SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Eötvös József Gimnázium

SzMSz

Eötvös József Gimnázium és Kollégium 2890 Tata, Tanoda tér 5.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2009


SzMSz

TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET ..................................................................................................................................................... 5 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................. 5 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA ................................................ 5 1.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA .............................................. 5 1.3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA ........................................... 6 2. FEJEZET ..................................................................................................................................................... 7 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ......................................................................................... 7 2.1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI: .......................................................................................................................... 7 2.2. AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK FELIRATA ÉS LENYOMATA: .................................................................... 9 2.3. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ................................................................................................................... 10 3. FEJEZET ................................................................................................................................................... 11 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE .................................................................................................................... 11 3.1. AZ INTÉZMÉNY FELELŐS VEZETŐJE ....................................................................................................... 11 3.2. AZ IGAZGATÓ FELADATKÖRÉBE TARTOZIK: .......................................................................................... 11 3.3. AZ IGAZGATÓ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI ............................................................................................ 11 3.4. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE ................................................................................................................. 18 4. FEJEZET ................................................................................................................................................... 19 A MUNKÁLTATÓI JOG GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN ....................................................... 19 4.1. AZ IGAZGATÓ ........................................................................................................................................ 19 4.2. A MUNKÁLTATÓI JOG MEGOSZTÁSA ...................................................................................................... 19 5. FEJEZET ................................................................................................................................................... 20 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE.......................................................................................................... 20 5.1. ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ........................................................................................................ 20 5.3. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .......................................................................................................... 21 5.4. AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE........................................................................................ 22 5.5. A TANÉV RENDJE ................................................................................................................................... 22 5.6. A TANÍTÁSI (FOGLAKOZÁSI) ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA ................................... 23 5.7. AZ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁS RENDJE ........................................................................................... 24 5.8. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ...................................... 24 5.9 BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................... 26 5.10 AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK BÉRBEADÁSI RENDJE .......................................................................... 26 5.11. A KOLLÉGIUMI MUNKAREND KÜLÖN SZABÁLYAI ................................................................................ 26 6. FEJEZET ................................................................................................................................................... 27 AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ............................ 27 6.1. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ....................................................................................................... 27 6.2. A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI ...................................................................................................... 27 6.3. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁS- ÉS FELADATKÖRÖK ................................................. 28 6.4 A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ............................................................................... 28 6.5 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGE .................................................................................. 29 7. FEJEZET ................................................................................................................................................... 30 AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE..................... 30 7.1. AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG ............................................................................................................................ 30 7.2. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG .............................................................................................................. 30

2


SzMSz

7.3. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG .............................................................................................................................. 31 7.4. AZ ISKOLASZÉK ..................................................................................................................................... 31 7.5. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ....................................................................................................................... 32 7.6. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG ......................................................................................................................... 33 7.7. A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE .............................................................. 35 7.8. A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI............................................................................................... 36 7.9. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI .................................................................................................... 37 7.10. A NYILVÁNOSSÁG ELŐTTI MEGJELENÉS ............................................................................................... 37 7.11. NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZÉRE ..................................................................... 37 8. FEJEZET ................................................................................................................................................... 38 VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK .................................................................................................................. 38 8.1 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETÉNEK ÉS ELLÁTÁSÁNAK RENDJE ........................ 38 8.2 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN ............................................................................................................................ 38 9. FEJEZET ................................................................................................................................................... 40 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA ..................................................................................................................... 40 9.1. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ................................................................................................................... 40 9.2. PÁLYÁZATOK ........................................................................................................................................ 42 9.3. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................ 42 9.4. FEGYELMI BÜNTETÉSEK ........................................................................................................................ 43 9.5. A TANULÓI HIÁNYZÁS ........................................................................................................................... 43 10. FEJEZET ................................................................................................................................................. 43 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ÉS RENDJE ......................... 43 10.1. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLAKOZÁSOK CÉLJA ........................................................................................ 43 10.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI SZERVEZETT FOGLALKOZÁSI FORMÁK ................................................................. 44 10.3. VERSENYEK......................................................................................................................................... 45 10.4. KÖNYVTÁR .......................................................................................................................................... 45 10.5. IFJÚSÁGI KLUB ..................................................................................................................................... 45 10.6. TANFOLYAMOK ................................................................................................................................... 45 10.7. EGYÉB RENDEZVÉNYEK....................................................................................................................... 45 11. FEJEZET ................................................................................................................................................. 46 AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA .................................................................................. 46 11.1. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS TARTALMI VONATKOZÁSAI ............................................................................ 46 11.2. AZ ÜNNEPÉLYEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK .............................................................................................. 46 11.3. A HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSI ÉS TARTALMI VONATKOZÁSAI .................................. 46 11.4. EGYÉB ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ......................................................................................................... 47 11.5. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI................................................................................................... 49 12. FEJEZET ................................................................................................................................................. 50 AZ ÖSZTÖNDÍJ ÉS A SZOCIÁLIS SEGÉLY .......................................................................................... 50 12.1. ÖSZTÖNDÍJ .......................................................................................................................................... 50 12.2. SZOCIÁLIS SEGÉLY .............................................................................................................................. 50 13.FEJEZET .................................................................................................................................................. 50 A KOLLÉGIUMRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK....................................................... 50 13.1. A KOLLÉGIUM FELADATAI: .................................................................................................................. 50 13.2. A KOLLÉGIUM NEVELŐTESTÜLETE ...................................................................................................... 50 13.3. A KOLLÉGIUMI NEVELŐTANÁR (CSOPORTVEZETŐ, ÜGYELETES NEVELŐ) FELADATAI .......................... 51 13.4. A KOLLÉGISTA TANULÓK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ......................................................................... 52

3


SzMSz

13.5. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .............................. 52 14. FEJEZET ................................................................................................................................................. 52 AZ INTÉZMÉNNYEL ALKALMAZOTTI JOGVISZONYBAN ÁLLÓK KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉSÉNEK ALAPELVEI ....................................... 52 14.1. A KÉTHAVI TANÍTÁSI IDŐKERET VEZETÉSE ÉS ELSZÁMOLÁSA ............................................................. 53 15. FEJEZET ................................................................................................................................................. 53 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK A RENDJE ....................................... 53 15.1. 15.2. 15.3.

BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE ......................................................................................................... 53 FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS ...................................... 54 AZ ELLENŐRZÉSI FELADATOK MEGOSZTÁSA ................................................................................ 54

16. FEJEZET ................................................................................................................................................. 55 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................... 55 ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉKOK ............................................................................................................... 57

4


SzMSz

1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat nem ismétli meg az 1.3.3.-ban szereplő és más érvényes jogszabályok adott témakörhöz tartozó rendelkezéseit, alkalmazásánál azok ismerete is szükséges. 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.1.1. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.1.2. Az intézményben folyó tevékenységet az alábbi jogszabályok határozzák meg: - az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról - az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről - az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - a 2000. évi C. törvény a számvitelről - az 5/1998. (II. 8.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - a 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről - a 193/2003.(XI. 26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről. - A 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről; - az 138/1992.(X.8.) kormányrendelet, a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; - a 2001. évi XXXVII. törvény, a tankönyvpiac rendjéről; - 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól - a mellékletben szereplő, fenntartó, a gimnázium és az Oktatási Minisztérium között érvényben lévő háromoldalú megállapodás 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása 1.2.1. A tatai Eötvös József Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat és az iskolaszék. 1.2.2. Jelen szervezeti és működési szabályzatot ……év……………hó……napján hagyta jóvá.

az

intézmény

fenntartója

5


SzMSz

1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya 1.3.1. Az SZMSZ hatálya kiterjed: -

az intézmény, intézményegységek vezetőire az intézmény dolgozóira az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre az intézmény szolgáltatásait igénybevevőkre.

1.3.2. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó fenti jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 1.3.3. Az intézményi SZMSZ-hez az alábbi szakmai dokumentumok és belső szabályzatok kapcsolódnak: - Pedagógiai Program (egységes) -

Iskolai házirend

-

Kollégiumi házirend

-

IMIP (egységes)

-

Gimnáziumi és kollégiumi munkatervek

-

Tantárgyfelosztás és csoportbeosztás alapelvei Felügyeleti beosztás, ügyeleti rend Munkavédelmi és katasztrófavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Kollektív szerződés (egységes) Belső ellenőrzési rend, folyamatba épített vezetői ellenőrzés rendszere Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Informatikai biztonsági szabályzat Iratkezelési szabályzat.

1.3.4. A dokumentumok nyilvánossága Az érvényes intézményi dokumentumok nyilvánosak, minden érdeklődő számára elérhetőek, megtekinthetők. A pedagógiai program, SZMSZ és IMIP egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az intézmény fenntartójánál az iskola irattárában

6


SzMSz

az iskola és kollégium könyvtárában, nyomtatott és elektronikus formában az iskola nevelői szobájában az intézmény igazgatójánál és a kollégium vezetőjénél az intézmény honlapján.

2. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A tatai Eötvös József Gimnázium jogelődjét 1765-ben gróf Esterházy Miklós alapította. A Kegyes Tanítórend irányításával működött 1948-ig. 1950-ben Eötvös József nevét vette fel. Tata város fenntartása alatt működött 1990-1996-ig. Ezt követően az iskola fenntartója a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat volt 2008. augusztus 31-ig. A régi rendház épületében korábban önálló intézményként működő József Attila Középfokú Kollégium 2005. július 1-jétől közös igazgatásba került a gimnáziummal. 2008 szeptemberétől új intézményként, a Tatai Városkapu Közművelődési, Turisztikai, Pályázatkoordináló és Kommunikációs Kiemelten Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Tatai Városkapu Zrt.) fenntartásában működik. A nem önkormányzati intézmény tevékenységének alapfeltételeit az Oktatási és Kulturális Minisztériummal és a fenntartóval kötött háromoldalú megállapodás rögzíti, amely az jelen dokumentum mellékletét képezi. Az összevont intézmény közös igazgatású, többcélú intézményként működik, szakmai, szervezeti tekintetben önálló intézményegységek keretében. Munkáját egységes Pedagógiai Program alapján végzi. A különböző tevékenységet végző intézményegységek szakmai munkájukat összehangolják. 2.1. Az intézmény adatai: 1. Az intézmény neve:

Eötvös József Gimnázium és Kollégium

2. Az intézmény rövidített neve:


3. Székhelye:

2890 Tata, Tanoda tér 5.

4. Telephelye:

2890 Tata, Tanoda tér 5/A

5. Az alapítás éve:

2008.

6. Jogállása:

önálló jogi személy

7. A fenntartó neve és címe:

Tatai

Pályázatkoordináló

és

Városkapu

Kommunikációs

Közművelődési,

Kiemelten

Közhasznú

Turisztikai, Nonprofit

Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban Tatai Városkapu Közhasznú Zrt.), 2890 Tata, Váralja út 4. 8. Felügyeleti szerv neve és címe: Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. 2890 Tata, Váralja út 4. 9. Az intézmény típusa:

Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény,

gimnázium és kollégium 7


SzMSz

10. Alaptevékenységei, alapfeladatai: -

négy és öt évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás közoktatási típusú sportiskolai oktatás német nemzetiségi oktatás kollégiumi ellátás iskolai intézményi étkeztetés az oktatáshoz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli tanfolyami oktatás, képzés szálláshely szabad kapacitás útján történő hasznosítása diáksportköri tevékenység ECDL vizsgáztatás DSD vizsgáztatás pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítja a közoktatási törvényben meghatározott ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat.

11. Az intézmény által indítható évfolyamok, tagozatok: - gimnáziumi nappali tagozat

9-12. évfolyamon

- két tanítási nyelvű gimnáziumi tagozat (angol-magyar, német-magyar) 9-13. évfolyamon - német nemzetiségi (kéttannyelvű típusú) oktatás 9-13. évfolyam - hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja 9-13. évfolyamon 12. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Gimnáziumi oktatás

850 fő

Kollégiumi ellátás

180 fő

13. Az intézmény élén igazgató áll, akit a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. vezérigazgatója pályázat útján, határozott időtartamra, 5 évre nevez ki. Az igazgató feletti munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja. 14. Gazdálkodási jogköre:

önállóan gazdálkodó intézmény Önálló bér és munkaerő-gazdálkodást folytat. Az igazgató a munkaviszony létesítését és megszüntetését a fenntartóval egyezteti.

15. Alapfeladatait és az intézmény működésével kapcsolatos feladatait a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. által átadott normatív állami támogatásból, az oktatási miniszterrel kötött megállapodás alapján kapott kiegészítő normatív támogatásból és saját bevételéből látja el.

8


16. Működési területe:

SzMSz

gimnáziumi nappali tagozaton Komárom-Esztergom megye

közigazgatási területe, a két tanítási nyelvű és Arany János Tehetséggondozó program esetén Magyarország közigazgatási területe. 17. A feladatellátást szolgáló vagyon: Tata, Tanoda tér 5., illetve Tata, Tanoda tér 5/A. házszámú épület, az udvar és az intézményi leltár szerinti értékű berendezések, tárgyak. 18. A vagyon feletti rendelkezési jog: az intézmény által használt ingatlanok Tata Város Önkormányzata tulajdonában vannak, aki ezekre a feladatellátás időtartamára a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt.-nek ingyenes használati jogot biztosított. 19. Szakfeladatrend 2009. évben hatályos KSH szakfeladatrend szerint Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, 802144 oktatás Diákotthoni kollégiumi 551315 szálláshelynyújtás Iskolai intézményi 552323 közétkeztetés Kollégiumi intézményi 552334 közétkeztetés Iskolarendszeren kívüli 804028 szakmai oktatás, vizsga Oktatási célok és egyéb 805915 feladatok 924036 Diáksport

2010-től hatályos szakfeladatrend szerint Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9853111 13. évfolyam) Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók 855921 kollégiumi nevelése Iskolai intézményi 562913 étkeztetés Tanulók kollégiumi 562914 étkeztetése Iskolarendszeren kívüli 855932 szakmai oktatás 855937 Egyéb felnőttoktatás Egyéb oktatást 856099 kiegészítő tevékenység Iskolai, diáksporttevékenység és 931204 támogatása

2.2. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Eötvös József Gimnázium Tata 2890, Tata, Tanoda tér 5.

Körbélyegző:

9


SzMSz

Eötvös József Gimnázium Tata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató, kollégiumvezető, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, tagozatvezetők, iskolatitkár. Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért az iskolatitkár a felelős. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba. Az átvételt az átvevő személy aláírásával igazolja. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért és használatáért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az iskolatitkár gondoskodik. 2.3. Az intézmény jogállása A normatív támogatások felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény. Vezetője az igazgató, akit a fenntartó Tatai Városkapu Zrt. vezetője nevez ki. 2.4. A fenntartó és az Eötvös Gimnázium közötti munkamegosztást és felelősségvállalást az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet értelmében az Oktatási és Kulturális Minisztérium által is aláírt háromoldalú megállapodás rögzíti. 2.5. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály figyelembe vételével az iskola gazdasági egysége készíti el a számviteli politika keretében a következő dokumentumokat. -

Önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatot Eszközök és források értékelési szabályzatát Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát Bizonylati szabályzatot Pénzkezelési szabályzatot Számlarendet Számlakeretet Bizonylati szabályzatot Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatát.

10


SzMSz

3. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 3.1. Az intézmény felelős vezetője 3.1.1. A közoktatási törvény 54. paragrafusa alapján az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A munkáltatói jogot a munkaviszony létrejötte és megszűnése tekintetében a fenntartóval egyeztetve gyakorolja. Felelős a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer működtetéséért. Az igazgató képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 3.1.2. Az igazgatót helyettesíti: -

akadályoztatása esetén teljes hatáskörében az ezzel megbízott (általános) helyettese, az ő távollétében az ügyeletes vezető; munkaköri leírásuk szerinti ügyekben: kollégiumvezető, igazgatóhelyettesek, tagozatvezetők, gazdasági vezető.

3.2. Az igazgató feladatkörébe tartozik: -

a nevelőtestület vezetése a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megrendezése.

3.3. Az igazgató közvetlen munkatársai 3.3.1. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai a kollégiumvezető, az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezetők, AJTP programfelelős, a gazdasági vezető, az iskolatitkár. A kollégiumvezetői munkakör 2006-tól az igazgató kinevezése útján töltendő be, a vezetői megbízatás feltételeit és eljárását a Közoktatási Törvény 33.§ (6) tartalmazza.

11


SzMSz

A kollégium vezetője felelős a kollégium területén mindazokat a feladatokat ellátni, melyeket az intézmény vezetőjének feladatai között az egész intézményre vonatkozóan megjelölt. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezetők feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. A gazdasági vezető és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. A kollégiumvezető közvetlen munkatársai: AJTP programgazda, munkaközösség-vezető, DÖK-ot segítő nevelő. 3.3.2. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk szerint, valamint az igazgató közvetlen irányításával végzik. Munkaköri leírásuk a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 3.3.3. Az igazgatóhelyettesek, a kollégiumvezető és a tagozatvezetők feladatai: Az iskolai feladatok indokolttá teszik, hogy az igazgatóhelyettesek, a kollégiumvezető és a tagozatvezetők egy-egy részterületen önállóan és felelősen intézzék az ügyeket, az igazgató feladata ebben a vonatkozásban az összhang megteremtése és az információcsere megoldása, valamint a helyettesei közötti arányos munkaelosztás. Emellett az igazgatóhelyetteseknek és a kollégiumvezetőnek tájékozottnak kell lenniük a többcélú intézmény minden lényeges ügyéről. 3.3.3.1. Az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezetők az igazgató közvetlen munkatársai, az igazgatót saját munkaterületükön teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesítik. Az igazgató teljes jogkörét távolléte, illetve akadályoztatása esetén a 3.1.2. pontban leírtak szerint gyakorolják. A kollégiumvezetőt távollétében közvetlen munkatársai helyettesítik. A helyettesítés sorrendje: AJTP programgazda, munkaközösség-vezető, ill. mindannyiuk távollétében az ügyeletes nevelő. 3.3.3.2. A gimnáziumi munkát az igazgató mellett igazgatóhelyettesek és tagozatvezetők segítik, szervezik, irányítják és ellenőrzik. A vezetők felelnek a tantestületi döntések végrehajtásáért és az elfogadott pedagógiai program, valamint az éves munkaterv megvalósításáért. Az ezekhez szükséges hatáskörökkel az igazgatóhelyetteseknek és a tagozatvezetőknek is rendelkezniük kell.

12


SzMSz

3.3.3.3. Munkájuk elvégzéséről és tapasztalataikról rendszeresen beszámolnak az igazgatónak és tájékoztatják a tantestületet. 3.3.3.4. A gimnáziumban vezetői ügyeletet kell tartani munkanapokon 730-tól 1600-ig, illetve mindaddig, amíg az intézményben saját program folyik (versenyek, vetélkedők, mérkőzések, előadások, szakkörök, esti vagy szakközépiskolai oktatás, közösségi programok stb.). A vezetői ügyeletet az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezetők láthatják el. A beosztást a tanári szobában és az igazgatói titkárságon a hirdetőtáblán kell elhelyezni. A kollégiumban szorgalmi időben, munkanapokon 1400-2100 óráig vezetői ügyeletet kell tartani, melyet a kollégiumvezető és az AJTP programgazda az éves munkarend szerint oszt meg egymás között. 3.3.3.5. Vezetői ügyeletet kell tartani más napokon is, ha iskolai szintű rendezvény van az intézményben. A tagozat programjai alatt - ha nincs más iskolai rendezvény - a vezetői ügyeletet a tagozatvezető látja el. 3.3.3.6. Az ügyeletes vezető feladatai a gimnáziumban: Az ügyeletes vezető érdemben elintézi mindazokat az ügyeket, meghozza azokat a döntéseket, amelyek a munkaterv és a pedagógiai program megvalósításához, illetve feltételeinek a biztosításához szükségesek. Az ügyeletes vezető - az előzőeken felül - ellenőrzi az osztálytermek, előadótermek, folyosók, szertárak, tanári munkaszobák és irodák rendjét, tisztaságát, díszítését. Figyelemmel kíséri, hogy a teljes iskolai környezet állapota megfelelő nevelési és oktatási körülményeket biztosít-e a diákok és a tanárok számára. A kollégium ügyeletes vezetői feladatait a 3.3.4 és a 13.3. pont tartalmazza. 3.3.3.7. Az igazgatóhelyettesek részt vesznek a tantestület értekezleteinek előkészítésében. 3.3.3.8. A gimnázium költségvetésében az igazgatóhelyettesi feladatok ellátására a közoktatási törvényben biztosított, valamint a fenntartóval elismertetett igazgatóhelyettesi és tagozatvezetői státusznak megfelelő órakedvezmény és vezetői pótlék tervezhető. Igazgatóhelyettesi feladattal szükség szerint több tanár is megbízható.

3.3.3.9. Az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezetők az iskola tanévi munkatervében meghatározott ellenőrzési terv alapján tanítási órákat látogatnak.

13


SzMSz

3.3.4. A vezetői feladatok megosztása A kollégiumvezető feladatai: -

a kollégium vezetőjeként bekapcsolódik az összevont intézmény oktató-nevelő munkájába, annak értékelésébe, innovációs törekvéseibe

-

minden rendkívüli eseményről azonnal tájékoztatja az intézmény igazgatóját, akadályoztatása esetén a helyettesítésére kijelölt igazgatóhelyettest

-

az igazgató által átruházott munkáltatói jogkör alapján munkáltatói jogokat gyakorol a kollégiumi nevelőtanárok vonatkozásában

-

vezeti a kollégium nevelőtestületét

-

javaslataival segíti az összevont intézmény gazdálkodásának feladatközpontúságát, érvényesíti a kollégiumi érdekeket a költségvetés elkészítésekor

-

elkészíti a kollégiumi nevelők beiskolázási és továbbképzési tervét

-

a fenntartó engedélyével csoportvezetői feladatokat is elláthat

-

előkészíti a nevelőtestület jogkörébe utalt döntéseket, megszervezi azok szakszerű végrehajtását és ellenőrzését

-

felel a kollégium pedagógiai tevékenységéért, ellenőrzi annak megvalósulását

-

minősíti a nevelőtanári munkavégzést, értékeli a kollégium éves munkáját

-

meghatározza és ellenőrzi a nevelőtanárok munka- és foglalkozási rendjét, a nevelőtanári munkavégzés adminisztrációját

-

folyamatában ellenőrzi a csoportmunka tervezésének megvalósítását, az egyedi megbízások teljesítését

-

első fokon dönt a kollégiumi tanulók következőkben felsorolt ügyeiben: a tanulók kollégiumi felvétele, magasabb jogszabályban hatáskörébe utalt ügyekben

-

beszámol a kollégium munkájáról, elkészíti a kollégiumi nevelőtanárok/kollégiumi dolgozók munkaköri leírását

-

a kollégium nevelőtestületével egyetértésben elkészíti a kollégium házi- és napirendjét

-

segíti és szorgalmazza a diákönkormányzat tevékenységét, az önkormányzati és érdekvédelmi jogok és feladatok érvényesülését, megvalósítását

-

az intézmény ifjúságvédelmi feladatait ellátja és a nevelőtestülettel együtt érvényesíti a jogszabályban biztosított gyermeki jogok érvényesülését

-

ellenőrzi a kollégiumban és annak működési területén: a biztonságos munkafeltételeket, a tűz-, baleset- és vagyonvédelmet, a kollégium rendjét, a közegészségügyi előírások betartását

14


SzMSz

- ellenőrzést végez minden olyan területen, mellyel az igazgató megbízza -

a vezetés szintjén összehangolja a kollégiummal kapcsolatban lévő kollégiumokkal közös programokat, rendezvényeket

-

képviseli a kollégiumot, valamint az igazgató megbízása esetén az összevont intézményt

Az igazgatóhelyettesek feladatai 1. - elkészíti, megszervezi és ellenőrzi az órarendi, a tanári folyosóügyeleti és a terembeosztást; kiírja, nyilvántartja és összesíti az óracseréket és a helyettesítéseket, nyilvántartja a távolléteket a következő szempontok betartásával: -

nulladik óra nem tartható kötelező óraként a délelőtt és a délután tartandó órákat az órarend elkészítésénél együtt kell figyelembe venni tanítási óra rendkívüli esetet kivéve nem maradhat el az órarendben minden tanítási órára ki kell jelölni 3-4 helyettesítő tanárt, minden főállású tanárnak 2, félállásúnak 1 órát kell beosztani ha előre tudható a hiányzás, a szakos helyettesítést, az óracserét vagy az összevonást ebben a sorrendben kell alkalmazni; a diákokat pedig időben kell értesíteni; felügyelő tanár csak abban az esetben osztható be, ha aznap derül ki a tanári hiányzás

- megtervezi a gimnáziumi órák beírásának rendjét, kiadja és ellenőrzi az osztálynaplókat és a sorszám szerint nyilvántartott névre szóló tanári csoportnaplókat; ezeket tanév végén összegyűjti és irattárba helyezi; figyelemmel kíséri a diákétkeztetés iskolai szervezését - irányítja a tankönyvek megrendelését, megszervezi az árusítást - elkészíti a tanulói tankönyvtámogatás szabályozását, megszervezi a szükséges egyeztető fórumokat - gondoskodik a könyvtárból kölcsönzött (tartós) tankönyvek nyilvántartásáról, visszavételéről, további felhasználásáról - összehangolja, szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanórán kívüli tanulmányi programokat - irányítja, megszervezi és összesíti az érettségire felkészítő és idegen nyelvi csoportokba történő jelentkezést. 2. - figyelemmel kíséri és értékeli a félévi és az év végi tanulmányi eredményeket, irányítja az év végi felméréseket, vizsgákat az alsóbb évfolyamokon - megszervezi és irányítja az érettségi vizsgákat és a továbbtanulásra történő jelentkezést

15


SzMSz

- felügyeli és segíti az intézményi könyvtári munkát - ellátja a minőségügyi vezető feladatait - felel az oktatási statisztika elkészítéséért - állandó összeköttetést tart a gimnáziummal kapcsolatban levő alapítványok kuratóriumaival, megszervezi az alapítványok és a gimnázium együttműködését, biztosítja az alapítványok által szervezett és finanszírozott tanulmányi programok és a gimnáziumi munkarend egyeztetését - figyelemmel kíséri a fejlesztésekre, eszközök beszerzésére vonatkozó pályázati kiírásokat, ezekről tájékoztatja a tantestületet, segíti a pályázókat - ellátja az iskolai ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; rendszeres kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. - ellátja a tanárok továbbképzésével kapcsolatos igazgatósági feladatokat (tájékoztatás, a továbbképzésen résztvevők nyilvántartása, segítése)

3. - elvégzi a tanulók felvételével kapcsolatos vezetői feladatokat, ennek keretében: - kapcsolatot tart a város és a városkörnyék általános iskoláival, megszervezi tájékoztatásukat - kidolgozza a következő tanévi beiskolázási koncepciót, azt az igazgatóság elé terjeszti - megszervezi a szülők és az érdeklődő jelentkezők tájékoztatását - megszervezi a felvételi vizsgákat, az eredményekről tájékoztatja a vizsgán résztvevőket - a munkaközösségekkel egyeztetett javaslatot készít az igazgató felvételi döntéséhez - gondoskodik az újonnan felvettek beíratásáról - megszerkeszti a beiskolázási tájékoztatót - különös figyelmet fordít az Arany János Tehetséggondozó Program beiskolázásának előkészítésére, a megfelelő tájékoztatásra, a beválogatás eredményességére - megszervezi a diákok jelentkezését az OKTV-re és a többi országos tanulmányi versenyre, megrendezi az iskolai fordulókat, kijavíttatja és továbbküldeti a dolgozatokat, jegyzőkönyveket; figyelemmel kíséri a továbbjutókat, gyűjti a tanév során elért eredményeket - az Adafor közoktatási információs rendszer iskolai felelőse - segíti a munkaközösségeket a háziversenyek megszervezésében, gyűjti és összesíti a tanév folyamán született eredményeket

16


SzMSz

- figyelemmel kíséri a pályázatok, a versenyek és vetélkedők kiírását, ezekről tájékoztatja a tantestületet és a diákokat, segíti részvételüket egyéni és közös pályázatokon, vetélkedőkön, versenyeken - összeállítja a tanulóknak szóló hirdetéseket, a havi munkatervet - az előző havi tanulmányi, kulturális és sporteredményeket a havi munkatervhez csatolja - segíti az iskolai honlap szerkesztését, gondoskodik a friss és igényes megjelenésről - segíti az iskolai évkönyv szerkesztését - tartja a kapcsolatot a helyi, megyei és országos írott és elektronikus sajtóval, gondoskodik az intézmény életéről szóló tudósítások megjelentetéséről - gondozza a más középiskolákkal, intézményekkel való tantestületi kapcsolattartást, tapasztalatcserét. 4. - vezeti az osztályfőnöki munkaközösséget, az évfolyam-munkaközösségvezetők tevékenységére támaszkodva irányítja és ellenőrzi az osztályfőnökök nevelőmunkáját - elkészíti az osztályfőnöki órák javasolt témaköreit, szervezi az órákra az előadókat, információkkal látja el az osztályfőnököket, segíti az egységes iskolai eljárások kidolgozását (hiányzások engedélyezése, nyilvántartása, igazolása; a magatartás és a szorgalom minősítése) - különös figyelmet fordít a kezdő osztályfőnökök segítésére - előkészíti a fogadóórákat és a szülői értekezleteket, javaslatot tesz azok témáira - szervezi, segíti az iskola vezetőinek és a szülőknek a rendszeres kapcsolattartását, elősegíti a szülők iskolai szintű képviseletének megalakítását és működését - irányítja az iskolai ünnepségek, megemlékezések, évfordulók műsorainak megszervezését, valamint az iskolai hagyományok (tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, évfolyamrendezvények stb.) ápolását - előkészíti az osztályfőnökök megbízását - összehangolja a tanulmányi kirándulásokkal, osztályrendezvényekkel (színházlátogatások, túrázás, klubdélutánok stb.) kapcsolatos teendőket - irányítja és szervezi a diákok jutalmazásával kapcsolatos tantestületi munkát - segíti a környezeti és egészségnevelési munkacsoport tevékenységét, ellátja e munkaterület vezetői felügyeletét - kapcsolatot tart az iskolaorvossal és védőnővel, szervezi a tanulók szűrővizsgálatait.

17


SzMSz

Az Arany János Tehetséggondozó Program felelősét a programban dolgozó tanárok véleményének figyelembevételével az igazgató bízza meg. A programfelelős mindkét intézményegységben szervezi és irányítja az Arany János Tehetséggondozó Program munkáját. Ennek keretében -

-

-

-

a beiskolázásért felelős igazgatóhelyettessel együttműködve tájékoztatja a programról az általános iskolákat, önkormányzatokat és a közvéleményt segíti a beiskolázást, megszervezi az érdeklődőkkel és szüleikkel a találkozókat, a felvételi javaslatok kialakítását a tagozaton tanító tanárok továbbképzését megszervezi, segíti folyamatosan összehangolja a tagozaton folyó munkát az osztályfőnököket és a szaktanárokat folyamatosan ellátja a munkájukhoz szükséges információkkal, segíti az országos rendezvényekre, versenyekre történő felkészülést gondoskodik a mérési eredmények folyamatos hasznosításáról, tartja a kapcsolatot a mérési szakemberekkel nyilvántartja és elemzi a program kapcsán születő adatokat, eredményeket az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő iskolák egyesületében képviseli a gimnáziumot, kapcsolatot tart az Oktatási és Kulturális Minisztériummal és a programirodával ápolja a kapcsolatot a programban résztvevő többi intézménnyel napi munkakapcsolatban áll a kollégiummal, összehangolja a két intézményegység tehetséggondozó munkáját, szoros együttműködést valósít meg a kollégiumi programgazdával figyelemmel kíséri a tagozatra jutó többletforrások felhasználását.

3.4. Az intézmény vezetősége 3.4.1. Igazgatótanács Az összevont intézmény munkájának irányításában az intézmény igazgatóját öt főből álló igazgatótanács segíti. Az igazgató tanácsadói szerveként működik, döntési joggal nem rendelkezik. Üléseit az intézményvezető szükség szerint, de évente legalább két alkalommal hívja össze. A tanács tagjai: a mindenkori igazgató és 2-2 fő az intézményegységekből (2 fő a gimnáziumból és 2 fő a kollégiumból). Az igazgatótanács tagjait az igazgató kéri fel munkájuk ellátására. A felkérés egy tanévre szól és korlátlanul megismételhető. A tanács véleményezi és értékeli: - az intézményt érintő tartalmi/szakmai, szervezeti és működési kérdéseket - az intézmény dolgozóit érintő, élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket, fejlesztések, felújítások rangsorolását - az intézmény működésével összefüggő terveket, szabályokat - mindazokat a javaslatokat, amelyeket az intézményvezető vagy a tanács tagjai a tanács elé terjesztenek.

18


SzMSz

3.4.2. Az összevont intézmény szűkebb vezetősége: Tagjai az igazgató, helyettesei, a gazdaságvezető és a kollégiumvezető. Megbeszélést tart hetente, a munkatervben rögzített időpontban, valamint szükség szerint. Feladata, hatásköre: a feladatok szervezése, ellenőrzése, tapasztalatok értékelése, döntéselőkészítő, igazgatói hatáskörben döntéshozó. A kollégium szűkebb vezetőségének tagjai: kollégiumvezető, AJTP programgazda, munkaközösség-vezető, DÖK patronáló nevelő. 3.4.3. Az intézmény kibővített vezetősége: Tagjai az igazgató és helyettesei, a kollégiumvezető, a gazdasági vezető, a tagozatvezetők, a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzat patronálója, a szakszervezetek vezetői, a az ISK elnöke, a szabadidő-szervező, az iskolai könyvtár vezetője, az iskolaszék tanár tagjai, a diákokat érintő napirendeknél az iskolai diákvezetőség elnöke, az iskolaszék diák tagjai. Hatásköre: véleményező, egyeztető, javaslattevő, döntéselőkészítő. Üléseit a munkatervben meghatározott napokon, havi egy alkalommal tartja. 3.4.4. A szűkebb és a kibővített vezetőség megbeszéléseire az órarend készítésekor tekintettel kell lenni, lehetőség szerint közös lyukas óra beiktatásával. A diákvezetőséggel közösen tartott ülések délután tartandók.

4. FEJEZET A munkáltatói jog gyakorlása az intézményben A munkáltatói jogkör gyakorlását a tartalmi munka határozza meg. Az igazgató - alapvető munkáltatói felelősségének csökkentése nélkül - közvetlen munkatársaira átruházza a munkáltatói jogainak meghatározott részét. 4.1. Az igazgató - Minden dolgozó esetében gyakorolja a munkáltatói jogkört kinevezéskor, felmentéskor, alapilletmény, pótlékok és jutalom megállapításakor, fegyelmi felelősségre vonás esetén. A munkaviszony létrejötte és megszűnése tekintetében a fenntartóval egyeztetve gyakorolja. - Teljes munkáltatói jogkört gyakorol: a kollégiumvezető, az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető, az iskolatitkár felett. 4.2. A munkáltatói jog megosztása 4.2.1. A kollégiumvezető a 4.1.-ben foglaltak kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a kollégiumi nevelőtanárok felett, és a gazdaságvezetővel megosztva a kollégiumban dolgozó technikai dolgozók felett.

19


SzMSz

4.2.2. Az igazgatóhelyettes a 4.1.-ben szereplők kivételével a munkaköri leírásában megjelölt területeken gyakorolja a munkáltatói jogot a munkaközösségek vezetői, a könyvtár vezetője, a tantestület tagjai és más alkalmazottak felett. 4.2.3. A gazdasági vezető a 4.1.-ben szereplők kivételével gyakorolja a munkáltatói jogot a gazdasági iroda dolgozói, a portások és a tornacsarnok felügyelője, a karbantartók és a takarítók felett. 4.2.4. Az iskolatitkár a 4.1.-ben szereplők kivételével gyakorolja a munkáltatói jogot az igazgatói titkárság dolgozói felett; az oktatást segítők (oktatás-technikus, rendszergazda, laboráns) felett az érintett munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve; továbbá a könyvtári dolgozó felett, a könyvtár vezetőjének egyetértésével. 4.2.5. A tagozatvezető a 4.1.-ben szereplők kivételével gyakorolja a munkáltatói jogot a tagozaton alkalmazottak felett. 4.2.6. A munkaközösség-vezető a 4.1.-ben szereplők kivételével gyakorolja a munkáltatói jogot az oktatást segítő technikai dolgozók szakmai munkája tekintetében; a munkaköri leírásában szereplő területeken a munkaközösség tagjai felett.

5. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 5.1. Alkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerződése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel, a háromoldalú megállapodás szerint. 5.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes tagozatvezetők, igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető, valamint a gazdasági vezető tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására.

20


SzMSz

5.2.1. A gazdasági vezető, a gazdasági iroda dolgozói, a tornacsarnok felügyelője, a portások, a karbantartók, az udvaros, a takarítók, az igazgatói titkárság vezetője és dolgozói, az oktatás-technikus, a rendszergazda, a laboráns, a nem pedagógus könyvtáros heti 40 órás munkaidejét az iskolai feladatokhoz igazodva kell beosztani. 5.3. A pedagógusok munkarendje 5.3.1. A pedagógusok jogait és kötelességeit, a munkakörükbe tartozó feladatokat a közoktatási törvény rögzíti. 5.3.3. A pedagógusok, nevelőtanárok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek és a kollégiumvezető állapítják meg az intézmény tanórarendjének, foglakozási rendjének és a pedagógiai felügyelet biztosításának függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. 5.3.4. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, helyettesének vagy az igazgatói titkárság ügyeletesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor az illetékes igazgatóhelyetteshez feljegyzést eljuttatni a tanítandó tananyagról, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. 5.3.5. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 3 nappal (rendkívüli esetben 1 nappal) előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák, foglalkozások, tantermek megváltoztatását az igazgatóhelyettes engedélyezi. 5.3.6. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. 5.3.7. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felül - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A tervezhető megbízásokat a tanév elején ki kell adni és szerepeltetni kell a munkatervben. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az elviselhető terhelés.

21


SzMSz

5.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje 5.4.1 Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre minden tanuló saját maga ügyel, illetve a pedagógusok és a hetesek felügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az illetékes igazgatóhelyettes feladata.). A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék és a DÖK egyetértésével (közoktatási törvény 40. paragrafus (7). 5.5. A tanév rendje 5.5.1. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. 5.5.2. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól) - az iskolai és kollégiumi szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról - a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról - a vizsgák rendjéről - a tanév tanórán kívüli foglakozásairól - az éves munkaterv jóváhagyásáról - a házirend módosításáról. 5.5.3. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözetben. 5.5.4. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a baleset- és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten, a kollégiumi nevelőtanárok az új tanév első beérkezési napján ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény házirendjét, a havonta elkészített munkatervet és az eredmények összesítését ki kell függeszteni minden osztályteremben, továbbá át kell adni a kollégium nevelőtestülete és minden dolgozó számára, akinek munkaköre ellátásához szükségesek az abban foglalt információk.

22


SzMSz

5.6. A tanítási (foglakozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 5.6.1. Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend, kollégiumi foglalkozási rend alapján történik - pedagógus vezetésével -,a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. 5.6.2. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor, a többi egész órakor kezdődik. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A kollégiumi kötelező foglalkozások száma: heti 15 óra. Ebből heti 12 óra a másnapi tanításra való kötelező felkészülési idő 16-18,45 óra közötti időszakban. 5.6.3. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. A kollégiumi bentlakás megkezdése jogszabályban előírt orvosi igazoláshoz kötött. 5.6.4. Az óraközi szünetek időtartama 15 perc, az órák kezdetét és végét csengetés jelzi. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető (kivétel a 5.6.2-ben szereplő rendkívüli eset). Az óraközi szüneteket a tanulók az osztálytermükben, a folyosókon, illetve lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva egymás testi épségére. Előadóterembe, tornaterembe és a sportcsarnokba csak az órát tartó tanár jelenlétében mehetnek be. Az óraközi szünet rendjét az ügyeletre beosztott pedagógusok és a hetesek felügyelik. A főépületben szintenként 1 - 1, az új épületrészben a folyosón 1, a büfében 1 ügyeletes tanár teljesít szolgálatot a tanítás megkezdése előtt 745-től és az óraközi szünetekben. A sportcsarnok, az öltözők és az öltözők előtti folyosórész felügyeletét a testnevelő tanárok, a munkaközösség-vezető beosztása alapján látják el. Beteg kollégista tanuló – a kollégiumban tartózkodás orvosi engedélyezése estén betegsége idején csak a kijelölt betegszobában tartózkodhat. Egymás utáni két tanórát összevonva is megtarthat a tanár, ha dolgozatot írat. Az összevont órát tartó pedagógus köteles felügyelni az összevont óra befejezése után, az általános tanítási óra idején szünetet tartó diákokra, hogy a tanítást ne zavarják. 5.6.5. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján a munkaterv rögzíti. 5.6.6. A nem kötelező (fakultatív, szakköri, tanfolyami stb.) tanítási órák 1430-tól 1600 óráig, szünet közbeiktatása nélkül tarthatók. Ezek az órák is 45 percesek. A kollégiumi szabadon választott, szabadidős és szakköri foglalkozások az éves munkatervben rögzített időpontokban tarthatók.

23


SzMSz

5.7. Az intézményben tartózkodás rendje 5.7.1. Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben reggel 600 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 2000 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, az alábbi időpontokban: munkanapokon 730-tól 1300 óráig, irodai ügyelet az igazgatói titkárságon 800 órától 1300 óráig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon, ha nincs rendezvény, zárva kell tartani. Indokolt esetben a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. 5.7.2. Az intézmény látogatása A gimnáziummal alkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók - biztonsági okok miatt - az alábbi módon látogathatják az intézményt: A főépület portása a látogatási füzetbe beírja az intézménybe érkező nevét, valamint annak a nevét, akivel találkozni akar. (Ez alól kivételt képeznek az intézmény által szervezett szülői értekezletek, fogadóórák, valamint az épületben szervezett kulturális és sportprogramok látogatói). Az intézményben rendezett ünnepélyek, diáknapok, évfolyamestek és egyéb diákrendezvények esetében - a hagyományok és az éves munkatervben meghatározottak alapján - a programért felelős tanár gondoskodik az idegenek távoltartásáról, illetve belépésük esetén felügyeletükről. 5.7.3. Az intézmény területének elhagyása A tanuló tanítási idő alatt csak osztályfőnöke, az osztályfőnök távollétében az ügyeletes igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola területét. Tanítási időben az intézmény tanulói a főépületek közötti közlekedésre csak a kollégium függőkertjén át vezető utat vehetik igénybe. Az intézmény épületét a kollégiumon keresztül is csak külön engedéllyel hagyhatják el. 5.8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 5.8.1. A nyitva tartás ideje alatt az intézmény tanulói és dolgozói az iskolában tartózkodhatnak azzal a megszorítással, hogy a tanítási órákat követően a tantermek takarítását nem akadályozhatják. Az egyes termek és egyéb létesítmények használatának további rendjét az ott kifüggesztett használati előírások szabályozzák.

24


SzMSz

5.8.2. Az iskola és kollégium épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületek állandó fellobogózása a portások feladata. 5.8.3. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: -

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energiával való takarékoskodásért a tűz- és baleset-, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

5.8.4. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják, kivéve a diákönkormányzat kizárólagos használatába adott iskolai helyiséget. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében, vagy a várakozásra kijelölt helyen tartózkodhat az iskolában. A kollégium nemek szerint szintenként és épületszárnyanként gondoskodik a tanulók személyes elhelyezéséről (hálószoba-közösségek). A nevelési-oktatási foglalkozások (kötelező feladatok) színtere az évfolyamonként szervezett tanulócsoportok közössége. A kollégiumi tanulócsoportok a kollégium közösségi színtereit, hálószobáit otthonukként használják. Nevelőtanári felügyelet csak a következő helyiségek használatához szükséges: könyvtár, kondicionáló-terem, számítástechnika-terem, lőtér, diákkonyha.

5.8.5. Az intézmény tulajdonában lévő bármely eszközt, az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az azokért leltár szerint felelős (gondnok, szertáros tanár, technikus, laboráns stb.) beleegyezésével és az igazgató ezt követő engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A kollégiumi szobaközösségek tanév elején kártérítési felelősség vállalása mellett leltárilag veszik át lakószobájuk berendezési tárgyait és használati eszközeit. 5.8.6. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, helyiségeket zárni kell, ennek megszervezése és ellenőrzése a gazdasági vezető feladata. A vagyonvédelem érdekében a kollégiumi hálószintek a dísztermi óráktól függően 8 óra és 13,45 óra között zárva vannak, a kollégiumban bennmaradó tanulók pedagógiai felügyelete a kijelölt tanulószobában biztosított. A tanulók személyes felszerelésének védelmét a tanuló saját szekrényének zárásával oldja meg.

25


SzMSz

5.9 Biztonsági intézkedések 5.9.1 Teendők tűzriadó esetén A tűzriadót szaggatott csengőszó vagy kolomp jelzi, melynek hangjára a tantermeket az ott kifüggesztett elvonulási utasítás szerint kell elhagyni. Kisebb tűz esetén a folyóson található kézi tűzoltó készüléket lehet oltásra használni. A tűzről haladéktalanul értesíteni kell az igazgatót, illetve az ügyeletes vezetőt, aki megteszi a további szükséges intézkedéseket. A tűzoltóságot az eloltott tűzről is értesíteni kell. 5.9.2 Teendők bombariadó esetén A bombariadót hosszan tartó csengetés jelzi, amelyet az igazgató vagy az őt helyettesítő személy rendelhet el. Az épületet a tűzriadó terv szerint el kell hagyni. Az ügyeletes vezető azonnal értesíti a rendőrséget. 5.9.3 Az épület biztonsági védelme, a riasztó működtetése Az iskola főépületének földszintjét, valamint az új épületet elektromos mozgásérzékelővel ellátott biztonsági rendszer védi. A riasztórendszer be- és kikapcsolását csak az arra bejelentett személyek végezhetik. Az intézmény zárásának és nyitásának, illetve a riasztó be- és kikapcsolásának megszervezése a gazdaságvezető feladata. A bejelentett kóddal rendelkezők személyesen felelősek a riasztórendszer szakszerű használatáért. A kollégium épületének biztonsági védelmét a kollégiumi portaügyelet látja el. 5.10 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény a törvény 38. paragrafusa (2) pontja alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - a gazdasági vezető javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt. A kollégium szabad kapacitásának kihasználására hétvégén, a tanítási szünetekben a hálószobákat és egyéb helyiségeit bérbe adhatja. 5.11. A kollégiumi munkarend külön szabályai A kollégiumi nevelők a 25 kötelező órát a kollégium pedagógiai programjában meghatározott feladatok megvalósítására, az éves munkatervben meghatározott munkarendben teljesítik, melyet a kollégium vezetője a „Pedagógusok munkarendje” c. dokumentumban (tantárgyfelosztásban) rögzít. A csoporttal nem rendelkező nevelők a nevelési programban meghatározott foglalkozások vezetésén kívül ügyeletesi feladatokat is ellátnak. A dolgozók munkájának, munkakörének meghatározásakor az arányos teherviselés elvét kell követni.

26


SzMSz

A munkában töltött időt a portai és technikai dolgozók a jelenléti íven, a nevelőtanárok a foglalkozási és ügyeleti naplóban saját aláírásukkal igazolják, hitelesítik. A tanulók kollégiumba való felvételének szabályait, a beérkezés, benntartózkodás, hazautazás, napi tevékenység és foglalkozás rendjét, a hétvégi bennmaradások rendjét a kollégium házirendje és benne a napirend tartalmazza.

6. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 6.1. Az intézmény nevelőtestülete 6.1.1. A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. paragrafusa alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A tantestület működését az MKM 11/1994. sz. rendeletének 29. paragrafusa szabályozza. 6.1.2. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 6.1.3. Az összevont intézmény mindennapi munkáját két, az összevont intézmény közös feladatait előtérbe helyező, de szakmailag önálló nevelőtestület önálló munkájával valósítja meg. A kollégiumi szakmai feladatok megvalósítója a kollégiumi tantestület. 6.2. A nevelőtestület értekezletei 6.2.1. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: a tanévnyitó, tanévzáró értekezlet; a félévi és év végi osztályozó értekezlet; a félévi értekezlet. A szorgalmi időben tartott értekezletek időpontjának illeszkednie kell az intézményegységek eltérő munkabeosztásához. 6.2.2. Nevelőtestületi munkaértekezletet az éves munkatervben meghatározottak szerint kell tartani. 6.2.3. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak húsz százaléka, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. 27


SzMSz

6.2.4. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület határozatképes, ha a kinevezett tanárok ötven százaléka jelen van. 6.2.5. A kollégium vezetője a kollégium munkatervében meghatározott módon szervezi és vezeti az intézményegység értekezleteit. Az értekezletekről készült emlékeztetőt az intézmény igazgatójának az értekezletet követő egy héten belül átadja. 6.3. A nevelőtestület által átruházott hatás- és feladatkörök A nevelőtestület a törvényekben és rendeletekben biztosított hatásköreiben maga jár el. Esetenkénti átruházásról külön határozatban dönt. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A szakmai munkaközösség - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. 6.4 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 6.4.1. A közoktatási törvény 58. paragrafusa szerint a szakmai munkaközösség a nevelésioktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az MKM 11/1994. sz. rendeletének 30. paragrafusa további szabályokat állapít meg a szakmai munkaközösségek működésére. A gimnázium szakmai munkaközösségei: magyar nyelv és irodalom és művészeti; történelem, földrajz és filozófia; angol nyelv; idegen nyelvek (német, francia, latin, orosz és spanyol nyelv); matematika; informatika; fizika; kémia és biológia; testnevelés; iskolai osztályfőnöki (a nevelésért felelős igazgatóhelyettes vezeti); 9., 10., 11., 12., 13. évfolyamosztályfőnöki. Kollégiumi munkaközösségek: - AJTP szerint dolgozó csoportvezetők, nevelők - az általános gimnáziumi csoportok munkájában érintett nevelők. 6.4.2. Az intézményi szakmai munkaközösségek jogkörei: A munkaközösségek tagjai az intézmény főállású és részfoglalkozású alkalmazottai.

28


SzMSz

A gimnáziumban tanító (főállású, részfoglalkozású és óraadó) tanárok kötelezően részt vesznek annak a munkaközösségnek a szakmai munkájában, amely tantárgyat az adott tanévben tanítják. Osztályfőnöki feladat ellátása esetében az iskolai osztályfőnöki munkaközösség és az évfolyam-munkaközösség munkájában is részt vesz a tanár. A munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására (szaktárgyak esetében 3, évfolyam-osztályfőnökök esetében 4 évenként) a munkaközösség tagjai titkos szavazással munkaközösség-vezetőt választanak. A szavazás akkor eredményes, ha a munkaközösség tagjainak több mint fele ugyanarra a személyre szavaz. A több szaktárgyi munkaközösséghez tartozók a tanév elején választják meg, hogy a tantestületi döntéseket előkészítő, nem a szaktárgyakat érintő (általános) kérdések megvitatásában melyik munkaközösség keretében vesznek részt. 6.5 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 6.5.1. A szakmai munkaközösségek feladatai a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban: - koordinálják az egész intézményben folyó nevelő-oktató munkát, fejlesztik szakmai színvonalát, minőségét - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát - összeállítják az intézmény számára a különböző vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. 6.5.2. A munkaközösség dönt (s ezt a munkatervben rögzíti): - a munkaközösség-vezető személyéről - a dolgozatokról, annak számáról, tartalmáról és értékelési módjáról - az osztályozó vizsgák követelményrendszeréről, feladatlapjairól, a vizsgabizottság összetételéről - a csoportok tantervi változatairól és a csoportbeosztásról - a tankönyvek és taneszközök kiválasztásáról - a belső továbbképzési programról - a szaktárgyi versenyek módjáról - a versenyeken és pályázatokon az iskolát képviselő tanulókról.

29


SzMSz

6.5.3. Kezdeményezi a kutatásokat és kísérleteket; az emelt szintű csoportok indítását vagy megszüntetését és szervezésük módját; a tantestületet képviselő pedagógusok megbízását; a jutalmazásokat, kitüntetéseket, a tantárgyfelosztást. 6.5.4. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért - az idegen nyelvi munkaközösség-vezető felelős a külföldi vendégtanár fogadásának megszervezéséért - módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását - elbírálja és jóváhagyja a munkaközösség tagjainak a helyi tanterv mellékletétől eltérő tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, igazgatói intézkedést kezdeményez - képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény kibővített vezetőségében, az igazgató és a tantestület előtt, valamint az iskolán kívül - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére - állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait - a szertáros bevonásával gondoskodik a munkaközösség költségkeretének célszerű felhasználásáról. - pályázatokat készít

7. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 7.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az iskolában és a kollégiumban dolgozó tanárok és a nevelés-oktatás feltételeit biztosító alkalmazottak közösségeinek, valamint a szülői és tanulói közösségeknek az összessége. 7.2. Az alkalmazotti közösség Az iskola és a kollégium nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmazotti jogviszonyban álló nem tanári munkakörben foglalkoztatott dolgozókból áll.

30


SzMSz

7.3. A szülői közösség 7.3.1. A közoktatási törvény rendelkezik a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről. Ennek alapján iskolánkban és a kollégiumban a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket, kollégiumi szülők közösségét hozhatnak létre. 7.3.1.1. A szülők iskolai képviseletét a Szülői Fórum látja el. Tagjai az osztályok szülői munkaközösségei által delegált 2-2 szülő (az osztály SZMK elnöke, alelnöke), továbbá azok a szülők, akik a Szülői Fórum munkájára a tanévi első szülői értekezleten aláírásukkal jelentkeznek. A Szülői Fórum tagjai szavazati joggal, minden szülő tanácskozási joggal vehet részt a Szülői Fórum állásfoglalásainak kialakításában. A Szülői Fórum gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a jogszabályok a szülők és szülői érdekképviseletek számára biztosítanak (iskolaszéki választások megszervezése, igazgatói pályázatok véleményezése, az iskolaszékbe delegált tagok beszámoltatása, kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési jogok). Dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. 7.3.1.2. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményüket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott két vezetőjük (a Szülői Fórumba delegált 2 tag) vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez és az iskolaszékhez. A kollégiumi szülők közösségének munkáját az ezzel megbízott nevelőtanár segíti. 7.3.2. Az intézmény Szülői Fórumát az iskola igazgatója tanévenként legalább 3 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A Szülői Fórum tagjai elnököt választanak, az elnök közvetlenül az igazgatóval (illetve a szülői kapcsolattartás szervezéséért felelős helyettesével) tart kapcsolatot. A Szülői Fórum elnöke a Szülői Fórumot szükség szerint, az elnökség döntése alapján hívhatja össze. Az igazgató köteles az ehhez a szükséges segítséget megadni. 7.4. Az iskolaszék 7.4.1. Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat. Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a fenntartó azonos számú képviselőjéből áll. A négy érdekelt megegyezése szerint a közös igazgatású többcélú intézmény egy iskolaszéket hoz létre, amelyben a tantestületet, a szülőket, illetve a diákokat és a fenntartót 5-5 delegált képviseli. Három oldal képviselői között legalább egy főnek a kollégiumból kell kikerülnie. Az iskolaszék alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, munkaprogramját, megválasztja tisztségviselőit.

31


SzMSz

7.5. A diákönkormányzat 7.5.1. A diákkörök A törvény alapján az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. 7.5.1.1. A diákkör tagjai érdekeik képviseletére, a szervezéssel és a vezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására diákvezetőséget alakíthatnak. A diákkör a nevelőtestület véleményének meghallgatása után dönt a saját működéséről és a tevékenységét segítő személy felkéréséről. 7.5.1.2. Az iskolai diákvezetőség javaslata alapján - a házirend elveit alapul véve - az igazgató engedélyezi a diákkörök működését. 7.5.1.3. A diákkörök működéséhez szükséges pénzt az iskola vagy az iskolai diákvezetőség biztosítja, de lehetnek önköltséges diákkörök is. 7.5.1.4. Az önkormányzattal diákvezetőségbe.

működő

diákkörök

vezetőjüket

delegálhatják

az

iskolai

7.5.2. A diákönkormányzat működési rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 7.5.3. Az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott diákvezetőség áll. A tanulóifjúságot az intézmény vezetősége és a nevelőtestület előtt a diákvezetőség képviseli és gyakorolja a diák-önkormányzatot megillető jogokat. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és az iskola vagy a kollégium vezetőségéhez fordulhat. 7.5.4. A diákközgyűlés (iskolagyűlés), a kollégiumi közgyűlés az intézmény tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amelyen az intézmény minden diákja részt vehet. A diákközgyűlésen részt vesz az intézmény minden vezetője, a gimnázium minden tanára, valamint a diákok ügyeivel közvetlenül foglalkozó dolgozója. Az igazgatónak és az iskolai diákvezetőség megbízottjának tájékoztatója után a tanulóközösségek (osztályok, diákkörök stb.) által megbízott diákok kapnak először lehetőséget észrevételeik, javaslataik elmondására. Ezt követően a diákközgyűlésen bármelyik tanuló, illetve felnőtt megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A levezető elnököt az iskolai diákvezetőség egyetértésével az igazgató bízza meg.

32


SzMSz

7.6. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) egy részét az órarend szerint közösen látogatják. 7.6.1. Az osztály, kollégiumi csoport közösségi életének megszervezésére, a tanulmányi munkát segítő tevékenységre, az érdekek képviseletére osztály-diákbizottságot, kollégiumi csoportvezetőséget hoznak létre. Az ODB tagjaiként tanulmányi, kulturális, érdekvédelmi, környezetvédelmi és sportfelelőst célszerű megbízni. Az osztályközösség, kollégiumi csoport mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége nyilvános jelölés után titkos szavazással megválasztja az osztály-, csoport-diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, csoportvezetőt, küldötteket delegál az intézmény diákönkormányzatainak vezetőségébe (az osztályközösség/csoport így önmaga diákképviseletéről dönt). 7.6.1.1. Az osztálygyűlés Az iskola minden tanulója számára az osztálygyűlés az a diákfórum, ahol véleményét, javaslatait, kezdeményezéseit elmondhatja. Osztálygyűlést az osztályfőnök jelenlétében lehet tartani. Az osztályra vonatkozóan az osztálygyűlés gyakorolja a tanulói közösséget megillető jogokat. Az osztálygyűlés az iskolai életre vonatkozó javaslatait, észrevételeit a diákközgyűlésen, az ODB által terjesztheti elő. A diákközgyűlésen minden tanuló részt vehet, egyéni véleményt nyilváníthat és kérdezhet. Osztálygyűlést kell tartani minden félév lezárása előtt, a magatartás és a szorgalom minősítésekor. Indokolt esetben - az osztályfőnök egyetértésével - az ODB osztálygyűlést hívhat össze. Össze kell hívni az osztálygyűlést, ha az osztály tanulóinak a többsége kéri. A tanulók az osztálygyűlésen nyilváníthatnak véleményt az őket nevelő-oktató pedagógusok munkájáról. Az osztálygyűlés a véleményeket megvitatja, és állásfoglalása alapján a közösség érdekeit szolgáló javaslatokat az osztályfőnök és az ODB segítségével eljuttatja az iskola vezetőihez, a tantestülethez, illetve megbeszéli az érintett tanárokkal. 7.6.1.2. Az ODB / kollégiumi csoportvezetőség feladatai Az ODB munkáját az osztálytitkár irányítja, képviseli az osztályt az osztályban tanító tanárok értekezletén, a tantestület és az iskola vezetői előtt. Az ODB előkészíti az osztálygyűléseket, és képviseli a határozatokat a megfelelő fórumokon. Figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok és az osztály viszonyának alakulását, indokolt esetben az osztályfőnök segítségével megteszi a szükséges intézkedéseket. Segíti a házirend betartását, fellép az osztály érdekeit sértő tanulói magatartás ellen, segíti az egészséges közösségi szellem kialakulását. Tevékenységét az osztályfőnök segítségével, vele együttműködve fejti ki.

33


SzMSz

Az osztály tanulóinak esetében véleményezési jogkört gyakorol: fegyelmezési és fegyelmi ügyekben jutalmazásokban és kitüntetésekben, szociális ügyekben, ösztöndíjakban. Szervezőmunkájával bekapcsolja az osztályközösséget az iskolai diákközösség programjaiba, szervezi a mindennapi életben jelentkező közösségi feladatokat. 7.6.1.3. A tanulók egyéni problémáikkal, az iskolai és kollégiumi életre vonatkozó javaslataikkal az osztályfőnökükhöz és csoportvezetőhöz, az iskola tanáraihoz, nevelőihez és vezetőihez, az iskolaszékhez, az ODB-hez, az osztálygyűléshez, a diákfórumokhoz, kollégiumi tanácshoz, a diákvezetőséghez és a diákközgyűléshez fordulhatnak. 7.6.2. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a nevelésért felelős igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Megbízást az kaphat, aki vállalja, hogy osztálya magatartásbeli, szorgalmi, tanulmányi, kulturális és sporttevékenységének fejlődését a korosztály adottságait figyelembe véve elősegíti, figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését, és nevelési módszerét az iskolaközösség által elfogadott dokumentumok szellemével összhangban választja meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Alaposan ismernie kell tanítványait, a tantestület által elfogadott alapvető pedagógiai dokumentumok (pedagógiai program, házirend, munkatervek) alapján, saját pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe veszi a diákok személyiségfejlődésének tényezőit. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráit. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelőkkel, tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógy-testnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs). Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti a tantestület által elfogadott minősítési szempontok alapján. Szülői értekezletet tart, szükség esetén meglátogatja tanítványai családját, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók tanulmányi előmeneteléről, szükség szerint magatartásáról. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, a házirend előírásai szerint igazolja a tanulói hiányzásokat). Saját hatáskörében a Házirend szerint távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának. Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.

34


SzMSz

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. A kollégiumi nevelőtanár, csoportvezető tanár feladatait lásd a 13.3. pontban. 7.7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az éves munkaterv tartalmazza, melyeket az iskola faliújságján ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). A kollégium, a szülői szervezete, a kollégium nevelőtestülete és a kollégiumi DÖK közötti kapcsolattartás formáit, a szülők tájékoztatási rendjét, valamint a partnerkapcsolatokat a kollégium nevelési programja, IMIP-je és Házirendje tartalmazza. 7.7.1. A diákközösségek és az intézmény vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje 7.7.1.1. A diákközösségek, a diákvezetőség, a tanári közösségek és az intézmény vezetői a szorgalmi időszak végéig kialakítják a következő tanévre vonatkozó célkitűzéseiket, programterveiket. 7.7.1.2. A tanév előkészítése során a tanári közösségek és a diákvezetők augusztus végén kialakítják a naptár szerint elkészített s minden partnerrel egyeztetett programtervet. Az intézmény vezetői a házi vezetőképző táborban – ahol a kollégiumi és az iskolai DÖK képviselői egyaránt részt vesznek - megadják a munkához szükséges információkat, segítséget. 7.7.1.3. Az iskola a tanév kezdetén diákközgyűlést tart, ahol a diákvezetőség ismerteti és a közgyűlés megvitatja az elkészített programot. 7.7.1.4. Szeptemberben minden tanulóközösség megkezdheti a munkaterve szerinti tevékenységét. 7.7.1.5. A tanév munkaterve rögzíti azokat a diákvezetőségi, sportköri, kollégiumi, valamint igazgatósági, tantestületi, munkaközösségi megbeszéléseket, amelyek a munka folyamatos végzéséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez szükségesek. A tanév munkatervében rögzíteni kell a diákönkormányzat gyűlései és rendezvényei számára biztosított délutáni időkeretet is, valamint a diákönkormányzat működéséhez biztosított helyiségeket, azok használati rendjét. A diákvezetői tanácskozásokon az iskolai vezetők, a tanári megbeszéléseken - ha az a diákokat érinti - a diákképviselők felkészülten vesznek részt.

35


SzMSz

7.7.1.6. A különböző diákközösségek közötti folyamatos kapcsolattartást, a tanulók tájékoztatását az iskolai diákvezetőség szervezi meg. 7.7.1.7. Ha a munka jellege megkívánja, közös tanári és tanulói megbeszéléseket lehet összehívni. 7.8. A szülők tájékoztatásának formái 7.8.1. A közoktatási törvénynek megfelelően az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn kívüli időpontokban szülői értekezleteken, fogadóórákon. Rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulók ellenőrző könyvében. 7.8.2. A szülői értekezletek: Az egyes osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az induló új osztályok tanulóinak szüleit a felvételi füzetben tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az új osztályok szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként két szülői értekezletet tart (szeptemberben és februárban). Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és az osztály SZMK elnöke hívhat össze - a felmerülő problémák megoldására. 7.8.3. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa azonos időpontban, tanévenként a munkatervben rögzített szerdai napokon 1630-tól 1900 óráig a tanulók szülei részére félévente egy alkalommal tart szülői fogadóórát. Ha a tanár rendkívüli ok miatt hiányzik, egy hét múlva ugyanabban az időben tart fogadóórát. Az eltérő időpontról a tanár az általa tanított tanulókon keresztül értesíti a szülőket. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 7.8.4. A rendszeres írásbeli tájékoztatás A pedagógus köteles minden érdemjegyet, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján a naplóba beírni és a tanulóval közölni. Ha a tanuló ellenőrző könyve hiányzik, a hiányt a tanár az osztályozó napló jegyzetoldalára dátummal és kézjeggyel ellátva írja be. A kollégium minden negyedév értékelése után személyre szóló írásbeli tájékoztatást küld a szülőknek.

36


SzMSz

7.9. Az intézmény külső kapcsolatai Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény a fenntartóval, a gyermekjóléti szolgálattal, az iskolaszékkel, az intézményt támogató alapítványok kuratóriumával, a beiskolázási vonzáskörzet általános iskoláival, a város közművelődési intézményeivel. 7.10. A nyilvánosság előtti megjelenés Az intézmény sajtóban történő megjelenését az ezzel foglalkozó igazgatóhelyettes koordinálja. A rendezvényekről minden esetben a szervezők tájékoztatják az írott és elektronikus sajtót, a felelős igazgatóhelyettes segítségével. Az intézmény hivatalos elektronikus honlapot működtet. A honlap főszerkesztőjét és a szerkesztésben közreműködőket az igazgató bízza meg. A megbízást az éves munkatervben rögzíteni kell. A honlap az intézményi hagyományok szellemében, gyorsan és igényesen nyújt információkat az érdeklődőknek. Az intézmény honlapján meg kell jelentetni a törvényben előírt adatokat (különös közzétételi lista), azokat folyamatosan frissíteni kell. 7.11. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, a rádió és az írott sajtó (illetékességi, működési területtől függetlenül) képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: - Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az igazgató/kollégiumvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult - A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásról szóló rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. - Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. - A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. - Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat csak az igazgató engedélyével adható.

37


SzMSz

8. FEJEZET VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK 8.1 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletének és ellátásának rendje Az intézmény biztosítja - az iskolaorvosi rendelést legalább heti egy alkalommal (tanévenként meghatározott időpontban) - a kollégium napi orvosi rendelést biztosít a kollégium épületében reggel 730-tól 800 óráig - a tanulók egészségi állapotának ellenőrzését, szűrését (kétévente, 9. és 10. osztályban) - gyógy-testneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátását - a tanulók fizikai állapotának mérését (évente két alkalommal) - a kampányoltások elvégzését. Az iskolán kívül végzett szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletről gondoskodik. Az állami tisztiorvosi szolgálat által biztosított lehetőségeket felhasználva tesz eleget az intézmény a törvény által előírt kötelezettségeinek: fogászat, tüdőszűrés és szemészet. 8.2 Az intézmény dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén 8.2.1 Az intézmény minden dolgozójának alapfeladata, hogy az egészség, a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja a tanulóknak, valamint veszélyhelyzet vagy tanulói baleset esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. - Minden dolgozó ismeri és betartja a munkabiztonsági szabályzat, a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv rendelkezéseit. - A tanárok az egyes tantárgyak keretében oktatják a tanulók biztonságával és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. - A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásokban folyamatosan figyelemmel kísérik a rájuk bízott tanulók tevékenységét, megtartják a rendet, s betartatják a tanulókkal a baleset-megelőzési szabályokat. - Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon foglalkoznak a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal (tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek megelőzése érdekében). Az osztályfőnökök a balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóban rögzítik, a tudnivalók elsajátítását ellenőrzik. - A tanév elején az első osztályfőnöki órán ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat és rendet, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzése érdekében. A tanulók az ismertetés tényét jegyzőkönyv aláírásával tudomásul veszik

38


SzMSz

- Az igazgató a munkavédelmi szemlén ellenőrzi az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit. - Az iskolába - ha van szabvány - csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus jelen szabályzatában meghatározott védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 8.2.2 Az intézmény dolgozóinak feladata tanulóbalesetek esetén - A tanulók felügyeletét ellátó tanár baleset, sérülés, rosszullét esetén (a baleset színhelyén jelenlévő többi nevelővel együtt) a sérült tanulót elsősegélyben részesíti, ha kell, orvost hív. - A balesetet okozó veszélyforrást megszünteti, minden tanulói balesetet, sérülést azonnal jelez az igazgatónak. - Az igazgató értesíti a szülőket, minden balesetet, sérülést kivizsgál. Tisztázza az okokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A tanulóbalesetet az iskola előírt nyomtatványon nyilvántartja. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetről 3 példányban jegyzőkönyvet készít (fenntartó, tanuló, iskola). A súlyos balesetet, melynek kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítésű személyt kell bevonni, azonnal jelenti a fenntartónak. Igény esetén az iskola lehetőséget biztosít az iskolaszék és a diákönkormányzat képviselőjének a balesetek kivizsgálásában való részvételre. 8.3. Az intézményben tilos mindennemű reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Mindenfajta hirdetmény eljuttatását a tanulókhoz az igazgató, illetve az őt helyettesítő vezető engedélyezi.

39


SzMSz

9. FEJEZET A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, HIÁNYZÁSUK IGAZOLÁSA 9.1. A tanulók jutalmazása 9.1.1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az Eötvös József Gimnázium jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az intézmény dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt nyújt, a közösségi életben tartósan jó szervezőként és irányítóként dolgozik. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 9.1.2. A tanulók jutalmazásának formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséret adható: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. A tanulók könyvvel és oklevéllel, Eötvös-éremmel, ajándéktárggyal jutalmazhatók. 9.1.3 Csoportok jutalmazása A tanulói közösségeket (osztály, művészeti csoport, sportcsapat, diákkör stb.) dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalom lehet kirándulás, táborozás és színházlátogatás, a csoport közös tevékenységéhez kapcsolódó eszköz, felszerelés. 9.1.4. Egyéni jutalmak 9.1.4.1. Osztályfőnöki dicséret Az osztályfőnöki dicséretet az osztály vagy az iskola érdekében végzett munka alapján - az ODB véleményének meghallgatása után - az osztályfőnök adja, a szülőket írásban, az osztályközösséget pedig szóban tájékoztatja. 9.1.4.2. Igazgatói dicséret Az igazgatói dicséretet az iskola hírnevét a teljesítményével növelő tanulónak adja az igazgató.

40


SzMSz

A dicséret kiadását az iskola minden dolgozója, tanulója, tanári és tanulói közössége kezdeményezheti; a szülőket írásban, az iskolaközösséget a havi munkaterv mellékletében tájékoztatja az igazgató. 9.1.4.3. Nevelőtestületi dicséret Az iskolaközösség érdekében folyamatosan végzett igen jelentős tevékenységért a nevelőtestület jegyzőkönyvi dicséretben részesítheti a tanulót. Erről a tantestület - az osztályfőnök előterjesztése alapján - értekezleten dönt. (Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az ODB véleményét is.) Az igazgató iskolai ünnepélyen ismerteti a tanulókkal a döntést. 9.1.4.4. Eötvös-érem Évente egy végzős tanuló kaphatja az iskolaközösség érdekében négy éven át, folyamatosan végzett, igen jelentős tevékenységért. Az érem odaítéléséről - a tizenkettedik évfolyamos osztályfőnökök előterjesztése alapján - osztályonként egy tizenegyedik évfolyamos diákból és ugyanennyi tanárból álló bizottság, szavazategyenlőség esetén az igazgató dönt. (Az osztályfőnöki előterjesztésnek tartalmaznia kell az ODB véleményét is). Az érmet a ballagási ünnepélyen az igazgató adja át. 9.1.4.5. Könyvjutalom A jutalomkönyvek átadására a tanév során három alkalommal kerül sor. Az Eötvös-napon a tanulmányi háziversenyek első helyezettjei kapják (a végzősök kivételével), a ballagáskor a háziversenyeken első helyezést, a megyei és az országos versenyeken helyezést elért, valamint a négy éven át kiemelkedő közösségi, tanulmányi, kulturális és sportmunkát végzett ballagók. A tanévzáró ünnepélyen az alsóbb osztályosoknak tanulmányi, közösségi, kulturális, sport területen elért eredményekért ad az iskola jutalomkönyvet. A könyvjutalmakról az osztályfőnöki munkaközösség elvei alapján - a kiemelkedő közösségi munkáért az ODB-vel egyeztetve - az osztályfőnök dönt. A jutalomkönyvekbe az indoklás a tantestület által elfogadott egységes szempontok figyelembe vételével az osztályfőnök feladata. Az átvételi elismervények elkészítését az iskolatitkár végzi. A jutalomkönyveket az Eötvös-napon és a ballagáson az igazgató, a tanévzáró ünnepély után pedig az osztályfőnök adja át. 9.1.4.6. Oklevél A háziversenyek 2-3. helyezettjei, illetve az egy-egy területen kiemelkedő munkát végzők kaphatják. Az okleveleket a versenyeket rendező munkaközösség, az osztályfőnök, illetve a jutalmazott tevékenységet irányító tanárok készítik, illetve készíttetik el a tantestület által elfogadott egységes szempontok figyelembevételével. Az oklevelek átadására a könyvjutalmakkal együtt kerül sor. 9.1.4.7. Dicsőségtábla Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, az Országos Középiskolai Bajnokságon az első tíz helyezett közé jutott, valamint az ezekkel egyenértékű eredményt elérő tanulók, illetve csapatok fényképét elhelyezzük az igazgatói iroda előtti dicsőségtáblán. A sportcsapatok csoportképéről és a pontos szövegről a felkészítő tanár

41


SzMSz

gondoskodik, a végzős diákoktól a tablófénykép kérése és a pontos szöveg elkészítése az osztályfőnök feladata. A fényképeket az iskolatitkárnak az érintett tanulók ballagása előtti héten kell kitennie a dicsőségtáblára. 9.2. Pályázatok A tantestület, az iskolai diákvezetőség, az igazgató egy meghatározott cél érdekében (pl.: Eötvös-napi pályázat, iskolatörténeti vetélkedő, sportvetélkedő, tisztasági verseny) a tanulók, illetve a tanulóközösségek számára különböző pályázatokat írhat ki (a feltételek és a jutalom feltüntetésével). A pályázatokat a munkatervben is rögzíteni kell. A kollégisták értékelésének, minősítésének (jutalmazásának és fegyelmezésének) rendszerét a kollégiumi házirend tartalmazza. 9.3. Fegyelmező intézkedések 9.3.1. A tanulóval szemben, ha kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedés alkalmazható. A fegyelmező intézkedéseket a házirend tartalmazza. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba be kell írni. Fegyelmező intézkedés lehet még a megbízatás visszavonása. A megbízás visszavonásában a döntési jog minden esetben a megbízóé (pl.: ODB-tag megbízatását az osztálygyűlés vonhatja vissza). A megbízatás visszavonását kezdeményezheti az igazgató, az osztályfőnök, a szaktanár, valamint a tanulói közösségek és képviselőik. 9.3.2. A írásbeli fegyelmező intézkedés előtt az osztályfőnök az ODB véleményét, az igazgató pedig az osztályfőnökét és az iskolai diákvezetőségét hallgatja meg. A fegyelmező intézkedésről az osztályfőnök az osztályt szóban, az iskolaközösséget érintő vétség esetén pedig az igazgató a teljes tanulóifjúságot körözvényben tájékoztatja. 9.3.3. Fegyelmező intézkedést kezdeményezhet az iskola dolgozója, tanulója, a tanuló szülője, valamint bármelyik iskolai közösség, illetve annak képviselője. A helyzet tisztázása az osztályfőnök feladata. Súlyosabb esetben az osztályfőnök - az ODB-vel egyeztetett - javaslata alapján az igazgató dönt, hogy a fegyelmezést igazgatói vagy osztályfőnöki hatáskörben intézik, illetve elrendelik-e fegyelmi eljárás lefolytatását. 9.3.4. Fegyelmi eljárást, vizsgálatot kell elrendelni, ha a fegyelmező intézkedések nem érték el céljukat, illetve súlyos és vétkes kötelességszegés esetén. 9.3.5. A tanulók helytelen magatartását, kötelességmulasztását, valamint az ezekhez kapcsolódó fegyelmező intézkedéseket a magatartás és a szorgalom minősítésekor figyelembe kell venni.

42


SzMSz

9.3.6. Kollégisták esetében az osztályfőnök és a nevelőtanár kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatja egymást a fegyelmező intézkedésekről. 9.4. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a fegyelmi eljárás során a közoktatási törvény és a miniszteri rendelet alapján kell eljárni. 9.5. A tanulói hiányzás 9.5.1. A tanulói mulasztásokra az MKM 11/1994. sz. rendeletének 20. paragrafusa vonatkozik. 9.5.2. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni (az igazolás módját a házirend tartalmazza). 9.5.3. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus beírja az osztálynaplóba (csoportbontás esetén a saját naplójába, majd az osztálynaplóba is). A késések és a mulasztott órák összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan késések és mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az iskolavezetéssel együtt jár el. Indokolt esetben kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 9.5.4. A tanuló első igazolatlan mulasztása esetén az osztályfőnök az ellenőrző útján tájékoztatja a szülőt, a tanulót pedig elbeszélgetésre az igazgatóhoz rendeli. A tanév során a második esetben az osztályfőnök ajánlott levélben értesíti a szülőt és az igazgatóval egyeztetett időpontban megbeszélésre hívja a szülőt és az érintett diákot. Harmadik esetben a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kell indítani. A kollégiumból való távolmaradás rendjét, az étkezések befizetésének és lemondásának rendjét a kollégiumi házirend szabályozza.

10. FEJEZET A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ÉS RENDJE 10.1. A tanórán kívüli foglakozások célja Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez a közoktatási törvény 53. paragrafusa alapján.

43


SzMSz

10.2. A tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák Tanulószobai foglalkozás, szakkör, diákkör (önképző kör), énekkar, diáksportkör, korrepetálás, felzárkóztatás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, filmklub, kulturális rendezvény, tanfolyam. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben a terembeosztással együtt. 10.2.1.2. A tanórán kívüli órakeret felhasználása: A foglakozások keretében korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, felvételi és érettségi előkészítés és egyéb tanulmányi, kulturális és sportfoglalkozás tartható. A tanórán kívüli órakeret felhasználását a munkaközösségek dolgozzák ki és rögzítik a munkatervükben. A délutáni óra keretében megtartott foglalkozásokról naplót kell vezetni úgy, hogy egyértelmű legyen a foglalkozás helye, időpontja és időtartama, a résztvevők neve, a foglalkozás témája. A foglalkozásokat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. 10.2.2. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit a munkaközösségek javaslata figyelembevételével az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján folynak, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. 10.2.3. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. 10.2.4. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. 10.2.5 Az iskolai sportkör 10.2.5.1. Az iskolai sportkör (ISK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében sportcsoportok szervezhetők. Az ISK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint az ISK által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. Az ISK vezetősége a bevétellel anyagi felelőssége tudatában rendelkezik.

44


SzMSz

Az ISK külön szabályzat alapján működik és a tanulók fizikai továbbfejlesztését, mindennapos testedzését, szervezett sportolását szolgálja. 10.2.5.2. Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. A tanulók a javaslataikat az ODB sportfelelőse, illetve küldötteik által a sportkör küldöttgyűlésén mondhatják el. A sportkört a választott diákvezetőség és a tanárelnök irányítja. Az ISK diákelnöke tagja az iskolai diákvezetőségnek. A versenysport csapatainak működtetésével, a tömegsport, a diákturizmus, az iskolai házibajnokságok stb. szervezésével az egészséges diákéletmód kialakításával és szervezésével a saját működési szabályzata szerint dolgozik. Az iskolai sportkör tanárelnöke tagja az iskola kibővített vezetésének. 10.3. Versenyek A tanulók szaktanári felkészítést igénybe véve részt vehetnek az intézményi, a települési és az országos versenyeken. 10.4. Könyvtár Az intézmény könyvtárát igénybe veheti minden tanuló és dolgozó. A könyvtár minden tanítási napon az igénybevevők rendelkezésére áll. Gyűjtőkörének és a szolgáltatások igénybevétele feltételeinek szabályozása az SZMSZ melléklete. 10.5. Ifjúsági klub Az intézményben ifjúsági klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működhet, éves munkaterv és havi program alapján. A klub élén diák-önkormányzati vezető áll. Tevékenységét az igazgató által megbízott klubvezető tanár segíti, a működéshez szükséges anyagi és egyéb feltételek a tagsági díjakból, pályázatokból és az intézmény támogatásából fedezhetők. 10.6. Tanfolyamok A tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalásának függvényében az iskolában tanfolyamok indíthatók. Az iskolában szervezett tanfolyamokon való részvételre a tanuló írásban jelentkezik, a jelentkezést a szülő is aláírja. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. 10.7. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, iskolai diákvezetőség) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. A rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény igazgatójának. Az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.

45


SzMSz

11. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 11.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 11.2. Az ünnepélyek és megemlékezések 11.2.1. Az iskolai ünnepélyek tartalmukban és külsőségeikben a tanulók nevelését, az iskola hagyományainak az ápolását és gazdagítását szolgálják. 11.2.2. Ünnepélyt kell tartani: a tanév nyitásakor, zárásakor, október 23., március 15. és az iskolanévadó halálának évfordulója (február 2.) alkalmából. Figyelmet kell fordítani a kollégium korábbi névadója, József Attila emlékének ápolására. Megemlékezést kell szervezni az aradi vértanúk emléknapja, a holocaust áldozatai és a kommunista diktatúrák áldozatai emléknapja alkalmából. A megemlékezés formájáról a történelem munkaközösség javaslata alapján az éves munkaterv rendelkezik. További megemlékezéseket az éves munkatervben lehet rögzíteni. 11.2.3. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestületnek és minden diáknak meg kell jelennie. Meg lehet hívni az intézménnyel kapcsolatot tartó intézmények, szervezetek képviselőit és a szülőket is. 11.2.4. Az iskola épületét az ünnephez méltóan fel kell díszíteni. Az ünnepélyek az iskolai hagyományokra épülnek, rendszerükkel a működési szabályzat külön foglalkozik (11.3. pont). 11.3. A hagyományos rendezvények szervezési és tartalmi vonatkozásai 11.3.1. A tanévnyitó időpontját a hivatalos rendelkezések szerint az igazgató határozza meg. A kilencedikeseket az iskolai diákvezetőség képviselői virággal köszöntik. 11.3.2. Az iskolai ünnepélyeket a tizenegyedik évfolyam rendezi. Munkájukat az osztályfőnökök és az általuk felkért tanárok segítik, az időpontokat a tanévi munkaterv rögzíti. 11.3.3. A szalagavató időpontja a végzős osztályokkal egyeztetett decemberi szombat, amelyet az éves munkaterv konkretizál. A szervezést a tizenegyedik évfolyam végzi. A műsor

46


SzMSz

összeállítása a tizenkettedik évfolyam feladata. Az ünnepi beszédet az egyik végzős osztályfőnök mondja. 11.3.4. A ballagás időpontja a tanév rendelete alapján az éves munkatervben szerepelő napon 12 óra. A tizenegyedik évfolyam szervezi; a tizedikesek a kaput és a faliújságot díszítik, a kilencedikesek pedig az ülőhelyeket biztosítják. Az udvar takarítása a kijelölt rend szerint történik. A szerenád ideje a végzősök utolsó tanítási napját megelőző este. 11.3.5. A tanévzáró ünnepély a munkatervben rögzített időpontban van. 11.3. 6. Az ismerkedési est időpontja október vagy november, a tizedik évfolyam szervezi. A műsort a kilencedikes osztályok készítik. 11.3.7. Tantestületi program A záró értekezletet követően összdolgozói összejövetelen köszöntik a nyugdíjba vonulókat, illetve az iskolában hosszú ideje (10, 15, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50 éve) dolgozókat. Meghívást kapnak az intézmény nyugdíjas tanárai, dolgozói. 11.4. Egyéb iskolai hagyományok 11.4.1. Tanulmányi hagyományok 11.4.1.1. A háziversenyek pénteki napokon, a munkaközösségi előzetes tervek alapján zajlanak. A versenyzők jutalmazása Eötvös-napon, illetve a tanévzárón, a végzősök esetében pedig a ballagáson történik. A versenyeket rendező tanárok bérét a tanulószobai keret biztosítja. 11.4.1.2. Az országos, területi és megyei szervezésű versenyeket a hivatalos versenynaptár rögzíti. A versenyeket az igazgatóság által felkért tanárok, illetve munkaközösségek rendezik. 11.4.1.3. Az Öveges-versenyt a matematika és a fizika munkaközösség az évenként megállapított s az iskolai munkatervben rögzített időpontban rendezi. 11.4.1.4. Az Országos Spanyol Nyelvű Vers- és Prózamondó Versenyt a spanyoltanárok és az iskolavezetés, valamint a közreműködésre felkért tanárok közösen szervezik. 11.4.1.5. A műfordító versenyt és a "Ki tud többet Magyarországról?" vetélkedőt az idegen nyelvi, illetve a földrajz és a történelem munkaközösség rendezi. Az időpontokat az iskolai munkaterv tartalmazza. 11.4.1.6. A felelősök megszervezik a programokat és utána rendet raknak.

47


SzMSz

11.4.2. Kulturális hagyományok, sorozatok és események 11.4.2.1. A diáklap. Felelőse az igazgató által felkért segítő tanár és a diákszerkesztőség. A szervezési feladatokban az iskolai diákvezetőség segít. 11.4.2.2. A filmklub. Időpontja csütörtök délután, évente tíz alkalommal. A bérletek elosztását a klubvezető határozza meg; felelőse az igazgató által felkért klubvezető tanár. 11.4.2.3. Az ifjúsági hangversenyekre a Filmharmóniával egyeztetett időpontban kerül sor. Felelőse az igazgató által megbízott tanár és a kilencedikes osztályfőnökök. Résztvevői a 9. évfolyam diákjai, valamint az érdeklődő felsőbb évesek. 11.4.2.4. Irodalmi sorozatok, író-olvasó találkozók, előadások. Rendjüket a délutáni foglalkozási terv tartalmazza. Iskola-mozi - igény szerint - munkaközösségi kezdeményezésre szervezhető. 11.4.3. Egyéb rendezvények Évenként egyszer megszervezett események, amelyeknek időpontját a felelősök évente állapítják meg, s az iskola munkatervében rögzíti. A szervezési teendőket és a koordinációt az illetékes igazgatóhelyettes irányításával a szabadidő-szervező végzi. 11.4.3.1. A karácsonyi hangverseny. Időpontja a téli szünet előtti hét egyik délutánja; felelőse az énekkar vezetője és a szabadidő-szervező, valamint az általuk felkért tanárok. 11.4.3.2. Az idegen nyelvi est. Időpontja április vége. A felelősök az idegen nyelvi munkaközösségek. 11.4.3.3. Irodalmi és zenei est szülőknek. Időpontja: munkaterv szerint. Szervezik: a diákvezetőség és az ODB-k kultúrfelelősei. Felelős a szabadidő-szervező. 11.4.3.4. Jókai-napok, egyéb versenyek, pályázatok és vetélkedők. Felelőse az illetékes igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők. 11.4.4. Az iskolai szintű szórakoztató rendezvények 11.4.4.1. Az iskolai munkatervben rögzített időpontokban és a Házirend szerint, az iskolai diákvezetőség kezdeményezése alapján tarthatók az intézményhez méltó diákrendezvények. Az egyes rendezvények felelőse a munkatervben meghatározott tanár.

48


SzMSz

Dísztermi rendezvényhez minimálisan kettő, egyébként a résztvevők várható számával arányos tanári felügyeletről (negyven diákonként egy tanár) az iskolai munkatervben kell (a felügyelő tanárok névsorának rögzítésével) gondoskodni. 11.4.4.2. Munkatervben nem szereplő diákrendezvényt akkor engedélyezhet az igazgató, ha a szervezésért felelős pedagógus az engedélyt időben megkéri s egyidejűleg a felügyeletre vállalkozó tanárok névsorát is benyújtja. 11.4.5. Az iskola tanévenként évkönyvet ad ki, ha erre az anyagi feltételek megteremthetők. 11.4.6. A tanári Eötvös-érem kitüntetést az intézmény alapításának 225. évfordulóján a tantestület hozta létre. Odaítéléséről a munkaközösségek írásban indokolt javaslatai alapján a tantestület titkos szavazással dönt. Évente egy tanári Eötvös-érem adományozható, a gimnáziumban sok éven át végzett áldozatos és eredményes munka elismeréseként. A kitüntetést a ballagási ünnepélyen az igazgató adja át. Az Eötvös-érem odaítélésével járó eljárásokat a külön szabályzatban megfogalmazottak betartásával az Eötvös-érmesekből álló bizottság intézi. A kollégiumi hagyományok rendszerét a kollégium pedagógiai programja tartalmazza. 11.5. A hagyományápolás külsőségei 11.5.1. Az intézmény címerének (jelvényének) leírása: Sötétkék pajzs alakú mezőben a pajzsot kitöltő fehér körgyűrű, ebben "Eötvös József Gimnázium Tata" felirat. A körgyűrűt határoló kisebb kör belsejében világoskék mezőben Tata város címere, e címer fölött, a világoskék körben az iskola jogelődje alapításának éve, "1765" . 11.5.2. A kollégium jelképei, melyeket a kollégiumi saját rendezvényeken használ: Kollégiumi zászló: királykék mező közepén aranyszínű nyomattal az intézmény emblémája, a zászló szegélyét aranyszínű rojt keretezi. A kollégium emblémája: pajzs alakú, amely fölött „Corona mea et quadium meum” felirat, alatta „1767” évszám található, a pajzs két részre osztott. Bal oldalán az Esterházy-korona alatt piarista napban egybe fűződő „M” és „A” betűket elválasztja két Ω a „MHPOY” betűcsoporttól. Jobb oldalán a kardot tartó Esterházy-oroszlán látható. 11.5.3. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viseletét a házirend rögzíti. Az iskolai ünnepélyeken, illetve a tantestület vagy az igazgató által meghatározott alkalmakkor az ünnepi ruha viselése kötelező a diákok, valamint az intézmény dolgozói számára. 2005-től felmenően az ünnepi viselet kiegészül az intézmény címerével díszített sötétkék selyem férfi nyakkendővel, illetve női sállal.

49


SzMSz

12. FEJEZET AZ ÖSZTÖNDÍJ ÉS A SZOCIÁLIS SEGÉLY 12.1. Ösztöndíj 12.1.1. Alapelvek: ösztöndíjra pályázatot nyújthat be az a tanuló, akinek a tanulmányi eredménye jó vagy kiváló (legalább 4.00 átlag), a magatartása és a közösségi munkája példamutató, a családjának a szociális helyzete is indokolja. (Ezek a szempontok egyben rangsort is jelentenek). 12.1.2. A rendelkezésre álló pénzösszeget bizottság osztja el. Tagjai: az igazgató, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és a diákvezetőség képviselője. 12.1.3. A pályázat és az elbírálás módja, ideje: A tanulók a pályázatot az osztályfőnöknek adják be. A pályázatokat az ODB és az osztályfőnök véleményezi és rangsorolja, majd az osztályfőnök átadja őket az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének. Az ösztöndíjak megállapításáért felelős bizottság javaslatot készít a pénz elosztására. Ezt a tantestület elé terjeszti. A tanárok javaslataikkal, véleményükkel segítik az ösztöndíjak elosztását. A vélemények ismeretében a bizottság dönt. Az ösztöndíj átvételének időpontjáról az iskola igazgatója értesíti a szülőket. 12.2. Szociális segély 12.2.1. Az elosztás a tanuló szociális helyzete és magatartása alapján történik. Az írásbeli kérelmet december 1-jéig kell benyújtani az igazgatónak. A jogosultság elbírálása és a pénz elosztásának módja megegyezik a tanulmányi ösztöndíjéval. A kiosztásra december 15-ig kerül sor.

13.FEJEZET A KOLLÉGIUMRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 13.1. A kollégium feladatai: - Középiskolai/gimnáziumi képzésben résztvevő tanulók kollégiumi ellátása - Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel - Intézményi vagyon működtetése - Kollégiumi könyvállomány használati rendjének megszervezése. 13.2. A kollégium nevelőtestülete - a kollégiumi nevelőtestület feladata a kollégium pedagógiai programjának, házirendjének kidolgozása és elfogadása - a kollégium éves munkatervének megfelelően értekezleteket tart, melynek vezetője a kollégiumvezető

50


-

-

SzMSz

az értekezletek vitaanyaga, személyes ügyekre (tanulóra, szülőre, pedagógusra, egyéb dolgozóra) vonatkozó anyaga szolgálati titok, melyre vonatkozóan a mindenkori jogszabályoknak megfelelően kell eljárnia a nevelőtestület jogkörébe utalt ügyek előkészítésére bizottságot hozhat létre, melynek tagjait - a témától függően - felkéréssel vagy választással jelöli ki az így megválasztott bizottság a nevelőtestületnek számol be munkájáról.

13.3. A kollégiumi nevelőtanár (csoportvezető, ügyeletes nevelő) feladatai -

közvetlen felettese a kollégium vezetője

-

munkáját a kollégiumvezető által meghatározott munkabeosztásban, a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával végzi

-

csoportvezetőként ellátja tanulócsoportjának vezetését

-

a nevelési program megvalósításával biztosítja csoportja fejlődését, egyénre szabott fejlesztési terve alapján differenciált képesség- és személyiségfejlesztést valósít meg

-

felelős a csoportja:

tanulmányi munkájáért művelődéséért erkölcsi fejlődéséért kulturált és egészséges életmódjáért

-

gondoskodik tanulói felkészítésekről

számára

szükséges

korrepetálásokról,

előkészítőkről,

-

segíti pályaválasztásukat

-

elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt (naplóvezetés, statisztikák készítése, szülők értesítése a tanulók minősítéséről), elkészíti a számára előírt írásos beszámolókat

-

rendszeresen ellenőrzi a tanulói által használt helyiségek (hálók, tanulók, közösségi helyiségek) rendjét, tisztaságát

-

naponta ellenőrzi a házirend betartását, kimenők, hazautazások rendjét

-

gondoskodik a betegek ellátásáról

-

felelős az általa/csoportja által munkatervben vállalt rendezvények, feladatok megvalósításáért

-

tervezi csoportja foglalkozásait (kötelező, szabadon választott, szabadidős)

-

vezeti a munkatervben rábízott szakkör(ök), érdeklődési kör(ök) vezetését, összeállítja annak tematikáját

-

a tanulók, szülők személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, ill. a jogszabályban előírt módon jár el e tekintetben

-

rendszeresen ellenőrzi és értékeli csoportja tanulmányi, magatartási és közösségi eredményeit, melyről a munkatervben meghatározott módon - a nevelőtestületnek, a szülőnek - beszámol

-

havonta tájékozódik az osztályfőnököknél, szaktanároknál a tanulók iskolai előmenetelét, magatartását illetően

51


SzMSz

-

részt vesz a kollégiumi nevelőtestületi értekezleteken és az összevont intézmény közös összdolgozói értekezletein, nevelési értekezletein

-

az iskolai szülői értekezletekhez kapcsolódóan fogadóórát tart

-

kapcsolatot tart a kollégium más nevelőivel, felelőseivel

-

a csoportvezetői feladatok mellett a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feladatokat is ellátja.

13.4. A kollégista tanulók kártérítési felelőssége Szándékos károkozás esetén a keletkezett kárt a tanulónak meg kell térítenie. A kártérítés mértéke a gondatlan károkozás esetén a mindenkori minimálbér összegének 50%-a. Szándékos károkozás esetén a kártérítés mértéke az okozott kár összegével azonos, illetve nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér ötszörösét. Amennyiben a kárt többen okozták, úgy a fenti elvnek megfelelően egyetemlegesen osztoznak a kár megtérítésében. A kártérítésre vonatkozó részletes szabályokat a kollégiumi Házirend szabályozza. 13.5. Térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A kollégiumra vonatkozó fenti rendelkezéseket a kollégium Házirendje tartalmazza. A kollégium, szülői szervezete, a kollégium nevelőtestülete és a kollégiumi DÖK közötti kapcsolattartás formáit, a szülők tájékoztatási rendjét, valamint a partnerkapcsolatokat a kollégium nevelési programja, IMIP-je és Házirendje tartalmazza

14. FEJEZET AZ INTÉZMÉNNYEL ALKALMAZOTTI JOGVISZONYBAN ÁLLÓK KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉSÉNEK ALAPELVEI 14.1. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el -a munkaközösségek javaslata alapján- a meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását. 14.2. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést az kaphat, aki: osztályfőnök, csoportvezető nevelőtanár a minőségirányítási rendszer működéséért felelős, valamely terület felelőse, ha munkáját felelősséggel és pontosan végzi, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújt kiemelkedő teljesítményt, alkalmazottként, a munkaköri leírásában felsorolt tevékenységeket folyamatosan és magas szinten ellátja, valamint ha ezeken felüli többletfeladatot lát el 14.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni.

52


SzMSz

14.4. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbiakkal egészül ki a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXXI. törvény ( a továbbiakban módosító törvény) rendelkezései alapján, valamint a 186/2006. (VIII.31.) Kormányrendeletben megfogalmazottak szerint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 136/1992.(X.8.) Kormányrendelet módosításáról. 14.1. A kéthavi tanítási időkeret vezetése és elszámolása Az iskola tanárai kéthavi tanítási időkeretben teljesítik tanítási kötelezettségüket: - a tantárgyfelosztás, - az iskolai órarend szerint. A tanárok havi tanítási időkeretét az alábbi képlet alapján számoljuk: A munkakörre kötelező heti tanítási óra csökkentve a heti órakedvezmények számával osztva 5-tel, szorozva a hónap tanítási napjainak számával. (kötelező óra – órakedvezmény) / 5 X 1 havi tanítási napok száma = 1 havi tanítási időkeret A tanítási időkeret kimutatásán kell vezetni a helyettesítés alapján megtartott tanítási órákat és a tanórán kívüli tevékenységet is. Csak a ténylegesen megtartott és elismert órát lehet figyelembe venni minden nevelő tanítási időkeretének elszámolásánál. Minden hónap utolsó tanítási napját követően a munkaidőkeret kimutatást az iskola e feladattal megbízott igazgatóhelyettese összegzi. Minden második hónap utolsó tanítási napján - az elszámolásokat figyelembe véve – elvégzi a szükséges korrekciókat. Az összesítésnél a tanárok ténylegesen megtartott és elismert óráját veszi figyelembe. A megtartott órák számát összehasonlítja a tanítási időkeretben meghatározott órák számával. Amennyiben a nevelő nem éri el az időkeretben meghatározott óraszámot, nem lehet tanítási túlórát elszámolni. Amennyiben a nevelő annyi órát tartott, amennyit a tanítási időkeret előír, nem lehet tanítási túlórát elszámolni. Amennyiben a tanítási órák száma meghaladja a tanítási időkeretben meghatározottat, akkor az igazgatóhelyettesnek meg kell győződnie a tanítási órák megtartásáról, és el kell számolnia a nevelő részére tanítási túlóraként.

15. FEJEZET A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK A RENDJE 15.1. Belső ellenőrzés rendje Az összevont intézményben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2003. évi módosítása értelmében folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység, valamint a belső ellenőrzési tevékenység folyik. Az összevont intézmény belső ellenőrzési rendszerét az intézményi MIP tartalmazza. Megszervezésükért az igazgató és a kollégiumvezető a felelős. 53


15.2.

SzMSz

Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

Az intézmény igazgatója és a kollégium vezetője a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles megismerni, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a gazdasági vezető felelős. 15.3. Az ellenőrzési feladatok megosztása 15.3.1. Az igazgatóhelyettesek Ellenőrzik és értékelik a munkaköri leírásukban felsorolt területekkel kapcsolatos tevékenységet. Az éves munkatervben meghatározottak szerint tanítási órákat látogatnak. 15.3.2. A gazdasági vezető Az intézmény működésével összefüggő számviteli és gazdasági feladatok ellátása. Rendszeresen, a feladatok jellegének megfelelő gyakorisággal, valamint a szabályzatokban meghatározott időben ellenőrzi a munkaköri leírásában szereplő munkaterületeket és a ráruházott munkáltatói jogkörébe tartozó közalkalmazottak munkáját. Különös figyelmet fordít a tűz- és munkavédelmi helyzet ellenőrzésére, a vagyon védelmére, az intézmény használatában levő épületek és területek tisztaságára, gondozására, karbantartására, továbbá a gazdálkodási és pénzkezelési előírások betartására. 15.3.3. A munkaközösség-vezetők Látogatják és értékelik a munkaközösség tagjainak óráit, ellenőrzik a munkaközösségükkel kapcsolatos rendezvényeket. 15.3.4. Az osztályfőnökök Látogatják osztályuk óráit; tapasztalataikat megbeszélik az érintett kollégákkal és az osztállyal. 15.3.5. A nevelők Folyamatosan ellenőrzik a házirend és egyéb iskolai előírások betartását. 15.3.6. A szertárosok Ellenőrzik a szertár rendeltetésszerű használatát, az eszközök tárolását. 15.3.7. A diákképviselők, diákvezetők Figyelemmel kísérik, hogy érvényesül-e a döntési, a véleményezési és az egyetértési joguk.

54


SzMSz

15.3.8. Az iskolatitkár Ellenőrzési feladatait munkaköri leírása (az SZMSZ melléklete) tartalmazza. 15.3.9. A tagozatvezető A tagozaton az igazgatói munkakörben megfogalmazottak szerinti ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, azt gyakorolja. 15.3.10. A tűz- és munkavédelmi felelős Az érvényben lévő jogszabályok betartásának és betartatásának érdekében havi rendszerességgel ellenőrzést végez, ha rendellenességet tapasztal, azt írásban jelenti az igazgatónak. 15.4. A munkafolyamatba épített belső ellenőrzés Az intézmény minden dolgozója köteles jelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak (közvetlen felettesének) a munkája során észlelt pedagógiai, szakmai, karbantartási, takarítási, adminisztrációs hibákat, hiányosságokat. Az intézkedésre jogosult köteles a bejelentést kivizsgálni és a szükséges intézkedést megtenni. Ha a hibát bejelentő nem tapasztal intézkedést, köteles az igazgatót tájékoztatni. 15. 5. A kollégiumban a nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató AJTP programgazda a kollégium vezetője által megbízott nevelő A kollégium vezetője – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult a kollégium nevelői közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

16. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16.1. Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása a nevelőtestület támogatásával, az egyes területeken érintett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 16.2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. 16.3. A mellékletben található munkaköri leírások, szabályzatok - jelen SZMSZ változtatása nélkül is - módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

55


SzMSz

16.4. Az SZMSZ- t (mellékletek nélkül) megkapják az intézmény dolgozói, az Iskolaszék tagjai, a Szülői Fórum elnöke, a diákvezetőség. 16.5. A szervezeti és működési szabályzat mellékletei a következők: -

a gimnázium, a fenntartó és az Oktatási és Kulturális Minisztérium közötti háromoldalú megállapodás munkaköri leírások az intézmény könyvtárának szervezeti és működési, gyűjtőköri szabályzata a tanári Eötvös-érem szabályzata a helyiségek használati rendje a tűzriadó terve.

A dokumentum keletkezésével kapcsolatos egyéb megjegyzések. 1. Az Eötvös József Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát a diákönkormányzat 2009. szeptember 23-án megtartott értekezletén, az iskolaszék a 2009. szeptember 16-án megtartott értekezletén véleményezte és az abban foglaltakkal egyetértett. 2. Az Eötvös József Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény tantestülete a 2009. szeptember 28-án megtartott tantestületi értekezleten egyhangúlag elfogadta. 3. A Eötvös József Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó 2009. október ……. napján hagyja jóvá.

56


SzMSz

ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉKOK A Eötvös József Gimnázium és Kollégium iskolaszéke az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát áttekintette, az abban leírtakkal egyetért. Tata, 2009. szeptember 16-án Százaz Sándor az iskolaszék elnöke A Eötvös József Gimnázium és Kollégium diákönkormányzata az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát áttekintette, az abban leírtakkal egyetért. Tata, 2009. szeptember 23-án Farkas Fanni a DÖK elnöke A Eötvös József Gimnázium és Kollégium tantestülete az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadta. Tata, 2009. szeptember 28-án Katona Márta igazgató ..................................... a tantestület tagja hitelesítő

........................... a tantestület tagja hitelesítő

............................ a tantestület tagja hitelesítő

A Eötvös József Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát a Tatai Városkapu Zrt., 2009. október hó …….-én ……………………….. számú határozatával jóváhagyta.

57

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents