Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat

2013.

Szervezeti és Működési Szabályzat Bencs László Szakiskola és Általános Iskola

Tartalom Nincsenek tartalomjegyzék-bejegyzések.

1. Általános rendelkezések................................................................ 6 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja és hatálya ................................................................................................... 6 2.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA .......................................... 6 2.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI FELTÉTELEI ........... 6 2.3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA .................................... 7

3. A közoktatási intézmény neve, címe, jogállása, gazdálkodása . 7 4. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése .......................... 11 4.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE (FOLYAMATÁBRA).......................... 11 4.2. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE................................. 12 4.2.1. Az intézmény vezetősége ............................................................................................... 12

4.3. MAGASABB VEZETŐ (IGAZGATÓ, IGAZGATÓHELYETTES) .............................. 12 4.3.1. Az intézmény vezetője .................................................................................................... 13 Általános intézményvezető-helyettes ........................................................................................ 15 4.3.2. Szakmai intézményvezető-helyettes ............................................................................... 15

4.4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ............................. 16 4.4.1. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése ........................................................ 16 4.4.2. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai ............................................................................. 16 4.4.3. Az nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak ............................................... 16 4.4.4. A pedagógiai oktató-nevelőmunka értékelésének szempontjai ..................................... 16

4.5. FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS /FEUVE/: ..................................................................................................... 17 4.5.1. Kockázatkezelés ............................................................................................................ 17

5. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartási formájuk 17 5.1. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ............ 17 5.1.1. Az alkalmazottak ........................................................................................................... 17 5.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai .................................................................................. 17 5.1.3. A nevelőtestület és a vezetők kapcsolattartásának rendje ............................................ 17

5.2. A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS A VEZETŐK KAPCSOLATTARÁSÁNAK RENDJE ........ 18 5.2.1. Véleménynyilvánítás, tájékoztatás ................................................................................ 18

5.3. DIÁKÖNKORMÁNYZAT .................................................................................. 18 5.3.1. A diákönkormányzat jogai ............................................................................................ 19 5.3.2. A diákönkormányzat működési feltételei ....................................................................... 19 2


5.4. SZÜLŐI SZERVEZET ....................................................................................... 19 5.4.1. A Szülői Szervezet jogköre ............................................................................................ 20 5.4.2. A kapcsolattartás formái ............................................................................................... 20

5.5. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE .................................. 20 5.5.1. Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő társintézményekkel 20 5.5.2. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal ......................................................................... 21

6. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek ..................... 21 6.1. A NEVELŐTESTÜLET ...................................................................................... 21 6.1.1. A nevelőtestület döntési jogköre ................................................................................... 21 6.1.2. A nevelőtestület értekezletei .......................................................................................... 22 6.1.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ............................................. 22

6.2. A FELADATORIENTÁLT TEAMEK TEVÉKENYSÉGE (SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK) .................................................................................... 23 6.2.1. Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek ....................................... 24 6.2.2. A feladatorientált teamek vezetőinek munkaköri feladatai ........................................... 24 6.2.3. A feladatorientált teamek kapcsolattartási rendje ........................................................ 24

6.3. A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI KÖTELESSÉGEI ................................................... 25 6.4. A TANÁRI MUNKA DÍJAZÁSA.......................................................................... 26 6.4.1. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés iskolai szempontjai ....................... 26

7. Az intézmény működési rendje .................................................. 26 A TANÉV HELYI RENDJE................................................................................. 26 A TANÍTÁS HETI ÉS NAPI RENDJE ................................................................... 27 A GYAKORLATI OKTATÁS RENDJE ................................................................. 27 A NYITVA TARTÁS ÉS ÜGYELET RENDJE ........................................................ 27 A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL ............................................... 28 7.6. AZ ÜGYELET SZABÁLYAI ............................................................................... 28 7.7. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .................................................................. 28 7.8. A TANULÓK MUNKARENDJE .......................................................................... 29 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5.

8. A tanórán kívüli foglalkozások .................................................. 29 8.1. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA ................................................ 29 8.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK FORMÁI.............................................. 29 8.3. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ............................................................... 30

9. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje 30 9.1. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA ...................................................................... 30 9.2. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS KULTURÁLIS ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEI ..... 30 9.3. ÜNNEPI VISELET ............................................................................................ 31

3


9.3.1. Iskolánk diákjainak kötelező ünnepi viselete ................................................................ 31

10. Egyéb rendelkezések ................................................................. 31 10.1.

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ........... 31

10.1.1. Kapcsolat az egészségügyi szolgáltatóval .................................................................... 31 10.1.2. A baleset megelőzése céljából ....................................................................................... 32 10.1.3. Baleset esetén ................................................................................................................ 32

10.2. 10.3. 10.4.

A TESTNEVELÉS ÉS GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE .................................... 32 A SZAKISKOLA FELVÉTELI RENDJE ........................................................... 32 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......... 33

10.4.1. Tevékenységi területek .................................................................................................. 33 10.4.2. A felderítés eszközei ...................................................................................................... 33 10.4.3. Konfliktuskezelés ........................................................................................................... 33 10.4.4. Eljárások ....................................................................................................................... 34 10.4.5. Prevenció ...................................................................................................................... 34

A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI .................................................................................. 35 10.6. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK BÉRBEADÁSI RENDJE .............................. 36 10.7. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI .. 36 10.8. A KÖZZÉTÉTELI LISTA TARTALMA............................................................ 37 10.5.

10.8.1. A közzétételi lista az alábbi elemeket tartalmazza:....................................................... 37 10.8.2. A közzétételi lista nyilvánosságrahozási rendje ............................................................ 37 10.8.3. A közzétételi lista felülvizsgálati rendje ........................................................................ 37

11. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ............................................... 37 11.1. 11.2.

INTÉZMÉNYI FELADATOK ......................................................................... 37 FELADAT RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, PL. ÁRVÍZ, BELVÍZ, BOMBARIADÓ ESETÉN 38

12. A tankönyvrendelés szabályai .................................................. 40 13. Az iskolai könyvtár működési rendje ..................................... 40 13.1. 13.2. 13.3.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FELADATA .......................................................... 40 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI ............................................... 41 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR NYITVATARTÁSI RENDJE ..................................... 41

14. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség .................................... 41 A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETT ..................................... 41 A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL ESEDÉKESSÉGE ..................................... 42 A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG .................................. 42 A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI ................................................................................... 42

14.1. 14.2. 14.3. 14.4.

4


A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL FORMAI KÖVETELMÉNYEI ..................... 43 ANNAK MEGHATÁROZÁSÁT, HOGY HOL, MILYEN IDŐPONTBAN LEHET TÁJÉKOZTATÁST KÉRNI A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL ................................... 43

14.5. 14.6.

15. Záró rendelkezések ................................................................... 43 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ....................... 43 AZ INTÉZMÉNY TOVÁBBI SZABÁLYZATAI ................................................. 44 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .............................................................................................. 44

15.1. 15.2. 15.3.

5


1. Általános rendelkezések A nyíregyházi Bencs László Szakiskola és Általános Iskola nevelőtestülete az 1993. évi LXXIX. törvény 57. § (1) b) pontjában biztosított jogkörében, figyelemmel ugyanezen törvény 40. § (1)–(2)-ben, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. §-ban foglaltakra a Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestületi értekezleten az alábbi módon fogadta el.

2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja és hatálya 2.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

2.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI FELTÉTELEI • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról; 1993. évi LXXVI. tv. A szakképzésről; 2001. évi XXXVII. tv. A tankönyvpiac rendjéről; 1992. évi XXXVIII. tv. Az államháztartásról; 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról; 1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről; 1999. évi XLII. tv. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól; 1997. évi CXL. tv. A kulturális javak védelméről a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; 1997. évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról; 1992. évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; 1999. évi CXXV. tv. A kereset-kiegészítésről; 20/1997.(II.13.) Korm.r. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról; 217/1998. (XII.22.) Korm. r. Az államháztartás működési rendjéről; 138/1992.(X.8.) Korm.r. A közalkalmazottakról jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; 277/1997.(XII.22.)Korm.r. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről; 11/1994.(VI.8.) MKM r. A nevelési-oktatási intézmények működéséről; 30/1999.(II.15.) Korm. r. A diákigazolványról; 26/1997.(IX.3.) NM.r. Az iskola-egészségügyi ellátásról; 23/2004. (VIII.27.) OM.r. A tankönyvvé nyilvánításról, a tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; 9/1989.(IV.30.) MM.r. A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és

6


• • • • • • • • • •

névhasználatáról; 34/2001.(IX.14.) OM-ISM.r. Az iskolai sporttevékenységről; 24/2000. (VIII.29.) OM r. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésről; 280/2001. (XII.26.) Korm. r. Az államháztartás rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) korm. r. módosításáról; 37/2003. (XII. 27.) OM r. Az Országos Képzési Jegyzékről; 3/2002. (II.15.) OM r. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; 44/2007. (XII.29.) OKM r. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól; 193/2003. (XI.26.) Korm. r. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről; 20/2007. (V.21.) SZMM r. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről; 86/2011. (V.31.) számú közgy. határozat.

2.3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.

3. A közoktatási intézmény neve, címe, jogállása, gazdálkodása Az intézmény: Neve:

Bencs László Szakiskola és Általános Iskola

OM azonosító:

033429

Székhelye:

4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári út 12.

Alapítás éve:

1990.

Az irányító szerve, címe:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

A fenntartó szerve, címe:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Működési köre:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város és vonzáskörzete. A szakiskola Nyíregyháza város területén kötelező beiskolázásra kijelölt.

Intézmény típusa:

Szakiskola és általános iskola

Jogszabályban meghatározott közfeladat:

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti közoktatási feladatok: többcélú intézmény (szakiskola és általános iskola), középis-

7


kolai oktatás, szakképzés Típus szerinti besorolása: - tevékenységének jellege alapján:

közszolgáltató költségvetési szerv

- közszolgáltató szerv fajtája:

közoktatási feladatot ellátó közintézmény

- feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő költségvetési szerv Az intézmény vezetőjének kinevezése:

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § -a szerint, pályázat útján.

Az intézmény foglalkoztatottjai jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik. (1992. évi XXXIII. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján) Az intézmény képviseletére jogosultak:

Az intézmény mindenkori vezetője

Szakágazatszám:

853200 Szakmai középfokú oktatás

8


2010. január 1-jétől érvényes szakfeladatok: Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: 852021-1 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (5-8. évfolyam) 852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, építészet, vendéglátásidegenforgalom szakmacsoport Hátrányos helyzetű, tanulási nehézséggel küzdő tanulók általános iskolai és szakiskolai oktatása Felzárkóztató oktatás szervezése Felzárkóztató bázisiskola 853134-1 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10 évfolyam) Gazdasági-szolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport, műszaki szakterületen építészet szakmacsoport 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Gazdasági-szolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport, műszaki szakterületen építészet szakmacsoport, OKJ-s képzés 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Gazdasági-szolgáltatási szakterületen kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás- idegenforgalom szakmacsoport, műszaki szakterületen építészet szakmacsoport, OKJ-s képzés 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853134-1 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű 853222-1 szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 852024-1 Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőtt oktatás 562913-1 Iskolai, intézményi étkeztetés 931204-1 Iskolai diáksport tevékenység támogatás 931205-1 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolás Kiegészítő tevékenység: 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Képzési profil szerinti szolgáltatás Tanfolyami szakmai oktatás szervezése, vizsgáztatás

9


OKJ képzések: - 33 811 02 1000 00 00 - 33 811 03 1000 00 00 - 33 582 04 1000 00 00 - 31 582 15 1000 00 00 - 31 341 01 - 31 341 01 0010 31 02 - 31 341 01 0010 31 05

Pincér; Szakács; Festő, mázoló és tapétázó; Kőműves; Bolti eladó; Élelmiszer és vegyiáru eladó; Ruházati eladó.

Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény a Nyírvidék Térségi Integrált Szakképző Központ Kft. partnerintézménye. Az intézmény a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. partnerintézménye. Évfolyamok száma: Nappali tagozaton: - szakiskola - felzárkóztató oktatás - általános iskola (5-8 évfolyam)

2+2; 1-3 évfolyam 1 évfolyam 4 évfolyam

Az iskolába felvehető maximális tanulói létszáma nappali tagozaton: 450 fő A feladat ellátását szolgáló vagyon:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyoni állapotot az önkormányzat és az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza.

Az intézmény gazdálkodását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

10


Az iskolai bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: Hosszú bélyegző: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, osztályfőnökök, tanárok; Körbélyegző: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár. Az iskola képviselője a Kjt. szerint megbízott igazgató, aki képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében írásban átruházhatja az igazgatóhelyettesre vagy az intézmény más alkalmazottjára. Az iskolai kiadványozás és kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg.

4. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 4.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE (FOLYAMATÁBRA) intézményvezető

Szakmai intézményvezető-helyettes

Általános

intézményvezető-helyetteses

Minőségfejlesztő munka-

Reál team

csoport

Közismereti tanárok

Humán team

Prevenciós team

Szakmai team

Osztályfőnökök, szociálpedagógusok

Szakoktatók

Gazdasági ügyintéző

Iskolatitkár

Technikai dolgozók

11


4.2. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. 4.2.1. Az intézmény vezetősége Vezetőség: • • •

igazgató; általános igazgatóhelyettes; gyakorlati oktatásvezető.

Az iskola szakmai irányításában az alábbi tanácsadó testületek vesznek részt: • prevenciós-osztályfőnöki team; • reál - tantárgyi team; • humán - tantárgyi team; • szakmai team; • minőségbiztosítási team.

4.3. MAGASABB VEZETŐ (IGAZGATÓ, IGAZGATÓHELYETTES) Magasabb vezető megbízásnak minősül (magasabb vezető a költségvetési szerv vezetője és helyettese): • a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás; • az intézményvezető-helyettesi megbízás. A magasabb vezetői munkakör betöltésére pályázatot kell kiírni. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: • a munkahely és a beosztás megjelölését; • a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás időtartamát; • a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját; • a megbízás feltételeit; • a vezetői megbízáshoz előírt feltételeket kiegészítő feltételeket (pl. tudományos tevékenység, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat); • a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat; • a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó igényeket; • a pályázat elbírálásának határidejét. A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához - a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva - legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő). A nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) a Kt. 57. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján a véleményezési határidőn belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni, illetve, ha a munkáltatói jogot a képviselő-testület (közgyűlés) gyakorolja, a pályázatokat a köz-

12


gyűlés, képviselő-testület részére a harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani. Ha az intézmény vezetőjének a magasabb vezetői megbízása az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését megelőző két éven belül jár le, részére nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására. Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, vagy az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás bármilyen okból a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a közoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a közoktatási intézmény megfelelő feltételekkel rendelkező közalkalmazottjának. Ilyen megbízás hiányában a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítés rend szerint kell ellátni. •

A magasabb vezető részére a vezetői tevékenység ellátásával összefüggésben prémiumfeladat tűzhető ki: • mértéke: naptári évenként nem haladhatja meg: - magasabb vezető: tárgyévi illetmény 10 %; - vezető: tárgyévi illetmény 5 %.

4.3.1. Az intézmény vezetője Jogállása: magasabb vezető (megbízott vezető) • • • • • • • • • •

pedagógus munkakör megtartása mellett; magasabb vezetői megbízás; felsőfokú iskolai végzettség; a megbízást írásba kell foglalni; határozatlan időre szól, de a jogszabály legfeljebb 10 évig terjedő határozott időre szóló megbízást is előírhat a munkáltató döntésétől függően; 21 nap alapszabadság, 25 nap pótszabadság; vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért jutalomban és keresetkiegészítésben nem részesíthető; nem a vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért jutalomban részesíthető; nem lehet megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt; a megbízott vezetőt minősíteni kell a megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal.

Helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén annak kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköreit is gyakorolja. Tartós távollétnek minősül a legalább háromhetes, folyamatos távollét. Mindkét vezető tartós távolléte esetén az igazgatót gazdasági ügyekben a gazdasági ügyintéző, más területeken pedig az igazgató által esetenként megbízott gyakorlati oktatásvezető helyettesíti a fentieknek megfelelően.

13


Ha a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, abban a rendkívüli helyzetben a Közalkalmazotti Tanács elnöke felel az intézmény biztonságos működéséért. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a Közoktatási Törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: • a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, • a nevelőtestület vezetése, • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, • az intézmény jogszerű működésének és gazdálkodásának biztosítása, • a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, • a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör gyakorlása, • a közoktatási intézmény képviselete, • együttműködés biztosítása a szülői szervezettel, a szülők és a diákok képviselőjével és a diákmozgalommal, • a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, • a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanulóbaleset megelőzésének irányítása, • a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, • a tankönyvrendelés szabályozása. Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője – igazgatója – a Közoktatási Törvénynek megfelelően felelős az alábbiakért: • a szakszerű és törvényes működésért, • az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, • a pedagógiai munkáért, • az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, • a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, • a tanulóbalesetek megelőzéséért, • a tanulók egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: • általános igazgatóhelyettes; • gyakorlati oktatásvezető; • az iskolatitkár; • gazdasági ügyintéző.

14


Általános intézményvezető-helyettes Jogállása: magasabb vezető •

az igazgató irányításával – vele egyetértésben – tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli, segíti és irányítja a nevelést, az oktatást és a tanügyigazgatást; • őszinte, naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót korszerű vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében, • együttműködik vezetőtársaival, segíti az információáramlást • ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését, • gondoskodik a kapcsolattartásról, PR tevékenységről belső és külső szinten egyaránt, • felelős a tanárok felkészültségéért, a tantárgyi programok teljesítéséért, a korszerű oktatási segédanyagok tervszerű használatáért, • szervezi a versenyeket, • irányítja a tankönyvek és a nyomtatványok megrendelését, • statisztikával, tantárgyfelosztással, beiskolázással, az iskola képzési rendszerével kapcsolatos információt szolgáltat, • ellenőrzi a szaktantermeket, a tanügy-igazgatási nyomtatványok kitöltését és a belső ellenőrzési szabályzatban rögzített teendőit végzi, • ellenőrzi az alapdokumentumok előírásainak érvényesülését, • felméréseket készíttet a diákok körében, és nevelési szint-elemzéseket, • irányítja a teamek munkáját: vezeti a prevenciós teamet, azon belül a mulasztások, a nyomon követés, és a szabadidős tevékenységek felelőseit, • példát mutat és közreműködik a pedagógiai program szellemének megfelelő, egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes, védettséget nyújtó tanár-diák viszony kialakításában, • a nevelőtestületi értekezletekről, bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet készíttet, • gondoskodik hagyományaink ápolásáról, új hagyományok teremtéséről. Az igazgatót, távollétében és akadályoztatása esetén, a helyettesítési és képviseleti rend szerint teljes felelősséggel és jogkörrel helyettesíti. Munkáját a munkaköri leírás szerint végzi. 4.3.2. Szakmai intézményvezető-helyettes Jogállása: magasabb vezető • • • • • • •

az igazgató irányításával – vele egyetértésben – tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli, segíti és irányítja a szakképzést, őszinte, naprakész tájékoztatással és aktív közreműködéssel segíti az igazgatót korszerű vezetési eljárásainak minél eredményesebb érvényesülésében együttműködik vezetőtársaival, segíti az információáramlást közreműködik a külső gyakorlóhelyekkel kapcsolatos feladatok szervezésében, irányításában, ellenőrzésében, kezdeményezi és gondozza a szakképzési pályázatok írását, tudatos forrásbővítő tevékenységet végez, felelős a szakmai vizsgák szervezéséért és lebonyolításáért, a projektmódszerre épülő szakmai oktatás kialakításáért elkészíti a 11-12. évfolyam óra- és terembeosztásait, irányítja a belső kabinetgyakorlatok szakmai eszközeinek beszerzését 15


•

segíti a nevelőtestületet az egyre nagyobb szakmai autonómia gyakorlásában, pedagógiai-módszertani gondjaik megoldásában, • felelős a tanárok felkészültségéért, a tantárgyi- szakképzési programok teljesítéséért, a korszerű oktatási segédanyagok tervszerű használatáért. Munkáját a munkaköri leírás szerint végzi.

4.4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 4.4.1. Az iskolai nevelő-oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben megtörténjék, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, a hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik az éves munkatervek alapján. A bejelentett ellenőrzések mellett arra alkalomszerűen is sor kerülhet. 4.4.2. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai • • • • • •

biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt; szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

4.4.3. Az nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak Az ellenőrzést végzők: • az intézmény vezetője; • az igazgatóhelyettesek; • a team-vezetők. Az ellenőrzés tartalma, formái, területei, módszerei: a pedagógiai program „Ellenőrzési rendszer” című fejezete szerint. 4.4.4. A pedagógiai oktató-nevelőmunka értékelésének szempontjai A pedagógiai program „Iskolai mérés-értékelési rendszer” fejezete szerint.

16


4.5. FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS /FEUVE/: A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A FEUVE az intézmény belső kontrollrendszerének része. Az intézmény belső szabályzatban rendelkezik a FEUVE működtetéséről. 4.5.1. Kockázatkezelés A szervezet vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A szervezet vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és a működtetéshez szükséges források biztosításáról. A belső ellenőrzés az eredményesség növelésével segíti a szervezet irányítási folyamatait. A belső ellenőrzés egy belső bizonyosságot adó, tanácsadó jellegű tevékenység. A belső ellenőrzés a felelős irányítás egyik legfontosabb elemeként működik. A belső ellenőrzés feladata, hogy a kockázatokat kezelni hivatott ellenőrzési rendszert értékelje.

5. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartási formájuk 5.1. AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE 5.1.1. Az alkalmazottak Az intézményben foglalkoztatott alkalmazottak munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve, a közalkalmazotti törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény tantestületét. A tantestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 5.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

5.1.3. A nevelőtestület és a vezetők kapcsolattartásának rendje A nevelőtestülettel kapcsolatos feladatokat, tudnivalókat a munkaterv mellékleteként a havi ütemtervben kell rögzíteni. Az iskolavezetés évente legalább két alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. 17


5.2. A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS A VEZETŐK KAPCSOLATTARÁSÁNAK RENDJE A diákmozgalom iskolai szintű vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolai vezetőségi értekezleteken és a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjának tárgyalásán. Az iskolai fórumokat a diákönkormányzat készíti elő, s a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja. Érdekképviselőjük minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottságában. 5.2.1. Véleménynyilvánítás, tájékoztatás A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. A tanulóknak joga, hogy hozzájussanak a jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez szükséges információkhoz. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok a nevelői irodában és az iskola honlapján hozzáférhetők. Az iskola a tanév rendjéről ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket és a diákságot. Az iskolai élet eseményeiről az osztályfőnökök útján kapnak tájékoztatást a tanulók.

5.3. DIÁKÖNKORMÁNYZAT Az élén választott iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákmozgalmat segítő tanár feladatai: • közéletiségre, demokráciára, az állampolgári jogok gyakorlatára nevel; • szervezi az iskolai diákmozgalmat (például diákgyűlés, rendszeres megbeszélések formájában); • irányítja az iskolarádió és az újság működését; • gazdálkodik a diákmozgalom pályázaton nyert pénzével; • rendszeres kapcsolatot tart az iskola vezetőivel, a szociálpedagógussal és az osztályfőnökökkel. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége: • megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát; • küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának és bizalmi testületének vezetőségébe.

18


5.3.1. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: • • •

az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor; a házirend elfogadásakor és módosításakor; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor.

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: • • • • •

saját működésére és hatásköre gyakorlására; a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására; egy tanítás nélküli munkanap programjára; tájékoztatási rendszerének létrehozására és működésére; vezetőinek, munkatársainak megbízására.

A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását, a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. 5.3.2. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

5.4. SZÜLŐI SZERVEZET Az iskolában a szülők az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet alakítanak. A Szülői Szervezet vezetősége évente megválasztja, vagy megerősíti tisztségében a Szülői Szervezet tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, tagok. A Szülői Szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával és az igazgató által megbízott pedagógussal (általános igazgatóhelyettes) tart kapcsolatot. A Szülői Szervezet akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit a szülői munkaközösség működési rendjében meghatározottak szerint hozza. Az osztályok szülői szervezeteinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. Az intézmény szülői szervezetét az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól.

19


5.4.1. A Szülői Szervezet jogköre • • • • • • • •

dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról tisztségviselőinek megválasztásáról; kialakítja saját működési rendjét, melynek során egyeztet az iskola igazgatójával; az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét; képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében; véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervének, valamint az SZMSZ-nek azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak; véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, ezek közül kiemelten a tankönyvek kiválasztását, és az egészségesebb iskolai büfé kínálatát illetően; Egyetértési jogköre van minden anyagi terhet jelentő feladat meghatározásában; Véleményezési jogkörrel rendelkezik az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A Szülői Szervezet kapcsolattartó tanár feladata: • koordinálja az iskolavezető, az iskolai szülők közösségének együttműködését; • közvetíti az iskola célkitűzését a szülők felé, illetve a szülők véleményét az iskola éves terveinek összeállításához; • szervezi az iskolai szintű szülői segítséget. 5.4.2. A kapcsolattartás formái • • •

A szülői értekezletek; Szülői fogadóórák; Rendszeres írásbeli tájékoztatás a tanulók ellenőrzőjében.

5.5. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE 5.5.1. Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő társintézményekkel • • • • • • • •

a fenntartóval; az intézményt támogatókkal; a bázisiskolai működésből következő más szakképző intézményekkel országosan és a régióban; a szakmai szolgáltatókkal és szakszolgálattal; gyakorlati oktatási tevékenységben közreműködő cégekkel; felügyeletet ellátó szervekkel; a Nyírvidék és a Nyírség TISZK iskolaszövetséggel; külföldi (finnországi) partneriskolákkal.

20


5.5.2. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal A tanulókat veszélyeztető okok megítélésére a pedagógiai eszközök és a gyermekjóléti szolgálat segítsége szolgál. Ennek érdekében: • az iskola biztosítja a szociálpedagógus munkájának feltételeit; • írásban tájékoztatja a szülőket, tanulókat a szociálpedagógus személyéről, felkeresésének időpontjáról, helyéről; • az iskola tájékoztatást ad a segítséget nyújtó intézményekről (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefonszáma); • a szociálpedagógus és az osztályfőnök szükség esetén családlátogatást végez. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, a betegek beilleszkedésének elősegítésére (iskolai drogprevenciós program alapján). Sajátosságunk a „más fogyatékos” tanulók és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, és ehhez szoros kapcsolat és integrált együttműködési modell működtetése a külső segítőkkel.

6. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 6.1. A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógia program létrehozása és egységes megvalósítása - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértése szükséges a diákönkormányzat működéséhez. 6.1.1. A nevelőtestület döntési jogköre • • • • • • • • • • • •

a pedagógiai program elfogadása; a minőségirányítási program elfogadása; az SZMSZ elfogadása; Házirend elfogadása; a tanév munkatervének jóváhagyása; átfogó értékelések és beszámolók elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás; az intézményvezetői programok szakmai véleményezése; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a diákönkormányzat működésének jóváhagyása; saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.

21


6.1.2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkaterv szerinti ütemezésben tartja értekezleteit a tanév során. Az évente ismétlődő értekezletek: • • • • •

tanévnyitó értekezlet; félévi és év végi osztályozó értekezlet; félévi értekezlet; nevelési értekezlet; tanévzáró értekezlet.

A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet öszszehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet a tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletet az igazgató, illetve az értekezlet témafelelős vezetője készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a minőségirányítási program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát 8 napon belül a fenntartónak továbbítani. A jegyzőkönyvet az igazgató által megbízott pedagógus vezeti, s azt az értekezletet követő három napon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő nevelőtestületi tag írja alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (Kivétel az iskola pedagógiai és minőségirányítási programjának elfogadása, ahol legalább 75 %-os támogatottság mellett érvényes az elfogadottság.) A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A jegyzőkönyvek az iskola irattárába kerülnek. 6.1.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása céljából az iskola igazgatója és a nevelőtestület egyes tagjainak részvételével olyan bizottságot hozhat létre, amely a nevelőtestület jogkörében eljárva dönthet az elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, valamint a fegyelmi eljárások megvalósításáról. A tantestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, közalkalmazotti tanácsra. Az átruházott jogkör gyakorlója a tantestületet tájékoztatni köteles - a tantestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a tantestület megbízásából eljár.

22


A feladatorientált teameknek átruházott jogkörök: • A helyi tanterv kidolgozása, módosítása; • A taneszközök, tankönyvek kiválasztása; • A továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel; • A jutalmazásra, kitűntetésre való javaslattétel; • A határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése. A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége. Bizottsági jogkörök: A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre tagjaiból. •

A szakmai vizsgabizottság feladatai: o A szakmunkásvizsgák jogszabályok szerinti lebonyolítása, s értékelése a szakmai vizsgaszabályzat alapján; o A határidők pontos betartása; o Az előírás szerinti dokumentáció elkészítése; o Tagok: - az előírásoknak megfelelően az igazgató bízza meg a szaktanárokat, szakoktatókat tanévenként.

•

A fegyelmi bizottság feladatai: o A házirendet megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata; o Tárgyilagos döntés hozatala és indoklása, dokumentálása; o Tagok: - az intézmény vezetője vagy vezető helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke; - az osztályban tanító pedagógus; - a diákönkormányzat vezetője.

6.2. A FELADATORIENTÁLT TEAMEK TEVÉKENYSÉGE (SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK) A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és az éves munkaterve határozza meg. Működését a közoktatási törvény (Ktv. 55.§) és a hatályos jogszabályok (Vhr. 30.§) biztosítják. Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösségek szakmai módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Feladatai: • • • • • •

javítják, koordinálják a nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét; fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a felzárkóztató irányok megválasztására; fejlesztik a személyre szóló gondoskodás rendszerét; végzik a tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását; kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, képességeit; pedagógiai kísérleteket végeznek;

23


• • • • • • • •

javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására; támogatják a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesz a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére; meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét; minőségi vizsgálatot tartanak, és annak eredményeit felhasználják az oktató-nevelő munkában; mindent megtesznek az egységes oktatási, nevelési, ellenőrzési normák betartásáért; javaslatot tesz a munkaközösség-vezető személyére; gyakorolja a véleményezési és javaslattevői jogot a tantárgyfelosztás kérdésében.

6.2.1. Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek • Humán munkaközösség; • Reál munkaközösség; • Szakmai munkaközösség; • Prevenciós munkaközösség; • Minőségbiztosítási csoport. 6.2.2. A feladatorientált teamek vezetőinek munkaköri feladatai • • • • • • • •

Irányítja a team éves feladatainak megvalósulását; Elkészíti a team éves munkatervét; Szervezi a munkaközösség tagjainak együttműködést, tapasztalatcseréjét, óralátogatását annak érdekében, hogy a szakmai, módszertani, didaktikai fejlődésük ezáltal is biztosítva legyen; Lehetőség szerint évente legalább egyszer mindenkinél a munkaközösségen belül órát látogat; Javaslatot tesz munkaközössége tagjainak anyagi és erkölcsi elismerésére, illetve az igazgató ilyen irányú javaslataival kapcsolatban véleményt nyilvánít; Segíti a mentori tevékenység megvalósulását; Figyelemmel kíséri a pályakezdő pedagógusok tevékenységét, a Gyakornoki Szabályzatban meghatározottak szerint segíti munkájukat; Az éves munkaterv szerint részt vesz a szakmai munka belső ellenőrzésében.

6.2.3. A feladatorientált teamek kapcsolattartási rendje Kapcsolattartás az iskolavezetéssel A szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartásért az intézmény vezetője a felelős. Az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelően a kibővített vezetőségi értekezleten kerül sor a szakmai tapasztalatcserére, amelyre minden második hónap első hetében kerül sor. Az intézmény szervezeti felépítésének megfelelően • az intézményvezető: a minőségbiztosítási team; • általános intézményvezető-helyettes: prevenciós team, a reál és a humán team; • szakmai intézményvezető-helyettes: a szakmai team munkáját felügyeli.

24


A vezetők ennek megfelelően: • részt vesznek a teamek tanév elejei és tanév végi értekezletén; • jóváhagyják a teamvezető által ellenőrzött tanmeneteket; • az éves belső ellenőrzési tervnek és a minősítésnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és team tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat; • gondoskodnak az információáramlásról, hogy a teamvezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezek az információk a teamértekezleteken kerülnek továbbításra a team tagjai számára. A teamek közötti kapcsolattartás • a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a teamek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a teamvezetők felelnek. Ennek érdekében a teamvezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a teameket érintő, oktatástartalmi, pedagógiai és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni intézményi szinten. • a féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró elemző értekezleten a teamvezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a team által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről.

6.3. A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI KÖTELESSÉGEI A pedagógus jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19.§, valamint az 1. számú melléklet harmadik rész 8. pontja írja le: • • • • • • • • • • • •

munkáját az előírások, és pedagógiai dokumentumok alapján megtervezi a tanévre, és tantárgyi programot készít; betartja a tantárgyi és szakmai programok megfelelő éves időbeosztást, befejezi az adott évre előírt tananyagot; szakmailag és módszertanilag folyamatosan képzi magát; ellátja az órák és foglalkozások előkészítésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat; megtartja az órarendjében meghatározott órákat és foglalkozásokat, azokat pontosan elkezdi és befejezi; ismerteti a tanulókkal az összefoglaló és témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel a dolgozatírást megelőzően; folyamatosan - írásban és szóban - méri tanítványai teljesítményét, az eredményeket folyamatosan bevezeti az osztályozó naplóba; bevezeti a megfelelő (osztály, szakkör) naplóba a hiányzó és a késő tanulók nevét, valamint a megtartott órákat, sorszámmal ellátva, (A nem szakszerűen helyettesített órákat nem kell sorszámozni.); szakszerűen és nem szakszerűen helyettesít, valamint az iskolában tartózkodik az órarend szerinti helyettesként; vizsgáztatja a tanulókat az osztályozó és a szakmunkásvizsgákon; felkészíti a tanulókat a tanulmányi versenyekre; felügyeletet lát el az írásbeli vizsgákon, a tanulmányi versenyeken, az iskolai rendezvényeken és a tanulók orvosi vizsgálatán;

25


• • • •

részt vesz és felügyeletet lát el az iskola tanításon kívüli programjain; részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken; folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel; ellátja mindazon feladatokat, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igényelnek.

A pedagógus kötelessége különösen • • •

betegség miatti távolmaradását legalább negyed órával a munkakezdés előtt bejelenteni az igazgatóság ügyeletes tagjának; a betegség utáni munkába állását legkésőbb az előző nap délelőttjén jelezni az igazgatóság ügyeletes tagjának; a hivatali titkot megtartani.

6.4. A TANÁRI MUNKA DÍJAZÁSA Külön díjazás illeti meg a tanárt a túlórák ellátásáért, a szakmai vizsgáztatásért és az intézményvezető megbízásával végzett feladatok teljesítéséért. 6.4.1. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés iskolai szempontjai A kereset-kiegészítés célja: • hogy ösztönző hatású legyen; • hogy az iskola pedagógiai programjával összhangban levő feladatok – magas színvonalú, adott esetben a pedagógus szabadidejét is igénybe vevő – végzésének elismerését erősítse. Az iskolavezetés döntésében támaszkodik • a szaktantárgyi munka értékelésében a teamvezetők; • az osztályfőnöki munka értékelésében a prevenciós teamvezető; • saját tapasztalataira. A kereset-kiegészítés elbírálási szempontjai: • • •

a mindenkori hatályos jogszabály; a szakmai teamek által kiemelkedőnek ítélt munkavégzés; az iskola érdekében, az intézmény működését, feladatai ellátását segítő folyamatos munkavégzés.

7. Az intézmény működési rendje 7.1. A TANÉV HELYI RENDJE A tanév rendjét a nevelőtestület – az oktatási miniszter rendelkezése alapján – az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai munkaterv rögzíti: • a tanév rendjét; • a tanításnélküli munkanapok idejét, felhasználását; • az iskolai rendezvények, ünnepélyek időpontját, módját és az ezekhez kapcsolódó tantestületi feladatokat;

26


• • •

a nevelőtestületi értekezletek idejét, témáját; a nevelőtestület tagjainak többletfeladatait az adott tanévben; a hagyományápolás alkalmait.

7.2. A TANÍTÁS HETI ÉS NAPI RENDJE A tanítás heti rendjét egyéni órarend rögzíti. A folyosóügyeleti és a helyettesítési rend a heti órarend mellékleteként készül el. Mindegyiket az igazgató hagyja jóvá. Az oktatás alapegysége a tanóra, amelynek védelmét a lehető legnagyobb mértékben biztosítjuk. Tanárt vagy tanulót a tanítási óráról kihívni csak rendkívüli esetben szabad. A csengetési rend: Délelőtt: 1. óra 8.00 – 8.45 2. óra 8.55 – 9.40 3. óra 9.50 – 10.35 4. óra 10.45 – 11.30 5. óra 11.40 – 12.25 6. óra 12.40 – 13.25 7. óra 13.30 – 14.15

Délután: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra

13.30 – 14.15 14.20 – 15.00 15.05 – 15.45 15.50 – 16.30 16.35 – 17.15

Az iskola épületén kívül tartott tanítási órákra külön munkarend vonatkozik.

7.3. A GYAKORLATI OKTATÁS RENDJE A gyakorlati oktatás az iskolai tanműhelyekben, a gazdálkodó szervezetek által fenntartott gyakorlóhelyeken, illetve az egyéni vállalkozók munkahelyein történik. • A gyakorlati képzés kezdési ideje a tanítási rendhez igazodik, ezen belül az egyes csoportok munkarendjét az éves munkabeosztás tartalmazza 45 és 60 perces órákkal; • A gyakorlati oktatás időtartama a fiatalkorú tanuló esetében a napi 7 órát, nagykorú tanuló esetében a napi 8 órát; • A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat munkaideje igazodik a gazdálkodó szervezet munkarendjéhez; • Az iskola és gazdálkodó egységek és egyéni vállalkozók a tanuló felvétele előtt együttműködési megállapodást kötnek a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. évi tv. és a 8/1993. évi MÜM rendelet, valamint a 9/1993. évi MÜM MKM együttes rendelet előírása szerint, vagy az iskola a gyakorlati képzést a gazdálkodó és a tanuló által kötött, kamarával egyeztetett tanulószerződéssel biztosítja.

7.4. A NYITVA TARTÁS ÉS ÜGYELET RENDJE Szorgalmi időben: Az intézmény nyitva tartása: 7-18.30 óráig A tanulók fogadása reggel 7. 00 - tól. A nyári szünetben: szerdánként ügyeleti rendben, 8-tól 12-óráig. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. A vezetők iskolában tartózkodása: Tanévenkénti beosztás szerint 7.45- 16 óráig, illetve a délutáni tanítási órák befejezéséig az igazgató vagy helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia.

27


Az iskolában a tanítási idő alatt a hivatalos ügyintézés rendje a következő: Titkársági: hétfő - csütörtök: 8.00 – 12.00 szerda: 8.00 – 15.00

7.5. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a biztonsági – és portaszolgálat ellenőrzi. Idegeneknek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben való tartózkodás várható időtartamát. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

7.6. AZ ÜGYELET SZABÁLYAI Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott nevelési igazgatóhelyettes, ill. pedagógus a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, az ügyelet ellátásáért.

7.7. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE Az ügyeleti rendet a nevelési igazgatóhelyettes, a helyettesítési rendet az oktatási igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles az első tanítási órája, ill. a tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén, a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 745-ig köteles jelenteni az intézmény oktatási helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a helyettesítendő tananyagot elérhetővé tenni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Óracserére és tanórák elhagyására csak előzetes igazgatói (oktatási igazgatóhelyettesnek írásban jelezni) engedély esetén kerülhet sor.

28


7.8. A TANULÓK MUNKARENDJE A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. A tanuló az iskola épületét a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el.

8. A tanórán kívüli foglalkozások 8.1. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák célja a komplex személyiségfejlesztés biztosítása valamint a közösségi nevelés megvalósítása. A foglalkozások számát, jellegét a gazdálkodással összefüggésben az igazgató dönti el a diákmozgalom és a tantestület véleménye alapján. A szabadidő-szervezési feladatok ellátásával az igazgató egy vagy több személyt is megbízhat, akiknek feladatai: • az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése; • szabadidős tevékenységek ajánlása, szervezése; • a tanulóközösség és a diákönkormányzat programjainak segítése; • az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások szervezése; • az egészséges életmód megőrzése érdekében szabadidős tevékenység szervezése; • a hazai és a nemzetközi kapcsolatok, együttműködések segítése.

8.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK FORMÁI Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli foglalkozások működnek: • •

• • • •

tanulmányi kirándulás, versenyek, vetélkedők, könyvtár, kulturális rendezvények; felzárkóztató programok; A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik és a diagnosztikus mérések eredményei alapján a szaktanárok jelölik ki, részvételük a foglalkozáson kötelező. A felzárkóztató foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. egyéni tanulási programok; A mentor tanárok az egyéni fejlesztési tervben rögzítettek szerint végzik tevékenységüket, illetve az útravaló ösztöndíjprogram szerződése alapján. terápiás fejlesztő programok; A terápiás fejlesztő foglalkozásokon az iskolapszichológus és a szociálpedagógusok segítik a tanulóink szociális, emocionális és tanulási problémáinak megoldását. tehetséggondozás; A tehetséggondozás célja a tanulóink felkészítése a közismereti, szakmai és művészeti versenyekre. szakkörök (DÖK-kel egyeztetve); A szakköri foglalkozások időtartama 40 perc, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre a szaktanárnál lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik végle29


•

gessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a haladási és mulasztási naplóba rögzíti. sportkörök. A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére, valamint a versenyfelkészítésre sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok.

8.3. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a délutáni tömegsport foglalkozások szervezésével biztosítja. A délutáni tömegsport foglalkozásokra a testnevelő szaktanárnál lehet jelentkezni. A testnevelő tanár feladatai: • szervezi az iskolai házibajnokságot; • szervezi a diáknapon a sportversenyeket; • a tehetséges diákokat felkészíti a sportversenyekre. Iskolai sportkör nyújtotta sportolási lehetőségek: • • • •

labdarúgás (fiú); úszás (fiú-lány); floorball (fiú-lány); atlétika (fiú-lány).

9. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje 9.1. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

9.2. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS KULTURÁLIS ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEI Iskolai ünnepélyek: tanévnyitó, tanévzáró, október 23., március 15. Iskolai megemlékezések: az aradi vértanúk kivégzéséről, a holokauszt és a kommunizmus diktatúrájának áldozatairól; a Nemzeti Összetartozás Napja Hagyományos rendezvények: verébavató, karácsony, szalagavató, Bencs-nap, ballagás. Versenyek: szakmai versenyek, szaktárgyi versenyek, vetélkedők. Egyéb rendezvények: diák nap, bázisiskolai konferenciák, módszertani továbbképzések. A fentiektől eltérő megemlékezéseket az éves munkaterv rögzíti. Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Az ünnepélyek rendezése, az előkészítő munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása minden pedagógusnak kötelessége.

30


9.3. ÜNNEPI VISELET Ennek megfelelően az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és az iskola tanulóinak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. 9.3.1. Iskolánk diákjainak kötelező ünnepi viselete Lányoknak: fehér blúz, iskolai logo-val ellátott sál és fekete, vagy sötétkék szoknya vagy nadrág; Fiúknak: öltöny vagy fehér ing, iskolai nyakkendő. A város által szervezett nemzeti ünnepeinken a tantestület és a tanulóifjúság méltóképpen képviseli az iskolát.

10. Egyéb rendelkezések 10.1. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 10.1.1. Kapcsolat az egészségügyi szolgáltatóval Az iskolaorvosi és védőnői szolgálatot a városi egészségügyi alapellátás biztosítja. A szűrővizsgálatok és védőoltások időpontját az iskolaorvos az általános igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzi. A fogorvosi, tüdőszűrő és pályaalkalmassági vizsgálatokat az egészségügyi alapellátás az intézménnyel egyezteti. A könnyített és gyógytestnevelési tevékenységet az iskolaorvos kezdeményezi a rendeletben meghatározottak szerint. Az egészségügyi alapellátással a kapcsolatot az általános igazgatóhelyettes tartja fenn. A kapcsolattartásért felelős igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket illetve a pedagógiai asszisztenst, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az intézmény tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek heti egy alkalommal. Védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban minden héten, a rendelő ajtaján feltüntetett fogadó időben. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát csak a legcsekélyebb mértékben zavarja. Az egészségügyi alapellátás iskolai feladatai: • • • • •

A tanulók egészségügyi törzslapjainak biztonságos megőrzése, dokumentálása; A gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése; Könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése; Pályaalkalmassági vizsgálatok végzése; A beteg tanulók egészségügyi ellenőrzése;

31


10.1.2. A baleset megelőzése céljából Az osztályfőnökök és a gyakorlati oktatók minden tanév első óráján oktatást tartanak. Az oktatást a tanulók a balesetvédelmi jegyzőkönyv aláírásával igazolják. Az általános igazgatóhelyettes, az iskolaorvos, a gondnok, a munka- és tűzvédelmi felelős félévente bejárást végeznek a biztonság megteremtése és ellenőrzése céljából.

10.1.3. Baleset esetén • a balesetet szenvedett tanuló gyors és szakszerű ellátásáról gondoskodni köteles az ügyeletes tanár, vagy a tanítási órát vezető pedagógus; • baleset esetén a munkavédelmi felelős: • nyilvántartást vezet; • jegyzőkönyvet vesz fel, melyet megküld a fenntartónak, a szülőnek és a tanulónak; • a súlyos balesetet az általános igazgatóhelyettes azonnal jelenti a fenntartónak; • balesetek nyomán az általános igazgatóhelyettes intézkedéseket foganatosít a hasonló esetek megelőzésére;

10.2. A TESTNEVELÉS ÉS GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE Szakiskolánk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók hetente az órarendbe illesztett meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt – a többi napon tömegsport óra biztosított. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel – szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik.

10.3. A SZAKISKOLA FELVÉTELI RENDJE A szakiskolai 9. évfolyamra való jelentkezés eljárásrendje: • • •

A meghirdetett tanulmányi területen felvételi vizsgát nem szervezünk; A rangsorolás alapját az általános iskola 7. év végi és a 8. félévi tanulmányi eredmények tantárgyi számtani átlaga képezi; A rangsoroláskor figyelembe vett tantárgyak a következők: - magyar nyelv és irodalom - matematika - informatika - egy választott idegen nyelv - természettudományos tantárgyak (biológia, fizika, kémia, földrajz) - történelem

32


A szakiskolai HÍD program 9. évfolyamára való jelentkezés eljárásrendje: • • • •

A meghirdetett tanulmányi területen felvételi vizsgát nem szervezünk; A jelentkezés feltétele a 15. életév betöltése és az általános iskola 6. évfolyamának sikeres teljesítése; A rangsorolás alapját az általános iskolai tanulmányi eredmények tantárgyi számtani átlaga képezi; A rangsoroláskor figyelembe vett tantárgyak a következők: - magyar nyelv és irodalom - matematika - informatika - egy választott idegen nyelv - természettudományos tantárgyak (biológia, fizika, kémia, földrajz)

10.4. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk az egész intézményi rendszerben jelentős helyet foglal el, hisz tanulóink túlnyomó része hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, alapképességben lemaradt, tanulási nehézségekkel küzd, vagy veszélyeztetett. E tevékenységünket iskolánkban jelenleg két fő szociálpedagógus, 1 fő pszichológus segíti. 10.4.1. Tevékenységi területek • • • •

felderítés konfliktuskezelés eljárások prevenció: - drog – alkohol – bűnmegelőzés; - a védőnő által szexuális felvilágosítás; - a rendőrség prevenciós jellegű előadásai: diszkódrogok, ne válj elkövetővé, törvényi háttér ismertetése; - Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei által szervezett mediáció, konfliktuskezelés, családon belüli erőszak ellen előadás.

10.4.2. A felderítés eszközei Legfontosabb eszköz a hátrányos helyzetet felmérő adatlap kitöltése az előzmények ismerete és a családlátogatási tapasztalatok után, melyekről a szociálpedagógusok feljegyzést vezetnek. 10.4.3. Konfliktuskezelés • a probléma meghatározása; • a probléma elismerése (elismertetése); • a probléma elemzése, (miértek feltárása); • ötletbörze (megoldások keresése közösen minden partnerrel); • optimális megoldás kiválasztása; • a megoldás megvalósítása; • az eredmény értékelése.

33


10.4.4. Eljárások • személyközi szóbeli (tanuló - osztályfőnök, tanuló - szaktanár, tanuló, illetve szociálpedagógus, (tanuló – tanár – szülő); • dokumentált: az eljárásról feljegyzés készül; • Sikertelen konfliktus kezelés esetén: jelzés és segítségkérés (hivatalok, külső segítők). • Ha a tanulókat veszélyeztető okokat a pedagógiai eszközök segítségével az iskola nem tudja megszüntetni, akkor segítséget kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól. Amennyiben további intézkedésre van szükség, abban az esetben kérni kell a gyermekjóléti szolgálat közreműködését, hogy határozza meg az iskola további gyermekvédelmi feladatait. 10.4.5. Prevenció • az intézmény szakemberei mellett bevonjuk a külső segítő szervezeteket, szolgáltatókat (rendőrség, ÁNTSZ szakemberei, iskolai védőnő); • szervezetten, az iskolai drogstratégiában foglaltak szerint, kiemelten a szenvedélybetegségek megelőzésére szolgáló prevenciót; • összhangban az osztályfőnöki órák, a szocializációs foglalkozások és az egészségnevelés modulok/témák tematikájával. Prevenció során: megelőzni kívánjuk azt, hogy tanulóink egészséges, harmonikus személyiségét a következő tényezők ne akadályozzák: •

deviánsviselkedés formák: - alkoholfogyasztás; - drogfogyasztás; - egyéb különböző szenvedélyek: játékszenvedély, gyógyszerfüggőség, étkezési zavarok, különböző mániák, kényszerességek, pl.: vásárlási kényszer, internet-függőség stb.; - bűnelkövetés.

•

disszociális viselkedés formák: - lopás; - csavargás; - hazudozás; - iskolakerülés.

Prevenció területei Drogprevenció: • • •

osztályfőnöki órák, szocializáció, életvitel, személyiségfejlesztés órák keretében; rendőrség, ANTSZ, KEF, Drogambulancia, kortárssegítő csoport, mentálhigiénés szakember segítségével, felkérés alapján; szociálpedagógusok által.

Drogprevenció formái: Bűnmegelőzéshez kapcsolódóan:

34


• • • •

tréning; tájékoztató előadás; bűnmegelőzési kiállítás; filmvetítés.

Egészségvédelem: • osztályfőnöki órák, szocializáció, életvitel, személyiségfejlesztés órák keretében; • orvos, védőnő, mentálhigiénés szakember, pszichológus, pszichiáter szociálpedagógusok, nőgyógyász, dietikus. Egészségvédelem formái: • felvilágosító előadás; • filmvetítés; • tréning; • iskolaorvosi szűrővizsgálatok; • szakkörök.

10.5. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

-

-

-

-

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)–f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.

35


-

-

-

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.

Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

10.6. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK BÉRBEADÁSI RENDJE Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – az érintett közösségek véleményének kikérésével – az igazgató dönt. A bérbeadás csak abban az esetben jöhet létre, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását, és a vagyontárgyak épségét. Az intézmény bérleti szerződésében ki kell kötni az épületben tartózkodás rendjét, idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési felelősségét, a beengedés módját, és felelősét. A terembérlőnek a bérbeadásra kijelölt helyiségeket a portás, vagy a biztonsági szolgálat nyitja ki, és ugyancsak ő zárja is be. A bérleti díj megállapításánál figyelembe kell venni a helyi fenntartói rendeletet.

10.7. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI Az iskola épületében nem helyezhető el olyan reklámhordozó, amely veszélyezteti a tanuló mentális fejlődését. • Tilos közzétenni minden olyan reklámot, amely a személyhez fűződő, a személyes adatok védelmét szolgáló vagy kegyeleti jogokat sért. A reklám nem ösztönözhet erőszakra, a személyes vagy közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására, a nem lehet félelemérzetet keltő; • Tilos a gyermek- és a fiatalkorúak szellemi erkölcsi fejlődését károsító reklám, így különösen az, amely a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be; • Tiltott a burkolt és tudatosan nem észlelhető reklám is; • Nem reklámozható olyan áru, amelynek előállítása és forgalmazása jogszabályba ütközik; • Tilos a politikai reklám az iskolában. Az intézmény közzétételi listája

36


10.8. A KÖZZÉTÉTELI LISTA TARTALMA 10.8.1. A közzétételi lista az alábbi elemeket tartalmazza: • A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához; • A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége; • Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve; • Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói; • A szakkörök igénybevételének és a mindennapos testedzés lehetősége; • A hétvégi házi feladat és az iskolai dolgozatok szabályai; • Az iskolai tanév helyi rendje; • Az iskolai osztályok száma, illetve az osztályban tanulók létszáma. 10.8.2. A közzétételi lista nyilvánosságrahozási rendje A közzétételben meghatározott adatoknak az intézmény honlapján, digitális formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és kimásolható formátumban kell bárki számára hozzáférhetővé tenni. 10.8.3. A közzétételi lista felülvizsgálati rendje A közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként illetve tanévenként felül kell vizsgálni (minden év augusztus 31.).

11. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén 11.1. INTÉZMÉNYI FELADATOK Az iskolában a baleset-megelőzési tevékenységet a Munkavédelmi Szabályzat rögzíti. Az intézményvezető feladatai: • felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek a biztosításáért; • gondoskodik a dolgozók előírt orvosi vizsgálaton való megjelenéséről, munkakörének megfelelő munkavédelmi oktatáson való részvételről; • rendszeresen munkavédelmi ellenőrzést tart, a tapasztalatokat írásban rögzíti; • gondoskodik a jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban előírt munkavédelmi rendelkezések megtartásáról; • fegyelmi jogkört gyakorol; • az előforduló munka-, tanulói- és gyermekbalesetek kivizsgálásában részt vesz, a törvényben előírtak alapján intézkedik.

37


Az iskola dolgozóinak feladata: Az iskola minden dolgozójának feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: • • • • •

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat; a házirend balesetvédelmi előírásait; a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat; a menekülés rendjét; a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a balesetvédelmi naplóba be kell jegyezni. A tanulók rosszulléte esetén a szülőt értesíteni kell. Ilyen esetben a tanulókat csak felügyelet mellett lehet elengedni orvosi vizsgálatra. Az osztályfőnökök és a gyakorlati oktatók minden tanév első óráján oktatást tartanak. Az oktatást a tanulók a balesetvédelmi jegyzőkönyv aláírásával igazolják. Az általános igazgatóhelyettes, az iskolaorvos, a gondnok, a munka- és tűzvédelmi felelős félévente bejárást végeznek a biztonság megteremtése és ellenőrzése céljából.

11.2. FELADAT RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, PL. ÁRVÍZ, BELVÍZ, BOMBARIADÓ ESETÉN Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • • •

természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.); tűz; robbantással történő fenyegetés.

38


Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: • • • • •

igazgató; általános igazgatóhelyettes; gyakorlati oktatásvezető; munkavédelmi felelős; tűzvédelmi felelős.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: • • • • •

tűz esetén a tűzoltóságot; robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget; személyi sérülés esetén a mentőket; a fenntartót; egyéb esetekben az intézmény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

Bombariadó esetén szükséges teendők: Bomba elhelyezéséről értesülő vagy bombát észlelő személy köteles ezt azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének, és a környezetét riasztani mindaddig, míg a létesítmény központi riasztása meg nem történt. A bombariadót a hangosbemondón keresztül kell elrendelni. Technikai akadály setén hoszszan tartó csengetést vagy kolompolást kell alkalmazni. Értesíteni kell a rendőrséget és a tűzoltóságot az alábbi adatok közlésével: • intézmény neve és pontos címe; • a bombaérzékelés forrása; • emberélet mennyire van közvetlen veszélyben; • a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma, a bejelentés ideje. Az intézmény kiürítését a bombariadó elrendelésekor azonnal meg kell kezdeni. A tanulók az órát tartó nevelő vezetésével az érvényben lévő levonulási útvonalon keresztül hagyják el az épületet és mennek biztonságos helyre, a létszámot ellenőrzik.

39


12. A tankönyvrendelés szabályai A pedagógus személyes joga, hogy a helyi tanterv alapján a tankönyvjegyzékből kiválassza az alkalmazott tankönyveket. Ennek szempontjai a pedagógiai programban rögzítettek. Az iskola dönt a tartós tankönyvekről, melynek szempontjai a következők: • több tanéven át használható legyen; • ismeretanyaga lefedje a helyi tanterv ismeretanyagát; • korszerű tanulás-módszertani szempontoknak megfeleljen; • minden tanév elején- a fenntartó utasításait figyelembe véve- a tantestület dönt arról, hogy a tankönyvtámogatás hány %-át fordítja:   

tartós tankönyvekre; tanulói hozzájárulásra; a könyvtár kötelező irodalmának felújítására.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tankönyvrendelésben részt vevő munkatárssal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelős dolgozó feladatait; • a szükséges határidőket; • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét; • a felelős dolgozó díjazásának módját és mértékét. A tankönyvterjesztés rendje: A terjesztéssel megbízott pedagógus végzi a pénzügyi szabályoknak megfelelően a bizonylati fegyelem betartásával.

13. Az iskolai könyvtár működési rendje 13.1. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FELADATA Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, a dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, az iskolai foglalkozások megtartása. Az iskolai könyvtár állománygyarapítását a könyvtáros végzi. E tevékenységet folyamatosan, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembe vételével látja el. Prioritást élveznek azok a dokumentumok, amelyek a NAT, a kerettanterv és a helyi tanterv megvalósításához, teljesítéséhez szükségesek. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket is gyűjt, melyeket a rászoruló tanulók egy-egy tanévre kölcsönözhetnek, kivéve a szakmunkásvizsga vizsgatantárgyainak tankönyveit. Az iskolai könyvtár vezetője a könyvtáros, aki működteti a könyvtárat. Az iskola könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói és tanulói.

40


13.2. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI Olvasói és könyvtárhasználói alapszolgáltatások: • • • • •

könyvtárlátogatás biztosítása; olvasótermi állomány helyben használata; szabadpolcos állomány kölcsönzése; elektronikus adathordozók helyben használata; számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (számítógép-használat, INTERNET elérés).

13.3. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR NYITVATARTÁSI RENDJE A nyitva tartás heti 5 órában történik: „A” hét Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

13.30-14.30 13.30-14.30 12.30-13.30 13.30-14.30 12.30-13.30

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

13.30-14.30 13.30-14.30 12.30-13.30 13.30-14.30 12.30-13.30

„B” hét

Iskolai szünetekben a könyvtár zárva van.

14. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 14.1. A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETT Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek felett rendelkezik. Intézményünkben az alábbi dolgozóknak kell vagyonnyilatkozatot tenniük: • igazgató; • igazgatóhelyettes; • gyakorlati oktatásvezető; • gondnok.

41


14.2. A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL ESEDÉKESSÉGE Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett: • a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően; • a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül; • a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik (A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni).

14.3. A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni. A vagyonnyilatkozat tartalmazza: • a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat; • a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét; • a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. Az őrzésért felelős (igazgató) köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet - vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal - megelőzően tájékoztatni.

14.4. A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI

Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az igazgató köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. Ha a felszólítás eredménytelen, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni.

42


Ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozattétel megtagadásának kell tekinteni.

14.5. A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL FORMAI KÖVETELMÉNYEI A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az igazgató a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az igazgató a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat - a nyilatkozó és az igazgató példányát is csak a vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az igazgató a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az igazgató ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.

14.6. ANNAK MEGHATÁROZÁSÁT, HOGY HOL, MILYEN IDŐPONTBAN LEHET TÁJÉKOZTATÁST KÉRNI A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL

A Pedagógia Program nyilvános. A Pedagógiai Programról tájékoztatást az igazgató illetve az általa megbízott nevelőtestületi tag adhat. Tájékoztatás kérelem (az igazgatóhoz, írásban, hét nappal előre benyújtott) alapján vagy az igazgatóval személyesen történő időpont egyeztetést követően nyújt az intézmény vezetője vagy az arra kijelölt személy. A Pedagógiai Program a kollégium honlapján megtekinthető (www.madachkollegium.hu).

15. Záró rendelkezések 15.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Szervezeti és Működési Szabályzatot módosítani szükséges, ha a jogszabályi előírások, a belső intézményi változások, vagy az intézmény vezetője ezt szükségessé teszi.

43


15.2. AZ INTÉZMÉNY TOVÁBBI SZABÁLYZATAI A szervezeti és működési szabályzathoz kapcsolódó szabályzatok, egyéb dokumentumok: • • • • • • •

Iratkezelési Szabályzat; Tűzvédelmi Szabályzat; Közalkalmazotti Tanács Szabályzata; Kollektív Szerződés; Közbeszerzési Szabályzat; Gyakornoki Szabályzat; Bel- és Külföldi Kiküldetések Szabályzata; • Önköltségszámítási Szabályzat; • Számítógép-hálózatának Használati Szabályzata; • Gépjárműhasználati és Üzemeltetési Szabályzata; • Informatikai Biztonsági Szabályzat; • Adatkezelési Szabályzat;

• Munkavédelmi Szabályzat; • Kockázatfelmérés és Értékelési Szabályzat; • Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata; • Selejtezési Szabályzata; • Leltározási, leltárkészítési Szabályzat; • Könyvtárhasználati Szabályzat; • Gyűjtőköri Szabályzat • Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje • Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata.

15.3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézményvezető előterjesztése alapján a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola nevelőtestülete a 2013. január 6. napján megtartott ülésén elfogadta és jóváhagyta. A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt. Nyíregyháza, 2013. január 6.

Ph.

………………………………..

Oroszvári István intézményvezető

…………………………………

egyetértési jogot gyakorolt Dök segítő nevelő

egyetértési jogot gyakorolt Dök elnök

……………………………….. egyetértési jogot gyakorolt szülői szervezet

44

Szervezeti és Működési Szabályzat

Recommend Documents