SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium Szeged

2016.

Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalomjegyzék 1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya ............ 6

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ................................................................. 6 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi keretei .......................................... 6 1.3. A szabályzat hatálya .................................................................................................... 7 2.

Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja.......................................... 8

I.

JOGI STÁTUS- Alapító Okirat ........................................................................................8

3.

Az intézmény alapdokumentumai ............................................................................. 15

4.

Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése .......................................................... 16

4.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezető szintjei .................................................. 16 4.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje .......................................................... 16 4.2.1.

Az intézmény vezetője az intézményvezető .................................................................... 16

4.2.2.

Intézményvezető helyettes............................................................................................... 18

4.2.3.

Gazdasági ügyintéző ....................................................................................................... 19

4.2.4.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai................................................................... 20

4.2.5.

Az intézmény vezetősége, kapcsolattartás ...................................................................... 20

4.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................... 21 4.3.1.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak.................................................. 21

4.3.2.

Az ellenőrzés típusai........................................................................................................ 22

4.3.3.

Az ellenőrzés módjai ....................................................................................................... 22

4.3.4.

A tapasztalatok értékelése .............................................................................................. 22

5.

Intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk ................................................ 24

5.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje ......................................... 24 5.1.1.

Alkalmazottak ................................................................................................................. 24

5.1.2.

Az alkalmazotti közösségek jogai ................................................................................... 24

5.1.3.

A nevelőtestület és a vezetők kapcsolattartásának rendje ............................................. 24

5.2. A tanulói közösség és a vezetők kapcsolattarásának rendje .................................... 24 5.2.1.

Véleménynyilvánítás, tájékoztatás ................................................................................. 25

5.2.2.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fórumai................................................ 25

5.3. Diákönkormányzat .................................................................................................... 26 5.3.1.

A Diákönkormányzat jogai ............................................................................................. 27

5.3.2.

A Diákönkormányzat működési feltételei ...................................................................... 27

5.4. Szülői szervezet .......................................................................................................... 27 5.4.1.

A kapcsolattartás formái ................................................................................................ 28 2


A szülői szervezet jogköre ............................................................................................... 28

5.4.2.

5.5. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere ................................................................ 28 6.

A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek ...................................................... 30

6.1. A nevelőtestület .......................................................................................................... 30 6.1.1.

A nevelőtestület döntési jogköre: .................................................................................... 30

6.1.2.

A nevelőtestület értekezletei ........................................................................................... 31

6.1.3.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ............................................. 32

6.2. A pedagógus munkaköri kötelességei ....................................................................... 32 6.2.1.

.Munkaköri leírás-minták............................................................................................... 32

6.2.2.

Tanár munkaköri leírás-mintája .................................................................................... 32

6.3. Az osztályfőnöki munkaközösség .............................................................................. 41 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ........................................................................... 41

6.3.1.

6.4. Az iskola ifjúságvédelmi felelősének feladata ........................................................... 42 6.5. A közismereti és szakmai munkaközösségek ............................................................ 43 7.

Az intézmény működési rendje ................................................................................. 44

7.1. A tanév helyi rendje ................................................................................................... 44 7.2. A tanítás heti és napi rendje ...................................................................................... 44 7.3. A nyitva tartás és ügyelet rendje ............................................................................... 45 7.4. Az intézményi felügyelet szabályai ............................................................................ 46 7.5. A pedagógusok munkarendje .................................................................................... 46 7.6. A tanulók munkarendje ............................................................................................ 47 8.

Tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................... 48

8.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások .................................................................. 48 8.2. Alkalmanként szervezett foglakozások ..................................................................... 48 8.3. A mindennapos testedzés formái ............................................................................... 49 8.4. Évről-évre ismétlődő rendezvények és szervezőik .................................................... 49 8.5. Kulturális- és sportrendezvények ............................................................................. 50 8.6. A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje ...... 50 9. Az érettségi vizsgatantárgyra történő felkészülési szint megválasztásának módja és feltételei ................................................................................................................................ 51 10.

A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása ............................................ 52

10.1.

A tanulói hiányzás igazolása .................................................................................. 52

10.1.1.

Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára ...................................................... 53

10.1.2.

Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ......................... 53

10.1.3.A tanulói késések kezelési rendje .......................................................................................... 54

10.2.Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ................................................................... 54 10.3.A tanulói mulasztások igazolása ................................................................................. 56 3


11.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái ................................................................ 57

12.

A tanulók fegyelmezésének elvei és formái ............................................................... 58

12.1.1.Írásbeli figyelmeztetés és intő ................................................................................................ 58 12.1.1.

12.1.2.Súlyosabb esetben fegyelmi büntetés, melynek típusai: ...................................... 58

12.3.1.Büntetések a ........................................................................................................................... 59 12.3.2.Fegyelmi büntetés .................................................................................................................. 59

13.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ..................... 60

14.

A létesítmények és helyiségek használati rendje ...................................................... 65

15.

Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje ............................... 66

15.1.

A hagyományápolás célja ....................................................................................... 66

15.2.

Ünnepélyeink, megemlékezéseink .......................................................................... 66

16.

Egyéb rendelkezések .................................................................................................. 67

16.1.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .......................................... 67

16.2.

A testi nevelés és gyógytestnevelés rendje.............................................................. 67

16.3.

A szakgimnáziumi felvétel rendje .......................................................................... 68

16.4.

Szociális támogatások ............................................................................................. 69

16.5.

A pénzbeli hozzájárulás vagy fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok ..... 69

16.6.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai ................................. 70

17. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ....................................................................................................................... 71 Intézményi védő, óvó előírások .............................................................................. 71

17.1. 17.1.1.

Az intézményvezető feladatai: ........................................................................................ 71

17.1.2.

Az iskola dolgozóinak feladata ....................................................................................... 71

17.1.3.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén .............................................. 73

17.1.4.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a mag. jogszabályok alapján: ....... 73

17.2. 18.

Rendkívüli események ............................................................................................ 74 A tankönyvrendelés szabályai ................................................................................... 77

19.1.A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje........................... 77 19.2. A tankönyvellátás célja és feladata ............................................................................ 77 19.3.A tankönyvfelelős megbízása ...................................................................................... 78 19.4.A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ............................................................. 78 19.5. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása..................................................... 80 19.6.A tankönyvrendelés elkészítése ................................................................................... 80 19.

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 81

19.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 81 19.2.

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje . 81 4


20.

Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága ...................................................... 83

21.

Záró rendelkezések .................................................................................................... 84

21.1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása ................................................. 84

21.2.

Az intézmény további szabályzatai ........................................................................ 84

5


1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1.1.A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény

szervezeti

felépítését,

továbbá

a

működésre

vonatkozó

mindazon

rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

1.2.A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi keretei A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról 

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola

tankönyvellátás rendjéről 1

Figyelem: a 2012-ben bevezetett új jogszabályok szerinti „új” szabályozást az egész szabályzatban kurzív betűkkel emeltük ki. 6




26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.3.A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.

7


2. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja I. JOGI STÁTUS- Alapító Okirat 1. Az intézmény hivatalos neve: Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium 1.1. Az intézmény hivatalos rövid neve: SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium 1.2. Az intézmény OM azonosítója: 200423 2. Az intézmény feladatellátási helye: 6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 79-81. 2.1. Az intézmény székhelye: 6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 79-81. 2.2. telephelye: 6722 Szeged, Szentháromság u. 2. 3. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: középfokú nevelés-oktatás 4. Alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: - középfokú nevelés-oktatás - a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása. 4.1 Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló oktatása, nevelése: A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatának figyelembe vételével a sajátos nevelési igény típusához és súlyosságához igazodó pedagógiai feltételek (személyi és tárgyi feltételek) biztosítása (megléte) mellett, az iskola az alábbi tanulók együttnevelését vállalja a a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (4. § 3., 14., 25.); ill. a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/ 2005. (III. 1.) OM rendelet szerint: a) Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: 8


- az a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavar) küzd - az a gyermek, tanuló, aki beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd - az a gyermek, tanuló, aki kiemelten tehetséges b) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. 4.2. Az intézmény által ellátandó alapfeladat (TEÁOR szerint): 85.32 Szakmai középfokú oktatás 4.3. Az intézmény által ellátott alapfeladat szakfeladatrend (szám, megnevezés) szerinti besorolása: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 91012 Könyvtári tevékenység (iskolai könyvtár működtetése) 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 8901 Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek 89011 Esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek és programok 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890112 Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 890113 Nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását célzó tevékenységek és programok 9


890114 Hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére 853136 Gyermekek, tanulók kulturális, egyéb szabadidős, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (tanárképzés: gyakorlati képzés) 854212 Szakirányú továbbképzés 4.4. Feladatai, szakma csoport megnevezése: Művészet, közművelődés, kommunikáció. Szakgimnáziumi párhuzamos oktatás keretében általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és művészeti szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik. A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik az 54 212 05 OKJ számú Klasszikus zenész szakképesítésnek megfelelően - Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) -Magánénekes -Zeneelmélet-Szolfézs -Zeneszerzés, 54 212 06 OKJ számú Népzenész szakképesítésnek megfelelően -Népi énekes, 54 212 04 OKJ számú Jazz zenész szakképesítésnek megfelelően -Jazz-zenész (a hangszer megjelölésével) -Jazz-énekes felmenő rendszerben, az 54 212 04 OKJ számú Klasszikus zenész szakképesítésének megfelelően -Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) -Magánénekes -Zeneelmélet-Szolfézs -Zeneszerzés 54 212 05 OKJ számú Népzenész szakképesítésének megfelelően -Népi énekes, 54 212 03 OKJ számú Jazz zenész szakképzésnek megfelelően 10


-Jazz-zenész (a hangszer megjelőlésével) -Jazz-énekes kifutó rendszerben. Mind az öt évfolyamon a tanári képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés folyik. 5. Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 6. Az intézmény típusa: Szakgimnázium 7. Az intézmény irányító szervének neve és székhelye: Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. 8. Az intézmény alapítója és fenntartója: Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13. 9. Az intézmény működési köre: Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Jász – Nagykun - Szolnok megye 10. Évfolyamok száma: 5 (párhuzamos oktatás a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig, a 13. szakképző évfolyam OKJ szerint) 11. A feladatellátási helyen felvehető maximális tanulólétszám: középfokú nevelés-oktatás: 250 fő 12. Az intézmény besorolása: A Szegedi Tudományegyetem által fenntartott köznevelési intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység. 13. Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje:

11


Kinevezője: Nyilvános pályázati eljárás során a Szegedi Tudományegyetem rektora, határozott időre (5 év) szóló kinevezéssel. A fenntartó a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban esetlegesen előírt rendelkezések keretei között dönt az intézmény vezetőjének megbízásáról, illetve gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett. Beosztása: megbízott vezető Megnevezése: intézményvezető Foglalkoztatási jogviszonya: közalkalmazotti jogviszony 14. A foglalkoztatottakra vonatkozó jogviszony(ok) megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony 15. A munkáltatói jogok gyakorlása: A Szegedi Tudományegyetem által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, a köznevelési intézmény további alkalmazottai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével – a köznevelési intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat. 16. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény – az Egyetem éves költségvetésében biztosított pénzügyi keretek között – decentralizált gazdálkodási jogkörrel bíró szervezeti egység. Pénzügyi, gazdasági feladatait a Szegedi Tudományegyetem gazdasági szervezete látja el (6720 Szeged, Horváth Mihály u. 1/B). 17. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés jog 17.1. A feladatellátást szolgáló vagyon: A feladat ellátásához szükséges vagyont a Szegedi Tudományegyetem kezelői jogában lévő vagyontárgyak, valamint az egyetem éves költségvetése biztosítja. A feladatellátáshoz szükséges helyiségeket a Szegedi Tudományegyetemtől, Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karától és a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumától bérli külön megállapodás alapján. A működéshez szükséges eszközállomány és a berendezés bérleti jogviszony alapján kerül az intézmény használatába.

12


17.2. A vagyon feletti rendelkezés jog: Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonát képezi, amely fölött a Szegedi Tudományegyetem vagyonkezelési joggal rendelkezik. Az intézményben található állóeszközök, vagyontárgyak, ingóságok feletti rendelkezési jog gyakorlása – fenntartói hozzájárulással – a Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodási Szabályzata alapján történik.

Az iskolai bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Hosszú bélyegző: intézményvezető, intézményvezető helyettes, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, osztályfőnökök, tanárok;

Körbélyegző: intézményvezető, intézményvezető helyettes Az iskola képviselője a Kjt. szerint kinevezett intézményvezető, aki képviseleti jogkörét esetenként,

vagy

az

ügyek

meghatározott

körében

írásban

átruházhatja

az

intézményvezető helyettesre vagy az intézmény más alkalmazottjára. Az iskolai kiadványozás és kiadmányozás joga az intézményvezetőt illeti meg.

Az iskolai gazdálkodás rendje Az iskola gazdálkodásával összefüggő jogosítványok a Szegedi Tudományegyetem rektorát illetik meg. A rektor által átruházott hatáskörben az iskola intézményvezetője gyakorolja – az egyetem éves költségvetésében az iskola részére meghatározott – a költségvetési keret feletti rendelkezési jogot. Az iskola naptári évekre összeállított költségvetés alapján működik A költségvetés alapját az alábbi bevételek képezik: • a tanuló-létszám szerinti normatív állami támogatás; • fenntartótól kapott kiegészítés;

13


A költségvetést az iskola gazdasági ügyintézője készíti el és az intézményvezető előterjesztése alapján a fenntartó hagyja jóvá. A költségvetés 1 %-ot meghaladó mértékű módosításához vagy átcsoportosításához szintén a fenntartó jóváhagyása szükséges. Az iskola a rendelkezésére álló anyagi eszközökkel az elfogadott költségvetésben, az államháztartási törvényben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik. Az állami támogatás felhasználásának módját az illetékes igazgatási és szakmai irányító hatóságok ellenőrzik. Rendkívüli

támogatások

elfogadásáról

a

fenntartó

jóváhagyása

alapján

az

intézményvezető dönt. Elfogadott céltámogatás (pl. alapítványi támogatás) kizárólag a meghatározott célra fordítható.

14


3. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény jogszerű működését az alapító okirat, az SZMSZ és az egyéb belső – a mellékletben található - szabályzatok biztosítják. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi szabályozáshoz kapcsolódva tartalmazza feladatellátásának professzionális alapjait.

15


4. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 4.1.Az intézmény szervezeti egységei és vezető szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységet.

4.2.A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. 4.2.1. Az intézmény vezetője az intézményvezető Jogállása:

magasabb vezető beosztású egyszemélyi felelős vezető

Kinevezési és megbízási rendje: A Szegedi Tudományegyetem Szenátusának kizárólagos hatáskörébe tartozik az intézményvezető határozatlan időre történő kinevezése és határozott időre szóló vezetői megbízása.

A kinevezési jogkör magában foglalja a felmentés, megbízás

visszavonását, az összeférhetetlenség megállapítását, a fegyelmi eljárás megindítását, a fegyelmi büntetés kiszabását. Az egyéb munkáltatói jogkört az egyetem rektora gyakorolja, melyen a kinevezési jogkörön kívül minden más munkáltatói jogot kell érteni. Helyettesítés rendje: Az intézményvezető akadályoztatása esetén a munkáltatói jogkört érintő kérdések és az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az intézményvezető helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós

16


távolléte esetén annak kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköreit is gyakorolja. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét. Mindkét vezető tartós távolléte esetén az intézményvezető gazdasági ügyekben a gazdasági ügyintéző, más területeken pedig az intézményvezető által esetenként megbízott nevelőtestületi tag helyettesíti a fentieknek megfelelően. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a Köznevelési Törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: -

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,

-

a nevelőtestület vezetése,

-

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,

-

meghirdeti és szervezi a tanulmányi versenyeket és a versenyfelügyeletet,

-

az intézmény jogszerű működésének és gazdálkodásának biztosítása,

-

a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján,

-

a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör gyakorlása,

-

a közoktatási intézmény képviselete,

-

együttműködés biztosítása a szülői szervezettel, a szülők és a diákok képviselőjével és a diákmozgalommal,

-

a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanulóbaleset megelőzésének irányítása,

-

a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe,

-

a tankönyvrendelés szabályozása

-

szervezi és lebonyolítja az érettségi vizsgákat.

A részletes feladatokat tartalmazó munkaköri leírást a kinevezési okirattal együtt az egyetem rektora adja ki, mely jelen szabályzat függelékét képezi.

17


Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője – intézményvezetője – a Köznevelési Törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: -

a szakszerű és törvényes működésért,

-

az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,

-

a pedagógiai munkáért,

-

az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

-

a

nevelő-oktató

munka

egészséges

és

biztonságos

feltételeinek

megteremtéséért, -

a tanulóbalesetek megelőzéséért,

-

a tanulók egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért.

4.2.2. Intézményvezető helyettes Jogállása: vezető beosztású Kinevezési és megbízási rendje: kinevezése és a vezetői megbízása az intézményvezető kinevezési jogkörébe tartozik. Felette teljes munkáltatói jogkört gyakorol. Helyettesítés rendje: A intézményvezető helyettes távolléte esetén a helyettesítést az intézményvezető által megbízott egy tag látja el. A vezető beosztás ellátásával megbízott

intézményvezető helyettes a vezetői

tevékenységet az intézményvezető irányítása mellett látja el. Intézményvezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A megbízás időtartama a vezető megbízásának idejére vonatkozik. Főbb feladatköre: - Az intézményvezető helyettes közvetlenül szervezi és irányítja a szakmai oktatási tevékenységet. - Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja az intézményvezetői teendőket. - Elkészíti az éves statisztikát. - Kapcsolatot tart a munkaközösség-vezetőkkel. - Felelős a haladási és hiányzási napló – E-napló- pontos, naprakész vezetéséért. - Közvetlen vezetője az intézményben folyó gyakorlati tanárképzésnek.

18


Feladatai: a) a gyakorlóiskola felsőfokú oktatási feladatainak szervezése, b) a vezetőtanárok pedagógiai munkájának koordinálása, c) a tanárjelöltek gyakorlóiskolai munkájának összehangolása, d) a tanárképzési munka és a vizsgatanítások rendszeres felügyelete További feladatai: Kapcsolatot tart az SZTE ZMK tanszékvezetőivel, a szakmódszertani oktatókkal.

Az

intézményvezető

helyettes

munkáját

munkaköri

leírás

alapján,

valamint

az

intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézményvezető és az intézményvezető helyettes rendszeresen tanácskoznak. 4.2.3. Gazdasági ügyintéző Az iskola gazdasági munkájának felelős vezetője a gazdasági ügyintéző Kinevezése az intézményvezető kinevezési jogkörébe tartozik. Felette teljes munkáltatói jogkört gyakorol. Helyettesítés rendje: Közvetlen pénzügyi tevékenységet nem érintő ügyekben a feladatait az iskolatitkár látja el. A gazdasági ügyintéző a tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett látja el. Főbb feladatköre: -

Az iskola zavartalan működéséhez szükséges feltételeket biztosítja,

-

A technikai dolgozók munkáját szervezi, irányítja, ellenőrzi.

-

Gondoskodik

az

iskola

számviteli,

pénzgazdálkodási

ügyrendjének

folyamatáról. -

Gazdasági és pénzügyi kérdésekben külső szerveknél képviseli az iskolát.

-

Az iskola intézményvezetőjének bérgazdálkodási jogköréhez kapcsolódó létszám és bérgazdálkodási nyilvántartást vezeti, adatokat szolgáltat.

19


-

Megszervezi, és folyamatosan ellenőrzi az iskola vagyonvédelmét, a mindenkori leltárt.

-

Elkészíti a félévi és év végi beszámoló jelentést, a havi pénzforgalmi jelentést, melyről hiteles másolatot készít a fenntartónak.

-

Az elektronikus anyagfeladásokat határidőre elkészíti.

-

A pénzgazdálkodás terén gazdasági kihatású kötelezettségvállalás és intézkedés a gazdaságvezető ellenjegyzésével történhet.

-

Az utalványozási jogkört az intézményvezető és a gyakorlati oktatásvezető gyakorolja, érvényesítést a pénzügyi okmányokon a gazdaságvezető végzi.

-

Gondoskodik a munkabérek és azok járulékainak szabályok szerinti lebonyolításáról.

-

A pénzkezelési szabályzat szerint ellenőrzi a házipénztárt.

-

Kapcsolatot tart az SZTE Pénzügyi és Műszaki Osztályaival.

-

Koordinálja az iskola helyiségeinek, eszközeinek bérbeadását.

A vezetők részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, mely jelen szabályzat függelékét képezi. 4.2.4. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai:

Az

-

intézményvezető helyettes

-

gazdasági ügyintéző

-

iskolatitkár

-

ifjúságvédelmi felelős

-

diákönkormányzatot segítő tanár

intézményvezető

közvetlen

munkatársai

az

intézményvezetőnek

tartoznak

felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 4.2.5. Az intézmény vezetősége, kapcsolattartás Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, döntés-előkészítő, értékelő tevékenységet) a gyakorlati oktatásvezető és a diákönkormányzatot segítő tanár,

20


az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelességekkel. Vezetőség: -

intézményvezető,

-

intézményvezető helyettes

Az iskola szakmai irányításában az alábbi tanácsadó testületek vesznek részt: -

osztályfőnöki munkaközösség,

-

szakmai és közismereti munkaközösségek

4.3.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola intézményvezetője felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a saját területéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek betartásáért. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza az iskola éves munkatervének mellékleteként. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben az ellenőrzési tervben feltüntetett ellenőrzéstől el lehet térni. Az

ellenőrzési

tervben

nem

szereplő,

eseti

ellenőrzések

lefolytatásáról

az

intézményvezető dönt. A tanári munka ellenőrzése mindig az intézményvezető és az ellenőrzött fél tudtával történhet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének további szabályait az IMIP és annak a tanári teljesítményértékelésről szóló melléklete tartalmazza. 4.3.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak a) Az intézményvezető és az iskola bármely területén, b) az egyetem megbízott szakemberei az iskola működését illetően és a tanárképzési munka teljes területén, c) munkaközösség vezetők a tantárgyi órákhoz tartózó pedagógiai tevékenységek területén, 21


d) az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos pedagógiai tevékenység területén, e) a gazdasági ügyintéző a leltári rend felett, valamint az összes pénzügyi elszámolás területén. Az ellenőrzést végzők tapasztalataikról az intézmény intézményvezetőjének és az intézményvezető helyettes kérésére beszámolnak. Az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik. 4.3.2. Az ellenőrzés típusai Az ellenőrzésnek különböző típusai vannak. Tárgyát tekintve az ellenőrzés lehet átfogó vizsgálat, célellenőrzés, témavizsgálat és utóellenőrzés. Az átfogó ellenőrzés az adott konkrét tevékenység egészére irányul, átfogó módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját. A célellenőrzés egy adott részfeladat, azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló, eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés azonos időben több érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja, hogy általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen hozni. Az utóellenőrzés egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, illetve az eredmények felülvizsgálatára irányul. 4.3.3. Az ellenőrzés módjai a)

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ügyelet ellenőrzése

b)

az írásos dokumentumok vizsgálata

c)

tanulói munkák vizsgálata

d)

a szervezett tanulói, tanárjelölti és szülői vélemények megismerése

e)

beszámoltatás szóban és írásban

4.3.4. A tapasztalatok értékelése Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző, vagy esetenként az intézményvezető a pedagógusokkal egyénileg vagy a nevelőtestülettel megbeszéli. 22


Az általános tapasztalatokat a további feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten az intézményvezető összegzi és értékeli.

23


5. Intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk 5.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 5.1.1. Alkalmazottak Az

intézményben

foglalkoztatott

alkalmazottak

munkavégzésükkel

kapcsolatos

kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve, a közalkalmazotti törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény tantestületét. A tantestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 5.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. 5.1.3. A nevelőtestület és a vezetők kapcsolattartásának rendje A nevelőtestülettel kapcsolatos feladatokat, tudnivalókat a munkaterv mellékleteként a havi ütemtervben kell rögzíteni. A havi ütemterv elkészítése az iskolavezetés feladata. Az iskolavezetés évente legalább két alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját.

5.2.A tanulói közösség és a vezetők kapcsolattarásának rendje A diákmozgalom iskolai szintű vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolai vezetőségi értekezleteken és a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjának tárgyalásán. Az iskolai fórumokat a Diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az intézményvezetővel megtárgyalja. Érdekképviselőjük minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottságban. 24


5.2.1. Véleménynyilvánítás, tájékoztatás A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok az irodában és az iskola honlapján hozzáférhetők. Az iskola a tanév rendjéről ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket és a diákságot. Az iskolai élet eseményeiről az osztályfőnökök útján kapnak tájékoztatást a tanulók. A

diákság

folyamatos

tájékoztatására

hozhatja

létre

és

működtetheti

a

Diákönkormányzatot, a diákmédiát. 5.2.2. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fórumai -

Diákközgyűlés

-

Osztálygyűlés

-

Képviselet iskolavezetőségi, nevelőtestületi értekezleten

-

Képviselet

az

osztály

szülői

értekezletein

(meghívás

esetén

a

fóruma

a

Diákönkormányzat érdekképviselője útján). A diákközgyűlés A tanulók

szervezett

véleménynyilvánításának

és

tájékoztatásának

diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi

25


rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés – az iskolai Diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megnevezhető. A küldöttközgyűlés a diákok képviselőiből áll. A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni, a faliújságra ki kell függeszteni. Az ülésen jelen lehetnek a nevelőtestület tagjai. A közgyűlés előtt legalább 3 nappal írásban juttatja el az intézményvezetőhöz a napirendi pontokat. Az intézményvezetőt és a kérdésekkel érintett tanárokat a Diákönkormányzat hívja meg a diákközgyűlésre. A meghívás nem utasítható vissza. A diákgyűlésen a Diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a Diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a Diákönkormányzat vezetői vagy az iskola intézményvezetője kezdeményezi.

5.3. Diákönkormányzat A tanulók jogainak érvényesítésére és érdekeinek képviseletére Diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedhet. Legfontosabb feladatai: - az iskola tanulóközössége a törvényben rá ruházott jogokat ezen a testületen keresztül gyakorolja (SZMSZ, Házirend egyetértési joga) - a diákság (tanulócsoport, diákkör, stb.) érdekeit képviseli az intézményvezető, nevelőtestület előtt - igény szerint, lehetőségeihez mérten szervezi a tanórán kívüli diákéletet - meghatározó szerepet vállal a diákok közösségformálásában. A Diákönkormányzat tevékenységét a diákok által választott vezetőség koordinálja, a Diákönkormányzatot

a

nevelőtestület,

az

intézményvezető,

illetve

a

Szülői

Munkaközösség irányába a Diákönkormányzat elnöke képviseli. A Diákönkormányzat munkájának segítésére az intézményvezető a diákok véleményének figyelembe vételével a diákmozgalmat segítő pedagógust nevez ki. Legfőbb döntéshozó szerve a Diákönkormányzat Közgyűlése, melyre az osztályok 2-2, egyéb iskolai tanulócsoportok (pl. iskolaújság) 1-1 küldöttet delegálnak. 26

A


Diákönkormányzat tevékenységének kereteit a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 5.3.1. A Diákönkormányzat jogai A Diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. A Diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működésére, - vezetőinek, munkatársainak megbízására. A Diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását, a Diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az intézményvezető útján kéri meg. 5.3.2. A Diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a Diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A Diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

5.4.Szülői szervezet A közoktatásról szóló törvény értelmében a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet (SZMK) működik. 27


Az iskolai szülői munkaközössége biztosítja a szülők jogérvényesítésének és a kötelességeik teljesítéséhez szükséges feltételeknek a megteremtését. Az iskolai oktatónevelő munkában fontos e szervezet véleményét kikérni, meghallgatni több fontos kérdésben. Felépítésére a linearitás jellemző: valamennyi osztályban szülői értekezleten megválasztják azt a 2-3 fős testületet, amely az osztály szülői munkaközössége lesz. Közülük delegálnak - a szülők választása vagy önkéntes jelentkezése alapján - az iskolai szülői munkaközösségbe képviseleti szinten. Ez az Iskolai Szülői Munkaközösség, amelyben általában 4-5 szülő dolgozik. A szülőkkel való kapcsolattartás formája az Iskolai Szülői Munkaközösség ülése. Az SZMK-val a kapcsolatot közvetlenül az osztályfőnökök ill. az ifjúságvédelmi felelős tartja. A választmány saját munkarendje szerint működik. Az SZMK elnök vagy megbízottja részt vehet meghívás alapján a nevelőtestületi értekezleten. 5.4.1. A kapcsolattartás formái -

osztály-szülői értekezlet

-

egyéni fogadóórák

-

iskolai rendezvények

-

ellenőrző könyv

5.4.2. Az

SZMK

A szülői szervezet jogköre dönt

saját

működési

rendjéről,

munkatervének

elfogadásáról,

tisztségviselőinek megválasztásáról. Kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását. Egyetértési jogköre van a kirándulások megszervezésében, továbbá minden, anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában. Véleményezési jogkörrel rendelkezik az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

5.5.Az iskola külső kapcsolatainak rendszere Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és személyekkel. 28


Rendszeres külső kapcsolatok: -

a fenntartóval

-

a közoktatási intézményekkel

-

a tanulók egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal

-

a nevelési tanácsadó szolgálattal

-

kulturális intézményekkel

-

sportegyesületekkel

29


6. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 6.1.A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdaságvezető, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértése szükséges a Diákönkormányzat működéséhez. 6.1.1. A nevelőtestület döntési jogköre: -

a pedagógiai program elfogadása,

-

a minőségirányítási program elfogadása,

-

az SZMSZ elfogadása,

-

Házirend elfogadása,

-

a tanév munkatervének jóváhagyása,

-

átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,

-

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

-

a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,

-

az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,

-

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

-

a Diákönkormányzat működésének jóváhagyása,

-

saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.

-

az intézményi minőségirányítási program rendelkezései között az intézményben vezetői

feladatokat

ellátók

és

a

pedagógus-munkakörben

teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje -

a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei.

30

foglalkoztatottak


6.1.2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkaterv szerinti ütemezésben tart értekezleteket a tanév során. Az évente ismétlődő értekezletek: -

tanévnyitó értekezlet

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet

-

félévi értekezlet

-

nevelési értekezlet

-

tanévzáró értekezlet

A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola intézményvezetője hívja össze. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet

összehívásának

nevelőtestületi

kezdeményezéséhez

a

pedagógusok

egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet a tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető, illetve az értekezlet témafelelős vezetője készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a minőségirányítási program, az SZMSZ, a Házirend, a munkaterv, az iskolai munkára

irányuló

átfogó

elemzés,

beszámoló

elfogadásával,

valamint

a

Diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát 8 napon belül a fenntartónak továbbítani. A jegyzőkönyvet az intézményvezető által megbízott pedagógus, vagy megbízott hivatali dolgozó vezeti, s azt az értekezletet követő három napon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő nevelőtestületi tag írja alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (Kivétel az iskola pedagógiai és minőségirányítási programjának elfogadása, ahol legalább 75 %-os támogatottság mellett érvényes az elfogadottság.) A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A jegyzőkönyvek az iskola irattárába kerülnek. 31


6.1.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása céljából az iskola intézményvezetője, az osztályvezető és a nevelőtestület egyes tagjainak részvételével olyan bizottságot hozhat létre, amely a nevelőtestület jogkörében eljárva dönthet az elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról.

6.2.A pedagógus munkaköri kötelességei 6.2.1. .Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

6.2.2.

Tanár munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: tanár Közvetlen felettese: az intézményvezető Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. A főbb tevékenységek összefoglalása  megtartja a tanítási órákat,  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,  megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az intézményvezetőnek,  munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, 32


 a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos intézményvezetői utasításra lépheti túl,  legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,  a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,  a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,  tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,  rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának,  összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,  a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,  az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),  tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  évente három alkalommal fogadóórát tart az intézményvezető által kijelölt időpontban,  a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,  megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,  az intézményvezető beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,  helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, 33


 egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az intézményvezető helyetteshez eljuttatja,  bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,  előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,  folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,  elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb.  szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,  a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,  ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,  beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,  közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. Különleges felelőssége  felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,  a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési intézményvezető helyettesnek vagy az intézményvezetőnek. Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 34


 az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás  6.2.3. Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. A főbb tevékenységek összefoglalása 

szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat



feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása



a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az intézményvezetőnek



munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza



a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos intézményvezetői utasításra lépheti túl,



legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni



a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik



gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet



a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja



tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat



rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának



a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal



az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható 35




tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról



részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein



évente három alkalommal fogadóórát tart az intézményvezető által kijelölt időpontban



megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,



az intézményvezető beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken



helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal



egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja



bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében



előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket,



folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat



elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb.



kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel



a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja



beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét Speciális feladatai



külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el



kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel



kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal



a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást

36


Járandósága 

a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér



az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

6.2.4. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az intézményvezető helyettes Megbízatása: az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. A főbb tevékenységek összefoglalása 

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,



feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,



javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,



a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,



részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,



kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.



vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,



előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,



felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,



kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével,



biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,



folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, 37




a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,



előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,



közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,



részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgatóválasztási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban,



minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,



közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését



folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,



minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba



folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat



a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. Ellenőrzési kötelezettségei



november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az intézményvezető helyettesnek,



figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,



a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,



a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén



az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, 38




a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. Különleges felelőssége



felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,



bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,



maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,



bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,



a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az intézményvezető helyettesnek vagy az intézményvezetőnek. Pótléka és kötelező órakedvezménye



a Köznevelési törvény hatályos rendelkezései szerinti osztályfőnöki órakedvezmény.

6.2.5. Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: a gazdaságvezető Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 730 –16 pénteken: 7,30 –14,30óráig, amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: munkaszerződése alapján A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása  Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola intézményvezetője, intézményvezető helyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért.

39


 A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról.  Hó végét követően legkésőbb a következő hónap 6. napjáig a pénztárbizonylatokat megküldi a ………….. részére könyvelés céljából.  Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.).  A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege.  Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át.  Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát.  Munkaügyi feladatai részeként:  új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az intézményvezetővel történő egyeztetést követően,  kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez,  munkaviszony megszüntetésekor az intézményvezetővel történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére,  elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről,  havonként

kimutatást

készít

a

távollét

adatokról,

összegyűjti

a

táppénzes

dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére  folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását,  az intézményvezető helyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére  gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról  Részt

vesz

az

iskola

vagyonának

leltározásában,

selejtezésének,

hasznosításának lebonyolításában.  Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket.  A menzavezető távollétében helyettesíti a menzavezetőt, feladatait ellátja.

40

hulladék


Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

A gyakorlóiskola kettős feladatából következően a köznevelési feladatokat a nevelőtestület tanárai végzik, míg a tanárképzési feladatokat a nevelőtestület tagjai közül az egyetem által kinevezett vagy megbízott vezetőtanárok látják el. A gyakorlóiskola és a vezetőtanárok konkrét tanárképzési feladatairól az SZTE ZMK és a Szakgimnázium saját szabályzata rendelkezik. Ugyancsak ez rögzíti a tanárjelöltek gyakorlóiskolai munkájának a rendjét is.

6.3.Az osztályfőnöki munkaközösség Az osztályfőnöki munkaközösség az iskola nevelési kérdéseiben az intézményvezető döntés-előkészítő és tanácsadó testülete. Tanárképzési területen az intézményvezető helyettes munkáját segíti. Ülésein megtárgyalja az aktuális feladatokat, a nevelési problémákat, és azokra lehetőség szerint megoldási javaslatot tesz. 6.3.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályok életét az osztályfőnök vezeti és fogja össze. Feladatának elvégzésére az intézményvezetőtől kap megbízást. Munkáját az osztályban tanító tanároktól, a tanulók szüleitől és az intézményvezetőtől kapott információk figyelembevételével végzi. Javaslattevő jogköre kiterjed az osztállyal kapcsolatos minden kérdésre. Munkájáért osztályfőnöki pótlékban és heti egy órás órakedvezményben részesül. Az osztályfőnök feladatai különösen: a) a szülőkkel és az osztályban tanító tanárokkal együttműködve törekszik arra, hogy minél jobban megismerje és fejlessze tanítványai személyiségét, 41


b) folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az osztályközösség alakulását, és az osztály tanulmányi munkáját, c) figyelemmel kíséri és irányítja a tanulók tanítási órán kívüli iskolai elfoglaltságát, d) elkészíti éves munkatervét, amely tartalmazza az osztályfőnöki órák programját, e) közreműködik az osztály diákéletének alakításában és az adott évfolyamszintű iskolai programok megszervezésében, f) jelen van és felügyel osztályának tanításon kívüli iskolai programjain, g) előkészíti és vezeti az év végi tanulmányi kirándulást, felkéri a kísérőtanárt, h) tájékoztatja a szülőket a tanuló személyiségének fejlődéséről, tanulmányi munkájáról, magatartásáról és hiányzásairól, i) félévenként legalább egy alkalommal szülői értekezletet tart, j) előkészíti az egy osztályban tanító tanárok értekezleteit és az osztályozó értekezleteket, és azon áttekinti az osztály munkáját, valamint részletesen értékeli az egyes tanulókat, k) elvégzi az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs munkákat (bizonyítvány, törzslap, osztálynapló, stb.) n) segíti a szociálisan rászoruló tanulók anyagi támogatásának (pl.: alapítvány, étkezés, tanulmányi ösztöndíj) intézését.

6.4.Az iskola ifjúságvédelmi felelősének feladata Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról, a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel, az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával hogy és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján feljegyzést készít a veszélyeztetett tanulókról – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – megismeri a tanuló családi körülményeit, gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkeresésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén javasolja a szülőknek támogatás igénylését a tanuló lakóhelye, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési 42


önkormányzat polgármesteri hivatalánál, szükség esetén a támogatást az iskolába kéri a tanuló megfelelő ellátására. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszik az ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézmények címét, ill. telefonszámát. Koordinálja az iskolai ünnepélyek szervezését. Megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

6.5.A közismereti és szakmai munkaközösségek Feladatai: a) gyakorolja a véleményezési és javaslattevői jogot a tantárgyfelosztás kérdésében, b) javaslatot tesz az egyes szaktanárok külön megbízásainak elosztására, c) javaslatot tesz a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére, d) meghatározza a szakterület rendelkezésére álló költségvetési keret felhasználását, e) közös felelőssége van a szaktárgyi felszerelések megőrzéséért, f) részt vesz a tantárgy-pedagógiai, fejlesztési és kutatási munkálatokban, g) folyamatosan megvitatja a szakmai kérdéseket, h) szervezi a szakterület iskolai versenyeit, i) felkészíti a pályázni kívánó tanulókat tanulmányi versenyekre, j) javaslatot tesz a munkaközösség-vezető személyére, k) lehetőség szerint szakszerűen helyettesíti a hiányzó kollégákat, l) elkészíti a munkaközösség továbbképzési programját. A

szakmai

munkaközösségek

együttműködése,

kapcsolattartásának

rendje,

a

pedagógusok munkájának segítése: - A szakmai munkaközösségek részt vesznek az iskola szakmai munkáját érintő döntések meghozatalában. - Minden év május 30-ig egyeztetnek a következő tanév tantárgyfelosztásáról, a munkaerő igényekről. - Félévente tájékoztatják egymást a munkaközösségben folyó munkáról, szakmai eredményekről. - Értékelik a beiskolázás eredményét, javaslatot tesznek a szükséges változtatásokra. - Évente egyeztetik a továbbképzés rendjét.

43


7. Az intézmény működési rendje 7.1.A tanév helyi rendje A tanév rendjét a nevelőtestület – az oktatási miniszter rendelkezése alapján – az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai munkaterv rögzíti: -

a tanév rendjét

-

a tanításnélküli munkanapok idejét, felhasználását

-

az iskolai rendezvények, ünnepélyek időpontját, módját és az ezekhez kapcsolódó tantestületi feladatokat

-

a nevelőtestületi értekezletek idejét, témáját

-

a nevelőtestület tagjainak többletfeladatait az adott tanévben

-

a hagyományápolás alkalmait.

A havi teendők pontos időbeosztásáról az iskolavezetés a nevelőtestület tagjait havonta írásban tájékoztatja.

7.2.A tanítás heti és napi rendje A tanítás heti rendjét egyéni órarend rögzíti. A folyosóügyeleti és a helyettesítési rend a heti órarend mellékleteként készül el. Mindegyiket az intézményvezető hagyja jóvá. Az oktatás alapegysége a tanóra, amelynek védelmét a lehető legnagyobb mértékben biztosítjuk. Tanárt vagy tanulót a tanítási óráról kihívni csak rendkívüli esetben szabad. A csengetési rend: Délután:

Délelőtt: 1. óra

7.30 – 8.15

0. óra 13.10 – 13.55

2. óra

8.30 – 9.15

1. óra 14.00 – 14.45

3. óra

9.30 – 10.15

2. óra 14.55 – 15.40

4. óra 10.30 – 11.15

3. óra 15.50 – 16.35

5. óra 11.30 – 12.15

4. óra 16.45 – 17.30

6. óra 12.30 – 13.15

5. óra 17.40 – 18.25 44


A délutáni órákra történő becsengetés előtt 2 perccel jelzőcsengetés hívja fel a figyelmet az órák kezdésére, kicsöngetés előtt 5 perccel pedig a tanítási óra végére.

7.3.A nyitva tartás és ügyelet rendje Iskolánk önálló épülettel nem rendelkezik, így a nyitva tartás rendjében a bérelt épületek nyitvatartási rendjéhez igazodunk. A SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola épülete szorgalmi időszakban hétfőtől péntekig reggel 6 óra és este 19 óra között tart nyitva. A SZTE ZMK épülete szolgalmi időszakban hétfőtől csütörtökig reggel 7 óra és este 21 óra között, pénteken reggel 7 óra és este 19 óra között és szombaton reggel 8 óra és este 17 óra között tart nyitva. Az eltérő nyitva tartásra az intézményvezető, a bérelt ingatlanok vezetőinek egyetértésével adhat engedélyt. A tanítási szünetek nyitva tartási és ügyeleti rendjét az intézményvezető határozza meg, erről tájékoztatja az érintetteket. Az iskolában a tanítási idő alatt a hivatalos ügyintézés rendje a következő: Titkársági nyitvatartás: hétfő – csütörtök: 7.30 – 16.00 péntek: 7.30 – 13.00 Ebédidő: hétfő – csütörtök: 12.00 – 13.00 A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a szünetben vagy tanítás után intézhetik. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve.

45


7.4.Az intézményi felügyelet szabályai Az intézmény évente felügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. A felügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott gyakorlati oktatásvezető, ill. pedagógus a felelős. A felügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős a felügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait a felügyeleti rend tartalmazza.

7.5.A pedagógusok munkarendje A felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető helyettes állapítja meg az intézmény

órarendjének

függvényében.

A

konkrét

napi

munkabeosztások

összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetés a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehet egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles az első tanítási órája, ill. a tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén, a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 720-ig köteles jelenteni az intézményvezető helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a helyettesítendő tananyagot elérhetővé tenni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Óracserére és tanórák elhagyására csak előzetes intézményvezetői engedély esetén kerülhet sor. Az iskolán kívül tartott tanítási órát a szervező tanár bejelenti az intézményvezetőnek vagy helyettesének. Ha több tanítási órát is igénybe vesz a program, az érintett szaktanárok hozzájárulása is szükséges. Az elmaradt egyéni órákat 2 héten belül pótolni kell. 2 hétnél hosszabb távollét esetén gondoskodni kell az órák helyettesítéssel történő megtartásáról.

46


7.6.A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. A tanuló az iskola épületét a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el.

47


8. Tanórán kívüli foglalkozások 8.1.Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások a diákok igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. Ezek lehetnek többek közt a diákszínpad, a szakkörök, az előkészítők és a sportkörök. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár az e- naplóba rögzíti. A szakköri foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre az osztályfőnököknél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot intézményvezetői engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhet. Működésüket az egyetem hatályos rendelkezései szabályozzák. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá.

8.2.Alkalmanként szervezett foglakozások Az iskola által egy-egy alkalomra szervezett tanórán kívül foglalkozások lehetnek többek közt az osztálykirándulások, a tanulmányi kirándulások, a táborok, a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, valamint kulturális intézmények és ipari létesítmények látogatásai. A tanulmányi kirándulás a PP-ben rögzített módon megszervezett kihelyezett tanítási nap. Ezek a programok iskolai keretek között csak tanári felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, a táborozások és az utazások esetén húsz tanulónként egy tanár kíséri a csoportot. 48


A pedagógiai programban nem szereplő, a tanítási idő alatt több napig tartó tanórán kívüli foglakozást – írásos kérvény alapján – az intézményvezető engedélyezheti az osztályban tanító tanárok vagy a nevelőtestület véleményének kikérése után. A tanulók bármilyen, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program

szervezésének

megkezdésekor

kell

beszereznie

a

szülőktől

és

az

osztályfőnöktől. A foglalkozást szervező tanár a faliújságon vagy a naplón keresztül előre tájékoztatja a kollégákat a hiányzó tanulók névsoráról és a program időtartamáról. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az intézményvezető dönt. A tanítási időn kívüli iskolai szervezésű programokat a szervező tanár írásban bejelenti az intézményvezetőnek. A kirándulásokra és táborozásokra befizetendő összeget – a szülők meghallgatásával – úgy kell megállapítani, hogy az csak a legszükségesebb mértékben terhelje a családot.

8.3.A mindennapos testedzés formái Az iskola a mindennapos testnevelést biztosítja a PP-ben részletezettek szerint. Az iskola biztosítja továbbá, hogy tanári felügyelet nélkül a tanulók az udvaron a tanítási órákon kívül szabadon sportoljanak.

8.4.Évről-évre ismétlődő rendezvények és szervezőik a)

Gólyapróba – kilencedikesek tréfás avatása (10. évfolyam)

b)

Zenei Világnapi Koncert

c)

Karácsonyi hangverseny

d)

Vántus Nap (Diákönkormányzat)

e)

Szalagavató bál (11. és 12. évfolyam)

f)

Húsvéti Koncert

g)

Vántus Díj átadása

h)

sportnap ( utolsó tanítási nap ) 49


8.5.Kulturális- és sportrendezvények a)

Növendékhangversenyek, tanszaki hangversenyek

b)

Szavalóverseny

8.6.A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

50


9. Az érettségi vizsgatantárgyra történő felkészülési szint megválasztásának módja és feltételei -

A 11. és 12. évfolyam követelményeit rögzítő 100/1997.(VI.13.) Kormányrendelet pontosan megfogalmazza az iskola által megoldandó feladatokat.

-

Az egyes tantárgyak szintjének megválasztása az osztálykereteken túljutó csoportok létrejöttéhez fog vezetni, melyek száma a tanulók mindenkori választásától függ. A kötelező és választható órák lehetséges számát az 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-nak (3), (6) és (9) bekezdései határozzák meg.

-

A zeneművészeti szakgimnázium a 11. és 12. évfolyamra vonatkozó óratervben megadott óraszámban kínál lehetőséget a kötelező és szabadon választott tantárgyak követelményeinek elsajátítására.

-

A 11. és 12. évfolyam emelt szintű érettségire felkészítő, szabadon választható tantárgyai: - magyar nyelv és irodalom, - idegen nyelvek, - történelem, - matematika. - A többi közismereti tantárgyból, ill. azokból a tárgyakból, amelyekből kellő számú jelentkezés hiányában nem indul emelt szintű érettségire felkészítés, tanulónknak lehetősége van az SZTE Gyakorló Gimnázium emelt szintű csoportjainak látogatására.

-

A 10. évfolyamos tanulók – a törvényi rendelkezésnek megfelelően – az adott tanév május 20-ig két tantárgyból jelentkezhetnek kétszintű érettségi vizsgára felkészítő képzésre. Az iskola június 5-ig tájékoztatja a diákokat a következő tanévben induló csoportokról, melynek ismeretében a tanulók június 15-ig módosíthatják jelentkezésüket.

-

A kétszintű érettségi vizsgára felkészítő csoportból a tanuló csak a 11. évfolyam végi osztályzat megszerzése után – írásos szülői kérelem alapján – léphet ki. A fenti csoportok munkájába a 12. évfolyamon csak különbözeti vizsga letétele után lehet bekapcsolódni.

51


10. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása 10.1.

A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: 

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,



rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

52


10.1.1. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára és egyéb nemzetközi vizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az intézményvezetőnek van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga, egyéb nemzetközi vizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök.

10.1.2. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az intézményvezető ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Az OKTV 2. és 3. fordulójába jutott diákok a versenyek előtt öt napot fordíthatnak a felkészülésre. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Az OKTV iskolai fordulóján részt vevő tanulóink 12 órától kapnak felmentést az iskolai foglalkozásokon való részvétel alól. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az intézményvezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.

53


A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az intézményvezető helyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. Az előzőleg felsoroltakban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 10.1.3.A tanulói késések kezelési rendje A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az intézményvezető helyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

10.2.Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: 

első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése



tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése



a tízedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)



a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)



az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése 54


Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: 

első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése



a tízedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)



a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)



a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az iskolai foglalkozásokról előre látható távolmaradásra előzetes engedélyt adhat: a) 1-3 napig az osztályfőnök a szülő kérésére, ha a tanuló magatartása és tanulmányi eredménye megfelelő. b) 3 napnál hosszabb időre az intézményvezető, az osztályfőnök véleményét is tartalmazó írásbeli szülői kérésre. c) 3 napnál hosszabb sport és egyéb rendezvényekre az intézményvezető, ha ahhoz a szülő beleegyező nyilatkozatát és az osztályfőnök véleményét is csatolják. d) A főtárgy vizsgák napja előtti tanítási napon a tanulók a főtárgy tanár írásbeli kikérője alapján, az akusztikai próba idejére (max. 2-3 tanóráról) igazoltan távol maradhatnak. 10.2.1.Tantárgy/tantárgyak alóli, szakmai indokból (pl. felkészülés szakmai versenyre) kért fölmentés megadásának feltételei: 1.) A fölmentés kizárólag írásban benyújtott szülői kérvényre adható 2.) A tanuló kérelmét a főtárgy tanár írásban támogatja és indokolja 3.) Az

érettségi tantárgyakból előző

tanévben élért

minimum

4.0 osztályzat,

tantárgyanként 4.) A kérelmet bármelyik érintett tanár a saját tantárgyát érintően elutasíthatja 55


A felmentett tanuló beszámolási kötelezettségének teljesítése: A tanuló figyelemmel kíséri osztálya haladását, írásbeli számonkérésekre és a témazáró beszámolókra felkészül, azokat az osztállyal együtt a tanár által kijelölt időpontban megírja. A mennyiben a kijelölt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását a házirendben meghatározott módon nem igazolja, érdemjegye elégtelen.

10.3.A tanulói mulasztások igazolása a) A tanuló az igazolást az osztályfőnöknek adja át. b) A szülő csak három napnál nem hosszabb mulasztást igazolhat. c) Az orvosi igazolást a szülővel, ill. a kollégiumi nevelőtanárral alá kell íratni. d) Az igazolást a mulasztást követő egy héten belül kell bemutatni. Ha a tanuló a távolmaradást egy héten belül nem igazolja, mulasztását az osztályfőnök igazolatlan óráknak minősítheti. A tanuló köteles részt venni az iskola éves munkatervében rögzített rendezvényeken, valamint az iskolai ünnepélyeken. A tanulónak hiányzását ezekben az esetekben is igazolnia kell. Ha a tanulóknak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. A tanuló félévkor akkor utasítható osztályozó vizsgára, ha mulasztásainak száma az első félév végére eléri vagy meghaladja az éves óraszám harminc százalékát. Amennyiben a tanuló mulasztása eléri az óraszám huszonöt százalékát, a szaktanár köteles a szülőt erről értesíteni.

56


11. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók kiemelkedő tanulmányi előmenetelükért, példamutató magatartásukért, közösségi munkájukért, illetve valamennyi kimagasló tevékenységükért részesülhetnek egyéni, vagy csoportos jutalomban.

11.1.Dicséret Formája lehet szaktanári, osztályfőnöki,

intézményvezetői, nevelőtestületi. Az

osztályfőnök, a szaktanár vagy az intézményvezető írja be az ellenőrző könyvbe, vagy a bizonyítványba. 11.2.Könyv és/vagy oklevél Kiemelkedő

versenyeredményért,

kitűnő

bizonyítványért,

valamint

példamutató

közösségi munkáért az osztályban tanító tantestület, vagy a szaktanár véleménye alapján a tanév végén kerül kiosztásra. A versenyeken kiváló eredményt elért, valamint az iskolai szinten kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók a következő tanév évnyitó ünnepélyén, illetve a tizenkettedikes diákok a ballagási ünnepélyt megelőző utolsó osztályfőnöki órán veszik át. 11.3.Vántus István Díj A díjat minden évben egy végzős, 12. osztályos tanuló kaphatja meg, aki a legjobb eredményt érte el szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakból a középiskolai tanulmányai során, emelett tehetségét és szorgalmát zenei versenyeredmények is tanúsítják. A Vántus István Díjra érdemes tanuló kiválasztásáról az iskola tantestülete szavazással dönt. A díjat, Vántus Istvánné, a díj alapítója adja át az iskola Húsvéti koncertjén.

57


12. A tanulók fegyelmezésének elvei és formái Az iskola a szóbeli és fizikai agresszió minden formáját a legszigorúbb módon elítéli. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. 12.1.A büntetés lehet: 12.1.1.Írásbeli figyelmeztetés és intő a) a szaktanár, b) az osztályfőnök, c) az intézményvezető részéről 12.1.1. 12.1.2.Súlyosabb esetben fegyelmi büntetés, melynek típusai: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) kedvezmények megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába, (nem tanköteles tanuló esetén): e) eltiltás a tanév folytatásától, f)

kizárás az iskolából.

12.2.A Házirendbe ütköző kötelességszegések ill. fegyelmi vétségek: 1. Igazolatlan távolmaradás kötelező és választott foglalkozásokról. 2. Tanulmányi munka súlyos elhanyagolása. 3. Saját és mások testi épségének szándékos veszélyeztetése. 4. Az iskola létesítményeinek nem rendeltetésszerű használatából eredő a) gondatlan, b) szándékos károkozás. 5. Személyi tulajdon elleni vétségek. 6. Mások jogainak, vagy emberi méltóságának súlyos megsértése. 7. A tanári munka akadályozása. 8. Szaktermek engedély nélküli, vagy előírásoktól eltérő használata. 9. Hiányzások igazolásának elmulasztása. 58


10. Tanítási óráról történő igazolatlan késés. 11. Az épületek engedély nélküli elhagyása tanítási időben. 12. Igazolatlan távolmaradás tanítás nélküli munkanapon, ünnepségek programjáról. 13. A Házirendben előírttól eltérő öltözet viselése ünnepélyes alkalmakkor. 14. Igazolatlan távolmaradás iskolán kívüli programokról. 15. Dohányzás az iskola épületében, vagy iskolai rendezvényen, programokon. 16. Alkohol fogyasztása tanítási időben, az iskola épületében, az iskolai rendezvényeken, programokon. 17. Kábítószer birtoklása, fogyasztása és terjesztése. 18. Az iskolai munka zavartalanságának bármilyen módon történő akadályozása. 12.3.Hatáskörök és kiszabható büntetések az egyes vétségek (előző pont) esetén 12.3.1.Büntetések a a) szaktanár hatáskörében: 2., 7., 8.; 18 büntetés: írásbeli figyelmeztető és intő, b) osztályfőnök hatáskörében: 1., 4)a., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16 büntetés: írásbeli figyelmeztetés és intő. 12.3.2.Fegyelmi büntetés a) az intézményvezető hatáskörében: 3., 6., 4) b., büntetés: FeSz I.2/a-c, b) nevelőtestület hatáskörében: 5., 17 büntetés: FeSz I.2/d-f. Különösen súlyos, vagy többször ismétlődő vétség esetén a büntetés magasabb hatáskörbe kerül, és súlyosbodik. A fegyelmi vétségeknek hatása van a félévi ill. év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatokra. A fegyelmi vétségeket és a kiszabott büntetéseket a naplóban és az ellenőrzőben dokumentálni kell.

59


13. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53. §-61. § szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 53. § (1)122 A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány elutasításával vagy felmentéssel végződött, a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. (2)123 A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. (3)124 Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. (4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.

60


(2)125 Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad. 55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen. (3)126 Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakgimnázium utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 56. § (1)127 Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót szülője, törvényes képviselője, a tanulót és a szülőt meghatalmazott képviselője is képviselheti. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola - a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (2a)128 A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. A kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt 61


kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. (3) A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. (3)129 A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (4)130 Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló veszélyeztetettsége felmerül, a nevelésioktatási intézmény vezetője jelzi azt a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a gyámhatóság számára is. (5)131 A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. 58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, 62


c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 60. § (1)132 A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium intézményvezetője, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. 63


61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az intézményvezető, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

64


14. A létesítmények és helyiségek használati rendje A tanulóknak tiszteletben kell tartaniuk az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola és a SZTE ZMK épületeinek használati rendjét. A vezetőség az illetések bevonásával gondoskodik, hogy az iskola épülete, udvara, tornaterme, a tanulmányi, nevelési és egészségi követelményeinek megfeleljen. Az iskola rendjéről és tisztaságáról az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik. Az iskola helyiségei elsősorban az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. Előadótermekben,

számítógéptermekben,

tornateremben,

kondicionáló

teremben,

uszodában a tanulók csak tanárok, illetve tanárjelöltek felügyeletével tartózkodhatnak, és a felszereléseket, műszereket, gépeket csak a szaktanár irányításával használhatják. A tornatermek és a sportudvar használati rendjéért a testnevelési munkaközösség és a diáksportkör vezetősége felel. A szertárakat az intézményvezető által megbízott tanárok kezelik. A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról, felelős a megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért. A szertárosok nevét az éves munkatervben rögzítjük. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását a Diákönkormányzattal egyeztetve az iskolavezetés felnőtt felügyelet mellett engedélyezi. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodni.

65


15. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje A hagyományápolás célja

15.1.

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

Ünnepélyeink, megemlékezéseink

15.2. -

tanévnyitó ünnepély

-

október 6. aradi vértanúk emléknapja

-

október 23.

-

Szalagtűző ünnepély

-

február 25. a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja

-

március 15.

-

április 16 holokauszt áldozatainak emléknapja

-

június 4. Nemzeti Összetartozás Napja.

-

Ballagás

A fentiektől eltérő megemlékezéseket az éves munkaterv rögzíti. Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Az ünnepélyek rendezése, az előkészítő munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása minden pedagógusnak kötelessége. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. A város által szervezett nemzeti ünnepeinken a tantestület és a tanulóifjúság méltóképpen képviseli az iskolát.

66


16. Egyéb rendelkezések 16.1.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. ( Ktv. 11.§ 1/d) Tanévenként meghatározott időpontban heti három alkalommal iskolaorvos és védőnő, heti egy alkalommal pszichológus áll a tanulók rendelkezésére a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium épületében. Évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt. A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat. Az iskolaorvos évente egyszer tájékoztatja tapasztalatairól az iskolavezetést. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére egészségügyi felvilágosító órát tart az osztályokban. Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetekben. A portákon központi mentődoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylő esetben a foglalkozást vezető tanár értesíti az iskolatitkárt, aki intézkedik. Rosszullét esetén az osztályfőnök, vagy az intézményvezető, engedélyével mehet haza a tanuló. Az iskolatitkár indokolt esetben értesíti a szülőket. Fertőző betegség gyanúja esetén a tanulót azonnal orvoshoz kell küldeni. Az orvosi vizsgálatra rendelt tanulók tanári felügyelettel mennek a rendelőbe. Abban az esetben, ha az egész osztály részt vesz a vizsgálaton, akkor az órát tartó tanár, vagy az osztályfőnök, ha csak az osztály egy csoportja, akkor valamelyik helyettes tanár kíséri a tanulókat.

16.2.

A testi nevelés és gyógytestnevelés rendje

Szakközépiskolánk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztett meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt.

67


Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel – szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik.

16.3.

A szakgimnáziumi felvétel rendje

Az iskola meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. A felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. A képesség –és készségfelmérés rendjét a hatályos jogszabályok határozzák meg. Minden jelentkező főtárgyból vizsgát tesz a felvételi tájékoztatóban meghatározott anyagból, valamint egységes írás-, és szóbeli vizsgát szolfézs tantárgyból. A szóbeli bizottság legalább kéttagú. A szóbeli bizottság tagjait az intézményvezető kéri fel. A felvételi értékelésének részleteit tanévenként határozzák meg a munkaközösségek. A felvételi pontos idejéről és helyéről, valamint a felvételi eredményéről a szülőket az iskola írásban értesíti. A szülők a jogszabályoknak megfelelően megnézhetik gyermekük kijavított munkalapját. A felvételről az iskola intézményvezetője dönt. Évfolyamonként egy osztály működik, ezek létszáma maximum a törvényben meghatározott létszám lehet. Felsőbb évfolyamra a szülő írásos kérésére különbözeti vizsgával lehet felvételt nyerni.

68


16.4.

Szociális támogatások

Az iskola tanulója írásos szülői kérelemre, az osztályfőnök ajánlása mellett szociális támogatásban részesülhet. A támogatás megítélésekor kizárólag a szociális rászorultság szempontja érvényesülhet. Támogatást lehet kérni: a) az iskolától a diákétkeztetés térítési költségének kiegészítésére, b) az iskolától a tanulmányi versenyeken való részvételre c) iskolai táborozások, diákcserék költségeihez az alapítványtól d) a tanuló lakóhelye szerinti kerületi önkormányzattól egyszeri vagy rendszeres szociális kedvezményre e) az iskola alapítványától

16.5. A pénzbeli hozzájárulás vagy fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok Az oktatással összefüggő

pénzbeli

hozzájárulás

mértékéről és az esetleges

kedvezményekről tanévenként az iskola intézményvezetője dönt. A döntést az SZTE Közoktatási Szabályzatának mellékleteként megalkotott A Szegedi Tudományegyetem közoktatási

intézményeiben

igénybe

vett

szolgáltatásokért

fizetendő

díjak

megállapításának és megfizetésének fenntartói rendelkezése szerint kell meghozni. A rendelet tartalmazza: -

Az ingyenesen-, térítési díj alapján, valamint díj fizetésével igénybe vehető szolgáltatások körét és mértékét

-

A szociális helyzet figyelembevételének szempontjait

-

A térítési- és bármilyen jellegű pénzbeli díj megállapításának, az arról rendelkező határozat megalkotásának módját, valamint a határozattal szembeni jogorvoslat lehetőségét

-

A nem magyar állampolgárok által fizetendő díjak megállapításának módját.

-

Az étkezési díjakat a konyha érvényes előírásai alapján kell rendezni, illetve a visszaigényléseket kérelmezni.

-

69


16.6.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

Az iskola épületében nem helyezhető el olyan reklámhordozó, amelyik veszélyezteti a tanulók helyes fejlődését. -

Tilos közzétenni minden olyan reklámot, amely sérti a személyhez fűződő, a személyes adatok védelmét szolgáló vagy kegyeleti jogokat. A reklám nem ösztönözhet erőszakra, a személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására, a nem lehet félelemérzetet keltő.

-

Tilos a gyermek- és a fiatalkorúak szellemi erkölcsi fejlődését károsító reklám, így különösen az, amely a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

-

Tiltott a burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám is.

-

Nem reklámozható olyan áru, amelynek előállítása és forgalmazása jogszabályba ütközik.

-

Tilos a politikai reklám az iskolában.

70


17. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Intézményi védő, óvó előírások

17.1.

Az iskolában folyó balesetmegelőző tevékenységre vonatkozó feladatok ellátásához a Munkavédelmi Szabályzatában foglaltak a mérvadók. 17.1.1. Az intézményvezető feladatai: -

felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek a biztosításáért,

-

gondoskodik a dolgozók előírt orvosi vizsgálaton való megjelenéséről, munkakörének megfelelő munkavédelmi oktatáson való részvételről,

-

rendszeresen munkavédelmi ellenőrzést tart, a tapasztalatokat írásban rögzíti,

-

gondoskodik a jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban előírt munkavédelmi rendelkezések megtartásáról,

-

fegyelmi jogkört gyakorol,

-

az előforduló munka-, tanulói- és gyermekbalesetek kivizsgálásában részt vesz, a törvényben előírtak alapján intézkedik.

17.1.2. Az iskola dolgozóinak feladata Az iskola minden dolgozójának feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján megfelelő tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan

71


figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. A tanév megkezdésekor, az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: -

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,

-

a Házirend balesetvédelmi előírásait,

-

a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat,

-

a menekülés rendjét,

-

a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

A tanév végén: -

a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a balesetvédelmi naplóba be kell jegyezni. A

fokozottan

balesetveszélyes

tanítási

órákat

(testnevelés,

fizika,

kémia,

számítástechnika) vezető pedagógusok baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi

ellenőrzések

(szemlék)

keretében

rendszeresen

ellenőrzi.

A

munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulók rosszulléte esetén a szülőt értesíteni kell. Ilyen esetben a tanulókat csak felügyelet mellett lehet elengedni orvosi vizsgálatra.

72


17.1.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: -

sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia,

-

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

-

minden tanulói balesetet, sérülést azonnal jeleznie kell az iskola intézményvezetőjének vagy helyettesének.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 17.1.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a mag. jogszabályok alapján: -

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

-

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről az előírt nyomtatványon- a KIR-ben - jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

-

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

73


Rendkívüli események

17.2.

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

-

természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)

-

tűz

-

robbantással történő fenyegetés

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: -

intézményvezető

-

inttézményvezető helyettes

-

munkavédelmi felelős

-

tűzvédelmi felelős

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: -

tűz esetén a tűzoltóságot,

-

robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

-

személyi sérülés esetén a mentőket,

-

a fenntartót,

-

egyéb esetekben az intézmény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító

szerveket,

ha

ezt

az

iskola

intézményvezetője

szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket folyamatos csengetéssel és/vagy értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a 74


veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv alapján kell elhagyniuk. Levonulás a gyülekezőhelyre: Mindkét épületben meghatározott rend szerint. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: -

Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. a mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell.

-

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.

-

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: -

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

-

a közművezetékek (gáz, áram) elzárásáról,

-

a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

-

az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

-

a

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító

szervek

(rendőrség,

tűzoltóság,

tűzszerészek, stb.) fogadásáról. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. Bombariadó esetén szükséges teendők:

75


Bomba elhelyezéséről értesülő vagy bombát észlelő személy köteles ezt azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének, és a környezetét riasztani mindaddig, míg a létesítmény központi riasztása meg nem történt. A bombariadót a hangosbemondón keresztül kell elrendelni. Technikai akadály esetén hosszan tartó csengetést vagy kolompolást kell alkalmazni. Értesíteni kell a rendőrséget és a tűzoltóságot az alábbi adatok közlésével: -

intézmény neve és pontos címe,

-

a bombaérzékelés forrása,

-

emberélet mennyire van közvetlen veszélyben,

-

a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma, a bejelentés ideje.

Az intézmény kiürítését a bombariadó elrendelésekor azonnal meg kell kezdeni. A tanulók az órát tartó nevelő vezetésével az érvényben lévő levonulási útvonalon keresztül hagyják el az épületet és mennek biztonságos helyre, a létszámot ellenőrzik. A pedagógusok törekedjenek a tanulók megnyugtatására, kerüljék a hangos beszédet, hirtelen mozdulatot.

76


18. A tankönyvrendelés szabályai 19.1.A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: 

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,



a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,



a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola intézményvezetője határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az

iskolai tankönyvellátás

megszervezésének, a tankönyvrendelés

elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az

iskolai

szülői

szervezet

(közösség)

és

az

iskolai

diákönkormányzat. 2

A

tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

19.2. A tankönyvellátás célja és feladata .1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. .2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Figyelem: ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SzMSz készítésekor rendelkezik. 2

77


.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. .4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

19.3.A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét,3 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.

19.4.A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény

3

Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bekezdéseit. 78


nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 4 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős az 1. pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő 4

A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7) 79


illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

19.5. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása Az 1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az intézményvezető minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az

intézmény

intézményvezetője

minden

év

december

15-ig

meghatározza

a

tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.

19.6.A tankönyvrendelés elkészítése 1 A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a.19.3. pontban szereplő megállapodás szabályozza. 2. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 3. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 4. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola intézményvezetője a felelős.

80


19. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

19.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott

elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított,

hitelesített

és

tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető helyettesek) férhetnek hozzá.

19.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, 81


tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák,

helyettesítések,

stb.

számáról

készített

kimutatást,

azt

az

intézmény

intézményvezetőjének vagy oktatási intézményvezető helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

82


20. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága Az iskola pedagógiai programja és a Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános. Megtalálható a fenntartónál, az iskola irattárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola intézményvezetőjénél és az iskola honlapján. A Házirendet minden szülő az induló évfolyamon tanévkezdéskor kézhez kapja. A szülők az iskola dokumentumairól a szülői szervezeten keresztül, továbbá szülői értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. Ettől eltérő időpont az aktualitásnak megfelelően alakul. A tanulók az iskolai dokumentumokról a Diákönkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást.

83


21. Záró rendelkezések 21.1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

21.2.

Az intézmény további szabályzatai

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – intézményvezetői utasításként – önálló belső szabályzatok és intézményvezetői intézkedések tartalmazzák. A

szervezeti

és

működési

szabályzathoz

kapcsolódó

szabályzatok,

egyéb

dokumentumok: - Iratkezelési Szabályzat - Munkavédelmi Szabályzat - Tűzvédelmi Szabályzat - Közalkalmazotti Tanács Szabályzata - Kollektív Szerződés - Szülői Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata - Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata SZTE mint fenntartó gazdasági-pénzügyi szabályzatainak hatálya kiterjed az önálló költségvetési szervre: -

Számviteli Politika

-

Számlarend

-

Pénzkezelési Szabályzat

-

Selejtezésének Szabályzata

-

Leltározási, leltárkészítési Szabályzat

-

Bizonylati Szabályzat

-

Belső Ellenőrzési Szabályzat

84


A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Az Intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézményvezető előterjesztése alapján a Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium Nevelőtestülete 2016. napján megtartott ülésén jóváhagyta. Az elfogadást megelőzően a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az Iskolai Diákönkormányzat.

S z e g e d, 2016.

Ph.

………………………………… egyetértési jogot gyakorolt szülői szervezet

Újvári István intézményvezető

……………………………….. egyetértési jogot gyakorolt diákönkormányzat

Jóváhagyta:

Prof. Dr. Szabó Gábor rektor

85

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents