SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola Miskolc

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Miskolc, Dayka Gábor U. 4 2007

A SZABÁLYZATOT BENYÚJTJA:

Fellegvári Zoltán igazgató

Tartalomjegyzék

1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és mőködési szabályzat célja, jogszabályi alapja 4.old. 1.2 A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása 4.old. 1.3 A szervezeti és mőködési szabályzat szervezeti és mőködési hatálya 4.old.

2. Az intézmény általános jellemzıi 2.1 Az intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, képzési formái, jogosítványai

5.old.

2.2 Költségvetési szerv szervezeti és mőködési szabályzatának tartalma

6.old.

2.3 Költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének lehetısége

11.old.

3. A közoktatási intézmény vezetése 3.1 Igazgatótanács

11.old.

3.2 Az intézmény felelıs vezetıje 11.old. 3.3 Az intézményvezetı közvetlen munkatársai

13.old.

3.4 Az intézmény vezetısége

14.old.

3.5 A vezetık helyettesítése akadályoztatásuk esetén, a helyettesítı közalkalmazott felelısségének, intézkedési jogkörének terjedelme

15.old.

4. Az intézmény szervezeti rendje, szervezeti egységei 4.1 Az igazgatótanács

15.old.

4.2 Az Intézı Bizottság

17.old.

1

4.3 Az intézmény nevelıtestülete

17.old.

4.3 Szakmai munkaközösségek

17.old.

4.5 Gazdasági szervezet

19.old.

4.6 Technikai dolgozók

20.old.

5. Az intézmény mőködése 5.1 Az intézmény munkarendje

20.old.

5.2 A tanév helyi rendje

22.old.

5.3 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama

23.old.

5.4 Az intézményben tartózkodás rendje

23.old.

5.5 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

24.old.

5.6 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

25.old.

5.7 A tanulói jogviszony, a jogviszony megszőnése

25.old.

5.8 A tanulók felvételének rendje

25.old.

5.9 A tanuló jogai és kötelességei

25.old.

5.10 A tanulók tájékoztatása az iskolai belsı jogi normákról

25.old.

5.11 A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek

26.old.

5.12 Felkészítés a kétszintő érettségire

26.old.

5.13 Az állami nyelvvizsga beszámítása

26.old.

5.14 A tanórán kívüli foglalkozások

26.old.

5.15 Felnıttoktatás

27.old.

5.16 A mindennapi testedzés feladatai

27.old.

5.17 Az iskolai könyvtár mőködésének rendje

28.old.

5.18 Az intézményi hagyományok ápolása

28.old.

5.19 A tanulók jutalmazásának elvei

29.old.

5.20 Fegyelmezı intézkedések, fegyelmi büntetések

29.old.

5.21 A tanulói hiányzás igazolása

30.old.

2

5.22 Diák-szociális juttatások

31.old.

5.23 A térítési díjak fizetésének rendje

31.old.

5.24 Tanulói tevékenység díjazás megállapításának szabályai

32.old.

5.25 Adatkezelési szabályzat

32.old.

5.26 A tankönyvellátás és a tankönyv támogatás rendje

32.old.

5.27A tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem szereplı kérdései

32.old

5.28 Az iskolán belüli reklámtevékenység szabályai

32.old

5.29 A diákigazolvánnyal kapcsolatos eljárási rend

32.old.

5.30 Kártérítési kötelezettség, anyagi felelısség

33.old.

5.31 Rendszeres egészségügyi felügyelet rendje

33.old.

5.32 Katasztrófavédelem, tőzvédelem, polgári védelem szerv. és végrehajtási rendje 34.old. 5.33 Eljárás rendkívüli események esetén

34.old.

5.34 Az iskola dolgozóinak feladata tanulóbalesetek esetén

35.old

5.35 Intézményi védı, óvó elıírások, eljárások rendje

35.old.

5.36 Az oktató-nevelı munka belsı ellenırzésének rendje

36.old.

5.37 Ellenırzési nyomvonal

36.old

5.38 Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

37.old

5.39 A kereset-kiegészítés feltételei, a teljesítménypótlék összegének meghatározása

37.old.

5.40 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

37.old.

6. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 6.1 Az iskolaközösség

38.old.

6.2 Az alkalmazotti közösség

38.old.

6.3 A szülıi munkaközösség

39.old.

6.4 A diákönkormányzat

39.old.

6.5 Az osztályközösség

40..old.

3

6.6 A belsı kapcsolattartás általános formái és rendje

40..old.

7. Az iskola külsı kapcsolatai 7.1 Az iskola mőködését meghatározó intézmény

40.old.

7.2 Az iskola szakmai mőködését érintı kapcsolatok

40.old.

7.3 Az iskola közösségi életét érintı kapcsolatok

41.old.

7.4 Gyermekjóléti és iskola-egészségügyi kapcsolatok

42.old.

7.5 Az iskola gyakorlati, szakmai képzésének kapcsolatai

42.old.

7.6 A képzést, szakmai képzést támogató kapcsolatok

42.old.

Záró rendelkezések Legitimációs záradék Jelenléti ív Jegyzıkönyv Mellékletek

4

1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és mőködési szabályzat célja jogszabályi alapja a) A szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi mőködés belsı rendjét, belsı és külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatásköbe. b) Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. c) A szervezeti és mőködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai, az alábbi legfontosabb törvények és rendeletek: 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvérıl 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról 1993. évi LXXIX.. Törvény a közoktatásról 1993. évi LXXX. Törvény a szakképzésrıl 1995. évi CXXI.Törvény módosítás 1996. évi LXII.Törvény Magyarországi Evangélikus Egyház Törvényei Az SZMSZ tartalmát meghatározó további jogszabályok: 217/1998.(XII.30.) kormányrendelet 1999. évi XLII. törvény 2/1983. (II.14.) EüM rendelet 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 16/1998 (VI.8.) MK rendelettel módosított 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet Az iskola mőködésére a kiadott igazgatói utasítások is vonatkoznak. 1.2 A szervezeti és mőködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, módosítása a) Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola szervezeti felépítésére és mőködésére vonatkozó szabályzatot, az intézmény vezetıjének elıterjesztése után a nevelıtestület 2007. március 19-én fogadta el. b) Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat, és az igazgatótanács. c) A nevelıtestület bármikor módosíthatja e szabályzatot, ha az erre vonatkozó igényt a nevelıtestület legalább egyharmada, vagy az igazgató, vagy az Igazgatótanács írásban bejelenti, és a módosító javaslatot a testület megtárgyalta és legalább 51 %-os szótöbbséggel megszavazta. 1.3 A szervezeti és mőködési szabályzat személyi és idıbeli hatálya a) A szervezeti és mőködési szabályzat és a mellékletét képezı egyéb belsı szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézménnyel, a közalkalmazotti, polgári és tanulói jogviszonyban álló személyekre kötelezı. b) A szervezeti és mőködési szabályzat a fenntartó jóváhagyási idıpontjával lép hatályba. Ezzel egyidejőleg hatályon kívül helyezıdik az intézmény elızı szervezeti és mőködési szabályzata. A visszavonásig érvényes. A módosított szervezeti és mőködési szabályzatot a fenntartó 89/2007 (05.10)OP határozata hagyta jóvá.

5

2. Az intézmény általános jellemzıi 2.1 A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, képzési formái, jogosítványai Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium, Pedagógiai Szakközépiskola és Szakképzı Intézet Miskolc, 3525 Dayka Gábor u. 4. A Magyarországi Evangélikus Egyház 4 évfolyamos oktatási intézménye, melynek feladata, hogy tudományos és gyakorlati képzéssel, protestáns keresztény erkölcsi és hazafias neveléssel biztosítsa a magyar keresztény értelmiség utánpótlását. A képzési idıben az intézmény felkészít az alapmőveltség elsajátítására, érettségi vizsgára, valamint felsıfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra. A pedagógiai szakterületen, szakközépiskolai nevelés és oktatás – 4 általános mőveltséget tartalmazó évfolyammal – szakmai ismeretek átadásával, melynek keretében felkészít az érettségi vizsgára, valamint a felsıfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra és elıkészít a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Az intézmény folytatja a szakképesítésre elıírt elıképzettségi feltételeknek megfelelt tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló nevelését, oktatását. A gimnázium alapítója a Magyar Evangélikus Egyház. A gimnázium fenntartója a Magyar Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma, amely a felügyeletet az igazgatótanács útján gyakorolja. A gimnázium a Magyar Evangélikus Egyház keretén belül mőködı önálló jogi személy. A törvényes mőködés alapdokumentumai Az intézmény törvényes mőködését az alábbi – hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: − Alapító okirat − Jelen Szervezeti és mőködési szabályzat és mellékletei − Pedagógiai program − Tanévi munkaterv − Munkaköri leírások − Házirend a.) Az intézmény nevelési-oktatási céljait, feladatait, belsı eljárási szabályait a fenntartó által elfogadott Pedagógiai Program: nevelési terv, kerettantervek alapján a helyi tantervek határozzák meg. b.) A tanévre szóló munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézmény célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységének, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési terve a felelısök megjelölésével. c) Az intézmény éves munkatervét a munkaközösség-vezetı és az igazgatóhelyettesek, valamint a gazdasági vezetı közremőködésével az igazgató készíti el, a tantestület hagyja jóvá. A törvényes mőködés egyéb dokumentumai

6

- Tőzvédelmi és munkavédelmi szabályzat, intézményi védı-óvó elıírások, rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendık, gyermekbalesetek megelızése és adminisztrációja − A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzata − A gimnázium munkáltatói jogköre alapján kiadott igazgatói utasítások − A belépés és bent-tartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési és oktatási intézménnyel − Szülıi szervezet egyetértési és véleményezési jogköre − Könyvtár mőködési rendje − Gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatások szabályai − Iratok küldeménye – átvétele – bontása, iratkezelés, gyermekekkel kapcsolatos ügyek intézése − Vezetı pedagógusok feladatai tanulói balesetek megelızése érdekében és baleset esetén − Nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága − Helyettesítési rend − Intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete − A nevelıtestület mőködésére, valamint a szakmai munkaközösségre vonatkozó általános szabályok, munkaügyi szabályzat − Belsı ellenırzési szabályzat − A felvételi kérelmek elbírálásának elvei − Pénzkezelési szabályzat − Leltározási szabályzat − Iratkezelési szabályzat − Selejtezési szabályzat Az iskola irányítását szabályozó dokumentumok közül a Szervezeti és mőködési szabályzat és a Pedagógiai program a titkárságon, a könyvtárban és a tanári szobában is elhelyezésre kerül. A Házirend az osztálytermekben kerül kifüggesztésre, valamint a szülıi munkaközösség, a diákönkormányzat és az igazgatótanács megvitatja, véleményezi, jóváhagyja. Az elfogadáskor az igazgatótanácsi ülésen egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat és a szülıi választmány igazgatótanácsi képviselıje. 2.2 Költségvetési szerv szervezeti és mőködési szabályzatának tartalma Alapító okirat száma: 266/I/2007 Kelte: Budapest, 2007. június 27 . A Magyarországi Evangélikus Egyház a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 37. §ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium, Pedagógiai Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény, Miskolc alapító okiratát a következık szerint határozza meg: 1. Az intézmény neve:

Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola, Miskolc

a) székhelye:

3525 Miskolc, Dayka Gábor u. 4.

b) típusa:

Többcélú közoktatási intézmény – összetett iskola – melyben gimnázium szakközépiskola és szakképzı iskola mőködik.

7

c) OM azonosító száma: 2. Az intézmény alapítója:

az alapítás éve: 3. Az intézmény fenntartója székhelye: 4. Az intézmény felügyeleti szerve: A szakmai és törvényességi felügyeletet biztosítja: A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét biztosítja: 5. Az intézmény mőködési területe:

200002 Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllıi u. 24.) 2001. Magyarországi Evangélikus Egyház 1085 Budapest, Üllıi u. 24.

Magyarországi Evangélikus Egyház

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Fıjegyzıje

Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területe, megyei, országos beiskolázású intézmény

6. Az intézmény munkarend- Nappali je: 7. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy 8. Gazdálkodása: Önállóan gazdálkodó intézmény. Éves költségvetését a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma hagyja jóvá. 9. Az intézmény évfolyama- Általános mőveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészíinak száma: tı gimnáziumi oktatás – négy évfolyam; Általános mőveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítı szakközépiskolai oktatás - négy évfolyam; Szakmai vizsgára felkészítı képzés a szakképzı évfolyamokon a jóváhagyott pedagógiai, szakmai program valamint az OKJ szerint - egy illetve két évfolyam. 10. Az intézménybe felvehe- 820 fı tı maximális tanulólét- Gimnáziumi képzésben: 420 fı; szám: - Gimnáziumi képzésben sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése és oktatása: 40 fı - Szakközépiskolai képzésben: 280 fı - Szakmai vizsgára felkészítı képzésben a szakképzı évfolyamokon: 80 fı

8

11. Az intézmény vezetıjének kinevezési rendje:

Az intézmény vezetıjét pályázati eljárás keretében - az Igazgatótanács javaslatára - a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma bízza meg az egyház által elfogadott törvények és a hatályos jogszabályok alapján hat évre és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogkört. A megbízással az intézmény igazgatója az intézmény határozatlan idıre foglalkoztatott pedagógusa lesz.

12. Az intézmény tevékenységei: a) Az intézmény alptevékenysége

A jóváhagyott pedagógiai-szakmai program alapján ellátja a gimnáziumi (4 évfolyamos), valamint a szakközépiskolai (4 évfolyamos) – általános mőveltséget megalapozó – nevelés és oktatás feladatait, valamint a szakképesítésre elıírt elıképzettségi feltételeknek megfelelt tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló nevelését, oktatását

Feladata a nappali oktatás keretében

Négy évfolyamos gimnáziumi nevelés és oktatás, amely a kilencedik évfolyamon kezdıdik, és a tizenkettedik évfolyamon fejezıdik be. A tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint a felsıfokú iskolai továbbtanulásra, szakképzésbe történı bekapcsolódásra, illetve munkába állásra; Humán szakmacsoportban oktatás pedagógia szakterületen szakközépiskolai nevelés és oktatás négy általános mőveltséget megalapozó évfolyamon, szakmai elıkészítı ismeretek átadásával. A tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsıfokú továbbtanulásra, szakképzésbe történı bekapcsolódásra, illetve munkába állásra; A szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben szereplı alább felsorolt szakképesítések körében, iskolarendszerő képzésben szakmai elméleti, szakmai gyakorlati ismeretek átadásával felkészít szakmai vizsgára, munkába állásra: 52 140 01 Pedagógiai asszisztens - 2 év (52 1499 03) FEOR szám 3413 54 140 01 Gyógypedagógiai asszisztens - 2 év (54 1499 01) FEOR szám 3415 54 761 02 0100 33 01 Gyermek – és ifjúsági felügyelı - 1 év (52 1499 01) FEOR szám 3412 55 140 01 Képzési szakasszisztens – 2 év

9

FEOR szám 3320 54 762 01 0000 00 00 Szociális segítı - 2 év FEOR szám 3315 Elágazások: 54 762 01 0010 54 02 Szociális asszisztens - 1 év FEOR szám 3311 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézı – 1 év FEOR szám 3315 Ráépülések: (elsısorban iskolarendszeren kívüli képzésben) 54 762 01 0001 54 02 Mentálhigiénés asszisztens – 600 óra FEOR szám 3312

Szakképzı évfolyamokon a tanulók gyakorlati oktatása A gyakorlati képzés teljesítése érdekében az intézmény együttmőködési megállapodást köt; A tanulmányok befejezéséhez érettségi-, illetve szakmai vizsgát szervez, ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat; A tanulók érdeklıdése, igénye szerint, nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítı ismeretek átadása céljából a Közoktatásról szóló törvényben meghatározott idıkeretben; Fejlesztı, felzárkóztató foglalkozást szervez kis létszámú csoportokban a Közoktatásról szóló törvényben meghatározott idıkeretben; A Közoktatásról szóló törvényben alapszolgáltatásként meghatározott tanórán kívüli tevékenységek biztosítása, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása; Sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelése és oktatása – dyslexiás, dysgráfiás, dyskalkuliás tanulók fejlesztése; Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció; Hátrányos helyzető tanulók tanulmányainak segítése; 180 naptári napot el nem érı, de 90 naptári napot meghaladóan gyógykezelés alatt álló tanuló oktatása; A tanéven belül megszakítás nélkül legalább 180 naptári napon tartós gyógykezelés alatt álló tanuló oktatása;

10

Kötelezı hitoktatás; Az iskolai oktatásban részesülık étkeztetése. b) Az oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek

Az intézménybe járó bejáró tanulók ellátása; Iskolai könyvtári tevékenység; (Az intézményben jelentkezı Iskolaorvosi, iskola egészségügyi ellátás; igények alapján, a megha- Iskolán belüli könyvterjesztés, hozzájárulás a tanulók tantározott maximális tanuló könyvellátásához; létszám keretein belül, a Kulturális egyéb szabadidıs és egészségfejlesztési feladatok vonatkozó hatályos jogellátása; szabályi elıírásokban A mindennapos testedzés feladatainak ellátása, sportkörök mőmeghatározottak szerint) ködtetése, diák és tömegsport; Mővészeti diákkörök mőködtetése Továbbképzések, tanfolyamok, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése; Iskolarendszeren kívüli oktatás; Intézményi vagyon mőködtetése. A szabad kapacitás terhére az intézmény helyiségeinek bérbeadása; Szolgálati lakás fenntartása. c) Szakágazati besorolás Az intézmény tevékenységei: (TEÁOR) 80.21 Általános középfokú oktatás (érettségi vizsgára, felsıfokú továbbtanulásra készít fel); 80.22 Szakmai középfokú oktatás szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás (OKJ szerinti képzés a szakképzı évfolyamon, szakmai vizsgára készít fel); 55.51 Munkahelyi étkeztetés Nappali rendszerő oktatásban résztvevı tanulók étkeztetése Az intézményben rászorultsági alapon szervezett étkeztetés Munkavállalók étkeztetése 92.51 Iskolai könyvtár mőködtetése 92.62

Sportkörök mőködtetése, diáksport

52.63

Egyéb nem bolti kiskereskedelem iskolán belüli tankönyvterjesztés

85.14

Iskola-egészségügyi ellátás

11

80.42

Felnıtt- és egyéb oktatás

91.33

Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi szolgáltatás keretében diákkörök mőködtetése,

70.20

Ingatlan bérbeadása

13. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon:

Vagyoni értékő jogok, tárgyi eszközök a tárgyi eszközleltár szerint.

14. A vagyon feletti rendelkezés joga:

A Magyarországi Evangélikus Egyház a fenntartásában mőködı intézmény számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a tulajdonában lévı ingatlant és vagyontárgyakat. Az intézmény vezetıje a rendelkezésére bocsátott vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, kizárólag a fenntartó hozzájárulásával.

15. A feladatellátást szolgáló A feladatellátást szolgáló korlátozottan forgalomképes ingatingatlan vagyon nyilván- lant a fenntartó az intézmény rendelkezésére bocsátja. tartási adatai: - az ingatlan tulajdonosa: - ingatlan funkciója:

Magyarországi Evangélikus Egyház Közoktatási intézmény (gimnázium és szakközépiskola)

- címe: - hrsz.; területe (m2):

3525 Miskolc, Dayka G. út 4. hrsz.:18; területe: 2972 m2

16. Az intézmény képviseleté- Az intézmény igazgatója, valamint az általa megbízott intézre jogosultak: ményi dolgozó. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos elıírások, feltételek: A költségvetési tervezés a következı munkaszakaszokat foglalja magába: − a költségvetési irányelvek meghatározása, − a költségvetési javaslat kidolgozása, a fenntartó koncepciójával összhangban, − költségvetési rendelettervezet elkészítése a fenntartó részérıl, − a fenntartó költségvetési rendeletének lebontása a végrehajtásért felelıs személyekre, intézményekre, − a nettó finanszírozási költségvetés elkészítése a fenntartó részérıl, − az elemi költségvetés elkészítése.

12

A költségvetési folyamatokat az intézmény ügyrendje és gazdálkodási szabályzatai alapján látja el. 2.3 Költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének lehetısége Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

3. A közoktatási intézmény vezetése 3.1 Igazgatótanács Az Igazgatótanács az intézményt közvetlenül irányító és segítı választott testület. Tevékenységével elısegíti a gimnázium rendeltetésszerő mőködését, gyakorolja az Országos Presbitérium által ráruházott jogokat, közvetítı szerepet tölt be a gimnázium, a felhasználók (szülık és tanulók) és a fenntartó között. (1997. VIII. törvény 26.§) 3.2 Az intézmény felelıs vezetıje A közoktatási intézmény vezetıje a felelıs – a közoktatási törvény 54.§-a alapján – az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, az ésszerő és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, jogkörét jogszabályban elıírt kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetıje képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezetı feletti munkáltatói jogokat az Igazgatótanács gyakorolja. Az igazgató választás szabályai − Az intézmény felelıs vezetıje az igazgató, akit határozott idıre (általában 6 év) az Országos Presbitérium a nevelıtestület véleménye és az Igazgatótanács javaslata alapján kinevez. − Az igazgató kinevezésénél a tanári testületnek véleményezési, az Igazgatótanácsnak pedig javaslattevı joga van. − Az igazgató visszahívását az Intézıbizottság, ill. az Igazgatótanács kezdeményezheti és az Országos Presbitérium, ill. Elnökség hagyja jóvá. − Az igazgató visszahívását a kinevezett tanárok többsége is kezdeményezheti az Igazgatótanácsnál, az Érdekegyeztetı Bizottság közbenjárásával. − Az igazgató visszahívását az Érdekegyeztetı Bizottság terjesztheti elı, ha a tantestület többsége és az igazgató között az igazgató hibájából feloldhatatlan ellentétet állapít meg szabályos jegyzıkönyv alapján. − A pályázati eljárást illetıen az Evangélikus Egyház közoktatási törvényében foglaltak az irányadók. − Az igazgató munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. − Az igazgatót nyilvános pályázat kiírása útján választják meg, a magasabb jogszabályokban meghatározott módon.

Az igazgató felelıssége és hatásköre Az igazgató felelıssége, hogy az általa vezetett intézmény a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei szerint és erkölcsi értékrendje szellemében, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és az állam törvényei alapján mőködjék. 13

Az igazgató felelıs: − az intézmény mőködésére vonatkozó törvényes elıírások rendeletek megtartásáért, a gimnáziumi ügykezelés pontosságáért, − a gimnázium vagyonának gondos kezeléséért, a gimnázium rendelkezésére bocsátott pénzeszközök takarékos és célszerő felhasználásáért, − a gimnázium rendjéért, a növendékek keresztyén szellemő neveléséért, − a pedagógiai tevékenység szakszerőségéért, a pedagógiai program gondozásáért és megvalósításáért. − Felügyeli a pedagógusok és más beosztású dolgozók tevékenységét. Dönt a pedagógiai munka szakszerőségét segítı pedagógiai szolgáltatások (szaktanácsadás, szakértıi véleményeztetés, felügyelet, továbbképzés stb.) igénybevételérıl. − Meghatározza a szükséges munkaköröket, elkészíti az iskola éves munkatervét és programját, szervezi és irányítja az intézményben folyó munkát, kidolgozza a szervezeti és mőködési szabályzatot. − Dönt a tanulók felvételérıl. − A pedagógiai program minıségbiztosítási szabályzata alapján dönt a képzési idıszakok, különösen az általános iskolai idıszak végén elıírt tanulói értékelésrıl, illetve a tanulói jogviszony megszüntetésérıl. − Elıkészíti a nevelıtestület, ill. az Igazgatótanács döntéseit. − Munkáltatói jogkört gyakorol a gimnázium dolgozói felett, s egyben a dolgozók elsı fokú fegyelmi hatósága. − Felelısséggel tartozik az intézmény fenntartójának, mint munkáltatójának. − Feladata a külsı kapcsolatok rendszerének, formájának és módjának kialakítása. − Dönt a megüresedett pedagógusi álláshelyek óraadókkal való betöltésérıl. − A tantestület titkos szavazata alapján kialakult javaslata és az Igazgatótanács egyetértése alapján határozatlan idıre szóló munkaszerzıdést köthet. − Az iskola zavartalan mőködése érdekében a másutt már véglegesített tanárokkal áthelyezéses, határozatlan idıre szóló munkaviszonyt köthet az Igazgatótanács vagy annak Intézı Bizottsága egyetértésével. − Az igazgatóhelyetteseket az Igazgatótanács egyetértésével megbízza, feladatkörüket meghatározza. − A munkaközösség-vezetıket a munkaközösség javaslata, véleménye meghallgatása alapján megbízza, feladatkörüket meghatározza. − Szerzıdteti az iskola adminisztratív, fizikai és egyéb személyzetét, munkaköri leírásukat jóváhagyja. − Dönt a tanulók áthelyezésérıl más osztályba. − Dönt a szociális kedvezményekrıl. − Beszámoltatja a gazdasági vezetıt a költségvetési elıirányzatokról, és a pénzkeretek felhasználásáról. 3. 3 Az intézményvezetı (igazgató) közvetlen munkatársai, a vezetık közötti feladatmegosztás a.) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közremőködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: − az általános igazgatóhelyettes − a nevelési igazgatóhelyettes − a szakképzési és tanügyigazgatási igazgatóhelyettes

14

− a gazdasági vezetı − az iskolatitkár, és az adminisztrátor Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat. A gazdasági vezetı és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkezı személyek, hatáskörük és felelısségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. b.) Az igazgatóhelyettesek fıbb feladatai: Az általános igazgatóhelyettes: − az igazgatót távolléte esetén helyettesíti − irányítja, ellenırzi a tanulmányi munkát, és az azzal kapcsolatos adminisztratív feladatokat − megszervezi a pedagógusok napi és tartós helyettesítését, vezeti a helyettesítési naplót − elkészíti a tantárgyfelosztást, a teremrendet − elkészíti a túlórák nyilvántartását, elszámolását − elkészíti az oktatással kapcsolatos iskolai statisztikai jelentést Nevelési igazgatóhelyettes: − a munkaközösség-vezetıkkel együttmőködve elıkészíti a tanulmányi versenyeket − irányítja a diákönkormányzatot − felügyeli a tanórán kívüli sporttevékenységet − ellenırzi a tanulók szabadidıs iskolai és iskolán kívüli közösségi tevékenységét − gondoskodik az ünnepségek elıkészítésérıl, megszervezésérıl a szaktanárok segítségével − szervezi és ellenırzi az ügyeleti rendet − együttmőködik a gyermek és ifjúságvédelmi felelıssel, valamint az egészségnevelést gondozó tanárral és a szabadidı szervezıvel − kiemelten együttmőködik az osztályfınöki munkaközösséggel − irányítja a minıségbiztosítással kapcsolatos feladatok végrehajtását Szakképzési és tanügyigazgatási igazgatóhelyettes − gondoskodik az intézményi alapdokumentumok hatályos jogszabályi elıírásoknak megfelelı rendelkezésre állásáról − ellenırzi a normatíva igényléssel és elszámolással kapcsolatosan a normatíva igénylést megalapozó tanügyi dokumentumok hatályos jogszabályi elıírásoknak megfelelı rendelkezésre állását − részt vesz az érettségi és szakmai vizsgák elıkészítésében, a vizsgák jogszabályoknak megfelelı lebonyolításában, ellátja vizsgáztatási díjak és díjazások számfejtésének érettségi dokumentumok alapján történı ellenırzését − ellenırzi az intézményben folyó szakképzés alapdokumentumnak megfelelı folytatását − részt vesz az intézményi szakképzési stratégia kialakításában − ellátja a Sajátos nevelési igényő tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatos elıírásokban foglaltak betartásának ellenırzését − elvégzi az egyes tanulókra vonatkozó határozatok jogszabályi megfeleltetését Gazdasági vezetı: − felelıs az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, − pénzügyi fegyelem megtartásáért, − elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról,

15

− elkészíti, folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági, mőszaki szabályzatait, − gyakorolja az ellenjegyzési jogkört az intézményvezetı kötelezettségvállalása, utalványozása esetén, − kialakítja anyaggazdálkodás rendjét, megszervezi és biztosítja az intézmény anyagellátását, − megszervezi a tárgyi eszközök, mőszaki berendezések üzemeltetését, karbantartását, javítását, − szervezi az intézmény gazdasági, pénzügyi belsı ellenırzését, − kialakítja és szervezi az intézmény számviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási, vagyonvédelmi rendjét, rendszerét. Iskolatitkár és adminisztrátor: − gondoskodnak az ügyiratkezelés szabályszerő megvalósításáról, − elvégzik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat az erre vonatkozó jogszabályok szerint és végzik az intézményi levelezést. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezetı közvetlen irányítása mellett végzik, munkájukról ıt folyamatosan tájékoztatják. Az intézményvezetı közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelısséggel és beszámolási kötelezettséggel. 3.4 Az intézmény vezetısége Az intézmény vezetıségének tagjai: − − − −

az igazgató az igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségek vezetıi a gazdasági vezetı

a.) Az intézmény szőkebb vezetése az igazgatóból, igazgatóhelyettesekbıl és a gazdasági vezetıbıl áll. Az igazgató helyetteseivel hétfınként értekezik. A tágabb vezetıségbe beletartoznak a munkaközösség vezetık is. A kibıvített vezetıség szükség szerint tartja megbeszéléseit. b.) Az iskola vezetısége, mint testület operatív, konzultatív, véleményezı és javaslattevı jogokkal rendelkezik. Az intézményvezetıség tagjai ellenırzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetısége együttmőködik az intézmény más közösségeinek képviselıivel, így a szülıi munkaközösségekkel, az iskolaszékkel, a diákönkormányzat diákképviselıivel. c.) A vezetı beosztású dolgozók munkarendjét úgy kell alakítani, hogy a tanórai és szervezett tanórán kívüli foglalkozások idején legalább egyikük az iskolában tartózkodjon.

16

3.5 A vezetık helyettesítése akadályoztatásuk esetén, a helyettesítı közalkalmazott felelıségének, intézkedési jogkörének terjedelme (A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményben rendelkezı 138/1992. (X.8) Korm. r. 7.§) Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylı kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelısséggel az igazgató által megbízott általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minısül a legalább két hetes folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az ıt helyettesítı általános igazgatóhelyettes egyidejő akadályoztatása esetén a helyettesítést a nevelési és szakképzési és tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesek látják el, ıket a munkaközösség-vezetık helyettesítik.

4. Az iskola szervezeti rendje, szervezeti egységei A közoktatási intézmény belsı szervezeti egységeinek vezetıi szintjeinek meghatározásánál, legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenımentesen láthassa el a követelményeknek megfelelıen. Az iskola szervezeti felépítésének sematikus ábrája az iskolai SZMSZ 1. számú mellékletét képezi. A racionális és gazdaságos mőködtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az intézmény szervezeti egységei: − − − − − −

igazgatótanács intézıbizottság tantestület szakmai munkaközösségek gazdasági szervezet technikai dolgozók

4.1. Igazgatótanács A Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium, Pedagógiai Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény ,Miskolc Igazgatótanácsa, az egyházi törvénynek megfelelı mőködési szabályzattal rendelkezik, munkáját az alapján végzi. Az Igazgatótanács megalakulása Az Igazgatótanácsot a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma hozta létre a Magyarországi Evangélikus Egyház VIII.Tv. II. TIM III. fejezet 26.§-a értelmében. Az Országos Presbitérium az igazgatótanács tagjainak létszámát 11 fıben állapítja meg, a 26.§.(3) bekezdésének figyelembevétele szerint. A mindenkori új Igazgatótanács alakuló ülésén az elnöki tisztet a testület legidısebb tagja tölti be. Feladata titkos szavazás útján megválasztani az igazgatótanács elnökét és alelnökét. Az Igazgatótanács céljai és feladatai Az igazgatótanács a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium, Pedagógiai Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény, Miskolc közvetlenül irányító és segítı választott testülete. Tevékenységével elısegíti az intézmény rendeltetésszerő mőködését, gyakorolja az egyházi közoktatási törvényben biztosított jogokat, közvetítı szerepet tölt be az intézmény és a fenntartó között.

17

Az Igazgatótanács feladatai és hatásköre − Az igazgató kinevezéséhez lefolytatja a pályázati eljárást és a vezetı személyét illetıen javaslattevı jogköre van. − Gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgató fölött, annak elsıfokú fegyelmi hatósága. − Véleményezi az intézmény Munkarendjét és Házirendjét. Az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatát elızetesen elfogadja, és ezt követıen felterjeszti jóváhagyásra az Országos Presbitérium részére. − Véleményezi az intézmény éves költségvetését, zárszámadását, azt jóváhagyásra elıterjeszti az Országos Egyház Gazdasági vezetése részére. − Az intézmény személyi ügyeiben egyetértési jogköre van. − Figyelemmel kíséri az intézményben folyó oktató-nevelı munkát, különös tekintettel az egyházi nevelés helyzetére. − Segíti az intézményt az igényes oktató-nevelı munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében. − Kezdeményezheti az intézményi struktúra átalakítását, fejlesztését. − Képviseli az intézmény érdekeit az országos egyházi fıhatóság elıtt. − Támogatja az iskola külsı kapcsolatainak kialakítását. − Másodfokon dönt az intézmény dolgozóinak fegyelmi ügyében. − Felsıfokon kivizsgálja az igazgató, vagy a nevelıtestületi döntésekkel kapcsolatos panaszokat és állást foglal ezekben az ügyekben. − Rendszeresen tájékoztatja az országos elnökséget az intézmény helyzetérıl. Az Igazgatótanács munkájáról évente beszámolót készít. − Az Igazgatótanács tagjait és az ülések résztvevıit, hivatali titoktartási kötelezettség terheli. Az Igazgatótanács elnökének feladatai − Képviseli a fenntartói érdekeket az intézmény irányában. − Az igazgatóval közösen képviseli az intézményt az egyházi, városi és megyei önkormányzati szerveknél. − Meghatározza az Igazgatótanács ülésének napirendjét és intézkedik a meghívók és a tárgyalt témák anyagainak kiküldésében. A titkár feladatai − Összegyőjti a nevelıtestület és a szülık részérıl érkezı fontosabb információkat és javaslatokat és azt az Igazgató elé terjeszti. − Az Igazgatótanács üléseirıl jegyzıkönyvet készít, hitelesítés után annak egy-egy példányát átadja az IT elnökének és az igazgatónak. − Idırendi sorrendben rendszerezi és győjti az Igazgatótanács írásos anyagait. Az Igazgatótanács üléseinek rendje − Az Igazgatótanács az iskolai munka rendjéhez igazodva egy tanévben legalább 3 alkalommal ülésezik, meghatározott napirend alapján. − Az ülés határozatképes, ha az igazgatótanácsi tagok 50 %-a + l fı jelen van. − Az Igazgatótanács döntéseit egyszerő szótöbbséggel hozza. Véleménykülönbség esetén, egyenlı számú szavazatnál az elnök szavazata dönt. Az elnök bizonyos kérdésekben titkos szavazást is elrendelhet. A jelenlévı tagjainak 1/3-a kérheti titkos vagy név szerinti szavazás elrendelését. − Az Igazgatótanács rendkívüli ülését össze kell hívni: − ha legalább 100 tanulót 1-1 fıvel képviselı szülı, 18

− a nevelıtestület legalább 1/3-a, − az Igazgatótanács legalább 5 tagja írásban kéri, − egyéb rendkívüli esetben, ha az elnök indokoltnak látja. Az ülésekrıl jegyzıkönyv készül, amelyben fel kell tüntetni a napirendet, határozatképességet, a meghozott határozatokat, adott esetben a kisebbség véleményét is. 4.2 Az Intézı Bizottság mőködése Az Igazgatótanács saját tagjai közül Intézı Bizottságot hoz létre. Tagjai: az elnök, a gimnázium igazgatója és gazdasági vezetıje és 1 fı az Igazgatótanács tagjai közül, akit szavazással választanak meg. Az Intézı Bizottság feladatkörei Az Intézı Bizottság az ülések közötti idıben gyakorolja az Igazgatótanács által leadott hatáskört, sürgıs esetben döntést hozhat, döntéseirıl azonban be kell számolnia az Igazgatótanács következı ülésén. 4.3 Az intézmény nevelıtestülete a.) A nevelıtestület – a közoktatási törvény 56.§-a alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó szerve. A nevelıtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottak, valamint a nevelı és oktató munkát segítı felsıfokú végzettségő gazdasági vezetı. b.) A nevelıtestület a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik az 1993. Évi LXXIX . sz. a közoktatásról szóló Tv. 56.§-a szerint. Döntési jogkörét csak abban az esetben ruházhatja át képviselıjére, vagy csoportjára pl. osztály, tantestület, fegyelmi bizottság, ha a kérdés nem érinti a tantestületet, ill. az intézményt teljes körően. c.) A nevelıtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. d.) A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. A bizottság vezetıje és tagjai a tantestületnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel. 4.4 A nevelıtestület szakmai munkaközösségei A közoktatási törvény 58.§-a szerint a szakmai munkaközösség nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelı és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó szaktárgyi ügyeket átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, de ezeket a tanévi munkatervben meg kell tervezni (helyi vizsgák, diagnosztikai felmérések, tantárgyi felvételi vizsgák). Az intézményben mőködı szakmai munkaközösségek: - magyar nyelv és irodalom - történelem - idegen nyelvi (angol, német, francia, orosz, latin) - matematika 19

- természettudományok (kémia, fizika, biológia, földrajz) - testnevelés - osztályfınöki - pedagógia - ének-rajz Az intézmény szakmai munkaközösségeinek jogköre és tevékenysége a.) A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetıt választanak 6 évenként, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. b.) A nevelıtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai: - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelı-oktató munka szakmai színvonalát, minıségét, - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, a módszertani eljárásokat, a NAT és a kerettantervek alapján helyi tantervek elfogadására, - helyi tanterveket készítenek, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, − kialakítják követelmény, mérési és értékelési rendszerüket, − javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésében történı részvételére, a minıségi bérkiegészítés odaítélésére, − véleményezik a pedagógus álláshelyek betöltését, − közremőködnek a tankönyvrendelésben, − megrendezik a tantárgyi tanulmányi versenyeket, a tantárgyi napokat, − összeállítják az intézmény számára a felvételi és az érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli feladat-és tételsorait, ezeket értékelik, − az intézmény fejlıdése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, − javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására, szemléltetı eszközök, szakmai programok vásárlására, taneszközök beszerzésére, − támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget A szakmai munkaközösség-vezetı jogai és feladatai - Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. - Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelıs a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért. - Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását. - Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. - Ellenırzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, észrevételeirıl tájékoztatja az iskolavezetést. - Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget. - Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységérıl a nevelıtestület és az iskolavezetés számára, igény szerint.

20

- Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása elıtt meghallgatja a munkaközösség tagjait. - Tartós távollét esetében javaslatot tesz az iskolavezetésnek a helyettesítés megszervezésére. A vezetık kapcsolattartó és ellenırzı tevékenysége a munkaközösségek között: Igazgató: magyar osztályfınöki Általános igazgatóhelyettes: természettudományos tárgyak matematika Nevelési igazgatóhelyettes:

idegen nyelvi testnevelés osztályfınöki Szakképzési és tanügyigazgatási igazgatóhelyettes: történelem mővészetek szakmai tárgyak

A pedagógusok továbbképzése Az intézményben pedagógus munkakörben történı alkalmazásnál és vezetıi megbízáskor az 1995. évi CXXI. törvény és az 1996. LXII. sz. törvénnyel módosított közoktatásról szóló törvények 17,18,127,128. §-ban rögzítettek szerint kell eljárni. A pedagógus továbbképzésben való részvétel intézményi szabályait a 277/1997.(XII.22.) Korm. rendelet alapján kell megállapítani. A 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet, illetve módosításának értelmében biztosítani kell a pedagógus szakvizsga, illetve a továbbképzésben való részvétel feltételeit. Az igazgató a pedagógus munkakört betöltık szakképzettségérıl, az iskolai végzettséget igazoló diplomák (oklevelek)-rıl nyilvántartást, középtávú továbbképzési programot és oktatási-nevelési évre szóló beiskolázási tervet készít, amelyet a tantestület fogad el. A továbbképzési tervet a szakmai munkaközösség-vezetık javaslata alapján, az iskola szakmai érdekeinek megfelelıen kell elkészíteni. Az iskola szakmai érdeke elsısorban a NAT mőveltségi területeiben és a kerettantervekben megjelölt ismeretek átadására történı felkészülés. A pedagógus továbbképzésbe való bekapcsolódásról a résztvevı pedagógussal - írásbeli kérelme alapján - megállapodást lehet kötni. 4.5 Gazdasági szervezet felépítése és feladata Az intézmény gazdálkodási feladatait az igazgató, ill. a gazdasági vezetı közvetlen irányításával, az érvényben lévı jogszabályok betartásával végzi. Feladatköre: a gazdasági, pénzügyi, vagyonkezelési, üzemeltetési feladatok ellátása. Feladatát a hatályos számviteli törvény és a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérıl szóló rendeletek alapján - figyelemmel a helyi sajátosságokra - végzi, az intézmény számlarendjében rögzítettek szerint. A számlarend szabályozza az intézmény gazdasági eseményeit: pénzügyi, tervezési, bizonylatolási, számviteli,

21

utalványozási, kötelezettségvállalási, anyag-eszközgazdálkodási, selejtezési, házipénztár kezelési feladatokat. Szervezete: gazdasági ügyintézık:nyilvántartások elkészítése, munkabérekkel kapcsolatos ügyintézés, adatszolgáltatások pénztáros: az intézmény pénzkezelési szabályzata alapján végzi feladatait. Hatáskörét a jogszabályok és adott pénzügyi lehetıségek behatárolásával az intézmény mőködıképességének és a tanulók ellátásának biztosítása az ésszerőség és a takarékosság szem elıtt tartásával gyakorolja. 4.6 Technikai dolgozók Feladatukat az igazgató, ill. a gazdasági vezetı közvetlen irányításával végzik. Feladatkörük: − A takarítók - elızetes munkaterület- és idıbeosztásuknak megfelelıen - az iskolai épületek helyiségeinek tisztántartását kötelesek biztosítani. − A karbantartók feladata az intézmény létesítményeinek, berendezési tárgyainak állagmegóvása, kisjavítások, továbbá - szakmai képzettségüknek megfelelı - szakipari munkák elvégzése. Megbízás alapján ellátják a főtıi feladatokat, ezen belül: a külsı hımérséklet függvényében - kötelesek biztosítani az épületek megfelelı hıfokát, szem elıtt tartva a takarékosság szempontjait, elkerülve a túlfőtést. Kapcsolt feladatkörükben, szolgálati idejükben ellátják a kézbesítıi feladatokat, illetve részt vesznek a portás helyettesítésében. − A portás ellátja a portai szolgálatot és a mindenkori igazgatói utasításnak megfelelıen tartja nyitva, illetve zárja a fıépület, valamint az udvar bejáratait. − A konyhai részleg biztosítja a dolgozók és tanulók étkeztetését

5. Az intézmény mőködése 5.1 Az intézmény munkarendje Közalkalmazottak munkarendje a.) A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16.§. és 17.§. rögzíti. b.) A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályai összhangban vannak az 1992. Évi XXII. Törvénnyel (Munka Törvénykönyve) valamint az 1992. Évi XXXIII. Törvénnyel, és módosításaival. c.) A tanulói jogviszonyban lévık munkarendjét a Házirend, és az órarend szabályozza. A nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı és más közalkalmazottak munkarendje a.) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezetı állapítja meg az intézmény zavartalan mőködése érdekében. Munkaköri leírásaikat a gazdasági vezetı készíti el. A törvényes munkaidı és pihenı idı figyelembevételével a gazdasági vezetı tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. b.) A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: ügyintézık: oktatástechnikus:

7.30 - 15.30 7.30 - 15.30

22

iskolatitkár: adminisztrátor: könyvtáros: szabadidı-szervezı: kézbesítı: karbantartó: portás: portás –takarító: takarítók:

7.00 - 15.30 H-Cs 7.00 - 13.00 P 7.30 - 15.30 7.30 - 15.30 9.00 - 17.00 6.00 - 14.00 10.00 - 18.00 7.00 - 15.00 12.00 - 20.00 6.00 - 14.00 12.00 - 20.00

c.) Nem pedagógus dolgozók: -

gazdasági vezetı iskolatitkár adminisztrátor könyvtáros szabadidı-szervezı oktatástechnikus ügyviteli alkalmazottak takarító portás hivatalsegéd

Pedagógusok munkarendje a.) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 7. § (6) bekezdése 2007. január 1-jei hatállyal módosította a közoktatási törvény 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6. pontját. A hatályos rendelkezés a következı: ". .. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját - a munkaidıkeretre vonatkozó rendelkezések [Mt. 118/A. §] alapulvételével - oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelezı óraszáma egy tanítási évre jutó idıkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási idıkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási idıkeretet a következık szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelezı óraszám egy ötödével. A tanítási idıkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelıen csökkenteni kell minden olyan kiesı tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresıképtelenség idıtartamára. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje a fenntartó jóváhagyásával meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási idıkeretet csökkenteni lehet. A tanítási idıkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelezı órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetık figyelembe. A rendes munkaidın belül végzett tanításért óradíj a tanítási idıkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg." A törvény 16.§-a szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı, illetve a nevelı-oktató munkával vagy a gyermekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok

23

ellátásához szükséges idıbıl áll. (40 óra) Kötelezı tanítási órák számát jogszabály, túlórák mértékét jogszabály, számát tantárgyfelosztás határozza meg. b.) A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetés tagjai a fenti alapelv betartása mellett – javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. c.) A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti, helyettesítési beosztása elıtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát, lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének, vagy helyettesének, hogy helyettesítésérıl intézkedhessen. Az elıreláthatólag 2 napnál hosszabb távollét esetén a pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tájékoztatni az igazgatóhelyettest arról, hogy osztályonként hol tart a tananyagban. d.) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 2 nappal elıbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezheti. e.) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetıség szerint – szakszerő helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítı pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása elıtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani. f.) A pedagógusok számára – a kötelezı óraszámon felül – a nevelı-oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezetı adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés. A vezetık benntartózkodási rendje Az intézményben biztosítani kell, hogy a vezetıi feladatok folyamatosan ellátottak legyenek, ezért. heti beosztás szerint kerül meghatározásra a munkaidıben benntartózkodó vezetı személye. Tanítási szünetekben külön ügyeleti beosztás szerint tartózkodik az intézményben vezetı. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belsı munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók és tanárok számára kötelezı. Erre elsısorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és az ügyeletre beosztott tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése a nevelési igazgatóhelyettes feladata.) A házirendet – az intézmény vezetıjének elıterjesztésére – a nevelıtestület fogadja el, a törvényben meghatározottak egyetértésével / Közoktatási törvény 40.§.(6)/. 5.2 A tanév helyi rendje a.) A tanítási év szorgalmi idejét miniszteri rendelet szabja meg. A szorgalmi idı a tanévnyitóval kezdıdik és a tanévzáró ünnepéllyel fejezıdik be. b.) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben.

24

Ennek megfelelıen a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - a nevelı-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól). - az iskolai szintő rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és idıpontjáról - a tanítás nélküli munkanapok idıpontjáról és programjáról - a vizsgák rendjérıl - a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól - az éves munkaterv jóváhagyásáról c.) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelı színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembevevı terhelést adjon. Az intézményi szintő ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelezı, és az alkalomhoz illı öltözékben. d.) Az intézmény vizsgarendjét a központi jogszabály alapján (felvételi, érettségi, képesítı, helyi) a munkatervben és a tanév helyi rendjében kell rögzíteni. e.) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) munka- és baleset- és tőzvédelmi elıírásokat az osztályfınökök az elsı tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten pedig a szülıkkel. Az intézmény házirendjét ki kell függeszteni az osztálytermekben és a portán; speciális házirendet a könyvtárban és számítástechnikai teremben. 5.3 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama a.) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévı heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a teremrendben kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelezı tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetık. b.) A tanítási órák idıtartama 45 perc. Az elsı tanítási óra reggel 7.45 órakor kezdıdik. A kötelezı tanítási órák délelıtt vannak, azokat legkésıbb 15 óráig be kell fejezni. c.) A tanítási órák kezdetét, végét és az óraközi szüneteket a csengetési rend mutatja. Az óra végét jelzı kicsengetés elıtt 5 perccel figyelmeztetı jelzés hangzik el. Az óraközi szünetek idıtartama: 5, 10, 15 perc. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthetı, legkisebb idıtartama 5 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, dolgozatírás és fakultáció esetén. d.) A tanítási órák zavarása tilos! Kivételt szükség esetén csak az igazgató tehet. Látogatásra engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A kötelezı orvosi vizsgálatok az igazgató által elıre engedélyezett idıpontban és módon történhetnek, lehetıség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. e.) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetık javaslata alapján – munkaterv, rendezvényterv tartalmazza. 5.4 Az intézményben tartózkodás rendje a.) Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi idıben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésıbb 19.00 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre az igazgató ad engedélyt – eseti kérelmek alapján. 25

b.) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére - vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: A portán történı bejelentkezéssel és kísérettel az igazgatóhoz, igazgatóhelyettesekhez, gazdasági vezetıhöz: -

a fenntartó képviselıje, más intézmény képviselıje, szülı

-

a portán történı névszerinti bejelentkezéssel: a közalkalmazotti jogviszonyban állók családtagjai, az iskola volt tanítványai (szükség esetén ezt igazolni köteles), a tanárjelölt egyetemi hallgatók (szükség esetén igazolással)

c.) A tanuló tanítási idı alatt – lyukas óra esetén is – csak az osztályfınöke, vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). Más, az intézménnyel jogviszonyban nem állók csak az igazgató, vagy távolléte esetén igazgatóhelyettes engedélyével meghatározott helyen és ideig tartózkodhat. d.) Más intézmények tanulói, illetve a tanulók nevelésével oktatásával kapcsolatban nem hozható személyek az épületbe nem léphetnek be. Mindezekért a portás, illetve az ügyeletes tanár fegyelmi felelısséggel tartozik. 5.5 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje a.) Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket egyházi jelképpel – kereszttel – kell ellátni. b.) Az iskola minden dolgozója és tanulója felelıs: -

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megırzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tőz-és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

c.) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az elıadótermekbe, szertárakba, számítástechnikai terembe, és a könyvtárba, vizuális szaktanterembe a tanulók csak a szaktanár vezetésével léphetnek be, ezeket a helyiségeket szünetekben zárva kell tartani. A zárás és nyitás kizárólag a szaktanár feladata. A tanítási idı után, tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában 17.00 óráig. A tanítási idın kívül rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülı a tanuló ellenırzı könyvébe történı bejegyzés útján kéri, amit az osztályfınök hagy jóvá. A továbbiakról a Házirend rendelkezik. A szabadidıs rendezvényeket az igazgató külön engedélyezi (klubdélután, vetélkedı, egyéb). d.) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet, a kölcsönzési szabályzat alapján. e.) A tantermek rendjéért az ott tartózkodó tanulók és az órát tartó tanárok felelnek.

26

f.) Az egyéni tanulói foglalkozások csak szertárban , vagy csoport-teremben tarthatók legkésıbb 17.00 óráig, az igazgató elızetes írásbeli engedélyével (nap, óra, helyiség). A tanítás törzsidejében 7.45 – 15.00-ig ilyen célra helyiséget igénybe venni nem lehet. 5.6 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény a törvény 38.§-a (2) pontja alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) – a gazdasági vezetı javaslatára és az igazgatótanács egyetértésével – az igazgató dönt. 5. 7 A tanulói jogviszony, a jogviszony megszőnése Az intézmény tanulói azok, akik tanulói jogviszonyban állnak a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium, Pedagógiai Szakközépiskola és Szakképzı Intézménnyel. A tanulói jogviszonyt igazolja a jogszabályok szerint kiállított és érvényes diákigazolvány, az iskolai bélyegzıkkel és az igazgató eredeti aláírásával ellátott bizonyítvány, osztály és csoportnaplók. A tanuló ezen kívül ellenırzı könyvvel rendelkezik, amely tartalmazza adatait, tanárának neveit, érdemjegyeit, az iskola és a szülı kölcsönös értesítéseit, a hiányzások, orvosi és/vagy szülı igazolását. A közoktatási intézményekhez a gyermekeket, tanulókat főzı jogviszony megszőnésérıl a törvény 74-75. §-ai, és a 11/1994.(VI.8.) MKM rend. módosításáról kiadott 8/2000.(V.24.) OM rend. 20, 21 §-ai rendelkeznek. 5.8 A tanulók felvételének rendje A közoktatási intézménybe felvétel, vagy más iskolától átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételrıl és az átvételrıl az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény 65-68.§-ai részletesen szabályozzák tanulói jogviszony létrejöttét. A felvétel tanulmányi feltételei, a felvételi vizsga A törvény 42.§-a szerint "(1) Az iskola - a törvényben foglalt kivétellel - meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott idıben köteles nyilvánosságra hozni. Ha az iskola felvételi vizsgát tart, a felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság elıtt kell tenni. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg." Az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák idıpontját az éves munkaterv tartalmazza, melyeket ki kell függeszteni az intézmény hivatalos hirdetıtáblájára. 5.9 A tanulók jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait a közoktatási törvény 10-12. §-ai, valamint 69-73. §-ai szabályozzák. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend tartalmazza. 5.10 A tanulók tájékoztatásának formái, tájékoztatás kérés módja az iskolai belsı jogi normákról A tanulók tájékoztatásához az alábbi fórumokat, eszközöket használjuk: - diákközgyőlés, 27

- iskolagyőlés, - iskolarádió, - iskolaújság, - IDT által szervezett formák Az iskola Pedagógiai Programja, Minıségirányítási programja, Szervezeti és Mőködési szabályzata megtalálható a könyvtárban és a tanári szobában. A házirend megtalálható minden osztályteremben, a tanári szobában és a könyvtárban. 5.11 A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó állami vizsgák (érettségi, szakmai vizsgák) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit központi rendeletek szabályozzák. A helyi vizsgák: - felvételi, - osztályozó, - javító, - tantárgyi vizsgák (diagnosztikus, fejlesztı, összegzı) A szervezéssel kapcsolatos jelentési kötelezettségekért (OKÉV, OM, VPI, MPI, Fenntartó) az igazgató a felelıs. A belsı munkákat az általános és a szakképzési és tanügyi igazgatóhelyettesek végzik el, munkaköri feladataik szerint. A helyi vizsgák idıpontját az intézmény munkaterve, és a tanév rendje tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelıs a jegyzıkönyvek vezetésért. A vizsgák eredményét az osztályfınök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. 5.12 Felkészítés a kétszintő érettségire Középszintő érettségire elsıdlegesen a kötelezı óratervi órákon készítjük föl a diákokat. A helyi tantervünkben szereplı minden tárgyból biztosítjuk a középszintő vizsgára való felkészülést diákjain számára. Társadalomismeret és etika, Emberismeret és etika, Mővészettörténet, Mozgókép és médiaismeret vizsgatárgyakból – az alacsony összóraszámokra tekintettel - az utolsó két évfolyamon az alapóra számon túl felkészítést kínálunk a középszintő érettségi vizsgára. Ennek követelményeit a tanuló osztályozó vizsgával is teljesítheti. Mindkét képzési formában emelt szintő érettségi vizsgára való felkészülés lehetıségét is igyekszünk biztosítani diákjainak – jogszabályi elıírásokon túlmenıen is. Ennek érdekében – kis létszámú jelentkezés esetén - a miskolci egyházi iskolákkal alakítottunk ki együttmőködést, és így biztosítjuk a felkészülést. A 11. évfolyamokon a tanévet megelızı évben választhat a tanuló az emelt szintő vagy középszintő érettségire felkészítık kínálatából. Az iskola minden év április 15-ig készíti el és teszi közzé a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekbıl a tanuló tantárgyat választhat és tájékoztatást kap a felkészítés szintjérıl is. 5.13 Az állami nyelvvizsga-bizonyítványok, ill. az azzal egyenértékő idegennyelvtudást igazoló okiratnak az iskolai tanulmányokba való beszámítása, ennek alapján az idegennyelvórák alóli felmentésre vonatkozó szabályok Tanulóink közül többen élnek az elırehozott érettségi lehetıségével. Amennyiben a tanuló az adott tantárgy helyi tantervben elıírt követelményeit teljesítette, - a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen – vizsgára bocsátható. Amennyiben a helyi tantervben elıírt követelményeket még nem teljesítette, adott tananyagból osztályozó vizsgát kell tennie.

28

Azok a tanulók, akik idegen nyelvbıl elırehozott középszintő érettségi vizsgát tettek, és egyidejőleg középfokú C típusú nyelvvizsgával is rendelkeznek, a további évfolyam(ok)on az óralátogatás alól kérésükre mentesíthetık. 5.14 A tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások célja a.) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (a közoktatási törvény 53. §-a alapján). b.) Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: szakkörök, diákkörök (önképzıkörök), énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok. A fenti foglalkozások helyét és idıtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. c.) A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedı teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. d) A tanórán kívüli foglalkozások elıkészítése és szervezése a nevelési igazgatóhelyettes irányításával a szabadidı-szervezı feladata. A szabadidı-szervezı segíti az iskola pedagógusainak a tanulók szabadidı-szervezéssel, a közösségi élet kialakításával összefüggı munkáját. Feladata különösen: − a tanórán kívüli foglalkozások, programok elıkészítése, szervezése − a tanulói közösségek, diákönkormányzat programjának segítése − a szülıi szervezet munkájának segítése − együttmőködés a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel és a diákmozgalmat segítı tanárral − az iskolai hagyományok keretébe tartozó programok, rendezvények elıkészítése, szervezése e.)Az iskola énekkara és diákszínpada diákkörként mőködik, a tantárgyfelosztásban meghatározott idıkeretben. Vezetıje az igazgató által megbízott tanár, vagy külsı szakember. Elsısorban ezek a diákkörök biztosítják az iskolai ünnepélyek, rendezvények programját. Iskolán kívül igazgatói hozzájárulással szerepelhetnek. f.) A sportkör (ISK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében sportcsoportok szervezhetık. A diáksportkörök a tanórák után lehetıséget biztosítanak a mindennapos testedzésre a tanulók érdeklıdése szerint. Az ISK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján mőködik, az iskola tanulóinak nyújt lehetıséget sportköri foglalkozásokon, versenyekenvaló részvételre. Az ISK vezetısége a bevétellel anyagi felelıssége tudatában rendelkezik. Az ISK tevékenységét a nevelési igazgatóhelyettes segíti és ellenırzi. g.) Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegő rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény igazgatójának, és az engedélyezett összejöveteleken a szervezı biztosítja a pedagógusi, esetleg szülıi felügyeletet. h.) Iskolarendszeren kívüli oktatási formákat az Alapító okirat szerint, a közoktatási és szakképzési törvény szerint a szaktanárok, esetleg szakmai munkaközösségek kezdeményezése alapján lehet indítani.

29

5.15 Felnıttoktatás i) A felnıttoktatás szervezésének körülményeit a 2001. évi CI. Sz. törvény a felnıttoktatásról határozza meg. A felnıttoktatásban résztvevı hallgatókra a Rend. 34.§-ban foglalt eltérésekkel az iskola általános szabályait kell alkalmazni. Felnıttoktatást a felmerülı igények kielégítésére, az intézmény tevékenységének szélesítése jegyében akkor lehet folytatni, ha ahhoz az alapfeladatok ellátásán túl a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatók. 5.16 A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás rendje A testnevelés és a napi testedzés biztosítása érdekében az alábbiakat tesszük: Szőkös körülményeink (kis udvar, kis tornaterem) ellenére tanulóink számára heti három testnevelés órát, a sportcsoportok részére pedig hetente kétszer negyvenöt percet biztosítunk. Iskolánkban sportkör mőködik, melynek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportversenyekre. A szakosztályok – röplabda, kézilabda, labdarúgás, túra, kosárlabda, torna - a felmerülı igények alapján mőködnek. Az iskolai sportkör szakcsoportjainak feladata, hogy lehetıségeket kínáljanak tehetségesebb tanulóink továbbfejlıdéséhez, illetve versenyeztetéséhez. A sportkör a szakosztályok versenysportban való részvételén kívül szabadidıs sport és rekreációs programokat is szervez. (aerobic, tömegsportrendezvények, házi bajnokságok) A tömegsport foglalkozásokon a kevésbé tehetséges, de a mozgást kedvelı gyerekeknek kell lehetıséget adnunk mozgásigényük kielégítésére. Iskolánkban túra szakosztály mőködik.. Nagy a hagyománya van iskolánkban a nyári vándortáboroknak, a kerékpártúráknak. A programokat a felelıs igazgatóhelyettes koordinálja a munkaközösség vezetıvel együtt. 5.17 Az iskolai könyvtár mőködési rendje Az iskolában a nevelı-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elısegítése és a tanárok jó felkészülése érdekében iskolai könyvtár mőködik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres győjtése, feltárása, nyilvántartása, ırzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint a diákkönyvtárban tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló rendelkezésére bocsát egy tanévre. Az iskolai könyvtár mőködtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanárok felelısek. Az iskolai könyvtár győjteményének, valamint az archívum gyarapítása a nevelık és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történı használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, Az iskolai diákkönyvtár tanítási napokon 7.30 órától 15.30 óráig tart nyitva. Az iskolai diákkönyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) négy hét idıtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idı egy alkalommal meghosszabbítható.

30

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülıje) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az elıírt határidıre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban elıírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhetı. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. A könyvtár mőködési rendje és győjtıköri szabályzata az iskolai SZMSZ mellékletét képezi. 5.18 Az intézményi hagyományok ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a.) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az iskola jó hírnevének megırzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, idıpontokat, valamint felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervben határozza meg. b.) Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: egyházi ünnepek, állami ünnepek, szalagavató, ballagás, Kossuth-napok Az iskolaszintő versenyek és szórakoztató rendezvények: az iskola munkaterve, a munkaközösségek és a diákönkormányzat programja szerint. Az iskola idıközönként iskolaújságot jelentet meg, és iskolarádiót mőködtet. A hagyományápolás külsıségei: - az épületen elhelyezett nemzeti lobogó - az intézmény helyiségeiben elhelyezett kereszt - az intézmény zászlója - a Magyar Köztársaság címere (osztálytermekben és külön az ünnepségeken) Az iskola tanulóinak kötelezı ünnepi viselete: lányoknak: fekete szoknya, fehér blúz fiúknak : sötét nadrág, fehér ing 5.19 A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedıen végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazhatja. Az iskola ezen túlmenıen jutalmazhatja azt a tanulót, aki: - eredményes, kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervezı és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Jutalmazásra a diákközösségek, az osztályfınök és a szaktanár tehet javaslatot. A jutalmazás formái a.) Az iskolában elismerésként a következı írásos dicséretek adhatók: - szaktanári, - osztályfınöki, - igazgatói, - nevelıtestületi b.) Könyv, vagy könyvutalvány

31

5.20 Fegyelmezı intézkedések, fegyelmi büntetések Fegyelmezı intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmezı intézkedésben részesítendı. A fegyelmezı intézkedések a következık lehetnek: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfınöki figyelmeztetés, - osztályfınöki intés, - igazgatói megrovás A fegyelmezı intézkedéseket a tanuló ellenırzıjébe és az osztálynaplóba be kell írni. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetı. A közoktatási törvény 76-77. §-ai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelısségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába - eltiltás a tanév folytatásától az iskolában, - kizárás az iskolából, - kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása. A felelısségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. 5.21 A tanulói hiányzás igazolása a.) A tanuló késését, mulasztását - okától függetlenül - tanítási óra esetén az osztálynaplóba, egyéb foglalkozások esetén a foglalkozási naplóba a szaktanár, illetve a foglalkozás vezetıje jegyzi be. Az igazolást az osztályfınök részére kell benyújtani. b.) A tanítási óra helyett szervezett foglalkozáson a részvétel kötelezı (pl. kirándulás, diákönkormányzati nap). A tanuló hiányzását ebben az esetben is köteles igazolni. c.) Elızetes engedélyt adhat az iskolai foglalkozásokról távolmaradásra: - az osztályfınök a szülı kérésére l-3 napig, ha a tanuló magatartása és tanulmányi eredménye megfelelı, - az igazgató 3 napnál hosszabb idıre, - a sport kikérıhöz a szülı beleegyezı nyilatkozata is szükséges d.) A mulasztást igazolhatja: - a szülı, tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, - minden más esetben az orvosi igazolás mellett az ellenırzıbe szülıi aláírás is kell

32

e.) A tanuló köteles az igazolást a mulasztást követıen az elsı tanítási napon bemutatni az ellenırzı könyvben. Ha a tanuló a távolmaradást 2 napon belül nem igazolja, mulasztott óráit igazolatlannak kell tekinteni. A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát a naplókban vezetett mulasztások alapján kell megállapítani. f.) A tanítási óra alóli felmentés nem hiányzás, de abban az esetben, ha a tanuló nem a felmentésben kijelölt helyen tartózkodik a felmentés ideje alatt, akkor ez mulasztott órának számít. g.) Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfınök a gyermekvédelmi felelıssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Az igazolatlanul mulasztott tanulót a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott iskolai büntetések megfelelı (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni a házirend elıírásainak figyelembe vételével, és ezt az ellenırzı könyvön keresztül a szülı tudomására kell hozni. Több igazolatlan mulasztás esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, vagy az igazgatóság a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat közremőködését igénybe véve megkeresi a tanuló szüleit, az osztályfınök elıterjesztése alapján. 5.22 A diák-szociális juttatások rendje A diák-szociális ügyeket a diák-szociális bizottság intézi, melynek tagjai: - az ODB titkárok, - az IDT elnöke, - az osztályfınöki munkaközösség vezetıje, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs Tevékenységét a nevelési igazgatóhelyettes irányítja. A diák-szociális bizottság dönt a szociális segély javaslatokról, (az iskolai költségvetés lehetıségeihez mérten), és javaslatot tesz - pályázat alapján - a tanulók szociális támogatására a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium, Pedagógiai Szakközépiskola és Szakképzı Intézményért Alapítvány kuratóriumának. 5.23 A térítési díjak fizetésének rendje A tanulók részére ingyenesen igénybe vehetı szolgáltatásokról a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. az 1995. évi CXXI. tv. és az 1996. évi LXII. törvénnyel módosított tv. 114. §-a rendelkezik. A térítési díj fizetési kötelezettségrıl, a tandíjfizetési kötelezettségrıl a fenti tv. 115. és 116. §-ai, mértékükrıl a 117.§. rendelkezik. a.) Az étkezési térítési díjakat minden hónap utolsó 2 munkanapján kell befizetni a házipénztárba, osztályonként. A befizetéseket a menzafelelıs végzi. A hiányzás miatti esetleges visszatérítés a következı befizetés összegét csökkenti b.) A tanulók térítési díjat fizetnek: - 9. évfolyamon a bizonyítványokért, - tanévenként az ellenırzı könyvért, - a diákigazolványért, csere esetén is,

33

- eszközök kölcsönzéséért (videó, kamera, kazetták) - saját tartós használatra készült fénymásolatért, (jegyzet, tankönyvi kiegészítés, pályázatok, dolgozatok másolása) c.) Ha a tanulók valamely csoportja az alapszolgáltatásokon túli, tanórán kívüli foglalkozásokat igényel, egyszeri térítési díjat kell fizetni. (Nyelvvizsgára elıkészítés, érettségi elıkészítı plusz óraszámban. d.) Szakképesítést adó iskolarendszerő képzésért egyszeri beiratkozási díj fizetendı e.) A gondatlanságból okozott rongálásért a helyiséget használó tanulói közösségek egyszeri kártérítési díjat fizetnek, ha az elkövetı felderítése eredménytelen. A fizetések összegét a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szabályozza. f.) Az intézményi eljárásokat önkormányzati rendelet szabályozza. Megállapított összegeket a házipénztárba kell befizetni, vagy postai utalványon feladni az összeg rendeltetésétıl függıen. 5.24 Tanulói tevékenység díjazás megállapításának szabályai (Kt. 12§ (2)-(5) bek.) Szervezett tanulói foglalkozásokon a tanuló által elıállított termék (érték) az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíti a tanuló által elıállított terméket, akkor a bevételbıl a tanuló által hozzáadott értékkel arányos juttatás illeti a tanulót, ebben az esetben az intézményvezetı és a diák közötti egyedi megállapodás alapján fizet az iskola. 5.25 Adatkezelési szabályzat (melléklet: iratkezelési szabályzat) 5. 26 A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy végzi. Az éves központi költségvetésrıl szóló törvényben meghatározott tankönyvtámogatás összege felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai könyvtár részére történı tankönyvrendelés teljesítésére. A tanuló kétféleképpen kaphat tankönyvtámogatást: az iskolai könyvtárból tankönyvet vagy segédkönyvet kölcsönöz ki, illetve pénzbeli támogatást kap az általa megvásárolt könyvek árának csökkentésére. Az iskolai tankönyvellátás rendjérõl a nevelõtestület dönt. A szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján. A szakmai munkaközösségvezetık a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján leadják a tankönyvfelelısnek a munkaközösségi tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplı könyveket. A tanulók megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek listáját, amelyen be kell jelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelezı olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 5.27 A tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem szereplı kérdései

34

A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben a szakmai munkaközösségek, az igazgató tanács és a diákönkormányzat véleményének megkérdezésével lehet felvenni. A tankönyv kiválasztás elveit a pedagógiai program tartalmazza. 5.28 Az iskolán belüli reklámtevékenység szabályai A Kt. szerint az óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Az ezzel megegyezı tartalmú reklámok is csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyével helyezhetık el az intézmény területén. A tanulók és szüleik adatait az iskola külsı személyeknek, szervezeteknek reklámcélból nem adhatja ki. 5.29 A diákigazolványokkal kapcsolatos eljárás A diákigazolványok felelıs kezelıje az iskolatitkár vagy az iskolai adminisztrátor. Munkáját ellenırzı személy az általános igazgatóhelyettes. A tanulói adatok helyességéért, valamint a tanulói jogviszonyt érintı változások kezeléséért az osztályfınök felelıs. A diákigazolványok felelıs kezelıje az alábbi tevékenységek révén biztosítja a diákigazolványok megfelelı kezelését: A diákigazolványok felelıs kezelıje vezeti a diákigazolványokkal kapcsolatos igénylésekkel, átvételekkel, nyilvántartásokkal, kiadásokkal-bevételekkel és érvényesítésekkel kapcsolatos nyomtatványokat. A szükséges idıpontban megrendeli a várható diáklétszámnak megfelelı állandó és a várható szükségletnek megfelelı ideiglenes diákigazolványokat. Átveszi, visszaigazolja, nyilvántartásba veszi és az erre rendszeresített helyen, a páncélszekrényben, zárva tárolja a beérkezı dokumentumokat. A tanulói jogviszony létesítésekor az osztályfınök kitölteti, majd ellenırzi a diákigazolvány igénylı lapot, beszedi a térítési díjat. A megrendelt és megérkezı diákigazolványt a felelıs kezelı, a kiadásról szóló nyomtatvány felhasználásával és a kiadási díj beszedésével adja ki a tanulónak. A diákigazolványok felelıs kezelıje a kiadó által megküldött, vagy egyedi megrendeléssel kapott matricákkal érvényesíti a tanulók, osztályfınök vagy megbízottja által beszedett, diákigazolványait. Az érvényesítés tényét rávezeti a diákigazolvány nyilvántartó lapra. Az állandó diákigazolványok beadására kell felszólítani a tanulót a kiállítás napjától négy év elteltével,, illetve a tanulói jogviszony megszőnésekor, megrongálódott diákigazolvány esetén, az adatokba bekövetkezett változások alkalmával. A felszólítás és a beadott diákigazolványok beszedése az osztályfınök feladata. A beszedett diákigazolványokat köteles haladéktalanul átadni a diákigazolványok felelıs kezelıjének. A be nem adott diákigazolványok sorszámáról történı értesítést, a beadottak megsemmisítését a vonatkozó jogszabály (30/1999.(II.15.) korm. rend.) alapján végzi a felelıs kezelı. Új (elveszett, megsemmisült pótlására, adatváltozás miatt) diákigazolvány kiállításáért a díjakat köteles a tanuló megtéríteni. 5.30 Kártérítési kötelezettség, anyagi felelısség

35

A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan ırizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost e nélkül is terheli felelısség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megırzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172-173.§-a az irányadó. Anyagi felelısség A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékő és értékő használati értékeket csak az intézményvezetı engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelıs a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerő használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. 5.31 Rendszeres egészségügyi felügyelet rendje Az intézményben az iskolaorvos, illetve a védını hetente 1 alkalommal - a kijelölt napon 12.00-16.00 óráig látja el az egészségügyi felügyeletet. A szőrı vizsgálatokat, egészségügyi tájékoztatásokat az igazgatóval egyeztetve az osztályfınök és az iskolatitkár közremőködésével végzik. A balesetvédelemmel kapcsolatos feladatokat, eljárásokat az intézmény munka és tőzvédelmi szabályzata határozza meg. 5.32Katasztrófavédelem, tőzvédelem, polgári védelem szervezeti és végrehajtási rendje (A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (x 12.) OM rendelet 3. § (2) bek.) A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.12.) OM rendelet az oktatási ágazatban dolgozók, tanulók életének, testi épségének megóvása, a hivatalos és a társadalmi katasztrófavédelmi szervezetekkel való együttmőködési képességük javítása, valamint az iskolák ingó és ingatlan vagyonának hatékonyabb védelme céljából született. Az intézmény vezetıje a rendelet értelmében meghatározza a katasztrófa, a tőz és a polgári védelemi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét. 5.33 Eljárás rendkívüli események esetén Az intézmény munkáját rendkívüli események zavarhatják, amelyekre a lehetıség szerint fel kell készülni. Ilyen: bombariadó, tőzriadó, baleset, elemi csapás, vagyonbiztonságot sértı események. Az intézmény igazgatója, távollétében az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezetı jogosultak intézkedésre.

36

Eljárás bombariadó esetén: - rendırség értesítése - az épületek kiürítése a tőzvédelmi szabályzatban megállapított kivonulási terv szerint - az igazgató, illetve a fentiek jelenlétében a rendırség szakembereivel az épület átvizsgálása - a rend biztosítása a tanárok irányításával Az intézmény igazgatója minden esetben feljelentést tesz az illetékes szervnél. Tőzriadó és baleset esetén a Tőzvédelmi és a Munkavédelmi Szabályzatban rögzítettek, illetve a felsıbbrendő jogszabályokban rögzítettek szerint kell eljárni. Az eljárásra jogosult hatóságok munkáját az intézmény minden dolgozója köteles segíteni. A tőzriadó tervben meg kell határozni: -

a rendkívüli események jelzésének módjait, a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,

-

a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek - rendırség, tőzoltóság - értesítése, fogadások elıkészítése, biztonsági berendezések kezelése)

-

az iskola helyszínrajzát,

-

az intézmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és veszélyességi övezeteket a tőzveszélyességi osztály feltüntetésével, közmővezetékek központi elzáróival)

Az események miatt kiesett szorgalmi idıt pótolni kell. Ennek módjáról az intézmény igazgatója dönt. 5.34 Az iskola dolgozóinak feladata tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért baleset vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket: -

a sérült tanulót elsısegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívatnia,

-

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: -

a tanulóbalesetet az elıírt nyomtatványon nyilván kell tartani

-

a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekrıl az elıírt nyomtatványon jegyzıkönyvet kell felvenni; a jegyzıkönyv egy példányát a kivizsgálás befejezésekor meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülınek), a jegyzıkönyv egy példányát az iskola ırzi meg

-

a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának, a súlyos baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni

37

Az iskolai nevelı- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelızésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 5.35 Intézményi védı, óvó elıírások, eljárások rendje Az intézmény helyiségeinek, eszközeinek balesetmentes használatát a házirend szabályozza. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje Az iskola feladata, hogy közremőködjön a tanulók veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében. Ennek során együttmőködik az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Ha veszélyeztetı okok pedagógiai eszközökkel nem szüntethetık meg, a gyermekjóléti szolgálatok segítségét kéri az iskola. Az iskola vezetıje gyermek-és ifjúságvédelmi felelıst alkalmaz, e célra külön helyiség kijelölésével a tárgyi feltételek biztosításával gondoskodik a munkához szükséges feltételekrıl. A tanulókat és a szülıket a tanév elején írásban tájékoztatni kell (ellenırzı könyv, faliújság, iskolaújság, osztályfınöki óra) a gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs személyérıl, milyen idıpontokban, hol kereshetı fel. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs feladatkörébe tartozik különösen: a.) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy - milyen problémával, - hol és milyen idıpontokban fordulhatnak hozzá, - az iskolán kívül, milyen más gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel b.) A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfınökök közremőködésével: -

nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, az okok feltárása érdekében családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét, ez alapján javaslattétel a további teendıkre, valamint egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal,

-

a kétséges vagy nehezebb helyzetekben (gyermekbántalmazás vélelme) azonnal forduljon a gyermekjóléti szolgálathoz és mőködjön közre a helyzet megoldásában.

c.) A gyermekjóléti szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. d.) A tanulók anyagi veszélyeztetése esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, illetve az önkormányzati rendeletben meghatározott szervnél. Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történı nyújtására. e.) Mindenki számára jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. (gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelkisegély-telefon, stb.)

38

A veszélyeztetett tanulók szabadidıs tevékenységének és tanulási elımenetelének figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel. Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelızésére, felvilágosításra, szemléletformálásra szülık, pedagógusok és tanulók körében, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elısegítésére. Egészségnevelés, felelıs tanár Az egészségnevelés folyamatos feladatait a pedagógiai program tartalmazza. A felelıs tanár osztályfınöki órákon, szülıi és diákfórumokon ismerteti az aktuális feladatokat. Szervezi az ilyen jellegő iskolai rendezvényeket, mozgósít az iskolán kívüli akciókra az osztályfınökök, a diáktanács és az iskolaorvos közremőködésével. Együttmőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel, valamint a szabadidı-szervezıvel. 5.36 Az oktató-nevelı munka belsı ellenırzésének rendje Az ellenırzés mindig az ellenırzött fél tudtával történik Ellenırzést végezhetnek: a.) Az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területe felett, munkaköri leírásuk, vagy egyéb feladat alapján. b.) A munkaközösség-vezetı szaktárgyával összefüggı területen a munkaköri leírásnak megfelelıen. Ellenırzésrıl beszámol a nevelıtestület elıtt, az iskolavezetés elıtt a munkaközösségnek. c.) Az osztályfınök az osztály életével kapcsolatos területen ellenırzi a késések, hiányzások, osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését. 5.37 Ellenırzési nyomvonal (az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. r. 145/B.§) A költségvetési szerv vezetıje köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenırzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenırzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt leírása, amely tartalmazza különösen a felelısségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenırzési folyamatokat, lehetıvé téve azok nyomon követését és utólagos ellenırzését. (Az ellenırzési nyomvonal a szervezeti és mőködési szabályzat mellékletét képezi) 5.38 Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. r. 145/A.§) A költségvetési szerv vezetıje köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely a szervezeti és mőködési szabályzat mellékletét képezi. 5.39 A gimnázium dolgozóinak anyagi és erkölcsi elismerése, a kereset-kiegészítés feltételei, a teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei Törzsállományú az a dolgozó, aki az intézménynél határozatlan idıre szóló szerzıdéssel, vagy kinevezéssel áll alkalmazásban. Az intézmény dolgozóinak anyagi- és erkölcsi elismerését a mindenkor érvényben lévı törvények, rendeletek, utasítások és állásfoglalások elıírásaival összhangban - a munkavégzés mi-

39

nıségétıl és mennyiségétıl függıen - az intézmény anyagi helyzetének figyelembevételével differenciált felosztással kell megvalósítani. A törzsállományú dolgozók bérét, bérfejlesztését mindenkor a Kjt. és annak módosításainak megfelelıen kell megállapítani, illetve végrehajtani Valamennyi törzsállományú dolgozót megillet a jogszabályban meghatározott étkezési hozzájárulás, melyet minden hónapban a fizetéssel együtt, étkezési jegy formájában lehet felvenni. Az intézményi munka minıségbiztosításának egyik eszköze az átlagon felüli, minıségi munkavégzésért adható kereset-kiegészítés. Az odaítélés elveit az igazgató és a munkaközösség-vezetık javaslata alapján a tantestület határozza meg belsı szabályzatban, a közalkalmazotti tanács véleményezésével. A jogszabályban meghatározott továbbképzésben résztvevı tanárok támogatásán túl, a továbbtanuló pedagógusokat az iskola külön támogatásban részesítheti. 5.28 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elısegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselıinek adott mindennemő felvilágosítás nyilatkozatnak minısül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következı elıírásokat: Az intézményt érintı kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezetı vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerőségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idı elıtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekrıl, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevı hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevınek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés elıtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ı szavait tartalmazza, közlés elıtt vele egyeztesse.

6. Az intézményi közösségek és a belsı kapcsolattartás rendje 6.1 Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülıi és tanulói közösségek összessége. 6.2 Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelıtestületébıl és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. 6.3 A szülıi munkaközösség

40

a.) Az osztályok szülıi munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfınökök segítik. A szülıi munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMKelnök vagy az osztályfınök közvetítésével juttatják el az iskola vezetıségéhez. b.) Az intézmény szülıi munkaközösségének képviselıit az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskolában a szülıknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében Szülıi Választmány (SZV) mőködik. Az osztályok szülıi közösségei Az osztályok szülıi közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A közösségek (a MIP-nek megfelelıen) legkésıbb szeptember végéig két-két választmányi tagot (képviselıt) választanak, akik az osztály szülıi közösségét képviselik döntési helyzetekben. Az osztályok szülıinek választmányi képviselete Az osztályok szülıinek választmányi képviselete a szülık körébıl megválasztja a szülıi érdekképviseleti tagot az iskola igazgatótanácsába. Az osztályok szülıi választmányának kérdéseit, véleményeit, javaslatait az osztályban választott választmányi tagok vagy az osztályfınök segítségével juttathatják el az iskola vezetıségéhez. Különös gonddal kell eljárni a Házirend szerint szülık vagy tanulók nagyobb csoportját érintı kérdésekben. Az iskola Szülıi Választmányának igazgatótanácsi képviselıje, egyben vezetıje közvetlenül az iskola igazgatójával és igazgatótanácsával tart kapcsolatot, egyben tagja az igazgatótanács Intézıbizottságának is. Az iskola szülıi közösségének választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerő (50% feletti) szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülıi közösség választmányát a szülıi értekezletek idıpontjában, azokat elıkészítı jelleggel az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységérıl, valamint az osztályszülıi értekezleteken megvitatásra kerülı témákról. Az iskola szülıi közösségének jogai Az iskolai szülıi közösségét az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: Döntési jogok: − megválasztja saját tisztségviselıit, - a fent közölt feltételekkel összhangban megválasztja a szülık képviselıjét az iskola igazgatótanácsába, − kialakítja saját mőködési rendjét, − az iskolai munkatervhez és MIP-hez igazodva elkészíti saját munkatervét, − képviseli a szülıket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Véleményezési jogok: - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, MIP-jét valamint a szervezeti és mőködési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülıkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak. 6.4 A diákönkormányzat

41

A közoktatási törvény 62-64.§-ai rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintı kérdésekben. a.) A diákkörök A törvény alapján “az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hoznak létre.” Az intézményben mőködı diákkörök (énekkar, diákszínpad, sportkörök) nem önálló jogi személyként mőködnek. b.) A diákönkormányzat mőködési rendje “A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá.” c.) Az iskolai diákönkormányzat élén a mőködési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diáktanács (IDT) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetısége és a tantestület elıtt a diákönkormányzat élén álló IDT képviseli (jogait gyakorolja), a mőködési rendjében meghatározottak szerint. A diákönkormányzat tevékenységét a nevelési igazgatóhelyettes támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat a nevelési igazgatóhelyettesen keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetıségéhez. Az IDT hetenként tart információs megbeszélést, és havonta 1 alkalommal tematikusan ülésezik. d.) A diákközgyőlés (iskolagyőlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódótájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekbıl áll. A küldötteket az igazgató és az IDT titkára tájékoztatja az aktuális iskolai kérdésekrıl, válaszol a tanulók kérdéseire. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármely tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyőlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Az összehívásért és a megszervezésért a nevelési igazgatóhelyettes felelıs. 6.5 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége: - megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, - küldöttet delegálhat az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe. Az osztályközösség önmaga diákképviseletérıl dönt. Az osztályközösség vezetıje: az osztályfınök Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezetı, az osztályfınök áll. Az osztályfınököt az igazgató bízza meg. Az osztályfınök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének összehívására. Az osztályfınök feladatait és hatáskörét melléklet tartalmazza. 6.6 A belsı kapcsolattartás általános formái és rendje

42

A vezetık és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét - az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetık és a gazdasági vezetı segítségével - az intézményvezetı fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különbözı értekezletek, fórumok, iskolagyőlések, nyílt napok, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét idıpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A nevelıtestület értekezletei, mikro-értekezletei a.) A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: − tanévnyitó, tanévzáró értekezlet (jogszabályban rögzítettek szerint) − félévi és év végi osztálymegbeszélések − ıszi és tavaszi nevelési értekezlet − aktuális információs értekezlet (kéthetenként, illetve szükség szerint tanítás után órarendben kijelölt napon, indokolt esetben más idıpontban) b.) Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelıtestület tagjainak 50 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetısége szükségesnek látja. A nevelıtestület értekezletein emlékeztetı feljegyzés készül az elhangzottakról. c.) A nevelıtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését az osztályközösségek problémáinak megoldását mikro-értekezleti formában végezheti. Mikro-értekezlet szükség szerint az osztályfınök megítélése alapján – bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. d) Osztályozó értekezletek e) A tantestület információkkal való ellátása f) Munkaközösségek értekezletei A szülık tájékoztatásának formái a.) A közoktatási törvény 13. és 14. §-ának megfelelıen az iskola a tanév során: - szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidın túli idıpontokban (szülıi értekezletek, fogadóórák), -

rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulók ellenırzı könyvében.

b.) A szülıi értekezletek Az osztályok szülıi közössége számára a szülıi értekezletet az osztályfınök tartja. A szülık a tanév rendjérıl, feladatairól a szeptemberi szülıi értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új osztályközösségek szeptemberi szülıi értekezletén az osztályfınök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként 3 szülıi értekezletet tart. Rendkívüli szülıi értekezletet az osztályfınök és a szülıi munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerülı problémák megoldására. c.) A szülıi fogadóórák

43

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként 3 alkalommal tart szülıi fogadóórát. Amenynyiben a gondviselı fogadóórán kívüli idıpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

7. Az iskola külsı kapcsolatai Az iskola Pedagógiai programjában meghatározott elvárások megfelelı teljesítéséhez az iskolának külsı szervezetekkel kell együttmőködni. Az együttmőködés területei: 7.1 Az iskola mőködését meghatározó intézmény - Magyarországi Evangélikus Egyház, mint fenntartó A kapcsolattartásért felelıs: az intézmény vezetıje, helyettesei, valamint a gazdasági vezetı Módja: a hivatali kapcsolattartás szabályainak megfelelıen 7.2 Az iskola szakmai mőködését érintı kapcsolatok - Evangélikus Pedagógiai Központ - Oktatási Minisztérium - Nemzeti Szakképzési Intézet - Országos Közoktatási és Vizsgaközpont - A Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményei - A város középiskolái - A város kollégiumai - Miskolci Egyetem - Debreceni Egyetem - Nyíregyházi Tanárképzı Fıiskola Kapcsolattartók: igazgató, igazgatóhelyettesek, szakmai munkaközösségek vezetıi Módja: Az intézmények által megjelentetett kiadványok nyomon követése, a kiadott feladatok végrehajtása 7.3 Az iskola közösségi életét érintı kapcsolatok 1. Kulturális 1.1. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár 1.2. Miskolci Galéria 1.3. Alliance Francaise 1.4. Kulturális Menedzser Iroda Kapcsolattartó: a könyvtáros, a nevelési igazgatóhelyettes, szabadidı-szervezı, francia szakos tanárok Módja: rendszeres érdeklıdés 2. Mővészeti 2.1. Miskolci Nemzeti Színház 2.2. Országos Filharmónia 2.3. Diósgyıri Vasas Mővelıdési Központ 2.4. ITC

44

Kapcsolattartó: Irodalmi színpad vezetıje, ének-zene szakos tanárok, szabadidı-szervezı Módja: a rendezvények lebonyolításának megfelelıen 7.4 Gyermekjóléti és iskola-egészségügyi kapcsolatok 3.1. Családsegítı Szolgálat 3.2. Nevelési Tanácsadó Intézet 3.3. Gyámhivatal 3.4. Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály 3.5. Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet 3.6. Drogambulancia 3.7. Iskolafogászat 3.8. Egészségügyi Szőrıállomás Kapcsolattartó: gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs Módja: rendszeres tájékozódás, eseti segítségnyújtás, megállapodás az együttmőködésrıl 7.5 Az iskola gyakorlati, szakmai képzésének kapcsolatai - Miskolci Gyermekváros - Kazinczy Ferenc Általános Iskola - Serház úti Óvoda - Megyei Gyermek-és Ifjúságvédelmi Intézet - Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenırzı Állomás - Herman Ottó Nemzeti Park - Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Kapcsolattartó: pedagógiai, biológiai gyakorlati oktatás vezetıje Módja: rendszeres, a képzés teljesítésének megfelelıen 7.6 A képzést, szakmai képzést támogató kapcsolatok - Minden olyan gazdálkodó szervezet, aki szakképzési hozzájárulását az intézmény számára ajánlja fel - A terület önkormányzati képviselıje Kapcsolattartó: az intézmény vezetıje, gazdasági vezetı Módja: eseti jellegő

45

Záró rendelkezések 1. Jelen szervezeti és mőködési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelıtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony mőködéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. A munkaköri leírásokat a dolgozók személyi anyaga tartalmazza. Az intézményi esélyegyenlıségi terv, valamint a pedagógus továbbképzési program és a hozzátartozó beiskolázási terv az iskola alapdokumentumainak körében, az iskola titkárságán került elhelyezésre. A szervezeti és mőködési szabályzat a következı mellékletekkel rendelkezik: 1.számú melléklet: Az intézmény szervezeti felépítésének sematikus vázlata 2. számú melléklet. Belsı ellenırzési szabályzat 3. számú melléklet: Belsı ellenırzési útvonal 4. számú melléklet: Iratkezelési szabályzat 5. számú melléklet: Az iskolai könyvtár mőködési rendje és győjtıköri szabályzata 6. számú melléklet: Számítástechnikai- és szoftver-védelmi szabályzat 7. számú melléklet: Tankönyv-támogatási szabályzat 8. számú melléklet: Menza térítési díj szabályzat 9. számú melléklet: Számlarend 10. számú melléklet: Pénzkezelési szabályzat 11. számú melléklet: Bizonylati szabályzat 12. számú melléklet: Leltározási szabályzat 13. számú melléklet: Ügyrendi szabályzat 14. számú melléklet: Selejtezési szabályzat 15. számú melléklet: Munka-,védıruha szabályzat 16. számú melléklet: Kockázatértékelés 17. számú melléklet: Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat A szervezeti és mőködési szabályzat függelékei 1. számú függelék: Mobiltelefonok szabályzata 2. számú függelék: Természetbeni juttatások szabályzata 3. számú függelék: Illetmény-elıleg kifizetési szabályzat

Miskolc, 2007. március 19.

Fellegvári Zoltán igazgató

46