SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS ISKOLA PETŐHÁZA

Készítette: Sass Andrásné igazgató Elfogadta: a nevelőtestület Egyetértést gyakorolt: az iskolaszék Jóváhagyta: a fenntartó, Petőháza Önkormányzat Képviselőtestülete Petőháza, 2004. 12. 06.

A petőházi Általános Iskola Szervezeti-és Működési Szabályzata

TARTALOM

1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK..................................................................................................................5 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

AZ INTÉZMÉNY ...............................................................................................................................................5 AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ ÉS FENNTARTÓ SZERVE ...........................................................................................5 AZ ALAPÍTÓ OKIRAT .......................................................................................................................................5 AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ............................................................................................................................5 AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE .....................................................................................................................5 A VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGEK ...............................................................................................................6 KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ..............................................................................................6 GAZDASÁGI TÁRSASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ...............................................................................................6 A SZERVHEZ RÉSZBEN ÖNÁLLÓAN GAZDÁLKODÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV NEM KAPCSOLÓDIK. /Ő IS RÉSZBEN ÖNÁLLÓ./....................................................................................................................................................................6 1.10. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRA SZOLGÁLÓ SZÁMLASZÁMMAL KAPCSOLATOS ADATOK: ...................6 1.11. A SZERV ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ALANYISÁGA: TÁRGYI ADÓMENTES. ...............................................6 2. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÖNÁLLÓAN, ILLETVE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA RÉSZBEN ÖNÁLLÓAN GAZDÁLKODÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV KÖZÖTT A GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS MUNKAMEGOSZTÁS ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS RENDJE: /ALAPÍTÓ OKIRAT: MEGÁLLAPODÁS C. RÉSZ/ ...................................................................................................................................6 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 2.10. 2.11. 3.

TERVEZÉS.......................................................................................................................................................7 PÉNZKEZELÉS .................................................................................................................................................7 AZ ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁS .................................................................................................................7 ELŐIRÁNYZAT-MÓDOSÍTÁS ............................................................................................................................7 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS ÉS ELLENJEGYZÉS ..........................................7 SZÁMVITEL ....................................................................................................................................................7 AZ ANALITIKUS NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER ................................................................................................7 AZ INFORMÁCIÓ-ÁRAMLÁS ............................................................................................................................8 AZ INFORMÁCIÓ-SZOLGÁLTATÁS ...................................................................................................................8 A BESZÁMOLÁS ..........................................................................................................................................8 MŰKÖDTETÉS, TÁRGYI ESZKÖZ FELÚJÍTÁS, BERUHÁZÁS, VAGYONKEZELÉS ...............................................8

A FELADATELLÁTÁS RENDJÉNEK SZABÁLYZATA .............................................................................9 3.1. 3.2. 3.3.

A FELADATELLÁTÁS FELTÉTEL- ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE......................................................................9 A FELADATELLÁTÁS FOLYAMATA, KAPCSOLATRENDSZERE .........................................................................10 A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRÓL ...........................................................................................................11

4. AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS, KÜLSŐ KAPCSOLATOK......................................................................................................................................................11 A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ...........................................11 4.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ............................................................................................................................11 4.2. AZ IGAZGATÓ JOGÁLLÁSA ............................................................................................................................12 4.3. AZ IGAZGATÓ TOVÁBBI FELADATAI: ............................................................................................................12 5.

A RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS /HELYETTESÍTÉS/ RENDJE .........................................................12

6. A VEZETŐK ÉS AZ ISKOLASZÉK, VALAMINT A SZÜLŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE.....................................................................................................................................................................12 7. A TANULÓK, A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA 13 8. A HÁZIREND, A PEDAGÓGIAI PROGRAM, A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA 14 9.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ........................................................14 8.1. 8.2.

AZ ELLENŐRZÉSÉRT FELELŐS SZEMÉLY MEGHATÁROZÁSA ..........................................................................14 AZ ELLENŐRZÉS MÓDSZEREI ........................................................................................................................14 2

A petőházi Általános Iskola Szervezeti- és Működési Szabályzata

10. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA, A BESZÁMOLÁS RENDJE, AZ ISKOLASZÉK ..................................................................................................................................15 11.

KÜLSŐ KAPCSOLATOK ...........................................................................................................................15

11.1. 11.2. 12.

AZ ISKOLA RENDSZERES KAPCSOLATAI ....................................................................................................15 A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ................................................................................................................15

MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK.........................................................................................................................15

12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5. 12.6. 12.7.

A MŰKÖDÉS RENDJE .................................................................................................................................15 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ...................................................16 AZ ISKOLA NYITVATARTÁSA ....................................................................................................................16 AZ ALKALMAZOTTAK MUNKAIDEJE, KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA /HATÁLYBALÉPÉS: 2004. SZEPTEMBER 1./...............................................................................................16 A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE .........................................................................16 A KÜLSŐ IGÉNYBE VEVŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ...........................................................................17 TEENDŐK BOMBARIADÓ ESETÉN /16/1998. MKM RENDELET 2. §/...........................................................17

13. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK.............................................................................................................................18 13.1. 13.2.

A HAGYOMÁNYÁPOLÁS TARTALMI VONATKOZÁSAI .................................................................................18 AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS KULTURÁLIS- ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEI ...............................................18

14. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................................................18 14.1. 14.2. 14.3. 15.

A TANULÓ ................................................................................................................................................18 A SZÜLŐ ...................................................................................................................................................18 A PEDAGÓGUS ..........................................................................................................................................19

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE..............................19

15.1. SZERVEZETI FORMÁK ...............................................................................................................................19 15.2. NAPKÖZI OTTHON.....................................................................................................................................19 15.3. SZAKKÖRÖK .............................................................................................................................................19 Részvételi feltételek: ............................................................................................................................................19 15.4. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI EGYESÜLETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI .....................................................19 16.

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI .................................................................................................19

17.

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS AZ ELLÁTÁS RENDJE .............................20

18.

A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ....................................................................20

18.1. 18.2. 18.3.

ELVEK ......................................................................................................................................................20 A JUTALMAZÁS FORMÁI ...........................................................................................................................21 AZ ELBÍRÁLÁS ELVEI ................................................................................................................................21

19.

A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI ..........................21

20.

A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK...................21

20.1. 20.2. 20.3.

A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .............................................................................................................21 A MUNKÁBÓL VALÓ TÁVOLMARADÁS JELENTÉSE ....................................................................................21 ETIKAI KÖVETELMÉNYEK .........................................................................................................................21

21. A NEVELŐTESTÜLET JOGÁLLÁSA, DÖNTÉSI, VÉLEMÉNYEZÉSI ÉS JAVASLATTÉTELI JOGKÖRE.................................................................................................................................................................21 21.1. 21.2. 22.

A NEVELŐTESTÜLET DÖNTÉSI JOGKÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK ............................................................22 A NEVELŐTESTÜLET VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSI LEHETŐSÉGEI ..................................................................22

A NEVELŐTESTÜLET RENDES ÉRTEKEZLETEI ..............................................................................22

22.1.

A NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLET ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL ÉS LEFOLYTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................................................22 3


23.

AZ OSZTÁLYOZÓ ÉS AZ EGYÉB VIZSGÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK .............................23

23.1. 23.2.

A TANÉV MEGISMÉTLÉSE EGYÉB ESETBEN ...............................................................................................23 AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYOK ............................................................23

24.

A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI ................................................................................................23

25.

A DIÁKIGAZOLVÁNYOKRÓL.................................................................................................................23

26.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .........................................................................................................................24

26.1. 26.2. 26.3. 27.

AZ SZMSZ ELFOGADÁSA.........................................................................................................................24 ÉRVÉNYESSÉGE ........................................................................................................................................24 HATÁLYBA LÉPÉSE:..................................................................................................................................24

ALÁÍRÁSI ÉS PECSÉTHASZNÁLATI JOG: ..........................................................................................24

27.1. 27.2. 27.3. 27.4.

ALÁÍRÁSI JOG ...........................................................................................................................................24 BÉLYEGZŐHASZNÁLATI JOG .....................................................................................................................24 POSTAI KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELI JOGA ...................................................................................................24 A BÉLYEGZŐ.............................................................................................................................................24

28.

MELLÉKLETEK..........................................................................................................................................25

29.

ZÁRADÉK:....................................................................................................................................................26

4


1. Általános rendelkezések 1.1. Az intézmény - elnevezése: Általános Iskola - székhelye: Petőháza, Kinizsi u. 21. 1.2. Az intézmény alapító és fenntartó szerve - Petőháza Község Önkormányzata 1.3. Az alapító okirat - száma: ………………….. - kelte: ………………….. 1.4. Az intézmény jogállása - Az iskola önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó intézmény. - / Lsd. Alapító Okirat 9. pont / - Vezetője – Sass Andrásné igazgató -, akit a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete nevezett ki. 1.5. Az intézmény tevékenysége Az Alapító Okiratban meghatározott: - alaptevékenység - kiegészítő tevékenység Alaptevékenység Száma

Neve

Az alaptevékenységre Az alaptevékenység Az alaptevékenység vonatkozó jogszabály forrásai feladatmutató -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------55232-3 Iskolai intézményi Ötv. térítési díj bevétel, intézményi étkeztetést étkeztetés Okt. törvény normatív állami támogatás igénybevevők létszáma /fő/ 55241-1

Munkahelyi vendéglátás

75176-8

Intézményi vagyon működtetése Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése: vagyonüzemeltetés, takarítás

80121-4

Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás

80511-3

Napközi otthoni és tanulószobai ellátás

A tevékenység során a meglévő kapacitás kihasználásával kapcsolatos bevételek pl. bérleti díj; Ötv. Okt. törvény

Ötv. Okt. törvény

Normatív hozzájárulás, más saját forrás;

Állami hozzájárulás, más egyéb saját forrás;

tanulók létszáma /fő/

Foglalkozásokon résztvevők létszáma /fő/


/Ötv. = a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény Okt. törvény = a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. Törvény/

1.6. A vállalkozási tevékenységek Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. 1.7. Közhasznú társaságban való részvétel Az intézmény közhasznú társaságnak nem tagja. 1.8. Gazdasági társaságban való részvétel Az intézmény gazdasági társaságnak nem tagja. 1.9. Az intézményhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv nem kapcsolódik. /Ő is részben önálló./ 1.10. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: A számlavezető pénzintézet neve: OTP Fertőszentmiklós A számlavezető pénzintézet címe: Fertőszentmiklós, Szerdahelyi u. 2. A bankszámla száma és neve: - költségvetési elszámolási számla száma: 11737117 – 15370567 - állami hozzájárulások számla száma: 11737117 – 15370567 - 05120000 1.11.

Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: tárgyi adómentes.

1.12.

Az intézmény adóhatósági azonosító száma:

1.13.

Az intézmény statisztikai számjele:

1.14.

OM azonosító száma:

030 680

2. A Polgármesteri Hivatal önállóan, illetve az Általános Iskola részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv között a gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: /Alapító okirat: Megállapodás c. rész/ Az önállóan gazdálkodó intézmény összevontan – a részben önállóan gazdálkodó intézményre vonatkozóan is – az alábbi feladatokat látja el:

6


2.1. Tervezés Az önállóan gazdálkodó intézmény a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezésére bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a részben önállóan gazdálkodó intézmény: -

Elkészíti a saját költségvetési tervét, tervigényét a költségvetési rendelet-tervezet összeállításához, elkészíti az önkormányzat költségvetési rendeletében a részben önállóan gazdálkodó intézmény részére jóváhagyott előirányzatok szerint saját részletes – elemi – költségvetését. Az önállóan gazdálkodó intézmény elkészíti a költségvetési tervgarnitúra kitöltéséhez szükséges összesítést, és gondoskodik az intézményi költségvetés jogszabályban rögzített határidőig való továbbításáról. 2.2. Pénzkezelés

Az önállóan gazdálkodó szerv összevontan látja el a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat mind a bankszámla, mind pedig a készpénzforgalom tekintetében. 2.3. Az előirányzat-felhasználás Az előirányzat felhasználásáról a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját maga gondoskodik. 2.4. Előirányzat-módosítás A részben önállóan gazdálkodó intézmény /iskola/ vezetője írásban kezdeményezi saját intézménye kiemelt előirányzatának megváltoztatását. A kezdeményezés tartalmazza az előirányzat változtatásának indoklását szakmai és /vagy/ pénzügyi szempontból. Az önállóan gazdálkodó intézmény /Polgármesteri Hivatal/ vezetője a részben önálló intézmény /iskola/ kérését továbbítja az önkormányzat képviselőtestülete elé. 2.5. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés /Lsd. Alapító okirat 6. oldal/ 2.6. Számvitel A számvitel keretén belül az önállóan gazdálkodó intézmény összevontan látja el a könyvelési feladatokat, összevontan állapítja meg az intézmények számviteli rendjét. A számviteli rendnek azonban tartalmaznia kell a részben önállóan gazdálkodó intézmény sajátosságait. 2.7. Az analitikus nyilvántartási rendszer Egyes területeit a részben önállóan gazdálkodó intézmény saját maga, másokat az önállóan gazdálkodó intézmény összevontan látja el. /Részletesen Alapító okirat 7. oldal/ 7


2.8. Az információ-áramlás Mindkét intézmény feladata. 2.9. Az információ-szolgáltatás A különböző szintű jogszabályokban előírt információ-szolgáltatási kötelezettség, a továbbítást megelőző adategyeztetés, adatgyűjtés az önállóan gazdálkodó intézmény feladata. A részben önállóan gazdálkodó intézmény azonban köteles azon dokumentumokat, illetve nyilvántartásokat vezetni, és azokat rendelkezésre bocsátani, melyek lehetővé teszik az önállóan gazdálkodó intézmény – közös, összevont adatokat tartalmazó – információ-szolgáltatását. A pénzügyi jellegű információ-szolgáltatás főbb területei: -

költségvetési terv, féléves és éves beszámoló, negyedéves pénzforgalmi jelentés.

Ezen információk teljes körűségéért, a költségvetési kapcsolatok bemutatásának valódiságáért a részben önállóan gazdálkodó intézmény tekintetében is, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője tartozik felelősséggel. 2.10.

A beszámolás

Az önállóan gazdálkodó intézmény elkészíti az összesített, valamint az intézményi szintű beszámolót. -

A számszaki részt megindokló, illetve a pénzügyi teljesítésről szóló tájékoztatót a részben önálló intézménnyel együttműködve készíti el. A pénzmaradvány kimutatása, indoklása a személyi juttatások előirányzat körében a részben önállóan gazdálkodó intézmény aktív közreműködésével történik. 2.11.

Működtetés, tárgyi eszköz felújítás, beruházás, vagyonkezelés

Az intézmény működtetési feladatai közül a részben önállóan gazdálkodó intézmény látja el az alábbiakat: -

-

Gondoskodik a munkaerő foglalkoztatásáról, szervezi, irányítja a foglalkoztatottak munkáját. Gondoskodik az intézmény üzemeltetéséről, ezen belül kiemelt feladata a tevékenysége ellátásához szükséges irodaszer, nyomtatvány, könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók, a folyamatos intézményi működtetést biztosító készletek beszerzése, egyéb szakmai készletbeszerzések. Gondoskodik a meglévő vagyontárgyak folyamatos karbantartásáról.

A tárgyi eszköz felújítás, illetve a beruházással kapcsolatos feladatai közül a részben önálló intézmény kötelessége, hogy jelezze, mely vagyontárgy milyen mértékű felújításra szorul, illetve milyen beruházásra van szükség a zavartalan, színvonalas működtetéshez. 8


A vagyonkezelés feladatai külön jelentkeznek: -

az ingatlanvagyon az ingóvagyon tekintetében.

Az ingatlanvagyon esetében a részben önállóan gazdálkodó intézmény vagyonkezelési joga addig terjed, amennyit a fenntartó önkormányzat vagyon és vagyongazdálkodásáról szóló rendeletében meghatároz. Az ingóvagyonnal kapcsolatban a vagyonkezelési jogokat összevontan, az önállóan gazdálkodó intézmény látja el.

3. A feladatellátás rendjének szabályzata A szabályzat célja, hogy a – többször módosított – 217/1998. /XII. 30./ Korm. rendelet 10. §/5/ bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának -

feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárását és dokumentumainak leírását. 3.1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere

Feltételrendszer: Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat. Ha az adott feladatot többféle módon el lehet látni, vizsgálni kell annak a költségvetési bevételekre, kiadásokra, illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól eltérő feladat-ellátási módot választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz: a) A költségvetési bevételeket: növeli, nem változtatja, illetve a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti. b) A költségvetési kiadásokat: csökkenti, nem változtatja, illetve a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. c) A bevételek és kiadások ütemezése: nem változik, kedvezőbben alakul, illetve kedvezőtlenebbül alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást. 9


Amennyiben az adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak, akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. Követelményrendszer: A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások /azaz költségvetési/ oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell. A felügyeleti szerv által kezdeményezett vizsgálat során aktívan, segítőkészen közre kell működni. Gondoskodni kell a kedvezőbb feladat-ellátási mód felkutatásáról. A változást követően javulnia kell: a) az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy b) az elért teljesítménynek. 3.2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere A feladatellátás folyamata -

A feladat ellátásának szabályozása alapító okiratban, SZMSZ-ben; A feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása: a) a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások, bevételek tervezése; b) a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése; c) a feladat-ellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása;

-

A feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése.

A feladatot ellátni csak úgy lehet, (lsd. feltétel- követelményrendszer) ha: a) az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában; b) a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv SZMSZében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van, a feladatmutatót. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret. A költségvetés tervezés időszakában meg kell határozni: a) az eszköz /vagyontárgyak beszerzési, felújítási/ szükségletet, b) a működéshez szükséges dologi kiadásokat, c) a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat, d) a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket. 10


Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről. A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról. A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési terv adatokra kell támaszkodni. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését. Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni. Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás pénzügyi területén vagy módján. A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: a) A feladatellátás során a vezető felelős a költségvetési tervezéskor a kiadások teljes körű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért – különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására-, illetve a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért. b) A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket. 3.3. A kötelezettségvállalásokról Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat.

4. Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje /Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza./ 4.1. Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll. 11


4.2. Az igazgató jogállása Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Ktv. állapítja meg. Vezető munkáját egyéni felelősséggel, a nevelőtestülettel szorosan együttműködve végzi. Személyes felelősségének megosztása nélkül egyes feladatainak elvégzését a nevelőtestület tagjaira bízhatja, képesítésük, pedagógiai szempontok és egyéb körülmények figyelembevételével. Az iskolavezető és Petőháza Község Önkormányzatának Képviselőtestülete dönt, az Iskolaszék javaslatot tesz az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával, a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más szervek hatáskörébe. /Ktv. 56-57. ill. 59-60. §./ Az igazgató a rendeletben foglaltak alapján gyakorolja jogkörét. 4.3. Az igazgató további feladatai: - a nevelőtestület vezetése - a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése, és a tevékenység ellenőrzése - a személyi és szervezési feltételek biztosítása - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése. - gyakorolja a technikai dolgozókkal kapcsolatos jogkörét. - segíti, irányítja, ellenőrzi és értékeli: o az 1-4. osztályok tömegsport tevékenységét o az iskola egészségügyével kapcsolatos kérdéseket o a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős munkáját o a számítástechnika szakkör munkáját o az óvodával való kapcsolattartást. Közvetlen segítői: a napközi otthon pedagógusa, valamint az osztályfőnökök.

5. A rendkívüli munkavégzés /helyettesítés/ rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel - Hegyi Gusztáv helyettesíti.

6. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülők közötti kapcsolattartás rendje A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után az iskolai szülői értekezlet nyílt vagy titkos szavazással választja meg egyszerű vagy minősített többséggel. Az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon a szülők kétharmada jelen van. Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési joga van. 12


A következők meghatározásához szükséges az iskolaszék egyetértése: -

A tanulók fogadásának és a vezető iskolában való benntartózkodásának rendje. A létesítmények, helyiségek használati rendje. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja. A tanuló mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje. Az ünnepségek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. A mindennapos testedzés formái. A tanulók jutalmazásának elvei és formái. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei. A tankönyvrendelés elkészítésének szabályozása.

Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik.

7. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója, illetve az osztályfőnökök szóban, a hirdetőtáblán keresztül, vagy levélben folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója - az iskolaszék ülésén minden félév elején, - a hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök: az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: a családlátogatásokon, a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin /előzetes egyeztetés alapján/, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, 13


írásban: a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint a félévi és a tanév végi ér tékelő lapokon. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.

8. A házirend, a pedagógiai program, a minőségirányítási program nyilvánossága A házirend, a pedagógiai program, a minőségirányítási program előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A szabályzatok egy-egy példánya megtekinthető - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az osztályfőnököknél; A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 9.1. Az ellenőrzésért felelős személy meghatározása A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az ellenőrzési terv tartalmazza. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 9.2. Az ellenőrzés módszerei -

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban

14


10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje, az iskolaszék A nevelőtestület a Ktv.-ben meghatározott jogköréből, valamint a Vhr. alapján az iskolaszékre ruházza: - az intézmény helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos döntési hatáskörét. /Ktv. 57. §. (3)/ - Az iskolaszék az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a döntést követő 3 napon belül az igazgató útján értesíti a nevelőtestületet. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: -

saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása tisztségviselőinek megválasztása az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

Az iskolaszéknek egyetértési joga van a következő kérdésekben: -

a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a házirend elfogadásakor.

Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben.

11. Külső kapcsolatok Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. 11.1. Az iskola rendszeres kapcsolatai - a helységben működő óvodával /közös karácsony, iskolalátogatás / - a környéken működő kisiskolákkal /megbeszélések, közös rendezvények, sport-, szavaló- és helyesírási versenyek / 11.2.

A gyermekjóléti szolgálat 1997. óta működik. Képviselőjével találkozhatnak a tanulók és a szülők – hetente egy alkalommal – az iskolában vagy a Polgármesteri Hivatalban, hogy esetleges problémáik megoldásában segítséget kérjenek. Az időpontot az iskolában és a hivatalban elhelyezett tájékoztatón találhatjuk.

12. Működési szabályok 12.1. A működés rendje A tanítás rendjéről évente az oktatási miniszter rendelkezik. A pedagógusok által biztosított reggeli ügyelet 6.45 órától 7.30 óráig tart. A tanítási órák 7.30 órakor kezdődnek, időtartamuk 45 perc. A szünetek idejét a házirend határozza meg. Az iskolai munka 7.30-tól 16 óráig tart. A tanítási időn kívüli egyéb programok 16 óra utáni tartása az iskolában csak engedéllyel történhet. A tanuló a tanítási idő alatt csak a pedagógus engedélyével hagyhatja el az iskolát. /Lsd.: házirend/. 15


12.2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi – hatályos jogszabályokkal összhangban álló – dokumentumok határozzák meg: Alapító okirat Pedagógiai program Éves munkaterv Szervezeti és működési szabályzat Házirend Közalkalmazotti szabályzat Tűzvédelmi szabályzat 12.3. Az iskola nyitva tartása Az iskola naponta 6.45 – 16 óráig tart nyitva. /munkanapokon/. 12.4.

Az alkalmazottak munkaideje, kötelező óraszáma /Hatálybalépés: 2006. szeptember 1./

Igazgató: Kötelező óraszám: 16 óra/hét /Alkalmanként kötetlen, egyenlőtlen munkaidő az értekezletek, továbbképzések, ünnepélyek, iskolai programok miatt./ Általában 7.20 – 14.00 óráig tartózkodik az iskolában. Tanítók: Kötelező óraszám: 21 óra /+ 2 óra kötelező óraszámon felül elrendelt, munkaköri kötelességként, külön díjazás nélkül megtartott foglalkozás./ Napközis nevelő: Kötelező óraszám: 23 óra Ételkiosztó: Munkaideje: 4 óra /11.00 – 15 00 óráig/ Takarító: Munkaideje: 4 óra /6.30 - 7.30 óráig, illetve 15 – 18 óráig/ /Ő nyitja és zárja az iskola épületét./

12.5.

A létesítmények és helyiségek használati rendje

Általános szabályok: Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: -

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért. az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért. az energiafelhasználással való takarékoskodásért. a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 16


A tanulók az intézmény létesítményeiben, helyiségeiben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. Tanítási idő után a tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével lehet. Idegenek csak az igazgató engedélyével tartózkodhatnak az iskolában. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az osztályfőnök minden év elején tűz, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató tartalmát és megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Tájékoztatják a tanulókat az iskolában előforduló veszélyekről, a helyes magatartási szabályokról. Így pl. a rajz, technika órákon az eszközök, ollók, kések helyes használatáról, az udvari játékok balesetmentes használatáról, a csoportos helyváltoztatás rendjéről, egymás segítéséről, stb. Mindezt írásban dokumentálják. 12.6.

A külső igénybe vevőkre vonatkozó szabályok

Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról /ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását/ az igazgató dönt, de a bérbeadásról az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet előzőleg tájékoztatni kell. /Lsd. Alapító okirat Megállapodás c. rész 11.4. pont./ Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerint vagyonvédelmi kötelezettséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat. 12.7. Teendők bombariadó esetén /16/1998. MKM rendelet 2. §/ A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője esetenként, az iskola takarítója a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Az értesített vezető vagy dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Az épület teljes kiürítését el kell végezni, ügyelve a következőkre: Alapelv: a bomba már akárhol ott lehet, a legcsekélyebb mozdításra is robbanhat. A ruházatot, táskákat, felszerelést lehetőség szerint mindenki vigye magával! Az ajtókat, ablakokat hagyjuk nyitva az esetleges robbanás hatásának csökkentése miatt! A helyzet alapján döntsük el, hogy mit mondunk a gyermekeknek! A kivonulási utakat a gyermekek kikísérése előtt ellenőrizzék a tűzszerészek, ha ez még nem történt meg, igazítsuk el a gyermekeket, hogy a kivonulás alatt semmihez ne nyúljanak. A gyülekezésre kijelölt terület a hátsó sportudvar. Bombariadó esetén a rendőrséget, a tűzoltóságot és a fenntartót is értesíteni kell.

17


13. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 13.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskolai hagyományok ápolása a közösségformálás, az iskolához való kötődés egyik fontos eszköze. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 13.2. -

Az intézmény hagyományos kulturális- és ünnepi rendezvényei Tanévnyitó ünnepély Az Országház megtekintése kétévenként a 3-4. osztályosokkal Október 6. Október 23. Decemberben Mikulás délután Karácsony / Községi ünnepség - közösen az óvodával és a nyugdíjasokkal / Furulyás-találkozó Farsang Március 15. Színházlátogatások szervezése / folyamatosan / Vers- és prózamondó verseny Matematika verseny Nyelvtan – helyesírási verseny Nyílt nap Anyák napja Tanulmányi kirándulás Gyermeknap – Csipet – Olimpia Kerékpártúra Fertődre, vagy kirándulás Nagycenkre /kétévenként váltva a 3-4. osztályosokkal Falunap Tanévzáró ünnepély

14. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 14.1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. 14.2. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő személyesen, vagy írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

18


14.3. A pedagógus A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását az osztálynaplóba bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 4. osztályban pedig osztályozóvizsgát kell tennie.

15. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje /Részletesen: Pedagógiai Program 18-19. oldal/ 15.1. -

Szervezeti formák napközi otthoni foglalkozások számítástechnika szakkör tehetséggondozás (furulya – zongora szakkör) tömegsport tanulmányi, kulturális verseny, házi, iskolák közötti verseny

15.2. Napközi otthon A napközi otthonba a szülő kérésére minden gyermek felvehető. Iskolánkban 1 napközis csoport működik 1.- 4. osztályos összevonásban. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 óráig tart. A napközi rendjét külön otthonrend szabályozza, amelyet a napközis nevelő készít el, és az igazgató hagy jóvá. A napközi, menzai étkezésért az érvényben levő jogszabályban megállapított térítési díjat a szülő minden hó 17-ig köteles befizetni a napközis nevelőnek. Az étkezést mindig a megelőző nap 11 óráig lehet lemondani. 15.3. Szakkörök Részvételi feltételek: Az iskola a hagyományainak megfelelő számítástechnika, művészeti és sport szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkör tagja lehet minden tanuló /önkéntes jelentkezés alapján /, akit érdeklődésénél fogva a pedagógus alkalmasnak tart. Felvétele esetén tanév végéig kötelezően részt vesz a foglalkozásokon. /heti 1-2 óra / A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör működéséért. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. 15.4. Az iskolán kívüli egyesületekben való részvétel feltételei A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában megfelelő tanulmányi előmenetel és magatartás esetén részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni.

16. A mindennapi testedzés formái Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a tömegsport szakkör működésének támogatásával biztosítja. 19


Az iskola biztosítja továbbá, hogy jó időben a sportudvar, rossz idő esetén a tornaszoba a tanulók rendelkezésére álljon - a testnevelést tanítók által összeállított program szerint. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása tehát: testnevelés órák, játékos, egészségfejlesztő testmozgás, tömegsport foglalkozások, napközis foglalkozások.

17. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Tanévenként - az igények szerint - meghatározott időpontban az iskolaorvos és a védőnő a tanulók rendelkezésére áll. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. Az iskolaorvos feladatait az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény, a 11/1994. /VI. 8./ MKM rendelet és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. /IX. 3./ NM rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat: - Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete. - A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele. - Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. - Sürgősségi eseti ellátást végez. - Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. Az iskolai védőnő feladatai: -

A védőnő munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző méréseket. /Pl. a vérnyomást, a testsúlyt, a magasságot, hallásvizsgálatot, látásvizsgálatot./ Végzi a tanulók körében a szükséges egészségnevelő munkát, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért az igazgató a felelős, de az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata.

18. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 18.1. Elvek A dicséret ösztönzőbb, mint az elmarasztalás, ezért a dicséretet és a jutalmazást kell előtérbe helyezni, de – szükség esetén – a fegyelmező intézkedésektől sem szabad elzárkóznunk. Szükségesnek tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást fegyelmező és jutalmazási ügyekben egyaránt. Az intézkedések mindig konkrétak legyenek! Ha a tanulóval folytatott beszélgetést követően azt tapasztaljuk, hogy az intézkedés hatékonysága nem megfelelő, akkor keressük a személyes találkozást a szülővel!

20


Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 18.2. A jutalmazás formái - szóbeli - írásbeli / Lsd.: Házirend / 18.3. Az elbírálás elvei A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók.

19. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: - szóbeli figyelmeztetés - írásbeli /Lsd. Házirendben /

20. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok 20.1. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok heti munkaideje 40 óra. A pedagógus köteles első tanítási órájának megkezdése előtt 10 perccel megjelenni a foglalkozási helyen. A pedagógus a munkakörében meghatározott feladatok ellátásán túl nem köteles az iskolában tartózkodni. 20.2. A munkából való távolmaradás jelentése A pedagógus a munkából való távolmaradás okát lehetőség szerint előző nap, de legkésőbb munkájának kezdete előtt köteles az iskola igazgatójának bejelenteni. 20.3. Etikai követelmények Az iskola valamennyi dolgozójának példamutatóan kell élnie és tevékenykednie mind az iskolában, mind az iskolán kívül.

21. A nevelőtestület jogállása, döntési, véleményezési és javaslattételi jogköre A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv. 56.-67. §-ai , valamint a Vhr. 29. §-a határozza meg. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

21


21.1. -

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó feladatok A foglalkozási, illetve pedagógiai program elfogadása. A szervezeti- és működési szabályzat elfogadása A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése A nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása A házirend elfogadása A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása A tanulók fegyelmi ügyében való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára való bocsátása.

21.2. A nevelőtestület véleménynyilvánítási lehetőségei - A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során.

22. A nevelőtestület rendes értekezletei - tanévnyitó - félévi és év végi osztályozó értekezlet - tanévzáró - nevelési értekezlet /évente legalább 1 alkalommal/ - rendkívüli értekezletek /szükség szerint/. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezleteket az iskola igazgatója hívja össze. Igény esetén rendkívüli nevelőtestületi értekezlet is tartható. 22.1. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló feladatok tartalmát. A pedagógiai programot mindenki /szülők, tanulók / számára jól látható helyre kell tenni, hogy az érdeklődők azt bármikor elolvashassák, tanulmányozhassák. Ezekkel kapcsolatos tájékoztatást a tanítási órák után, 12 05 órától kérhetnek. Iskolánk pedagógusai szívesen állnak rendelkezésükre esetleges kérdéseik megválaszolásában. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék képviselőjét meg kell hívni. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szava dönti el. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a megbízott pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapot követően kell elkészíteni, s azt az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és két nevelőtestületi tag írja alá.

22


23. Az osztályozó- és az egyéb vizsgákra vonatkozó szabályok A negyedik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozóvizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt. A javítóvizsga időpontját az augusztus 21 - től 31 - ig terjedő időszakon belül az iskola igazgatója határozza meg. A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. Ennek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdező és még egy pedagógus. A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli és szóbeli részből áll. A feladatokat előre ki kell adni, hogy megfelelő idő álljon a tanuló rendelkezésére. Az a tanuló, aki a feladatot nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat további felkészülési idővel. A javítóvizsga nem nyilvános és díjtalan. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A nevelőnek a javítóvizsgára felkészítési kötelezettsége van. A javítóvizsga nem ismételhető meg. 23.1.

A tanév megismétlése egyéb esetben

A szülő kérelmére az iskolavezető – az osztályban tanító pedagógus véleménye alapján – a tanulmányok során legfeljebb egy ízben engedélyezheti az évfolyam megismétlését, ha a tanuló egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg abban az intézményben, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 23.2.

Az osztályozó vizsgával kapcsolatos egyéb szabályok

Ha a tanuló az osztályozó vizsgán szerezte valamennyi tantárgyi osztályzatát, magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az igazgató az osztályozó vizsga egyes tantárgyai /ének, rajz, technika, testnevelés, idegen nyelv / alól felmentést adhat. Ha a tanköteles tanuló nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, újabb vizsgaidő kijelölésével a tanuló vizsgáztatását lehetővé kell tenni.

24. A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendeléssel megbízott gondoskodik arról, hogy az oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a pedagógusoknak. A pedagógusok január 20-ig közlik a használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott pedagógussal.

25. A diákigazolványokról /30/1999. /II. 15./ Korm. r.; 15/1999. /III. 24./ OM rendelet/ A közoktatási diákigazolvány kiadása a közoktatási intézmény vezetőjének a feladata. A diákigazolvány kiadására jogosult intézmény: 23


-

a diákigazolványokkal kapcsolatos egyes adatokról és tényekről nyilvántartást vezet; az intézmény tanulói, hallgatói nyilvántartásának megfelelően az új diákigazolvány megrendeléséhez szükséges adatlapokat kitölteti, a térítési díjat befizeti; a diákigazolványokat a megküldött hologramos érvényesítő matricával látja el tanévenként október 31-ig.

26. Záró rendelkezések 26.1. Az SZMSZ elfogadása Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el és az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol. 26.2. Érvényessége Ez a szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 26.3. Hatályba lépése: Az SZMSZ a jóváhagyás napjával lép hatályba, és egyúttal a 2002. évi SZMSZ érvényét veszti.

27. Aláírási és pecséthasználati jog:

27.1. Aláírási jog Aláírási joga Sass Andrásné igazgatónak, távolléte esetén Hegyi Gusztávnak van. 27.2.

Bélyegzőhasználati jog

Bélyegzőt az igazgató és Hegyi Gusztáv használnak. Esetenként a bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők, oklevelek, jutalomkönyvek hitelesítésére az osztályfőnökök. Vásárlások, ügyintézések alkalmával a megbízott személy. 27.3.

Postai küldemények átvételi joga

Az ajánlott küldeményeket az aláírási és bélyegző használati joggal rendelkezők vehetik át. 27.4. A bélyegző - elnevezése: -

Általános Iskola Petőháza, Kinizsi Pál u. 21.

lenyomata:

24


28. Mellékletek 1. sz. melléklet: Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete 2. sz. melléklet: Az intézmény adatkezelési szabályzata 3. sz. melléklet: Munkaköri leírások

Petőháza, 2004. december 06.

...................................................... Sass Andrásné igazgató

25


29. Záradék: A nevelőtestület az SZMSZ-t a 2004. december 08 - i ülésén elfogadta.

………………………….. Hegyi Gusztáv napközis nevelő

………………………….. Horváth Anikó tanító

………………………….. Soós Katalin tanító

…………………………… Sass Andrásné igazgató

…………………………… Némethné Ács Anita tanító

A jogszabályban meghatározott kérdésekben az Iskolaszék jogával élve egyetértését nyilvánította ki. Petőháza, 2004. december 08. ………………………….. Kámán Lászlóné Elnök

…………………………… …………………………… Dr. Hadarits Vilmos Sass Andrásné titkár tag

Az SZMSZ-t a fenntartó önkormányzat a 2004. ....................................-án kelt határozatával, intézkedésével jóváhagyta.

Petőháza, 2004. december ….

.............................................. Bárdonné Dr. Benda Mónika Jegyző

………………………………. Módos János Polgármester

26


1. sz. melléklet

POLGÁRMESTERI HIVATAL (fenntartó)

IGAZGATÓ

Közalkalmazotti képviselő Szakszervezeti titkár

Napközi otthoni nevelő

Osztályfőnökök

Iskolaszék

Technikai dolgozó (-k)

Munka-és tűzvédelmi megbízott


2. sz. melléklet

Az intézmény adatkezelési szabályzata 1. Intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő: • papír alapú nyilvántartás, • számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. 4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók /a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: A tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: • osztályfőnökök, • napközis nevelő; 6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:

1


A tanulók adatait továbbíthatja: • A fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; • a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; • a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az új iskolának továbbíthatja: igazgató, osztályfőnök; • a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató; • az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató; • a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

2


8. A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: • összesített tanulói nyilvántartás (Vezetéséért felelős: igazgató), • törzskönyv (Vezetéséért felelős: igazgató, osztályfőnökök), • bizonyítvány (Vezetéséért felelős: igazgató, osztályfőnökök), • beírási napló (Vezetéséért felelős: igazgató), • osztálynaplók (Vezetéséért felelős: igazgató, osztályfőnökök), • napközis napló (Vezetéséért felelős: igazgató, napközis nevelő,), • diákigazolványok nyilvántartása (Vezetéséért felelős: igazgató). 9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

3



SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents