SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ikt.sz.: 333/2015

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakközépiskolája és Szakiskolája 1117 Budapest, Fehérvári út 10.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

I. BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek megfelelően az Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakközépiskolája és Szakiskolája belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseit jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban: (továbbiakban SZMSZ) határozza meg.

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói, szülői, pedagógusi/közalkalmazotti jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében az Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakközépiskolája és Szakiskolája nevelőtestülete, az iskolaszék és a diákönkormányzat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el:

2. Jogszabályi háttér -

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi CV. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) korm. rendelet 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet. a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról a tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények 2

-

-

-

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a 2015. évi LXVI. szakképzési törvény módosítása egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel, valamint az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) korm. rendelet, valamint az azt módosító 180/2011. (IX. 2.) korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI. 4.) korm. rendelet, valamint az azt módosító 73/2013. (III. 8.) korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) korm. rendelet 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet az Országos képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, továbbá az Országos Képzési Jegyzékről és módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011.CLV. törvény végrehajtásáról szóló 280/2011. (XII. 20.) korm. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról

3. Az SZMSZ hatálya 1) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, alkalmazottjainak, az iskola tanulóinak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 3

2) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az intézmény vezető, illetőleg illetékes helyettese hozhat intézkedést, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, a szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az intézmény vezetőt kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét.

II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1.1.

Az intézmény neve:

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Öveges József Szakközépiskolája és Szakiskolája

1.2.

Székhelye:

1117 Budapest, Fehérvári út 10.

1.3.

Telephelye:

1118 Budapest, Beregszász út 10.

1.4

Típusa:

tagintézmény

1.5.

Alapítója:

Nemzetgazdasági Minisztérium

1.6.

Fenntartója:

Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

1.7.

Irányító szerve:

Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

1.8

Az intézmény működési területe: térségi feladat ellátású

1.9.

Az intézmény tevékenységei: Köznevelési és egyéb alapfeladata szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - nappali, esti évfolyamok: négy, öt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 4

nyelvi előkészítő érettségire felkészítő négy évfolyam integrációs felkészítés

ágazat: Gépészet, Épületgépészet, Villamosipar és elektronika, Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoport: Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Környezetvédelemvízgazdálkodás szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - esti sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) szakmacsoport: Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Közlekedés Köznevelési Hídprogram keretén belül zajló nevelés-oktatás (HÍD II.) iskola maximális létszáma: 1500 fő intézményegységenkénti maximális létszám: feladatellátási hely iskolai maximális nappali létszáma: Beregszász út 10. 1100 fő Fehérvári út 10. 400 fő feladatellátási hely iskolai maximális felnőttoktatás nem nappali létszáma: Beregszász út 10. 200 fő Fehérvári út 10. 100 fő iskolai tanműhely iskolai tanműhely maximális létszáma: Beregszász út 10. 168 fő Fehérvári út 10. 170 fő iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel nyilvántartási szám: E-001279/2015 képzési forma megnevezése: tanfolyam iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

5

TAGINTÉZMÉNYVEZETŐ Felnőttképzés

TISZK koordinátor

Gyakorlati-oktatásvezető

Szakmai elméleti munkaközösségek

Szakmai gyakorlati munkaközösségek

Titkárság

Tanügyi tagintézményvezetőhelyettes

Nevelési tagintézményvezetőhelyettes

Reál tantárgyi munkaközösségek

Humán tantárgyi munkaközösségek

Beiskolázás Érettségi vizsgák szervezése

Közösségi

Szakmai vizsgák Munkavédelem Tűzvédelem

szolgálat Ifjúságvédelem Diákönkormányzat Szülői szervezet Minőségirányítás

Műszaki csoport

TMK

6

III. 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése a) Vezetők, vezetőség Tagintézményvezető Feladatait és jogkörét nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69.§-ában leírtak alapján látja el. Felel: a) az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, b) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, c) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, d) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, e) képviseli az intézményt. Felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az intézményi tanáccsal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. (3) A pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. (4) A tagintézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a tagintézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. Az iskola vezetői testülete Vezetői testület: tagintézményvezető, tagintézményvezető-helyettesek, gyakorlati oktatásvezető A vezetői testület hetente tanácskozik, a tanácskozásra meghívja témától függően az érdekképviseletek, a diákönkormányzat illetve a Közalkalmazotti Tanács (KT) képviselőjét is. 7

A tagintézményvezető közvetlen segítői: a tagintézményvezető-helyettesek, a gyakorlati oktatásvezető, az iskolatitkár. Munkájukat munkaköri leírásuk szerint végzik. A vezetők közötti feladatmegosztás Tanügyigazgatási tagintézményvezető-helyettes A tagintézményvezető első számú helyettese, ellenjegyzési illetve a a tagintézményvezető 3 napon túli távolléte esetén aláírási jogkörrel rendelkezik. Irányítja az iskola tanügyigazgatási tennivalóit, az adatszolgáltatást, a tantárgyfelosztást, az órarendkészítést, a beiskolázást, az évközi és az érettségi vizsgák, a továbbtanulás szervezését. Részt vesz a szaktanárellátás biztosításában. Szervezi a hiányzó tanárok szakszerű helyettesítését, a közismereti-tanulmányi versenyeket. Felelőse a reál-közismereti tárgyak oktatásának. Irányítja az ezen a területen tevékenykedő munkaközösségeket. Nevelési tagintézményvezető-helyettes A tagintézményvezető harmadik számú helyettese. Előkészíti a tanév munkatervét. Felelőse az iskolában folyó nevelőmunkának, a diákok szabadidős tevékenységének. Koordinálja a közösségi szolgálat lebonyolítását. Irányítja az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken való diák- és tanárrészvételt, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár, a könyvtárostanár munkáját, az iskolarádió működését. Irányítja a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet. Felelőse az intézményi minőségügyi munkának. Az iskolavezetés részéről tagja a tanulói fegyelmi bizottságnak, kapcsolatot tart a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az iskolaegészségügyi hálózattal. Felelőse a humán-közismereti tárgyak oktatásának, irányítja az ezen a területen tevékenykedő munkaközösségeket. Részt vesz a szaktanárellátás biztosításában. Gyakorlati oktatásvezető A tagintézményvezető második számú helyettese. Az első számú tagintézményvezetőhelyettes távolléte esetén ellenjegyzési, illetve a tagintézményvezető 3 napon túli távolléte esetén aláírási jogkörrel rendelkezik. Felelőse a műszaki-, a szakmai elméleti tantárgyak oktatásának, óra- elszámolásnak, irányítja a szakterületéhez tartozó munkaközösségeket. Irányítja a szakmai vizsgák szervezését, a szakmai tanulmányi versenyekre történő jelentkezést, felkészítést. Felelőse az iskola napi működésének, rendjének. Irányítja az oktatástechnikus, a számítástechnikai rendszergazda munkáját. Részt vesz a szaktanárellátás biztosításában. Feladatköre kiterjed az iskolai tanműhelyekben illetve a külső munkahelyeken folyó gyakorlati oktatásra valamint a TMK területére. 8

Ezen belül feladata: - a gyakorlati oktatáshoz szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása, - a szakoktatók pedagógiai, szakmai munkájának irányítása, - a gyakorlati oktatás tanévi munkájának kialakítása, - gyakorlati oktatás tantárgyfelosztásának elkészítésében közreműködés, - a nyári szakmai gyakorlat megszervezése, - a gyakorlati oktatáshoz, munkavégzéshez kapcsolódó dokumentáció készítése, - munka- és tűzvédelmi oktatás szervezése, - a tanulószerződések készíttetése, - a gyakorlati vizsgák lebonyolítása. Figyelemmel kíséri a tanműhely területén található munkahelyek, helyiségek berendezéseinek, eszközeinek állapotát. Irányítja a műszaki csoport, a szerszám- és anyagraktár, a TMK munkáját. Az intézményvezető helyettesítésének rendje 1. A távol lévő tagintézményvezetőt (3 nap után) az általános helyettesítési jogkörrel megbízott tanügyi tagintézményvezető-helyettes helyettesíti. Ha ő is is akadályoztatva van a vezetői feladatok ellátásában, a helyettesítési feladatokat a gyakorlati oktatásvezető látja el, az ő távolléte esetén pedig a nevelési tagintézményvezető-helyettes. 2. A vezetők helyettesítésében közreműködnek a tagintézményvezető vagy helyettesei által megbízott munkaközösség-vezetők vagy pedagógusok. 3. A helyettesek csak a napi, zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett. Az intézmény vezetésében, irányításában résztvevő további testületek, vezetők köre Kibővített vezetőség Tagjai: az iskola mindenkori vezetői, a Közalkalmazotti Tanács (KT) elnöke, az intézményi.tanács iskolai képviselője, az érdekképviseletek delegáltjai, a diákönkormányzat összekötő tanára és a munkaközösség-vezetők. A tevékenység összehangolása és az információk kölcsönös áramoltatása érdekében a tagintézményvezető a kibővített vezetőséggel rendszeresen illetve szükség szerint tanácskozik. A tanácskozás tervezett időpontját a mindenkori éves munkaterv rögzíti.

TISZK koordinátor A koordinátor feladatainak meghatározója az intézmény vezetője. A koordinátor az alábbi DBT-közi munkacsoportokat irányítja: 9

- minőségfejlesztési munkacsoport, - közösségfejlesztő munkacsoport. b) A gazdasági szervezet felépítése és feladata A Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Gazdasági Osztálya (GO) biztosítja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendeletben meghatározott gazdálkodással, könyvvezetéssel, adatszolgáltatással és működtetéssel, üzemeltetéssel, vagyon-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az éves költségvetés tervezése Intézményi feladatok A tervezés alapját képező intézményi okiratokat a Szakképzési Centrum gazdasági vezetője ellenjegyzi és az ezekből keletkező fizetési kötelezettségek jogosságát ellenőrzi. A készpénz biztosítás és a készpénz kezelés rendje A GO-ban működik a házipénztár, melynek működési rendjét a Szakképzési Centrum Pénzkezelési Szabályzata tartalmazza. A házipénztárból történik a készpénzes kiadások teljesítése. Az intézmény készpénzes kiadásainak teljesítésére a GO ellátmányt biztosít készpénzben az intézmény vezetőjének, a GO vezető jóváhagyása mellett, az előzetes osztályvezetői engedély alapján. A készpénz ellátmány kezelője az intézményi gazdasági ügyintéző. Az ellátmányból az intézmény teljesítési hatáskörébe utalt kiadási keretek /azonnali működtetési kiadások/ terhére lehet kiadást teljesíteni. Az intézményi gazdasági ügyintézőnek a GO vezető irányítása, a Szakképzési Centrum pénzkezelési szabályzata alapján illetve az adótörvényeket betartva 30 napon belül szerint el kell számolnia az intézményi ellátmányokról. A GO vezető ellenjegyzési jogkörében köteles az osztályvezető által jóváhagyott ellátmányt ellenőrizni, hogy a jóváhagyott költségekre történt-e a felhasználás, eltérés esetén azonnal egyeztetést kell kezdeményezni a tagintézményvezetővel a helyzet tisztázására. Az intézményben dolgozó gazdasági ügyintéző munkaköri feladatai A GO-tól átveszi és kezeli az intézményi készpénz ellátmányt. Az ellátmányból az intézmény dologi keretei terhére teljesít kiadást, valamint beszedi a saját bevételt képező befizetéseket. Az intézmény kézpénzes és átutalásos bevételeiről kimenő számlát állít ki. Az intézmény személyi kiadási előirányzata terhére a GO által számfejtett kiadás csak átutalással teljesíthető. Pénztári órát biztosít a tagintézményvezetővel egyeztetett időpontokban. Beszedi az ebédre befizető iskolásoktól az étkezési térítési díjat, és megrendeli az étkezéseket. 10

Összegyűjti a dolgozóktól a vidékről bejárók előző havi bérletjegyeit, illetve számlákat és minden hónapban lista kíséretében leadja a GO-nak, ahol gondoskodnak a közlekedési hozzájárulás kifizetéséről. A munkaügyekhez kapcsolódóan: - a munkáltatói döntéshez kapcsolódó ügyiratokat eljuttatja a GO részére, és intézi az elkészült munkaügyi okiratok aláíratását, ill. a dolgozó és munkáltató példányának átadását, - átveszi a tagintézményvezetőtől, vagy az általa megbízott helyettesétől a hiányzásjelentéseket, igazolt és igazolatlan mulasztások ügyiratait (szabadságkiírás, illetmény nélküli szabadság engedélyezése, igazolatlan hiányzás, betegséget igazoló okmányok, stb.), okiratait valamint a változó bérek túlóra, helyettesítés okiratait minden hónap 5-ig átadja a GO részére. Gondoskodik a GO által átadott jelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatások, stb. tagintézményvezetőhöz való eljuttatásáról. Folyamatos kapcsolatot tart a GO-val az intézményi gépkocsi-igény biztosítása céljából. Ellátja az összekötői feladatokat minden gazdasági, pénzügyi, technikai témakörben, melyekkel a tagintézményvezető vagy a GO vezető megbízza. Működtetési és üzemeltetési feladatok rendje Az épületek és ingóságok működtetése, üzemeltetése Az épületek, telkek, gépek, berendezések és járművek működtetése, üzemeltetése a GO feladata. A tagintézményvezető felelőssége az ingatlan állagának megóvása, a rendeltetésszerű használat biztosítása, a dolgozók és az ellátottak kártérítési felelősségének érvényesítése. Az ingatlan állagának megóvása érdekében a rendeltetésszerű használata során felmerülő bármiféle műszaki beavatkozást igénylő problémát soron kívül jelezni kell a GO vezetőjének, aki intézkedik a szükséges karbantartási, felújítási, vis maior feladatok teljes körű lebonyolításáról. A gépekről, műszaki berendezésekről és járművekről az egyedi nyilvántartást a GO vezeti. Felújítás A fejlesztési és felújítási tervjavaslatokat a GO készíti el a tagintézményvezetővel konzultálva és továbbítja a fenntartó felé. A fenntartó által jóváhagyott felújítás, fejlesztés esetén a GO felelőssége kiterjed a felújítások lebonyolítására, kivitelezésére, műszaki ellenőrzésére, szerződések megkötésére, pályáztatási eljárás lefolytatására. 11

Minden folyamat a tagintézményvezetővel való egyeztetés alapján történik. A felújítási feladatok lefolytatása a GO vezető feladata, a GO műszaki ügyintézője által. Karbantartás A karbantartási feladatok alapvető területei: - napi, kisebb javítási, fenntartási feladatok, -

nagyobb, műszaki közreműködést igénylő javítási feladatok,

-

tervszerű, megelőző karbantartási feladatok.

A napi, kisebb javítási, fenntartási feladatokat az intézményekben dolgozó karbantartó munkások végzik. Indokolt esetben a munkavégzés műszaki felügyelettel történik, melyről a GO gondoskodik. A karbantartó munkások munkaköri leírását a tagintézményvezetővel történő egyeztetés után a GO vezető adja ki, az ellenőrzés megoszlik a tagintézményvezető és a GO között. Védőruhát, védőfelszereléseket az iskola biztosítja. A tagintézményvezető gondoskodik a karbantartó munkások képzéséről, továbbképzéséről, munka- és tűzvédelmi oktatásukról, valamint foglalkoztatás-egészségügyi ellátásukról. Az előzőekben megnevezett oktatásokról tanúsítvány, jegyzőkönyv ill. orvosi vélemény kell készüljön, mely bizonylat eredeti példánya a személyi anyag része dolgozónként. Az eredeti személyi anyag a GO-ban található, ezért az intézmény köteles haladéktalanul a GO-nak megküldeni. A nagyobb javítási feladatokat a GO vezető szervezi a GO műszaki ügyintéző által. Ezeket a feladatokat részben az intézményből történő bejelentések alapján, másrészt a GO vezetője által megbízott helyszíni bejárása során határozza meg. A munkavégzést a GO felügyeli, és igazolja a munka elvégzését, szükség esetén kollaudálja a beadott számlákat. A feladatokat a GO a karbantartókkal vagy szolgáltatás-vásárlás útján látja el. Tervszerű, megelőző karbantartási feladatokat – a kockázatelemzéseket figyelembe véve – a GO intézi. Ezeket a feladatokat karbantartási tervben tervezni kell (ide tartoznak, pl. a gáz- és villamos üzemek előírás szerinti felülvizsgálatai, levegőtisztasági mérések, tűzoltó készülékek folyamatos felülvizsgálatai, számítástechnikai berendezések folyamatos, átalánydíjas felügyelete, érintésvédelmi- és villámvédelmi felülvizsgálat stb.). A feladatokat a GO a karbantartókkal vagy szolgáltatás-vásárlás útján látja el. A munkák elvégzését a GO igazolja, illetve szükség esetén kollaudálják a beadott számlákat. A karbantartóknak az elvégzett munkákról munkanaplót kell vezetni. Takarítás, portaszolgálat Az intézmény takarítása saját dolgozókkal, a 24 órás portaszolgálat saját dolgozókkal és külső céggel van megoldva. A takarító dolgozók és a portások az intézmény állományába tartoznak.

12

Munkavédelmi feladatok A munkavédelmi és munkabiztonsági feladatokat az intézményekben a GO szervezi, de a végzése és a felelősség megoszlik a tagintézményvezető és a GO vezetője között, a Munkavédelmi Szabályzatban leírtak szerint, melyet a munkavédelmet ellátó cég készít el. A munkavédelemmel megbízott cég gondoskodik az új dolgozók munkavédelmi oktatásáról, az iskolai tanulók folyamatos munkavédelmi felkészítéséről és a védőfelszerelésekről az iskola jelzése alapján. A munkavédelemmel megbízott cég évente szervez munkavédelmi (és balesetvédelmi) bejárást a tagintézményvezetővel közösen, megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik, megjelölik a hiányosságok felszámolásának módját és kijelölik a végrehajtásért felelős dolgozót. A munkavédelemmel megbízott cég a tagintézményvezetővel és a GO vezetővel együtt képviseli az intézményt külső munkavédelmi ellenőrzés során. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatokat a tagintézményvezető szervezi. Tűzvédelmi feladatok A tűzvédelmi feladatokat az intézmény a tűzvédelemmel megbízott céggel láttatja el, aki szerződése szerint teljeskörűen. Megállapításait köteles jelezni a tagintézményvezetőnek és a GO vezetőnek A tűzvédelmi megbízott az intézmény vezetőjével közösen szervezi a tűzvédelmi bejárásokat, a tűzvédelmi oktatásokat valamint a tűzriadó gyakorlatokat. A tűzvédelmi megbízottnak kell készítenie a tűzvédelemmel kapcsolatos statisztikákat, a fenntartó részéről igényelt adatszolgáltatásokat, jelentéseket. A tűzvédelmi megbízott a tagintézményvezetővel és a GO vezetővel együtt képviseli az intézményt külső tűzvédelmi ellenőrzés során. Kockázatkezelés, rendkívüli események Az intézményi kockázatértékelés és kockázatkezelés elkészítése a tűz és munkavédelmi felelős /cég/ és a tagintézményvezető közös feladata és felelőssége. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatosan a fenntartó által kiadott szabályozás határozza meg a rendkívüli esemény fogalmát, az esemény kapcsán a tennivalókat, az intézkedések megtételéért a felelős személyeket és a jelentési kötelezettséget. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor az előírtakon kívül értesíteni kell a GO vezetőt ill. a Szakképzési Centrum szakmai főigazgatóhelyettesét.

13

Energiagazdálkodási feladatok Az energiagazdálkodás szervezése, a felhasználóhelyek racionalizálásának kidolgozása a GO műszaki ügyintéző feladata. A takarékos energiafelhasználás biztosítása és folyamatos figyelemmel kísérése a tagintézményvezető feladata is. Gépkocsi üzemeltetése, fenntartása és szállítási feladatok A gépkocsi fenntartása és üzemeltetése a Szakképzési Centrum feladata, takarékos, szakmai felhasználásának ellenőrzése a GO vezető feladata, aki ellenjegyzi. A gépkocsit a Szakképzési Centrum állományába tartozó gépkocsivezető vagy az intézmények vezetői által kijelölt, a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban leírtaknak megfelelő munkatársak vezetik. Gépjármű használat csak a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban leírtaknak megfelelően történhet. Kézbesítési feladatok ellátása Az intézményi iratok kézbesítése intézményi feladat. A költségek az intézmény dologi keretét terhelik. Belső pénzügyi ellenőrzés működtetése és feladata Az intézményi szakmai tevékenységek, folyamatok ellenőrzése a tagintézményvezető feladata, hatásköre, és felelőssége.

c) Pedagógusok közösségei Nevelőtestület: Feladatait a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70.§-a alapján látja el. Szakmai munkaközösségek: Feladatukat a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 71. § valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak alapján látják el. 1. A nevelőtestület az alábbi jogokat a szakmai munkaközösségekre ruházza át: a) A pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezése Eljárás: Az ötéves továbbképzési terv alapján készülő éves beiskolázási keret rögzíti a 14

továbbképzésben való részvételt, melyet a területért felelős tagintézményvezető-helyettes a szakmai munkaközösségekkel való konzultálás alapján állít össze. b) Tankönyvkiválasztás Eljárás: A tankönyvjegyzék megjelenése illetőleg az iskolához történő eljuttatást követően a tagintézményvezető a jegyzéket megküldi valamennyi munkaközösség vezetőjének. A szakmai munkaközösségek kiválasztják a következő tanévben használandó tankönyveket az SzMSz IV. 8. pontjában és a Pedagógiai Programban foglaltakat figyelembe véve.

c)

Az adott munkaközösséghez tartozó tantárgyak felosztására történő javaslat: Eljárás: A munkaközösségek a személyi feltételeket illetőleg a pedagógiai követelményeket figyelembe véve elkészítik a tantárgyfelosztás őket érintő részét. Elképzeléseiket egyeztetik az érintett tantárgyi munkaközösségekkel, illetőleg az osztályfőnöki munkaközösségek vezetőivel. A gyakorlati oktatás tantárgyfelosztását a gyakorlati oktatásvezető készíti elő az érintett munkaközösségekkel egyeztetve.

d)

A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása: Eljárás: A helyi szükségleteket, a rendelkezésre álló pénzeszközöket figyelembe véve a munkaközösség javaslatot tesz a munkaközösséghez tartozó tantárgyak szemléltető- és egyéb eszközeinek beszerzésére. A munkaközösségekre átruházott jogkör gyakorlásáról és annak eredményeiről a tanévzáró-tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten a munkaközösség-vezetők beszámolnak a nevelőtestületnek.

Az egy osztályban tanító tanárok közössége: 1. Félévente legalább egyszer megvitatja az adott osztályban felmerülő problémákat. 2. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az osztályfőnök kezdeményezésére. 3. Fegyelmi tárgyalás esetén véleményt nyilvánít a nevelőtestület helyett. A nevelőtestület átruházza döntési jogát: osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki - magántanuló volt, vagy - más tagozatról, más oktatási tartalmú iskolából átvétellel került az iskolába. Az osztályozóvizsgára bocsátás feltételét 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. 15

51.§ (7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen, a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húszhúsz százalékát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő 20%-át, a tanuló tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve ha igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján az egy osztályban tanító tanárok közössége úgy ítéli meg (gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára), hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. e) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Feladatukat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján látják el. Munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal foglalkozó felelős segíti a pedagógusok munkáját. Feladatai különösen: Felmérés/Év eleji feladatok  Egységes formanyomtatványon helyzetfelmérést készít (adatfelvétel) a 9. évfolyamon;

16



a felsőbb évfolyamon helyzetfelmérést készít, az új információk alapján aktualizálja az ismert adatokat;  regisztrálja a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat;  tájékoztatást nyújt elérhetőségéről, a folyamatos rendelkezésre állás módjáról és idejéről (év eleji óralátogatások, bemutatkozások az osztályok részére, faliújság elhelyezése – elérhetőség, fogadóóra, támogató és segítő szervezetek elérhetőségének feltüntetése);  igény szerint a páratlan évfolyamokon szociometriát, szociális hálót készít (kérdőívek felvétele, kiértékelése, eredményeinek beépítése az osztályfőnöki tevékenységbe). Gondozás  Nyomon követi és kezeli a hiányzásokat az alábbiak szerint: - igazolatlan hiányzások dokumentálása; - egységes eljárásrend szerint, egységes adatlapokkal jelzés a koordinációs iroda felé további intézkedés céljából; - igazolt hiányzások dokumentálása, a jogszabályok és az iskolai szabályzatok szerint;  ellátja a problémás tanulók és helyzetek kezelését, elősegíti az érintett felek közötti kommunikációt, tájékoztatja a koordinációs irodát a hivatalos eljárásba illetve gondozásba került tanulók esetkezeléséről;  kapcsolatot épít és tart fenn azokkal a kollégiumokkal, ahol az iskola tanulói élnek. Prevenció  Előkészíti és megszervezi a prevenciós foglalkozásokat - előzetes igényfelmérés alapján -, jelzi az iskolában felmerült igényeket a koordinációs iroda felé (pályaorientáció, önismeretés személyiségfejlesztés, munkavállalói kompetenciák, szenvedélybetegségek, szexualitás, életközi krízis-helyzetek kezelése). Kapcsolattartás/Fórumok  Aktívan részt vesz az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs/ak részére szervezett tematikus szakmai fórumokon;  kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt a koordinációs iroda részére;  szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel. A diákönkormányzatot segítő tanár irányítja, koordinálja az iskolai diákönkormányzat munkáját. Feladatainak részletes leírását a DÖK SZMSZ-e tartalmazza. A könyvtárostanár feladatkörét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. A rendszergazda feladata az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola nevelési feladatainak alárendelve, az informatika tanáraival együtt, igényeiket figyelembe véve végzi. Tevékenységének részletezését munkaköri leírása tartalmazza.

17

f) Tanulók közösségei 1. Az azonos évfolyamra járó, közösen tanuló diákok osztályközösséget alkotnak. 2. Az osztály tanulói maguk közül, az osztály képviseletére, valamint a közösségi munka megszervezésére ODB titkárt és helyettest választanak, akiket delegálnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 3. Az iskolában tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök szerveződhetnek: szakkörök, konzultációs klub, önképzőkörök, amatőr művészeti csoportok, sportkört, stb. 4. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az intézmény vezetőjének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő illetve a diákönkormányzat, a Szülői Szervezet, az iskola vezetősége vagy az intézményi tanács. A diákkörök létrehozásáról minden tanév elején, az adott lehetőségek figyelembevételével, a tantárgyfelosztás valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 5. A diákköröket az intézmény vezetője által javaslatok figyelembevételével felkért nagykorú személy vezetheti. 6. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért, nagykorú személynek kell segíteni. A diákkör megalakulását az intézmény vezetőjének be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele kell egyeztetni. A felnőtt segítő személyével kapcsolatban be kell szerezni az intézmény vezetőjének egyetértését. 7. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 8. A diákkör saját tagjai közül egy-egy képviselőt választhat az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. g) Szülői szervezet 1. A Szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról tisztségviselőinek megválasztásáról valamint arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az Intézményi Tanácsban. 2. Javaslattételi jogkörrel élhet az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Házirendet, az iskola Pedagógiai Programját, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. h) Intézményi Tanács Feladatát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 73.§-a alapján látja el. 1. Döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának 18

elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása 2. Egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadásakor. 3. Véleményalkotási joga van a nevelés-oktatás és az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

i)

Az intézményben működő további testületek, szervezetek Közalkalmazotti Tanács Szakszervezetek A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája

2. a)

A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 1. Az iskolában folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében az iskola egészét érintő ügyekben a pedagógusok rendszeresen, általában havonta egy alkalommal illetve szükség szerint tanári, szakoktatói értekezletet tartanak, amelyet az iskola éves munkaprogramja tartalmaz. 2. Az iskola szervezeti életét és működési rendjét érintő döntések meghozatala, az iskola működésével kapcsolatos gondok, problémák megvitatása céljából félévenként legalább egy alkalommal nevelőtestületi értekezletet kell tartani.

b)

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 1. A közösségeknek joga, hogy diákönkormányzatot hozzanak létre, és keretében meghatározott területeken saját ügyeiket önállóan intézzék, vezetőiket megválasszák, eldöntsék, milyen célt kívánnak elérni, elkészítsék a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, kialakítsák éves munkatervüket, s maguk értékeljék ennek teljesítését. A diákönkormányzat feladata a tanulókat érintő kérdések megvitatása, véleményezése, és a tanulók képviselete. Egy-egy osztályt az ODB tagjai képviselnek. Az iskolai szintű diákönkormányzati testület az iskolai diáktanács. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által javasolt, az iskolában tanító tanár segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. 2. A kapcsolattartás formája és rendje: - Az iskolavezetés évente egy alkalommal diákparlamentet hív össze, az iskolai munkatervben kitűzött napon. A diákparlamenten a diákönkormányzatot segítő tanár valamint a diákönkormányzat elnöke beszámol a diákparlament óta eltelt időszak munkájáról, valamint intézmény vezető tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulmányi munkáról, a tanulói jogok érvényesüléséről, az iskolai házirendben megfogalmazottak tapasztalatairól és meghallgatja a diákság véleményét, javaslatait az iskola egészére vonatkozóan. 19

- A diákönkormányzat ülésein állandó jelleggel részt vesz a diákönkormányzatot segítő tanár, időszakonként vagy felkérésre a tagintézményvezető vagy helyettese. - A tagintézményvezető tanévenként két alkalommal iskolai diákgyűlést hív össze. Első alkalom szeptember első tanítási napja, a második a félévi értesítőt követő időszak, amelyet az éves iskolai munkaprogram tartalmaz. - Az iskolai diákönkormányzat képviselője részére biztosítani kell a tagintézményvezetőhöz való bejutás lehetőségét minden olyan esetben, ha a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Akkor is lehetőséget kell nyújtani a személyes találkozásra, ha e határidő megtartására nem volt mód, feltéve, hogy a tagintézményvezető elfoglaltsága a találkozót nem zárja ki. Ezeket a rendelkezéseket az iskola helyetteseinek tekintetében is alkalmazni kell. - A tagintézményvezető legalább tizenöt munkanappal korábban köteles megküldeni írásban az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni. Az átadást követő hét munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják, és egyeztetik álláspontjukat. - Az iskolai diákönkormányzat külön tagintézményvezetői vagy tagintézményhelyettesi engedéllyel használhatja az iskola technikai berendezéseit, helyiségeit. - Az iskolai a diákönkormányzat céljainak megvalósításához költségvetési évben meghatározott összeget biztosít az iskola vezetése. Az összeg feletti rendelkezés joga a diákönkormányzatot illeti meg a működési szabályzatban meghatározottak szerint. - Az iskolai diákönkormányzat az iskolában tagintézményvezetői engedéllyel rendezvényt szervezhet. c)

Tanulói Fegyelmi Bizottság Tagjai: a tagozat szerinti illetékes ifjúságvédelmi megbízott, az ifjúságvédelmi felelős, tagintézményvezető vagy helyettese, osztályfőnök, ODB tag, IDB tag, az osztályban tanító tanárok képviselői. Működését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 58.§-a alapján készített iskolai Tanulói Fegyelmi Szabályzat szabályozza.

d)

Az intézményi sportkör valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás rendje Az intézményi sportkörrel a nevelési tagintézményvezető-helyettes tartja a kapcsolatot.

20

e)

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje és formái - A szülői szervezettel a kapcsolatot a nevelési tagintézményvezető-helyettes tartja. A szülői szervezet megkeresésére a tagintézményvezető, illetőleg az érintett tagintézményvezető-helyettes a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, illetőleg a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni. - A szülői szervezetet a szülői választmány elnöke rendszerint évente két alkalommal hívja össze, amelyet az éves iskolai munkaprogram tartalmaz. - A nevelőtestületi értekezletekre a szülői szervezet képviselőjének akkor kell meghívást küldeni, ha a vezetői értekezleten az iskola tanulóinak nagyobb csoportját érintő kérdéseket tárgyalnak, illetőleg az olyan ügyek megvitatására, amelyekhez a szülők segítségét kívánja igénybe venni az iskola. A nevelőtestületi értekezletekre történő meghívásról szülői szervezet esetén a nevelőtestület külön dönt. - Az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályban működő szülői szervezet képviselőivel, tagjaival.

f)

A vezetők és az Intézményi tanács közötti kapcsolattartás formái - Az Intézményi tanáccsal a kapcsolatot a tagintézményvezető tartja. Az Intézményi tanács megkeresésére a tagintézményvezető, illetőleg az érintett tagintézményvezető-helyettes a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, illetőleg a működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni. - Az Intézményi tanács részére a tagintézményvezető félévente legalább egy alkalommal, de az Intézményi tanács megkeresésére tizenöt napon belül részletes tájékoztatást ad az iskola feladatairól, működéséről, a tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésekről.

3.

A szervezeti egységek kapcsolattartás rendje a) Szakmai munkaközösségek - Rendszeres konzultáció a munkaközösségek között, versenyek, vizsgák összehangolása. Nyílt napok, szakmai börzék bemutatóinak szervezése. b) Pedagógusok közösségei-tanulók közösségei - Évente két alkalommal az első tanítási napon, illetve a félévet lezáró időszakban diákgyűlésre kerül sor. - Évente egy alkalommal Diákparlamentet hív össze az intézmény vezető. c) Pedagógusok közösségei-szülői szervezetek - Évente két alkalommal illetve szükség szerint szülői értekezletre kerül sor. 21

Tervezett időpontja a tanévi programban rögzített. - Évente két alkalommal fogadónapra kerül sor. Időpontja rögzített. - A 9. évfolyamnak illetve a végzős évfolyamnak az iskola vezetése évente egy alkalommal összevont szülői értekezletet tart. 4.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az alapdokumentumok jóváhagyására, módosítására - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli beszámoló, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés végrehajtása, - speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, katasztrófavédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 2. A Szakképzési Centrum Gazdasági Osztályával való kapcsolat - az éves költségvetés tervezésében, - pályázatok lebonyolításában, - évközi keretek módosításában, - kiadások teljesítésében, bevételek beszedésében, - kötelező nyilvántartások vezetésének a rendjében, - működtetési és üzemeltetési feladatok rendjében, - gépkocsi üzemeltetésben, fenntartásában és szállítási feladatokban. A kapcsolattartás formái: - szóbeli, személyes tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás, beszámoló, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel. A Gazdasági Osztály és az intézmény között az információ illetve egyes okmányok 22

és bizonylatok átadása, átvétele lehetőség szerint email-en vagy fax útján valósul meg. A kapcsolattartás formái: - szóbeli, személyes tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás, beszámoló, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel. 3. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás: Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb területeken, - rendezvények, - versenyek, - közös programok formájában. 4. Az intézményt „a fenntartón keresztül fejlesztési megállapodással támogató” gazdasági szervezetekkel való kapcsolattartás szempontjai: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény megvalósítandó elképzeléséről, a támogatás előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról nyilvántartást vezessen, és abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. 5. Gazdasági szervezetekkel, ahol diákjaink gyakorlati oktatása folyik tanulószerződéssel. 6. Fogadó szervezetekkel, ahol a tanulók a közösségi szolgálatot végzik. 7. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a fiatalok veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 23

8. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás. Az intézmény a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. 9. Az iskola együttműködik a XI. kerület önkormányzatának bizottságaival, kiemelten az ifjúsági, a sport, a kulturális, egészségvédelmi területen, a gyógytestnevelés feladatainak ellátásában. 10. Az iskola együttműködik az Öveges Öregdiák Alapítvánnyal. 11. A szakmai szövetségekkel. 12. Rendszeres kapcsolatot tart a fővárosi és országos szakmai szervezetekkel. 13. Együttműködünk civil szervezetekkel. 14. Napi együttműködésünk alakult ki a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó más szakértői bizottságokkal, szakmai tanácsadó szervekkel. 15. Nemzetközi kapcsolataink Eseti kapcsolataink rendjét konkrét megállapodások rögzítik.

IV. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Az intézmény működési rendje - Az iskola nyitva tartása: munkanapokon 6-20 óráig. A nyitvatartási időn túli benntartózkodáshoz külön engedély szükséges. - Az elméleti oktatás 7.15-kor kezdődik, és a nevelőtestület valamint az IDB által elfogadott csengetési rendnek megfelelően történik. - Gyakorlati foglalkozás 7.00 és 20.00 óra között szervezhető. - Az esti tagozaton a képzés 1350 órától kezdődik és 1920-ig tart. - A nappali tagozatos tanulók 18 óra után az iskolaépületben csak intézmény vezetőii vagy első helyettesi engedéllyel tartózkodhatnak. - Az óraközi szünetek 10, a nagyszünet 20 perces. - A pedagógus heti munkaideje 40 óra. - A pedagógus munkáját az intézményi órarend szerint végzi. - A pedagógus köteles első tanítási órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén megjelenni. - Az érettségi és szakmai írásbeli vizsga felügyelet előtt 15 perccel megjelenni. - Az óraközi szünetekben a beosztás szerinti folyosói ügyeletet ellátni. Köteles az órarendben és a munkaköri leírásban foglalt feladatokon túl részt venni az éves munkatervben rögzített programokon: nevelőtestületi értekezlet, nevelési értekezlet, tanári-szakoktatói értekezletek, munkaközösségi értekezletek, szalagavató, gólyabál, ballagás, Öveges nap, Sport-nap, diákparlament, évnyitó, évzáró, osztályozó 24

értekezletek és ellátni az iskola vezetője által adott megbízást, további feladatot. - A szabadság kiírása (nyári, őszi, téli, tavaszi szünet) a szabadság-kiíró tömbben történik, amelyet a tagintézményvezető hagy jóvá. - A pedagógus a munkából való távolmaradás okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkájának kezdete előtt 15 perccel köteles az intézet vezetőjének vagy helyettesének bejelenteni. (Anyanap esetén ugyanezek az előírások érvényesek.) - Csak táppénzes illetve hatósági igazolás fogadható el. - A nem pedagógus dolgozók munkaideje hétfőtől csütörtökig 7 00 órától 15 15-ig tart, pénteki napokon 7-14 óráig. Kivétel a gondnokság egyes dolgozói (portások, éjjeli őrök, kazánfűtők, takarító személyzet) Ezen dolgozók munkarendjét külön beosztás tartalmazza, amelyet az intézmény vezető hagy jóvá, a GO vezetővel egyeztetve. - Az intézményben az oktatás vagy gyakorlati foglalkozás idejéig vezetői ügyeletet kell ellátni. Az ügyeletes a tagintézményvezető vagy helyettesei. A felnőttoktatás és a felnőttképzés tekintetében az oktatást végző pedagógus látja el az ügyeletet a tanítás befejezéséig. - Az ügyeleti rendet tanévenként kell meghatározni és közzé tenni. - A szorgalmi idő előkészítése az augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik (előzetes programismertetés szerint.) - Ebben az időszakban kell megszervezni a javítóvizsgákat. - Az osztályozó vizsgákat első félév végén illetve a tanév végén, a különbözeti vizsgákat november és március hónapban kell megszervezni. - A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére minden héten, szerdán 9-13 óráig ügyeletet kell tartani. 2. A belépés és benntartózkodás az intézményben a) Az intézménnyel jogviszonyban állók Az iskolába a személyi forgalom csak a főbejáraton keresztül történhet. Saját tulajdonú gép, eszköz csak vezetői engedéllyel hozható be az iskola területére. A tanulók 715 és 1140 között csak engedéllyel (kilépő cédulával) hagyhatják el az iskola épületét. b)

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók Az iskolába ügyintézési vagy egyéb célból (tanfolyam, sportolás, munkavégzés) belépők csak a következő feltételek teljesítése illetve megléte esetén léphetnek be az épületbe: a) Az iskolával jogviszonyban nem állók ügyintézés céljából az iskola épületébe 7 és 16 óra között. A portai szolgálat a belépő nevét és a látogatás célját beírja a portai füzetbe (kivétel az időre meghirdetett szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok). b) 16 óra után a belépés csak vezetői engedéllyel történhet. A 16 óra utáni benntartózkodást - megjelölve a benntartózkodás végső időpontját - az iskola vezetése engedélyezi a portai szolgálaton lévő füzetben. c) Munkaszüneti vagy pihenőnapon a belépés vagy benntartózkodás csak vezetői engedéllyel történhet, melyet a portai szolgálaton lévő füzetbe kell bejegyezni. d) Az iskolában rendszeresen megjelenők (tanfolyami hallgatók, sportfoglalkozások résztvevői, az épületben munkát végző külső cégek dolgozói) a portára 25

leadott névsor alapján léphetnek be. Ezzel mentesülnek az eseti portai bejegyzések alól. A névsor leadására jogosultak: - tagintézményvezető és helyettesei, - tanfolyamot vezető. e) A munkát végző külső cég dolgozói a munkájukhoz szükséges eszközöket, szerszámokat csak behozatali engedéllyel hozhatják be ill. kiviteli engedéllyel vihetik ki. A munka megkezdése előtt meg kell ismerniük az iskola munka-és tűzvédelmi szabályzatát és a benntartózkodás ideje alatt azt be kell tartaniuk. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: 1. Tanulószoba, konzultációs klub Az iskolában tanítási napokon, a délutáni időszakban tanulószoba (konzultációs klub) működik, önkéntes jelleggel vagy a szülők kérésére. A konzultációs klubban szaktanárok adnak felügyeletet, akik segítik a diákok felzárkóztatását. 2. Az iskolában tehetséggondozás, csoportos felzárkóztató és egyéni foglalkozások szerveződnek, külön rend szerint. 3. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. A sportkörön kívül tömegsport foglalkozásokon vehetnek részt az iskola tanulói a hét öt napján, a tanítási órák után, minden alkalommal 15.30-ig. A foglalkozásokat szaktanárok felügyelik. 4. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja, jellegük évről évre változik. Az iskolában a Pedagógiai Programunknak megfelelően hagyományosan működik néptánc csoport, diákszínjátszó kör, kézműves csoportok, énekkar. Az anyagi feltételeket az iskola a költségvetési támogatásból, pályázati forrásokból igyekszik biztosítani, a felmerülő eszköz- és anyagigényhez szülői támogatást kérhet. 5. Kirándulások, látogatások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából illetve a tanulmányok megerősítése céljából az osztályok, tanulócsoportok számára kirándulást, látogatásokat szervezhetnek. A tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. 20 tanulóra 1 kísérő tanárt kell biztosítani. 6. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár látogatható a tanórák közti szünetekben és a tanítási órák után. 7. Hit-és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak, az iskola nevelő- és 26

oktató tevékenységétől függetlenül hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, a foglalkozások 14. 00-16. 00 óráig szerveződhetnek. 8. Gyógytestnevelés A 15/2013. (II.26.) EMMI rendeletben foglaltak szerint a gyógytestnevelés szervezéséről a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat gondoskodik. 9. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére az iskola gyakran szervez múzeumi, kiállítási, művészeti programokat, színházi előadásokat, melyek kapcsolódnak egy-egy tantárgy témájának feldolgozásához. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 10. Közösségi szolgálat A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, melyet először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni, ezért tanulóink folyamatosan bekapcsolódnak ennek elvégzésébe. 4. A felnőttoktatás formái A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. § alapján 1. Iskolánkban érettségire felkészítő felnőttoktatás három formában folyhat: - az esti oktatás munkarendje szerint; - a nappali oktatás munkarendje szerint, - levelező formában. A felnőttoktatásban igazolt és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások 20 %-át, illetve 10 óra igazolatlan mulasztás esetén a tanulói jogviszony megszűnik. 5. Ünnepélyek megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1. Nemzeti ünnepeink: - március 15. - október 23. 2. Megemlékezések: - október 6. - február 25. - április 16. - június 4. a) Nemzeti ünnepeinket és a megemlékezéseinket az éves tervben rögzített időpontokban tartjuk. 3. Rendezvények:

- Gólyatábor az érdeklődő leendő kilencedik éveseknek nyáron - Tanévnyitó 27

- Tanévzáró - Sport-nap - Nyílt napok az általános iskolások és szüleik számára - Gólyabál - Szalagavató - Ballagás - Öveges-nap - Diákparlament a) Az iskolai rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező. b) A tanulók és dolgozók a rendezvénynek megfelelő öltözékben kötelesek megjelenni (fiúk öltönyt, vagy sötét nadrágot és fehér inget, a lányok sötét szoknyát, fehér blúzt öltenek). c) Az iskola felnőtt dolgozóinak hagyományos rendezvényeit az érdekvédelmi szervezetek szervezik (óév-búcsúztató, nyugdíjasok búcsúztatása stb.). 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. 2. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek vezetőinek és az iskolavezetésnek a feladata. Az ellenőrzésnek alapvetően a tanulók által készített írásbeli dolgozatok és felmérőlapok értékelésén kell alapulnia, illetve gyakorlati munkájuk alapján. 3 A munka belső ellenőrzésére jogosultak: a tagintézményvezető és a tagintézményvezetőhelyettesek, a munkaközösség vezetők, a tűzvédelmi felelős, a munkavédelmi felelős. 4. Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzést végzők tájékoztatják a tagintézményvezetőt. 5. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján a tagintézményvezető és a nevelési tagintézményvezető-helyettes készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A munka belső ellenőrzése kiterjed az iskolában és az iskolán kívül folyó nevelő-oktató munka valamennyi területére. 6. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért a tagintézményvezető illetőleg az illetékes helyettesei felelnek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával a szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni. 7. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az intézmény vezetőjének rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, intézményi tanács, a szülői szervezet.(Az ellenőrzést lehetőleg a vezető és a munkaközösség vezetője közösen lássa el.) 28

8. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy tanév (nevelési év) során lehetőleg valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus is kérheti, hogy munkájának segítése érdekében óralátogatás során mérjék fel a pedagógus nevelő-oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit. 9. Az ellenőrzési terv előkészületi munkáinál intézményi tanács és a szülői szervezet véleményét be kell szerezni (ha üléseik időpontja nem teszi lehetővé, írásban tájékoztatni kell a vezetőjét). 10. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. 11. A pedagógiai munka értékelésének rendje: a) A jegyeket a szaktanár az osztályozó naplóba minden hónap végéig, a tanuló pedig az ellenőrző könyvébe köteles bevezetni. A tanulóknak félévente minimálisan 3 osztályzatnak kell lennie tantárgyanként félévente, ha az adott tantárgyból a heti óraszám nem haladja meg a hármat. Azokból a tantárgyakból, amelyeknél a heti óraszám több, mint három, félévente legalább a tantárgy heti óraszámával megegyező számú osztályzatot kell hogy kapjanak a tanulók. A szakoktató minden hónap 10-ig köteles az osztálynaplóba bevezetni a gyakorlati osztályzatokat illetve az osztályfőnök magatartás és szorgalom jegyeket beírni és a hiányzásokat lezárni.. b) Osztályfőnöki értékelés: Szülői értekezleteken (évente legalább két alkalommal), fogadónapon, valamint osztályfőnöki órákon történik. c) Szaktanári és szakoktatói értékelés: A szaktanárok, gyakorlati oktatók óráin történik illetve fogadónapon. d) Az értékelés színterei: - Nevelőtestületi értekezletek, amelyeket a tanév során a munkatervben rögzített időpontban, két alkalommal kell tartani. - Osztályozó értekezletek - Tanári, szakoktatói értekezletek - Kibővített vezetőségi értekezletek (munkaterv szerint) 7.

A könyvtár működése a) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A könyvtár működési rendje Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig: 9-12 óráig, 13-15 óráig pénteken: 9-13 óráig

29

Felhasználói kör: Az iskola minden tanulója, tanára és egyéb dolgozója térítés nélkül veheti igénybe a könyvtár szolgáltatásait. A tanulók nyilvántartása "füzetes" kölcsönzéssel (Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása iskolai könyvtárak számára), a tanárok és egyéb dolgozók esetében "tasakos" módon történik. Határidő megállapítása általában a könyvtári állomány esetében négy hét, tartós tankönyvek, tanári segédkönyveknél egy tanév, jelzett egyéni igények figyelembevételével rugalmasan történik. A könyvtár külső felhasználásra nem nyitott. b) A tankönyvkölcsönzés szabályai A tartós tankönyvek az iskolai könyvtár állományába tartoznak, kezelésük, nyilvántartásuk elkülönítve történik. A tartós tankönyvek egy részét a tanulók egyénileg a tankönyvraktárból kölcsönzik külön nyilvántartás alapján. A tartós tankönyvek más része a munkaközösségek tagjai veszik kölcsön csoportos tanulói felhasználásra arra az időszakra, amíg a tantárgyfelosztás alapján az adott tankönyvből tanítanak. A kölcsönzés tényét a könyvtárostanár személyi nyilvántartásban vezeti és az előírásoknak megfelelő idő után selejtezi, leírja. c) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A könyvtár tankönyvet nem árusít. 8.

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás

a) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje A tankönyvrendelés a vonatkozó törvények szerint történik a tagintézményvezető ill. megbízottja révén. A tantárgyi munkaközösségek a tankönyvjegyzékből az iskola pedagógiai programja 18. pontjának és a helyi tantervek figyelembevételével választanak. A megbízott tankönyvfelelős becsült létszám alapján készíti el a következő évre szükséges tankönyvek listáját. A listát az árjegyzékkel együtt ismerteti a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal és a nevelőtestülettel. Egyetértés esetén a tankönyvfelelős megrendeli a tankönyveket a KELLO-tól. b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje A tankönyvosztás és a pótrendelés ideje szeptember első hete. Ezen időpont után a tanulók maguk veszik meg a kereskedelmi forgalomban a tankönyvjegyzékben megadott tankönyveket. A normatív tankönyvtámogatás terhére vásárolt tankönyvek A tartós tankönyvek kijelölését az iskolai tankönyvfelelős végzi el a szülői szervezet 30

egyetértésével. A tartós tanulói tankönyvek kölcsönzését a tankönyvraktáros a tankönyv felelősökkel együtt végzi. A kölcsönzés tényét, időtartamát, a könyv értékét a szülő illetve a nagykorú tanuló aláírásával veszi tudomásul és vállalja, hogy a tankönyv elvesztéséből illetve szándékos megrongálásából származó kárt a kölcsönzés lejárta után megtéríti. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából adódó értékcsökkenést. A tartós tankönyvek kölcsönzési idejét a tankönyvraktáros a tankönyvfelelősök által leadott adatok alapján tartja nyilván, és a megfelelő időpontban begyűjti a könyveket a diákoktól. Ő végzi a kilépő tanulóknál lévő tartós tankönyvek visszagyűjtését is. Az esetleges károkozást egy legalább három főből álló bizottság állapítja meg, annak mértékéről a tanuló illetve a kiskorú diák gondviselője hivatalos tájékoztatást kap. A tartós tankönyvek elején iskolai bélyegzőlenyomat található, melyen a szükséges adatok nyilvántarthatók és nyomon követhetők.

c) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje A tankönyvtámogatás mértékét kormányrendelet és a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény hatályos vonatkozó rendelkezései alapján osztjuk szét. 9)

Intézményi védő, óvó előírások

a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje . Az iskola tanulóinak egészségügyi ellátását az iskolaorvos és a védőnő végzik, akik a Szent Kristóf Szakrendelő alkalmazottai. Az ellátás konkrét rendjét az intézmény vezetője tanév elején egyezteti. Az időrendet az orvosi szoba ajtaján kifüggesztik. Az iskolaorvos elvégzi: - A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, a tanulók fizikai állapotának mérését, valamint szakma-alkalmassági vizsgálatukat. - Jelen van a tanulók beiratkozásánál, a tanulók egészségügyi állapotának felmérésénél, a szülőkkel kérdőívet töltet ki a tanulók egészségügyi állapotára vonatkozóan. - Szakorvosi rendelőbe utalja az arra rászoruló gyermeket. - Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát a törvényi előírásoknak megfelelően. Az iskola alkalmazottait a GO által biztosított foglalkozás-egészségügyi orvos látja el, rendelési idejét a tanári szobában a tanév elején kifüggesztik. A kapcsolattartásért a gyakorlati oktatásvezető felelős. b) A dolgozók feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén A dolgozók és a tanulók egészségének, testi épségének védelmére hozott, valamint az intézményben való tartózkodásra és az iskola rendezvényeire vonatkozó magatartási szabályokat az SZMSZ mellett a Házirend, a Munka- és Tűzvédelmi Szabályzat rögzíti, melyek vonatkozó előírásait a tanulók számára a tanév első munkanapján ismertetni kell, és amelyek tudomásulvételét a tanulók aláírásukkal igazolják. 31

A felnőtt dolgozókra vonatkozó szabályok megismertetése a Munka- és Tűzvédelmi Szabályzat szerint történik, a felnőtt balesetek esetén szintén e szabályzat szerint kell eljárni. A tanulói balesetek megelőzése érdekében az intézmény rendeltetésének megfelelő üzemeltetését a gyakorlati oktatásvezető biztosítja. A tanuló köteles munkavégzése során alkalmazni az egyéni védőfelszereléseket, megtartani a rendet és a tisztaságot.

1.

A munka irányítására kijelölt személy felelős azért, hogy: - a tanulók csak olyan munkát végezzenek, amelyet jogszabályok, rendeletek nem tiltanak, - a tanulók csak olyan gépekkel, berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel végezzenek munkát (műhelyben, laborban, testnevelési órán, szakkabinetekben stb.), amelyek a biztonsági előírásoknak megfelelnek, - a tanulók felügyelete folyamatosan biztosított legyen, - a tanulók munkavégzés közben, a foglalkozásokon olyan ruházatot, egyéb kiegészítőket nem viselhetnek, amelyek balesetforrások lehetnek. - amennyiben az iskola területén dolgozó vagy tanuló balesetveszélyes helyzetet észlel, köteles azt jelenteni az ügyeletes vezetőnek, illetve a tanműhelyben észlelt problémákat közvetlenül a gyakorlatioktatás vezetőnek. - Az iskola épületében a tanulók felügyeletéről az ügyeleti rendszer szerint kell gondoskodni. - A kirándulás során a tanulók védelmére vonatkozó előírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelően ismertetni kell, melyről a tanulókat kísérő pedagógus gondoskodik. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. - A tanuló az iskolai élethez kötődő tevékenység közben elszenvedett mindenféle sérülést, rosszullétet, megbetegedést köteles a tanárnak jelenteni, és elsősegélyt kérni. Amennyiben állapota ebben akadályozza, a közvetlen irányítója vagy társa köteles ezt megtenni. - Az illetékes vezető köteles elsősegélyt nyújtani, illetve szükség esetén orvost, mentőt hívni. - Az iskola épületében történt esetekhez orvos, mentő hívása a titkárságon vagy a portán történik. - A fent felsorolt baleseteket jelenteni kell a GO munka- és tűzvédelmi munkatársának. c) A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.) - a tűz - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét 32

vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni a tagintézményvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén az intézmény vezetője illetve az adott napon ügyeletet ellátó vezető jogosult intézkedni. Teendők: Azonnal értesíteni kell a) a fenntartót, b) a GO vezetőjét, c) tűz esetén a tűzoltóságot, d) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt a tagintézményvezető szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után a tagintézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket iskolarádión keresztül vagy szaggatott csengőszóval értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó csoportoknak „ Az elméleti épület és a tanműhely kiürítési rendje tűzriadó esetén” c. intézmény vezetői utasítás előírásai szerint kell el hagyniuk.

-

-

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezéséért valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozattan ügyelni kell a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! - A tagintézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével- gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi szervek, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról. - Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a tagintézményvezetőnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatni kell az alábbiakról: 33

- a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott események, - a veszélyeztetett épület jellemezői, helyszínrajza, - az épületben található veszélyes anyagok, - a közmű vezetékek helye, - az épületben tartózkodó személyek létszáma, életkora, - az épület kiürítésének megtörténte. - A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell rendelkezni a további biztonsági intézkedésekről, az utasításokat az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. - A rendkívüli esemény miatt elmaradt órákat a legalább 2 héttel előbb kijelölt napon kell pótolni. Az elmaradt nap pótlása a tanév meghosszabbításával történik illetve külön döntés alapján munkaszüneti nap is igénybe vehető erre a célra. (Végzősöknél az is az előre kijelölt napok délutánján.) A nem pedagógus dolgozók kieső munkaidejének pótlását a tagintézményvezető utasításban rendeli el a mindenkori helyzetnek megfelelően. -

A tűz illetve robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendőket „ Az elméleti épület és tanműhely kiürítési rendje tűzriadó esetén” c. igazgatói utasítás tartalmazza.

-

Az épület kiürítését „ Az elméleti épület és tanműhely kiürítési rendje tűzriadó esetén” c. igazgatói utasításban foglaltak alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tagintézményvezető a felelős.

-

„Az elméleti épület és tanműhely kiürítési rendje tűzriadó esetén” c. igazgató utasítást lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: titkárság, tanműhely-vezetői iroda, porta.

f) Katasztrófa, tűz-és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az intézmény Vészhelyzeti Cselekvési Terve tartalmazza. A felkészítés ideje, tartalma: - Alapozó elméleti felkészítés Kiterjed az IPM-be beosztottakra, az iskola dolgozóira, a tanulókra. Az alapozó felkészítés során az érintetteket a kerületet, az iskolát fenyegető veszélyek megismerésén túl betekintést nyernek az iskola Prevenciós Programjába. Felkészítés 2 évente történik, illetve új belépőnél egyszeri 1 óra. Tanulóknak katasztrófavédelmi a tanévkezdéskor osztályfőnöki órán 1 óra. - Gyakorlati felkészítés A gyakorlat során kell kipróbálni az iskola riasztási tervét, veszélyhelyzeti teendők sorrendjét. A gyakorlat évi 1 óra.

34

10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálati tevékenység 1. Szaktanácsadás diszlexiával kapcsolatos kérdéskörökben Módszertani és szakmai segítségnyújtás bemutatóórák valamint csoportos és egyéni konzultációk biztosításával. Szakmai támogatás nyújtása azoknak a kollégáknak is, akik szakirányú továbbképzésük során szemináriumi- vagy szakdolgozatot készítenek a fenti témakörhöz kapcsolódóan. - Logopédiai fejlesztés - Gyógytestnevelés - Nevelési tanácsadás - A nagy- és finommozgások fejlesztése - Szakkönyvtár működtetése - Nyílt bemutató órák tartása 11. Szakmai szolgáltatás 1. Pedagógus továbbképzés „Diszlexia és más részképesség-zavar a középiskolában” című 40 órás tanfolyamot akkreditáltatott iskolánk. (Engedély száma: OKL-410/177/2010) 2. Tanácsadás, a felnőttképzés területén szerzett tapasztalatokra építve. 12. Egyéb kérdések a) Túlóra 1) A pedagógust a kötelező óraszámán felül megtartott órái után túlóradíj illeti meg. A túlóradíj elszámolása a törvényi előírásoknak megfelelően történik. 2) Minden pedagógus állományú dolgozónak Pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapot kell havonta kitölteni, amely alapján a túlóra kiszámításra kerül. b) A tanulók által gyakorló munkaként készített munkadarabok az iskola tulajdonát képezik. Külön kérésre azokat a tanulók jelképes összegért megvásárolhatják, vagy eseti elbírálás alapján térítés nélkül elvihetik. Az eseti elbírálást a szakoktató javaslatára a tagintézményvezető végzi, melyet írásban dokumentál. c) A munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának szabályozása A szakképzésben résztvevő tanulónak munkaruha jár. A munkaruha kihordási ideje 2 év. 35

Tisztán tartása a tanuló kötelessége. A munkaruhát a gyakorlati foglalkozásokon a tanulónak viselnie kell. Ha a munkaruha a kihordási időn belül használhatatlanná válik, a tanulónak kell saját költségén a munkaruhát pótolni. Ha a tanuló jogviszonya 2 éven belül megszűnik, a tanuló választhat, hogy megtartja a munkaruhát az iskola pénztárába befizetve annak időarányos árát, a képzésben eltöltött napok számát figyelembe véve vagy visszaadja. d) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a tagintézmény vezetője. A vagyonnyilatkozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója őrzi.

13. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola Pedagógiai Programja, a Házirend és az SZMSZ nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A felsorolt dokumentumok elérhetők, illetve egy-egy példánya el van helyezve: - az iskola honlapján, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - a tagintézményvezetőnél. A dokumentumok a könyvtár nyitvatartási ideje alatt bármikor megtekinthetők.

36

Záró rendelkezések Az SZMSZ hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg az előző, 2014. november 25-én jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti.

Az SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást a tagintézmény vezetőjéhez kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Perkó László tagintézményvezető

37

NYILATKOZATOK

A Diákönkormányzat egyetértési jogát jelen Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata során gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

Budapest, 2015. szeptember 30. Darvasné Décsi Andrea diákönkormányzatot segítő pedagógus

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával az Intézményi Tanács egyetért, azt nevelőtestületi elfogadásra javasolta. Budapest, 2015. szeptember 30. Gyulasi Ottó Intézményi Tanács tagja

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását a Szülői Szervezet megismerte, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

Budapest, 2015. szeptember 30.

Pekár Adrienn elnök

38

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015. október 1-jén tartott értekezletén elfogadta.

Perkó László tagintézményvezető

hitelesítő nevelőtestületi tag

hitelesítő nevelőtestületi tag

39

Fenntartói jóváhagyás határozatszáma: ………………………….

……………………………………………

40

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 1. Az SZMSZ célja, tartalma 2. Jogszabályi háttér 3. Az SZMSZ hatálya II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK Intézményi azonosítók Az intézmény tevékenységei Az intézmény alaptevékenységei III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Vezetők, vezetőség A tagintézményvezető helyettesítésének rendje Kibővített vezetőség TISZK koordinátor Gazdasági szervezet felépítése és feladata Pedagógusok közösségei Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Tanulók közösségei Szülői szervezet Intézményi tanács 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az Intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái, és rendje Tanulói Fegyelmi Bizottság Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája A vezetők és az Intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A szakmai munkaközösségek Pedagógusok közösségei-tanulók közösségei Pedagógusok közösségei-szülői szervezet 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja IV. MŰKÖDÉS RENDJE 1. Az intézmény működési rendje 2. A belépés és benntartózkodás rendje 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 4. A felnőttoktatás formái 5. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 41

2 2 2 3 4 4 4 4 6 7 7 9 9 9 10 14 16 18 18 18 19 19 19 20 20 21 21 21 21 21 21 22 24 24 25 26 27 27

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 7. A könyvtár működése A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Tankönyvkölcsönzés szabályozása Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásnak feltételei 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje 9. Intézményi védő, óvó előírások A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Katasztrófa-tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 10. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat 11. Szakmai szolgáltatás 12. Egyéb kérdések Túlóradíj Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai A munkaruha kihordási idejének, tisztántartásának szabályozása Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 13. Intézményi dokumentumok nyilvánossága V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SzMSz hatálybalépése Az SzMSz felülvizsgálata Nyilatkozatok Fenntartói jóváhagyás MELLÉKLETEK: 1. A könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 2. Adatkezelési Szabályzat 3. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

42

28 29 29 30 30 30 30 30 31 31 31 31 32 34 35 35 35 35 35 35 36 36 37 37 37 38 40