NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ÉS BÖLCSİDE 5520 SZEGHALOM PETİFI U. 1 SZ.
SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Készült: 2009. Készítette: Berki Andrásné Óvodavezetı
Hatályos 2009. szeptember 1-tıl
1. ÁL TALÁ NOS RÉSZ 1.1. Általános rendelkezések 1.1.1. A Szervezeti ás Mőködési Szabályzat célja Szabályozza a szeghalmi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsıde mőködésének rendjét. Az intézmény vezetése a szervezeti mőködési szabályzat elkészítésével, kihirdetésével és betartatásával biztosítsa az intézmény jogszerő mőködését. 1.1.2. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az óvodába. bölcsıdébe járó gyermekekre, a gyermekek szüleire, az intézményben mőködı közösségekre, szervezetekre, illetve mindazokra akik az óvodával, bölcsıdével kapcsolatba kerülnek, azáltal, hogy igénybe veszik szolgáltatásait, illetve segítik az óvodát, bölcsıdét szolgáltatásai megvalósításában. 1.1.3. Az SZMSZ jogszabályi alapja o A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi L Tv. o 217/1998. QCII.30) Kormányrendelet és annak módosításai az államháztartás mőködési rendjérıl, o A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXH. tv. és annak módosításai, o A közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi )OOC]1.XXXII. Tv ○138/1992. (X.8.) kormányrendelet, a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben ○ 233/2000.(XII.23.) kormányrendelet, a Kt, végrehajtásáról a bölcsödében. o A többször módosított 1/1994. évi (VI.8.) MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl, o 1997,évi ) XXXI Törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról, o 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról, o 1999.évi XLII Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól. ○ A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények feladatairól és mőködésérıl szóló 5/1998.(IV:30.)NM rendelet o A Személyes gondoskodást végzı személyek továbbképzésérıl és szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet o A személyes gondoskodást végzı személyek adatainak mőködési nyilvántartásáról szóló 8/2000(VIII.4.)SzCsM rendelet o A szánvitelrıl szóló módosított 2000. évi C. törvény. o Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló, többször módosított 217/1998(XVIII. 30.) kormányrendelet o A mindenkori költségvetési törvény ‘ 2
1.2. Az intézmény általános jellemzıi 1.2.1.Az intézmény jellemzıi Az intézmény neve: Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsıde Pecsétjének lenyomata: Székhelye: Szeghalom, Petıfi u. 1 sz. Telephelyei: - Szeghalom Fáy u. 12 sz. - Szeghalom Újtelep III. u. 15. - Szeghalom, Kossuth u. 5. (Bölcsıde épülete) Mőködési területe: -
Szeghalom Város közigazgatási területe
Törzsszáma: 344-575-203 Adószáma: 16654048-1-04 OM azonosító száma: 028112 Alapító szervezet neve: Szeghalom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 5520 Szeghalom, Szabadság tér 4-8. sz. Alapítás éve: 2004. Jogelıdje: Napköziotthonos Óvoda Szeghalom Az intézmény fenntartója és felügyeletet ellátó szerve: Szeghalom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 5520 Szeghalom. Szabadság tér 4-8. sz. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy a./ A tevékenységének jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv b./ A közszolgáltató költségvetési szerv fajtája: közintézmény c./ A feladat ellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan mőködı d./ Szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási teljesítés igazolási joggal és felelısséggel bír.
3
e./ A szakmai alapfeladatai ellátásához szükséges operatív gazdálkodási feladatokat Szeghalom Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Csoportja látja el.
Az intézmény vagyona: Szeghalom, Petıfi. u. 1. sz. /hrsz.: 1019) Szeghalom, Fáy u. 12. sz. (hrsz.: 489/5) Szeghalom, Újtelep III. u. 15. sz. (hrsz.: 24/6) Szeghalom, Újtelep III u. 15. sz.(hrsz.:2416) nyilvántartott Szeghalom. Város Önkormányzata tulajdonában lévı ingatlanok, valamint a mindenkori vagyonrendeletben meghatározott ingó és egyéb vagyon kezelése, és használata. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény által használat vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a Szeghalom Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó. Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytathat. Alaptevékenysége sérelme nélkül, a szabad kapacitásait hasznosíthatja, bérbeadással, vagy kölcsönzéssel. Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású oktatási intézmény. Az intézmény tevékenységi köre: Alaptevékenysége: - 801115 Óvodai nevelés, iskolai elıkészítés - 801 Fogyatékkal élı gyermekek óvodai nevelése - 853213 Bölcsıdei ellátás - 751768 Intézményi vagyon mőködtetése Alaptevékenységgel kapcsolatos kiegészítı tevékenység: - alaptevékenység sérelme nélkül, a szabad kapacitások hasznosítása bérbeadással - az intézményben tagozatok nem mőködnek. Az alaptevékenység érdekeltségi rendszere: Maradvány érdekeltségő költségvetési szerv 4
Az intézmény kapacitása és évfolyamai: Óvoda 300 fı - 12 csoport Bölcsıde 4Ofı - 2 csoport Az intézmény vezetıjének megbízására vonatkozó szabályok: A magasabb vezetıi állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A megbízást Szeghalom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete adja, a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. Tv. alapján. Záradék: A 28/2004. (III.29.) Ökt. Sz. határozattal elfogadott Alapító Okirat a 30/2005. (III.29.) Ökt. Sz. határozattal lett módosítva.
5
2 : AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 2. l. Szervezeti felépítés, vezetıség, véleményezési, döntéshozó szervek 2.1.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény élén intézményvezetı áll. Az intézményvezetı egyben óvodai egység vezetıje is. A bölcsıdei egységet a bölcsıdevezetı irányítja. Az óvodai nevelés, három telephelyen folyik, melyet a helyettes vezetık irányítanak. İk látják el a telephelyen dolgozó dajkák munkahelyi irányítását is. A bölcsıdei egység vezetıje a bölcsıdei ellátás irányításáért felel, és ı látja el a bölcsıdei egységben dolgozó alkalmazottak irányítását. Az intézmény mőködésében közremőködı titkárság és technikai személyzet irányítása közvetlenül az intézményvezetı feladata. 2.1.2. Az intézmény intézményegységei és faladatuk a többcélú intézményben: 2.1.2.1. Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsıde Óvodája Az óvoda 300 férıhellyel 12 foglalkoztató csoportszobával, kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. Az óvodai egységet a magasabb vezetı beosztású intézményvezetı irányítja. Munkáját a két vezetıhelyettes segíti. Az intézményegység feladata: A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével, a szülıkkel együttmőködve biztosítja a 3-8 éves korosztály nevelését, a gyermekek személyiségének fejlesztését. Együttmőködik a bölcsıdével, keresi az intézmények közötti átmenet legjobb módjait. Gondoskodik a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztató fejlesztésérıl. Ellátja a többi gyermekkel együtt nevelhetı Sajátos nevelési igényő, valamint a tanulási nehézsége, magatartási zavara miatt különleges gondozást kívánó gyermekek integrált fejlesztését. 2.1.2.2. Napközi Otthonos Óvoda ás Bölcsıde Bölcsıdéje 2 foglalkoztatóval és kiszolgáló helyiséggel rendelkezik. Tevékenységét az Országos Családés Gyermekvédelmi Intézet (Módszertani Intézet) által kiadott, bölcsıdei gondozás-nevelés minimum feltételei, valamint a szakmai munka részletes szempontjait tartalmazó módszertani levél elıírásai szerint végzi. Belsı mőködési rendjét az SZMSZ melléklete tartalmazza. A bölcsıde élén a bölcsıdei intézményegység-vezetı áll. Az intézményegység feladata: Ellátja 18 hónapos kortól 3 éves korig a gyermekek gondozását, nevelését. Nyitottá teszi a bölcsıdét szülık felé. Biztosítja fokozatos beszoktatást. A szülıi házal fenntartott kapcsolat révén, idıben megkezdi a gyermekek veszélyeztetettségének feltárását. Környezeti, gondozónıi állandósággal, az egészségügyi követelmények fokozott betartásával biztosítja a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlıdését. 2.1 Az intézmény vezetésének szerkezet, vezetık közötti feladatmegosztás 2.1.3.1. Az intézményvezetı felelısségi és feladatköre Az intézmény élén magasabb Vezetı beosztású intézményvezetı áll, aki az intézmény egyszemélyi felelıs vezetıje, aki: 6
o Felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért. o Gondoskodik az intézmény programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeirıl. o Felelıs az intézmény minıségirányítási programjának mőködtetéséért. Jogkörét, felelısségét, feladatait a közoktatási törvény, az intézmény belsı szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg. Feladatkörébe tartozik továbbá: o Az alkalmazotti, szak-alkalmazotti értekezletek, óvodavezetıi értekezletek megszervezése. o A munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülıi szervezetekkel az együttmőködés. o A kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása. o Az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. o A jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, o Az intézmény külsı szervek elıtti teljes képviselete azon lehetıség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat. o A jogszabályok által vezetı hatáskörébe utalt - és át nem ruházott feladatok ellátása. o Észszerő, takarékos gazdálkodás megszervezése. 2.1.3.2. Vezetıi hatáskör átruházása: o Képviseleti jogosultság: intézményegység szakmai képviseletét az intézményegységvezetıkre. o Munkáltatói jogkör: A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat az intézményegységvezetıkre, telephelyvezetıkre az irányításuk alatt dolgozó közalkalmazottak tekintetében. o Balesetvédelmi, tőzvédelmi feladatok: Intézményegység vezetıkre, telephelyvezetıkre az irányításuk alatt dolgozó közalkalmazottak, illetve az egységbe járó gyermekek tekintetében külön szabályzat szerint. 2.1.3.3. Az óvodai és bölcsıdei egységek vezetıinek a feladatai: o Vezetıi megbízásukról az óvodavezetıi tanács dönt. A bölcsıde vezetı felett a munkáltatói jogokat az intézményvezetı látja el. o Irányítják és szervezik az intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményt. o Döntenek az intézményegység, tagintézmény mőködésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amely elızetes egyeztetése nem tartozik a többcélú intézmény más szerveihez, más közösség hatáskörébe. o Végzik az intézményegység, telephely pedagógiai munkájának tervezésével, ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos feladatokat. 7
o Ellátják a gazdálkodás területén a vezetık részére elıírt feladatokat. o Végzik a többcélú intézmény Munkavédelmi és Tőzvédelmi Szabályzatában elıírt feladatokat. o Ellátják az intézményvezetı által átruházott munkáltató jogkörükbe tartozó feladatokat. o A telephelyvezetık jogszabályban meghatározottak szerint végzik a tanügy igazgatási feladatokat. Résztvesznek a telephely pedagógiai munkájának segítésében, a minıségirányítási program mőködtetésében. Felelısek a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, a gyermekbalesetek megelızéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletének megszervezéséért. Segítik a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátását. o A bölcsıdei intézményegység-vezetı szervezi, irányítja és ellenırzi a bölcsıde valamennyi dolgozójának munkáját, végrehajtja a bölcsıdére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, valamint a szakmai ellenırzések során kapott iránymutatásokat. Dönt a gyermekek bölcsıdei felvételérıl. Elemzi és értékeli a bölcsıde mőködési és ellátottsági mutatóit. Elkészíti a gondozók továbbképzési tervét. Részt vesz a bölcsıdei vezetık részére szervezett konzultációkon, értekezleteken, tapasztalatcserén, szakmai megbeszélésen. o Az Újtelepi telephely vezetı ellátja az intézményvezetı általános szakmai ügyekben történı helyettesítését. o Az óvodai intézményegység vezetıje végzi: a nevelıtestület vezetését, a nevelıtestületi értekezlet és a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezését és ellenırzését, a nevelımunka irányítását és ellenırzését, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplését a rendelkezésre álló költségvetés alapján az óvoda mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását 2.l.3.4. A kiadványozási (aláírási,) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézményvezetı jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályozatása esetén az azonnali vagy sürgıs intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általános helyettesítési feladatokat ellátó telephely-vezetı látja el. Az óvodai és bölcsıdei intézményegységek vezetık aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, saját hatáskörben tett intézkedésekre, az óvodában a tanügy-igazgatási körébe tartozó ügyekre terjed ki. Az óvodai és bölcsıdei egységben egyaránt az intézmény kör-és fejbélyegzıjét lehet használni az intézményvezetı, vagy az ıt helyettesítı általános helyettes (egész intézményt érintı kérdésekben), az óvodavezetı (kizárólag az óvodai egységet érintı ügyekben), vagy a bölcsıde vezetı aláírásával (kizárólag a bölcsıdét érintı ügyekben) 2.1.3.5. A vezetık helyettesítési rendje Az intézményvezetı távolléte esetén a teljes vezetıi jogkör gyakorlását, valamint az óvodai egység vezetését az Újtelepi óvoda telephely vezetıje látja el.. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezetı kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezetı és az Újtelepi óvoda telephelyvezetı együttes távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a Fáy úti óvoda telephely vezetıje látja el. A telephelyvezetık helyettesítését az adott óvodában dolgozó rangidıs óvodapedagógus látja el. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki. 8
A bölcsıdei egység vezetıjének helyettesítését a bölcsıdevezetıvel egy csoportban dolgozó gondozónı látja el. 2.1.3.6. Az intézmény vezetıségének tagjai, együttmőködésük a.)A bölcsıdei egység vezetıje és helyettese és intézményvezetı alkotja a bölcsıdei egység vezetését. b)A három telephelyvezetıje, a Közalkalmazotti Tanács elnöke valamint az intézményvezetı képviselik az óvodai egység vezetıségét. c.)Mindazon kérdésekben, amelyek az intézmény teljes kollektíváját érintik, a vezetıi tanács az illetékes. Az a-b. pontban leírt vezetıség szükség szerint, de legalább havonta egyszer ülésezik. A megbeszélést az intézményvezetı hívja össze. A megbeszéléseket az intézményvezetı készíti elı és vezeti. A megbeszélésrıl jegyzıkönyv, illetve feljegyzés készül. A tagok kétharmadának jelenléte szükséges. Döntéseit, egyszerő szótöbbséggel hozza. Az a.) pontban megjelölt vezetıség a bölcsıdei élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. Az b.) pontban megjelölt vezetıség az óvodai élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. A c.) pontban megjelölt vezetıség az egész intézményi élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. A Közalkalmazotti Tanács és az intézmény vezetıségének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának elıkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az intézményvezetı feladata. 2.1.4. Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézményvezetı alkalmazza. A dolgozók munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodában alkalmazottak köre pedagógus munkakörben: óvodai egység vezetıje, a telephelyvezetık, óvodapedagógusok. A pedagógiai munkát közvetlenül segítık; a dajkák és egyéb kisegítı alkalmazottak. 2.1.4.1. Adminisztrátor Az intézményvezetı közvetlen irányításával mőködik. Ellátja az intézménybe, érkezı iratok központi iktatását, az intézményegységekhez, telephelyekhez való továbbítását, valamint az irattározást. Az intézményvezetı irányításával mindazokat az adminisztrációs feladatokat, amelyek az intézmény mőködésével kapcsolatosak. Elvégzi az óvodás és bölcsıdés gyermekek térítési díjának beszedését. Bölcsıde dolgozói: szakképzett gondozónık, takarítók. 9
2.1.5. Az óvodavezetıi tanács, szak-alkalmazotti értekezlet, alkalmazotti közösség, alkalmazotti értekezlet 2.1.5.1. Óvodavezetıi Tanács Az óvodavezetıi tanács elnöke az intézményvezetı. Tagjai: az óvodai egységbıl az intézményvezetıt általánosan helyettesítı telephely-vezetı, valamint a bölcsıdei egység vezetıje és az ı helyettese, Közalkalmazotti Tanács elnöke. Állást foglal: az intézmény egészének mőködését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintı javaslatokról, továbbá mindazokról, amelyben az intézményvezetı állásfoglalást kér. Véleményezi az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentı ügyeket, az intézmény fejlesztésére vonatkozó terveket. Feladata: az alkalmazotti értekezlet elıkészítése. Dönt az alkalmazotti értekezlet összehívásának idıpontjáról, napirendjérıl. Elızetesen véleményezi az alkalmazotti értekezlet elé kerülı ügyeket., melyet az alkalmazotti értekezleten ismeretet. Az óvodavezetıi tanács negyedévente egyszer ülésezik. Az intézményvezetı hívja össze. Rendkívüli óvodavezetıi tanácsi ülést legalább két tag indítványára össze kell hívni. Az intézményvezetı, ha szükségesnek látja, összehívhatja az óvodatanácsot. Az óvodavezetıi tanács akkor határozatképes, ha tagjainak 50%-a plusz egy fı jelen van. Döntéseit nyílt szavazással., egyszerő szótöbbséggel hozza. Vezetıi megbízás, visszavonás esetén az érintett nem szavazhat. A szavazás ebben az esetben titkosan történik. A döntésre jogosultak (3fı) két harmadának (2 fı) támogatása szükséges a döntéshez. 2.1.5.2. Vezetıi tanács Operatív ügyekben az intézményvezetı döntés-elıkészítı, véleményezı, javaslattevı szerve. Élén az intézményvezetı áll. Tagjai a telephely-vezetık, bölcsıde-vezetı, helyetteseik, munkaközösség-vezetık. Feladatköre: dönt saját munkaprogramjáról, javaslatot tesz az intézmény munkatervének összeállításához, gondoskodik az igazgatótanács döntéseinek végrehajtásáról, állást foglal képzési, továbbképzési, szabadságolási tervrıl, vizsgálja a személyi és tárgyi körülmények alakulását, gondoskodik a nyári nagytakarítás, karbantartás, ügyelet megszervezésérıl, állást foglal mindazon kérdésekben, amelyet az intézményvezetı elıterjeszt. Vizsgálja, és állásfoglalásával segíti a nevelési folyamatok egymásra épülését, az óvoda és a bölcsıde szakmai együttmőködését, a nevelımunkát segítı tevékenységeket, a gyermekvédelmi, környezetvédelmi, egészségvédelmi tevékenységet. A vezetıi tanács üléseit a munkaprogramja szerint, de legalább kéthavonta egy alkalommal tartja. A tagok kétharmadának jelenléte szükséges. Döntéseit, egyszerő szótöbbséggel hozza. 2.1.5.3. Szak-alkalmazotti értekezlet Nevelési, gondozási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai: az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggı munkakörben foglalkoztatott fıfoglalkozású, részfoglalkozású szakalkalmazottak, nevelı-oktató munkát segítı felsıfokú végzettségő alkalmazottak. 10
Döntési jogkörébe tartozik: o Az intézmény nevelési programjának elfogadása. o Az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának elfogadása. o Az intézmény éves munkatervének elfogadása. o Az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. o A szakalkalmazottak képviseletében eljáró pedagógus megválasztása. o Az intézményvezetıi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása. Vélemény -nyilvánítás: o A szak-alkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szak-alkalmazotti értekezletet általában évente kétszer, a nevelési év indításakor, és zárásakor kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha hatáskörébe tartozó, döntési, véleményezési, javaslattevı jogkörének gyakorlására az intézményvezetı elbírálása alapján szükséges. A szak-alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlısége esetén az intézményvezetı szavazata dönt. A döntések és határozatokat intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. Az intézményvezetıi pályázattal kapcsolatos döntésnél magasabb jogszabályok az irányadók. 2.1.5.4. Az óvodai nevelıtestület A nevelıtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó ás határozathozó szerve A nevelıtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja, valamint pedagógiai munkát segítı felsıfokú végzettségő alkalmazottja. Az óvoda nevelıtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben ás más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. Döntési jogkörébe tartozik o Az óvodai nevelési program ás módosításának elfogadása o Az óvodai egység szervezeti és mőködési szabályzat és módosításának elfogadása o Az óvoda éves munkatervének elfogadása o Az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása o Az óvodai nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása o Az óvodai házirend elfogadása o Jogszabályban meghatározott más ügyek . 11
A nevelıtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet: o Az óvoda mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre, vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását (a jogszabályban elıírtak kivételével) átruházhatja a szakmai munkaközösségre. A nevelıtestület értekezletei: A nevelıtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelıtestület rendes értekezleteit az intézmény éves munkatervében meghatározott napirenddel és idıpontokban az óvoda vezetıje hívja össze. Az óvodavezetı a rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal elıbb történı kihirdetésével intézkedik. A nevelıtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: o nevelési évet nyitó értekezlet o nevelési évet záró értekezlet Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelıtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetıje, vagy a telephely-vezetık szükségesnek látják. A rendkívüli nevelıtestületi értekezletet foglalkozási idın kívül a kezdeményezéstıl számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelıtestületi értekezletrıl jegyzıkönyv készül. A nevelıtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlısége esetén az óvodavezetı szavazata dönt. A döntések és határozatokat intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. 2.1.5.5. Az intézmény alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az intézményben (az óvodánál és a bölcsıdénél) közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekképviseleti lehetıségeit a magasabb jogszabályok (elsısorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezetı hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály elıírja, vagy az intézmény egész mőködését érintı kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal az intézményvezetı hívja össze az alkalmazotti értekezletet. Az értekezleteken az intézményvezetı tájékoztatja az intézmény dolgozóit az intézményi munkáról és ismerteti a soron következı feladatokat. A vezetıi tanács döntése alapján évi egy alkalommal a tájékoztatás megtörténhet a telephelyeken, a telephelyek vezetıi által. 2.1.5.6. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközösségei Az óvodai egység pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelımunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. 12
Az óvodai egységben, az azonos feladatok ellátására több maximum 3 szakmai munkaközösség mőködhet. A szakmai munkaközösség intézmény éves célkitőzéseit figyelembe véve meghatározza mőködési rendjét és elkészíti munkatervét. Az óvodai egységben a hatékony mőködés érdekében egy-egy munkaközösség mindhárom telephelyrıl toboroz tagokat. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezetı irányítja. A munkaközösség vezetıjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az intézményvezetı bízza meg. A munkaközösség vezetık munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szakmai munkaközösség vezetı(k) feladatai: o figyelemmel kíséri a pályázati lehetıségeket, o az óvodai szakmai és módszertani tevékenység irányítása, segítése, ellenırzése o a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, o a pályakezdı pedagógusok munkájának segítése, o a tervezı munkában segítségadás, o kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekrıl a munkaközösség foglalkozásain o a bemutató foglalkozáson látottakat értékelje, o önként vállaljon feladatokat. 2.2. A vezetık és a szülıi közösség közötti kapcsolattartás rendje 2.2.1. A szülıi szervezet A intézményben a szülık jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülıi szervezetet mőködtetnek. Az óvodai, bölcsıdei csoportok szülıi szervezeteit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden csoportban külön szülıi szervezet mőködik, élükön az elnökkel és az ıt segítı aktívákkal. Velük a csoportot vezetı óvodapedagógusok, bölcsıdei csoportban a gyermekgondozók tartják a kapcsolatot. Mindegyik tagintézményben a csoportok szülıi szervezeteinek elnökei, maguk közül választják ki adott tagintézmény szülıi szervezetének tagintézményi képviselıjét. Vele az óvoda partnerlistáján szereplı kapcsolattartó tartja a kapcsolatot A szülıi szervezetek önmaguk által meghatározott rend szerint mőködnek A csoportok szülıi szervezetei a kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a csoportokban választott elnök segítségével juttathatják el a telephelyi képviselınek, aki továbbítja kapcsolattartónak a felvetést. Az intézmény vezetıjének a szülıi szervezet választmányát nevelési évenként egy alkalommal, össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az intézmény feladatairól, tevékenységérıl. A csoportok szülıi munkaközösségének az óvodapedagógusok, gyermekfelügyelık szükség szerint, de évente legalább két alkalommal adnak tájékoztatást A szülıi szervezet döntési jogot gyakorol: o a saját mőködési rendjében, o munkatervének elfogadásában, o tisztségviselıinek elfogadásában. 13
A szülıi szervezet egyetértési vagy véleményezési jogot (jogszabályban elıírtaknak megfelelıen) gyakorol az alábbi területeken: o az SZMSZ kialakításában, o a házirend kialakításában, o az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, o minıségirányítási program kialakításakor, o a vezetık és a szülıi szervezetek közötti kapcsolattartás módjában, o az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, o a szülıket anyagilag is érintı ügyekben, o a szülıi értekezlet napirendjének meghatározásában, o az óvoda, bölcsıde és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában o a gyermekvédelmi feladatoknak meghatározásában, o a munkatervnek a szülıket is érintı részében. Választott tisztségviselıi által: o Képviseli a szülıket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. o Figyelemmel kíséri a nevelımunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelıtestületet és a fenntartót. o A gyermekek nagyobb csoportját érintı bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetıjétıl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor, illetve képviselıje tanácskozási joggal részt vehet ilyen esetekben a nevelıtestületi értekezleten, o Az intézményvezetıi, telephely-vezetıi pályázatról véleményt nyilváníthat melyet írásba foglal, és az elıkészítı bizottság elnökének átad. A szülıi munkaközösség vezetıjét, meg kell hívni a nevelıtestületi, szak-alkalmazotti értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az intézmény szervezeti és mőködési szabályzata, a szülıi munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának, 8 nappal korábbi átadásával történik. 2.2.2. Az intézményegységek és szervezeti egységek közötti együttmőködés, a vezetıkkel való kapcsolattartás rendje Az intézmény közösségeinek tevékenységét a telephely-vezetık, és a választott közösségi képviselık segítségével az intézményvezetı fogja össze. Nevelési évenként a kapcsolattartás formái, és rendje bıvebben az éves munkatervben kerül megfogalmazásra. Az intézményvezetı gondoskodik arról, hogy a gyermekeket és a pedagógusokat és más alkalmazottakat érintı intézkedések, jogszabályok, és egyéb belsı szabályozások a telephelyeken, kellı idıben és módon kihirdetésre kerüljenek. A szervezeti egységek és a vezetık közötti kapcsolattartást és együttmőködést szolgálják az SZMSZ korábban leírt területei. 2. 3..Külsı kapcsolatok rendszere, formája ás módja Az intézményt a külsı intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az intézményvezetı képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján az óvodai egység és a bölcsıdei egység is kapcsolatot tart a különbözı társintézményekkel. Ebben az esetben az intézményegységek vezetıi képviselik az egységeket. 14
Fenntartó és az intézmény kapcsolata: Jelentések, beszámolók, intézményvezetıi tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás szükség szerint. Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola és az intézmény kapcsolata: Az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások, hospitálások, közös rendezvények. Kapcsolattartó: intézményvezetı, telephely-vezetık Regionális Módszertani Bölcsıde (Szeged) Módszertani Feladatokat Segítı Bölcsıde (Békéscsaba) Jelentések, beszámolók, továbbképzések, bölcsıdevezetıi tanácskozások. Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és az intézmény kapcsolata: Problémás gyermekek szőrıvizsgálata és fejlesztések megvalósítása érdekében folyamatos kapcsolattarás. Iskola felkészültség megállapítása a nevelési tanácsadó vezetıje részérıl, a nagycsoportos óvodások körébıl (óvodavezetı, csoportvezetı óvónı javaslata alapján). Logopédiai szőrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél. Kapcsolattartó: intézményvezetı, telephely-vezetık Gyermekjóléti szolgálat és az intézmény kapcsolata: Az intézmény gyermekvédelmi felelıse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyrıl az intézményvezetınek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetıi szinten az intézményvezetı gyakorolja, gondozza. Mővelıdési Ház, Könyvtár, Gyermekorvos, védınık és az intézmény kapcsolata: Nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások. Kapcsolattartó: intézményvezetı, telephely-vezetık Egyházak és óvoda kapcsolata: Az egyházak megkeresésére hitoktatás megszervezésének elısegítése. Az egyházak képviselıivel az óvoda egység vezetıje tartja a kapcsolatot. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás: Szükség szerint az intézményvezetı feladata Az egészségügyi szolgáltatóval a kapcsolattartás az intézményvezetı, telephely-vezetık feladata 2.4. A vezetık benntartózkodási rendje A hivatali nyitvatartási idıben az intézményvezetı többcélú intézmény székhelyén vagy az ıt helyettesítı telephely-vezetı az adott tagóvoda telephelyén tartózkodik. 2. 5. A mőködés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az intézmény a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezetı határozza meg és azt a szülık és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó és a társintézmények tudomására hozza. 15
Az intézmény helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. A tálalókonyhába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkezı személy léphet be. Az intézményben tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az intézmény dolgozói továbbá ügynökök, üzletszerzık, vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (kivéve: az intézmény által megszervezett könyv-, illetve játékvásár esetén.) Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötıdı szervezet nem mőködhet, továbbá az alatt az idı alatt, amíg az intézmény ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötıdı szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az intézmény helyiségeinek használói felelısek: o az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, o az intézmény rendjének, tisztaságának megırzéséért, o a tőz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, o az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos. Az intézmény épületeiben a dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézıi tartózkodhatnak. Az óvoda, bölcsıde berendezéseit, felszereléseit csak az intézményvezetı engedélyével lehet elvinni, átvételi elismervény ellenében. Az intézmény épületeiben dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az intézményvezetı feladata. A gyermekek étkeztetését az Általános és Alapfokú Mővészeti iskola közétkeztetési konyhája látja el. 2 6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A gyermekeket kísérı szülık kivételével, az óvodával, bölcsıdével jogviszonyban nem álló személyek a telephelyek-vezetıinek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában, bölcsıdében. A fent megjelölt személy a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkezı külsı személyeket az intézményvezetınek jelenti be. A fenntartói, szakértıi, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetıvel való egyeztetés szerint történik. A csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezetı engedélyezi. 16
2.7. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása Az intézmény vezetıje és az intézményben dolgozók közremőködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében. Az intézményvezetı felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A szakalkalmazotti közösség minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elısegítése. 2.7.1. Az intézmény gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai o Elısegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekek óvodába, bölcsıdébe kerülését. o A problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges szakember segítségét kéri. o Rendszeres óvodalátogatást, bölcsıdelátogatást figyelemmel kísérni. o Szükség esetén családlátogatásokat végez. o A családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különbözı támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával, elısegíti. o Az új dolgozók és pályakezdı óvónık részére, a gyermekvédelmi munkához segítség nyújtás megszervezése. o Az intézményvezetı együttmőködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal, a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza. o A Gyermekjóléti Szolgálati esetmegbeszéléseken való részvétel. (az óvodavezetı, telephely vezetık), o Kölcsönös informálás a két intézmény között. o A Gyermekjóléti Szolgálat véleményét az óvodai egység vezetıje minden esetben köteles kikérni, ha a szülı az 5. életévét betöltött gyermek esetében felmentést kér az óvodavezetıtıl, gyermeke rendszeres óvodába járása alól. o Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai, bölcsıdei intézkedési lehetıségek kimerültek, köteles felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektıl (gyermekjóléti szolgálat, védını, orvos, jegyzı), akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. o Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó szülıi értekezleten a telephely-vezetık tájékoztatják a szülıket az intézmény gyermekvédelmi feladatairól. 2.8. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A fenntartó megállapodást köt a gyermekorvosi szolgálattal az orvosi ellátás érdekében. A bölcsıdében meghatározott idıpontban heti egy alkalommal a gyermekorvos vizsgálatot tart. 17
A bölcsıdében: a védınık havonta egy alkalommal tájékoztatást kérnek a gyerekek fejlıdésérıl, s elvégzik a szőrıvizsgálatot. Az óvodában: a gyermekorvos évi egy alkalommal általános szőrıvizsgálatot tart. Az óvodában: a védınık negyedévenként, vagy problémától függıen sőrőbben egészségügyi szőrést végeznek. - évi egy alkalommal hallásvizsgálatot szerveznek Az óvodavezetı biztosítja az egészségügyi (orvosi, védınıi) munka feltételeit, gondoskodik a gyermekek szükséges óvónıi felügyeletérıl és szükség szerint a vizsgálatokra történı elıkészítésérıl. 2.8. Intézményi védı-, óvó elıírások Az intézmény vezetıje felelıs a nevelı-gondozó munka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelızéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó intézményvezetıi feladat. Az intézményvezetı az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések, szemlék keretében rendszeresen ellenırzi, s a szükséges intézkedést megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenırzések (szemlék) idejét, az ellenırzésbe bevont személyeket. Az óvodában, bölcsıdében alkalmazottak általános feladata és kötelessége a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus, bölcsıdei gondozó feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket életkoruknak megfelelı szinten átadja, illetve, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvónıknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásra. Különösen fontos ez. ha: o az udvaron tartózkodnak, o ha különbözı közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás elıtt) o ha az utcán közlekednek o ha valamilyen rendezvényen vesznek részt o ha a közeli építkezést stb. látogatják meg o és egyéb esetekben. Az óvoda, bölcsıde minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tőzvédelmi utasítás és a tőzriadó terv rendelkezéseit. Az óvodai, bölcsıdei egész napos nevelı-gondozó munka folyamán a dolgozónak körültekintıen kell megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védı-, óvóelıírások figyelembe vételével.) A dolgozók feladatai a gyermekbalesetek esetén: Az óvodapedagógusok, bölcsıdei gondozók feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: o a sérült gyermeket elsısegélyben kell részesíteni, o ha szükséges orvost kell hívni, o ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, o a balesetet, sérülést okozó, veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetni, 18
o a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az intézményvezetınek, telephely esetén a telephely-vezetınek, bölcsıde esetén a bölcsıde-vezetınek. o a telephely-vezetınek, bölcsıde-vezetınek kötelessége az óvodavezetıt értesíteni. Az elsısegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, gondozó, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában, bölcsıdében történt balesetet, sérülést az intézményvezetınek ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében, és a szükséges intézkedéseket az intézményvezetınek meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az intézményvezetı végzi. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó, gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekrıl az elıírt nyomtatványon, jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig, át kell adni a gyermek szülıjének. A jegyzıkönyv egy példányát az intézmény ırzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni. Az óvodai, bölcsıdei nevelı-gondozó munka egészséges ás biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelızésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 2.9. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık Az intézmény mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı-gondozó munka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda, bölcsıde gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületeit, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: o a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), o a tőz, o a robbantással történı fenyegetés. Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni, aki, megteszi a szükséges intézkedéseket az érintettek testi épségének megóvása érdekében, majd tájékoztatja az intézmény vezetıjét. Az intézményvezetı dönt a szükséges intézkedésekrıl és a fenntartó értesítésérıl. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell: o az intézmény fenntartóját, o tőz esetén a tőzoltóságot, o robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, o személyi sérülés esetén a mentıket, o egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetıje szükségesnek tartja. 19
A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezetı vagy az intézkedésre jogosult felelıs dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell a következı módon: - Petıfi úti Óvoda: riasztó bekapcsolása hosszan. - Fáy úti Óvoda: csengı megszólaltatása hosszan. - Újtelepi Óvoda: Csengı megszólaltatása hosszan - Bölcsıde: Csengı megszólaltatása hosszan. Haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tőzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található “Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületbıl való kivezetéséért és a kijelölt területen történı gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvoda pedagógusa, gondozója a felelıs. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következıkre: o Az épületbıl minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelınek a termen kívül (p1.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. o A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelı hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon gyızıdni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. o A gyermekeket a terem elhagyása elıtt és a kijelölt várakozási helyre történı megérkezéskor az óvónınek, gondozónak meg kell számolnia! Az épület kiürítése a tőzriadó terv szerint történik. A gyermekek elhelyezése a körzetileg legközelebb esı másik tagintézményben történik. Amennyiben a másik tagintézmény akadályoztatva van a gyermekek fogadására, úgy azok elhelyezésére bármelyik tagintézményt, esetleg más oktatási intézményt igénybe lehet venni Az intézményvezetınek feladata, hogy minden óvodában dolgozó felnıtt tőzvédelmi oktatásban részesüljön, s a hallottakat a gyakorlatban is tudja alkalmazni. Az intézményben dolgozó felnıttek felelısek a veszélyeztetett épület kiürítéséért, s gondoskodnak az alábbi feladatokról: o a kiürítési tervben szereplı kijáratok kinyitásáról, o a közmővezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, o a vízszerzési helyek szabaddá tételérıl, o az elsısegélynyújtás megszervezésérıl, o a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendırség, tőzoltóság, tőzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkezı rendvédelmi katasztrófaelhárító szerv vezetıjét az intézmény vezetıjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: o a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrıl, o a veszélyeztetett épület jellemzıirıl, helyszínrajzáról, o az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrıl), o a közmő (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyérıl, o az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, o az épület kiürítésérıl. 20
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követıen a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetıjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetıjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! A tőz esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását a „Tőzriadó terv” tartalmazza. A robbantással történı fenyegetés esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását a bombariadó terv tartalmazza. A tőzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történı megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetıje a felelıs. Az épületek kiürítését a tőzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplı kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézményvezetı a felelıs. A tőzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelezı érvényőek. A tőzriadó tervet ás a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: a Vezetıi irodában kifüggesztve. 2.10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: - farsang - gyermeknap - Mikulás nap Megünneplésük módját a telephely éves munkaterve tartalmazza. Az anyák napja ás az évzáró nyilvános ünnepély és azonos idıpontban is szervezhetık. Csoporton belüli közös ünneplés: - a gyermekek név - és születésnapja alkalmából - ajándékkészítés testvércsoportnak (iskolának), Idısek Otthona lakóinak Természettel kapcsolatos ünnepek: Víz világnapja, Föld napja Madarak ás fák napja Állatok világnapja Sportnap szervezése: a telephelyi munkatervben meghatározottak szerint. 2.11. Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-rıl, a házirendrıl és a minıségirányítási programról Az intézményvezetı, telephely-vezetık irodájában kell elhelyezni — az intézményvezetı által hitelesített másolati példányban o az óvoda nevelési programját, o szervezeti és mőködési szabályzatát, valamint o házirendjét, o minıségirányítási programját. 21
A szülık az intézményvezetıtıl, telephely-vezetıktıl kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról, elızetes idıpont-egyeztetéssel. 2.12. Záró rendelkezések 2.12.1. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan idıre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és mőködési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülık, vagy a szak-alkalmazotti értekezlet, óvodai nevelıtestület minısített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv. 40. .§-a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejőleg hatályon kívül helyezıdik az óvoda korábbi SZMSZ-ét. Az SZMSZ egy példányát minden tagintézményben ki kell függeszteni, s arról az elsı szülıi értekezleten a szülıknek tájékoztatást kell adni. A hatályba lépett Szervezeti és Mőködési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon dolgozóival is, akik nem tagjai a szak-alkalmazotti értekezletnek, az óvodai nevelıtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, és meghatározott körben használják helyiségeit. 2.12.2. Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje, módosítása Kötelezı a felülvizsgálat: o ha az intézmény mőködési rendjében változás történik o ha az SZMSZ tartalmát érintı kérdésekben a jogszabály változik. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat módosítását kezdeményezetheti: o a fenntartó, o az óvodai nevelıtestület, o szak-alkalmazotti értekezlet, o az intézményvezetı, o a szülıi közösség, o jogszabályi kötelezettség. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelezı, megszegése esetén az intézményvezetı munkáltatói jogkörében intézkedhet.
AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉS NYILVÁNOSSÁGA Az intézmény Nevelési-, pedagógiai programja, Házirendje, Minıségirányítási programja, Szervezeti és Mőködési Szabályzata mindenki számára nyilvános, azok szabadon megtekinthetık az intézmény székhelyén, illetve az Szeghalom Város internetes honlapján: www.szeghalom.hu. Az intézmény a mőködés nyilvánosságának erısítése céljából a jelzett honlapon, illetve az intézmény óvodatitkári irodájában elhelyezett faliújságon közzéteszi bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában a közzétételi lista szerint meghatározott adatokat: - Óvoda/iskola pedagógusai számát - az óvoda/ iskola pedagógusok iskolai végzettségét, szakképzettségét - oktató nevelımunkát segítık, dajkák számát, szakképzettségét, - az óvodai/iskolai nevelés rendjét - az óvodai csoportok számát, az egyes csoportok gyermeklétszámát. 22
A közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként az intézményvezetı felülvizsgálja, módosítja. Az SZMSZ-hoz kapcsolódó egyéb szabályzatok: Az intézményben: Az intézményvezetı ás közvetlen munkatársainak munkaköri leírása. A pedagógiai munkát közvetlenül segítı és egyéb alkalmazottak munkaköri leírása. Belsı ellenırzési szabályzat, Adatvédelmi szabályzat, Szoftvervédelmi szabályzat, Katasztrófavédelmi Szabályzat Balesetvédelmi Szabályzat A gazdálkodási tevékenységet végzı szervezet által meghatározott Tőzvédelmi utasítás, Munkavédelmi szabályzat, Iratkezelési szabályzat, Bizonylati szabályzat, ügyrend, Gazdálkodási, pénzkezelési szabályzat, Számviteli szabályzat, Leltározási és selejtezési szabályzat,
23
XXVI.) Hatálybalépés A jelen szervezeti és mőködési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. Hatálybalépésével az intézmény és tagintézményeinek korábban jóváhagyott szervezeti és mőködési szabályzatai és mellékletei hatályukat vesztik.
Záró rendelkezések
A bölcsıde dolgozói a bölcsıdei Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a 2009. augusztus 17én megtartott határozatképes ülésén 79 %-os igenlı szavazattal elfogadta. Szeghalom, 2009. 08. 17.
A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a Szülıi Szervezet 2009.augusztus 24. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Szeghalom, 2009. 08. 24.
A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a Cigány Kisebbségi Képviselı 2009. augusztus 24. napján véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett. Szeghalom, 2009. 08. 24.
A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az Óvoda nevelıtestülete 2009. augusztus 25. napján tartott értekezletén elfogadta. Szeghalom, 2009. 08. 25.
24
Az elfogadott Szervezeti és Mőködési Szabályzat felterjesztésének napja a fenntartó felé Szeghalom, 2009. augusztus 25. Berki Andrásné s. k. intézményvezetı
A Napköziotthonos Óvoda és Bölcsıde Szervezeti és Mőködési Szabályzatát Szeghalom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete megismerte, megvitatta és a 2009. augusztus 31-i ülésén elfogadta a 123/2009. (VIII. 31.) Ökt. sz. határozattal.
Szeghalom, 2009. szeptember 7.
Macsári József s.k. polgármester
Dr Oláh Ernı s.k. címzetes fıjegyzı
25
1 sz. melléklet Az óvoda mőködésének rendje 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfıtıl péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan mőködik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1 napjától a következı év augusztus hó 31 napjáig tart. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárva tartás elıtt 30 nappal, össze kell győjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülıket a gyermekeket fogadó óvodáról, a zárást megelızıen tájékoztatni kell. A nyitvatartási idı napi 11 óra, reggel 6,30 órától, délután 17,30 óráig. Az ügyelet reggel 6,30 órától, 7,30 óráig, délután 16,30 órától, 17,30 óráig tart. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel Rendezvények esetén a nyitvatartási idıtıl való eltérést az óvoda vezetıje engedélyezi. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vesz igénybe a nevelıtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Errıl a szülık jogszabályban elıírtak szerint tájékoztatást kapnak 5 nappal a nevelési nélküli munkanap elıtt. 2. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét ás módját a fenntartó határozza meg, az adott év március 1. és április 30.-a közötti idıszakban. Az óvoda a határidı elıtt legalább harminc nappal köteles a beiratkozás idıpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehetı fel, aki betöltötte a harmadik életévét. (Ktv. 65.§.) A szülı gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkezı gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A gyermekek óvodai felvételérıl, átvételérıl az óvodavezetı dönt. A felvételkor az óvodavezetı nem tagadhatja meg a hátrányos helyzető gyermek felvételét. Ha az óvodába jelentkezık száma meghaladja a felvehetı gyermekek számát, az óvodavezetı javaslatára a fenntartó felvételi bizottságot hoz létre, mely dönt a felvételekrıl. A felvételi körzethatárokat a fenntartó jelöli ki. A Közoktatási Törvény. 24. §. (3 bek.).értelmében ha a gyermek 5 éves életévét betölti, a nevelési év kezdı napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben eltölteni, (ha a törvény másképp nem rendelkezik), felvételét nem lehet elutasítani. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezetı dönt a szülık és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. 3. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól A gyermeket a szülı kérelmére, - ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja, - az óvoda vezetıje felmentheti az alól, hogy a Ktv. 24.§ .-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt. (Ha a gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni az iskolai tanulmányait.)
26
4. Az óvodai elhelyezés megszőnése Megszőnik az óvodai elhelyezés, ha: o a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, o a szülı Írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon, o az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezetı - a szülı eredménytelen felszólítása, és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után,- megszüntette, a megszőnés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján, o a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, o a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. (Kivéve ez alól azt a gyermeket, aki hátrányos helyzető, illetve akit a gyámhatóság intézkedésére vettek fel, illetve azt, aki az 5. életévét betöltötte és napi négy órát köteles az óvodai nevelésben eltölteni. az óvodába.) 5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések o A gyermekek távolmaradását a szülınek be kell jelenteni. o Ha a szülı gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába vinni, tájékoztatnia kell az óvodapedagógust. o Az egészséges gyermek hiányzását az óvoda vezetıje, illetve a telephelyek vezetıi engedélyezhetik o Ha a gyermek távolmaradása elıre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetıleg 11 óráig be kell jelenteni az óvodapedagógusnak. o A két hetet meghaladó, huzamosabb távollétet az óvodavezetıvel egyeztetni kell. o Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. o Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan, melynek következményeit az óvodai házirend tárgyalja. 6. Óvodákban a nevelımunka belsı ellenırzésére jogosultak o az óvoda vezetıje o a telephelyek vezetıi szakmai munkaközösségek vezetıi Az óvodavezetı — az általa szükségesnek tartott esetben —jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. 6.1. Kiemelt szempontok a nevelımunka belsı ellenırzése során o a pedagógusok munkafegyelme o a foglalkozások pontos megtartása, o a nevelımunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, o a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, o az óvónı-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, 27
o a nevelıi munka színvonala a foglalkozásokon: o a foglalkozásra történı elızetes felkészülés, tervezés, o a foglalkozási óra felépítése és szervezése, o az alkalmazott módszerek, o a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozáson, o az eredményesség vizsgálata, a helyi nevelési terv követelményeinek teljesítése, o a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minısége. 6.2. Az ellenırzés fajtái, rendje, szabályozása Fajtái: o Tervszerő, elıre megbeszélt szempont szerinti ellenırzés. o Spontán, alkalomszerő ellenırzés. Tervezése, szabályozása: Az egyes tanévekre vonatkozó ellenırzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képezı belsı ellenırzési terv határozza meg. A belsı ellenırzési terv elkészítéséért az óvodavezetı a felelıs. Az óvodavezetı az éves munkaterv, illetıleg írásban rögzített munkamegosztás és munkaterv alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan mőködése érdekében ellenırzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelıtestületi értekezleten a nevelıtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenırzésekrıl már ekkor tudomást szereznek a nevelık. Az ellenırzési terv tartalmazza az ellenırzés területeit, módszereit, és ütemezését. Az ellenırzési tervben nem szereplı, rendkívüli ellenırzésrıl az óvodavezetı dönt. Az óvodavezetı minden óvodapedagógus munkáját egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Nevelési évenként egy alkalommal, minden alkalmazott ellenırzésére sor kerül. Az ellenırzés tapasztalatairól a vezetı feljegyzést készít, és ismertet az óvodapedagógussal. A nevelési év végén megtartott alkalmazotti értekezleten, az óvodavezetı az ellenırzés eredményérıl tájékoztatja az óvoda dolgozóit. A nevelési év záró értekezletén az óvodavezetı értékeli a pedagógiai munka belsı ellenırzésének eredményeit. Ismerteti a nevelıtestülettel az ellenırzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
Bölcsıde mőködésének eltérı szabályai 1. A bölcsıde feladata A bölcsıde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedı bölcsıdés korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását, nevelését végzı intézmény. 28
Feladata a bölcsıdéskorú beíratott gyermekek gondozása-nevelése, életkori és az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, harmonikus testi- és szellemi fejlıdésük elısegítése. 2. Bölcsıdei felvétel Bölcsıdébe a gyermek 18 hónapos korától három éves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31-ig vehetı fel, amelyben harmadik életévét betölti Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsıde orvosa nem javasolja, bölcsıdében gondozható negyedik életévének betöltését követı augusztus 31-ig. A gyermek bölcsıdébe történı felvételét a szülı hozzájárulásával: a) a körzeti védını, b) a házi gyermekorvos vagy orvos, c) a szociális, illetve családgondozó, d) a gyermekjóléti szolgálat, e) a gyámhatóság is kezdeményezheti. Felvétel: az óvodaival azonos módon történik. 3. Bölcsıdei csoport szervezése Egy bölcsıdei csoportot a vezetés a jogszabályoknak megfelelıen szervezi. Egy csoportban 10, legfeljebb 12 fı gondozását ‚saját” gondozónı látja el. 4. A bölcsıdei ellátás megszőnése A bölcsıdei ellátás megszőnik: A bölcsıdei nevelési év végén (augusztus 31 .)‘ ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, illetve negyedik életévének betöltését követı augusztus 3 l-ig. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsıde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsıdében nem gondozható, illetıleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlıdését. 5. Mőködés rendje A bölcsıdei nevelési év szeptember 01 -tıl, a következı év augusztus 31-ig tart. A mőködésére vonatkozó eltérı szabályokat a házirend tartalmazza. 7. Szakmai ellenırzés A szakmai ellenırzés a Gyvt. szerint történik. Egyéb ellenırzés, értékelés az óvoda belsı ellenırzésének szabályai szerint történik. 29
8. Egészségügyi szakfelügyelet, egészségügyi ellátás A bölcsıdék felett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes intézetének tisztifıorvosa gyakorolja. Nevelési évenként meghatározott idıpontban gyermekorvos és védını áll a bölcsıde rendelkezésére. Részletes szabályait a házirend tartalmazza.
