapta meg a szükséges szavazatot, akkor a jelölést és a szavazást a még hiányzó igazgatótanácsi tag tekintetében egy héten belül meg kell ismételni. d) A szavazást a határozatképes nevelıtestületi ülésen nyílt jelöléssel, és szavazással, egyszerő többség mellett megválasztott jelölı- és szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A jelölteket a szavazólapon ABC sorrendben kell feltüntetni. Az igazgatótanácsi tagok megválasztásáról a szavazás eredményét (jelöltek neve, a jelöltre leadott szavazatszám), és a határozatképességet tükrözı jegyzıkönyvet kell készíteni, melyet a jelölı- és szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. Az igazgatótanács tagjainak megválasztásához szükséges feltételeket az intézményegység vezetıje biztosítja. e) Az igazgatótanácsi tagság megszőnik: - a megbízási idı elteltével, - tagságról való lemondással, - a tag halálával, - a tag intézményi munkaviszonyának megszőnésével,
64
4. számú melléklet - az intézményegység nevelıi közössége által a választás szabályai szerint lebonyolított visszahívással. (3)
Az igazgatótanács fıbb feladatai és hatásköre: - folyamatosan figyelemmel kíséri az intézményben folyó nevelı-oktató munka helyzetét, - különös figyelmet fordít az intézményi pedagógiai program végrehajtására, - segíti az intézményi nevelési-oktatási feladatok végrehajtásának szervezését, különösen: a tapasztalatok összegzésével, programok kezdeményezésével, az ellenırzési feladatokba való bekapcsolódással, -
javaslatot tesz az intézmény igazgatójának az intézmény személyi, tárgyi feltételei javítására vonatkozóan, valamint az intézményi munkában tapasztalható hiányosságok megszüntetésére, a hasznos kezdeményezések megvalósítására,
-
véleményezi az intézmény programjait, munkaterveit, költségvetését, értékelı beszámolóit, és mindazon elıterjesztéseket, amelyek véleményezésére az intézmény igazgatója felkéri,
-
segíti az intézményegységek szakmai munkájának koordinálását, különösen: a szakmai tapasztalatok megtárgyalásával, egyeztetésével, a közös feladatok kimunkálásával, az intézményi, intézményegységi vezetéssel való egyeztetéssel, továbbá a feladatok végrehajtásának összehangolásával,
-
képviselıje tanácskozási joggal részt vesz az igazgató, illetve intézmény egységvezetı meghívására az intézményi, illetve intézményegységi vezetıi megbeszéléseken, egyéb rendezvényeken,
-
a kollégium vezetıje felett a munkáltatói jogokat az igazgatótanács gyakorolja.
(4) Az igazgatótanács mőködése: a) Az igazgatótanács testületi ülésen gyakorolja feladat- és hatáskörét: -
Az igazgatótanács évente kétszer tartja üléseit (rendes ülés),
-
Szükség esetén az igazgatótanács elnöke a rendes üléstıl eltérı idıpontban is összehívhatja az igazgatótanácsot (soron kívüli ülés),
-
Az igazgatótanács tagjai 1/3-ának a tárgyalandó napirend megjelölését tartalmazó írásos kezdeményezésére az igazgatótanács elnöke nyolc napon belül köteles öszszehívni az igazgatótanácsot (rendkívüli ülés),
-
Ha az igazgatótanács ülését határozatképtelenség miatt el kellett napolni, az igazgatótanács elnöke az ülést öt napon belüli idıpontra az eredeti napirend megtárgyalására össze kell hívja (megismételt ülés).
b) Az igazgatótanács ülését az igazgatótanács elnöke hívja össze írásban. Az írásos meghívót az ülést megelızı öt nappal kell kézbesíteni. Halaszthatatlan esetben, valamint a megismételt ülésre a korábbi ülésen jelen volt tagok esetében a meghívás szóban is történhet. A testületi ülést az igazgatótanács elnöke készíti elı. Írásos elıterjesztést kell készíteni: - az igazgatótanács munkatervérıl,
65
4. számú melléklet - az intézményi, valamint intézményegység vezetıi értekezletek, továbbá az intézményi nevelıtestület ülésének azon napirendi pontjaival kapcsolatban, amelyeket az igazgatótanács véleményez, - mindazon napirendi témákról, amellyel kapcsolatban az igazgatótanács, vagy annak elnöke írásos elıterjesztés készítését elrendeli. c) Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha a megválasztott tagok többsége jelen van. Az igazgatótanács a határozatait nyílt szavazással, és egyszerő szótöbbséggel hozza. Az igazgatótanács zárt ülést tart személyi kérdésekben, ha az érintett személyiségi okokra tekintettel azt kéri. A döntéshozatalból kizárt, akit az ügy személyesen, vagy hozzátartozóját, közeli hozzátartozóját (Ptk.685.§ (b) pont) érinti. d) Az igazgatótanács üléseirıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyv a határozatképesség adatait, a hozott határozat pontos szövegét, a döntéshozatal szavazatainak számát, valamint a tanácskozás lényegét tartalmazza. A jegyzıkönyvet az igazgatótanács elnöke és a jegyzıkönyvvezetı írja alá. A jegyzıkönyv elkészítésérıl, a hozott határozhatok nyilvántartásáról, a határozatok végrehajtásáról az iskolatitkár bevonásával az igazgatótanács elnöke gondoskodik.
66
Tartalomjegyzék Szervezeti és mőködési szabályzat ............................................................................................1 I. Általános rendelkezések........................................................................................................3 A szervezeti és mőködési szabályzat tartalma, szabályozási köre ...........................................3 II. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése......................................................3 III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladata ................................10 IV. A mőködés rendje, nyitva tartás.......................................................................................14 V. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje ............................................................16 VI. A vezetık, szervezeti egységek és intézményi közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formája............................................................................................................................17 VII. A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja..........................................................19 VIII. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .........................................................................................................................19 IX.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ....................................................20 X. Intézményi védı, óvó elıírások.........................................................................................21 XI. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık ..........................................21 XII. Az iskolai könyvtár mőködési rendje .............................................................................21 XIII. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje ..........................................................22 XIV. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás .............................22 Mellékletek jegyzéke..............................................................................................................30 Záró rendelkezések.................................................................................................................31 Mellékletek ..............................................................................................................................32 Iskolai könyvtári szabályzat ...................................................................................................32 A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje .....................................................................46 Adatkezelési Szabályzat .........................................................................................................51 Az igazgatótanács...................................................................................................................64
Nyilatkozat A nevelıtestület képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Mőködési Szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk, és az SZMSZ-t mellékleteivel együtt elfogadtuk.
.......................................................... Török Árpád sk. nevelıtestület képviselıje Az iskolai szülıi szervezete, illetıleg az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Szervezeti és Mőködési Szabályzat elkészítése során véleményezési és egyetértési jogunkat gyakoroltuk.
..................................................
.......................................................
Koszta Mihály sk.
Gáspár Bence sk.
szülıi szervezet képviselıje
iskolai diákönkormányzat vezetıje
....................................................................... Eke Zoltán sk. kollégiumi diákönkormányzat vezetıje
A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az SZMSZ elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ......................................................................... Körmendi Mária sk. közalkalmazotti tanács elnöke Békéscsaba, 2010. január 04.